https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/01a5f40c4a93599d0234bb3690fb1000.jpg 0f3d6579f34ac7f37b9c650cb92ab6be https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2e4208778b5c78ed79ef3058bebcd4e5.pdf 8e395b062da4dca706cd8a5f61bf8987 PDF Text Text Balassa-Gyamat, 1890. április 27. 17. szám. XVIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ Politikai, Társadalmi Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 15 krajcár Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. A székhely-kérdésben. A .Losoncz és Vidéke* f. hó 20-iki szá­ mában Pongrácz György úr egy hosszabb czikkben fejtegeti Ixisonez város előnyeit és .jogo­ sultságát*, a székhely tekintetében. B.-Gyarmat fölött és oda concludál. hogy nincs tehát egyéb hátra, mint felkötni a kardot, és csatába vezetni a két vitázó felet, ,<'#/•<« Jbav/^a* / Mivel pedig nemcsak P. György úr maga, de ama czikk olvasói közül mások is sokan azon nézetre jut­ hatnának. hogy az ott elsorolt érvek mind bá­ rom próbás bizonyítékokat képezhetnek, legyen szabad nekem, (szintén teljesen .tárgyilagosan*) a több pontra osztott érvelés minden egyes nu­ merusára külön és sorrendben lennem meg észrevételeimet. Kezdem tehát azon, hogy P. Gy. úr, állí­ tása szerint, nagyon megörült Szontagh Pál úr ama kijelentésének, hogy ő (Sz. P.) és a vele egyetértők »>« tőrténebnilej ineyyyökeroxett várme­ gyei állapotnak hívei". Megörült pedig azért, mert „ha ezen mondás úgy értelmezendő, mintha vármegyénk székhelye B.-Gyarmaton történel­ mileg meggyökerezett volna, ekkor, úgymond, ennek a jelzőnek jogosultságát határozottan két­ ségbe kell vonnia, miután történelmileg meg­ gyökerezettnek csak oly ínstilutio mondható ki, melynek keletkezése több századra vissza hat stb.* S itt már szaván fogjuk a tisztelt czikkiról, ráolvasva kitűnő tudósunk és történésszünk J<z/y Jv ínnak a .Nógrádi Lapok" ugyancsak april 20-iki számában megjelent ,Nógrádvármegye székhelye4* czimú czíkkének ide vonatkozó egypár passusát a következőkben: .Nógrád vármegye (Írja Nagy Iván), mely elsőd­ leges helyhatósági szerkezetében már az 1108. év előtt constituálva volt, a XIII. század utolsó negyedétől, mondhatjuk A’Av. érő'a, midőn már a vármegyei rendszer fejlődésének második vi­ rágzását élte, hiteles oklevelek tanúsága szerint gyűléseit folylon-folyvást <4.-'jármát téridőién tartotta". — — „Sőt még nyomósabban szól­ nak e mellett azon okleveled, melyek azt iga­ zolják, hogy nemcsak e vármegye tartotta ren­ des közgyűléseit Gyarmaton, hanem valahány­ szor szükség volt, mindannyiszor a szomszéd vármegyék valamelyikével együtt. A XIV —XV. században szokásos nádori yyá'étck is '.jarmafon (ét K0n-i dlotonezon layy mám'tl nem tarta'- (I. a tudós iró sok ősrégi kútfőre hivat­ kozik, sekként folytatja. „És ezen vármegye gyülésezésnek Gyarmaton tartása szakadatlanul tar­ tott tovább is, Nógrád várának 1-554. évben török kézbe jutásáig, a nélkül, hogy ez ideig, sőt 1507-ig arr<‘d, hogy Losonczon a vármegye gyűlést tar­ tott Volna. lejkitM hi'elet alatti talál'ha'nőnk.44 Elmondja ezután szerző, hogy a török hódolt­ ság alatt a helyhatósági viszonyok megviUtozlával a vármegyét alkotó elem felhúzódolt a még megnem hódítóit területekre Szécsény, Hol­ lókő, Fülek várába.------ „Fülek vár elesle óla (1683.) írja tovább, nem volt a vármegyének állandó székhelye ismét 80 évig. Időnként, mint napjainkban a természettudósok, vándorolva, helyi és magánérdekek sugallata szerint itl-olt, nemcsak Gács, Losoncz, Somoskő, Hollókő ha­ nem Sztregova, Ludány, Szakai, Dolány, Zellő és más községekben is, az alispán vagy főjegyző lakóhelyén, tartotta a itwgye magislratualis tes­ tületé gyűléseit: tcfmét:e‘ —-n anélkd, hyyesen tak", kénytzeralt állap! •t>ya.‘in<Anik ön j•ja' tn-jm- Végre a hosszabb fejtegetés záró politjául ide jegyezem még a következő sorokat: „Ezen vázlatból (folytatja X. I.) kitűnik az, h«jy tlyarm t'tár. ián tk az n !<ya, hogy Nógrád vármegyének székhelye legyen, A t'tz í za bt fórfóurbifi alapm áll. Kitűnik az, hogy azon tekintetek, melyek haftzárad fo ’yamártn. megnem ingathatták azon föltételeket, melyeknek alapján az összes politikai érdekek B.-Gyarmal székhe­ lyisége molletí szólották, utotl íz éptéjben álltaik. yofhalta volna." — s Közgazdászati Hetilap. Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlea szerkesztőhöz kerülendők. mények Kitűnik |az, hogy B.-Gyarmal hajdani vára és praesidiuina a török világban épen azon szol­ gálatot tette Lusoncznak. a mit tett ez ország. ejéiz H'/ayaf'iirí/Mn ’k. Ezzel úgy hiszem, a fel­ vetett lejitimitát- kérdőt c'ijjébo vm híz n/lővt, s aki az itteni kivonatos idézetekkel megnem elégednék, azt a Nagy Iván féle említett memo­ randumnak egész terjedelmében leendő megolvasására utaljuk. — A fenn érintett czikk ezuláij^következő érve­ lési pontját P.Gy. ,úr akként formulázza, hogy: „a megyei székhely kérdésére nézve két szempont lehel mérvadó. Egyik a 'lyy-i másik az orszá­ gos. közérdek szompoutju. A megyei énlek ab­ ban áll úgymond, hogy ha egy megyében két e'ln'óiot érlek között eldöntés esete áll elő, me­ gyei közérdek színvonalára azon nézet, terv, vagy törekvés emelkedik, mely a megyei lakos­ ság többségének érdekével találkozik: és erre a czikkiró összeszámítván a 7 járás lakosságát, speciális arithmetikája segélyével. ‘ melynek az ide vagy oda, gravitálás elaslicustana képezi egyik alapját, kihozza, hogy miután Losoncz felé a megyénk 191,728 lélekszámol tevő lakosságá­ ból 110,014, B.-Gyarmal felé pedig csak 81.714 lakos „gravilál*4 e szerint Losoncz mint szék­ hely 28290 eí több lakosnak van inkább érde­ kében, mint B.-Gyarmat.“ — Ez a pont így szépen, sőt csattanósan is végződnék, ha nem volna az egész számítást dugába döntő két nagy bibéje. Egyik az, hogy itt (Nógrádvármegyében) sem ez időszerűit nincs, sem azelőtt századok folyamában nem volt soha, a most előtérbe állított székhely tekintetében amit czikkiró argumentatiójának lényeges alaptételéül lát jónak felállítani. Nincs és nem volt, pedig k>! el'ea’élet érdek azért, mert abba, hogy Nógrádvárraegyének és Csakis ez legyen a gyüléstarlási állandó székhelye, a vármegye összes törvényes faclorai egyakarattal belenyugodtak s nemcsak platonikus hallgatagsággal, de fénylejét hozzájárulással is beleegyeztek az által, hogy a megye díszes székhazát itten építették fel, és a közadminislralió által kivánalmazott minden in­ tézményt az illetékes felső hatóságok tudta és jóváhagyása mellett időről időre, olykép szervezlcnek, hogy ebben a legujdonabb támadásig a megyének soha egyetlen lakosa sem látott sérelmet: ha pedig sérelmet nem látott és felnem szólalt, vájjon nem annak meggyőző tanúsága e ez, hogy abban önkényt és igy bizonnyal saját érdekének is számba vétele mellett e megyének minden érdekelt lakosa megnyugodott 1—S íme ez aztán a valódi mesterkéletlen „többség" nem csak, de egyszersmind több százados gyakorlat által szentesített, olyan factum, melyet ha a megye egyes vidékei lakosságának arbilrativ cso­ portosítása által megbontani szabad volna, akkor ismét egy másik alapföltétele dőlne meg bár­ mely maradandó létre hivatott alkotásának, va­ gyis egyszerűen félre, volna léve a magyar ős alkotmány egyik sarkkövét képező t'-dölíomu elve, a mit úgy tartóin, hogy a megye területén levő ygy másik helyi érdek kedvéért feláldozni okszerűen nem lelíelhe és nen szabadna. De téves a t. czikkirónak az egyes járások népes­ ségi számából, kihozott numcricus többségi ered­ ménye is, még pedig magának a ezitye írójának közvetett beösmerése alapján. 0 ugyanis beis­ meri, hogy a szécsényi és sziqíki járások könynyehhen hozzáférhetők Gyarmat mint Losoncz által, s ennek daczára mégis állítja, hogy eme két járás lakosságának csak „kisebb része*4 gra­ vilál B.-Gyarmat felé. Miért? Mert Gyarmat, — úgymond — Houtmegyeközvctleu határára kitolt központ ügy de ez a lopogralikus helyzet nem mai keltű, hanem századok óta a vármegye köz­ igazgatásának minden hátránya nélkül fenálló állapot, melynek előnye viszont abban mutat­ kozik, hogy e pont a Dunától Zólyom ésGömör határáig terjedő megye hosszának is derékien központpH képen — A* mi már a lakosságnak a Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr. Nyilttér garmond sor: 20 kr. járások közelsége vagy távolsága szerinti szám­ arányát illeti, erészlien a czikkiró számvetése oda helyesbítendő, hogy ha áll az, miszerint a sziraki és szécsényi járásoknak, P. Gy. úr állí­ tása szerint is, B.-Gyarmal könnyebben hozzá férhető hely, mint Losoncz, ebből következik, hogy a kötinyeblieii hozzáférhető és előnye az oda yravílátt ít mayáiéin fojtokja, fi v szerint egybeadva a szécsényi járásnak 23340, és a sziráki járás­ nak 26378 lélekszámból álló együttvéve 49718, kerekszáinmal pedig 50 ezernyi lélekszámát, melynek jelentékenyen kisebb része körűi bélül csak 1 ,-öde láthatna előnyt a Losoncz felé való gravitil.isban, ama két járás lakossága túlnyo­ móan nagyobb részének ide vonzódása mellett a czikkiró által Losoncz javára kihozott többség ejitzen moyfor.lifotf etámarányi eredménye*, még­ pedig a b.-gyarmati központ javára. A czikk további pontjában czikkiró az «r> ezájoe tzein/eon' előnyének critériumál két főtekinletb 51 tartja mériegelendőnek. Egyik az, vájjon közigazgatási, a másik: vájjon nemzetpolitikai szempontból előnyös vagy hátrányos lenne-e vármegyénk székhelyének Losonczra áttétele I Országos érdekből a jó megyei administratiónak egyik szükségszerű követelménye, úgymond, hogy az középpontjában a kormány közegei által könynyen ellenőrizhető, s a me/yin 4>'«>áf(!) lakók szá­ mára is könnyen és olcsón hozzáférhető legyen. — Se részben, vagyis a közlekedés tekinteté­ ben Losoncz — úgymond — B.-Gyarmat felett áll. Ide járul a tisztviselők' és bírák előnyeire való tekintet is gyermekeik neveltetése és saját kényelmi jobblélök szempontjából. Ezen nagy fenekű argumentumra már elő­ zetesen kellő alapossággal megfelelt Sróler .Ufród országos képviselő úr a .Nógrádi Lapok* múlt vasárnapi íapril 20-iki) számában a szerkesztő­ höz intézett nyílt levélben „miért is ide vonat­ kozólag elég legyen ama levél nyomán utalnom arra hogy: „Igaz miszerint Gyarmat nyugat felé a megye szélén fekszik: hanem dél, kelet és. éjszaknak meglehetően egyenletes távolságban van a megye népesebb községeihez. B.-Gyarmatról például majdnem egyidő alatt lehet elérni a végpontokhoz, ’Rétságon át Verőczére, Sziráknak Herédre, Tarján, Terenne, Fülek, Losonczra. Csak ez utóbbinál van éjszak felé még pár órá­ nyi távolság a határig. Mennyivel távolabb fek­ szik aztán Losonczhoz Stórák, Xeréd, ^éfeáy, Verö‘»e ! Az á la tel távoltáj Ily irmai mellel! női." Továbbá: mindeneiztre „B.-Gyarmatnak közlekedési utai mindenfelé kitűnők: a hol hiány­ zott az út Becske, Vanyarcz irányúban, most építtetik ki. A közigazgatás gyors intézkedését minden járás székhelyével Lívirdai összeköttetés biztosítja.*4 — Éhez hozzá tehetni, hogy B.Gyarmat m ír legközelebbi időben egyrészt Ipoly­ ságtól, másrészt a fővárostól, és pedig akár Aszód­ tól idáig, akár (egy újabb nagyhorderejű terve­ zet szerint) Verőczélől Gyarmatot és Szécsényt érintve egész Losonczig terjedő vasútvonallal leendő összeköttetésuek néz elébe, a minek lét­ rejöttével B.-Gyarmat mint központ elleni bár­ minő kifogásnak még csak ürügye is elenyészik. Ami pedig a tisztviselők és hivatalnokok kultur es egyéb lekiuletbeni jólétét és kényelmét illeti, B.-Gyarmat mindazon intézményekkel el van látva, a melyek a müveit családok és egyesek bármily mérvű igényei által kivánahnazhatók. '„De legnagyobb előnyben van, úgymond ezután a czikkiró Losoncz B.-Gyarmat felelt németi p -lilik ti érdek tzemponfiáiól, melynek főfeladata a magyar ajkú lako&rág közölt, vágy ához •közvetlen közelben, oly városi köz|>onlok alakítását előmozditanl, melyekből a magyar kultúra messze vidékre szélsugározhassék. Ilyen választott hely Losoncz, felső in igyarország Dunániuneui ré­ szének egyetlen tiszta m igyar ajkú és szellemű lakossággal biró városa." Erre a pontra csak annyi megjegyezni va­ lóm van, hogy midőu Losoncz cullurmissióját Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. �NÓGRÁDI szívesen elismerjük, ugyanitt követeljük Gyúrluat részére is, mert hiszen ez utóbbinak kö­ zelében is számos tótajku község van mind a * nógrádi mind a szomszéd liontmegyci területen, melyeknek népességére a Gyarmattal, mint köz­ ponttal érintkezés tagadhaHanul üdvös lefolyást gyakorol. És haliár Losoncz magyar kormányunk jóakaró kedveléséből sziimosb kultúrintéz­ ménnyel lett ellátva, ezekben B.-Gyarmat sem szűkölködik, mert a szorosan vett felekezeti és pedig r. cath., evang. és izraelita elemi iskolá­ kon, valamint a zánhii leány nőseidén kivid, van állami négy osztályú elemi, hat osztályú polgári fiú és leány oskolája, mely összes intézejekben a tanítás nyelve kizárólag magyar; továbbá mert innen sugárzik ki a „cUwref/ íw'é-c.ta.'•* áldo­ zatkész tevékenysége, mely Losom z tólajkú vi­ dékén is gyakorolja jótékony hatását. Ami tehát egynél érdem, ne akarjuk ezt másnál hibának felróni, vagy abból épen, megkissebliitési ezéllal, magunk dicsőgére tőkét csinálni. * Végül a losonczi czikk szerint ,.»* •» dázzati tekintetek is harrzolnak Losonc/ mellett**. Hogy mi módon érvényesülhetnek eme nemzetgazdászali tekintetek az ország és az illető köz­ ségek érdekében, ezt a ezikkiró ki nem tejivén, c részlteid nézeteit közelebbről nem ismerhetjük; részemről azonban úgy vagyok meggyőződve, hogy nw lé'etkelik <!yan !; rmány, mely közgazdászat! szempontból előnyül tekintené azt, ha egy törvényesen fennálló vár­ megyei központ, elpusztulásnak adatnék át azért, hogy egy másik Z/sríő város, olyan intézmények birtokaiba igtatlassék. melyeknek megszerzése, felszerelése és fenlartása erejét túlhaladóá s ép azért ugyanazt szintén a bukás örvényébe so­ dorná. — De tegyük fel bár. hogy ama kissebb népességű város bírná fedezni a saját erejébolt?) azon nagy befektetéseket és tetőpolezára emel­ kednék a jólétnek és boldogságnak a vármegye egyik másik muincipiumának és környékének ; elpusztulásával, vájjon ez nyereségnek volna-e tekinthető, akár közgazdászat!, akár nemzet po­ litikai szempontból az országra vagy a megyére ? Bizonnyal nem. Szabadjon itt ismét csak Sréter Alfréd ba ratoni szép levelének egyik passusával zárni be soraimat, melyeket magam is szívesen aláírok, s melyek ékké]) hangzanak: Mi örülni fogunk Losoucz haladásának. E megye összes lakos­ sága kész culturai és előretöri") munkásságban Losonczot. a hol csak lehel, támogatni. Az azon­ ban sem az ország sem a megye sem «y/<•'?<•«•yy óntetlen kaz-tfi elütt sem lehet kívánatos, hogy midőn Losoncz fejlődésének rw.f mv/Zní », rtak ritzhrn ezzkvze az összes közigazgatási, tör­ vénykezési, pénzügyi tiszlviselőség átvitele, akkor B.-Gyannat és vidéke, melynek ezen tisztviselőség nemcsak fejlődési, hanem megélhetésének eszköze, léteiének fentartója. ez 'ő/sfre/éJezzék. Élet és halál egymást felváltják, de ál­ TÁRCZA. Nógrádvármegye székhazának ünnepélyes . felavatása. A székház, melynek építése 1834. év elején vette kezdetét és teljesen 1835. évi szepl. havában készült el, ugyanezen év október hó 19-én nagy ünnepélyességek mellett avattatott fel.. Az ez évről szóló jegyzőkönyvek arról tanuskodnak, hogy a székház a "n e m e s N ó gr ád v á r m e g y e i Karoknak és Rendeknek adakozásaiból fölemelkedett, és a köz­ tanácskozásokra szolgáló tág-os, ékes tereme, a nagy számmal egybesereglett Rendeknek és a szomszéd tekintetes nemes Megy ék nek s z á m o s és d i s z e s kül.d ö tt ség e i jelenlété b en m e g n y i tt a t o tt.* (Ezt szórul szóra közöljük az annalesekből.) A vármegye főispánja volt ekkor gróf Keglevich Gábor, alispánja: Tihanyi Ferencz, főjegyzője pedig: Sipeki Balás István. A felavalási ftnnepélyt valóban ómelkedellé tehet­ ték azon jól kikalamistált orátiók, melyeket az alka­ lommal tartollak. Ezen érdekes beszédeket, lapunk e rovatában.jó­ nak látjuk közölni, hogy tudhassák vármegyénk családjai és ezen családok fiai, mikóp hevüllek az elődök ezen monumentális székház fclépilésekor. Gr. Keglevich Gábor főispán beszéde: Tekintetes Státusok! dia én e* jelen ünnep* fényes pompáját, melly illy jeles tekintetű Gyülekezetnek teljes ragyogványai közöli tűnik 'szemeimbe, tekintem: megvallom, azon rendkívüli édes érzelmek — azon lángoló öröin-gerje’Ielmck emelködnek keblemlten, nwllyck éltemre-ismét életet — lé­ temre új létet — örömemre valódi bájkcllemcl hintnek, élesztenek - - özönlenek! — Ugyan Is tudván, milly szent kötelesség — milly elbontluillan törvény légyen a* hon’, és közjó* eervtcíc körülnézve magam* töl- hMuelkedve áldom az Eget, hogy N’ugradnak, e* jeles LAPOK. lami. megyei, hazafias közrzél csak az lehet, a székhely-kérdésben a mi nézeteinkkel megegye­ ha és nem -;/</-á .tárán emeljük zők, szíveskedjék ezen értekezleten, mely a jelzett napon délelőtt .10 órakor B.-Oyarmatort, mindkét városunkat.** — ~ a városháza termeiben megtartatni fog, — meg­ P^jor Ittv'o jelenni. Htizaliui üdvözlettel: A :tíih»7 kSrits íjyiisa — a niegye bizottsági tag­ Kell B.-Gyarmaton, 1890. évi april 21-én. jaihoz következő felhívás küldetett szél: T. MegyeLiznttsagi tag úr! rejr-LajM MulUlgi rl.»ók. híjtó buottófi jrfjrsó. &ay dtpaz, Úgy hisszük, a t. megyebizottsági tag úr­ Jís ŰMCtiaHzzfy nak van tudomása arról, hogy a székhely-kérdés Acry Ctracaz, l'aníaiif ^i/uía, jfatfát Sauces, rfutzzníc Suta/, vármegyénk felvidéki tagjai által felvettetett, és pedig oly törekvéssel, hogy Nógrádvármegye székhelye Balassa-Gyarmatról Losonczra helyez­ Aszód-b.-gyarmáti vasút tessék át. Az aszód-b.-gyarmat: vasút az egyedüli irány, Bár menynyire tiszteletben tartjuk Losoncz város kulturtörekvéseit. s bár menynyire kíván­ melynek folytatásában Szécsény Ix>soncczal vaaattaszeköttetés elérhető. juk vármegyénk ezen jeles városának haladását Az a>zód -b.-gyarmati vasul törzsrészvényeinek jó­ és gyarapodását; mindazonáltal azon aspirá- része az érdekelt községek altat jegyeztetett. tiójában. hogy a székhely oda áthelyeztessék, Hol ez még nem történi, egyedül a községi kép­ nemcsak hogy nem támogathatjuk, hanem az viselőtestületek tájékozatlansága okozta, á min valószí­ nűleg legközelebb segítve lesz. ellen határozott állást foglalni kötelességünknek Szécsény és vidékére kevéssé számítottunk, de ismerjük. biztosítékot nyertünk arra nézve, hogy legkiterjedtebb Túlmennénk ezen egyszerű meghívó levél mérvben számíthatunk áldozatkészségükre azon órá­ keretén, ha a tekintetben, hogy a megyei szék­ ban, midőn a vasútvonal Szécsényig terjesztetik ki. Ez hely maradjon meg továbbra is B.-Gyarmaton, minket teljesen megnyugtat: mert mi, — bár saját ér, dekúnkben egyelőre az aszód-b.-gyarmali vonal kiépí­ bővebb indokolásba bocsátkoznánk. tartottuk szem dőlt, — mégis csak első részlet­ -Utalunk a vármegye múltjára, lejlődésének tését nek tekintjük az Aszód, B.-Gyarmat Szécsényen át történelmére és traditióira. melyek B.-Gyannatot Losonczig* kiépítendő vasútnál. már év előtt a vármegye székhelyévé jelöl­ Az aszód-b.-gyannati vonalat azonban elfogadtuk ték ki. Erről tanúskodik Nagy Iván, vármegyénk már most; mivel ezt'a közigazgatási bejárás után he­ monográfiájának Írója és jeles történészünk lyesbbitett előirányzat alapján kiépithetőnek és kiépí­ tendőnek ismerjük, és mert a nagyobb czél ez által „Nógradváripogye székhelyének" czimű fele részben már elérve, kétharmadában biztosítva lesz. czikke, melyet szives figyelembe vétel végett a Nagyobb terepakadaly nem létében Gyarmattól t. bizottsági tag úrnak is ezennel megküldünk. Szécsényig a kiépítés könnyű és olcsó. A költségek De eltekintve a történelmi jogalaptól, sem harmadát Szécsény és vidéke törzsrészvények évi ka­ a vármegye topogralikus viszonyai, sem a köz­ matainak biztosításával aránytalan megterheltetés nél­ kül fedezheti. igazgatás érdekei nem teszik kívánatossá azt, Világos azonban előttünk, hogy kormányunk csak hogy a székhely B.-Gyarmatról Losonczra té­ oly vonalnak adhat Losonczcz.il összeköttetést, njpiy tessék, s ezáltal B.-Gyármat, mint vármegyénk­ egyrészt a magyar áilamvasutból kiágazva, másrészt a nek szintén egyik haííiilo s legnagyobb városa, forgalmat abba visszatereli, sőt uj forgalmi vidéket vezet belé, a mint ez a mi vonalunknál tényleg az tönkretétessék. összeköttetés által történik. Minthogy pedig a vármegye felvidéki tagjai aszódiLosoncznak Szécsényen át Gyarmattal vasut állal a székhely-kérdést mindezek daczára jónak lát­ raló üittrkapcio'úta Irg'ibb meggri érdth; dt arnágot ták felvetni, sőt e. tárgyban Losonczra f. évi érdtk az, hagg e vonal forgalma (bUiHtnül a maggar április bo ^S-kára értekezletet hívtak egybe; ailamnak lénglrgtt birtokában levő vaout hálózatába nehogy meglepetéseknek legyünk kitéve, nehogy torkoljon. A m. állainvasut érdeke a fentjelzett föltétel. az elődeink nagy áld<^.ataiból felépült s 1835. Az oszt. in. államvasút érdeke, ellenben minden évi október hó 19-én h vármegye lakosságának oly tervezet ellen irányul, mely vidékünknek akár Váci­ nagy lelkesülLsége zuelh-ii .felavatott b.-gyarmati nál akár Verűczénél akár pedig Ipolvságon ál Szobnál monumentális székhazunkat elhagyva, a mostani közvetlenül a ’ Dunával mint olcsóbb szá4fctia úttal hozná összeköttetésbe. Ezért is építették a vasutat Ipoly­ székhely érdeike veszélyeztessenek; elhatároz­ ság felé Esztergom Nánától, nem pedig Szobtól. tuk, hogy általunk is értekezlet hivassák egybe Ez volt fő akadálya annak, hogy i8Cl-től máig, és pedig oly czélból, hogy ez ügyben a b.-gyar- daczára annak, hogy a verőczc-gyannati vonal már niati székhely mellett határozott állást foglal­ 18G1. incgkisértetett, a vácz-gyarmati vonal pedig trajunk, s hogy a felvetett kénlés által vármegyénk cirozva, sőt annak kiépítésére tetemes összeg aláírva is még sem bírtuk e vonal irány egyikének kiépíté­ lakosságának felzaklalott békéjét és nyugalmát lelt, sét sem biztosítani. helyreállilani igyekezzünk. A nógrádi járás nagy részének érdekeltsége mel­ Ezen értekezlet határnapjául f. 1890. év. lett, csak minap tartatott Rútságon értekezlet, melyen ni-jushó 2-dika.t tűzzük ki és felkérjük a ti Verócze-Rélság-B.-Gyarmat folytatásában Szécsény-Lobizottsági tag urat, hogy amenynyiben nézetei soncz felé irányuló vasút érdekében bizottság alakult. fényes Nógrádnak születhettem. — De mit is ér, e* mulékony pálya-tér, ha földi rendeltetésünk, a* lionszerelet. ezen boldog érzés nélkül szűkölködnék? — mit dek, valamint ügyeltekben, úgy e* közhasznú vállalatban is, munkás vezért, élesztő lelkes részvényest ösmérnek s tisztelnek. — Valamint az egész Tisztikart is, melly annak létesítésében fáradhatlanul munkálódott — *s ahoz mindenkor hűséges segédkezeit nyújtotta. — Melynélfográst vegye Alispán úr, *s az egész Tiszti-kar. azon barátságos hálámat, mellyel munkás iparral kitüntetett haza- *s közjó szeretetükért olly igen tartozom. — Ve­ gyék a* Tekintetes Karok és Rendek azon forró köszö­ net emel, mellyet Fejdelmem’, édes Hazám* *s ezen egész Tekintetes Megyének nevében itt lefizetek. — Bizonyo­ sokká teszem a* Tekintés Karokat és Rendeket, hogy élni, igen is élni fognak azoknak fény-koszorúzta során — kikel az érdem — a* hazafiság. vagy bármi nagy tett halhattam!! — virítani fog amaz ékes babérkoszorú — ama* borostyán e* név fölött: .Nógrád* — mindaddig, még e* terem *s egyéb dtszlő alkotmányok fényükkel c névre mutatni fognak. — látni, tisztelni fogja a* késő maradék, hogy a* Tekintetes Karok és Rendek il|y kitűzött magas czél előtt nem csüggedtek — hanem mindaddig óriási léptekkel futottak versenyt, míg ezen megyés áldozatot olly véggel koronázták, hogy örök emlékű Révainknak c* szavait bátran véshetjük ide: .ezt hunyorgó szemmel az irigy nézheti.* *) Melly ékes, lelkes, és köz örömhálával fogadott lieszétljére Ő Excetlentiájának. a* megye* főjegyzője Si­ ér bár milly társaság* tőkepénze, ha ez, annak legna­ gyobb kárára kamat nélkül hever, melly a* köz jó ? Kilenczszáz nyolczvanharmadik év óta, mellyben koronás Fejedelmet, törvényes thrónt. -*s királyt kezde először ösmérni. tisztelni, imádni, a* már u’üveltebb Magyar jelen időszakig, az vala főbb tulajdona és éke, hogy királyáért — hazájáért, nemzetéért áldozni — szá­ zadoknak vastag sötétjén áltlönii — a* csinosbulás, nem­ zetisedé*, közjó oltárán áldozni, adakozni mindenkor kész vala. — és mivel ezen T. N. Megyének lelkes hazatisága e* századokkal összeliangzik — mivel az érdemkoszonisok* sorában e* név ,N ó g r á d* fénytik — költözte­ tett örömmel áldhatom azon hatalmat, melly engem* ide helyezni méltóziatott! — — Tekintetes Karok és Rendek! — nyolez érek óta terülnek hűséges karjaim — metlyek- u* Tekintetes Ka­ rok és Rémiekkel egybeolvadtak, egybeőlelkezlek, oly annyira, hogy előttem napról napra bővebb jelességei fejlődvén-ki ezen tekintetes nemes Megyének, megvallom: felejthetlennek érzem azon pillanatot, melly engem ide helyezett büszkének latiig magamat, hogy illy ha­ zafiak között hazat! lehelek — elhallgatom kormányom* támogató lelkes erejét, — nem emlitziu tág-terjedelmü peki Balás István, a* Rendek* és Karok* nevében kö­ Hazánk* szerte fénylő bölescségét — mély tudományát, vetkezőkép válaszolt: példás kőt kegyességét á* Tekintetes Karok és Rendek­ nek. hanem csak ezen kövekre, ezen jelenleg romjaikból Nagyméltóságú Gróf, belső titkos, és helytartói Ta­ emelt falakra nyilatkozom — teteme- ritka adakozá­ nácsnok. Koronaőr, a' Főméltóságú magyar kir.. kamara Másod-előlülője és Főispánja! sukra, áldozatukra mutalok, mellyek ezen tóbbitetl tényt*! Megye* épületében Hazánk*/nemzetünk* köz péhlájanf* Jeles, örvendetes *s a* késő maradék elölt is em­ örökittetnek. — Örök hervadhatatlan borostyánt nyujt-le lékezetes ' nap derült m.» fel Nógrádn.tk fényes egére! a* Megye* ve’Lmgyala, a* Tekintetes Karokra és Ren­ — — ugyan is, a mit régen óhajtottunk, a* miről olly dekre — hogy e* dicső kivilel, e* megyés terhes válla­ sokszor cint'-kéznek jegyzőkönyveink, azt ma. úgymint e* díszesen i demelkedell Megyeházat s* a* mellyben ma lat. — a* köz h a z i p é 11 z-t á r n a k minden hoz­ zájárulta nélkül, egyenesen tsupáii csak a* Tekmtvtes Evccllentiádat *s ezen fényes Gyülekezetei fogadni, tisz­ telni szerencsénk van. ezen tágas, ékes *s a’ nemes Me­ Karok* és Rendek meghálálli.illan, füzethetlen ön lelkes gye* méltóságának egészen megfelelő teremet, fölemelveadakozásuk által — meltynek tómjéuye századokra il­ latoz — e* falakban eszközöltetett. *) fiávú MikUsaik Holmi etimü vtntibta Itt. l*pEl nem felejthetem jelesül c* Nemes Megye* érde­ mes első Alispánját, kiben a* Tekintetes Karok és Ren­ Folytatása a nalliklstta. �NÓGRÁDI magyarság súlyát is emelje*, — viyjon tagadható-e, liupy mindezt ép-oly jog és igazsággal B.-Gyarmat is állitiiatja magúról. Taradús esetén a bizonyításra részüpkről mindenkor készen állunk. S mit akar azzal mondani az idézett czikk, hogy .Lo­ sonc?. közszelletnél nem a privilegizált törek­ vések mesterséges g a 1 va n i z m u s a. ha­ nem a szabni! haladás és fejlődés alkotóv-ereje tartja főn és fejleszti to­ vább.* . , , • Hat privilégium uz, ha — minként Nagy Iván történetírónk és vármegyénk monografusa czúlolhatlanul és oly gyönyörűen kifejté, hogy Gyurmát székhe­ lyisége GÖO-udos jogon alapul s hogy e székhelyiség valamint a múltban, úgy a jelenben is teljesen indo­ kolt, szükséges. H'szen ha ignorálni szabadna ily törté­ neti jogalapot, akkor a Schmerlingeknek is igazat kellene adnunk, midőn Magyarország alkotmányának és függet­ lenségének ezredéves jogalapját — az osztrák őnös po­ litika érdekében megtagadjuk! Ami pedig azt ijleti, hogy ,1, os oncz nemes aspirácziójának mélyen fekvő létjoga* volna, s hogy a szé k he 1 y áthelyezése erő­ sebbé, hivató Habbá tenné arra, hogy magyar nemzeti missióját fokozottabb mértékben gyakorolja*. Minderre igen jól megfelelhetünk, kérdvén: sza­ bad-e s országpolilikai szempontból megengedhető-e, hogy egy régi-jogú város, mely a vármegyei jó közi­ gazgatásra szükséges minden kellékkel teljesen el van látva, és szintén magyar nemzeti missiói teljesít, kul­ turális és anyagi fejlődésének létfeltételeitől megfosz­ tanék csak azért, hogy egy másik versenygő város erősebbé, hivatottabbú legyen ugyanily missióját foko­ zottabb mértékben gyakorolni!? Ha ez szaluid és megengedhető, akkor szabad és megengedhető az is, hogy Németország állítólagos kultur-miűiója fokozottabb teljisithetése végett bekebe­ lezze az osztrák-magyar monarchiát. Uraim, ez tisztán az erősebb politikájának létjogosultsága, uz ököljog elismerése lenne. És a szerénységgel inegegyeztethető-e, hogy Lo­ sonci város, melynek fejlődési, haladási képessége ön­ magában, megyei székhely nélkül is megvan; elkívánja, elvegye Gyarmatnak úgyszólván egyetlen fejlődési, ha­ ladási fő feltételét: a székhelyei! Erre tessék felelni.de nem ám úgy, hogy csupán e kérdést kapja ki czikkemből; de úgy, hogy megfeleljen a többi — vala­ mennyi pontra is,- mert ez mind egybevág. S igy folytathatnék czáfolatainkat iveken át a .Losoncz és Vidéke* nagyhatású számított, de csupán alokoskodásokban g.tzdag, hibás pracinissákból levont hamis következtetésekkel bővelkedő czikkci ellen; de az értelmes, uz elfogulatlan, a liékés szándékú s igyekezető olvasó és megyei polgárnak elég már e» is; s indokolva lesz előtte, hogy midőn gőgös és p ö f f e z s k e d ő n e k mondtuk a losonczi proclamúcziókat, ha cpjxm udvarias kifejezést nem hasz­ náltunk is, de találót igen; s hogy Aesopus meséjét: .De nana rúpia el bős* nem a czimben foglalt szavak, de a dassicus meséből levonandó tanulság szerint kell venni; — végre, hogy a Pongrácz György úr által .nagyreményű*-nek epilln-tonizált czikkiró remé­ nyét ugyan fel nem adja, hogy ezen székhely-kérdés Gyarmat igaz és régi jogának épségben tartásával fog végződni, de ináskülömben a .nagyreményű czikkiró* (di­ csekvés nélkül legyen mondva) több mint negyedszázad óla közti a journulistika terén, a közügyek érdekében, s ha ahhoz nem kívánt is érteni, hogy küzdésé és fáradozásai meggazdugilsák őt, s ha megelégedett is azzal, hogy szerény állásból szolgaija lakóvárosát, vármegyéjét és hazáját; de azt, mint gyakorlott jourualista, nagyon is jól tudja, hogy milyen kifejezésekkel élhet jogosan az oly jogta­ lan támadásokkal szemben, minta milyeneket Losoncz pártfogói Garmal ellen használni jómik-látták. S az anonymilást illetőleg, hiszen tudhatná azt Pongrácz György úr, hogy politikai lapokban ezerszámra soknak nagy része lerovaltalván, a’ honi tárnak több mint 30. ezer ezüst forintig való terhei leszúllitattak, elenyészhettek, ’» úgy ezen honi-tár’ esztendei szükségire való illetőség több mint felényire leszállitlalolt. Sőt több nevezetes áldozat mellett a’ gyászos-emlékezetű ejiemirigy' dühösködése alatt megkivánlatott szinte 50000 fo­ rintra terjedő költséges Intézetnek is a’ nemesi rend állal viseltetlek. — A’ Megyének több mint VJ. eszten­ dei homály alatt elmohosuít nemesi, és egyéb keresetei nem kevés fáradtsággal világoságra hoz.attatván, ’s an­ nak része szorgalmasan behajtatván, terhei nk fúzettetjick. — A’ kereskedésre szolgáló utak, a’ már elkészül­ tek ugyan folyvást jó karban tartatnak, több felé pedig, a’ hol a’ Megye’ haszna megkívánta, újak munkába vé­ tetvén, mind ezeknek, kivált pedig több kőhidaknak felépítésére a’ birtokosok szives áldozatokkal nevezetes segítséggel járultak — a’ köz, és felső szolgálat, lielső bátorság, katonai rendtartás, rendes ügyelés alatt lévén, ’s minden hivatal gyakorlás altul kötelességeit ismer­ vén, — ’s mind ezek Exccllenliúdnak hét év bölcs* és kegyes kormánya alatt, *s buzdító példája állal történ­ vén, valamint mind ezen bölcs intézeteket az Excellenliád szerencsés beiktatása ulán.diszes érdemire nézve a' felsőbb hivatalokra állal vitt akkori Alispán 's mostani* krasspi Főispán Méllóságos Losontzi Gyürky Pál, úgy annak hivatalában követőjé, ’s díszes érdemei után a* kir. ’Táblára feihivott, ezen nemes Megyének egykori Alispánja Gyurcsányi Gábor l.’r, és mostani nagy ér­ demű első, Alispányunk, ’s szinte érdemes második Alispáríyunk, ’s az egész Tisztikar is hasonló buzgosággal előmenetelesiltctik, — úgy még is mindezek Excollenbúdnak bölcs, és kegyes kormánya aluli, hathatós pél­ dája- buzgósága által létesülvén, őrükre lekötelezik Excellcntiád iránti hálás tiszteletünket. (FolyUUia it rift XAvstkrxik.) LAPOK. jelennek meg a névtelenül irt * miudeiirvndií főkérdés­ sel behatóan foglalkozó csikkek anélkül, hogy azért ezen körülmény értékükből bármit. i» levonna; mert hiszen számos az olyan író, aki nevével feltűnni nem kivan, — a czél különben is az lévén, hogy *non quia, séd quid*. Mig ellenben másrészről nem róhatunk meg senkit azért, ha neve alatt ir, s talán egyéniségének, állásának, múltjának súlyát, aucturilúsúl M tatba akarja, érvein kívül vetni. Végezem még csupán azon egy félremagyarúzott kifejezésem megértelmezéséve). a melyszerint tudniillik én azt irtain, hogy u losoiicziak fellépése időszerűt­ len is; miliői aztán a L. és V. utolsó szarnának entrefiletje szerint tisztelt ellenfeleink uzt magyarázták ki, hogy mert a jogtalanság mellett az idősze­ rűtlenség érvét is felhoztuk, ezáltal már lényegében megdöntöttük a jogtalanság alapját. Kedvükért tehát megmagyarázom, miszerint az időszerűtlenséget én akként értettem, hogy mert a me­ gyék (újabb) kikerekitése nincs a kormány programúijábx fel s«m véve, tehát még ha tán, — amit mi persze váltig tagadunk, — lenne is jogalapja a losoncziak uspirátiójúnak, uzz.il most állni elő: időszerűt­ len; — és intettük is türelemre a losoncziakat, hogy legalább tudjanak addig várni, mikor majd, a jobb közigazgatás szempontjából, a kormány országszerte előveszi a megyék helyesebb kikcrekilésél; úgy lehel aztán, hogy ükkor Loíoncz, ha minden úron szaba­ dulni akar Gyarmattól és Nógrádból: átkcbeleztetik Gömörbe, és agitálhat majd unnak székhelyéért, liimaszombat ellen; mert hitünk szerint B.-Gyarmat még akkor sem vesztheti el Nógrádmcgye székhelyét, hacsak N ó g r á dmegyét a földszinéről eltörölni nem fogják, pedig tzát azt — megengedi nekünk Losoncz is, — hogy nem fogják. S mert nem értették meg, vagy nem akarták meg­ érteni uzt sem: miért neveztem én a losonczi vezéreket összeesküvőknek, tehát megmondom azt is: azért neveztem igy, mert ők B.-Gyarmat érdekei ellen valóban összeesküdtek, a én azon tényre nyelvünkben jobb szót nem találtam; de hogy szivem mélyéből fáj­ lalom ezen egész testvér-háborút, az kitűnik a múltkor irt, valamint kitünhetik a jelen czikkemből is. Losoncz jól felfogott érdeke nem lehet az, hogy a szatmáriakat utánozva, Gyarmat ellen törjön; valaininthogy Gyar­ mat is csak a jogosult önvédelem szempontjából veri vissza és kénytelen visszaverni a támadó testvért. Dixi el salvavi animani. A „Lwsaa éiViiski*, — kisodortálva paedagogicus hangulatából, — s eddigi szerény és lapunk irányában tiszteletet negMyező viselkedéséből, — oly k<íliíikalhatlan czikket tuzMt, melyét 18 év óta fennálló lapunk repulátiója érdekében szó nélkül még sem hagyhatunk, bár ezen kvolifikálhallan gorombaságok, melyek ugyan­ csak szépen illusztráljak a losonczi irodalmi Ízlést, — agyon hallgatási parancsolnának. Egész önérzettel visszautasítjuk azon ráfogást, hogy lapunk .durva i u si n ua 1 i ó k ka 1 úsJzetI e n k e d é s s e I* lépett fel u székhely kérdésében. Erre egyszerűen azt válaszoljuk, hogy az nem igaz, mert lapunk a történelmi jogalapon állva, ha erősebb-hangon szólt is a mostani székhely mellett, ez azért még nem durva insinuálió, se ízetlenség. Ily hangon még a legkvalilikáltabb politikai lapok is beszélnek, ha valamely dolog melléit tiszti meggyőződésből határozott állási foglalnak el, s ha valamely merényletet a toll hatalmú­ val visszalorolni kívánnak. Nemcsak ini, szerény hírlapírók, de olt van Nagy Iván, az akadémia tagja s elismert kitűnő történészünk is, aki méltán kitört a székhely-kérdés odiosus ügyében, midőn azt Írja: .Valóban megütközést kell tehát, hogy keltsen Losoncz város r i ra­ lit á s á n a k azon merénylete, melyet a test­ vér-város ősi joga ellen mcgltisérleni nem szégyenkezik!* — s hogy ,ez több a test­ ve r e 11 en i bün nél!* — De ott van maga Szontagh Pál úr ő nagyméltósága is, aki élesen elítéli a székház-áthelyezési mozgalmat, és azt merénylet­ nek tartjaépúgyakőzi-gazgalási érde­ kek, mint a megye hagyományai ellen. Az ilyen és efféle hangok nem a durva insinuá­ lió hangjai, nem Ízetlenségek, hanem a történelmi jog­ alap és a közigazgatás érdekeinek védelmei. Mert hozzunk fel a székhely kérdéséhez ha nemís nagyban, de legalább kicsinyben hasonló dolgot — Ugyanis a b.-gyarmatiak és az alsó vidék lakói nagy szükségét erezik annak, hogy B.-Gyarmiton főgymnasium állítassák fel. Az osztó igazság uz lett volna, hogy a főgyiunasium B.-Gyarmaton létesitessék, s hogy az iparvállalatokról hírhedt Losonczon polgári iskola al­ kottassák. Most megfordítva áll a dolog. Vegyük sorba az indokokat. Először is tudjuk azt, bogy a losonczi főgymnasiuiu mellett majdnem egy csoportban ott van­ nak: a rimaszombati, rozsnyói és beszlerczebányai gymnasiumok: B.-Gyannathoz körei alig van ily iskola. B.-Gyarmat lakossága, vidéke intelligens és vagyonos úri családjainak száma nagyobb mint Losonczé, B.-Gyar­ maton van a vármegye székhelye, u kir. törvényszék, járásbíróság, szolgabiréság, pénzügyigazgatósúg, adóhi­ vatal, pénzügyőrség, honvédség, csendőrségi állomány, tanfelügyelőség stb., — a hivatalos osztály oly serege, mely kevésbé vagyonos, családtagjait pétiig csakis olcsó feltételek melleit neveltetheti. — B.-Gyarmat, mely az adóságoktól aránytalanul szüzebb Losoncznál, — kész istvolna erre mindent áldozni. Síit món I ina uhoz Lo­ soncz, ha B.-Gyarmaton olyan irányú mozgalom indít­ tatnék meg, hogy a losonczi állami fógymnásium B.Gyarmatra helyeztessék út? — Milyen álláspantol foglalna el a .Losoncz és Vidéke* ezen actió ellen ? Bizonyára szépen megdicsérné n b.-gyarm diák törekvését — afféle losonczi irodalmi Ízléssel írott csik­ kekkel. Bánni! inu ez cretbeh a .Losoncz és Vidéke1*, mi uz.ő magatartása és firodalmi.nívón álló) czikkei miatt nem hurczoltuk volna meg úgy, tmnt ó lapunkat meghurczolta.. Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy egy társadalmi lapnak oly jog fosztó pqlitikút űzni, mint a .laasoncz és Vidéke* társadalmi lapunk űz, nemcsak nem aszép, nemcsak nem illik, de nem is szabad. .Luncs *« VlUks* BsgjsgyséMlr* egyébként-vettük még a következő czikket: .Egy kőnyomain* lap után annak idején majdnem minden fővárosi lap azt n téves tudósítást közölte, hogy Nógrádmegye közgyűlésén lett meghozva azon határo­ zat, melyszerint a losoncziak által a megyei székhely áthelyezése iránti mozgalmat jogosulatlannak tartja s mint ilyen ellen, állást foglal. Tudvalevőleg ezen hatá­ rozat B.-Gyarmat város képviselő-testüJete állal hozatott s a budapesb lapokban ilyen értelemben a hibás informatió helyre i/'*ieft igazítva. A .Losoncz és Vidéke* azonban valószínűleg azért, hogy ürügyet találjon ve­ lünk való foglalkozásra, e lap 10. számának egy. czikkében kicsinyes gúnyának adja kifejezését B.-Gyarmattal szemben s nekünk lulajdouitja e sajtó hiba szándékos elkövetését és megjegyzi, hogy mi. — L i. B.-Gyannat város képviselőtestülete — álmainkban szírcsen szeretjük a Nógrádmegye képviselőtestületének képét magunkra venni. Nos tisztelt czikkiró úr, bátran megnyugtathat­ juk, hogy erre nekünk éppen semmi szükségünk, mert a megye komolyabb gondolkozóm s higgadt férfiúitól bízvást feltétele 2Ük, hogy az önök minden alapos in­ dokot kizáró mozgalmát hasonló módon fogják majd a jövő közgyűlésen kárhoztatni. Nincs kizárva a lehe­ tősége ugyan annak, hogy Losoncz és párluvei magok­ nak majd szavazás esetén kortes többséget teremtenek, de az bennünket korántsem nyugtalanít, mert ily kérdés esetleges eldöntésénél ez az illetékes helyen figyelembe sem jöhet A mi a ezikknek azt a kijelentését illeti, hogy mi b.-gyaniiatiak az önök mozgalmát illetőleg furcsán léptünk föl a fővárosi sajtóban, ez csak saját felfogásuk s túlérzékenységükre mutat, lia a közlőit tudósítás tar­ talmáért megneheztellek, a melyben mi elég szerényte­ lenek voltmik a jelen mozgalom ellen uctioba lépni s több mint hal százados jogunk védelmére kelni. Avagy tisztalt czikkiró úr tőlünk azt kivárnia, hogy minden szó nélkül, hallgatagon fogadjuk fellépésüket így már azu­ tán persze hamarább megvalósulnának nagyravágyó ál­ maik! S mi ne védelmezzük oly jogunkat mely ha tő­ lünk megfosztatnék, egész városunk anyagi s erkölcsi megsemmitésének képezné alapját? ! . Így ám tisztelt czikkiró úr, csak alább a nehezteléssel s elbizakodottság­ gal! Nem furcsán, de teljes joggal s igazsággal keltünk mi városunk a megye székhelyének védelmére s adtuk nyilvánosan, a fővárosi lapokban is megütközésünknek méltó kifejezését Losoncz városának nagyravágyó s a megye nyugalmát feldúlni kívánó mozgalma ellen. Hogy a t czikkiró úr a lapunk állal hozott közleményekben valami durvaságot vélt felfedezhetni, ennek megfejtését szintén Losoncz közönségének önluttségére kell magya­ rázni, a kik úgy látszik azt akarnak, hogy törekvésükért még megdicsérjük is. Határozottan tagadjuk mintha kúe-*leményeinkben a durvaság hangját használtuk s ennél­ fogva az irodalmi ízlés ellen vétettünk volna s e tekin­ tetben a czikkiró urnák erkölcsi oktatását figyelembe nem vehetjük. A czikk további részében az is állittatik, hogy részünkről bizonyos fenyegetések hangzottak Lo­ soncz felé, a tnelrek alapján megtörténhetik, hogy a jövő közgyűlés B.-Gyormitau nem lesz megtartható. Nos hát ez több üres koholmánynál és ha rólunk ilyet mer hiresztelni Losoncz, mi ép ily igazsággal merészeljük őket vádolni, hogy az nem egyéb mint ő últalok rafiínirtsággal kieszelt fogásnál, a melyet az ő javukra sze­ relnének kiaknázni abban a hiszemben, hogy a jövő közgyűlés B.-Gyarmaton megfúrható ne legyen. Kíván­ nák a losoncziak azt is, ha mi úgymond azon képviselő testületi határozatot, mely a törekvést elitéli, bővebben indokolnánk s kétségbe vonja, mintha B.-Gyarmatnak a megyei székhelyhez első sorban joga lenne. Bizony az a határozat egész tökéletesen meg van indokolva, de a losoncziakat meg nem győznénk jogunk alaposságáról, akár egész hasábokat beszélhetnénk, mertő nekik már rögeszméjükké vált a megyei székhelyhez való joguk s ilyen helyzetben bajos érvekkel valakit meggyőződésre bírni akarni. Még csak egy nekünk szóló figyelmezte­ tésre kívánok reflectálni. Uugyanis azt mondja a czikk­ iró úr hogy harczo(junk nemes fegyverekkel, férfias ko­ molysággal, nyugodt tárgyilagossággal, igazságossággal, akkor senkinek sincs oka a harcz végétől mit se tarta­ nia. Igen ám csakhogy mindezekről a tanácsadó lo­ soncziak feledkeztek meg első sorban, a kik nem útallanak mozgalmuknak mindenféle pressióval, ígéretekkel rábeszéléssel stb. párthiveket szerezni s igy épen ők nem harczolnak azon nemes fegyverekkel, a melyeket nekünk olyan jámbor hangon ajánlanak. Mi kezdettől fogva ■■ csak nemes fegyverekkel védekeztünk nemtelen tervük ellen, s ha önök is e kérdésben pressió nélkül minden­ kit véleményének önálló kimondására szabadon hagy­ nak, úgy nekünk sincs okunk a harcz végétől .mitseín tartanunk: ámbár ellenkező esetben is egész nyugodt lélekkel nézünk e kérdés eldöntése elé. Ezzel a válasszal tartoztunk a .Losoncz és Vidéke* megjegyzéseire. Losoncz, april 21. .Losoncz és Vidéke* helyi* lapunknak folyó évi april hó 20-diki számában egy buzditó és biztató köz­ lemény jelent meg, Pongrácz György B.-Gyarmaton lakó árvaszéki elnök úr aláírásával, melyben első sorban számadalokk d erőlködik bemutatni, hogy a megyei szék­ hely Losoncára áttételét a megye óriási többsége kívánja. Érré nézve csak azt jegyiem meg, hogy e részben me­ gyei népszavazás nem ejtcivén meg, ú kimutatás és számítás csak gondolat kifolyása lehet, ás alap nélküli * �Melléklet a Nógrádi Lapok 17-ik számához Éu megvallom: évek soron át magam is ex irányt pártoltam, ezért leikiaültarui; de én a font kifejlett okuk és immár ÍJ éri várakopu, hiába való munka ér ta­ pasztalás megtanított arra, hogy a magyar kurtuauy, ha az állami érdek elleti véteni nem akar, nem engedbet vaiulat Lumnczlól sem Váci, win Verdeiére; szó­ val semmiféta vasutat, mely Budapest elkerülésével Lo­ sonctól az oszt. tu. allauivasul valamely állomásával a Dunánál összeköti, mijid addig, míg óvek múltán az o. m. államvasut a magyar kormány birtokába áltnc* nend. Megtanított a tapasztalás arra, hogy a b.-gyartual-váczl vagy venőczei összeköttetést maga az oszt, m. államvasút nem kivonja, nem dóuyősiti, sőt aka­ dályozza. Megtanított a számítás arra is, hogy a Vacz vagy Verőcze rútság-gyarmati iránybau vasút azért sem lé­ tesíthető egy könnyen: mert az érdekeltségi kör, inig egy részt a nógrádi járás községeivel növekszik, más­ rész apad ugyan annyival sőt többel a sziráki járás és a b.-gyarmali járás alvidéke érdekeltségének teljes el­ vesztésével. Végre megtanított a tapasztalás, hogy ezen helyi érdekű vasút, mely Losonciig Veróczétól semmi eset­ ben sem engedélyeztetik, mely B.-Gyarmalig mehetne ugyan, de már Szécséuyig is alig terjeszthető ki, tisztán helyi érdekű. Rendes szélességű vágányok mellett, nor­ mális létesítési költséget igényelvén, az illeni teher és személy forgalom felhasználásával, de minden átmeneti forgalom nélkülözésével, kellő jövedelmet a lön* és elsőbbségi részvényeknek nem biztosít olykép, hogy ez alapon kiépítésére egy hamar vállalkozó akadjon. Én, bár teljesen elismerem, hogy a nógrádi járás nagy részének a verűeze-gyarmati vonal érdekében lenne, sőt elismerem, hogy ebből B.-Gyarmalra is nagy haszon háramlanák, mind a mellett az előadottak alap­ ján a rétsági értekezletei és az uj irányú vasúti moz­ galmat vagy későinek vagy korainak tartom, kivált D.Gyanaal és Szécsényre nézve, időszerűnek pedig semmi esetre sem. Későinek: mert nem évekkel ezelőtt történt, mi­ dőn a asződ-b.-gyarmati vonal kiépítése ennyire meg­ közelítve még nem volt. Korainak: mert addig, mig az aszód-b.-gyannali vonal kiépíthető, ezen újabb mozga­ lom az érdekeltség jő részére nem számíthat. Idősze­ rűtlennek pedig azért, mert hivatva van a tra<jirozolt, közigazgatásilag bejárt, mir is engedélyezett és Így ki­ építése dőlt álló aszód-b.-gyarmati vonal létwülését lehetőleg gátolni; vagy az erőket megosztván, elodázni. Az örökös változtatás, örökös kapkodás czélhoz soha sem vezet. Hogy vasul jövedelmezősége Nógrádmegye alsó részétől B.-Gyarmatig biztosítva legyen, uhhoz első és mindenek feletti tényező, hogy azon gazdag kőszén te­ lepek, melyek a sziráki és b.-gyarmali járások összeszögdésénd fekvő községek területén léteznek s részben már aknázva is vannak, a, vasul állal lehetőleg megközditessenek, hogy azok jövedelmezővé lótele lehelőré váljék. Ezen kőszéntelepek vannak liiralvu egy nagy vi­ déket, mely eddig aránylag, legtávolabb volt vasút és országúitól, mdy mostoha gyennéke volt a megyének, virágzóvá, gazdaggá lenni A sziráki járásnak községei: Herenesény, Tereny, Szanda, Vdralya, Becske és Bér­ ezd első rendüleg vannak érdekelve. E vidék egy má­ sodik Salgó-Tarjánja lenne Nógrádnak. A mozgalom itt megindult, a furalások minden felé folynak. A tőke, sőt már külföhli tőke is kezd ér, deklődni. Az aszód-b.-gyannali vasút vonal ezen vidéket közelit is meg legjobban, sőt átszeli azt. Ezért csak is ezen vasulírány biztosit jövedelme­ zőséget. Ezért nem versenyezhet evvel bár mdy más megnyitva örömmel szemléljük. — Valamint teliál leg­ méltóbb okunk van arra, hogy örömünket *s Exccllentiád iránt, mint kinek ezt kiváltkép tulajdoníthatjuk, viseltető hálás buzgó lisztdelünkel kinyilatkoztassuk, — úgy kegyesen megengedni méllózUÜk ExceUentiád, hogy ezen nemes Megyének a' regi időkben volt gyűlekezethdyett, .viszontagságait — e‘ háznak eredetét, régi alacsonysógából illy díszre lett emdldését, és igy jelen örö.iiüu.lépőnknek származását, eredetét, mennyire a* régi idők' homályai engedők, kifejthessem. — Hazánk tömérdek viszontagságiban ezen nemes Megye minden­ kor hathatós részt revén, a’ csattogó fegyver- pusztítá­ sai okozták kétségkívül azt, hogy e* részben is igen ke­ vés tudósítás uállliatolt eleinkről reánk, — a’ l’űleki várnak ostromában nagyobb részint porrá *s hamuvá égett levél-tárunkba lemetődlek kétségkívül azon okle­ veleink is, mdiyek valamint erről, úgy több más viselt dolgainkéul *s ezen nemes Megyének régi díszéről kellő bizonyságot szolgáltattak volna.. — Ha ezen Gyar­ mat városa is, hol most ezen díszes épület emelkedett, a* pusztító fegyver állal oda jutott, hogy még IGOOdik esztendőben, 's igy még csak 115 esztendő előtt is, mint ezt okleveleink tanúsítják, miután tíz itt volt erősségből a* Török kiűzetett, még puszta volt — csudáin! nem lehet, ha Megyénk egyéb nevezetes helyei is, az dlendühe állal hasonló sorsra jutván, azokkal együtt elenyésztek mind azon kútfők és tudósítások, mellyek 'e részben bővebb felvilágosítást adhattak volna. — Bizo­ nyosan a* legrégibb időkben ama, kies parton emelke­ dett, Hazánk' történetivel szinte egykorú, de ma már csak szomorú omladékiban látható Nógrád* vára, melly Megyénknek csakugyan nevezetéi is kölcsönözte, mellyel hajdan, mint ezt Hazánk Liviin megjegyzé, a' tudós és híres Bátory Miklós, ráezi püspök, ama' nevezetes építőmester Traguri Jakab altul pompás <’s fényes pa­ lotákkal fölékesilett, lehetett Megyénk gyülekífc-’teinek is helye, — A' Mohácsi rettentő veszedelem után, minekutánna Hazánk* fő városa és régi Királyaink* dicső lakhelye is, a' dühös ellenség' kezére jutott — Nógrádnak ma már többnyire csak szomorú düledékiben nyugvó megerősített szikla-ormai voltak azon véghelyek *s véd- bástyák, mellyek a* Bányavárosokat ’* a* Hazának még nógrádi lapok. alsó Nógrádut érdeklő vasSli teyv sem. Ezért lesz az aszód-b.-gyarmati -vasút vállalkozó által könnyen kiépitheló. . • Az aszód-b.-gyarmali vasút az érdekeltségi körűn kívül senkii Mftn terhel. Lemondunk mi szeresen azon szép és szerintünk kivihető, sót a megyére idővel álta­ lunk hasznosnak vélt tervről, hogy t. i. uz elsőbbségi részvények e megye útvallsagu alapjára felveendő köl­ csön utján a megye'tulajdonává váljanak. Nem kérünk mi ina egyebei mint azt: hogy az érdekeltségi községek által jegyzett törzsrészvények, • községek terhére, értékűk erejéig felveendő törlesztési kölcsön által való fedezését a megye törvóuyhutó.agi bizottsága engetlélyozze, köunyitae, olcsóbba tegye a hitel mireletet az által, hogy a kamatoknak a közsé­ gek évi pótadóiából való befizetését, szóval a pótadó e részének tényleges itohajtasál biztosítsa, és igy a köl­ csönt saját Intelével közvetítse. Ebből soha sem származhat teher a megyére és a nem érdekeltekre, mert a garanlia meg van maguk­ ban a községekben, mint uz egyes adófizetők összesé­ gének fizetési képességében. Egyes adófizető tönkre mehet, de maga a vagyon, a talaj, bárki kezébe menjen át, az adó alap fen.1 marad. A községek mint községek teljes biztosítékot nyúj­ tanak. Ha |K-dig, a mit hinnünk ugyan lehetetlen, talán indolentia, téves nézet, indokolatlan félénkség, vagy a mi igen is lehelőlegyes személyek magán érdekének ki nem eléglthelése azt eredményezné, hogy a törvény­ hatóság jogos kérésünket megtagadná: kétségbe akkor sem esnénk. Akkor is egyenesen törekednénk a kitűzött czál, Vazulunk kiépítése télé. Mert Nógrád törvényható­ sági bizottságáról az már csak ugyan fel nem tételez­ hető, hogy ne engedélyezze a törzsrészvények fedezésére szükséges törlesztési kölcsönöket, mi<lőn uzokal a köz­ ségek egyenként külön-külön felvenni s íját érdekűkben óhajtják é< szükségesnek tartják; midőn ezen kölcsön jövőjüket bizlosilani, vagyonukat megkélszerezni, adó­ fizetési képességüket emelni van hivatva. Mi az aszód-b.-gyarmati vonal kiépítését óhajtjuk, tn;rt kivihetőségre ebben látunk legtöbb garanlfáh Mert kőszéntelepeink feltárása és értékesítéséhez ez az egye­ düli út, mi által Nógrád alsó részében ipar teremtet­ nék, és az országosan megindult ipar fejlesztési moz­ galom első szükségletének, az olcsó tüzelő anyagaik előállításatbiztositaná. Móréul ez által hivitvi van e m.-gye vagyonosodását tetemesen emelni. Óhajtjuk végre az aszód-b.-gyarmili vasul vonal mielőbbi kiépítését, mivel ez az egyedüli képzelhető irány, melyen haladva, a magyar állam vasút országos érdekének károsítása nélkül annak folytatása a szécsénylosonczi vasúti összeköttetés tervezhető és elérhető. A mi érdekünk első rendű megyei érdek. Maradjunk tehát ennél. A ki többet markol mint megfogni bír, elereszti sokszor azt is, mit már kezében tartott. A ki B-t akar mondani, annak kell mondani A-t is. Ex alapon* kérjük és hívjuk fel ügyünk támoga­ tására azokat, kik Gyarmattól fölfelé a ineghosszabitandó róna) mentén érdekelvék. Semmi tétovázás! A megkezdett utón előre! " ’ Sriter Alfrtd Pár szót a védelemnek.*) A .Losoncz és Vidéke* april 20-iki számában két czikk is foglalkozik a .Nógrádi Lapok* utolsóelőtti számának Szontagh Pál ő nmlga .Nyílt levele* után következett vezcrczíkkével, sazlPongrácz György •) Ltpaak ré<i h3 tsaakaUrUatk e fehtAlaUthas leljta«a jója vau ás igy ay.laak annak Űrt............... 8s«rk. fennmaradóit részéi védelmezték — a’ midőn a* Eüleki erős vár, nemcsak ezen, de sok más nemes Megye* gyű­ léseinek is sok ideig egyedüli biztos menedékhelyül szol­ gált, — mig végre ezen nevezetes erősség is, egy sze­ rvesen rabnak árulása által az ellenség* kezére jutván, — azután pedig Megyénk* nem kevés ártalmára válván, hol lelhettek ezen boldogtalan időkben eleink gyüleke­ zeteknek valamellő menedékhelyet ? alig tudhatni. — A* legrégibb, mdly a* fülek; égésből megmaradt. I597dik esztendőről szóló jegyzékkönyvünk, tartalma szerint, ugyan ezen lű*J7dik esztendőiül fogva egész lC93-ig, hol Losonczon, hol pedig a* Gácsi várban tartattak gyü­ lekezeteink — azután pedig, nem lévén a' gyűléseknek semmi bizonyos helye, és talán azért is, hogy a* Me­ gyének több részei is, a* közgyűlésekhez közelebb jut­ hassanak, hol itt, hol amott széjjel tartattak a* megye gyülekezetei — mig végre az áldott béke alatt meg so­ kasuk népnek ügye is szaporodván, állallálták eleink, hogy a* gyűléseknek egy állandó helyére és telepedésére a’ Megyének elkerülhetetlen szüksége légyen, — 's azért is 17öídik esztendőben Szügy ben egy telek vásároltat­ ván, 's azon a’ Megyének háza építtetvén, 17G3dik esz­ tendőtől fogva, már abban tartattak a* megye’ gyűlésen, és törvényszékei. — Azonban itt is csak hamar érezni kezdék a* Rendek, a* választolt helynek elégtelen vol­ tál — 's azért is már 17‘JOdik esztendőbe^ ezen helyen épült régi házba, melly azonb.m elrendcllelésénél fogva más szükségre készült, és a' gyűlések* állandó helyévé csak alkalmaztatott, által költözvén, azóta folyvást 's állandólag itt maradtak. — Valamint azonban a’ ház nem is ezen czélra készült, úgy, noha némely mellék­ épületekkel pótoltatott — noha utóbb többen a' me­ gyebeli birtokosok közűi magoknak szobákat revén, ezekből egy uj épület is emelkedett: — mégis valamint a' levéltárnak bátortalan helyeztetését, úgy a' régi 's omladékony teremnek szűk voltát, *s más több szük­ séget szemlélvén, nyilván látták a' megyebeli Rendek, hogy azon ház többé sem a' szükségnek, sem a* Megye méltóságának meg nem felelhetne, *s azért is annak czélirányos bővítéséről *s újításáról már rég gondos­ kodván, többszöri halározásikkal kívánták annak mun­ kába vételéi és sikerellelésél; — a* közbe jött akadá­ ur némi nagyúri lenézés és kicsinylésscl, a szerkesztőség entreíUet*je pedig meglehetősen laza kritikával fpgadta;' de azért mégi* foglalkozik tele mmdakeUő eleget, noha azt is mondák róla, hogy gorombasága miatt szóra sem érdemes. Hát hiszen értsük meg egymást, s én n l. szer­ kesztő úrlói már csak félreértett szavaim vagy .kifeje­ zéseim heJyn-igazilása végett is jogosítva érzem maga­ mat szót kérni. Azt talán a különben igen tisztelt losonczi urak sem tagadhatják, hogy a támadók a székhely kérdésé­ vel ók voltak, és pedig mily támadók!! Túlérzékeny­ ségüket akarom kímélni, midőn nem orrtama-iás, de csak amollyan hirtelen meglepetés, berontásnak neve­ zem Balassa-Gyarmat, — illetve Nógrádmegye székhe­ lye ellen intézett ismeretes támadásukat. No már most, hogy a támadót, a kedvünk ellen házunkba berontót bárhol is, széles e világon, hideg vérrel fogadnák, s a visszaverésre ne iparkodnának, megengedem különböző módokon: felgerjedés. indignátió, — az okosság szerint azonban mindenesetre le­ hetőleg nagyobb erővel felelni, semmint a támadás történt? Ennek ellenkezőjét vagy helytelenségét velem ugyan a közélet gyakorlati harezosa soha el nem hi­ tetheti. Tessék csak, kérem, még egyszer nyugodtan átulvosni a Szakai! Ferencz és a Török Zoltán urak ál­ tal kibocsájtotl ismeretes .Meghívót*, — továbbá a .Losoncz és Vidéke* ápril 13-iki számában megjelent három első czikket, melyekkel az addig mélyen hallgató losoncziak bevezették, fölvetették ezen odiósus kérdést, mely, ime, első intrádára is feldúlta a vármegye összes polgárai nyugalmát; — ériem a polgár nevezet alatt nemcsak a tisztelt megyebizottsági tag urakat, de az összes értelmiség s adófizető közönséget s ezek család­ jait is, — tehát, midőn ők elénk állnak azon arrogáns, szívtelen és önző követeléssel, hogy Losonczra szüksé­ ges a megye székét, a központot helyezni, mert — úgymond — e város .úgy szellemi, mint anyagi erejénél fogva hazánk azon vi­ dékén joggal követelhető hazafias közmivelődési törekvések teljesítésében a vczérszercpet vinni hivatott*, — mintha bizony ugyanezt, gőg és pöffeszkedés nélkül, megtagadni lehelne Balassa-Gyarmattól, mely város és vár a török által többszörösen s legutoljára 1633-ik évben annyira elpuszlittatolt, hogy kő kövön nem maradt, s lakói menekülni és elköltözni voltak kénytelen, s utóbb mégis önigyekezetéből annyira összeszedd magát, hogy ma szép vármegyénk legnépesebb városa, még ha bár nem is rendezett tanácscsal, de mindenesetre nem kisebb értehniségű képviselőtestülettel, mint Losoncz, a szerencsésebb testvér; — s mintha bizony hazánk B.Gyarmat körüli nagy vidékén is nem volnának joggal kövelelbetők a .hazafias közmivelődési törekvések?* — Legyen arról meggyőződve Losoncz és vidéke, hogy a haza e részben a provinciális egyenlő helyzetű város­ kák, mint kisebb centrumoktól egyformán megköveteli, hogy törekedjenek hazafias közművelődésre, és vájjon elfogultság nélkül lehet-e tagadni, miszerint BalassaGyarmat sokkalta csekélyebb anyagi erő mellett is, ugyanoly nagy, ha nem nagyobb husüzc isiseiét töl­ tött és tölt be, mint Losoncz? Ne irigykedjünk tehát egymásra és ne akarja kisebbiteni önrovására Losoncz a minden tekintetben ép oly hazafias és törekvő B.GyannatoL Vagy midőn a losoncziak koszorús czikkükben azt írják, hogy városuk eddig is hatalmas sziklája volt a magyar nemzetiség védelmének, — hogy Losoncz hely­ zete, szellemének összes tevékenysége jogosulttá teszi azon aspiráczióra, hogy a megye széklielyéré lehessen; hogy képe kicsinyben az ország liberális törekvéseinek; dolgozni, alkotni szerel, hogy önmaga emelésével a lyok azonban, de kivált ama* hosszas véres háború hol egy, hol máskép hátráltatván annak sikezeltetését, mind­ addig halasztalolt az, míg a’ kímélést nem ismerő halál, ezen nemes Megyét néhai kedves emlékezetű Főispán­ jától Gróf Brunszvik József Ő Excellenliájától megfoszt­ ván, ezen, a* természet során esett nagy veszteséget, már a' boldogok' országában nyugvó jó Királyunk, ExceUentiád’ buzgóin tisztelt, és szeretett személyében kielégítette; midőn Excellentiid szintúgy a' vérmezőn, mint az áldott béke' olajága alatt tündöklőit nagy ősei­ nek nyomdokait követvén, valamint mindjárt szerencsés beiktatásául fogva nyájas leereszkedéssel az egész nemes Megyének szivét és szereletét tulajdonává tette, úgy azután egymásra halmozottan következtek bölcs és ke­ gyes kormánya alatt, azon jótétemények és bölcs ren­ delések, mellyek valamint Excclientiádnak a' közjó, és ezen nemes Mtgyc iránti buzgóságit nvllvánválóvá te­ szik, ügy a’ mi forró, buzgó hálás tiszteletünket olly igaz okon erősitik. — Exellcntiád kegyes és bölcs kor­ mánya alatt létesült ezen néfües Megyének, emberiség javára szolgáló Rabmunkáltató Intézete, mellyben ezen elfajult szerencsétlenek, nemcsak a’ henyélés elkerülése által, munkára és szorgalomra, de az olvasásban Írás­ ban oktatás által jobbulásra is vezettetnek — *s a' ma­ gok* tartását is tnuukájok által megkeresvén, a' honi tárnak terhére lenni megszűnnek. Szerződtek tovább. ’* megállapítanák a* Járásonként épült magtárak, mellyekbői a' szenvedő emberiség a' szorongató szükségben felsegiltetvén ezer áldását viszonozza e’ segedelem' al­ kotójának ; — meg állapiiltatott tovább, és szerencsés előmeneteleket tészen a' Magyar halai nyelvet terjesztő Intéző, mdly á többféle nyelven beszélő megyebeli gyermekeknek a' hazai nyelvre taníttatását czélozvan, ez állal nemcsak ama* nemes és nagyszerű czélt, t. i. a’ hazai nyelvnek terjeszletését, de kivált az alkalmas Ta­ lálóknak. a' szegényebb gyermekeknek különféle fClsegélésekkel, azoknak, a’ jó erkölcsökben oktatásukat *s neveltetésüket előmenelelesilik. — Tovább jól ismervén, és szivén hordozván ExceUentiád az adózó nép* terheit, és azokon könyileni kívánván, nemcsak hogy uz adó* kivetésére, a* Rendek* költségén egy az igazsághoz igen közelitő egybeirás megállapittatotL, de a’ régi tartoxá- �NÓGRÁ DI L APOK. Hyata Wladir Vtliae knaauvayl. Wieder Mikre, eurkkl számilá* s, i» megyei Ükók többségének akarata csak rr. lelkoea ip-n ukp ke eaellowea lekuykt tegnap eeaetle vllkrakkor és csakis ulaljaban lehel jelezhető, ha a megyei hnj Okul,dny) Jlaarf er. a, elA> 01. all hat tornáéig Ikret vulaszlmányi tagok többsége, kik ez időszerűit a népe­ kerületi ügynöke. A bel leg l*aa>aplr a>tg u nap lArlra ataaotl. ket képviselik, a nagy választmányi gyűlésen a szék­ >*ok u-renrúl te boldogalgot kielaaak tton hkueeko fregykeal helynek Losomzra átvitelét kívánni fogjak. Azt állítja Varattgy. Az ipolysuig-b.-gyarmati vaeutügyben a még a közlemény, hogy ezen áthelyezésnek semmi aka­ végleges engedélyezési tárgyalás u kereskedelemügyi m. kir. tniiiisleriumban april ító 21-én tartatott meg. A dály sem áll ellen. Már pedig tudnia kell l'ongnicz György untak, hogy ezen terv ellen egy actió alulnlt, tárgyalás folyama, mint nekünk biztos helyről Írják, a lehető legsimább volt,' és alapos a remény, hogy az melynek tagjai a megye legtekintélyesebb oulad tagjai­ hoz tartoznak, elnöke jwrlig ezen társulatnak Nógráilengedélyokmány rövid idő, talán nehány hét múlva ki váruiegyélMii a legnépszenibb úri ember, a nagy itefofog adatni. lyással íiirti kegyelmes úr Szonlagh Pál. ki H.-Gyarmal A (Matt! tlutaJUAi Scilovszky János alispánunk történelmi jogait a hozzá tallózókkal meg fogja tudni elnöklete alatt april hó 14-én megejtelvén, — a válasz­ tás eredménye következő lelt: Mint egyedüli |>ályázók védeni. Azzal fejezem be levelemet, hogy szerelném, ha illetve jelöltek egyhangúlag megválasztanak: polgarazon kiváltságom teljesülne, mikép azon kétszázer fo­ mcstentek: Török Zoltán; tanácsnoknak: Szigyárló Sá­ rintokat, melyeket a megyeház építésére ajánlott Losunrz muel, Farkas Károly, Alk György. Búsbak Adáiu, Gel­ város, inkább városunk helybeli egyletei, intézetei és lén Lajos, Laszly István, dr. Plichla Soma, Sántha oskoláira adományozza, s ezzel bizonyosan hálára mél­ Zsigmoiid, Kovács Ferencz, Illés Karoly, Kujnis Gyula, tóbb cselekményt mutatna fel utódainak, és a szellemi és Stresinger Ignácz; ügyésznek: Rachler Ferencz; fejlődésre nézve nagy előnyben részesülne városunk, pfazlániokuak: Cserépy István; ellenőrnek: Szabó Jó­ mert ha anyagi erővel nem fogunk rendelkezni bőke­ zsef ; kőzgyáinnak: Szabó Pál; állatorvosnak : Samarjay zűen, a szellemi fejlődés is lehetetlenné lesz. Ha min­ latjos; g.izda és eniőtisztnek : Szallitnáry István; könyv­ dezeket jól meg gondoljuk, nem fogunk oly nagyon tárnok és községi bírónak: Dráskóczy József; és végrajongni a megye székhelyének áthozataláért és meg­ rehajtónak: Schleicher József; az árvaszéki két ülnöki állásra három pályázó volt, ezek közül megválasztanak nyugvással nézhetünk testvér — varosunk B -Gyarmatra, hogy nem az ő romjain emelkedtünk szellemi nagyságra. az első ülnöki állásra közfelkiáltással Kovács Sándor I'ettuko ímre. és a második ülnöki állásra szavazattöbbséggel Draskóczy Zsigraond; a számvevői állás betöltésére vonat­ kozva indilványozlatott, hogy ezen álláshoz az állami számvitcltanból a vizsga letétele hozzá köttessék : ezen <ZAr)i6 Oktllztiiyi Gyil> irhái ■ tiaiaahital pap indítvány határozattá emeltetvén, ezen kötelezettség vilaattial Bjyhan) mellett az öl pályázó és a négy jelölt közül megváh*«fY0D fótit! tetark; a:n*4 Medrein tetel«lel. • ax4rt ctak Iúsztatott szavazattöbbséggel Kémery Gábor; az imoki néhány tény koaatalálatera aior.tkoxoa jelen aaraimbaa. Kou Bla­ állásra két pályázó közül meg választatott szavazattöbb­ ttba axl: séggel Valcntinyi János. Az árvaszéknél elnökhelyettes 1 ) Ifocy «n tlte leveleuMrl nem óhajtó It éta Önnel pult* miiba i>octal komi, o«k aal akartain kimutatni, — a «i aíkrrült lett Kovács Sándor és szavazattal bíró kültagok: Gel­ It — : milyennek utm a* a bad <jy .rteir«hajlalUn •gybkatel* lén Endre, Laszly‘Jslv.in, Alk Ferencz és Zelenka Gyula. tejelőnek* lennie. A megválasztottak mindannyian letették az esküt a 2.) Aal, hogy ún icynkaiik ug>an macitól rlUaritani ama közgyűlés előtt. !urpi»«ifut, melyet aa általam k«a)ótt leeHUra gondatlanul elkó* A közönség köréből*) vetett; de earn igyekeaetr ffyj lonVUáfí axxal, mintha a merecaeayt icyekraaák Qb»rre mo«ui. 3) Ail. hoyy a kortMlevdrk kibec<áU«a *ry e<ybáxf<l« ÜfyeU állni rgyealó a vÜaaatók aiabad aálaalttei jogira fyakoréit preeaioral. ea pedif .hivatalét hatalomuiali riaaiaálásock* aiokott mindenütt, tfybáii Gren i« minteiltetoi. t.í Alt. I»o<y átért, mert ka valamit aa átalltátok nem til­ talak, aaért még fel nem jogosítanak valaminek elkővatéaére. Vannak táraadilmi b*in>'k, m«'yek a törvénybe ugyan nem itküi* Drk, d* rgéeiaa tiiateaeéfea ember átok elkóvetéaéUl tirtóikodni log. Ilyen a hál megell való rágalmaiéi blne ia! Jól jegyeaio meg, kogy nem miaden illik, a mi aaabadl 5.) Alt. hogy egy nyilvánotiá* ele aaánt levél kotláié a lapokban n-m kilón, lrgf<lj<«hh tapintatlan<ág ax illetőtől, ka egy ilyen levél ka|>c«án éi folyt itiiekép annak írója bitalmatiá okra ia ragadt alj-, magát, mi aaanhaa aem a« ily levél kóabjéaek, ha­ nem maginak a bixalm a tkodon «k rovására eaik. ő.) Visiiaulaiitos a ion gy tani tist.miath i eng*m kenyér ir*Cya*K vetetett volna ciikkrm irátahor. Én már kenyerem javát mrgett-*m Sámunhaxára palyteai álomban <051 óhajtottam, mert oda llerknka k*il. nem p*dig egy gyenge teetü pip. hogy aa ott r«a várakoaó terhet mnakát «ikerrol vég-iheear. Mert l*»i ám ott aa illetőnek mit aept-rme! Végll el nem hallgathitom aal, hogy ónenxin aaárt lecakeltet mintha én ogy ártatlan leánnyal feríUtlaoul é< livagiatlaonl bántam volna el. middn caikkemben vótie emlegettem. Lhasa, itt i«mét öore h»ml vhm a vád, m-rt hinne »n emlegette le­ velében a családot. Mi MAgo-mgr «xivteeh. «j*lyn«k pályáio fia ninra, egy mrgtre<<delt egyhálul, haciak nói agon n-m akarj * gyakorolni a jogfolytonosságot? Avagy a <ám ion kiad egykéi pragmatikai öntettel kMőtt-e a Wladár csatáddal a papi átlát eaakáiléaére néavo, hogy aa női ágra i« ntruháahat» legyen? Avagy .Sámtooháunak .nrókte papjai* kell, fijgy legyenek a Wladnrok, mint voltak valaha Ardkót megyei főispánok. Avagy vaunak ctaladi paroc'űlk ia, 1 esek kőté tarteaik Sámaonhua i«? fin tehát nem fogadom cl a lo*agiatlaa«ág vádját, mert aa. a mit írtam, rgéaaen logikai volt III együregűdéiben lovóegyháa pipi állása betJltóaekor valaki a család ciéga alatt korteskedik, ott minden jósán ette ember aaon cealt.l fitagjára goe4ol,eki a válaealátntl combi nációba jöhet: ha ilyen since, mint Sámioníáit.i nioee. per uctociacionrm idearum miodenki kénytelen a leányra gondolni Bocsánat tehát, sérteni nem volt aaándékom, de a légien aiabalyait én nem mollöxhettem Legvégül még valami .megfricekáxáat* emleget ón. Hát oat 1< teheti ón, ha ugyan van unnék, v .látni k«dvenca >leboc«kéje, mely aaért meg nem karageaik; de engem ily kifejeaiiekkel el nem rettent attól, hogy jóvóbeu is akár ón, akár mát követ el ily cselekményt egybási téren, mint épen a sxinyegen lévé; ait rl ne ítéljem és meg ne rójam Kftlónben nyegle tno lőréért fogadja eaennel sajnálatom kijelentését! Vigil, Saügy INapril 31. Tisxtclt Hxerkeeitó Úr! Iti.nuyus .Vigil* (nocturnu*) dacaira annak, hogy alulírott ax u paitlugoltját Uedaly Henrik arat soha életemben, sehol rgyetlen sióval sem emhtett-m, mert ab«olate nem ósmerem ; bátorságot vési magának hallatlan gógu elbisakodottsággai sér­ tegetni a .Nógrádi Lapok* lZ»-lk •sémában, hol mintegy aatakajs a Vjgil noclurnutok sxokáta sxeriát kidobulni,* — hogy. mióU a nógrádi rspereavégbrn oly órAletos likőröket aratott, egyháii életünkbe b- nem iilesith*l<» k>rto«kedése által, hogy a só la már ax ő akarata éo engcdelmo nélk U semminek sem *11 bad történni s igy senkinek ée senkit sem axahal még ajánlani sem Kijel»ntem a magam ró>aéról, hogy ól rgyuerüin meg. vetem; de bogy a köxérde* ne samvrdjoas jívűre másoknak ne arthaazon, Illetékes helyen és időben igen is goodoekmlal fogok arról, hogy ídkecyelmu hóbortjai és órftlteéggH hitaroe esam< tálán undok cselekményei Irléplextussenek. hogy igy a kdiigy érdekében a eiereplés tsróról salakéra lessoriti«sék Tisxtclettel maiadván kési «x<«lgájs. Mh. HoaiACIMIa, HMtr<Ary A. hfjaM. HeraAU MikUa ktr, >*" aúaoi. IrAika LAasU áru kAyriulA. I.Aaka Omklr. Jo»ka»t*A Hala KstrkAr jAuaf, Kaacahr Martot Soaa*. Matoaka azyrúl. MArjrkA. uparu Maim M.. N.d.uky Za.. OkoUcaAa/l Oyirzj. I’aozriea Oy Arr alaAk. Dr UAu I <<v,AI. Kaioor Naaopyl LAAalZ. SA(ky kZZ’M ttehilUr A olaj ktr. kAajrgyk*MAaUa Wl«, HíUg.r J . Maaatirka.pl Feraau, TkU Lajor. VayZ* PA1. Vaaeay Igakca P(yrM. VcraMlyi JZawf kir jArAakirk. Vitalú. Yiaklar. Za>a,kAI arak *o aakaoua ak«,k kiket iamrakkaAg hiAajrkbaa argj-gyuat ara taZiaak. Keaaarahal aZlak a karaikra* (abrakokkal A CoAJAáiAl « .TerkrirrlUl ka arak pyaraakriUt.* — Bkró Pea*rhea ViacaMZi : .daarrlrtt jó rokaaakaak* — ,Po-igrAca BAaAoraak — HoateVf■ '(ya* — .KearolaU jó aa«ybAtyakaak íaai. JolAa. LAaalé.* — .TinlalaUjrikkl — .Araayouy aakaadea — .FaleHhettoa karkljakaak - Irkaké Zairéi.ad k. caalUja* — .Áldott jó borkljakaak — Hlaaea eulkd*. TorkbM UcMa, Nedauky, HerrkU eaaUdokkúl tollak kanárik. NérBipyarMltak Broeh Árpid — loaoacal lakoo — » Kína ka aark riuri .y-ayeada aalatraaokója. raaetok aa»H ■M*-ra aacyuiii. A Ippoaczl katllad aajd aihaaradl aprtl 30-Aa A poadallaoakfból eredt lkáét aaaakaa aukkaaar kaarerettkk a eUoJkadUk. A aapy ijedlakcra kirdl opykb haj aea fordult eU. A .Loaazi ii VUikt* L uerfceszlőkégónek ajánljak szivek figyelmébe lapunk april SO-iki Mániának a .Sajtó éa tuduiitói hibákról hozott külónfáUját, mely hihe­ tőleg kielégítő válaszul fog szolgálni azon insunabójára, mintha L i. a b.-gyannal város képviadőleatúleti köz­ gyűlésről a fővárosi napilapokban felmerüli czimaizaresztalés tőlünk eredt és ezétaatosan történt volna. gyAdklr. Meaavada Irtrka, a vkrú kiptalaa aagyprdpoetja ■ dloaelú faluealalt pdapkk april hó SO-ka elhalt. Teaotkae april kk Il ka re«tl • orktkl deli It krkig meal vk<be. A taarUii aaertartArt Vlrter Lajoe kaaoaok, a leoadd aagyprkpeol rtpeaU flayer eo/kJlettol. A aatykrdeak prkportal Pettier pdepók aellk helyuUk a kripUba. — Aehautar KeaataaUa p<Up«k aea rótt rkul a leaetéMa, baaaa únu etra kút Aa eihaayt aacyprkport — jateatkkeay alaprlvkayt lelt aa atyhAaaagyo aao gker taallóiaak Mtklyeakekra. aialy olepitrkayt aoea a aaecyka pkepkk, de a vitai kkptalaa ragja aJalaietralaL OrAk vilAgeeakg rkayeakadjkk aekt! Hngyaa goziaikitiak siiak U. E napokban levelet vettünk egy budapesti hírneves ügyvédtől, ki mint flat J ember a 48—l'J-iki szabadságliarczot honvédazázadoakénl végigküzdölte. Ugyanő többek között ezeket ttja: .Valóságos indignátio fogott el, mikor hallottam azon Mikszáth Kálaáa mtc/é^k tel airóekst ■•<r«e4it4 caapia merényletről, mert egyébnek nem nevezhetem, melyet érte llua <ia re Ült Jiaoa terű 4 árai fixcekájx a r«ac<*lú*QrokLosoncz városa szövetkezve néhány személyes érdaket !«»’.» Állóul* lati A ki« teleltet -*• mid a i’aali Hírlap írja — hajhászó egyénnel, tervbe vett B.-Gyarmat eiszékldema cjriíloló baxail Bittel Üáaial er. aaprras hueaűxtatta al mag* téserc; azon Balassa-Gyarmatról van—úgymond b*U b««iédbaa. A gyíaiol > caalái é« Í43«rua4k txatea kikitet­ te k olohó aljára a ki« Jáoa«kál; ctak mga a magtárt apa oe« — szó, melynek valóságos eszményi szereplése tetetett Jeten tegktdvcxebb fia airba te rőttel. mart orreaa ha* volt, különösen a 40-es években. Küzdjete* lan­ laroiitlaa megtiltotta ott nakl A teaeUbea Púi* Lijaa. a gyá­ kadatlan eréllyel ellene; szerencsésnek találom, hogy «x ruk oirekkel lrg«iebbaa tettető Jetei poéta mondott fájdalomtál öreg Szontagb kezébe adtákok a zászlót* (Ehhez csak elfojtott htogoa atolad Uteatexxadot ai • kit jbltxó pajtáiknak. IU tűink ró! í« réaxa Ital outoaaak Mikuáth Kálmán apai mély annyi megjegyzésünk van, hogy megyénk veterán baj­ fájdalmában nokának, mint azt már megyeszerte tudják, nem mi Á roii liIHlsantt Hitat okai. Kitűnik ez a .Losoncz adtuk kezébe a zászlót de azt ő ragadta fel mindenakés Vidéke* utolsó számának azon. — Isten tudja előtt midőn látta, hogy a losonczi törekvések komolyak­ honnan vett lúreszlcléúből is, hogy a b.-gyarmatiak nak mutatkoznak. Mi pedig siettünk sorakozni az ő fé­ lettlegeiséggel fenyegetőznek, már L i. ellenük; mi­ nyes zászlója alá azon erős hi then, hogy: .In hoe sign o nek alapján — úgymond a L. és V. — megtörténhe­ vincest* tik, hogy a májusi közgyűlés nem B.-Gyarmaton fog Kiviét I. UiSI a .Oaadik óv Iparunk UtvUaoa hftulaaóvitkeiet* veaórigugeUja f hó IS i, li-óu B.-Gy*rmai»« megtartatni. Hát hiszen azt jót tudjuk mi, hogy a lo­ Idöiróa. magviKgóJU a taópaa fejlódó b.-gyarmati Uk talap *■ sonczi vezéreknek ez volna leghőbb vágyódásuk, csak fogyaatáal ári caoraakok Sgyoll. moly idd alatt igy a tik Sa­ hogy afféle bizonyítékokat, miszerint városunkban teltlelop, valamiét e focyaialivi fiúitok póeitArí óllipetil tfiasiaaaa gességekre készülnének, bajos lesz hitellérdemlőlcg produ­ migvlugina • mi etil mladaat a lagvegyik h riadtam SalAJt abkálni, és igy a ma. bdügyministerium, nctáni kérvényezőbili Arimóaik adott kifejeaiit, birka aa aruigbaa addig aZA Irt S ÓI fii millió róavóay miadaallu úi U.üi piát Húggal kasalsükre kedvező határozatot nem fogna hozni. Ellenkezőleg, titaók. mlat a b -gyarmati fiikail. ógy aagy mórvtaa a«ri*«ymi a losonczi urakat most is és mindenkor a legszíve­ oyibbilae aa t torhu feladata. Aa iracearaokok fiilúmoaoóóS sebben látjuk és üdvözöljük városunk szerény falai lUitHeg iiiklaabhul ligaagyobbra kiterjed a viairigaaguM 4közöli; tanúságot tehet erről a közelebb itt járt több gyilmi ó, megadta acy aa ilmtiiti valamiét a gyakuriasaag odavaló ügyvéd, igy Gellén Endre, Laszly István, Rachnókúsii ládái valókat: Itt ki kall vamolaSak hogy Ksvóaa J . 3óuo< ór aem ctak miét viaingaagaU tfiat fii, haaom mlatgaada ler Ferencz, meg Dráskóczy Ede uram is, akik la. a mvaaylbaa 4 Hrdólybaa Ubb aagy bírtak talajdoaaoa. a egynémelyike kénytelen-kelletlen, de azért erősen úszik miket iiialio aaakeierilig maga a latié, te így kóaviaoll figy a losonczvidőkéről neki zúditolldosonczi árral. Tehát a kia, valamiét a aagy S*ada birtokolok órdikiH M, továbbá csak jöjjenek s főleg, ha meghalljuk, hogy letettek el­ gaadag tapautalatolval feltüalk mlat aagy gyArua la aagy kareikodó, a végre faiti at úgy ti mlat, a ki aagy saatgAtai Utóira lenünk irányzott vakmerő szándékukról, nemcsak szo­ bírálati at ítteai Sík túip iaUUlaik ti aaaal, hogy rA mata­ kott szívességgel, de tártkarokkal fogjuk őket fogadni, tott aa Itt utóiig,' teiidék ó, moreiatokra. Egyuirumiad rab mert mi nem vagyunk ám haragtartó testvérek. mulatott aaoa tuallkn, a sulyok Utal a fogy authai Ari eaarPoa|riot Siador nyugaluuotl alliborugy. Poagrkaa ba­ jai ayagalmaiolt hoatrármagyoi alupáa érten, april ki 20-óa ruiloaybaa ótito Sl-ik óvóra ilhioyt. Aa altóboraagy hóit to­ temeit FiUJTi|rra (Illatra) huták, hal april h> 214a helyig, tik el a ctalkU úrballba oigy róuvót millitL Tulóiituak irtá­ sit arról, hogy a gykueurtartie easy fáeayet ■ a mogye iotoligeatiijiaat róuvótilóvel meal végbe. A gyiugyélotasit Saectey F rruci plóbkootaak jól iigoa lolt bútoó*>euédét aagy figyelemre miltotta Misióit aaonliao as ilhairt pirhtvetyo as érék uyisarlask óla irtait, Bolgár fdjegyaó as ujjaa Spill sir has to a a le­ heléiig sít uerial iléiitt gyiub'UÓJ lol a gyku gyólokeaetci milyen meghatotta. Ab emllkeaetbul i'liaatt borsód lóeyiguibb mouaaatail a kóvetkraókbea kósAliuk .Milyen tiutelt tyiujyklekuet! A Uobkeai j/iunap óta. — kaiéin ,sue lak political kitJelmei tábbeiór allanlitbe eadartik a hvlierejel aiaialiskkel. A kibiknlii ktijaji AlJiiai alatt ilye, — ma u iimarknk • eient eityekat, arra iriayaattakit, hagy a kaleerej i« nemiet kálóttl ajyaij minil butább lejyan Miit aly nipueráek k lttáak a nemiet hó Bal, kik a had­ seregben veairi raliban tildék ile-tf —móri eajtalt beaatakel mily .fajlalim. mejytnk ilyen álsUújieek kimalAiival T — elmenliai nem tudjuk: etek mizyar nalreiakkú átireiai tnljnk: Sq;ymillóiin* ó'Ár> ói uealmitliu Punról, Skadar ar, óéi ói oruicni hirnevd nemielaljóaek móllá earjakint, feakólt lelku-dietel apalu kátéié.,ég-.I ti vúa együtt a búinak aharelúit. a kirily iriatl kivijét <yy h«<u< ee vilii k(tavai pó­ lyán.’-— lejutóbb a nemiet alva vé lerejóa-k uentelve veaeri tvlajdennit, mely-ek eoraiba úttal lelkinek jutalma való, meri kia,tebb juthatott magyar vireihei. Iloiy me;tirt óaeihei. mi raajyarnk mejuejinyedtOnk egr Wladár Viktor, bőidet eialúlapival, ejy bú polgárral, egy dalia termett vilin vo«t ov. alesprros. Ladeeaórrel, — egy fórlnval, kiben a aaeróa/eóg. aa igueagiriot ia neme, gondelkoiia bóromaiga. — a lovagiaeaóg pildiaykipa gyantát megtaate,Ilinek; — ói ka meg i, iiegoayedtAnk egy példányaién! pólyával, mely jelel tebeteiggel hvuiu pólyán ót kocikóitatott tiedet kudútt a bau eidelmibin babirirt. meg la Suntljdhlr Gróf Zichy Livia ő mnlga e hó 24-én gaalagodtunk e y oly piUaeaeru emlékkel, mely a nemtől ifjúp.-párdony- és patvarezi birtokai megszemlélése végett • igának igen eoki ttaddkló veiórciillaga ló,ven. megyénkbe utazott, mely alkalomm.il városunkat is be­ UlAanktiiól oebanll uleelnkben megdieeitlt kideeiór. mi­ dén kéayeaea válunk drága porai Ildi. — nem vig ^italodra eaacses látogatásával tüntette ki. A grófnő ő excja, ki a rotett lónyad elveaalaaón; ceak nayMivo; b így bírjuk pályáid.néli. gróf Zichy Zsigmond senior birtoklása idejében, üMiúgH i« bikái •irh<lmol(t, mely n magyar néniét ia ebben mint a teljhntalmazott gr. Zichy Nándor neje, gyakorta a Te etilé vármegyéd eaont kegyeletinek tárgyi m aradand min­ és hosszabb időket töltött Zsélyben és Gárdonyban s den időkre I Ott voltak arealidtagokon ia k ari rokonokon klvUnmavárosunk irányában is mindenkor élénk érdeklődést ta­ gyében nlloaáaoii tenyiegea ia etabadaitolt iltemáayn liutiknr núsított: jelenlegi rövid itt tartózkodása alatt a pár év teljen diliben ói uipolyiigl ttaoltó te italét, melynek egyik tagja óta létesitetl szembeötlő haladat állal igen kellemesen vitte eolyea párnán ai alliboratgy eaámoa rendjeleit e kamaráit kuktát, továbbá: Blantt oirelaani. Ilrrkoni, tfelb'gnó. Ilirvótb volt meglepve. A grófnő 25-éű a legjobb egészségben Mikléinó, Ihulr Haliul Ivánka Ltúlink. Ivánka Oeikórai. Znihagyta cl vidékünket. caór Jólétink. Kulinyi Zilgmondni. Okallcaónyi Oyírgyaó ót ta­ Klnevttei Orooi Uikblt, i l ioncii tör jiriibítad; mty knya, Sighy Benőnk. Vayda l'ólni. Virebillyi Jéiaofnk. Zmoekilnó uar|,lmú albirtje lólyoml JArjiabirövA neveltetett ki. ói lkaya;toeibbk: Ánleger Ltuió. Baroai litván tikivá. Bolgár •) E ravatbnn káúötlekirt nem vAllú (élelmijei n daark. Endre fájogyad. Birka latrán, Qalnbacher Nándor kir. tin. ú- Hírek és Különfélék aokekbaa. aímciak a tagok, boáim a kteóaaóggú eaamboa ia ayijtauaaak oly úioyók. hogy aa tatotok Ataliaoa kodvoltaógi'ku viljaaik. Ai igy oltóit.Itt maakte órAkai ige a kaUomaaaA tett. Kertel voiér IgeagaU ir róasfiakru as Altai, hogy a Ubbi kuttt ilmoadla hogy mi vuórli ót oua aagy foatoaaógá AllAaibaa. akkor, midié erre hála totoaaek aaikeóge alaea. Most mige<ak aaayit tortáik kidről kólúaaoógfiakaok kijaloataad. hogy a naórigaagató édes telteire aa onaAguaaa tímárt dr. Ké­ rte' egyetemi luknak. A .dudák te Iparúik ólt- Utalsafivetkiait loUimkayi* jó ke tokra vas biava óa aom oly dti-octarra. akit agy aep kidoblak a bóráiról ói mtiaip .Hilolsafivotkosatat* alakit VógSl jaliaheijik uittú mór ut ia. hogy ea idei .Avi ktegyülés móju atotjka fog Badaputee megtartataL valamiét est la. hegy aa IMS évi uelróayak atka hatasAstóli vagyis a klói'tett S<1 frtoi riaijigy alia l írt ZO kr tiuta hassoa fog oialatikll flailtelal. felelte nerkeosU. FELHÍVÁS. Jégkir-sUani biztositisra, . Aini liüKií -ünilal . f5<kTjrzkö’<a*3’a S.-0-.ymzstawtoA lejjiliajfisikbu és kgeliiyisebbei eszközli a jégkáruleni biztosítási, bővebb felvilágosítással szolgála főflgynOkaég Feledi. Koharich. �NÓGRÁDI LAPOK. Árverési hirdetmény. - HIRDETMÉNY-. AZSÉLYI „SÓSÁR" FÜRDŐ megnyitása. Országnzcrte wmeretes immár a zsélyi .sósár* ftlnlő kitűnő gyógyha* tása, miért is sietek a gyógyulási. üilOlést vagy szórakoziist kereső t. kö­ zönség becses tudomására juttatni, hogy az általam bérelt, részben javított, de legnagyobbrészt uj berendezésekkel gyarapilott fürdői f. /■». mlí..jiiw hó 1-Jóih nyitom meg. A fürdőszobák kényelmesek, a bútorzat bárkinek igényéi kielégítheti; az étkezésre pedig a legkiválóbb gondot fordítandók. Maga a fürdő területe parkírozott, sétányokkal ellátva s igy mi kivánni való sem marad, mi a t. közönséget kielégitcné. Nem szándékom igen sok fürdő módjára a magas díj megálapitás, de hogy ez a huzamosb ittartózkodást igénybe vevő fürdővendégek részére még jutányos!* lehessen, szíves­ kedjék a t. közönség alulirt fűrdőliérlőliöz fordulni és pedig május 1-éig B.-Gyannaton Islván-utca 466. sz. saját házában, azontúl a fürdőben. AlyliroU Csóütaataxgpaiaok eireifl közhírre t*x«. hogy • Balt* Béla c>áílíatfeMi tartat*. *» 4rx4«*gye^a. ingtad határában faivá e« a kgrtdi'll m tljkvbeo Aj f*3 i—l>r«xxm alatt Mt«tt fjnaüxbirtok a Icfí-udi 7»» <1 tikvl.rq A I 1 11 «or x aUu fogtalt cartaba • irt-L-rM07 frt, végál • -g*a«h >». »x tjk»b*o A i 1—3*. ‘■du® >Uft Mvrtt n*M«« Mrt*k 2B9MI írt kikiáltóéi ar n»*íi-<l /• 1^'fO éri májút hó 17 \Uitnhrledlki M/lján d e. // órakor Termákén * rátáig, ktr jaráaharnaAg tcükkaujfei htvataiábxn. B'gtartacdu óokrtytae bírt. ár**' » 0aea eeetlef a kikiáltás éroa alul i« el adata • f«/g. . Vetni axhadákeiák tartoxoak ax ingatlanuk fntk*t*U b»•ahrhaak io , ké*gp*nxb«& vagy o»ad*kkáp*a papirekbaa hánatpinx fvjábca Utasai. Badapaetaa. IStiK á*í apriha U Ü-én TÓTH G-TTTTX.^.. cgytéd. mint •bakon B.l« HeU Uoadaoko Eddig felülmúlhatatlan. MAAGER W. csukamáj-olaja (Z«et3«xt&xa&i Maager Vilmostól Becsben. Stücz Antal, A legelső orvosi lekíolclyek állal megvizs­ gáltatván, kJsrjras raiuthatiUp a-i.it. a gyerme­ keknek is különösen ajánlható és múlt legtisztább legjobb, legtermészetesebb és ieghathatósabbnak elismert ser-ajánltatik t£áó- és sia’JhaurUr. gSr- btreak. mtikertéaz. a a za^ljri («6*4r) fjrdu béri je. vtly, linir, ia;auuk, Virkl&UMk. cirlgThaUíiáítk, Egy N’ógníd vagy ilontinegyébeu fekvő kisebb nemesi vagy urb. birtok, zuely,* 80—m. 100 holdig terjedhet, jó minőségű talajjal, a rajta lévő fundus iustruclussal egy Ott megvételre kerestetik, lehetőleg a inár kiépített vagy kiépítendő vasút vonal mellett. Ajánlatok e lap szerkesztőségéhez intézendők. •iíjsajSUa stb. ellen. — Egy Üve£ ára 1 forint. — Kap­ ható a gyári raktárban: Wien, III. Oeziric. Ueuinarkt 3. C., hipltiló Bilaisi-Ujinutoa; (SERlEUlk G1ÓBGY is külTZ ÖDO\ •jugvstrrfsi araknál. 1722—890. «. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Vasöntöde és Gépgyár RÉ3ZVÉNTTÁR3ASAG BUDAPESTEN. Városi iroda és mklúr. VI Pttfaaalczky-atcza 14 az. SCHLICK-féle szab. 2 és 3 vasú ekéit és szabadulni. xxiél3ritő elréit, ■Myili akiit AartaaUkhal, endatl khllk ea Vltatstele eLL’y vtiisú. ekéit taldjmireló eszilzeit, boronáit és réftöró beazereit Nó?ridvArtne-’ye, gkcai járásba osztott ibslovai körorvosi állomálra rzeun-l pályázat uyivatlc. A körhöz melynek szék bolya Abeiova, kivetkező községek tanúsnak: Abeiova, Leorrora, Madacska, Nedelistye, Policlmó, Sál ye, Alsó Sz’regovi, Tót Kia fala. Tót Keleciéoy, Felső -Szlregova, Ho.oazaok, Szenna, Priboj Alsó és Felad Tiozovnik, Ó Hot* t» Veres A körorvos évi fizeteso 800 frt, mely Keszeg ne­ gyedévenkénti részletekben a kór községei Által elére fiictte’ik, további a vármegyei szabályrendeletben megállapított látoga'ási dijakkal van javadalmazva A körorvos a kör minden zAzsígébeu saját fu­ varköltségén rendesen havonként egyaz<-r tartozik meg­ jelenni Felhivatnak mindazok, a kik ezen Állomást el­ nyerni úhij'jlk, bogy az 1876 XIV t. ez. 143. $ a, az 1*83 1. 1. ez. 9. § a, illetve az J88Ő. XXII t. ez. 73 § a érelmében, a szabályszerűen felszerelt kérvé­ nyüket folyó évi májashó 27 ig a hivatalnál annál is inkább benyújtsák, mivel a későbben érkezettek fi­ gyelembe nem fognak vétetni. A választás folyó évi mijusbó 2a ik napjának d e 10 óráján Abelován a köz>ég ház .oil log meg­ tartatni Kelt Gáctoo, 1890. april. hó 10-én Szakai! járási főszolgabíró 1173 -1690. P. ix. SUxdte t33n.ézs.y. A Szánéi köué(b<u zyaloralt itilaárá.i je<*-t m-sáilapitott kártalaoiliii útsaegr* vonatkozóiét az ISS9. Ovi az. i(axsácücTm>aústsri rendelet 9. 4. 10. $j-Mhoz képeit aa egyezlég m fkiaórléae a ax igioyek tárgyaUiare határidőéi 1390 Set janist hj 94a d t 9 órája a kir tóreinyuók 10. széna hivatal uobájibi ki* .teteti. MJy batáridőre a kózbixtokoaiág tagjai, «i«C pedig axok-ts a kiknek ax idósó végzi, kálón aaa káxbeaettetik dgyelaezteUaacl as elmaradásnak az idézett nndelatlxa megál­ lapított következményeire, ezenel idéztetnek. A b.-gyarmati kir. Urváayuák 1390. árt marezxaa hó 19. Nevünk alatt mindennemű caekélyebb minőségű áruk lesznek forgalomba hozva. Ezen a nagyénlcmű közönséget károsító eljárás elkerülése céljá­ ból mipden darab gyárainkból kikeriiló árút fenti törvényesen beiktatott védjegyünkkel latjuk el, mi tehát csak oly árukat ismerünk d saját készítményünknek, >. , : {valódi szepességinek Valódi Képesség! vászon és danusik áruink kaphatók: HIM1LER BERTALAN IRNÍL B. GYARMATON wm KIMLY ts Öltöny-szövetek. PeraTÍaa ha doaakiar a fópipaá] aaiaára, aaabHrManat •Hírt •« 4a hír- hltataliokl sjyearsha aaúrat.k, taihbhh hadaatyia-. tülalté-, ts sáli- ta eraaajl lássak atVahra. tslieaaita! és játékssital Baapthk. Ledaa. ria-s-iatia aalaVOri la. •adésikahétakra Miiákelaek. s!siá-p!aié:k « -IS frUc ath. Mladia olcsóbban, mai bárhol, a a mslletl lejjohb aa lejtartioabb ■haioéfboa. Stikarofsky János Brűnnben. melyek ezen védjegygycl bélyegezve vannak. Csak tiszta lenfolyadékból készült vászon- és damxv.knemüink kizjirőiug gyepen féltén!vét a kárpátok alján, így azok jó­ ságra és tartósságra felülmúlhatatlanok. •—lo TUSAI KÉJSMÁHK An«xtrlx-M»tjrxrar»xic lefax^yobb poiztó raktári. Minták bírásat**. A t. axabáaettar urak rátaára • Uclcrtaiaxtxhh t l«f«i*bb ■lalakixyvak 10 frtaaírtU volt atáavAtaU mtfreaila* Htek blrataalrv. AlixaáVfOO.Oto írtat B«xhxlxJá raktárj«baa. ▼xUJi vUágüzleteanea tar»taxeta««a aok ■araták cjhl átxxe. ♦• * mivel ezekrtl ■tatki kllJtnl leirtettea, niv««ca viiizkftf tOa a ■•^rvadell ilva«aü naradekokat Ax vx<y kic«erxl«<a xxokat, va<j a piait kálium vittax. MtrxdÁkok ■•grxadeUUaál ixtkxágex, hagy a xxia, hotaxáiig la ár aegxdva l«gy«a. Levtlérek : ta agy arai, francaikat, alattit, l*ngr»l&l, olaaaul á« cochUL 8-20. 1S63—13». az. 1584—1890. sx. Árverési birdeta éayi kivonat. 3395—é'JO az. A XjActaay; kir. jbiróxág aint telakkóayrx hatóiig kőxhirrá tetxi. hogy a kir. állaakincatár rtgrrtajtataaak. Dabra írttá x rtgrehajtart axenredó elleni SS frt 4 kr likekftretalM í« járulékai írínti ví<r«hajti«i ügyiben a b.*<yaraati kir. Urriar<xik iá «xéCfitayi kir. jbirúskf) tartírtén Űrt Ba«a k»x«í< huaríbaa fekrt, a basái 20C. ax tlkrbea A. L i. aor<x rétre 41 frt. ncvanazna u ti ke beli IL 1—13 axiui híx- keltetek ifi kAUtsicre OH frt. valaníat a kaeai 1IJ. exAsó tjkvbeli t 1- eorea.' exúlUre (ISö. |) egtxxbea M feriat. a t I. 2 aortxlsa eaűllore (I&6 $ } e£í«iben 18 főhet, a + X eoru alatti eréllőre (lS4. »£i*xben I! írt h i f 4 aorix. trtl üre 136 f) axinUa eci<xbea 101 írtban aa kr«<Hrt ea*an«l meríllapitatt ktktíltáxi írbta ölre a* delta, ét ho<r a feanobb aegelo.t iagntiaaok aa 18Kk éri joaiun b^ 4-ik axpjaa d e 10 órakor Buta kAa«Í£ híxáaál aeftartaa U nyilvános Arveréxea a ■•^állapított kikikltAxi ároáalil ia eladatai fogaak. Arveretni txándéXosók tartanaik ax ingatlanok becaárának >5 *Ját héaepíatbea -rajt ax tArtULX t. ea. 4& f-Ahaa |elaett irfolyam-aa) &ximitált és ax 1481. évi aoveaber bő I-éa S333. n. a. kait ií ia«kxtgyBÍaí«xteri rendelet X f.baa kiJelAH ovadékképei értékpapírban a kiküldött ke sebes letenni, avagy ax 18B1. LXt.cs 170 |.a értalnéb/n a bánrtpénxnek a birt•i<aki előleget elhelyesésírtl ktíUított exabÁlysxerd elimerrtoyt átaxolg áltatni. Sxécxénybea, kir. jirivbítvtá£nál mint telekkönyvi baté•Ignil 1&90 évi február 13. HU—18*1- na. ISlrtüetrxxéxiy. SClxxXe txxxöixy. zecirdexrxxöxxy. A Bál khzságbsn gynknr.lt itxlmirási jxgárt mtgál lapított kártalanitázi Aazzrgr* ronalkoxó ng aa IW9. ári 45695. selma igasaágdgyalnisttar r»ad,t-t V Sí 10. M-alhea kipntt az •gyaztág mngkUátUa. a aa Iginvrk tárgyxUürx határidók! ISX>. ávfjaains hé IS.án 4 « 9 érája a kir. tór>*nyxUk 10 szama hivatal aaobájábs kitllzatalt. Malr hsláridórn a k6ablrtnkoasá< tagjai, mág pádig azok la a klka-k az l-U*5 vágata kába asm káabaalttaUk Agyaim,atstáaaal aa slmaradárnak aa IJáaatt randalatban magállapitntt kSrntkszmáay <ira. varnntl idáztalnek. á b.-gyaraatl kit. Űzik. 1990. ári mxrcxlnt hé tl-án A Az’Bodeny kéxségbes gyakorolt italáért»í jogért ra-gkltapitott kirtilanitifii Amecre vonatkortlM sx 18<J évi 4W? l. te. i£nxiíc*<ymnirt»ri rendelet 9 éa 10 H-aihox k^p««t ex e^yet* •*€ mefkiaérllae • se icénvék tar^rxlkaérx hnlkndrtl I8W. évi juoíai bd 30 in d e. 8 órép a kir. tArvényaxék 10. axima hiva­ tal eiobijiba kitkietett. M*ly katarid re a köt'á-rtakoeaA^ tatjai, ■éC pedlc átok it. a kiknek aa idéai vé<aé* kién n*u ktaheeíttetik, fltyelmextelétwl ax elmaradásnak ax idtartt r*ad*letbeu ■•CÍUapitott kóvetkexméayeíre et-anel idéxtrtaek. _ A U-syarniati kir. taxik, UM0. évi Marcsiéi hl Sl-én. A Bi»str»e«kakÁteé£bea£yakorelt italavréei jogért m«<áUapitott kirt«laaltkű tx«ae<r* vonatkoulm ex |»*9. évi í34>3 ea. Í£ta«k<tCVMÍai«steri realelet •. *4 10. |j.-alhat képért a* •é< meckitérlée-r • ua igények tárgy la&ara kataridrtl |8». évi Janist hő li-én4 e. 9 órája a kir. törvény«*ék 10 ea. hivatal •tahijába kitdaatrtt M»ty katari l a re a k 'Xairtek >«eág tagjai. mé* pedig ások, a kiknek aa Héti végűi kai ta n«M néxbeeit' tátik. Agyelnt*italéiul at eln traláintk ex idéaotl rendaietbes ■ vgUtapított kx/ett ennie veire exenail i-Intetnek. A b.-gyarmati k r. taxák. IS» évi ■arcaiul hé 2i~ée- Nyomatott a kiadótulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1890. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00868.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1890_04_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1890-04-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 18. évfolyam 17. szám (1890. április 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom