https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cca397da37ce1e6694f909e22953a7b4.jpg 35083781b0a7b7589205f85d6acbb3bc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1351cfd5b0b251b2a534cde3bc6c83ad.pdf 8e46c4d5fe94e7554d583208d2a38c4a PDF Text Text II. évfolyam. 41 szám. Salgótarján, 1946. dec. hó 15 Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetési ár: Egy hónapra 2 Ft. 40 f. Negyedévre 7 forint. Harc a drágaság ellen A drágaság növekedése el­ engedhetetlenné teszi a fokozot­ tabb torintvédelmet. Ebből a szempontból legfontosabb az ál­ lamháztartás egyensúlya. Az uj állami költségvetés elkészült és rövdesen a minisztertanács és a n^nvctgyülés elé kerül. Hogy azonban a költségve­ tés minden tétele helyesen ke­ resztül vihető legyen, szükséges a lehí tö legnagyobb takarékosság minden téren és az adóbevételek fokozása. Adófizetés szempontjából leg­ jobb ír főváros, a vidéki váro­ sok rosszabbul fizetnek, de ki­ mondottan rossz az adózás a falvakban. természetben törtenő földidó-fizetés egészen el­ akadt. Pedig az á 11 a m háztartás egyensúlyának és ezzel a pénz értékességének fenntartása első­ rendű országos érdek és ez az adok pontos beérkezése nélkül lehetetlen. A drágaság leküzdése érdiében a kormány az áruíorgjhnat is növelni igyekszik. Egyik fontos cél a behozatal növelése. A karácsonyi ünne­ pekre uj, vagy eddig- ritka áru cikkek is fognak országunkba érkezni, de a kormány egyúttal elegendő cukor, zsír és textil­ nemű piacrajuttatásáról is gon­ doskodni fog. A drágaság elleni küzdel­ met és a forint védelmét elő­ segíti majd a nehézipar állami kezelésbe vétele is. Megalakult a nehézipari köz­ pont. Ennek feladata a nehéz­ ipari termelés racionalizálása és specializalása. Amig a nehézipar magánkézben volt, az egyes gyá­ rak sok fajtájú árut gyártottak. Egységes irányítás mellett lehe­ tővé válik az egyfajtáju terme­ lésre való áttérés és ezzel az áru és árak leggazdaságosabb készítése és elhelyezése. Az ál­ lamosított gyárak raci nalizálásától ugyancsak hasonló eredményt várunk. A Weisz Manfredot, Ganzot, Rimamurányt eddig is az állam látta el forgótőkével, de ezt eddig magánemberek sokszor eléggé ellen nem őriz­ hető módon használtak fel Most majd az állam közvetlenül gondoskodhatik pénzének gazdasá­ gos kihasználásáról. . Ugyancsak a drágaság elleni intézkedések sorába tartozik a textil és bőráru el­ osztására vonatkozó rendelet. Most dolgozik többet között a közellátási és földmivelésügyi minisztérium a gabonabeszolgál ­ tatás megjavításán is, mely sze­ rint a beszolgáltatást pontosan és jól teljesítőket megiutalmaz- Megjelenik minden VASÁRNAP Szerkesztőség és kiadóhi9vatal : Fő-utca 45. szám zák a hanyagokat pedig meg­ büntetik. A kormányzat komoly és nehéz küzdelmet vív a drágaság ellen, melynek néhány lényeges részletét világítottuk meg a fen­ tiekben. Nem szabad egészen elfelejtenünk, hogy ezekben az állami intézkedésekben a balol­ dali blokk követelései lépnek a megvalósulás útjára. A baloldali blokk az nban nemcsak köve­ telései törvényesitéseben éber, hanem ugyanakkora éberséggel is figyeli, hogy a végrehajtás folyamán a reakció ne hiúsít­ hassa meg az intézkedéseket, melyek az egész dolgozó nép javát szolgáljak és amelyek hi­ vatva vannak megtörni a gaz­ dasági reakció erejet és megá Ir­ tania fokozódó drágaságot. V. Gy. Mit adott a Nemzeti Segély salgótarjáni titkársága 1946. november havában? A M. N-p«<>iéti Miniszterim, a 8 drb zom 'áb-s 6 Tetei 12 „ horg vödö 12 Herei Srdgótarjáni Kő«.zénbánya dolgozói, a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű r. t. 12 „ zom medenc* nagy dolgo lói. Salgótarjáni Üveggyár do1- 770 „ leve’ bögre gozói, Salgótarjáni G pgyár do'gozói, 690 „ kis tenyér Hungária Vii'amossagi r. t, d ’ go/ói. Készp'n»ben gve mekottbonok ré­ Sa góbinyn dolgozói, Zigv’Kpjfalvai szére : 1 950 Forint üveggyár dolgozói, Po g*ri isk tanári Bányászaink adománya a hadbakara, Városházi tiszt viselők, A lám vo’ u’t b«nv.s*?ok ms onvai részére: rendőrség személyzete, Vendéglősök 10.929 50 Fo int. egye>ülele, Ipartestület elnökség**, va­ Gyorssegély 145 Forint: lamint kereskedőink é*iparosaink adó* Matrasrrei b • y"-i*Lo’a beüveHiányaiból ad dónk azok a teimészet gezésére 19 négy/e?nvter üveg. beni éa készpénz segélyezések, melye­ -A N emrelj Segély ket minden hónapban az arra raszo >•»>> ti’ká’««gs. ' rulóknak, gondos felü1 vizugálás utan, mellőzve minden bürokratikus eljárást kiad a titkártag Mindebből többek körött kiosz­ tásra, kerüli anyagban: azokat a csaladok it, itUik m UNRA 91 50 kg lmom liszt ruhaakcióra kiá Ij’ot'ák a róasaszinú q5 — „EB iiszt cédulát I 42 50 w gríz Nem vadona» ui dn'goy kerü*nrk 63 — h só kiosztásra, amit az ^.ngo* as amerikai 50’— H tengeri tőkések kü d ek M g^iorszag meg­ 291 kg zsír segítésére. hanem az angol és ameri 4 „ cukor kai do gozók ve ették «e magukról 351 M burgonya nélkülörheiő ruhdda-ahjsikat, hogy a 60’50 „ cacao fasiszta pusztitá«okt I, hámoruktól ás 342 darab szappan inf ációtol »önk>e ment tn.gyar dolgo 5 doboz konzerv zókon segítsenek. 6 tekercs kötszer Megöltem hogy az arr* ranem150 tabletta C vitamin • szorulók is kiá li'ot’*V az ívet, mikor 150 „ B C „ azonban meglud’ák, h- gv cs«k ha»z nált ruháról van szó, undorodva le 45 doboz S/u'<fnguadinin 70 i w Sru fa Tiasol gvinlettek Hit nem az i yenek foguk 10 M Chinin kapni, hanem az. arts vadban rászo­ rulók, Meg kell jegyeznünk, hogy az 1 liter csukamájolaj 14 drb zom. fazék 30 literes 1500 kg kft demány nem fed a azüks*g eleket. Ss’góianánnak legalább is 15 w . h 15 „ 6 „ „ lábas 30 M 6000 kg ra volna szüksége, hogv min­ denkit ki'ehessen elégítem. 12 „ „ w 25 . Csalódás ne érje A bizottság a leglelkiismeretesebb munkát végezte akkor, amikor a be­ futott iveket a kővetkező sorrendben bírálta el; 1. A kazalért hadifoglyok. 2. A hadbavonullak hozzátartozói. 3. Az özvegyek. 4 A nagy családos anyák. 5. Végűi azok a munkások kap­ nak, akik a drágaság miatt r.eru tud­ ják felruházni gyermekeiket Megfogja érteni mindenki a bi­ zottság becsületes akar&tát, amely oda irányul, hogy mindenki kapjon vala­ mit, aki arra rászorult. A kiosztás már a jövő héten megkezdődik. Az e bírált családok ki lesznek értesítve a sorrendről. Hol a kultuszminiszter? A napilapok hasábjairól értesül­ hetünk arról a po-itikai küzdelemről, mely a kuhuszmmszter személyé kö­ rül forog Fe vetődik az a kérdés, bogy C'ak katholikus ember legyen e a kul­ tuszminiszter? Vallon ezen álszent álarc a att milyen támadásra készül a reakció? Tatán a hatalmas klérusnak fontosabb­ at hogy a magyar ifjúság tanú hasson. Isko'ában demokratikus nevelést kap­ hasson, vagy azon vitatkozni, milyen vallá'U legyen a kul uszminisz'er Le kell szögeznünk az i(ju<ag ér­ dekében azt. hogy tovább ebbői a vilá bői elég Túrhe etlen állapot az, hogy amig ezek az. urak vitatkoznak a tai ulók IQtet'en és ablaktalan tenternmekben tanú janak Tűrhetetlen az, hogv az ifjúság tanú ás helyett cigaret­ ta csikket szed, avagy tankönyv be­ ívelt ponyvaregényt olvas. Nem az a fontos egyáltalán hogy milyen vallásu a kul’uszminisz’er. Nekünk az a fon­ tos, hogv az i tuság végre demokrati­ kus tankönyvekhez ui-son, az a fontos, hogv végre íü ötl tantermekben ‘a Út­ ion a diákság És nem utó<sóso>ban fontos az is, hogy nyíljon meg a pa­ raszt ifiu«ág e'ött is a tanulási lehelőség Sürgős segítség kell a N*pi Kol­ légiumoknak És. ezeknek a dogoknak az elintézésére erőskrzü demokia ikut ku'tu*» miniszter kell. Azt kelt minde­ nek e őtt szem élőt' tartanunk, hogv az i ju<ág mely 25 év»g fasiszta nevelésben r*are»ült, minél e őbb megismerkedjék a demokrác ával és ők is résztvehes lenek ennek épi’esében és ne fegyvert gyűjtsön a demokrácia ellen. És nagyon szeretnénk, ba a tnsg«s kl-rus is ezt tartaná szem előtt és nem az egyéni mohó érdekeitTehát követeljük, hogy minél előbb erőskezü ku tutiroiniszter kerü jőn a miniszteri izékbe, avi bele log nyu’ni fen»kig a magyar ku ’ura üsttebe és kifogja dobálni onnan azt a vegyüléket, amely még mrndég mér gezni akarta a megvár társada mat ét a magyar demokráciát. Legyen végre tiszta helyzet ezen a fronton it M. S. �2. 1946. dec. 15 Megmozdulnak az iskolák A mostani 4. a kővetkező bit igen mozgalmas iskolai életet jelent Minden iskola igyekszik a zsufollságtói szabadulni és az arra kiszemelt laktanyaépület bebutorzására a tőle tel* bető legnagyobb Áldozatot hozni. Sorra hirdetik e célból a rende­ zendő előadásokat, hogy azok jőve delme varázsütésre átalakuljon iskolai bútorrá, táblává és egyéb szükséges {elszereléssé. Nem egyedül az iskolák érdeke e mozgalom, hanem az egész városé. Rajta kell lennie mindenkinek, hogy gyermekeinknek mielőbb levegős és tiszta munkahelyet, jó felszerelést és kellő munkaidőt biztosítsunk a jobb eredmény érdekében. Addig, amíg egy egy iskolaépületben 4 5 féle iskola is működik, váltott rendszerrel, egyik is­ kolának sincs ké’lő ideje a teljes erő kifejtésére, hanem mindenik szenved a hely és időhiány miatt Pedig elsősor* ban a tanulók érzik meg ennek a hátrányát, bár a kevésbé lelkiismere leseknek örömére is szolgálhat a na­ gyobb játékidő a munkaidő megrövi­ dítésével. A normális viszonyoknak azon­ ban előbb-utóbb be kell követkczniök és akkor fogják észrevenni, hogy jó lett volna az előirt teljes idő kihasz­ nálása. Aki tehát az iskolák és gyerme­ kek érdekét szivén viseli, ne sajnálja most a hirdetett eladásoktól az adó zás fillérjeit, hanem hozzon áldozatot a város valamennyi gyermeke, tehát a saját gyermekei érdekében is és moz­ dítsa elő a város nehéz helyzetén való segítést, az iskolaügv mego'dlslt. Félévzárás a Dolgozók Gimnáziumában A Dolgozók Gimnáziumának igazgatósága közli: Túl vagyunk a második tanév első fe.én s megállapíthat uk, hogy az első év lelkesedése, kitartása nem csökkent, sőt fokozódott. Mindig több és több munkástestvér csatlakozik hozzánk és ba'adunk kitartásai a cél fele, hogy müveit t;«gjai legyünk a társadalomnak. Két osztályai indultunk. Jelen eg négy osztállyal működünk, de szereltjük hinni, hogy a következő év­ ben ismét növekedni fog s tanu’ni vágyók száma. A félévzárás eredménye azt mu falja. hngv a munkakcdv, a tanulni vágyás csuk fokozódás' tanulás köz­ ben. A dolgozók gimnáziumának ta­ nulói nem érik be irzab* amit a tan terv számukra előír. Többet a lehelő legtöbbet szeretnék kapni t«z iskolától. Saját kezdeményezéstW'r mt-gi aku t az iskola „Petőfi* önképzőköre. Faradhatatlunul do'goznak az Önképzőkör keretén belül a nehezen várjuk mind annyian a péntek estéket, amikor i« ki-ki előadhatja és b> mutathatja kü ön munkáját. Novellák és komoly tanul­ mányok, saját szerzemények é« szava latok, művészi színvonalú zeneszemok váltakoznak a műsoron. Szerény mű vészek tehetsége lát m pvi ágot ezeken az összejöveteleken a ók nnguk nem is sejtik, mennyire tifékei és becsü­ lést érdemlő a munkásságuk önma gunk kiművelése, Önmagunk tökélete liléje a cél. Ilyen munkával elérünk a célhoz A következő évre is megkezdjük az e őkészü'eteket, Megkezdődik az. ingyené* e őkészités ». felvéted vizsgá­ latra. Ezúton is felhivjH a vezetőség a tárulni akaró dolgozókat, forduljanak felvilágosítás rt az all. gimnázium igazgatóságához. Gimnázium vagy kereskedelmi iskola? Küzdelem a volt csendőrlaktanya birtokáért Hivatalos és szakköröket, nem­ különben a közönséget is egy érdekes küzdelem foglalkoztat Salgótarjánban. A kereskede'mi iskola és a gimnázium jelenlegi épületét a közeljövőben a bányakórház kiegészítéseként kórházzá akarják átalakítani, a honvédlaklanya egy részét és a volt csendőrlaktanyát a honvédelmi és belügyminisztérium egyelőre iskolai célokra adta át a vá­ rosnak és most az a kérdés, hogy az előnyösebb fekvésű jól tagozott volt csendőrlaktanyába a gimnázium köl­ tözzön-e, vagy a kereskedelmi iskola? Az érdekelt tantestülek miodenike ra­ gaszkodik az épülethez, minden elfő* gadható érvet felhoz a maga álláspontja védelmére, illetve hivatalos tényezőket minden áron meggvőzni igyekszik. Tu­ domásunk szerint a napokban fog a döntés megtörténni ebben az ügyben Döntés előtt azonban szabad le­ gyen nekünk is beleszólni a vitába Nem a személyeskedés, hazabesfélés, részrehajlás hangja szól belőlünk, mi­ kor a gimnáziumnak ítéljük a kérdéses épületet. A kereskedelmi iskola a ma­ ga szakképeztésé*el igen fontos sze­ repet tölt be a magyar tanügvben és a mi esetünkben Salgótarján életében. Fontos szerepét senki som próbálja vitatni. Azonban mégiscsak szakiskola és mint ilyen az életpályáknak csak egy bizonyos szűk körét va hivatva el­ látni. A gimnázium mellett csak a má­ sodik sorban foglalhat helyet. Evvel szemben a gimnázium mint a huma­ nisztikus műveltség gondozója és hu*’ dozóia, nemcsak hosszú évekbe kö’i magához az ifjúságot, hanem szélesebb tudáskört nyitva, alapot nyűit a felsőbb iskolák, egyetemek, főiskolák, maga sabbrandü szakiskolák tanulmányaihoz. Ez a . körülmény nemcsak azt vonja magaután, hogy a kereskedelmi iskola tanulólétszámánál jóval nagyobb lét­ számot kell, hogy magába fog-idion, hanem azt is, hogy zárt, jól tagozott, a legkönnyebben hozzáférhető epü ét­ ben kell neki megfelelő elhelyezést találni Ennek a célnak pedig nem u va ros szélén fekvő, még Igen sok átala­ kításra váró bonvédlaktanya épülete, hanem sokkal inkább a volt csendőr­ laktanya zárt, jól tagozott, egységes, iskolai használatra úgyszólván azonnal kész épülettömbje felel meg. Kíváncsian várjuk az ügy eldől* tát, de reméljük bogy a döntésben i le­ iékesek a fentiek megértésével é* tu­ dásával fognak dönteni. G ORSZÁG—VILÁG A Párisba szökött Vértessy Ká­ roly kisgazdapárti képviselő mentelmi jogát még mindig nem függesztették fel A szökésében, segédkezet nyuitó, ugyancsak kisgazdapárti paraszt^yuzó Vidovips Ferenc képviselőt most kérik ki a ne-izetgyüléstől Reméljük kiadták még mielőtt e is megszökik. A gyilkos szöktető kisgazdaképviselő előzetes lelartozlslására az : államvédelmi osztály engedélyt kért. —0— Magyaroszág egy képviselővel helyet ksp a trieszti szabsdirikölő'gaz.gatásábr.n. A négy v’gyha’alom képvi' selő*n kívül még Jugoszlávia, Olaszor­ szág, /Ausztria, Cs. n*>z!ovákia ér Svájc egy-egy képviselővel vesz részt. A négy nagyhalamra kíPügyminuzteri ér­ tekezletén megjelent szakértők szerint a szabadkiköiőnek néhány éven belül amikor Magyarország, Ausztria és Cseh*»'ovákia g i7d.<*ágilag megerősöd­ nek, igen nagy jelenső'ége les?. A kikötő szabad átmenő forgalmat bo nyolií le minden orsz*. ggal. —0— Az angol niurH'é<p4rt kü ügyi bi­ zottsága szembefordult Bevinne', A bi zotiság véleménye szerint N ;gvbri*aniát külíő-dön a régi i’ko'ákhoz tartozó klikk képvheii Ez a klikk hevesen szovjetelienc* é< nem képviseli megfe­ lelően Nagyb-itánia érdekelt. Ennek az irányzatnak Brvin vezetésével ka tasffróf* felé vezet az u’ja. Érért for du tnk szénibe a munkáspárti kfpvise lök Bcvin külpolitikájával. —0— Az amerikai volt frontharcosok ConaKy szét álor laka-a előtt tüntető felvonu'ást rendeztek és követelték Francoval való politikai kapcsolatok megszakítását. C'>n»(ly vo't a/, aki ezt az UNO értekezleten ellenezte —0— A Pozsonyban kiadott bizalma* rendeletek szerint szeptember 21 én előkészítették a szlovák lakosságot a magyarok elszállítására. A bizalmas rendeletben felhívták a hatóságok fi­ gyelmét, hogy a magvar községekben rendkívüli intézkedéseket ke I fogana­ tosítani és lehetetlenné Jcell lenni, hogy a uiagysj lakosság szabadon mozogjon A magyarok házaikat és bútoraikat nem zárhatják be. A kulcsokat a szlo­ vák hatóságoknak át kell adni. A, ren­ delet 23 magyar lakosságú járás* tün­ tet fel, amelyből a lakosságot Cseh országba kell telepíteni és minden va gyonát el- kell kobozni Most éppen Rimaszombat van soron. -0— A Kreton tex i’c’empészband* tagjai, mint hmerete. 275 r*er iné «*r flanelt csempésztek ki az oisz«gt>ói A bírósági tárgyalásra az Anyag ás Arhivatal technikás eilerőtél, Boinitzer Györgyöt kü'dlék ki szakértőre*. A bírósági Hrgvalas során majdut-ru non dsn szakbavigó kérdőre ez/ai fe • It, hogy „n em tudom”. Minden igvckeze»e az volt, hngy az Anyag é* Á'bivate szellemében e’tussoija a Kreto*'tcx’il b'ndrái’ak bűneit. Az angol szövetkezetek Nagyon sok szó esik az utóbbi időben a szövetkezetek megsegítéséről a szövetkezeti mozgalom kifejlesztőé­ ről és ennek kapcsán gyakran hivat* kozunk az angol szövetkezetekre Ar.g lia a 28 rnchdalei takács kibontoH zászlója nyomán ma már 9 millió uli'd dal dicsekedhet, mert kb. annyi kgrészjegyzőt mondhat magának bz «sr.goi szövetkezeti mozgalom. Eb! ő. u legnagyobb része a fogyasztási s»Ö et kezetekre esik. Kb 350 ezer ember talál elhelyezést a szövetkeze1! mun­ kában, ebből 250 ezer a fogva*/ls$r szövetkezetekre esik. A háború alatt nagyon megerősödtek. dac&;a u pont­ rendszernek, mely szabályozta forgal­ mukat. De láthatták, hogy az elosztás­ ra szánt közszükségleti cikkek mi yen biztosan, minden kerü ő unó! mente­ sen jutnak el a fogyasztóhoz. Nagy súlyt helyeznek u szövetkezeti propa­ gandára, kiadványok, könyvek je en­ nek meg, cmelyek feltárjak a tag nlőű a szövetkezetek bekő életé', azt a küzdelmet, amelyet folytatnak a szö­ vetkezeti hálózat minél jobb k’éj-ité'e érdektban. Bemutatják kuhu-ah* e'etüket, jóléti intézményeiket és így átálában nem meglepő, hogy az ..ngol szövetkezők milyen tömegeden isme­ rik fel a szövetkezeti gondolat je’entőségét. Ez a hatalmas előretörés cgv általában nem ingatta meg az argol keress-.delem hírnevét é« nem korit* torta üzleti mozgékonyságukat. Nem knll lehat féiteni a kereskedelmet t szövetkezetektől, mint ahogyan azt sr angol példa mulatja, nagvon jói mrg férnek egymás mellett Ha nálunk is a do gozók széles retegr *i ('» megismertetni aszövei* • . fc’ad«h>) az ötpegi'és jeiciíióxg.., u»»or rö :• deaen Magyarországon is nagvon r./ép fejlődé<rö! számo'haHtnk be. A szövet­ kezetek c*««k drtin.kralikuv orsaaybdc Gazdanap Karancskeszibcn N grid Hont xá rmegyék nr.^.ar ál' ga/di'ági f *iögv* íö’-cgn 1^40 rx: dec*ml»» r h*j 15-én Karanc-k*-■-i ... községben a szótártul járás v.. ;iv közömAgfcnek bevnrásaval g . zda napa: és gn/dss-gi fe ügte ’• • J C: tekvz'et-l tart. A nap műsora dé'efő . t egstd IC őr?! cr kezdődik a Ku.'urház - 5 gyű ekezés<c', n>ajd r d* eő'ti Döbrentei Károlyné nii v m« gba 'g : ma u an a d*- « »I»d nemzetgyűlési képviselő szürettel a ’ é'ő de u’atH < » n-_. . tartani, A n ü‘O:on sok snnrs i v*. Salgótarjánban és szórakoz’etó szán* között a * *.i !« December 8 ún a bán vnl<R-zinó nort legágt-rőbb mezfgazdmrgi ke-ké­ nagytermébe, tartotta a M N D S». seket fogjak a l» gblcitkesebb . ihz cső megvei értekezletet, ahol a berek mvg -rgval* ú A gri>dani«piM érkező vend v- k. közpurt rés/é’ő Döbien»r ir,é asszor y társunk a MNDSz központ országos ről a rrnde ő»ég gondolkodik. szervezője be»iét az asszonyok fe’a datairó' a demokráciában Beszédjét Élet és Tudomány cin v i u mindvégig feszült figye emmel ha Igatfa a megyéből megjelent küldöttek cső Inp je«ent nu g, 60 fi térért 32 <’d<>r. portja. Döbbentetné beszédje u’án Régen érzett hiányt pótol ei « n pBakó Béana az MNDSz. mtgyei lit sze’ű tudományos tolyóira u»»’< Az kára tartotta meg beszámolt ját ma* eső szám gazdag t rt -in-abo' 1 térti­ fél év n'ait elvégzett munkáról. Azután jük : Folyékony arany ml a Du* -t Mi az atom? Mit fud « Je» p .» -u a megyei c-nportok kikü dőltei srá moltak be. Fe emelő volt hallani a sok amerikai atró ? Mentei idős a l*> J * eredményt és látni, hogv az. asszonyok H G Weik fan's-villus n<»ve a’. A még nincsenek megelégedve saját ran- Dinamó* ur>. Peró*z a gycgv.'tr gukka', hogy még több és jobb eted szo’gálatóbao. Xz Ezermester Ir* «»< u A hpol s/akui»ágjrókbol, iud« 't* l ményt azt cinének fe!mutatni. A koi fere< cia legnagyobb ered­ pedagógiánkból áuó gárds, é ín C ü ménye az volt, hogy az rsszonytársak tő* Zoitan dr. a Műegyetem tek «» a szerkeszti Ügyen n'u’abány*?** sokat tanubnk egy nástól. küld a kiadóhivatal: Budapest, \ 11 Dőbren’einé zárszavaiban min den vitás kérd '«t megválaszolt, amiből Rlkóc'i-u» 54. az értekezleten résztvevő asszonytár­ — Terjestd t „Szabad Nép' et! sak csak tanu haitak. �1946. dec. 15 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszonkilencedik évfordulója 4. Sztalin-dijas nemzeti művészek nyilatkozata, az évfordulóról Alla Taraszova a Szovjet­ ember — a dolgozó, milyen gazdag unió nemzeti színművésznője, lett a valóság, mely még a legmeré a Sztálin-di| nyertese: • szebb Almait is felülmúlta. Míg a Művészszinháznál voltam, “ , . , Nesztelenül gördül fel a a legkülönfélébb szerepeket játszottam függöny. A Moszkvai Művés/azioház- klasszikus és modern darabokban ban megkezdődik Csehov „Három Játszottam behakespeare és Tolsztoj r.ővérM című darabjának előadása Leó, Oiztrovszkij, Csehov és Gorkij A színpadon újra élnek a múlt darabjaiban, mai színpadi szerzők *. félig n ár elfelejtett képei — a régi Konsztanlin Tr jenyev, Micbail Bulgakov 0 oszország félreeső kis varasa, a stK művében szürke élet mindig egyforma napjainak Hatalmas művészi kielégülést okoegymásutánja zott nekem Anna szerepe Anna KeraEbben az istenhátamögölti vidéki ninában, Ez a darab, amelyet Vladimir kis városban él három nővér. Fiatalok, Nyomirovics Dancsenko rendezett, igen életerősek, talán lehetségesek ia, de forró fogadtatásra falait. Gyakran utaztam vendégszerep­ behö erőik nem tudnak kibontakozni é« szomorúan telnek fiatalságuk leg­ lésre. Voltam az Uraiban, Szibériában mindenütt, nagy és kis helyen. szebb napjai. Mindnyájunknak, szovjet színé­ Én az egyik nővér, Masa szere­ pét játszom És boldog vagyok, hogy szeknek, zenészeknek költőknek, rend­ csak a színpadon kell játszunom, hogy kívüli örömet jelentett megfigyelni azt, e<t u sorsot csak az előedás rövid hogy milyen nagy figyelemmel hal hat­ óráiban kell átélnem I Boldog vagyok, tak, bennünket és művészetünket a nép széles rétegei, hogyan mélyült a kul­ hogy én mar egy rnás világban élhetek I Ha megkérdeznek, hogy mi éle­ túra szeretett, hogyan épüllek színhá­ tem legnagyobb teljesítménye az el­ zak és hangversenytermek az ország múlt 29 ev alatt, mióta a szovjelhata- valamikor elhanyagolt részein, hogyan lom fennáll, habozás né kül azt mon­ ismételték a sok nemzetiségű szovjet dom, hogy ezekben az években min­ testvériség minden nyelvén Puskin és den napom egyetlen alkotó folyamat Tolsztoj, Muszorgszkij és Csajkovszkij vo t, amely gazdag kibontakozást en navét, hogyan feljődött ki az uj mű* gedett lelki erőimnek és törekvé­ veszet mindenfelé, a lel«es sajló lámo galásával seimnek. A távoli, havas Jakutföldőn a 1918 ban, az uj Oroszország első nézők száz és száz kilométerről jöttek évében lőttem Moszkvába a Művésza színházba rénstarva««zánjaikon. örszinházba. Fiatal leány voltam, szerel ményországban és Üzbekisztánban, mv't a színpadnak. Természetesen nem Grúziában és Kirgiziában megtiakulvolt • gyeden kész szerepem sem, a tak a fi barmóniai társaságok, zenekarok, vizsgán felolvastam Schi'ier Orleánsi zeneiskolák és konzervafóritjinrk, — szüzének monológját és szörnyen iz gátolt voltam. Tudtam, hogy sorsom Mindegyik nép a maga nyelvén hall­ hatta Shakespeare! és Sophoklest, a ezekben a percekben dől el. Felvettek. Az oro</ szinművésíeti szimfonikus zenekarok mindenütt elő­ kul’ürn nagymesterei, SzUnyiszlavszkij adok C>A|kovszki| és Beethoven, Sosz* és Nyomirovics Dancsenko lettek tani- takovics és Hicsaturján szimfóniáit. t tm. r\ realista iránynak hódoló Aka d?miai Művámzinház növendéke vol tam és 29 év n'au kartájaimmal — a Kis Színház masodtk müvészgene rsci 'javai — érdekes, változatos mű vt>/» psiyat futottam be Immár tíz esztendeje annak, hogy S ovjeíoiovzo'szsgbau a színész 1936. október 15 én 52 nemzet fiaiból és a pogár már régen egyel jelentenek, megalakultak a nemzetközi brigádok, szerveden összeforrott fogatommá 'e tek. melyek Spanyolországban küzdöttek az Én akkor kerü'lem a Művész- idegen fasiszta hatalmak inváziós csn S'inh*' yzinp^dárr., mikor a názöiérre potai és Franco bordái ellen, az«»mbiri uj, demokratikus tömeg kezdett járni, szabadság és haladás hí - lositá sá ér t „A »/ uj iátvadanm gyermekei, akik nem szabad*ág nemzetközi Önkénteseinek" un . jb.-k társadalmi előítéletei. O vanok c'»ő találkozója, tíz év annyi hősi küz­ vo .’ak, mint egv nagy csatád. Ebben delme és szenvedése után most valósult a cv4 ádban nevelődtem fel én, mint meg újra Pári ban. ahova Magyarország ember • polgár. ról a szabad-ég három nagy magvar . . . E nUkszem 1919 re. A fiatal hősét hívtak meg; Riik Lászlót, Münnich tar,ac-ső/!ár«a<ág fegyverrel a kezébén Ferencet és Szalvay M'hályt. harcolt őbb tízezer kil méteres f«nrj Ra'k Lászlót. Münnich Ferencet ton .i ellenséggel, a hideggel, ax éh­ mindnyájan jó! ismerjük a magyar segg”! Moszkvában sötétek voltak az közélet legmagasabb polcain, de kicsoda ucrfa A munkások és munkásnak Szahay Mihály, a magyar hadsereg ezredese ? fú’tet.eo műhelyekben dolgoztak, hogy Bennünket, Salgótarjániakat, köz­ segítsenek a fronton küzdő testvéreik'vetlen közelről érdekel az ő személye, nek Esténként a moszkvai Művészi m»rt Szalvay Mihály Salgótarján szülötte s/iuhftzbsn felgördül a függöny. Mi játszottunk peregtek a darabok Hideg és számtalan barátja, tisztelője és rokona tő’ kivőtősödörl, kérges munkáskezek él közöttünk. tapsoltak nekünk A nézőtéren megSzalvav Mihály 1899-ben született ifv t Lenin is. Ez a titáni feladatok munkáscsaládból. Lkolái elvégzése után kai e f<*g alt ember, a köztársaság éle­ kőműves pályára ment és az 1918—19 e® téért folyatott harc vezére, azokban a forradalomig működött e pályán. Az neb**» időkben ráért, hogy reánk, mű- első világháborút köve»ő összeomlás vészekre is gondoljon, arra, hogy a forradalmi lelkét kilendítette a szürke Múvészszínház Mapion, akkor aranyat hétköznapok kerékvágásából és haza­ é ö fát é< mi színészek ruhát, cipőt. szökve a felbomló olasz frontról és ILgy nyugodtan dolgozhassunk sztrájkokra, a háború azabotálására Lehet e ezt va aha elfelejteni ? buzd tolta a salgótarjáni dolgozókat. . . . Ern>éksz«in az ezt kö'S'ő 1919 ben önként lépett a vörös had é-ekre is. Milyen teljességben tárult seregbe, majd megszervezte a 11. salgó­ fel előttűr.k, szovjetemberek előtt az tarjáni munkás-századot, hogy többek elet, hogyan nőtt nug lelkileg a szó'jel* közölt batha’ós segítséget nyújthasson Öröm volt megfigyelni minden­ felé a népi művészeti Öntevékenységet is. Nem volt munkáiklub, amelynek ne lettek volna saját színészei, táncosai és szavaló!. A moszkvai színházi és hang­ versenyszezonnak mindig dísze volt a soknemzetiségű .művészi önképzőkörök fellépte, amelyeken sok ezer fiatal te­ hetség szerepelt. Ilyen légkörben különösen jól tudtunk dolgozni mi, a szovjet színház színészei és általában mindenki, a mű­ vészetek minden ágában. Szinésztársaimmal együtt g/ákran voltam a harctereken, ahol barakkok­ ban, erdei tisztásokon, sokszor egészen közel a harcok színhelyéhez hallgattak bennünket harcos barátaink, akik a veszély Idejére felcserélték a munka­ köpenyt a katonaköpennyel. El tudnánk e valaha felejteni azo­ kat a kemény arcokat, szélcserzette és napbarnitotta'arcokat, azokat a kezeket, amelyek a harc közben még ki sem hült fegyvereket szorongatták, a bar cosok kezét, amelyek tapsoltak nekünk — szovjet színészeknek I A háborús idő elmúlt. Az egész szovjetország viszhangzik a munka za­ jától, az élet tele van alkotólendüieltel, pezsgő élniakarással. A Gorkijról elnevezett moszkvai Művészszinbázban minden este fe gör­ dül a függöny és megkezdődik az elő adás. Mint 29 évvel ezelőtt, ma Í? úgy ven minden, mint mikor fiatal leány­ korimban először leplem fel a Művész színház színpadán. Csak éppen azóta egy egész élet súlya van a vállamon. Nagy, világos élet. Örömmel telt, ter­ mékeny évek, amelyeket szeretnék ezerszer végigélni, akárcsak minden elkövetkező napot is, amelyekről tu­ dom, bogv még szebbek lesznek. Az Októberi Forradalom buszonkilcncedik évfordulóját, mint u inden előbbit munkával ünneplem meg. Leghőbb kívánságom, hegy mie­ lőbb olakilha'-satc a színpadon a mai szovjet nőt. (M Sz. M. T I 3. Drágaság elleni nőgyülés Salgótarjánban . Decetnb*r 8 án zajlott le a MNDSz drágaságaság elleni nagygyűlése, ahol a Szabad Szakszervizetek részéről Vargáné Kpes'i központi kiküldött, majd Döbrenlei Kirolvné nemzetgyűlési képvise’ő beszélt. Beszámolt a buda­ pesti drágaság e'leni nagygyűlésről és tüntetésekről. Beszédjét sokszor szakí­ totta meg viharos taps és helyeslés. Rámutatott a tűrhetetlen helyzetre, az elvise'hetetlen drágaságra, amely az a«szonyakra nehezedik. Beszédje után Dömölőrné felolvasta a határozati ja­ vaslatot, melyet viharos helyesléssel tettek magukévá a gyűlés résztvevői. A követeléseket az alábbi pon­ tokban foglalták össze : 1. Azonnal szállítsák le az aug, 1 én megállapított árakat 25 százalékkal. 2 Ries igazságügyi miniszter hasson oda, hogy a staláriáis törvényeknek érvényt szerezzen. Ezeken a tárgyalá­ sokon az asszonyok is olt akarnak lenni. 3 Követeljük, hogy a kormány tö­ rődjön többet az iskolákkal, üveget és tüzelőt, úgy a városi, mint a falusi is­ koláknak. Demokratikus olvasó- és tankönyveket a gvertnekek kezébe — a tankönyvek állami kiadását. A nőgyűlés teljes súlyával csatla­ kozott a budapesti asszonyok megmozdu'ásához. Tüntetve feívonu1! a város főutcáján, ahol drágaság elleni jelszavakat hangoztattak. Figyelmébe ajánljuk az illetékeseknek az egyik jelszavukat * „Most még csak tüntetünk, de ha kell, oda ütünk f" A tüntető menet azután rendben szétoszlott. Salgótarján asszonyai fe­ gyelmezettek, de a hurt nem jó lesz túlfeszíteni. -rt kőneyen elpattan — Am lássak azután a hürácsolók a kö­ vetkezményeket. Mi figyelmeztettük őket előre. Szalvay Mihály, Salgótarján hőse u budapesti ellenforradalmi mozgalmak letörésében. A nugyar szovjet bukása után Balassagyarmaton 13 oi börtönre, ítélték, de innen hamarosan megszökött az Ipoly folyón ó* Sziovákhb*. U'je Béc'be.majd Ném*«országbo, B<»'giumba ♦s Franciaországba vezetett, ahol az elsők között volt, akik be éplek a spa nyo! nemzetközi brigádba. Itt vitézsége bátorsága, tudása, hamarosan a Rákosi zászlóul) őrntgy parauc-nokávÁ emelte öt A spanyol szabadság ügyének bukása után a szabsd'ag Igazi hazájá­ ban, Oroszországban látjuk őt, hogy a mull év e’ején Rákosi Mátyássá' együtt magvar földön, Debrecenben jelenjék meg és megkezdje az uj népi rnsgyar hadsereg megszervezés*!. Azóta Szalvay Mihály a demo kritikus magyar hadsereg ezredese Egy felszabadult, egy szabad ország katonája egy országé, ahol nem reakciós gonosz­ tevők, hanem a szabadság becsületes, minden áldozatra kész, félelmet nem, hanem csak igazságot ismerő bajnokai tar ják kezükben a kormányt, hogy többé sohase lehessen elnyomni a mun­ kást, a szabadságot és igaztágot. Bár sok, nagyon sok Szalvay Mihályunk volna I V. El nem számolt adógabona beszámítása A mull évben beszállított és az udAg<ibonan felüli, ré?./ben el nem számolt gabonáméi.n* ingnek, ez idei beszolgáltatásba való brszámi'ása ügvében, u m.sloci Ga/dakemara és a Kisolíö dl Ga'dhk -tmara felterjesztést intézeti a fö dmivetésügvi ko< many/át­ hoz és kérte uz el n- m számolt gabon"»ná’ ír cikkeit és su‘yos helyzetben lévő gűzdak helyzetinek megkönnyttésM. Karácsonyi vásár a gimnáziumban Már talán h’ányt is je ente’t voir a Salgó'arján ételében, ha uz elmu-’ e-ztendőben olp szép avyagi és ctkö.'csl sikerrel rendezett karácsonyi vásár az idén elmaradt volna A tanúik vgyhangú kivAnygára bmét howiu hete­ ken át folyt a szorgos munka é-> is­ mét eíő lehetett átlani az egyszerű, de nagy buzgósággul késiPe’t vásárrt-l <s Salgótarján segíteni akaró társadalma ebben az évben i« meg'a álla az* Minden filterért a tanufok háláin a köszönet. A gimnázium If-uvag* Srgi ö Egyesülete elmondhatja, bogv kerc*c megértésre talált és a vezetőség ezu'on is hálásan köszön minden erkö cm és anyagi támogaraat Mikulás délután Mát< snoA. szerkesztőség hivatalos fo­ gadó óráit minden héten szerdán vák bányatelepen H<>r>ánk i« rt jött a M kuiás .. az MNDSz lovoilaból. délután 5—7 óráig tartja. Népi demokráciát akarunk! Mátrsnovák bánya'e ep mirden gy er­ meke izgalommal várta a neiküiözcs évei után Miklós rpa>. 1, Fodor Li kérte először öl, hogy �4. 1946. dec. 15 dió Is cukor helyett talpalja meg a lyukai cipóié talpat. 2. Áz iskolások „Sanyi Mikulása “ c. jelenetet mulatlak be: Svárizky M Hoffmann T., Berta R., Kollár J , Gámesi Z é< Sután Lajos szelepesével. 3. Az általános iák. tanulói néme­ tül is köszöntötték h jó öreg „puHo* nyost- Kerényi É, Tóth Gizi és Éva, Rendezte: Baranyai Kamélia tanítónő. Vita a magyar korona körűl Dec. 1-i számunkban „Még egy* szer a magyar korona- címmel cikk jelent meg, melyben arról volt szó, hogy a kereskedelmi iskola egyik tan­ termében még mindig látnató a koro­ nás magyar címer. A cikkre G. T. éleshangu választ küdötl szerkesztő Bégünkbe, melyben önérzetes hangon igyekszik védelmébe venni az ősi ma­ gyar címert és mindazt, arai emlék ben, tényben és tettekben hozzáfűző* • dik. A védelem ellen semmi kifoga- i sunk nincs Meg ke I hajolnunk a tisz« 1 teletreméttó múlt e őtt, mely mindnyá- ; junk múltja Sőt ennél tovább megyünk.. Meghallgatván az iskola igazgatóiéi, készséggel ismerjük el, hogy „ö mar I november 17 én, tehát a kérdéses cikk | megjelenése előtt 2 héttel közölte az . érdekeltekkel, hogy azokban az ősztályokban, ahol még ni^g vau Magyar- ’ ország címere, a koronát le kell ra . gasztani.Nem kételkedünk Salgótarján is-1 kóláinak dc.rokrattkus haiiand*>szg*i , ban és a lövőben sem fogtuk ezt lenni, I mindazáltal kértük az összes iskolák vezetőit, icg.eock egy Missé körül tek intőbbek és ne szó ga'lassanae al*. kaimat arra hogy jóindu.aiu, bar kir-t tÍMUS s’emek olyan kakán is csomót ,k találjanak, ahoi a kákán c-»omó teremni, sem tud. Mikor kapunk sót ? Az u’ bbi hetekben a so eltűnt u piacról. Ennek oka az volt, hogy az importőrök As az allami sóiövedeu kö­ zölt bizonyos vetélkedés kezdődő t A sójövedék ugyanis azt a litolta, hogy a désaknai só, amely Bihsrkereiztesnagyváradi vonalon jön be az országba 4 ezer vagon keretbe, a névleges 42 importőr he yelt lényegesen 5 6 ember kezébe kerü I. A Kereskedelmi és Iparkamara megvizsgálta a kerd'st és megáltspi'olta, hogy a sAh»ánynak nem ez, hanem inkább az voil az o». •», hogy Szatmár ér C enger közö*t nincs MÁV forgalom A h«»aron At «*dd»g teher­ autókkal hozták az árukat, viszont a csempészforgalom miatt mind«*n áru­ forgalmat letiltottak Az Iparkamara most kérte, hogy a vasútvonalat újra nvissák meg nagyobb elenörzés mehett. Ezzel egyidöben a sójövedek beje entette, hogy 1300 vagon &ó van u ban az országba. A Szovietunió 1947 re 4 ezer vagon só importálasát váliaJn. Miután az ország évi szükséglete ccs 6 ezer vagon, remélhető, h ’gy jövőre nem le*zn*k só gondiamk. M. ILJIN Százezer miért dik meg minden olvasója előtt a gyufa .rejtélye- vagy a gyufagyártás érde­ kes de bonyolultnak látszó problémá­ ja Ilin könyve egyszerűen és köny nyedén magyarázatot nyújt felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Minden amire művészetének mágikus Aladin lámpájá val rávilágít, életet kap és nagyot, iijat egyaránt magával ragad így lesz a szürke technikai leírásokból élő, ható és szórakoztató valóság Csak termé szeles, h^gy minderről neipcsak be­ szélünk. de őrömmel tanuljuk is meg. A a 15 Ft Párthírek Párta api előadók névsora: 1946. december hó 17 én. D* után 2 órakor Gépgyár : Vukován Gabor. De’u’an 5 órakor For gacs 2 Treszkony Anna, Somlyó : Égner Rezső Este 6 ö'akor Acé gyár : Ba nar Sándor, Sa gobanya: Sandor János. Üveggyár : Mesterházi L né, B<nya: Dömötör F*né, Varos I. körz. B üvári József, Városházi: Kin Lajos, Zagyvapá fslo : Bisü Sándor. 1946 december hó 20 án E'-te 6 ó«a or Rendőrség: Pap Gyula, Big yava'p : Boros Antal, MKP Sa gotati ni Járási Bizott­ sági fotyo hó 21-én d. u. 5 órakor az aC-lgvan olvaw dísztermében értelmi •égi nnkaiot tart. E ő<dó • RUDAS LÁSZLÓ egyet** mi to. tanar. Az. édekiődő«ct szeretettel vár­ ja a Vezetőség A MKP Nogiadnegyei Bizott­ sága 1946 december 9 én kelt Hatá­ rozata c elmében értekezletre bivia övoe a p4rt*«ko<at végzett elvtársakat és elviártnőte’, r> egesz megyéből. December 22-én d. e. 9 órai kezdettel lesz megtartva az előadás a banyaUaszino n-*g termében. A megie énéi kötelező. N g ád nvgvei bíz. vezeíősége A MKP wagnjtrjáni járási bízott, sági értesíti a ja-ásban lévő helyi szervezeti k tituarni . hogy 1946 decem bér 22 «n d. e tel 11 kor titkári erte kéz »*iet tartanak. Kérjük a pontos megjelenést. (Huf'V* d u 10) Magyar Nő* Demokratikus Sző vétségének piwz'ot csoportja hó ás ,kö szönet**t mond Oerel Janos képviselő elvártnak, hogv <*te*zkózől'C a z-igyva pilfs<vai üvrggvart üzemi pártszervezetnei, hogv lohiinmu .ksval b» üvegez té» a p tartói polgár* iskolai. így a pol • giri i tcoia tornatermében a pásztói MNDS/ c*op irtja otthonhoz jutott. Ez á'tnl bi.*to>notta m ov^bbi eredményes munkánkat. — Tnyabbi sikereket kí­ ván or z*g#pnő rnu* bájához. A pásztói al 4<ui po gári iskola ig«zgató«Kga. a tanári testület és az if juság neveben ha a^an köszöni a Ma gyár K ornmuni«ia Párt Vezetőségének segítséget, hogy kieszközölték azt, hogy a zagvvapá fahat üvggyári munkások vasárnapjukat fel* doxva ditmentesen rohammunkával iskolánk épületet be­ üvegezték. A munkátoknál ezt a nagy­ szerű segítségét p* dóképpen állítjuk az djusag elé Életünk a fizika és kémia világában Az élet mindennapi technikai lit Akció a zöldtrágyázás kait és technikai kérdéseit vilsgilot’a bevezetésére meg a nagy orosz mérnök elbeszélő. M Az. országban vannak vidékek, line a „Százezer miért- jében. 0 van könyvet adotr ezzel nemcsak szüktbb ahol ku Önbörő zöldtrágya növények hazáiénak, Oroszországnak, hanem az már tarlóba vetve, ugyanabban az év­ egétz müveit világnak ia, amellyel az ben jói k fej öd iek es teljes virágzásba l elnek valóban százezer problémáját mennek. Itt n zöid'rágyazáa a legol­ világítja meg. — Kérdések, melyek csóbb és ege él* ser übb módon volna mindenkit foglalkoztatnak játszi köny megvansithaló. Ahol p-d g a tarlóba nyedén találnak válaszra így világoso- eszközölt vetés nem biztat kellő áiker rel, a zö'dlrágyázás más ismert módja elterjesztéséről kell gondoskodni. A miskolci Gazdakamara, (elterjesztésben kérte a íöldmivelésügyi ■kormányzatot, hogy rádiós gazdasági * előadások , és egyéb kisterjedelmű zö dtrágyázási röp­ lapok megírása és .több százezer pél­ dányban való terjesztése utján, az egyid'jüleg megindíts odó állami zöld­ trágyázás! vetőmag akcióval egybe kapcsolva, mozdítsák elő az okszerű zöldtrágyázás kipróbálását és meg­ valósítását. r MOZI Van-e sikerük az orosz filmeknek Salgótarjánban? Minden nemzet filmgyártásában vannak jól és kevéssé |ól sikerült fi mck. Az orosz filmek bemutatása nálunk alig 1 éves múltra tekinthet vissza és az eddig nálunk ismeretlen orosz filmgyártást minden bizonnyal sok helyen egvmásután soronkövttkezö olyan oroszfilmekkel vezették be,'ame­ lyek — mondtuk igy — nem a legjob­ ban sikerültek Silgőtm jánban — és ennek Örülhetünk — eddig túlnyomó­ részt a jó, sőt kimagasló orosz filmé két láttuk, a'ig akad: egy két gyengébb produkció, a fumek témájuk szerint jói váltották egymást. Az is szerencsés voit, hogy kimagasló nagy Mm e ölt és után (lásd a Cirkusz, a Kővirág) meg­ felelő JÓ filmek voltak rnü oron, igy a közönség nagy külömbségeket nem Iá tott D? láo’t jói rendezett, komoly témákkal töltött, technikailag és művé­ szileg tökéleteset nyújtó filmeket és fokozatosan nyert bepillantást az orosz liln>kuhurába, amelyet már most is a •egle iesebb elismeréssel magasztal és véleményét akkor sem vá toztatja meg, ha nagyritkán nem vt ágfilmeket vetít a mozi Elmondottakat bizonyítja az ia, hogy cgy-egv előre hirdetett nagy otosz filmeknek o yan bizalmat ajándékoz, hogy óz e'őre U-kö ött műsoridőnek meghosszubbpására máris meg kell lenni a lépéseket. M«*g nem tudja mi­ lyen lesz, mit fog hodetni a fiH\ de biztos abban, hogy ismét élményben le«z rét-ze, a várakozásnak/ mindenben meg fog fe'eini a produkció, össze­ gezve a fen ebb mondottakat az orosz filmek közönségségsikere kettőn mú tk A mozi átogétó közönség összetételén, politikai beállítottságán és szabad kri libái érzekén, valamint azon, hogy a mozi milyen ügyesen, milyen mú*orban tálalja az orosz filmgyártás n?on dantvalóit. Igazi demokratikus besllttot sftgú inunk ban élő do gozok a jó urotz inű<orbm mindig megtalálják azt ami nemcsak szórakoztat, de oktat és nevel. Ezekkel pedig az orosz fil­ mek bőven rendelkeznek. Salgótarján ban örvendetes az, hogy a kuuurátó* eddig legjobbat! elzárt és t«voltartolt réteg, a dolgozók nagy tömege, most szabadon szórakozhat és nagy előny az, hogy nem giccses, limonádé izű produkciókat kap a* legnagyobb szórako/tatátl nyújtó helyen a moziban. Ha pedig a mozi forgalmának statisztikáját nézzük — ami száraz adatokkal ugyan, de mégis világosan bizonyít — azt láttuk, hogy éppen az orosz filmek azok, amelyek fi teltházakat jelentik. A dolgozó munkáslömegeknek ne hazudion n fi m, ne tömjön átlátszó propagandát a velilőfilm, számukra mindennél többet mond a való életbői meriiett, munkával átszőtt filmtörténet. E filmek tanulságát leiiúrni nem nehéz a do'go/óknak, mert hiszen szivükhöz, lelkükhöz közel áll mindaz amit az nmv fi'nvk mnd«nak Olvasd a SZABAD NÉP-et! Ez a magyar dolgozók lapja I SPORT-hirek: A bányász és vasas football csa­ pat találkozója nem hozta meg egye­ seknek a kívánt eredményt. A találko­ zóra nagyszámú közönség vonu l föl a szépfekvésü SSE pályára A játék képe és eredménye reá>is a 3:3 döntetieo, ami sajnálatos eset következtében a közönség álla) botrányba fulladt. A hátralevő néhány perc esetleg még változtathatott volna az eredmé* nyen. A football rajongók tábora két részre oszlott, amelynek sainaiatos kö vetkezménye a felhívás dacára nem sportkedvelőkhöz méltóan viselkedtek. Salgótarján pirlszetrpi>c.tból egvik pillére az országnak és nem engedhe­ tő meg az, hogy az a munkás tabor, amely egy és ugyanazon cé ért küzd, szórakozása közben é'et-halalra szem­ be álljon egymással. Ismételten felhívjuk r *por»parioló közönség figyelmet, hogv u közel­ jövőben uralkodjanak magúdon es ne­ legyenek elfogullak, fő rg ne okozza­ nak ezáltal keilrmetlen-iéget <*s a* te­ kintsék egymást ellenségnél.. A mecc* utáni utóbangokra csak az! (eleiem, b gy bizzut a rnecc-t sor­ sának űz elintézését az a rí i< e'éáe^ szervekre. Megjegyezni kivániu*, hogy az ország egyik legtöbb birójst b<>z*.ak ie aki az utolsó percekig a kezvbe.v tar tolta a mérkőzést, a neiy az egvik íe. tábora által igazság*alan*i»k ilw’t tt megadott goi uian botránnyal végző­ dött. — Bi/uuk abba, hogv a közeijövőben fegyelm.-ztitebbr'i Íor • hedni a közönség. A rendőis**g cr«.je Kern volt eiég ahoz, hog, <* bucduó tömeget lecsillapítsa, amiéi: is a b ró lefújta a méráőzé«: Szerkesztői üzenetek r % Cs. J Salgótarján. „Mord Iga­ zat, nem mindig tÖnh he f--i»d" c, cikkét terjedelmes \oiia >:.i*:t »ö <i :>* nem tudjuk. Kérd.-u- v-z .cikkünk inkriminált részeiét egxéb- u nem a szerkesztő bizottság és nem - • ezi*cikkiió talalta ki e< neui p*rt»ö *t vil­ longás, szeméiyetkcdes vagy cbec.ulés vetetett bennünket »«*gira< .kor. Mint egyszerű tényt kö.ö ii», o van; melyei nemcsak mi <udu .k. ha .em bizonyos fokig a kö.ve.u-menyben is kiilaku'.t neze' van fe 6 - De irg igy sem tudtuk megérte t, ‘lugv n-irri volna s.’rlö egv pzrtró 3/ ■* !»•. i, hogy továbbfejlődje tov bhhai»da a megakadt. Ezzel k«pc'O ai«"« nfgu i..zé*» :re — «pjnos — i't > - -••».» »u ’ en tudunk, alkalomaduu <s r.-.-^te ő he­ lyen azonban sziveden f.'C Ko.nank velük, mert mi e/ckhen » vv-d -*«.<ben más véleményen vagvu -k Hirdessen a MUNKÁS SZÓ-ban Hirdetesek»-i f *esr n kiadóhivatal Fo u. 45 „MUNKÁS SZÖdeojokratiku.s h* i.«p Felelős sterkesilő : dt. VA>S GYULA Felelős kiadó: MEGYEHAZY LAJOS Szerkesz'öség és kiad *ihtv •* : Fő-u 45 Kéziratok erre a címre kűlüend^k. Nyomatott Végh Kálmán kóe»*nyomdatabae Salgótarján. Fó-ulca 66 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00224.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_12_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1946-12-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 2. évfolyam 41. szám (1946. december 15.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula