<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3824" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3824?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-25T07:34:07+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="3227">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/102fa4372340c2b14d97f79f6cac993a.jpg</src>
      <authentication>28c4df64078f72362b7b1b3434e083c2</authentication>
    </file>
    <file fileId="3228">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5fe4e9a701208f1f1b9891099b396bc1.pdf</src>
      <authentication>612c4465aa29aef1cdc1808c01e660c2</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115955">
                  <text>41. szám.

Balassa-Gyarmat, 1889. octóber 13.

XVII-ik évfolyam.

NÓGRÁDI LAPOK és
HONTI HIRADÓ
Politikai, Társadalmi
Előfizetési ár: Egész
évre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr.
Egyes szám ára: 15 krajcár Előfizetni

csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

s

Közgazdászati Hetilap.

Előfizetési pénzek, reklamátiók és hirdetések a kiadóhivatalhoz
intézendők. A lap szellemi részére a nyilttérre vonatkozó minden közlemények a szerkesztőhöz kerülendők.

Hirdetésed díja : három hasábos petitsor 5 kr. - Nagyobb és
többszöri hirdetések jutányosan
eszközöltetnek. Bélyeg minden beigtatásnál
30 kr. Nyilttér garmond sor: 20 kr.

vert s nem pillanatnyi elíőkélésről, hanem ko­
moly elhatározásnak állhatatos megvalósításáról
van szó.
A mennyire örvendetes, hogy népűnknél
a takarékosság iránti áraik mindinkább kifej­
lődik, ép oly őszintén keli azonban beváltanunk,
hogy még messzeállunk takarékosság dolgában
a nyugoteurópai népektől. Erancziaországbanmelynek lakossága körülbelül annyi mint mo­
narchiánké- például 1887-ben épen kétszer annyi
életbiztositás köttetett, mint monarchiánkban.
Fél utón vagyunk tehát 'még, de népünknek
józan gondolkodása biztos reményt nyújt arra
nézve, hogy a takarékosság terén is csakhamar
a kulturnemzelek sorába törtetünk előre. Talán
már most is nagyobb eredményt tudnánk fel­
mutatni, ha nem csak a fzép, hanem az illető
tényezők is jobban működnének közre a taka­
rékosság ápolásában.
Jelen sorainkliau az életbiztosításról szól­
ván, szükségesnek tartjuk például, hogy eme a
takarékosság fejlesztésében egyik legfőbb emel­
tyűt képező intézmény a közönséggel alapossal!
és világosan legyen megösinertelve.
Hányán vannak, a kik nem kötnek élet­
biztosítást, mert tájékozatlanok az ügy iránt ?
Sőt olyanok is vannak, a kik ellenségei az élet­
biztosításnak, mert avatatlan és illetékleien egyé­
nek magyarázatai után indulva az életbiztosí­
tásról téves fogalommal bírnak. Csak üdvözölhetünk tehát minden olyan törekvést, a mely a
közönség felvilágosítását czélozza az életbizto­
sítást illetőleg.
Hazánk első biztosító intézete az .Első­
magyar általános biztositó társaság* dicséretre
méltó buzgóságot fejt ki e tekintetben.
Már több év óta megbízható és szakkép­
zett tisztviselőket küld ki. a kiknek kötelességük
a közönségei az életbiztosítás ezéljáról és hasz­
nosságáról felvilágosítani s egyúttal a már biz­
tosított feleknek, esetleges kérdezősködéseikre,
a választ szakszertileg megadni. Nem a ráerőltetés, nem a minden áron való biztosítás vzélja
ezen eljárásnak, hanem az egyszerű tájékozta-

lás szakavatott egyének részéről. A közönség
bizalommal fordulhat ezen tisztviselőkhöz, kik­
től mint egy liatahnas és legjobb hírnévnek Ör­
vendő társaság kiküldötteitől csak előzékeny és
helyes útbaigazítást nyerhet. Hogy az .Első
magyar általános biztosító társaság* intézkedése
czélszerü és üdvös, a legjobimti tanúsítja azon
körülmény, hogy a közönség érdeklődése az
életbiztosítási intézmény iránt folyton fokozódik,
a mit a fentebb idézett szőni is igazol.
Az aratási munkálatok már országszerte
In-végződ (ek. Sajnos, hogy több vidéken a gazda­
közönségnek az idei téhnéshez kötött reménye
nem teljesült. Mindazáltal hisszük, hogy a leg­
többnek mégis módjában lesz kisebb nagyoblj
megtakarított összegei félretenni, s csak a leg­
melegebben ajánlhatjuk közönségünknek az élet­
biztosítás igénybe vételét. (Csekély befizetett ősz­
szegért halálesetben a biztositó- társaság tőkét
tizet, mely a hátramaradottakat megmenti a
gondtól. Alkalmat nyújt, hogy gyermekeinknek
kih.ízasilási összeget gyfljlhessünk s öreg nap­
jainkra biztos élet járadékban részesüljünk. Szó­
val a legkülötnbözőbb kívánalmakat elégíti ki
az. életbiztosítás.
Az .Első magyar általános biztosító társa­
ság* tisztviselői ez éviién is itefogják az orszá­
got utazni s bizonyára ez alkalommal is min­
denütt a közönség bizalmával fognak találkozni.
Egy oly társaság képviseletében jelennek meg,
mely több mint 30 évi működése által fényesen
bebizonyította, bogy a közönség érdekét mindig
szem előtt tartja s óriási tartalékaival teljes biz­
tosítékot nyújt arra nézve, liogy az elvállalt kö­
telezettségnek minden időben megtud felelni

megszakítás nélküli álmát uludta már, midőn én lassan,
lábnjhegyen odalopództam ágya été. Azért az elrejtett
tárgyért, azért jöttem. Hisz tudtam, hogy a mit nappal
titkos gyönyörűséggel nézeget; attól éjjelre sem tud
A mostoha.
megválni majd. Megállottám ágya elölt és testem lé(Beszély hat levélben.)
lekzet vételét, aztán.óvatosan nyúltam párnája alá.
Irta: Erzsike.
Egy arczképet húztam ki onnan. Futva, a hangos
((Folytatás és vége.)
.szívdobogástól elfúlt lélegzettel értem a szomszéd te­
Tehát visszatérve a tündén szép verandára és az rembe, hol a nagy, emyős lántpa egész éjen át ég. és
ott csendesen pihenő kedves betegemre, azt vettem világánál megtekintettem a rejtve őrzött k'ncset, titok­
eszre, !i így daczára szemlátomást visszatérő physikai ban siratott arczkéjiet . . .
A leánykája volt!!
erejének, kedély állapota nem kielégitő.
Az ő gyermeke, nem azé a másiké!
Hogy szóltam, merengő, az természetes.
&lt;
&gt;h nem! his: apróra vettem, tanaim íny tárgyává
Oly betegség, a mit ő kiállóit, a lelket is megbó-.
mlja egy időre. Petiig ki sem mondhatom, mennyire tettem minden egyes vonási1, mielőtt csókjaimmal,
fáj e ragyogó szellemű embert, kinek lángesze bámu­ könnyeimmel borítottam voht t el. E». ő, egészen az éd*s
latra ragadott mindenkit, ily ernyedtnek, fáradtnak látnom. apja, semmi semmi nincs belőle abból a Syrénből. A
De ebbe belé leltei nyugodni, csak időkérdés nála, homlok, az ő nyílt okos homlok a, fölötte apró göndör
hogy a szellem is újra visszanyerje rugékony ságál és fúrlöeskék, melyek, a mint az arezképen is látszik, sötét
barna színűek, mint az Ákos selymes, fürtös baja. Te­
akkor megint a régi lesz 6! Csak a szetne . . .
fisak abban ne honolna oly sajátságos kifejezés, me­ hát nem az a csábos aratjv sárga zab stag,, .mely lel-,
kein
üldöző rente volt mitnlez ideig!
lyet nem láttam- mégnrátu soha!
És a szeme az a lelkes, mosolygó szetn. a szítja,
Vagy talán inig egészséges volt, ;tz önuralom, a
vas- akurat segített, hogy elrejtve maradjon előlien) az egész arczkifcjczés . , . Ilyen, szakasztott nYea te­
ttetett az én Ákosom is kilenez éves korában.
••z a végtelen bánatot kifejező tekintet ?!
&lt;&gt;h én étles, kedves, kicsi leányom te!
Sóvárgás, I mondás! Ezt lattant most mindig
azokban a sa-mi-kl&gt;eii, t-s bár hangja villám, beszéd
Hát te voltál száműzve tulajdon édes atyád haj­
modora kedves, enyelgő volt, az n tekintet valahány­ lékától?
t
És én miattam nem mertek ide hozni, én miat­
szor felém lövell, ittinllia tőrdöfés lelt volna egyenesen
u szivemnek irányozva.
tam ? . .
Ti'Ztaban voltam atzal, a mii lenni fogok.
Mi lehet ez, mi bánthatja? Gondolkoztam. töp­
Kezemben volt a hatalom, végkép kigyugyilani azt
rengtem napon és éjért ál, inig végre tegnap este a vé­
a szegény beteg lelket.
letlen vezetett reá.
Váratlanul toppantani eléje, és ugyan-e pillanat­
A ké|ú-t vt&lt;-zacsempészlem és könnyeimen át soká
ban észre Vettem, hogy égy tárgyát, mely alig lehetett szemléltem, azt az édes urezot, mely most álmában
nagyobb egy kU levélborilékuál, ildgott nagy hirtelen­ mosolyogni látszott.
séggel píjpitijit ulti.
'Lalán a lélek csudálatos, ésszel megnem fejthető
Tehát titka van! .' . . Előttem rejteget valamit, működése tuegsejlellé vele álmában, a mivel at én lel­
még most-is? —
kem csurtiullig volt telve e pillanatban? !
E pillanattól fogva oda lett nyugalmam.
Ahnljál szegény ap.|! Álmodj szé|»-t, édeset, a te
Nyitjára akartam jönni a titoknak, kerüljön bár kis leányodról, ki pár nap múlva gerle kacagásával
ittilie is! jött az éj, az enyhet a&lt;|ó nyiig.dur.it hozó, veri majd lel ennek a mi ódon hallgatag bagolyú-sxi sendes, nyári éjszaka. Ákos az üdülő itvtegck mély künknek a csendjét

Ma reggel még egy próbát tettem vele.
Odaléptem hozzá, megsim ogattam homlokát és
ezt mondtam neki:
Nem jól tenne magának édesem, ha egy kis zaj.
egy kis lárma venné körül ?
Nagyon is csendesen, egyformán telnek igy a na­
pok, én talán a legjobb akarat mellett sem nyújthatok
annyi szórakozást, amennyit egy lábbadozó beteg meg­
követel. Tálán égy kis változatosság ?
•
Mit gondol, nem jó lenne, ha nehány órára az
igazgatnék kis leányát a Mariskát áthozatnánL igen
kedves, élénk, okos gyermek.
Talán fel tadná csevegésével vidítani, nem?
Ákos arezát egy pillanat alatt halollhalványság
bontotta el, félre fordult, de én azért jól láttam, hogy
könny szökött a szemébe.
Nem, ne hozassa ide. nem kell senki . . . ne jöj­
jön . . .
Lassan, akadozva tört ki belőle minden egyes szó
és egész valóján a nehezen leküzdött indulat árja sergrtl végig . . _ _
■
•
Isten veled. Emun! Sietnem kell, most jelentették,
hogy a hintó már be van fogva.
N&lt;»s, hal init gondol tnagáeska? Nem lehet-c en­
gem az eddiginél egy kissé jobban is szeretni, mi ? ...

A „NÓGRÁDI LAPOK”
1889-ik ÉVFOLYAMÁRA.
Egész évre . . . . 0 frt — kr.
Fél évre . . . . .3 frt — kr.
Negyedévre . . . . 1 frt ŐO kr.
Egy hónapra . . . . — frt ón kr.
Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz eximezve
_ h-gi-zél-ziriiblx-ii |&gt;ostaiilalváiiynyal - a nyomulandó
példányok s pontos szétküldés tekintetéből, mielőbb be­
küldendők.
KÉK LÁSZLÓ.
HORVÁTH Danó.
kiadó és laptulajdonoa.

felelős szerkesztő«

Életbiztosítás.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy hazánkban
az életbiztositás üdvös intézménye folyton na­
gyobb tért hódit a közönségnél, mely lény rend­
kívüli horderővel bir úgy közgazdasági, mint
erkölcsi tekintetben. Mindig halljuk a panaszt,
hogy a mi magyar népünknél a takarékossági
bajiam nincs oly nagy mérvben jelen, mint
Nyugot-Európa népeinél. Ámde úgy látszik.-hogy
újabb időben ama szemrehányásra ar. alap mind
inkább megszűnik. Az 1887. évben az osztrák­
magyar monarchiában 111 millió forintnyi ősz­
szeg erejéig köttettek életbiztosítások. E tekin­
télyes szám legjobban mutatja, hogy már ná­
lunk is igen sokan vannak, akik erkölcsi köte­
lességüknek tekintik családjukról gondoskodni
s pontosan félre teszik jövedelmüknek megta­
karítható reszel. Nagy fontosságot tulajdonítunk
annak, hogy a közönség nemcsak a takarék­
pénztárakhoz fordul, hanem az életbiztositás ut­
ján is gyakorolja a takarékosságot. A takarék­
pénztárból a pénzt a betevő bármikor kiveheti
s fordíthatja telszésszeríuti czélra: az életbiz­
tosításnál azonban a takarékosság már bizo­
nyos állandóssággal és egy előre kitűzött czél
érdekében történik. Aki életbiztosítást köt ren­
desen éveken át pontosan félreteszi a megta­
karítandó összeget s ez mulatja, hogy az ille­
tőben a takarékossági hajlam mély gyökeret

T Á R C Z A.

A kHúgi ts lir.«£rifk c-izig:: efrtriltUszk

Urf. a M. K. igen kitűnő czikket közöl. melyet kivonat­
ban mi is útveszünk, figyelmeztetvén jegyzőinket, hogy
c czikkben foglaltakat szívleljék meg.
A községi és körjegyzők országos egyesülete ma
már oly erkölcsi lénvező közéletünkben, hogy közigaz­
gatásunk. jalesen a községi közigazgatás - terén kezdeiiiényezclt törekvéseit, ezétjait, államférfiatoknak komo­
lyan figyelembe kell venniük.

VI.
.
E.—falva. Aug. 3Aranyos lelkem! Lenke itthon vau. Átváltozott
azóta az egész kastély, atvaltozctt az egész világ, a
menny szállott le hozzánk, s mind ez a te szavadra !
Ákost mintha kicserélték volna, -llát ez hiányzott
az en Imhlo-gsjgomhoz ? . . . És én. hogy kerestem,
hogy mulattam és — nem akartam rá jönni!
fNlel túlboldog barátnőd
Klára.

Mikor josz hozzánk? l«eukc megenlemfi. hogy bá­
mulják. Hanem úgy gondolom . . . úgy értem . . .
mtn sokáig lesz már egyed uralkodó a kis hamis.

�NÓGRÁDI
A ki i»iuen azon feladatkört, a melynek betölté­
sére a magyar koziguzgutadun a községi és körjegy­
zők hivatva
*
vannak, a ki tudja azt, hogy alig van a
köz- és magánéletnek oly mozzanata, a mely legköz­
vetlenebbül &amp; kőzségjegyzó hivatalos beavatkozását ne
igényelné, egyszóval a kinek fogalma van a kózségjegvzői munkásságnak a közszolgálati téren páratlanul álló
sokoldalúságáról, az csak méltányolni tudja a jegyzői
karnak azon szakadatlan törekvését, hogy a kamuk ér­
telmiségi színvonala oda emeltessek, hogy az megfelelieti a végzendő fdadatok fontosságának. E törekvés s
különösen az e törekvésben való következetesség a jegy ■
zői karnak és a közrmnti egyesületnek egyik legfőbb
érdeme * az elérendő siker, a mit hiszünk, hogy oly
buzgó törekvé
*
mellett d nem maradhat, a jegyzői kar­
nak lesz megérdemelt dicsősége. Nem hisszük, hogy a
községi és körjegyzők központi országos egyesületének
a községjegyzói minősítés teljesen indokolt emelése ér­
dekében ezúttal ismételve hangoztatott óhaja, u kor­
mány részéről a közigazgatás nagy reformjának küszö­
bön álló keresztülvitelénél, a megérdemelt figyelemben
ne részesillessék, sőt az, hogy épen a legközelebbi idő­
ben egy oly fontos kérdés nyer megoldást, mely kér­
dés, dsó sorban a jcgvzők központi egyesületet illeti,
annak megnyugtató bizonyítékát szolgáltatja, hogy a
kormány is megérdemelt figyelemben részesíti ezen egye­
sületnek a közigazgatás javítása érdekéből nyilvánított
óhajait
A községi rendészetről, illetőleg u községeknek ki­
sebb rendőri kihágá-i ügyekben vuló biráskodási jog­
gal leendő dlátásáról szólunk ilL Ezen nagyfontosságú
kérdés, mely önállóan a nagy közigazgatási refonnbil,
az államositáslól függetlenül is nyerhet meg&lt;&gt;hi.i&gt;l, s mely
kérdés a jegyzők országos központi egyletének folyto­
nos gondoskodása tárgyát képezte, mint azt biztos for­
rásból tudjuk, csakugyan a megoldás küszöbén áll. u
mennyiben az erre vonatkozó törvényjavaslat előmun­
kálatai már megtétettek s bizton remélhető, hogy a ja­
vaslat a most megújuló ülésszakban a képviselőház tár­
gyalása alá fog kerülni.
A mull évi közgyűlés ulLdmából különösen hang­
súlyoztuk amink szükségét, hogy az országos jelleggd
biró s az egylet hatáskörébe vágó kérdésekben ne várja
a központi egyesület a kezdeményezést a helyi egyle­
tektől, hanem legyen kezdeményező a központ, mdy kü­
lönben is egyedül illdékcs és képesített arra, hogy a
nagyobb fontosságú kérdéseket egységes irányban ve­
zesse megoldásra.
Jól esett látnunk a most lefolvt közgyűlésen azt,
hogy a központi egyesület ezen iránybae is nemcsak
tudatával bir feladatának, hanem hogy annak meg is
felelhessen, a leghelyesebb útra lépett.
Azon emlékiratról szólunk itt. n melyei a központi
egyesület, a közigazgatás czélba vett államosítása indo­
kából a kormányhoz szándékozik iicnyujtani, a végből,
hogy a községi jegyzők kívánalmai a kormány és tör­
vényhozás előtt ismeretesek legyenek.
Igen helyes, hogy azon küldöttség, melyre a közgyülés az emlékirat megszerkesztését bízta, előzőleg a
helyi jegyzői egyletek meghallgatására utasittatott, mert
csak igy lesznek az emlékiratban teendő propositiók az
összes jegyzői kar valódi akaratnyilvánulásai.
Hogy mikre fog ezen emlékirat kiterjeszkedni, az
a helyi egy lelek véleménynyilvánításai után lesz csak
megáílapilható, s igy ahhoz ezúttal hozzá szólani alig
lehet: de nem hallgathatjuk el azon óhajunkat, hogy
abban a jegyzői kar minősítésének emelésére, helyzeté­
nek javítására vonatkozó, még oly indokolt előterjesz­
téseken kívül igen szívesen látnánk oly concret javas­
latokat, a melyek a községi közigazgatás annyira kívá­
natos reformálásával foglalkoznának. Az c részbeni ja­
vaslatok megtételére csakugyan legilletékesebbck magok
a községi jegyzők, kik a községi élet és közigazgatás
minden legkisebb mozzanatát s ezek kapcsolatait a tör­
vényhatósági és állami közigazgatással legbehalóbban
ismerik.
Ha lett volna még némi kételyünk az iránt, hogy
a közigazgatás államositasának szükséges volta ma már
teljesen átment az ország közérzületébe, mert csuk ezen
esetben találjuk megengedhetőnek, ily mélyreható s nagy
átalakulásokkal járó reformnak keresztülviteléi, ezen ké­
telyünket is dofitlalta vohia a központi egylet közgyű­
lésének uz államosítással szemben elfoglalt álláspontja.
A köZ|M&gt;nti jegyző-egyesület ugyani** közlielyesléssel fogadta egyik derék tagjának Huszkay Bálintnak
fellépését, melyben a közigazgatás állainositásának elő­
nyeit fejtegette s örömmel üdvözölte a napot, a melyen
ez meg fog valósulni.
Íme, a közigazgatás legkülsőbb szervei, választolt
szervek nyilatkoznak az államosítás mellett. Nem ör­
vendetes jele ez annak, hogy a kérdés a nemzet közvé­
leményében csakugyan megérett?

A méh és világa.
Két kötetben irta Sótér Kálmán.
(Az előszó folytatása)

A gyakorlatot tehát a tudósok sem kicsinyelhetik
és a kik kicsinyük, helytelenül cselekesznek; csak átkeli
lapoznunk a tudományos rovartani munkákat és nem
egyet fogunk találni, melynek szerzőjére igen rá fért
volna, hogy a méhekci illetőleg, a gyakorlati források­
nak nagyobb fontosságot tulajdonítson
)
*
Viszont (icdig kétségtelen, hogy a gyakorlatot úgy
kell felfognunk, mint az elmélet alkalmazásál: dméleii
ismeretek nélkül a gyakorlat bizonytahuirágban van, ezek
azok, a melyek irányt, szükség esetében pedig utbaigazitást adnak ott, hol a csupán gyakorlatára támaszkodó
nem képes magának tanácsol adni; és legalább annyi
bizonyos, hogy a méhészet gyakorlata azóta indult ná•) R1H
t’Mk k«Ul c»k 0k»«: Állx-ta-ist N.tit(&lt;«k. L«i*ím: tfyaepha d. Orv! N*lnnlck*.S* B. M, U. V»l«
lUadkack d»r N*tarc«Kk. &lt;iti&lt;kirü a«&gt;kiH ■•(•Blileata, aelvek
* Biksktt UltUlsg 1*1* vauik UvtdkMkk&lt;L

LAPOK.

gyobb virágzásnak, mióta dl elméletet alaposaidban is­
merjük.
,
A nehézségek tehát minden esetre igen nagyok,
lekűzdé-űtre csak k -emmivcl &lt;ein számoló vakmerő-ég,
vagy lángoló ügyszervlct vííllalkozhabk. a mik i«inét r«ak
ritkább tulajdonságok.
Végre i. azonban eiérkcz
*,-tt
az ideje, hogy tol legyük maguiikaI mindezeken a nehézségeken; a méhészet
iránt való érdeklődés minden üanybati lerjed. a gya­
korlattal foglalkozók |M
*dtg
kezdik Ix-lalhi, hogy az duiélel al.i)M&gt;K ismerete nélkül nem ta&gt;ldogullialn.&lt;k • napról-napra nagyobb szükségét erezzük oly műnek, m&lt;4y
a méhészei elméletét &lt;•« gyakorlatát egyaránt alaposan
és kimeritóleg tárgyalja, — a magyar irodalom pedig
nem tűrheti meg, hogy idegen fonásokra legyünk utalva
a szüká-ge
*
ismeretek nwgxzcrzeM- tekintetében.
így látszik, legkönnyebben lehetett volna a hiányt
pótolni egyik-másik jobb méhészeti mű lefordításával;
oly munka azonban, a milyenre é|«
*n
szükségünk volna,
a külföldi irodalomban is kevés van; Dxivrzon munkája
minden &lt;-»eln- kitűnő, de oly annyira dióhéjba van szo­
rítva, hogy csuk azt fogja kielégíteni, u ki mellette más
forrásokat is használ: (BerlepMh müvének megjelenése
lila tömérdek nj felfedezés történt a méhészetie n; Vogel
W. munkája pe&lt;iig szintén sokat nélkülöz, a mit tud­
nunk szükséges, hasznos, ívagy érdekes volna, és ezen
hiányoknak egyikétien vagy másikában szenvednek a
többi munkák is; általiban pedig elméleti tekintetből
egészen ignorálják a régi magyar méhészeti ismereteket
gyakorlati szempontból pcibg nem mindig felelnek meg
hazai viszonyainknak.
Ha tehát nem is csupán egy-kél, de nagyobb számú
müvek sőt a méhészeti tekintetből nagyobb fontosságú
tudományos munkák is le fognának fordittatni, még sem
volnának uz igények teljesen kielégítve.
Ezek a tekintetek indítottak engemet arra, hogy
vállalkozzam &lt;• nem könnyű é* koczkáztatotl munkára;
hogy összeszedjem jegyzeteimet és kiválogassam közülök
a mi szükséges, hasznos vagy érdekes: különös tekin­
tettel a német irodalomra, nevezetesen azon tapaszta­
lásokra, észlelctekre, és speciális esetekre s a mindezek­
ből levont elméleti tanulságok és gyakorlati szabályokra,
melyek az eichstadli UienenpStungnak ,43 évfolyamában
látván napvilágot, a magyar méhészközönség nagy ré­
sze előtt ismeretlenek,
)
**
kiegészítve a hézagokat saját
tapasztalásaim és vizsgálódásaim alapján, szóval, hogy
egy fundamentális müvei gazdagítsam a magyar méhé­
szeti irodalmat, melyben minden meglegyen, mely könyv­
tárt pótoljon.
Boldogult atyáin szenvedélye
*
kedvelője volt a me­
lleknek, tehát úgyszólván méhek között nőttem föl; 35
év dőlt már ismertem a magyar méhészeti munkák
nagyrészét, és tudtam b nni a méhekkel: s habár vi­
szonyaimnál ;'&gt;gv.t sokáig nem tarthattam is tnéhckel,
az irodalomnak oly szorgalmas tanulmányozója voltain,
hogy midőn 15 év előtt megkezdhettem a gyakorlati
méhészetet, ismertem nem csak az összes magyar, ha­
nem a külföldi irodalomnak jelenebb termékeit is.
(FdjUtiu kdvetketik )

Mi tehát a dolog veleje?
(Üdvözletül a .Nógrádi Közlöny" érdemekben dús szertesztőjének.)

Bizonyára nem az. hogy ki tud jobban piszko­
lódni, nyelveskedni. másokat csúfnevekkel illetni, rágal­
mazni, stb. (Lásd a N. K. f. é. 3 számának ,a felbérelt
*
bűnbak
ez. czikkét). fa nekem nem kenyerein; az ilyféle dk-sőségszerzésliez, bevallom tudatlanságomat, nem
értek.
Ismétlem: mi tehát a dolog veleje? Az.
hogy a Nógrádi Közlönyöknél a magyar helyesírás, szó
és moiidalviszonyitás, a jó irály kellékei, az ép fonnaérzék, mely a gondolatok szabatos kifejezésére képesít,
tehát a magyar nyelvtan és uz irálytau
terra in­
cognita. $ hogy merem én ezt állítani ? Csak úgy,
hogy azt, u mit állítok. be is tudom‘bizonyitani. —
Továbbá: ni i m ég a dolog veleje? Az. hogy én
ez állításomból arra a következményre jutottam, misze­
rint a N. K. szerkesztője lehel derék fiatalember, ki
függetlenségi érzelmű, de. lapszerkesztőnek egyátalan
nem való.
íme: állításom * az abból vont következmény; s
ez a dolog veleje.
De lássuk hát a N. K. -. és 3-ik számából ne­
hány llelvesir.isi csodabog irkát.
I. Költői cmelketlelségű, c lulyetl: k. emelkedettségű; S. nyomda változtatással, e h.: nyomdaváltoztalással; 3. határ időben, e h.: hat.iridölx ii; *4. kevésbbé.
e h.: kevésbé: 5. követett d, c h.: kövdtddl el; fi.
megfosszák, e h.: inegfoszszák; 7. tyúkszem párbaj, e
li.: tyúkszcuipdrlxíj vagy tyúkszem-párbaj: S. hisszük,
e h.: liiszszük: 9. három lanuvallonii-a által, e le:
három tanú vallomása úttal; 10. arp i- és széesüuyi
utczák. e li.: Arjia- és Szécséiiyi-utezák; II. regálé
megváltási, e h.: regálemegváltasi: ti. vesszük, e h.:
veszszük; 13. valósággá
*,
c h.: valóságos; 11. iránti, e
h.: iránt való; 15. több leveleket, e ii.: több levelet;
Ifi. gymnáziumi. e h.: gyuinásiumi, vagy magyarosan
gimnáziumi; 17. nem csak — de, e h.: nemcsak
de: 18. úgylátszik, e h.: úgy latszjk: 19. Vájjon nem
a N. L. volt mindig, e h.: vájjon nem a N. L. volt-e
mindig; stb.
Irálytani gyönyörűséges |&gt;él&lt;i.ikul pedig szolgálja­
nak a jdes N. K.-böl e következők:
.
I. .Arra, hogy engem a cxikkirü úr megdicsérjen,
én nem szorulok, de az dh-u, hogy engem ő ,i lapszerkesztésre s ebből, kifolyólag a független
*-gi
párt nevé­
ben, e n n e k u N ó g r á d i K ö z. I ö it y u y c I v a I ó
elveinek képviseletére lúvallaűnak ítéljen, lil•
* ai
fr
hogy
»xtkUpokbat
titak
folynak oly kérditek foUtt. radyek a *&lt;
a»aB&lt;
Bi«
taa(baa
ré£ ol
vannak dAaUo;a ■nakacaélja ilj ««ddo viUknak i&lt; okjét voaau

takozom; «tb. (Már pedig hiába tiltakozik! Itt tan rn.
hivalottsaganak étre- bizonyítvanyu‘y
,
í .M'-g most nym késő s IfTKu-MMik azt a i&lt;órrf.
.i mit kontár. múiuád&gt;-őkkel •• • a n»u gyár vajlo
j o hírnevén &lt;• ód ig elkövettek » a mely
ón üknek •aha »rm vétett
*
&lt; Bizony, txzony.
valo-ago- kontúr működé
*
az ilyen /tilusf;
3. .Figyelmeztetjük •-« kérjük azon !. ráypuórákat
kik Hófi/gtAi p •• n z e i k &lt;• t wldjg be nem szolgáltattak,
hogy a z. t múdóbb Ixkóhiem M&gt;Ve»kedjenefc.
*
(Nem
rossz! Talán bizony ezt a szép »zc&gt; viszonyítási
akarja I rlőfizi-tóivel ini-glizHMiii ?j
l. .Kitüntetés. A Nógr. Nemzeti Intézet Sz,ová t h y I.ajo», lo-onczi tanitukepv-nt&gt;i igazgatót, mél­
tán v o I v a ez inl&lt;-z»d körül kifejtett hazafias » űgybuzgo működését, lisztck-tlH.li tagjául választotta.
*
(A
ludyes mon&lt;labzcrkt--zl&lt;é.r&gt;- kitűnő egy (ndda!)
5. .A senior a küldöttséget magánál
tartotta eb é d r e i *. kik a legjobb emlékekké!
távozlak a Zsélyi kastély led * (A szovíszonyitasuak ma• o d i k kitűnő pcidajj.i
fi. .Ha pedig ezek a vádak bebizonyítást
nyernek, nem fogjuk szűnni követelni,
hogy őt a vanrszedéM jogtol — a mennyiben
szerződésszegés követett el, megfosszák,
*
mert
stb. (Itcmck stilus!)
7. .Mólón ót bigéi figyelmeztették , . *, [Persze
rosszul így volna: midőn luveí őt figyelmeztették;
8. .Tekintve azt, hogy a községnek eza pénz
iskolájának kijavítására volna fordítandó, mivel
az már tűrhetclien helyzetben van a —
község panaszával az alispánhoz készül *fordulni. (Te­
kintve azt, hogy e mondattad mily gördúlékenv
irály sugárzik ki, szabad-e megkérdeznem: a N. K.
szerkeszdője melyik iskolában tanulta azt?)
■V. .Darvai ellen nem kevesebb, mint három vád
lett emelve s ezek közül egyik három taauvallo
mása által teljes bei gazolást nyert, stb.
(Germa nizmus.)
10. .Ki legyen? A fwigari iskolában Pougrácz
Jolán tanítónő távozása folytán egyik rendes ta­
nítónői állás üresedett meg. Az iskolaszék­
nek nehéz volt határozni u felett hogy vájjon ezen
állásra kél t a n i t ó ti ő: Tliuránszky Mariska és
Depiny Gizella közül, melyiket ajánlanak a
vallás- é« közokt. miniszternek kinevezés végeit, e&amp;a:
mind a két tanítónő igen jeles tanerő. (Nem,
kérem, nem az fontos e díszes szemelvényben, hogy: ki
legyen ? tianem. hogy mi legyen azzal a m i u t á n-nal ?
Ezen kötőszót kizárólag időjelentiuényben használjuk. Pl.:
,&lt;&gt; künn maradt a varakozó teremben, miután meg­
hallotta, hogy nagysád még balókubátban *van. (Jókai).
Nem szabad tehát felcserélni az alanyi minthogy,
mivelhogy s a tárgyi mert mivel kötőszókkal.
Hossz tehát ez a kifejezés: m i u t á n a két tanítónő
igen jeles tanerő, — e lielyett: minthogy...)
11. .Lapunk első szaiuaban megírtuk, tiogy két
helybeli d i u r n i s t a egy alkalommal, a b.-gyarmati
fürdőben, m i I y mélyen m eg f e I e d kéz t e k egy­
más iránti kollcgális tiszteletről az
által, *hogy stb. (Hat a N. K. vájjon miről feledke­
zett meg? Arról a primitiv mondattani szabályról, me­
lyet még a szekundás kis diák is tud. hogy L L az
egyes számú alany állítmányát egyes számba vonzza.)
Id. .A Móricz-gyerek. a ki eddig minden hónap­
ban küldött nekik Amsterdamból némi pénzsegélyt, must
kereset nélkül van s egy krajezárt sem küld nekik, de
annál több panaszkodó leveleket
*
(A sz
*irisz&lt;&gt;nyitásnak újabb kitűnő példája!)
13. .A Nógrádi La|&gt;ok kiadója az említett czikk
szerzője btaü tudakozódásunkra határozot­
tal! és szavára *
áiltott.i. stb. (Oh. igen! De. ha a N.
K. igen tisztelt szerkesztője csak egy kis kímélettel
is viseltetik a Nógrádi La;nik véghetetlenüi türeimes
kiadója iránt, akkor az említett czikk szerzője után
bizonyára nem tudakozódik. De se baj!)
14. .És kérem, hogyan tételezheti fel azt
tőlem K. B. *úr listen ments! kérem. Én semmit sem
tételezek fel a N. K. L szerkesztője tői. csak róla té­
telezek fel valamit.)
15. .Hiszen ezt megakadályozni inkább valamely
lelkiismeretes orvosnak a dolga, ha K. B. úr nem
akarja azt, hogy ezen irodalmi működése ismét
olyan végzetessé ne váljék reá nézve, mint
annak iibjéti a *versírás. (Lássa, igen tisztelt szerkesz­
tője a N. K.-nek. ha valamikor, úgy most oly hatal­
masat sújthatnék bajvivó kardjára, hogy az menten a
porba hullanék. De ezt nem teszem, hanem inkább egy­
szerűen megiuiMidom. hogy mi a inba e mondatban ?
Az. hogy ön nem azt fejezte ki. a mit gen­
ii o 11 s k i f e) &lt;• z n i akart, hanem a z L a m i t
n e m gondolt S kifejezel l. Az ilyen irályt ho­
mályosnak. érthetetieiinek moiuljuk.)
Ifi. . Midőn t. olvasóinktól ia;&gt;uuk ezen ké&gt;&lt;■ J&lt;-||U&lt;
*S
*
luegjeteaé
vért sZÍVC&lt; c l U é z e * e l kér­
jük. ígéretéi l e s z ü u k. h így lapunk ezentúl min­
dig u ntules időben pultosán megjelenni fog *
17. .Kérve J. A. szigorú niegfenyilését, a miért
őt ez ulóldú nem ngitasi csak azért, mert bün.V .
űzet inéiért iltőwi *
lekurliúla — stb. (Ptasztikuirály példák! Legjobb azoulun a vége;)
18. ,A b .. i polgárok vagy mind mamelukoL
vagV'tiem állanak az vrleítnisignek azon a színvonalon,
hogy ta(«&gt;l olvashassanak. A lulajdonkepeni mteiligeiitia azonban megértette jetszavuuk.it s csekély k ij,
v é tel n é I k ü I (t«-&gt;i.d az inleHigeiHia mitidl lapunk
melle *sorakozik. (N. K. í. &lt;z.l Hl eliiször un-gint az­
zal állli.ituk eW. a unt mar a 15. pont alatt einrandtaiu. hogy l. i. a N. K. t. sierke-ztoje mm azt fe­
je z t e k t, a mit gondolt e - mondani akart;
másodszor a;z.d. a mire nwg nem irányoztam a N. K.
t. szerkesztőjének lietses tigvelméL t. i.: okoskodo
i-rejere. kö v-elkvitvtö kéjrtf«»eíéte. fttK *:
A b.-gvannati polgárok vagy - mimi mamriukok.
vagy rn.ni állanak az ertrtunseg azon snavouatan, hogy

�N
lapot olva-hassaiiak (állítás) — lcii.it: a tulajdon&lt;1 &lt;&gt; n k &lt;- p i- n i intelligent! a a N. K. ni éllé so­
rakozik. (kűvetkezménv.)
Holló! Mott egy kérdést. Hát a tlilaplonképeni
inlelligenrzia nem tartozik a b.-gyarmati polgárok közé?
Mindeue-dre S ükkor talán így lenz helye# a kővet­
kezőié* :
A b.-gyarinali polgárok, (kik közé tartozik a lulajtlunképeni inlelligviitia'ia.) vagy uiiinl inamelukok r
igy a N. K.- mellé nem sorakoznak, - vagy nem álla­
nak az értelmiség azon szinvunalún. hogy lapot olvad­
hassanak, k igy eo ipso a .X. K. mellé nem sorakoznak,
— tehát: a b.-g y a r in a t i polgárok (kik közé
tartozik a tulajdon kepe ni i n I e 11 i g e n t i a
is.) a N. K. mellé n e n&gt; sorakoznak.
t&gt;, bt-ata simplicilas!
•
Most még csak egy par szót. A X. K. azt mondja,
hogy én .fclliérell bűnbak* vagyok. Jó. A .X. K.-lől én
ezt csak megtiszteltetésnek vehetem. mert jól tudom,
hogy: kiki csak abból adhat másoknak, a mije van.
Aztán azt is mondja rólam, hogy én .az, irodalomban
csak azt a tisztet vagyok hivatva betölteni, a mely a
közéletben a mosódénak jutott.* Fiút voluntas lua! De
kérdem a N. K.t. szerkesztőjét, vájjon nem sziveakedQiék-c most már tuosónéjául felbérelni ?
)

Kubányi JUla.’i

ev. ref.

tzoár.

Hirek és Különfélék.
Sitailyi kink. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk ómél­
tósága holnap oki. hó lí-én B.-Gyarmatra jön. —Ti­
hanyi Fcrencz főjegyzőnk néhány napra Stultgártba
utazott, tanár-íivére látogatására.
Hymta. Turner Nándor hereegprimási dejtari uradalmi
felügyelő úr kedves és szereiéire méltó leányát, Vilma
kisasszonyt, e napokban jegyezte el Szalay József ura­
dalmi gazdatiszt. — Himmler Béla b.-gyarmati fiatal di­
vat kereskedőnk folyó hó 6-án jegyezte d I’ollalsek Róza
kisasszonyt, Pollulsck Henrik gabna kereskedőnk kedves
és szép leányát.
XltaatiÚ:. Sziráki és gácsfalvi óvodáink a kisded­
nevelési kiállítás bíráló bizottságától elismerő oklevelet
nyertek kiállított tárgyaikért
Br. Eoisrr Erria szécsénykenileti országgyűlési kép­
viselőnk és jeles tudósunk, az. országgyűlés egyik jegy­
zőjéül szemeltdett ki, az államtitkárrá lett Tibád Antal
helyére.
VlliuUíl maigalra. Gr. Czebrián laiszJó, Simonyi
Dénes, Hr. Andreánszky Gábor, I’rónay István, Gr. I’ejacscvich Arthur, Mocsáry Ödön, Gr. Berclliold Arthur,
Beniczky Árpád, Szentlványi Ferencz, Gazdik Lajos,
Kondor József és Szilágyi Mór urak aláírásával követ­
kező értesítés küldetett szél a vármegye l. bizottsági tag­
jaihoz: ,T. vármegyei bizottsági tag urJ Hanzély Már­
ton fóispáni titkár ur e minősegében a m. kir. belúgyministeriumhoz szolgálatlélelre egyelőre berendelletctt.
Nehogy ezen körülmény által arra nézve, mintha Han­
zély Márton ur eme behivutása folytán a ministeriumban végleges állást nyert, és igy arról, hogy a megyé­
nél hivatalt vállaljon, végleg lemondott volna, a választó
közönség .újólag félrevezeltessék: ezenel kinyilatkoztatjuk,
hogy Hanzély Márton úr jelöltségéi a b.-gyannati járás
főszolgabírói hivatalára fentartjuk, s egyszersmind fel­
szólítjuk mindazokat, kik e jelöltséget támogatják, hogy
ez irányban a választó közönségei világosítsák fel, és
alkotmányos befolyásukat használják fel arra, hogy
Hanzély Márton ur jelöltsége a választásnál érvényre is
jusson. B.-Gvannal, 188‘J. évi október 3-án. (Követke­
zik a 12 aláírás.)
A killgargatitl Miattiig havi Alliót kedden. nkl hó IS-sa
fojja megtartani Gr. Deyeafrld L*jo&lt; föhpén ur üfnéltóa&amp;g&amp;nak
elnöklete alatt.
Hir licriat. Beniczky Gyula ur. a nógrádi tv. *aper«zaé&lt;
felügyelője, kiben a bizalom újólag i« óaaxpontuanlt. ezen állásá­
ról njolag le fog mondani. Ez*n fötiaataág betöltésinél utóét már
kblónböxö eombinátlók merültek fel. • jelűitekül hangoztatnak:
llanaély 1-áatló, I«ankáry Gyula. Kövy Tivadar
Dr. l’ubiky
Agoat urak.

A rém. lati •gjhiri huasgok beszerzése tárgyában
kiküldött végrehajtó bizottság c hó 7-én ismét ülést
tartott, melyben elhatározták, hogy a gyűjtők az ered­
ménynek f. hó 15-ig leendő beterjesztésére fclszólitandók. Az eddig tudomásra jutott aláírásokat fényeseknek
épen nem mondhatjuk, mert számos eléggé jó módú
katholikus család csak annyit sem adakozott, mint akár­
hány ev. protestáns vagy izraelita polgártársunk, ami
tehát nem vall az illetők nagy hitbuzguságára: külön­
ben a hibát még mindig helyre hozhatják. Mily sze­
rencse, hogy a 3187 Irt 75 kr. összköltségnek több mint
egyharmad részéi özv. Aninger Károlyué urhölgy viseli,
aki e bőkezűsége melleit csupán azon egy szerény óha­
jának teljesítésére kérte a bizottságot, hogy az általa
adományozott nagyharang, legalább mig ő él. tűzjel­
zésre ne használtassc-k, kétségkívül azon gyöngéit érzés­
nél fogva, hogy nem szeretné, ha a leánya emlékezetére
szentelt ezen harang bárkinek is szerencséilenségél hir­
detné; csak őröm és temetéseknél részvétre fog az te­
hát szólam. A bizottság a gyöngéd kívánatnak készség­
gel engedett. A harangok felszentelésére. mint im-gyes
püspököt, a bibomok liervzeg prímás esztergomi érsek
*ó eminenliájál kérik fel. Végül határozatba ment, hogy
az ój h Hangok jövedelmének megfelelő hányada harangaláp czimén tókésillessék. A gyűjtések nyugtázását
ime folytatjuk: Kubányi Józselné úrliólgy ivén aláírlak:
SimkáVrigyes 2 frl; Manó-sy Alajos, Braid-vcr Jáimsné,
Vladar Kálmán, Koharich Arnold, Csaba Hcsór András,
Melna Gézáné, Hummer Mihály I I íilol; N. N. (át
kr. Szinnyay, Tariczky Cxeczil, l’letrich János, dr?Gerő
Mór, Ebenführcr Lajos. Róhm Fr.inczi-ka, Sheibach
Anna, Ticsénszky Lajos, Horváth Emil, l'reiner József
50—50 krt. Schultz. Lajos úr ivéy:a b.-gyarmati Nép*) Ti műk. rai.tl krdekn ItczktjU aimle(
ttok, &lt;!• Igy U
l*ouUkgo».

tktrk.

0 G

R Á

D I

LAPOK

bank 25 Irt. ltaiidm-r Olló 15 frl; Okolx sányi JánoMH*
S&lt;buliz lujusne 5 »5 irtot; Mezibroczky Bal é. neje t
frt. Köriig Adolf. Slvawry Antal 3 -3 írt: Z»ke Kálmánnérötolnar JiiZsef, Szilágyi Mór. Ss h.iltz Aima&lt; -ka.
peresek Gyula, dr. Bogdán Mihály é» mj«-, dr. FHnii
Ferencz. özv. Bachár Gyuláin', lltidecz Zsigmond. Baldenvé'g József, Tester 2—2 frtof: Moliácsy József. Spitn r
Simon, Ganzéi Jówf. Molnár Gyula, Gríinbaum Hetink,
Makarúcs József/ Dr. Berc/ei; Ibnnk. D«—ewfly
Elek, Lévay B.ilné. özv. I’aczolay Imréné, Gulka Jozsefné. Braidsvcr Alajos, Dudái Samu, Durvái Arminn*'.
Kanitz odón, Himmler Bertalan es testvére, Ih-izer F.
Köröm l.á«zl&lt;&gt;, Hamisz Mária. Z&lt; lanka János. Kettecsy
L.ijo-, llázga Antal. Jaiiic- Endre. Kiinai /.-igmoml,
Horváth, Berczelly Odón. Itididi.inlt Itczsőné. ifj, Elsztner Ferencz. B.doghy Dez-ő 1—I frt; Golka GyörgyinI frt 5tl kr. Névery, tál kr. ifj. Elfér Ede, l'reiner Jó­
zsef. Zelvnka J.iiioslié. Algóvcr Mihály, Lővinger Józ.o f,
541 5W kr. Sz. K. Fekete
IO kr. Kémény 3U kr.
Csajka Ernő úr gyűjtő ívén: Kék lú-zhiné, Kti»ziiik&lt;&gt;
Miklós, Mákká Ignázz.né, Jakohovicsué. Elheniczkyné.
Markovit# Ödönné, lleinhardt ilczsőué t i frt. (F&lt;Jvtatjuk.)
BgykázlíugiUi. Föl. Magyarevits Jeremiás úr, budai
gör. kel. szerb taipere* évi kőrútjában c hó
é» 10-én
városunkban iilőzőtt a az illeni szerb egyház szarnadásuil &lt; uz i-gyház tulajdonát képevó kk-nmliiimokal meg­
vizsgálta. illetőleg szemle alá Vette; az esperes úr min­
dent a legnagyobb n-lidlnli talált.
A Xzáírh «nJiktlgTÍ kizstuif ukl. hó than S&lt; itov-zky
János alispán ur elnöklete alatt ülést tartott, melynek
tárgyát Madách Imre arrzké|xi k&lt;j&gt;ezték. Ugyanis Ku­
bányi Lajos festőművészünk a losonczi főgymnásjum
a b.-gyarmati polgári iskola »zámáni megremlell arrzképeket Kfiwlvcu, azokat mint lapunk m-ilt sz.un.iban
is jeleztük, október hó 3-án lie-zuillilolta. Az. emlékügyi
bizottság ezen térdiiag-ycigú orczké|&gt;ekcl megfelciőknek
és sikerűiteknek találta, s elliatározta. hogy az arczképeket a jelzett iskoláknak megküldi. Ugyancsak ez ülés­
ből a bizott-ág megsürgeti a losonczi gymnasium I. ta­
nári karát, hogy az irodalmi pályakértíéseket legye fel
s küldje el. A |&gt;ályakér&lt;lések végleges megalapítása után
a bizottság felkéri a losonczi főgyrnpásium és a b.-gyar­
mati polgári Iskola tanári karait, hogy a pályakérdések
kihirdetése .alkalmával az arezkéfieket az ifjúság dőlt
ümicjH-tyesen lepleztes-e le. A bizolKig rövid kritikájá­
ból is kitűnik, hogy a Kubányi által festett sirczképek
sikerüllek, ehez még az.l jegyezzük meg, hogy az. arczképek valósággal művészi kezekre vallanak, s Kubányi
ur ezen alkotásai által a művészek sorába lépdL Vé-gül
megkeresés intézletik Ko-kovicz Ignáez. festő művészünk­
höz, hogy a megyeház díszterme számára megrendeli
arczképpel mily idő alatt készül d?
A ztgriáviraegyii guiuigl ijytot alaUtalepn a szőllő
szüret és részben gyümölcs kiállitás oki. hó V-én ment
végbe. ScilovsZky János alispán, mint egyleti dsö alelnök a gazdasági egylet több tagját hívta meg ezen
szüretre, kik a kellemes kinéidulási lidyűl iieremlezelt
telepen déli 12 óra körül megjelentek. A gazdasági egy­
let tagjai Fáy Árpád az egylet űgybuzgó titkára és
Simko Frigyes az egylet tevékemy gazdájának vezetése
mellett inigtekintették a tágas borházban rendezett gyömúlcskiálliUsL indy sajnos, ez idén csakis a szollőre
szorítkozott. Ősocsen ötvenöt szüllöfaj mulattatott lx-,
mely fajok közül a legtöbb kitűnőnek bizonyult, némely
faj már korábban rothadásnak indult, sőt az olasz ríszlingen is nagymérvű rothadás mutatkozott. Gyümölcs
n Idegien nem volt. Kiállitás után barátságos ebidr.
hívta meg tisztdt alispmiuuk a vendégeket, mdynek
menüje egészen szüreti volt ugyan, de nagyon ízletes.
A pompás gulyásbust, mit a főzés meslerségébeti dilettáns
férfi kezek csináltak, követte a tinóm ludaskása, majd
a minden inyenczel kielégítő töpörtüs túrós csusza, jól
megsütött liba, kékkői gesztenye, szőllő, fekete kávé,
közben a telep Ixirai fogyasztattak szeszlartdom szerint
fokozatosan, mitől a jó kedv is fokozatom lett A Far
Árpád úr által pasteurizált szelestényi borok vetekedtek
a nyilaival. Ebéd alatt a toasztokat Pajor István kir.
tanácsos úr indította meg, ki az alispánt clasvikus toasztal éltette: Hanzély laiszló kir. tanácsos úr iu alispán
kedves családjára ürítette poharát; majd az alispán a
vendégekért, különösen jiedig Simko Frigyesért, mint a
gazdasági telep ügybuzgó gazdájáért ürítette poharát,
végül Horváth Danó Pajor Istvánt, mint költőt és Han­
zély László országgyűlési képviselő ural köszöntötte fd.
A szüreti ebédet tekejáték követte s csak este 10 óra
felé oszladoztak szét a vendégek.
Zebcriu Ftdsr himeres hazánkfia a múlt héten pár
napra meglátogatá Nógrádmcgyébeu lakó rokonait. Tri­
esztből jött haza Bécsen at. s miután 2 napot Szécsényben töltött testvérénél Zubovits I-tvánéknál. s Nagykérbeu résztvelt a tiszldetére rendezett egy szüreti mulat­
ságban, B.-Gyannatra r.úidult Lengyd Sándorhoz s 21
órát itt töltött. Érdekes tudni, hogy világutazó hazánkfia,
jiuba Becs melleit .Kan egy .uyaruhya. tulajdoukép a
szárazon sehol sem, csak a vizen lakik azon yachlban,
melyet Jules Vernétől vett meg. melyen kényelemmel
berendecett öl szobája van. s melyet j&gt;dlemzőh*g .Deserleur*-nek nevezett eh mert bizony ami geniálisföldi-ik
hol Eyyptomból, hol az Jndi.ikrol könnyen siklik, vson
el rajta. Vemé ezen hajói ,Mariettá*-nak hívta.
E;y Ifjz: Holtait í’.et. Városszerte megdöbbem-sl oko­
zott kedden délfelé az clterjisll hir. hogy Márkus Ltjos.
Márkus Samu derék festőnknek alig l*.» éves fia. D«-ssetvlfy Elek ügyvéd úr irodájában, hol mint intők volt
alkalmazá-tian, főnöke távolletében aimak revolvereid
agyonlőtte magát. A golyó azonban nemjvolt rögtönöló,
az ifjú még &lt;• óráig vouaglott. Végzetes csdekméniének indokául gyógyilítallau lietigsegel hoz.i td. Te­
metése másnap nagy részvét mdldt ment végbe. Nyu­
godjék békével. Isten cnyhitse a súlyos csapassa! meg­
látogatott -szülök mély fmdalmát!
Prtazy Bili Volt fogbázfetű^ydő bűnvádi ügyében
a kir. kúria a |&gt;enyitásnak hdyt adott a nevezett által
beadott kérvény indokainál ft&gt;gva.

"Sltctfsilii A b.-gyunuati kis ifjúság, melyet Bod­
nár Saiebír tadízniestcr kcjH-zctt ki a láncz míi».'-»z»tére. taiiczpróbjjáf .oki. lei l‘&lt;-vn érte 8 ofakor fogja
tartani a m-i&lt;kór iu.fyiségntan. ujz-lycs a u-zteit lofifidt
• - érkddődók íiivé-cii láttatnak.
ltutuisir cMMtUm. Többször lungzik fd a parnuz,
hogy ip.iro-.uok egv része, tisztdel a knctdoek. a m«grenddl munkát a kikötött időn- d nem készíti,» » meg­
rendelői g bo-z.mta-.ig várakoztatju. Tmuák pedig &lt;-zt
leginkább azok, akikre bizony ráfér egy kis kereset, hogy
magokat és i -.dadjokut fcnlarthaasák. Sokszor j/ig&lt;rnil.itian íU&gt;m panasz, hogy nme- munka! hogy tünet sem­
miféle kereseti Petiig ez nem all egészen, mert a jó é*
ponto, (szot.irtó) iparúdnak mrndíg akad munkája. V.
b.-gyarmati -zabo mester azonban megjárt pontatlan-ága ttúalL V. szülei rueater különben dilimért jó ma­
gyar száléi: különösen pedig arról nevezete*, hogy pom­
pás uiagyur n.tdrágokat tud csinálni, mit persze meg
a régi jíi magyar világban tanult meg. Egyik jó módú
fóldlártokosiink, aki ini-g most t* nagy pfetúsai viieitvlik a magyar ruha iránt, megrendelt V. szabó mester­
nél egy magyar nadrágot; i-tm-rve azonban V. szabó
an.-s(,Túnk |M&gt;ntattan-ágat. kikötötte, hogy ha a nadrág
két h&lt;-( alatt d nem készül. V. szabó mester kötetes tesz
kei héten túl minden napra egy flórest fizetni a megyei
kózkórh;iz javára. Az&gt;jta a mai napig H nap leit ei. s
a nailrég talán most s«-tn kész. A szerződéi szerint a
megrenddó tehát már x frtoi hiüliat te a magyar nad­
rág kialkudott ;&lt;ráb&lt;&gt;! a közkórhazra Ennyit nem ér az
egész nadrág!
Fssye* szsrrti ■■lattag falyt la tkc U ll&lt;«
T&gt;aaJar «r &gt;* -ryaraali .Kskacak** sert kiás vilUjabaa A ■altijrienvalt a

A Kaduk-:u:a kikővezése és szabályozása is végre
elkészült, » tnég &lt;»upán a Pogány Ignacz ur fuua tá­
jéka mutat |M&gt;gány arezutalot, meg az özv. Hanéiyné
asszonyság h.izelöúi kertje all útban, hogy aztán véges
végig a gyalogjáró felszabaduljon: ha e függőkérdések
is tm-gol&lt;iá-t nyernek, akkor a UK-gyeháx meUeiii ez utcza
sokat fog mutatni, s ott a házak értekben tetemesen
emelkednek: de már ezúttal szabályozni kei! a cassmó
épület mögötti [Htsvánvságot is; hisszük, hogy sem Hanélyné úrhölgy, sem Pogány év Svorcz urak nem eiknk'-znek!
Syitskir. t’fzv. Petlws Aibertué c hó k-en élete 59
évében E-ztergum-Szentgyörgymezón eihunyL A meg­
boldogult [K-idás anyát varosunkban is sokan ismerték.
Kacskovil- Jenő kir tőrv. bíró í Ikmáth Szilárd kamarai
ügyvéil nejei, valamint Peihes Béla törvényszéki jegyző
anyjukat gyászolják az elhunytban. Áldás hamvai felett

A ktetoHMték CI,. U Karolj vAmi Up&lt;Ui« ár
•jánlj'ik ax«n
airlyck utyltr
U »3rán ti*n»lj«k mrg hűtlu irxAkűakrt, • ai kh4la»
Min. mist
a ««k C«*h r« «or«á káut«r«*« jobb Bevet e4ai &lt;u 4 kiuic«s«ruki**k wlóbAu «r« t« leb&lt;&lt; tt vetea, ik&amp;ii kintorea ’ S »uuj
bury hkruai i&lt; t&lt;«xi kúratjat viriMnekbaa.
at a4eg.rt&lt;ukat. p«4t&lt; sok kic»i wire rác: «
at ijaxi Ux«a
adé. b'hl'itl a kU cxjcany-fy«r»k«k«C. kik h&lt;t«4atkk*l elykeroljrkur cbc4 M«j*o b-ail-t-taak hazaiakba, rca4&lt;aaa eU«r&lt;aiák
caekbul q**« rgyaxer eraaacat híré vaxdkoa vilik. Jé kw
Uba*, bt bankit• a ur or® &lt;a»«4aá
«mkí«b kiatareiaeak a
htxalátt, hí*f a etek »&lt;ravairl/&gt;k» Mjvvra atuakabtro ért*. «&lt;msMfea ember, lalaa ha*t'*abérbea tartja ai oCIhoe aárita telÁaba
tultj'ioaes binc*xer«t
be!jetik ok bel4ocitaák a táját aoc£táraaikaL Ejtjattal figyalaűlH- ajáaljok a eareai kapztaar árúak
a koldatok. vaaJorluk. talua^xok éa kirtfvtafc »«k táját ta, kik
a aap báraiel/ azakabaa küldoovea a mellek atcaíkbaa- kábor*
(atják é« attroljkk a pa){árvá&lt;«L Eaea kire^etuk kcixt sok a
vidéki, kik ege iu«ka tarUaaya
f.uía bottal kepeitve J^ják
be a ekriM uUaáit, • C«ak azt nézik ki, kujy h«4 ca izlatkalaak va*
lámát ciohájak aU, p~&lt;hc ezeket
hely ah re keUaaa ata*
ottani, a helyi&gt;«*h tz«*céay kérec*lúket
jelvényekkel kaGeae
ellátni, boxy iuaerné a po!c*r*hj;. kinek azabaú a kéref etéa
Válogatás ■••záros F ár B. Gyarmatán epy eate honért
huh! r*n«!ea nvstárMához Itt azzal ulaviljak el a caeUdet. h«&gt;cy
.otncí hév*. A ceeléj fatten átmegy a maaik méeaárosboa. itt vaix
u&lt;yaa hn«. de azt meatlták a cael*4ark. bo£j maajen cl ahaa a
mcezáruthox, a kínéi letárolni azok olt F ur. A harmadik meezaroe. a két nagy ménzárueaa! nem Urvaa coacnrrálaí. fzaku birka
Ltiú árut F. ttr ha* akikul maradt, de mint árteaklkal. feljaleatette azt a aie«záro«t. aki nem ak*rt pénzért bnet adni Mael az
a kózif*xc*tá«i kérdi* &lt;1 íateado el, vajas kötelez e a méezaroe
(feltéve, hojcy ven hu«a' kéupházért ha«t k*mérni a vaaárU ké&lt;
xjQ« -(nek. vagy aaa» ? Néaettak azennt kitelte. Barmiat álfjna
•zonbaa a dolog, ezen &lt;«t ml azon karaimény vonható h, bn«y
IL-Gyirmaton neyyoa U etkrileac 4 vacy 5 meeaaxtaék

Féitejtt mindazokat, kik úgy ax vimult negttfüétj,
valamint uz uj vVttegyed etöfiietési dijaikkal hálráiékbar
vannak, hogy azt |»o&gt;latordultaval kiadóhivalálunk hoz
beküldeni é^veokedj^nek.

Horváth Danó,
f.lelú u-rteotó.

5W2—r&lt;t9.

vzinx.

Arsrec-C.l hirectaa^ayi
Ai
tar.
mist t’k&lt;i liatAuf köztem
trwi bo&lt;r Sinsrr J uvrf «é&lt;r»k»j UUiask. Fosod Bsrkote 4s
Fotel Anna «.l{tvhiiiMt uratrta rJ»a&gt; SS? frt t3keki«»trte» «
.jstuMmmA A»J scums ir«al* «&lt;rstm)úü «xy«*ea s&gt; ipstyskgi
kir. tirréavuók trrulea Irrt Kr^ikáo ktesrf AsUrsku fskso.
• kenikteii 61. sí tlkrtes FoaM Veronika. Borbsla ea asm
lalajJ.&gt;eiul tei-cyieo a&gt; I l -1". asroi. al 3c *a. box. k&lt;uo»
uátarral é« 1, sri&gt; kslttekMi *Uo kirtiknsk tartaléksak fos.™!
borkőit éa toaO.1 Ansál illető *, ad twteee Í4S frt. ki a t I.
sor SJ* Kror Tál M.tiaa kikké bm4 ec**a axlatera ;• írt. el
a t 'J. sor. 911 broa Tab Vttiu kikké Mai ex*ax acásaőe*
frt 5 &gt; kr. &lt;b a t A sor SíS h-»i „Lieskak - »e«i e&lt;e« rétre
Z!&gt; frt öl kr, e&gt; • t &gt; •“&lt;. Ital k&lt;M |Mrutak«0t egeu saőflöre 3&gt; írtban roensei m-i»!lapit&lt;xl kikiáltási árboc ar an erest
t-irendclte és bo&lt;i a fentebb megjelölt tacstlaaok ar
ért
Boiember k « ll-is napja* &lt;1 e. 1“ vrakor Kesaikacaos a ksaaec
balosai mejtartaiiJé sjilsaaos árrerróea a aH&lt;alay4wu ttíkáckaai
arvn alul is etelatni tojnak.
Anereini uaadékMjk tartsaaak aa lagatfaavk kecsaraask
fii* , rajt is £&gt; frtu. S frlot. 3 írtét. 3 irtot tllelss 3 Irtot kéaapesakea &lt;as&gt; aa IfSl. esi LX. UnesvvMkk &lt;i pÁfeaa jstosu
orfalyammat sramitvtt és m lt&lt;M. ^-i sweemtar ke 1 **
XU1 trail alatt kell ifaasifttcssimhatrri máéért S f lka.
kijelölt etadekképe* rrtekpapirbas a kikaláott keséket lesm*.
a»a|tr aa l"l l.X. t n li&lt;‘. { a ertelwébes a baaafproasek a
-biresaao*. eCl-gt-s elbéfrévMéníl kiatmott HiUljuert rtamerreajt ataiolnhatsi
Kelt Ipotssagos 1**9 e«i jutóm hó tat.
A kir. Urraaek mist Uktai Katéta&lt;sal

�nógrádi

lapok.

Meghivás.
a Imlassa-gyaniiati Uiknrvk|&gt;énztár részvénytársu­
lat folyó évi október hó 26-ún délután 2 órakor
az intézet hivatalos helyiségélten tartandó

RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉRE.
Tárgyak:
Az alapszabályok 92-ik jf-ának módosítása.
H-od elnök választása.
Helyettes igazgató választá.sa.
Az építkezés tárgyában előterjesztett javaslat
tárgyalása és a költség utalványozása.
Kelt B.-Gyarmalon, a b.-gyarmati takarék*
pénztár igazgatósága által 1889. évi szeptember
hó 25-ik napján tartott teljes ülésén.

1. )
2. )
3. )
4. )

Van wxítencsém a nagyérdemű tózómég to**
tiuloiu.iúra
bogy B-Gyarmaton m n^yn&lt;-»&gt;-z«-tt
K&lt;r-j«utli-ut&lt;xáiian lévő

A városi és vidéki közönség szíves figyelmébe!

’ "lliírv/iny.*. i r k ti mktóminnt itt Balass.i-4íyarinalon a lírukii aL»M*
könyv és papirüzletemet
inegfiyíiván. általából, dt kfilöu fóulcza 565.
a. (Gellén-féie vaskwxkedé# m.lh’Ui n/»»en most halottik napjának közctolléveJ ajá li­
helyiségbe) lettem at. Ezúttal ajánlom jól l»-r&gt;n&lt;lezett bán dúsan felszerelt raktáramat.
Elvállalok és a legpontosabban jutányosán
valamint miinlemajmi di»Zképeskönyvek, iskolai elkészítek minden •• szakisa vágó munkát, kölötankönyvek * a. t.
lléna'li ran tlrtirt! í&amp;rraL/ aj t&gt;rkV krantét'* in *
tni és levelpapirosok. toltak, tinták, palatablak,
rajzeszközök » minden e oakmaiia vágó cukkek jutá­ feliratokat aranyozva vagy színezve.
HasOIllÓkép
‘
&gt;aU rrrJrbt iíi«nyos s ponto- kuzolgultatáa tra. Kúlőnóvcn bátorkodom
ajánlani njbol berendezett kte7vk-táii»tam»‘. mindennemű rtiátát úgy helyben mini a vidéken (a/ntosan »&gt;
di-Ze* es egyszerű kötésekre, l&lt;xjatányosobb arak mid­ jutányosán elvállalom.
iéit. A. I. ez. közönség pártfogasat kéri
Teljes tisztelettel
tiszteletül

ifj. Rosenbaum Ignácz.

KLEIN M.

I k-jjwali liirtpMár igazgatósága.

SCHLICK-féle vasöntöde és gépgyár
BÉSZVÉNY-TÁBSABÁG BUDAPEST,
VÁUOSI lUOtlA ée KAKTÁR

ovik Aa 1GAZUATÓ8ÁG:

VI. kűtod váexiut 1690. 99.

VI. Podmanlrzky utru II.
Göz-s JÁRGÁNYCSÉPLŐ KÉSZÜLETEK

NCIILICK féle amb.

KÉT- és HÁROMVASÚ EKÉK.

S(’IILI( k lrle szab. „Haladás**
sor^elő*gépek.
Soóreactli gépek

Sehlick féle atab Rayol-ekéc, Schtick és Vidats féle eredeti egyvavu ekék én (•'■jiuütclő rsik0«0t boronák é» rAgtöró hengerek, oieenkavágók répovágók. répaiütók, letigeri innrAMolók,
coAves tengeri dsrálnX, gaboiintisilitu rustik, ór.öiualmoK sib

Az összes ekék tartalékrészei készletben tartatnak. — Előnyös fizetési feltételek — Legol­
csóbb árak.
Árjegyiekak klvAaatra lágyéi éa bérneaiat

lágyéit. Vaa MoroacaAok oaeaool t. u. uxl.tbxritaink b«„« ludome.krx komi, hogy noha • VI Potfaanlctky ateri 14 ai. a.
lArA irodAIak legnagyobb rAult a kalló eicil-itóa Uaó gyártelep inkre keltetnie a't. MiadxxooallJl ax ra.o irodai belyioAgAakbea t. Aalotbarklaiak kAnyalme ArdekAbea egy vAmei irodát tartóik fenn, ealaaiat, kegy my.ooli épitAai étik keink éa
gaadaaAgi gApeiakbdl raktárt Uteeitettkok.
Kieáló tintelett.l

k

A SChlick-fela viAöntode e« gépg ár részvenytarsasag igazgatósága

Árverési hirdetmény*
Alulírott erdő hivatal részéről ezennel közhírré tétetik miszerint gróf Forgárh Ilona
tulajdonát képező az alsó-esztergályi ,háj* nevű erdőrészben 12 katastráli* hold, és a
lentvorai lialárban .loniecz* nevű enlőrészben tő kata&lt;tr.ílis h&gt;»ld 11 — is éves 1X90.
évi levágandó tölgy erdő LSáíl-ik évi november hó k-én G.ies várában az uradalmi
irodában reggeli ÍO órakor nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek elfog adatni:
írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak az árverés napján a helyszínén.
Egyéb árverési feltételek az alulirt erdészeti hivatalnál minden vasárnap délelőtt,
továbbá a vilkei uradalom főerdészeli hivatalánál és Hies várában az oltani-várnagy
úrnál a hivatalos órákban és az árverés napján a helyszínén inegtudliatók.

Az alsó-esztergáéi erdóhivataL

FAIRBANKS-MÉRLEGEK
tus eg’ÓMz vilítjroii ia. loíctíikólotcsotblMiek
cl ismert, mérlcgf-nMccrlcczctolc.
A lubiAalnnatt Filrbuki nérlegek itátUot miiuereK.
reodklvalt mekoiytk Aa talOlllylyal tannak ellatxe
TnrtAuAg, patUuAg Aa könnye kaieléstknál'fog,a at oa.a-e
ritágkiállitaaokea elaó dijat nyert legkltixóbb taeriegtl
A joUajos árakban — mrljrvk an'vokkal uamiloti tliades
lepk Ariisíi
na^iMbkak ~ a hite4«iléd, ciom*£&lt;j!a« át
vatntra való frladAi koltaécti beafoglahatnak. Gaadaaifi axekéré« B«ík mérircHnk, ralimat *a«haB ér lejeink a lefke Jvaltebb
mérlftfaivrkvxvtvk.

Gyártásunk állami felügyelet alatt áll.' _ .
___ _____
Czim: Osztrák-magyar Fairbanks-társaság mérleg- s gépgyára John Block ve­
zérigazgató
BUDAPEST, Andrásiy út 12
Árjegyzékkel éa fel világosi lássál szolgál a küziionii írod a. Giir: li|esl - L-lenrr.

Karancskeszi közbirtokosság tulajdonát képező regálé épületek örök áron ISstMk
évi november hó 11-én délelőtti 9 órakor kezdetét veendő nyilvános árverésen t inóinak
adatni. — Kikiáltási ár 700 frt.
Árverezni szándékozók 10 &gt;záztóli kánatpénzt tartoznak letenni.
Egvéb feltételek Karancskesziben bármikor megtudlatók.
ion—1M». u. Árverési hirdelnényi kivonat
A nAceAnyi klr. jbiroeAg mint telekkónyvi hetieAg k4«klrrd teni. hegy n a. klr. klntalAr eAgrebajtaWank 1‘ónyiJóxot
eigrehnJUet nienredA elleni 140 toriot l&lt; kr tohekóeeteUe 4«
JArnlóknl -irAnti vhgrohejtíii Agytben * oiAeeinyi klr. jArhibiró•if tertletón toed. Knrnneekeexl kdxUgben fakvü, * kattncikral! 114. n. Ukeben A. I I—♦. eorxi el j«gyi*lt ingxUenort
felAre u ArrerAet 3»4 frtbaa oteneoi magklUpitatt kiklkltial nrb ■ elrendelte. 4&lt; begy a feaeebb megjelölt iogellen ex I4&lt;S.
Ari október bA 14-ik napjin 4. e. 10 Arakor Karaaee Keaai kAxoAgAbon megtartandó ayllriaoa Areoréoen a megAllopitotl kikiAllAai Ara* a!AI ia elaiatal tagnak
Arrereaal exAadlkoaAk tartóinak ex ingallaaok beoeArAaak 4',-tAljAt kAaapta^ben. ragy a 1IM. LX tAreAoyraikk «
jeiaotl Arfolyaaaai aakailott Aa at I A*t. Ari aoeember kó

I«t, tekvavtgvk a cotall &lt;4. S »j«yist a«*F«t a* árvewak *41 01
r««aa«l m*ca Upttvu kiVaUáai ar*a«
♦&lt;
a«bb »rgjel4t t«»gatlan«»k as !&lt;•&gt; S&lt;i •ckWber h-&gt;
aapjá«» d e. 10 árakat
k
káckail megtartva ?
arveritea a »«gall*p tBxt
al&gt;i
ataJz**! twgavk.
Arvrreaat «aand«ket «k tartaaaak a« itiyat4a»««-k t&gt;-f«^*ar*a»k
V*' „.Válhat va-tria ti Unát S* kraj*«art kvaapaax?**. &lt;a«*
a« HM ♦•! LX t-rvvavra bk IA t*aba»
att*l»s«Haai
ioai
a«* t’*« Itw
*• k»U
nteaten
* |-&lt;baa t-qalAít •*&lt;Ukk4p«-»
a
k batlitt k*t*h?x letvMK &lt;*a&lt;v aa I a' I LX v-« IT'í f a dr*
tfloaóbea a baaitpAtuaA a bitv«af«tl
e?*e2t«x&lt;»dF*i V&lt;1 htáti •aaSaly seri •l.«w*rvi«Qt Atoaigaitalav.
kall T&lt;te«k«c. l*$? éri aaeptaMkar ká l bk aap«aa
A r+Uágt kir jarobtr A«ax arfkt beleik api k«W«a&lt;aal

HjomatoU a kiadótalajdaaoa Kik Láulóail B. Gyamaton 1889.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="79544">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1887-1891_00724.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="79545">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1889_10_13.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79523">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79524">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79525">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79526">
              <text>1889-10-13</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79527">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79528">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79529">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79530">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79531">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79532">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79533">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79534">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79535">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79536">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79537">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79538">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79539">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79540">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="79541">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79542">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Híradó 17. évfolyam 41. szám (1889. október 13.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="79543">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
