https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9b2d933a4f102915ab1c7ab76b0869eb.jpg 80aff4c109e4eb995eaade21db4de3e2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/26e1cf9f67d1f59d0346dc1e2336176a.pdf 75f83ae693870d39726c628ac39f085a PDF Text Text DEMOKRATIKUS HETILAP II. évfolyam. Salgótarján, 1946. 42 szám. dec. hó 25 Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetési ár: Egy hónapra 2 Ft. 40 f. Negyedévre 7 forint. Karácsony a béke ünnepe Talán nincs elkoptatottabb szólam, mint az, hogy karácsony a béke ünnepe; egy nap, ami­ kor hagyományból, gyermekkor­ ban tanult istenfélelemből, vagy őszinte kívánságból a béke vá­ gyával, érzésével, rögtönzésével telitjük el szivünket és szelíd­ séggel és békülékeny fejjel, aján­ dékozással igyekszünk magunk körül rövid időre megvalósítani azt. A gazdasági, társadalmi béke idején valóban kopott szólamnak tetszik. Miért kell békéről beszélni, amikor nem robban körülöttünk a dinamit, gyilkos fegyverek nem emelkednek pusztításra és a diplomácia zöld, vagy fehér asz­ tala mellett hathatós érv gyanánt ne n a hajóágyuk, bombavetők és tankok számát emlegetik. Igen, nagyon kopott fogalom a béke fogalma. De épen mert évezredek koptatták el, mutatja, hogy milyen közszüks ?glet és mennyire kívánatos volt valaha és ma is a béke fogalmának eleven tartalma. Mert minden kor megvivta a maga háborúját. Az egyik csukott ajtók mögött, a másik a lélek mélyén, a har­ madik a társadalmi igazságtalan­ ságok irtózatos feszülése mögött és a negyedik karddal, ágyúval, bombával, holtestek hekatom. báival. A látszólag békés felszín alatt máig minden társadalom állandó háborúban élt és a béke gondolata csak a magasan ra­ gyogó csillag volt, melyet lehe­ tett mindig nagyon áhítozni, de elérni nem. Bizonyára nem volt békétlenebb kor a mainál és éppen ezért egyik kornak sem volt annyi joga a béke gondolatához és a feléje való törekvés minden áron való kikényszerítéséhez, mint a mainak, a mienknek. Ne ejtsen azonban kétségbe bennün­ ket sem a harci szellem, mely immár negyven esztendeje tölti be a világ minden zugát és ne ejtsen kétségbe az egyre hatal­ masabb erővel jelentkező béke­ vágy sem, mert mostan sohanem látott dolgokról van szó. A mi korunkban a háború min-1 den vad szelleme egybesereglett és a bekevágy minden'forrósága megtelitek bennünket, mert nem kisebbről van szó, mint az em­ beriség minden ősellenségével szemben való végleges leszámo­ lásról és a tökéletes béke társa­ dalmának, a szocialista társada­ lomnak megteremtéséről. Éhez pedig minden harc és mindén békevágy kevés. Ha az egész történelmi múlt minden gonosz hatalma és min­ den tiszta, evangéliumi tisztaságú Megjelenik minden Szerkesztőség és kiadóhivatal : Fő-utca 45 szám törekvése a jelen szeles világ­ gazdasági és világtársadalmi alap­ jain kell, hogy találkozzék, — semmi sem jobb mint a csorbí­ tatlan harckészség és a mara­ déktalan bekevágy. Ne hunyjuk be tehát a sze­ münket a karácsony örök ténye, a béke ténye előtt, melyet jel­ kép sen a mai nap hordoz és ne hunyjuk be szemünket a nagy harc ténye előtt sem I A ma harca és békéje a jövő, a tiszta, be sületes. tökéletes emberi jövő tanúbizonysága. És további lé­ péseinket jól és eredménnyel csak e tanúbizonysággal tehetjük meg, V. Gy. A dolgozók küldöttsége a M. államrendőrségen és az ügyészségen A forint védelme érdekében a salgótarjáni iparmedence munkaaaága tan ét megmozdult é» erutta' a rend ör<ég-t és a bíróságot kereste föl, hngy kissé be'e tekintsen az igazságszolgáta tásba,. hogy az mennyire méri lelkiis­ meretesen büntetését a demokráciát romboló árdrágítókra. 1946 december hó 18 én egy kb. 50 —60 főből ál'ó dolgozókbó' megszer­ vezett kű'döitség kereste fő a rend őrségen Boros Ferenc r fhdgy ot, a bűnügyi osz’ály vezetőiét, hogy feivi lágositást kapion azokra az eddig el kővetett árdrag'tó bűncselekményekre, amelyeket részben a rendőrség részben pedig a forint*édö bizottság tagiai lep leztek le A küldöttség elsősorban arra volt kiváncsi hogy nem sikkadnak e el valahol ezek az akták és az igazság szolgáltató szervek valamelyike nem nyu’t e .segédkezet a forint ron'óknak Boros r. fhdgy a küldöttség kivánsá gára minden kérdésre kielégítő választ adott és megnyugtatóan bebiznnyi'otu, hogy a rendőrség a leggyorsabban és leg elkiismeretesebben mit.den ardagitó visszaéléssel kapcsolatos ügvdar-bot fe'dolgoz és az illetékes államügyész­ séghez további’ott. Boros r, íhdgv vá­ zolta a rendőrség neh'z helv/e'ét a csökkentett létszám következtében és rámutatott arra, hogy amennyiben a forint védő bizottság az ellenőrzésben segédkezet nem nyújtana, úgy az el lenörzés egyenlő lenne a lehetetlennel. A kü'döttség a rendőrség hivó szavát megértette és Ígéretet tett arra, hogy a jövőben még foko’oltabb se gitséget fognak nyuitani Boros fhdgy a maga és beosztottjai név ben meg ígérte, hogy mindent el fog követni azért, hogy az árdrágító bűneseteké ményekkel kapcso'atban soronkivül in­ tézkedni fognak és a jövőben m*g gya VASÁRNAP konbb ádogó razziákkal fogta ellenő­ riztetni arokat a felelőtlen elemekei, akik minden áron meg akarják rontani a demokrtci fegyverét a forintot. A rendőrség öl a küldöttség a járaabiróiag épületébe vonu t, ahol az éppen ott tartózkodó dr Szokoiy ál lamügyéar, aki egvben a baassagyarmati ál amügyés/*ég elnöke, valamint dr. Kémény balassagyarmati viz«g«lö biró fog-diák. A kú dö’taég nevében először Kis* elvlá a vázolta a munkát sag nehéz helyzetét éa mu'atott Yá ar- | ra, hogy ezen kü'döttség a egnagtobb nyuga'o i ban és rendben vor>u t az ügyészségi elnök eié, hogy hangot ad ion non kívánságának ami az összes dolgo'ók kívánsága Igyekezett meg magyarázni, hogy a mur4ás«ág a mai neh*z viszonyok közö't mindent el fog kövein', hogy a forintot tü<zelvassal megvédje, de »-bben egédke zet kér az al nmügy^szseg, valamint törvényszék beosztotqai'ó. mert ha az ig«zsag«zo g.Hatás nem fog úgy mü* kögni hogv megfé em its* a bitango kát. akkor a munkás* g nrm riad vissza attó sem, hogy saját nuga bírája le gven E/u’án a nőszÖveneg részéről P«l« Ka>oyné kért sz> t. a i elmon do’ta. hogy a dolgozó férfiak mellé fe «orakomak a nők is és fokozatos munkával fogják elősegíteni, hogy az igaz«ag*rolgá »atás eiá á 'itták az ár drag lóka', Pala elvtársnö kérte az üg* Mzségt elnököt, hogv a kis bűnö­ zőkkel szemben se legyenek tu; eb nézőek, meil a»okbó’ let nek a nagy bűnözők, az a kis ember, aki az ar d agíias e követébe pillanatában, mon­ dóit* tovább Patáné, nem gondol csa* l«>d|éra és ai eset eg e’kövelkezendö bün'rtéwre, az nem érdemel kíméletet. A piaci kis árdrágítók éppen úgy a szegény do gőzök kezéből ragadták el a filléreiket mi at bármelyik nagyobb, illetve vagyonosabb drágító. Páláné a nőszövetseg nevében szintén kifejtette azon álláspontját,' hogy a nők sem fognak visszariadni semmiféle eszköz, tői annak érdekében, hogy a forintot megvédiék. A küldöttség még néhány tagia szólt az ügyészség elnökéhez, maid ezután az elnök ur. valamint a vizsgálóbíró ur válaszolt szavaikra és Ígéretet tettek arra, hogy a jövőben hapok alatt fogják letárgyalni az árdrá­ gító visszaéléseket. ígéretet tettek arra nézve is, hogy ahol súlyosabbnak lát­ szik az elzárásos büntetés, minden esetbea azt fogják alkalmazni és azok­ nál a feketéző munkakerülőknél, ahol néhány napi elzárás nem járna ered­ ménnyel, ott a legmagasabb pénzbün­ tetést fogják kiszabni és igy teszik le­ hetetlenné őket A küldöttség a legnagyobb rend­ ben hagyta el a Járásbíróság épületét és reméljük a kellő eredmény is meg lesz. Rémhirterjesztés Az utóbbi időben mind gyakrab­ ban hallhatók a legelképesztőbb rém * h rek, melyek szerint éjszakai vetközteléaek, rablások, utonállások és egyéb bűncselekmények fordulnak elő Felkerestük ez ügyben a rendőr­ ség bűnügyi osztály vezetőjét, aki a legnagyobb meg epetésünkre elmondta, hogy a városban, sőt még a járás te­ rületén sem történt egyetlen vetköztetés sem. Egyéb bűncselekmények a szokásosnál gyakrabban nem fordultak elő. A rendőrség a legnagyobb erélylyel nyomoz a rémhirterjesztők után és azokat szigorúan büntetni is fogja. Ugylalszik a reakció most ezt a fegyvert választja, hogy a jóhiszemű emberekkel ismvt elhitesse azt, hogv a demokratikus Magyarország kö'bizlonsaga nem javult, hanem romlott. Gyenge fegyver ez e lenünk - és ezt könnyen ki Is fogjuk védeni Felkérjük mindazokat, akiket rém­ hírekkel próbálnák befolyásolni, ezeket a rémhirterjesztöket haladéktalanul jut­ tassák a rendőrség kezeihez. Kétszeri szószegés és ami mögötte van cim alatt a Szabid N»p ismertette, hogy a nemze’gyü es pénteki ülésén a reakció másodszor követett el merény­ let a munkáspártok ellen. Mi dolgo­ zók ugv .á’iuk, hogy azok az urak, aHk „többséghez" jutót ak a parlament *n b« túl biztosnak érzik magukat a nye­ regben, mert ma már uyi.tan helyez­ kednek erembe azokkal a demokrati­ kus vívmányokkal is, melyeket még a Ho-’hy rendszer sem látó *! jónak tá­ madni. Csak e őre urak, azon az utón, amelyikre léptek, le azzal az álarccal ami mögé eddig meghu^dtak b gy �2. 1946. dec. 25 lássa a magyar nép, hogy kik tulajdon * képpen nx ellenségei, kik azok, akik a magyar népet elakarják szigetelni * világ demokratikus népeitől. De figyel * meztehük Önöket, hogy az a játék, amibe kezdtek, nagyon kockázatos ö >ök egy lapra tettek fel mindent. Am legyen. így megismerjük kik azok, akikkel a népnek egyszer le kell szá * molni, s bármennyire bíznak erejükben majd megválik, hogy)ebben az ország ban ö ök-e vogy a nép lesz az ur. A ,,Munkái Szóu válasza a Szociáldemokrata Párt salgótarjáni járási titká­ rának Nyílt levelére Lapunk 1946 évi december hó 8. i szamában a vezércikk egyik mon data így hangzóit: „a Szociáldemokrata Párt stagnál, az újonnan jött tömegek jobbra igyekeznek tolni a pártot**. Csorba János járási párttitkár a mondat tartalmát a pártra nézve sér'Anek arintla és egy túlságosan hosszú levélben vitatva helytállóságát, ennek közlését kérte. A szerkesztőbizottság kérésének teljes mértékben eleget is tett volna, ha lapunk terjedelme ilyen bosszú köz­ lemény lekö/lé ét lehetővé tette volna. Köte'* sségűnknek tartottuk azonban lapunk szerkesztői üzenetében a közlés akad> v»iról őt értesíteni. C'O’ba Jinoj párttilkárt ez nem elégítette ki. mert kifogásait röpiratban terjesztett „Nyi't levél** alakjában tárta a negvközönség elé) Énnek egy pél­ da nya kezeinkhez jutott Fai'a-iuk a félreértést. Minket nem vezetett rosszindu at és vitatkozást 'égy, csak s fegyvertárnak soraiban mutatkozó jelenségre mutattunk rá — igen tárgyilagosan — a mi olva‘ókö* zönségünk előtt. Csorba Jánosnak fi­ gyelmébe ajánljuk egyébként a múlt vasárnapi Népszavát, amely Peyer Károlvék szomorú szereplésével fog lalkozik. Mi nem kivániuk követni a nyilt levél Íróját arra a veszedelmes terű etre, mert mi őszintén akarjuk szolgálni a munkás egységet és annak gondolatát. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a zavartalan munkás egység fogja bizto sitani a népi demokrácia fejlődését. Ezt az őszinteiéget elvárjuk a nyilt levél Írótól is. Mi tisztába vagyunk a mi erőnk­ kel, különösen a medencében, de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ilyen sajtócsatával meg mérgezzük a légkört Szerkesztőbizottság Olvasd a SZABAD NÉP-et! Ez a magyar dolgozók lapja ! Mit tett a MKP a fala dol­ gozóinak érdékébeh k8zegészségügyi szempontból. A falta dolgozói részére gyógy­ szertár létesítését kéri a népjóléti minisztériumtól. A falu dolgozóinak sorsát átérezte a MKP vezetősége. Napi fársdságos munkájuk után tis, sőt 15 kilométert Is gyalogolnak, hogy beteg ségűk esetén a gyógyitalhoz szükséges gyógyszert részűkre átvehessék, A fárad­ ság okozta kellemetlen közérzettől akar­ juk a falu dolgozóit mentesíteni. A MKP együttérezve a falu dől gőz ival tette meg a szükséges lépése­ ket a fent említett céljuk llíráse érde­ kében a népjóléti minisztériumnál, N- grádmegyer és szomszédos községek dolgozóinak érdekében. Karácsonyi népszokások A KARÁCSONYFA története és eredete z Élet és Tudomány című lap nyomán) (A A föld legtöbb népénél szokásban van már ősidőktől fogva a tél fordu­ lását összekötni a természet felszaba * duláaável, a tavasz ébredésével meg­ ünnepelni a világosság győzelmét a hí deg és sötétség felett. Az ószövetségben éppen olyan nagy ünnep a sol Invictus, a vita, vagy­ is a legyőzhetetlen nap és élet ünnepe, mint a hinduknál a Pongol, a perzsák nál Midhras, az egyiptomiaknál Osiris, a rómaiaknál Saturnus, a germánoknál Freya A napforduló éjfszakáln ember­ feletti lények (árnak a fö'dön, varázs­ lók és jövőkutatók működésbe lépnek, kísérteties és reményteljes órák... a világosság viaskodik a sötétséggel.,. Az egyház a világosságot a te­ remtéssel, vagyis Adárn és Éva szüle lésével képcső ja össze, ezért telte az ó születésnapjukat Krisztus születés­ napjával egy időre, december 24 és 25 re. A rómaiak ezeken a napokon megvendégelték az élőket, a germánok pedig a halottaikat, A naptárszamilás gyakran válta kozott Karácsony napja is előre hátra ugrott Tulajdonképen már decemberelőtt Katalin napjává1 kezdődik a Karácsony és tart egaszen március 1 ig. így kará­ csonyi ünnepség a iucázás is, a gyere kék Mikulása is. Karácsonyi szokás a fagyöngy fcaggalása a lámpára és ka rácsonyi szokás, amely a m slani far­ sangi játékok őse... az állati bő be öltöztetett szellemei való játék ... A karnevál jeim'zcs felvonulásai is ezek bői a régi szokásokból származnak A régi rómaik március elején tar tolták .az uj esztendő bekös<öntését Később, Kr. előtt 153 ban január 1 érc kerül tt ez a nap. Ennek a bizőnytalanságnak 1691 ben XI Irce pápa ve­ tett végett azzal, hogy vég ege»en ki jelölte a január 1-ét a polgári é * első napjává. Az egyházi év kezdete nem esik egvbe a polgári év kezdetével. Az ad­ vent e ső napjától (december 8) szá­ mítják az egyházi évet. Karácsony ünnepkörének és szo­ kásainak gyökere ősembert. E»t a jelleget, ha keressük, ma is megtalál­ juk. A katolikus egyház ugyan a po­ gány mithoszokat, vallásos cselekmé­ nyeket, szokásokat elkereartényesiti. Például a negyedik század közepéig knrácsony ünnepe összekapcsolódott január 6 al, ugyanezzen a napon ün­ nepelték a rómaiak a legyőzhetetlen napistent: Sol invictust. December 25 ike pedig szü etésnapja Mithrasnak, a perzsa napistennek is. Még ma is szokásban vanadvént kezdetétől fogva betlehemezés. Leg­ inkább énekekben vagy párbeszédek rigmusokban mondják el Jézus szü­ letését. Pásztornak, napkeleti bölcsek * nek Öltözve, ragasztott szakállal, szőr­ subával, hosszú bottal, kezükben ki­ világított kis betlehemmel járják be a vidéket a gyermekek. Volly István a betlehemesektől gyűjtötte össze szá­ munkra azt a szöveget, amely része ennek a dallam és szÖvegsnyagnak, amelyet még ma is Za ától Szatmáríg csorbítatlanul őriz meg parasztságunk. A betlehemezés általános eürópai szó kás volt, de a nyugati városokban már eltűnőben van. Maga a betlehemezés szokása .kétféle gyökérből táplálkozik Az egyik a pogány misztérlumiátékok, amelyek templomokban kerültek előadásra s ebbe fonódott azután bele az ősi nap megújulás Ünneplése, amelyet nálunk őriznek meg legépebben a regösök .Az ö szerepük a termékenység varázslás A másik eredete a bellehemézésnrk a gonosz szellemek, kisértelek, hazajáró lelkek távoltartása. Volly István statisztikát készített arról is, hogy a budapesti gyermekek iskolánként milyen százalékarányban vesznek részt a betlebemezésben. Az egyik iskolában 37 százaléka a gyenne kéknek jár el betlebemezni, egy mánk iskolában szegényebb környéken, 70 százaléka a kisfiúknak ölti fel kara csooy előtt a subát és veszi kezébe a pásztorbotot, hogy énekével megke réssé a néhány karácsonyi forintját Amikor igy karácsonytájt vígigmegyünk a Dunaparlon, hirtelen azt’ gondoliuk, hogy fenyőerdőben járunk.: Cserépbe ültetve, kis Látványokba e-ő * { silve, vagy nagy vastartókban szabá-| íyos, zö'delő fenyőfákat láttunk Ere két a fenyőfákat a vásárlók haravivzik a kerácsony estéjén feldíszítik, gyér ' tyákkal ékesitik A karácsonyfa története, kelet- : kezése és jelkepezésc m *g nem teljesen j ismeretes Va ószinü, hogy a Kita in i napi éa Borbálanapi zö'dág, a ruaiu'fa és lucsbuza rokona, vagvis az örökké élő természet jelképe, amely szeret c *M hoz. Vgyanide larto/ik nz angoloknál I haamálalos fagyöngykosreru vagy cso­ kor, amelyet a lámpára függesztenek . és azok, akik alatta állva megcsókolják , egymást egy esztendőn belül házasságot kötnek A rómaiak is ajándékoztak ' egymásnek ző'd ágacskát, a strenar t, ujesztendő napién. Brant említi még Narreribuchiábao elsőbben a karácsonyfát. A V7L szá­ zadi stranburgi leírás szerint a kará­ csonyfa leijeién azonos a mai kará­ csonyfával . . karácsonyfát készítenek rá pt.pir aból rózsákat akasztanak «Gtér ínyeket, cukorkákat ** Nem lehe tétlen az sem, hogy a karácsonyfa szü óhazája Elzász. Ugyanis ott ma is szokás az, hogy apró fenvőfála * fel díszítenek szalagokkal, alakocskakkal felállítják egy nagy téren vagy a falu kutjára, elsőprik a havat és kőrül’áncolják. A karácsonyfa még rengi b *n németországban sem volt ebben a for­ mában elterjedve. Egy nürnbergi réz­ karcon például vízzel (alt edényben lombot ágat lá’unk, amelyen a‘n>s, d:6 és cukorka függ A karáconvhn rgő gyertyák ta'án azt jelképezik, hngv kivirrgozrak a fák karácsorv éjszaká­ ján. A gyertyával df.zitett fáról erő adatunk lt85 bői, S>ras *burgból szár­ mazik, E/crnyo!csz *zÖ'ben L’pcMbin is árultak mar karács fát. Eser­ nyő cszázf ízben Berlinből van hasonló pdalunk. Angliába Kóburgi A btrf, Viktória királynő férje vitte az e< *ő karácsonyiét s Euópn többi állnmtbzr. is németek, leginkább kerp *kedelnű utazók révén honosodott meg n szo­ kás. Még Bmerik»»b» i« elju'ottak ve c. Nálunk a XIX században kerü t. a karácsonyfa n gnzdugabb hé/a> a*z tatára, kü>várówkb *n, faluhc-yen r ég ma is ri'ka'áfis/ámba megy san.^g'ar rép inkább kitart a sokszáz észter dón keresztül sértetlenül megőrzött verses rigmusai,' a pásztoroknak a háromkíra vokk'l történt karácsony *-)! szakai párbeszédei, a kántál&s és betleheme*s z kedves karácsonyi szokása mellett ORSZÁG—VILÁG A parlamenti események ismét bizonyítják pártunk régebbi sajnálatos megá lapitásának helyes voltát ÁKj gazda part rossz útra tévedt poitikéja akadályozza a koalíció harmonikus ö«szmüaödevét. Igazolja ezt külőnöskrppen a nemzetgyűlés egyik muHbeti ülésé, amikor is a dulyok féle'párt és a kis­ gazda jobboldal reakciós összefogása folytán, minden előzetes pártközi meg egyezés me főzésével megszületett az a törvény, amely a Hingyát felmenti a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja ellenőrzése alól. reskede emügyi miniszter p New R- pub­ lic című ío yóiratban vezérei két ir Cikkeben sikra száll a szabadságot és munka ehetőséget biz.tosi’ó békéért és ostorozza az imperialisták háborús tö­ rekvését A továbbiak folyamán e is merő hangon ir a kerti demokráciát . képv selő szovjet kommunizmusról » kő tliövőben vizsgá‘6bizotlsag utazik a görög helyzet tanu'már.yozásara és gyökeres rendezésére. o—o A fiatal Szovjet szövetségi köz­ társaság a fejlődés alján m'rföldes éptekkel halad e>öre. Moszkvai hírek szerint a célszerű lakáspo ilika ered méoyeképen egymásután születnek az uj munkástelepülések. o—o Angliában a háború okozta nél­ külözések következtében, egy edd'g ismeretlen gyermekjárvány ütö'te fel a fejét. Az orvosok mindent elkövet-^. nek a kórokozó baktériumok felkuta­ tása érdekében. Mi magyar dolgozók nem csodál­ kozunk azon, hogy a Kisgazda párt reakciós jobbszárnya és a "'agyar de­ mokrácia szégyenfolttá, a Sulyok part egymásra talált Vártuk ezt. Csupán azon ütközünk meg némi felháborodás sal. bogy az a part, amely a régi, gyászos emlékű idők itifelejtett vaska. lapos maradiságával látszólag legjobban küzdött a polgári jogok éa pártközi megállapodások betartásáért, követte el elsőnek a koalíció egyensúlyának meg­ bontását éa a polgári világnézeten ala­ Miskolci távbeszélő jelentés be­ puló bürokratikus eljá áa megsértését. számol az ottani Szociáldemokrata párt­ Ugylátszik tényleg csak látszólag küzd szervezet végrebajtóbizottságának til a demokratikus felemelkedésért. takoző Üléséről A bizottság tévbalot küldött a központi vezetőséghez, amely o—o ben elítéli a Peyer féle reakciói meg­ A demokratikus átalaku'ás terén mozdulásokat. vívott harcban a világ dolgozói ujabh o—o győzelmet érlek el. Az újonnan alakult Gazdasági tárgyalások Indultak a Groza kormány nemzetgyűlési bemutat­ Szovjetunió él az USA között. kozása során a Román Kommunista Párt ismét bizonyságot tett demokra * Francóék bukat előtti New York­ tikua érzületéről: ugyanis a nemzeti ban tömeg tüntetéseket tartottak a •égi vitával kapcsolban oly erélyesen spanvolnép szabadságtörekvésének mél­ foglalt állást, hogv ezzel lényegesen tánylása érdekében megkönnyítette a Romániában élő vé relnk helyzetét A szerkesztőség hivatalos fo­ o—o gadó óráit minden héten szerdán Henry Wallace, á volt USA ké­ délután 5—7 óráig tarifa. �1946. dec. 23 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszonkilencedik évfordulója 5. Uj korszak az emberiség történetében. Ma az égisz haladóvzellemű em­ beriség tnegücinep i az Októberi For radeiom huszonkilencedik évfordu óját. Ha egy szóval akarjuk jeli *mezői ezt a íon *da mat, a sok százezer ázó kö zö't, íme yel az emberileg alüoto'l. nen« taUlu >k megfe e óbbe<, mint ezt. „m abud * g Az 0 4i<.ben Forradeiom O «> */ *r«g o< öhb, min' száz int hőnyi do *go/oiat le i/dbudroít* az mptian mu« igaiaboi Fen.b'di otía az önkei yuraiomtói elnyomott népeket, teipa poútikai és gazdasági egyenjogúságot és ihatni függetlenséget adott nekik. Megszabadította Oroszország sok milliói munkásosztályát a kapitalista kizsákmányolás mit den borzalmától, a vá sigoktól, a munkanélküliségtől Megszabadította a sokat szenve­ dett orosz parasztságot a jobbágyság minden csökevényetől e> odaadta a népnek a földbirtokosoktól elvett földet. Megszabaditotta az intelligenciát a töke szel emi elnyomatásától, a mérnősnek, agronomusoknak, orvosoknak, műrészeknek, íróknak soha nem látott szabadsagot hozott, bogv önkéntesen éa tudatosan szolgálhassanak a szabad népnek. Megszabadította a katonákat a régi kaszárnya! pálcauralomtól, a köz * katona emberi méltóságának megcsu * (órásától. Szabadságot a népnek I Ezt adta a nagy Oatóberl Forradalom, mikor uj korszakot nyitott meg az emberiség történetiben. A forradalmi győzelmek nagy vezérei, vezetői és szervezői — Lenin és Sztálin — nem egyszer mondották, hogy a nagy Októberi Forradalom .gyökeres elfordulást jelent a világ népeinek történetében a régi kapita­ lista világtól, az uj, szociadata világ felé." Mi hozta az emberiségnek ezt a forradalmat 7 Milyen uj utat nyitott meg előttünk 7 Mi újat adott a társa dalmi életnek és a társadalmi öntu­ datnak 7 Az Októberi Forradalom először Is véget vetett annak, bogy az embzr embert kizsákmányolhasson. „A kizaákmányolókat leváltották, a kizsákmányolás megmaradt, — Ilyen lakonikusan jellemezte Sztálin genera * lisszimusz az összes korábbi forradal­ mak történelmi eredményét, amelyek a kizsákmányolás egy tormáját egy másikkal helyettesítették: rabszolga­ tartók, földesurak, bübérurak, kapi­ talisták. így volt ez a régi Rómában, igy volt ez a XVIII. századbeli Francia országban, igy volt ez a múlt század közepén Európa más országaiban. Az Októberi Forradalom meg­ szüntette a munkások kizsákmányolá­ sát, Visszaadta a népnek azt, amit a kizsákmányoló osztályok elvettek tő­ lük. A gyárak, üzemek, vasutak, bá­ nyák a nép vagyona lettek. A parasz­ tok megkapták a földesurak fö diát. Az értelmiség többé nem a gazdagok­ nak szolgál, hanem a szovjetbiroda­ lomnak. • ----Az Októberi Forradalom az első a történelemben, amely nem a kizsákmányolók egyes csoportja ellen irányult, hanem a ktzsákmárfyolás, mint olyan ellen. Az Októberi Forradalom elsőid­ ben adta a hatalmat a nép túlnyomó többségének kezébe, — a munkások és parasztok kezébe. A történelem folyamán elsőizben vették át egy állam igazgatását egy *zeiü emberek, akik a dolgozó u<p huaboi és verebő valók vonab. „Samunk vagyunk, minden le klünk,* mondta a Lancia kötő éa communard, Eugen>* Po ier- neinzd Lön műnk kd-la. fi. v«a>b«n akik tegnap még elnyoino't, sat yaiga'oi', |ogíi>e toi< inunk arabok nnia>, ib» a.| •Hami lei yriők, ak«»> m» g <<u<atták a vi agi.ak, h« g\ Ili it k* p>‘»ra a n< p fiai A 0 i b* i Fof'udarni rí erő a Ö iraieu.b fi, amey a* iilamhaia mat a nép túlnyomó többségének kezebe adta. Az O*lóberi forrada<om volt az első, ameiy a nagykupilaiisiák és föld birtokosok tulajdonai nkCionalua ta. A lörléne en> foiyaman először vájtolU fel a magantu aidont a köztulajdon társadalma, a szocialista társadalom A kapitalista verseny anaicbiáját és káoszát, amelyet velejárt a leter­ melés elkerúlhelet en vakaga, felvél tóttá a tervszer ú szocialista gazdaság. A természet kincseivel folytatott ka pitalista rablógazdalkodast leváltották a szocialista technika kuhurmodszerei Uj ta átalányokat, amelyek fe>ba»zná nását a kapitalisták nem tartották ér­ demesnek, a nép szogálataba állították. Azokat az óriási összegeket, amelye két korábban a kizsákmányolok kedv­ teléseikre költöttek, most munkáslaká sok építésére, gyermekkertekre, kór házakra, iskolákra, klubokra költik. — A gazdagok luxuspalotái a dolgozók szanatóriumai és Üdülői le^ek. Az Októberi Forradalom az e’sö a történelemben, amely a kapitalista magántulajdont köztulajdonnal váltotta fel. Az Oatóberi Forradalom az első amely a népnek nemcsak politikai, hanem anyagi eredményeket is hozott. Hihetetlenül rövid idő alatt leküzdötte Oroszország technikai gazdasági lerom­ lottságát. Még aki nem látta a régi 0 o»zországot, az is könnyen elképzelheti, mennyi munkát kellett végezni a szov jet népnea például ahhoz, hogy mo dern ruházatot juttasson millióknak, hogy helyreáilitsa a hétéves háborúban tönkrement városokat, hogy felépitse a régi Oroszországban nem ismert iparok gyárainak és üzemelnek százait. Tíz—tizenöt év békés szocialista építő munkája elég volt ahhoz, hogy a szovjet utakoa nyüzsögjönek az első rendű, szovjetgyártmányu gépkocsik. Távolsági, gyorsasági és teherbíróké pességi repülőrekordokat szovjet re­ pülőgépek szerezték meg. Minden ten­ geren és óceánon ott voltak az orosz hajók, a kolhózok földjein felz^gtak a traktorok és kombájnok motorjai. A Szovjetunió a mezőgazdaság mechanizálása terén az első helyet foglalja el a világon. Szövjet erőmüvek gátjai szelik át a sebes folyású orosz, ukrán és grúz folyókat. Az ország energeti kai mérlege százszorosra emelkedett A fö d alatt a vi'ág legjobb vonatjai futnak, amit Moszkva minden külföldi látogatója igazolhat A régi orosz városok mactka’ejes utcáit felváltották a széles, aszfaltozott főútvonalak, a munkások düledező há­ zainak helyén pompás, emeletes épü­ letek emelkednek. A szovjetemberek uj iskolák, színházak, klubok, kórhá­ zak és szanatóriumok ezreit építették fel. Két évtized alatt megvalósitották, amit a cári Oroszország kormányzói évszázadok alatt sem tudtak megte­ remteni Az Októberi Forradalom az e’sö a világon, amely anyagi ered ­ ményeket hozott a népnek. Az Oatóberi Forradalom elsőnek 3. valósította meg a népek barátságát egy aoknvm/etiaág ü bitód* on ban. A cári O ostorai*g npti, ame­ lyeknek ezeiőil írásuk sem vu t, atr.i lyrket a cárizmus e'ovomolt és elfe tejtett, cuii den lehetőséget megkaptak arra, hogy formában nemzeti. Urt«l» mahan p-dg S'ocia ista hazai kuhurá juhai kitel estiek. É. ekk or a kis lezgin nép sorá­ ból kivé t egv cuidáiato- kö tő S'Ueiman S •»a tsz k »j, akii G’ikij a XX za/ad Hotn*r«>s«nak nevezett. Av-or Ki/ohS'lMn sztepp irö* az eg -*»/ vu-gra Meiröpprntek u százéves D/»ambui • «gó<t d«laí- Akk r a l»ugi«ek, az üzbewek. a tad'-Kok is mrgmu'a’isk, h< gy vannak u ű>razría, tudoraik év IIÚiM, Ahol még nem régen sleppék voltak, ipari városok tám-d'ak A víz nélküli közrpazsiai sivatagokra a nép munkája csatornákon át vize! vezetett, az ország másik vegében ped'g. Be o rutaijában lecsapollak az örök mocsa rakat. Felvi ágzott az ukránok, bjeio ruszok, a gru'ok és örmények, az azerbajdzsániak és üzbégek, az esztek és lettek, a litvánok és karefo-finnek kuturája és gazdasági élete. A régi, nemzetiségi torzialkodás helyett a nemzetiségek egyetlen nagy baráti családba tömörültek. Az Októberi Forradalom az első a történelemben, ameiy meg valósította a népek barátságát és testvéri szövetségét. Az Oktőbeii Forradalom volt az első, amely teljesen egyenjnguvá telte a 'érfit és a nőt. a gazdasági, állami, kulturális, társadalmi és politikai élet minden terén E őszőr Oroszországban kaptak a nők vá'aszlójogo: és soraikból ha marosan kiváló állami és gazdasági funkcionáriusok kerültek ki. A Szovjet birodalom sok olya*1 nőt ismer, aki nagy iparvállalat igaz* gafóia, vagy kohói elnöke, helyi tauacvszervek vezetője, akadémikus vagy miniszter. Lenin még 1919 ben mondotta azt, hogy „a szovjethatalom többet tett a nő fetszabadttasáé't, mint 130 év al*tl# a világ összes felvilágosult den okraliku<i kö/tersaságai. A csecsemőotthonok, gyermek­ kertek, gvo mekszona'óriumok, gyári konyhák, gépesített mosodák létesüi'ek minden váioabau. A szovjetbirodalom nem á t mil-iókat arra, hogy fel­ szabadítsa a nőt a házimunka aiól," hogy lehetővé tegve neki, akárcsak a feriinak, a lársada.mí éleiben való r észvétel Az 0 tóberi Foirads om az első a tönénr e nhen, a<ne y teljraen fe's/ab-dnotta nőt A második viiaghaho<u m»gv p< baköve vo • i*/ O fObriJ Fo-radt ibi vívmányok s>ila> d->*g-«nak Az egé-»z világ tudja,'hogyan a>i<a meg • szovjet­ birodalom ezt a próbát. Nem lévén kizsákmányoló osz­ tályok, amelyek arra szoktak tö-e krdni. hogy a nép nyomorén me szedjék magukat, amelyek nem a győ­ zelemre, hanem C»uk a haszonra gon­ dolnak s amelyek néha é'dekszövetaeghen vannak az el-enséggel is, a szovjet nép megingathatatlan egységben foirolt össze; A szovjetrmberek rrkó'Csi-po inkái egységében. Az á lambatalom mélységes de­ mokratikus je lege módot «dott arra, hogy a n»p minden erejét az ellenség eben fordítsa. Az ország tervszerű szocialista gazdaságának sikerei biztosítottak a s/oviet ipari és kolkózhaidom roppant védekező erejét. A szovjetnépnek a ba­ rátsága és egyenjogúsága páratlan tömegbősiességet tett lehetővé. A szovjetemberek megmutatták az egész világnak, hogy a harcokban éppúgy megállják a helyüket, mint az építésben és bogy senki hazájuk be­ csületen, szabadságán, függetlenségén nem ejtbe* csorbát Az Oklobeii Forradalom a tör­ ténelemben *z első, ame.y negmulzdta a világnak a legyőzhetet­ lenségei. Ez a nagy Októberi Forrada'om ameiy uj korszakot nyitott az emberiség tör­ ténelmiben, a azocia izmus, az ig tzi demokrácia és a valódi sz-badság gon dn alti. (M Sz M T.) Tolmácsi csendélet 1 December 8 án Tolmács község­ ben Kovács László kisgazdapárti kép­ viselő beszámolója során a következő kijelentéseket lelte ; Megvan a demokrácia, de bevall hatjuk, nem ilyen lovat akartunk, mert nem demokrácia van, hanem diktatúra, mégpedig most vörös, ami azelőtt zöld volt. Most tudtuk meg, hogy mennyi nyilas volt, mert a regi nyilasok most a Kommunista Pártban vannak. A Nemzeti Parasztpárt vezetője, Veres Péter is jobboldali volt és most baloldali. A Nemzeti Parasztpírt osz­ totta földet —, könnyű volt orztani a másét, másnak. Veres Péter vezetése mellett törvénytelenül sok helyen el kobozták, vagyis ellopták i a földet. Veres Péter sokszor nem tartotta be a törvényt. A Nemzeti Paraszlpárt a templo­ mokból mozikat, színházakat akar csi­ nálni, a vallás, az erkölcstelenség lej* tőjén, a züllés határán áll. A Nemzeti Parasztpárt nem is tudja hol áll, ezek a gatyás kommunis­ ták, akik a magántulajdont nem ismerik el és a kolhoz ut|án haladnak. A mal­ mokat községesiteni akarján. Van 3000 malom, ebből 15 feketéiéit és 2885 pedig nem Ez pedig nem jó, mert a szénbányákat államosították és azóta a szén háromszoros áru, a villany pedig kétszeres. A községi választásokat a minisz­ terelnök már háromszor jelentette be de nem tudják meglarttni, mert a baloldal nem engedi meg. A Nemzeti Parasztpárt 2 3 nap múlva belép a Kisgazdapártba Kovács Imrével, csak még Veres Péterrel nem tudják mi legyen 7 De ha muszáj vál­ lalják azt is. A Kisgazdapárt a baloldal nyomá­ sára a tavaszon kizárt velem együtt 21 képviselőt gyávaságból, ez gyávaság volt De akkor polgárháborútól féltünk és Inkább ebbe is belementünk. Hat és fél hónapig ettem az ellenzékiség keserű kenyerét. Egyedül csak engfcn igazoltak és vettek vissza a Kisgazda­ pártba. A Földmives Szövetkezeteket is csak egy lépés választja el a kolhoztól, ismerem jól Erdei Ferencet, ő ezt akarja. A beszámolón jelenlévő paraszt­ párti és demokratapárti tagok a fenti kijelentéseket visszautasították és olyan veszedelmes légkör alakult ki a fenti lázitó kijelentések alapján, hogy csak­ nem verekedésig fajult a dolog. Mi pedig mindeu kommentár nél­ kül közöltük a szennyes kijelentések ilyen tömegét. Amu'va dörzsöljük meg a szemünket. Hogyan 7 Álmodunk 7 Csak eddig tart a koalíció 7 Lehet így beszélni, ilyen szemérmetlenül és osto­ bán 7 Hát a Kisga daptrtnak cly sok Vértessyje van 7 De vajion mikor tisz­ tul meg végre a káitéko, y emberektől ez az ország? Se. �4. 1946. dec. 23 Kereskedelmi iskola vagy gimnázium? Hallgassuk meg a másik felet is! A „Munkás Szó“ 41. számában rész a gazdaságtörténelem melleit, föld­ G. tollából, gimnázium, vagy kereske­ rajznál a lényeg a gazdasági földrajz, delmi iskola címen őszinte jóindulattal szükebb területeken és világviszony­ de a korszellemet figyelmen kívül ha­ latban-'egyaránt, vegytan és áruiamegyó, és a kereskedelmi iskolák újabb retnek egész anyaga a gazdasági ter­ irányvonalában és céljában tájékozat* mények és termékek isdierete és azok lanságot mutató alapon megirt cikk je­ termelési és előállítási módja, nyelvek­ lent meg, mely alkalmas arra, hogy a nél a tárgyalt olvasmányok javarésze közvéleményt egy magyar iskolatípus* gazdasági tárgyú, számtan, mennyiség sál szemben helytelen irányban befő tan, politikai számtan nagyrészt gazda­ lyásolja. ‘Miután itt a cikk beállításával sági vonatkozású problémák számok­ szemben két vidéki középiskola kipro­ ban kifejezett értékelését és meg >ldá vokált egyszerű versengésén kívül sok­ sát célozza, gazdasági és jogi ismere­ kal nagyobb horderejű ügyről van szó, tek a gazdasági viszonylatok elrende­ legyen szabad az andiatur et altera ződését és életformáit szabályozza, pars elvénél fogva,-ezzel a dologgal va­ könyvvitel-, levelezés- gazdasági ese­ lamivel általánosabban és mélyreha­ mények és kapcsolatok írásbeli rögzí­ tóbban foglalkozni ■ tését nyújtja, gyors- és gépírás példa­ tára gazdasági vonatkozású. Induljunk ki a tényekből. Nyilvánvaló, hogy azok az ifjak, Lehetetlen fel nem ismerni, hogy korunk társadalmi alakulását, az ál­ kik négy évig ebben az eszmekörben lamrendszerek kiformálódását a gazda­ élnek, hűségesebb és arravalóbb mun­ sági kérdések uralják. Ma világgazda­ kásai lehetnek a nemzetgazdaságnak s sági kérdések és gazdasági törekvések Inkább közgazdasági tényezőivé vál­ azok, ameyek történelmet formáló erők hatnak a nemzeti életnek. A közgaz­ gyanánt hatnak és melyek uralkodó dasági Irányvonalból folyik az is, hogy eszméi korunknak. Szocializmus és ka* látóhatáruk szélesebbkötú és egyete­ pitalizmus, reakció és haladó szellem, mesebb. mint bármilyen más középfo­ baloldal és jobbo dal, népi uralom és kú iskolstipus tanulóié. Hiszen isme­ polgári társadalom, demokrácia és dik­ reteik felölelik az egész világot: Poli tatúra; mind mind egy eredő erőre néziától 'Svájcig, vagy Portugáliáig, s cgyszcrúsilhetők le és vezethetők vjssza, minden termelő népfajt a malájok és elsősorban gazdasági törekvésekre. Le- < négerektől a febéremberig Ebből adó­ szögezhető tény, hogy ez elől a világ dik, hogy őnmegbecsülésük mellett el­ áramlat e öl hazánk ,Magyarorszag ismerő! más fajok életjogosullságának sem térbe ett ki: minden figyelem és1 is. Innen magyarázható hogy az isko minden eiő e!ső:orban a gazdasági Iák növendékei és tanerői is túlnyomó problémák ilyen vagy olyan módon részt elfogultságtól mentesek és ott való mego dasára van központosítva s voltak és ott vannak a haladó eszméd s megállapítható, hogy az ország és mellett, valói és szolgálói a demokrá­ nép egész jövője és léte elsősorban ciának, az emberek és népek egy. arra tételre van feltéve, hogy miként másrau>altságán»k és kiegészülésének. siketül a gazdasági ké déseket, terme­ Hogy ez az iskolatípus eddig is lési erők, fogyasztási és jövedelemel­ és most is közelebb áll a néphez és osztás nagy problémáit megoldani. Az inkább volt és most is az: a dolgozók á lám fenntartó a*apia elsődlegesen a iskolája, mulatja, hogy tanulóanyagá­ munka, a termeles, gazdasági elren nak túlnyomóan nagyrésze munkások, dezethég kisiparosok, parasztok, üzemi év más Ma már e'dönlött irányvonal, hogy altisztek, egyszóval a kisemberek gyer­ az iskolákat az élet igényeihez keit mekei közül került ki és keiül ki most formálni, nem várhatjuk, hogy az élet is, mert ez az iskola mit denüit sok* a^ku'jou az iskolához. Nyí vánva'óan kát kedveltebb és keresettebb iskola** következik ebből és a fentiekből, hogy az az iskola helytálló, a” ely jobban, vagy legjobban megközeleti az élet igényeit a amely más vonatkozásban a beható gazdasági munkára neveli és késziti elő az ifjúságot a amely kitér* Dr. Vasa Gyula igazgatófőorvos meli a nemzetgazdasági élet köz és vezetésével igen fontos szerepet tölt vezefő katonáit. be nemcsak varosunkban, hanem az S ha közelebbről és alaposabban egész medencében. Reggeltől késő nézzük a mai kereskedgimi középiskola délutánig tolongnak a vizsgálatra és célkitűzéseit és eszközeit, megállapít­ felvételre váró betegek. Pedig valami­ ható, hogy ma elsősorban ez az iskola­ kor nem szívesen mentek e tájra és típus az, amely a legjobban kielégít­ csak azok mentek, akiket vittek. Ez heti általánosságban a kor igényeit a azt jelenti, hogy ma más szellem tölti amely a legtöbb és közgazdaságilag a el az ott levő orvosokat és ápo ókat. legjobban kiképzet közgazdasági tényé, Ma jellemzőle a lulzsufo<tság és zőt nvujtja a társadalomnak. terjeszkedés lehetetlen volta. A bel­ Ez az iskolatípus ma jórészt csak gyógyászat és sebészet ábandóan zsú­ hordozója a r< gi cégtáblának, kereske­ delmi iskolának nevetik most.is, mert foltan telt. Az ellátás jó. Hibája, hogy m'g nem vette fel a lényegét legjob­ még mindig nem heverte ki a hábo­ ban fedő álta'ános közgazdasági kő rús kárt a felszerelésben és a jő ivó­ - zépisko a címet. A folyó tané-, vei víz hiánya, valamint a járványkórházi ugyanis az iskolai oktatás és nevelés­ résznek teljes hisnya. Ma a többi kór gerincévé a közgazdaságtant tették meg terem között egyiket kénytelenek járs e köré a tantárgy köré koncentráló* ványteremnek kinevezni a többi beteg dik és ezt egészíti ki és ebből ágazik folyosóján. E legnagyobb bajon látszik most el a tantárgyaknak hosszú sora. S ha sorra vesszük ezeket, még az általános a segítés remenysUgára, amikor a ke­ műveltséget nyújtó tantárgyakat is, va reskedelmi középiskola és gimnázium lamennyinéi módot találtak arra, hogy elhelyezése körül vitáznak. A keres­ a közgazdasági vonatkozásokat bele­ kedelmi középiskola épülete és a gim­ vigyék és azokat dominálókká tegyék, názium traktusa igen jó kiegészítője A magyarnál közgazdasági Írók **s' ol lenne az anyakórháznak egy önálló vasmányok szerepelnek, az Írásbeliek járvány és fertőzők kórhá ával. Kü órésze körgazdasági tárgyú, a történe* lön-külön felaprózva sem a bányakor, ’emnél háttérbe azorul az általános háznak nem volna elég terjeszkedési típus a nép széles rétegei előtt az ex­ kluzív jellegtől még ma sem teljesen mentes gimnáziumnál. Fel szokták hozni ellene, hogy növendékei hivatalnokoknak mennek és igy bivatalnoknevelö intézmény, lehet, hogy némileg igy volt, bár ren­ geteg sok otyau tanulóról tudok, ki kereskedelmi iskolai végzettséggel te­ vőleges eredménnyel működik a köz­ gazdasági élet legkülünbözóbb ágaza­ taiban, mint önnálló kereskedő, iparos, kis és nagyvállalatvezető stb. De még ha hivatalnokok' lettek volna is, ez érthető, mert a gyakorlati élet szíve­ sebben fogadja és alkalmazza őket, kik bizonyos adottságokkal alkalmasabbak adminisz'raliv funkciók elvégzésére is. Hogy ez igy is lehetett, annak oka nem a kereskedelmi iskolák szellemén és ráhatásán múlik, hanem a magyar társadalom beteges tünetén. Közismert tény, hogy a magyar elemek bizonyos egyoldalú életszemlélettel és idegenke­ * déssel viseltettek és viseltetnek jlrészt még ma is a gyakorlati gazdasági hl vatásokkal szemben. Kényelemszeretet­ ből, vagy, hagyományból, beteges közh«ngulatból szívesebben adták gyer­ mekeiket a kevesebb kockázattal iáró hivatalnoki pályákra, hogy bekerülje­ nek vagy bentmaradianak az úri fog lalkozásu keretek között, mért — ilyen is volt — megszégyenítőnek és nem tartották elég úrinak a különböző gaz­ dasági foglalkozásokat. A hivatalnoki pálya elözónlése azonban nemcsak ka resaedelmi iskoláknál volt igy, hanem más iskolatípusoknál is, igy a gimná­ ziumnál is, mert ugyancsak köztudo­ mású, hogy a gimnáziumot végzett ta­ nulóknak csak jelentéktelen része ment főiskolára, mig sokan közbivalnokok lettek s pl. a pénzügynél, vasútnál pos tánél, közigazgatásnál stb. jóval több a gimnáziumokból kikerült hivatalnokok száma a kereskedelmi iskolásokénál. Általános panasz volt pl. az iparisko­ láknál is, hogy végzett növendékeiknek derogált beállni a gyalupad vagy satu mellé, hanem valami magasabbrendü szerepkör betöltésére vágyott, mert a végzettséggel nőttek a kielégíthetetlen igények, s inkább beálltak bivatslno koknak — s az enyves, vaspoios és olajosmunkai uba helyett szívesebbén hoidták a kikopott és kifényesedett úri ruházatot. (Folyt köv) Bányakórházunk lehetősége, sem a városi, vagy járási kórház céljára nem lenne elég csak az egyik iskola területe. De mindkettő együtt kellemesen egészítené ki a meg­ levőt és pótolná azt a hiányt, amit ma az egész medence érez. Az ivóvize sokszor napokig él­ vezhetetlen. Zavaros, piszkos és az edényt is undorítóan bevonja. Ideje lenne már az egész kórház vizvezeté két a városi egészséges és tiszta víz­ vezetékébe bekapcsolni. Orvosai — sajnos — mind túl térhetlek. A vezetőorvost is beleértve, valamennyien reggeltől késő éjszakáig állandóan permapenciában vannak. A vezetőorvosnak azonfelül a vidéki ren delőket legalább hetenként egyszer meg kell látogatnia Ily nagy üzem bizonyára elbírna még néhány izekor-O«t kisegítőnek Trágyázzunk szalmával Az állati trágyák hiányát pótló műtrágyák beszerzése ma szinte lehe­ tetlen, igy igen fontos a szalmatrágyá­ zás fokozásának emelése A miskolci Gazdakamara tervbevette egy olyan röpiapszetű útmutató elkészítését, mely a szalmatrágyazásra vonatkozólag hasznos tanácsokkal szolgál. Siess ! Adj! Segíts ! Az MNDSz országos gyűjtőakciója 100.000 gyermek felruházására Segítsük a gyermekeket: ment­ sük meg a magyar jövőt! Háborúban született, pincében nevelkedett, didergő, elárvult gyer­ mekek ezrei közt tovább fog pusztí­ tani a halál, ha nem óvjuk testüket ruhával, cipővel, ha nem tápláljuk őket. A háború legártatlanabb és leg­ védtelenebb áldozata a gyermek. Vi­ déken és városban sok férfi éa asszony nyomorog nehéz munkája közben. De milliók közt alig akad, akinek ne szivéből szólanánk azzal, hogy első a gyermek I A segítés nem jótékonyság, hanem magyar kötelesség. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége társa­ dalmi megmozdulást kezdeményez lega­ lább 100 000 magyar gyermek felruhá­ zására. Karácsony ünnepére, a kemény *re forduló tél küszöbén a sokgyermekes anyák, hadifoglyok és badirokkantak gyermekeinek, a menhelyek és gyer­ mek kórházak kis lakóinak ruhát, cipőt, élelmet, több szeretetet és meleg­ séget kell kapótok I Ne legyen ebben az országban egyetlen elhagyott, ron­ gyos vagy éhező gyermek I Mozgalmunk elindulásakor öröm­ mel közöljük, hogy a magyar kormány már megígérte hivatalos támogatását. Akinek nem közömbös a magyar gyer­ mekek sorsa, az lehetősége szerint vállalja a segítő áldozatot, 100.000 életveszélyben forgó gyermek megó­ vására m»g keli * mozdulnia az egesz nemzetnek,' hogy megmentse önmagát saját jövőjét | Polgári hadifoglyok hazaszállítása Az orosz és magyar hivatalos szervek között elvi megállapodás jött létre, hogy a vörös hadsereg által el szál itott po fián szemé yek bazabozattassanak. Ezért a Magyar Vöröskereszt a Fegyverszüneti Bizottság 1945 éyl március hő 18 án kelt rendeletére a Külügyminiszter illetékes osztályának beleegyezésével űrlapokat juttat el a Vöröskereszt fiókjaihoz. Polgári egyénnek számit az, akt ebben a háborúban nem vett részt mint katona. (Leventék, munkaszolgá­ latosok, rendőrök) Csak pontos tartózkodási hely ismeretében lehet a polgári egyéneket hazahozatal. Űrlapokért és felvilágosításokért jelentkezni lehet az Egészségházban d. e. 10—12 óra között Zámecsnik Helénáéi, a Vörös Kereszt gondno­ kánál — Terjéixí a „Subád M4p“ ét! — Köszönetnyilvánítás A Hadirokkanlak O sxágos Nem­ zeti Szövetsége (HONSr) Salgótarjáni Csoportja 1946 december 7 én műso­ ros estet rendezett, a bajtársak vala­ mint a hadiözvegyek, hadiárvák kará­ csonyi megsegítésére. A HONSz kulturszakosztály ve­ zetősége ezúton mond köszönetét mindazoknak, akik ex esten fe'üifizetsseikkel, adományaikkal enyhítették az in«éget szenvedő hadiözvegyek, badiárvák fájdalmát Starján, 1946 dec. 18 Mate Imre HONSz kuiturazakoezl eln. �1946. dec. 25 Szövetkezetek hitele és hitelei A forint bevezetése óta mindönre néhány hónap telt el éa már moit mutatkoznak bizonyos jelenségek, amelyek károsan hathatnak gazdasági életűnk szilárdságára. Az árué osztás* bfl hiányzik a tervszerűség. Állandóan irabb és uiabb rendeletek jelennek meg, íme yek nem mindig egészítik ki egymást. A cé' a viszárságok megszűnteéa nem u> visszásságok megieremtese. vagy a régiek kiélezése. A közszüks*g e'i cikkek egy része, csak feketén kapható, egyes árucikkek még feketén sem. A Gazdasági Főtanács ü ései, a rzakminisztériumok, az Anyag és Árhivatal nőst igyekeznek rendet terem leni u züi zavarban. Mindez nem történhetett volna meg es minderre nem volna szükség, ba felelős tényezők leli'trerfék volna a szövetkezetek döntő szerepét az áru * ellátásban. Ha felismerték volna, hogy a sretvc/ett eruelosztás nemcsak o1* cs^bb és biztosabb, hanem szervezett Mge miatt i* fölényben van az egyem bmonra (pút aiue osztás fölött. Va’ó ig-z, a legnagyobb bitéi nvuito ma az ádam, mindenki az á'lam bor fordtil hitelért, de nem mindenki kap, meri nem kaphat mindenki. A szövetkezetek ts súlyos helyzetben van nsk. mert tőkéjüket a háború és az inf seró úgyszólván teljesen megsem mifiielte A bitelkérés tehát iogosu't. mint ahogyan jogosult más o da ró' is. A termelésnek adott hiteleknél vigyázni kell, hogy a termelt ára meg fe el e a közönség Igényeinek. Mit tud feivenni a piac Mert hiába adunk pénzt, ha az árut csak termelik éa az nem bérűt forgalomba, mert vagy fut drága, vagy nem okvel'enűl szükséges. Míg azonban a magángazdaság munkás elbocsátásokkal fenyegetődzik, a szö­ vetkezetek igyekeznek a maguk erejébői mego dani a reájuk véró feladatokat. A fogyasztást szövetkezetek hitelei azt jelentik bogy az áru valóban for galomba kerül és Magyarországon kerül forga ómba. A Fogyasztási Sző vetkezetek Országos Központja eljut­ tatja az árut a legkisebb faluba is A tsxtiláruk 27 száza'éka a sző vetkezeti vonalon kerül forgalomba, minden ál ami segítség nélkül, saját eszközeivel. Azaz 1 mil iő méter textil * áru. amelyet a Fogyasztási Szövetkeze­ tek O srágus Központja hoz forgalomba, a H rgya szervezetei ubán, szintén n»m álian i hitelakció, hanem a szövet kezet által megteremtett hitellehetősé­ gek révén jut el a fogyasztókhoz. A szövetkezeteknek hite ekre van szükségük. Ha nem kapnak ekkor is segítenek magukon mindaddig, amíg tudnak és amíg az illetékes tényezők be nem látják. hogy a szövetkezeti mozgalmat, — tehát a gazdasági biz * tonságot — megfelelő segítség nélkül k fejleszteni nem lehet. Majdem annyit Nagy Pali a tapasztáéért. Ez is rokonszakma. Nagy, mint segéd kap heti 85 forintot. Ez egy évben 52 héttel szorozva Összesen 4 420 forint. Marad tehát a cégnek 38.080 forint. Tudjuk jól, hogy ebből kell még adót la" fizetni éa egyebeket, de még akkor is horribilis öszzég marad a két nem dolgozó egyén számára. Ml ez 7 Ha nem a rabló kapita­ lizmusnak az egyik kinövése Hát lehet az, hogy a dolgozó 42 500 forintot ke­ ret össze és ebből neki csak 4 420 jut, mig a többit azok osztják fel. akik semmit sem dolgoznak 7 Nem * ez nem lehet I És mégis igy van. Azonnali intézkedést kérünk eb­ ben az esetben és az ebhez hasonló esetekben. Még egy kérdés: ki felel az ilyen állapotok mellett az esetleges tüzesetekért 7 Lőrinci-i csendélet, avagy lehet-e buzakötvénynyel szántani? A rászedett kisgazda esete. Lőrinci község ott fekszik, ahol a aziráki járást éppen csak súrolja a vasútvonal. Itt lakik Szabó István elvlársunk. aki 8 holdon gazdálkodik, illetve gaz­ dálkodna, ba . . . Tudiuk jól, hogy jóvátételt kell fizetnünk. Tehát Lőrinczi községnek is Marhát kellett volna beszolga.tstni a községnek, de nehezen ment. Ekkor Szabó s Ívtárs önként felajánlotta az ökrét, de azzal a kikötéssel, hogy az ökör ellenértékét pénzben kapja meg Ez 1946 iulius 3 án történt. A község örömmel kapott ezen szemben tanúsított magatartás Salgó ajánlaton. Szabó beszolgáltatta az ők jánnak szól I Figyelmeztetjük Stuhl Máriát, nem rőt Kezei között van egy kötelezvény * vagyun hajlandók lenyelni azt a le­ Erényi József jegyző és Tari Illés bíró hetetlen modort, amelyet velünk szem ben tanúsított, mert a dolgozó népet sértette rajtunk keresztül. Ilyen maga­ tartás után ne csodálkozzék, ba egy népes küldöttség vele szemben fogja Elsősorban is az uj gazdák tér* éreztetni, hogy a munkásság képviselőit melésének észszerűbbé tétele, lehető nem lehet büntetlenül kidobni, vagy fejlesztése érdekében a miskolci Gazda enyhéi) ásóivá megvárakoztatni másfél kamara a gyakorlati szakismeretek ter­ napon keresztül, csak azért, mert az jesztésének egész újszerű, a mai terme­ illető hölgynek az úgy tetszik. lési viszonyokhoz minden tekintetben Reméljük az államtitkár ur az igazodó olyan programját dolgozta ki, egész dologról nem tudott, de titkár * amely lehetővé teszi a legeredménye nője viselkedését ügye mébe ajánljuk. tebb szakoktatás megvalóeitását. A Boros Antal tlszajobbparti országrészben legalább 30 község kívánja a Kamara ennek megfelelő termelésfejleaztö tevékenysé gát megvalósítani, A Kamara nem elölt tartva azt • körülményt, hogy a meglelő oktató Stuhl Mária Kemény államtitkár úr titkárnője lalán e felemelte, hogy megváltozott a ki ág W44. december óta, mert viselíródéból teljesen a horthy-rezaim szel­ emé ütközött ki. amikor a salgótarjáni iű dő't«ág két tagja folyó évi decem)»r hó 6 in az államtitkár u hoz be Mcsá'ást kért. Mi Salgótarjániak úgy éreztük, Emn’ha nem is egy szociáldemokrata il amtitká’hoz kértünk vo'na bebocsáái», mert a titkárnő vaksággal kidox>it bennünket, dacára annak, hpgy döró nap leadott aktát kellett volna :mIc aláírni s az államtitkár urnái, ott •rtózkodásunk ideje alatt senki sem rolt Tehát mód és alkalocd lett volna Hátrálni Mi úgy éreztük, hngy a velünk aláírásával, amely szerint az ökör ellen-' értékét készpénzben kapja meg. Ez (őrién júliusban, de a pénzt még ma sem kapta meg. A községi elöljáróság bűzte, ha­ lasztotta. a fizetést. Legutóljára azzal utasította el Szabó elvtársat, bogy nincs pénze a községnek. Ez év augusztusában sorozást ügyben kiszállt a községbe a megye alispánja. Szabó hozzáfordult panaszá­ val. Az alispán utasította az elöljáró­ ságot, hogy haladéktalanul fizette ki Szabót az első pénzből. De nem igy lett. Az a’úpán el­ ment, a község pedig nem fizet ■ Teri Illés községi bíró, a Kisgazda Párt oszlopos tagja, azzal tsgadla meg másnap a fizetést, bogy akármit is mondott az alispán, azért a kórság még sem fizet Legfeljebb buzakőtvényt adhat Szabónak, pénzt nem. Hál ez igy nem mehet tovább. Végre is Szabó önzetlen fr ajánlással segíteni akart a községen ügy gon­ dolta, bogy a pénzzel maid vesz egy másik igésállaiot, m«*rt a buzakötvény* nyel végre is szántani nem lehet. Mivel védekezik a jegyző ur 7 Etlényi József jegyző azzal véde­ kezik, hogy a községi képviselőtestület úgy határozott, hogy nem fizet Szabó­ nak. H»» ez lehel védekezés, de nagyon rossz. Végre is a jegyző azért van a községházán, hogy ha a képviselőtes­ tület rossz határozatot akar hozni, ak­ kor fel világosítsa őket a tévedésükről. Peraze más az e«et akkor, ba a jegyző is akarja a rossz határozatot. Ncgrád megye alispánját ez utón hívjuk fel arra hogy gondoskodjon arról, hogy utasításait az alantas köz­ igazgatási hatóságok ne szabotálják el. Vagy ba nem tud a saját pártjához tartozó jegyzővel szemben érvényt szerezni az igazságnak, akkor esetleg mondjon le . . . Brdö Gabor. Felhívás a Gazdatársadalomhoz! Sziráki csendélet... Hogyan tarthat el 1 segéd felesége, három tiz éven aluli gyermeké éa 70 éves nagyanyja. — Mindet ö 2 főnököt? tartja el, illetve tartaná, ha nem két Lehet, hogy az ország más részé­ len is található ilyen eset, de hogy y*n sötét e«et csak Szirákon lehet égés, az több, mint biztos. Hogy bol •n S/irák ? A szürke reakciós Nóg'ádan Az egyetlen járási ázékhely az rszágben, amelynek sem vasútja, sem u'óbtma, — Hej, hej az Óreg Dégen? d gróf nem engedett meg ilyesmit) sert akkor a napsxambér toágasabb itt vo’ná. A legközelebbi vasút Szírék­ or 14 kilométerré kán. Taári azért irténbet meg ilyen eset, hogy 1 segéd 2 főnököt tart él, A szlrákl kéményseprő kerület tgoMtványosa öry. LébodI Jáocepé riráki lakos, elhalt férje jogán, aki éményseprő volt. Minthogy az özvegy nn ért az iparhoz, üzletvezetőt vett iga mellé, Róna János személvében, z Ő vegy gyérméktelen, ctaládlalári, t üzletvezetőnek csak felesége van. A kéményseprőmester ée üzlet►nw tin onmtn w wffétfii, sth Lajosnak htvhák. nagynak ven 5. főnököt kellene tartania. A szirákl kéményseprökerflletbez 16 község tartozik. Azelőtt mindig 2-3 segéd dolgozott. Egy soha, mint most. A 16 községben a. kémények száma kereken 5000. Egy kémény titán egy tért fc mesterbek 8 kg búzát, vagy 10 k| árpát, vagy 16 kg tengerit keli firettri, vagy pedig géniben 8 50 forintot Méfanyit hot ai 50Ö0 kémény 7 Könnyű kiszámítani. Vagy 400 mám búzát, vafg 500 ffiázsá gépét, * vág 800 mázsa kóköHeéh Hfy pédife 43 500 forintot egy évre- Ki de'gozik 7 Nagy Lajos segéd Mit csinál az özvegy? Semmit Mit dinéi Rótta JáM üzemvezető 7 C«ak inkasszál I Tehát pénz beszedő Soha még kéményseprő ruhába nem ö'tőzött Égy kéménybe fel nem szállt Pedig egv segéd mellett ez kö­ telessége lenne. Egyébként nem hiszszűk, hogy 110 kilóé súlyával Tel tudna húzódni a háztetőre * Mit kap Nagy Lafoa? termeiéi folyamán szemníeltartását biz­ tosítani. A Kamara e téren szerzett hasznos tapasztalatokra támaszkodva, egyenesen vélt tévesztettnek tartja a balí gatóságnak az eddigi eljárások azé not, felesleges módon megterhelését és pedig annál inkább, mivel igy eljárva, 3 nap leforgása alatt, közel 3 hét tan­ anyagát lehetünk képesek a gazdák áltat maradandóbb módon elsajétittatnL Mindazon községek, amelyek a Kamarának a helyi termelési viszonyo­ kat, a való életet, a gazdák igényeit a érdeklődését nem előtt tartó 'a isme­ retterjesztő, termeléefe|leeztÖ 3 napos gyakorlati szakemberek éa anyagiak uttőrÖ tanfolyamai megtartását a tél csak korlátolt mértékben állanak ren­ folyamán kívánják, forduljanak a miadelkezésre, kidolgozta egy rövid, de ko<d Gazdakamara Igazgatóságához. tartalmas 4 napos tanfolyam tananya­ gát éa pedig oly kép, hogy ni alatt a 3 nap alatt, olyan hasznot gyakorlati Árúelosztás és fogyasztási tapasztalok éa megállapítások ismerte­ szövetkezetek tésére kerüljön, bárki áltál érthető és meggyőző módon sor, amelyek tekin­ A főttet bevezetése óta az árú­ tetében a gazdálkodás terén khebb- ellátás most van a legvá aégosabb hely­ ”agyobb tájékozatlanság, vágy hibás zetben. A budapesti piacokról eltűnt a éljárái tapantalbátö. hagyma, tojáa, tö daég egymásután ix eddigi Trendszer — hasonló göngyölítik fel a texti -árurej’egetök éa árdrágítók lelkiismeretlen társaságait hogy egy-egy talajmüvetési eljárásról, A ga'daaági rendőrség állandó készen­ mint pl. az évtizedek óta agyoncsépelt léte sem elegendő ereknek a viaszé tarlóbuktatásról, az őszi szántásról, stb Ságoknak a megszüntetésére, ha nem kap a szakelőadó legalább egy egy órán át segítséget megfelelő gazdasági intézkebeszélt, (mialatt a hallgatóság elunta d’tekkel. Nem kell keresni at ősstefüggéat magát éa a lényeg elveszett szemei előtt A Kamara megállapítása szerint, a testi drágítás ée az árú eltűnése ma ezekről a kérdésekről 5 percnél körött Ha a textilárú minden terme ő tovább ném szabad éa nem célirányos számára elérhető lest, majd előkerül beszélni, tudva azt bogy a tudományos az elrejtett bagvme, tojás, stK !• $ ée a fölöslegéé részek mellőzése ée a hogy ez elérhető legyen, gondoskodni lényeg ktdoroborHátával lehet az érdek kell a megfelelő átér vetett éiúeloeztéá lődéet a legmeggyőzőbb módon ébren­ ről a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­ tartást a hallottak elzajádtását éa a gos Központja utján. Azokban a köz- Ítatás! tevékenység során ax volt, �6. 1946. dec. 25 ségekben, ahol fogyasztási szövetkeze­ tek alakultak, a a>k nehézség ellenére az eddig kapott kevés árut lelkiismere teaen és jól osztották ki. Ezt alátá­ masztják azok az értesülések, amelyet a falusi és kisvárosi lakosság Is meg­ erősít : Ha hozzájutottak legális árop valamihez, ezt csakis a szövetkezeti boltokon keresztül érték el. A Fogyasz­ tási Szövetkezetek Oszágos Központja ismeri tagszövetkezeteinek felvevő ké peiségét és a részére juttatott árut a legmegfelelőbben és Igazságosan osztja szét közöttük, Szőlőből is lehet bort csinálni és a szövetkezeteken kérész tül is el lehet juttatni az árút oda, ahova való I HÁzasság Molnár Károly balassagyarmati járást titkár ás Scbuier Ferencaé. azű' Dániel Ilona elvtársak december 21-én Salgótarjánban házasságot kötöttek. Amikor eat a fairt örömmel közöljük olvasóinkkal, egyúttal mi is ezúton ki vénünk sok szerencsét és boldogságot az ui házaspárnak. Mindzetten a mun kásmozgalom érdekében kifejteit edd gi munkájukért megérdemlik, bogy á'etüc boldog és zavattalan legyen. Kívánjuk, hogy mint bázastáreak pl dijukkal bizonyítsák, hogy a családi élet és házasság nekünk «ommuni'tákoak min­ den szentségnél szeniebb kapcsolat. S'crkaat’ő bizottság Népi demokráciát akarunk! Árleszállitás A Gazdasági Főtanács nov 22 én leszállította több cik< árát: elektromos energia, gáz (5 százalék) kasza, sanó, acél és vasöotvények, réz- fé gyárimé * nyok, készbőrök, nyersolajtermékek (8—17 százalék), éto'aj, margarin, szapp<nn>k, rézgihc, szóda, kén, szánkéneg. mindenféle fonal (kender, lenfo­ nal 7 százalék), zsák, zsákszövet, vizdij. tég a, mész, cement, szabóipsri, p .p.rkereskedői, vaskereskedői haszonkucs. Az alábbi cikkek arának leszsU Ütéséért folynak a tárgyalások; mező gazdásági gépek és szerszámok, balance és cipő, növényvédő szerek, üveg, c«erzöanyag, gumi, gy •piuszövet, <Ö ött áru, pipirdoboz és p«p rzsák, porfesték Ezek az ár<eszállitasov részben teljesitik Pártunk és a baloldali blnkk ama követelését, hogy az ipari árakat a fogyasztó közöiség érdekében le kell szál itani. Ezzel csökkent az ag * rárolló, amely az ipari és mezőgazda­ sági árak között van. Ilijin : Az ércek születése Ha kezedet a hegy kőo dalára teszed, rúeleget nem érzel — a kő hi­ deg De belüt a hogy tes e me eg. A hosszú alagu ak épitasén nehéz dolgozni a meleg miatt A föld mélyében még me egeib van. A mély tárnákban a munkások még télen is övig meztele nÜ< dolgoznak, mikor odalenn hűl a hó. É« mennél nagyobb a mélység, annál melegebb van. Amerika Ozlahoma ál amiban van egy 3400 m. ma ysagü akna. Ez a leg­ hosszabb átjáró, melyet az ember a ÍÖ d központja Télé tört magának A nyílás fenekén olyan nagy a me<eg, hogy at ide kerüu víz, mint valami gőzkazánban, szárazgőzzé változik. A lUdósok kiszámították, hogy mélyebben még nagyobb forróságnak kell lennie. Mintegy 20—30 kilométer nyíre olyan bőség van, hogy még a kő fa olvad. Lábunk alatt, egészen •özei hozzánk izzó kemence tombol ebben a kemencében pedig egy izzó, folyékony anyagban a különböző ve gyületek százai forrnak. Ez a még meg nem született ércek birodalma. Ott a vas egy kazánban fő a horgany­ nyal, az arany az ólommal, a higany a rézzel. Azt az izzó folyékony anyagot nevezik a tudósok magmanák. De milyen kovács szítja a tüzet ebben a földalatti kohóban? Ki olvasztja olt a kövei? A kő sajatmagát olvasztja. Ma­ gamagát készteti olvadásra. Ezek a rádióaktiv fémek .* a rádium, terium, kálium. A rádióaktiv fémek nem közön * séges, hanem különleges fémek. Atom iáik egyik a másik után robbannak fel, szétrepdlnek, darabokratőrnek. Men * nél több ilyen atom van, annál több a robbanás is. 20—30 km mé'ységbne annyi radióaktiv fém van, hogy bom­ lásuktól fel neleg'zik és olvad a kő. Lejjebb ismét kevesebb van be­ lőjük. Száz kilométer mélységben oiy kevés rádióaktiv anyag van, hogy mér nem tudta megolvasztani a követ Ott van a tüzóceán feneke. Mi következik ebből? Mi minden hegyeinkkel és sikságainkcal egvetemben, mindennel ami a fő dŐn körülvesz bennünket, folyé­ kony óceán felszínén úszunk Emel­ lett, ugv ahogy ennek már lennie kell (ingunk az óceánon Az országoknak és világrészeknek súlyúk van. Egyesek nehezebbek, mások könnyebbek. A nehezebbek, meyek hegyekkel van * nak m *gterhe ve, süllyednek, a könynyebbek emelkednek. Egész országok vidékek ingadoznak, mint a mérleg *-k •erpnnyői Néha, ha a feszítést már nem btqak el, a kőrétegek megrepe­ deznek, földünkön rángatódeások — fődreugés hullámai vonulnak végig. Kőrü'Ö lünk és alattunk minden moz * gubán van, ugymugy, mint a tenge­ ren. Hatalmas pajzsokként tódulnak egymásra a földréteg tömegei Ha két paizs kötött lágy lerakódásréteg fek­ szik, mely annakidején a tenger fene­ kén gyütemlett össze, a pajzsok összeszoritiak ezt a réteget, ez pedig lán­ cokban előretődui, magasan a fő d fö­ lé eme kedik és hegyeket alkot De a mélységben, a kemény föld :éreg alatt, felolvadt folyékony kő magma van. Azok a tömegek, me lyek teleié mennek, szorongatják, nyomják azt, az ped'g odalentről, be­ lülről a felmelegedő hegyek ráncréte­ geibe nyomul. Néha felfelé igyekszik, lyukat tör magának és a felszínre om­ lik. Er a vulkánkitörés Gyakran más történik, a felszinreemel.edk, a magma nem talál ma­ gának kijá-atot. A földalatti vulkán, mely nem azü ethelelt meg, forr és lombot. Fenn hidegebb van mint a mélységben, ezért a tücesmagma lassan hűlni kezd. Bonyolult munka folyik ilyenkor a fő d alatt. Az izzó, folyékony anyag bői ásványok vá nak ki — egyik kde tály a másik után A folyékony msg ma a kristályok kemény keverékévé válik. Di nem minden anyag marad a fö d mélyében. A gő-ők és gázok for­ ró áram atat a fő dkéreg repedésein keresztül fehzinre törn * k. A repedé Bekben, mint va'aml kötőhelyeken, sokféle anyag sűrűsödik meg és ülep szik a falakra. A vízgőz forró vízzé lesz. A fő d felszíne felé emelkedő víz o datábsn rangéval viszi az anyagok sokaságát. A forró o’dat útközben ki­ hűl. Azok az anyagok, amelyek az ol­ datban voitak, lecsapódnak. Mindé * gyík anyag sajátságosán viselkedik: egyik kiesik az oldatból nem messze a fö'dalatti tárhelytől, olt, ahol még nagy forróaág van, a másik messzebb, ahol hidegebb van, a harmadik még messzebb egészen alacsony hőmérséklet mellett. így az ércek születése szigorú sorrendben történik. Párthírek A Magyar Kommunista Párt salgótarjáni járási bizottság vezetősége 1946 december 16 án azonnali hatályIvei kitárta a tagjaik soraiból Faragó Ferencet és Faragó Lászlót. Partvezetöség. János körorvos, Lengyel Béla gyógy­ szerész és neje, Tóth József malom­ tulajdonos és neje, Lantos Gáspár ke­ reskedő és neje. Ezen alkalomból csak azok je­ lentek meg, akik mindig és most is segítik az ifjúságot. Ezt példaképei álitjuk azok előtt, kiknek módiukbao volna valami utón a magyar ifjúság ügyét szolgálni. Ezt azért említjük, mert az ifjúság részéről sajnálattal ál. lapítják meg azt, hogy a bociár lapuiéi pedagógus kar egyáltalán nem kép­ viseltette magát ezen az ifjúsági meg­ nyilvánuláson, pedig amikor a tanítói oklevelet kézhez kapták, arra vállal koztak, hngy az ifjúságot tanitatd fogták. Mi tuiduk hogy ez mibe: nehéz feladat, de vállalva lett. Nekúd az a kérésünk, hogy tanítsanak ben­ nünket sok szépre, jóra és mindé: olyan tudományra, amely részünkre igen fontos. Jöjjenek közénk és min* deo alkalmat ragadjanak meg arra, hngy tanítsanak, mert bizony az ifjú­ ságra ráfér. (Tisztelet a kivételnek.) Ha elérkezünk oda. hogy az általára műveltség kielégítő lesz, akkor büsz­ kén megváltjuk, hogy voltak olya: névtelen emberek, kiknek fáradságot nem ismerő munkájok eredményű vob. Én ebben bízom, mert' a magyar ifjúság van olyan érett, hogy ezt meg­ értse, csak meg kell rá tanítani. Salgótarjáa város felszabadulásá­ nak kétéves évfordulója alkalmából 1946. december 25 én este 5 órakor fáklyás és lampionos felvonulást ren dez a Magyar Kommunista Párt a Vörös Htdiereg tiszteletére felállított emlékműhöz. Az ünnepség szónoka : Octal János nemzetgy. képv. elvtárs Az Ü inepség után minden szer* vezet rendben a saját üzemi szerveze­ tük helyiségébe vonul, ahol a kultur* gárdák műsoros esttel eme’ik az év­ forduló ünnepélyének nívóját. A kulturestéket bevezető, a fel* szabadulás jelentőségét méltató beazé* A ealgól úttörő mozgalom, me y deket mindenütt Pártunk központi ki* példaképén szolgálhat sok esethet küldöttei fogják megtartanivalóra vált. Éten nemes munkáinkéi Pártvezetőség. elismerést érdemelnek a MADISx sak A Nódrádmegyei Pártbizottság gói alosztály vezetői: Csorna ViJ. által rendezett háromhetes párliskola mos és Szabó Klára tanitózéi 1946 december 20 án Igen jó ered­ Megértették azt, hogy mi a hivatásuk ménnyel fejeződött be 16 hallgató Ezen munkájuk megnyilatkozott akker is, amikor ilyen úttörőktől renders részvételével. A befejezett iskola jő eredménye előadást, mesejátékot mutattak be keJ Bolvári József előadó elvtársunk párt* és szép eredménnyel, abol kellemfir érezték magukat az idősebbek is. £i szerű munkájának tudható be. Az újabb háromhetes pártiskola kérem arra ezen jó példaadók és Ü 1947 január havában fog megindulni. rém ezen jó példakövetőit, tegyecct meg mindent a magyar ifjúságért, tor a magyar ifjúság megérdemli Én u ifjúság nevében, csak azt tudom bizsak leszünk a kötelességükön felni munka elvégzéséért. Tanítsanak, hof tudjunk, mert a tudás hatalom. Éi ml tudni akarunk. László Géza. Az Apollo filmszínházban bemu­ tatásra került a Bagdadi tolvaj amerikai ezines fnm. Most sokaknak alkalmuk volt összehasonlítani az orosz Kővirág gal és ha valaki csak egy kicsit is kiegészítésére alkalmas 1J tisztában van a filmtechnikávai, gyár drb. vegyes kiadású kőnyi tással és egylta án a co'oár eljárással, (Petőfi Társaság, Atheneus tényként keli leszögeznie, hogy a Kő­ virág magasan felülmúlja a Bagdadi stb.) , . . á 5 Fi tolvajt. Az oroszok által feltalált szü Jókai 50 kötetes legújabb dis: rési eljárás amit az amerikai nagy kiadasa és Erdélyi írok d filmgyárak valamint film mérnökök kötete . . á 14 Ftj megcsodáltak a Kővirágnál használatos kiszűrés következtében . a szinek Iá- teljesen tiszta állapotban elad:. gyabbal. a • szemnek kellemesebnek TÁTRAY PÁL-nál Iglói-u. la. a tetszik Es ha a két mese fi«m tartal mát vizsgáljuk, újra a Kővirág felé bitien a mérleg, amit mindenkinek el kell ismerni. —0— MOZI Bagdadi tolvaj Köz- és magánkönyvtár kölcsönkönyvtár A salgótarjáni KAF1RT Apollo fllmssinhai f. hó 25-én 7 órai tos dőltei nagy dhselőadást tart a felssa btdalás második éves évfordulója al­ kalmából Ünnepi saónok Rnssnvák Lajos. Előadásra kerül a FEHÉR VONAT, magyar film, Jávor, Slmor és Blilosi fős tereplésével. MADISz hirek Hirdessen a MUNKÁS SZÓ-bai Hirdetéseket felvesz • kiadóhivatal: Fö-u. 45 .MUNKÁS SZÓdemokratiktis hetilap A boceérlapnftői MADISz Felelős szerkesztő : dr. VASS GYŰ alosztály f hó 14 én .Mindenből egy Felelős kiadó: MEGYEHÁZYLO keveset** műsoros teaestet rendeseit. Igen nagy érdeklődés mellett és ki’ünő Szerkevt őség és kiadóhivatal i Fő-á Káiiratok erre • etmre küldendő. eredménnyel. Je'en voltak a MADISz tagokon kívül a Magyar Ifiuság ottani Nyomatott Kjdmáa kAeyvnyomd*^ pártfogói is. Névszerinti Dr. Bartala Salgótarján. Fó-otca 66. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00228.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_12_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1946-12-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 2. évfolyam 42. szám (1946. december 25.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula