<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3740" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3740?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-28T23:05:57+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="3059">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d7b12c34cc8179e40a339b0841e53900.jpg</src>
      <authentication>65fed36e59a0d2fe45cde6a839e28ac7</authentication>
    </file>
    <file fileId="3060">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dffb5d0bc8ad57e9962f2854cad69491.pdf</src>
      <authentication>792f7300b5e65db5a3d19777e40acade</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115871">
                  <text>DEMOKRATIKUS HETILAP
II évfolyam.
26 szám.
Salgótarján, 1946. augusztus hó 31

Egyes szám ára: 60 fillér.
Előfizetési ár : Egy hónapra 2 F 40 f
Negyedévre 7 forint.

Megjelenik minden szombaton
Szerkesztőség és kiadóhivatal : Fő utca 45. szám

A jószomszédi viszony
Nehéz magyarnak lenni! —
szoktunk borús perceinkben fel*
sóhajtani. E mondat elsóhajtására
pedig igen sok okunk van. Ta­
lán nem kell az ezer magyar
éven végiggondolnunk, hogy meg.
érezzük igazságát. A magyar min­
dennap szürke gondjai mögött
olykor szinte a végzet csontos
kezét érezzük, mely különös gyö­
nyörrel ad a mindenkor meg­
levő gondokhoz annyit, hogy el­
viselhetetlenné váljanak. Es ha
távolabbra is nézünk, bizonyí­
tékként ott áll borzasztó társtalanságunk és rokontalanságunk
az egymással rokon-népek Euró­
pájában és annyi idegen szom­
széd, amennyi egyetlen európai
nép országát sem veszi körül.
Rósz szomszéd török átok tart­
ja a régi magyar mondás, Mert
ismerjük be, igen nehéz jó szom­
szédnak lenni, mint ahogy a ma
történelme épen elég példát ad
erre. És akinek sok szomszédja
van, annak sok baja is van.
Nehéz jószomszédnak lenni.
A mai példát egyik kis szom­
szédunk adja erre, aki általá­
ban véve kevés megértést, türel­
met és jóakaratot árul el velünk
szemben. Ugyanakkor mikor mi
magyarok vele szemben a lehető
legteljesebb türelemmel, megér­
téssel és jóakarattal viseltetünk.
Nem szemrehányásképen mond­
juk ezt és nem azért hogy sok
nagy gondjaink közül az egyiket
élesm kiemeljük, hanem, hogy
rámutassunk a mi igazságunkra,
magatartásunk kizárólagos he­
lyességére, a példára, melyet
minden népnek követnie kell,
ha meg akar maradni az igazság
egyenes és becsületes vonalán.
De hogy igazságunk jószom­
szédi magatartásunk tényét még
jobban kiemeljük, egy első pil­
lanatra különösnek látszó törté­
neti tényt kell megállapítanunk.
Azt tudniilik, hogy mi magyarok
zivataros ezerévünk alatt min­
denkor ügyeltünk a jószomszédi
viszonyra és mindenkor megtar­
tottuk azt, kevés és jelentékte­
len esettől eltekintve, a magyar
királyság megalakulása óta. Kü­
lönösen hangzik ez az állítás,
i

seregek
szövetségeseiként
a sors egyetlen helyes és igaz utat
Dnyeszter vagy a Don mentén mért ki és ezen az utón az em­
próbáltunk vitézkedni.
berszeretet, a megértés, az okos­
Ám legyen rósz szomszéd ság és a becsület szövétneke
mert hiszen Európa területén
kevés ország van, amelyik annyi az, aki mindezt nem gondolja világit.
harcot, kiontott emberi vért lá­ meg. Nekünk, magyaroknak, a
V. Gy.
tott volna, minta mienk. De ez
a sok harc és vér legtöbbször
nem a szomszédok békéje, va­
gyona ellen folyt, mert a ma­
gyar kardot talán sohasem a
szomszéd rovására történő hó­
Hova írassam be gyermekeimet?
dítás vágya vezette. Nincsen itt
A szülő legnagyobb gondja ez a kap az ország határain belül és kívül
helyünk a példák tömegének fel­
sorolására, elegendő hacsak any- kérdés. Régi lényével csábítgat a gim­ bárhol. És mégis, mégis, csaknem üre­
nyit mondunk,, hogy a mi kar­ názium. Hosszú időn keresztül ez volt sen álltak eddig ezek a szakisko ák.
az egyedül üdvözítő és mindenre ké­ Csak a mostani nyomor kényszeríti az
dunk nem volt angnl kard, pesítő középiskola, a vagyonosok is* embereket feléjük felfigyelni Sok ily
mely Cromwel kezében száz­ kólája. Rajta keresztül minden pálya iskolából alig veit mutatványpéldanyunk Magyarországon.
ezer ir életét oltotta ki, nem volt elérhető volt.
Elsősorban
azt
kell
tudnunk
róla
Egyedül a kereskedelmi közfp*
francia kard, mely az inkvizíció
hogy ez egyben á legnehezebb iskola, iskolából volt aránylag megfelelő szá­
kezében egykor Délfranciaország
legalább is annak kell lennie. Elsősor* mú, de sem fém-, sem fa-, sem érdé*
lakosságát irtotta ki, vagy Na­ ban a tudomány és 'egyes ágainak szét!-, bányászati-, villamossági-, sem
póleon kezében Európa egész specialista továbbmüvelőit és kutatóit szövő- és vegyiipari középiskolából
lakosságát tizedelte meg, nem van hivatva nevelni. Elöiskoiája a ta­ nincsen elég, illetve nem lehetne elég,
volt a német lovagrend kardja, nárnak, papnak, ügyvédnek, orvosnak, ha a szülök nem volnának e foguitak
és előítélettel az ipari és kereskedelmi,
mely sok tízezer szláv halálát mérnöknek.
Ma sem veszik észre azt, hogy vállalati pályák iránt.
okozta a német birodalom ke­ egyes pályák és iskolák csak kiválasz­
Nem lehet eléggé üdvözölni és
leti határain. De nem volt spa­ tottnak való. Pedig a közhivatalnok felmérni az ipari középiskolának egye­
nyol kard sem, mely Cortez, vagy nyomorát a múltban, de különösen a lőre „Dolgozók esti iskolájáéként vá­
Pizarro kezében százezernyi in­ jelenben mindenki láthatia, ba nemei­ rosunkban való létesítését. Örömmel
és vak egyszerre. Viszont azt is olvastuk és még jobban őrültünk an*
dián életét oltotta ki. A mi kar­ ket
láthatja, hogy a szabad pályákon, akár nak, hogy ma már 2 teljes osztály mű­
dunk sok évszázadon át a sza­ mint tisztvise’ö, akár mint szakmun­ ködik, azaz megindul. Ahol annyi ipari
badság, a jog kardja volt az or­ kát, avagy egyszerű utcaseprő, zsíro­ ifjúmunkás van, mint Salgótarjánban,
szág annyiszor megsértett hatá­ sabb falat jut. mindenkinek, mint a akár négy párhuzamos osztállyal is
indulni kellene, mert nagy hiányt pó­
rain belül és ha egyik-másik közalkalmazottnak.
A polgári iskola a hatvanas évek tol Sokan várták és ime itt van.
királyunk, vezetőnk hatalmi gőgje elején a vagyonos polgárok iskolája
Most még sokan siratják a gim­
túl is lendítette az ország hatá­ volt A gimnaxiumláz oda vitte őket názium alsó négy osztályának rocfc
rain, gondoljuk meg, hogy a és e század elejétől ez iskola mindin szüntetését, de néhány év múlva be
mindenkori magyar hadseregnek kább a kisiparos és munkások, tehát fogják látni az általános iskola gondo­
mennvire nélkülözhetetlen alkat­ a proletáriátus iskolája lett. Ma is az. latának egészséges és főleg gyakorlati
eredeti hivatását már nem tölt* értékét. Azok a polgári iskolai tanárok,
része volt akár a szerb, akár a Miután
heti be, meg is szűnik é&gt; helyébe lép akik a maguk erejéből kitermelték a
hqrvát, akár a román szövetséges. az egységes általános iskola, amely hi­ kereskedelmi középiskolát, illetve annak
Sokan tehetetlenségnek, lel* vatva van a magyarság általános mü elődjét, a felső kereskedelmi iskolát, a
törtség jelének tartják mai hiva­ veltségét legalább oly fokra emelni, felső Ipari iskolát és felső mezőgazda­
a polgárit végzetteké volt Fela­ sági iskolát, a mai mezőgazdasági kő*
talos álláspontunkat szomszéda­ mint
daté nemes és lelkesítő. A jövő fogja zépiskolát, már régen követelték az
inkkal és általában a világ népei­ bebizonyítani, mennyire képes az ere­ egységes általános iskolát, főleg gaz­
vel szemben. Jól vigyázzunk, deti elgondolásokat és célját elérni.
dasági és pályaválasztási okból.
Gazdaságosabb, mert a szülő oem
Kenyeret,
jó
kenyeret
és
bizto
­
nem mai keletű ez a magatar­
kényszerül
gyermekét már 10 éves
sat*
elsősorban
a
különféle
gazdasági
tás, ezer év ütötte-rá a tartós­
pályák adnak. Azokra pedig a külön korától kezdve a házból idege?be adni,
ság pecsétjét. Sőt inkább az el­ féle szakközépiskolák képesítenek. — a 10 évesnek hajlamait és tehetségét
múlt két évtized irredenta ma­ Céljuk, hogy elsősorban szakképzett, felismerni még nem lehet’ugy, írint a 14
gatartása volt a tévedés, a tehe­ jő gazdákat, Iparosokat kereskedőket évedét Egészségesebb lesz tehát a
tetlenség következménye, mely adjanak az országnak. De ba valaki különböző pályák felé való indulás,
már lapos és sokszor csodálato­ nem önálló mester akar lenni, mint egyenletesebb a foglalkozás megosz­
lása.
Tátrav Pál. ,
san ostoba diletantizmusával is művelt iparos és szakmunkás kenyeret
igazolta ezt. És mindig akkor
Az Általános Iskola
tévedtünk, amikor feladtuk ezt a
Az állami általános iskolát a tan** épületében kapnak helyet A tanítás
magatartásunkat és megfeledkez­
kerületi
főigazgató kétfelé osztotta, csak délelőtt lesz.
ve az igazság, a tettekből kö­
A fiúiskolák szervezésével Tábory
külön flu- és külön leányiskolára.
vetkező visszasujtó ítélet erejé­ Mindkettő alsó négy osztályai a régi Géza, a leányiskolákkal Tál’ay Pál*
től, Mátyás király hadaival Bécs helyükön maradnak, míg az V., VL polg. iskolai igazgatókat bízta meg.
Az acélgyár rétiére külön áltaalatt vagy a modern német hsd- fiú- és leányosztályok a polgári iskola

Iskolai tájékoztató
»

�2.

1946. aug. 31

lánoa iskolát szerveznek, A beirat As
ax állami Alt. iskola V., VL osztálya
számára szeptember 6—7*An tartják
meg délelőtt A leányok beírása ax L,
a búké a IL emeleten less.
Ax V, osztályba belratkozók hoz­
nák el születési anyakönyvi kivonatu­
kat, eddigi bizonyítványukat, 2 forint
beiratAsl dijat és 4 forint tanulmányi
értesítő dijat A VI ba beiratkozók a
múlt évi tanulmAnyi értesítőt és 2 fo­
rint beiratási di)at;
A használandó tankönyvek jegy­
zéke minden könyvkereskedőnél meg­
található.
A szülőket kérjük mér a beha­
tásnál eldönteni, hogy gyermekük a
kötelező fiúiskolái mezőgazdasági, ipari
és kereskedelmi gyakorlatok közül
melyiket választja (leányoknál csak
háztartási gyakorlat) és a nyelvek: a
latin, francia, német, orosz közül is
egyet, vagy zenét, éneket válasszon
A választott tárgyakat már a beirat*
kozáskor be kell jelenteni, hogy a
szükséges tanerők biztosíthatók le*
gyenek.
Az általános iskolában tehát min­
den szülő és tanuló megtalálhatja a
sokoldalú képzést, valamint mindazt,
amit eddig a gimnázium, vagy polgári
iskola nyújtott. Külön nyereség az',
hogy ezt az iskolát mindenkinek el
kell végezni a igy a szegény népréle
gek általános műveltsége igen sokat
fejlődik. — A tehetségek előtt pedig
nyitva minden további iskola. •

Szarvasmarhatenyésztési
tanácsadó
A kedvező tejeiési eredmények
elérésének egyik legfontosabb előfelté­
tele, a tehenek helyes előkészítése az
eilés előtt Feltétlenül szükséges, hogy
a teheneinket az ellés előtt 60,. de
legalább 50 nappal elapasszuk Bőven
tejelő teheneknél az elapaszlás néha
nehezen megy Ilyen esetekben át­
menetileg vonjuk meg az abrakadagot
és csökkentsük a fejések számát. Ha
a tehenet addig háromszor fejtük nap­
jában, most fokozatosan térjünk át a
kétszeri, majd a napi egyszeri fejésre,
de mindig úgy, hogy a fejés alkalmá­
val a tőgyet az utolsó cseppig fejjük
ki. Ha ezt nem tesszük, könnyen
léphet fel tőgygyuladás, ami a tőgy
mirigyállományának pusztulásához ve­
zethet, A tehenek előkészítése abban
Ail még, hogy velük annyi szálas- és
abraktakarmányt etetünk, mint abban
az időben, amikor a legtöbb tejet
szolgáltatta. Ha abrak gyanánt kuko­
rica vagy gabona darakeve',éket ete­
tünk és az abrakhoz 20—307o olaj
pogácsadsrát is keverünk, akkor ilyen
keverékdara kilogrammonként 2—3
kg tej termelésére elegendő. Vemhes
tehénnél mindenkor számolnunk kell
a borjú szükségletével
is, amikor
utolsó 5-6 hét alatt kereken 3 liter
tej termeléséhez szükséges takarmány.
Az ellés előtt egy héttel vonjuk meg
az abrakot, hogy ezáltal az ellést
rnegkönnyitsüje, illetve elkerüljük az
ellési láz fellépését. Jó legelő mellett
adjunk az előkészítés során 5—6,
igen bő tejelő vagy leromlott (sovány)
teheneknél 7—8 kg abrakot. I yen
előkészítés mellett a tehén 7—800
liter tejjel függőbbet adni, mint abban
az e’etben, ha az erősebb abrakolást
csupán az ellés után kezdjük meg.
Sokszor előfordul, hogy a tehenekkel
ellés után már nem tudunk olyan
abrakmennyiségeket megetetni, hogy
azzal teljes teie őkénessédét kifejtse.

Olvasd a

SZABAD NÉP-et!
Ez a magyar dolgozók lapja!

Mégegyszer
az igéret földjéről!
Múlt heti számunkban beszámol­
tunk a sxuhahutai áttelepülni szándé­
kozó tiz szlovák határontuli megpró­
báltatásokkal leli kalandjáról, amelyek
súlyos csalódásokkal végződlek a szlo­
vák propagandát illetően.
A napokban ismét alkalmunk volt
három békéscsabai fiatalemberrel be­
szélgetni, akik Frarcíici tisztelendő ur
propagandájának felülve elhatározták,
hogy közelebbről — saját tapasztala­
tuk alapián
meggyőződnek a szlo­
vákiai állapotokról. Két hónapi ván­
dorlás után csalódottan tértek vissza
Közülük Lehoczkl András igen értel­
mesen adja elő véleményét.
„Egyszerűen beugrottunk a szé­
dítő és Békéscsaba környékén is igen
erőszakosan működő propagandának.
Két hónapig dolgoztunk Szlovákia kü­
lönböző helységeiben, de mindenütt
becsaptak. Azzal az erő* elhatározással
indultam el. hogy amíg tisztességes ru­
hát nem veszek keresetemből, nem
térek vis«za. — Két hónapi verejtékez
munkámért még jólakni is ritkán sike­
rült és majdnem lerongyolódtsm. Erő­
szakkal sem tudnak visszavinni **
Társa, Lajtos Ardrás a Szlová­
kiában töltött közel két hónapos éle*,
léről naplószerü feljegyzést vezetett.
Egyszerű fiatal munkás, aki ugyancsak
a féktelen szlovák propagandától el
vakítva saját keserve-: tapasztalata alap
ján tanulta meg, hogy „nem mind
arany ami fénylik “ Ajról, hogy a fé­
nyes ígéretek, hogy váltak . be való­
ságban, igy ir naplójegyzetépen :
. „Revuczen vasútépítésnél dolgo
zom, ahová az állami munkaközvetítő
helyezett el. A barakláborban, ahol
lakom háromnegyed 6 kor ébresztő,
negyed 7 kor reggeli (fekete kávé)
fél 7 kor indulunk az 1 kilométerre
levő munkahelyünkre. Két órai munka
után valamennyien éhesek vagyunk
annyira, hogy a munka nehezünkre
esik. Éhségünket kénytelenek vagyunk i
a környéken lopott gyümölccsel .csil­
lapítani. A falu lakosai egészen el van
nak maradva a kultúrától Fa- és ter­
méskőből összerótt házakban laknak
és pásztor életet élnek. A környéken
leginkább csak burgonya terem. A la­
kosság ruházatát — kenderből—saját
maga készíti. Bocskorban járnak. A
népnek nagyon kicsi igénye van.
Más helyen pedig ezt irta: „Az
idei nyáron nagyon kevés volt a csa­
padék A tengeri elszáradt, a burgonya
igen kicsire nőtt. Sok helyen a szántó­
földek megmüvelellenek. Rérzben az
igavonó állatok hiánya, részben pedig
a reakciós elemek miatt, akik nem
engedték a nagybirtokokat széjje’osrtani, hanem egy embert akkora föld
darab megmunká'ására kényszeritettek
melyet kellő felszerelés és igavonó ál­
lat nélkül emberfeletti erő'eszitéssel
sem volt képes megművelni.**
Tehát ez az a demokrácia —
mondja Lajtos naplójában — ahol min­
denki úr és ahol minden házban rádió
van, amelyet második Amerikaként
emlegetnek. Persze, mert az UNRRA
adomány még tart, de majd ba ez el­
fogy és helyébe nem fog uj érkezni,
akkor beszéljenek második Ameriká
ról — írja elkeseredetten Laitor,
„És hol vannak a demokratikus
gondolkozásu tisztviselők, amikor állami
hivatalnok azt meri mondani egy
magyarországi szlováknak : „Hét maga
mié't nem maradt Magyarországon?
Minek jött Szlovákiába ?“ — Általá­
ban az a fogadtatás, amelyben a ma­
gyar határtól Pozsonyig részük volt,
keseríti őket a legnagyobb mértékben.
Lehoczkl említi meg, hogy a re­

pair iáló szlovák gyűjtőhely tken morva
ügynökök járnak, akik fényes Ígére­
tekkel Morvaországba csábítják mező­
gazdasági munkára a „haza**-térteket
Az ügynökök 1000 koronát kapnak
egy-egy megkötött szerződésért. Az
Ígéretekből azonban semmit sem vál­
tanak be. Aki beugrik sohasem tudja
összekuporgatni a hazatéréséhez szük­
séges összeget Annyira ismerik már
ezeket az ügynököket, hogy sok helyen
a repatriálók megverik.
Lajtos nap’ójából érdemes meg­
említeni, hogy amikor munkaközben a
lábáról levált a bakancs ta’pa és a
munkavezetőből c helyett uj bakan­
csot kért, nemcsak hogy elutasította
kérését, de még a munkahelyről sem
akarták elengedni Amikor pedig elbo
csájtásukat kérték feltették a kérdést,
hogy: „Miért ciak nekünk van Lifogásutk a cég ellen 7“
„Mondtuk nekik — Írja Lajtos a
naplójában — hogy ha orvosolják ba
jaintat és megkapjuk amit ígértek,
szívesen do'gozunk, de amikor felvet­
tek a pozsonyi munkaközvetítőnél reg­
gelire tejes kávét marmoladdal és ke
nyérrel, ebédre pörköltet és vacsorára
főzeléket ígértek. Hit kérem — mon­
dom én — ez a legmesszebbmenő ha­
zugság I A reggeli és vacsora fekete
kávé, az eb^d pedig leves. A további
ígéreteknek hitelt nem adhatok, ami­
kor saját magsm meggyőződtem a ha­
misságról **
„Erre telefonált a főn /-rnöknekt
aki utasítást adott, hogy vigyen ben­
nünket a rendőrségre.** El is vitték
Lajtosakat a c«*rdőr&lt;égre, ahol a'wun-

kavexető, — „a mi kutyánk** igy ír
róla Lajtos — a csendőrökkel nélkü­
lünk, külön tárgyalta ügyünket, A
csendőrök nagyon barátságosan kö­
zölték azután mlvelünk, hogy:
„Ml várunk titeket magyarországi
szlovákok, U rátok szükségünk van,
de itt még nincs egészen rend és a cipő
meg a bakancs nagy probléma itt is
és még várni kell mig igazi demokrá­
ciáról beszélhetünk.**
És végül: „A hegy lábánál bús­
lakodunk és várjuk az alkalmas pilla­
natot, hogy áttörhessük a vonalat a
határon Várjuk a naplementét. Mit
csinálunk tovább ? — és mindenki el
van csüggedve. Bízzunk a jó Istenben*
— fejezi be szomorú naplójegyzeteit
Lejtős András.
Zahorán Antal, a társaság har­
madik tagja a nagy csalódástól ő'szetörve keveset beszél, de megemlíti,
hogy Pozsonyban, ahová még eléggé
I tiszta, rendes ruhában e/keztek meg
egy ötemeletes bérház tŐnKg'záiiá'ác
helyezték el őket, ahol hemzsegett a
poloska és a tetű. Neki ez a legkelle­
metlenebb emléke, meg a fogadtatás,
hogy: „minek jöttünk Szlovákiába!"
Ezt minduntalan a fejükhöz vágták.
Laj’os Andris naplójában még
sok egyéb feljegyzés van. írott bizo­
nyítékok ezek, amiket megerősít sok­
sok régi otthonába csalódottan vissza­
térő szlovák.
Mi szeretettel varjuk vissza őket,
ők nem lerznek soha eiien.'égeír.lr. —
Büszkén állapíthatjuk meg Laitos nap­
lójának olvasása után: Magyarország
mérföldes lépéseket telt a demokrácia
Uliáo, dacára a reakciós erőfeszíté­
seknek. Folytassuk ezt •? utat, ai
emberiség 'egeegyebb *íln : a soviniz­
musnak teljes kiküszöböléséig

Ez a mi legtöbb, p •

Ordánk i
V.

Hogyan él az orosz ifjúság-?
Európából és Amerikából igen'
gyakran meglátogatják Moszkvát a
kü'földi munkások, diákok, tudósok
és államférfiak kú'döllségei A külföl­
di vend-gek érdeklődése igen gyakran
a diákság megélhetésének gazdasági
feltételei felé fordul. Ez az érdeklődés
teljesen érthető, ha tekintetbe vesszük,
hogy a legtöbb országban a diákság
egy részének gazdasági életfeltételei
nem kielégitőek. Az el nem látott
diákok kénytelenek igen eok energiái
és időt áldozni arra, hogy létalapot
teremtsenek maguknak. A Szovjetunió
diákságának életében ez a kérdés el­
vesztette régi élességét.
A szovje hatalom teljesen ma
gára vállalta a diákság gazdasági ellá­
tását, állami ösztöndíjakat alapitott a
számukra, mig a tanulmányaikat kivá­
lóan végző diákok 25®/o kai felemelt
ösztöndijakban is részesülnek.
A vizsgákra készülő tudósjelöl­
tek állandó havi támogatásban része­
sülnek az állam részéről, sőt a szük­
séges
forrásmunkák
megszerzésére
havonként «egélyt ís kapnak.
A tanulmányaikat folytató diákok
igen mérsékelt állami árakon rendsze­
resen ruhához és lábbelihez juthatnak.
A moszkvai egyelem ba’lgatói
között sok az olyan, akiknek állandó
lakhelye más városban van. A kormánv gondoskodik arról, hogy ezek
megélhetésükben szükséget ne szen­
vedjenek.
Az egyetem kötelékében műkö­
dik a hatalmas, kiválóan felszerelt
polikllnika a ebben a diák -mindenkor
ingyen gyógykezeléshez
juthat.
A
kezelést kiváló szakorvosok végzik.
Nyáron a diákok a Moszkva
környékén lévő „Krasznovidov" elne­
vezésű egyetemi nyaralóban plhenhet-

nek vagy az egyetem krimi szanatóri­
umában. Mindkettő gyönyörű kö'nyezetben és egészséges helyen fekszik.
A moszkvai egyelem diákjai ré­
szére tágas, kényelmes klub i;j aC
rendelkezésre, ame'iybcn a fővár* r
legjobb színházai gyakran rendeznek
előadásokat.
Az ország legnevesebb tudóss:
tartanak ugyanitt tudómén vöt
előadásokat a tudomány legújabb fel­
fedezéseiről, vívmányairól.
De a
szovjet
kormány még
akkor is gondoskodik a diákokról,
amiVor ezek már bevégezlék tpnu’nrinyaikat. Ilyenkor nem mered eléjük az
a kérdés meg találják»e a belvüket
az életben? Nem fenvege’i őket c
munkanélküliség. A magasabb képesí­
tés minisztériuma a végzett növendé­
keket, szaktudásuknak
megfelelően,
elosztja a különféle m:nisztériumokba
és intézményekbe és-biztcsitja munká­
jukat a maguk választotta tudomány­
ágban.
H. MARTIN

Évnyitó a kereskedelmi
iskolában
A salgótarjáni állt kereskedelmi
középiskolában az 1946—47 ik iskolai
év sxept. 4 én kezdődik. A tanulók
4-rn (szerdán) gyülekeznek az iskola
udvarában és onnan csoportosan men­
nek az istentiszteletre A dolgozók
középiskolájának tanulói 4-én (szerdán)
gyülekeznek.
A tanítás mindkét iskoiában5-éc
(csütörtökön) kezdődik.

Igazgatóság.

�1946.

A kenyér ünnepe Nógrádmegyében
Cered
Augusztus 18-án Cered község­
ben az MKP megyebizottsága részéről
Megyebázy Lajos elvtárs, Gátexeginé,
Kadlót és Égner elvtársik kíséretében
kezdték meg a munkás—paraszt szö­
vetség jegyében az uj kenyér ünnepét
Megyebázy elvtárs méltatta a ke­
nyér ünnepét, köszönettel adózott a
íöldtnivelö parasztságnak szívós és ön­
feláldozó munkájáért, amelynek segít­
ségével lehetővé vált az uj pénz meg­
teremtése én a stabilizáció. Hangsú­
lyozta a forint } védelme érdekében a
munkás paraszt együttműködés szük­
ségét és legteljesebb megértésben való
további erőkifejtést a beszolgáltatás,
mint nemzeti kötelesség érdekében,
Majd Nagy Ferccc miniszterelnök fel­
hívását idézte, aki a beszolgáltatást
nemzeti kötelességének és az újjáépí­
tés elsőrendű e'ösegitöjének mondotta
A mostani beszolgáltatás becsü­
letbeli kötelesség. Nem csendőrszuronyokkal kényszerítik ki, mint a múlt­
ban, hanem a parasztság részére ipar­
cikkekre termelő ipari munkásságot
segítjük vele, ezért mindnyájunk érde­
két és a forint szilárdságát szolgálja
A munkásság a parasztsággal
együtt harcolva biztosíthatja egymás
bo’dogulá&lt;át a stabilizációt, a forint ér
ték állandóságát, a szebb és boldogabb
életet. Ennek az érdekében hívta fe1
Megyebázy elvtárs a jelenlevőket a
Kommunista Part célkitűzései melletti
harcra. Beszéde végen éltette Rákosi
elvtársat, a forint atyját, a magyar
Kommunista Pártot.
Gátszeginé a földreformról beszélt,
amely a magyar Kommunista Párt vív­
mánya. Lehetővé vált ezáltal a szegény
parasztság fö'dhözjuttaUsa. Ennek az
eredményeként
ünnepelhetjük most
ilyen szabadon és boldogan az uj ke­
nyér ünnepét. Hangsúlyozta a paraszt*
tág férliainak és asszonyainak fáradt­

aágos munkáját, amely a jó piai, a
forint megszületését eredményezte. A
munkás-paraszt szövetség összefogásét
erősen kihangsúlyozva, felhívta a je­
lenlevők figyelmét a múlt bűneire,
Kadlót elviére a hadifoglyokról
emlékezett meg, akiknek hazatérése
folyamatban van.
Egner elviére a táfsadalombiztositáe problémáiról beszélt a jelenlevő
közönség kérelmére.
Ismertette a mezőgazdasági mun­
kássággal kapcsolatos biztosítási ren­
delkezéseket ée a parasztság szociális
Intézményeinek megteremtéséről beszélt
amelyek lehetővé fogják tenni, hogy a
mezőgazdasági munkásság még nagyobb ;
erővel vegye ki részét a termelésből 1
az ország talpraállitásának érdekében.
Az ünnepséget a helyi titkár
zárta be, megköszönve a vendégek je­
lenlétét, az ünnepi szónokok szavait és
a munkásságnak a parasztsággal való
szoros együttműködését hangsúlyozta.
Az ünnepély után díszes felvonu
lás volt, amtly a salgóbányni zenekar
vezetésével, vörös és
ncmzeti'iinű
szászlók alatt alakult meg és a falut
megkerülve tért vissza az ünnepség
színhelyére. Itt a salgóbányai Petőfi
kulturcsoport rendezett díszelőadást az
ünneplő közönség részére. A felejthehetetlcn ünnepségeket végűi is tánc
követte, amelyen a falu lakossága a
városi elvtársakkal együtt a legjobb
hangulatban vett részt.
Cercd község lakossági báláiéit
szívvel köszönte meg elvtársainkm\l: a
felejthetetlen
szépségű ünnepnapot,
amilyen a községben még emberemlé­
kezet óta nem volt. Az ünnepélyen
kb. 2500 an vettek részt,
A gyűlés résztvevői Megyeházy
e'.vlárs javaslatára táviratban üdvötöl*
ték Rákosi elvtársat a forint atyját
V.

Bercel
A berceli ünnepet Nándori Már­
ton berceli párttílkár nyitotté meg
Vázolta a munkás-paraszt szövetség
jelentőségét és megemlítette, hogy van­
nak még egyesek akik nem értik meg
a mai időket és könnyen a reakció
hálójába kerülnek.
Jakab btván elvtárs, megyebizott- í
ság: tag forró üdvözletét tolmácsolta |
Salgótarján dolgozóinak. Beszélt az uj |
kenyér ünnepének jelentőségéről, a |
fiatal demokrácia vívmányairól, a föld­
kérdésről, a stabilizációról, a jó pénz
ről és az agrárolló széjjel nyílásának ,
okáró', valamint a munkás-paraszt szö­
vetség nagy jelentőségéről. Megemli
tette, hogy a reakció igyekszik ékeli

verni a munkáság és a parasztság közé
hogy megakadályozza a fiatal demok­
rácia fejlődését. Rákosi Mátyás már
május 1-én beszélt az uj pénzről, hogy
augusztus 1 re megszabadul a magyar
nép a súlyos inflációtól. Ez augusztus
1-ével be is következett. Az uj pénzt
csak erős munl ás-psraszt szövetséggel
és áldozatos munkával lehet alátá­
masztani és pártunk bízik a szorgal­
mas magyar népben, hogy eit végre
is hajtja.
A berceli MKP szervezete fe­
gyelmezetten vonult föl az ünnepélyre
és éltette a munkás-paraszt szövetsé­
get.

Érsekvadkert
A MKP nógrádmegyei pártbizott­
sága az uj kenyér ünnepével kapcso­
latban Érsekvadkerten is gyűlést ren­
dezett.
Jakab István megyebizottsági tag
az uj kenyér ünnepe jelentőségének
kihangwlyozásával ^kezdte beszédét,
majd beszélt a munkás paraszt szövet­
ség jelentőségéről, a földkérdésről, va­
lamint a jó békéről. A parasztság a
MKP előadóit érdeklődéssel hallgatta
végig, amit bizonyít az, hogy kb. 1200an vettek részt a gyűlésen. Panaszok
merültek föl az ipari ^cikkek hiányos­
sága miatt Hiányzik a legfontosabb
gazdasági felszerelés, eke, ekevas és
egyéb kocsihoz szükséges szerszámok.
Sérelmezik, hogy sem gyufa, sem
bőráru, sem ruhaanyaghoz nem tudnak
hozzájutni és a piac, ahol áruikat el­

tudnák adni, nagyon messze van tő­
lük és ezáltal nem tudnak a forinthoz
hozzájutni. Helyeslik a MKP harcát a
jó pénz és a stabilizáció érdekében.
A demokratikusan gondolkozó paraszt­
ság belátja, hogy munkás paraszt őszefogás nélkül széjjelrombolt hazánkat
nem tudjuk fölépíteni. Elismerik az
ipari munkásság, a [bányamunkásság
kemény küzdelmét a demokráciáért és
ők sem akarnak mást, mint bogy együttea erővel építsük föl azéjjelrombolt
hazánkat. Erősen foglalkoznak a szö­
vetkezet kérdésével is éa kérik a pár­
tot, hogy legyen segítségükre, hogy mi­
nél előbb megalakíthassák a szövetke­
zetét, hogy ezáltal az áru a termelők­
től közvetlen a fogyasztókhoz jusson. Az
éraekvadkerti MKP is dolgozik a szövet­
kezet megvalósításán.

aug.

31

3.

Az észak-kaukázusi kolhózok
jó termést takarítanak be
Irtat Belszki-Szavcsonko A. egyetemi magántanár
A Szovjetunió déli vidékein a
kalászosok az idén 10—15 nappal
előbb értek be, mint a múlt évben.
Ez megrövidítette az aratási munkála­
tok előkészítésének idejét, aminek kö­
vetkeztében a kolhózok, gép és trak­
torállomások, szovjelgazdaságok elölt
uj nehézségek, merültek fel. Már meg­
kezdődött az aratás, amikor a színakaszálás ás takarmánygyüjtés még nem
fejeződött be. amikor az ipari növény
nyel bevetett táblákon még sok n unka
várt elvégzésre; amikor kultivátorral
ktl'ett porhanyósitani a tavasszal fel­
szántott földet, amelyből ebben az év*
ben 3 millió hektárral, többet szántot­
tak fel, mint a mull ívben,
E nehéz viszonyok közt &amp; kolho­
zok, g6p és traktorállcmások nagyfokú
szervezettséget tanúsítottak és a ga­
bona korai beérése nem érte őket vá­
ratlanul. Ezt a következő adatok is
bizonyítják. A Szovjetunióban julius
10 éig 8 millfó 212 ezer hektár gabo­
nát arattak 1c, a múlt évi 1 n il’ir. 166
ezer hektárral szemben. Azonkívül
kombájnnal az idén csaknem 8 szór
akkora területet' arattak, mint a múlt
évben.
Bővebben óhajtunk szólni arról,
hogyan folynak az araté'.i munkálatok
Észak Kaukázus körzeteiben.

Ez a vidék a háború előtt a
Szovjetunió legkenyértermőbb vidékei
közé tartozott. Az országban ott ter­
melt a legtöbb búza, rícinu*-, napra
forgó, cukorrépa, dohány, kukorica A
kolbózolban gazdag gyümölcsöt; és
szőllőskerlek diszlettek. Az állatte­
nyésztő holbózfsrmoknak fajállatokból
álló nrarbscwrdáik, a hires dóni lovak
ból nagy meneteik, finotrgyapjas juhnyájaik voltak
Északkaukázusban
1940 ben a
tavaszi vetés meghalatda a 7 millió
hektárt. A megszállás alatt a fasiszták
Észak Ksukázus mezőgazdaságának óri­
ási kárt okoztak. Epusztitottak ta kolhózokat, traktoi ál.'omésoka*, szovjet
gazdaságokét
A vidék kolbózparasztsága a fel­
szabadítás első napjától kezdve nsgy
hévvel látott hozzá, hogy a német fa­
siszták garázdálkodásainak nyomát el­
tüntesse. E vidéknek a szovjet kor­
mány, valamint Üzbeki aztán, Azer­
bajdzsán és a többi szövetséges köz­
társaság
ko'bózai óriási támogatást
nyújtottak. Az elienseg kiűzését köve*
tő időszak alatt megfeszített alkotó
munka folyt, s ma már bátran élmordbatjuk, hogy £szak-Kaukázus körletei­
ben sikerrel fejezik be &amp; mezőgazda­
ság hely ráállítását.
A mezőgazdasági növények ve­
téstervét nemcsak hogy végrehajtották,
du túl is szárnyalták. A legfontosabb
mezőgazdasági növények vetésterülete
számos körletben már fölü múlta a bá.
boruelőtlit. A krasznodári terület a
tvaszi vetés legjobb elvégzéséért folyó
versenyben az első helyet vívta ki, sa
Szovjetunió minisztertanácsé határozata
értelmében megkapta a vörös vándor*
zászlót és elsőfokú jutalomban részesült.
Egész Észak-Kaukázust .tekintve
az idén a gabona vetésterülete jelen­
tékenyen megnövekedett, napraforgó­
val szintén 75000 hektárral többet ve­
tettek be, a cukorrépa fő dek is je­
lentékenyen megrövekedttk.
A ko'hőzparasztság a vetéseket
gondozva, önfeláldozó munkát végzett.
Nagy jelentősége van annak, bogy a
kolbózokban kisebb munkacsoportokat
szerveznek, nevezzük őket rajoknak,
amelyekre bizonyos megbatározott táb­
lák megművelését és gondozását bíz­

zák. így például a szálszki körletben
a kolhozokban Őuzesen 770 raj dol­
gozik? amelyekre 27000 hektár kalá­
szos és 13000 hektár kapásnövény
megművelését bízták. A terméshozam
fokozásában minden raj cnyagilag is
érdekelve van, amennyiben a tervbe­
veti terméshozam lulszárnya'ásáért a
munkások Irűiön,jövedelemhez jutónk,
mert a vetés gondozására fordított munkalöbb'etért fíretéslöbblet is jár,
A kolbózparasztok munkájának
jövedelme az aratáskor derül ki. Hoz­
záfűzhetjük, hogy az idén nagyszerű
az eredmény A gabona terméshozama
hektáronként átlag 20—25 métermázsát
tesz ki, amellett nem szabad elfelej­
teni, hogy a üzáraz szaUzki stcppéről
van szó, ahol az idei időjárás egyálta­
lán nem volt kedvező és kevés volt a
csapadék. Lyk/pen a maga.* termés
kizárólag a magrsszlnvoplu agrotech­
nikának, a föld tudományos a’apon
való megművelésének jó trágyázásnak
és a vetés helyes gondozásának kö­
szönhető.
Az aratásról beérkezett első hírek
arról tanuvkodnak, hogy Észak-Kau­
kázusban jó termést érlek cl.
Juliu« utolsó Púpjaiban a Szov­
jetunió középső övezetében l négy
e.'óztsek némileg megrehcziieiték az
aratási munkálatok elvégzését, de na­
gyon kedvezően hatottak az ipari nö­
vények. valamint a burgonya és zöld
ségRlék, azonkívül az ilyen későn érő
növények, mint a cirok és kukorica
fejlődésére.
Az idén &gt; a termés betakarítása
nehéz és bonyolult légköri viszonyok
kőd folyik, de a Szovjetunió déli kör­
zeteiben végzett aratási munká átok
első szakasza arról tanúskodik, hogy a
kolbózoknak, gép és trakforállomásoknak és szovietgazdaságoknak a nehéz­
ségek leküzdésére minden lehetőség
megvan

Rendőrségi
közlemények
A salgótctjani rendőrkapitányság
felhívja a lakosság figyelmét a forint
stabilizációjával kapcsolatos rendelke­
zésekre, valamint az árdrágítás bűn­
cselekményeire. Ezen rendelkezések
szerint mindennemű csere üzlet meg­
szűnt és c*ak forintért lehet vásárolni
a hatóság áhal megállapított maximé*
lis áron. Mindazok tehát, akik a
megszabott maximális áron felül adnak,
vagy-vesznek bürcsclekménvt követ­
nek el és súlyos büntetéssel bünletletnek. A piac állandó ellenőrzés alatt
áil. Árusítani, eladni illetve venni
csakis a piacon lehet. A napokban
rendőrség az ellenőrzés torán bűnjel­
ként lefoglalt és kimérés céljából a
közellátási felügyelőségnek átadott 50
mázsa hagymát, mivel tulajdonosa a
megengedett áron
felül árusította.
Azonkívül nap, mint nap kisebb na­
gyobb árdrágító bűncselekményeket
nyomoznak ki, a tetteseket pedig az
illetékes bíróságnak adják át.
Statisztikai kimutatásként jelent­
hetjük, hogy a salgótarjáni rendőrség
étidéig statáriális bíróság elé állított
6 embert.
Az
igazságszolgáltatási
egyébb bírósága elé 10 embert. Ezek
közöl súlyosabb,
jogerős Ítéletek.*
Puporka Ferenc, életfogytiglani (egy­
ház, Baxsalya Ferenc 13 évi fegvház.
Végvölgyi István 4 hónapi fogház és
Fbcber Zo'fán 3 hónapi fogház. Til­
tott fegyvertartásért, valamint fegyver­
rejtegetésért alatáriális
bíróság álé
állított 13 egyént.

�4.

1946. aug.31

A rendőrség ezúton la felhívja a
közönség figyelmei arra, hogy minden
fegyvert és töltényt haladéktalanul
szolgáltasson be, mert fegyverekkel
történő mindennemű
visszaélés
a
7150/1946. M E. sz. rendelet 2. § ába
ütköző bűntett és ezen bűntettre a
statáriális bíráskodás hirdettetelt ki.
Ezen felhívás
nem érinti az
530.560/1946. B. M. sz. rendelet
érteimében a már bejelentett fegyve*
rekeL
Felhívja továbbá a rendőrség a
lakosság figyelmét árra is, hogy a for­
galom zavártáién lebonyolítása érdé*
kében a gépjárműveket az előirt fel*
szerelésekkel lássák el, és szürkülettől
virradattig a gépjárműveket csak jól
égő lámpával használják. A legeseké*
lyebb kihágás esetében is a gépjármű
tulajdonos ellen a rendőrség az eljá­
rást folyamatba teszi.
&gt; Bravúros nyomozás eredménye­
ként jelentbeljük, hogy a salgótarjáni
rendőrség egyik rendőre a zagy vápái
falvai lóiepás alkalmával a tettest
kinyomozta, 60 km en keresztül ül­
dözte és végül az ellopott lóval együtt
a kapitányságra előállította. A ren­
dőrség ezen felül leleplezett egy bűn­
szövetkezete*, amely bárom országon
keresztül dohányt csempészett, ill.
dohánnyal panamázott. A tetteseket
letartóztatva bünjeekkel
együt az
illetékes bíróságnak adta át.

Megalakul a népi
kollégium Salgótarjánban
A kollégium neve valószínűleg
„Jóséul Attila kollégium" lesz
Az a mozgalom, melyet a GyŐrfíy
Kollégium parasztszármazásu diákjai
Indítottak meg népi kollégiumok fel
állítására, szerte az országban szép
eredményeket ért el. őszre 8 egyete
mista kollégiám és mistegy 40 közép­
iskolás népi kollégium nyílik meg
2000—2500 népi származású diákkal.
A népi kollégiumok jelentőségét
nem kell külön hangsúlyozni Elég
csak arra rámutatni, hogy a Horthyrendszer alatt a munkásság és a sze­
gély parasztság fiai csupán 6 8 száza­
lék erejéig juthattak be a közép* és
felsőiskolába, holott társadalmi arány­
számuk 55-60 százalék volt. Ez a
helyzet még rosszabb, mivel a szoci­
ális nyomorúság és a níncstelenség miatt
mintegy kétezer népi származású
egyetemista maradt távol a fő
iskolától.
A kollégiumoknak 80 százaléka lak­
hatatlan, a kollégiumokban lakó diák­
ság 30 százaléka (1900 tanuló) nem
tudott az egyetemre járni.
A nép jelentős része elől tehát
légmentesen el volt zárva a társadalmi
felemelkedés útja. Az értelmiség túl­
nyomó többségben az úri középosztály
és a burzsoázia soraiból került ki. —
Ebből magyarázható az, bogz az értei*
miség jórésze ma is értetlenül, közöm­
bösen vagy ellenségesen áll a demok­
ráciával szemben. Az egyetemi ifjúság
fasiszta voltára eléggé rávilágítanak
az újabb és újabb fasiszta összeeskü­
vésekről megjelent sajtóközlemények.
Az értelmiségek és az egyetemi
hallgatóságnak az alapvetően reakciós
beállítottságán c&lt;ak gyökeres megoldá­
sokkal lehet segíteni. Az egyetlen gyö
keres megoldás: az értelmiség felfris­
sítése. kicserélése népi értelmiséggel.
Erre pedig egyedüli biztosíték a
Népi Kollégium hálózatának kiépítése és az azokban való de­
mokratikus, közösségi nevelés.
Ezt a célt fogja szolgálni a Sa’gőtarjánban szervezés alatt álló Népi
Kollégium is. A Kollégium szervező
bizottsága bevonja az összes társa­
dalmi egyesületeket, pártokat, a válla­

latokat az anyagi és erkölcsi feltételek
megteremtésére. Bízunk benne, bogy
a munka eredményes lesz és szep­
tember 15 érő 50-100 népi szárma­
zású középiskolás diákkal fog demok­
ráciánk erősödni.
B. Gy.

A MKP járási titkárságának felhivása a járás
pártszervezeteihez és
tagjaihoz
A Györffy Istüán kollégium
paraszt és munkdssidrmasdsu diák­
sága országos mozgalmat inditoff
népi koílépiumok építésért. A
Horthy rendszer alatt elenyészően
csekély, mindössze Ő—Ö százalék
volt azoknak a diákoknak a száma,
akik a népből, a
parasztságból
és a munkásságból kerültek közép
és felső iskolába. A nép széles rétéÍei elől el volt zárva az érvényesüIs ulja, ennek azután az lett az
eredménye, hogy a néptől idegen, úri
középosztály pusztulásba vitte az
országot
A demokráciában ennek meg
kell változnia l A mostani értelmiség
túlnyomó többségét megnyerni, a
demokrácia
szolgálatába
állítani,
meddő és hiábavaló munka. Alap
vetően élőről kell kezdenünk mindent,
uj. népi értelmiséget kell teremteni.
Ennek pedig csak egyetlen módja
van i minél több népi származású
gyereknek lehetővé tenni, középisko
lába és egyetemre jutását.
Ezt azonban az anyagi nehéz
ségek, a szociális nyomorúság megakadályozza. A falu jőeszü, értel­
mes fial nem kerülhetnek iskolába,
mert nem bírják fizetni az ellátást,
és lakást Az úri internálások magas
dija és szelleme szintén elzárta a
kaput a szegénysorsu diákság elől.
Ezért a Györffy István kollégl
um paraszt és'munkás származá­
sú diákjai országos mozgalmat in­
dítottak. hogy már ősszel minél
több népi kollégium adjon a sze­
génysorsú paraszt és munkás diá­
koknak, anyagi gondoktól mentes
otthont és azon fül, demokratikus
közösségi nevelést.
Ezeknek a népi kollégiumoknak
a fenntartása a társadalom
feladata.
A parasztság és munkásság
jövőjéről, sorsáról, érdekeiről van
szó Arról van szó. hogy a dolgo­
zókat a demokráciában saját soraiból
s rármazó, demokratikus értelmiség
képviselje, vezesse.
Ehhez a mozgalomhoz a Ma­
gyar Kommunista Párt teljes erejé
vet szivvel-léíekkeí csatlakozott és
támogatja
A MKP salgótarjáni
Járási szervezete elhatározta, hogy a
kongresszusi verseny keretein belül
felépiti a népi kollégiumot Salgó­
tarjánban.
A
kollégium
szeptemberben
megnyílik. Mintegy 50 paraszt és
munkásdiák talál benne otthonra,
abban az esetben, ha az elvtársak
minden faluban azon lesznek, hogy
ez (ehetővé váljon.
Mi a feladat?
Hassanak oda az elvtársak,
akik a községi képviselőtestületek
ben. Nemzeti Bizottságokban, a köz­
igazgatásban dolgoznak, de a Párt
minden egyes tagja, külön-külőn és
együttesen,
hogy a község vállalja legalább
egy diák eltartását iskoláztatását
a népi Kollégiumban.
Miről van itt szó?
Meg kell győzni a község tár
sadalmáf. az elöljáróságokat és a
Pártokat, hogy álljanak a mozgalom

mellé és teremtsék . elő . azokat a
favakat, amelyek ’ hónapról-hónapra
szükségesek egy egy diák eltartására.
Az élelmet lehetőleg félévenként
gyűjtsék össze és szállítsák be a
salgótarjáni népi Kollégiumban
(szeptemberben és Januárban!.
i
Fel hát a munkára, hogy már
szeptember 5 re konkrét
eredmé­
nyekről számoljanak be az egyes
pártszervezetek, amelyet e napra
feltétlenül el is várunk.
Versenyre hívjuk fel az egyes
pártszervezeteket
és
községeket
egymáskő tőit, de
versenyre hivfuk fel mi. a salgó­
tarjáni járás
kommunistái a
szécsényi járás kommunistáit
ki tud eredményesebb munkát fel­
mutatni, ki tud határidőre konkrét
eredményről beszámolni, ki tud több
diák eltartásáról gondoskodni.
Fel hát a versenyre!
A győztes pártszervezet és
járás, a kongresszusi
versenyben
egy
ponttal jobb helyezést kap,
azonkívül megkapja a „Népi Kollé­
giumért Folyó Harc Győztes Párt
szervezete1* elmet.

utca* házszám megjelölésével) nyilat­
kozzanak arról, hogy a saját megíté­
lésük szerint melyik adóosztályba vol­
nának besorosandók.
Az az adóalany, aki valamelyik
működő adókőzösaégnak vagy átalá­
nyozással adóztatott testületnek tagja,
ezt a körülmény köteles bejelenteni.
A bejelentés elmulasztásával szem­
ben 10—100 forint, illetve 500 forint­
ig terjedő pénzbírság alkalmazható.
Felhívom az adóalanyok figylmét,
hogy az önmaguk adóosztályba sorozá­
sának a tényleges kereseti viszonyaik­
nak és a valóságos teherbíró képessé­
gűknek megfelelő adóosztályt válasz*
szenek.
Mindazok az adóalanyok, akik
1946 augusztus hónapra esedékes adó­
előleg fizetési kötelezettségüknek eleget
nem tettek, vagy — kevesebbet fizet*
tek be, mint amennyit saját megítélé­
sűk szerint választott osztály alapján
fizetniük kellett volna, a bejelentés be­
adáséval egyidejűleg ebbeli mulasztá­
sukat pótolni kötelesek.
Salgótarján, 1946. augusztus 29.
Versényi
v. tanácsnok

15 §,
(1) Az osztálybaaoreláa alapján
járó együttes kereseti és jövedelemadó
havi adótételei forintban a következők:

I
5
II.
8
III.
12
IV.
18
V.
27
VI. 38
VII
50
VIII. 70
IX 100
X 140
XI. 180
XIL 240
XIII. 310
XIV. 410
XV 530
XVI. 680
XVII 850
XVIII 1100
XIX. 1400
XX 1800
XXI 2200
XXII. 2700
XXIII 3300
XXIV 3900
XXV 4600
XXVI 5400
XXVII. 6200
xxvIII 7100
XXIX 8000
XXX 9000

6
9
14
22
32
45
60
80
110
160
210
270
350
460
590
730
900
1200
1500
1900
2300
2800
3400
4000
4700
5500
6300
7200
8200
9200

8
12
18
27
40
55
80
110
150
210
270
360
460
600
780
940
1200
1580
1800
2200
2600
3100
3700
4300
5000
5800
6600
7500
8400
9400

9
14
22
32
45
65
90
130
180
260
340
440
560
700
860
1080
1300
1600
1900
2300
2700
3200
3800
4400
5100
5900
6700
7600
8700
9800

10
15
25
36
50
70
100
140
200
280
360
470
600
750
920
1150
1400
1700
2000
2400
2800.
3300
3900
4500
5200
6000
6800
7800
8900
10000

Hirdetmény
Az együttes kereseti és jövedelmi
adót, társulati és tantiem adót, valamint
vagyontöbbletadót fizető ipari és ke­
reskedelmi, valamint szellemi foglalko­
zást folyható adóalanyok addig Is amig
osztálybasorozásuk az illetékes adóki­
vető bizottság részéről megtörténik elő
légként kötelesek befizetni annak az
adóosztálynak megfelelő adót, amely
adóosztályba raját megítélésük szerint
besorolendók.
Felhívom ezért Starján m. város
adófizető polgárait, bogy 1946 szep­
tember 3-ig egyszerű bejelentéseikben
(foglalkozás és a foglalkozás helyének

Pártnapi előadók névsora
Szeptember bő 3*án d. u. 2 óra­
kor Gépgyárban, előadó Egner Rezső,
este 6 órakor acélgyár*. Vukovári Gá­
bor, Salgó: dr. Bars Károly, Üveggyár:
ifj Jakab Sándor, Posta: Blanár Sándor,
Városháza: Oczel János, 7 órakor Bá­
nya : Bognár József, Forgács: Tőzsér
Gyula, Somlyó: Sándor József. Város
I. kőre. Verle János, Zpálfalva: Müller
Pál. Szept. 6 én d.u 5 órakor a rend­
őrségen Marosi Jenő. Szept. 8 áo 5
órakor Baglyát- Cserháti,

Féléétől a salgótarjáni népi
kollégiumba. A starjáni népi kol*
légium zárt számmal felveszi azokat a
szegény paraszt és munkás származású
diákokat akik a gimnázium V—Vili és
a kereskedelmi vagy ipari középiskola
I—IV. osztályába járnak, vagy most
szándékoznak beiratkozol, a felvételi
kérvényeiket szept. 5 ig keli átadni Mi*
kuska Imre gimn. tanárnak a gimná­
ziumban. A kérvényhez mellékelni keli
1. születési bizonyítványt, 2 iskolai
bizonyítványt, (ezek másolatok is le­
hetnek), 3. vagyoni, vagy szegénységi
bizoyitványt és 4. tarts ima s életrajzot
Felvételi és bentlakást feltételekről
Míkuska Imre ad bővebb tájékoztatást
A Kollégium Igazgatósága

Az Uj Magyarország
előfizetési felhivása
Az Uj Magyarország, mint a
külpolitika és a magyar szellemi
élet hetilapja jennálásának
egy
esztendeje alatt bebizonyította, hogy
a napi politika kérdéseitől függet­
lenül értékes szolgálatokat tesz a
lelkek demokratizálásának
és a
szellem tiszta fegyvereivel harcol
közös hazánk, a Dunavőlgy népei­
nek igazságos megbékéléséért. Az
Uj Magyarország most a stabilizá­
ció alapján előfizetési felhívással
fordul a vidék értelmiségi közönsé­
géhez.
„MUNKÁS SZó"

demokralikue hetilap.
Felelős szerkesztő : dr. VASS GYULA.
Felelős kiadó: MEG YEHÁZY LAJOS.
Szerkesztőség és kiadóhivatal i Fő-u. 45
Kérintok erra a eimrw k&amp;ldanddk.

Nyomatott Végb Kálmán ktaymyomdá)ábaa
Satgótarján.Fá-oela 66.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="3">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="87">
                <text>Munkás Szó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="88">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="89">
                <text>Demokratikus hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="77528">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00165.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="77529">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_08_31.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77507">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77508">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77509">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77510">
              <text>1946-08-31</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77511">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77512">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77513">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77514">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77515">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390743&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77516">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77517">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77518">
              <text>Vass Gyula</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77519">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77520">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77521">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77522">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77523">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77524">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="77525">
              <text>Munkásság</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77526">
              <text>Munkás Szó 2. évfolyam 26. szám (1946. augusztus 31.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="77527">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="8">
      <name>Munkásság</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="20">
      <name>Vass Gyula</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
