https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/110a64f6abf0b006e645adbd00f5ab41.jpg 778b3eb1c606b4e5a870ab0522f9d84f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/19874b7fbbf5e792deee384f92f53d80.pdf 96c2e2be56ce62573e4a498b49aac6ee PDF Text Text 7. szám. Balassa-Gyarma t, 1892. február 14. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOKHONTI és HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. - ' Elíflzstésl ár: Egész ízre 0 írt Fél évre 3 írt. Kegyed érre 1 írt 50 kr. 3C<y ■ bm4lxxx A.x<x 18 )ex«Jc*4x. Előfizethetni unpin a klsdéhlvatalbsa lehet B.-Gyann*lon. B.-Gyarmat, február 12. A gyermekek halandóságáról. Korunk felrílágosodottságára sötét homályt vet azon körülmény^ hogy a legelső kötelességeikről, gyermekeik gyógyíttatásáról megfeledkező szülőket pénzbüntetéssel kell ebbeli kötelességeik teljesítésére kényszeríteni. Sajnos dolog, hogy azt, amit minden szülőnek a szülei szeretet sugalma szerint teljesí­ tenie kellene, a törvény paragraphusainak szigorú alkalmazásával lehet és akkor is csak részben elérni. Ilyen elszomorító viszonyok között nem csodálkoz­ hatunk, ha a gyermekek halandósága nem csökken és népünk nem szaporodik úgy, miként a müveit nyűgöt nemzetei. Kevesen vagyunk, ez a számtalanszor ismételt kijelentés fokozott tevékenységre serkentheti azokat, akik tehetnek valamit a nép gyermekei pusztulásá­ nak megakadályozására.“Sokkal kevesebben vagyunk, mintsem közönynyel nézhetnék, hogy a magyar nemzet pusztul, vagy legalább nem produkálhat olyan szaporodási perczentet, mint azon nemzetek­ nél észlelhető, amely nemzetek fiai és leányai első kötelességüknek ismerik hazájuk számára életerős polgárokat és polgárnőket nevelni. Ha igaz az, hogy bármely nemzet fennállhatásának biztosítéka a polgárok zömében gyökeredzik, akkor mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy a gyermekeik ^pusztulását hideg közönynyel néző szü­ lőkre rászabjuk a pénzbüntetést, hanem olyan módról és eszközről kell gondoskodni, mely a szülőket legszentebb kötelességeik teljesítésére ösztönözze. Nem elég a pénzbüntetés kiszabása, a vonat­ kozó törvény paragraphusainak alkalmazása, mert a gyermekek halandóságát nem az okozza csupán, hogy a szegényebb sorsuak közül igen sokan nem gyógykezeltetik beteg gyermekeiket, hanem vannak olyan jelenségek, melyeknek megtorlására nem képes a legszigorúbb törvény sem, melyeknek orvoslására nézve többet várhatunk az erkölcsi törvények alkal­ mazásától és különösen attól, hogy módot nyújtsunk az elvetemült, gyermeküket kellemetlen tehernek EHtistssI péaztk, reclamátiók és hirdetések a kiadóhivatslhoa intézendfik. A lap szellemi részére ■ a nyílttérié vonatkozó minden közle­ mények a szerkesztőhöz küldendők. tekintő, földhöz ragadt szegény nőknek is gyerme­ keik felnevelésére. Ott, hol a szegénység elviselhetlensége inditja az anyát gyermekének elpusztí­ tására, álljon elő az emberszeretet gyakorlása, a humánus intézmények jótékonysága, akkor az a bűnös nő is, aki szerelmének gyümölcsét kész halálra kárhoztatni, megdöbben és ragaszkodni fog ahoz, aki a jelen körülmények között teher rá nézve, akitől szabadulni akar. Avagy csodálkozhatunk-e azon, ha ezekre megy évenkint az olyan szerencsétlen gyermekek száma, akiket egyenesen az anyai kéz és rosszakaratíer^et a halálba < Hiszen tapasztalhatjuk, hogy sok törhető anyagi állapotban levő, de a kényelmet szerető anya eltávolítja magától gyermekét, mielőtt az meg­ látta volna a napvilágot. Készek vagyunk elítélni azokat, akiknek nincs semmijük még egy rongydarabjok sem, melybe gyermeküket a hideg ellen takarják, ha bűnös kezekkel saját gyermekük életét pusztítják el, de ugyanakkor feledjük, hogy sok nő felemelt fővel jár közöttünk olyan, aki gyilkol, mielőtt életet adott volna annak, akinek már hordozása is alkalmatlan teher rá nézve, miről szám­ talan bírói eljárás tanúskodik az eléggé meg nem büntethető anyák.és bűneik részeseivel szemben. De nemcsak a szegénysorsuak, tudatlanok, bűnös érzelmitek, hanem azok is vétenek anyai kötelességük ellen, akik másra bizzák gyermekeik táplálását és gondozását. Sok anya a divat egyikének tekinti, hogy kicsinyét nem maga táplálja, hanem felfogadott és gyakran meg sem választott dajkára bizza azt. Én ezt az eljárást nagyon helytelennek, a gyermek nevelésére uézrqp veszélyesnek tartom * csak azon esetben vélem megengedhetőnek, ha az anya betegeskedés, vagy m is fontos ok miatt képtelen gyermekét önmaga szoptatni, de akkor is kiváló gond fordítandó arra, hogy a dajka egészségtelen ne legyen, mert a beteges, romlott vérü dajka beteges gyermeket nevel. A gyermeknevelés nagy tudmány, melyet csak a gyermeket szerető anya képes kellően gyakorolni. Hiszen látjuk, hogy az igazi anya annyi figyelem­ mel, gondoskodással és csak az anyai érzelemből O ekként veszti a koporsó pcrczentlét. Melyben befektetve s^ját diófája, S valóban Így történt. Fueca lett a profitnak, Mert Bogár hozz érig élt még egészségben; Mig végre megjött a vigasztaló nagy nap. Hogy többé nem lehet immár veszteségben Hanem egy kis malőr mégis történt vele; Bövid volt a „anblód**, Bogár nem fért bele. Mutatványok a Tarka bokrétából Palojtaitól. Air. Kaapáry Clymla. Krvimpll-asüret. Mig volt miből szllmtlnk tllzcs hegyi levet, A Krumpli cask gúnyból viselt szüret nevet; Boat már gondolktulunk, mert vészt Htunk szvmbcn, S nem hiszünk magunknak nagy szégyenlet link ben; Oh ne gunyolö<|junK; Jöhet még" oly bogár, Mely a kényért adó magot kiírtai jár, Hitetlen a világ; okulni nem akar. Pedig aaját kárán tanulhat a magyar. A török egy ősöd szántásra fogá be igába; Téged most két párt sárba keverve gyaláz. Ám valamint ősöd nem törte meg a török önkény, ügy a te nagy lelked küzdve legyőzi a vészt nárnaaa Jnbilenzn. (Vay, Fulszky F„ Hunfalvy) Egy lélszázad! Mi az?! Annyi ezer közül. Kik veletek együtt születvén, elhunytak! S mi lesz Jutalmatok, ha majd „kiszolgáltok1*? ISfgy* röíid sirirat: „voltak és kimúltak**! A hol nincs Isten. Van latén, mondjátok, mindenhol. Oh eaalár Ilit! Mert ninea latén ott. hol megrögzötten áll Aa ember, mint a aiirt, hajthatlanu) kemény, M kimondja: e talaj kizárón aa enyém, H mit ért ő e aouverain tulajdonjog alatt? Alt hogy ezen belül ö mindent elragad; H ha lenne még kit a tora átka oda vet, Ennek ninea lá^Joga, mert eat 0 fojtja meg. Ninea latén ott a hol az l’r törvényeit Apák, Hűk, esalád ledérül megszegik! H annak ki a törvény parancsi ellen vét Körmönfont frázissal kimentik a bűnét. Ninea latén ott, a hol ninea embemeretet. Hol rtlt önzés mindent magába eltemet; H a legravaazb csupán azon töri lejét, Miként raboJJa el máaoknak mindenét, H Ily Istentelen tájra ne meqjetek, Mert ott csak a sátán szerződhet veletek; H habár a gazfajzat később megaeramlalll, } Ne várjátok be míg aa áltemplom ledül. Bogár Mihály talaüléar. Bogárnak tartozott egy stegény áeaember A kin „adósságát** nem tudta megvenni) Csináltat hát vele nagyoleaón koporsót. Melybe öt nem soká be fogják majd tenni; Illa* aggott élte már napok kérdése caak; Jó leaz aa áeamnnka legalább kamatnak. De most nagy aggályok szálljak meg a lelkét, Mi leaa ha még soká késik a halálát Hirdetések dija: kérőm hasábos petluor 6 kr. — Nagyobb és többszöri hirdetések Jutányosán eszközöltetnek. Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr. Nyilttér garmond sor: 90 kr. fakadható forró szeretettel veszi körül gyermekét, hogy képes őt az ezernyi veszedelemtől megóvni. Ha i>edig véletlenül és váratlanul betegség látogatja meg, az édes anya kicsinyét, az anyai szeretet ott viraszt a bölcső felett és legjobb orvosnak bizonyul. Vajha a magyar nők felfogni tudnák anyai magasztos kötelességüket és anyához méltóan cse­ lekednének gyermekeik nevelése körül! Akkor sok szüle nem nézné bánatos arczczal szenvedő gyer­ mekének betegeskedését, melyet abba a kéjelgő, bukott nőből lett dajka romlott vére vitt át, sok anyának késői bánata nem hnllaina kényeket a korán feldomborult sirhalomra és a nemzet erősbfilne, szaporodnék! Azon szülőkkel szemben, akik annyira tudat­ lanok és rosszakaratuak saját gyermekükkel szemben, hogy közönynyel nézik azoknak szenvedését és elpusztulását, ahelyett, hogy orrosoltatnák őket, legyen a hatóság szigorú és mutasson példát érzé­ keny pénzbüntetés által mindazoknak, akik keveset törődnek kicsinyeik egészségével és életével. Ott, ahol sok elvetemült nő, az anyai érzelmekből kivetkezett anyákkal bűnös szövetségre lép a még serkenő élet elfojtására, alkalmaztassák a törvény, olyan szigorral, mintha többszörös gyil­ kosságról volna szó. A gyermekek pusztításának ez a módja felháborítja, a becsületes érzelmű embereket és különösen a tisztességes és gyermekeit szerető anyákat, akik kérdezni látszanak: egyedül az ember lehet képes magzatát elpusztítani akkor, midőn a puszták legvérengzőbb vadai is őrzik és gonddal ápolják kicsinyeiket!! De ott. ahol, a titkos sxeretgélés bűnben szü­ letett gyümölcse, a hol a nyomor nyermeke csak azért lesz kárhoztatva ha nem is halálra, de ami ennél is rosszabb a szándékos gondviseletlenség miatt lassú eléleterőtlönödésre, mely halállal szokott végződni, álljanak elő az emberszeretet és a humánismus jótékony intézményei! Az anya, ki szégyenéi eltitkolni akarja, az, aki nem képes hajlékot találni, ahol betegségéből felgyógyuljon, találjon helyet olyan intézkedések által, mely intézkedés lehetővé tegye, miszerint az anya gondviseltessék betegségében és Bőire maomalat. (FrancziábóL) Ne kiesinyeljlik az ellenfél nézetét Mert hisz senkinek sincs annyira igaza. Hogy a másik félnek, ki más szempontot véd. Minden állítása hitvány volna s laza. <*lae» resti smoaMata 1©O éve* korába*. (Francaiéból) Keressétek mindig azt ml örök-való. Bár tudjátok, bogy az fel nem található. Honti Epigrammák. Kooaath é* Appoayi. Látta Kossuthban e század feltámadni Dcmostbent Mig mi korunk Cicerót élvezi Apponyiban. Móne* r* Mséekernyt. A Nlriltr (sztrájk). Hogy ha nyomor sanyarlt, éhezve kiálltok a térre, S kértek az államtól több logot és kenyeret. Hasztalanul; mert szól ás írás: aki bir "sokat annak Több adatik, s a kinek nincs, az is elvetetik. Chansintamass*. y Nálunk (a mi másutt bizonnyal nagy hibát Még a chauvinlsmtunak is van értelme. Mert számunk oly kicsiny, a ajnult harcsaiba Annyira háttérbe szorult Árpán nyelve,’ Hogy bár néha kissé peezkesebbek vagyunk, tlyöngeség ha ezen nagyon felakadunk. Falb Iddmagyaraeata. Ili ezer év kell, hogy fel a osdesra elérjen az ember Jfl azután az özön, s újra a küzdelem el lm 8'slphusról a mese, mint tény áll ma előttünk. 1‘ersio ha hogy Falbnak hinni ez a kor akar. A kormány. (Mameluk-vallotnás.) Mit akar a kormány? A mit ft felsége. Mit akar a fölségí A ml dicsősége! Mi az a dicsőség? tx*g|obb király vágya „Legyen boldog ez a magyarok országa.** Mózes a pusztán vizforrást mutatott fel a népnek; Széchenyi vága Dunán népe Javára utat tpelykrMlm. F. kis helyrill eredt Ipolyiak, nagyváradi phspök. Innen vette nevét, élte is ifin korát, S mind a mit itt érzett eszmélt ápolt szeretett volt: Közkinesül bir most a magyar fial haza. Tértté*. Hválánk s szóliál a hitien keblű fishoz . „Oh kedves, tartson tégedet épen az ég*! Fa .mcgtérité öt nyomban szózatod éde: Érzi, hogy hozzá égnek az angyala szól A maéh. (Tytker érsek után) Méh szállt volt egy szép lány szájra, elűzi, az Így szól: Rózsának néztem — bűnöm ez — gjkaldat! Ab IVBW-UI képű lseié program a* taták. Mind hive a haza bölcsének — mig nyugszik a sirhan; Ám de ha élne Ikák: mennyi maradna híve? �N Ó G R AD I LAPOK. tetegedtee. de iNnegBMm emelkedett a beteg uwagalom aa npe* kteaégekteu fellépett mck»1ú toroklobb fa vúrha«y jurtát Utal, miket járult dcoemberbcu u indua&y lateMMiapkta*, Iff. e»k iff értetjük •su U. < kMfj ■■yrtjjfrii • «<y Táncok körayikéa Ho«K' old tarvklob. Ittak, Dejtár, Felad-Petcuy fa WolUMtt »^M(p ktrib(NUkta| Vasyarct kfafafekben; — Vteiteay. Berciden, GnUmfa Soraaybaa; tear hagymát: Nagj-Limoauralkodott jánfa * ffáradMk «tyMMrótM«ra <w*fcU fa á*jaz mvüayooa*. Palotádon a hályogot hunié merült fel 7 e»etfel, srtra mm tniwac savak emfarpuatUtesa. kfahl l iáit halálovrt l'oltánru 10 gyermek Itt* Srtfa tehetett meg a köocgek te egyhazak melyek ntoyhimlötea tolt. • gfwwkte hahmtotefteak aMfteateIj«cteara Nevetett heveny fertőző betegingek terjedező ellen gyrtwAmmfatyeh te nodtt feUmifaa Utal, na* a irtktefeo óvmtfakedfaek, úgy u eikülömtfa, mint ferlyfatofak kaanoa vaRtt Maki mm tuahalj* kétségbe. tfalcBitfare afave megtetettek, hogy ennek daertra egyes helyeken a járvány terjodfaet meggátolni teljesen nem rsaMdapa. dtertlt. a kedorétlen taifjnuoDj oknak, rfazben pedig a lakosság teaaUansága fa gyermekei iránti kftt&nyéaek rtvhatá fel. kik gyakori evetben iparkodtok betegeiket eltitkolta, minek folytán átok nem ritka efatben a be* topMg már előrehaladott vtakában, vagy éppen nem U rfaoeahitek Orvod gyógvkexelfaben, mely körülmény mi­ att a halálodul arány u nem kis mérvben emelkedett Trachoma miatt Nagy-ttroraitel egy nő lett krfrbau krtelfa A belügyminiszterium ügykörét illetőleg. a közigazgatási állapot.végett Budapestre náiiitva. miután odahaza Uk&lteitáae a család egfatfages tagjaitól nem volt e<ik.Hűlhetó. i «.^*xz^u^txxu ItMCtakg ktbeJeWfi a lefeht ftl Idáit esetei «ra szembetegségnek Pustá-Sehpen •stoüü K*M*Étiky Amsím kár. teafetügyetó oyardíjáztato- fa Panto-Páltelkra a 8cho«*berger-féle gazdaságokban «te tart* ante rtetate mm Mtt. — Kua ábarafafafordultak etó, a felső vármegyék nevezetesen Nyitva és aNbte «Mcmm bú. Trencteoból erkezett mezei munkások között, kik noha a Aa 187B. VL L-cz. A }-* fatalBeta* u far vég** kár ragályozó stádiumán túl voltak, teljesen el lettek az kMpő rtdfar Altiad, Moufay ÖMa. Bemezky Árpád, egészségesektől kölönitve és ott létük alatt orvosi felü­ iaaafair* ‘Huta fa gr. BerrttaM Arthur u far november gyelet s gyógy kezelésben részesültek. tea kítea tartott torv«ayh*tfafap bttoCtaig rwdea közLeggyakoribb halál okai voltak felnőtteknél a tüdőgyih-Mi fijM aMftehactottak gimő fa aggkór, gyermekek között az aszály és bélhurut, A himitate litert nnda* hé l-«4 felébe* nuntovábbá a járványlátogatta községekben a roncsoló to­ roklob ia. AmIm sir 5’SMíitdaa^áBalí etBöklct* xliXt nxgtartette, oaeiyaka* a arait felfar végével káirttekbaa maradt Gyógyfürdő fa közkórbáz vármegyénk területén nem n-' < - f- > -J* flgjnu jafaA -»?4z_ r — . — Jt-s Ilit «kjr*Á*a*k ^uBMMfrfr riro n&x igjaaru> lévén, az e rfazqen elöadandókra jelentésem ki nem ter­ . $■»,—i -•■> *—. _w—».f—x * u;. iMKr'«»uie*re jjen eu&usien > a Ksrara* jedhet aynte *». iM—yikM a* iro4jM fSHntiyitC korlátolt te Közbiztonsági állapotaink kielégítőknek mondhatók. aaa-lanrtbb .fáfhri** vatta mageagwdtej ketté pontoeaágErdöügyi albizottságunk a beérkezett ügyek elinté­ zését ülfaről-ülésre eszközölte. A jtetefa Mártii távol maradt faeatogh Pál, LasaA jelentés ezután feltünteti a fegyelmi eseteket káry Gyufa te Fíf Árpád köagaafaeági előadó. az aatguazAz erdei kihágások Il-od fokú elbírálására hivatott ta*i tetea* fattarazky Jáaoa alfapáa, te Laokáry Gyula, birésághoi 1A ügy felebbeztetett a ezek közül bét az I-sö a MMffaeaaten ti fai Bouczkv Árpád, a nevemben űló- fokú ítélet helybenhagyásával, kilencz aa iratok kiegérzi*a Arthur. fawtach Pál, Posztóczky Irt*. tfaenek elreodelfaérei intéztetett el, kettő pedig illeté­ Bemczky Arpfai te gróf tfatrty Abraham, a deewmten kességi nemponttxd a kir. bírósághoz tétetett át «K* .faeütagti Ptt, P-zV.^kv Irá* fa Bemerte Arpad A gyámsági és gondnoksági ügyeket illetőleg. A vármegyei árvaszéki Ü^rforgalom fa tevékenységi taMtafap t*f»k famarafankat kaBőteg igazolták. kimatatast 11, a Losonca városi árvaszékit II.) a. alatt l-teerti: r üli álfa tartáaáaak saftkafap fe*® a*® forgott1. ifTÍmfak ~aiaáidifiit kiawtetost I. mellékeire, a t ínnegyei árraszéket illetőleg a kimutatás­ ban kitüntetett eredmények az IB90. év hasonló szakáról ■tea atett Mi0áktere ttateiette ije«« jváertiák TánMffáak tey tktepa«ti. márt járta túttvivelői feltüntetett eredményhez képest határozott javulást mu­ temtatea kMetemrirtfat awjffelfam ígratectok; a kta- tatnak, mely örvendetes eredmény a 4-ik ülnöki állomás fcftaiteM hgywaatteaa femakadte netn volt rendszeresítésében leli magyarázatát. -Az árva&gyek másodfökú elintézésére hivatott felebbezéri küldöttség által a lefolyt félévben 33 úgy tárA rtmaffáte ktepvafa pdutteátea teltet pfauek graltatott s nyert elintézést fa pedig 10 esetben, az első te pteaértekak n aliapta által te*Mkáat rintlaaoi meg* fokú végzés helybenhagyásával 3 esetben részbeni módo■■■rxsgáJtottek fa ufamútod knettakMÍ találtattak a m etae ptextári -i^alátok.fal felvett jorytóktejrvek a azásitással, 4 esetben feloldó határozattal, 10 esetben pedig aaaateárt oAmá kwntettterte, wrtT a tArrteyhatóaáfi felterjesztési, illetőleg végső határozat végrehajtását elbeaat^te kftMTiUMaek irt^^te tatatott. reodeU intézkedéssel. A* 1WL te máaadik feiáte* a kteagéoaáfi A pészAgymüúszterinm ügykörét illető kimutatá­ sokat A_, B.. C. alatt mellékeljük. áttspaA Mac * aart nedve* ite beálltával, a a»n náasó A valláa fa közoktatásügy miniszter ügy körét ilettő hlfaflM*- feiytte dtaUtea tedretáUmek jetortete As «gyM tevalakskat rtee leggyakoribb volt, a 1IL számú kimutatás csatolása mellett mély tisztelettel gyomor te btetemua. tortMd a légatenrvek hnratoe meg* jelentjük, bogy népiskoláink múlt 1890 —91. tanévi ál­ «u»M eltartani. gumi* awn>ilt% Mijei taeiai M* talAjjtt* a buMMÚMiu* Nógrádvármegye közigazgatási bízottságának félévi jelentése az 1891-ik év, II-ik feléről. A megőrzött. sziv. — Történeti elbeszélés.— Írta: V. Mó r. (D MáMBp * ebéd -rak oly vtf hanguhrtban folyt, afat a HKMn, de iMrt már tínahárvn helyett táeakatM fiátok m Matofaád, c**k Nmm* Dmbő hsásysett. ki Mfa a h*ndé hajmlLai befogatott 4i a rároeb* ment * legsjabk eaemásyeket haBifa. Hja, aidcer aág aen roHak jól értertli újságok, bttto* uttBttA riporterek! SaM 'égwtérei a rárwrtg segAfakfllt — Haltottáárt-e, oólt BerWy Jómef. egy megleiHtf* Mrér ön* «r, bogy M efabeág a fejadefewhez aa ártér Tíegvzűstetfaefat folnuaodatt? - HaBrttek hát Melt a házi gazda, fa még azt is, fagy t fejefaíeoi * Nyikolaj ünMCkl hocoabb ideig fanélgrtatt. pefag fignteáettetee tett, begy ez a legsagyrtb fa tegrafabb &k De 5 art áHrtja. hogy -»*mm tad iMMAn. — TáfiM «m» ez a NyiWfa l’rM !*••• az, akit gfayaétMi .H«rt'-*ak wretart! Azt mondják, hogy ez « rnker a faeewnák legnagyobb éMttae, fa azért adták mM a fara »er< a tm 'dákul faefcrt >fe*L - CgyzzBű, felett a házi gazda. Hegy kópé, már tőbberfr járt a béezi adrxrnál íz, borra** miadrg telt ertzfaynyel 'értlua. - Még megérjük, fagy m oláhokat etlratak lárüiák fa «ek rad tanBfacetükkd a legínzmyuhb kegyetleMdgrtat fogják Mkfaetei, kirítt ««n kürfageltfan, a fai eeak artémy Mttota* lakik. — Azért ‘lejét lettem r»a»j * dologjrak. zzólatt mag ttofld, a H időközbe* fanfaknatt. mert bizony wk tafyfitt agy hterrak n oláhhal, mintha embereit sem vol* rt»k: Jrtpjmk Mtrtrtlewrt; ftturí Muriákrtt fogalmuk rima, dym néptől pedig wmrmí jót sem lehet várni. — Ifi teeém, Ttnowtá « ifjú jövendőbeli apfaa. fa .zagy pártfogóp* tefitf t» Híha1raak■ — New pártotom fa őket, mint oláh nemzetiséget, fa gH e«, mint etnAerrtet fa »Mra aenr fadnám felfogni. •Mrt tegye* egyik ember i mfaikmk agfaz a beromfagig rabnolgája. miután úgy valljuk, hogy minden ember az isten képére van teremtve. — Már pedig édes Öcsém, az ember se mind egyenlő; egyik jobb a másik selejtesebb, egyik okosabb, tanultabb, a másik ostobább és az ilyent nem felszaba­ dítani, de még nagyobb nyomás által kell a jó útra térí­ teni. Most is ott, 3 hol a birtokossá^ kedvez nekik, a legnagyobb pusztításokat teszik u erdőkben s ma holnap több fát fognak elpuntitam, mint maga a birtokosság. — A már már komolyabbá vált társalgást a házi gazda ügyesen elvágta fa a beszélgetés ismét kedélyessé lett. Az urak csak azt vették fezre, bogi az estelihez terítenek. Máznap üres volt * hír. A házi gazda örvendett, fagy Dezső márnára Mariska kezét megnyerhette. 8 bár a leánykái e tekintetben nem is kérdezték, soha ösneillőbb fe boldogabb párt nem lehetett találni nálok. De ez akkor így dívott és a házasságok azért sokszor boldo­ gabbak voltak, mint most, mikor nem azt nézik, hogy a férfi méltó-* a leány kezére, bír-« a családi?! nélkülőzhetien férfiúi tulajdonokkal, hanem elég, ha üres léha fe*»egfaei által a leányka fejét elkábitjs. Nemet Dezső antikhoz megérkezvén, sietett elmon­ dani, bogy vőlegény. Édes anyja pedig örömkönnyel fa­ rait fiára fa boldogan csókolta Ötna; trról, hogy magá­ hoz méltó hölgyet választott, meg volt győződve. Dezső azon birtokotok sorába tartozott kik jól be­ osztott fe jól kezelt gazdaságok mellett vagyonosaknak mondhatók. Jó tulajdonságaiért nem cwk Itetdon, hol lakását tartotta, hanem az egén környéken szerettek, a köznép épen úgy. mint hirtokottomi. A népnek, vagyis a job­ bágyságnak ha baja volt azonnal honi folyamodott, mert képet volt mindenkinek jó tanácsot adni ét a szükségben tevőnek tonát enyhíteni. Jobbágyai irányában túl engedékeny volt a a mun­ kaidők beálltával soha sem feledkezett meg jobbágyai monkájáról «em; dologra hajtotta őket, de előbb saját földjeiken kellett a munkát végerniők, a földes utera csak ezután került a sor. Több helyen lévén birtoka, különösen az oláhság kört, jótékonysáíta miatt mindenütt szerették s azt is meg­ bocsátották n»bi, hogy magyar. lapotáról vett t idomásunk szerint az iskolába járásra kö­ telezel 0— lű ev«s gyermekek száma népességünk 17.22 -zázalékái teszi fa ezen gyermekeknek 88.24 százaléka járt iskolába; o szerint úgy a tanköteles, mint az isko­ láim járó gyermekek számánál is emelkedés, az iskolába nem járóknál pedig apadás volt. A népiskolák fa tanítók száma < gfaxbzn hasonló volt a múlt évihez, úgy az ovodákké is. Málnapatakán és Turopolyán azouban biztos értesülésünk szerint új kisdedovodát fognak a jövő évben felállittatni. A tauitá* eredménye iskoláink nagyobb részében örvendetes haladást mutat, de mint előző jelentéseink­ ben is már ismételve jeleztük, még műidig nagy azon felekezeti jellegű iskolák száma, melyeknél fenntartási alap hiányában képzett tanítók nincsenek fa mert sok ily iskolánál a tanhelyiségek éa felszerelések is hiányosak, á tanítás általánosan jónak mondható eredményé csak úgy lesz elérhető, ha az iskola fenntartó hitközségek anyagi erejének, úgy a tanítók fizetésének javítasz, mint az is­ kolának jobb karba hozatala végett országos segély fogja pótolni. Mi végül a magyarnyelv tanítását, illeti, erre nézve örömmel jelentjük, hogy tisztán magyar tannyelvű isko­ lánk ma már 215 van. a még nem magyar és vegyes tannyelvű iskolák száma pedig 98-ra szállott le s azt e magyarnyelv kötelező tanításáról 1879. XVIII. törvény életbe lépte előtti állapottal egybehasonlitva méltán nagy hzladfanak tekinthetjük azért is, mert hazánk hivatalos nyelve még nem magyar tannyelvű iskoláinkban is jó si­ kerrel tanittatik s ennek fokozásán, úgy világi, mint egy­ házi hatóságaink közegei kiváló buzgósággal törekednek. Nógrádvármegyei felvidéki iskoláink - hiányai. (Irta; dr. Kelsz Mór divéoyi kOrortoz.) I. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876_ évi XIV. L-cz. a népiskolákat közegészségügyi tekintetben a törvényhatóság felügyelete alá helyezi, mely ezt tiszti orvosai és más tisztviselői által gyakorolja. A közalkama­ rásban levő orvosnak tehát nemcsak törvényszabta köte­ lessége, de alkalma is van ez iskolákat megfigyelése fa tanulmányozása tárgyává tenni, esetleges hiányaival meg­ ismerkedni s ez által merített tapasztalatok nyomán úgy maguknak az iskoláknak, valamint a benne tartózkodók közegészségi állapotának hivatott őre lenni. Más kor­ mányrendeletek ismét megszabják az irányt, melyben ez teendő. Felfogásom szerint azonban bqos. sőt kivihetet­ len volna a törvény merev betűjéhez alkalmazkodni, sőt a legtöbb esetben engednünk, de mindenütt a viszonyok­ hoz alkalmazkodnunk kell. Midőn igy megyénk felső részének népiskoláit illetve ezeknek szembeszökő hiányait, nem elmélet, hanem pon­ tos méretek összehasonlító feldolgozása által nyert sta­ tisztikai adatok nyomán tanulmányozásom tárgyává teszem, azon czél lebeg szemem előtt, hogy ezekre az illetékes körök figyelmét irányítsam, kivált most, midőn megyénk tanügyének élére új tisztviselő állami. Ismerni akarván a hiányokat, tudnunk kell, mit kíván a törvény és mit nyújt a való? Megvjegyzem, hogy adataim az orvosi körömhöz beosztott községek iskoláiban felvétettek fa az átlagok ezekből kiszámítottak. A meny­ nyiben azonban uc.uc.ik im-gyénk, de majdnem hazánk egén felső részének iskoláit látásból ismerem, gondolom, hogy átlagos számaim a többiekre is rtillendenek. A belső cselédség kivételével egész udvari népe oláhokból állott. Történetünk kezdetén kocsisának egy szabadságolt katonát fogadott, kit pontosságáért rendkí­ vül szeretett. Alig hogy kipihente magát, a szükséges rendelése­ ket megtóre, leendő apósához, Kristyórra hajtatott Látogatásai ezután -mind sűrűbbekké váltak a ott találjuk őt 1784. évi november hó elsején is. Mily nagy a külömbség az ő és Pakott Mihály udvara közt. Az utóbbi, mint megyei tisztviselő, mások javáért saját vagyonát elhanyagolván, a cselédség önkényesen gaz­ dálkodott, a szegény házi asszony köszvényes lábai által akadályozva lévén, szintén nem ügyelhetett rájok. A kis Mariska pedig, egy kedves és gyöngéd kis teremtés, panaszolni épen nem, csak kérni fa másokkal jót tenni tudott. A cselédség ezt jól tudta és szavait nem igen vette figyelembe. A rendetlen udvarral azonban a szobák kellemes ellentétben állottak. A rend és tisztaság egy női kezek által alkotott kis menyországot tüntettek elő. Pakott Mihály ez úttal nem volt honn. Nehány kihágfai eset miatt a helyszínére kellett sietnie. A háziasszony azonban szívesen fogadta az ifjut fa úgy látszik, őrömmel tekintette vejénck. Mariska! — a meg nem romlott, fiatal aziv öröme az égből való, olyan mint a felkelő nap, mely sugaraival áldást hint maga körül. Mihelyt Dezső megérkeztének hire a faluban elter­ jedt, azonnal hozzá siettek barátja;, hogy vele kezet szo­ rítsanak. Akkor a baráti kézsznritás még sokat jelentő volt, nem úgy, mint ina, mikor boldog boldogtalannal, adós hitelezőjével keret szorít — csupa szokásból. Délben az asztalnál kodéi t esen társalogtak. Pakott Mihály urnth. a házi gazda, ebéd után érkezett csalfidja körébe. Az öreg-urat rendkívül vig modora miatt Víg Miska bácsinak Is neveztek. Gyakran megesett, hogy folyamodásokat ia intéztek hozzá iljr erim alatt fa ilyenkor örvendett; azt tartotta, hogy mindig jobb, hu vig, mint ha timrgé, vagy épen mérges bácsinak neveznék. (Folyt, köv.) �Nógrádi Az 1868. éri XXXVIII. t-cz. 27. g. »zerint egy tanteremben nem subád 60-ná! több tanulónak lenni és eSy gyermekre 08 —12 négyszögméteruyi területnek kell el'll!. Már most lő megvizsgált úkolatereiu körött 8-ban 60-n ál több tanuló találtatott Ax összes iskolák­ ban 846 gyermeket találtam és így egy teremre átlago­ san 564 gyermek esik. Valóságos szerencse azonban, hogy a községtől távolabb liak<» gyermekek többnyire hiányol­ nak (télen a rossz idő, nyáron u pásztorit odás miatt) és én csuk a jelenlevők számát vettem fel s igy bizonyos, hogy ha valamennyi együtt lett volna, ax átlag nagyob­ bodni. S a szegény gyermekek napota 6 órát töltenek ex iskolateremnek nevezett helyiségekben. Egy iskolate­ remnek átlagos padlóterülete 36*36 négyszögméter » igy egy tanulóra átlagban esik 066 uégyszögmétemyi padló­ terület, tehát körülbelül annyi mint egy iv papiros. Meny­ nyire tárol esünk a törvény minimumától? A törvény értelmében megfelel: a divényi iskola bal terme 38 ta­ nulóval, melyek mindegyikére G88 négysxögméter esik; ópannyi esik a kis-tugári iskola 41 tanulójának mind­ egyikére; a budalehotai er. iskola 47 tanulójának mind­ egyike 0-8 négyszögülétemyi területen helyezkedhet el; végre ax udomyai iskolának minden tanulójára 1'23 négyszögméter esik, ez tehát az egyedüli, mely a törvény korlátáit áthágja. (Nem volna perbe fogandó?) De mit szóljunk, csak egy példát vére fel, a divényorvszii isko­ lára, hol 36 négyszögméteren 71 tanuló van összezsú­ folva és ezen területnek is tekintélyes részét elfoglalja a kályha, a fekete-tábla, a tanító helye, a padok között és mentén lévő átjárók. Képzeletére bízom t. olvasóimnak, mily összhelyzetben ül e teremben a tanuló? Egy 1883. évben kelt 30.476. sz. miniszteri ren­ delet folytán különös gond fordítandó a tisztaságra. Mily tisztaságot értsünk ez alatt? Tán azt, hogy az iskola na­ ponta söpörtetik-e, vagy hogy kellő időben meszel totik-e? Vagy az iskola levegőjének tisztasága képezi a törvény intentióját? Gondolom, hogy úgy az egyik, mint a másik. A tanulók testi tisztasága mindig problematikus. A tanító naponta legalább reggel söpörtél és legalább a tanév elején meszeltek A levegő tisztaságát később fogom tár­ gyalni. Ugyanazon rendelet szerint gond fordítandó is, hogy az iskolát a tanító más czélra ne használja. Nyáron át, midőn a tanítás szünetel, aa iskolák kitűnő éléskam­ ráknak és lomtáraknak bizonyulnak, a szorgalmi idő alatt azonban csak a fürészi kath iskola egyszersmind konyha is. Irigylendő helyzet, hol a tanulók nemcsak a tanítás malaaztjaiban, hanem illatos párák élvezetében is ré­ szesülnek! Fontos a fűtési rendszer és a kályhák szerkezete. Rendszer nincs és a kályhák többnyire rosszak. Az előbtj megjelölt iskolában főzési tűzhelyek, egyebütt belülfütö és természetesen belülfilstölő vaskályhák, no de legalább a szellőztetést elősegítik. Kivétel a divényi iskola, hol kintrőlfütő cserépkályhák adják az iskola melegét Az eddigi szempontoknál fontosabb a tantermek megvilágításának és a szellőztetés kérdése, mert az ama­ zokból eredő bajokat e két tényező ellensúlyozhatja, ha megfelel. A világításnál szem előtt tartandó: 1. hogy az ablakok lehetőleg egy sorban legyenek, kivéve ha a szoba 7 méternél mélyebb. Az ablakok egy sorban csak a vámosfal vai iskolában vannak, mely egyszersmind 7*/, m. mély. A 7 méternél mélyebb iskolák pedig csak a dirényi iskola mindkét terme, a budalehotai evang., a rózsalehotai, lónyabányai, dobrocsi és kotmanlebotai iskolák. Ennek rovására aztán ezek köxt a budalehotai és lónyabányai iskolák 3 oldalról is kapják a világosságot. Szem előtt tartandó 2. hogy az ablakterület legalább oly arányban legyen a padlóterülethez mint 1: 5, azaz hogy az összes ablakok területe legalább */»nísze legyen a padlóterületnek. Csupán a divényi iskola bal termében 5 ablak mellett 1: 41/, a viszony, de már a jobb terem­ ben 4 ablak mellett 1: 6’/,. a viszony T84 □ méternyi területtel. A többi iskoláknál kővetkezők a viszonyok: la pok. Ipolyság. 1892. február 6. Jónás Emil, Kanitz Ödön, Loby Károly, Nagy háa, Polataek Rez.«ő, Révért Dezső. Schönbergér Fütóp, Weúz Emil 1-1 frtot; Elfér Mór. Klein József, Kraara Sán­ dor, Stiller Lajos 50-50 krt Óuzraen: 88 frt A parancsnokáig hálás kürtöseiét nyilvánítja as egylet irányában tanúsított áldozatkészségért > A b.^yannatl isr. nbegyitt báJj*. mely febr. 24-én a BihuM-szálloda emeleti termében fog megtar­ tatni. — fényes sikernek néz elébe. Nemcsak városunk­ ból. hanem a távolabb vidékről nagy érdeklődés matalkozík ezen bál iránt mely minden évben • jótékonyexél iránti tekintetből is nagy vonzerővel bírt A buzgó ren­ dezőség, melynek élén weisz Gábor, városunk egyik ked­ velt fiatal embere áll, mindent elkövet a siker érdekébe® * tapintatos eljárása a sikert kétaégkivül fényesen bixtesitani fogja. Gr. Zichy Ferencz senior úr önagyméltósága, aki városunk iránt mindenkor melegen érdeklődik, a al­ kalomból is tanúbizonyságot tett nemes szirtségéröl. a mennyiben a jótékonysági alap gyarapításához 10 fo­ rinttal járult Birtokváltnsán. Kaszner Lajos és nejének B.Gyarmaton a Teleky utezáhan lévő új házát és Lelteikét a folyó hó 8-án tartott bírói árverésen Kohn Mór és fiai ezég vette‘meg. Háxi malateág. Fényes családi mulatság folyt le B.-Gyarmaton febr. hó 10-én Janies Endre, kir. adó­ tárnok úr vendégszerető házában, mely a legjobb han­ gulat mellett a reggeli órákig tartott A tánezot megelő­ zőleg, a közel 45 tagból álló társaság dúsan megrakott asztalok mellett foglalt helyet hol a kedves háiiaewony. szül. Féhrer Blanka öuagysága előzékenysége és figyelme csakhamar jó kedvre hangolta az egész társaságot. A soká emlékezetes szép estély, mely aztán regéllyé fejlő­ dött ki. kellemes összejövetele volt a következő urbölgyeknek: Hamedmayer Ágostonná, Hedry Pálné, Horváth Danóné, JablAnczy Miklósáé, Lengyel Sándorné. Tapolcsányi Ferenczné, Ticsirszky Lajosod, ás Znbovich Ist­ ván nénik; és a kővetkező kisasszonyoknak: Berczelly JBnuska, Dévény Janka, Féhrer Olga, JabUncsy Margit és a Kvassay nővéreknek. Kettőn ünnepély. B.-Gyannaion Heksch Sámuel polgártársunk házában kettős családi ünnepély folyt le' febr. hó 10-én. Ugyanis egyik szép leánya, Róza kisas­ szony e napon esküdt egybe Quittner Mórral, helybeli előnyössen ismert ügyvédi iroda vezetővel; másik szép leányát Gizella kisasszonyt a helybeli izr. iskola kekvelt tanítónőjét pedig eljegyezte Pollitzer Miksa pesti kereskedő. A b.-gyarmati izraeliták, vallásuk egymyogositása tárgyában L hó 11-én délután igen népes értekez­ letet tartottak, mely értekezleten egyhangúlag kikiáltották Feledi Henriket elnöknek, Kanitz Ödönt és Révész Dezsőt jegyzőknek A gyűlés emelkedett hangulatban folyt le és a napirendben lévő tárgyhoz többes hozzászóltak. A gyű­ lés megnyitása után ax előadói tisztségre felkért Szilágyi Mór fejtegette az egyenjogoáiás eszméjét s az ez irány­ ban megindult mozgalom jogosultságát, a melyhez min­ den liberális érzelmű embernek feltétlenül csatlakoznia kell. Ax értekezlet következő már előre formulázott ha­ tározati javaslatban állapodott meg: .A b.-gyarmati ízt. hitközség tagjai által február hó 11-én tartott értekezlete kimondja, hogy a zsidó vallás egyeqjogositása tárgyában országszerte megindult mozgalomhoz lelkesedéssel csatla­ kozik és erről a budapesti végrehajtó bizottságot azzal értesíti, hogy az orazkggyűlésbex benyújtandó kérvényt aláírni kész.* Ennek Kanitz Ödön jegyző által történt felolvasása után, dr. Heksch József inditrán.vára elhatá­ roztatott, hogy Balázs Antal orsx. képviselő úrhoz kül­ döttség menesztessék, azon czélból, trogy majdan az or­ szággyűlésen szőnyegre kerülő receptiót jóindulatával tá­ mogatni kegyeskedjék A Helypi ezokorgyér tisztriselőleara február hó 20-án a ezukorgyári vendéglő összes termeiben a gvári " munkások betegsegélyzési pénztára javára zártkörű bált • rendez. A bál rendezősége: Dreyschock Sándor, elnök Reitzer Grula, titkár, Rittersporn Adóit pénztárnok Fischer Lajos, Kellermznn Mór, Lesslauer Sándor Luchkovicz Imra, Schneller Bant Zelinka Ferencz váL tagok Az árvíx-vcsxéty, úgy látszik Rünöben van, az első nagyobb olvadás vizei lesiettek úgy a meder, mint az ártérről is, a múlt héten már jelzetteken kívül nem okozván egyéb kárt, csak a szélső vályogbtxakat nedve­ ssé meg újból; de már az igy lesz minden évben mind­ addig, mig kellő védgátat nem építhet a város, avagy az Ipoly szabályozás egyébként el nem hárítja e folvtonos bajokat Az utolsó hét alatt kétszeri erős havazásunk volt de aztán keményen megfagyott és igy most ez oldalról szünetel a veszély. öngyilkosig. Izgalmas hir futotta be febr. hó 6-án a reggeli órákban B.-Gyannst városát Ez a szomorú hir sz, hogy Szilágyi János m. kir. honvédhadnagy Teleky utcza 648 sz. lakásán agyonlőtte magát Mindenki sajnálattal fogadta a hírt, mert nisz egy szép reményekre jogosult fiatal ember vetette el magától az életet melyet alig 26 éves kora máris sivárnak és reménytelennek talált Szilágyi János még legközelebb febr. -6-án az Ipolysági tartalékos tisztek bálján is részt vett s ott jól mulatott. Másnap vígan jött haza, hétfőn és kedden jó barátjai társaságában részt vett a nyilvános helyeken is. A «rencsétlen fiatal ember az öngyilkosságot kedden éjfél előtt körette el. Revolverrel balhalantékába lőtt; a rög­ töni halált okozó golyó a jobb halantókon fúródott át A kiszolgálónő reggel a padlón nagy rértóesában elterülve találta öt eszerint ax öngyilkosságot a földön ülve kö­ vette el. Öngyilkosságának okai egészen ismeretlenek; beszélnek reménytelen szerelem rőt pénzzavarokról ée kü­ lönösen arról is, hogy gyógyithatlan szívbajban szenvedett, mely okból a társaságokban sokszor vették észre rajta a búskomorság tüneteit Asztalán nagy csomagú lepecsételt lavelet találtak, mely Szilágyi Lajoshoz testvér bátyjához volt intézve, A szerencsétlen fiatal ember temetését a m. kir. honvéd tisztikar rendezte, aki a gyász esetről je­ lentést adott ki. A temetés, mely febr. hó 13-én d. Hetek óta várta izgalommal a közönség a mai es­ téit t. melyet a tartalékos tisztek voltak rendezendók Mondjuk meg előre, hogy a bál fényesen sikerült Hontmegye lelkes alispánja Lest} áüszky Sándor első osztályú századosi minőségben az Ipolyságon nagyszámban levő tartalékos tisztekkel egyesületet alakított, mely 3 alosztályra oszlik;■ a lövöldéire, melynek elnöke Lestjánszky alispán; a vívó osztály, ennek elnöke Zubovich Román törvényszéki bíró és végre a mulatságot rendező osztály, mely utóbbi a fényesen sikerült bált rendező a veres kereszt javára. A Houtmegyében életbe hívott veres kereszt egyesület véd­ nökéül sikerült megnyerni Choriusxky Igo gróf bontmegvei nagybirtokost ki a bál jövedelmének gyarapításához l’OO frttal járult. A mulatságon találkát adtak egymás­ nak a megye előkelőségei és tekintve a neme* caélt az anyagilag is fényesen sikerült; a v. k. egylet javára t i. 330 frt lett beszolgáltatva. Rég elmúlt idők emlékezete ébredt fel bennünk, a 70-es éveké, midőn a fényes elite bálok egész sora rendeztetett, midőn a megye társadal­ mát a politica nem osztotta volt két ellenséges táborrá, midőn a visszavonás szelleme, mely a megye alaptalan meghurczoltatását eredményezte, még képzeletben sem volt meg. Az 1874-ik év óta ez az első elite bál minden political rotteria nélkül. A díszes hölgyközönség azebbnél-szebb ruhákban, a tart, tisztek fényes egyenruhája különböző változatokban, remek képet nyújtott a szem­ űek. Ott láttuk: t’borinaki Igo grófot mint a veres ke­ reszt egylet védnökét, báró Itoszner Ervin főispánt, Lestyánnky Sándor alispánt, Ivánka Oszkár kamarás országéi képviselőt, Ivánka Zsigmond, Ivánka László földbirtoko­ sokat, Helmbacber Nándor törvényszéki elnököt satöbbi. Selmecbányáról akadémikusokat, továbbá, nógrádi, báni és esztergomi tart tiszteket Az első négyest 56 tanerőit i. Asszonyok: Uerko Istvánné (feul selyem ruha) Szabó Gézáné, (sárga brocat,) dr. RÍcz Imréné, (fekete süra,) Schiller Antalné, (fehér szüra fehér gazé.) Helm­ bacber Sándorné, (barna selyem,) Bodnárul, (fekete,) Tóth Lvjosné, (fekete selyem,) Lipták Sándorné, (fekete selyem.) Nagy Sándorné, (lila brocat) Záffiry Istvánné, (fehér bro­ cat) Baross Miklósáé, (fekete selyem.) Dombó Károlyné, (világos zöld selyem.) Bakó Istvánné, (világos heliotrop brocat) Haán Kálmánná, (fekete selyem,) Országúé, (fe­ kete selyem, stb. Leányok: Berko Eszti, (rózsaszín gazé szüra.) Keller Ilona, (fehér selyem kristály tül,) Helmbacber Mariska, (fehér gazé,) Mercz Hona, (fehér feuille.) Bodnár Sárika, (fehér selyem.) Bodnár Julia, (fehér selyem.) Lipták Irma (kék selyem,) Dombó Rózsiba, (fehér szüra fehér gazé.) Nagy Aranka, (fehér selyem, áttörve ezüsttel,) Joncsár Mariska, (fehér selyem.) Haan Ida, {nilus zöld.) Kolos Irma, (fekete selyem.) Kolos Ilona, (piros atlasz,) Zaffiry Ilona, (fehér selyem,) Baross Ágnes, (halványkék czepdrechin,) Cberer Etelka, (fehér Gazé.) Hodossy Mariska, (fehér selyem f. gazé.) Dömők Kornél, (világos zöld tül ruha,) Fischer Kolbri Serafin, (fehér gazé), stb. A négyeseket Marzsó Ferencz állomási főnök, Mé­ száros trszéki aljegyző rendezték. Az utolsó négyes a reggeli időre esett de még akkor teljes számban voltak ott a fánezosok. A zenét Balog Imre zenekara szolgál­ tatta a közönség megelégedésére, az ételeket és italokat pedig Trautvein Danó vendéglős elismert jó konyhája. Hirek és különfélék. Stcssxcr József minister! tanácsos ur legközelebbi febr. hó 20-án B.-Gyarmatra jön, hol, mint a b.-gyarmati népbank elnöke, u népbank febr. 21-ki közgyűlésén részt fog venni. Stesszer ur több napig marad városunkban, hol öt bizonyára mindenki szívesen üdvözít Tűzoltóból. A b.-gyarmati önk. tűzoltó egylet gr. Forgách Antal főparancsnok és .a tisztikar rendezése 1’a.llóAblak­ 18 mellett febr. hó 6-án tartá évi szokásos tánczmulataágát Iskola Vlaiuny terillet terület ?s a Balassa-szálloda emeleti termeiben. A mulatság ezer­ <fí> ben is sikerültnek mondható, bár bizonyos osztályok ró-, 30 num. UR8 nm. 4 lladalehotal kath. S*/, szóról kevés érdeklődés tanúsíttatott, ami kétségkívül „ ti 1: 13 dupla W evsnK. 37'/* nin O-tü megrovandó dolog; mert városunk, ezen egylete méltán Kis-Tuclri ■« F 4 1: !£•/„ 36*/,. w Ü37 megkívánhatja nemcsak ax anyagi, de az erkölcsi támo­ Iti'uia.vliuUi „ 5 337. n 1*) gatást is. Kétszeres elismerés illeti tehát azon férfiakat l'ilurnyal 30 r 144 - 3 1: 8*/., és családokat, kik a fesztelen mulatságot jelenlétekkel lx>nyabány»i „ 6 1: G*/„ , dupla *4 n !•*» megtisztelték. Ezek közül kiemelhetjük Scitovszky János Diibrool «’/. - 1-ŰH „ 5 erysz. alispán urat, akit midőn 10 órakor megjelent, a rende­ Kiitmznlrliotni 4->7. - 080 „ 5 It 11'/,. dupla zőség tüntetőleg fogadott Ott láttuk továbbá Pongrácz VáuHiifalvat „ 3 1: 10 30 n 1'20 György árraszéki elnök urat is, aki intézményeink iránt r 4 1: 18 m 33*/. B 0 48 B sóval szintén meleg érdeklődést tanúsít A bíróságot csakis dr. Fürtazi kath. 035 n 4 1: 12 »«7.. Melicher Ferencz kir. ügyész képviselte kedves családjá­ 30 IHvény-Ornnl M 1 71 . 4 1: 7*4 val együtt Megtisztelték továbbá a mulatságot a városFürért! evaitR. O'-W w 4 1: 8 W»1 biró, Simko Frigyes, Wizner Mihály őrnagy és többen azon férfiak, akik kötelességüknek ismerik a tűzoltó Átlagban tehát felvidéki iskoláinkban az ablakok egyesületet szívvel, lélekkel támogatni. A négyese­ OOO Q méternyi átlagos területe mellett viszonya a ket húst pár tánexolta. Jelenvoltak asszonyok: Draspadlók 36'36 négyszögmélernyi területéhez 1: 9". M kóczy Bertáné, Ifi. Farkas Ferencxné, Frey Miklósáé, számítva úgy, hogy 1—1 iskolára 4‘Á<, ablak jut. Hol Fábry Jánosné, Gyetvay Jánosné, Hegedűs Gergelyné, állunk tehát a törvényszabta minimumtól? Ép a felénél. Horváth Danóné, Hudecz Zsigmondné, Kommerell GyuKövetelmény 3. hogv az ablakok fekvése lehetőleg kelet, láné, Lóderer Béláné, Mtkkay Sándorné, Melicher Feéjszakkelet vagy délkeleti legyen. A kolmanlehotai iskola renezné, Müller Liszlóné, Paraszt}- Jánosné és Veszekivételével, hol az ablakok fekvése déli és nyugati, lovszky Jánosné. Lein.ok: Dévény Aranka, Dcpiny Gizella, valamennyi a követelt táj valamelyikétől kapja a fényt, Draskóczy nővérek, Groma Mariska, Müller Mariska, Me­ de zavarja azt a második, esetleg harmadik oldalról, licher Miczi, Husiinké Gizella (Széc«ényböl), Szabó Ma­ azaz nyugatról, délről vagy északról beeső fény, mely riska, Thuránszky Mariska és Vesxelovszky nővérek. — néha igazán kápráztató játékot ílz a gyermek látósxerré*. A tinczestély alkalmából felülfizettek: Gróf Forgách vei. Világítás szempontjából végre 4. szüksége, hogy ax. Antal főparancsnok 20 frt öiv, gróf Forgách Antalné, ablakok jól záródjanak, viszont szellőztetés ctójjából Kövy Tivadar egyleti elnök, Scitovszky János, Falser könnyen nyíljanak. Mig néhány iskolánál rossz a záródás, Ferenci Budapestről 5—5 frtot; Ball* Barna, gr. Degenaddig másoknál oly jó és hermetika*, hogy a téli ned­ feld I^jos, Kék László, br. Majthényi László, br. Rosner Ervin, Szilárdy Ödön 4—4 frtot; Felsenburg Gyula vesség által megduzzadt fa csak nyárára nyitható. Igy az iskolák megvilágítását minden oldalról meg- 3 frtot; Tamóczi gépgyár tűzoltósága, Ticsinsxky József, Zeke Kálmán 2—2 frtot; br. Andrcánnky Gábor, Áninvilágítván jövő ezikkemben áttérek egy másik igen fontos kérdésre, a szellőztetésre. (Folyt éa vége köv. ger Gyula, Gross Mór, G ultra zuu István, Horváth Danó, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00030.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_02_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-02-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 20. évfolyam 7. szám (1892. február 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom