<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3878" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3878?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-12T18:53:31+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="3335">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/95ac3c416d073edde361183d91b29b36.jpg</src>
      <authentication>2ca92f9407e63036d9b19e05355624f1</authentication>
    </file>
    <file fileId="3336">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c7351a34bf47c0a237074136e5353b4b.pdf</src>
      <authentication>9933365963e541e1ac2f86fd77fdd556</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="116009">
                  <text>44. szám.

Balassa-Gyarmat, 1890. november 2.

XVIII-ik évfolyam.

NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ*
Politikai, Társadalmi

Előfizetési ár: Egész

s

Közgazdászati Hetilap.

Egyes

Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz
intézendők.

csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton.

A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz kerülendők.

évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr.
szám ára: 15 krajcár Előfizetni

Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és
többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek.
Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr.

Nyilttér garmond sor: 20 kr.

Hederváry A. urak) -zinlcn az vmrlvényen foglaltak is, az nem állott mindég ké-zen. mint óliailá, győriheh ut.
menetű eszméi kifejezésére.
ünnepi sonxnd-z&lt; nnl a b.-gyarmati dalegylet,
!&gt;b&gt;*ben í&lt;» lyrai költeményt adott ki, melyek
Nógrádvármegye múltjába diótól mélyen mely Az
zászlója alatt vonult be, elem-kié Vörösmarty azonban csakis rokoni s barali körben jőtlck forgalomba.
bevésett nap lesz Í89O. október 30. napja.
.Szózatát*. melynek precis, hangsúlyos előállás a valóban E .Lantvirágok* a szeretemre gyulladt naiv melegen
Madách Imrei Nógrádvárnicgye szülte, ne­ meghatotta a közön-eget. Az ünnepi hazafias dal wrs- f&lt;**eltck. Számtalanszor ismétlődött mar ez. «ie ritkán
velte és érlelte. — a nemzeti és — mondhat­ .vakál felállva hallgattak végig.
fordult elő, hogy a forrongó kellel tilalom szóra le­
A .Szózat* déncklése után gr. Begrnfcld Lajos mondani tudjon. A fiúi ragaszkodásnak azon mérve
juk — a világirodalom e nagyja a mienk tehát
főispán úr ő méltóság i hatásos beszéddel nyilá meg a kell t-hez, jurly saját fajdalmában inkább haldokol,
mindenekelőtt.
rendkívüli közgyűlést. megemlékezvén nemcsak a halha­ sem mint a visszatetszés egy iuá«od jn-rczével okozzon
’főbb oldalú tevékenysége, de különösen tatlan irórol, liánéin az emlékén: rendezett ünnep ke­ fajdalmai. &lt;&gt; gyengélkedő cs meg tanuló, korcgyenlönagy műve — ,Az ember tragédiája” — ál- gyeletéről. melyet Nog’rad. — tradilióihuz híven. — *ég &lt; tálán vallas kúlóiib-ég miatt .1 frigy nem tűnt
litá Madáchiink a legmaradan&lt;lóbb emléket, ma­ leróv minden nagy fia iránt. Ezután felkérté az alispánt, fel óhajtandómik: ó lemondott s fajdalma Lantvirágait
anyjának ajánlotta.
radandóbbat azon szobornál, melyet majdan a hogy az emlékbeszédet megtartani szíveskedjek.
alispán felemelkedvén helyéről, meghat* itlságA kővetkező években :rt köllemcnyciből fel fel
jövő emel neki a nemzet panlheonjában, elévül- gal csAztöbbszörös
tetszés nyilatkozatuk mellett követ­ jajdiilt meg a fájdalomban/; inig a tisztán maradt
hellenebbct azon képnél, melyet Koskovies Ig- kező cmlókbcszédi-t mondotta &lt;1:
esemény lelkének kedves emlékévé vall.
nácz első rendű művészünk ecsete alkotott
A pályavégzett s ritka képz*-tl-égú ifjút 1843-ban
.Ué/íóxúí/oM
F'óiapán i r! Mélyen linziéit
kifejezésével a művészi egyszerűségnek és hív
mint tiszteletbeli aljegyzőt latjuk vármegyénk termében,
Kö:gytUr» m I tinlrijkumorii
hol őt, i &gt; clv.ila-zthdti.m benső barátját Szontagh Pali
visszaadásával a Madách arczárói visszatükrö­
Megilldodéssel emelem s« 1V4III it e p-TCZbeti, a közeli-mérés környezi, s őket mint a közel jövő fej­
ződött eszményi, ihlettel teljes költői lelkűiéi­
s z i-zló vivő I dédelgeti.
nek. Most hál nemcsak szelleme él közöltünk, midón sokszorosan érzem gyengét •gem-'t. szemben fel­ lődő reménvvil
Az Isi 3 és ISIS közút!i ót év alkotja Madách
adatom
nagyságával
:
emlékezni
régiekről
-•
azok
közölt
de a magasztos dolgok iránt fogékony nógMadách Imre nagynevű költőnkről, kinek dicsősége irodalmi tanulmányainak l«’/tevékenyebb korszakát, daádvármegyei közönség közadakozásából s a Ma- visszasugárzik a múltból. - ki haiti italian volt már, czára annak, hogy ez idő 'alatt a jegyzői tollat, majd
dách-cultus fáradhatlan tova fejlesztője a ,Ma­ midőn meghalnia kellett. S mégis In a mgynik, ne­ később a főbiztosi hivatalt vi;clh: &gt; a megye közügyéi
dách emlékügyi bizottság- intézkedéséből szék­ mesnek emlékét hirdetni vállalkozom; teszem ezt kö­ intézésébe is hatályosan b&lt;*íulyt. Ez időszak kezdetén
telességből, mint az. ő neve emlékének szolgáló bízott- jelent vo|f meg az ő és Szotifagli tolláiról Nógrád po­
hazunk nagytermében képe is díszeleg.
ság elnöke, azon biztos rem/nyb -n, hugy gyarlóságom litical egyéneit találó és csip is cpigrainm ikb.ui jellemző
A rendkívüli közgyűlés neve alatt megtar­ iránt
(vendnek oly fokú kegyes rln ízéssd, a mily mér­ írott fűzet, a .Nógrádi Képcsarnok.*
tó't leleplezési ünnepély fényesen sikerült. Emel­ tékben áldoznák h.uifnii lelkesedéi**! a uizyköllő es
Sok lyrai költeményein, par elbeszélésen és aest­
hete ai értekezésen kívül, hal ól felvunásos és mind
ték annak fényét a tudom anyós Akadémia-, a hazafi szellemének.
Madách Imrének m ;g rs.ik kortársa sem lévén, jambu-okban irt drámát fejezett be, és pedig: a .Jó
Kisfaludy társaság-, a Petőfi társaság képviselői
név 'és erény*. .Csak tréfa*. „Commodus*. .Mária
és vármegyénk bizottsági tagjai. És mél­ életrajzi adatait, jejeinzósél. in is hív ilottak, s el-*i királyi!
’*. .Csák végnapjai*. .Eérfi és nő* czimüket,
sorban
az.
elhunytnak
baratja
Bérczy
Király
f
’
Ijegytán. Hisz a tudományos Akadémiában telt tanú­
z.csci nyomán nyujlan I ».n. ktMiláh írói munkásságát mely kél utóbbival az akadémiai jutalomra is pályá­
bizonyságot Madách székfoglaló szeptani érte­ vál.usztá központul, hogy u körül c-sparlo-itva életrajzi zott. E-drámák meglepő szépségű helyeket tartalmaz­
kezésével ismeretei nagy halmazáról és mélyre­ adatait, ezek, in igyarázzak müveit, s hogy az ember nak: mégis feltűnő, mint küzd az iro a nyelvvel, hogy
a -z ivakuuk gondolatai teljes súlyát megadja.
ható gondolkozásinódjáról. — a Kisfaludy magyarázza benne az irót.
Iro l dini munkásságán tk azoiib.ui csekélyebb ré­
A
M
idách
nemzetisé/
vármegyénk
egyik
legré
­
társaság adott szárnyakat irodalmunk legkima­
szét
ké|H*zik
a köitem-nyék /..drámxk.
-nagyobb-családja, s ősei mar I LiO-b.ui Bírtak Sztregovát,
gaslóbb drámai művének; — a Petői! társaság gibb
honnan clózieviikrl ás - nyxüők.--A- liacr és •trón’ iráfill* •az, -melyei ány.Crszefck' gyújt -» ben kifdlelL Bérczy
tisztel). MudácU-Jban. a_ lant-hivól.mn LBGl.^évi Lawg &gt; h.’.7..i
tataitArafat* között,
gb-.i lü i lók en*-’; ii űy nevű1»-• károly-ezrekre’5hHiő*p.ipír
•úíáiág^j’rdéS sorozia o! &lt;u^ó‘púl)Ti&lt;*j$tairilc fcözé. elődök, tie nem es.1k k i17b.Ld. luut/m volt ki tollal is tele ina az i-mereLminden n máiról vett és saját ész-- - -Az emelkedett íraiigufdlot ’a fr.lzafias hév szerzett elismerést a névnek: igy a-XV. századbin élt revétotuvel kísért jegyzetekké!; &lt;&gt; uiig.ilrj.1 egy jegy-*
.Mindig szükségem volt a; izg il.isra. egy lárg y
lengte át, ennek hatása alatt visszhangzott a György ludoinánvos-.igával lilteratus nevet érdemelt. zvtébvii:
nem foglalt el*.
A
család
két
ága
közül
a
sztregovai
Lászlót
tudja
Szózat, a Hymnus.
M idách ISWdóI 1815 nyara g Szlregován lakott
őséül, ki I I7o-ben vármegyénk főispánja lelt.
Irodalmunk szerelele s a közügy iránti
A XVII. sziiz-id közepe táján élt János, e megyé­ édes .anyjával, L: gyakran gyöngéiké lő fia egészsége
odaadás, szülhették az ihlettség hangján Írott nek fojegyzőj*’, követe, majd alispánja, kinek li t Janos fölött a szeretel aggodalmával őrködött.
M e g n ő sült |8Vő-b e n, a midőn cse-ztvei bir­
s elmondott endékbeszédel és ódát. S látva U&gt;7S-biri nehéz sebe darzára elsőnek tűzte ki a zá-zlót
tokára költözött, s itt élte ál rövid éltének még rűvia
füleki
vár
ormara.
Ennék
unokája
Sándor,
ki
a
csa
­
közrehatni megyei életünk főlényezőil, lehetet­
debb verőfényvs napjait.
len volt elzárkózva maradnunk ama benső lád megfogyatkozott vagyonát visszaszerzé. volt nagy­
isis tavasz.in ő is sok mással az almodott.szebb
atyja Madách Imrének a cs. kir. kamarásnak, kinek
sugallat előtt: igy tett Madách is. kettősen szol­ neje kcsselcőkvői Majthőnyi Mária.
kor hajnalát Iáit 1, s midőn épen ferti cnjéoek. kiví­
gálván a közügyét, áldozva amúgy is rövid
Ezen h;'iz.i&gt;3.igbol szüléiéit ISJ3-ik év ja­ vott'tekintélye .és népszet»i-égének súlyával akart sora­
éleiét a politikai és irodalmi tereknek.
nuár Jl-ikén vármegyénk, a nemzet s a művelt kozni az építők közé: megújult makacs betegsége ágyba
,
Hég nem ült ilyen ünnepet Nógrád. Rég világ egyik legnagyobb költője Madách Imre, az Ember szegezte.
A szaiiadságharcz levih irzoll, s ő. is. e múlton
tragédiájának
nagy
nevű
szerzője.
nem tapsolt a közönség oly zajosan, oly ün­
volt nagy költőnk szülő helye, olt borongok egyike, oda rejtőzött, hol a honfi bú akko­
nepélyes hangulatban s oly nagy számmal, ringottAlsó-Sztrcgova
bölcsője, mely fölött azon anya virrasztóit, ron egyetlen menhclyel talált a sötét vlfásultság ellen:
mint okt. 30-án Madách Imre arczképének le­ kinek szelleme s jelleme őt férfi korábiin nemével s a a családi életbe.
Egy augusztus esten lS52-ben a gyermekek alud­
leplezése ünnepén, elismeréséül annak: ki a világgal békité ki; s ez fojtá el a lelkében támadó
tak már, az anya fölöttük vir.i-.’.lull, az apa és férj
skepsist
és
hozott
helyébe
cngesztelődést
;
ez
tette,
hogy
közügynek élt, az sokat élt és sokak emléké­
Évában nem csak Keppler, hanem Miltiades nejét is, lámpafénynél olvasott fel nejének, midőn szavait bal­
ben él.
nemcsak a londoni kis anyagi Évát is egyénité: s jóslatú fegyvercsőrrenés szakita meg s a lámpa fénye
hogy a kétségbeesésig űzőit Ádámut. a magát anyának csendőr sisakokon verődött vis-za. Az alvó gyermekek
anyja felsikollutl! mily szív repesztű volt ezt hallani a
Az ünnepély, melynek emléke soká fog élni keb­ érző, Éva szeretető rántja vissza az örvény szélerői.
férjnek, ki akkor alig h’lte, hogy hallliatásál még száz­
.Madách
Imre
gyermek
korát
s
ifjúságát
is
Alsólünkben, következő sorrendben folyt le.
szor fogja visszaűliajtani, mert ebből a szereld, a ra­
Sztn-gován
tölté,
hol
az
elet
zajától
távol
azt
könyvek
­
Tizenegyóra volt,, midőn megcsendült a vármegye­
gaszkodás, a fájdalom jajve&lt;zcklésc szólott!
házi régi kis harang, melynek hallatára tömegesen tó­ ből s lapukból tanulván ismerni, unn ik tulajdonítható
Egy ev telt el. a börtön hosszú s nehéz éve,
larlózkodó
visszavunullsága.
mely
modorán
s
viseletén
dultak be az elég szép számban megjelent bizottsági
melyet
Madách a pozsonyi vízi kaszárnyában s később
tagok, az irodalom é&lt; tanügy barátai, az egyletek, ol­ még férti korában is átérezhető volt.
a
|K
‘
sti
új épületben töllöll, inig végre 1853. augusztus
Azon élénkebb irodalmi mozgalom, mely c szá­
vasókörök kiküldöttei, kiknek szarna mintegy 3uO-at
-‘&lt;!-án rendőri felügyeld ala helyezdlen vlbocsájlollák,
zad
harmadik
tizedében
nyilatkoz&lt;&gt;ll.
a
.-erdülő
M
idách
telt ki. — Honlvármegyc is képviselve volt kél jeles
s ő haza Cseszlvére sidelt, repült, hogy olt boldogé
tagja által. Itt láttuk ugyanis l v á n k a Z s i g m o n d Imrére is buzditólag halott, s ót egy nőtt hetilap a 'Máganak- mar* csak romjait talMjaT*
•
.
Literatúrai
tewrcs*
kiadásara
s.TkenV*.
ural-dtszte.agyarvsan és ttv dn- r vá ry' Antal ur.it.-'
Sőtél napok, u börtön éjénél sötétebb évek követ­
Ezen írott lap nehány számat Bérczy az elhunyt
Midőn a bizottsági tagok, vendégek, a karzatokon
kezének.
- ó a hajótörést -zenveddl a mindig sz.rdő
pedig szebbnél szebb hölgyeink elhelyezkedtek, f»stői irodalmi hagyatékában f«-l .lelvén, nvgirpetés-el tapasz­ édes anyja kebelén keresett, s talált enyhülést.
tala,
hogy
abban
az
c.\a&lt;
t
és
-peculativ
tudományok
­
jelenet tárult elő. A vármegye főispánja gr. Begcnfeld
Madá&lt; h nem szüli, nem pana-zull. sőt szívbaját
Lajos ur&gt; alispánja: Scilovszky János, főjegyzője: Ti­ ból vett érti’kvzések. világ és hazai törb nebni czikkek.
hanyi Eercncz. árva-zéki elnöke: Pongrácz György, mint archaeologiai magvaráz.ilok. a trias és leírás fejtegetése i- titkola. Hidegnek kívánt feltűnni, holott szive Vezúv
a rendkívüli közgyűlés főtiszlvisejői és Pajor István kir. s hasonlók, állanak. S igy már az alig 15 eves ifjúban cratcrvkénl forrott; szigorú és ’viigcsftelhdetknnek.
tanácsos ur fényes dí*zm igy.ir ruhában jelenlek meg le volt léve alapja azon komoly lőrrkvésü iránynak, holott neincA lelkében a&lt; veti bantaiommal mindig egy­
ó* foglaltak helyet a tribün előrészeu ; a tribün hál&lt;ó mely a kiapadhattad tudoiuányvágyban.oly fáradhattad korú volt a megbucsájtás.
E hangulatának leghivebb lükre azon versekben
részen jobb oldalon az emlékügyi bizottság tagjai, szorgalommal nyilvánult.
Első lyrai kísérletei az 1S3S es ISPJ-ik evekre irt level, melyd tagadása és nihilismusa akkori sötét
névazerint: Szontagh Pál 6 nagyinélto-ága. Komjáthy
Anselm, Hemónyi Karoly, Vannay l/nácz. Szlranyav-zky esm k, midőn Pe-len az egyetem egyik legkitűnőbb napjaiban Szontagh Pál barátjához iutézdl, s ez volt
Géza c« Horváth Bánó helyezkedtek el, baloldalon pe­ tanulója volt s buraijánál L invay Menyhértnél többen a világfájdaloiuipal küzdő nemes lélek egyetlen panasza,
&gt;
dig: Madách Aladár ur az ünnepeli költő egyetlen fia, ki* irodalmi kört alakilollak, hol a névtelen versek melyei valaha mással közölt.
"majd utánna Nagy Iván, • a magyar tudományos Aka­ részrehajlallan birálat alá estek.
Az 1853. és 1S57. közti n« gy év inkább ön inadémia kiküldötte,
llákosy Jenő, a Kisfaludy társaság
E korbeli vermeinek nyelvi s hxlmicai fogyatko­ gaba mélyedés-el. olva-ássul s az uh adottakból dvont
kiküldötte, Bodnár Zdgmond, a Petőfi társaság kikül­ zásait azon körülménynek kell betudni, hogy Sztregova eszméi fcljegvzédcve!, nihil teremtő írói munkássággal
dötte és Hoskovits (Ignácz az aruzkep művész festője. s tol ajkú környéke nyclvérzékének lendükíel nem ad­ teli d.
Hontrármegyei vendégeink (Ivánka Z-igtnond és hatod, s habár anyanyvlwt tisztán s hibátlanul beszélte
Az .EmberTragédiájának* conce|nioja ezen időszak

Madách ünnepély.

LapvLixk: ma.1 száxxxálxoz fél i-v mellélrlet van csatolja.

�NÓGRÁDI

LAPOK.

után fogamzolt meg lelkében. s el.&lt;ó terve nem egyéb I 8 6 I u k t o b •- i ő-i k e ii utol * ó t &lt;1 &lt;» b b a n.l
volt, mint az embert Iragik.úlag nyomom végzetében, a -okát szenvedett netües z i v.
minden IwirUrséln-n bukva M üiyiodott &lt;zabadakaratat.
A gyá-/«z» rtarta-t.' közel - távol vidékek nagy
nagyságul. dioó»ég&lt; I ;u élet *arában heverte fed* ni. r» szvéte mellett, az rlhúnytnak k«'dv«*s buraija Tcr-De Madách sötét világnézete fokúnként tisztult &gt; a bán­ tv’ah-zky Alajos Étkei plcbáno- tegezte, .íz egyházi
kódó, aggódó e&lt;lc&lt; anya őrömmel látta fia üdoie-et. A ,-/onoklat"t Imád) Karoly b.-gyaunati nun,-k.ith. h ikes/
nyugodt méltóságú vonásokon elomló változatlan’se­ lattolla - mielőtt a -.’.trrgor.ú -irbolt bvzáródnll tolna.
rvlet láttára, a fiú Idkébe fokonkint vb-zatvrt a női * K*- Babot l:»y-»n&lt; zi l»»4v. hitvaila-ú lelkész kérte ,i dinem iránti ki«-ngoztrl(&gt;d&lt; *, S vájjon nem ezen befo­ c-óűllel, h»»gv várakozzék még a&lt;[dig, míg ó i- raliullyásnak tulajdonítható v az ihlet ama szerencsés sugara, latja a i v.v.! virágait kop«u&gt;ójar.i. - »«-gúl Bodnár
. mdy a pcastmiztniM nyers kifejezéséül &gt;zulgalo jnúvrt. Lhai^ ugvvéd. a b.-gyarm.dt választó kerület nevében
a kicngvszlclóde.s fényével áraszta el.
-zoLdl fel. - a tudományával egekig haló tiszta bcc-úI Mákban, midőn munkáját leijein Mjeze. a |ete-M&gt;gű hazafi é- az egyenlő-ég, -Z.lb.ul-.ig. le-tvéri-egi
politika ege derengeni kezdett: ■* a b.-gyarmati v.il.wb* v-zm -k. .&lt; kuionő-eji i- a n«*pérdck«*k kcpvisciojének »*
kerúkt egyhangú bizalmával ót kőidé képviselőjéül az relink peldányki pet«d \ett búcsút.
1861-1 ki or&gt;zággyülesrv: hol már első ragyogó ’bei­
múllak vl ezután, inig kózűgveink több
dével meglepte. elragadta. elbűvölte hallgatóit. Be ki jele-,- Évik
.Mad.it h etulékűgyi bi£uti»iig*-gá alakulva bűzM'jtheté, hogy |iarlamenti készültségen kívül egy kéz­
gólkodott egy alap terrmtesén. melyből itt B.-Gyarmaton
iratot’ is hozott magával, mely ót az irodalom (‘Isti­
emlék lenne lólcsihindő.
rendű bajnokai közé emelrndi?
Ezen biz»&gt;tt.',ig l»x. évi február hó Jó-dikán
Nem tudta mihez fogjon e kézirattal, inig nem
Szontagh Pál tanácsa és sürgetőére Arany Jánoshoz Nagyméltó-ágú Szonlagh P.d valóságos bcl&lt;ó titkos
vitte azon kéresse!, lapozna át. s mondana róla véle­ tanác-os ur elnökit te alatt megtartott értekezleten hozott
hatarozatabun kimondó, hogy Mad.o h Imié eletnagyményt.
Arany Ib61. szeptember 12-kéről M.idáchhoz irt sagú are/.kvpét, valamely jeles hazai muvé-z altul lefek­
levelében az .EmberTragédiáját* úgy cöncvpció. mint teti, s felkén .Xéignulvármegye közönségét, hogy e képet
coiuposicióban egyaránt igen jeles miinek, s az iroda­ többi jele.-ei sorába diszt**rméi&gt;en helyezze el s végül,
lom legjelesebb termékei egyikének nevezi - köszöne­ hogy a fennmaradó alap .Madách Imre alapítvány*
tének ad kifejezést a gyönyörért, melyet neki müve (zitiién a tőrvúnyható-ág által kezelttssek s jövedelmeiból az itjU'ág irodalmi tevékenységének serkentésére s
által okozott.
Az , Ember Tragédiája* először a Ki-fahidy-Társa-ág Madach emlékének tiszteletére évente pályadijak tűkiadásában jutott a közön-ég körébe s fordításban i- zeíScm k ki.
Közön-egűnk, a mélyen tisztelt közgyűlés készsé­
megjelenve, úgy a magvar, mint külföldi -ajtó egyhangú
ges
örömmel
engedett a hozzá intézett kérelemnek, s
maga.-z! alá&lt;saI ü • 1 vözlék.
Maga a Kisfaludy-Társaság első tagvala&lt;ztó ülésé­ mai ünnepelve-: közgyűlését tűző ki alkalmid az elkében 186Í. évi január elején sietett Madáchot a kitűnő 'Zull arrzkép leleplezése s ál vételére.
Valóban nem érhet halandót nagyobb kitüntetés,
költői tagjai sorába fűzni. A márez u-i ülésen Arany
állal bevezetve .Az ae-thetica es társadalom viszonyos mint polgártár-ai bi/ahna. mrlvlyel óta nagyol, dicsőt,
befolyása* czimű jeles aestln-ticai értekezésével foglalta halhatatlanjaik Pantheunjűba ki-erik.
íme végre az ige testté lön; s most dicséri mes­
el székét. Ez alkalom Volt színhelye az első és ulol-ó
s egyetlen szerény ovationak, melyben ót iroi pályája terét. (Uo-kovicMd).
Hulljon le teh.it a lepel! - foglald el nagy hazafi
részesítő.
Az 1861-iki «&gt;r.-z*iggyűlé-re már Megcn jötl &gt; méltó helyedet, melyet r«-'.’e&gt;lre N’ógrád közelismcréstmég betegebben tért haza .&lt; szívbaja nem engedi**, hogy fenntartott. ' most azt betöltve lalván: a megnyugvás
székfoglalóját a M. T. Akadémiában, mely ól K6:i-ban boldogító érzete fogja el kebleinket, mert innentúl is s
levelező tagjává vála-ztotta, maga tarthassa meg. Érte­ őrökre a mienk maradanda-z.
kezését, .A nőről különösen ac.-thvticai szempontból*
Éljen emlékezeted nem ed&lt; król nemzedékre s adja
— megbízásából Bérczy Károly olvasta fel,
__
Isten, hogy fiadban s az egész Madách családban min­
Mózes czimű drámájává! ISCd-ik évben. .’í Kaja.- den időkben oly buzgó táma-zait láthassuk közügyeink­
csonyi díjra pályázott, koszorút azonban nem nyerhe­ nek, mild a mily erős hitűnk, hogy úgy lészen.
tett, mert a dij tragédiára volt,-kitűzve. Irt ezen kívül
Az cmlckbi-szcdct netm &lt;ak a lentiévé díszes férfi
egy .Givilisator* czimű komédiát. Aristophane- modo­
rában, melyben a Bath-kormany civili-uló rendszerét közönségnek, hanem a karzaton nagy számban lévő
parodizálta. Irt több költeményt &lt; prózában «gy .A hölgykőzőnső -iek is szűnni nem akaró tapsvihara kö­
Kolosiak* czimű elbeszélést. melyet a .Koszorú* hasáb­ veté. s min-iviumek tekinteti* M id.ich Imre arczképe
fele irányult, melyről a b.'-z -l végefelé lehullt a lepel.
jairól már háláló.- ágy.in olvasott.
Szenvedései daczára, egy szélesebb tervű drámai
Maid Pajor István koszorús költőnk állt fel s lő
költeménybe kezdett, melyet azonban be nem fejezhetett. strófás ho'S/ai szép költeményét, -Jiár kissé csendes
E .Tündérálom* czimű költemény, ellentétben az .Ember hangon, de költői l&lt;»lk«‘-üitséggcl. és ihlettel mondta,
Tragédiájával.* az életet vidám, könnyű oldaláról, s..;iz . ad. Az-úimofű-WWh-mény* így* haTt^Zfk:
embert/ mini "a lég ’ tündérei 'tréfás fZeszrlyeinek játékát
El-xálH 4
lillinifydr* -/árnya.
akarta.-festem? E-tuii a ,Koszorú*-ban megjeleni mu­
A végtclcu tat* aa leillamianak ;
,ro»r*k tájai
tatvány nyelve s hangjáról- Ítélve méltó párja leendőit
Xúv«b a&gt;y&lt;xaa«ttva Alt a íűtihalak*.
•M nagy művének: sőt a Versek gűrdülékenysége,.a
A cöilagokhox ínlrrpulni rágott.
rímek könnyűsége és játezisága tekintetében azt talán
Hol üa-eróben ig a (nnyaujtár ;
felül is mulandolta.
Ki gynjt n*-k*4 **tH gúmb itt %ilá-ot,
ita &lt;"&gt; a,«x(érak f-nnlakója már? . . .
S igy végére értem e munkás életnek, mert már

TÁRCZA.
Halottak napján.
Istenem! Milyen az élet!
Csak nem oly rég, alig pár hónapja, mennyire
örvendtünk a nagy természet ébredésének: a ta­
vasznak.
Midőn láttuk a hófehér kikeleti virágot, keb­
lünkből önkénytelenül felhangzott a dal: „a virág­
nak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jón
a szép kikelet;- nem győztünk eléggé gyönyör­
ködni az erdők, berkek, vadligetek zöldelő lombjain,
szemünk nem tudta eléggé csodálni a haragos zöld
mező ezer és ezer virágának szinpompáját, s szi­
vünk az örömtől repesett, halván a természet bájos
hangú dalárainak hangversenyét, órákig elhalgattűk a dalosok dalosának: a fülemülének majd játszi
csattogását, majd pedig mélabús dallamát.
Es most . . . „letarolták már a rétet,” n»-m
hagytak rajt’ virágot.- Látván a természet haldok­
lását* kr-Vrfünkból.feltör.^.bús-aóhaj» .hervadvmár
ligetünk, díszei hullanak ; tarlott bokrai közt sárga
levél zörög •
A nap még világit, de sugarai nem adnak
többé éltető meleget. • •
Beköszöntött már a tél zord lágya.
A rózsabimbón az éltető harmat halálverej­
tékké lett. Tegnap még gyönyörködtünk üde szép
szemében, élveztük illatát, ma már eltemetjük.
A természet bájos hangú dalárai elnémultak,
jobb listába költöztek. Minden oly lehangoló, oly
♦ szomorú. De hogyis ne: hisz az anyatermészetben
•is halottak napja van.
Minden a múlandóságra, a halálra figyelmeztet.
De ember, ne csüggedj, mert van, mi életet
ismét ád: a remény.
A madár még vissza jön, mert dallal a madár
c» 'icm Dala, lesz még virág és zöld lomb, ázután,

mert az eltemetett virágok királynéja azt suttogja,
hogy kikeletkor .... feltámadunk.
Istenem! Milyen az élet.
Az ember születik, küzd a léiért, boldogság
elnyeréséért és meghal.
Az elet tehát küzdelem a létért, küzdelem a
boldogság fel tartásáért. De hányán vannak, a kik
végig küzdik az életet c&gt; életükben feltalálják a bol­
dogságot?! Mindennap ezer és ezer ember születik
és vagy ugyanannyi meghal, ezek közül nagyon
kevés küzdötte végig az életet, de még kevesebb
találta fel a bold*»gságot.
Kevés van a modern kincs- és arany hajhásró
korban a megelégedett s boldog ember.
Szerencsésnek mondható az, a ki a boldogság
kűtforrását: a hit, remény és szerétéiben föltalálta
és többé el nem veszítette; mert egyedül a hit, remeny és szeretet az, a mi boldogít úgy ezen, mint
a más világon.
A kincs, a rang, a szépség, mind „vanitatum
vanitas* hiúságok hiűságaK.nem hozoutk bvddogságot.
l’gvan szives olvasó, hányat láttál avagy ha
lottál oly modern szépséget, a melyik vagy dús­
gazdaság. vagy magas rang után ne vágyódott volna,
a dúsgazdag nem akarna szép lenni, a magasrangn
nem akarna stép és gazdag is lenni.
1 )e tegyük fel, hogy találkozik olyan, aki gazdag
és magas-rangú, hozzá még igen szép és az emberek
azt mondják róla, hogy boldog; mi azt mondjuk,
hogy ha nincs lelkél&gt;cn hit és remény, szivében szere­
tet,az boldog nem lehet, hisz: rmit ér a kincs, szörnyű
pénzszomi, ha nincs: mi kell, a szivl»en szerelem.A kincs, a rang, a szépség csak a sírig tart,
de a szeretet’.! síron túl is él, éltet és boldogít.
Boldog tehát, a ki hit és.reményből -szerette
az embereket, mert megszerezte magának a valódi
s nem múló boldogságot, hogy életében, viszont
szerették s holta után kegyelettel őrzik drága cm-

Mi'tácb khalt « fúlJij-éjböl.
Az
war
rvkoo,
MHón ihl-tvr k&lt;-b|r
dalit a
hhrnkon •
.Az l’r nir&lt;allv4á fruyr. vlUgU
Ilonáinál z&lt;o&lt; rá augyahik kari,
E-zme &lt;•!,. Érő, Jvaax *orárxlk
Klfi&gt;xyhatlan krCyrM*k altala.
(Jy &gt;hy«rt a&lt;l« É&lt;í«a kapuja tárra.
Mi kibr«&lt; '40, * mb*-r&lt; mind a .tied .
Szi»«-d ii-«Uyét líd kfbclrilr*- «ár»*
Hírűd az »lkot«*« JegíZ’-Ub
Ani a taya&lt;!a&lt; &lt;&gt;«i ezelOménrk
Kend-! hiz-lx«n caáblto axavat.
M&lt;-rt földi vágyad axirtalan ha r^'t.
Ez l'-'X hálálod, -x tragédiád *

A **&lt;»zat by. a a Vi&lt;z&lt;-t teljreült, .
M&gt;iyu&gt; k mtgirta o tórtru«-tét;
A k*jt &lt; a kint, mdy a «xiwrt« re^yOH,
S a n&lt;4 -x «-d*".»-kino« kéj t- lel ;
s tűiként ax «ittm.gat börtönb* ..»/&lt;*
rletuboxar. midőn hátúja kéxa,
ta wood az élethrx való jogarul,
l'gy
a ratnekét régzu muvé-x.

S bezárult jw a v«&lt;a-lt--lj»« phiya.
Temetve mélyen r| gj áixt. űrömet ;
Xen&gt; erbzi Őt mar raalt remény (ulaokja.
Serét hun ftrxl hála, krxyekt
Ki vértanúként tűrte aurcaapáaít,
S kózdvéii mrgiiva keble jobb hitet.
I»ic. ) nnvében a !-!■ k talanyit
Megfejtve hagyta rád. etubrrivéx!
•
•
•

A b-dc-ő melyben egykor rínga lágyan,
A Sxrllemórjáa kiz mnstár«zeme.
Gyöngéi anyának altató dalában
Acoikcut acNgő virxbangut leír ;
A serdülőnek ébredő világát,
A fértlúnak tettvágyo Érvét
Komoly borongás tünde fátyolán át
Erő, önérzet fennen hirdetek.
A an'sjtrgy szép hatat je|u|t ki néki,
S r hon ólén dús ósl örököt
Vulgy r* balom közt változók vidéki,
Kutbcn kigyoxva tiszta ér csörög ;
Az út tal&lt;j kincsét növelni vágy van,
Ápol, javít, gyomlál ax 6 keze,
S szakértön-gondos művelésnek árán
Arany gytlmokaüt vet fó| az eke.

Tivztelve fényes ótok sarjaképen,
A mit egyem erdem úgy rm&lt; it.
Nyitott Muromp várt rá a versenytéren
Midőn pályázni tisztért mrgjelrut;
M--rt nem magához vágyott ti ragadni
Hatalmat, melytől retteg a tömeg,
l&gt;e pelikánként kész vérét fogyatni.
Áldozva tun nemes kötelminek.
Szabadság lelke minden gondulatja.
S testvériség, mily szivet szivbrz köt;.
Egyenlőség, ta-ly gog/ei nem kutatja
• származást, csak a mi az*nt ■ i'-tók ;
&lt;»h láttuk őt ez elvek v-drképen
A lobogót magasra tartani,
E« törve fösvényt bátran a sötétben.
Szebb virradáshoz fáklyát gyújtani;

S hallottuk
midiin ho-jur-k egére-. ...
Pjablian biztató hajnal derbit,
Urazágtanácaban langhevü beurde
Mily egyetértő tap- közé Vegyült;'"
M*xt •*»’&gt;♦• V«».Ú.Ö nzánv, pfA»Aétéuek„
E "ketiúá fényben ég! meteor,
'Kit még a gyöngéd Mázsa vall hívének,
Agyában eszmék titánharcza forr.

•

-

De hajh vihar dúlt ifjan már ez' élten,
S nyomot hagyott árökre vérezöt.

lékét s leróvjúk a hála s kegyelet kedves adójút,
legalább minden évben cgyszet a halottak napján.
„Temetőbe zúg-búg a szél, csendről nyu^, tlomról beszél.- . . .
És mégis, mért oly szokatlan sürgés forgása
halottak országában ?
Gyászban öltözött emberek miért visznek vi­
rágokat és koszorúkat a sirkertbe?
Elfojtott zokogásukkal s néma sóhajukkal mi­
ért háborgatják a halottak nyugalma*.
A lélekharang miért kong* folytonosan oly
búsan, oly szomorúan ?
Halottak napja van.
A halottak napja a kegyelet napja lévén, az
élők sietnek elhunyt kedveseik iránt leróni a ke­
gyelet adóját. Az élők megkoszorúzzák a holtakat,
virággal hintik be csendes lakásukat s a hála, a
kegyelet könnyeivel szentelik meg és térdre hullva
imádkoznak üdvökért.
Igazán meghatóan szép szomorú kép.
• -r\.zt mondják, hogy „qut nesélt oráre, pergat
ad m ire,- a ki nein tud imádkozni, menjen a tengerre.
A kik nem tudnak hinni, reményleni, szereinif k
azok menjenek halottak napján a temetőbe.
Azon bölcsek, a kik azt mondják:-ede, bibe,
hide, post mortem nulla voluptas-, magyarán
egyél, igyál, rövid az élet, örök a sir,“t menjenek
halottak napján a temetőbe.
A kik sivár és elromlott lelkűket, szivüket
azzal áltatják, hogy utcza- hosszan muzsikáltatják:
„nincs mennyország se pokol,-azokat kérem, men­
jenek a temetőbe halottak napján.
És a holtak bebizonyítják az élőknek, hogy
van a siron túl is élet, hogy van „Isten!-, kit a bölcs
lángesze föl nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva
sejt,- hogy van „mennyország és pokol-, a hol az
erény megjutahnaztatik és a bún meglakol.

�MELLÉKLET a "Nógrádi Lapok" 44-ik számához.

NÓGRÁDI

L

A

P O

K

az ulul-u urakban, inig végre egy szerencsés gondolattal
a bajon úgy segítettünk. hogy a Rutth r-fvle nagy kép
keretbe tettük be Madárból. A k&lt; t • -diád úg* 1-kő/» li
rokun-aghan vart egymással.
Roskovics Ignácz feúoinuvc-zunk valóban meg­
érdemli.* hog\ ót, mint jeles művészt, a Madách anzkép alkotásáért kúlőnTiseii r&gt; kiemeljük, llo-ktfvii-s ja.
valtcli ÍHrfikorahan van. Amint maga elbe-relle, a
festészeti pályára azért szanta magat. mert nehéz liaL|js.i van A fr-te-zcli pályán in hez liall.p-al i- boldo­
gulhat. Annál kifejlcttebb^ -/ep fekete szemei, tm Ivekkel
majd agyoniir/i az embert. Mint görög ka’th. Irlke-z fia.
mar gjerm* kkorában -zitta magaba az egyház költé­
szetét. O'tarkepei »s egyeb &gt;ZctÚkepi i, milyenek; a
szentlélek eljövetele, a KriszliHkép, Szent József, külö­
nösen pedig a nepomuki Szeld Janos, kit a legenda
szerint Venrzei i-eh király azért dobatott a Moldva
vizébe, mert a királynénak gyónás pecsétje alatt köz­
lőit titkait nem akarta elárulni, - oly remekül alkotta
meg. hogy az clőljclzvtt kép miatt mar az iNNő-diki
őszi tárlaton művészi nevet biztosítóit maganak, a többi
kepeivel pétiig az vh&gt;nu rt müve-zek sorába lé|Mdt. Nem­
sokára azonban im gunta a szutl kép« k« t, és egymás­
után fejtette a &gt;zép e- kaczér menyecskék* t, melyek
közűi elhajoló: .a pirzi piros alma.* — Amit •'» test,
mimi megnyvni és Ízlése- terméke ;v modern magyar
f^lészetnvk’ &lt;&gt; fogja a Haynald ké^t i- lefesteni var­
megyénk díszterme
Panthcunja számára. A diszebőden a nőkre mondott loasztjalnd azt is# következtethet­
jük. hogy Roskovics elegáns szónok. Megi.s lap-olták
érte a hölgyek, bár a taps, Tihanyi főjegyző szerint,
csak a németeknek tetszés nyilatkozata, a magyar töb­
bet ad a .vivát*-ból felt éljenre. Azért tehát éljen soká
Roskovics Ignácz!

íoth Kázmér Paulay Edéről emlékezett meg, aki
Madách nagy müvet színre alkalmazta.
Bodn ir Zsigmond. a Petőfi társaság nevében
Nógrádvármegye közönségét élt* lé.
Roskovics Ignácz feslőmjlvúa úgy jellemezte ja
.emiier tragédiáját*, mint a szép tnüvétzetüek kimerilS a nyíl talált. K«bhb* ragra a «rb,
hclhn kincsbányáját, ki is kapta belőle az Évát. é.&lt;
Ajkán vidám mrivoly hiába ül;
éltette a nőket.
A benn &lt;lulo
annál rémi- traebh.
'Minél nyugn.lt ibb a (clrtin kir-ll.
Reményi Károly varosbiró a vendégek egyetemér® /
Átn mint a V ngrt mélyén eaalt *»b*b»'l
ürített poharat.
Ittad ki drága ryóngyót a «in.
GrrsiU Miksa a jo egyetértésre é&lt; a hazafias
í gy ára&gt;'ótt ki aajgó k«belrb*|
szellem i-ta|H&gt;lása és fejli^zti-sere mondott leikesilö ízép
A It«-llrmkÍBt«ek drága gyvngy -ura.
besz«slrt. mit nagy figyelemmel halgattak végig.
Ott-állanak ni&gt; £ Uallgatag-* trt&lt; n
Scitovszky János alispán a * jelen béke ünnepén
At árnyat «iaat»» lombot jtgrnyéh .
éltette
a háboni lérli.ut, a honvédeket s ezek képvise­
M&gt;kn&gt;k hü«ébr álmodoini éblco.
letében a jelenvolt Wizner Mihály őrnagy urat.
Lantjavai ó oly aok-tor költnék ;
I’gyancsak Scitovszky János emelt poharat a ki­
H a tornyo* öalak boltíve* magány a
Viraattani m&lt;nnyi éjen látta ot.
küldött de beteg-égők miatt elmaradt Írókra: Jeszenszky
Midőn a lelkrt Up4 gyilko* kánya
Hallóra. Mik-z.itli Kálmánra és Komócsy Józsefre, —
Cvak egy vigavat hagyott : a temetőt.
majd Kubányi Lajosra, varmegyénk festőművész fiára,
Óh kino« órák rt&lt;*nl &lt;-mlék»-jr«i, —
aki három Madach-képct fejtett.
Martyr fején &lt;&gt;r*’&gt;kiö|d ko’ioru
Melícher Ferenci lendületes toasztban u-ltelte az
Mrrt van, hogy a »or« áldó k&lt;*«trrié«i
alispánt,
mint aki az ünnepi emlékbeszéd által az Írók
Nyomán kel aa tidv-eltípr&lt;&gt; ború ?
sorába léjiett.
Mért van. hogv a mit égi ihlet olta
Végül Madách Aladár, a nagy iró fia, a maga és a
Keblünkbe a bubáját értelem,
Ka Irat.a ativnrk vértté oly gyakorta. —
Madách család iievébcn meghatottan köszönte meg a
Mertllő &gt;aj a Uabtó tengeren I . .
vármegyének és az. ctulékügyi bizottságnak figyelmét és
•
•
fáradozását, melyet elhunyt édes atyja emlékére és
•
tiszteletére kifejteni szives volt.
Nagy látnok, a kütdve.Litáa határit
Hilton jelölte meg metterkeied ;
A megyeház diszlermében rendezett diszebéd nem
A fény ragyogva hinti ágét augárit
csak fényesen, &lt;le Ízletesen volt kiállítva, következő
Mrly halhatatlan müvedből rrrd ;
étrenddel:
Megírva létünk nagy tragédiája.
L Ragout leves.
Stnlü m&lt; gyéd bli«zkén ül Ünn» pet,
S felhangtik a nép ingó bartunája,
2. Tok és fogas, majonészszal *'s tatár mártással.
őrük babér dinö költő Keked!
3. Párolt vés** |&gt;ecscnye.
A diszebéd.
4. Ozderék.
Nagy memóriára mutat, hogy Pajor úr, a hosszú
A díszebéden, melyet Tapoh.-anv i Kervnez tiszteli
5. Pulyka sült.
költeményt minden fennakadás és írásba pillantás nél­
fi. Parfait és fagylalt.
kül mondta el. A szorgalommal kidolgozott, eszmékben várnagyunk állított ki. lókén vettek részt. A résztve­
7. Gzukorkák.
gazdag költemény ismét egy levéllel szaporítja azon vők legtöbbnyirc frakkban és szalon kabátban jelentek
6. Gyümölcs. Sajt.
babérkoszorút, melyet Pajor úr akár a Kisfaludy, akár meg, csak Pintér Sándor barátunk volt egyedül ma­
9. Kávé.
a Petőfi társaság részéről már rég megérdemelt volna, gyarban (l’gy ragaszkodik az. attillához, mint a b.10. Penczi fehér és ccsegi vörös borok.
nemcsak mint versiró, hanem egyszersmind úgyis, mint gyarmati székházhoz.) Az ebéd 2 t óráig tartott a
legjobb hangulatban. A főisp.ín c‘.-ó toasztjár.i, mely
A vendégek és különösen a szép számban meg­
a klaszszikai irodalom szorgalmas és jeles munkása.
* A költemény elszavalása után a főispán az arcz- &lt;&gt; felségére a királyra, a felséges kiralya-szonyra és az jelent vidéki és városi szép hölgyközöliség tiszteletére
képel átvettnek és a vármegye díszterme számara át­ uralkodó ház összes tagjaira szólt, kegycletteljcsen fel­ a kussinő termőben rögtönzött tánezmiilalság volt, me­
adottnak jelenté ki, s azon tapintalleljcs indítványát állt a közönség és szívImM éllel’e mindenki n királyt és lyen vendegeink igen kedélycsscn mulattak s bájos fia­
terjesztő elő, hogy ezen rendkívüli közgyűlés jegyző­ királynét. Pajor kir. tanácsos ur grot Degenfvld Lajos tal hölgyeink a hajnali órákig tánczollak.
A város az ünnepségek alatt ünnepi szint öltött
könyvébe örök emlékez*-t okáért az emlékbeszéd. Pajor úr szeret* tt főispánunk ő méltó-agara mint *‘gy szebb
magára: a templomok, a köz és maganházak sűrűn
költeménye egész terjelmőkbcn felvétessenek és köszönet jövő letvlcmény*-scre ürítő poharát (Dörgő éljen.)
Nagy csendben hallgatta végig mindenki az excel- fel voltak lobogózva nemzeti színű zászlókkal.
szavaztassák az Akadémia, a Kisfaludy és Petőfi társság
Alkalom adatott arra is, amiért Szontagh Pál úr
kiküldötteinek, kik a vármegye által a nagy költő.- tisz­ lentiás úr toasztjut. (A gyengébtick kedvéért kiírjuk,
teletére és emlékére rendezett ünnepélyen résztvenni hogy ez Szontagh Pál.) Az őnfenlartás ösztöne — úgy­ őexcellentiája méltán felszólalt, hogy a Madach-kultusz
szivetek voltak; továbbá Roskovich Ignácz úrnak, Ma­ mond — azt mondta vólna ugyan neki, hogy gyön- emelésére Madách művei áruiilassauak. Darvai könyvdách arczképe művészi megalkotójának; — a volt gélkedésc miatt távol tartsa magát ezen ünnepélytől, kereskedőnk Madách egyes és összes müveiből szép
Madách emlékügyi bizottságnak, mely az eszmél fel­ de neki Mauuch oly jo barátja volt, hogy emlékének kollckcziól rendezett be a vármegyeház kistermében, s
karolva. Madách emléke iránti hódolatból a pénz alapot ünnepén itt kell lennie és szívesen eldob éleiéből né­ el is kell több példány.
fejtege­
’I'iszlell iró és művész vendégeink, kikel az illeni
összegyűjtő; — a jelenlegi Madách emlékügyi bizott­ hány hónapot. Aztán nagy thémákat
tett
szónoki
hévvel.
.Nemzet,
mely
nyelvéről
nem
közönség
igazi magyar vendégszeretettel és őszinte tisz­
ságnak, s különösen annak elnöke Scitovszky János
urnák, mint a vármegye megbízottjainak, kik az alapot feledkezik meg, nem veszhet el soha. A nyelv hatalma telettel fogadott és látott el, oki. hó 3l-ikén d. e. 10
fejleszteni é» rendeltetési czéljaira fordítani hivatvák ; még az eltűnt nemzetek emlékét is megőrzi. Példa erre órakor hagyták el B.-Gyarmatot. Azt hisszük, hogy a
a b.-gyaruíaíi ilalegyléTnék,' iniiil " kuifíiűWTődf/l ‘egy­ ■ **--gvrOg.e^.r0mai nyxb-. .M.rgyaror.--ug. J.-.. ha..uyvlxéL. vánuegye ui lak-rendezett -ezen--kegytrhriev-ünnepélyre' • letnek, mely szive/ volt az ünnepélyen közreműködni § m«*gőrzi, fejleszti ős terjeszti, — érje, mint érte is, bár­ elismeréssel fognak mindenkor visszagondolni.
mily csapás — élni fog! Be-zéde másik részében azonAz itt tapaszlaUJdkcsedes legyen forrása és alapja ■
k tisztelt- vendégeknek, kik megjeknésök..átfáL.a4.üi;,-,
baii rtem egészen'alápnélkfili rekrimmáliokni Tocsalko- annak, hogy Madáchiink országos emlék alkottusaék.'
'*
nepélj diszét e? fényéi emelték.
zotl
az
excellentiás
ur
valóban
szellemes
loaotja.
Neki
A főispán ezen indítványát a vármegye lezollsága
ugyanis nagyon fáj az,* hogy az irodalmi műveknek ill
egyhangúlag és lelkesedve fogadta el.
Végül a b.-gyarmati dalegylel rázendítő Kölcsey Magyarországban alig van keletje; kérdi, ugyan hány
Az ismerkedési estély.
örök szép Hymnuszát, a Ictkesültségnek fokozott hang­ ember bírja itt Nógrádban Madách müveit ? kérdi to­
Szerencsés /indulat volt az ünnep rendező bizott­
ján, oly szépen, oly meghatóan, hogy az arezokon vábbá, hogy Sréter Alfrédet és őt, mint főrendiházi
tagot
kivéve,
hány
országgyűlési
képviselő
vesz
részt
e
ságától,
hogy az előestén Budapestről megérkezett ven­
nemcsak a nagy költő iránt érzeti kegyelet nyert méltó
kifejezési, de egyszersmind azon szép öntudat és lélek­ kegyeletcs ünnepélyen? A konzekvencziákat levonva, dégek, valamint a megyéből is mindenhonnan rajon­
emelő érzelem, hogy Nógrád saját nagy fia, hazánk oda conkiudál. hogy társadalmi életűnk hátra van és ként .városunkba érkező kűldöttségi s megyebizotlsági
legelsőrendű drámaírója, s a külföld áltál is elismert beteg. Azokat élteti, kik a magyar literal urát terjeszteni, tagok szórakoztatása végett Visiuvrkedési-estélyt* ren­
a társadalmat fejleszteni hivatvák, ezek: az Akadé­ dezett: magánházakban ugyanis bajosabb leendett öszés tisztelt iró emléke iránt meglette kötelességét.
mia kiküldötte: Nagy Iván. - a Kisfaludy társaság szehozni m 'g a legvendégszerelőbb házigazdának is a
Madách Imre arczképe.
kiküldötte: Rákosy Jenő s a Petőfi társaság kiküldötte sokak előtt csak hírükből, de személyesen nem ismeri
kedves vendégeket
*
Az arczképet, mint tudjuk Roskovics Ignácz b.- Bodnár Zsigmond.
Majd Nagy Iván emelkedett fel s azon thémából,
S eczélra szerencsésen volt megválasztva a .Balassapesli festőművész, aki több jeles műve állal máris
elsőrendű nevel vívott ki magának, — valóban mű­ hogy mull nélkül nincs jövő, s hogy a jelen a múlton ■ vendéglö* emeleti terme, mely jelen átalakításában,
vészi ecsettel festő le. A művész feladata természetesen épül, — igen szép beszéddel méltatta Madáchot és nagy igények nélkül, diszesnek is mondható.
Kövessel nyolez óra után hatvankét úri egyén
igen nehéz volt, mert néhány elfakult fotográfián kívül életet, s az Akadémia nevében azokért emeli poharát,
vem volt más kép. mely után a festő indulhatott volna. akik az ő emlékének testet adlak, ezek : Szontagh Pál, gyűlt itt egybe, köztük megyénk szó szoros értelmében
Ezen fotográfiák után festő le Roskovics —Madáchun- Pajor István és azokat, akik a szent ereklyét *;s a hal­ népszerű főispánja gr. Degenfeld Lajos ő mlga, •«
kut. — A fantázia és művészi ihlet szállta meg a fiatal, hatatlan iró emlőket tovább is fejleszteni hivatvák. ezek: Scitovszky János alispán, a Madách ünnep egyik
derék és amint volt szerencsénk őt személyesen i&lt; meg­ Gr. Degenfeld Lajos főispán és Scitovszky János alispán. folcnyezöje; a budapesti vendégek közül Rákosy
Sréter Alfréd Roskovics Ignácz festőművészt len­ Jenő. B o &lt;1 n á r Zsigmond, Roskovics Ignácz.
ismerhetni, igen kedves művész ecsetjét. Az arczkép
L u b y Sándor. N a g y Iván és Madách Aladár
oly jól sikerűit és annyira ki van fejezve benne a ha­ dületes toasztban etleté.
sonlatosság, hogy Madách Imrének most is jó egész­
Scitovszky Janos alispán pedig, mitigálva nemileg ural, nem kis sajnálatunkra, házigazdájuk Pajor István *
ségnek, örvendő tisztelt kortársai és volt kebelbarátai Szőni gh Pál úr rvkrimináczióit. ügyes fordulattal át­ kir. tanácsos ur tartotta vissza. Ik olt láttuk az esté­
(Szontagh Pál, Nagy Iván. Jeszenszky Danó, Pajor Ist­ tért a Madách családra s ezek tagjait, különösen pedig lyen vármegyénk, sőt országos politikai életünk egyik
ván, sőt még az erős kritikája Friderzky Lijos is) öröm­ a nagy költő '.egyetlen, figyelmekét, Madách Aladárt legkiválóbb veteránját S z o n t a g h Pál ő kegyelmességét; a losonczi állami főgymnásium jeles küldöttsége
mel constatállák az arczkép sikerűit voltál.
emelte ki.
A festő, kerülve a külső sallangot, a festői ruhá­
Azután Rákosy Jenő emelt szót, szépen és hatal­ tagjait G r e s i t s Miksa, A m b r u s Mór és Szőke
ban nyilvánuló küldiszt. Madáchot.átszellemült, mond­ masan beszélt. Elmondta, hogy a közéletben a kőzfunk- Adolf, tanár és számos más losonczi mezyebizollsági
hatni ideális arczczal tűnteti elénk, oly arczczal, me- czióknál sokszor van szerepcsere, a poéta politikussá tagok, kik közül főlemlitheljük főidő dj. _ValÁh°ra
. lyen a nuJamdioliu, a jűwb“ .való- révedező {xUauhts, lew, kikp az utczanM \i&lt;zi hómba sokszor n nemzete­ János losonczi plébános urat, továbbá Dráskóczy
hűséggel és művészi felfogással van visszatükröztél ve. ket. Egy dal is végzetes lehet néha egész államok ele­ Ede losonez városi főjegyzői és User e p y városi pénz­
Hogy Roskovics nehéz feladatát oly sikeresen megol­ iére. Aztán hangsúlyozza, hogy a marseillaise mily ha­ tárost.
Megjelent a vármegye központi tisztviselői karának
dotta, ebben kélrégkivül legtöbb érdeme van Jeszenszk) tást gyakorolt a franczia forradalomr.i: a talpra
Dánónak, vármegyénk volt szeretett tagjának, ki a magyar, a Rákóczy induló mily nagy dolgokat mivolt?! csaknem minden kiváló tagja Tihanyi Eerencz vm.
művész atolier-jét sokszor felkereste ős a művésznek Végül szónoki hévvel előadja, hogy hazánkban, szellemi főjegyző s Pongráct György árvaszéki elnök úrral
az infonnáliókal mindenekre nézve megadta. A költő küzdelmeink közölt mindig volt egy-egy szellemi.orosz­ élén: a kir. törvényszék több derék bírája, Okoli-,
kél kezét egymásba fogva, természeti nagyságában all lán, aki Magyarországnak dicsőségét a külföldiek előli ‘ c s á n y i János, dr. hurik Péter, Jakubovils
előttünk, lábai mellett babérkoszorúval.
is elismertté lelte. Ilyen volt Zrínyi Miklós a költő, József, a b.-gyarmati ügyvédi kamara tagjai, élükön
Az ünnepély alkalmával a díszterem balkarzatán a .Zrinyiá&gt;z&lt;zal“, Katona József a ,Bankbáimal4, K ö v v Tivadar elnök és Farkas Fcrencz titkár úrral.
lévő egyik szép és szellemes asszonyunk azt a kritikai Telek’y László a .Kcgyenczc/cl*
- s Madách Fdő S i m k ó Frigyes ev. esperes lelkész ur, R e m cmondta ni, hogy az arerifc-p oly remek alkotás, mely Imre .az ember tragv«hájával‘. O, a most, ünnepelt n y i Károly városblyó, a füleki és a rétsági járás fő** Madáchot úgy tűnteti f*.l, mintha valóban élne, &gt; mint emlékére űriti poharát s szavait azzal Végző, hogy altija bzolgabirúi: Pl achy József és Bal ás Fcrencz urafc,
élő alak srfunélyesm hit volna a tiszteletére rendezett a* Kisfaludy tarkaságot, mely ól Nógrádb.i küldő, s al­ Z c k e Kálmán kir. járásbiró, dr. Megver y István
ünnepélyen, és oil állna, dicsfény által környezve, a kalmat adott rilfki arra, hogy Nógrádvármegye lelkes kir. alügyész, Bainlner Olló vármegyei főpénztáron
lelkesült ünneplő közön-ég között.’
közönségével megismerkedhessen, &gt; köszöni az ünneplő S z t r a n y a v s z k y Géza kir. közjegyző, V a n n a y
Sajátságos malértfá jött a bizottság az arczkép közönség szivességél, hogy hosszúra nyúlt loasztjál Igiiácz takarékpénztári igazgató, s dr. Bérezel Hen­
* keretevei. Az egyik- kent elégelt a megyeházi mellék­ nieghalgalni szives volt. A szép loaszlol, mely igen jo ha­ rik, dr. Bogdán Mihály főorvos, dr. Hoks orvos, dr.
épületek tűzvésze alkalmával, a másik keret elkésett, last gyakorolt a jelenlevőkre, általános tetszés
taps István ff y Lajos, Szabó Albert h. pénzügyigazgato,
s még számom városi képviselő és megyebixotlsági tag
s mé/ most i» Viczon van. Nagy zavar volt evégett követte.
_
N»m tátit *4 &lt;&gt;nkény. hrtafi-&lt;réoycn
(tito »• iibbilinr«b» Cutte &lt;11;
[)«■ Tn^rt mii: O horV&gt; a homályba lárva
D'-ruab jfvő napokról tltaoJík.
A baldnc otthont alkotó tanyára
A*
haragba-; »üjU mennyk&lt;&lt;*ét.

�N
A kölcsönös bemutatkozásuk után Dombi Károly
kitűnő bandaja, rázendítvén a llakoczy induló lelkvrttő
hangjait, di- e-eh terített asztalokhoz ült a tárwság.
Nem fogjak Iririii, bár »*z «em volt utohó. a gazdag
menüt, de meg km említenünk a nógradmegyvi gaz­
dasági egylet mintapinizvtből asztalra k« n\Jt jeles rizlingi bort, mert hihetőleg ennek tüz«»*itő,halapi okozta,
hogv az egész társaság csakhamar -nemcsak testileg. de
szellemileg is fölmelegedctt.
Az első |&gt;ohárköszűntőt. |H*lda&lt; rövidséggel, alis­
pánunk mondotta, éltetvén a buda|M*&gt;ti vendegeket,
kiknek nevében nem kesett ILüo.-v Jenő úr legott igen
szellemes rögtönzéssel vi-zonuzn a.« megköszönni az
üdvözlő kitüntetést a szive* vendéglátást, egyszersmind
pedig éltette, a .holnapi nap* főtviiVrzóit. a főispán és
alispán urakat. llákusy ur bvszvdrból méltó, hogy fel­
jegyezzük azon párhuzamot, illetve következtéiért, melyet
ő az irodalom és a politika képviselői együtt működé­
séből levont, t. i. hogy mint femininum és ma-culintim
találkozik ekkor a kettő; melyik a nőnem, melyik a
férfi? bajos eldönteni, mert |hol az egyik, hol a másik
termékenyít » hoz létre üdvös, mag.iszlos és közhasznú
dolgokat. — így tért aztán rá a Ki&lt;f.ilu&lt;ly-társaság e
derék küldöttje ismert drámaírónk s kiváló publicistánk,
a Nógrádvármegye törvényhatósága álUI az irodalom
fölkentjének emlékére rendezett ünnep méltatására.
Majd Borbás Géza vilkti plébános úr köszöntötte
fel újból a bpesli vendégeket, kik közül ezután Bod­
nár Zsigmond tanár, első rendű eszthcliku-unk. &gt; ifjú
korában megyénk lakója (varbói segédldkész) Szon­
tagh Páll, az érdemdús férfiút köszöntötte* tel. Nagy
figyelmet keltett beszédében azon történelmi visszaem­
lékezés, hogy szóló iMiO-baii egyszerre ismerte meg
Szontagh Pált M a d á c h Imrével azon nevezetes
alkalomból, mindón a megye másik nagyhírű fia H a yn a 1 d laijos bíboros érsek, akkor meg csak erdélyi
püspök, üldözve a becsi közponlositó kormány, névszerint Schmerling áltál, azonban hajszálnyit sem tágítva
a nemzeti becsület politikájától, nem Icpvlt be a nagy­
szebeni conventikulumba; ekkor hazajött nogradmegyci
szülő városába Szécsénybe s itt édes anyja mellett és
szereidétől új erőt merített a kitartásra. Nógrádmcgyc
kiváló hazaliai tehát küldötlsvgilcg kívántak üdvözölni
a nagy magyar püspököt, s jól emlékezik rá szóló,
hogy a küldőlség Madách Imrét kérte fel szónokául, a
katholikus Madách azonban az evangélikus Szontagh
Pált ajánlotta, mint kitüntetóbbet.
Bodnár Zs. úr érdekes reinimiscynciajara rögtön
megadta a választ Szontagh P. &lt; íkegyclmessége.
azzal egészítvén ki e történetet, hogy ö akkoron, bár
a hazafias küldöttség megjelent Szécsényben, megbíza­
tása daczára sem mondhatta el üdvözlő beszédét, u
most már világhírű magyar főpapnak, („kit az úristen
jelenlegi nehéz, beteges állapotában megsegítsen!*) de
az elnemmondotl beszéli át lón a püspöknek adva, s
igy az, hihetőleg meg van őrizve, bizonyságául annak,
hogv elnommondott beszédek nemcsak jelen időnkben,
gr. károlyi István által, de általa és már az időben
is mondattak, midőn a szükség úgy hozta magával.
Maid fölállott Horváth Danő, az emlékügyi bi­
zottság jegyzője és méltatta Roskoviqs Ignácz művész­
fertő urat, aki Madách Imre arczképét oly szépen letesté. Városbiránk R e in é n y i Karoly pedig ősünk*,
meleg szavakkal üdvözölte .u körűnkben megjelent losonczi vendégeket, kiknek nevében G resits Miksa
főgymn. igazgató úr hatással válaszolt. Egy másik lo­
sonci úr: fldő dr. Vali hóra János esp. plébános
Reményi Károlyt, mint B.-Gyarmatnak általuk is tisz­
telt főbíróját, Bodnár Z&lt; pétiig a nógrádi járás derék
főszolgabíróját B a I á s Ferenci urat éltette, aki őket
a küldötteket nemcsak Váciról Rétságra szállító a leggyőngődebb figyelemmel, de aztán vendégszeretetével
RéUágról tovább alig akarta ’ereszteni. Többször szó­
lott ezután Balás F. Jakubovits József, Bánszky volt
IS-iki Vilmos huszár s jelenleg az osztr. magyar állam
vasúttársaság derék főmérnöke, és szólott Borbás G.
utóbbi a .Nógrádi Lapok* szerkesztőjét éltetvén, Amb­
rus Mór tanar úr pedig lendületes felköszöntőben Rákosy Jenőt, mint a magyar drámairodalom uj iskolá­
jának kiváló úttörőjét. A többi márcsak .vad-tóaszt*
számba menő dikeziónak P o n g r á c z György árva­
széki duók úr közmegelégedésre azzal vetett véget, hogy
hallgassunk már nehány jó nótát is régig Dombitól,;
és ugr lön, s lön a jókedv folyása zavartalan a késő
éji óiuá:g.
Okolicsányi János sikerült költeményt irt Madách
emlékére, s ezt Horváth Danó felkérésére el is szavalta
az estélyen. A költemény a következő:
Nógrád! Madách' Imrének add át
Méltán Övé a diszbabér,
Legyőzve a halát hatalmát
(Bár holt a led, nem üt az ér)
Jelképez élő szellemével
Egy irodalmi Meteort
S neve hazánk költészetével
Örök időkre összeforrt.
A tudomány fokán beillett
Jeleseink java közé,
Mint lelkesült, mint szellemihlett
A múzsa kertjét öntöző.
Hazánkban elhintette sorra
A magyar eszme csőppcit.
Ezek füzek díszes csokorrá
Madáchnak elmegyöngyeit.

.Ember tragédiája* minket
Meg is lepett, meg is hatott.
Az értélem telszőleg intett **
Meghozva a bírálatot.
Az Akadémia az észnek
Nyitotta a ház termeit,
S jegyzékbe vették az ítészek
,A Halhatatlannak* nevét.

ó G

R

A

I)

I

L

A. P U
I

K.

.... . . .

Ezzel egy ünnep napot kivan, szentelni várme­
gye nk kűzön-egé annak, ki a közjóra irányított szaka­
datlan tevékenységével egy •í'géjw’ élet«*t rz«*ntelt e varrtiegye közügyéinek.
.
S.ez ünnepnap fénye Kegyelme- l'r! Honlnirgye
hálás közönségének őszinte szivéből nyeri lángoló «?•,.
garait, melyeknek világa nem csuk azon alkotások •-.* ■&lt;/
sorozatát ragyogtaljak. melyek nagyméllo*ágod állam­
férfiúi bölc.M—.égének’,, mesteri kv em-k és lankadatlan
Dr ó azért mórt i* velünk van.
hosszas munka&gt;ságának is képezik .ddxojs eredményét;
r
Bar eltűnést jelű a hant.
de tímdökőJtctik ama férfias erényeket is, mdyeknek
Igéié szétterjed honunkban
elismert é- kipróbált értékéhez fűződik a minden időn
Bar nemű hangtalan a lant:
at nyilvánult tantorithatlan bizalom és raga-zkodá.«
.Mert a Dicsóüll az egekről
nagyméltó.cagod személye es politikai mükődé&gt;r iránt.
Lekűldi lelki sugarát,
E&lt; .1 mint a természetbt 11 a fénysugár kristályon
Frlbuzdilundó must, s rz&lt; utói
im glőrve 5zinponq&gt;.ijában c-ak nyer, ép úgy NagyHajúink irói bűk.* kar it.
méltóságod közhasznú működése, luvagias és önzetlen
jellemének
kristályán áttörve, unnál r.igyogóbb .-zinbrn
lm .* a művész u Boldogultál
tűnik
fel
mo.'t
előttünk.
.llajzun varázsul.! ( lénk.
E
közel
félszázadni
terjedő nyilványos pálya fénylő
Érzelmeinktől mcghatotlak
távlatának
kezdetén
ott
latjuk
Eccellentiádat, midőn a
Azt e mjpon felszentelcnk:
negyvenes évek küzdelmeiben ifjú hévvel, erős meg­
■ Legyen e k&lt; p vonzó Talizmán,
győződénél s jellemének határozottságával előre törve,
Az ifjú vágyál kvllse fel,
kivívja magának az elsőséget az egyenlők közölt s örö­
Ki halad a nagy Mester utján,
kébe lép nagynevű elődük által nehézkűzdelmek arán
S azzal neinrs versenyre kel.
uralgóvá emelt haladó iránynak e vánm.*gyébcn.
Ez alapon emeikeihál nagy méltóságod !8Cl-ik
A kegyelet szeli* Ösztönéből
évben a fóispáni méltóságra.
Közeledünk .Madách feléd,
Az alkotmányos korszak ujja ébredésével ismét
Emelve a néj»ck szivéből
ott latjuk nagy méltóságodat buzgólkodni; hol az ural­
Folyt hódolat külső jelét;
kodó és nemzet közötti őszinte kibékülés s ezzel MagyarKépedbe a köztiszteletnek
orszdg alkotmányosságának visszaallilása .képezte az
Kiteszi Nógrád nagy Fiát,
ország jde.'?einek nehéz bar, de a haza bölcsének gond­
S örökkoni emlékezi tnek
viselésszerű intézésével szeren esésen megoldott fela­
Megőrzi e Hehquiál.
datát. S hogy a nemzet nagy többsége áltál őszintén
fogadott és az egész nemzet által hűséggel megtartott
Majthényi ünnepélyek Ipolyságon.
kiegyezéshez Hont vármegye közönsége is akkoron tar­
(N—i L—s.) .Nem az egyesek érdekeinek, hanem tózkodás nélkül, sőt lelkesedéssel csatlakozott; abban
a közjónak szenteltem életemet.* E pár szóval jellemző nugyméltóságod bölcsessége, tapintata és vezér egyé­
egész működését búcsú beszédében Majthényi László niségének elismert ereje kép«*zte a siker biztosítékát.
Ez időtől kezdve aztán a rzervvzés mesteri mun­
báró Honlvármcgye volt főispánja. Ez vezérelte min­
dig : a iü-vs évekbi n mint ifjút, majd élte delén a fér­ kájával vetette meg nagy inéit óságod alapját vármegyénk
fiút. Ezzel szerezte meg magának azt. mit elnyerni oly helyes irányú közigazgatásának, s ama társadalmi és
nehéz: a nagyközönség szervletéti De erre a szentéire törvényhatósági üdvös intézményeknek, melyek elismert
és tiszteletre el lehet mondani, mit Petőfi irt meg va­ közhasznúsága képezheti nagyméltóságud fáradozásának
erkölcsi h*gszcbb jutalmat, mert ezek őrzik híven, nagy­
lakire: „Űrök mind az Isten.*
E szeretetnek, e ragaszkodásnak volt kifejezője méltóságod tiszteletid és szeretettel környezeti nevét s
Lvstyánszky Sandor alispán gondolatokban gazdag mél­ abban méltó emlékét.
Es bár megengedem, hogy e nehéz munka közben
tató beszéde, ezt hangsúlyozták a banquette losztjai,
kifejezésre
jutott erős jelleme, az üdvös ezéi elérése ér­
erről szóllott a fáklyás menet szónoka Horváth Béla
képviselő oly szépen és .1 nagy közönségnek az összes dekében alkut nem ismerő vas akarata, az ellennéze­
tek &lt;*gyéni érvényesülésére nem mindig volt alkalmas,
ünnepélyeken való részvétele.
Messze távolból, a megye minden zugából, kül­ de üdvösnek bizonyult arra, hogy e nagyfonloiságű
döttségek és egyesek eljöttek, hogy jelen legyenek amaz ügyek nem aZ érzelmek váltakozó befolyásaival s igy
ünnepélyen, mit a megye közönsége rendezett az érdemek­ kétes értékkel, hanem a közérdeknek megfelelő tárgyi­
ben gazdag fóumak. De minden felesleges szót mel­ lagossággal és szilánisággal azok által intéztessenek, kik
lőzve, elégséges lesz utalnunk az ünnepély lefolyására, cm* jogosultak és alkalmasaknak bizonyultak.
És ennek felismeréséből származik vármegyénk
mely nagyszerűségében oly megható és lélekemelő volt.
•
♦
közönségénél az évlizcsieken át nyilvánult törhetlen bi­
B
Már jóval U óra előtt egymásután roboglak fel zalom Nagyméltóságod politikája iránt,
innét a hála érzete ezen vármegye közönségénél;
a díszes hintók a megyeház elé. Csillogott a diszmagyar, fekctél|ctt a frakk. A hölgyek pedig, kik jelenlé- tntly közvetlen Llpasztalatból indulva, legjobban tudta
tökkel szintén óhajtottak emelni az ünnepély fényét: méltányolni nagyméltóságod küzddmrit, * azok üdvös
szebbnél szebb toilcllekben. A megyeház tenne zsú­ eredményét;
nagyrabecsült b;iráti hűségénél fogva pedig a sze­
folásig megtelt közönséggel. Az aristocrálialól kezdve a
retet, meílyd Excellentiádat tisztelői és barátai e küz­
falusi küldöttségekig mindenki ott volt.
A terem balsarkában felállított karzaton díszes delmekben környezték.
Ezen érzelmek összességének hatása alatt fejeit
hölgykőzönség: özv. Paczolay Janosné, gr. Crouy Endréné, Laszkáry Ödönné, La-zkáry Paine, Horváth Mik­ ki ezen küldöttség Ilont vármegye közönségének soha
lósié, Helmbacherné. Balogh Jánusné, _Leslyánszky. nem múló háláját, nagymeltóságod közhasznú tevé­
Sándonié, Szabó Gézám*, "Blaskovics Marosa, Vajda kenységéért,
szerencse kivánatait ama ritka fényes kitüntetés
Pálné, Braumüller Sándörné, Majthényi Oltmarnc stb.
A nagyközönség körében olt láttuk: gr. Majlálb fűlött, mellyel a korona nagyméltóságod kiváló tehet­
György esztergomi főispánt, gr. Chorinszky Igót, gr. Crouy séget s ahhoz mért közszolgálatait és érdemet mél­
Eflúrét, gr. Czebriánt, Forgách grófokat, Dumbai Vilmos tányolta ;
s kifejező végül azon kérelmet, fogadja kegyesen
barsmegyei alispánt, Majlálh húrét, Majlath Istvánt, gr.
Wilczek Edét, Majthényi Istvánt, Majthényi Oltniárt, Hor­ nagyméltó.ságnd az elhangzó szavukban tolmácsolt ezen
váth Miklóst. Horváth' Bélát, br. Nyáry Bélát, Pongrác/ benső érzelmeink maradandós.ig.inak jeléül tisztelőinek
tábornokot, Laszkáry Ödönt stb., továbbá Lvstyánszky eme arclkép csoportosaiét szivünk mélyéből eredeti
Sándor alispánnal a megye tisztviselői karát s másokat. azon forró óhajtással;
aranyozza im^g az ég nagyméltóságod életének
Midőn a hölgykúzöiiség elhelyezkedett és a megje­
lentek félkörbe álltak Lvstyánszky Sándor alispán, régi még igen sok napjait a boldogság és megelégedés éltető
szokásra utalva, küldöttség menesztését indítványozta, sugaraival, s terjessze ki áldását a női erények példány­
hogy az ünnepelt férfiút báró Majthényi Lászlót meg­ képe örömének bánatának méltó osztályossá; büszke­
hívja. A küldöttség tagjai voltak : Gr. Majlálh György sége a báróné ő kegyelmeüégérv; bennünket pétiig tisz­
esztergoiutnegyei főispán vezetése alatt Dombai Vilmos, telőit és barátait kérjük tartson meg kegyes jó emlékébe
Kvassai Mór apát, Pongrácz kíván tábornok, Horváth és érzelmeibe.
Béla országgyűlési képviselő, Nyary Béla br., Czibulka
Siri csendben nagy érdeklődés mellett szólt ezu­
László és Lxszkáry Pál főszolgabirák.
tán Majthényi László báró. Visszatekintett pályájára,
Hosszantartó éljenzés fogadta Majthényi László elmondta vezérelveit, melyek mindig szeme előtt lebeg­
bárót, midőn a terembe belepett. Maj«! Lvszlyánszky tek, é&lt; ama fogadalmat telte, hogy a megye érdekeit
Sándor lépett elő, hogy a vármegye nevélica üdvözölje fogja továbbra is szivén viselni és szolgálni. Megkö­
és búcsúi vegyen a volt főispántól. Az alább egész szönte a megyének iránta taimsitplt Jó imlulalat, hálás
terjedelmében közűit be.-zéd valóban élesen tünU'Ji ki .■ szavakban adott kifejezést örömének ama képért, melydinit kiváló érdemeket,'melyeket Majthényi László báró lyel emlékül megajándékozták és könnyekig meghatva
mintegy h* éven át a megye felvirágoztatása körül vett búcsút a közönségtől.
szerzett. Az igaz szónoki hévvel a meggyőződés hang­
A beszéd mélyen meghatotta a közönséget és úgy
ján előadott beszéd nagy hatást keltett. Gyakori he- akkor, midőn szeretett hitveséről emlékezett meg, nem­
Ivertesek és éljenzések szakították meg azt. A beszédet különben a beszéd végeztével szűnni nem akaró éljen­
következőkben közöljük :
zés hangzott fel a teremben.
Nagyinéltóságű báró belső titkos tanácsos
Az emléktárgy, mit a1 megye'átadott, volt a köz­
Kegyelünk Cr!
tetszés tárgya. Nagy szeles díszes arany keretbe foglalt
Hosszú közpályán, nekem, önfeláldozó munka ve­ arczképgyüjlemény ez.
&lt; Ht vannak a megye kivaló fértlai, úgy mindazok,
rejték napjai között szerzett v^Jódi érdem előtt hódo­
lattat meghajolni nem szolgai tömjénezés, hanem polgári kik tevékeny rc-zl vesznek a nagyközönség köréből a
megyei életben.
, . .
. kötelesség.
Középen pedig a vármegyeház jól talált képen
E meggyőződés ereje, s a közelismeres melegsége
hozta'létre Honlvármvgyc közönségének ama elhatáro­ látható. *
Ezzel itt az ünncpé*ly első része véget ért.'
zását, hogy küldöltségileg fejezze ki tiszteletét liagymél2 órakor a Holczcr szállottában 200 személyre
lóságod személye elismerését érdemri iránt azon alka­
lomból. ‘midőn n%g*.‘méltóságod leltek, eredményük és szóló banquette volt, melynek menuja a következő :
• M c n u. Tápleves majmetéttel. Halak: Kecsege,
érdemekben gazdag közszolgáiéi működését a fóispáni
méltóságban l’nmk királyunk királyi kegyességének ki­ may on a is, tartár márbissai. forrázott fogxs vajas búr gúnyával, párolt marliahús körözve. Pecsenyék :
tüntető nyilvánítása mellett befejezte.

Nem csak ipirnk • *zcllt m» - lény.
• * El ott i« ;t felhők fölólt.
Megoszlik .1 költői dicsfény
Lenn-fi-mi a kel világ közölt:
Az •*giek ben*** őrömmel
. Körükbe z.ul.ik társunkul,*
&gt; Ki közölünk cm* Ikedvlt fel,
Hova a föld büszkén mutat.

�N Ó G

Va.f pástétommal. -zárny.K - d;d.ív«l, tészta, toriak,
cfvniege, janhnélhi, fagylalt.
*
A l*ik fogásnál Majlhényi l.a-zl&lt;» b.iró állóit f&lt;-|.
hogy élte*** Ivlseges urnnk.it’ a királyi, unt a kűzónsvgallva hallgatott végig.
Majd isttn l puhar.it emelve gr. M.íjlatli György
finlekezetébűl kiindulva Honi vanm gyén* v&lt; közön-igerí
mondott fvIkCwzőntót.
A (öbbi -z.ónukok, mint M.ijlath Elvan, gr. Májláth György, Bolgár Endre. Kvjv-ai Mur, Majlhvnyi
István, Libertyini Jo/.-rt. Ia*&gt;tyánszky Sandor mindanynyian szép -tavakban emlékezlek meg a kiváló férfiú
hervadhatatlan érdeméiről é- áldott jóságú neje gazdag
erényi írül.
I dvozlu táviratot küldtek ; Vay Miklós báró, S/.alavszky Gyula, Palásti Pál püspök, Kémény Kalman
hr., Jekkvltahusy József, Pajor kíván, $r. Zichy Géza.
Gyürkv Abrahám gr., Scitovszky János, Paezoíay Gá­
bor, Vertes József stb.
A banquet kedélyes hangulatban folyt le, és a
közönség mintegy 5 máig maradt együtt. Meg dicsérő­
lég kell H^'gemiékvznünk a kifog.islalan eleiekről és
italokról mit Trautvein Dani szolgált ki.
Este G órakor impo-ans lampion és fáklyás me­
net volt a vármegyeház dőlt, Horváth Béla orszaggy.
képviselő tolmácsolt kiválóan szép beszédben a közön­
ség szüreteiét az ünnepelt férfiú iráni, mire Majthcnyi
László megköszönte e kitüntetést is.
Este 10 órakor fényes közönség gyülekezett a me­
gyeház nagytermébe, az oltani tanczvigalomra.
Erről közelebbi számunkban.
Hivatalos ügyiratok és a magyarnyelv.
Nemzeti nyelvét tökéletesíteni, terjeszteni min­
den népnek maga iránt való elcngcdhetlen, szent
kötelessége. Amely nép nemzeti nyelvét tökélete­
síteni nem képes, vagy arra nincs benne elég aka­
raterő, közel áll ama nagy .sirhoz, melybe népek
hanyatlottak már, mélyből a feltámadás csaknem
lehetetlen. Hiszen igaz marad az mindig, hogy:
nyelvében él a nemzet!
Aki tapasztalja, hogy a magyarnyelvet meny­
nyire hibásan használják sokan, úgy beszédközben,
mint magán és ügyiratok szerkesztésénél, lehetet­
len, hogy el ne ismerje, miszerint c téren még’ sok
és sürgős tenni való vár ránk. Azonban szeretjük
magunkkal elhitetni, hogy a nemzeti nyelv nincs
annyira elmaradva, miként azt sokan állítják s e
tudat következtében még soká tesszük azt, amit
már régen tennünk kellett volna nemzeti nyelvünk
érdekében.
.
Az irók némelyike nyelvtani szabályt alkot
magának és e szerint önti formába gondolatait, más
része nem törődik a nyelvtani szabályokkal, oly
szembetűnő szal&gt;álytulansággal ir, hogy az értelmes
olvasó nem tudja elképzelni, miként lehet iró olyan
ember, aki fogalommal sem bír a helyes, szabály szerint való írásról. Ha a hivatott iró nem alkal­
mazkodik az általánosan elfogadott — ha ilyen
vulna L— nyelvtani szabályokhoz, a kontár tudat­
lanságból irkái össze minden badarságot, képzel­
hető szabálytalansággal, miként sajátíthat el iro­
dalmi dolgozatokból némi nyelvtani ismeretet az
olvasó közönség ?
Ezért van, hogy a nagy közönség tanultabb
része is annyira hibásan ir nyelvtan szerint, hogy
az értelmesebb embernek pirulnia kell az ily kirí­
vóan szabálytalan dolgok olvasásánál és .kérdi, mi­
kor jön már cl azaz idő, mikor helyesen tudnak
imi legalább azok, akik az irói czimet megkövete­
lik maguknak, hogy az ilyenek müveiből okulhat­
nának azok is, akik nem irók ugyan, Írással mégis
foglalkoznak.
Ha a magán-levelezések, iratok, az iparosok,
kereskedők legtöbbjének számlái, czégtáblai stb. a
megbutránkoztatásig magyartalanok, szabályelle­
nesek, legalább az irodalom terén feltűnni vágyók
tói méltán nemcsak elvárjuk, de meg is követeljük,
hogy helyes magyarsággal írjanak és beszéljenek.
Ezeknek előre bocsátása után áttérünk tulajdonképeni czélunkra, arra tudniillik, hogy rámutassunk, miszerint a ‘hivatalos ügyiratok szerkesztése
és leírásánál vajmi keveset törődnek nemzeti nyel.ünkkel és annak általánosságban elfogadott szai ályaival.
Ismeretes dolog mindnyájunk előtt, hogy a
• olgári hatóságok hivatalos ügyirataikat levéltárba
szokták elhelyezni. A levéltár nemcsak azért ok­
vetlenül szükséges, hogy az oda elhelyezett iratokelőbb, vagy utóbb bevégzett, vagy folyamatban
levő ügyekre felvilágosítást nyújtanak, hanem azért
is; hogy a messze jövő gyermekei ebből -kfivetkeztelhetnék apáik viselt dolgaira, az ügyek akkori
menetére, a közigazgatás, törvénykezés milyensé­
gére stb.
Ebből önként következik, bogy a levéltárakba
helyezett ügyiratokat akként kel szerkeszteni, ki­
állítani, hogy korunk műveltségi állapotát, nyelvünk
fejlődési fokát, híven tüntessék elő. Nagy figyelmet
kell foiditani, hugy a könyvek, iratok úgy szerkésztessenek, hegy azokból egykor a jelen viszo­
nyok legyenek kiolvashatók és miattuk unokáink
* meg ne rójjfftlk, el ne iteljenek.
Bár a jövő számára eltelt hivatalos iratoknak
•"ilyen, nagyfontoságot tulajdoníthatunk, annyira rósz
magyarsággal szerkesz'tetnek azok igen sok iró
által, hogy^ legnagyobb részük jelenünk szegény­
ségi bizonyítványául szolgálnak a jövő nemzedék
előtt .különösen a nyelvtani szabálytalanságot ille­
tőleg. E körülmény oka nem a fogalmazó hiányos
nyelvtan’ i. méretéinek tulajdonítható legtöbbször,
liar^su ann.'.k, hogy vannak másolók, akik hibásan

R

Á

D

I

L A

P O K

é- hiányosan másolnak $ a hivMuli főnök • lL»g.
Ialt.«t.'t-a következtében olvasatlanul írja alá az ó
eredetijéről leírt másolata. így kerülnek a bodzántásig hibás in lemásolt ít ások felsőbb hatóságok-és
a közönség elé,. \ agy tétetnek levéltárba.
Nyilvános ebből, hogy a hatóság.knak min­
dig tekintettel kell b-ntn arra, hogy alantas alkal­
mazottjaik tudjanak magyarul helyesen‘írni, mert
„rnyilvánosságra jót; hibás*kiadványokért nem a
lein a. hanem az aláírót rójak meg és méltán. Kü­
lönben a közigazgatás, törvénykezésnél alkalmazott
embereknek tudniuk kell helyesen írni, hogy ne
alkalmazhassuk rájuk: „Ne sutor ultra crepidám."

is. Oki. ji-én a szoígabirói hivatalt látogatta meg,
s a székvárosbtil nov. hqj én d. u. z órakor távozott. *
EXijlelB. A noveníberi kinevezésüknél hon
vedti&amp;ztikarunknál"előléptettek-*. Kovács Ecrencz és
Szarvasi Sándor hadnagyok főhadnagyokká, Köny­
ves Jákó tartalékos tiszt pedig a tényleges állo­
mányba helyeztetett át.
Vmittgy tizvegy Hanzély 1-ászlóné űrhölgy ő
nagysága 150 írttal járult az ipolyság-b.-gyannali
vasútvonalra. A 49,000 Irinyi nógrádi subventióhoz
még eszerint 550 trt hiányzik, mert az osztr. ma­
gyar állam vaspálya társaság igazgatósága 2400
trtnyi aláírást visszaküldött, mivel ezen aláírások
kötelező ereje csakis 1890-dik évre szólt. A balassa­
gyarmati népbank iojo frtos aláírásának kötelező
erejét kiterjesztette t8&lt;ji. évi okt. i-ig. Tekintettel
A humoros közönség köréből.*)
arra, hogy B -Gyarmat városa és érdekeltsége közel
Luc-ancz, Mindszmtuk habja.
25 ezer írttal járult a subventióhoz, méltán elvár­
Idrzs szerkesztő barátot -kam!
ható lenne, hogy ezt a kis different iát a cseszi vei,"
Hogy hugy gyutlam haza Gyannotrul, Madach szügyi, és varbói legközelebb érdekelt birtokos
őneprul, azt magam se tudok, csag ara emlíkrfzek, urak, kik Hanzély lAszlóné úrhülgy őnagyságán
kívül egy fillérrel sem járullak a subventióhoz, —
hogy Sanyi barátom bedobta kocsiba.
Mingyár üsmrrkedisi estilyen a Balázsába berúg­ eloszlatnák.
LsKstt vársii méltón volt képviselve a Madách
tam aló a sok borúi, amit olt kaptuk.
Másnab reggel mar konyakot ittuk. Őnepre Suef ünnepélyen, különösen azok részéről is, akikkel
izs Alk Fent* liurrzolták be. (Viszaadom nekik szívesé- lapunk egykor tnáfekor hevesebb tollharczban volt.
get idt- haza.) Ali-p.invi rmhkbtszidbu tm-g a Pajor A jó és miveit kedélyű emberek hamar megbo­
ódáim nem halotam mit se, nem kiabálták nagyon, csátanak egymásnak és könnyen felejtik a becsü­
úgy hogy azt a kevi- hangol dütem alók mind clhal- letbe nem vágó sértéseket. í &gt;römünkre szolgál, hogy
gaták előlem. Aztán leczik ludnyi a Kóvy főfófiskai baráti kezel .szorítva, tisztelt losonczi testvéreink
vile serházba a művészeket i« írókat; m is kvzibck jól érezték magokat B.-Gyarmaton. Adja Isten,
állam, izs it.un mint gedény potya s»-rt. Czrhct lizele hogy töbltször legyen alkalom az igazi jó barát
Kóvy. Inén vilik diszebidra. amit Topolcsanyi Ferus ság fejlesztésére és ápolására. Itt voltak, a város
rendezte. Einyes huszarok húzták be halakul, amik képviseletében :-Draskócy Ede és ( serépy István.
kivotak festve kiksarga nógrádi színre. — A Plachy A rom. kath. egyház képviseletében dr. Valihora
Zsigus, mikor megellik halakul, mingyár kiabálta : Huba, János. A főgymn. képviseletében Gresits Miksa,
dinya, riba svinya. potrebujc pohár vinaP — Ere izs Ambrus Mór (a magyar irodalom kiváló, jeles ta­
nára* és Szőke Adolf. Atanitóképzó képviseleté­
iluk nagyokat, izs totál berúgtuk.
&lt; Hhon Xantipa közte nagy lannentuniol. Ere íel- ben Szováthy Lajos, Sneff János, Thaisz 1-ajos és
ibredok izs trifábú kinyitotam esernyőt Xantipa bosz.an- Peres Sándor. A losonczi kaszinó képviseletében
t.i'.ira. ,H.id minek neked esernyő, te riszeg kutya!* Kovács Ferencz, továbbá Alk Ferencz, Kovács
főrnnnli rám. .Hád csag azír, mer dürgis izs vilandás Sándor, id. Szakáll Barnabás és Zelenka Gyula.
után eső szokta esnyi. Ere Xantipa inig dőhősőscbb Török Zoltán polgármester úr, mint értesülünk,
Jete. — Akor mar in se velem trifára dolgot, izs mil- akadályoztatva volt a megjelenésben.
tú-űgosan oda kiáltotam Madachbul: ,halga&lt; Éva!*
3iiuto7i izlitlUzk
hogy uz Aszódtól B.No latya szerkesztő barátom, ilyen .az ember tragé­ Gyanualig építendő vasútvonal folytatásaként B.-Gyardiája.*
malról- Losonciig folytatólag építendő vasútvonalra
Magok sokat köszönhetik nekem, mer sokat ta­ dr. Pulszky Ágost és báró Koszner Ervin urak az elő­
raiam Madacs-őnvp vígét. 'I’alalkozlaui gr. Gyurkyval munkálati engedélyt megkapták. — Melegen üdvözöljük
Lucáenczon, mer leczik tudnyi, amióta gr. Gyurkv ab­ e váratlan kezdeményezést azok részéről, kik az aszódlegatus lete, azóta mindig LŰcsenczoii van, izs kirlem, b.-gynrmali vasút ellen oly merev álláspontot foglaltak
hogy gyujon Madach öncprc. .Jaj Zebulon, nem írem el és most ugyan ezen alapon a már bizonyossá ralit
in rá, mer be kel vinyi parlamentba a gacsi romai aszód-b.-gyarmatig kiépítendő vasúttól, a vasútépítés
kathulikos al&lt;*&lt;p&lt;n.ksig kirvinyit az ISijS; LUI. I. ez. folytatását Losonczig czélul tűzték ki, — kívánunk
ellen.* — Sok fejtörést adja ilyen dolog egy kálvinista szerencsét ez»*n vállalathoz, csak a szándék komoly
zembernak. Mentám Filvkra a gr. Bérlőidhez. E meg legyen és várt eredményhez vezessen.
azt mondta, hogy ő azír nem iri ta Madach őnepre
Ei l#xs a blayakartliti tv.
Soltz Gyula, a
befáradni, mer Szlavóniába csinálja vasutat. No de sehncczi németmagyar egyház felügyelője és BrezBcrchlold bekúldle migis Kramolini Fenist. Eh, gon­ nyik János lyccumi igazgató, lapunk legközelebb
doltain, próbálók MZervncsit gr. Czibriún unisagnál; multi száma szerint jónak látták jelezni, hogy Hindi
itt is kosarat kaptam, mer Gobriau gróf úr őmiJtósága Vihnvs selmeczi lelkész s hontmegyei ‘föcsperes
elmenté Htintvámiegyibu um-jH’Ini. -4k» ö helyele míg Sárkány Sámuel a legfőbb püspökjelolttel szemben
csak kaqiotolva votunk, mert Huniból Madach őnepre visszalépett. E közlemény folytán több oldalról je­
elgyuttak az Ivánka /.signs izs a lledervari Antal ura- lentik lapunknak, hogy’ több más a püspökválasz­
ságok, kiket Majthinyi vöt főispán kőié ki. A gróf Pejacse- tás alkalmából szintén emlegetett egyén hasonlót
vich urasaghoz útközben beszóltam magamat, az azír telt és pedig Achim Ádám {békési Bachát Dániel
nem gyulta, mer szip idő vnt. hád vadásznyi kellet. pestvárosi, Belohorszky Gábor bácsmegyei, KraSzicsinyba br. Itozner urasagnál próbáltam szerencsit; már Béla bánáti, Moczkovcsák Jáno-; rólyomme­
az kezle velem fmuman be-zihiyi. Mingyár "gondoltam, gyei, Raab Károly barsmegyei, Svehla János nóg­
hogy br. Itozner uras.ig magasabb diplomucziábu nem rádi főesperesek, valamint Horváth Sándor pesti,
gyuvi. — Dr. Pulszky Guszti az elgyutla vóna, ha gróf Thebusz János zólyomi és több más lelkészek.
vagy báró izs lete vóna, de mikor nemsokára képvi­ Tették pedig ezt vagy körlevelekben, vagy szó­
selő választás lesz, hád azon tűri fejil, hugy kellene beli nyilatkozatok által, ki később, ki előbb. Az
az aszód-gyarmati vasutat Szicsinyen at Lucsencznak érdem e tekintetben azon mérvben illeti meg őket,
p ó t a d ó nilkul meghoszabilanyi. Ez nagy kunsl lesz! a mily készséggel, előzékenységgld járultak a Sár­
Ászt nem csodálok,’hugy br. Andre.üuzki se vula Ma­ kány melletti közhanguság megteremtéséhez. A
dach őmpen, — mer leczik tudnyi Madach irta a mai nap az utolsó haLiridő a szavazásra. Előre is
.Mózest*. — Ha kis gr. Forgachl nem hozza cl nigy bizton sejthető, hogy a .bányakerület uj püspökéül
fene latos a diszébidra, hát magnalU'uk nélkül mara­ Sárkány Sámuel óriás többséggel lesz megvá­
dunk.
lasztva.
De vanak nem magnalusok is, kik mindig bejár­
Ruha kiosztás A b.-gyarmati állami elemi iskola,
nak incgycgyilisrv, izs mos őnepre mig se győték. Nem mint minden évben, úgy ez évben is több szegény ta­
látam olt se Dolcsi scGedolyl. A selmák, dere tuták, nulót látott el a közelgő télre meleg ruhával azon
hogy nem lesz sémi skandalum, hád azír nem reszkí­ tooo frtot meghaladó alap kamataiból, amit Ke­
rozták íáracságol.
mény Gábor, ezen {intézet igazgatója, évek előtt
A szeginy agardi pap, a Gaaal Misko, aki szeretyi fillérekből gyűjtött össze. — B. Gyarmaton van egy
litcralurát, otthon hagyta kedves felcsígol, gyerekokai, asztaltársaság, mely rEgyetértésnek- neveztetik, s
izs egy tragacson gyulta be Madach őnepre, — pegyig melynek tagjai minden héten összejönnek egy kis
nem virilis.
italkára. A tagok minden héten két krajezárt fizet­
Halotam sok szip tuasztokut, mindenkiir öntetik nek le a társaság pénztárába s oda fordítják azon
poharat velem cgyut. csag ara nem ürilvtik, aki Ma­ büntetési pénzeket is, melyek indokolatlan elma
dach zűgyel megpenditot, uyélba ütött izs h-gtübel radásokért büntetésképen fizettetnek a tagok által.
fárata izs fáradja bonc. Eszembe jut az a kvzmondás, Ezen krajczArpkból azpnbanjnQst már írtok, hittek,
hogy április termi szép virágokul Izs' migis május *kir- úgy liogy a társaság az összegyűlt pénzből tegnap
kedi vele.
szintén több szegény gyermeket ruházott fel. Nincs
No Isten ütmei baratocskam, maskur tehet írok.
szebb mulatság, mint a jótékonyság gyakorlása!
l*rohaukti '/.ebulou.
PítlAnl. Mull heti számunkban — .A nógrádP. S. Nem szip Pjelko Imrustui se. hogy nem megyei tanítótestület tanszer kiállítása I.osonczon*
volt Gyarmoton az üvi druszája űnepin. &lt;’.-ag úgy ti­ czimü czikkből .a losonczi állami el. tanitóképezde
tokba azt is megsúgok, hogy profvszorok mind meg- és gyakorló iskolája példányszerü felszereléséért
vólak cligedve Gyanholon, csag az a Móricz Ambrus első osztályú diszokmányt nyert- — kimaradt, mit
ne ment vóna haza ihen izs _»zumjan; mert az kiír ezennel szives készséggel pótolunk.
magokat a Lucsencz izs Vidikiba.
Főispán változásról adott hirt a P. H. okt. ?8-iki
száma, mely iránt mi is melegen érdeklődünk.
Ugyanis az a hir terjedt cl, hogy gr. Degenfeld
Hírek és Különfélék.
József, Hajduvármcgye kitűnő főispánja, s gr. De­
I jjjos főispánunk öcscse, Szatmárvármegye
Személyi hirek. Gr. Degenfeld luijos főispánunk genfeld
főispánjává
ki, helye pedig Tisza Ist­
Öméltósága okt. hó zu-én este 7 órakor érkezett vánnal (Tiszaneveztetnék
Kálmán
volt
miniszterelnökünk fiá­
B.-Gyarmatra, hol a Madách emlékére rendezett val) töltetnék bo. Az. ő áthelyezése
Szatmárban
arczképleleplezési ünnepélyen a rendkívüli közgyű­ kétségkívül nyugodtabb állapotokat biztosítana.
lésen elnökölt. Résztvetl az irók és az arczkép
müvíkszfestőjének tiszteletére rendezett díszvacsorán
HORVÁ.TH ID-A.ÍTÓ,
•) E rovalbau kőxIutUkirt nem vilUI (e|«lö»é{el a Sierk.

�lapok.

nógrádi

Vasöntöde és Gépgyár
RÉSZVÉNTTARSASAÜ BUDAPESTEN
Vúru«*i iro ta &lt;•■»

•

Mindenféle csemegék.

VI Psdaanioiky ulcia 14. •*« '

álorkodom a n. é. közönség becses figyelmét
I a mai kor igényeinek inegfeíclően berende­
zett fűszer,, festék, anyag, liszt, bor és cse­
mege kereskedésemre^ felhívni.
Van szerencsém ajánlani kitűnő fajú kávét, olasz
rizst, idei fris tlieát. valódi Jamaikai. Cuba, Brazí­
liai rumot, Szerelni ó-szilvóriuinnL magyar, franczia
&lt;*ognarot. asztalit &lt;seineg&lt;* és pezsgő borokat, s min­
denféle liqiiereket.
Továbbá .szcpei*ségi hámozott borsó, lencse, sze­
gedi tarhonya, macaroni, különféle sajtok, halak, idei
friss aszalt szilva, lekvár, mák és vékony héjú dió,
jutányos ár, pontos és gyors kiszolgálni mellett, oda
fogok igyekezni, hogy t. vevőimnek teljes megelége­
dését kiérdemeljem.
Magamat a n. é. közönség becses pártfogásába
ajánlva maradtam szolgálatkész

HCVKÖ JOZSIIF

Asztali és csemege borok-

Hengermalmi lisztek.

fiHKrkereskidő (a cassinó mellett)

Asztali, kocsi és sirgyertyák.

A b.-gyartuati takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, mi­
szerint a b.-gyarmati takarékpénztárnál zálogba tett s 1890. évi szop tóm i
bér 15 éig lejárt s ez időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem
váltott értdcpapirok, arany, ezüst s egyéb értéktárgyak részint a folyó 1890. i
éri november ho 17-ón &lt;1. u. 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében ■
tartandó nyilvános árverésen fognak eladatni, részint ez időn túl tőzsdeszerüleg beváltatnak.
Megjegyeztelik. hogy a folyó 1890. évi november hó 9-ig a meg­
hosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltetnek, ezentúl azon­
ban az árverés napjáig a kölcsön összeg 2 'n-a fog árverési költség czimén
szedetni, f
Az elaíaidó tarnak íödh s lapszámai:
III. Könyv. 55, 58. 87, 88, 93, 110, 122. 123, 126, 148, 15G. 164,
165, 175,-183, 189, 198, 199, 202, 205, 216, 224, 232, 23". 242. 244, 245,
260, 261, 265, 267, 274, 278, 279, 285, 286. 287, 289, 291, 293, 294, 298,
301, 305, 308, 309, 312, 313, 315, 334, 335, 345, 349, 351,353, 354. 364.
365, 368, 369, 370, 373, 374, 377, 378.
IV. Könyv. 3. 16, 17, 70, 82, 99. 112, 116 117, 12“. 140. 14“ ‘
150, 153, 167, 173, 175, 178, 194, 198, 219, 236. 270, 271, 278, 285, 289,
305, 308, 315, 321, 324, 325, 333, 335, 337 . 338, 348, 362. 36 7.369,373.
376, 384. 386, 398, 399, 14)0.
V. Könyv. 18. 21. 34. 41, 42. 54, 58, 68, 70, 86, 114, 117. 123.
127, 134,136, 138, 139, 151. 160, 163, 173, 175, 178,181,187, 188, 189.
200, 201. 206, 229, 230, 234, 238, 243, 249. 259, 262, 270, 277, 285, 292.
298, 311, 336, 337, 338. 339, 340, 341, 343. 345, 348,352,365, 368, 376,
381, 390, 411, 413, 414, 415. 417, 425. 426, 432, 438. 453,
VI. Könyv. 16, 18, 32, 36, -40, 46, 49. 50. 60. 62. 66. 80. 84 85.
86, 93, 109, 115, 121, 129, 131, 132, 137, 138, 147, 150, 154, 155, 162,
166,171,174, 175, 177, 184, 186, 187, 188, 190, 192.
Kelt B.-Gyannaton, a b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága 1890.
október 2-án tartott üléséből.

HIRDETMÉNY.
A rárós-mulyadi közbirtokosság tulajdonához tar­
tozó hámori 2 kővel dolgozó patak malom, föld, rét és
legelővel: azon szerint: a savanyú viz fürdő hozzátartozó
réttel s a faluban lakás és kerttel, 1891. évi január hó
1-től 3 egymást követő évre bérbe adandó.
Értekezhetni e tárgyban R.-Múlyadon K ö r f*y
K nd o 1 1 birtokos úrnál.

Uj találmányok
snhaáalnailatiuk umuten akarnia

BENEDEK LAJ0S és TÁRSAI
exabala’.ml

Által

Budapesten, Muteuin körút 10. ex.
A nagyin. Ministeriuni által

:i toltiilítlók Ivi^ulininjíinlvn.

Évenként 500-nál több szabadalmat eszközöl ki.

Maager, Vilmostól Bécsben.

dorsiiiájolaj

M
aster V
ilm
os'-íele

v a ló d i. t ls S llt O t t

Eddig fólülmulhatatlan!

A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága.

VÉGHLE8I

SAVANYUVIZE.

Árverési

hirdetmény.

Nyomatott a kiadó tulajdonol Kók LAadóoAl B.-Uryarmatoa 1890.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="80840">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_01010.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="80841">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1890_11_02.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80819">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80820">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80821">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80822">
              <text>1890-11-02</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80823">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80824">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80825">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80826">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80827">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80828">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80829">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80830">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80831">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80832">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80833">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80834">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80835">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80836">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80837">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80838">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Híradó 18. évfolyam 44. szám (1890. november 2.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80839">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
