<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3851" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3851?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-18T03:25:54+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="3281">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a4af0b8fefd2f3f797a22d09c0211fe.jpg</src>
      <authentication>1686c90d2b6210e113b113854aad1ef6</authentication>
    </file>
    <file fileId="3282">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3f5114e825665a7c989d2e3a9e0bc3e9.pdf</src>
      <authentication>35c85fe4044be2afac071a5f49d77103</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115982">
                  <text>Balassa-Gyarmat, 1890. április 20.

16. szám.

XVIII-ik évfolyam.

NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ
Politikai, Társadalmi
Előfizetési ár: Egész

évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr.
Egyes szám ára: 15 krajcár Előfizetni
csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton.

Nógrádvármegye székhelye.
Mint e lapok legutóbbi számában foglalt
felszólalásokból is kitűnik: a helyi és vidéki
kedvezmények utánni sóvárgás megyénk szék­
házát B.-Gyarmatról Losonczra áttelepíteni vá­
gyakozik, nem méltatva Ügyeimére azt, hogy
ezen, több mint hatazázados jogszerű usus és
birtoklás ellen megkísértett tusakodás az egész
vármegye, sőt az ösz-állam érdekeivel ellen­
tétben áll.
B.-Gyarmatot nem a véletlen, nem a haj­
dan nagyon is kis-község csekély számú lakossá­
gának ambitiója tette Nógrádvánnegye székhe­
lyévé; hanem megtette a XIU. században az ősi
vármegyei szerkezetnek megalakításakor a hely­
nek politikai tekintetben legalkalmasabb volta,
és bizonyára oly elvek és szempontok irányadása
mellett, mellyek a vármegyét alkotó elemek és
az ösz-állam érdekének mérlegébe a legnagyobb
súlyt vetették. Ezen állitmány mellett tanúsko­
dik a történetem, melynek tanúságára hallgatni
ép' oly hasznos az uj-alkolásoknál,. valamint a
nemzet géniuszára a reform törekvéseknél.
Nógrádvánnegye, mely elsődleges helyhatósági szerkezetében már az 1108-dik év előtt
constituálva volt; a Xlll. század utolsó negye­
détől, wnnTLkatjuk (273. iv éta, midőn már a vár­
megyei rendszer fejlődésének második virágzását
élte, hiteles oklevelek tanúsága szerint gyűléseit
folylon-folyvást B.-Gyarmat területén tartotta.
Nem e lapok, nem e czikk keretébe való,
hogy ezen állítmányokat történettudományi hoszs-zns idézetekkel támogassuk. Elég tegyen felhoz­
nunk, hogy 1339-ik évtől kezdve a XVI. század
derekáig számtalan oklevelek bizonyítják Gyar­
matnak vármegyei székhelyiségét. Sőt még nyomósabban szólnak e mellett azon oklevelek,
melyek azt igazolják, hogy nemcsak e vármegye
tartotta rendes közgyűléseit Gyarmaton, hanem,
valahányszor szükség volt, mindannyiszor a
szomszéd vármegyék valamelyikével együtt a
XIV.—XV. században szokásos nádori gyű­
lések is i!yarm&lt;í't&gt;» (és soha sem Losonezon, sem
másutt) tartattak. Ennek bizonyítására nézve
hivatkozhatunk összes eddig kiadott nagyszámú
okleveles gyűjteményeinkre, de rövidség okáért
csak némelyeket említsünk meg.
így 1342-ium Garai Miklós nádor Nógnád
és Heves vármegyék gyűlését tartotta B.-Gyarmaton. (Fejér Cod. dipl. Vili. 7. 354. és Kovachich Form. Solenn. 6—7.)
így 1357. és 1359-ben Konth Miklós, 1300—
1309-ben Lásaló nádor, 1373., 1388.—1391.
yebek Imre nádor;. 1412-ben Garai Miklós ná­
dor, 1429-ben Palóczi Máté nádor Nógrád és
Hont vármegyék nádori gyűléseit tartották B.Gyarmaton, ott tudniillik, hol a vármegyei mu­
nicipium rendes székhelye volt. (Fejér cod. dipl.
IX. 2. 024. — IX. 3. 104. és 121. — IX. 0.
151. — IX. 4. 200. — IX. 7. 337. — X. 5.
351.’ — X. 7. 180. — Gr. Zichy levéltár, n.
muzeum. stb.)
És ezen vármegyei gyülésezésnek Gyarma­
ton tartása szakadatlanul tartott tovább is Nóg­
rád várának 1544. éviién törökkézbe jutásáig,
a nélkül, hogy ez ideig, sőt 1597. évig, arról,
hogy Losonezon a vármegye gyűlést tartott volna,
legkisebb hiteles adatot találhatnánk.
A török hódoltság idejében okozatszerüleg
a helyhatósági viszonyok is megváltoztak, meg­
zavarodtak. A vármegyét alkotó, etem, a nemes­
ség. felhúzódott a még meg nem hóditolt terü­
letekre, és a municipalis ügyek elintézésére oly
helyen gyülekezett össze, hol az ellenséges por­
tyázásoktól biztosságban érezhette magát. Eleinte
Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Fűtek várában,
inig e várak magyar kézben maradtak. 1554.
Sept. 4-én Fülek vára is elesvén, az oda 1'!,
állomásnyinrfekvő Losoncz bizonyára nem volt
biztos hely gyűlések tartására, sőt lakossainak

s

Közgazdászati Hetilap.

Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz
intézendők.
A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz kerülendők.

színe, java maga is sietett biztosabb helyre fel
Beszterczebányára, vágj- legalább is Zólyomba
menekülni. Igaz, hogy 1577-ig még magyar
kézben volt Divény és Somoskő vára, de aman­
nak a kapzsi Balassa nemzetség lévén ura. oda
ennek csak megszorult bizalmas, csekély számú
párthívei vágyakozhattak. Somoskőnek ura az
akkori főispán gúthi Országh Kristóf lévén, le­
hetséges, hogy ott az 1550—1577. évi időköz­
ben egy két gyűlés tartatott, csak hogy maga
a főispán is biztosabbnak tartá Nyitramegyében
Csejthe várában tartani lakását.
Az 1593. évi szerencsés hadjárat következ­
tében Fülek és ji szomszédos várak is vissza­
kerülvén az ország birtokába. Fülek vára lön
nemcsak Nógrád, de Heves és Pest vármegyék­
nek is gyüléstarlási menedékhelyévé, és az ma­
radt 1683-ig, midőn Fűtek várát a törökkel
szövetkezett Tököly Imre által a végső catastropha sújtotta. Ekkor égett olt el a megye le­
véltára is, a mi azt tanúsítja, hogy megyénk­
nek a török uralom korában székhelyéül tekin­
tetett, daczára annak, hogy ezen kilenczven évi
időszakban, valamint Gács és Szécsény várában,
különösen 1652—1654. években, úgy Losonezon
is néha, mint Fűtekhez közel cső helyen tar­
tattak megyei gyűlések, de ezek főleg azon ok­
nál fogva tartattak Fülek vár területén kivfll és
túl, mivel a Füleken és környékén lakó nemes­
ségnek gyakorta, kivált pedig Fütek“várában
Wesselényi Ferencz nádorsága alatt a füleki vár
alkapitánya, a német eredetű és érzésű linger
Mártonnal éles és sérelmes viszálykodása évekig,
egészen Unger Marton iialáláig tartott.
Szóval, Fülek vár eleste óta (1683.) nem
volt a vármegyénekálíandó székhelyeTsmétnyolczvan évig (1763^ Időnként — mint napjainkban a
természettudósok vándorolva, — helyi és ma­
gán érdekek sugallata szerint itt, ott, nemcsak
Gács, Losoncz, Somoskő, Hollókő, hanem Sztregova, Szakai, Ludány, Bolyán, Zellő és más
községekben az alispán vagy főjegyző lakóbe.lyén tartotta a megye magistratúalis testületé
gyűléseit, természetesen a nélkül, hogy ezen
kényszerült állapot Gyarmatnak ősi jogát meg­
ingathatta volna. De az említetteken kívül 1744.
február 4-én Nógrád vármegye tiszt választó ülé­
sét l■adkert«» tartotta, a. mit azért kell hango­
sabban feltüntetnem, mert ez oly mozzanat,
melynek semmi magán érdekű okát nem ismer­
vén, a vármegye székhelyének kérdésében, egye­
dül azon gravitationalis súlypontnak tulajdonít­
ható, mely mindig e megyének déli vagyis alsó
részére esett.
Az eddig eléadottak után föltűnhetik az,
hogy a török uralom megszűntével miért azon­
nal nem áHitlatott vissza Gyarmatra a vármegye
székháza? Ennek egyik legfőbb oka az volt,
hogy midőn 1663-ban a török Szécsényt, Hol­
lókőt, Drégely-Palánkot ismét elfoglalta, B.Gyarmatot is várával együtt annyira elpusztí­
totta, hogy az 1688. évi egyházi vizsgálat szavai
szerint olt kő kövön nem maradt, tehát laktalan pusztasággá lett. Továbbá, midőn . azután
1690-ben Gyarmatnak akkori földes urai annak
újra megtclepilésél megkezdték, a Balassa nem­
zetség egymás között oly villongásba tőrt ki,
mely épen nem volt alkalmas arra, hogy a
varmegye tőlük egy székház építésére alkalmas
szaluul (curialis) telket szerezhessen. Végre tud­
nunk kell, hogy a főispán akkor gr. Forgách
II. Adáin, egyszersmind Szécsény és Gács ura
volt. E körülményeket egybe vetve, megtaláljuk
a választ arra, hogy ezen korszakban (1684—
1696.) Nógrád megye gyűléseit miért nem Gyar­
maton, hanem az akkori főispán birtokain Szécsényben, Losonezon, Gácson tartotta. De valódi
praetorialis ház (megyeház) akkor sehol sem
létezett. A megye rabjai Gács várában őriztettek.
Az 1695. évi február 7-ki gyűlésből utasította
ugyan a vármegye alispánját, hogy börtönt Lo­

Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és
többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek.
Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr.

Nyilttér garmond sor: 20 kr.

sonezon épilessen, sőt az is elhatároztatott, hogy
a székház alkalmasabb helyen (in loco commodiori) épitessék. De ez mind elmaradt. Nem
sokára:
A XVIII. század elején kiütött a kuruez
világ, II. Rákóczi Ferencz úgynevezett fölkelése,
mely a vármegye nemességének szine-javát a
táborba vonzotta, és a vármegye csak az opportunitáshoz alkalmazkodva, gyakorolhatta imitt
amott helyhatósági életét, tarthatta gyűléseit,
mindaddig, inig a hazában a forradalom és anmak hosszan tartó utó-hullámzásai végképen el
nem simultak, mert minden politikai forrongás­
nak megvannak azon utóliatási tünetei, melyek
bizonyos ideig tarló zsibbadt lespedésben nyi­
latkoznak.
Végre azonban a belbéke visszatértének
nyugodtabb időszakában Mária Terézia uralko­
dás;! alatt Nógrádvánnegye Rendéinél is uj életre
lobbant az állandó székház építésének eszméje,
és pedig elsősorban azon jogosult tervvel, hogy
az ismét Gyarmaton tegyen. Elhatározták tehát
1754-ben a megyeház építését, mivel azonban
Gyarmatra nézve az említett akadályok némelyike
még felín állott, és többi közt az is, hogy ott
nagyobb számú katonaság állandóan kaszámyázott, a mi a szabad alkotmányosság gyakorlá­
sára nézve a Rendeket akkorban feszélyezte, a
Gyarmattal (taláros Szügy községben vásároltak
telkei, ésazon emeletes házakat építtetvén, 1763.
év óta volt a vármegye gyűléseinek, törvény­
székének és levéltárának, szóval az egész vár­
megyének székhelye egész 1790-ik évig, midőn
sikerült a vánnegyéuekLK-Gyarmaton az állafntól megvásárolt kaszárnyákból átalakított és ki­
bővített épületekbe mint székházába bejutnia.
Ezen, úgyszólván, újra hazatelepedés után
negyven és nehány évre, midőn már a régi
épületek itt Is nemcsak romlottaknak, de szűkekpek is bizonyultak, és igy egy lágasb és csi­
nosabb, a kor szükségleteihez mért alakban és
arányban emelendő székháznak építési terve
foglalkoztatta e vármegye intéző köreit; fölébredt
Losoncz városának verseny-vágya és megkisérlé
az átköltöztetés érdekében a testvér-harezot, de
az eredményre nem vezetett Az akkori kitűnő
alispán Tihanyi Ferencz erélye és buzgalma és
a Rendek többségének részrehajlatlan és önzet­
len közreműködése mellett, a nemesség önkéöytes adakozása és az adózó nép hozzájárulásával
felemelkedtek az épületek a ,Köz-0gynek* ér­
dekében oly derekasan és oly csínnal, hogy rit­
kítják párjukat e hazában és 1835. octóber
19-én ünnepélyes felavatással nyíltak meg termei.
Ezen vázlatból kitűnik az, hogy B.-Gyarmat
városának azon joga, hogy Nógrádvármegyének
székhelye tegyen, hatszázados történelmi alapon
áll. Kitűnik az, hogy azon tekintetek, melyek
hat század folyamában meg nem ingathatták
azon föltételeket, melyeknek alapján az összes
.politikai érdekek B.-Gyarmat székhelyisége mel­
lett szólották, most is épségben állanak. Kitű­
nik az, hogy B.-Gyarmat hajdani vára és praesidiuma a török világban .épen azon szolgálatot
tette LÓsoncznak, a mit tett ez ország egész
nyugotcurópának.
Valóban megütközést kell tehát, hogy kelt­
sen Losoncz város rivalitásának azon merény­
lete, melyet a testvér-város ősi joga elten meg­
kísérteni nem szégyenkezik.
Örüljön szerencsésebb sorsának Losoncz
városa, mely valamint régebben a hírhedt fü­
leki Fulkus, úgy II. András király korától a
Losonczy és BánfTy nemzetségek, majd a Főrgáchok birtoka volt, hogy előbb kibontakozha­
tott feudális viszonyaiból, mint B.-Gyarmat,
mely 1246. óla a Balassák alatt nyögött, és
csak a legutóbbi évek szabadilák fel az ősi úr­
béri viszonyok kötelékeiből.
Örüljön Losoncz városa azon előnyeinek,
melylyekkel a sors culturalis és gazdasági te-

Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

�nógrádi

kintetbetn megáldotta s élvezze és gyarapítsa
azokat. Valamint B.-Gyarmatnak*, úgy bizonyára
Losoncinak. is meg van a maga missiója, mely;
Jtek betöltésében keresheti jólétét és dicsőségét.
Az elfogulatjanság nem vonja kétségbe jogosult
érdemeit. A történelmi végzet Losoncz város
hivatását odafel északfelé szabta ki, ott kell néki
helyéi megállnia. B.-Gyarmatjiak más a hivatása,
és abban őt akadályozni vagy sérteni több a
testvér elleni bűnnél.

Iván.
Nagy

Válasz, a „Losoncz es Vidéke"* székhelybontó czikkeire.

lapok.

górság véres verejtékére olyan improduktív kölcsönö­
ket. melyeknek józan czélja nincs. Hiszen Losoncion
ma már oly nagy mértékre van emelve a házak adója,
hogy azt a szegény polgúnóTg elviselni képtejcn. Mí g
vagyunk győződve, hogy ha a közgyűlésre hozott szék­
helybontó bizottsági javaslat nem lett volna sutba téve
(hiszen a L. é- V.-ben sem olvastuk april 8-ka előtt),
hanem az 1886. XXII. L ez. 112 és 113 JJj-ai /értel­
mében közzétételeit volna, nem hisszük, hogy Losoncz
város komoly férflai közül ezen felette nagy megterkeltetés ellen föl nem szólallak volna. Különben még
ez a kölcsön törvényhatósági sanctiól is igényel.
A memorandum készítőknek azonban van ma­
gukhoz való őszök. Tudták ők azt jól,'hogy a 150,000
írt nem elég a Losoncion felépítendő székház költségeire.
.El kell tehát adni a b.-gyarmati székházal!*
A történeti igaz-ág kedvéért meg kell jegyeznünk,
hogy ezen székház felépítéséért — .a közügyért* —
Losoncz és a losonczi vidék semmit sem áldozott. A
monumentális székház, melynek párja csak kevés van
szele: e hazában, az alsó vidék természetbeni közmun­
kásából és az itteni urak (de ezek urak voltak ám!)
közadakozásából és csak csekély megyei adóból került
ki. A kegyelet még is azt irattá az épületre, hegyhát:
.Nógrád a közügyért!* Mily szép, mily nemes volt ezen
áldozat! A világ* azt hitte és azt hiszi, hogy ezt a szék­
házat az egész vármegye épitette, tehát hogy ahoz még
Losoncz is hozzájárult.
Ezen, itteni hazafias áldozatokból létrejött nagy
alkotást, melynek leltári értéke 405,000 írt, — a losonczi
lliskális urak el akarják adni — börtönnek.
Még a ver is tellázad az emberben!
Oly nagy az ingerültség ezen szemérmetlen és jog­
talan merénylet ellen, hogy azt a komolyabb emberek
alig képesek csititani.
Elvárjuk tehát óz intéző köröktől, hogy ezen me­
rényletet csirájában el fogják fojtani. Mert meg lehet,
amit ugyan nem h’szünk, hogy ma többségre kerekedik
Losoncz, de holnap ismét többségben lesz B.-Gyarmat.
Örökös harcz lesz az, mely feldúlja vármegyénk
lakosságúnak étidig élvezeti békés nyugalmát, mely nyu­
galom lehetővé telte, hogy honpolgári kötelességeink­
nek megfelelhettünk. Mindenki méltán átkozni fogja azt
a férfiút, aki ezen kérdést felvetette.
Losoncz tisztelt polgárságának pedig szivünkből
ajánljuk, hagyjon fel a nagyzási mániával, teljesítse
azon kulturhivatást, melyre a dolgok természetes és ren­
des folyása állal utalva van. Hány város van, melynek
nincs megyei székháza, mégis virulnak és prosperálnak
ezen városok — székház nélkül is.

hatszázados jogát, s mert Losonez fellépését indokolat­
lannak tartja, s egyedül arra alkalmasnak, hogy politikai,
társadalmi » részben hitfelekezeti harcról idézzen fel e
vármegyében, ugyanazért szükséges —*• úgymond —
lehetőleg elejét venni a czélra különben sem vezető izgal­
mak és súrlódásoknak.
Történelmi visszapillantást tár ezután élénk azon
50-GO év előtti időkből, midőn a vármegyei székház
a nép annyi verejtékével, » a nemesség ónmegadóztafásával Baiassa-Gyarmaton fölépúlt, s midőn szintén
elkeseredett küzdelmek folytak Losoncz és a régi jogai­
ban megerősített Gyarmat közölt. ;Ma pedig ha felvet­
tetik újból e székhely kérdése: a küzdelem még sokkal
tágabb körű, sokkal ádázabb lenne, mint volt akkoriban.
ó egyébként nem hiszi, hogy az úgynevezett ioson-

cziak czéljukat érjék, s e kérdés eldöntése nem is egye­
A .Losoncz és Vidékének* 15-ik számúban oly
dül a vármegye nagyobb vagy kisebb pártjától függ;
czikkek jelentek meg, melyek komolyan foglalkoznak a
a kormánynak a létező becses helyzettel, s a pénzügyi
megyei székhelynek- B.-Gyarmatról Losoncira leendő
áthelyezése kérdésében.
tekintetekkel számolni kell, ezek pedig egyálalán megAz april 8-ka, mint a czimzett lap írja, ragyogó
engedhetlennck tüntetik fel a losoncziak önző kívána­
betűkkel lesz felírva Losoncz történetében.* Mert c na-,
ténak teljesítését, főleg midőn egyéb felhozott érveik is
pon szavazott meg Losoncz város képviselő testületé
tarthatatlanok.
150,000 frtot és 10 hold földet a székházra. E napot
Bízik a megyebizottsági tagok higgadtságában, a
rózsakoszorú közt tünteti ki az ügyes czikkiró.
Április 28-án losoncion a párthivek confetöbbségben, hogy elejét fogja venni a bajnak; de ép
rentiára gyűlnek össze, s még meg sem volt választva
ezért ébrednünk és tennünk kell!
a polgármester, máris arra hivattak tel a párthivek.
Többszöri hangos éljenek szakították félbe és kí­
hogy akik az april 28-ki értekezleten részt óhajtanak
sérték ő nmlga államférfim, rögtönzött, magvas beszéd­
venni, jelentkezzenek a polgármesternél, aki kellemes
jét; mely utad barátságos megbeszélése következett a
kötelességének fogja tartani, hogy a jelentkezők elszál­
ltairól gondoskodjék.
teendőknek, határozatba menvén lerótt, hogy a LosonÍgy hát tudjuk honnan fuj a szél.
ezon april 28-ra egybehívott con farén fiával szemben a
Valóságos áprilisi szelek!
mi pártunknak is megyei értekezletet kell tartani, s ez
Aztán jön egy memorandum, melyben szegény
— hogy bizonytalanságban ne maradjon senki, B.-Gyarelhalt Pukomy Gusztáv uram bátyánk szelleme kisértget.
A szellem azonban a sírból is kikéi és eget kér, jelen
matra mielőbb összehívandó.
esetben ég helyeit: székhelyet, — törvényszéket, pénzügy­
így lón aztán az ellenértekezlet határidejéül m áigazgatóságot. Majd rájön a honvédségre is a sor. A
j u s 2-ika megalapítva, de erről máshelyütt bővebben.
királyi tábla? — az csak idő kérdése! — ,L* appetit
Most pedig örvendjünk, jaz egész vármegye jóvoltáért,
vient en mangeanl!*
hogy Szontagh Pál ő excja az actió terére kilépett!
A figyelmes olvasó mindjárt reájön, hogy ezen
czikkek rejtett alap hangja nem egyéb, mint Losoncz
város önös érdeke. — Ez szerintük most összeesik a
közjó érdekeivel. Losoncz önös érdeke tehát azt köve­
teli, hogy az ő kedvéért és érdekeért más városokat
tönkre tegyünk, hogy a történelmi dolgokat felforgas­
suk, a hagyományokat összeroinboljuk, a békét és nyu­
Múlt hétfőn április hó 14-én a senior gróf úr ő
galmat feldúljuk, — szóval ezen nagy érdekeket oda­
ragyméltósága, mint előre jeleztük, városunk képviselő­
dobjuk egy kis városka szemérmetlen aspirátióinak, mely
testületét látogatásával tüntette ki.
elég szerénytelen meg azt is hangoztatni, hogy az ő
Pont 10 órakor két fogat állott meg a nemzeti
helyzete és" szellemi tevékenysége jogosulttá teszi, azon
izinú lobogóval feldíszített székház előtt s ö excja a vá­
aspirácziora, hogy a megye székhelyévé lehessen. De ez
rosi rendőrtanácsos által a kapuban tiszteletteljesen
még semmi! — Hanem, hogy ő képe kicsinyben
Idvözöltelve, — jószágainak igazgatója dr. Steinmeyer
B.-Gyarmat város képviselőtestületének a várme­
Ögyan hogy jutott eszébe ez a szó?!) az ország liberalanos úr és a senioratusi uradalom felügyelője Galgóczy
törekréscinek.
gyeszékhely kérdésében kiküldőit bizottsága nem habo­
Béla ur kíséretében először is a város bírójához sietett.
Ennél azonban még jobb a memorandum! — zott fontos megbízatásában gyorsan járni el, s mull
Aki ismeri e derék főurat, jól tudja, hogy ő min,Uy jogos, sót szükséges (no, ez lehet) eszköznek talál­
iennek-inkább, csak-a sok ezeréin urnának ~netn Haratja.
szombaton april 12-én délután, az esős idő daezára ő
juk — úgymond — NógraJrármegye székhelyének LeIn medias re» ment tehát csakhamar a bíróval is, ki­
sonezra leendő áthelyezését Ezt követeli a nemzet, úri fogaton Hocpácict utazott, hogy vármegyénk egyik
jelentvén, hogy a tagosítás befejezte folytán akuttá vált
legtisztellebb veteránját s országos IckiiMélyű államfér­
a vármegye s a város érdekeinek egész halmaza.*
több kérdés, s a városi elöljáróságnak legutóbb két
Hogy mennyire jogtalan ez az éretlen kívánság, fiét: Szontagh Pál úr ő nagyméltóságát felkérje, misze­ ügyben hozzá intézett kérvényére kíván — az értesü­
azt Nagy Iván jeles történészünk, történelmi adatokkal rint álljon élére a pártnak, melyei ő oly jellemzőleg a
lése’ szerint egybehívott képviselőtestületi és előljárósági
lapunk első czikkében alaposan kifejti, de mi is vissza­
tagok előtt szóbeli kijelentéseket tenni, miket magára
térünk reá, — hanem hogy a székhely, áthelyezéséi a történelmileg meggyökörezclt megyei állapot pártjának
nézve kőtelezűkn"k ienvr. a város pedig Ő Excja ud­
nemzet és a vármegye kívánná, — ez csak afféle ,1 o- nevezett.
varias kifejezése s^e.i.ú. _..es tudomásul vegyen.
sonczi nagymondás.*
A küldöttségben, melyet ügybuzgó városi főbiránk
Mintegy félóráig folyt a beszélgetés a senior gróf
Tehát a helyzet és a szellemi tevékenység — alapja Reményi Károly vezetett, résztvettek: Aninger László, úr és a városbiró, továbbá néhány tekintélyes polgár
a székhely átkiváiíásának.
között, kiket a biró úr ő excjának bemutatott; majd
Bainlner Olló, Bende Gyula, dr. Feledi Ferencz, Gazdik
— Lássuk a helyzetet.
az Ízléssel elrendezett nagyterembe lépett be, mely ek­
— Losoncz Gömörmegye határán fekszik, Nógrád- Lajos, fői. Hotlovinszky Károly, Horváth Danö, Schultz kor már telve volt képviselőtestületi es előljárósági ta­
vármegye felső részében. Vannak községek, és ezen Lajos, Sztranyavszky Géza és Vannay Ignácz városi gok és érdeklődő városi polgárokkal. Kellemes hatást
községek száma nagy, melyek 100 kilométernyi távol­ képviselő urak.
látszott ő nagyméltóságára gyakorolni, midőn a legságra vannak tőle. — B.-Gyarmat ellenben délről, ke­
Midőn az öt kocsi berobogott a liorpácsi csendes eminensebb helyen, babérkoszorúval díszítve megpillantá
letről és éjszakról 50—GO kilométernyi úttal elérhető.
curia tágas udvarára s felhajtott a barátságos úri lak csak a multhéíen leleplezett arczképél.
Ha a székhely Losonczra attéttetnék, dunamelléki
Általános figyelem mellett és nagy Itatással üd­
községeink egytől egyig elszakadnának a vármegyétől. elé. csakhamar kinyílt a pitvar zárt ajtaja s házikön- vözlő ezután városunk bírája a kegyes senior gróf urat
Holott a mostani helyzet melleit szakadásról szó sincs, tősében barátságos arczczal lépett elénk, — hogy lehető s átnyujtá néki az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvi hiva­
s a vármegye ősi területe épségltcn fenntartható.
híven jellemezzük: a régi táblabirák haladásképes, sza­ talos kiadványát, rámutatván röviden az indokokra, mik
A mi a szellemi tevékenységet illeti, ne higyjc azt badelvű classicus alakja, a feddhetlen férfiú: l'homme a képviselőtestületet homagiális határozata hozatalában
Losoncz, hogy csak ő van a világon, hogy csak ott sans reproche Szontagh Pál; mellette pedig, szin­ vezérelték, s élteté ő cxcellcntiáját, miut Balassa-Gyarvan ébredés, máshol pedig tespedés.
matnak azuj korban legodaadóbb jóakaróját és legna­
B.-Gyarmat sem alszik. Ezen város is teljesít mis­ tén elénk sietve, az ő méltó hir barátja: tudós törté­ gyobb jótévőjéL
netírónk, s a vármegye monografusa, egyszersmind és
siókat, nagyobbakat, mint Losoncz.
A jélenlevők lelkes éljenzései után ő exja kezdett
Olyan nagyzássai szemben, mint amilyen a lo­ ez nem utolsó,érdem, Horpács község bírája: Nagy Iván. beszélni,' s mert — úgymond — kissé hosszasabb lesz,
sonczi szellemi tevékenység mellett felhozatik, kényte­
Bekerülve ő excjááak igénytelen, de annál barát­ kérte a jelenlévőket, hogy ülve hallgassák meg.
lenek vagyunk mi is a slatidika kiábrándító adataihoz ságosabb lakószobájába, vezetőnk meleghangú előadás­
Köszönetét mondott a város jó kivánataiért és
fordulni. Elismerjük, hogy a főgymnasium sokat len­
hálás érzületeinek újabban is nyilvánitott kifejezéséért.
dít Losoncxon, bár többet lendítene; de a többi dol­ sal tolmácsolta küldetésünk czélját, s mert a Lapujlőn
Részletesen értesült, úgymond, az alispán úrtól mind­
gokban a mostani helyzetben B.-Gyarmat minden te- e hó 8-án kell és így a mi mozgalmunkat is megelő­ azokról, mik az utolsó közgyűlésen csekély személyére vo­
* kintetben felül áll. A lakosság száma B.-Gyarmalon: zött ,Nyílt levél" már biztos zálogát képezte az ősz natkozólag történtek sjól esik az ő hajlott korában tapasz­
6581, Losonczoti csak 5037. — B.-Gyarmat intelligen- magyar dignitárius ezen megyei — sajnos, hogy most talnia, hogv az_emberi érjésjegnfimesebbíke;. a bála- _
tiája legalább is kétszer annyi — mint Losonr^é. 4. •első 'reridfiVé telt "kérdés TVánG legmelegebb * erdeTlőde-’ énét oly‘melegen dobog Balassa-Gyarmat polgárai ke­
--bAgyamiati’kereskedelem ’ íottM'élénkéül)', műit a lo­
belében ; ez egyébként amellett, hogy szép vonás, vala­
sonczi, hisz alig van Losonczon valamire való üzlet. A sének. bizalommal terjeszti elő a kérést, hogy a luson- mint egyesek, úgy a közönségeknek sem válhatiksoha
régi losonczi gymnasiumból kikerüli losonczi iparosok cziak fellépése ellen síkra szálló párt elnökségét ő nmlga kárára.
még csak érnek valamit, de az uj ipartörvények hatása elfogadni kegyeskedjék.
Ezután rátért ő excja azon actuális kérdésekre,
alatt felnőtt iparosok egy cseppet sem külömbek a b.A válasz pedig, mit erre nyertünk, oly emelkedett melyek immár a tagosítás! per teljes befejezte folytán
gyarmati iparosoknál.
szellemű, s történelmi és politikai meggyőző érvekben legközelebb megoldandók lesznek. Első ezek között a
B.-Gyarmaton van húrom pénzintézeL melyek kö­
annyira gazdag volt, hogy szintén hiba, miszerint gyors-‘ vármegyénél általa letelt alapítólevél szerint, a volt cenzül a b.-gyarmali takarékpénztár nagyobb forgalmat
sualisták, mint úrbéreseknek deciaráit zsellérek háztelkei
csinál egymaga, mint a losonczi két pénzintézet együtt­ irói feljegyzéssel meg nem örűkithetjük annak minden és legelői után nyerendő altatni kárpótlás számszerűleg
véve. A gőzmalom és posztógyárról már nemis beszé­ szarát.
is kitüntetett 12 évi kamata, melyeket ő extja a kifi­
lünk; nem kötnek minket azokhoz semmiféle szép em­
Ó Excja mindenekelőtt megköszöni a feléje irányult zetés után a többször említett városi négy czélra-azonlékek.
bizalmat, s noha óhajtotta volna, miszerint ifjabb erőt nal folyósítani kegyesen megígért.
Micsoda jogon és alapon igényli tehát Losoncz a
De az uradalmi pénztár által haladéktalanul kifi­
székházat, mikor még egy valamire való város háza kérjünk fel az elnöki nagy feladd su tisztségre; de azon zetteti azon összegeket is, melyek egyes censuáhsták
reményben, hogy az intéző többi párttagok által kellőleg
sincsen!?
által időközben, e czítnen, igazolhatólag befizettettek, s
De tudjuk már! —Fölvesz 150,000 fitos kölcsönt. támogattatni fog. meghajol a küldöttség óhajtása előtt. mert nem követelhető,, hogy az illetők nyugtáikat évtiMegint uj kölcsön! Hát nem elég az a sok százezer
Kijelenté, hogy ő — mint az igen természetes — . zedeken atmegőrizték legyen, azoktól tűz és egyéb esély
fitos kölcsön, melyei Losoncz város-szegény polgársága e kérdéssel behatóan foglalkozik, s mert ismeri Balassa- is megToszthatá őket, ugyanazért az uradalom meglévő nyögi? Valóban lelketle’nség,hogy egy nehány ambilioFelytatása a BcUékJetta.
sus ember nagy lelkesedéssel megszavaz a szegény pol- Gyarmatnak a székhely iránti több mint félczrvdéves:

Küldöttségi eljárás Szontagh Pál Ő
Excellentiájánál.

Gróf Zichy Ferencz főtárnokmester úr
Balassa-Gyarmaton.

�MELLÉKLET a Nógrádi Lapok 16-ik számához..
számvitelének adatai is segítségül fog adatni az igazo­
lásra : a senki állal nem reelamált vagy teljésen iguzulhathin
összegeket pedig a városi pénztárba fogja ő excia a senior
n csillád részéről letenni, mert úgymond ily pénzre nincs,
. szüksége a- csalódnak.
.
Es elkövetkezett ideje annak is, hogy azon 11 és
fél hold szántóföld, mely a honvéd laktanya és a tv*
meló közölt terül el, s mely a tagosit.isiper ité(pl sze­
rint a volt uraságnak adatott ugyan ki, de azon világos
meghatározással. miszerint ezen terület beépítés czéljából, helyes terv melleit egyeseknek' s méltányos árban
tudandó el: ö akként kíván intézkedni, hogy a tervezet­
nél figyelembe vétessék, ugy az pizzák szélessége, mint
egyebekre nézve is, jjéldául a telkek nagyságára továbbá
u iJzetési feltételekre nézve a város óhajtása és vélemé-*
ny*. így lesz az esetleges nyerészkedéseknek is legjob­
ban eleje vehető. A beosztási tervet fjedig ő excja
urad, mérnöke által sürgősen elkészítteti.
A katonai új lőtér tárgyában, mely iránt az elöl­
járóság szintén kérvényezett a sen. családnál, akként
vél czeiszerüen intézkedni, hogy az. ötvenes és hatvanas
években lőtérül már használt uradalmi területet e czélra
díjtalanul újból átengedi.
Ennyi kegyes és üdvös intézkedésnek adott ő
nagyméltósága hangol ezen egyszeri megjelenésénél is;
azaz hogy még sokkal többet tőn, mert mindjárt elő­
adása kezdetén, az aggódó kedélyek megnyugtatása vé­
gett fölemlité, hogy részéről mindent elkö­
vetni kész, miszerint B.-G y a «un at fej­
lődési létfeltételeitől meg ne fosz­
tass é k. Hogy itt ő ex ej a vármegyei székhely tapin­
tatlanul megbolygatott kérdését értette, az több mint
világos.
Jól mondó tehát bucsuszózalul városbiránk, hogy
az isteni Gondviselés a senior gróf ur 6 nmlgát csa­
ládja, városunk, vármegyénk s a Haza javára az em­
beri kor legvégső határáig jó erő és egészségijén éltesse!

Surány, 1890. april 16-án.
Kedves szerkesztőm és barátom! -- A székhely —
kérdés ügyben engedd, hogy a vidék véleményét és hangu­
latát én részemről is becses lapodban tolmácsolhassam.
A .Nógrádi Lapok* 15-ik számában .Vármegyei
székhely kérdésé* czini alatt megjelent czikk azon moz­
galommal foklalkozik, mely a megyei székhelynek Lo­
soncira leendő áttéle.e végett indíttatott meg, és fog­
lalkozik azon meghívóval, melyet azé hó 28-án .Loson­
cion tartandó értekezlet öMzeliivására Törők Zoltán és
Szakul! Ferenci uruk kibocsátottak.
Megvallom, nem helyeslem a nevezett közlemény
részben ugyan tréfás, részben pedig ha nem is sértő,
de mindenesein* túlérdes hangját.
A kik e mozgalmat mcginditolták, azok komoly
férfiak, s a mit cselekszenek, teszik azt komoly elhatá­
rozás és meggyőződéssel. Ezeknek ténykedését kicsiny­
lenünk nem szabad, elbizukodnunk pedig legkevésbbé.
Hogy a 28-iki losonczi értekezlet egy bébi vására
kibocsátott meghívó aláírói miért látják .elérkezettnek
immár az időt arra* hogy -Nógrádvármegye székhelyé­
nek Losonezra való áthelyezése tekintetűben n döntő
lépés meglétessék, azt magunknak megmagyarázni nehéz,
de. nem tehetetlen.
Nógrádmegyébeii utóbb néttesedési, közgazdászat!,
közlekedésügyi, culturalis és egyéb tekintetben alig tör­
tént nevezetesebb változás; ez tehát nem magyarázza
meg. Történt azonban változás befolyásos egyének ál­
lásában és egymáshoz való viszonyában. Gondolható,
például hogy gróf Gyürky Abrahám ő excellencziája
mint főispán, a székhely kérdését lehetőleg mellőzni,
kívánta volna, mint a losonczi kendet jövendő képvi­
selője ellenben anhak befolyásos szóvivője lesz.
Az ügy keresztülhajtanának ideje igazán nem a
közügy szükségképeni követelményére van alapítva, ha­
nem jóformán az egyéni sympatlíia és aiitipalhia erős
befolyására.
Hogy különösen Török Zoltán úr Losoncz volt
képviselője, jelenleg egyakaratlal megválasztott polgár­
mestere szívvel lélekkel buzgólkodik városának érdeké­
ben, az természetes, és akár lesz a székházáttéíel ügyé­
ben tevékenységének eredménye akár nem, az, hogy őt
polgármesterének megnyerhette, Losonezra mindig iga­
zán nvon-ég marad, mert régi barátunk Tőrök Zoltán
úr vegu-MMiül tevékeny kitartó és ügyes.
Mi, kik a régi székhely megváltoztatását nem óhajt­
juk, természetesen jobb szerettük volna ha ezen ver­
sengés, melyből a megyére üdv cgyátalau nem fakad,
elmarad egészen. Teendőnk most az, hogy felkérjük
Nógrádmegye bizottságának összes tagjait: ragaszkod­
janak a tényleges állapothoz, a székhelyhez, mely eddig
sem czólszeriillennck, sem károsnak i.em bizonyult, melyet
Nógrád történelme szentesitotl. E ibegye jelenlegi szék­
haza legyen örök tanúsága Nógrád leglelkesebb liai
hazafias áldozatkészségének. Becsüljük meg abban mi
„utódok őseink emlékéh Kérjük továbbá a megycbizoltság tagjait, ne en­
gedjenek tért ez ügyben elfogultság vagy előítéletnek,
ne hagyják magukat vezetni egyéni hajlam vagy paj­
táskodás állal, hanem mérlegeljék az okok nyomósságát
pro cl contra az összes megye érdekében.
Igaz, Balassa-Gyarmat nyugat felé a megye szélén
fekszik, hanem dél, kelet és éjszaknak meglehetősen
egyenletes távolságban van e megye népesebb közsé­
geihez. B-Gyarmatról például majdnem egy idő alatt
lehet érni a végpontokhoz, Rútságon át Veróczére, Szi­
táknak Herédre, Tarján, Tereimé, Fülek Losonezra.
Csak ez utóbbinál van éjszak felé még pár órányi tá­
volság a halárig. Menyivel távolabb fekszik aztán Lo­
soncihoz Szirák Heréd, Rútság Verőcze?
Az átlagos távolság mindenesetre B.-Gyarmat mel­
let szól.
B,-Gyarmalnak közlekedési ólai mindenfelé kitű­
nők; a hol hiányzott az út, Becske Vanyarcz irányában,
most építtetik ki. A közigazgatás gyors intézkedését

I APOK.

NÓGRÁDI

minden járás székhelyéveli távírdái összeköttetés bizto­
sítja.
Losoncinak, — bár ez notu épen saját érdeme, —
nem csak a füleki, de a aoirúki járás egy kis részével
is könnyű közlekedése van a vasút állal: de hál a tá­
volság végett a csuk jó módú embernek előny . . .
szegény ember ha megyénél, törvényszéknél, ügyes ba­
jos dolgait végzi, ha lova van megy kocsiján, ha nincs,
megy gyalog, de megy olcsón, szegény embernek- a
hos-xú vasutazás akármilyen olcsó ár mellett is drága
dolog.
Losoncz és Vidékének van erős közmű és gyár­
ipara, van vasútja, állandón ott állomásozó ezrede,
vannak kitűnő állami tanintézetei, és vannak országra
szóló vásárai. Ezek anyagi és szellemi fejlődését bizto­
sították addig, és biztosítják a jövőben is.
Balassa-Gyarmulnak van becsületes igyekező népe,
mindenfelé jó orezágutju, honvédsége, elemi és polgári
iskolája: fekvésénél fogva azonban iparvállalatai nin­
csenek. Talaja homokos, vasutját pofig óriási áldozat­
készséggel is csak lassan bírja kivívni, az indolentia és
gátló szűkkeblűig, hogy ne mondjam roszakarat, elle­
nében. Es Balasu-Gyarmat még is megél, sőt ha lassan
is, de határozottan fejlődik, csupán, mert a megye szék­
háza itt van, s Így központi tisztikara, a törvényszék
és pénügyigazgatóság valamint segéd személyzete itt la­
kik és itt fogyaszt, ILi ezt elvennék Gyarmatról, igazán
meg fosztatnék legfőbb éltető elemétől. De nem csak
Gyarmat tétetnék tőnkre, hanem körósköról egész vi­
déké is. Ma Gyarmaton minden élelmi és háztartási
czikk, úgy tüzelőanyag, értékesíthető. a közeli községek
jó részt Gyarmattól élnek, mert az összes tisztviselőség
fogyasztó. Ezen tisztviselöségnek áttétele egyszerre tönk­
retenné a várost és vidékét, melynek legfőbb kereset­
forrása.
Ezenfelül Gyarmat vidéke jórészt bortermelő volt,
a filloxera pusztítása azonban jövedelmének nagy részé­
től megfosztotta. Losonczot és vidékét, miután szőleje
vagy épen nincs, vagy csak kismérvüleg, ilyen calumitás nem érhette.
De hát ezen megye akariialná-e egyes város ér­
dekében kifosztani B.-Gyarmatot és vidékét? melyről a
természet úgyis kevéssé gondoskodott. Nem, ezerszer
nem! Mi egy megye, egy hazának fiai nem lehetünk
annyira önzők, hogy mintegy egymás szív véréből akar­
junk táplálkozni, a létérti küzdelem annyira csak ott
fajulhat, a hol a miveltség, az emberi, a polgári összctartozandóság eszméje és tudata hiányzik.
Kívánatos, hogy Magyarországon erős jómódú vá­
rosok keletkezzenek, de szt csak is az ipari fejlődés,
kereskedelem és mi vetődés biztosítja; és mi azt hisszük:
Losoncz fejlődésének ezen alapja meg van. Mi örülni
fogunk haladásának. E megye összes lakossága kész
cultural és előretörő munkásságában Losonczot a hol
csak lehel támogatni. Az azonban sem éz ország, sem
e megye, sem egyetlenegy önzetlen hazafi előtt sem lehet
kívánatos, hogy midőn Losoncz fejlődésének csak mel­
lékes, csak részben eszköze az összes közigazgatási tör­
vénykezési pénzügyi tisztviselőség átvitele, akkor B.Gyarmal és vidéke, melynek ezen tisztviselőség nem
csak fejlődési hanem megélhetésének eszköze, léteiének
fentartója ezáltal töiikretelessók.
Elet es halál c világon egymást fölváltják, de ál­
lami, megyei hazafias közczél csak az lehet, ha egymás
mellett és nem egymás kárán emeljük mindkét váro­
sunkat.
Nem kívánok most tovább érvelni, röviden meg­
jegyzem, hogy a megye székhaza egyedül e czélra épít­
tetvén, valóban szilárd és czélszenl, megfér abban a
közigazgatás és törvénykezés is. Székháznak kitűnő,
valóságos díszünk, melyhez hasonlóval kevés inegye di­
csekedhetik.
E székházat mindenki kegyelettel fogja megyénk­
nek megtartani, aki részivel! a nemzeti újjászületés haj­
nalának évében 1861-ben, uz itt lefolyt ténykedéseknél,
midőn még a szűzies hazatlság erős lüktetése dagasz­
totta e megye fiainak szivét.
Tisztelt megyebizotlsági tag és társaim,ne enged­
jék önök Gyarmatot megfosztani a megye székhazától,
a közigazgatási, törvénykezési, pénzügyi központtól; ha­
nem segítsenek vállvetve, hogy Gyarmatnak is legyen
vasútja és legyen oskolája, melyből a felsőbb taninté­
zetekbe átlépni lehessen. Es legyen Gyurmát nagy vidé­
kének kincse, a kőszén, a vasút állal értékesíthető. Ezt
indicálja a hazafi sági Ed léve, cselekszenek uz ország,
a megye érdekében.
Losonczi honfitársainkat pedig kérjük, vegyék le
napirendről a felvételi kérdést.
Ne versengjünk önző czélokra, hanem versenyez­
zünk egymással hazafiság, szeretet és igazságosságban.
Sré ter Alfréd.

... — ................. -- ■

-

Losoncz, april’lá’-éfl:'

székhely Losonezra hozatik el, hol eAn felöl tizhold
belső lelket s a rajta fekvő épületek értékének t’*’ ' "

tés utján leendő kifizetései, a mely össz^-g. ui&lt;gua&gt;u •
fogja az ötvenezer forintot. Ha mármost hozzá
.'
hogy a város a pe&gt;ti hazai takarék pénztárnak jelenben
bárom«zázezer írttal adósa, c két tétellel ki van merítve
a város összes vagyon értéke. Eu tehát inkább akarok
látni egy tehermentes 'rendezett tanácsú várost, mint
vagyontalan községet megyei székhellyel. Akik ellen né­
zetben vannak, köszönettel vesszem ha felvilágosítanak.
Hogyha a fentebbi kötelezettség és ajánlat tdjesittetni
fog. honnan lesznek a rendezett tanácsú város költsé­
gei feílezhctók ? mert a már most is felemelt pótadókat
még magasabbra emelni nem szabad és nem lehet, és a
törvény értelmében öt százalékon felül csak iskolai czé­
lokra lehetne. Bár tudom, hogy sokaknak nem fog tetszeni
ezen’őszinte nyilatkozatom, de engem a jövő fóg iga­
zolni, hogy nem tartoztam azok közé, akik meggondo­
latlanul kivihetetlen dolgokra vállalkoztak.
Petyke Imre.

A rétsági vasúti értekezlet
Laszkáry Gyula, br. Andréánszky Gábor, Prónay
István. Hu«zár luUzló, Rosenbach Sándor és Illés Ödön,
megyebizotUági tagok fdhivására a nógrádi járás érte­
kezletet tartott f. hó 13-án Rútságon, melynek tárgyát
egy Vcrőczétől Balassa-Gyarmaton és Szécsényen át
Losonciig épitendő viczinalis vasút terve képezte.
Br. Andréánszky Gábor orsz. képviselő társai ne­
veljen is üdvözölve uz egybegyűit bizottsági tagokat és
községi elöljárókat s megalakításra hivta fel ez értekezle­
tet, elnökké Szontagb Pál val. b. t tanácsos, jegyzővé
Illés Ödön választattak meg közfelkiáltással.
* Szontagb Pál az elnöki széket elfoglalván, az érte­
kezletet megnyitotta, első szólalt fel Laszkáry Gyula s
s kimerítően vázolván a verőcze*losonczi vasút vonal
előnyeit, mely a megye minden lehető érdekeit kielégí­
tené. négy járást szelve át kezdetétől végéig mindenütt
völgyben haladva, hol sem áthidalás, sem hegy átfúrás
vagy átmetszésre szükség nincs, a legolcsóbb s legjöve­
delmezőbb lenne, elismerő unnak természetességét, hogy
Nógrádvármegye belseje s főleg Balassa-Gyarmat oly
lázas mohósággal kap minden lehető és lehetetlen csak
némileg kivihetőnek látszó vasúthoz, mart ily mostohán,
mint a mi megyénk, alig él az országban egy megye is
vasút tekintetében, s mert éra, mily életkérdés ez reá.
Felhozta, mint szenvedett hajótörést a b.-gyarmat-váezi
vonal ép u területi nehézségek miatt s Hlyen sors fenye­
geti ez okból az aszódi vonalat is. Az ipolyság-balassagyannali vonal hétre fog jönni, mert egy hatalmas tár­
saságnak van reá szüksége, de ezzel csak saját s nem
a közönség érdekeit mozdítja elő miután a szobi össze­
köttetés elejtésével ezt semmivé tette. B.-Gyarmat mind
ezen vonalakra tőle telhetőleg kész volt áldozni s meg
van győződve, hogy lia az aszódi vonal, mely halva szü­
letett gyermek, cllcmeltetett, ez áldozatokat szívesen teszi
át a veróczei .vonalra. Hogy pedig, midőn ez bekövetkezend, mi egy kész tervvel öljünk elő, ajánlja elfoga­
dásra a következő határozatot:
.Miután az, hogy megyénk belső részei és székvá­
rosa Budapesttel valabára összeköttetésbe hozassanak,
valódi életkérdésünkké vált és ezt legrövidebb, legolcsóbb
és legjövedelmezőbben a veróczei öszeköltetés által érhet­
jük el, mert az megyénk termesztményeit a Dunához
vivén, ez által a szobi vasút mellőzése következtében
'gazdaközönségünk érdekein ejtett csorbát, egyedül volna
képes kiköszörülni, cz&gt; n megczáfolbatatlan igazságtól át­
hatottál! a nógrádi jinis értekezlete a Verőczétől-B.Gyanuat és Szécsényen át Losonciig vezető s megyénk
minden lehető érdekeit felölelő vonalat tűzve zászlójára,
ezennel kinyilatkoztatja, hogy ennek létre hozatala érde­
kében minden tőle lelhető áldozatot kész meghozni
.Hogy pedig azt mi hamarább létesíthesse, kebe­
léből egy 12 tagú végrehajtó bizottságot választ s ezt
az engedély megszerzése, a terv elkészítése s minden e
czélból szükséges intézkedések megtételével megbízza.*
.Minthogy ezen óhajtását, a Jövő.pj^jűíi közgyü-.
'*léseii ’indilvanybá hozni óhajtja, arra hívja fel a járás

Losoncion töltöttem örömmel telt fiatalságomat megyebizottsági tagjait, hogy ott teljes számban meg­
itt éltem ál életem delét s arra vagyok utalva, hogy itt jelenjenek, és oda hassanak, hogy e mindnyájunk érde­
haljak ineg s igy tiszta szivemből óhajtóm Városom keire kihaló vasúti tervezet a megye gyűlése állal is
szellemi emelkedését és anyagi jólétét. Részt is vettem elfogadtassák.*
Szontagh Pál elismeri előnyeit e vonalnak a B.a múltban városunk alkotásában és még sem aka­
rom, hogy jövő emelkedésünk B.-Gyarmat városa tör­ ' Gyannat-aszódi vonallal szemben, utal azonban azon
ténelmi jogai megsemmisülésével történjék és a megye személyes Ígéretekre, mellyeket már az aszódi vonal ter­
székhelye roppant anyagi és talán soha sem visszapó­ vezőinek lett, miután olt egy már meglevő tervvel van’
tolható áldozatunk árán hozassák városunkba. Az elsőre dolgunk, unnak támogatását igéró meg, ha az úgy'épít­
nézve, ha B.-Gyannat megőrizte okmányait, felmutat­ tetik, hogy a megye anyagi támogatását igénybe nem
hatja, hogy azon időben, a mikor u megyeház építé­ veszi, igy ha most ezt elfogadná, ugy tűnhetnék fel.
sére megtörténtek a felhívások a megyében, az adako­ mintha ez által az aszódi vonal megbuktatását akarná
elérni, ezt annál szükségesebbnek látja felemlíteni, mint­
zásokra a felhivits fejezetében, oly képen Írattak alá az
adományok, hogy a megyeház B.-Gyannaton épüls ott lesz hogy értesült Losoncz vidékének azon mozgalmáról, mely
a megye állandó székhelye. A másodikra nézve, Losondz szákilva a megye százados traditióival, a megye szék­
helyét B.-Gyarmalról Losonezra átvinni törekszik. Hibáképviselő testületé 150,000 frtol ajánlott fel, ha, a megyei

�NÓGRÁDI

LAPOK.

nak tartani a nógrádi jánu rétiéről, melynek érdeke a
nákhelret illetőleg B.-Gyarmattal azonos, ha ezen járás
arra törekedne, hogy B.-Gyannat vazuti 6»«eköttetése
.meghiusittatnék.lElesen e I i t i It ezen székház
in.lyezé *i mozgalmat, melyet me r én j*

vendtles haladást jelezhelúk, mert úgy népiskoláinknak,
.
mint az iskolába járó gyermekeknek xzátna h nagyban
emelkedett. Ugyanezen évtized folyamában tanintézete­
ink száma t kisdedóvó intézettel, ugyanennyi iparostanoncz iskolával és egy alsó fokú kereskedelmi tanodá­
lettTvk tart ép úgy a közigazgatási érdé* val is szaporodott, a székhelyünkön .lévő polgári fiú
k t k, mint a megye hagyományai ellen, j
iskola egy közép kereskedelmi iskolával terveztetik kiHuszár luuzló. Osztja Szonlagh Pál nézeteit a szék­ bővitlelni; ezekhez járul a Losunczon kél év előtt ke­
helyre nézve s azt képtelenségnek tartja, előadja azon­ letkezett magán polgári leányiskola, melynek helyébe
ban, hogy ezen vonal terve, mely B.-Gyannatol a Du­ most egy női ipar tanműhellyel egybekötendő községi
nával kötné össze, sokkal jobban megóvná B.-Gjrannat jellegű polgári leányiskola fog állíttatni.
A taniláa eredménye népiskoláinkban, néhány, kép­
érdekeit, mint az aszódi vonal, s azért azt hiszi, hogy
minden higgadtan gondolkozó ‘b.-gyarmati |&gt;olgár szi- zett tanító tartására képtelen — kis község kivételével
vesebben fog járulni ahhoz, hogy összeköttetés létesül­ általában véve jó, különösen pedig örvendetes haladás
jön, ha talán neliány hónappal tovább is kellenne annak tapasztalható a magyar nyelv tanításánál, melyre úgy
megvalósulására várnia, mert egy vasutat nem ináról az állami és községi, mint a felekezeti iskolákban is
holnapra raló kilátással kell lázas sietséggel építeni, de igen nagy súly feklettelik, s ennek folytán a tisztán
egy maradandó műnek tekinteni, melynek helyes vagy magyar tannyelvű iskoláink szama ma már 209, vagyis
79-el több, mint 1880-ban volt, — hazalias szellemű
helytelen irányát s annak előnyét vagy hátrányát még
néptanítóink ez irányban! buzgó törekvése a nagymél­
unokáink is megérzik.
Miután a jobb a jónak mindég ellensége, felszólítja tóságod előtt már ismeretes Nemzeti intézetünk és fel­
a járás megyebizotlsági tagjait, hogy a verőczei s igy vidékünk közművelődési egylete által is támogatva leg­
a dunai összeköttetést tán örökre kizáró aszódi vonul szebb reményekre jogosít.
(Folyta iAta kdvvtkaaik.)
tervét határozottan ellenezzék, és az összes megyei ér­
dekeket kielégítő verőcze-b.-gyarmal-szécsény-losoticzi
vonal tervét pártolják és karolják fel melegen, teljes
A
szövegében osztja és ajánlja elfogadásra Laszkáry Gyula
Válasz egy ,réureb«JteUM o|yhái-fcU|yölő' írójának.
indítványát
A .Nógrádi Lopok te Honli Híradó* ■*&gt; siámábau .Égj*Br. Andreánszky Gábor, figyelmezteti Szontagh
részrehejlatlou egyUáztelúgyolö* clim alatt, álarca alá rojtóaten.
Pált arra, hogy • járás összes lakói, kik a megye szék­
Vigil slalráveel ismeretlen jó akarta csekély szamélyiségemmohelyének Losoncira helyezéséi perhorreskálják s azt fel­ larta jósak foglálkozai, lellúnletve súavonbázii egyház felügyel
Ili minőségemben.
háborodással vissza utasítják, tesznek a székhely Gyar­
E közleménnyel stemben alig vettem volna mzgamnsk időt,
maton maradásának legjobb szolgálatot az által, ha a hogy arra cask táróiról is reflektáljuk; mert ismeretlen egyénekkel hírlapi utón pilemlulni aaokáiaia közé nem tartozik; de
vasúti összeköttetést létrehozzák a nógrádi járásból B.- figyelemre keltett méltatnom zzon körülményt, bogy a netán telro
Gyarmaton, Szécsényen át Losonciig, mert az által meg­ vonatott közvélemény mindkét fél uívgbellgotáez után, bolyra
irányban vonva I- kövotkeztetéscit, a, fönn forgó ügyben meg.
szűnik a losoncziaknak egyetlen nyomós érvük t. i. az, alkothatva Ítéletét.
Igán ia édes Vigil ur, az általam hektó rrafáll falMvte
hogy most roily nehezen juthatnak a megye székhelyéhez.
egész tarjadeleiében tőlem aaármaaik. — Annak áron ellő részéi
Nem hihet az aszódi vonal létrejöttében s ha ezen
melyet óu közleményében a meguóUiláató! kezdve megaaakitáa
terv megbukott, ki volna zárva legalább egy időre B.- nélkül idéz, megkapta naai csak azon orhölgy. kiről megemlék­
ezik. da kapta pávaiból ev. Mozinkon kívül, te hat Hága te Hallny
Gyarmatnak minden kilátása egy közelben létesítendő
urakon, mint tirduly Henrik ár bíróin kivál a tori a még más­
vasúti összeköttetésre, s helyzéte akkor sokkal hátrányo­ hol is tzrtóshodó foldbirtokosságoek a aámronbhaai er. egy­
házból tartozó birel te. —
sabb lenne a megyei székhely kérdésében, mint az eset­
É« itt áo ia megállapodom. — Nagyobb hiteleuág okáért
ben, ha mindjárt kilátása nyílik egy oly összeköttetés ezen íelbiró leveleim készletéből egy példányt azon lapok te­
kintetes HzerketaUUgéh-z it jelen alkalommal oaizebaeonlilát ér
létesítésére, melynek érdekeltsége nagyobb és vagyono­ összeegyeztetés szempontjából bektldöKem. Esen közleményem állasabb, melynek építése olcsóbb s mely székvárosunkat lánoe e minden-rvháttagbvz egyaránt intézettnek lóvén réaaorarvl
tekintve, ebb i «,y dolog Vzgil (talán Vigilant?) űrnek minden
nemcsak a Dunával köti össze, de egyúttal a megye ébersége daczára ■&lt; önként kivetkezik a ez az. hogy Kiás István
vasúti központjává tenné, valódi érdek tehát a verőcze- árnak részemről szóval és irásbsn való pártolátából semmi tit­
kot soha nem ceinállsm — A mit mo.t már a iárgyaurán. e
losonczi vonal s ennek következtében elhárul rólunk a levélben aa én meggyőződésem hangján Kiss orról elmondottam, ezt
vasút tervezőiről azon gyanú, hogy mi B.-Gyarmatnak Met Vigil or. a keráleti otsaitárok egyik passuta asm tiltja ne­
kem — Vagy talán ón ezen utautáaikat ogr értelmezi, bogy az
megyénk székvárosának érdekét nem tartjuk eléggé szem egyház felügyelőnek rórzrehajlatlantága abból áll. hogy egy jelölt
kettőt, vagy talán ép n bánást pártoljon a mind annyit
előtt Pártolja és ajánlja elfogadásra változatlanul Lasz- helyett
a legmelegebben ajánlja híveinek megválasztás czáljábdl? Ugyan

közönség köréből*)

káry indítványát
...
.
* ,
.
Elnök Laszkáry Gyula indítványát mint az érte­
kezlet egyhangú határozatát kimondja.
Bosenbach Sándor felszólalására a végrehajtó bi­
zottság tagjainak megválasztattak: Huszár László, Prónay István, Laszkáry.Gyula, Rosenbach Ödön, Spéri
Tivadar, Szmrecsányi Emil és Joó Sándor.
Ezzel az elnök az értekezletet bezárta.
A végrehajtó bizottság azonnal össze ülvén, meg­
bízta Laszkáry Gyulát és br. Andreánszky Gábor onu.
képviselőt, hogy a szükséges lépéseket a concessió elnye­
résére haladék nélkül megtegyék

A közigazgatási bizottság félévi jelentése.
(Folytatás.)

A gyámsági és gondnoksági ügyeket illetőleg.
A vármegyei árvaszék ügyforgalmi és tevékenységi
kimutatását II, a losonczi arvaszékét III -a alatt mel­
lékelve, a kimutatásokban kitüntetett eredmények szerint
az előző időszakokban kitüntetett eredményekhez képest
tetemes bátrálékok mutatkozván, a vármegyei árvaszékre
vonatkozólag kielégítőknek alig mondtatok, ennek in­
doka az ülnökök közölt beállott hosszas betegségben
lévén keresendő, biztos reményünk van, hogy a hátra­
lékok az ülnökök fokozott munkássága állal le fognak
apasztatni.
’ . Az irvaügyek másodfokú elintézésére hivátótl felebbezési küldöttség állal a lefolyt félévben 2G ügy
tárgyaltatott s nyert elintézést, és pd-lig 5 esetben az
első fokú végzés helybenhagyásával, 2 cselben részbeni
módosítással, 6 esetben feloldó határozattal, 13 esetben
pedig egyéb intézkedéssel.

A pénzügyminislcrium ügyköréi

illető kimutatásokát A. B. C. alatt mellékeljük és ki­
tüntetjük, hogy az 1889. ér végéig a hátralék, jelen
félév kezdetéhez képest 29800 írttal apadl.
A vallás és közokt ministerium ügykörét

illető 1888,-89 tanévi szabályos kimutatást III. alatt
mellékelve tiszteletteljesen jelenthetjük, hogy népokta­
tásunk állapotában a közelebb lefolyt tíz év előtti ada­
tokat kir. tanfelügyelőnk folyó évi zárjdenlésében fog­
lalt adalokkal egybe hasonlítva több tekintetben ör-

atasjaa un. hisz igy talán csak nem lotezjirvlálja a hánya Aardleti utasításokat. — Egy papi kilát térén Sáatanházkn arosedóeben, a math'eie és a pbieica törvényei szerint, csak is agy
jslóltsválasztható. Nagyon természetet folyománya az aztán ezen
sarkalatos törvénynek, hogy nekem, kinek van szerencsém az egyház
hívek oda adó bizalmával találkoznom Samainbkzáa ói Ssápatakon.
hogy akkor, mikor ők a 70 éven él ott iateai szolgálatban oda­
adással ál&gt; Wialár csatádhoz a általak hozzám ia ragaszkodnak,
tanáciomboz folyamodnak — épen mart az üresedés intvrregnumjábaa — ily fontos kérdésben hozzám furdalnak, hogy mondóm ily esetben három jelólt helyett, be lelkismerotemrt köretem,
csak la egyet lehetett nektek ajánlanom.
Hol tiltják ezt na utasításé ? Vigil úr téved ón, mert épen
állításainak elleakesójét volt tennem ,zabad. est tenne a jogom,
de tovább megyek kötelességem ia volt!
És váljon nem minden egyház felügyelőnek kóteleaaégo e
egyháza érdekeit szivén lelkén viselnie a kérdem ezen lelhiró
levelet, ki jelöltjét úgy ismeri, mjnt én a ki a jobban ismert
jol-ilijéhes hazalias érzblstet ia fás (ez is az nlaeitázokiia Cik izik?)
a a még Ulajkú híveinek rövid idén való megmagyarusitását
óhaja szerint jósolja; n-m minden protestáns magyar hazadnak
alá írni szoros kúte|eaaége-e? Hisz esen felbivást önnek édes
Vigil ár, ha jo hazad, szintén kötelessége alá Imi.
Hogy úgy éo, miot a nógrádi volt alesperes ur Kiss urat
a nógrádi ev. asperoeség leendő legkitűnőbb és legelső papjai
k&gt;aé sorakoztatják jdalatnnkban, az na fájitea önnek éber lej t
Vigil úr. — ez label a ml meggyőzödéstok. aa a mi szabad
akaratunk kifolyása, ha ágy tetszik — lelkiismeretűnk nyilvánnIzaának szabadsága, — vagy talán ón nem bias a lelkiismoret
aaabadaágában ?
És ha váljon én kidicsérem Kiss urat meggy óvódásból,
mert megérdemli, ezt szemben vele pedig soha nem tettem ; ha jó
tulajdonait, képzettségét hangoztatom, mely lelki tulajdonságairól
ón ia meggyösAdhetik. ha szabadságot vesz magénak teutazni
Uyarmatra s ottani híveinket lelkiiaaervtúk szerint, kikérdezni,
de maguk a sorból kiküldött lelkész és segéd lelkész urak ia ál*
taUnoa elismeréssel emlékeznek meg réls. mint kiváló jeles te­
hetségről, ha mondom ez igy van, kivetkezik a az én dicsére­
temből az. hagy a többi concurrent urakat, mert hizzea Ged ily
áron kívül számosán vaunak még. - gyalézom? Hogy Kiss urnák
.ezégit nejű Jtjll* azt énje aláírom, hogy .azonban mini szel. .
gaUtot tettem neki felhívó levelemmel, az reá tartozik, de sem.
miesetre aam ónra édes Vigil ár.
És mos* áttérek a .fekete tentával* Írott sorokra, levelemtek ao syiro porhorrescalt utó részire, mit ama pásztói hdgy.
ház intéztem. — Kózbevetóleg kijelentem, begy cziktében ama
hangzatos választékos kitételeit Ügyelőmre nem méltatom, azon
csak mosolygok, de egyet megjegyzsk mégis Vigil úr a ez az,
hogy Önnek én fel nem ülök hasonló ezavskeal a egyáltalán
önnel, mint álarczoasal. marakodni nem kívánságom, keressen
rangénak más m-dlemot. talán egy farsangi mátik álarcsost. —
Hát igen a fekete teutás levél! Váljon Vigil ár, ahelyett,
bogy kék tentával írtam volna a hectografált fölhívó levélnek
folytatását, por amurom lisi feketéről írtam, nem kik intem e
ismét US utasiláaokba? Máskor, hogy jobbal le.- em ónnak, kék
tantál kéritek!
Hát a fekete tenlás levélre visszatérve, k&gt;em*lera hogr
kun és társadalmi életűnkben vannak dsárag bisataloi ez bizal­
mas magán levelek, akár fekete, akár kék teáiéval is Írattak
legyen azok, ha ón ast indái akarja. — Én ama pásztói b--lgygyei nagyon régen vagyok már ismerrttaégban, kivel az elhalt
liládét Jánosnak esalátja benei bizalmi vlssouybaa állt és áll
s kinek elhalt férje a legtlsatolstr-méllvbb egyháahivek k»só-sorakozott — Ezen hölgynek lojzát, le nézetem aaerint ia bir

•) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a Snurk.

Pásztón teí l; ászai, az általános felhívó levél folytaláaaképe
bizalmasabb hangon ia írtam.Ji* Vigil ur megengedi Azczbaa j
Vigil ar — közben tegyen szabad kérdenem — tu-l'«» raUait
a levéltitok azeulaégérul? ha Igen, tudja meg azt zn. hogyha a- \
lőréi önnek birtokában van. Agy akkor ón telteti máska óvsz ]
beszélve az én engedelmemtol, gí azt írtam, de a eumsett b'.lgy
felhatalmazása oelkói jutott .annak birtokába. — Azért • Uaykodeaévsl jő less asm dicsekedni.
A dateg tárgyi téoyáladékára vonatkozólag pejig csak rpv.dsa annyit jegyzek me;, hogy ez n levélnek tartalma őzre nem .
lartoahaiik. — Hat ón egy bizalmas tevélb-n — gon-loteozszat
csak logics -- véicÖnényt formálhatok biz.lmas -deremnél
asembcu bár kikul, mag ha egyházi.Idgyebi vagyok ia. kinek
egyóbbhent sorsa aa. begy mi világiak fáradnak és kallónk &gt;• »
egyhez érdekében o jutalmunk meghurczoltatw akaró azándéh év
gyaniMittatóa. Tehát véleményt formáltam magamnak e bizalmas
lsrélb-n a j-loltektol ia, a ha talán abban kaszálnék ss sikált
családjáról ia. cs.k tormészetesuet fogja találó azt is, begy a
családra vonatkozólag a balesetet kedvezőbbnek Ítélem meg. has
megválaastaodó lelkész egy ismert az-Ud, joladnlatn ember m nt ,
tty lameretleo, a ka itt épen G.duly H-nrik urat említettem a
épen azon kitet-llsl, hogy tőle a tekintetben tartani lehet, —
hat akkor midou rtt ón mélát verni a leves u a ressrebajlaa
vadját, egy nagyot csalódott, az ka vígilaua kórUtekialáee egy
nagy aemmit markolt míg a nagy urban, leiakar van aat fajai
óláig, hogy az altelam egeaz-u artatlaanl hasznait kitételt nem
átallotu egy még artaUzuabb hajadon ss-mélyével kapcsolatba
hazai, ki gyöngébb neménél fogva ouzel szemben nem ia védvkesbotek — Hzágyrnelja magát.’ Erre még visszatérek.
KW elhalt pap özvegyének siralmáé helyzete általán vasa
ismeretes Nagyon természetes az la, hogy - papáé özvegyi I I
évének eltelte után ia, a mag.al.ártott lalkásazal — a r.pse­
rial ást ide asm értve — az átmeneti intézkedések megtételénél
vannak köze a laláUtozáz. érdekel. — apr-ibb. caeprább kérdá- ».
veknek megoldana (mi egy ofy özvegynél, ki azon családba al­
vadt bele, moly ott 7U érig viselt, a papi hivatalt, mint a
Wladárok a ki tódén megözvegyülvén a most kora tavasszal
szemben épilkeaési és atburcaolkodási bajaival, még ki nem
takarodhatott aj olthrnába, annál feltűnőbb a tálán az egyházat
70 évig szolgáló család egy.k tagja, egy papi özvegy, érieméi
egy kis ügyeimet, mit gundol?,. mondom minden aprólék osságok
ezer ét ezer részleteivel reá utaljak akaratlanul ia kezdetben az
özvegyet az aj lelkészre. Kua kérdőnek pedig csak kettejükre a
ll'ntro az aj lolkeaz auvesoégéra tartozik, mihez a repsrtioaak
aem-azi k »ze nincsen a igy itt vem fogadbarum el Vig-.l urnák
bilca laaitázait, ezeknek azűkaágét nem érzem.
Moat már ezen adhoc personam tartozó kérdéseknek, me­
lyek minden esetre vagyon kérdések Is zna megoldása — a logika
szabályai szerintié - előbb euppo oáiható egy oly egyénnel, kit a caa
lád-anya is mar ismer a különösen a volt nógrádi alperes úr nevén
nagyon előnyösen tanait m-gi.m-rni, miül hí ez egy egészen isme­
retlen személlyel, j-lenbsn Oedaly Henrik úrral történik, kiről soha
semmi rosszal nem mondottam, kérdezze meg csak ón páazto
párt kivét, de a kihez nekem bár jellemét mindig reap-ctálom
de — nem ismervén ott annyira, e l'kintetbes is Kiss árnál
kevesebb bizodalmám volt.
,-i itt én tétetek arról, bogy egy személyben tőrtánetotoa
a aámsonházái er egy hazaik la fclúgyelóje, meg az özvegynek
is vejv vagyok. — O- hál, hol nyilvánul itt réazrehajláa, vagy aa
ezt zabán látja, hogy részemről nem Ged-.ly Henrik urat, de
Kiss Istvan urat pártolom 1 Ama bizalnza tevslbss tehát, melyei
ón jogtalanul felhaszuál és bitorol, ezen feunvbbi k .ralméuyekre
törté it caapáu jelzés s ama hilgy azt nagyon te mag értette a viszonyokal, a csaladot ismérvén Idáig delralval &gt;4ik tebat az én
által annyira felfejt részrehajlás!
Hugy velem foglalkozik ou édes Vigil úr. ahhoz immár
ven sok mondhatom vau a hs óv ami a ponyva irodalom nyel­
vén ir. szívesen vnyeleguéra önu-l m*g tovább w, főleg peligba
lam-r-tlea mezbe nem lujoék, de mos lom a magam re izéről •
polémiát, befejezettaek kell tekintenem, mert a sajtó ntjáu csak
ismerősükkel bocaájtkuzum eszme cserébe — Kérdem azonban
én ia vsljou hát miért vett ón. előttem ismeretien (?) arczára
lárvát, tal.n attól tartott, hogy párt fogaltja Gedaly Henrik ur _
Irányában ér l'k-ltaek fog az ón személye kitűnni, ha nevet az ‘
émelvgó keuveririgyeegtol guzuio közleménye ala írja 7 Meg tálas
ez sóm volt na igazi ok. Engedje'meg. éc megfejtem tnengaitójáuak valódi okát. Öo n*m aUllotts ezen pap Választás kérdé­
sénél az flhaovtpzpuak ártatlan. sz*li I, jólelkö leányát, aa árva
kajadont kapcsolatba hozni, kínok anyja’ oly ' tavof van attet
hogy a j ivarUó lelkészben -jó vet* én meg Jó sógort* kérésiünk
mint Makó Jeruzsálemtől a hogy a hajadon, azemvrme teljes tadataba.i e kérdésben ártatlanabb a ma született gyormekusl,
mint a kik azon vidékén isménk, nagyon Jil tudják, csak ón nem
láthatja v.gil.oo kilrttt-kín't szemei dac sara De hát tudja öa
azt Vigil úr. hogy a ni társadul ni viazoayalnk között egy férűrul
(bár pletvkálkodáaa ntau ilclve us.es kizárva, de énben az aaszoayi
incognitőja dacukra asm képzelhetem) ki ártatlan leányokról úgy
nyilatkozik.' mint ón/ki egy önérzetes derék leányt. iaJoktalaaul
és felhatalmazae nélkül egy terűvel bármily értelemben combinalióba mer huzal, az ily terűről azon psr-patt-n. hol oly fér­
fiak járnak, kik a nők iránti lovagiasságról, gy -nged-végról. «
nem vedelmezéaárúl és a nők iránti tartóz) udvariasságról nem
csak beszélnek, de szavukat tettekkel ia igaaolják, ott aa ily
termákról megvetéssel szoktak megemlékezni, ott az ilyen ferit
társasagokból kik ülőéi tik .paloczay elven kifneskázaak.)
Mind ezeket — hivatkozva múltomra, jelenemre — férfias
bátorsággal o önérzettel midöa a nagy közösség tájékoztatása caáljábót is aaúkségesnek tartottam önnek czikkecskéjére megjegyezni,
azzal zárom soraimat, hegy nagyon is jó kezekben van letéve
n-m csak a sámvonházal ev. egyháaaak. de az egész nógrádiev.
esperességnek is sorsa a eapereuégfink b-Vca vozetó; az öa tegadatlan prók Kórsága nélkül ia megfogjak tűiéi válaaatani ama
helyes utat, rt-lyen halmira, egyhazaink érdekeit meg.éd-ndik.
a megvédik azt Sámonházáa ia.
Badapezt, !HJO. április bó 17-én.

(íkolicaánifi Ggila.

Nógrádvármegye gazdasági egyletének
közgyűlése.
(átálltig! e&lt;:rl»tdnk k ái^ydliűll e* idén L»*oac*aa
Urti aprJ hi iJ-aa. A k^&lt;jrú;e«ia, Lttiaca Ural
aacyoa kvvH tAhabaa vettek rUt • UfA.
voUak: Gr.
Ujr&amp;rky Ábratiaa ag/iati vlnök,. &amp;it&lt;»va*t/ Jáoűí altú atelaáfc.
Hr. Baratta AUjna,^Beaicxkv u\rpad,
Gjala, Ka^jatby
A*ű&lt;«l*n. Kovac« Fervnra, ftnijaka Gjmla. NatíJU Áatal. Kaijaal_v‘ *
B«la. Tárók /.illán. Z«eh«r Vilmát, Záoipury látván. Utarápy
l»tvia év Fájt Arpad, aa «c.vlet titkára.
A kuitb jUi aa elő
évi jvkaUwt, taely aa «cylet
mait éri ta^k Mléaáaek h^kipél tékr utrli viuua, tudatával vatta.
A lárastaadiv. al^raayxat ál a v*&lt;ran kivauLalat raiadva
éaaravétal nélkül
idlatt «k v a f*lTa&lt;atvéay*k tnvga látták.
A aahtaadhi va«tiat barátai vált. űOll frt. kiadat. 574J írt Pl
kr, ptafnaratUhajr Sti7 Irt 31 hr. Aa KJO-áh árra vaaatkutá
hálUégvcUt 4J.lt&gt; frt 3&gt; krhta alltp itv.att
Aa
Kjoaa. 13.727 M 31 kr ert/kvt képo&lt;*L
alApftvaajri
toka: 373&lt; frt. rakar«kp*mtarda( keaeltatik 13.163 frt Iá hr A
íáSJ írtra rúg) hitrátékutk bahajtlta elreadalt*lelt.
A húagytlét clhatáruata, hagy * b.-g/ar.aau aiinUtakpr;
tiacarlUr lakait építtet.
A ful.!tQtreU«i
ni viler
kgm vawakéacg árát asgalta
el. aeljrért kávauaa (rliral intéateúk hoxxa. A kQraany k laU»ba
hal/eat*. hagy a Úilaxrra eUeal vé-lahMéa amapoatjabál axahkj**gaket hald, kik grakorlati aaaktaafalraiaat ayitaak. hagy •
cyéntü eljara« 'ta eeatd t-^bb aadtUaaaháa bacy*kc«r&lt;»lta&lt;4ék.
Örtrndvtet tadomatnl vétetett, ho^y a b.-gyannati adata tekpm
a ttlloxara gyóritev creAaakayaaaB eiakaatttetelK • kagy túab
ciar amvr.kaí •aMlávexti ftlutletctt el. r .
A gaadakóaáaaég baaditUtai fog. bogy a bécal gaidatági
kiilliUaca minél aahaoaabbaa
rAut« kkliaóaaa a haau

�nógrádi
kall «»tt propagandát rainální K*l«!ig Ifi kiállító }•*
4 kiállítóéi knh*&gt;x*M.t at egylet viseli. *A kiáHitandó
Sgylvfr titkárához küldendők
i.állrdrk- &lt;eonli*k gtüjté-cfv M kil.rj'Ut a figvrlem.
‘ ^r*t jő pbo.phnr-tracja állítható »K». Ax egylet megkeresi
. u
ruihaUUgtri mí«z-riűi ea utaailaa a k“Z*ég»k edóljá'óíl,
h.*g,&lt; a buH.ibk t.Al tokat a koa«ég MXegéayel ahal gyűjtéséé k
(ir. Bethlen Andor »'j (v.do&gt;»»elé«í tnit&gt;i«trrbr&lt; ad«úx!ó fel*
írül int&gt;«trtikz
At egyesük! Állal a k&lt;u«egi faiskolák kegrlái jutalmuk*
•ára kítlxátl jutalmakra pályázták k&lt;cin«jr Jánua g*rgrlyfahi,
)Cnxs:aavi*Uy2rgy síi ráki, J*ak«* Sámuel mark’ovai •&lt; Boros Jó­
zsef felfduti tanítok. I'.zek-b hívül a faiskolák állapotát f*H&lt;i •
ttfu j«*|»nt~«*k»l adtak: Bér* &lt; Janos. Kelaada Jsros, Kluka An1.1 és Oaitiatka Lajos uipt«nil&lt;*k. A pályások Altai kezelt lais*
knlak t»»giuagáiása elrendelteti tt a at er&lt;*d*ényh»s kiprat a
jutalmak ki fognak untatni, • ha alap tnaraJ, a Jrleutóat tetők
it jutalmazásban réaxraQlendovk
Végfii elhatároztatott hogy a szántási etseny it earlid j'JtalmaaAe «a évben U&gt;auuvz-»n fc»g megtartatni. A aataraapnt at
rln**heeg lati kt. A kulgyülést Gr. Gyürky volt fői.pan nagy ta­
pintattal vezette.
"""

F

-• t»tyí&lt;s nini a vármegye derék főispánját
— ki ismart leereszkedő nyájasságával kegye tea vsissxolt at udvf&gt;tli«r&lt; a a
laodefium v-trtéee msílett baúpalakra vonult, — hol at lnnepilyee arlu« vighet ment, u t»féll&lt;/saga*9a**ielye*«Q g)uz&lt;*dull
nirg a templomnak rutint alhpojaril, minden résaletrr kt^rjedá dgy»lm*»el Irkutvea a-g as újonnan épült iekolnt &lt;». meg*
direct!* •* eddig, adóeágot noha n*m Um»rt, adóiét előre flteiA
derek
eaúpntakiakat
t
délien
váltott
lovain
l’Iachy
Júxvrt fdatolgabiró ur térvaeígában ismét vlset• hajtatott Aurákra

Terik ZslUa. az april 14-én las-onczon megejlett
tisztújító kúzgyüLi&gt;en
egyhangúlag polgárn&gt;est«rnek
választatott meg. A tisztikar többi tagjai egytől egyig
újból mcgválasztatlak. — Este bankett volt a sorház­
ban. melyen gr. Degenfeld Lajos főispánunk és Scitovszky Ionos alispánunk is résztvetlek.
[-n-griün e.| Ez azon nap, melyen Imsoncz váro-ának kcpviselótestűlcte a vármegyei székház építésére,
haliogy a székház B.-Gyacni &gt;tról Losoncira ábzállittatnék. — LW.íXXf frtot és a marhavásár teriilcléból 10
holdat megszavazott. Gyászkcrvtbe foglaljuk e napot,
melyen Losoncz városa — ezen meggondolatlan intéz­
kedésével nemcsak a varmegye, d. az egész ország elölt
alaposan nevetségessé tette magát.
Elavil. A kir. tábla feloldotta a b.-gyarmali kir.
törvényszék azon ítéletét, mely Prónay Béla fogházfelügyelőt, az ellene sikkasztás miatt emelt vád folytán 1
évi börtönre Ítélte.

Hírek és Különfélék
A losonciink által felvetett Niékhely-kérdéaben a megfelelő nctió kifejtése czéljájiúl.
varmegyénk több jeles fia. a inegyebizotGiigi
tagokat* értekezlet tartására hívja fel. £&gt;e»
értékeltet — H.-Gyarmalott a várooháta tanáctdermében f. éri
hó 2-án d. r. 10
ónkor J'oy metartatni. Felkérjük mindazon t.
megyebizottsági tagokat, kik ezen értekezleten
részt kívánnak venni, ezen szándékukat Remé­
nyi Károly, B.-Gyarmat város föbirájával tu­
datni szivéskeiijenek, oly czélból, hogy a t. megyebizottsági tag uraknak, mint B.-Gyarmat
vendégeinek elszállásolása iránt gondoskodás
történhessék.

S«|ló e« tüdőit ől hib&gt;. Alt lirtji -ry asd.rn k' in.on.
JÍ4, ho&lt;y nAvIrA*. &gt;rl háború i&lt; sajtóhiba fits k*&lt;ibvn van
Tagadhatlao miodasálttl, Imry as Írók év varrkwitoknek mi «em
okos több év oaryobb boacsúváirut, mint Ivulmi ártatlan ••ajtó­
hiba. mrly a aadveg értrlm«t* alőpuvan tavgjonlja. Ily hiba utolvó
••ínunkban is fordult elú rsvkMtö. mit mi — as eveteket raúttal •lkall&lt;atva. — aaxal iparkodunk hrlyr^irasilatií. iliaUlof
jóvátenni, hogy tudatjuk, mivuriat a lap kiadóhivattlábao mindán intéskedév tn*K lett Uva a sajtóhibáknak j&amp;vóben való mi­
nél gondosabb ktküva ibólé^ére. ÍM a sajtóhibáknál í« oafyuLb
xavart okos ryynémely a helyset év körülmények kel ismeretlen
raparter tudósítása, igr a múlt vaaarnap ejy kőnyomatot lap
lévn mondhatnék aa &lt;&gt;««■• hasai lapu at bejárta -xuo téves
hír. bocy NóyráJvárm-irjrc köxfyülé'e axavasott m'£ » exrr foraitot as aas&lt;id*bala&lt;*a yyarmati vasútra (alb) holott tudjuk, mi
•serial est april 10 ki kosryúléaéa U.-Gyarmat város cselekvő
r&gt;tka ssép áldosatké«ssé«r| ; « usyanraak rs-n k«&gt;x;yüléa tar­
totta •sükaé&lt;esnrk illáit foglalni LÓaoacx hírhedt (ellépővo olíva;
a tiastslt tapasxlalatlan riportert ralóvsmile; ax hosts tavadésba. mert ax említett város képvi«elűt«stft&gt;ti kós^yulés -l*ó
pantjs tárryalá ánal: a senior űr ó oa'(i arrsképv lekpleséaénél, miot dívselnnk. aa erre küldi felkért alívpán nr volt stives
tínykedn . a ax ünnepélyt exáltal emelni A lapok ív astán csak­
hamar helyreigaxítottak a pár napin n*Xy feltűnést a némi bosx'tváxot ív okosó téves tudósítást. íl&lt;yab baj nem történt.

Snagyi Mr. Scitovszky Jáno-i alispánunk april hú
12-én Losoncira utazott, hol a megyei gazdasági egy­
let közgyűlésén, mely gr. Gyürky Abrahám elnöklete
alatt tartatott meg, részivel!. Losoncion april 2-án Lo­
sonci r. t. város tisztújító közgyűlésen elnökölt, s más­
nap Szirákra utazott, hol a sorozást vezeti.

F«'l(g sdoniny A Ifigtt* uspuikisk éol-káb-n ö t’«l•égéhez segély kérvényt nyújtott l.« at egyházi elnökség a &lt;&gt;
Felsége NX) frtnyi segélyt uUIvanyásott a sxápalzkisk templo*
■ínak felépítési czéljaira. Ex»n bOO frt Gr- Degenfeld Lajos f&lt;j
ispán űr u miltóaífíhj* beirkexvén. esen úaazeget a «ám«onhássi
• v. egyházhoz tartozó saúpalaki leány ryülekeset felügyelőjének
Okolicsányi Gynla urnák a hó H«án délelőtt a helyasinin .Szú­
patakon ünnepélyese,, ált I is adta. Nevetett ünnepélyéé alkalom*
mvlafelü yalú a pre«lit»ritai élén, egy 10 személyből álló bandé­
rium Gsatelgése mellett udvbtl&lt;» beszéddel fogadta ó méltóságát
úgy is, mint fi c«. és kir apostoli Felsége oxemélyének küldőiéit.

lapok.

Az aszód-b.-gyarmati vasutra, vett értesitések szerint
— következő községek szavazták meg a reájok ctő törzs­
részvények aláírását: Szügy, Patvarcz, Mohora, Nándor,
. Dcbercsény, Szenté, Alsó és Felső Szécsénke, K.-Ecsct,
Bakó, Csesztve és Terény. Felkérjük az illető körjegyző

urakat, hogy , a csoportjukhoz tartozó községeknek ezen
flgyl»en hozott' igenlegw vagy nemleges határozatait,
rövid alakban, velünk közölni aziveskedjenek. ’
A k..gya»al! aiykl.- apnl ho 13-án taijá .közgyű­
lését confortuerúen berendezett nj helyiségében Elheniczky Floris úr elnöklete alatt. Horváth Danó igazgaló jdenlé-e szerint —a népkőr, mely a b.-gyarmati
művelt polgári elem gyűlhelye. 22 évi fennállása óta
híven lelj, -iti kultur inNsiójat. Tagjainak száma ismét
gyarapodni keni. Az évi lüriO írtig terjedő költségve­
tés mellett rendelkezésére all 1 olvasó, 1 billiárd, 1
társalgó és I játszó terem. Járat 11 lapot. — Kom­
merell Gyula, az egylet derék és ügybuzgó pénztániokanak leszámolása szerint a múlt évi bevétel volt 944&gt;
frt, kiadás: 922 frt 73 kr. A tisztikarnak és a választ­
mánynak 3 évi mandátuma lejárván, ez alkalommal
mcgejtetelt a tisztujitás is. Ezt megelőzőleg. — a nép­
kör fenyis bizonyítékát adta a város iránti érdeklődésének
azáltal, hogy három jeles férfiút, kik B.-Gyarmat város
érdekeinek oly sok és fontos szolgálatokat tettek, nagy
lelkesedéssel di-zlagoknak választatott meg. Ezen három
férfiú: G r ó f Z i c h v F er e n c z, S z o n t a g h Pál
ésSc-itorszky János urak. (Szonlagh Pál úr
őnagyméllóság»s a (X)-as évek végén és a 70 es évek
elején penuanens tagja volt a népkörnek.) A tiszt újítás
eredménye a kővetkező, elnöknek: Elheniczky Flóris,
igazgatónak: Horváth Danó, gazdának: Schucz Lajos,
pénztárnoknak : Kommerell Gyula, jegyzőnek : Hummer
Ferencz, könyvtárunknak .'Bodroghy Mihály egyhangúlag
megvál.iszlattak. A választmány tagjai lettek: Ambrúzy
Gyula. Dr. Fele»li Ferencz, id. Gaál Lajos, Gutlmann
István. Htidecz Zügmond, Kohn Henrik, Lővinger Jó­
zsef M.ikk.iy Sándor, Manóssy Alajos, Sdmeczy Sán­
dor. Stücz Antal és Sztranyavszky Géza, póttagok:
Debreczeni Márton és ifj. Elszlner Férem*.
Vízid 'Xalsa asgnuisUM.' A hasított könnü álla- *
tok közt uralkodott járványos betegség a legtöbb helyütt
szerencsére megszűnvén, e hó Ifi-án kcllalispáni intéz­
kedéssel a vásári tilalom is felold itolt és így a folyó
aprilhó 2S-ra eleve kitűzött mirhavásar B.-Gyarmaton
meg fog tartatni, valamint a minden hétfői sertés vá­
sárok is.
'UyvbaUjvlfiiz. Mint értesülünk, Losoncion már meg­
történt az országgyűlési képviselőjelölés. Egyhangúlag
Gr. Gyürky Ábrahám, vármegyénk volt érdemer főis­
pánja jelöltetett ki a losonczi kerület országgyűlési kép­
viselőjének. Gr. Gyürky igen szép programmbeszédel
tartott Losoncion.
HORVÁTH DANÓ,
feleié* axerkecstó.

Eddig felülmúlhatatlan.

Nátha elleni szer.

MAAGER W.

Altvlino.in elterjv-lt víhatay vs't e&gt; ideír, hogy » toAtlxa
nea (ydryítlialó. SUíntaUa íirtri-tea alapító upuiulil auaban. tofy a

csukamáj-o laja

nátha hat óra alatt gyógyítható.

(X&gt;e1eestKxazx)

ha a TagV-r Károly fö.iiwai zy.'&gt;sywet*&gt;i: Saogdy gtexa 31. ax. állal
-ZSulXl aati-Ufavaüo eorátyái «-«xik *&gt;%••?EaaaSalJaaaa ártalaal,!rn aaar cyy felnótt-koál. mint geare-keka-l a l»gbixto»abb likőr­
rel alkata-ah.to El*0 Ixben kft evő kanállal, utóbb órán­
ként rgi ecö kanállal reendú be; vaertnekeknek káváekanállal adandt Már &lt;az eUó két kanál bevétele után utefetlnlk a n l’h i okolta kMgéel inger, nzy a fejfájáa áa tBegan•
t-a Néhány aanal barátaié nlaa a lécalak kóros aUáltoxáaal lalaaeaea
enyhslgek. mi; tágra axabidlá áa raadeaak leaa a Ulagaée la na(láai
klpeaalc C.ak a t '.rrlnye.eu l.ejezyact ’éAj'zycys! ellátott klaaitaaásy
nyojl biatoe sikert.
2 4—

Maager VilmoslóJ-Becsben.
A legelső orvosi tekintélyek állal megvizs­
gáltatván, kízayea eertir.hetídjj alatt a gyerme­
keknek is különösen ajánlható és mint legtisztább
legjobb, legtermészetesebb és leghathatósabbnak
elismert szer ajánllntik ttldJ- és avUbtUzrtg, gírvUy. ihntr, Asfiaatsk, btrktfttiMk, alrigybsujrtjvk,
slgysagaU: slb. ellen. —
Uve^űra I forint. — Knpható a gyári mkutrban: Wien, HL Uezirk. Heuinurkt “. C.,

Ára egy üveg-nek 60 kr*.
Az .ANTI GRAVEDO* Ttsffrr, csak gyáfyizertárakkaa kaykiU

Kapható Dali'Sk-Gwrmaloíi: CSEBUÁVÍk GIÖRGV és
Ki.MTZ ÖDft.X gjógjsicrési uraknál.

Balassa-Gyarmaton: Kinitz Ölön nonneránÉL
zzxieTDHZTisicÉzsrz'.
Van szerencsém B.-Gyarmat város és vidéke nagyér­
demű közönségének szives tudomására hozni, hogy néh. féljem
által 37 év előtt alapított könyvkötő műhelyt továbbra is
fenntartom ; s miután az, különösen az utóbbi időben, újon­
nan felszereltetett és oly karba helyeztetett, hogy a nagykö­
zönség minden e szakba vágó igényének teljes kielégítést
nyújtani képes vagyok és teljes biztosítékot nyújthatok, hogy
úgy kiállítás, mint tartósság és arak tekintetében a tisztelt
megrendelők teljes megelég-idését kiérdemlendem ; minélfogva
a nagyérdemű közönség minél tömegesebb megrendelését
tisztelettel kérem.
B.-Gyarmaton, 1890. évi april 15-én
Őzt. Schilli Lajosai.
kícyvkMt.

1003—S?O ax.

S t e i n s c h-n &amp;i d e r* J a-k a b
I. cs. és kir. szab, ásjitmü ftjáros,
ó ci éi kir feaiége Klotild fóbercxtgnó idr nxlhtójx.
xUmoi kitflitetéxet ex nxbxdilmat tolajdepota,
BGD.XPlCSTo

Erily-tttm &lt;9., úját hátábxx
m«orkiMlik a fhxtelt köxűiuAf 11 rIméhe ajánlani 4ú«*n
telaxrrrlt-raktárát ax ácynwtu uakmib* vájó
cxikk«kl»*u, taint koxüntAgeg, tinóm
IrRfinotnahb pap*
laonk. áfybaUtrk. Ió«x»r
tenx«»f»í matrarxok. &lt;xil«
niaxtákuk, poktóctok e« takarok, tollak éa palyhrk, vaa*
bútorok, továbbá axoaytfrk A« rafc«»nyők, n*mkülóubco
&lt;liváu éa a«xtiltakarók, atb A kittinű hlrbca álló

WELDLER ÉS BUDIÉ

fehémema á leleune-nar bndapesti rattára.
Minúrn fajtájú Ícb4ra«müek, kiilAnűarn pvúic tcljra ki*
háxaahial frhxtr^léaek a !&lt;fznliaékelfnbb Irakon

Rajiük ét irjetyiékek béraentve ti iagyen.

Árverési birdrtu cnyi kivonat

Valói!

.
A b.-cyarasu kphJAmaák mist txlgklágyii áltálát .k^xhirrá trtxi. hoj:y Ste'an Mihály véirrhajtatÓBak Priaxtavok Pál
ét Priaxtavok Jáno« vá&lt;rrhajtáat airnvrdó elleni 537 frt 20 kr tó*
kekóvrteUa éi járulékai iránti végrehajtáei ügyében a b.-gyarmati
kir. tórványaxák területén látó Kiatrácxínbaa fekvü I) a klitri*
rxinl 1. 1—17 helyrax. irKatlanokból éa tartoxékaiból I ntfyvd
rétiben B 1, 3, 9 át 1° Prhxtavok Janoa é« I a«&lt;y«ü rétiben
Pritxtavok Pál taltjJoaát káperó Jutalékokra efvQltettn a raa*
tolt adóbixonyitvány szerint íiX» frtnyi kikiáltáti árban 2. akit*
trácxial
ik tljkv. t 13IG—1&lt; belyrtx. dézama axóllóból feiében
B. 1, .1, 9 ét 10 aorax. alatt Priaxtavok Janoa ét Priaxtavok Pál
neveikre irt jutalékra 1BH (rína kikiáltási árban aa árverést el­
rendelte, ée hogy a fennebb neRjelólt ingatlanok at 1890. óvi ju*
niut hn tt-ik napján d • 10 órakor Kitt rácain kóztég házánál megtartandó nyilvános árverésén a megállapított kikiáltási áron alól is
eladatni fog.
Árverezni azándekozók tartoznak ax ingatlanok bectárának
10 *«ját készpénzben vagy ax IMI.LX J. ca. 41. | ában Jelzett
árfolyammal azimitott és az IftSl. évi november hó 1-én XW3.
ax a. kelt Igaztáciigyniinitzterí rendelet 8. J-ban kijelölt ovo*
dákképea értékpapírban a kiküldött heaéhei letenni, avagy as
IMI. LX ti ex 170. (-a értelmében a bánatpénznek a bírósignal előleget elhrlyezéeéról kiállított aaabklyszerü elrvmerrlayt
áhzolgáltatai.

porílantl-czeniení

Keit 11-Gyarmat 1890. évi mamiul hó 24*ik napján.
A kir. Urvéaynék mint telekkönyvi hatóság

100 kilo 4 frt 20 kr..

beocNini czement
100 kilo 2 frt 20 kr.
A zsákok sutját árban visszavételnek.
Kitűnő minőségért jótállás vállal tátik,
egyedüli gyári raktár

BELÁGH LAJOS
vas- és vegyeskereskedésében

■

LOSONCZON.
Hutoiji n térti Bipii

a leajobb mlnggégkra.

�NÓGRÁDI

LAPOK.

Hirdetmény.

Vasöntöde és Gépgyár
RÉSZVÉNYTÁRSAÁG BUDAPESTEN..
. Gyár é» irodák:

VI kultí vied «t 1696 99. ti

Városi iroda és raktár

I

VI Podnaiiciky alcia 14 u

I

Ajkolja jdtttau ás wli/d aierk»t*tft, rtiaot «l»ó dijakkal kiltiaUUlt:

SCHLICK-félc szab. 2 és 3 vasú ekéit és szabadulni.
A

.

xxxé 1 y 11ő elxéit,
«**y&lt;w •**&lt;» *»»«»«Ukk»l. írediti Icklik u VMtUftb

vasú ekéit.
taülmiielö exziözeit boronáit és rttfiró beuereit

Scblick-íele siab.

A b.-gyannati takan'kj»énztár igazgatósága áltaj («ennel közhírré fAe-'
tik, miszerint a h -gyarmati takarékpénztárinál elzálogosított s 1890. évi április
1-ig lejárt s ez időn túl sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott
értékpapírok, arany, ezüst s egyéb értéktárgyuk részint a folyó l«9O-dik évi
junius hó 9-én délutáni - órakor, az intézet hivatalos helyiségében tartandó
nyilvános árverésen fognak eladatni,- részint ez időn túl tözsdeszerüleg be­
váltatnak.
Megjegyeztelik, hogy a folyó 1H9Ü. évi május 1O-éig a meghosszabbí­
tások árverési költség szedése nélkül eszközöltetnek, ezentúl azonban az ár­
verés napjáig a kölcsön Összeg á*o.a fog árverési költség czimén szedetni.
Az elánerezendő értéktárgyak könyv s lapszámai:
Hl. káayv. &amp;», 45, tó, 87. 88, 93, IIU, 122. 1SŐ, 144. 144, 165, 174, 1*4, IS*. 701.
391. 823. O». 741. 243. 967, Jtó, 286, ti7. 288. 2*9, 291. 892. 291, 895, TJH, 304. 305, SM
444. 349, 341, 343. 360
IV. könyv. 3. 17. 31, ti. 64. 64. 87, 94.99. 107, 110, 111, 116, ||7. 130, 179. 133,
149. 1 0. 143. 160. 163. 167. 176. ISI, 192. 194, 196. 198. 109, 117, 127, 2»'. 136, 24.7. 346
1'50, 167. 164, 170, 171. 278. 282. »9. 200. 296. 297. SOI. 304, 306. 307. 30*. 311, 310 317
330, 341. 333. 336, 337, 338. 340. 311, 341. 344 , 346.344. 349, 341. 384, 367. 368 369 370
376, 377. 381, 386 387. 39.'. 395. 397. 398. 399.
V. h4ajv. 10. 16, IS, II, 28, 34, 38, 41. 48, bt. 44, 48. 68. 70. 73, 86, 97. 101
113. 124 117. 130. 134, 137, 138.
139, 148. 149. 154, 160.
163, 172. 174. 17a, 181. 187, 187
101. 206, 116. 119. 214, 829, 230. 231, 132. Ml. 238. 249. 256. 147, tbí. 261. 170. 177, 185
301, 311, 317. 318 136, 337. 339. 340, 341. 341. 343 . 3H. 345. 34«, 341. 354. 343. 366 376
390, 411, 413. 414. 418. 4W. 415,
426. 488, 430. 431, 4 4. 438. 441, 444. 448 4a 449.

sorbaieló gépeit.

Szórrarctő gcpi-k, tAbvárt ikákri tlkalouhaU Uagtri ki rtpaCUtf Uulakik Kész­
letben rannak további: gőz* és jár*
gánycsépló készületek, gabona tisztító
rosták (Baker és Vidals rendszer) takar*.
mány készítő gépek, tengeri morzsolok
és darálók, őrlőmalmok és olajmalom
berendezések. EreliU aatrikal Hrikíti is
lantüi »r»U glják ti Wkutk’.S r*?ik.

204. 2:6 219
318 331 ti.'

137.
248,
323
371'

IM 140
15o 147
374 3t»
873 375

1 IS 114 J|7
IH8 195 tw.
»7 193 1*
3«o' 3tó 387

Kelt Balassa-Gyunnaton, a b.-gyannati takarékpénztár igazgatósága,
1890. évi marczius hó á8-án tartott üléséből.

A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága.

Lcgjutányosabb árak. — Előnyös fizetési föltételek.
—«■ Árjegyzékek kívánatra Ingyen • bementve, =35—

A VILKEI

‘VT 10—Is szekér szénát
11 ’ j ’ V/ termő rét haszonbérbe
II 11 T I kerestetik. — Bővebb
■1
VA JL tudósítás nyerhető e

k ö r j e g y z ő maga mellé egy okleveles
segédjegyzőt keres, — a feltételek nála
megtudhatók — az állás május hó 1 -én
foglalandó el.

i Scklik-fH« va-tvntZde i» gépgyár rit:vénytártatág

igatgalatága

lapok kiadóhivatalában.

HIRDETMÉNY.

A ZSÉLY1 „SÓSÁR" FÜRDŐmegnyitása
Országszerte ismeretes immár a zsélyi „sósár" fürdő kitűnő gyógyha­
tású, miért is sietek a gyógyulást, üdülést vagy szórakozást kereső t. kö­
zönség becses tudomására juttatni, hogy az általam bérelt, részben javitotl,
de legnagyobbrészt uj berendezésekkel gyarapítóit fürdőt f. é. májushó 1- jén nyitom meg. A fürdőszobák kényelmesek, a bútorzat bárkinek
igényét kielégítheti; az étkezésre pedig a legkiválóbb gondot fordítandók.
.Maga a fürdő területe parkírozott, sétányokkal ellátva s igy mi kívánni
való sem marad, mi a t. közönséget kielégítené. Nem szándékom igen sok
fii ni ő módjára a magas dij mégálapitás, de hogy ez a huzamosb ittartózkodást igénybe vevő fürdővendégek részére még jutányosb lehessen, szíves­
kedjék a t. közönség alulirt fürdőbérlőhöz fordulni és pedig május 1-éig
B.-Gyarmaton István-utca 466. sz. saját házában, azontúl a. fürdőben.
Stücz Antal,
kereak. ■ttkvrtFar. • ■ xtrhi f*óiLr) fürdu bérltje.

FOGAK

Öltöny-szövetek.
r«ran«n 4* d«ukin{ a főpapiig aiáa4ra, ■&gt;ab41yu«riat
ta 4« kir. hivatalnoki egyiiraha iióvtUk. toribbi ha-

daityia-. tiiolti*. Urain- i» araiigl laank niaira. ttktaaital él jitikaiital poittók. Lodta. víi««at«&lt; ■InUljíi u.
vadisxkabitokra Maióktladk. ataió-plaldek 4 -ll frtir «tb.
Miadtt oluóbbin. mint bárhol, • • mellvtt legjobb ci legtarUiabb ■laiiégkoa.

Stikarofsky János Brünnben. *
Anutrta-M*cyareruic l«8aacyobb potltó raktira. Miitik
Uimvatvo. A t. •iibd-Bvilír urak ráraira a lattarulmuabb a
l»rn«bb aiatakliyvok. 10 frtoa («UI való utánváUli m«&lt;rend«lairk bármi ntvi. Állandó 100,000 irtot ma^hatadó raktáromban,
valódi vUigüiletembea tirmáiaiUfta tok maradok cyOl áaaao. 4a
mivil iáikról mintát kUlJroi lihitatlin, iiivrien vliiiafogadooi
a rarfrindelt llynaad aairadekokat 4i vagy kicurália aaokat.
va&lt;y a pánit kOldám viiua. litradikok iartria&lt;l'14&lt;4n4l aabkiá(it, hogy a aain. hoaaaúiág 4i ár migatia ligyin.

Lovolátok:
aaul ái caihilL

életbiztosi tó-tár sasáa Londonban.
Magyaromig! tik:
STTD
BT
Fmari-Jáiarf-tár 6., 6.
a tánuág háxában

u.

Aoiltrial tik :
13 tói O E»,
Giaollitraiii I. ea. a tártaiig
káliban

ftk.
A tárauá; vagyona 1889. junlni 30-------Eri bivttrl blatoalláaok áa kamatból 18*9.
Ovi jutni 30-án — — — — — — — —
.
Klflaitáatk biaUútáii ál járadákl uiraodá.
■ik a viiixaváiárláiok atb. ntáa a tánaaág finnállira óta (I84M)— - —-------.
A iigntóbbi tiainktt havi OalrtUdá alatt a
tArtMAfnAl - —
.
árukig nyújtanak bi ajánlatok, ailáltal a
tárcáiig íronálláia óta kinyújtott ajánla­
tok Siaártáka-------- ' -r- — —---------------,

irtákri ángy.

106,578.818 9il
19.378.51886

szabad.

A cs. és kir.

ADRIAI BIZTOSÍTÓ-TÁRSULAT
MAGYARORSZÁGI

OSZTÁLYA.

AlapiUatott IKiS. ivb«n.
lUurUrcUl II uruláh
— — — — Swt dQ- «e KMBMbeWtoi —— — — ——

lrtli,1KU»w

— írt
i U-*itUx ttU'Táu 4te HU. étri. )t-í| Hl »uhá taitial ítrtrtl Ki

49,069.600 —

♦

Proiptctnaok 4i alndia kátilabbi fiíviUgoiitáiak u oiatrák-ma

gyár monarchia mladia nagyobb várorábai u (gynftk orak ói a
■agyar ás ooitrik tikok álul adatunk.

valódi szepességinek

m

HjoWe.

laHeri.

Kötvénykiállitó jogös fóügynökség 2 -öyamata.
IJOgynSk:

l.«10,827Jte.—

fialwa~Gfarinatok.

Btlgyik rttiirv ktlti tena, Hjár»t a kapu

Nevünk alatt mindennemű cse­
kélyebb minőségű aruk lesznek
forgalomba hozva.
Ezen a nagyérdemű kötöttségei
károsító eljárás elkerülése céljá­
ból minden darab gyárainkból
kikerülő árút fenti törvényesen
beiktatott védjegyünkkel latjuk el. mi tehát csak oly
árukat ismerünk cl saját készítményünknek.

—

Bíró PtdatBiciky Frigyet.

2l93‘3970l-9*

JBEÜLSÍH, JÁBfUS
fodráu 4n nlfogáM

magyarul, fraacaiáal. nimatal. liagyilnt, óla7—10.

„THE GRESHAM"

ti HZ ti tAHíirCtn
blomblroz-AsAra, müfogak és pedig úgy egész
fogsorok, mint egyes fogak készíté­
sére s ezek javítására jutányos áron
vállalkozom. Továbbá odrai fogak
és foggyökerek gyors és fájdalom
nélkül való kihúzására, um. női haj­
munkák elkészítésére ajánlkozom.

titkU.:

melyek ezen védjegygyei bélyegezve vannak. Csak tiszta
lenfolyadékból készült vászon- és damaszkneműink kizárglag gyepen fehénlvék a kárpátok alján, igy azok jó­
ságra és tartósságra felülmúlhatatlanok.
s—lo

KOHARICH ARNOLD.

Valódi azepettégl vátzon és daraaszk áruink kaphatók:

A tárurág biatn.Iliit ayojt ■iadaanáail oliai orapáiok olíva, n
■m.: tös, villám ár jég által okoaatt károkárt VJamint aa
tmb-r álrtáti. kaióntáU táblásatok asrriat.
Bóvibb tvlviUgciitáaaal aaolgát a b -gyarmati filgyalkaág.

HIUMLER BERTAUA Ml B.-fiVIRÜtTOY

FELEDI IGNÁC.

Nyomatott a kiadótulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton 1890.

wbj

Ubsia

is tush késmabk

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="80192">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00858.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="80193">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1890_04_20.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80171">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80172">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80173">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80174">
              <text>1890-04-20</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80175">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80176">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80177">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80178">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80179">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80180">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80181">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80182">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80183">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80184">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80185">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80186">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80187">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80188">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="80189">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80190">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Híradó 18. évfolyam 16. szám (1890. április 20.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="80191">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
