https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a2f75acc9359f2eccd01de0eba81d117.jpg fc3d6f63eb001822299b346b05d0506d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/837a420fe9ecc3033626a1fcbb088fcf.pdf 8a68a61fc1c1414507ace28ef6351ece PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1890. július 27. XVII-ik évfolyam. 30. szám. NÓGRÁDI LAPOKHONTI és HIRADÓ Politikai, Társadalmi s Közgazdászati Hetilap. Előfizetési ár: Egész évre Egyes szám ára: 15 Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. krajcár Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz kerülendők. 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Nógrádvármegye üdvözlő felirata Mária Va­ léria királykisasszony esküvője alkalmára. Felséges Császár és Apostoli Király! Felséges Császárné és Apostoli Királyné! Legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk! Egy örömhír futotta végig Magyarországot Kárpátoktól Adriáig; viszhangozzák azt hazánk bérczci és mint napsugártól elevenedik ineg tőle a nagy rónaság; paloták és kunyhók lakosainak hű szivei egyaránt fennen dobognak, mert Fel­ séges Királyunk és Királynénk legkegyehnesebb Urunk és Asszonyunk szülői szivét, a Fenséges gyermek láttára a legmagasztosabb, a legszen­ tebb örömérzet fogja el. Mária Valéria Főherczegnő ö Császári és Királyi Fensége házassági frigye alkalmából, mi is alattvalói hódolattal tesszük le legalázatosabb üdv kivánatainkat a legmagasabb trón zsámo­ lyára és kérjük a Mindenható Isten áldását az egybekelendő Fenséges pár ö Császári és Ki­ rályi Fenségeikre. Mivel pedig legforróbb óhajtásunk az, hogy Felséges Urunkat Királyunkat és Felséges Királyasszonyunkal ért ezen családi boldogság emléke necsak sziveinkben éljen, de alattvalói hódolattal táplált ezen örömérzet emlékezete késő utódok számára is megőrizve maradjon; azon legalázatosabb kérelemmel járulunk Felsé­ ges Urunk és Királyunk legmagasabb szine elé, mikép legkegyelmesebben megengedni kegyes­ kedjék, hogy Balassa-Gyarmaton, vármegyénk székhelyén építendő közkórházunkat ,Mária Va­ léria közkórházinak nevezhessük el. Kelt B.-Gyarmaton, Nógrádvármegye tör­ vényhatósági bizottságának 1890. évi Pünkösd hava 30-ik napján tartott rendes közgyűléséből. A legmélyebb hódolattal Felséges Császár és Apostoli Király! Felséges Császárné és Apostoli Királyné! Legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk! legalázatosabb szolgái és alattvalói. Nógrádvármegye közönsége nevében: Scitovszky János, alispán. • « Az üdvözlő felirat, mely Tihanyi Ferenez főjegy­ zőnk tollából került ki. di*zalbutiibu van beírva. A re­ neszánsz stílű diszalbum remekül van kiállítva, s díszére válik mugyur iparunknak. Budapesten készült Márton TÁR CZ A. Egy szép asszony története. Irta. Ernyei Károly. Vannak, akik azt állítják, hogy a szerelem nagy fényűzés — hngy nem szegény lány számára való. A szegény lánynak férjhez kell menni, épúgy. mint a férfinak hivatalt vállalni, hogy megélhessen. Szalay uram is ilyenformán gondolkodott — s hogy leányát kiházasilotta — azt se kérdezte tőle, sze­ reti-e vőlegényét, vagy se . . . . . . Mondták, hogy Doroghy Sándor szépvagyonú földbirtokos s nagyon tekintélyes férfiú. Mondlúk. hogy lluska nagy szerencsét csinál, iri­ gyelt gazdag asszony lesz. Azonban lluska előtt nagyon közönyös volt c há­ zasság. Csupán az szolgált örömére, hogy szülőinek többé nem fog terhére lenni. Őrökliűséget esküdött Doroghynak — és elindult azon a nagy utón, melyen nem tudható, boldogság vár-e rá, vagy boldogtalanság. Férje imádta. Még csak gondolatait is iparkodott kilesni, hogy minden óhaját teljesilhvsc. Lfe ífuska nem szerette — nem tudta öt szeretni. F«y-«gy kézszoritás — cgy-cgy nyájas pillantás volt mindaz, amivel jóságát viszonozta. Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr. Nyilttér garmond sor: 20 kr. Alajo-nál. Az ulbuin elő és hátlapja leknöbéka imitátiojú alappal bir. Az első lap közepén vármegyénk czimere dirálik, körítve bronz díszítéssel. A szélek és szög­ letek szintén bronzzal vannak ékítve. A diszalbum, az abba beirt feliratul a nm. bel­ ügyminisztérium utján jut Őfelségéikhez. A belügymi­ niszterhez külön felirat íntéztetik oly kéréssel, hogy a diszalbumol juttassa a trón zsámolyához, s egyszersmind eszközölje ki őfelségéik engedélyét arra nézve, hogy a varmegye székhelyén B.-Gyannaton építendő vármegyei közkórház — a királykisasszony nevét viselhesse. Az album julius hó 24-én küldetett el. < Az egységes középiskola kérdéséhez. A N. L. és H. II. f. évi 28-ik számában Reményi Karoly úrtól figyelemre méltó vezérczikk jelont meg, .Az egységes közép iskoláról* czimmel. A czikket ol­ vasva s az immár aktuálissá vált fontos közoktatásügyi kérdésben egyébként is közelebbről érdekelve, elhatá­ roztam, hogy én is hozzá szólok < Kétségtelen s mindenesetre örvendetes is a jelen­ ség, hogy a XIX. évszázad utolsó tizede a kor szelleme által megteremtett reform-eszmékkel van tele. Ezen reformeszmék egyik legfontosabbika az egységes középiskola eszméje, mely a legillelékesebb hely­ ről történt enuncziáczió szerint abban állana, hogy a tanulóifjúság körülbelül 14— IG-ik életévig közös tanul­ mányokat végezzen s csak ezen a ponton érvényesül­ jön aztán az egyéni bajiam amaz elhatározása, melynél fogva minden középiskolában .humanisztikus vagy rea­ lisztikus irányban képezhesse magát tovább. Tudjuk, hogy ezen iskola eszméjét a szükséges­ ség kényszerítő hatalmával ama keserű tapasz­ talás vetette fel a közgondolkozásban s még inkább közoktatásügyünk legmagasabb intézőinek agyában, hogy mig középiskoláink egyike, a reáliskola, az elnéptele­ nedés, másika, a gymnasium, a túlnépesedés egészség­ telen szimptómáiban leledzvén, mindkét középiskolánk hivatásszerű czélját illetőleg a legnagyobb veszélyben forog. . __ Kőzéplskóláiríkat c válságos helyzetbe, melyből a menekvés az egységes középiskola megalkotásához van kötve, kimondom nyíltan, mert meggyőződésem, ré s zbnn a polgári iskola sodorta. Tudomásom szerint addig, mig édes hazánkban. Magyarországon, a polgári iskolai intézmény életbe nem lépett, középiskoláink, humanisztikus irányával a gym­ nasium, realisztikus irányával a reáliskola, nagyon szé­ pen megéltek egymás melle'L Az ifjúság kellő arány­ ban oszlott meg közöttük. Túltöraöttségrűl egyik sem panaszkodott. A polgári iskolák megalkotásával azonban a reáliskolák ifjúságának létszáma napról-napra csök­ kenni kezdett, mert a realisztikus iránynyal rokonszen­ vező szülők megoszolva adhatlak gyermekeiket a reális­ kolába is, de az újdonság ingerével bitó s szintén rea­ lisztikus irányú polgári iskolába is. Mi sem lehetett te­ A fővárosi zajos élet s enngk örökké változó tar­ kasága egyideig feledtelek vele, mily rideg, mily sivár az élet szerelem nélkül. Azonban midőn ez már szo­ kottá váll előtte, midőn a gazdagság untatni kezdé, — boldogtalannak érezte magát s másutt igyekezett fellelni, amit liázaséletc nem nyújtott neki: szerelmet és bol­ dogságot. Valahol megismerkedett egy csinos fiatal, emberrel, — Lugasy Arthumak hívták — és megszerette őt. De a férj nem látott — nem akart látni semmit, és hallgatott. Lelke meg volt törve, de hallgatott és imádta ifjú nejét Egy napon Huskát nem találta otthon. A szolga azt mondta, hogy a nagyságos asszony gyalog ment el hazulról. Unalmában átfutotta az újabban érkezett leveleket. Egyiken nem volt postabélyeg. Hordár hozta la­ kására. Az iras ismerős volt előtte. Feltörte s gyorsan végigolvasta a levelet. Szemei kidülledlek s arcza halálsápadt lelt. — Tehát elhagyott! — kiálltolt fel keservei. — Azt írja, hogy nem szeretett ... Azt ina, hogy rideg és sivár az élet szerelem nélkül, s azért elhagyta, haza­ mat, hogy abba többé sohse térjen vissza ... A há­ látlan ! Bizonyosra vette, hogy nejét Lugasy Arthur rsrAktette meg. hát természetesebb, minthogy a bár csekélyebb szám ban levő reáliskolák a gymnasiumok mellett eleinte csak néptelcnebbek, később még néptek-nebbek lellek, most pedig már majdnem egészen uéptelenek. A reáliskolák elnéptelenedésével a gymnasiumok éppen az ellenkező Sba estek; csakhamar látni leheteti, hogy a fölös mban oda tóduló ifjúság .csak a czéltévcsztett cxisztencziák számát szaporítja. • S merem állítani, hogy ennek legnagyobb kontingensét a polgári iskola szol­ gáltatta s még manap is az. szolgáltatja. Hisz fájdal­ masan tudvalevő dolog, hogy a polgári iskola 4 osz­ tályát elvégzett tanulóknak legalább 50 <*,# -a, rendkivüli tárgyként a latinnyelvet tanulván, átliurczolkodik a gymrusiumokba. Én tehát mindezen bajokat legelső sorba közoktatásügyi konnányuncnak rovom föl azon czéllévesztctt intézkedésével, hogy a polgári iskolába, bár rendkívüli tantárgyként, a iatinnyelvet behozta. Ha ezt nem teszi vala, világos, hogy akkor sem középisko­ láink czéltudatos működését kívánatos eredményében kétségessé nem teszi, sem a polgári iskolát sajátos hi­ vatásától el nem tereli. Közoktatásügyi kormányunknak észszerű intencziója a polgári iskolák fölállításával má« nem lehetett mint társadalmunk polgári osztályát a közművelődés azon fontos tényezőjévé emelni, melyre átalános kul­ túránk keretében hazánknak oly nagy szüksége van. Képzett iparos-osztályt akart tehát teremteni, s ime, mégis igy vagyunk kénytelenek feljajdulni: .iparos-mű­ helybe polg. iskoláink tanulóinak talán 1 o >» -a sem lép.* Szomorú valóság! És ezen a szomorú valóságon meg még sok egyéb bajon akarnak majd segíteni az egységes középiskolával. Hogy hogyan, me monda gr. C s á k y a görögnyelvi vita alkalmával, midőn igy szólt: ,És ha (az egységes) középiskola mellett figyelemmel vagyunk a polgári iskoláknak minél nagyobb számmal való létesítésére, ha ekkép a középiskolákba nem való elemet a polgári iskolákba tereljük: akkor meglesz ezen középiskolában az egységes középiskola mindazok szá­ mára, a kik fensőbb tudományos kiképcztelésl kivannak szerezni; de meglesz ezen kívül a polgári iskola is, mely­ ben a praktikus élethez megkívántaié minden ismeretet el lehet sajátítani.* ..^.Reményi úr- azonban n«iu~szcrefHé,*ha a'nümsz-* ter eme .kétségkívül jószándékú* de .czéltévesztő* esz­ méje megvalósulna; mert akkor, bár .helyes volna talán Gyertyánffy úrnak a miniszteri kijelentésre alapi­ tolt azon mondása, hogy a polgári iskola alapeszméje hova tovább mind jobban kidomborul stb.* — mégis .önáltatás*-nak, .csalódásának kénytelen kijelenteni ugyancsak Gycrtyánflynak abbeli hitét, hogy .a maga lábán s a maga útjain járni akaró polgári iskola a tu­ dományos irányú középiskolával egyenlő rangú kultu­ rális tényezőnek ismerheti magat.* Szóval R. úr a létesítendő egységes középiskola keretébe óhajtja vonni a polgári iskolai is. Szerintem nem helyesen; mert igya polgári iskolát még jobban elütnék a maga sajátos czéljától. Eddigelé is éppen az volt a legnagyobb hibája, hogy nagyon is a középis­ kolához szeretett — bocsánat a kifejezésért — dörgö- O az a nyomorult, ki sárba merte tiporni legdrá­ gább kincsét: be:sületét és családi boldogságát. És úgy is volt. lluska valóban Lugosyval hagyta el a fővárost — s oly boldognak érezte magát, mint soha az életben. De boldogsága nem volt hosszantartó. Az a férfi, kit oly forrón és igazán szeretett, kiért vagyont, becsületet, mindent, de mindent áldozott rútul kijátszotta, hűtlenül elhagyta . . . • • Egy napon daltársulat érkezeti városunkba. A vándor muzsafiak előadásaira én is elszoktam járni. Azalatt, hogy a nem épen precise interpretált couplelteket hallgatóm — egy énekesnő, kezében gyüjtőlányérkával közeledett hozzám. Oly ismerős volt ez alak dőltem, — a sugar tér­ inél, a hullámos aranyhaj, a bájos arez minden vonása. — lluska! — kiáll toltam fel csodálkozva. A nő, mintha villamos ütés'érte volna, ucv öszszerezzent. — Ön itt? . . . Kérdésemre dmondá szomorú, bús történetét. — És most boldog? Nem, válaszolt. De többet fejezeti ki minden emberi szónál az < könycsepp, mely szempilláira lopózotL �NÓGRÁDI lődzni. Pedig, ha kiszabott határai közt marad, mind maga biztosabban batadlial vala kitűzött ezétja felé, mind a köxcpiikplat nem akakztja meg iblvő* munkál­ kodásában. Bizony, bizony a középiskolák méltán el­ várhatnák végre valahára a polgári iskoláktól a .noli turbán: circulos meos* elvnek respektálását Semmi kétség, hogy u jelenlegi gymnasium és reáliskola szervezetéből alakulhat csak ama egységes középiskola, mely tudományos p a I y u k r a ké­ szülő ltjainknak megadja -majd a kellő magasabb kiké— I>eztetást. A praktikus pályát választó tanulók szamára azonban, úgy gondolnám, hagyjuk meg a polgári isko­ lát minden lényegesebb reform nélkül a maga eredeti minémőságébeu. A polgári iskoláknak középis­ koláinkkal való együttes rendezését legfőllebb abban láthatnám kivonatosnak s czélravezetően üdvösnek ha. a polgári iskolából a latmnyclvnek fukulativ tanítása kiküuőbőltetvén, megmásíthatatlan elvűi kimondatnék, hogy polgári iskolából az egységes középiskolába át­ lépni nem lehet. Igaz, hogy- .azt semmiféle kormánypolitika nem tilthatja meg, hogy a honoratior családok flgyennekeik humanisztikus neveltetéséhez nagyon is respektálandó igényt ne formáljanak s ez igényűket mindenkép érvé­ nyesíteni is ne törekedjenek." Ik viszont, legalább az én szerény véleményem szerint, igaz az is. hogy éppen a honoratior családok közt akad a legtöbb képzelődő szülő, a ki tehetségtelen « tudományos (idlyara teljes­ séggel nem való gyermekét a középiskola végzésére kényszeríti a helyett, hogy szellemi képességeinek elfogulatban méltatásával s természetes hajlamának tekin­ tetbe vételével a neki inkább megfelelő polgári iskolá­ ban taníttatná. Ama bizonyos igényeknek .mindenkép* érvényesítéséről janiig jobb volna, ha még oly nehezen is, lemondani. Végül nem tudom átlátni, miért végezne közokta­ tásügyi kormányuak .ujabbi félmunkát*, ha esetleg a polgári iskola mellőzésével Hajtaná végre a középisko­ lák egységesítését. Azt meg plane nem hangoztathatom, hogy a polg. iskola tanítóinak, bárha okkul-móddal is, utat nyissunk a középiskolákba a végett, hogy ott ta­ níthassanak, mert én e részben egészen máskép gon­ dolkozom. E tárgyról való nézetemet azonban egy másik csikkemben fogom kifejteni. Kubányi Béla. Az aradi kiállítás. lapok. kedtek egymással, hogy a birtokukban levő kincseket az ez alkalomra Aradra menő idegeneknek bemutassák; a szabadzágharézaak sük eddig jelien ereklyéje lesz itt kiállítva, melyek két-égkivfií magokra vonják a közflgyclmér • De gazdagok az ijiári csoportok is. Arad és Te­ mesvár kiváló iparosain kívül, a kik az ipari fejlettség­ nek immár magas színvonalán állanak, vidék iparossága nagy szambán küld tárgyakat <• kiállításra. Különösen két csoportja lesz igen gazdag, vidéken alig várt meg, lepő hatású: a va» és fémipari és a bútoripari. A műlakatosiig pompás darabokban lesz bemutatva, hogy ^pedig Aradon a lakberendezési ipar mily nagy haladást tesz az utóbbi évtizedben. arról tizennégy ínteritfis teend bizonyságot Megfelelő tér lesz engedve a kiállításban a házi iparnak, mely liazank délkeleti részében meglehetős fej­ lettségnek örvend és igen sok családnak ad kenyeret. Ezt az osztályt a kiállítás bizonysága a népisme érde­ kében akképen bővítette ki, hogy tizenegy szobafülkébm a különböző népviseleti és lak viszonyokat is iicmutatja. Lesz aradmegyei magyar szoba, ojiiádmcgyei tót szoba bek esi négyi-i, huiiyadmegyei, torontáli, krassó-szörényi szobák melyek berendezése es alakjai körül csoportosít­ tatnak az illető nép háziiparának készítményei. Ily mér­ tékben az ethniogralia a házi ijiarral kipcsu'atban eddig vidéki kiállításon felölelve nem volt. A gazdasági csarnokban négy gazdasági egylet: az. aradi, a békési, a csanadi és a hunyadi mutalják be gazdag kollekeziókban az ország legaldollabb részének termelését: a X. csoportban a nemes érez és fém, va­ lamint a kő és szénbányászainak lesznek gazdag gyűj­ teményei, a csinos és ízléssel épült erdészeti pavillonban (ledig a délvidék erdészetének es fatennelésénck viszo­ nyaival ismerkedhetünk meg. Az egész terület villamos fénnyel világiltalik s a kiállítási parkban állandóan katonai zenekar fog játszani. A kiállítást az eddigi disjMUcziők szerint Baross Gábor kereskedelemügyi minister augusztus 2-kán nyitja meg. Ugyan e napon veszi kezdetet a kereskedő ifjak országos kongressusa. mig a méhészek országos köz­ gyűlése aug. 15-kén, az iparteslúletek kongressusa (ve­ dig szeptember 7 cs8-kán lesz megtartva. Ezeken kívül több összejövetel s nagyobb mérvű ismeretes kirándu­ lás van tervben. A kiállítás bizottsága gondoskodott, hogy az oda érkező idegenek kényelmes és jutányos elhelyezésben részesüljenek. E czélból szállás iroda létesittelelt, mely­ nél hatszáz szoba van bejelentve és nyilvántartva. Az iroda a pályaudvaron lesz, hol az erkerő idegenek azonnal szállásjegyet kaphatnak. A lakás kérdése tehát senkinek se okozhat aggodalmat, a ki a közelebbi idő­ ben Aradot meglátogatni szándékozik. Megemlítjük végül, hogy a kiállítással sorsjáték von kajvcsmauvaii, melynek hétezer forint értékű nye­ reményei közül az elfő 300 drb arany értékel képvisel. Az 50 kros sorsjegyek bizonyára nagy kelendőségnek fognak örvendeni. Mindent összevéve, a megnyitásra váró aradi kiál­ lítás egyik lesz ama regionális kiállításoknak, melyek megtekintése melegen ajánlható mindazoknak, kik köz­ gazdasági törekvéseinek időről-időre bemutatni szokott eredményei iránt érdeklődnek s kik egy szépen fejlődő xidéki nagycicaá vMyaitkur kiviinnak liii^ismerni, midőn az ország népe olt ad egymásnak találkozót. A jövő hó elején megnyílik Aradon, a Maros melletti szép városban az .alföldi és déhnagyarországi általános kiállítás*, melyről e lapok hasábjain is volt már említés. Arad nemes közönsége nagy ünnepel úl az idén. Október hó G-ikán leplezi le a tizenhárom vértanú szob­ rát, mely hazai szobrászatnak egyik legnemesebb és leg­ szebb müve lesz. Huszonkét évi óhajtása megy a hazafi­ közönségnek teljesedésbe ezzel az aktussal, mely egyesí­ teni fogja Aradon az egész országot. Ezt a rendkívüli ünnepet az aradiak össze kívánták kapcsolni a munka ünnepével. Megakarták mutatni, hogy bár kegyeietes szívvel, büszkén őrzik annak emlékek?!,, nwJ«*k rzahadcágliarcmnk gytrszos kimenetelével kap­ csolatban Arad nevét a történet lapjain megörökítik, nem élőikődnsk abból a hírből,* melyhez ennek a révén jutottak, hanem oda törekszenek, hogy a szorgalmas munkálkodás segélyével érdemeljék ki az ország városai közt ha talán nem is az elsőséget, de minden cselre az első sorba jutást így jött létre az .alföld és délmagyÍrországi álta­ lános kiállítás*, melynek épületei iuimár készek s mely­ nek területén most a berendezés nagy munkája foglal­ koztat százakat és százakat. A kiállítás regionális, az aradi és temesvári keres­ kedelmi és iparkamarák területét, tehát az ország azt a részét öleli fel, melyet a királyhágó, a Kőrös folyót, a Tisza vize s délen a Duna határol. Gazdag és változa­ tos termelésű terület, mely hálás anyagot nyújt a kiál­ lítás rendezőinek. Dicsérettel említhetjük fel, hogy ezt a hálás anya­ got eléggé fel is használták a rendezők és a jövő hó 2-kán megnyíló kiállítás érdemes lesz nemcsak a meg­ tekintésre, de a tanulmányozásra is. Hogy nem nagy az egész vállalat ; kiállítóinak száma csak másfélezer körül van, épületei ideiglenes jellegűek, de minden tekintetben kifogja állani a versenyt. A kiállítás tágas téren és hozzá csatlakozó park­ ban a Maros partján úgy van elhelyezve, hogy az kellő közepén van a városnak s annak főterétől néhány lé­ pésnyire menve, a kiállítás' díszes főkapuja alá jutunk. A nagy iparcsaraoknak — 2000 (j méter hosszcsar­ nok — négy tornyán lengő trikolor nappal, villamos reflektorokat este a főtérről, mely Andrássy Gyula gróf nevét viseli, látni lehet Ezen iparcsamokon kívül még hat nagyobb és tíz kisebb épületből áll a kiállítás, melynek fekvése igen kedvező s mely különösen az egyes kiállítási csoportok elhelyezése tekintetében sikerült. A mezőgazdaság és ker­ tészet, a bányászat és az-agyagipar, a gazdasági eszkö­ zök és gépek, a borászati é* szeszipari termékek, az erdészet, a kocsigyartás, a méhészet külön-külön csar­ nokokat és pavillonokat nyertek s azok mitidenikébe gyűlnek már az aradi, aradmegyci, békés-, csanád-. hunyad-, temes-, torontói- és krassó szörénymegyci kiál­ lítók tárgyai. Külön területen helyeztetnek el az állatkiállitasok, melyekre szeptemberben kerül u sor 1 az ipartestületnek a kiállítással szomszédos palotáji első emeletén a pótkiállitás, a művészeti és régészeti tárgyak és a szabadságharczi ereklyék kiállítása. Ez utóbbi csoportokról szólva konstatálhatjuk, hogy azok igen gazdagok lesznek becses darabokban. Az utóim csoport a dolog természetéből folyólog országossá tétet, vén, a hazai intézetek, testületek és magányosak vete­ SU »?-*á."argy» hiúi Ezt az egyszerű kénlést is meg kell hál a .Losoncz és Vidéke* íróinak magyaráznunk mert ők már több Ízben s legutóbb a lap 28-ik szá­ mában argumentáltak akkép, hogy mi (L i. a ,N. L.* írói) .azt gondoljuk, hogy a vármegyeház kizárólagosan gyarmati tulaj do n*-r- holott szerintük a dolog úgy áll, hogy a vármegyeházához .Losoncznak és vi­ dékének világos joga van*. Érce tehát meg kell jegyez­ nünk, hogy nemcsak lapunk egyetlenegy írójának, de B.-Gyannat egyetlenegy . polgárának sem jutott soha eszébe azt állítani, hogy azon szép ház, melyre aranyos betűkkel van felírva .Nógrúd a közügyért,* is­ métlem, hogy ezen széjv ház cs a hozzá tartozó épületek .gyarmati- tulajdon* lennének, helyesebben szólva B.-Gyannat m.-város tulajdonát képeznék; hiszen az 5 éves gyermek is jól tudja u:l ill, hogy a vánnegyeháza a vármegyéé, és igy nemcsak a tulajdon, de a birtokjog is az egész vármegye közönségéé; mint ilyen azonban inegoszthatian birtokol képezvén: Losoncz, — helyeseb­ ben szólva: a székhely—zálhtő jxirt nem mondhatja, hogy ő neki külön jussa is van a húz használata és elbirtok­ lásához; de igenis használhatja azt egyedül azon érte­ lemben, mint a hogyan a székházat annek idején bölcs elődeink B.-Gyannaton megállapították, felépittették a közügyért. — B.-Gyarmat pedig mintegy letéteményese a vármegye székházának, s mint ilyen — helyhatósági jogainak kötelességszerü gyakorlásán kívül, azon ipar­ kodik, hogy kebelében a vármegye közp. tisztviselői, mint átalán a vármegye minden hű fia. sőt még a szakádárokká lenni akarók is, mioél jobban érezzék és érezhessék magukat. Nem hagyta válaszolallanul a ,L. és V.* abbéli megjegyzésünket sem, mellyel annak a szerencsétlen troppaui földrajzirónak ki a mull százait végén (17.85.) Losonczot a vármegye székhelyének minősité, a ,L. és V.* állal idézett állítását ki-értük." Csakhogy itt megint czélzalosan-e vagy nuivul, dcnique ismét félreértett ben­ nünket losonczi ur. Mert mi nem azézl v Iliik semmibe a sziléziai geográfus urat, mert ő német és sziléziai, hi­ szen ha figyelemmel olvasgatta czikkeinket a t. referens ur, tudhatja, hogy lapunk nem uzt keresi: hol. vagy k : irt meg valamit, de csupán azt, hogy igazat vagy le­ galább is találót irt-e? Az fa-dig -e nem igaz, se nem találó, midőn a sziléziai auktor 1785. év .táján* azt ál­ lítja, hogy Nógrádvánnegyc gyűléseit l.usonczon tartó, mert hát ennek ellenkezőjét a vármegye levéltárában őrzött jegyzőkönyvek czáfolhatlanul igazolják, miként azt jeles monografusunk Nagy Iván is, a szék­ helyi vita kezdetén közzétette, mondván; .a belbéke visszatértének n>ugodlat»b időszakában Mária Terézia uralkodá*i alatt Nógrádvárinqjye Kezűiéinél is uj életre lobbant az állandó stékház építésének, esztm-jé és pedig elsősorban azon jogosult tervvel, 'hogy az ismét B.» Gyarmaton h-gyeu. Elhatározták teh.it 1754-ben a me­ gyeház épitAbét; mivel azonban B.-Gyarmatra nézv« az • mbtett (háborús) akadályok némelyike még fenn állott és többi közt az is, hogy Ott nagyobb számú katona­ ság allantióan kasz.irnyaz.ott, a mi a szabad alkotmá­ nyosság gyakorlására 'nezve a Kendekr-t akkorban íeszélyf-zle, a Gyarmattal határos Szügy községben vásá­ roltak telket, é< azon emeletes házakat építtetvén, 1703, ev óta volt a vármegye gyűléseinek, törvényszékének •levéltárának, szóval az egész vármegyének székhelye egész !7<*0*ik évig, midőn sikerült a vármegyének B.-Gyar­ maton az államtól megvásárolt kaszárnyákból átalakított es kibővitell épületekbe mint székhazába bejutnia." Azt Nagy Iván is, mint történeti tényt felemlítette, hogy olykor-olykor, — midőn például B.-Gyarrual, Szárxéuy, fülek törők kézen voltuk, avagy ostrom alatt s néha egyéb ókból is, IXW év f-dyamau egykéUzer Losouezuti tanácskoztak a vármegye Hendei, de ez mindig csak kivételes volt, aminthogy norniativumul nem szol­ gálhat az sem, hogy 1831-ben. a nagy kolera idején, szintén összegyűlt ott a municipium, miként azt a szorg.dtnas rovatvezető, Kazinczy Fcrenczűnk .Utazásai'* 62-ik lapján megöl vast i. A tény pedig az, hogy ha vol­ tak is kivételes esetek, s halszázad folyamán, midőn a szükség úgy kívánta. Gyarmaton kívül tartotta is a vár­ megye gyűléseit, ide azonban mindig visszatórekedett, s a czelszerúség es szükségesség parancsszava előtt dugába dőlt Gyürky Pál alispán és még nehányaknak azon késoliobi törekvése is, hogv ne Gyarmaton, de Losonczon épüljön fel a vármegye háza. Kar, hogs az utódok a történet tanulságaiból okulni nem hajlandók. Eszünkbe jul még a sziléziai geográfusról, kit a .L. és V.* tekintélyül szeretett volna elfogadtatni, hogy hiszen jól tudhatná losonczi úr, mily alujwssággal csi­ nálták, — tisztdcl a nagyon is gyér kivételnek, Magyar­ ország történetét a mi jó (zoinszédjaiuk; s hogy például nemcsak a régibb föidabroszokon, de még az újabb és legujabbakon is, szándékos igyekezett?! mint kebelezgették be Magyarországot Németország, a német-római csá­ szárság, a szt birodalom, vagy legalább is és legtöbb­ ször Ausztriába; (ledig Magyarország politikai tényleges beolvasztása. — leszámítva az 1819— ItÜXf-iki törvény­ telen aarat, soha sem vált lénnyé: úmbárhogy Géza fejedelem korától kezdve, tőbbé-kevésbé mindig ez volt czélja nyugati kedves szomszédaink és sógorainknak. Vájjon lehat fog-e, losonczi úr, országunk függőségét illetőleg bizonyítékként hivatkozni az ily, (>edig világ­ szerte elterjedi és folyvást használatban volt mappákra? No lássa tehát bajos a históriai tényekkel szemben hi­ vatkozni afféle troppaui szerzőket és holmi kalendá­ riumokra! A2, A humoros közönség köréből.”) Lucscncz, Szent Jakub hónab. Ides szerkesztő baratom! Nagy izacsúg közt uyegek ezt a levitt. De nem tarthatok m again visza, anyira megharagitola izs fleg­ mából kihozta engemot Steler övi nyilalkozalya, amit a .Lucsencz izs Vidíke* kezelte, hogy muszáj irnyi izs czáfolnyi. Hád mit ga.idolj i rólam a Steler? mir szígyel magát írtam? — ín vágyom ed becsületes lócsenczi purger; ű meg ilhagyot hitlenil Lucsenczot, izs mente Gyarmotra. ín vagyok titokba lucsenczpárti, ű van ti­ tokba gyarmotpárti. — Jó ismeri ú engemot, hiszen egyit éltünk fiatalságunkot izs eregsigunkot. Emlikczhetyi, mikor fia tol kát vótunk, izs mikor mentünk nüi bazarba, hád akor szíp szlecsinkok viragocskakot árultak nakunknak nagy drágán; mikor le­ lünk hazas zemberok, akor nüi bazárokba nem virága! kínálták, hanem veres borai: mozsmár hogy eregeg lelünk, izs bebevetédunk nüi bazarba, a szíp fiatal szlecsinkok nem virágul se nem veres borai kínálják, hanem konyakul izs roztopcsinal. — De ha eregeg is lelünk, azir migis kelcsenescn becsültünk egymást. Na­ gyon haragszok hád Stelerra, hogy ilyan jő baracság után a .Lucsencz izs Vidikiba* aiuinyira megharagi­ tola engemot. Most in izs azt mondok, amit Gresics főprofeszor: ,Vous vous fachcz, vous avez tort.!* Steler azt nyilatkozza, hogy ű nem olvas se ,Lucsenezot*, se .Vidikot* se .Nadragi Laput* se sémit. Bizony egy ffitiskál vigrehajtasi aktákon kívül olvas­ hatna valami zegyebat is. De in tudom mit olvas füiiskal baratom, ű csag olvas a: .Hölgyfutárt.* Az neki iegkedveseb újság, csag hogy ara kd előfizetnyi. Steler olyan zemta-r megvan, hogy mikor gyun Lucseuczra, szidja Gyarmotol. mikor van Gyannoton. szidja Lucsenczot. mikor megy do l*estu Eszterházi pert surgelnyi, .akor szidja égisz Nopr.ulvannegyit Fránya izs channant kis zember megvan ű! Ha kit kenyir volna zegisz világba, az egyikot ú mindenesetre kiexequáhia magának. Da mar nem szidok ütet tehet, mer mig eltalál olvasnyi a .Nadragi Lapul*. Olvasta Gresits főprofeszor üvé uyilatkoz.ityát a .Vidikiba?* - Szijien tudja goruiubaskoduyi, atnirt megírtak neki igzságot gyarmoli zujsagban. llád a tisztelt czimö Remínyi falu-á bíró hogy meg van? Amivnk purgermajsztur: a Terek Zultan úr iliniltósága mig ••gi<zl>cn megvan izs jól mi magát. Égisz Lucsenez varos csendes lelte, izs . minden megállta magát; mer Kovács Feri küzjegyző barátom izs Ambrus Móriczko elutazták Szklenoba, a furdóba. So meg protestor urak is szijjel.szaladták haza. Egyi­ kok chnente Szamár-Nimetiba, szikhely kirdisl tanulindnyoztíyi. *) E rorstbu kúatattekirt ne* villái fnt«U*i(el • Saerk. �N ó G R A D .Mort .-szezón! , • In iz- megyek lakázui a Ihga uczjji kanálisba. — Ma-kur lebct iroui. Prohaszka Zebulon. I* <> s t <• c r i ;> t u in. Mo-t halok nrtihirf. hogy mi' Danko Klamarik atkűltűri Gyurtnolr.i. -- No akor fuk l.iic-cncznak! Hirek és Különfélék. Sacis Til f. I Imit vármegye egyik kitűnőkébe és szeretett Ila Dacró IMI a mult szombaton júl. hó 19-én Siliác-on ezivszéfhűdékbeu éliHe lís-ik évében meghall Dacrótami e- ktszihórzi Dacró Pál ösiieuirsi c-aláil sarja volt s 1H22-ben születeti Keszihóczmi. melyei u Dacról; mar vagy 60U éve bírnak. Dacsó Pál jogi ta­ nulmányait a jtcsti egyetemen wgc/te. — támilmányainak befejeztével Pest megye akkori hire-i tili.-páuja: Szent­ királyi Móricz mellett leli palvarisla. Majd az ügyvédi oklevelet megszerezve, a pozsonyi diétán Wartensleben Antal távolléti ubleg.itusa lett. Honiban mint th. al­ jegyző kezdte működését. A szabadelvű párthoz tarto­ zott s 184'J-ben a megye főjegyzői tisztét viselte, inig nem a Urotte tábornok alatt benyomuló oroszok elől elme­ nekült. A Bach korszak alatt gazdasággal és tanulmá­ nyokkal foglalkozott s csuk a protestáns pátens ellen lépett ki a küzdterre s egy egyházgyűléú beszéde miatt vizsgálat alá került, de nem Ítélhették el. A jobb idő­ ben 18(>l-bcn a másod ális|>áni állással kínálták meg, de ezen állási nem fogadta el, ekkor a némelhi járás­ ban képviselőjelöltnek lépett fel, de kisebbségben ma­ radt. A fasió után 1876-ban Korponán választották meg egyhangúlag. Később a némethi kerület képvise­ lője volt 3 országgyűlésen s Tisza Kálmánnak erős hive volt. Házasságéért, jelleméért, annyira becsülték őt el­ lenfelei is, hogy a Honlvármegyében dúló politikai küz­ delemben az ő személyét kíméletlenül soha sem bán­ tották. Az utolsó választáskor nem lépett föl. Dacsó több ev. egyháznak felügyelője volt, érdemeiért a ki­ rály a Sz.-lstván rend kiskereszljével tüntette ki. Te­ metése júl. hó ál-én Kcszihóczon nagy részvét melleit ment végbe. Itavalalára a rokonság, jó barátok és is­ merősökön kívül Hont vármegye is helyezett koszorút. Haláláról vettük a következő gyászjelentést: Özvegy Dacsó Pollié, született Nedeczky Jolanta úgy maga, va­ lamint fogadott leánya Bevésik Kamilla, sógornői: öz­ vegy Laszkáry Miklósáé, született Dacsó Amália és Kalmár Lajosné, .született Dacró Anna és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretett felejthetetlen jó férjének: dacsólami és keszihóczi Dacró Pál úrnak volt országgyűlési képvise­ lőnek. a Szí. István rend kis keresztes lovagjának, a hont vármegyei szabadelvű párt elnökének, több ág. ev. egyház felügyelőjének, folyó hó PJ-én, éjjeli 1 órakor életének 68-ik, boldog házasságának 18-ik evében Szliácson szivszélhűdés következtében történt gyászos el­ hunytál. — A drága halott földi maradványai folyó hó ál-én, délután 5 órakor fognak az ág. ev. vallás szertartása szerint Kcszihóczon u családi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Keszihócz, 1890. évi július hó PJ-én. Áldás és béke drága poraira! . .. Szeaályt hírek. Scitovszky János alispánunk, mielőtt szabadság idejét aug. 1-én megkezdené, Losonczra uta­ zik, hogy az Ipoly folyó és Szuha patak szabályozási ügyét végleg lebonyolítsa. — Kövy Tivadar úr, a b.gyarmati ügyvédi kamara elnöke, egészsége helyreállítása végeit e hó 23-án Gleichenbergbe utazott. Ószin­ tén kívánjuk, hogy a közügyek buzgó - bajnoka, friss erővel térjen haza. Hytaea. Mayer Lajos, a bpesti Horn Mór ezég in­ tézője, legközelebb váltott jegyei Svarcz Maliid kisaszszonnyal, Svarcz Sámuel b.-gyarmati földbirtokos ked­ ves és szép leányával. TtzolUságuk Mull vasárnapra, mint azt lapunkban előre jeleztük, Kövy Tivadar úr. a balassa­ gyarmati ónk. tűzoltó egylet elnöke, népgyülést hivott egybe a czélból. hogy az erkölcsi súlyban kissé aláhanyatlolt egyletei az önálló és független polgári elem, valamint — az úgynevezett értelmiség, sőt a földmives gazdák tűzoltóképes fiainak is bevonásával megnövelvén, a vagyon és részben a személybiztonságra nézve is oly üdvös intézmény czélját és feladatát minél biztosabban betölthesse. Városházunk kitárt tanácstermébe közel két­ száz ig.-cu, tehát igen tekintélyes számú tömeg jelent meg az említeti osztályok miden rétegéből; Kövy Tiva­ dar úr, kit az elnökségre a népgyülés is felkért, melegen, a kérdés minden részletébe behatólag fejtegette a gyű­ lés czélját s végűi azokat, akik még nem tűzoltók, vagy az egyletnek nem ulapitó s nem pártoló tagjai, felhívta a belépés, az aláírásra. Az elnök ur közlclszésscl fogadott beszédjét azonban nem kisérte a kívánt siker, mert az intelligens liatalság. csaknem félszázra rugó számával, késznek nyilatkozott ugyan a tömeges belépésre, de oly ■feltétel alatt, tn:t a tűzoltó-egylet jelenlegi vezérférfiai, az intézmény érdekében, úgy amint formuláivá volt, el­ fogadhatónak nem tartottak. Az ifjúság e részben ho­ zott előzetes határozatát dr. Hermann Károly ur fejté ki. a lüzoltó-egylet pragmatikáját pedig Schultz laijos egyl. főparancsnok: az álláspont mindkét részről igen merev, csaknem áthidalhatlannak tűnt fel, amit a kérdéshez pro és contra hozzászóló többi urak som voltak képesek többé enyhíteni, s inár-már teljes ered­ ménytelenséggel oszlott szét a két óra hosszáig tanakodó gyűlés, midőn S z t r a n y a v s z k y Géza kir. közjegyző urnák azon szerencsés indítványa nyert elfogadást, hogy a népgyülés küldjön ki kebeléből és pedig az egylet régi tagjai közül egy ötös bizottságot, mely ' magát a belépni szándékozó inlelligencziával érintkezésbe tévén, az ellentéteket kiegyeztetni törekedjék. Az ötös bizottság elnökéül u jelenleg körünkben időző városi polgárt G a r a m Jenő kir. táblai bíró ur ö ngát. tűzoltó-egyle­ tünk korábban egyik legbuzgóbb működő tagját, később parancsnokát és jelengleg is tiszteletbeli elnökét sike­ rült megnyerni; tagjaiul pedig az indítványozó kir. köz­ LAPOK. jegyző, továbbá He mányi Károly. An inger László és Schultz Lajos urukat, akik aztán nem,késtek fela­ datukban sertnyen eljárni, s már julius 23-án az intetligvntia meghívása mellett érFckezJetel tartottak, hol a kérdés minden oldalról való higgadt megvitatása után — az elvek liiv megőrzése mellett is comprornissum jött létre, minek alapján remélhető, hogy legközelebb városunknak segélyt becsületből nyújtani kész intelligens ifjúsága tömegesen belép az önk. tűzoltó-egy­ letbe, minek megtörténte után nem fogunk késni névszerint i- fölemlíteni az illető urakat. Az értekezleten mindenki át tolt halva Garam Jenő elnök ur azon szavai által, hogy ha csak professiólwli feladatunknak élünk, ezzel egymagában még nem róttuk le polgári, hazafiai kötelességeinket, melyik a községi és a társa­ dalmi éleiben mindnyájunktól még Igen sok tevékeny­ séget. s áldozatot is igényelnek. Hasonló önkénytes munkásságnak azonban nemcsak a közre, de az egyé­ nekre is meg van aztán bő jutalmuk nemcsak az ön­ tudatban, de a polgártársak elismerésében s a fog­ lalkozás. mint ilyennek jótékony visszahatásában. S mert már n népgyűlésen is a polgári és a földmives osz­ tályból többen azonnal aláirutkoztak, továbbá mert mint biztos tudomásunkra van: a független polgári elem be­ léptetésén tűbt) buzgói férfiú szintén fáradozik, minek -ikeré felett semmi kétség; ugyanazért bizton reméljük, hogy már legközelebb teljesen megerősödve és szép egyetértéssel- fog az egylet nemes működéséhez. Hssgre.-May ia Uzcmázul; Szécsényben aug. hó 3-án az .Újvilág* szálló emeleti termeiben a szécsényi és széc.sény vidéki ifjúság hangvcrsenynyel egybekötött tancziuulalságot rendez, melynek jövedelme a szécsényi önk. tűzolfóegylet zászlajára ajanltatott fel. JUiách-aiAt tartatott tegnap, júl. 26-án. melyről szóló jelentésünket idő hiány miatt lapunk jövő szá­ mában tesszük közzé. s-init WjriitlíuirtliU julius 30-án. d. ti. 2 és fél órakor a városház tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyen több, a közönségre fontos tárgy van a napirendre kitűzve; ezek közül fölemlítjük az osztr. magy. államva-út-társaság előlerji-sztesél az ipolyság-b.-gyarmati vonul tényleges építésének meg­ kezdését illetőleg; — továbbá az uj vásárrendtartási szabályrendelet közelebbi életbelépése folytán szüksé­ gessé vált intézkedések elrendelését; — a polgári isko­ lának kereskedelmi középiskolával leendő kibővítése tervét; az önk. tűzoltó-egylet segély iránti kérvényét, s egyéb előterjesztéseit; a közigazgatási bizottság által igazságos mértékére leszóllitott fogyasztási adó további kezelését; a Népkert és a városi könyvtár alakitására vonatkozó jelentéseket slb. Méltó tehát, hogy a kép­ viselőtestület tisztelt tagjai a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenjenek, mi ellen egyébiránt máskor sem igen lehetett panasz. A eraiut CnUkt*. újból figyelmeztetjük, hogy igé­ nyeik bejelentése végett a városházán jelentkezni cl ne mulaszszák. A Lowajz *i Vid«k» jil irUiSliuL A L. és V.-ke a jól értesülés dolgában nagyon sokra vitte. A múlt hó­ napban pl. a b.-gyarmati Kovarcz estélyt egy héttel korábban rendezteté. — A múltkor meg egy szegény ártatlan gyermeket halasztott meg — ok nélkül. Agycrmek a szülők nagy örömére és a riporter nagy bána­ tára most is él. A múlt heti lárczáját — megmagyarnzhatlan tévedésből (!) — Kovács Zoltánnak tnlajdonilá s nevét is kinyomátalta. — Pedig a tarczát egészen más irta. Megtörténik az más nagy lapokkal is, csak hogy azok nem csapnak oly eget vert lármát, mint t. lap­ társunk mikor mi is iosonczi forrásból merített, s így rossz értesülésen alapuló,de azért feltételesen 2 hirecskét közöltünk. Még hálával is tartozik ezért t. lap­ társunk, mivel ezzel jó anyagot adtunk neki az uborka szezonban. A kirigugiUit birotuij legközelebbi ülését aug. hó 8-án fogja tartani. Drukóesy Ele Losoncz város közbecsülésben álló szeretett főjegyzőjét nagy bánat érte azáltal, hogy ked­ ves kis unokáját Lágler Juliskái elragadta a kegyetlen halál. A főjegyző ur és Lágler Jenőné szül. Draskóczy Juliska leányának, valamint az‘apának: Lágler Jenőnek mély fájdalmát enyhítse azon igazi és őszinte részvét, mely a család iráni nemcsak Losonczon, de B.-Gyarmaton is osztatlanul nyilvánul. A irtlyi sósár fürdőben az A u n a-b á I ma. lartatik meg. — A b.-gyarmati fürdőben is ma lesz az Annából. Hearéd altlirtjelnk rnult vasárnap a podluzsáiiyi er­ dőben zártkörű sikerült nyári mulatságot rendezlek, s ami különösen is dicsérelreméltó, e mulatság tiszta jö­ vedelmét: tizenegy forrni és 10 krl jótékony ezéira, a városi kórház javára ajánlották fel. Kelülfizetlek a jó­ tékony czélra: Kovács Fcrencz hadnagy úr 1 frl 50 krt, Fcledy Ignácz úr 1 frt 20 kir. Boér Péter hadnagy és Zemling István urak 1—1 irtot; dr. Fcledy Fcrencz, ficsinszky József, Tessier Vincze, Hummer Ferencz, és Salgó Ignácz urak 60-GO krt, Tóth Sándor, Paraszti János, Vojtko András és Varga István úr 20—20 krt; Wolf Adolf ur 10 krt. A városi elöljáróság az adomá­ nyokért lapunk utján mond köszönetét a honv. rende­ zőségnek, és az egyeseknek is. » A wuJrvílgyl (Hont in.) társaskör f. hó 9-én jótékonyczélú bazárral egyltekötölt tánczmulalságol rende­ zett a neleskei erdőben. A mulatságnak hazafiul szem­ pontból kiemelkedő egyik mozzanata volt, hogy közös társadalmi kezdeményezésre a -Hrkony hegy Csergő, Pljvska nevű fensik pedig P e I e s k e nevel kapott, niely elnevezés alkalmával a magyar s tót nyelvű kö­ zönség lelkesen elénekelte a szózatot. A mulatságban közel s távolból'szátnösan vettek részt s estig feni az erdőben, álülan pedig lent az udvamoki ev. iskola termélteti vigadtak a palásti czigányzene hangjainál virradtig. Ott láttuk: Dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. tanárt családjával, Vajda I*úl árvaszéki elnök s földbir­ tokosi, Zrneskall József, Koffer Márton földbirtokosokat, Krujx-c István földbirt. *s llu-ol. tanárt családjával; Iteii Sámuel, Holóczy Mi|:sa, Szcruian Mihály. Blaskovics Miliduch, Holéczy János, Kranar Sámuel. Koricsanszky Pál ev. lelkészeket családjaikkal. Thoman plébánost, dr. Kramár Pál orvost, Szklarik Ernő földbirtokos cs.dádját, Bt’rczy Kálmán, Borbély Pál s Károly, Braiatória Kmil, Hohafti-c Horváti; családokat, Goldberger Miklós korponiti városi tanácsosi családjával «ib. — A mulat­ ság rendezése körül legtöbb érdemet szerzett magának a hazafias működéséért közkedveltségben álló Béroty Kálmán teszéri körjegyző, az udvamöfci és teszéri egy­ ház felügyelője. A t.-mczosnők viragkoszorújából legyenek említve: Holóczy Mariska s Milrsi, Kovács Mariska, ltohács (lka, Koric-ánszky Ludmilla, Dianovszky Ilka, Szemtan Ludmilla, Borbély Hermái. Kortios Bozsena, Bell Lujza, lledinszky Ilka, Albert Mariska slb. felsl&s sisrktuU. SOiZ-P. 1890: TT<r tíL• ZXy. A Hi«y*e ksu*»b«s ryskoroit ItelaZrtel Jojtrt b«(Uispitott kirtsUnlUsi Aussgrs voB«Uokils» sa 1889. Ari •a. ÍK>z>act{rmiaia«uri raadalat » 4« 10 Jg-atkoa kkpaat as «xyasa4f m«(kia4rU*4r< a aa icanjak ajabbi tarf/sliaire batkrŰUl >890 4vi aacnaataa 8-ia dliaUtt 10 Arija a b-lyaxiakra BZ^raa kóaaistbB a frAaaég biaAbas aa Bljíriaaal EB(bUalt Vitába Mir kir Urréuyaaáki tiró tláb« UUaetatt. Mely halandAra a kSablrtakoaakx tagjai. peáiz aaak te a kikaek aa idkaó akgaSa ktlta nem kéabaaiUatik, flcyalmeataUesaf aa elmaradásnak aa Idáxett rendeletben mrgkUapltolt kiretkeamknyeire eaaanel idbstalnek. Aa Ipolyeip kir, tőrrknyaakk 1890. kei jaliua hk 13-kn. Srt8 -890 p. aa. Hirdetmény. A I’ecmvadló kkulfbaa gyakorolt itaimkrkal jogkrtmegillapitoU kkrtalaaitáal kaaaegro ranalkoaklag aa 1889. kvi A.V894. aaAmé icasekgkgyminiateri rendelet 9 ka 10. |}.aíhoa kkpeat aa egyexskg mogkiakrlóakre a aa igknyek tkrgyalkaAra határidAU 1890. kvi ai(iulaa hó i-knek <L e. 10 krkja a helyniakre Poeaaradlk kóaakgkba a kSaekg hkakboa aa eljkrkua) magbixettVItklia Mór kir. Urrinyaxkki bird eikbe kitftaelett. Mely katkndúro a kAabirtokoeaig taglal, mkg pedig azok la ak kaek aa idkak vkgsks kilón nem kkabeaitteUk. Sgyelmeatetkaeel aa eUnaradAaaak ax IdItett rendeletben anegkiltpitolt kkvetkesmkayaira esaanel Idkatetnek. Kir tdrvkayaakk Ipolyadg, 1890 del jalioa hó 124a. 3904 890. Hirdetmény. A Póatkny kóxakgben gyakorolt itaUnkrkai jagkrt mag Állapított kkrtal-nitAai Kaaaorre ronatkoadlag at 1889. krl 4.V896. axárnó igaaaAgkgymlaisateri rendelet 9 ka 10 |f-aiboa kkpeat as egyexakg megkiekrléakrn a aa igknyek tArgyalAskra haUriddtl 1SÓ0. krl anguutne 9-dik napiknak d. e. 9 Arija a kir. Urvkay aaék 10. axkmA hivatal aaobkja kitkaetett Mely hatAriddra a kis­ birtokosáét tagjai, mkg pedig aaok ia a kikaek es idksk vkgake kklkn nem kkxboaittetik. Agyalmeatetksael aa elmaradkaask as Idksetl readeletbea megAllapitott kóeotkaamAayeira eseaaol idkatatnek. A b. gyarmati kir. törvényeiék 1890. kvi jnlins t-Aa. 3908—18'90. I'-aakm. JHLi rde tinény. A Hskraa-Bresk kSsakgbengyakorolt italmkrkei jogkrt megAllapitott kArtelanitkai Oavaegn vonatkosólag ax 1889. kvi <5896 as. icexaAgkgyminieatari rendelet 9. ka 10. H.-hos kkpeat as egyessíg megkiakrlkae e as Igkayek újabb tArgyUAaAra hatArIdókl 1830. kv angnext. 9-An d. e. 9 Arija a kir. tkrrkaysskk 10. ss. hívataluohAjAba kitHaetett. Mely balAridoro a kósblrtokoesAg tagjai, mkg pedig ások, a kikaek aa Idkxk vkgséa kUia nem kkabealttetik. flgyelmeatotkasel aa elmaradAaaek ai idkaott ren­ deletben megAllapitott kóvetkesmkayeiro eseaaal idkatetaekA b.-gyarmati kir. taakk, 1890. Ari jnlins bA t-Aa. •2M»—1890. P. aa. jaJ-rtíLetrxxexxy A Demknd kóukgbon gyakorolt italmárkái jogért megillapi* tolt kArtalanitk-i iaasagre voaatkoaólag as 1889. kvi 48896. ex. igas•dgkgyminiaiteri rendelet 9. ka 10. kkpeat axegyexakg meckiakrlkee a ax igények tArgyalAskra halAndAAl 1890, kv angnastna <-Aa d. e. órája a kir. tSrvéayexkk 10 axAmn hivatal eaobAjAba kitAxetolt. Mely hatAridtro a kAabirtokosaAg tagjai, mkg pe­ dig axok ia a kik-ek ax idJxk végaka kblka nem kkabeaittetik. 4gyelmextatkaael aa elmaradAanak aa idkaatt readeletbea megAUapított kkvotkeamkayeire, eaennel Idkatetnek. Aa ipolyaAgi kir. taakk 1890. kvi jnlina hó 2-4 a. 2371-181*0. P. aa. ^Xlrde'txxxéxxsr. A Drinó kóxakrbea gyakorolt italmkrkai jogért megAllapitott kArtalanitAai öaxaegre vooatkotólag^ax 1889. Ari 43890. ssAma igastégügyminiaxtan rendelet 9. ke U). H-álkoa képest na egyaaakg megkisérlkaa a aa igkayek tArgyalAeAra hatAridMI 1890. kvi augnaataa hó 13-Aad.e. 9. Arkja a kir. tórvénysakk 10. ex. hivatal aaobkjkba kitüxetelt. M-ly hatAridkro a kAabirtokosaAg tagjai, mkg pedig aaok ia a kiknek as Idkxó vkgx*s kkUn nem késbe, aittetik SzyalmvxtoUtael as elmaradásnak na idkaatt rendeletben megAllapitott kkvetkeamkayelyo oseanel idkatetnek. Aa ipolyaAgi sir. isskk. 1890. Ari jnüas hA 9-An. 9461 —1890. P. aa. SUjrcXetxkx^xxxA Lontó k&aakgben gyakorolt ital mérési jogért magkllapitott kArtalanitAai Aaaaegre veaatkoaAlag 1889. as kvi 43898. ex. igasaAg-jgyminixtori rendelőt 9. ka 10 ft-aihox kkpeat aa egyexvkg megkiakrléee a aa igények UrgyalAaAn hetAridóhl 1890. éri augnait hó 8-An d. e. 9 Arája a kir. tArrknyaakk 10 asáma hi­ vatal aaobAjAba kitAxvtett Mely hatArid'-ro a ktabirtokeaaág tagjai, még pedig aaok ia, a kiknek as IdkxS vkgaAa kSida nem kkabeaittetik, flgyelmeatotkssel aa elmaradásnak aa Idéseti rondaletbea megkll.pitott kkvelkexmkayeire easanel idkatetnek. Aa ipolyaAgi kir. térvényének 1890. janisa 88-As. 3311 -1890. P. aa. A Nemeavarbók kóxekgbea gyakorolt Italmkrkai jogért megAllapitott kArtalaaitAri Aauegre voaatkoaAlag aa 1889. kvi 433M. ax. igaxsAgügymlnixateri rendelet 9. ka 10. H-aihos kkpeat as egyoarkg m fkiskrikse sas Igényvk-tArgysUakra határidókl 1890. kvi augusztus i and. e. 9 órája a kir. törvényssks 10 axAmk hivatal aaobAjAba kitikaetott. M ly huAridóre a kóabirtokoesAg tagjai, még pedig aaok ia a kiknek aa iddaá végaéa kaiéi som kksberittoti k flgyelmestetkssel aa elmaradAanak ax idézett readeletbea megAl­ lapitott kdvotkesmknyeirn, oseanel Idéztetnek. Ax Ipolysági kir. törvuskk 1890. évi jolina k �NÓGRÁDI LAPOK. Tisztelettel kérem, győződjön meg, hogy a valódilag a legelőnyösebb minden féreg ellen, a „Korona" szálloda mellett. M órTaTetá-tézífép nára ax zab ad alm azo tt LOSONCZON, A legközelebbi Losonc 1-Togári országos vásár f. 1890. évi augusztus hó 4-ik és 5-én fog megtartatni. REISINGER és SCHUSCHITZKY, Sard.otao.6xxy A R i b a küuógbea gyakorolt iUlmlHil jogán megál­ lapított kártalaaiUai dauegre vonatkoáólag u 1889. ári 4MM. u IgauágtgymlaiMteri rvadalet 9 »• 10 JJ-alkoi kópéit »i agyúnóg megklaárUaáre a aa igényé, njr.bbl lárgyaláiára határidőm 1890. évi aagnutai 9-4n dói alóli V Arija a klr. tórviayiiák 10. aaámú hivatal ilohájábe kituietetl. Mely határidőre a kSablrtekaaaig tagjai, mőg pádig aaak H a kiknek an Idáaó vígról ktlóa aea kiabaeittetik. tgyelaeuaUoal aa elmaradhatlak aa idhaatt rendeletbe n megállapított k&vetkramőoyeirv eaennel Idáatetnek. A K-gyarmati klr. törvényűik 1890. évi Julim hó 2-án. Számos évi tapasztalat alapján sikerült oly 3»0*-P. I8W. - EgyedUi raktár BÁLASSA-GYARMATON KUMMEB MIHÁLY fisieritrededő nrnil. A SAVANYUVIZE. t. gazdaközönségfigyelmébe ! VEGHLESI szórvavető-kézigépeí tk.'veBksexx O'. ZA.CHEIHD névvel. GOLDBERGER D., aiairbdrld. Légmputes-hygipnikiis zárófödél Újonnan javított VAJKÖFÜLÖ (VÁRAXHXLTX nabadaltna.) (SlemM-Gittnuii sabtdilnu.) „Takarék és Hiteliritezat" részv. társulat B.-Gyarmaton. H1RDETMÉN Y. *W A b.-gyarmati. takarék és liilelintézct részvéuytársulat igazgatósága ezennel közhírre tes^i, miszerint az intézet­ nél elzálogosított s 1890. május 1-ig lejárt arany, ezüst s egyéb értéktárgyak folyó 1890. évi augusztus hó' 7-én d. u. 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében nyilvános árverésen készpénz fizetés mellett elfognak adatni. Az elárverezendő kézizálog tárgyak számai: 93, 94. lit, H9, 130. 135. 141. 148, .156, 158, 164. 169. 170. -172, 173, 179. 184, 185, 190. 192, 193, 196, 209, 211, 213, 216, 222, 223, 230, 233, 234, 235,' 249. 255, 256, 259, 274, 281, 283, 284, 2S7. . B.-Gyarmaton, 1890. évi julius hó 17-én. ignzg'a.tÓHAKárverési lxlxd.mtxxx.6xxy. ZELLERIN MÁTYÁS ' Eaenuvl kóahirrá tőleti.. -miuerint a KóvvvJ knuági kóabinakouág talajdoaát kápeió koreama Ipáiétól hoiaá t.rtoaó ingaUaa folyó 1890. Ovi aagautu hó U-4n dUvlólt 10 Arakor megtartandó nyilvánul irvorósan el adatai fog Árveróai feltételek: ,, l-dr kikiáltóéi ár 1000 frt o *. — ’ 9-or árvereani laáadókoaók t.rtoiaik a k.kiállóéi ár t0\-it kiupáaabea bánatpóoiül letenni. 3-or Legtöbbet igórő vovó tartónk at krveráa befrjuUval, a báaatpáoiea felül 300 frtot letttelai. 4- er A fennmaradó vótelir hálráUk 2 egyénit róatletbea ál pádig ma árveróa napjától nómitaadó 30 lUelóleyr 80 nap alatt dxetendó. Nyóiaatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1890. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00942.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1890_07_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1890-07-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 18. évfolyam 30. szám (1890. július 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom