https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5b2a70afe4b7c3ff89afc55122f676b9.jpg 3d7f0dc48a877635481ffa8d82d53289 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4aafc763a71198d31ddd8b0d279ff095.pdf c1c3d28351a2a718eb3aa67068b31b46 PDF Text Text Junius 1-én Nagygyűlés Salgótarjánban! Kádár elvtárs beszél! TARTALOM Munkásság és Értelmiség A bankok államosítása Hazaiért fogoly dala (vers) Szakszervezetek a Szovjet' unióban Szegedi ipari vásár Hírek a Szovjetunióból A jóvátételek idejének me^hosszabbitasa Sokan nem tudják Salgó Helyreigazítás Hírek, Sport, Párthírek. Stb.. stb. Népi demokráciáért! Nógrádmegye demokratikus hetilapja. III. évfolyam. 22. szám. Salgótarján, 1947. junius 1 Munkásság és értelmiségDemokratikus államban demqkritikusan élni csak az tud, aki teljesen tisztában van a de­ mokrácia szép es nemes fogal­ mával, aki a demokrácia légkö­ rében él és nevelődik és minden alkalmat megragad, hogy derék demokrata honpolgárává váljon hazájának. Meg kell, hogy értsük már egyszer a jelenkor hangját, meg kell, hogy szűnjön felreerthetö tartózkodásunk a demokrata élet­ től, le kell mar egyszer monda­ nunk a hiú álmokról, hogy ez a rendszer úgy is el fog hamaro­ san tűnni és visszajön ismét a regi, reakciósnak mondott „jó világ." amikor tátongó ür válasz­ totta el a korhadt kasztrendszer­ ben a munkást az értelmiségtől, amikor különbséget tettek em­ ber es ember közölt, amikor a munkásfiuból úrrá nevelt férfi megtagadta, mert szégyelte fej­ kendős, öreg édesanyját, amikor a földbirtok a cigány és a kártya bomlasztó hatasa alatt úszott el, amikor a szociális problémák megoldatlanok maradtak, amikor lenézték és semmibe sem vették azt a munkást, aki két keze munkájával és verítékével dol­ gozott értünk éhbérért, amikor a tounkásgyermekek számára nem nyílott ut tanulmányaik el­ végzésére, amikor hiányzott a szabadság és híjával vcltak az emberek az egyeníőség a test­ vériség szent eszméi által a sze­ retetnek. Pedig a munkás em­ ber a szeretetért szeretettel fizet. Megértés, jó szó, velük való tö­ rődés nem megerőltető munka, csak le kell már egyszer vetkezni azt a bizonyos fensőbbséget és nem a leereszkedés, hanem az őszinte munkásszeretet hangján, ami a szívből fakad, kell foglal­ kozni velük. Legyünk a demokrácia ige­ hirdetői, legyünk csupasziv, meg­ értő s a szeretet melegétől áttüzesedett szivű emberek, mert csak igy képzelhető el egy bol­ dog jövő, adukor a szeretet me- Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetési ári Egy hónapra 2 Fi. 40 f Negyedévre 7 forint. Megjelenik minden VASÁRNAP Szcrkesztőség és kiadóhivatal : Fő-utca 45 szám A legsürgősebb feladatunk: a nagybankok államosítása Vasárnap kedves vendége lesz. városunknak. Kádár János elv ' társ Nógrddmegye nemzetgyűlési; képviselőié. Amilyen fontos személy ő a magyar parlamentben, olyan fon fos a mondanivalója is. a nagyban kok ailamusitasanak kérdése. Mert nincsen ma időszerűbb kérdés ennél Az. ország gazdasági életében ugyanolyan fontos szerepe van. mint a földosztásnak Mindkét esetben az alapvető feladat a nagy­ tőke kizsákmányolásának megszűnte­ tése és helyette a kisember gazda sági szabadságának és jólétének megteremtése a demokratikus szervezető állam irányításával és gondo'. zásaban. A hoz, hogy az iparban termeit \ árukat a megfelelő és kifizethető áron tudjuk adni a dolgozóknak,' tervszerű gazdálkodásra, a három i éves terv keresztülvitelére van szűk t ségünk. Éhez 6 milliárd forintra van szükségünk De hogy ez a 6 milliár i ’ forint valóban odaforditassék. ahol arra valódi szükség pan. szükséges a Nemzeti Bankot és a három leg- j nagyobb bankot állami tulajdonba .>enni. A nagy törekvés helyes volta' világos előttünk Sajnos azonban, a gondolat felvetésének első pillanaté | ban előkerültök a politikai elet sötét hátteréből az ellenségek, a régi u?i rend hívei, akik minden erővel meg akadályozni igyekeznek a nép tő rekvé'iét és a magyar demokrácia fel- ! ies gazdasági megalapozását. Nem \ kell csodálkoznunk, hogy ezek az. ellenségek ugyanott vannak, mint ahol mindig is voltak, a Kisgazda, legétől átlüzesedett szivek lángo­ lón, lobogva égnek és boldog ságpirt öntenek az arcokra, mert érzik, hogy ami oly örömtelivé teszi eddigi sanyarú életüket, az a végtelen jóságos szeretet, me­ lyet kapni nem kicsiny dolog és amelyet tovább adni, nemes cse­ lekedet. A szeretet bensőnk örök értéke. Szeretni másokatésérezni, hogy azok boldogok a mi szeretetünktől, fenséges valami. Kéz a kézben, összefogva, érett, komoly, odiadó és lelkes munkával, szorgalommal vegyünk részt az újjáépítésben. — Ez a munka necsak a munkahelyen folyjon, hanem a pártélet kere­ Pártban. A Kisgazdapart bizonyos részében az ellenséges magatartás már a hároméves terv nyilvánosságra hozatalakor i megnyilatkozott. Azt mondtak, hogy nekik is készen van a tervük, de mi ezzel mind a mai napig nem találkoztunk Látván a terv felvetésének sikerei, annak ered ! ményéböl ők sem akartak kimaradni. Am tettek ezt azért, hogy résén le j gyenek és a kellő p llanatban meg akadd yozzák a íegjontosafyby in­ tézkedések létrejöttei, most éppen a bankok államosítását. J ' Mi azonban Rákosi Mátyással ■ együtt vallfuki aki a banuok aliani ősi tás at ellenzi, a demokrácia clleaaége. Ma az egész világon tudják, hogy ha nem az állam kormányozza a bankokat, akkor a bunkók kormá­ nyozzák az államot. Mi pedig azt akarjuk, hogy az államot ne a ban- ; kok, hanem maga a dolgozó nép kormányozza. Ha a gazdasági élet kulcsa továbbra is a nagytőke hafal i mában marad, hiába történt meg a vívmányuk sorozata, mellyel egy sza bad nép szabad és demokratikus jő ■ vőiét akarjuk megalapozni, a régi hatalmi formák visszatérésének útja megnyílik és a régi szolgasá.ot egy ui szolgasag váltja fel. A nemzeti bankok államosítása majdnem vala mennyi európai országban megtörtént már. Nálunk a két munkáspárt'tag­ sága egymásután hozza meg hatá rozafl javaslatait a b nkok ádamo sitása mellett. A magyar munkásság tisztában van azzal, amit a világon mindenütt tudnak, hogy t. i. a lelki \ és politikai szabadság alapfeltétele a ; tében is, ezen keresztül, ahol a munkás és értelmiség vállvetve hatalmas összefogó erővel, kéz a kézben dolgozhat a szebb és boldogabb jövendőért I Milyen szépen ki tudja egé­ szíteni a munkás és értelmiség munkája és minden törekvése egymást. Milyen’fenséges eredmé nyékét lehetne elemi, ha végre is odanyujtanánk a kezünket munkástestvéreink felé s nem­ csak a közéletben, üzemekben stb., hanem a pártnapokon is a a többszáz tanulni vágyó mun­ kás ember mellett ott ülnének minél nagyobb számmal az ér­ telmiségiek is és őszinte mun­ gazdasági szabadság és ennek leg­ fontosabb biztosítéka a bank őke, a magyar pénz állami felügyeletbe vétele. Kétségtelen, hogy nagy és ko­ moly harc előtt állunk. Az országrombolo sötét erők már gyülekeznek a politikai láthatáron, hogy egy újabb összeesküvést immár gazdasági öszszeeskűvést teremtsenek De a'ma­ gyar munkásság résen all és tudja, hogy mik >r és hová üssön, mint a haladas motorja, eddig is benne gyűl tek Össze a nemzet teremtő haladá­ sának erői év élen a Magyar Kom­ munista ■ Párttal, most is meg fogja mutatn- a magyar munkásság. hogy nem hiaba fordul hozzá a nemzet bizalma akkor, amikor jó és egyenes útra kell terelni a fé'ova habozó lelkek bizonytalan szándékait. V. Gy. A szovjet sajtó ünnepe Hirmincöt esrlendövei r.v'ött okkult meg Leninjjr*db*n a „P a vilájj >. kotuaiunista <:< po.p.i, <>«nelyr.ck órHhi srerepj volt Hr a d«loai e ő*é«zi’é*ébrn a P. avd* drtpi ásan évío'du cia a ünnepe lelt. Ebből az aiKfc!on»b>! a TASS írod* m*űverors>*í’t l<ép«i*r ői Lapugonov ís Barenvinov d’gül ütek a magvar es \ü fő'di • jió k*p v s»lőit A f.'íJ-idifcti I le* B l ♦ ■ a ez­ redé* ‘ lelte a Szovjc'u ; utótörtónc- 4. ’ E mondotta, hotfy .<» „P • 1 v d •»“ Lenin ke dem'nvez^'^te indult nieg, e *ő s/erkesfője Sí*-in vn f a kával,’ együttesen tárgyalnák meg azokat a problémákat, me­ lyek irányítják életünket s mé­ hek szerint élnünk az egyedül helyes ut. Mindenkinek módjában van meggyőződni a demokrácia lé­ nyégéről, igaz útjáról, a gazda­ sági élet szükségességeiről es a szociális igazságokról. Meg kell indulni annak az egészséges fo­ lyamatnak, mely összefogja a munkásság és értelmiség hatal­ mas táborát, hogy igy a kettő együtt, egy utón haladva erje el a legszebb és legideálisabb célt, a szabad, demokratikus, boldog magyar életet I V. D. �2. 1947. íuuius 1 Jön az uj ezüst ötforintos ! Szakszervezetek a Szovjetunióban szerkesztőség titkára Molotov. —- Az egész szovjet sajtó ma is annak a két célnak a szolgalatéban áll, amelyet Mielőtt a fenti címhez biven je­ Sztálin pártja tűzött maga elé: „Fel len cikkünkben a szovjet szakszerve­ építeni mindazt, amit Hitler bandája zetek általános ismertetéséhez hozzá elpusztított és minden erővel küzdeni kezdenénk, szükségesnek tartjuk rövi a reakció maradványai ellen.* den ismertetni a szakszervezetek lé Illés B»la előadása utána „Vissza­ nyegét és történelmi múltját. várunk** című szovjeifilmet vetítették le. Mióta a munkáról, mint olyanról Hazatért fogoly dala Az Őrháznál megáll majd a vonat, S én elfelejtem, minden bánatomat, Köszönök a bámész kis seregnek, Ho* a vén akácfák rekem tisztelegnek. S a kis batyummal elindulok csendben, Ötöm sir f«l fáradt, vén szivemben, Jaj, hogy megint láthatom most őket. Az értem sirókat.a szenvedőket. Édes kicsi fiam, drága feleségem, N*ncs náluk jobb, se földön, se égen, Örömdalt sir fel a lélek hi)rja, S a fészekrakást megkezdtük ma újra S ad majd nekünk az ég szebb élelet, [tobbat, Derűs sorsot, drágát, boldogabbat, S meleg szivvel összebújva hárman, Kéz a kézben boldogan, vidáman, Nem fogunk már semmitől se félni, S elkezdünk egy uj életet élni I Visnovszky László. A vidék is számit Ezt mi nem a magunk részére mondjuk, akik igenis tudjuk, bogy számítunk, sőt most kétszeresen is azámot’evői %vagyunk ennek a koldus­ botra juttatóit országnak, de azoknak kivániuk emlékezetűkbe futUtni, akik a vidéket — bogy úgy mondtuk — csak adófizető és terménybe,zolgállató alanynak tekintik. Szeged mutat most arra pé'dát, bogy a vidék igenis számit és a vidékfel számolni kell. A szegedi iparosok gyanis már 15 év óta rendezik meg cvröl-évre ipari vásárukat, de eddig teljesen magukra hagyatva, minden hivatalos támogatás nélkül. A demok­ ratikus kormány azonban belátta azt, hogy a Szegedi Ipari Vásár rászolgált arra a segitségre, melyet ezelőtt csak a Budapesti Nemzetközi Vásár élve* zett. Bán Antal iparügyi miniszter be­ jelentette a vásár küldöttségének, hogy gondoskodik arról, hogy a magyar gyáripar képviselve legyen a vásáron, különösen mezőgazdasági gépekkel. Gvöngyő'i János külügyminiszter, akit szintén felkeresett ez a bizottság, a maga részéről megígérte, hogy érint­ kezésbe lép a szomszédos államok külügyminisztereivel abból a cMból, hogy könnyítsenek a beutazási lehető­ ségeken. M’után a Budapesti Nemzetközi Vásár az idén aligha lesz megtartva, most Szegeden larasan dolgoznak a kiállítás előkészítésén, hogy bebizo­ nyítsák, hogy nemc«a't fővárosa van ennek az országnak, de a vidék is számit. Tegyék kötelezővé a sertések ojtását Még 1941 ben a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara kidolgozott programtnia alapján, a kormány állástfoglalt a sertések kötelező ojtára és az oltóanyagok árának leszállítása ügvében. A miskolci Fő dművelésügyi Tanács megismételte ezt a felterjesztést és kérte kőtelezővé tenni a sertések oj fását s ugyanakkor az oltóanyagok árának mérséklését. A felterjesztés óta vett értesülés szerint, remény van a kőtelező ojtás elrendelésére és az oltóanyagok árának további *3Oo/oal való mérséklésére. beszélbetüuk, az azt, mint a termelés második tényezőiét megtestesítő mun kés látszólag, de főleg a valóságban örök ellentétben volt munkaadójává*. A munkás — ki tulajdonképen bérbe­ adta erejét, tudását és tevékenységét — mindég tartott a kizsákmányolástól. Vi­ szont a munkaadó is igyekezett tőle tehetöen a lego'csóbb munkához jutni, ami sajnos, majdnem minden esetben a munkás kiuzaorázasáboz vezetett. A munkás tehát ilymódon ki volt szolgáltatva munkaadói? kénye kedvének. Ha a munkaadó nem találta a munkásnak alacsony bérezését elég gé hasznothajtónak, azt csökkenthétté, sőt a munkást adott esetben cl is bocsáthatta, mert hiszen az nem fejt­ hetett ki eljárása ellen semmiféle ko­ molyabb ellenállást. Nem léphetett fei munkaadójával szemben sorfának jobráfordítása érdekében. A munkaadó mögött ott állt a biztos roegélbétést jelentő (őke, a munkásra viszont az azonnali kereseti lehetőség föltalálása nélkül csak a nyomor, a nélkülözés várt Az erőviszonyok, a here a mun­ kás és munkaadója között egyenlőtlen volt. A közös sors, a közös, megoldásra váró problémák tömörülésre, közös fellépésre kényszeritették tehát a munkavá'lalókat. Ily módon lettek a szakszerveze­ tek a munkások szakma szerinti közös egyesülései. Céljuk a munkásérdekek hathatósabb érvényesitése, gazdasági érdekképviselteiéi, kölcsönös segítés, továbbképzés lelt. A munkavállalóknak a munka adókkal szemben történt szervezett fellépésével — mint egy szakszervezeti jelenséggel — már a középkorban, a céhrendszerben találkozunk. A céh- | mesterek alkalmazottainak: az inasok­ nak, legényeknek már megvoltak a maguk egyesületei gazdasági és egyébb i érdekeik védelmére, épugv, min! ruu a szervezett munkásságnak. Sőt a i mesterek elleni küzdelemben már nem ismeretlen fegyverük a manapság olyan sokat hangoztatott a külföldön, főleg Amerikában és Angliában mindgyakrabban előforduló sztrájk. A kimondottan szakszervezehzerü munkásszervezkedés az akkor leg jobban iparosodó államban — Ang'iá ban kezdődik cl az úgynevezett n?gy ipari forradalom Idején, s 19. század második és harmadik évtizedében Ek kor 1823 ban alakul meg Londonban az első munkásszervezet. Ugyanakkor kezdődik egy mozgalom — egyenesen egy parlamenti vezérrel, amely már komolyan kezd foglalkozni a néppel és hathatós munhasvédelmet követei, igaz ugyan, hogy egyelőre kevés ered­ ménnyel. A munkasagitáció 1830 tói kezd­ ve mind nagyobb arányokat ölt—elő­ ször csak Angliában, aminek követ­ keztében az egész Oiszigban megala­ kultak a munkásszakszervezetek. Ugyancsak ebben at időben tőr \ előre a kapitalista államok máig is megoldatlan kérdése Franciaországban — a munkáskérdés. A szakszervezetek megalakulása és a munkásszervezkedés kibontakozása a múlt század derekán már olyan ha­ ladást ér el, hogy Marx Károly Lon­ donban 1864 ben megalapította a munkások nemzetközi egyesületét Bár a szakszervezetek maradandó formában — mint láttuk — Angliában láttak először napvilágot, mégis legtö-' kéletesebb fejlődési fokot — mint azt a jelenkor is élénken bebizonyította — a Szovjetunióban érlek el. A szovjetszakszervezettk uj szer­ vezetek. Fő jellamvcnásuk abban van, hogy a munkásosztályt és az intelli­ genciát egy olyan országban tömörítik, ahol a munkások hatalma először erő­ södött meg a történelem folyamán. A szovjetunió ellenségei azt állít­ ják, hogy az oltani szakszervezetek nem „szabad* szakszervezetek, hanem azok az államhatalom irányítása és befolyása allatt állanak. Ezzel szemben le kell szögezni azt az igazságot, hogy a szovjet szakszervezetek elsősorban is a munkásosztályra .támaszkodnak, ezért már eleve nem lehelnek ellen­ tétben az államhatalommal, mert a szovjciáUam ugyancsak a munkások és parasztok vezezetése és iráovitása alatt áll. A szovjet szakszervezetek felé* pilése az Ipari szakszervezetek elvén alapszik : egy üzemben csak egy szak­ szervezet működik, ennek tagja min­ den egyes üzemi dolgozó, függetlenül attól, hogy milyen munkát végez. Egyforma, vagy rokon üzemek nagyobb csoportban, vagy mindannyian egy szakszervezethez tartoznak. Szovjetunióban ma 176 szakszer­ vezet működik. Eleinte ez a szám sokkal kissebb voit mint ma, de a nemzetgazdaság fejlődésével sok szak­ szervezet csoportokra oszlott, hogy jobban ki lehessen szolgálni a tagok igényei* és szükségleteit. Minden szakszervezet szervezeti felépítése a nemzetgazdaság azon ágá­ nak különleges feladataihoz ulka-mczkodik, amelyikben a szakszervezet munkáját végzi. Változatlan azonban minden szakszervezetben a legalsóbbrendű és legfelsőbb szakszervek szene zési felépítésének else. Legaisó szer­ vezetnek számit az úgynevezett szak szervezeti csoport, amelynek 20 tagja van. Az üzemekben a legmagasabb szakszervezeti szerv az üzemi bizott­ ság, a hivatalokban a szakizervezet helyi bizottsága. A szakszervezet leg­ magasabb szerve a szövetségi közgyű­ lés és a központi bizottság. A szak­ szervezetek középső szervei, melyek mintegy Öszekölő szerepet játszanak a legalsóbb és a legfelsőbb szervek kö­ zött. különböző szakszervezeteknél többféleképpen vannak megszervezve. A szovjet szakszervezetekben a legteljesebben és a legszélesebben meg van valósítván belső demokrácia. A szakszervezetekbe váló belépés tel­ jesen önkéntes. Minden szakszervezeti szervet titkos szavazással választanak, meghatározóit időtartamra. Minden szerv köteles munkájáról választóinak időközönként beszámolni és a szak­ szervezet minden tagjának joga van szabad kritikát gyakorolni a legkülön­ bözőbb szervek felett Ha azok műkö­ dése nem elégíti ki a választókat, akkor soron kívül le lehet őket váltani és újait at választani. A szakszervezet vezetését önkén­ tes és ezért fizetést nem élvező mun­ kások végzik. Általában a szál szer­ vezeteknek fizetett tagja, vagy vezetője nagyon kevés. A szakszervezeti gyűlések és bizottságok határozatai kötelezőek a szakszervezet minden egyes tagjára nézve, de ugyanakkor minden szerve­ zetnek joga van megtárgyalni a szak­ szervezeti munka minden kérdését és mindén szakszervezeti bizottság fele­ lősvéggel tartozik a tagoknak és egész működése azok ellenőrzése alatt áll. A szakszervezetek ilyen tökéletes kiépítése biztositotta nem utolsó sorban a dolgozó munkásosztály uralmát a S’ovjetunióban. Pántos István. A pénzügyminiszter Washingtoni tárgyalásai alkalníivnl az Egyesült Államok kormánya hozzájárult ahhoz, hogy tőlünk nyugatra hurcolt 116 000 kilogramm ezüstöt visszakapjuk. Ebből tízmillió darab ezüst őiforin’os érmét vernek. Ezek íorgalnmbahozatala c<tkkenlenl fogja a pénzhiányt z nélkül, hogy több bankjegyet kellene nyomni. Az uj ezüslpéoz forgulnmbahnzscával minden országot mege*őzünk Eurdpi­ nák ebben a részében I - Pártiskolát végzettek figyelmébe A „Pártmunka* következő szá­ mában megjelenik a 3 hete* pírú-kolál végzettek rovata ..Elmélet és gya­ korlat** címmel E rovatban pártunk közölni fogja a 3 hete , pártisko ások által elvégzett munkák eredményét. Kérjük az elvtársakat, hogy a legrövidebb időn belül jelentsék be az elvégzett munka eredményét. Az ered­ mények kiértékelése és hasznú* u'mutatás fontesságára való tektn'.eltel a „Partmunka** előfizetését jó volna, ha minden pártiskoíai hallgató megáévá tenné. Egy évre az előfizetés’ 3 forint, ügy a jelentést, mint az előfizetést írásban pontos cím faltifalrtísévei pos­ tán vagy személyesen ke i le-»doi. Cím ; Salgótarján MKP 3 hetes pártiskcla. „József Attila Munkásszínjátszók “ az ipartestületben Fniyó hó 24 k.i.«<. ♦ íményb?n volt része annak a kevésszámú közönsége* k amely megnrzb* BuIvovszky Dezső rendezésében Bus Fekete-László “János** című vigtálékát az Ipa?testűidben Ing vérig demokrdikus dirab, minden lelccetében az igazi eletet vara.-sotta a néző elé, mentesen az olcsó hatásvadászástól. A szereplők és különösen a címszerepet játszó Bulyovszky Dezső többszöri nyiltszin tepsot kapott. Anyagilag az c.5ad4s komoly ráfizetéssel zárult, de annál nagyobb volt az erkölcsi siker és a kevés«?<mú közönség kéré«ének tesz eleget az ipariestület, .-.mikor a közeljövőben ismét szinre fogja hozni a „J 4 n o ***-t hogy mindenkinek legyen alkslmp meg léznt. Kérjük a demokratikus pártokat, hogy igyekezzenek erre az előadásra tagjaik figyelmét felhívni, mert ez a darab komoly és szép képét nyújtja a népi demokráciának. Patay István. Hozzák összhangba a mezőgazdasági munkabéreket A miskolci Földművelésügyi Ta­ nács növénytermelési szakosztályának értekezletén tárgyalták többek között a mezőgazdasági munkabéreket s meg­ állapítást nyert, hogy ha egy munkás a mezőgazdaságba megy cl dolgozni, nem keres annyit, mintha elmegv az útmellé — mint ahogyan az egyik fel­ szólaló kifejezte magát — napol lopni. Ezért a Tiszajobbparti Földművelés­ ügyi Tanács felterjesztésben kéri az illetékes kormánytényezőktől a mező­ gazdasági munkabéreknek más egyéb munkabérekkel való összhangba hozását �1947. j uni us 1 Hírek a Szovjetunióból Két millió gyermtk nyaural a pionír- táborokba ■ a Sxovfctunlóban bogy ne utánozzák a külföldi sokeme­ letes épületek formáját, hanem teremt­ sék meg a sarát, nagyházak építkezési stílusát. A magas épületek észrevette Ezen a nyáron körülbelül 2 mil­ tőén megváltoztatják Moszkva képét lió iskolásgyermck nyaral a szakszer­ és még hatalmasabbá teszik azt. vezetek pionír táboraiban. 300000 gyermeket küldenek a szanatórium­ Ax első szovjet hárfa táborokba 40 napos tartózkodásra A Május 2-án a moszkvai zene­ többi gyermek 3 betét ’ölt el az álta­ lános tipusu pionír táborokban. Az konzervatórium kistermében tartották üzemi, gyári és helyi bizottságok, a meg V Dulova, a zenészek országos helyek 15 százalékát a szovjetbadsereg versenye győztesének hangversenyét, elpusztult katonáinak, rokkantjaínek, a A művésznő, a Szovjetunió Művészeti nagycsaládu munkások és alkalmazót* Tanácsa mellett működő művészeti iroda mechanikai gyárában készült tak gyermekei részére tartják fenn. első hárfán játszott. Rádióállomás a mozdonyon A legutóbbi időkig a hárfát, ez'a bonyouU hangszert, amely 2500 alkat A Moszkva-Kurszki vasútvonalon részből áll, a Szovjetunióban nem ké­ lévő Liublino áfomáson május 1-re szítették P z uj hárfát egész sor kons tiz tolató mozdonyt szereltek fel rádió trukciós újításokkal töké élesítették. A állomással, amely lehetővé teszi, a szakértők igen nagyra értékelik az ui mozdonyvezetők számára, hogy állandó báríát. Az uj ötéves terv ideje alatt összeköttetést tartsanak leno a forgalmi néhány száz Ilyen bárfát készítenek a irodával. Szovjetunióban. A folyó évben több teherpálya­ udvaron bevezetik a rádióösszekölteA szovjet geológusok kutató tést a mozdonyok éc a forgalmi irodák útra indultak között. Április első felében a geológiai A rádiókészülékeket a mozdo­ kutató csoportok százai kutató. ”tra nyok számára az összszövetségi Vasút szállítási Tudományos Kutató Intézet indultak. A geológiai kutató csopor­ rádió összeköttetési laboratóriumának tok száma ebben az évben messze munkatársai dolgozták ki A. Tancúr túlhaladta a tavalyit. Ebben az ávbrn 930 csoport indul kutató útra, tavaly vezetése alatt A tolató mozdonyoknak rádióval pedig a csoportok száma 732 vo'.t, Az való felszerelése jelentékeny mértékben 1940.es évhez viszonyítva az erre a meggyorsítja a vaggonok elrendezését célre kiutalt összeget kétszeresére fel emelték. és a vonatok összeállítását A gümőkóros agyhártyagyulladás gyógykezelése A Szovjetunió Tudományos Aka­ démiája klinikák osztályának legutóbbi ülésén igen ♦ dekes köHásek hang­ zottak el a gümőv-agvhártyagyuladás nak strcptomycinnel va’ó kezelése kö­ rül folytatott kísérletekről. Ezt az ui antibiotikumot S. Stern professzor a Tudományos- Akadémia rendes tagjának módszere szerint vit ték be a beteg szervezetbe. E V. Prochorovicb, a moszkvai gvermekkli* nika vezető orvosa, S O. Dulickij és D. S. Futter professzorok több mint 40 eset-ől számoltak be, ahol L- S. Stern módszere szerint kezelték a gü mökóros agyhártyagyulladásban meg­ betegedett gyermekeket. Ez a betegség eddig gyógyíthatatlan volt és 20 25 nap alatt úgyszólván mindig haidos kimenetelű. Hála az uj szovjet mód­ szernek, a halálos vég minden esetben eikerülbető volt. Néhány gyermeknél az eljárást tavaly nyáron és ősszel ve-, zették be. Valamennyien élnek. A strep lomicin alkalmazása L. Stern módszere szerint, úgyszólván sohasem okozott mellékhatást, A tuberkulózisnak, mint általános betegségnek, a szrteptomycin-gyógymód eddig még nem vezetett pozitív ered­ ményre. Sokemeletes házak Moszkvában Moszkvában nyolc sokemeletes házat építenek. Egy 32 emeleteset, 2 26 és öt 16 emeleteset. Az ui házak köbtartalma túl­ haladja a 2 5 millió köbmétert, A moszk­ vaiak több, mint 2000 uj lakást kap nak. Az újonnan épülő szállodákban a vendégszobák száma kétszer annyi lesz, mint a „Moszkva- szálloda ven­ dégszobáinak száma. Ezeknek az uj épületeknek a küiső f irmáját, az építőművészet} kom­ pozícióját összhangba hozzák Moszkvának a története folyamán kialakult épité-zeti Milusával és a felépítendő Tanácsok Palotája külső formájával. Az építészek előtt az a fe’adat áll, Egyedül csuk a főiskolai végzett* ségü geológusok száma 4500 (1941-ben 3300 volt) Ezek »z adatok csupán a geológiai minisztérium munkáiénak a méreteit jellemzik. Ezenkivül sok geo­ lógus dogozik még más minisztériu­ mokban, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Intézeteiben. / A Szovjetunió — a geológiai kutató n unkák méreteit illetően az e’rő he vet foglalja el a világon. A ha­ talmas Szovjetunió egész területén, az Északi ieges tengertől a szubtropikus vidék g. Kaliniogrédtól és UngváHól Szacbaiinig és a KuriHa szigetekig —folynak a geológiai kutatások. Elmúlok azok az idők, amikor a Szovjetunió térképe te.e volt fehét foltokkal. A geológu*t kutató tekinte­ tének a föld mélyébe kell behatolni. Pld. az. orosz, ailugon a petróleum lelőhelyei, után 500 méternél nagyobb mélységben fognak kutatni Ez, a mun­ kának különleges megszervezését teszi szükségessé. Ebben az évben használ­ jak először a georádióíokálizációt gravi­ metriát, amely egyes ásvány-fajták fai­ súlyának számbavételén alapszik. Be vezetik a szeizmon efrja módszereit Az állam gazdag műszaki felszerelés, sel látta cl a kuta’ó csoportokat. Nem. c«ok fúrógépeik, autóik vannak, bancm 140 repülőgépük is. Rendelkezésükre állnak a szovjet ludos< k által szer­ kesztett legtökéletesebb műszerek A geológiai miniszleriumr-al: rendelkezé­ sére bocsátottak több nagy gyárat, amelyek a leguiabb konstrukciójú fúró bérerdezéreket gyártják. A párt és a kormány megteremti minden feltételét a föld mélyének kutaói eredményes 1 munkájának. 3. „SALGÓ” A salgói várrom 620 m magas ormán egy fehér márványtébláról, ko­ pott aranybetüs szöveg birdcti, hogy Itt Járt PETŐFI SÁNDOR 1844 jnnius 11-éo E romok Ihlették meg öt a Salgó cimű költeménye megirására. 1846 ban irta meg ’Petőfi Döm* södön ez elbtrzélő költeményét 5 és 5 és feles rimtclcn jen.busókban, 10 cgyn á»tól elválasztott régben, egyn rvra következően 37, 52, 86, 25, 63, 108 46, 17. 115 16, füzeten 565 sorban, Biztosra veszem, hegy a Salgó­ tarjáni iparmedence do'go/ci közül igen sokan szeretnék brhatói.n ismerni az érzelmileg velünk különben is nagyon közeit rokon költő, ezen i cki turista emléket, nekür-R egy tőle örökké eml<kezc!e«i ajándékot, azért legyen sza­ bad e költemény tartalmát e helyen néhány sorban ismertetnem. Az első részből szépsége és helyi vo­ natkozása miatt idézem a következőket „Nógrád ésGönör lőzt nyűik el A Mátra egyik cjdó*ége» aga, Miként sörényts, e.fáradt oroszlán, Nézvén sötéten messze tájakig. E hegytető kősziklára ül Bo us napokban a pihenni vágyó Terhes feihőkrek vándor serege: Ez a müheiy, hol a komor kovács, a dörgedelmes ágibáboru Készítői szokta a villámokat, Haragvó Isten égi nyilait. Itt áílt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az egekre cyujija vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon I«t állt Salgo..,az éghez közel, Év benne mégis pokol tanyázott. kap a gezdakö/öoség. Evek azonban | A srázadoknak döntő lábai kü'őnr«cbb jelentőséggel nem bírnak, Elgézolák rég a vár tornyait, mert a tegiöbb gardr nem meri igénybe Belőlük egy két csonkafal maradt, mely venni, arra számítva, hogy a kölcsönt Szomorkodással tölti ideiét. esetleg évközben nem képes vissza­ Mint aki lármás ifjúság u'»n fizetni, Az eladósodás még nem vette Éltét megunva remetéskedik, Fölmen'em a h»gy sziklate'ejére, kezdetét, azonban bizonyosan bekö S letelepedtem a romok fölölt vetkezik, ba a pénzügyi helyzet lehe­ Veröfényes rap volt, tekintetem. tővé teszi a hosszabb lejáratú és alaNem lelve gátat mécíő’dekre szállt, csonv kamatozású kö'ciőrők folyósítá­ Mint börtönéből megszökött madár, sát. Ennek a kö'c'önrck folyósításától S vígan kö<zönlé a kék messzeséget, függ különben a hiányzó állatállomány Hol a faluknak tornyán, a mezőknek és gazdasági felszerelés pótlása a ezzel Juhnyájain, s a patakok vizén kapcsolatban termelési eredményeink ! - S mindenhol a nap fénye tündökölt. lehető fokozása. De telkemet nem ily képek körözték, Nem ily vidámak; lelkemet homályos Látkörbe vitte a komoly merengés, Holott körülc kétes ködruhában Mogorva árnyak lengtek ... a kihalt Sötét középkor véres napjai." lehetővé tenné. Amennyiben ez a E röpke ismertetés után legven kérés nem volna teljesilhető, úgy leg­ szabad remélnünk, hogy mind a Pe­ alább a következő két gazdasági év tőfire, mind a Salgó várra és a menejóvátételi terhei felének elengedése, dékbázra vonatkozó ezutáni sorainkat illető'eg ennek a jóvátételt évnek egy is szívesen fogiák olvasni a Salgótar­ esztendővel való megnyújtásába volna jáni Iparmedence Dolgozói, annál is átviendő. inkább, n.ert ezeket a szellemi és anyagi javakat most szabadon élvezhetik. Tanítvány A mezőgazdaság pénzügyi viszonyai a Tiszajobbpartján A földmives lakosság pénzügyi viszonyait ismertette legutóbb miiko ci Földmivelésügyi Tanács legutóbbi helyzetjelentése, A beérkezett jelentések alapján március hónapban nem történt semmi vá tozás. A pénzügyi helyzetet rendkívül sályosbitja az árak tekinte (ében fennálló aránytalanság, az elvi* telhetetlen terhes ad< zta’ás és a kü'önböző beszolgáltatások. A kötelezetlsé geknek llegel tenni, a múlt é*Í nagy­ arányú aszálykárok következtében nem tudnak A rendes hitelélet m<g fjem indult meg. Csak rövid lejáratú beru­ házási, szántási és vetőmeg hiteleket Kérje a kormányzat a jóvátételi szállítások több évre való meghosszabbítását A német csapatok két év alatt és az elvonulások idején, oly sok ál­ latot és gabonát vittek ki, hogy ha ez a mennyiség az országban marad, nem kellett volna kenyér és vetőmaghiény nyal küzdeni. Sajnos a paraszti, ipari és értelmiségi tömegek túlnyomó ré ze olyan súlyos helyeiben van, hogy fej lődésben lévő gyermekeiket, az anya méheben fejlődő magzatot és a szop tatar.dó gyermeket nem tudja táplálni megfelelően, aminek következménye fiziológiailag is kiszámíthatatlan és olyan emberi szenvedést, egészségben, lelkileg, erkölcsileg oly visszaesést fog jelenteni még a jövőben is, amire gondolni kétsegbeejtő. Ezért a Miskolci Földmivelésűgyi Tanécs felterjesztésben kérte, hogy forduljon a kormányzat Sztálin marsallhoz, a kérje, hogy a 8 esztendőre megállapított jóvátétel két* szerannyi, tehát 16 esztendő alatt tör­ ténő leszállításához járuljon hozzá, illetőleg engedélyezze. Jóvátételi tér* beink ily módon való enyhítése annyi erőforráshoz juttathatná mezőgazdasá­ gunkat, ami talpraállásunkat könnyen Sokan nem tudják, hogv behajózás alatt áll a máso­ dik smérikaí búza és liszt szállítmány hegy Magyarországból olumir.itm országot crinálnak a jugoszláv megál­ lapodás alapján. hegy a Budapest—Salgótarjáni Gépgvár R. T. cégnél Rohács Lajos igazgatói cimtrel felruházott társasági tisztviselői minőségét törölték. hogy a „Közellátási Szemle" közli az uj beszolgáltatás! rendeletét. hogy a h á z b é r t két részletben kell fizetni. Bogy tízmillió ezüst ötforintost vernek, hogy feltalálták a tűzálló textil­ anyagot. Csökkentsék a jármos tehenek tejbeszolgáltatását! A tejbeszolgáltatási rendelet módot n\u:t arra, bogy a tejbeszolgáltalásnal a közelii** tátfigyi miniszter egyéreniénti mérséklést eszközöljön, mégis célszerű, begy az igástebenek tejbeszolgáltatási köte­ lezettsége külön elbírálásban részesül­ jön. Ezért a miskolci Földmiveésűgyi Tanács kérte a iá rmon tehenek utáni téibeszolgálfalás 50 száza ikkal va'ó le­ szállítását, annak fenntartásával, hogy a nagycsaládda*< rendelkező tebéntertók egyént elbírálás után, a te jbeszo gálta* tás alól továbbra Is mentesi’betök le­ gyenek. �4. 1947. iunius 1 Meghivó A Salgótarjáni takarékpénztár rt részvét restit van szerencsénk az 1947 junius 8 én délután 16 ómkor Sa’gó UrjánbuQ az intézet helyiségeben tar­ tandó KÖZGYŰLÉSRE tisztelettel meghívni. Igazgatóság Tárgysorozat 1. Igazgatósági je­ lentés 1943. dec. 31-tői 1946 dec 31. terjedő időre.' 2. Az 179Ü|I947 M E az. ren delet alapién, 1947 január 1-évcl ké­ szített megnyitó iciUrak, forinímérleg előterjesztése, jóváhagyása és a lel mentvény megadása. 3. az al ipszabályok 5. § ának módosítása 4. Esetleges indítványok. T»<ztcle.lei közöljük, hogy az alapszó ái> ok 47 §a értelraéb* n a szavaz* jogot a Itőrgyüiéte.i csak az a i észvényes gya-orn’huj z, aki részvén él 3 nappal >. közgyűlés előtt az intéz t pénztáránál letétbe helyezte Sa gótarján. 1947. május 27 Meghivó Mi gy ar Kereskedő*; Országos Központi Siövctsé;J»nrk Salgótarjáni Fiókja .jimu* 8 in d e. 10 oraxor aIpaitcttü et székhazában közgyűlést tart. Ez* ton hív,tik mvg kartársain''jI évi rmd*s közgyűlésünkre. Tar Jysorozat: Emiki OHgnvitó. Főt.tkiri jelenlét. , Pénztárunk jcinntese. E'teaőn’ik' jelentése. Hozzászólások. Salgótarján, 1947. május 31. Elnö őkség. Hadifogoly hírek Hadifoglyok keresik hotzatarto­ zóikat. Levetek átvehetők a Hadifogoly Híradó szerac$zlőség*bea Budapest VI. Ó u. 12 sz. alatt Takács Gyula 299|13 Takács Gyű lánénak Zagyvapálfalva, Fö-u. 86. (2 levél) Vizovitzkv János 299)14 Kiss Irénnek Sipek, Nogrédmegye. Batia Janó- 25öj4 Batts János­ nak Soshirtyán Nóg ad vármegye. —0— Hat dogiyok altul hozott üzenetek zárójelbe i a hir’.hozó. c:me : Kazinczy 1910 h nvéd, bányász csa ádiánek Salgótarján (S uhó Sándor Eger, Verő sző! ős-utca 154 sz ) Helyreigazitás Lapunk májú* 18 számában meg jelent „Köszönet a Nemzeti Segélyek** című cikkünket a városi napközi ott hon vezetősége felkérésére az alábbi akban helyreigazítjuk: a városi napközi otthon vezetőlége köszönetét fejezi ki Vrezsnyovszky Nándor urnák a Nem­ zeti segély főtitkárának azért, hogy fáradhatat'an gondoiség^val és meg­ értésével a 8000 forintos kölcsön nyúj­ tásával lehe'őv^ telte, hogy a napközi otthon kertjét körülvétethessék kerí­ téssel. Felhívás a karbidigénylőkhöz Minket is támogat a „Nemzeti Segély" Ez a kitűnő nemzeti intézmény, a magyar „Nemzeti Segély" sok csa­ ládnak éi még több családjától tévői lévő magyar dolgozónak és értelmiségi embernek biztosítja ebben a nehéz helyzetben étkezését Mi Sa’gótarjánba jaró vidéki diákok is nagv hálává! és köszönettel tartozunk a „Nemzeti Se gélvnek"-nek, mert több mint 20 diák álelinc/ését teljesen díjmentesen bizto­ sítja. Most tanévünk Leletezésé vei mouduuk köszönetét Polgármester úr­ nak, a „Nemzeti Segély" vezetőségé-, nek és személyzetének, valamint mi: dazoknak, kik támogatták az intézményt nehéz, de kitartó munkájában Ígérjük, hogy jóságukért szeretettet és viszont támogatassa! fogunk mindannyian min­ denkor megemlékezni. Helyreigazító nyilatkozat A Munkás Szó május Il i szá­ mában megie cet „Fakitermelési h-.«z nők" című köziem'-nnyel kapcsolatban kérem az s’aotiak incgállapiuaát: „Valót ne ar, hogy alacsony fu­ vardíjat fizetek; a számszerű kifogásokra m m rrf extá hatok, mtnthogv az értel­ metlen fogalmazás következtében nem tudom unt akart a cikk íróin mond ni. Közölhetem azonban, hogv ez évben Bárnának és Homokterenyének még c«jk a közelében sem volt fakiterme­ lésem, tehat uz oltani fuvarosokat nem is fogialkoztathnttam. Valótlan, hogy este 10 tói reggel 6-ig dolgoznak, közlöm továbbá, hogy a fuvarotok nem munkások, hanem vállalkozók és ennek megfelelően nem l lehet fuvarozási bérről beszórni, hanem csak fuvarozási díjról. Kérem annak tudomásul vétekét, hogy ncn vagyok b tokár, ha nem (* termelő és urnt ilyen a bányák és a Máv ellátásával én is megfelelően ki vettem részemet az ország ur.ár-pilé léből. Végül valótlan, hogy naponta ez­ reket keresek,.valótlan, hogy fuvaro­ saim bármikor is sztrájkoltak. Ami pedig ezek után megmarad a cikból, az való. A sajtótörvénvre való hivatko zással kérem, hogy jelen cáfolatomat az eredeti közleménnyel egyforma ter­ jedelemben megjelentetni szivt.skedienek és vagyok teljes tisztelettel Fazekas Ferenc, fitermelő. A Nemzeti Segély felhívása A romániai gyermekek nyaraltalásával a Népjóléti Miniszter tudvale vően a Nemzeti Segélyt bizta meg. Tudomásunkra jutott, hogy i letéktrleu személyek a befogadó .csaladoknál körzettanulmányokat végeznek. Az ilyen jogtalan beavatkozás a nyara1 atást előkészítő szervezésre olyan nehéz ségeket hárít, amely azt eredményez heti, hogy a romániai gyermekek közűi egyesek hely nélkül maradnak. Kérjük azokat, akik gyermekek oya ráhatását vállalják, ha valaki körzet tanulmány végett jelentkezik, feltétle­ nül igazoltassák. Minden arra illetékes személy a Nemzeti Segély igazolvá­ nyéval van ellátva. Az acélgyári értekezlet A nemrégiben felszabadított ma­ gyar karbid iránt a külföld igen nagy határozati javaslata: érdeklődést tanúsít. Különösen a Bal­ j kánról és > Törökországból jelentkezik Amikor a salgótarjáni acélgyár nagy kereslet. Természetesen elsősor­ dolgozóinak összgyári értekezlete 1947 ban a hazai szükséglet, jön számításba május 23 án a 3 eves te. v irányvonalat • csak ennek kielégítése után lehet teljes egészében msgaévá te«zi, nem szó exportról. Mindenesetre a belföldi hallgatja el a munkásság azon kérését fogyasztóközönség igyekezzék minél a munkáspártok vezetői előtt, hogv a hamarabb biztosítani szükségletét. 3 éves terv sikere érdekében az atáb bi 2 pontban foglalt követelás végre­ hajtassák : 1. Az árdrágítók, spekálánsok az otsrág lüktető életéből ’Ónnal eitávo lítandők. 2 A nagybankok azonnal áliaruositandók Ugyani* a fenti 2 pontban foglalt követelés végrehajtása nélkül a három éves teiv álíandóan „fékezve" vont, viszont e 3 éves terv, valamint a fenti 2 pont végrehajtásánál a gyár Asszmunkássaga egy emberként áil a kél munkáspárt vezetői melleit. A fenti szövegű határozatot az üzemi bizotts-'g es uz acélgyári párt szervezet megbu die a következő cí­ mekre: Magyar Kommunista Part Kö/ponli Vezetősége, Szoc áidcmok- í ruta Part Központi Vezetősége, Szak­ tanács, S’abfld Nép Szerkesztősege, Vas- es Fémmunkás k Szakad Sz-U szervezete. I Újabb csempészbanda garázdálkodik Salgótarján és Utaspuszta határszélein Felhívjuk az illetékesek figyelmét a már Salgótarjánban mind tötb eset ben e őio:du<6 gumiköpenyt k és gumi cipők tömeg’-ire, ami méltó bizonyité kau! szo gí* mindenkinek, hogv ezek az árúk Cseh Szlovákiából kerülnek be vámmet/tven. Ma mar olt tartunk, hogy nemcsak a felnőttek, de minden egyes diák tornác pője cseh sz ovak guruiból készült. Feltételezzük, hogy bizonyos fokig összefüggésben tan ez a manőver a forintjaink eltűnésével. Szinielőadás. Felhívjuk városunk közönségének figyelmét arra, hogy a városházi MKP május 31 fn szinte őadasval cgybekö tölt ’áncmu aUágot rendez Színre Ke­ rül Ligeti Józaei 3 íeivonásos szín­ müve „Rang és mod." Rendezi és egyik főszerepét játssza N-day Pai. A többi főszrreplők : Ponyi Mandi, Langár Jutka, Godó Ica, Takács Bandi, Lévai Árpád, Regéoyi Janos, Gyebnar József. Figyelem. A Bzny.il Muoká> Olvasókör és a R G. juniuv hí 1 --n kug-i megnyitó versenyt rendez, ert«< : d <kk«< u Versen doba*o*. kezdd 22-én 4 óratói mmdiri nap. Díjdoba* >k ionként 40 fillér. Ezle 8 órakor ;J.<y müv >rot est, után* tánc Belépődíj 3 Frt. Párthírek A Magyar Kommunista. Part Nógrádtnrg.el Bl Otlv*'>*a Agóc- Livin sj gótarjár.i bakost, .< „Mu<’*i« Szó" vo.t ügyvezetőjét tagjai sorából azon­ nali halé lyal kizárta, mert megbízatá­ sát feiha.'-zn* ta arrs ho, . *t célraira pénzösszegeké! *•'! í»- kőiC'.Ön és ezzel a párt lei intNyét romon u. | I IV. Ujjáépitési Állami Sorsjáték . ' Főnyeremény: Ó z d-Salgótarján Két gyárgócpont* között je-enleg 90 kilométeres ú •’zokasz áll. Ez ú'«<a kasz Sa'gótarjan — K'ate^eove—Peter vására—Borsodnadx*d—Óid út vonjon van, Kérdezzük, hogy akkor ami­ kor Salgótarjánhoz cca .40—50 km re fekszik Ózd. nőért nem építik ki a következő útvonatat ? .Si gótarjan— Cered—Zsbar C*upán egv másfél kilométeres u'.a’ kellene megcsinálni. D-- rémé |ük azt, hogy ezen probléma a 3 évr» terv keretén belül meg is fog valósulni Mezei bajnokság a gimnáziumban Folyó hó 9 én • rendezte r gim­ názium a vési téren 1947 év mezei futóbajnoksagat, leány é» fiú növen­ dékei ré.zére Eredmények: Fiú alsó évfo­ lyam, iá' kb 800 m Gimnáziumi baj­ nok: 1. R>dc* Imre IV o*z. tan 2 B*rces IV o, 3 Máté. 4 ^ádasdi. IV o, 5 W-goer III. o, 6 Szepesi I III o, 7 Kovacs IV o, 8 Lavay IV o Csapatbsn : 1. IV b). -osztály 17 pont, 2 III b) osztály 50 pont. L-inyok alsó évfolyam, táv kb 500 m. Gimnáziumi B«jnok: Pe*tuka III. oszt, tan 2. Jászberényi, 3 Dam-j bo-ári, 4 Pintér. 5 Le)gye,,6 Peihes. I Leány fe<*ö, láv kb. 500 m. | Gimnáziumi bainok : Bernard 2 Mayer, I 3 Tóth, 4 Dombóvári, 5 Zsélyi. 6 Kuchár, 7. C ö*e F ú íe nő évfolyam, táv kb 1800 m G mn bajnok: Vágó Atti'a Vili. oszt, tan., 2 Garami V. o., 3. H-»ic«i IV. o f 4 Pancsovai V o,5 Miklós V o. 6. Verga V o , 7. Nagy T. V o. A gimnázium sporibvii működé tét figyelemmel kísérve örömmel á<la p (hatjuk meg. hogy oly hosszú szünet u*án varosunkban a középiskolás sport is fejlődésnek indult * 50.000 forint. Nyeremények i 25^00, 2 10 000, 2 10.000, 10 2-500, 16 2 000, 20 1.000 slb. öas resen 16 650 nye­ remény 500 000 írt értekben. borsjegy ara: Egész 5 fi. Fél 2.50 ft. Húzás Budapesten, 1947. turnus hó 10 én déli E! ór-’tor a Széke-főváro-i Magva- Fe.i7ug\ig-;7gihisagnál, Budapest, V , Szalay u. 10—14. m agsor 7. szám. A burást a rvdió is közvetíti. Sorsjegyek kaphatók ; A Srékesfóvúrosi M. Pénzfig>igazpj». sagnal (Budapest, V. Sza< '.y u 10—14 fel eme cr 1 ), minden dotMr.iyaru»nal és osztály'orsjegy iőárusiiónái, ezenkívül egyes penziníózeíeáné! A p nz e«öírté* be*.ü d<*se eset'n a m. pónzügvigazga.ó'ág a sorsjegyeket por.’. . eli­ tesen küldi meg Hirdetés Fc’htvom h váilatatnk, párlok es közü vtek figyelmét arra, hogy használt írógépeiket üzembiztos gépekre c*er*.<ék b*. E ői« gyz*^edet budapesti val­ la at mei^nizá'.ábói felvesz Fercncz Sándor S’ari*n Kvcai sor 69 Nyilt-tér. Agócs Ittvár, a „Munkás Szó* volt ügyvezetője részéről felvett kölc*Ö3Ö*ért és egyiu vi-cit dolgaiért a „Munkás ' Szó“ srerkesziösf ge és a Megye Bizottság semmiféle felelősséget nem vállvl —................................ ....... „MUNKÁS SZÓ. demokratikus hetilap Felelős szerkesztő . dr. VASS GYULA . Felelős kiadó : BALÁZS ISTVÁN Szerketsztőség és kiadóhivatal : Fő-u. 45 Kéziratok erre a eimra küldendők. Pns'af iharék c<ekk«yárn: 19 718 Nyomatott Véijb Kálmán köoy»nyomd*Jab*s Salgótarján. Fő-utca 66. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00334.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1947_06_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1947-06-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 3. évfolyam 22. szám (1947. június 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula