https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fe11ed6eccf9d217f98af3a7497f0c5e.jpg e6304c95a665d11f149cbea1a888eed5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/641640dbe28ea70c7ec901d8d4c89812.pdf 371b32754f9731fde50fa983987c43a9 PDF Text Text DEMOKRATIKUS HETILAP III. évfolyam. 2. szám. Salgótarján, 1947. január hó 12 Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetési ár: Egy hónapra 2 Ft. 40 f. Negyedévre 7 forint. Megjelenik minden Szerkesztőség és kiadóhivatal : Fő-utca 45 szám titására, mert jaj lesz akkor, ha a nép veszi kezébe az ítélke­ zést! A kétkulacsosság politiká­ jáért igen drága árat fizettettek a magyar néppel, urai bűnéből. de ezideig a nagy halak még Nem kívánjuk ott folytatni, ahol mindig vígan élnek „börtöneik­ 1944 telén abbamaradt. Az emberiesség erkölcse ben ?“ Vagy arra várnak a biró urak, hogy a rendszer hamaro­ megkívánja, hogy felszámoljunk san megváltozik és szép fiúk mindennel, ami az átkos múltra még csak emlékeztet is és csak akarnak maradni? Nem javasoljuk ezt a két­ í ezt vegyük át a múlt örökségé­ színű játékot tovább üznil Le ből, ami a magyar nép érdeké­ azzal az álarccal! Ha nem tet­ ben hasznos és jó. Akik ezt nem akarják, azok szik a rendszer, (nem erőszak a disznótor) van mód odébb állni, a magyar népnek az ellenségei. tessék vele élni addig, amig a I Kíméletlenül ki kell söpörni őket az összes demokrata pártokból, nép türelme be nem telik 1 Követeljük a kormánytól, h gy ne akadályozhassák átkos de a független magyar biráktól munkájukkal a demokratikus De is, a legkíméletlenebb harcot Magyarország felépítését. ugyanezt meg kell csinálni a közüminden demokrácia ellenes cse­ lekedet ellen, akár árdrágítás, letekben és közhivatalokban is. Statáriális bíróság elé a bű­ akár politikai .összeesküvés for­ nösökkel és bitófára velük. De májában is jelentkezik az! Ne igyekezzenek a bűnösö­ azokkal is, akik menteni kíván­ ket ,.mentelmi jog** örve alatt, ják őket, mert azok cimborái a sem „paragrafusok hiánya**, sem bűnösöknek és pusztuljanak el „elegendő, bizonyíték** hiánya együtt, hogy az ország meg­ cimén menteni, mert ha a múlt­ szabaduljon végre ezektől a bes­ ban találtak módot ártatlan em­ tiáktól és a békés építés útjára berek kivégzésére, ma találják léphessen 1 meg a módot a bűnösök elpusz­ Intő. Harc a demokrácia ellenségei ellen A magyar demokrácia még csak két évre tekinthet vissza és sokan máris szeretnék meg­ adni a kegyelem döfést azok közül, akin a nép véres verejtékeból építették fel a múltban kivételes anyagi jólétükét bizto­ sító r ndszerüket. — Ezektől a minden becsülettől elrugaszko­ dott, emberbőrbe bujt bitangok­ tól nem várhatta senki, hogy a demokráciával, mely kissé meg­ ingatta ala tuk a szilárdnak hitt tront, meg tudjanak bekülni. Mi kommunis’ak ezt nem vártuk. De joggal elvártuk és elvárjuk minden becsületes magyartól, h gy azokkal szemben, akik a magyar népet 26 ev alatt kétszer vitt’k a pusztulásba, kétszer hurcolták az ifjúságunk színe* virágát az emberek vágóhidjara idegen érdekekért, érdemük sze­ rint bánjon el és minden olyan megmozdulás, amely a magyar népi demokrácia ellen van, a legkimeletlenebb szigorral torol­ jon meg. Az infláció alatt az infláció hiénái, a Kiss bzalézok, a feke­ tézők sisera hada, ma a nyug­ díjas katonatisztek, földjük vesz­ tett földbirtokosok, kegyelmessegüktól megfosztott felkegyelmesek, régi eldorádót nem felejtő penzmágnások összeesküdnek a demokrá ia ellen s nem törődve azzal, hogy az országot milyen katasztrófalis helyzetbe sodor­ hatják, szervezik bandáikat, hogy alkalomadtan uralmukat vissza­ állíthassák. Ennek elérése érde­ kében rombolják a nemzet ere­ jét, bomlasztják a nemzet egy­ ségét. Lehet-e ezekkel a feneva­ dakkal szetoben keztyüs kézzel bánni? — kérdezzük Nemesik-e hazaárulás hitvány bűnébe az is, aki nem igyekszik a reá ruhá­ zott hatalommal úgy élni, ahogy a magyar érdek megkívánja? Hiny feketézőt akasztottak fel eJdig? Hány árdrágítót végeztek ki? Hány Összeesküvő nyerte el eddig méltó büntetését? Ha a kis emberek esnek bünba, ki néletlenül tudják a balált osztani, Teljhatalmu megbizott érkezett a NIK-től az Acélgyárhoz Ölömmel vesszük tudomásul, hogv a NIK Makit József elvtársunk szemé­ lyében teljhatalmú megbízottat kü dött le a Si'gótafiár'i ^cégvárboz, hogy ott irányítást és ellenőrzést gyakorol­ jon minden tc*íntelben. Szeretettel üdvözöljük öt ezen alkalomból és nagy reményeket füzünk itteni működéséhez Mekis József neve nem ismerőien előttünk és tudtuk, hogy munkásaink sorsának irányítása jó kezekbe került. A Hoffer és Schranzt műveknél joint munktsember dogo tolt 23 éven keresztül, ahol kivaló szaktudásával, szorgalmas munkájával, hozzáértésével, szé es látókörrel tanús­ kodó meglátásával a műszaki vezetés teljes elismerését érdemelte ki. Alka műnk volt vele személyes beszé getést folytatni és úgy érezzük, hogy az Acélgyár vezetésének kérdése szakértelem, rátermettlég, és bizaom srempon’jaból végre közmegnyugvás ra e in'érést nyert Legfőbb célja — mint mondotta — hogy az eddigi vezetés folytán bekö­ vetkezett "meglazult munkafegyemet helyreállítsa, az egyes munkahelyeken fellelhető elégedetlenségeket és viszi lyokat megszüntesse és ésszerű terme­ lés menet bevezetésével a tÖbbter'me lést elősegítse, hogy ezáltal a munkás­ ság életszínvonalát növelje. Ha a gyár munkássága egy em bérként fog mögéje állni, úgy érezzük célját sikerrel fogja megvalósítani. Működéséhez sok szerencsét kívánunk. árak Az Ez ma a beszéd téma mindenütt Súlyosan érintik a dolgozókat. Ma már vannak kereskedők, akik áraika f naponta emelik. Miért nem avatkozik bele aha(óság ebbe a gyalázatos állapotba ? VASÁRNAP minden kereskedőt kivétel nélkül gyű­ löl utál, akinek csak az egyéni ér­ deke a szent, de a kormánnyal szemben is elveszti a bizalmát, ha nem lát erélyes rendszabályokat fogana* tősitani. Nem kifogás az, hogy az igaz­ ságszolgáltatás a gyenge Ki kell dobálni azokat az urakat, akik nem akarnak érvényt sz rezni a törvények­ nek. Ha a kormány nem meri vallat­ ni, maid mi dolgozók vállaltuk de mi a forintot meg akarjuk védeni és megfogtuk védeni mindenen keresztül de sajnálnánk ha nekünk kellene saját kezeinkkel elégtételt venni a forint ellenségein. A fecsegésekből, Ígérgetésekből már elég volt Ezekkel már jó laktunk. Tetteket akarunk látni, mégpedig sürgősen! \e hallgassák agyon a nép jo­ gos panaszait, mert kellemetlenül csalódhatnak. Munkás A Róna-bányatelepi Kommunista Párt mult évi munkája A Róna-bAnystelepi Kommunista Párt a mu.t óv végén számot vetett egész évi munkájával és jelenlegi hely­ zetevei- Megállapításainak örömnél en­ gedünk helyet lapunk hasábjain, mert úgy hisszük, hogy más községek ha­ sonló pártcsopoi tjei némi tanulságot vonhatnak le belőle. A párttitkár megállapítja, hogy a szervezetben az év folyamán semmi­ féle rendzavarás nem történt. A párt­ tagok a legnagyobb egyetértéssel dol­ goztak a nagy közős magyar ügyön. Tag étszámunk 171. Kifogásolja, hogy a járási vezetőség elfeleitkezik róluk, pártnapi előadókat nem kü d hozzá­ juk, A párt ifjú tagjai a Madisz ifiusaggal karöltve több ízben végzett rohsm<uunkát. Egyszer 11 vagon szenet Ispátolt be, máskor aceredi ut sándbrku’i hidiát épitette fel és a legnagyobb f.gyelemmel törődött a különböző utak lókarban tartásával. A pártszervezet nem felejtkezett meg a gyermekek és hadbavonultakról sem. Több Ízben Is ferdített jótékonycélu estet, melyek jövedelmét a megfelelő helyekre for­ dította. Itt közöljük végül az 1946 évben legtöbb műszakot végzett bányászok névsorát is. A vájárok névsorát Gajdar József nyitja meg, aki 385 mü«zako' teljesí­ tett. Követi öt Herendi József 362 műszakkal, maid Gaál Emil 361 mű­ szakkal, Tarják Béla és Oravec István 360 műszakkal és végül Szabó István 359 műszakkal. Nincs fiús ? Hát mire való 'a kormány, ha nem hoz erélyes rendeleteket, melyekkel meg lehetne szun Olvasd a tetnCaz egyének túlkapásait. A nép zúgolódik azért, hogy SZABAD NÉP-et! az árakat nem törik de, mert a nép Ez a magyar dolgozók lapja ! �2. 1946. jan. 12 Helyreigazítás. Lapunk karácsonyi számának ,, Bányakór házunk" cl col cikkébe a cikkíró, tájékozatlansága miatt néhány jószándéku tévedés került, amelyet illetékes helyről nyert pontos értesü­ léseink alapján készséggel javítunk ki. A kórház igazgató főorvosa dr. Szerdahelyi László sebész főorvos. Dr. Vasa Gyula, lapunk felelős szerkesz­ tőié-belgyógyász főorvos és a bányatárspénztár adminisztrációjának igaz gató főorvosa.Jelenleg a kórház jó viszel van ellátva, amennyiben sikerült legutóbb a városi vízvezeték hálózatába bekap­ csolni a kórház vízellátását. A kórház és az egész bánya­ medence ma már nem szűkölködik jó szakorvosokban. Kellő számú és mi nőségü o-vos áll a beteg bányászok rendelkezésére. Egyébként a bánya társpénztár intézménye a legjobb utón ba’ad, hogy végre a háború pusztitá sál és veszteségei után minden Igény­ nek meg tudjon felelni, an it a mai idők ezen a téren támaszthatnak. Szerkesztőig Népi demokrácáti akarunk! Figyelmeztetés Amikor a háború vérzivatara vé gigszágu'dott az ország fölött, a Horthy* lovagok gyáván meghúzódtak odúikban a várták, n°ra suit e le rájok a nép bosszúálló keze, nem fizeti e vissza a nép azokat a megJáztatázokat, üldöz tetést, meghurcoltatást, amit 25 éven át el kellett szenvednie, A nép nem fizetett meg a múlt* ért (pedig módiában lett volna) mert azt tartotta, ebben az országban módott kell adni minden magyarnak ar* ra. hogy az uj* ország építéséből te hetsége szerint kivegye a részét, de ezt ne ért»e félre senki, nem azért tette, mert gyáva volt s nem mert leszá molni, hanem ember volt és elsősor* ban magvar s szivén viselte az őrs tág sorsát. ‘Ez azonban nem bátoríthatja fel a megvár nép ellenségeit arra, hogy első rérráetükhöl felocsúdva folytas­ sák ott, ahol 1944 év végén abba­ hagyták. A nép nem felejtette el azt. hogy az ország katasztrófáját kik idézték elő. Nem felejtette el, hogy 25 éven át Európában nálunk' volt a légióié tebb reakció. N*rn felejtette el, hogy kik támogatták Hínárt s annak csat­ lósait Nem felejtette el 1919—20 utáni idők nyomorúságát. Nem felelte t el semmit és ha azok, akiknek vaj van a fejükön, ma már túl szemtelenek mer­ nek lenni, nem tanulták meg a tanul­ ságokat, figyelmeztetjük ősét, hogy ami késik nem múlik. Száljának ma* gukba és szivle'jék meg amit tanácso* lünk; ne kacsingassanak nyugatra, on* nan várva a régi rendszer visazaállitására segítséget, mert arról mi garan­ tálunk, hogy az*soha többé vissza nem térhet. Ne építsenek homokra várat, mert könnyen összedől és a romok maguk a á temethetik őket. A nép tfiiemét nem ajánlatos a végsőkig (a Szi eni. Ebben az országban építeni kell és nem rombolni. De nemcsak, az követ ei bűnt, aki rombol, hanem az is, aki az építést akadályozza. A (nép f’gyeii és látja azokat, akik ellenségei s ha firm akarnak közösséget vá'ltrni a nvgvvr «orsb I, megtalálja a módját annak, hogyan keli az ilyen urakkal elbán, ú Emlékezzenek Petőfi veisére : „WtJ kér a nép most adjatok neki." Tű Ne bántsd az iskolát! A „Munkás Szó** 42. számában „Bányakórházunk** címmel jószándéku tájékoztató cikk jelent meg, amelynek beállításával és megítélésével nem ért­ vén teljesen egyet, legyen szabad a nyilvánosság elé vitt kérdéshez a köz mindenek előtt elvénél fogva hozzá szólni és azt más szemszögből távolabbi és mélyebbreható meglátások és cél­ kitűzések alapján megvilágítani. Mindenekelőtt: ma talán már még*em lehet egyszerűen odavetni, hogy amennyiben valamilyen intéz ménynek szüksége lenne az iskolák épületére, azokat ki lehet mozgatni nagy gonddal és fáradsággal, áldoza­ tossággal megteremtett otthonukból s oh an körülmények közé lehessen kény szeriteni, melyek megbénításukat és szabad mozgásuk gúzsbakötését ered ménye-nék. Még nem is olyan régen az is­ kola csak mostohagyermeke volt az államhatalomnak s az uralmon volt társadalmi rétegnek. Ha kórház kellett, ott volt az iskola, mozgósításkor jó volt kaszárnyának, később laktanyának, népmozgalmi csoportok és parancsnok­ ságok elhelyezésére, otthontalan nincs telenek lakásáré, élelmiszerjegyek éa más társadalmi akciók lebonyolítására, sőt átmenetileg deportáltak elhelyezé­ sére stb.-re is Legyen szabad azt hinni, hogy ennek szemléletnek és elbánásnak a demokráciában vége van. Ma már az isko'a a nép szivf gye és nebántsvirága, mert a den okráciának és emberi ha­ ladásnak legbiitosnbb útja a művelt, ség és ennek legszilárdabb alappillére az iskola. All ez különösen M-gyarországra, mert nem lehet eléggé ki­ hangsúlyozni Rákosi Mátyás államfér­ fim éleslátásra va'ló megállapítását, hogy a magyarság a tudással áll vagy bukik. Egyetlen felfelé vezető ívelésünk lehetséges: szomszédaink, a népek nagy versenyében kiemelkedésünk és fennmaradásunk alappibé-e a tudósnak, a műveltségnek az útja Ezt pedig az iskolákon át lehet elérni. Ezeknek kö­ szönhetjük vaamennyien —- néhány autodidakta kivételével — minden tu dákunkat, lényünket, előrehaladottsá­ gunkat A demokráciában nem lehet helytálló minden olyan elgondolás és cselekedet, mely bármilyen iskola meg­ zavarására, ko Iá (ozására, vagy meg­ bénítására, esetleg bezárására vezet hetne. A demokráciának átgondolt célkitűzése, hogy az eddigi iskolák mellé azok százait, sőt ezreit kell még életrehivnia s a széles népi rétegeket ezzel a tudás és boldogulás útjára felemelnie. E'sőwrban tehát nem a körül lehet vitának folynia — amint a cikk­ író látja, — hogy miképen helyeztes­ sék a kereskedelmi iskola és gimná­ zium, hanem a kérdésnek az a lényege, mintha a kórház akarná otthonukból kiszorítani az iskolákat, elsősorban a kereskedelmi középiskolát. A fent előadottak alapján pedig világosan érthető és alátámasztott az az álláspont, hogy az iskolai épület az iskola részére épült a'ig pár évvel ezelőtt, az épületet jogszerűen és két oldalú megállapodás alapján birtokolja a. minisztérium mint főhatóség s ez legfeljebb abban az esetben mondana le szerzett jogáról, ha az iskola ré­ szété az eddigivel lega ább is teljesen egyenértékű és az iskolai követeimé nyelnek mindenben megfelelő elhelye­ zési lehelne hizlosileni, A demokráciában az iskolának is megvan az az elemi j gs, ami a leg tt’oisó vályogye’önek is kijár — mint do gorónak tehet joggal — hogy szent­ ségnek tekintsék otthonát s ha valami­ lyen magasabb ok miatt kizavarnák onnan, egyenértékű és megelégedésre szo'gáló uj lakást kapjon. Annakidején az iskolák Igénybevételét a háborúval indokolták. Hát Salgótarjánban még mindég háborús állapotok vannak 7 Másutt visszaadták az épületeket eredeti hivatásuknak, itt meg most akarják elvenni I Kétféle mentalitás. dalmi iskolai tanárságnak nem jutott eszébe, hogy Igényt támasszon a szom­ szédos kórházi épületekre, bár az is­ kolától a kórház éppen olyan távol­ ságra van, mint a kórbóztól az iskolák, holott az egyik nyomorúságos és em­ bertelen körülmények között, a másik meg 4 tanterembe 9 osztállyal összeszorultan kora reggelitől késő estig tartó üzemben teljesiti nemzetnevelő munkáját. S ez a tanárság azt sem tette volna meg, hogy a kórházi épü­ letekben szemrevételezést tartasson egy bizottsággal a legelemibb ugvariasaági bejelentés mellőzésével s anélkül per­ sze, hogy erre engededályt kértek és kaptak volna a megfelelő iskolai ható­ ságtól. A hatósággal szemben pedig a demokráciában is kijár a respektus és tisztelet, mégha egyszerű iskolai ható­ ságról is van szó. J. Nem tudhatni, hol és kinél" lap­ panghatott a tudat alatt Intünt időkből az a felfogás, bogy az iskolákkal min­ dent meg lehet tenni. Az orvosokról, a magyar társadalom legképzettebb, legegyüttérzőbb és legbelátóbb, éppen ezért legmegbecsültebb tagjairól nem is lehet ezt feltételezni. Aminthogy a Tekintettel a közérdekre, szíve­ magyar társadalom másik, szegényebb, sen adunk helyet a fenti érdekes köz­ de éppen olyan hivatástudattal dolgozó Szerkesztőség. rétegének, a gimnáziumi és kereske- leménynek. ORSZÁG-VILÁG Newyorki jelentés szerint Byrnes amerikai külügyminiszter benyújtotta lemondását. A Fehér házhoz közel­ álló körök véleménye szerint a lemon­ dás a külpolitikában nem jelent vál­ tozást, Byrnes utóda Marschall tábor­ nok lesz. A tábornok most tér vlsSza Kínából, ahol eddig Csangkájsekkel folytatott tárgyalásokat, —o— Nyugatról 306 tenyésztőén érke­ zett vissza. A szovjet és amerikai hatóságok támogatásával külön moz donyokkal szállították vissza a nyu­ gatra hurcolt lóállományünk egy ré. szét. Az u*at — a nagy hidegre való tekintettel — az Arlberg exressznél is gyorsabban tették meg. A hazaszállí­ tott mének közt van Szultán és Mo­ hamed nevű híres tenyésztőén is, amelyeknek értéke több mint 2 millió forint. akadályokat okozni a személyközleke­ dés számára. A második hideghullám elérte a tetőfokát és jön az enyhülés. Szerda reggelre már Európaszerte mutatkoz­ nak az enyhülés jelei. Ná’unk is mér­ séklődik a nagy hideg és egy-ké’ nap i múlva enyhébb időre van kilátás. —o— Újabb hatmillió do'iár értékű áru érkezik Amerikából. A 15 millió dolláros amerikai kölcsön első ré*-ré­ tét a magyar kereskedelem teljes mér­ tékben felvette Mint htr’í’z a mé{ hátralevő 6 mill’A do’;ir c; -ü áru a napokban megérkezik. A szállitmznv elsősorban textíliádból, pokrócokból áll és többek közt 500 autó is érkezik. —o— Városunk lakossága köréből egy­ más után érkeznek hozzánk tiltakozó (evek. A levélírók elítélik az elcsapotl A Máv jelenti, hogy a hazai tábornokokból ábó fasiszta klikk uiabb vasútvonalakon zavartalanul folyik a köztársaságellenes mesterkedését és szi­ személy és teherforgalom. E‘őrelátha- gorúan követelik az országárulók pél­ tólag a havazás nem fog komolyabb dás megbüntetését. Gazdapanaszok és kívánságok helyekre, ahol az ősszel előkészi'ett földek és az ősziek alól kimarad* föd területek bevetésre várnak. A miskolci Gazdakamara minden alkalommal fel­ A miskolci Gazdakamara novem­ hívta az illetékes kormánytényeződ fi­ ber hóról szóló helyzetjelentésében gyelmét a jelentkező súlyos gazdapa többek közölt beszámol a Tiszajobb- nászok a kívánságokat ped'g fe ter­ psrti országrészben jelentkező gazda­ jesztésekben tárta a minisztériumok panaszokról és kivánságokról. A falvak elé. , nyugalmát veszélyezteti a különböző beszolgáltatások és azok kirívó arány, talansága A beszolgáltatásokért a gaz­ dák nsgyrésze még nem kapott sem­ mit. Kérk a beszolgáltatott termények Uj lap je’ent meg I Siess, Adj, és állatok árának az adóba és adóhát* S*gits I." A hadifoglyok, kórházak es ralékukba való betudását. Az Ipari tüdőbetegek megsegítésére alakult tár­ cikkek rendkívül magas ára miatt a sadalmi összefogás lapja. falusi lakosság nagyrésze teljesen le Uj szint jelent ez a lap a ma­ van rongyolódva, lábbelije nincs, Sür gyar újságírásban, szociális célkitűzé­ getik a mielőbbi árrevíziót. Ar ipari seivel. Nemcsak rámutat a ké'd sedre árak arányosítását kívánják a termény­ de mego'dáaukat is e ősegiti. Tatékor árakkal. Több helyről kívánják a sza­ tatja a közönséget, a mai helyzetről, badforgalom visszaállítását. A sóhiány színes és értékes riportokban Segít­ általános, ami a hízott sertések vágá­ ségére siet a nehezen é;ö kiscmbe-ck sát akadályozza. Kéri a gszdaközönnek Tanácsokkal látja el őket N pség hosszabb lejáratú hitelek nyujtá szerüsiti az evészségügvi berend« é* sát, amelynek segítségével a hiányzó seket. Különös érdeködésre t»»rhst áliatállomóny és felszerelés pótolható számot — különösen vidéki 'i< orv volna. Az erdei falopások megszünte­ latban — a korszerű és cgMt'égrj tését és ez elfogott tolvajok példás építkezésekre vonatkozó melléklet büntetését^ sürgetik. A fák irtása tör­ Ötömmel üdvözölök ui Isp’árténik két év óta, de fásitani nem Iá sunkat és várjuk 4 — 6 hetenkint meg­ sít senki. A tatai erdők pedig lege! jelenő számait. tetés révín mennek tönkre Tavaui S. A. S. vetőmag biztosítását kérik azokra a �1947. ianuár 12. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszonkilencedik évfordulója 6. A sztálini demokrácia az október szülötte A* Októberi Forradalom legnaoagyobh vívmánya egy ui demokrácia megalapozása Ex az emberisig törté* Diliben eöizör itt megvalósult siovjet demokrácia a szocializmus mege rösödisénak legfontosabb feltétele. Az 1917 es Októberi Forradalom megdöntötte a földbirtokosok és ka* pitalisták hatalmát, szétzúzta a régi ál* látni gépezetet. Gigantikus zsilipeket nvitott meg a politikai aktivitás és a népi alkotóerő előtt, amely elárasztotta az egéaz társadalmi életet. Az Oató* béri Forradalom uj rendszert épített — t népuralom rendszerét. Ebben jutott kifejezésre, az a világtörténelmi tény, hogy a nép nagy tömegei itt eUőizben vették kezükbe az állam vezetékét. A szovjethatalom első intizkedé* zeit a dolgozó tömegek sok évszáza­ dos kívánságainak kemény és hajlitba' Lallan megvalósítása jellemezte. A ki* lépés az imperialista báboruból, a bé kehatéroiát, a földosztás, a nagy vál* lelátok átvétele áliamtálaidon^a, a cemzctiségek egyenjogúságának kihir­ detése és a szovjethatalom egyébb in­ tézkedései gyökeresen megváltoztatták az ország életét Ez az átépítési folya­ mat lehetővé tette a dolgozók nagy tömégeinek bevonását az államhatalom szerv.ibe. A tömegek részvétele az ország átépítésének munkájában már a szovjethatalom megalapításának első napúiban sohasem látott méreteket Öl­ tő'!. A 18 és 19. században kialakult burzscá demokrácia nagy lépés volt előre. Lehetővé tette a reakciós társa* da mi rétegek eltávolítását, megszün­ tette vagy korlátozta az uralkodók dopotizmusát, bizonyos fokig kifej* tesztelte a polgárok po itikal aktivitá­ sát éa — igaz, hogy csak formálisan — ki-ondotta a polgárok egyenlőségét A burzsoáziának ha alomr&jutása azon* ban a nép sznmpontjából csak azt je­ lentette, hogy egyik kizsákmányoló levá tóttá a másikat. A burzsoa de­ mokrácia vivwányait a burzsoázia el* sőso-ban a maga gazdasági, és politikai áraiménak megerősítésére használta. A kapitalista társadalom történe mi fej ődése nyilvánvalóvá tette, hogy szociális egyenlőtlenség mellett nem lehet politikai egyenlőség. Aki a vagyon ura, azé a döntő po bikái suiy is A tőke hatalma kü'őnösen meg­ nőtt n rr.onrpóliumok korszakában. A vezető kapitalista államok bel- és kül* po bikájában a vezető szerepet nem a nép. hanem a kaptla isták monopolista cir porijai jatfzák, akik a burzsoá de mokrácia és a parlamentarizmus leple alatt egyáltalán nem demokratikua po­ litikát folytatnak. Nem titok pétdáu1 hogy az argol politika a közel- és távolkeie»en, Európában és Afrikában az o aimágn»sok, vagy más monopo hs’a körök érdekeinek függvénye, az Eg\e»ölt ál amok poli'ikájat pedig a C»er»d»-s6ceánon és a világ más részein a Wa I S'revt bank- éa iparmágnásai irányinak. A burzsoá demokrácia te* k»t rgv ki’cbb ég, a gazdagok detrolusc ója. •’ szovjet demokrácia viszont a többség tienokrécára lévén, minden edd ginéi irag *«nbbre • dű típusa a demoUyjfciat ok Döntő elvi sajé'ossága az, hojJv mrgwűn'e’i az embert ek ember étté való k«z'»kmányolé át Alapja a szocialista tulajdonjog A rzocralis'o eg'.n ő<ég, a szovjet po'gárok egyen jrgus.gr viszonya a tarssdalmi tulaj dnrJrZ ez a re$>is *»Up lehetővé le­ nn. hoj& r» forr; d. lombén kivivőit gazd *á;i évpoiiiaal jngok & do gozók till’ i va’ósfgbin megadhatók és a d--rtít k-;-. iku* srahadségok számukra biz tosithatók legyenek. A Szovjetunió pol­ gárainak a Szovjetunió alkotmányában is lefektetett legfontosabb jogsi: jog a munkára, pihenésre, tanulásra, szó­ lásszabadság, sajtó, a gyülekezés és tüntetés joga Ennek a valódi demok­ ráciának alapjait az Októberi Forrada­ lom rakta te, amely a dolgozók kezébe adta a társadalom fejlesztésének anyagi eszközeit. Legfőbb ismérve a szovjet de­ mokráciának, hogy az állam igazgatá sában a szoviet nép túlnyomó több sége résztvesi. A Szovjetunióban min­ den hatalom a város és falvak dől* gozóiá, — mondja az alkotmány. A dolgozók képviselőinek tanácsai a szovjelbirodslom alapja és a szovjet demokrácia törzse. Mikor 1917 októ* bér hevében a hatalom átment a ta­ nácsok keiébe ez a demokratizmus ui fokát jelentette, mert a tsnácsok a tömegszerveietekel képviselik, amelyek magukban foglalják a doldogozók egész tömegét. A tarácsok működése, szer­ kezetük és megszervezésük elképzel­ hetetlen a dolgozók széles rétegeinek bevonása nélkül. A tanácsok rendsze­ rében nevelkednek fel az állami funk cionáriusok milliói. A tanácsoknak mély gyökereik varnak a nép sorai ban, a népre támaszkodnak és a né pet szolgájék. A népképvtaelet a ta­ nácsok képében teljes kifejezésre jutott. A népképviselet elveinek megva­ lósulását messzemenően biztosítja a Szovjetunió választási rendszere. A Szovjetunió alkotmánya kivétel nélkül minden tizennyolcadik évéi elért pol­ gárnak biztosítja a választójogot a ha­ talom minden szervébe, egeszen a Szovjetunió Legfelső tanácsáig. A vá lasztások valóban általánosak, egyen* lőek és közvetlenek. A szavazás titkos. Megkülönböztető vonása a szov jet demokratizmusnak, hogy a megvá­ lasztott kepvi»elő fe'elős választóinak, köteles nekik beszámolni tevékenysé­ géről és a választóknsk joguk van őt visezabivni helyette érdemesebbet választani Viszont a végrehajtó szer vek is kötelesek beszámolni a nép képviselőinek Az állami intézmények és tisztviselők e társadalmi ellenőrzése a szovjet demokrácia lényeges eleme. A szovjet demokrácia egyik leg­ nagyobb vívmánya a népek őszinte barátságának megteremtése, amelyről régebbi emberöltők annyit álmodoztak. A Szovjetunió kitűnő példáját adta a a nemzetiségi kérdés mego dásánák, midőn a Szovjetunió nagy családjában tizenhat egyenjogú nemzeti köztársa­ ságot egyesített. A Szovjet demokra­ tizmus alapján elfelejteti, régebben el maradott népek a civilizáció széles útiéra léptek, kifejlesztették gazdasá­ gukat és kultúrájukat — amelynek formája nemzeti, tartalma pedig-szoci alista. A cári Oroszország e'maradott nemzetiségi határvidékei virágzó tanács köztársasagok lettek. Közismert, hogy a szovjelbirodalomban a vezetőire ep a kommunista párt kezében van. Az a tény, bogy a szovjetunióban csak az egy kommu nista pírt létezik, i«llegzrtes sajátossága a szovjet demokráciának. Bizonyos, a szovjetunióval kspcso<atosan ellen»éges érzületeket tápláló külfö'di körökben ez a tény ábandó támadások alapját képezi a szovjetunió ell*n. A burzsoa sajtó, a tényeket elferdítve, úgy állítja be a do’goiai, mintha a szovjetunió ban a demokrácia he yett pártdikta túra .volna. Szovjet emberek szemé­ ben az i yen rag»lom nagyon is átlát­ szó. A szovjet emberek sok történelmi tapasztalat alapján győződtek meg arról, bogy a kommunista párt vexelő szerep* a szovjetunióban döntő feltétele a da* mokrécia tökéletesítésének és í’jleaxtétének. A bojsevikok pártja Leninnel éa Sxtalinnal ax élén, évtizedeken át ké" axltette elő a munkásosztályt éa a pa­ rasztságot a földbirtokosok éa kapita* listák elleni forradalomra. Oroszország népei a pért vezetése alatt vették ke xükbe 1917 októberében a hatalmat éa alapítottak meg. az uj szovjet birodal mat A párt vezetésével építették fel a szocialiata társadalmat Érthető tehát, bogy a kommunista pártot nem lehet elvá'asztanl a nép'ől, mert annak aka* rátát éa érdekeit fejezi ki. 3. Harc a falusi szövetkezetekért A szövetkezeti kérdés központi problémája a Kisgazdapárt szószegő magatartása a szövetkezeti törvény, parlamenti tárgyalása alkalmával. A szövetkezeti törvény koalíciós megegye­ zés alapján alakult ki s annak részletes tárgyalása.során a parlamentben Koszér Nándor kisgazda képviselő olvan ér­ telmű módosítást fogadtatott el a Kis­ gazdapárt és bulyokpárt reakciós több­ ségével, mely a szövetkezeti központok kérdésében követett koalíciós politikát Hogy a szovjetunióban caak a teljesen íe borítja. kommunista párt létezik, a arovjet A köztársasági elnök mérlegelve rendszer természetéből folyik. Ha egy a koalíciónak ezt a súlyos sérelmét és államban egymás ellen harcoló pártok az ipari munkásság szövetkezeti érdekei vannak, ez azt jelenti, hogy abban az ellen elkövetett kisgazdapárti támadás országban ellentétes érdekű osztályok döntő jelentőségét, az épitőmunkások vannak. szövetkezés! jogét tárgyaló 155 § ével A szovjetunió társadalma két együtt vétójogánál fogva visszaküldte baráti rétegből áll: munkásokból éa a parlamentnek. Ez ügyben december parasztokból, erekhez járul még a 30 én a köztársasági elnöknél pártközl szovjet értelmiség, amely ezekből, vagy megbeszélés folyt le. A Hangya ügyében a Kisgazda­ más do'gozó rétegekből származik, de gyökereivel összefügg velük Céheik pártnak az a célja, hogy a Hangya, közösek, lényeges f’dekeik egybees­ ihetve az egész falusi szövetkezeli kér­ nek, mindnyájukat c«ak a szocializmus dés ügyet elszigetelje a városi és ipari és a azovjelbiioda om megerősítése ér­ vidékek szövetkezeteitől és a szövetke­ dekli. A s/ovjelnép honvédelmi hábo­ zeteken keresztül nagy és háborítatlan rúié az egasz világnak megmutatta, a gazdasági pozíciókat biztositJiaMon nép politikai egységét, összeforrottságát magának a falun. Ez a'lényege a kisgazdapárt szóa bo’sevikok pártjával. azegésének, ezért exponá'ja magát a „Egy pártnak sincs — mondotta Hangya, i'etve a FSZOK központ kér* Sztálin — éa nem is volt akkora te* 1 dksében. Miután a falun a MKP-nak kintélye néptömegek előtt, mint a mi bolsevik pártunknak. És ez érthető is hatalmas tömegei vannak, de egyéb­ ként is közérdek, hogy a falusi szövet­ A munkások, a parasztok éa az inteli kezetekben a munkáspártok demokra­ gencia a bolsevikok pártjának vezeté­ tikus .szándékéi érvényesüljenek. A sével kiharcolták a szabadságot és fel­ munkáspártok semmi körülmények építették a szocialista társadalmat. A között nem mennek bele abba, hogy honvédelmi háború napjaiban a párt a falusi szövetkezetekben a Kisgazda­ állt elénk, mint a nemzet harcának lel párt részére monopol helyzet biztokesitőie és szervezője a fasiszta rablók sitassék. ellen. A párt szervező munkája egyEzért folyik a harc, amelv úgy ségesitette és irányította a szovjet em­ látszik ebben a pillanatban ugyan­ berek minden erejét közös cé unkra és olyan feltételek és esélyek mellett minden erőnket éa anyagi eszközeinket folyik, mint az általános, nagy koalíciós az ellenség szétzúzásának rendelte alá. politikai kérdések területén. A háború évet alatt a párt még jobban összetört a néppel, még szorosabbá vál­ tak kötelékei a dolgozók tömegeivel. Ilyen egység nem lett volna le­ hetséges a messzemenő szovjet demok­ rácia nélkül A szovjelbatalom első legnehezebb napjaiban a szovjetbirodalom megala­ pítója Lenin, a következőket mondotta: „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelyben a munkások és parasztok zöme felismerte, megérezte és meg'átta, bogy a saját, szovjet hátaimét védel­ mezi — a dolgozók hatalmát, azt ax ügyet, amelynek győzelme neki és gyermekeinek biztosítani fogja, hogy a kultúra minden áldásával élhessenek, mindennel amit emberi munka terem­ tett,** Lenin szavainak helyességét a szovjet társadalom egész fejlődése iga­ zolta, különösen a honvédelmi háború alatt. Sztálin, mikor a Vörös Hadsereg sikereinek és a fasiszta támadók szét­ zúzásainak okait elemzi, nyomatékosan rámutat, hogy a szovjetunió erejének egyik legfőbb forrása társadalmi rend szere, „ ... a sxovjetrendszer — mon­ dotta — nemcsak a békés építés ko­ réban bizonyult a gazdasági és kullu rális felemelkedés legjobb szervezeti formájának, hanem a háború idején is a legjobb rendszer a nép minden ere­ jének mozgósítására az ellenséggel szemben való ellenállás céljából, ** FELHÍVÁS! Felkérek mindenkit, akinek hű­ tőm, dr Gádor Ferencné, vagy édes­ anyám, őzt. LE éti Ferencné 1944 ben bármilyen Ingóságot (Okaiért, ruhanemfit, fehérneműt, szőnyeget, szöve­ tet cipőt, stb) megőrzésre átadott de­ portálásuk e ott, szíveskedjenek Lige­ ti Imre Budapest. Horn Ede utca 9. közölni, hogy az á’vott Ingóságokból mit adtak át Gádor Bélának Pontos jegyzéket kérek. Költsé­ get, fáradtságot szívesen honorálok* Ligeti Imre^ MEGHIVÓ A salgótarjáni üveggyár MKP szervezete f. évi ja­ nuár hó 12 én este 7 órai kezdettel „műsoros ismer­ kedési vitaestet** tart, melyen csak párttagok jelenhetnek meg Vacsorajegy megváltása 4 forint. MOZIMŰSOR Január 9—12-ig „öícn ro!l.k“ amerikai, a könny ás mo<oy filmje. Január 13—15 ig „Mandzsu bes­ tiák** orosz, izgalmas kérofüm. Fülehi-utca 8 számú háx eladó. Január 16—19 ig „Ui íödejur** Értekezni lehet Patuynál, magyar, gyönvötü Jókai rrg^ny filmen. Fürdő-utca 4 ax. Január 20—21 ig „Ellenség a vér­ ben. Kizárólag csak fe.nőttek számárai �4. 1946. jan. 12 MOZI Nagy Péter A Salgótarjáni Mafirt Apolló f hó 3 tói 6 ig mulatta be Nagy Péter c. világhírnél. Az orosz filmgyártás eme újabb romokét a salgótarjáni moziláto­ gató közönség nagy Lelkesedéssel fo* gadta. 3 napon keresztül zsúfolt néző tér mellett .futott! a film. Valamennyi szereplő nagyot alakított s így útból nagy élményben volt részük a nézők­ nek, Karoly svéd király hatalmat se­ reggel tőrt Oroszország belseje felé. Nagy Péter az oroszok cárja rendíthe­ tetlen biliéi küzd az ellenség ellen. A harangokból ágyukat öntet, a gazdag bojároktól mngköveteli, hogy pánit és embereket adjanak a hadsereg szamára, hogy a küzdelmeket folytathassák. Etek az intézkedések nem tetszenek azok nak. akiket közelebbről érintettek. Egyedüli vigaszuk Nagy Páter fia Alexej volt, aki érzésekben mindvégig velük maradt. Oroszország szivében u| város épül Pétervárad, hol egy foga­ dáson Nagy Pater megismerkedik Ka­ talinnal, kibe beleszeret és hamarosan el is veszi feleségül. Egy átviz alkui mával a mentési munkálatok közepette su‘yo<an megbetegszik és fis A'exej alig várja apja ha lál, hogy ő foglal­ hassa el a cári trónt, de az Isten meg­ segíti Nagy Pótért és meggyógyul és feietége azzal az örömhírrel fogadta, hogy gyermeket vár. Most már meg van az örökös, Alexej is belenyugszik a valtnziaihatatlaoban. H. MADISz hírek Ingyen mozijegy a Madiex-nak Tudtuk jól, hogy a film a kultu j rához tartozik. Azt is tudtuk, hogy' vannak értékes és kevésbé értékes' filmek. Én az értékmérőt nem a ki ■ vite.ezés nagy összegére gondolom, . hanem a ínm tartalmára, melynek tanító nevelő hatásának keli lenni. Ez az iítuság szempontjából nagyon fontos kérdés. Ezu’on mondunk köszönetét a Madisz Országos Központjának azért, hogy a Maimnál restünkre ingyen je­ gyet eszközölt ki. (Ketten vgy jeggyel) 1 yen körülmények között többször menetünk moziba. A Madisz Országos Központjá­ nak a mozijeggyel kapcsolatos tájékoz* tatóiából vettük tudomásul a követ* kezőket, Ezen kedvezményeket jelen­ leg csak a Madisz tagjai élvezhetik, azért mert nem politikai párt és csak orosz filmekre. Felszabadításunk után a nagy orosz nép vezetőinek a jóindulatából a Madisz Országos Központjának kérésére sikerült elérni ezt az eredményt Jól esik ezt tudomásai venni. Ezzel kapcso atban egy kérésünk volna, még pedig a következő: Ezen igen jó és értékes példán, amit az orosz filmekkel kapcsolatban gondo­ lok, a többi külföldi (amerikai, angol, francia stb) fnmekre is érvényesíthet* nék az illetékes fórumok Reméltem és hiszem is, hogy nemsokára irhatok ezen a helyen arról, hogy a Madisz* nak ezen kérése nem talál süket fü­ lekre és szerény kérésük valóra válik. Mehetünk ketten egy jeggyel moziba mindig. A Madísz salgótarjáni üveggyári alosztálya a „Muravidék- évadnyitó asztali tenisz bajnokság meg endezése után, ami alig két hónapja múlt el, most újabb asztali tenisz versenyt ren­ dezett meg folyó hó 5 én. A versenyen a békéscsabai Madisz alosztály válogatott csapata is résztvett, amit szeretette) fogadtunk. A verseny megkezdése előtt a közönség elénekelte a Himnuszt. Uiána László Géza üveggyári titkár üdvözölte a ne­ mes versenyen résztvevősét alosztálya nevében. Jelen volt Bozó György is, az Asztali leülsz Szövetség ksiületi elnöke, ki beszédeit intézett a jelen­ levőkhöz. Beszédében kifejtette a sport jelentőségét a társadalom szempont­ jából, melyre nagy szükség van. Mél­ tatta a nap jelentőségét, hol szeretett vendégeink is vannak. A békéscsabai Madisz csapata nevében Hricsoviuyi Pál megköszöni a meghívást. 1947. január 19 re meg­ hívja a salgólaqáai asztali tenisz vá­ logatottat és az üveggyári csapatot. Ezen meghívást elfogadtuk és részt fogunk venni ezen a versenyen is. A sorsolások megejtése után el­ kezdődött d e. fél 10 órakor a ver­ seny. Indultak a kővetkező crapatok : 1. Békéscsabai Madisz. 2. SBSE. (Sál gótarjáni Barátság Sport Egyesület.) 3, SSE. 4. Salgótarján város. 5. Budapest Salgótarjánt Gépgyár. 6 SBTC, 7, St. Üveggyári Madisz. A verseny végétért este fél 6 órakor. A csapatok a kővetkező eredményeket érték el: 1 só SSE csapata. 2 ik G-pgyár. 3 ik SBTC. 4-ik Starján Város. 5 ik Békéscsabai Madisz. 6 ik Smrjáni Üveggyár. 7 ik SBSE Nók is indultak ezen a verse­ nyen. Eredmények a következőképen alakultak : 1- ső Tó>h Borbála, Gépgyár. 2- ik Fazekas Julia, „ 3- ia Moodru Margit, Üveggyár. 4- ik Póczos Ida, „ 5 i’< Spalek Erzsébet, „ 6- ik Bcechlich Maria, B. csaba. 7- ik Stefanek Etel » „ Fotyó hó 4 én, szombaton este 6 órai kezdettel a Békéscsabai Madisz és az üveggyári Madisz csapatok kö­ zölt mérkőzés volt, Eredmény 5—3 a Békéscsabaiak javára. Ez a verseny igen értékes és magas nívójú voit, hol tanulni volt alkalma mindenkinek, mert a sportban is va fejlődés, amit gya­ korlással lehet csak elérni. Ebben hiba itt nem volt. Csak így előre tovább a szép sport feljesztésének érdekében. László Gaza. * Párthírek Pártnapi előadók névsorai 1947. január 14-én Bognár József gépgyár d.u. 2 órakor Pala Károlyné Somlyó „ 5 „ Szluka János Forgács „ 5 „ Tátrai Pál Városháza „ 6 „ Buti Sándor Üveggyár „ 6 „ Bolvári József Bánya w 7 „ Vukovári Gábor Acélgyár n 6 „ Boros Antal Város I. » 6 „ Sándor János Zptlfalva „ 6 „ Mesterházi Lajosné Boglyas 17-én 6 ó. Bercsényi Lajos Rendőrség 17 én 6 ó. A pártnapi anyag: A barom évi államgazdasági terv. Elismerés és dicséret A megyei bizottság etiamerésben és dicséretben részesíti a Salgótarjánt városi bizottság kötelékébe tartozó Somlyóbanya, Bányakastély, Zagyva! rakodó, Bknyakórház és Államrendőr­ ség üzemi pártszervezeteit. A pásztói körzethez tartozó Pernyebánya, Csécse és Ecseg szervexeteít, vezetőségét és összes tagjait tagsági dijaik 1007o*os befizetéséért. E téren példamutató munkájukért külön dicséretben része­ sítjük Jakab István pásztói körzeti tit­ kár, Vllezsál Árpád acélgyári üzemi titkár és Juhász Olga somlyóbányai gazd vezető elvtársakat. Felhívjuk a pártnapl előadók figyelmét, hogy a felsorolt szervezete­ ket és elvtársikat a legközelebbi párt­ napon a tagság előtt követendő pél­ daként emtilsék meg. Lenin emléke 1924 január 21-én balt meg Lénia a szocializmus lánglelkü apostolé. Em­ lékét világszerte kegyelettel fogták meg. ünnepelni. Salgótarján város közönsége is tervbevalle az évfordulóról gyászünnepséggel való megemlékezést. Az ünnepség keretéről, helyszínéről és idő pontjáról legközelebbi számunkbso tájékoztatjuk közönségünket Egyébként lapunk legközelebbi számát a nagy halott emlékének kívánjuk szentelni. Erre már most .felhívjuk kedves olva­ sóközönségünk szives figyelmét. Elmúlt a nagy ünnep, a szeretet ünnepe. Mindenki igyekezett mindazok nak, akik közel álltak hozzájuk örömei Kösxönohiyilvánitas. A vizs­ szerezni. láéi áll. isk. tanítókéra, az elöljáróság A Nemzeti Segély salgótarjáni és iskolásgyermekei hálás köszönetÜMet Titkársága — hála az ország szociális fejezik ki a Nemzeti Segély vezetősé­ vezetőségének, de főképpen Gerőné, gének. Hozzá juttatta* az iskolát 20 Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos négyzetméter táblaüveghez és ereiül gyors intézkedéséért, — meg tett min­ megvedték a ránk tört hidegtől dent, hogy drága csöppségeink, ottho­ naink gyermekei megkapjanak mindent, A Salgótarjáni Hóm Kát Oln ami biztosítja ellátásukat. Sok, sok sókör január 12 én vasárnap d e. 11 köszönet érette a nagyasszonynak, az órakor saját székházéban tartja asszonyok asszonyának. Köszönet derék XL Vili évi rendes közgyűlését, mi.yre önfelá'dozó bányászainknak, akik tekin­ t. tagjait ezúton hívja meg az télyes összeggel seg tették hadbavonulElnökség taink családtagjait Köszönet az acélgyár, gépgyár, salgótarjáni üveggyár, zagyvapaifaivat üveggyár, Hungária Villamos­ 30 holdas termő gyümőc-ö» sági rt. dolgozó munkásaiknak, valamint Karancvkeszi kőr^g'ié! a kereskedők, az iparosok társadalmá nak, akik Salgótarján város értelmiségei­ vel együtt 1946 ban siettek megsegíteni a Nemzeti Segélyt, hogy ml tovább A mezőgazdaság pénzügyi segíthessük a rászorultakat. viszonyai Nagyban hozzájárultak ahoz, hogy Az agrár lakosság pénzügyi hely­ sok családban megjelent a kis Jézus, zete változatlanul nehéz Kevés pást a szeretet és az öröm. Nagyon sokáig van a falvakban, mert nincs érté<esi« nélkülöztük mindazt, amit az 1946 os leni való. A folyó évi gyenge tér :<skarácsony napja meghozott. Minden bői a házi szükségleten felüli rész sem jogunk megvan hozzá, hogy reményünk e’cgendő a terményadóra és bevio galvalóra váljon, hogy mindég jobb és tat|sra. • A lövedelero né.kül; g»/d* jobb lesz. Drága szép hazánk rálépett tekintélyes adóhátraléktól fái, me y a arra az útra, amely járható, a szeretet, jövő termésének rovására megv Mi a megértés útjára. még túlnyomórészben teljesen &d tUg December havában a Népjóléti mentes az agrár lakósság, de szegény Minisztérium hathatós támogatásával sége és lerongyolódottsega altalabsn annyi segélyt nyújthattunk gyermek­ példa nélkül álló, eladósodása vision! otthonaink és eleeetteink részére, ami elkerülhetetlen. A hosszabb lejáratú meghalad minden elképzelést. Legyen kö'csönt egyetlen gazda sem nélkülöz­ jelszavunk a jövőben is, mindent gyer­ heti. A bankélet alig kezd induni A mekeinkért I Neveljük őket nemzetünk­ kamatláb rendkívül magas. A megin­ nek, msgabizóan, önérzetes demokrata dult állami hitelakciókat ezek röód polgároknak. Eiesetteinket pedig támo­ lejáratú volta miatt a gazdakörön^ gassuk, mert hozzátartoznak ahoz a nem tudja igénybe venni, mert tudati­ nagy családhoz, amely magyarnak vallja ban vannak annak, hogy az ui termé­ magát — ha igen — úgy éhezni, nél­ sig azt visszafizetni képtelené*. A külözni ebben a honban senkinek sem miskolci Gazdakamara különböző teszabad. terjesztésekben mutatott rá a pénzügyi December havi és karácsonyi ki­ nehé Bégekre s azokra a mego dán mutatásunk alapién, az alanti részlete lehetőségekre, amelyekkel a gazdatarzés szerin* igazoljuk, hogy megtettünk sadalom pénzügyi viszonyai rendez­ minden tőlünk telhetői, hogy enyhítsük hetők. a fájdalmakat és a nyomort. December havi juttatásaink kimutatása ; Arra kérjük a L elvtársikat, befy Gyorssegély elmén kifizettünk 173.56 Ft a „Kőnkéi Sx6“-nik saint koslemenyvlt Bányászaink badbavonult családtagjaik­ kéziratét a papiros egy oldalén és lehetőleg Untéval Írva küldjék be kosaink. nak saját hozzájárulásuk révén 10.580 Ft * Saorkeutöseg. 173 kg EB liszt 67 „ Finom liszt 24 50 „ gríz 886 „ burgonya 34 50 N vöröshagyma 217 50 „ zsír 75 50 „ mosószappan 297 20 R bab a 32 „ cacaó 19 „ só 666 „ cukor 445 50 „ szárított tészta Hirdetéseket felvesz a 279 „ tejpor kiadóhivatal: Fö-u. 45 729 21 „ húskonzerv 30 „ zabpehely „MUNKÁS SZÖ12 w gyermektápszer .50 „ tejpasztilla. demokratikus hetilap. 935 doboz halkonzerv Felelős szerkesztő : dr. VASS GYULA 40 M befőtt Felelős kiadó: MEGYEHÁZYLAJOS 1417 szelet csokoládé Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-u 45 149 tabletta orvosság Kálira tok erre a eimre küldendő. 63 darab ruhanemű 360 csomag kórházainkban kezelt Nyomatott Végh Klímán kóayvnyomdaiabu Salgótarján. Fő-otca 66. betegeink részére karácsonyi ajándék. Karácsony hava a Nemzeti.Segélyben Bérbeadó Hirdessen MUNKÁS SZÓ-ban � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00241.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1947_01_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1947-01-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 3. évfolyam 2. szám (1947. január 12.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula