https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82e262d4346cc31cc1a0154382341f5e.jpg b1fdbca1803a0c22bf9029a64fba5f0e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9bea270f8f801dd1cdb02836a4acfee3.pdf 066ac0f01db2c3de3acd3deb400f3478 PDF Text Text Balassa-Gyarmai, 1889. november 3. ZVII-ik évfolyam. 44. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ Politikai, Társadalmi Előfizetési ár: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 15 krajcár Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A "NÓGRÁDI LAPOK" 1889-IK ÉVFOLYAMÁN V. Egész évnr . . . . G írt - kr. Fel évre..................... 3 frl - - kr. Negyedévre .... I frl 50 kr. Egy hónapra . . . — frl 50 kr. Az rlőlizriési pnzi-k egyedül a kiadóhoz czimezvi — k’grzéiítzeriibbrn poMhiiilalványnyal — a nyomatandó jH-hiúnyok s pontos szétküldés li-kinL-L-ból. inhdóbb 1st— * küldendők. KÉK LÁSZLÓ. kiadó és l«alnl»j<lonon. IIOHVAUI l>A.\Ó. felelős szerkesztő- B.•Gyarmat. <»kt. 31. (A belügyministerium 1890. évi költségvetése.) Nem zárkózhat mik el azon megnyugtató és a külföld állal is irigylendő tény elől, hogy államháztartásunk kormányunk kitűnő fértiai által rendezlelelt, s hogy a minden évben mu­ tatkozó nagy déliéit immár eloszlatott. Dicséret és elismerés illeti azért korminyutikat! Azonban nem hagyhatjuk Ügyeimen kívül azt, hogy a belügyminisztérium költség­ vetése alig emeltetett valamivel, pedig a belügyi kormányzattól várunk mindent, várjuk a kifo­ gástalan adminiszlrátiól, az egészségügy és ren­ dészet lőkélesbilését. A vármegyék háztartása ugyanaz, ami volt az 1885. XV. t. ez. megal­ kotásakor. Nógráduak is be kell érnie a 7O8OÜ írttal, s ebből csinálni jó és kifogástalan adminisz trilliót. Helyesen mondja lehál ,Magyar közigaz­ gatásM czimű szaklapunk, mely e lárgygyal is tüzetesen foglalkozik, hogy „a belügyminiszté­ rium költségvetéséi mindig a legszigorúbb ta­ karékosság jellemezte. Mig a többi minisztériu­ mokat az állam rossz pénzügyi helyzete sem akadályozta meg abban, hogy a fokozatosan fejlődő igények kielégítéséről, sőt néha nemcsak a közérdek sérelme nélkül elodázhatatlan, de még a hasznossági vagy fényűzési szükségletek fedezéséről is gondoskodjanak: mig a többi mi­ niszteri tárczák költségvetése úgy dologi, mint személyi kiadások tekintetében majdnem kivétel nélkül évről-évre jelentékeny emelkedést mulat: T Á R C Z A. Jelije: .Te * durva Urán biborit riveted. Mint a koldat . , élete terheit;. S a azt. emberiség jussa szerént nekk — Egy rangot ér nyugodalmat adsz.* Berzsenyi Dániel 8xend*r.-ü oraxÍRod üdrőxlüni törd halál! Hol as Úr rátái* immár aratva áll . . . Sxomoru . . . ixmtilt brly, — méjii úrvendeter, Hol a fáradt vándor bltlor révbe evez; 3 — itt találjuk fúl az .r-y«nlbO| Lón át* ‘ Melyért kőzdQak. vívunk — annyi éj napon át. A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz kerülendők. Nyilttér garmond sor: 20 kr. addig a Ikdügyi köllségvidés évek óta ugyan­ azon keretben mozgott, számbaveledő költség­ emelkedés nélkül, műit ha csak e lárcza az ál­ lamnak egyetlen mostolia gyermeke lenne. Pedig alig van az álLumdetuek a belügyi kormány­ zathoz hasonló fontosságú ága. alig van tárrza. mely a körébe e>ő kielégitésre váró érdekek tekintetében ehhez hasonlítható lenne. Azonkí­ vül e tárrza tételeinek nagy része oly termé­ szetű, hogy azok mérvét nem a lehetőség, de a kényszerűség határozza meg. vagy legalább is ez utóbbinak kellene azt meghatározni. Hogy példával szolgáljunk: a kőzrendészeti vagy a közegészségügyi kiadások megállapításánál nem szabadna azt venni alapul: az állam pénzügyi helyzete csak ennyi fedezetet nyújthat, tehát a szükségleteknek ennyiből ki kell telniük, a meny­ nyiben pétiig ki nem telnének, meg kell szo­ rítani a szükségleti igényeket: Imiiéin megfor­ dítva. ill a szükséglet mérve szerint kellent* a fedezetet minden redurtio nélkül megállapítani. S bár épen a közegész.svgügyi és kőzrendészeli kívánalmak minden modern államban rohamo­ san fejlődnek s megfelelően kielégittetnek: bár ez igények nálunk is feltartóztathatlanul foly­ tonos növekedésbeli vannak: a belügyi lárcza költségvetése évek óla m ijdnem változatlanul ugyanaz volt. E túlságos takarékosság komoly kifogás tárgyát hépezlielné minden rendezett pénzügyi viszonyok közt élő államban, mert a túlzott takarékosság e kórminyzali ág jelentő­ sége iránti érzék hiányéira mutatna. Nálunk azonban, mikor az egész a’kotmÁnyos aera alatt még mindig pénzügyi miseriákkal kelleti küz­ deni, a hol épen a kórméniyelnökuek, mint egyúttal belügyininistcmek. a költségvetés foly­ tonos emelésével többi miniszter társainak rossz példát adui nem volt szabad, e takarékosság bizonyos érdemszámba mrgv s a többi tárczák is utánozták Vóhin'a belügyi lárcza példáját, bizonyára nem 1890 re, de jóval előbb elenyész­ hetett volna az állami költségvetésben megho­ nosodott krónikus deficit. A belügyi lárcza költségvetése azonban épen a tulszigoru előirányzat és az egyes költ­ ségvetési tételeknek a legerősebb betartási szán­ dék mellett is a dolog természete szerint betarthatlansága folytán nem volt minden izében reálisnak nevezhető, vagyis számtalan oly tétel szerepelt majdnem tix összeggel, melynek elég­ .Meglátni lógják vt először Keleten Ha az eszme hajnalcsillaga negjelen Ott kel az igazeZg. hol meghasad a regg. — Eljővén .hajnali szép csillag* teveled; Jővsindesa b xonnyal megteateaftlt ige. Kit szememmel látok az idők m é h i b e .. . Holtak hazájában, a sírok kertjébe. Megcsókolják egymást az igazság s béke: Itt az .egyenlőség- e .testvériség- honi, Rája ékes lepelt a kegyelet vona . . . Ha most a csillagos kék egekre nések. Nincs többé előttem hervadás, enyészet. Kinek a JAröbél visszavert sugara Jme most fényt vele éltem alkonyára; Mi fényes fátyol at levetve jő tde A feltárult titok ...azsmádottkge... Oh e dicső látvány sloxunli telkem. Hogy hozzá búcsúzó bálám ylryhegjem.’) - Ük — és okozatból átmeregve mélyen Tanulom, hogy födi éltem ne cackéljem: Tanulom, hogy mért lesz .ez élet puszta kép*; S nért pihen zcndhl» haragjával a nép, Önzetlenül birom megértrltnczni ... . .. . Boldog halál által dicsőn megújuló Örúkkéralőság felé fordul elmém; Amaz óczeánra ... a melyen viltamló Kényben áll áz i g e üdvünk ünnepelvén Akit a Jó lélek szem*: — a hit, lát csak. Kihez, most a remény késztet, hogy kiáltsak. . . . . . S kiről * legna yobb pogány-bulcs Sokrátesz — l’Játó — s társaihoz ily szent val!omá»t tesz . . . . Csudát házasságból születik majdan ö Várjatok! — egy . . . két . . . vagy három szálad ha jő; Halhatlan világot nyújt a mindvnségben — — l'dvot . .’ . áldást áraszt minden nyomon, lépten. _ . a * • * *v Kinek igazsága igy kiált: ■— Tdajetek Hamis sugaraktól aranyos felleg k! Legyen halálotok mlndilrofre nékltk T hatra oltárukon istrnitrtt vétktk! A . telen voltát sok évi tapasztalat kétségtelenül beigazolta. Miután igy a legszigorúbb takaré­ kos-ág végeredményében még sem vezethet <-/.é|ra: lege|.-ő kivánalom az. hogy a költségv<-t» s legalább reáliái tétessék. A belügyminiszlcriumnak 1890. évi költségvetése s annak terjedelmes indokolása, az ál­ talános nagyfokú érdeklődésre annál inkább tarthat igényt meri az uj belügyminiszternek — kitől egész közigazgatásaiik újjá alakítását várja a közvélemény — első költségvetése ez. meri további az egyes költségvetések indoko­ lása a kormány legközelebbi munkaprogmminjába betekintést szokott engedni. És ha vérm«*s reményeket nem tápláltunk is. ha a közigazgatás égető kérdéseinek egy­ szerre megoldását nem tételezhettük is fel mind­ járt az 1890. évi állami költségvetésben, mely az első deliéit nélküli költ ség vetésnek volt előre. jelezve: még sem adhattuk fel a reményt, hogy a valódi szükségletnek meg nem telelő tételek helyesbítéséről és a legégetőbb, eddig mellőzött igények kielégitésénál az uj belügyminiszter mindjárt az első alkalommal gondoskodni fog. Nagy megelégedéssel kell konstatálnunk, hogy reményünkben nemcsalatkozánk, hogy az 1890. évi költségvetés többet igér. mint a meny­ nyit egyelőre remélni mertünk. Örvendetes jele ez annak, hogy az uj belügyminiszterben meg van a helyes érzék közigazgatásunk igazi szük­ ségletei iránt s az akarat, hogy mihelyt az ál­ lam pénzügyei már a közel jövőben megenge­ dik. minden jogos kivánalom kielégítve legyen. Egyszóval mi az uj belügyminiszter e téreui első debutjét egy szebb jövő zálogának tekintjük. Az 1890. évi belügyi költségvetésben szin­ tén hangsúlyozva van még a ,legszigorúbb ta­ karékosság* elve, de a . költségvetés azért az 1889. évihez- képest mégis ttévlcg- >83.74-9 frt' emelkedést, illetőleg a 43,479 frtnyi fedezetnövekedésnek helyesen odaszámihisával tényleg 227.22S frtnyi' emelkedést mutat. Ez emelke­ dés pedig a miniszteri indokolásból kifolyólag kél alapiiidokra vezethető vissza: I. mert éve­ ken át szerzett tapasztalat alapján hcbizonyult. hogy egyes tételek nem felelnek meg a valódi szükségletnek, miért is a valóságnak megfelelő tényleges állapotot kellett számítási alapul venni: 2. mert a legszigorúbb takarékossági elv szem előtt tartásával sem zárkózhatott el a belügyi Adjatok helyet a nagy-szent végtelennek. A kit én imádok! ... az igaz Istennek.* Amit Pa a kai mondott, tekintetbe veszem: .Hogy rövid tartamú e földi életem;Mely a .m c g e l u a ő* és a .kővetkező* Űrök v alóság ha elmerülve vagyon ; S eze nkétvégtelen .tér* s .id 4* csendje áaú Lelkesre szent fatyolt, mely nekem oltalom. Ide szoktam járni főnkéit ér<Ql*Uel, Beszélni a sírban nyugvó jo-szivekkel: .... 8 elmélkedvén a >ok sirdomb hullámzatán. Mintha a Teremtó lépteit hallanám . . . S mert köröttem hiszem, húg)* lengack rgiek. Üdvözlöm holtak szent honja rmlékidet! ... Mintha Írva volna a siri halmokon Nemes munka után édes a nyugalom; Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosan eszközöltetnek. Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr. Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. .Kérdései kérd és t*;-,Tck n iv agy nem Inni* .... Az élrt tengerén az ember téveles. Megpihenni Jöttem közétek, azent helyek: Kit eletttggedéaix megriaelt az élet. Ide jójjún. Ide! a reménye túléled; Megerúebfil abban, — a mint megírva tan — Hogy itt békét nyer a kAxdft boldogtalan. w Közgazdászati Hetilap. S e szent nyugalomból felém elődeink Nagy reménye . . . s dicsé emlékezi te* int. Az itten p henő emberi munka-zaj — Némán kiáltja föl: diadal. ..diadal!... Halottak napja előestéjére. Zugó sxárnycsapásl az örök időnek Heh sok reménységet ide temetének; Ámde az ész s' erény, hogyha elnyomatnak, Itt találják keblét békét alkonyainak ; — ípen azért enfcem — tudván megértői ezt! . . . A sir cslllagtalsa-éjjé el nem íjrixt.- s Titokkal telje’ szám . . . hároméltü lényeg. . . . Kiben a remények beteljesedének ! Íme látom a rezét, hogy megismerjem ót. Ki barátom vala születésem előtt . . . L-Ikcm hallja szavát . . . ürömmel fölébred . . . Mert a szó. mely égből jón. viasza nem térhet. Bízzunk aa igéban!... higyjék lelkeinkbe**. Hogy be teljesedjek miérett&nk minden; Szeretet f ü z Istent emberekkel ússz », Hogy a feltámadást nekünk kótcaAnnaz*A miért oly szentül reménykedve * i < r m i BefogkovetkrznibalUztatlnnságnnk': Szendergő országod üdvözlőm óh halál! Hol az t'r verése immár aratva áll: Holtak hazájában a sírok kertjébe Megcsókolják egy ma t az igazság s béke; . . . E caeal nyugalomból felém elődeink i>üaú reménye . s «zcát emlékezete iát . . . Az Ittsn pihenő embert m n n k a-z z j . Némán kiáltja tol. diadal . . , diadal! „ • *) Midőn a méreg pohár kiöntése után halálesett t �NÓGRÁDI miniszter oly költségek emeléséről. indyvkct az ország fejlődési viszonyaival s a haladó kor igényeivel szervezeti A«KxefOggé-sbvn álló állami intézmények fejlesztése megkíván. így a liuinani túri us, egészségügyi és közrendészeti intézmé­ nyek fejlesztését s ennek folytán az idevonat­ kozó tételek emelését elodázhatlanul szükséges­ nek* vélte. Az államháztartásnuk váratlanul fényes eredménynyel befejezett rendezése remélhetővé Heszi, hogy nemsokára sok minden máskép lesz. Megnyugtató egyelőre az a tudat, hogy az in­ téző férfiakban a jóakarat, a képesség és azon hajlam, hogy a hiányokon segítsenek, kellő mér­ tékben megvan.* Halottak napján. Mdy gyász, umló könnyek, fájdalmas sápadt arc, ez jdlege e napnak. A sir birodalmának határa kiter­ jed, a halál némasága elnyomja a létért küz«iők jiiaczi lármáját, a pezsgő élet zsibaját, elnémilja a bűn tom­ boló tivoruyáit, s e »ri csendben a harangok bús, pa­ naszos zúgasa hallatszik egyediül, mint a megtört szivek fájgaltnas zokogása. Az úr szolgái az oltáron, mindegyikünk pedig szivünk legszentebb Fejtekében áldozatot, a sir és halál daczára lánguló szeretet áldozatát mutatjuk be az élők éa holtak Istenének azokért, kik már lerótták a halan­ dóság adóját s néma sirgödreikben várják az Ítélet nagy és rettenetes napját. E magasztos pillanatokban feltűnnek lelki szemeink előtt a sírnak titkai: feltűnik az édes, kadves arcz. mely­ ben örömünket és boldogságunkat leltük, ránk tekint ismét azokkal a kedves szemekkel, melyekből szeretet sugárzott *. a gyermek látni véli ismét a jóságos atya, az édes anya vonásait, érezni véli áldó szent kezeit, el­ ragadtatásában ajkaira jó a rég elhangzott kifejezés, kedves atyám! édes jó anyám! Az édes anya újra mo­ solyogni látja lélekben szive szerelme gyermeket, kitám: készül karjait, hogy keblére ölelhesse, dédelgesse, mint ykor régen, régen, midőn még édes csókjaival altatta Feltűnni látja a hitestárs, élele boldogságának letűnt napját, a kedves, a felejthetetlen bű hilestársal, kivel együtt a sötét sírba temették az ő életörömét és bol­ dogságát is. Ah, de eFálmodolt boldogság látományait, a le­ tűnt szép napok vkzfényét rögtön megsemmisíti a kérlelheUen,. a rideg való. Görcsös zokogás, kínos sóhaj hangzik körülöttünk. Oda tekintünk, honnan a fájdalom e szentelt hangjai hallatszanak, s galambfehér aggastyánt látunk égő sirhalomru omolva, egy halomra, mely ked­ ves gyermekét, boldogságának, egyedüli büszkeségének szép reményét, agg napjainak islápját fedi, kiről egykor késő öregségének szomorú napjaiban segélyt, vigaszt és boldogságot várt, s kit a halai kegyetlen keze oly ko­ rán letarolt. Remélte, hogy egykor e kedve? kezek fog­ ják őt a halál küzdelmeiben gyámolitani, s irne ő eltá­ vozott, s vele együtt sírba szállt mindene. Néma két­ ségbeeséssel szemléli a sirhalmol, s ránczokkal barázdált tisztes arczán nehéz könycseppek futnak alá, s ajkai a mély fájdalom kínjai között e szavakat ismétlik : Fiam! édes fiam! ... Emilt szegény árva gyermekek' könyciknck zápo­ rával öntözik * rirhanlokoi, melyek az édes anya vagy atya tetemeit takarják, kiknek gondosan őrködő szemei és áldó kezei alatt nem erezek az élet ezer nyomorait, melyek terhe alatt most roskadoznak, s zokogva, ke­ serű könnyük közölt panaszolják d, hogy mióta ők dtávozának az élők közül s magukkal vitték a szülői önfeláldozó szeretet, mily rideg, mily kietlen árva éle­ tük; kínosan panaszolják el nyomorúságaikat a néma sirhantnak. Édes szülőm! . . . Kedves gyermekem! . . . Sze­ retett hiteslársam! . . . Testvérein! . . . Barátom! ... Eme szavak hallatszanak, zokogás, fohászok között. Édes szavak, keserű panaszok hangzanak a sirhantok felett. A sir néma, hantja rideg, alatta porló Ideinek, csont, por, enyészet. Kinek szólnak tehát e fájdalmas szavuk ?! A sir nem érti meg, a néma hant nem fdd. Ó szent hitünk! a te'hatalmad az, mdy e szava­ kat ajkainkra adja; mert hisszük és megvagyunk győ­ ződve szentül, hogy kedveseink tetemei poriadoznak ugyan, de áldó és áldott szellemük őrökre él. S az emberiség e fohásza, elhunyt kedveseinkhez, e beszéli a néma sirhanllal, mely szerelteink szellemének hüvelyét takarja, legnagyobb és nyilvános bizonyságtétel az em­ beriség szivében élő amaz örök igazságról, hogy lelkünk halhatatlan, s szavaink e halhatatlan lélekhez vannak intézve, kivel egykor találkozni fogunk ott, hol nincs bú, nincs bánat, hanem örök napfény, örök boldogság. A szenvedő váltóképesség. Vármegyénk közönségének tavaszi közgyűlésén, ol­ vastatott Zólyomviínnvgye azon átirata, melyben a szen­ vedő váltóképesség korlátozásának szükséges voltát élénk színekkel rajzolja. Zólyomvánnegye emez átirata oly fon­ tos igazságokról emlékszik meg, melyeknek valódiságát •. a köznép anyagi elpusztulása kétségtelenül igazolja be. Első tekintetre felismerhetjük ama végromlást, melyei a szenvedő váltóképesség kortátozatlanságu a kisebb bir­ tokosok, különösen az értelmetlenebb köznépnél, de ál­ talában minden rangú és helyezető kölcsönkénénél oko­ zott Olyan jelenség ez, mely megérdemli, hogy vele az országgyűlés már u közeljövőben oly behatóan foglal­ kozzék, hogy elejét vegye a váltó túlsxigoruan kőtelező voltának, ha behunyt szemmel nem akarja elnézni, hogy LAPOK. a pénzmlézeUk, magúim* kölcsön aduk. a váltó erejeml fogva. a UéjM.4 telj* m.ii vagyoni.dumi.i legyek. Méltó aggodalomul d m zzúk a köznép anyagi pu-ztula*at s általában azBn MCgényüegd, m»'iy tataidulmunkban mindig ijesztőbb alakot kezd öílrítt. Az eladósoda.** annyira elterjedt, liugyzfi(kan lalaikozh.dmik olyan emberrel, akimi ehnumlhaljuk. hogy min adó*. A tckkkúnyv tele van betúblázotl ;ebH*águkk.d. a perek száma úriadra nőtt, a végrehajtók egymásután ültetik dobra a kisebb, nagyobb birtokokat. Sok-zor jelenték* teleli adié-ág miatt kend árverésre a vagyon; mivel a nép szegény, iiczitáns kővé* van. a kedvező alkalmat némely Idkii-mercthii vevő kízsakmunvolj.i. az értékét távolról sem közelíti meg azon ö«<*z«'g, amennyiért rajta marad, Hégvbliell a köznép egyszerű éh'lmmlot folytatott, nem voltak olyan badar vágyai, mint ma. Az élelmezés kitelt saját termesükből, a ruházat legnagyobb ré-zet a munkás nők állították elő. Mostanában a köznép kivet­ kőzött hajdani egyszerűségéből. oktalanul majmolja a tehetőíeblx'ket. A fényűzés meglátszik házuk berendező­ dén, ruházatukon, élelmezésüklien. A nők tétlenül h<vernek, kihalt betűluk az a szorgalom. mely anyáikai jellemezte. A háziipar egyszerű, de tartus készítményei helyett, divatáru* üzletekből fedezik szAkségleidkcl, ehez pénz kell, több-pénz mint a mennyit a termés csekély árából elszakítani lehet. Az -ilyenek miatt adósságba ke­ veredik a nép. mdy vesztét okozza. Mig az uzsorát a törvény el nem törülte, a köte­ lezvényre adott kölcsönök után a társadalom vérszopő pióczái 1- iUU perczentel szedtek. Az uzsorá-kodás lát­ szólag megszűnt, de Blattomban annál veszélyesebben pu>ztil. Az uzsora helyett gyakorlatba jött a váltó. Az uzsora által elszegényített nép aláírta a váltót, mert kényszerülve volt rá. A váltó pontos fizetést köretei/ ezt a nép akkor látta által, midőn vagyonát elkerülhetlen veszély fenyegette, mely be is következett. A takarékpénztárak intézményét s >kan olyannak tekintették, mint amely a kölcsönzésre szorult népet ki­ szabadítja az uzsorásul hálójából. Ez az intézmény hasz­ nos is, de nem a gazdálkodó népre, hanem a kereskedő és iparos osztályra, mert a gazdálkodó nép nem képes a 3—4 hónaponként bekövetkező fizetésiket pontosan törleszteni, mivel aző jövedelme csak ősz táján jön meg. A takarékpénztárak a kikölcsönzött Összegek biz­ tosítása acéljából szintén sűrűén használják a váltót. A köznépet a váltó már eddig is teljesen tönkre tette. A tudatlan földmíves osztály állhieddemben élt a taka­ rékpénztárak jótékonysága felól. midőn saját kárán győ­ ződött meg arról, hogy ez intézmény nem neki való, már késő volt. Nőgrád vármegye területén vannak oly községek, melyek igazán boldogok 'voltak addig, mig a takarék­ pénztárak váll >i ki nem forgatlak a vagyonból. A ke­ zeskedés oly szumoruan végződött számtalan emberre nézve, hogy máig jóhiszemű aláírásukért sokan jutottak végpusztulásra. Az adósság csitulás ragálya, az ezzel cgyűlijárú kezeskedés, a jómódú köznépet tönkre telle. Ma mar odáig jutottunk, hogy a majdnem minden na­ gyobb községben lélező takarékpénztárukból nagyon ne­ héz dolog kölcsönözni, mert kezest kapni nem lehel. Mindenki okult a mások szerencsétlen kezeskedésének következményein. E körülmény pedig bénilólag hat a kereskedő és iparos osztályra, mert a tisztességes, a fi­ zetőket pontosan betartani tudó kereskedők, iparosok is vagy nem, vagy nagyon ‘.nehezen jutnak pénzhez, A kereskcddnm és ipar lévén a társadalmi élet éltető lelke égető kérdés, hogy a kereskedelem és ipar ne akadjon meg a pénzintézetek jelen hátrányosnak mondható köl­ csönzési módja miatt, a kereskedőknek, iparosoknak olyan |»énzforrás kell, melyből a mainál kedvezőbb feltételek mellett pénzszúkségletél fedezhesse. Fájdalom, hogy ina minden kölcsönadó váltóhoz ragaszkodik. Régebben az adott szó betartása kötelezőbb erejű volt, mint ma a váltó. Ma a becsületet nem Is­ merik el olyan kezességnek, melyre kölcsön adni lehetne Pedig a váltó is keveset ér, ha a kölcsönzőm! fel nem tehető a pontos visszafizetés. Azonban lehet a kölcsön kérő bármily becsületes ember, vannak előre nem lá­ tott ’akadály ok. melyek egy időre fizetésképtelenné teszik őt. Ilyen eseteknél a váltó oly fegyver a pénzintézetek magánosuk kezében, mely végromlását okozza a fizetés­ ben megakadályozott kölcsön kérőnek. A váltó kétélű fegyver a. nép kezében, mellyel vagy magát, vagy mást sebez meg. A mi köznépünk sokkal tudatlanabb mép, minthogy a váltóval bánni tudjon. Ezért szükséges, a szenvedő váltóképesrég kor­ látozása. (Sz.) Közgazdaság. A száj és körömfájás az állatoknál. Most a midőn ezen, a gazdákra nézve annyira kellemetlen, a szegény marhákra nézve j»edig fájdalmas baj uralkodik ..Nőgrád vármugye kguagyobb • részében, nem lesz érdektelen egyvt-mást elmondani róla, unnál is inkább, miután sokan azt hiszik, hogy ez is valami ólyanféle uj csapás, mint akár csak a phylloxera. Még az ötvenes években olvastam, vagyis inkább tanultam az iskolában azt, a mit itt elmondandó va­ gyok. Abban az időben egy szerény falu-i iskolában összes könyvtárunk négy darabból állott és pétiig az u. n. ABG-s könyv, a kis katvrhismus, tvniiészelludomány: a gazdasági kis tükör és a gazdaszattunból. Ez utóbbiban sok érdekes magyarázatuk foglaltattak az ál­ latok és különösen a szarvasmarhák ln*teg<égcirűl. Egy Jrjczel e következőkéi tárgyalja: Vaunak száraz évek s a sxáciz évek közt felettébb szánu nyarak, az ilyenekben, de kúlönó-en ha július és augusztus hónapokbah uralkodik a >z.ir.u<tg. akkor mihamar tenyésznek és szaporodnak az ártalm.us rova­ rok cs mvgszámlálhatl.m ezrei a mérges hcrnrókugk és csigáknak"; ezeknek legnagyobb része a fent jelzett hó­ iM|Mjkb.m a mezőkön legdókőn élódik, hozzájárul az vgrtő nap. mdy m»"g|»í»rkőlÍHft kevés harmat folytán meg dve-li»ha tendáló füveknek hegyeit. még rz mind nem elég, jön az u. n. ragya * ez, n mi <-gé«7iM-ges fő iiKgm.irudh a mit a uidlm. megkímélt a m< rgí> rovaroktól, ♦** aztán IcfurráfcM oly anynyira, hogy roz«d.v Upzódik a legelőn. Mod aztán, a midőn már az cgé*z. legdő meg van mérgezve, a szegény hiéliezett marhak erőszakkal kéuyszeriltdnek rágni ezt a rmgégdt, imgmé*rgezelt füvet; a lizegény úthn»»k éh«*sek lévén, és nem válogathatván a jó c* ro4-z közölt. kóvetkez«;-kép megkapják a t»el«*gségd- Ez a háj azonban nem jdéntkezik azonnal raj­ tuk, «le annyi bizonyom, hogy abban az évben ál kdl menni valamcnnyiink e betegségen — kivéve tcnn&zeti.*scn .izok.il, a melyek legdőrt nem jur.uk, és ragály­ nak kitéve iiinocnek. Hogy a fdszedell ménganyag hogy hatol Ize a IoIIm.* s felxzivé>dvált a vérbe, mikéül okozza a száj ki« genyedő sdieit és a körömfájást, ez minket nem, leg­ feljebb a szakembereket érdekli közelebbről. A fzájtajás. mely kőztudumás szerint nem veszé­ lye* ]m b-g*ég és néhány nap alatt gyógyul, az által lesz kdlcniellrmi«\ liogv a lieteg áltat hsuváuyoilik. mert nem Ind vnm a fájdaJohitot (>y<'igvkez< i<-< igi-u cgySZ1TŰ. Némelyek római g.ili<*zot. kék kővel -tb. h.iszjiain.ik, dé miixiezx kiivl gyors.ibb.rn basznál a banrns vízzel való mosogatás, mert a gciiycl feloldja a sebből és egyúttal gyógyítja is azt. A liaimis vizet így készítjük: egy félliter «útáll hamura másfél filer tiszta hideg vizet öntünk — tívzla fazékban, ezt felkeverjük párszor és körülbelül félóráig állni hagyjuk a vizet a hamim, (mig a víznek balzsam­ hoz h.i-onló éili-kés ize riin<*»en); ekkor beszúrjuk a vizel tiszta edénybe és ezzd a hamus vizzt4 napjában három-zor tiszta lágy kefével vagy tiszta r< ingvgval ki­ mossuk a Iwleg áíi.ii genyes szájat é? így folytatjuk azt néhány napon at. Az .illat körme is mosogatandó. A hamus vizlml' nem árt a beteg marhának ivó vizébe J—3 deczit önteni, sőt nemcsak a szarvasmarháknak, de általában minden háziállatnak leint azt adni nem­ csak Ijetcgsége alatt, hanem egészséges állapotában is. különösen járványos bajok idején, tapasztalt régi gaz­ dák állítása szerint, az így kevert étdt és italt evő ál­ latok vigabbak. frissebbek lesznek és fázékonyabbak. Most a midőn a tudósok száma az állatgyógyászatban is rendkívüli módon szaporodik s mindenre új' meg uj külön gyógyszert találnak fel és ajánlanak, lesz­ nek bizony ra sokan, kik mosolyogva fogadják ezt az en — régi tapasztalaira alapított — felszólalásomat. De azért én kérem a lek. szerkesztőségei, tessék azt kőzzt* tenni, hát ha lesznek olyan gazdák, a kik megkísértik e köllségltc nem kerülő ártalmatlan gyéigykezdest és mcggvőződnek személyesen annak hasznosságáról. fi. /. Tót lapszemle. A lurócz-szenlmártoni N.írodnie Noviny az evang. egyetemek gyűlésről írván, vezér rzikkéIh!1i üli sorra az egyetemes gyűlés azon tagjait, a kik Mudronv és Dala urakkal nem egy formán gondol­ kozna. Különösen visszatetszést szült a czíkkirónál az egyetemes fdűgydőnek az dnöklés körül kifejteti ener­ gikus cljánisu. A Nár. Nov. úgy látja, hogy az egyete­ mes gyűlés nem fdd meg egyházi feladatának, mert neói egyházi ügyekkel, hanem politikaiakkal foglalkozik. A viták után ítélve, mondja a rzikkirú, e gyűlés hasonlít n kommunanlillák összejőveidéhez. Az. cszélyesség és méTtékletairég hangját dnyomla a tisztán világi^pnlitikm szen­ vedélyek kifeladása. Kűfcöleg komoly férfiak, mihelyt tót nydv jogai kerültek szóba, oly szavakra ragadtatták d magukat, a minőket szájába nem vesz az, a ki leg­ alább a saját méltóságúra ad valamit. Ha a lót pap tót nyelven megszólalt, uly lárma, oly zaj kddkezrtt. mint a sztrájkoló bányászok meetingjén s egymásután dciiiunsirative menekültek a tót sz<» elől mint az ördö­ gök a szentelt viz dől. Ki meri azt mondani, kiáltja N. N., hogy itt a tót nyelv és a törvényes jogok dkobzása forog szóban? Az egétt egyetemes gyűlés arról lesz bizonyságot, hogy .az evangélikus egyházban az egyházi szellem mélyen alásülyedl*. A czikk iró szerint jdetilcg az evangélikus egyház vezi rfértiai azon fára­ doznak, hogy az vgyluiziió! közigazgatási és politikai intézinéuyt t*sináljanak, mdyuek segdyerd az egyházlhil kiszorittatnék a tót nyelv, nevezctvs<*n az egyházi ailmini<ztrác:«d»ó|. a konventekből, jegyzőkönyvekből s lehe­ tőleg esetről esetrv a templomi szertailásboi s egyházi ftmckciókból is. A cikkíró memento m<>ri*-t kiált a tót cvaiigdiktisukitak. • A tu ccz-:i«taáraal Nárudnic Nuviny ezt írja: Ha a magyar nydv részére kedvezményt engedlek a had* seregben, ha a közös hadsereg lisztjétől nem kővetdik. hogy .helyeseli tudják a német nydvel írni és beszé-lui: itt megindult a kedvezményeknek sora s a dolguk lo­ gikai nndlMu tovább fognak fejlődni. A Fester Lioyd hiába figydmvzteli apoHtikkai vezéreket,’ hogy Inéi-sékdjék magukat. Evés kőzlxn jön meg az étvágy. Az ,és* kivívásával megtörté-nt az dső léjté** a közös had­ sereg ketté u-zlá-úra. Harc a magyar nyelvnek a hadse­ regbe való behozataláért é* az .és*-ért, valamint a nem­ zeti hadi jelvényekért csak az utal egyengetik a külön magyar ha<lsereg lucgteremlérére. t’aéí nem lesz ntaImhiap elérve, de ha továbbra is úgy fognak a dolgok fejlődni, miht a kiegyezés, óla nem lehetetlen, hogy e czd elérelik. Hirek és Különfélék. Sxiaüy*. Mr. Gr. Dégenídd Ljjus főispán űröméi lósága oki. hó 3l»-án reggel V órakor B.-Gyannalra jött, s biráló bizottsági ülést tartott, mdy ülésen a me* gyebizotl<,»g virilis és választolt tagjainak lajstroma felülvizsgültatutt. A föisiKUi oki. hó 3l-éu távozott a �NÓGRÁDI székvárosból, uzunbun, útiul vrtesülüqk, már ma Viliiét eljön körünkbe. « Kópi4Timi*fy* Untajili kítgyiláie derztmlter hó :M)-án fog megtartatni. CíŰyUUi. Huilakovirs Karoly, a Hóik féldandár ÍV* gyarmati zászlóaljának egyik ’lénk hadnagya -- fű. badmigygyá lepleitek! t elő. Dtyiriilaisiái.'Zagyv.in Szabó Imréi, ki a zagyvái csoportban 13 éven át helyet len * körjegyzőként műkő* dóit. oki. hó 29-éti'egyhangúlag körjegyzőnek válasz* tataik. A b.*fytnn*U uka-ékptaziAr oki. hó 26-án rendkívüli közgyük**! tártait. A közgyűlést Szonlagh Pál belső tit­ kos tanácsost ur ón igyméltós.iga. mint a takai«*k|H nztár elnöke, nagy tapintattal vezette. A közgyűlés kiemelkedő tárgyát képezte az egyik aligazgatói tisztség betöltése, mely tisztség Gr. Degcnfeld Lajos ómélló-ngának le­ mondása folytán ürült meg. Az egyik aligazgató ugya­ nis a szirúki fiók takarékpénztár üzletének áll az elén; azért is az egyik aligazgatót Szirákról vagy Szirák vi­ dékéről kell megválasztani. A bizalom osztatlanul Umlrvjorich László bágvoni földbirtokos s megyénk egyik kiváló derék tagja felé irányult, kit a részvényesek egy­ hangúlag megválasztottak, s bizony meg lehetnek győ­ ződre, hogy a főispánná lett Gr. Degcnfeld Lajos után soha jobb kezekbe nem tehették volna le a sziráki fiók takarék|>énztár ügyét és virágzó üzletét. — Gratulálunk a takarékpénztárnak! — Volt a közgyűlésnek egy másik fontos tárgya is, s ez az éjiitkezési ügy, A takarékpénz­ tár nagy áldozatkészséget fejtett ki eddig is az intézeti székkházdíszítése mellett; most azonban egészen okszerű építkezésbe bocsájlkozik. Ugyanis kényelmes nagy helyi­ ségeket csinál a pénzügyiguzgatóságnak, s a hátsó épü­ leteket is emeletre huzza fel. Ezen építkezés hozzávető számítással (mert hisz a tervrajzok és költségvetés el nem készüllek) i7,W0frtol veend igénybe. Az összeget a részvényesek készséggel szavazták meg s csak azt kí­ vánták, hogy a tervezet és költségvetés a rendes évi közgyűlésnek bemutallassék. Más tárgya a közgyűlésnek nem lévén, a közgyűlés Vannay Ignácz igazgató indít­ ványára az elnöklő kegyelmes urnák köszönet szavazott befáradozásáért és a közgyűlés bölcs és tapintatos ve­ zetéséért. Erail z hlvatabs lápból. llapp községben f. évi ok­ tóber hó 26-án uj kir. postahivatal állíttatott föl. Ezen postahivatal mindennemű levél-és kocsi postaküldemé­ nyek, továbbá ."rtX> írtig terjedő postautalványok, után­ vételek és portai megbízások fölvételével, továbbításá­ val és kézbesítésé volt illetve l>e- és kifizetésével lesz meg­ bízva. A rappi postahivatal, melynek kézbesítési körébe az eddig Losonczhoz tartozott Kulonda. Mucsiny, Mulyadka, Pilis, Ilapp és Terhelőd községek osztatnak be, összeköttetését Ilapp-Losoncz között berendezett napon * kint egyszeri gyalog portajárat utján fogja nyerni. A haragok ügyiben tudósítónk sok érdekes bírt kö­ zölt velünk, melyek közül első helyen érdemel említési azon tény, hogy a múltkor dugába dőlt küldöttség! el­ járás helyett ftdö liollovinszky Károly plebánof és Bcményi Károly városbiró vezetése alatt hét tagit deputátíó ment október 3O-iüi Sim or János tábornok herczeg-primáshoz Esztergomba, s előadásukkal annyira megnyerték ő emenentiáját, miszerint legott megígérte b.-gyarmati híveinek, hogy a harangok megszentelése végett egyik püspökét küldi ide. Ezen eredményes s igen érdekes utazás részleteiről jövő számunk trirvza rovatá­ ban külön ismertetést fogunk közölni, megemlítvén must még, hogy a küldöttség fáradhatlan tagjai voltak a ve. tetőkön.* kívül An'mger i/tszló, ifj. Hummer Fcrencz. Kommerell Gyula, Schultz Lajos és Vannay Ignácz urak. 21 óra alatt tévén meg a nagy utal, Örvendetes hírül szolgál továbbá, hogy gróf.Zic^v Lívia ő vxcja megkerestelése után 100 frtol küldött a harangok költségein.* vallásos fenkölt érzelme jeléül és mint megbiztató for­ rásból értesülünk, a senior gróf űr szintén szép ös-zvMgel rvsolváll e czélra. Most pedig folytatjuk az. iveken begyült adományok nyugtázását. Ilády István űr ivén aláírtak Kukla András és neje Augu-vlin Apollónia 6 írt. ilády István 3 frt. Kukla István, Banczik százada* özv. Paczolay Imréné, 3 an tossy Emil, Slrvisinger és Ocskó Ignácz 1--I írtul, Oszadszki Jánosiié és Marciidiák Mihály 80 -80 krt, Mviszmr József, Schultz János, Kohn Henrik, Lévy Bemát 50—50 krl, Kolbányi Lájo<nő 10 krt, Jonasz Jakab 30* krt. A Népbank ivén: Mákká Ignácz 5 írt. Gazdik laijos 2 frt, Koss.iezky Emil Koharich Arnold, Sleller Antal. Döntők Erzsébet I — 1 frtol, Ticsinszky Árjúd 67 krl, Horváth Gyula 58 krt, Divényi János, Pap István, Mesku Boldizsár .’>0 50 krt. Kominerell Gyula ur írén: Egy uzsonnaló társiság 8 frt 60 krt, Gaborik Pál 5 frt. Kommerell Gyula. Both Károly, Jakobeynő 2—2 frt. Fillér Lajos 1 írt 20 krt, Dcbrcczcni Márton, Frey Miklós, Kedvesy Lajos, Kluk András, Selmeczy Sándor, Bradár s Boldiz-ár, Sebjaii Ká­ roly, Bor Márton, Vijola lrm.i(G>icsóné) őz. Kápusztásyné, Benedek Miksa, Szilárd Lajos, Szomiuer Karoly 1—1 friuL Bruzrinszky-János, Gyetv»ty.Imre. •Btiritnz GynLí*. Zolnay Aulai, Molnár Pál, Ki'Zelly Fen-ncz. Sebjan Samu, Dunajszky János, Krsák Mari. Poczolay Kálmán, Frcndli Karolin, Bárok Jakab, Wegeler Janos. Varga János, Makovinczky Mária. Ivílz István, özv. Ivilz. Jáno-né, Sán­ dor István, Bartos Irtván, özv. Juhász Díváimé. Ilyro* Sándor, Skribák János 50 .50 krl, G-ádolay Etel lo krl, Varga Mihály 30 krl. Hummer Fcrencz ur ivén: Hummer Fcrencz, Bonifvrt Alajos, Hitninler Adolf, Barth Li|K»t, ifj. Weisz Armin, Schwartz Samu. Jámbor Pál. Paraszt)* Jánosné. .Lovász Miklósné. I • I Irtot. Sooky Gyuláné 60 krt, Pongrávz, Sztrclnyik István, Horváth János, Nagy Miklós, Újhelyi Boldizsár, ifj. Szmrzsik Ja­ nos 50— 50 krl. (Folytatjuk.) A b. bestéd libUayi kibővítése ügyében a tárgyalások a honvédelmi minisztérium állal kiküldött katonai sz;ikbizottság és a váru-i képviselő testület meg­ hívott'lagjni között nov. hó 1-én-indultak meg. A honvédéhni minisztérium által kiküldelíek: Blancz Vilmos ezredes, főhadbizlos, továbbá Védő Jenő és Jelinek ul- LAPOK <'zrvd»‘*ek, valamint • fblatrk mérnök fuhadiugy. úf. A laklaina, mely Ib8i.-it évben épüli, az akkori létszámnak teljéim megfehlt. Sz<-p fekvése; kényelmes helyiségei, a legtukailtabb igény«dí< l i« kielégít.-Pék. messze í«íhlűn vau ehez hasonló hoinódlaktajiva. Az 18^i6yik népfőlkclc-í törvény, és az uj yéderű lórvérnyck megalkotása által azonban a zászlóalják kendet kibovitelb-k, úgy. hogy most,inár az állandó tényleges lét­ szám kétezer annyi mint ezelőll UdL A lálduu)abaii nio-l már cl nem férnek a tiszti irodák, a |<K) ember a padlásokon van elszállásolva. Ily körülmények között a laktanya kib<»vilé-éró| okvetlenül gondolkodni kell. A katonai bizottsággal megejtett szemle alkalmával kon*’ lataltalult, hogy körülbelül 20,000 írtba kerülnének a pédépitkez. sek. A váró-, tehát, mely a magyar Imnvédsegel űrömmel fogadta kelteiébe, * melynek Itten monmnevtalis épületet emelt, ezt az áldozatot is im-g hozni köteles, nehogy a honvédéi-dóalj innen dvile-sék. A katonai bizottsággal folytatott tárgyalásuk, melyeket Blani z fohadbiztus ur igen nagy tapintattal vezetett, azt hisszük, a kincstár és a város érdekeívd ö.szeugyrz'.í tlietók lesznek, úgy hogy a város által teendő befekteté-ek a bérő-s.icgvk által biztosíthatók. A (<*rvek a hon­ védelmi minisztérium yzaku-ztalyai állal hun ik elké-zlltetui, s már legközelebb megküld<-lu<-k a városnak: mi­ kor is lesz módunk és alkalmunk ezen ügyhöz bővebben is Imz/jlszólani. ,Mé*g csak azt jegyezzük imy, hogy a katonai bizottság a laktanyában tapa-ztalt -z. p remi és tisztasággal igen m»“g volt elégedve, mi •lic.-érvlérc válik derék őrnagyunk: Vizner Mihály írnak. A taxiik é: Iparttok ail.dáiKK hitelszövetkezetének b.-gyarmati üzlet teh-jn-i — mint őrömmel értesülünk — folytonos virágzásnak örvendenek. A füszi-r é« bőr kcri'sketlés nm-l i-mét a legjobb .irukk.d van felszerelve. Itt olt most is van egy é-s m.'i, aru nemre nézve a kö­ zönség réíszéról <*gy kis kifogás, azonban ezen könnyen lehel líegileni; mert a meg nem felelő áruezikket vi—za veszik, s az üzletvezetők kötclesi k a megfelelő árul ki­ szolgáltatni bármely megrendelőnek. Ezcnkivöl az üzlet kezelő bizottság fel is kéri a t. kőzmségcl. hogy ha esetleg valami panasza volna az áruk, vagy azok ára ellen, •— azt az üzletkez<-lő bizottságnak szíveskedjék be­ jelenteni. Az üzlet mórt már annyira megerősödött, hogy az üzletvezető személyzet mellé meg egy jó házból *zármazó ifjú tanulóul bármikor felvétetik. A pék üzletből — több rendbeli panasz miatt az <*ildigi Ih-rlö - eltá­ volíttatott, « most a pi-k üzlet egészen újból le-z be­ rendezve. A pék üzletre felügyelő bizottság mindent el* kövelend, hogy a ken*szlény közönség részérv izlcte- jó éí olcsó sütemények állítassanak ki. JabEttta. Kovácsi József b.-gyarmati evang. laniló tiszteletére, 50 évi tanítói működése alkalmából, a b.gyarmati ev. egyház jubileumot rendez nov. hó 10-én. Az ümic|>ély d. c. isteni tisztelet tel veszi kezdeti, ezt követi Kovácsi József arc/.képéuck átadása. (Az arczké|H*l Kubányi Lajos festőművészünk igen sikerültén fes­ tette le.) D. u. 1 órakor 3’eller Ignácz sórházáb.ui dísz­ lakoma, melyre az clőjcgyzé-ék "végeit aláírási ivek köröztetnek. Elv! jetoatlxigt httAroxtt Ixipunkbaii is jeleztük, hogy egy b.*gyarmati mészáros Seb. K., — F. F. urnák nem akart pénzért húst kimérni, doczára unnak, hogy a mészárszékben volt hús elegendő. F. F. űr ezért bepa­ naszolta az illető mósz.iro-1 a4>.*gyannali szolgab:r«’>ságnál. A -zolgabiró, mint értesülünk, Sch. K. mészárost 1(M> frt jiéiizbirságbd i maraszLdl.i el. Seb. K. azonban felebbezle ezen elsőfokú határozatot. Miaá:anetteki o.’xs. riáröak szintén min tartozott a juk közé, peilig iparos és kereskedő, valamint gazdaközönségünk is nem kis reményeket szokott c vásárhoz fűzni. Fel lón hajtva 1325 drb. szarvasmarha, tlldrb. ló és 13hí drb. birka, kevés lévén azonban a kereslet, az ár igen alá hanyatlott. Szemes termúiyek közül a kukoriczát igen keresték a felvidékiek : a káposzta jóval olcsóbb volt, mint hetekkel előbb. Ax .it.' Amiért e nemzet hiába c|>edt 22 eszten­ dőkig, amiről Deák legszebb reményaá a jövőnek -zóltak, s Széchényi csak határozatlan körvonalakban látta, hogy .lesz*, amit Schmerling lehetetlennek, Beu-t kivi-* helctlennvk, Albréclit főhg. hallatlannak vélt: Tisza Kál­ mán ime megvalósító. A bins közjogi .és* ezentúl nem­ csak az uralkodó czimébeii. nemcsak a közős hivatalok, állami pénzek, diplomáciái iratok petsrljcta'n s czimzést iben lészen tatható vagy hallható hanem a közös had­ sereg minden épületen, blakettáján, ruhagombjan, lobo­ góján, az űssszes tiszti névjegyeken slb. slb, is. Tisza Kálmán kivívta lő csben a nagyszerű átalakítást, s vele föltette a kiegyezési műn* a koronát, hogy a hadsereg ezentúl ne legyen ,csk*. hanem ,cs. és k.* németül .kk* helyeit - .kuk*. £4aza ÜriréiaiL Baross miniszter, a zónatarifa min­ tájára, a laviratdijakal is távolság szerint akarja meg­ állapítani s igy lényegesen csökkenteni. Eddigi díj min­ den szóért kél drajezár volt, mu.'l.fél knyciárta akarja. leszálliláni á helyi táviratoknál. HcttTírnejye tűrvéfiyhahisági bizottsága báró MajIhényi Lá-zlé> főispán t Inöklcte alatt rendes közgyűlésen tárgyalt ügy ékből a következők emlittctnek fel: Gróf Teleki us Sz«»páry miniszterek kőriratai. Belügyminiszteri rendelet a tiszti ügyészi hatáskör szabályozási iránt. Főispánt átirat a megyei levéltár rendezése énlekélten tett nitézktnlésekről. Ken’-kedelmi mini-ztuf rendeletéi a . vánnegyri közmunka‘Szabályzat inodo>itá*a. valamint a vármegye területén levő hid* és vamrévjogo*itvanyok igazolási tárgyában. Főispán átiratai, hogy Kónay Béla elköltözése folytan több bizottsági tisztéréi lemondott, továbbá,* hogy Luka Pál tiszti főügyész helyi'llesjtése iránt intézkedett. Törvényhatósági átiratok, és polig Szatmár városé az ilalmérési jog kártalanítása tárgyá­ ban kiadott pénzügyminisztiti rvudelel módosítása iránt. Nagyvárad városé az ottani kir. jogakadémja fejksztü■rérőí, Bercgvánnegyté a honfoglalás ezer éves Ünnepé­ nek megtartásáról, Fogarasmegyéé az árvapénzeknek portai |>orlomenlcsségérél, Ungvánnegyéé a tisztviselők nvugdijillutmcíjvcÍHck adumenb ■cé géréi é> Z</lyí>mmí gye körlevele az általános *z«-nvet|ó vált<iké|«esM*g koriáto/.it.j érdek»*ta?n, A magyar lórtenelmi tár*ul-4 •értrsilé**’ arról, hogy a község u^vrim k magyarosítása ügyében •*gv ikérlo bízottküldetett ki. Ali-páíii jelenlétek á Luk i Pál tiszti főügyész é* Nign>vich .Bertalan részoígaln-ó.db»r» lefolyt fegyelmi ügyekről. Állandó vála-ztm Hi.v eJőtep -ztu-e uz IHÍIP. éri közmunkavalt*ag im gall.ipita^i tárgyában. Alispán rlőlcrjesztésr az iráni, hogy a kdiága-t büntet *|h nz«-k b« bajta*.i czóljából ingóságőkra vezetett vegrrliajlart <‘ljaru» folyamán támasz­ tott igénykén *eteki>un a ké-pvédetld a vánucgK bszli ügyésze megbizassék. A jövő évi m»*gy*í és útépítési kőll.*«-gvel« M-k. Kőzxgi ügyek. A |K»ttargy^»rozatbő!: l»u)ügymmi-zler kórrrmleJete eblartá*i szabalyr<’míeletek alk'itása .tárgyában. Főispán átirata, indy szerint ítalmav Mászlí'rt közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Kőzigazgal.i-i bizolt-ag átirata, mely bim a fn*nzizgy igazgat ó-ág­ nak Léván történt szervezése hdytánc részben felmerült hátrányokat iM-jch titi. Ali-p.mi jeleidéi kőrurvort állo­ mások tatőltrse iránt. Ipolyságon folyó évi .mguszto25-én tartott népgyűlés kérvénye, melyl»en a vármegye jell’ll ön.niá-án.tk c- Ijady.-ág mint székhelynek további fenlarta-.i, a t»énzügyigazgatóságnak ottan leendő szz-f\ezu-e. \.i<.»minl h il gyiuii.i-iom feí.dlita-a iránt a tőrvé-nyhato-agot a -zűkségrs F*|»ések megtételére' kéri. A közgyűlésén ó-ízesén 13 úgy nyert elinb‘tz»’>t. Márkus Ago-t. az. ,i-zóil-b.-gyannati vi­ cinális vasút kitűnő kéj»zctl*egű vállalkozó mérnöke — hir -zeriul a kólt.Mgtkrt linanczirozo bankkal megi-gyezve lépett. Mórt már oak a terveket és kölls«-gv<-té«il kell ki-űrgetnie a kereskedelmi minisztériumnál. TÜiJf.íjik fyjjyiui* A „Közlemények* czímú kő­ nyomata lapban dr. Nagy S. I. -tői .» kőzHkcZÓ érde­ kes -orokat jdva-iik: „Mióta dr. K<wh felfedezte, hogy a lubcrculo-i-l b.icdlusok idézik elő, azóta tadjuk, hogy e bi legrég okának legyőzése csak idő kérdése. Csak­ hamar talállak i- fel oly szerüket, melyek a baciilusokat megölték, de ezek az emberi -zerrezeire való káros halasuk következtében alkalmazhatok nem voltak és igy az étidig szokásos Iwlé’-gzé-i m>»d?zcrt ily köreiteknél és ily szerekkí l gyakorolni nem leheteti. Végre Claude Ber­ nard, a Ilin’s tudós egy oly uj rxhalkitiőmuthudust tá­ lát föl, mvByel a talégzi-'iidő gyógyhatású gázok oly utón vczí'llulnuk a tüdőbe, mely a szervezetet nem irritálja, e tüdőnek minden részét a gázokkal a MZúL-égcü mér­ tékben elle|»i úgy. hogy a tüdőnek iMcilhbtartahnu ré­ szei, valamint a légzőszerveknek többi beteges helyei a gázokkal közvetlenül érintkeznek s igy aztán sikerűit a tüdőbetegeknél a gaz exhallaliómetbodurt n> t.iiinjecLiu utján alkalm.izni. Korunk leghíresebb szakférfiúi mint L Burgoon, Comil. Dujardin BcamcU, Stall rtb. által, tüdóveszt. tüdőgúműkór, phlhysi-, hörghurut, asthma eseteiben telt kísérletek oly fényes crvtiményl mutattak fd. hogy ez a rendszer ma már a legmegbízhatóbb. Köszönettel tartoznak tehát dr. Altman Károly Becsben Mariahilferslra—e 70 sz. alatt lakó ismert orvosnak, hogy egy oly gázexballaliót készülékét szerkesztett és adott át a nyilvánosságnak, mely Ausztriu-Magyarországot nem is sz.imítv.1, már Angliában, Belgiumban. Hollandiában Olasz,- Német,-Oroszországban fényes sikert aratott és mintegy pdilánybon terjedt cl. A készülék keze­ lése fölötte egyszerű és beszerzése csekély áránál fogva (a liozz.1 szükséges vegyszerekkel 8 frt) senkinek «nb esik ncliczére. Tudtommal a doktor ur szívesen ád e tárgyban bárkinek bővebb levélbe i fclvilágosilásl * Haaivim#jy» hgkózviebbi közgyűlésén dhatároata. hogy vármegyei ti-ztujitó közgyűlését dcezember hó 19-én tartja meg. A rtsuav*3Ti-s**fí***^jta! vasmürészvénytársa»ág okt hó 2S-án tartá B|>estcn évi rendes közgyűlését. A jelen­ téi szerint a lefolyt üzleti ér kedvező volt. A nyers varterutelés MO.iUis mmázsa volt. Az összes eladó* a mull évi készlettel, faszén, mészkő és so^lronnyal 519,316 mm. Befolyt: 1.171,790 frt 57 kr. Ebből söri.ouü frt usztatik ki a ré*szvényesck között osztalék képen, vagyis 8 nu túli. VigTidrizaigje taxzlbifiat*. mellyel a központi hi­ vatalos helyiségeket fűlik, évente 120:nétc rmászárarug A fa szükséglet évenként zárt ajánlatok utján szerezte­ tik meg. A zárt ajánlatok f. évi nor. hő 20-káig beadandok. Előfizetési felhívás. A«t féljük, k«-dre« k6t«leuéc«t •il&nk iro-tatmuak él pártolói iránt akkor, mikor Pare* SAaJor „S<<4nórik” ez kólUményait a kőnyvpiaczra hoezitjak. A derék pzrtiacofa4 mint derék költőt tsatatjak kr; • tudjak, hojrr a Sx6uurák r«ak aövelzi fogj* azt * élvezetet, melyek fia. tál. de általunk már évek óta iámért költőnk egyea, itt-ott • több, nyíre álnév alatt megjelent költeményei okoztak. Efyozertieég omlik el e vermeken, melyekből nemez érzelmek é« gondolatok r*Kyo;tQak felénk a derült világnézet mo«olyo£ reánk. A Sziinórák ti— 9 íven f. évi deczember hó vé^én jelenik m»c oly eaiaea ki­ állításán. a mely már erymaj* ia kedvezaé. ajanlatoeaa t:a*i • muect I —I példány rlu&zeté«i árat I írt, mely előre beküldhető avacy utánvétellel fj„ a megren 1 >kto^be«z*Jetnt. Tájekozáa vőgett kérjük az ehúUetárt v««aecet, illetve a megreadeléat hozzánk f évi november hó 30-ÍC bekttfJeni Gjájtókte^ IQpaMary után < ti*ate|et{>óld*nnya1 tzalgklank. Mtoden káÚemáayt alnlrott ezéf. hex kérőnk czímctm Lntoncxon. Nográdm} október IA. Kármán irod é« «ajtó.révzvéi»ytar«a»af. A 15 Ik tirolto egylet Megyénkben tnegalzkalt a lA-ík tűz­ oltó eyvlet la, Hzüzy k 'x»égébea. Az alakuló kózfyüléa okt. ál-én tartatott meg. Az egylet elnökéül mejválaaztották Fay Albert urat, fvparanoinokaul; Lihetukl Károlyt, jegyzőül: Orosházi Jánost, péuxtarnukul; Frmk Markot, vaertarunkul: Vans Jano»t Az e<ylétnek 40 rnukmL* tt(*ja van Alapitó tagjai; Fáy Albert. Uanzély Lávslu é« Sjmonyi láénea urak. Fe'Airjtí mindazokat, kik tigy az vhuult negyedévi, valamint az uj évnegyed ulőtízeté-i dijaikkal hátralékban vannak, hogy azt |wstafordultával kiadóhivatalunkhoz beküldeni sxivusketljenck. Légrádi teátverek k <nyvkia«luhiv^ti!ihan a következő nap­ tárak jelentek neg az |S:nl. évre é* p»4»C. „Mametukok naptára* ara 1 frt, „Házi naptár* 40 kr. .H 4Ky«k naptára* I frt SO kr, „Tanítók Mebnaplára* l frt 20 kr. „Cry véJek. orvosok ssebBaptárs l — 1 frt 40 kr. „Uazdak z«vbcaptarz 1 frt 60 kr. „Jegyzék napló mindenki aaamára l frt 2” kr, „K >xhasznu zaabaaplár 24 kr. „Kertoizeti zsebaap’tr t f(t^lü«hr M-crea4*lb*Uh fvnti ktnyxkH-.l hivatalban.* Balapevt. V. Nádar ut^xa T sx. a. _ Horváth D&nö, fslrt&a szarkézaU. �N „ORION" ÓGRÁDI LAPOK. 130 hectoliter gyomor erősítő ital tndv a legkiválóbb Alpv>, Apenin, Tátra ís V« rt»- he-, jó Tmnöségíi majuraági fehér bor. mely a folyó évben a váialjtti szőlőhegyen termett eladóra ajáidiatik. Bővcbh tájékozást myujt ’ Wek gyógyfüvctból kiszólt. ttnt gyomor erősítő; előmozdítja az emésztést, 11 omohiy < m iiijxxtrVv körjegyző S andan azon hozzá­ •gén jónalútsal van a belhiirutra él távol tartja a gvo- adással, hogy alkuszok kivannak zárva. morgurvsűt. (faltra ellen mint gyógw.er eddig felülmúlhatatlan. nrJimtrn;; wáiuo? onustűdoruk altat mint igen »ikcrv- gyógyital, továbbá a következő kiállitá.M»kon aranyéremmel. mint: Budapcd, Tepli’z, Néinet-Pulánka, lteéi», I *árís, Kaad< i>. Ezennel közhírre telelik, miszerint a míg)-halápi közbirto­ U ipzig és Zaar. Árverési hirdetmény Ara: egy üveg 80 kr TUwz: alAmlttk&Ak aajrabb L-«zpimtoyxyí'. likőr, rum és cognac gyárából PILIS-MARÓTHON. JS.-0-3ra.rrxxQ.tl föra.B:ta.r: HUMMER MIHÁLY fűszer, festék, thea é» rum kereskedőnél, Koísúlh-lér. Kinél egg fe Mubot ég :i Iiülg tekol-H végtett jlú tanulónak útónnal felvételik. kosság tulajdonát kóftezo 2 szoba. I konyha, 2 kamrából álló lakház. az épület alatt I piiicze. a kertbe 1 pincze, udvar s 1200 öl területű kéri önkéntes nyilvános árverés útján 1889. évi november hó 12-én d. e. 9 órakor Haláp község biróházánál készpénz fizetés melleit rlárvereztcltni fog. Kikiáltási ár 636 frt o. é. Bánatpénz a kikiáltási ár 10-száztóljja. Zárt ajánlatok — a bánatpénz letétele mellett — elfogad­ tatnak. Az árverési feltételek Halápon bármikor megtekinthetők. Kell Haláp, 1889. évi október hó 22-én. Zimányi Jenő. Községeknek különarakü! Kzáj óh körömfíijíis* ellen leghathatósa ob ^cr Őszi és téli idényre! a melyet uaTatolt iitffi fflíntallieB, kicsinr ben is jutányosán ajánl SZÁVOSZT alphons mi omiigoM magyar u-*id«*> isi egyesület pkrtfogaaa alatt álló ni«R kere«krdé* gazdasági ezikkek üzlete Buda pesten, Arany János ulcza 11. szám. A t. ez. közönség figyelmébe ajánlom dúsan felszerelt raktáromat m. p. a legdivatossabb ŐJti és téli ruh ikelm ixet, valódi C03man33Í színes és fehér atlasz és flinall b irchetekel (mely egyedüli raktárát helyben csak én bírom}, valódi rumburgi. hullandó. ♦ reasz és lanuvász na kát chiffon és ezérna grádli. kanavasz és oxíbrdokaf. téli kendőket, bütork elmé­ ket, szőnyegeké t paplanokat, ágyteritöket. továbbá téli női, férli és gyermek haris­ nyakat. valódi Haussehild és imperial kötőparcútokat, női és férli fehérnemiieket, a legdivalossabb nyakkendőket, gallér és manohettékat. Végül valódi g-ácsi szoba és lÓpo3rrÓCZOlca.t és mindennemű *b Őr CZX dőlhet. a Irgjulányossabb árak mellett. Kelt B.-Gyannaton. 1889. évi október hó 26-án. HIMMLER MÓR, tő-ub-za Feledi Ignárz űr üzletével szemközt. Bddig felülmúlhatatlan. MAAGEfí W. csukamáj-olaja .Liotoxüxxoai Maager Vilmostól Bécsben. A kgvlső "orvÖM tekintélyek áltat megvizs­ gáltatván, ktosyta raimhitírtfi alztt a gyerme­ keknek is különösen ajánlható és mint legti<ztábli legjobb, leglcnnészelcsebb és legluitliaUsabbnak elismert szer ajánltalik tidó- és ntlltotefiif, rily. limtr, ÍAfAZAick, b&kitttotk, slrifynuj^fek, •Igyvifílóí stb. ellen. — Piz.V ti vég űr <1 I forint. — Kop­ ható xi nyári raktiubati. Wien, III. IJczirk. Heumarkl 3, G.. kipliitó íhliisi-GyiraiiloD: CSERIEMík G1ÓRG1 és kl.MTl ÖDÖ.1 gjógysttrési uraknál. Korcsma eladási hirdetés. PÉNZT A lúgyoni közbirtokosság tulajdonát képező korcsma épület, a hozzá tar­ tozó belietekkel 700 írt kikiáltási ár mellett, továbbá a közbirtokossági ko­ vács műhely a hozz;! tartozó belietek­ kel 60 frt kikiáltási .ár melleit; úgy­ szintén i a közbirtokosság tulajdonát képező összes szántóföldek és rétek egyenkint l.óvi sorsjegyekre, értékpapírokra, bank, és zálogjegyekre, vidéki takarék­ pénztári részvényekre, részlet! vekre, arany- és ezüst pénzneniiiekre bár­ mily összegig olcsón ad 1-4-ik nnpjúia <1. ii. <»»*itkor a község házánál tartandó nyil­ vános árverés utján a többel ígérőnek elfognak adatni. Az árverési feltétetek Bágyonban az alulirolrnál megtudha­ tók. L.Ő R Y J. 'banküzlete Budapest, IV., Hatvani-utcza 17. Ondrejovich László, ku4b:rtoko«iaci felügyelő ébai ZDoxxxjŐxx ZPáil balassagyar­ mati szőllője, borházii. pinezéje, az ott lévő szgndclési eszközökkel, borház és pinezetelszcreléssel együtt, többel igérvs útján. B.-Gyarmaton. a városházánál, folyó évi november hó 6-án délután 3 órakor eladatik. Az érdeklődőknek liővebb felvilágosítással szolgál Sztranyavszky Géza, (Mr. Korcsma-épüíet eladási hirtlelmény. K Nyomatott a kiadótabydonoa Kék LUxlóoll B Gyartaalon 1889* C*hirr»- letelik, hogy az I|wly>ág-B.-Gyann ati országút mellett fekvő nagy falusi korcsmaépület melléképülettel együtt folyó |SJí9. évi nuveinlier hó tű-én d. v 10 órakor nyilvá­ nos szóbeli árverés utj.hi «z ipoly-szécsény • kei tisziartói lakban fog örökáron eladalni. Árverés dőlt leteendő bánalpénzüi frt. lp -Szécsénkén. IS'»9- október 10-én. MARTONYI BODOG, • t. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00742.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1889_11_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1889-11-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390745</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Híradó 17. évfolyam 44. szám (1889. november 3.) Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom