https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a10b22a0bd66fb0687cf9a5d14ff1248.jpg d3c8105bf40027c89223ef379c28cd85 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5e3c1805d1934abeda22dc8047f07f15.pdf 017325c6b012799fa0841e02a85b2403 PDF Text Text DEMOKRATIKUS HETILAP II. évfolyam. 39 szám. Salgótarján, 1946. dec. hó 1 Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetési ár : Egy hónapra 2 F 40 f Negyedévre 7 forint. Közeledik a harc! Minden józanul gondolkozó magyar embert megdöbbentet­ tek az utóbbi napokban soroza­ tosan érkező fairek Dél-Szlovákiából, melyek a csallóközi ma­ gyarság deportálásáról, üldöztetéserál, a fasiszta eljárásokra1 emlékeztető elbánását jelentették. A szlovákiai fasizmus ez újabb merénylete méltán váltotta ki a magyar közvélemény súlyos kri­ tikáját. A harcot azonban nem­ csak kifelé kell megvívnunk, van elég ellenségünk az ország határain belül is és ezek első­ sorban a stabilizáció ellenségei, akik a lelkiismeretlenség és a reakció sötét odújából hátulról támadjak meg a magyar nemzet testét. Harc közeledik, harc, mely­ ben nem először, de talán utóljára ütközik meg az emberi ha­ ladás, a demokrácia, a legszen­ tebb emberi jogok harcosainak tábora, a reakció, a jog tipr ás hatalmaival. Ezt a harcot vilá­ gosan és félre nem érthetően jelentette ki Gerő Ernő minisz­ ter a közeli napokban: „Gazdasági nehézségeink azonban nem függetlenek poli­ tikai nehézségeinktől. Végleger megoldást ezen a téren csak akkor hozhatunk, ha megoldjuk a megoldatlan kérdéseket. Azok a tárgyalások, ame­ lyeket a Baloldali Blokk folytat a Kisgazda Párttal, eddig még nem vezettek eredményre. A Kisgazdapárt a harmadik kon­ gresszusunk óta méginkábbjobbra tolodott. ök ujyan arra hivat­ koznak, hogy a reakeót fel akar­ jak használni és fel is használ­ lak politikai céljainak eléréséhez. Nyíltan megmondjuk, ho^y nem a Kisgazdapárt támaszkodik a reakcióra, hanem a reakció a Kisgazdapártra. Amikor kijelentjük, hogy a dolgozó tömegek érdekében nem v írhatunk továbbá válság meg-; oldásával, ugyanakkor azt is megmondjuk, hogy a demok­ rácia eredményét fenyegető fóveszelyt nem a nyilasokban lát­ juk. Nem becsüljük le jelentő­ següket. de nem vagyunk annyira naivak, hogy ne tudnánk: Megjelenik minden VASÁRNAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Fő-utca 45. szám szabad áruo,.igy jön azután az a hely­ zet. hogy egyes árukul csak akkor vehet í< vásárló, ha mellette még más nagyobb nyeres-get és h;sznot bizto­ a legnagyobb veszély a sító árut is vásárol. Nem egyszer for­ dult elő már az, hogy szappant csak szürke reakció, a Horthyakkor adott n kereskedő, ha még mel­ reakció oldaláról fenyeget, lette 5 frt értékű árut is vásárolt. amelynek ügynökei — akik ne­ Ez még azonban csak enyhébb gyed évszázadon át szolgálták faitáia az árukapcsolásnak. Vannak és ki a reakciót — befurakodtak adódnak érdekesebb esetek is. Eddig két kereskedővel találkoztam, akik az állami és közigazgatási appa­ őszintén és nyiltan meg is rátusokba,*. mondták, hogy nekik bizony ezen az A harmadik kongresszus el­ árun semmi hasznuk nincs és ha más, határozta : — ha szükséges — véletlenül éppen olyan dolgot, amelyen harcba fogja hívni a valóban ők sokat kerestek volna, de amit én (elhasználni semillyen célra nem tud­ demokratikus tömegeket ■ a de­ tam volna, nem vásárolok mokráciáért. Népi demokráciát akarunk ! Ez már a ^szemtelenség csimborászóia. Hogy működhet ez országban * oiyan kereskedő, aki ilyenre képes, aki máról holnapra akar a mások bő­ rén meggazdagodni Mit csináljon a/ a A céltudatos t«rmclé*i módszer bányaüzem teljes erővel dolgozik, mű­ szegény ember, aki 250 frtos fizeté­ rrtdménve a munkásságnak a mű­ szaki vezetők és munkásság jó egyet, séből feleségének négy forintos kötény­ szaki vr/eiAkkel való együttmüködé értésben iparkodnak aj ország és saját nek valót akar vásárolni, sorkor a sénrk tfvüniöc'e az a termelési siker, érdekükben is a termelést maximálisra kereskedő azt mondja neki, hogy csakl akkor viheti el ezt a közszükségleti Btj.it rt Nigvbaiony Újlaki kő'zénbár.ya fokozni Az általuk megállapított és köz­ cikket, . ha m*g legalább két méteK produkál. Möiler igazgató. Kovács Fe­ renc föbánvamester és Várszegi bánya­ megelégedésre elfogadott bérskála a nyersselymet is vásárol. Hat ennek vége kell, hogy legyen! mester az üzemi bizottsággal együ’t termelés mértékéhez igazodik és az ig*n ötletesen oldották meg a terme- 1931 évi termelést veszi alapul, a kö­ Ezt a gazemberséget csak tudatlan és jóhiszemű vásárlókká! lehet megcsi­ léab« / ttf.ezodó bérskála alapját. — A vetkező formában: nálni. Éppen azért, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló eseteket, felhív­ Csille rakomány táblázat 1946 augusztusban: juk a vásárló közönséget a követke­ 1938 r-vi 100 110 120 130 7o 60 70 75 80 90 50 zőkre • Amelyik kereskedő az áruját ' termei**: 132 158 18 5 198 21’1 23 8 26 4 29 letagadja, azonnal jelentsük fel áru­ 318 34 3 q rejtegetés cimén a rendőrségen. Azt a *4 04 4 75 csille ár 33 q 1 84 2 20 2 57 2’75 2’93 331 3 66 403 kereskedőt pedig, aki bizonyos dol­ 2 85 2 92 298 . 245 2'45 2 45 2’45 2 53 2 65 2 76 gokat csak úgy hajlandó árusítani, ha még mást is vásárolnak, azoncal jelent­ Ak» - r 1938 évi maximumnak, történt, amire az adott okot, hogy a sék fel még peg'g árukapcsolás ómén. ami 33 q »o't, az 50 százalékát tér jól észrevehető ácsolási hiányosságokra Tehát a kereskedőnek áruját sem le­ fne’i ki. .«/ 13’2 q szenet termel. E» nem hívták fel a bányamester figyel tagadni, rém pedig más áruval kap­ 1 84 vk felel mrg — Ezért mét. A törés négy bent dolgozó bá­ csolatba hozni nem szabad, mert ba 2*45 x 1 84 forint, tehát 4 Frt. 54 fill nyászt elrekesztett a külvilágtól. A két ezt megteszi könnyen nem oupán az jar. A ' v »gvobb fokú, 130 százaié- bányamester saját életük kockáztatá »pareng» délyét vesztheti cl. hanem még ko? *• rd • nv esetén, tehát 34 3 q sával rést vágott a törésen és a 6 mé­ a szabbdségaba is kerül. Már érkeztek azéncit 4 75x 298 forint jár. E/ pedig ternyi töréscs szakasz tetején dolgoz- i n városba olyan hírek, hogy harminc 14 foíif t 16 fiHtr, Az ácsolást, sin- Iák ki a bentrekedf bányászokat, akik filléres árdágitis miatt egy kereskedőt raid t ‘ h ‘-ú ön ehhez hozzáadandó 21 én es’e 8 órától 22 én délelőtt 10 három hónapi elzárásra ítéltek és ez óráig voltak elzárva a külviiágtól. tzakmá vtíXit számolják el. r.em a ho’dban, har em vármegyénk­ X szívóm és bátor életmentén ben történt. Nem feraegrtőzés tehát A hstonyi bányászoknál ez loztn.g •oi»«dé *e bevált Annvi bizo- Kovács és Várszegi bányamrsterck az egész, hanem puszta tény, amisei minden kereskedőnek <zámolni krll n\n-», ht»gv üzem vezetőcége jó érdeme volt. A korholó szavak me lett viszont szhIu- nb-t^hő! áll, akik igyekeznek a Jó üzemvezető az, akinél a szak munkitav)? és n termelés érdekében a mai tudás igy párosul a bátor és mun. dcséreiben kell részesben! azt a né­ hány kereskedőt, akik a nehezen bee legjobb' . . dmónyeket e érni. késtársát szerető szívvel szerzett közszükség éti cikkekéi nem a \ >-nokbin a déli siklóban tőré* jóbarátnak és ismerősnek szoiga jak ki, hanem gondosan s/étoszbák nmeién vásáFIŐ körött, aki üzletüket felkeresi — Az a kereskedő, aki gondoskodik arról, hogy minden vexő egyfo mán. ha keveset is, de kapjon a nehezen be­ szerezhető ámból. az megértette a de /X u bbj időben újra megindult nete, amely eddig hál Istennek még mokrácia hivő szavát és őt a demok­ a már le iv meddig eltemeteftnek hitt ismeretlen volt, ülötte fel fejét. rácia támoga’ni is fogia. Értesülésünk szerint az Igazság* Ennek az U| szörnynek a neve • (ekeié 4 . A/ok a kereskedők, akik — rno»dtí«»ntm — eddig becsületesen árukapcsolás. Az alapja az, sro’gáltatő szervek a legkisebb árdra ás atan> ag megbízhatóan do'gnz’ak és hogy vannak bizonyos kötött és bizo­ gitások miatt is szab«d«*gvesrté<sel szolgá t, k h nép érdekeit, igen sokszor nyos szabad áruk, amelyeket a keres­ fogja sújtani a forinttal történő összes Szűnjön meg kísértésbe esnek. A feketepiacnak és kedő árusít. Természetes, hogy a kö­ visszaélési üzelmeket a forint * 1 bili ráció jának egyik uj tü« tött árun nincs annyi haszon, mint a végre ar a lehetlen állapo*. hogv — Minden jel arra mutat, hogy a harc közeledik. Mi nem akarjuk mindenáron a küzdelmet és meg akarunk, ha lehet, egyezni, de nem tehetünk engedményeket olyan Kisgazda­ pártnak, amely nem akar leszá­ molni a reakcióval. Mindent el­ követünk, hogy józan belátásra bírjuk a valóban demokratikus kisgazdáit, de az ország dolgozói érdekében ezt a várakozási időt nem vagyunk hajlandók a vég­ telenségig nyújtani.** Bányászsors Harc a drágaság és az áruelrejtéssel szemben �2. 1946. dec. 1 küiönösen a kisfizetésű — fogyasztó ki legyen szolgáltatva az ilyen áru uzsorásoknak. Szerelnénk már látni azt a Ci­ pókban elkészült városi plakátot, amely úgy szól, hogy : mEx sus űzlek árdrágítás miatt sárral Merf. hogy vannak és léteznek ilye­ nek, az elvitathatatlan,. Természetesen akinek nem inge, ne vegye magéra, már csak azért sem, mert az ing is nagvon drága. Tű? A .Munkás Szó* múlt heti számábau „Tű" aláírással .Fasiszták sza­ badsága a demokráciában* címmel egy cikk jelent meg, amellyel kapcsolatban az alábbiakat kívánom közölni a .Mun­ kás Szó** olvasóival: .Tű** aláírással ezide(g én Írtam. Az olvasók egy része erről tudomás­ sal bír, miért is a .Tű* aláirásu cik­ keket nekem tulajdonítják.* A múlt számban, fenti dm alatt megjelent „Tű- aláirásu cikket előttem ismeretlen egyén irta I A zavart őszszetétélü és Inkriminált kijelentéseket tartalmazó cikkért az erkölcsi felelős séget sem vállalhatom, mert valószínű a cikk szerzője gyáván, a más jeligéje mögé húzódva, személyemet is kom promilálni akarta. A jövőben cikkeimet más jeligé­ vel jelentetem meg. Boros Antal Mi lesz a közalkalmazottakkal? Nagy hallgatás a közalkalmazot­ tak körűi I Miért I A nemzet napszámosai vagyunk, de nagyon is mostoha napszámosai. Velünk nemtörődik senki I Sem ruhánk, sem semmiféle ellátásunk nincs. Éhezünk és lerongyolódunk, eladósodtunk. Mire vezethet ez, kérdezzük ? Ha halálra vagvunk Ítélve, mond ják meg, ha nem tekintenek bennün­ ket embereknek, játszanak nyílt kártyá­ val, de értsék meg a kormány urai, hogy nem bírjuk mér ezt a kétségbe ejtő helyzetet I Aki teheti elmenekül a közhivatalokból. Aki visszamarad, az vagy a legkétségbeejtőbb nyomorba süllyed, vagy korrupttá válik, mert emberi életet így élni, becsülettel nem lehet I Nehéz problémái vannak az or­ szágnak, de módot lehet és módot kell ejteni arra, hogy a közalkalmazottak ne legyenek a legmostohábban kebelt dolgozók az országban, s ne kelljen bizalmatlanul tekínteniök a demokrá­ ciára, mert végeredményben nem kö­ zömbös az, milyen érzelmekkel v»gil a közalkalmazott műnké át. Igy építhetünk! o Mindig tudtuk, hogy a lelkesedés csodákat müvei. Nem igen olvastunk arról még, hogy a gazdasági é’etben valamit önzetlenül elvégeztek vo na. Most mégis örömmel számolunk be, hogy ez a csoda megtörtént A Munkáwellátó Szövetkezet, melynek külön­ böző iparos csoportjai vannak, kibérelte a Perl áruházat. — A szövetkezetnek nem vo’t pénze a helyreallitási mun­ kálatok elvégzésére s igy az áruház megnyitása késett Az asztalos csoport gyűlést hivott össze és elvállalták hi­ telbe az elkészitéct, Voit olyan, aki anyagot adott, de volt olyan, aki munka­ órát hitelezett. Nagy lelkesedéssel vál- j falták n felépítést és a szövetkezet c* ak J akko' fizet nekik, ha uódjában lesz. ; Nógrád-Hont vármegye iskolásgyermekeinek szociális helyzete (Folytatás.) A törvényhatóság szociális hely setének tanulmányozásánál mindenkor fokozott figyelemmel van a szakszói gálát a salgótarjáni ipari medence dől gozóira. Országunk ■* újjáépítése és népünk gazdasági talpraállitása szem pontjából elsőrendű fontosságú ez a vidék és senkinek sem lehet közömbös lakóinak sorsa. A bányász álete a legnehezebb és a legáldozatosabb minden dolgozói réteg és foglalkozási ág között. Ezek a férfiak életűk jelentékeny részét napfény és egészséges levegő nélkü1 sokszáz méternyire a föld színe alatt •öltik el, hogy napvilágra hozzák a föld mélyének rejtett energiáit. A bá­ nyász és a többi itteni dolgozó teste verejtékes munkájával hatalmas vagyo­ nokat hozott létre, a technika legmo­ dernebb intézményeivel kényelmesebb életet biztosított mindenki számára, míg ök maguk a legnehezebb szociális körülmények közölt voltak kénytele* nek tengődni hosszú évtizedeken át. Ma már valamivel könnyebb az élete, a bányász is emberibb életet él. Mióta az üzemi bizottságokon kérész tül a dolgozók maguk is beleszólhatnak a vállalatok vezetésébe, az üzemi szociális intézmények mintaszerűen épültek ki, de a város hatósági szoci* álpolibkája is inkább áll hivatása ma gaslatáo. Így például ma már Salgótar­ ján város belterű>eléo magában bárom napközi otthon működik, ahol a gyer­ mekek naponta többszöri étkezésben részesü'nek, de mintaszerűek a kör­ nyéken másfelé fennálló hasonló vál lalati intézmények is A bányavidékek gyermekei ré szére — intézményeiken keresztül —• a népjóléti miniszter a kü földi szeretet* adományokból jelentős támogatást nyúj­ tott; háromszáz gyermek részére báromhónap^s tejellátási, ötszáz részé­ re pedig ugyancsak háromhónapi idő tartamra étkezési-akciót szerveztünk meg. Gyakran érték bírálatok a nép jóléti minisztériumot, hol burkolt, hol nyilt formában éppen a bányavidékek dolgozóinak a külföldi segélyakciókból való erősebb részesítése miatt A szociális munkával hivatás szerűen foglalkozók előtt azonban sohasem volt ismeretlen az ipari és különösen a bányavidékek dolgozói­ nak nehezebb, szociális helyzete, amit most a gondos statisztikai feldolgozás számszerűen is igazol. Az ipari vidékek nehezebb élet­ körülményeit mulatják az iskoláskorú gyermekek táplálkozári és ruházkodási adatainak összehasonlítása, mert amig az eddig ismertetett adatok szerint Balassegyarmat m. város gyermekei körött volt a legkevesebb jól táplált (22 6 száza’ék) addig az ipari medence dolgozóinak gyermekei között meg ennél is kevesebbet találtunk, mind­ össze (18.5 százalékot, tehát csaknem felét a varmegyei átlagszámnak A legkevesebb jólöltözött gyer­ mekkel a széctényi tárás területén találkozunk (19.9 százalék) ezzel szem­ ben a tisztán ipari dolgozók gyermekei közül csupán (15 5 százalék) minősült relative jólöltözöttnek. (Folyt, köv.) ORSZÁG—VILÁG Négyszázezer bányász sztrájkol az Egyesült Államokban. Az óriási méretű sztrájk máris katasztrófáiban érezteti hatását a termelésben, A Car negie-tröszt egyetlen termelési körze­ tében 33 olvasztó kemencét kellett ki­ vonni a termelésből. New-York nyolc millió lakost Ízelítőt kapott a szán­ sztrájk hatásáról. Hétfőn este 6 órakor kialudtak az emeleto*agasságu fény* reklámok és sötétség borult a városra. Kedden jelenik meg a miniszter, elnökség sajtóosztályának kiadásában a fasiszta antidemokratikus sajtótermékek IV. számú jegyzéke. Ez a jegyzék mintegy 600 újabb beszolgáltatandó könyv és folyóirat címét tartalmazza. Szenzációs meglepetéssel szolgál a 17. oldal, amelyen Mindszeoty—Peh : „Az édesanya** cimű két kötetes műve szerepel, amelyben az édesanyáról ugyan semmit sem ir, de dühösen esik neki a szocáldemokráciának, elképesztő Délszlovákiában a magyar kor­ zagyvasággal támadta a Szovjetuniót. mány tiltakozása ellenére tovább folyik Szála út dicsőíti, meg a má ik két dik­ a magyar lakosság elhurcolása. Újab­ tátort, Mussolinit és Sala zárt. ban Nagyboda községet zárta körül a katonaság. Állítólag rövidesen sor ke­ Ries István igazságügyminiszter rül Pozsonypüspöki, Vajka és Csákány javaslatot te» jeszt a minisztertanács elé, községekre. A magyar kormány a négy amelyben statáriumot kér az ország külügyminiszter tanácsához és az UNO gazdasági helyzetét veszélyeztető ár­ közgyűléséhez fordult az erőszakossá drágítókra. Az eljárást a statáriális ta nécsok három n^p alatt tárgyalják le ok megszűntetése érdekében. „Rajta leszünk, hogy szerte az országban parasztok és munkások kerüljenek felelős állásokba!" Az uj szolnokmegyei főispán be­ iktatásánál igen figyelemreméltó dolog és egy igen figyelemreméltó bejelentés történt Méltó arra, hogy az ország minden részében éppen úgy felfigyel­ jenek rá, mint Salgótarjánban. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes ugyanis a beiktatás alkalmával tartott beszédé­ ben, többek között a következőket mondotta * „Pest megye után Jásrnagykun Szolnok vármegyében van a legtöbb úigaxda. Számuk 50 ezren is fe ül van. Ezért tartottuk helyesnek, ha ennek a megyének az élére régi, harcos föld munkást, uigaxdát állítunk. Mostanában igen sok szó esik a munkások és parasztok jogairól, arról, hogy a dolgozóknak kell vezetniük az országot A gyakorlatban azonban nem tudtunk ennek az elvnek kellő érvényt szerezni. A mi Pártunk elhatározta, hogy a szavakról ezen a téren Is a tettekre tér át. Parasztembert ál'itunk erre a fontos helyre. Iskolai képesítése hiányzik ugyan, Jde megvan a kellő éfetistnerete, megvan a népszeretete ahhoz, hogy feladaivai megbirkózzék. Rajta leszünk, hogy ez a példa ragadós legyen és skerte az országban igazi — nem muparasztok — és munkások ke* rülienek a felelős állásokba.** Becskei csendélet Szerte az országban javában folyik a bányák államosítása. Az országház­ ban, a kormány keretén beiül és a közéletben hónapokon át dúló harc, melyet pártunk az ország gazdasági ütőereinek, a bányáknak köztulajdonba vételéért folytatott, lassan a teljes győ­ zelem fele közeledik. A MKP-t az elmú t időszakban a támadások valóságos tömege érte a Kisgazda Párt és a klerikális reakció részéről, gazdasági életünknek ezen uj alapokra fektetése miatt. M: magyar do'gozók azonban megértettük a jobb jövő felénk kiálló, bíztató szavát és • nemzetrontók valamennyi támadását sikerrel visszavertük. Mert a fáradságos, de aztrt mégis lélekemelő munka u:áo csak egy példát ragadunk ki a nemzet ipari helyzetének, az államoiiíás előtti vigasztalan idejéből és ezzel a meg­ történt esettel igazoljuk partunk helyes állásfoglalását az államosítással kapcso­ latban. • A nógradmegyei Becs ke bánya­ telepen szomorú kép tarul a helyzettel ismeretien ember szeme elé. Noha az államosítás megtörtént már és a fiatal magyar demokrácia második évében járunk, a banya vezetőségében ugyszólvác* semmi változás nem állott be. A bányászok és az itteni lakosok kö­ rében köztudomású, hogy a volt bánya­ tulajdonos minden bizalmát Peterman bonéba helyezte, akinek házában van az élelemraktár és a bányairoda is. I<onka néni látta e! szállással és étellel a bányalu'ajdonost. Az pedig megvolt vele elégedve. Rajta kívül nrfcleiteltek a régi intézőt és a b( • •-Kot, akik — bar nem dolguknak — «»«. élelem­ tártól nem akarnak megválni Nagyon megszoktak már, hiszen 25 éven keresz­ tül egyebet sem lehetett látni, mint Ilonka néni kontyát. Nem messze Becskétől, az egyik pusztán terül el, a nyugatról nemrég hazaszivárgott báró Bittier Elemér biro­ dalma. Ez á» márciusában jött haza birtokára, németországi gondtalan üdü­ lése után. Kastélyában azonban nem a régi, megszokott főúri kényelem fogadta, mert a harci cselekmények és nem* különben az agyonsanyargatott cseléd­ ség létfenntartási érdeket, a birtokot kissé átalakították. A báró úr tenyege’ődzik, fekete listát vezet és varja, hogy az ő ideje visszatérjen. Addig is saját traktorjával szántatta fel 100 ho dnyi földjét (de csak a sajátját), de bércséplést, azt válla). Három cseléd és egy mindenes háztartásbeli lesi óhaját és hajbókol körülötte. A földosztó bizottság itteni mű­ ködését a kü'önfele elképesztő fairek alkotta homály veszi körül. Annyi bi­ zonyos, hogy valami nmes rendjén. Nyilvánvaló, hogy a demokrácia a becs­ kei fő dosztó bizottságban csalódott, mert ha ez a szerv helyesen járt volna el, akkor ma bizonyára nem találnánk bevetetlen szántókra és kedveszegett emberekre a bec-kei határban Felkarolták a mezőgazdasági rokkantak ügyét. A mezőgazdasági munkák áldo­ járadé­ kainak folyósítása érdekében, a mis­ kolci Gazdakamara felterjesztést inté zett az illetékes kortpanyténvcxőkhör. A Népjóléti miniszter tájékoztatása szerint, a Kamara előterjesztésére, a mezőgazdasági rokkantak járadékánák folyósítása érdekében, a szüksé­ gei intézkedések megtörténtek. zataivá lett rokkant munkások �3. 1946. dec. 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszonkilencedik évfordulója 3. A Szmolnij-intézeL 1806-ban G u a r e n g i épitész a Simolni) zárda mellett egy rideg osz­ lopos épületet emelt. Ez volta Szmol­ nij, amelyben aztán sok évtizeden át nemes leányokat neveltek. 1917-ben, a cári hatalom meg­ buktatása után, a Szmolnijlő! nem messze, a Tavrictonszkij palotában székelt a Munkás és Katona Küldöt­ tek Petrográdi Tanácsa. 1917. július után a burzsoázia és ,a katonai elemek átmenetileg győ­ zelmet arattak a nép felett és megki. sérelték, hogy végezzenek a munkás­ osztály élgárdájával, a bolsevik párttal és annak vezéiével, Leninnel. A ta* □ácsszerveket kiutasították a Tavricsenszkij palotából. Azonban annak ellenére, bogy a tanácsnak csak magán­ szervezet jellege volt, a burzsoáziának ideiglenes kormánynak mégsem volt eleg ereje ahhoz, hogy megsemmisítse őket. A tanácsok hamarosan uj helyi­ séget talállak az üresen álló Szmoínllbsn, amelynek növendékeit már rég'Q eltávolították a forrongó Pétervárról. 1917 augusztus 4 én a Szovjetek átköltöztek a Szmolniiba. ■ Nem telt el egy hónap s a hely­ zet Szmolnijban hirtelen megváltozott Ezt a változást Kornyilov tábornok ellenforradalmi zendülése váltotta ki. A pétervári helyőrség katonái és a legnagyobb ipari központok munká­ sai az egész orstágban a bolsevik párt köré tömörültek. Augusztus 31 én a Szovjetek plénuma csatlakozott a bol­ sevikok politikáiéhoz. Ettől- a naptól kezdve a Szmolnij a forradalom főhadi­ szállása lett. Folyosói, széles márvány­ lépcsője, egykor csendes hálótermei megtellek katonákkal, tengerészekkel, vörösgárdistákkal A kisebb szobák­ ban, melynek ajtaján még ott volt az •osztályfőnök** feliratú tábla, vagy a bobevikok központi bizottsága, vagy a petrográdi Szovjet bolsevik frakciója foglalt helyet. A petrográdi Szovjet határozata alapján, amelyet a bolsevikok indítvá­ nyára fogadtak el, itt alakították meg a Forradalmi Katonai Bizottságot, a fegyveres felkelés megszervezésének közvetlen irányítóiét. 0k», 10>én fogadta a bolsevik párt központi bizottsága e felkelésre vonat­ kozó történelmi jelentőségű határoza­ tot. Október 16 án Pártközpontot vá­ lasztottak a felkelés vezetésére. Sztálin­ nál az élén. A Központ Szmolnijban alekult meg ás a Forradalmi Katonai Bizottság magit lett Október 24 én Lenin is átkőltő zött a Szmolnijba. Az épület ezekben a napokban fegyveres táborhoz hason­ lított. Falait védőmüvekkel vették kö­ rül. A kertben és az udvarban vörös gárdisták teljesítettek készültségi szol­ gálatot. A földszinten fegyver és élel­ mezési raktárt létesítettek. Állandóan érkeztek a jelentések, az összekötők hoztak és vitték az utasításokat, szólt a telefon és váltották az őrségeket. Lenin szünet nélkül dolgozott az egyik kis szobában. Közvetlen segítőtársai Sztálin, Szverdlov, Molotov és Dzorzsinszkij voitak Itt dolgozott a nagy forradalom sgya és itt vert a szive. Itt a Szmolnijban, a forradalmi lanéct ülésén mondotta Lenin, a forra­ dalom nagy vezére a kővetkező sza­ vakat : „Uj korszak kezdődik Orosz­ ország történetében és a harmadik orosz forradalomnak végeredményben a szocializmus győzelméhez kell vezetni. Október 28 ón este 10 óra 45 perckor a Szmolnij levéltárában meg­ nyílt a Szovjetek Második Oroszországi Kongresszusa. Ugyanakkor a falakon kívül elkeseredett puska és géppuska harc folyt, amibe néha ágyudörgés is vegyült. A katonák, tengerészek és vörösgárdisták megrohamozták a Téli Palotát, az ideiglenes kormány szék Helyét. Éjfél után 2 óra tájban a Té i Palota elesett. Az ideiglenes kormányt megbuktatták és letartóztatták. A fő­ város fellázadt és a győzelmes nép kezében volt. A szovjelbatalom megvalósult. A kormányzást a Tanácsok (Szovjetek) intézték.- Uj korszak kezdődött Orosz­ ország és az egész emberiség törté­ netében. Október 26-án éjjel a Második SzovjelkoDgresszus ülésén Lenin, akit az Összes küldöttek üdvözöllek, kihir­ dette a békéről és földről szóló haté rozatokat, melyek megmutatták a ki vezető forradalmi utal az imperialista háborúból, örökre véget vetetlek a földbirtokosok földtulajdonjogának Oroszországban, a földet pedig átadták a parasztságnak. E sorok írója akkor 19 éves lány volt és néhány napig ügyeletes szol­ gálatot téliesített a Szmolnijban. a pa­ rancsnokságon. Az emberek végtelen áradata ömlött az épületbe, munkások, katonák és tengerészek. Néha küllöldi újságírók is betér­ tek, abban a reményben, hogy olva­ sóikat meglephetik egy Lenin-interjuval. A nép fiai sorra keresték fel Lenint, Sztálint, Mololovot, Szverdlovot, hogy felajánlják szolgálataikat a nagy forradalomak és az építésnek. Távozásuk után egyesek mindjárt a kapu előtt különítményeket alakítottak és a frontra utaztak, mások pedig vidékre mentek, hogy elbeszéljék a parasztoknak a nagy októberi forra­ dalmat és közöljék veiük a bolsevi­ koknak a békéről és földről hozott határozatait. Voltak, akik visszatérlek vállalatuk hoz* hogy ‘ újra szervezzék a munkások ellenőrző hatalmát és foko­ zatosan elsajátítsák az ipar vezetésének bonvolult mesterségét. A forradalom vezérei a Szmol nijban tartózkodtak. Lenin a nappalo­ kat dolgozószobájában töltötte, az éj­ szakákat pedig a második emelet két szerény kis s/obájábsn. Megfeszített erővel dobozott, vezette a pártot és a fiatal szovjet birodalmat. ■ Itt teremtette meg Sztálin a nem zetiségek népbiztosságát, amelynek az volt a feladata, hogy megvalósítsa a Lenin i és Sztálin i nemzetiségi poli­ tikát, a népek barátságát és egyen­ jogúságát. I't tartotta üléseit a bolsevik párt Központi Bizottsága. Nem véletlen az, bogv Lenin az Októberi forrada(om első időszakát Szmolnij-i időszaknak nevezte. A honvédelmi háború alatt Leningrád su yos megpróbáltatáson ment keresztül, de hősiesen szembeszállt az ellenséggel. 900 napig tartott a város ostroma. A fasiszták szünet nélkü' bombázták és tüzérséggel lőtték. Ki akartak éheztetni és meg akarták fa­ gyasztani De a Lenirgrádiak kitartot­ tak, a Szmolnij rendületlenül állt és áll még ma is. (M. Se. M. T) ÁLLAMOSITÁSHOZ A salgótarjáni medence dolgozói a vasárnapi népgyÜlésen az iparügyi miniszter bejelentéséből egy nagy fon­ tosságú lépésről értesültek. A minisz­ teri bejelentésből azt tudtuk meg, hogy a bányák és az elektromos energiát szolgáltató erőközpontok után sor ke rül az ország bárom legnagyobb ne­ hézipari üzemének az állami kezelésbe való vételére. A csepeli WM müveket a Ganz Villamossági üzemet és a Rima hatalmas gyárüzemeit érinti az Iparügyi miniszter által bejelentett kormányren­ delet Ezzel hatalmas lépéssel jutott előre, az egész Európában követelt államosítási politika. A •Vasas** szakszervezet a magyar demokrácia egyik legfőbb pillére kö­ vetkezetesen harcol azért, hogy ebben az országban minden nagyobb ipari üzem állami tulajdon legyen. A vasa sok harcának eredménye már mutat­ kozik. Tudnunk kell, hogy ezzel a kor­ mányrendelettel a két munkáspárt és szervezett munkásság egyik fegtarkalatosabb követelése valósult meg A dol­ gozó társadalom örömmel veszi tudo­ másul, hogy ezek a hatalmas ipari üzemek a jövőben nem lesznek a ha zaí ipari hatalmasságok és egyébb kül­ földi tőkés csoportok kezében. Ellen, ben igenis a dolgozó magyar nép ér­ dekeit fogják szolgálni. A salgótarjáni Acélgyár dolgozói miután érdekelve vannak a kormány­ nak e legújabb rendeleténél, figyel­ mük és érdeklődésük az egyéni éle­ tükre való kihatásait vizsgálják. A szervezett munkásság tudja, hogy ezzel minden problémája egyc«apásra nincs megoldva. Az államosított üzemmel szemben minden dolgozónak fokozottabb a felelőssége. Eggyel le­ gyünk tisztában és pedig azzal, bogv az állami kezelésbe vétel után jön: a munkafegyelem helyresllitása, a minő ségi áru termelésének a fejlesztése és A József Attila Kollégium hallgatóinak látogatása Salgótarjánban. Demokráciánk fennmaradásának és előbbrevitelének egyik legfontosabb feltétele, egy népből származó, a néppel maradó és a népért harcoló értelmiség, s így h legfontosabb fela­ datunk közé tartozik egy ilyen népi érte miség kialakiiáca. A felszabadulás Csak a puszta lebetőrégeket hozta meg. A háború utáni nehézségek következtében azonban még a múlt évben is kevesebb paraszt és munkás származású egyetemi hallgató tanulha­ tott, mint a Horthy rezsim blatt. Ennek a tűrhetetlen its pofnak a megváltoztatására jöttek létre a népi kollégiumok, tehát olyan kollégiumok, amelyekben lehetőleg paraszt és mun­ kás származású egyetemisták laknak és készülnek, hogy kiváló szakemberek és igazi népi értelmiségiek legyenek. Ilyen népi kollégium a József Attila Kollégium, amely a napokban meglá*ogatta balgótariár t. Lement a bányákba, megnézte az ac>l- g‘p és üveggyárakat. Ilyen látogatásokat a múltban is gyakran tettek, azonban érnék a látogatásnak nem pusztán kirárdulási jel ege van, A József Attila Kollégium azért jött >e, hogy a mun­ kásság problémáit bajait, életformáját meg smerje, hogy ba o duliságuk, prog­ resszív vo.tuk ne csak szólam legyen, hanem mély értelmekből táplálkozzon. Még egy igen fontos oka volt a látogatásuknak. Minden népi kollégium egy nagyobb iparvárost választott ki, amelyekkel valóban szoros kapcsolatot, igazi barátságot akar. Ez a barátság kiépítésének első lépése volt ez a látogatás "és az üveggyár: Madriz han tartott műsoros est, ahol a kollégisták verseket, dalokat, népi táncokat mutatlak be. Reméljük, hogy ez az ismerkedés, barátkozás nem áll meg ennél az első lépésnél, hanem komoly kapcsolatok alakulnak ki a népi demokrácia két fontol bázisa, a salgó­ tarjáni munkásság és a József Attila kollégium között. Salgótarján magáévá teszi a József Attila Kollégium téli szénazükségletének e látását. R L. az anyaggal való legmesszebbmenő fakarékkos'ág stb.. , valamint a kollek­ tív szellem megteremtése. A felsorolt előfeltételekből az öntudatos szervezett munkásság nem riadt vissza, sőt a dol­ gozók jövőjükre való tekintettel bizo­ nyos áldozatokat is meghoz, mert meg is kei! hoznia. Az áldozat válla­ lás azonban nem szabad, bogy meg tévesszen valakit, mert a szervezett dől * gozolt, töretlen ereje 6s a demokrácia adta lehetőségek belátható időn belül elhárít minden akadályt az útból és biztosan halad a- kitűzött cél felé. Ez­ által lehetővé vállik a munkásság régi A- salgótarjáni Kereskedettől isko­ vágya: egy szabad, egy emberibb, egy lában egyik tanteremben a Magyar felemelkedettebb társadalom megte­ Királyi koronás cimer fel van téve remtése. sz. v. (ugylátszik közszemlére) a tábla fölé, bogy mindenki lássa, aki szívesen látja (sajnos az is látja, aki nem szívesen látja.) Ugylátszik vannak akik a tanuu A „HONSi" Salgótarjáni Cso­ lóknak szeretnének beszélni bizonyos portja az ínséget szenvedő hadiözve dogokról, de nincs elég bátorságuk és gyek és badiárvák segélyezése alapjára így próbálják elmondani szívük vágyát I f. év december hó 7 -én szombaton Ajánljuk legalább átragasziani a este Vz 8 órakor az Acélgyári Olvasó címer feletti koronát, vagy levágni a Egylet nagytermében jótékonyé* ú karton papírból, mert úgy vé jűk ezt tenni minden demokratikus szel­ mfisoros estet illik lemű nevelőnek, hpgy az ifjúságot is rendez. a Magyar Köztársaság szellemével Az esten közreműködik az acél* itatják át I gvári zenekar, az Olvasó Egylet dal* Kritikus. köre és a közismert műkedvelő szin játszói, valamint több közkedveltség nek örvendő elösdóművész. A művészi műsor biztató Ígéret, bogy a kö önség szivét megnyeri a hadigondozottak A városunkban nemrég megtar­ ügyének. A hadigondozottak megsegi tott képzőművészeti kiállítás minden lése nemzeti éa társadalmi köté esség • várakozást fe ülmuló, ragyogó ered­ 1 . Belepő jegyek elővételben kap­ ménnyel zárult. hatók Tarján! Károlynál az acélgyári A bírálóbizottság, melynek tagjai műhelyi rajzirodában és Fe'«ete könyv Jsncsó és Kovács elvtársak a napok­ nyomdában a Főtérrel szemben. ban tnordtak véleményt a kiállított Mindenkit szeretettel hív és képek felett. vár az est Itt közöljük a zsűri határozatát Rendezősége. mely értelmében I. dijat Duba Lász ó, Mégegyszer a magyar korona! Meghívó! Képzőművészeti kiállítás �4.1946. dec. 1 a II di’at Hj Hid.égi Károly ét a III. dijal P-ncsak József nyerte cl. A dijak kios/tusa .z e^yik partnapon ünnepé­ lyes külsőségek meEeti log1 lezajlani. A p .r nnp, illetve a jutáinak átadásának időpontjától a győztes pályázókul és az érdek ődőket egyaránt értesítjük. A nyerteteknek sok szerencsét kívánunk és kérjük őke*, bogy még számos alkotással gyarapítsák a fiatal magyar köztársaság képző nűvészetét é» még sok esetben gyönyörködtessék a müparioló közönséget. MNDSz közlemény Mull bő 19 én alakult meg Mátra novák bányatelepen és faluban a nőszövetség. Pártkülöubseg nélkül, mun­ kás, paraszt, értelmiségi asszonyok egymásra találva, a legnagyobb szere teiben alakították meg az MNDSz-t, hogy közösen dolgozzanak a kicsiny | gyermekekért és a szegánysorsu csalá­ dodért. A bányatclepi nőszövetség aszszonyai már rá egy hétre kakaó délutánt rendeztek, melyen 220 kisgyermeket I vendegeitek meg és 1946. november 26 án ped g a mátronovski munkás­ otthon kaszinó nagytermében, nagy, szabású tea-estét rendezlek. Jelen voltak Salgótarjánból, mint vendégek : Oczel János nemzetgy. képv. és fees^ge, Blanár Sándor Ss gólarjác város polgármestere, Rusznyak Lajos es felesége, Nsgy Istvan rendőrőrnugy, Szenásy Sándor tüzoltóőrnagy és Pála K^rolyné starjáni MNDSz vezetőnője, H>nvaih István budapesti kiküldött és sokan masok. Miután a bányász-zenekar elját­ szotta a magyar Himnuszt dr. Mudri Lajosné mátranováki MNDSz diszslnöke nyitotta meg az estét rövid beszéddel, m-lyben a vendégek üdvözlése után Őmm nek adott kifejezést, hogy az MNDSz Önzetlen munkáját itt is megindították. Ezután rövid szórakoztató 'ü<or következett; melyet Baranyai Ne.li tanítónő tanított be. A műsoros est nagy tetszést vélt )tl ki. A műsor befejezése után B anár Sándor polgármester beszédet intézett i vendégekhez és az MNDSt-be tömö­ rüli asszonyokhoz. Ismertette a nagy S ovjetunió asszonyainak kulturális és gazdasági helyzetét, családi viszonyait. Majd Pá’a Káro'yné köszönte n?g mcitg szavakkal a jelenlévő ven­ degeknek, hogy fáradozásukkal és meg•eiené,ükkel az MNDSz nemes céljait szolgálták és munkáltak. Az MNDSz asszonyai teát és ütemenyt szolgáltak fel és az egybetyűit vendégseieg a legjobb hangulathm maradi együtt a reggeli órákig, a f it «l«ág vidám tánca melléit. Z a játékon) célra vsló tekinel lel a bányai szalonzenekar ingyen /o giitj'b., melyért hálás köszönetét nond a nőszö • v’iég. A tca'-rt és a közös adományból íí'usitott összeget az egyesület bánya-ivpi gyermekek kmacsonyi és mikulási negua-.dékozá>ánHk kétségéire ford • i. Az est tiszta jövedelme 954’20 Ft. Jólsikerült tea-estélyt ren- M. Iljin: dezett a gépgyári MNDSz november 23-án. A könyv világhódító útja áz írás, & betű és z-könyr története Már napok <ta lázas készülődés folyt az asszonyok körében, hogy a tea csteiy minél jobbau sikerüljön. A munkát szervezetten megosztva u MADlSz-szal, az igazgatósággal, az üzemi bizottsággal és egy pár jó elvtárssal együtt végezték. Amiért mindenkinek, aki ebben a mu lkában résztvett, ezú­ ton mond há!á« köszönetét a vezetőség Itt is megmutatkozott az, hogy az együttesen végzett munka minden bal­ jóslat ellenére i.s sikerül, mert keli, hogy sikerüljön Asszonyaink is ezt mondták, ha belefogtunk, megcsináljuk és sikerülni kell. Pedig jóformán a semmiből teremtették elő a hozzávaló­ kat, például a lisztet a süteményhez úgy adták örsze az asszonyok! Erköl. csiekben és auyagiakbsn egyaránt, a várakozáson leiül sikerült A bevétel teljes összegét a gyermekek mikulási és karácsonyi akciójára fordítjuk. Jó lenne, ha azok az asszonyok, akik még nincsenek a nőszövetségben és haladó szelleműek minél előbb az MNDSz tagjaivá válnának, mert minél több taggal rendelkezik a nősxövetség, annál nagyobb ét tökéletesebb mun kát tudnánk kifejteni, gyermekeink, mindannyiunk és a demokrácia érde­ kében. Fiatal tehetségek bemutatkozása Egy nagy orosz iró, M I jin meg irta a könyv lörténeit a gyermekek számára. Leült a serdülő ifjúság közé és ludasának, elbeszélő művészetének páratlan gazdagságával mesélt el olyan komoly, mondhatni tudományos dolgo­ kat, amelyeket azelőtt mindenki ne­ hézkesnek és unalmasnak talált D; hogy mesélte el? Ugv, hogy minden megelevenül*, a legszarazabb adatok életet kaptak, érdekesekké, sőt érdekfeszitövé lettek, mind a gyermekek, mind a nagyok számúra. Ezért hallgat jáa tanulsággal élvezettel n nagv me semondő szavát. Iljin megtanította az amerikai, angol, orosz ifjúságot az élet ismeretére, a technika csodainak ize retetére Varázsa abban a hallatlan ked vességben rejlik, amellyel minden prob­ lémát feltár, bemutat és megold. Sok hasznosat tan-lt tőle a nagyvilág ifjú­ sága és most illő, hogy a mi fiataljaink is tanuljanak könyvéből. Ara 15 — Ft. MOZI jelenései, cgvben felhívjuk a figyelmü­ ket, hogy a párt tagsági könyvet min­ denki hozza magéval. Vezetőség A Magyar Kommunista Part sa'“ gótarjani szervezete az alábbi levelet kapta : A József Attila Kollégium ifjú­ sága nevűben hatás köszönetét mondok a ko legium fogadtatásáért, ellátásáért és a szamukra nyújtott segítségért. Számunkra azért volt jelen ős ez az út, mert a kezdődő barátságunknak első lépése voit és amely sikert, meg­ erősítést hozott a szamunkra. Mi fia­ talok osztályunk értelmiségéve akarunk emelkedni és örömmel láttuk, hogy bányászok, vasmunkások, üvegöntők megértik helyzetünket és ÍMal harcos társaknak tekintenek bennüuker. Köszönöm az egrez szervezet segítségét, de külön megköszönöm Oczel Janos és Hermann Ferenc elvtársaknak őszinte és baráti segítsé­ gét. Reméljük jövő (munkánkkal be tudjuk bizonyítani érdemességünket. A Kollégium ifiutága nevebeo minden sa'gótarjáni dolgozónak ha as köszönetünket és harcos üdvözletünket küldjük. Genge Zoltán s. k. igazgató. Mióla a salgótarjáni mozi a MKP kezelésébe került, sok alkalmunk lett megcsodálni az orosz film művészi szépségeit, drámai erejét. Nem egy ban, annak' fennállása óta még soha nagyszerű élményt köszönhetünk az ilyen nagy szaruban nem vettek részt uj vezetésnek és az orosz film sokszor az egyelhetek, mint ebbej a sport­ merész vállalkozásainak. Sajnos azon­ évben. Somoskőújfalutól Csínyig ter­ ban a közönség nem mindig honorálja jed a mátravidéki alosztály területe és látogatásával az orosz filmet. Sőt, oly­ összesen 50 rgyesület tartozik a mátkor a mozi vezetősége sem. így pél­ ravidéki alosztályhoz. Ezek az egye­ dául a „Zoya" című filmet, mely a sületek az a ábbi beosztásban játsza­ parbzáncsoda nagyszerűségéi s felemelő nak. NB. II: SBTC, SSE, Salgó, Kistragédiáját mutatta be, csak egy napig te^enye — Egységes északi I. osztály: láthattuk és a kellő érdeklődés sem PBÜSE. ZKÜSE, Nagybatony, Bagiyas, nyilvánult meg. annál látogatottabb és Rozsa. Lőilnci Fenti 10 egyesü’eten kívül 12 tartósabb volt azonban a következő vadnyugati fr.m, amely dörgölt a coltok* egyesület a matravidéki e sóosztá'ybin ét 3 csoportban 28 egyesület a II od tói és a bravúros durvaságoktól. Jó volna, ha úgy a mozi vezető- oszlálsban latszik. ®*ífe. mint a közönség is megértené, hogy sokkal időszerűbb és művészibb Pályázati hirdetmény dolog az orosz film és annak témái, A varos tulajdonát k»pézó városi mint az amerikai cow boyok nyers és jég és te iszpálya bérbeadására pályá­ üres hetvenkedése. —a. Kővirág. Tartanaiban és zatot hirdetek A pályázati feltété ek városházán külső kivijeiben kétségtelenül a leg I. em. 12 sz ajtó — műszaki hivatal­ ehőrendübb filmalkotások közé tarto­ nál —• meg udhetók. zik. Szebbet ennél nem igen láttunk. Pdyazaú határidő 1946 december Minden igazi rrűdkotás hatáséra ezer 9-én 12 óráig nyi gondolat sbred a S’emléöben. A Salgótarján, 1946Í nov. 2S sok közül vegyünk néhányat. 1. Daniló B-”C'e v, p gm h., v fö-nérr»ők. keresi az anyag lelkét, hogy olyan szobrot alkosson, amilyet még más nem csinált. E< kell válnia árostól, akiket szeret, hogy nemes vagyát ki­ elégíthesse. A nagy művész, de mm G. J Salgótarján. -X „Fasiszták den ember áldozatot kell, hrgv honon ; szabad-aga a demokráciában** c. műd* mert csak így szolgálhatja a fejlődéit. i heti cikkünkre adott válaszúddal tőxé2 A művész azonban a közl*s ösztö­ I letesrn egvetertünk. Te jesen távol ad nénél fogva kötve van a közönséghez, tö ünk, hogv e forgalmi ad hivata ruu a társadalomhoz es rnnak haladását l kÖdését lebecsüljük, vagv hogy az iga­ kell, hogy szolgálja. Nincs tehát „a zolj bizotUtgrk és a B lista rostáján művészet csak a művészétért" jelszó, átkerült tisztviselőkért összesség ben hanem igenis a művésznek teljes erő­ I támadjuk vel részt kell vennie a társadalom ki ‘ A c»kV.brn, c<ak egv hadifogság alakításában A szocialista társadalmi 1 böl most sisszatért tisztvise őiői volt. rendszer magasabbrendú cél gvanánt |szó, akinek helvzete, átlagpontja tisz­ lebeg tehát az igazán haladó értelmi tázáséra lapunkban adandó alkalomkor ség előM. I he’yet adunk. Amennyiben a kérd >es A Mátravidéki alosztály A salgótarjáni „Nemzeti Segély* az elmu<t hét szombatján minden elis. mérésre méltó, komoly feladatra vál* lalkozott: az Ipartestü ct székházénak nagytermében bemutatta Salgótarján és környékének tehetséges ifjúságát. A jól megrendezett műsor keretében egymás után lépett a megértő közön­ ség elé a fiatal hegedűművész, énekes, táncos, sőt sportoló is A müsorszámok cavalcadejában folyton megújuló meg* lepetések örvendeztették meg a szép* számú közönséget. Hosszú volna leírni mindazt, amit az egyes előadók mii sorszámában értékesnek kell tartanuk. Mégis ki kell emelnünk bárom fiatal­ ember teljesítményét, akik a közönség előtt egyöntetűen viviák ki maguknak a művész nevet. Az első: Hudák . .. Költeményeiből egy vérbeli költő szólt hozzánk. Melegen érző szív hangját hallottuk verseiből felcsendülni, egy költö szivét me'y érzékenyen reagál külvilága minden rezdülésére, minden változására és férfias büszkeséggel áll meg a szerelem nagy ténye előtt. A második : Külkey László. Sok szór hallottuk már Salgótarján műked velő színpadján. Most uj minőségben mutatkozott be, az állami ópéraház tagjaként. Ha idáig megbecsültük bá­ tor, férfias tenorjut, hangja szabad és harsány repülését, mod meg kellett csodálnunk az énekiskolai korlátái kő zött megtalált érzelmi mélységeket és finomságokat is. Az estély igazi rneg’epetésc azonben Mudry Rafael hegedűművész já­ téka volt. Mintha összenőtt volna he­ gedűjével, úgy állott a közönség elé. mintha nem is bagedüt, hanem valami súlytalan tárgyat tartott volna a ke­ zében. Bátor és határozott vonóhuzása Má!ranov*k telepének példáját brillláns uii játéka, virtuozitása egy övetie a falu, ahol szintén táucmu’at- kiforrni1 mügére tudását árulta el. A i --got rendeztek és igen dicséretre ieg<»c!’h rrm'nyekre jogosít, V eltó összeg vo’t a be. ételük, melvet MKP salgótarjáni helyi szervezete, . gyermekek karácsonyi és miku ári felhívja az összes üzemi párl<zri ve­ Útmutatás földsilók n» g<|á:idrkorására fordítanak. zetéket, hogy december hó 3 án Hed­ létesítésére. den d u. fél 5 órai kezdettel az Ipar­ MEGHÍVÓI A Mátranovák bányaFenti című rendkívüli időszerű testület nagytermében ösazrsitr'.t tag­ • pt MNDSz és a MADISz december kiadvány, n Miskolci Gardakamarától gyűlést tartunk. I én, d. u, disznótoros vacsorát rendez, személyes megkeresésre, vagy válasz A taggyűlés előadója Oczel János ne y e mindenkit szeretettel meghívnak levélbélyeg beküldése ellenében, díj­ nemzetgyűlési kepvise ő elvtárs. » vádnak. A rendezőség. talanul kapható. Kérjük az elvtársak pontos meg- > Szerkesztői üzenetek Párthírek cikkből mégis az adóhivatal megtamada-.a vo'na kiolvasható, megnyvg íitbatünk, hogy ezzel a szerkcszlöség nem azonosi'i.s mugu .MUNKÁS SZÓdemokratikus hetilap Felelős szerkesztő : dr. VASS GYULA Felelős kiadó: MEGYEHAZY LAJ0> Szerke«z ös*g és kiadóhivatal t Fö-u 45 Kéziratok erre a címre küldendők. Nyomatott Vétfb Kalman kőnyvnyomdaiabaa Saljótarjtn. Fő-utca bó. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00216.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_12_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1946-12-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 2. évfolyam 39. szám (1946. december 1.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula