https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/74e5cd5d3dc497b73971bbc2062bc1fb.jpg 2f54e046acaa5b6636e4cf7ff61b8891 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a2c5b23dc5feefe0a8a8ea441c5d4edf.pdf fdb3629e0792a69c08274a94f66bffb3 PDF Text Text A MUNKA Dr Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: A képviselőház után a Fel­ sőház is a román uralom alól fel­ szabadult keleti és erdélyi ország­ részeknek a Szent Koronához va­ ló visszatéréséről szóló javaslat tár­ gyalásával kezdte meg őszi mun­ káját. Két év alatt ez már a har­ madik országrész, amelyik a ma­ gyar kormány és diplomáciánk ki­ tartó, szívós munkájára hazatért. A magyarság, mint ahogy az északi és észak-keleti részek, úgy a ke­ leti területek egy részének vissza­ csatolását is határtalan lelkesedés­ sel és kitörő örömmel fogadta, bár az öröm közé sok űröm is vegyül, ha a határokon tulmaradt millió magyar sorsára gondolunk. A visszacsatolást törvénybe iktató felsőházi ülésen maga Te­ leki Pál gról miniszterelnök is ki­ tért arra a lehetetlen helyzetre, amibe elszakított véreink kerültek. Azzal, ami ma odaát folyik,, talán csak az optálásokat akarják ki­ kényszeríteni. Az optálás, a szü­ lőföldről való elköltözés azonban nem XpefjJdás. Helyesen állapította meg amt&zl ér elnök riiötfvha7 az ember el is költözik más országba, de azt a helyet, ahol született nem felejti el soha, mindig az marad igazi otthona, s állandóan hazavá­ gyik. Optálással, kényszerű lakos­ ságcserével, kiüldözéssel nem lehet megoldani az erdélyi kérdést. Az az atmoszféra, amit az atrocitások keltenek, megmételyezi a délkelet­ európai államok és népek életét s lehetetlenné teszi a békés fejlődést. Mesterségesen szítják az ellentéte­ ket s minden kérdést a gyűlölkö­ dés és a harc irányába terelnek. Pedig ha ezt nem tennék, megva­ lósítható volna a délkeleteurópai béke megteremtése. Mi, magyarok önuralommal, a noblesse oblige eb vének érvényesítésével fogtunk hozzá vállalt kötelezettségeink tel­ jesítéséhez és örömmel láttuk, hogy Erdély népe — a románság is— általában megnyugvással és szere­ tettel is fogadja a mi méltányos és kötelességtudó közigazgatásunkat. Ez érthető is, mert a nép megérzi,, hogy mi az emberséges és igazsá­ gos bánásmódot vittük magunkkal s inkább vagyunk istápolói ennek a népnek, mint az az idegen elem, amelyik 20 éven keresztül gyarmat­ ként kezelte Erdélyt. Nagy feladatok várnak ránk a visszacsatolt részeknek az anyaor­ szággal való egyesítése terén. miniszterelnök érzi a reánk há­ ruló történelmi feladatok súlyát és érzi kötelességünket Erdéllyel és Magyarországgal szemben. Meggyő­ ződésünk, hogy kötelességét úgy fog­ ja teljesíteni, s úgy fogja megoldani nagyszerű feladatát, hogy a visszatért keletmagyarországi és erdélyi terüle­ tek lakossága valóban itthon fogja érezni magát. Tisztában van a mi­ niszterelnök azzal, hogy _a. nemzeti-, Tájékkel kapcsolatos megbékélé­ sünknek, egyszersmind a magunk megmaradásának, fel virágozásának és megerősödésének is a megértés lesz a záloga. Ezt a megértést — ugylátszik — hasztalan várjuk szomszédaink­ tól, mert olyan légkört igyekeznek teremteni, amely elválasztja egy­ mástól a lelkeket. Magyarország mindezek ellenére is hajlandó a jó szomszédi viszonyra, de nem néz­ heti ölhetett kézzel fajtestvérei ül­ dözését, kifosztását s ha odaát a jobb belátás nem kerekedik felül, kész arra, hogy minden rendelke­ zésére álló eszközzel megtorolja és megakadályozza az. atrocitásokat. Az állam létjoga. Szent Tamás mondja, hogy a ter­ mészet az emberbe öntött, szükségsze­ rűen kitörő és működő ösztönök révén szól hozzánk és hogy ezeknek a tételekbe foglalása alkotja a természeti törvényt és jogot, de minden természetes ösztön és törekvés alapja, bizonyos tekintetben vég­ ső célpontja az önfenntartás. Hogy en­ nek mértéke nem a tiszta egyéni, egyedi, sőt nem is * személyes érdek, ugyan­ attól a Szent Tamástól halljuk. Az em­ bert egész szerkezete külső tényezőkhöz utasítja. Ezek szerint kél! tehát mérté­ kelnie és mérsékelnie összes hajlandósá­ gait és igényeit, úgy, hogy megint igaz, amit Szent Tamás mond, hogy az tmbtr trMlcti létrt még itrménttts igénytinik érvényttülétébtn U tttt ttctuiaam rationtm, az ész világától kormányzott, min­ den megmozdulásában ettől átitatott lét, Minden tehát ami létrehozó és kormány­ zó erő, v vagy tényező szerepében áll az émbeb előtt, vagy mértékei! vagy mérsé­ keli természetadta jogait Mértékeli az. az állam és ennek alkotó elemei és szervei. A család is tehát, mint ilyen alkotó eleme elsősorban a társadalomnak s eb­ ben a minőségben van emberi létjoga. Ha ettől a feladatától eltér, nem várhatja, hogy védjék, éppúgy nem, mint a köte­ lességéről megfeledkezett egyed sem kí­ vánhatja, hogy élősdi szerepében támo­ gassa a társadalom. A természettől ka­ pott létjogot súlyos kötelességek kísérik tehát ennek élvezői részéről, aminők az államé a védelem szempontjából. • Mint a kultúra tényezői, de lega­ lább is mint erre alkalmas, hivatott ala­ nyok lépnek be a társadalomba az agyán és a ctalád. A fejlődés szempontja szerint ezekből alakul ki a ntmzti, amely ugyanannak a természetadta jognak kép­ viselője, mint az egyén. Itt még alig tá­ vozunk el a szigora értelemben vett ter­ mészetjogtól Csak néhány lépést kell ten­ nünk ét anélkül, hogy bármiféle idegen, pozitív elemét vinnénk be gondolkodá­ sunkba, jutunk el a természetjog szélesebbkőrü fogalmazásához és kodifikálásá­ hoz, mikor a nemzetek létjogát oly mér­ Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések Szavankint 8 fillér. a legkisebb hirdetés 1 pengő. Lapvezér : Köntzey Ferenc "Munka"* lapvállalat. ára 16 fillér Történelmet iktatott törvénybe a magyar országgyűlés. Megjelenik pénteken este. Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Salgótarján, 1940 október 12 nemzet még inkább kulturtényező, mint ezek, mivel több benne az egyetemes érték, létfenntartó és nevelő erő, mint ezekben. Hogy a nemzet léte a termé­ akik az Államban válnak teljes értékű kulturtényezókké vagy az államtól, vár* jék kiegészülésüket, akkor az állami lét* jog a természet védelme alatt All. szetjog védelme alatt álljon ugyanolyan előfeltételek szükségesek, mint azt föntebb említettük: amíg a nemzet megfelel igazi kulturális feladatainak, addig senki sem nyúlhat hozzá anélkül, hogy a termé­ szet Urának- 'jogait ne sértené. A nem­ zetek egymást taníthatják, segíthetik, de létükben nem támadhadják meg addig, amíg bűntényekkel büntetésre méltóknak nem bizonyultak vagy közveszélyesekké nem váltak. A kulturtényező, a létrehozó és kormányzó erő, az államban nyer teljes értékű személyi létet. A fejlődés rendjét nézve talán kissé távolabb jutunk a tiszta természetjogtól, mikor az állam termé­ szetes létjogát is állítjuk, de a természet Urának szándékait tekintve és az érték­ igény szemléletét nézve igaz az, hogy előbbrevaló az állam létjoga, mint a nem­ zeté, a családé és az egyéné. Hiszen ezek is az államban nyerik meg teljes értékű személyi létük kifejlődésének alapfeltéte­ leit Az állam így fogalmazott létjogában bennfoglaltatik elemeinek létjoga úgy mint az egyetemes létrehozó erőben a részle­ ges erők minden megnyilvánulása. Ezál­ tal emelkedik az állam eszményi magas­ latra s ha ezen megmarad, ha valóban lét és erő forrásává lesz mindazoknak, Az Állam értéke nem nagyságától, anyagi erejének mértékétől, hanem szel­ lemi, nevelő mivoltától függ. A materia­ lizmus államának célkitűzése és csúcs­ pontja lehet a nyers erő, ennek kifejtése és irgalmat nem ismerő megvalósítása. Mindent eltiporhat, ami útjában AH, min­ dennek a létjogát megtagadhatja, ami sze­ mében nem hasznos, vagy ami máskép, a szellem fegyverzetében akar érvénye­ sülni. De az az állam nem emberialakulat, ez az állati, sőt állat alatti adottságok ősszetömöritése eldurvult emberi kopo­ nyákban. A természetjog és a keresztény­ ség államának nem a nyers erő, az erő­ szak gyakorlása a feladata, hanem a szel­ lemi összetartás, a nevelés, emberek kép­ zése, emberi élet megvalósítása. Hogy az államok léte és élete e két sarok között forog, ismeretes. Ez adja a létjoguk meg­ ítéléséhez szükséges szempontokat is. Tar­ tósságuk sikere sajnos nem ettől függ: a nyers erőszak sókszor huzamosabb ideig tarthatja fenn, több erőt biztosíthat az ál­ lamnak, mint a szellem fegyverét És sajnos, ez téveszti meg legtöbbnyire a látszat szerint gondolkozó tömeg­ embert. (dny.) — Albertakna erkölcsi filmjének a margójára. Mégegyszer írunk Albertakna álla­ potairól. írunk a szeretet s a megbocsá­ tás hangján. Kirakatba tettük a fekete gyémántok földjén élő emberek egynémelyikének botlásait, hibáit, vétkeit és bűneit, amelyeket a törvény szigorú sza­ va sújt. De ezeket is csak azért tettük, mert nevelni akartunk. Azt óhajtottuk vele, „hogy elrettentsünk másokat** ilyen kilengésektől. Jószándékáinkat félreértet­ ték. Éppen ezért, most kitérünk erre is, mert szerkesztőségünket felkeresték s a tudósító személye iránt érdeklődtek. Lapunk mindig az igazság mellett harcolt A sajtó csak akkor felel meg céljainak, ha sziveket s lelkeket indít meg a nemesebb életutak felé. Az albertaknai eseményeknek közzétételével mi csak javítani óhajtottunk a azért meg­ kérdeztük munkatársunkat, hogy közli e velünk vájjon általánosan érthető-e ez a tünet, amelyről tájékoztatott bennünket, avagy csak szórványosan-egyes esetekben. A feleletet' itt adjuk abban a meggyő­ ződésben, hogy Albertaknán a megsértődőltek megnyugszanak már most, mert távol állott úgy a lap vezetőségétől, mint a tudósítótól, hogy bárkit is megbántson. Közöljük a híradásunkkal kapcsolatosan keletkezett féreértések eloszlatására az alábbiakat cikkírónk tollából: A mi telepünk életének filmjében a megjelent sorok csak egyes esetekben állanak fenn. Nálunk hál* Istennek igen sok derék, becsületes, tulajdonjogtisztelő értékes ember él. Nem kevésbbé tömér­ dek azoknak a leányoknak a száma, akik liliomos életet élnek, akik a Katolikus Leánykör tagjai. Hatszáz lélek között akad szemét is... s a cikk csak ezekről em­ lékezett meg. őszintén fájlalom, hogy egy helyszűke miatt összesürített beszA- . mólóban a szavak takarékosságival nem lehetett külön-kűlön rámutatni a tényekre. Az általánosítás nem áll fenn teljesen a telepi jóságos, derék bányászcsaládokra s azok gyermekeire .. . még kevésbbé csak a nyugdíjas, kegydijas, stb. emberek hoz­ zátartozóira. Egy-két bűnös miatt nem szenvedhet a telep .,. s azért mindenesetre ünnepélyesen kijelentem, •hogy csakis azokra vonatkozik a közlemény, akik a bíróság előtt sem állják meg a helyüket. E miatt a cikk miatt nem kell könnyez­ nie a „jó embernek,**- a tisztáknak és a hófehéreknek, csak azoknak, akiknek „vaj volt és van a fejükön.** Kijelentem, hogy pappal, jegyzővel, tanítóval társulati tisztviselőkkel együtt, kö­ zös nevezőn harcolunk a szebb, boldogabb jövendőért s reméljük is, hogy egy-két kó-. ros tünet miatt az illetékes tényezők nem ítélik el önzetlen munkánkat Ami pedig végtelenül bánt engem, hogy ártatlanok feljajdultak a cikkre, ki­ jelentem, . hogy csakis azok értendők éérthetők alattuk, akik bűnösök. Neheztes lésük jól esik, mert ebből nyerem én b az igazolásomat, hogy jól végzem és fog­ tam fel a feladatomat, hogy a sajtóval nevelni kell. Azért akik neheztelnek, azoktól ün­ nepélyesen és jogszerűen bocsánatot ké­ rek, kihangsúlyozva erősen, hogy sem a telep lakóit, sem senki más illetéktelent bántani nem akartam. Legyen közöttük áldás, békesség, szeretet, megértés. ,V. ERDÉLYÉRT mozgalom javéra művészestet rendez vá­ rosunk régi kultur-egyesülete, az Acélgyári Olvasó-egy elet f. hó 12 én, szombaton este 8 órai kezdettel, egyesületi dísztér* tnében. A művészet fiatal mesterét Albert Ferencet két müvésztársával, Petri Endre és Jéray József fel szeretettel várják ab­ ból az alkalomból, hogy művészetükön át az „Erdélyért** mozgalom jótékony adomá­ • • nyait növelni fogják. Várbnmk Igentisztelt A zeneművészet fiatal európai hírű közönségét szeretettel várja ax Olvasó­ begedflmesterét fogjuk hallani, akit véro* tékben és olyan szentesitét alakjában ál­ búnkkal szülői kapcsolatok révén, régebbi egylet akitől egész lényében függ s akitől ter­ mészetével együtt ennek hajlandóságait is rtyerte. Mérsékelik azok, akiktől emberi -tétében ttfrnrt'nywrv a MMk( a taté, lítjuk, mint <r ufyéoét ét a családét. A idők emlékei kötnek ELNÖKSÉGE, �2 oldal Salgótarján, 1940 okt. 12 A MUNKA TELEFUNKEN Hétszázalék. Hétfőtől kezdve a magyar munkás magasabb bérért dolgozik. Pár nap vagy hét és emelik a magántisztviselők fizeté­ sét is és illetékes hely nyilatkozata szerint még október folyamán sor kerül a köz­ tisztviselői javadalmazások rendezésére. A magyar társadalom örömmel és megnyugvással fogadta a Kormány intéz; kedését, amely alapos, pontos mérlegelések után rögzítette a múlt héten életben volt munkabéreket s akként intézkedett, hogy azokat hét százalékkal emeljék. Az a hi­ vatalos jelentés, amely beszámolt a mi­ nisztertanács e határozatáról, mint isme­ retes, közölte egyben azt is, hogy a tény­ leges viszonyokhoz igazítják a tisztviselői sereg életrehivása és felszerelése. Feles­ leges bizonygatni, hogy a magyar hon­ védség, amelyik immáron harmadszor vo­ nult be a Szent Koronához visszatért ősi, magyar területekre, tekintélyes áldozato­ kat követel az államkincstártól. A fölsxabadult területek talpraállitása, kulturális és gazdasági életének visszaállítása a ma­ gyár egészbe, szintén hatalmas össszegeket emészt fel és mindez áldozatokat a tóagyar élet csak akkor tudja zavartala­ nul meghozni, ha gazdasági rendünket a nagy cél érdekében bizonyos keretek kö­ zé foglalják A termelési költség emelése, a javadalmak hét százalékkal való sza­ porítása, a termelő, a fogyasztó és állam­ kincstár érdekeit hozza összhangba, a fizetéseket is. Hétszázalék voltaképen nem nagy szükséges egyensúly megteremtésével biz­ összeg, rúégis jelentős segítség a mai ma­ tosítva a kulturális és gazdasági munka gyar viszonyok között. Mindenekelőtt tisz­ zavartalanságát. tában kell lennünk azzal, hogy amikor A termelő, az ipari munkás, a tiszt­ lángban áll a fél világ, amikor harcban viselő osztály megsegítése egyetemes nem­ állanak egymással .Európa nagyhatalmai, zeti érdek s a kormányzat szerencsés kéz­ Magyarország sem vonatkozhatik el a zel o'dotla meg ezt a nehéz problémát. nemzetközi helyzet eseményeitől. A ma­ Óhatatlan volt a termelés költségeinek gyar pénzügyi és gazdasági politika elő egy bizonyos emelése, ez viszont ma­ relátó óvatosságának köszönhetjük, hogy ga után vonta a fagyasztói árak némi Eárópa legstabilisabb valutája a pengő és, drágulását, aminek természetes következ­ hogy Magyarországon tapasztalható leg­ ménye a bér és fizetésemelés. Nehéz kérdé­ kisebb mértékben az árak emelkedése. sek ezek, amelyeket akként kellett meg­ Az árindex nálunk növekedett a legkis- oldani, hogy ne indítsanak meg feltartóz­ sebb mértékben, ám mégis növekedett és tathatatlan drágulási folyamatot. A gondos ennek a tudomásvételét jelenti a jövedel­ számítások alapján megállapított mérték­ mek hatósági emelése. Amikor az emelés tartó emelés pontosan a kívánt célt éri mértékéről volt szó, a kormány gondo­ eL Ez a~" kormány intézkedés lépést tart az san figyelt a termelési költségekre, de élettel. gondolt arra is, hogy a fogyasztóközön­ Szombaton tehát néhány pengővel séget hozzásegítse az emelkedő árak meg­ fizetéséhez. A termelő jövedelmének fo­ nagyobb bért visz haza a munkás, jövő kozása, éppen a termelés folytonosságá­ elsején előreláthatólag már a megnöve­ nak és fokozásának biztosítása érdeké­ kedett fizetést veszi fel a tisztviselő, ám ben, elkerülhetetlen volt, ám szükséges­ ugyanekkor a hatósági ármegállapítás meg­ nek mutatkozott a fogyasztóközönség vá­ akadályozza azt, hogy a spekulatív ár­ Az «»Erdélyértu.est mai műsora s sárlóerejének megnövelése is. alakulás a maga hasznára orozza el .ezt 1. Erdélyi induló: Zenekar-dalárda, A magyar állam pénzügyi erejét az a segítséget. Idejében jött jó intézkedés vezényel Ursutz József karnagy. utóbbi évek igen nagy mértékben vet­ ez — a nemzeti, társadalom bálával és ' élmények, sjőadja Borsos ték igénybe. Alig két évvel ezelőtt sze­ megnyugvással fogadja Teleki Pál gróf reztük vissza katonai egyenjogúságunkat miniszterelnök, és kormányának az élet­ Gábot. 3. Franck Césár: A-dur hegedű-zongora .és erre az időre esik az erős magyar had­ nívót javító e, rendelkezéseit szonáta 4 tételben. Előadják: Albert Ferenc és Petri Endre. 4. J^shár Ferenc: Mosoly országa. Be­ lépő. Farkas Ödön I. Salzburgi csapszék­ ben. II. Sir a nóta magyarnóta. Kacsóh Pongrác: Rákóczi megtérése. Előadja: Járay József operaénekes. Zongoránál: Petri Endre. SZÜNET. Standard RADIO 5. Paganini: XIL (e moll) szonáta. Vecsey Ferenc : Vízesés. Húbay Jenő : Hul­ lámzó Balaton (Csárdajelenet) Sarasate: Cigánydalok (Csak egy kislány ...) Elő­ adja : Albert Ferenc. Zongoránál: Petri Endre. 6. Liszt Ferenc: H-moll ballada. Bartók Béla; Régi magyar néptáncok. Előadja: Petri Endre zongoraművész. 7. Hymnus: Zenekar-dalárda, vezé­ nyel Ursutz József karnagy. Harangkongatás után következik a zsolozsma. K. K. — Aki a spanyolországi Saragossában járt az nem felejti el a ten­ ger felé emelkedő gyönyörű katedrákat. A kupolákat és tornyokat már messziről látni és ennél a dómnál feltűnő a kupo­ láknak és a karcsú tornyoknak harmoni­ kusan egybeolvadó építkezése, a kupo­ lák jó szélesek és a tornyok pedig fino­ man karcsuak. Ezáltal az egésznek szilhouetteje olyan tipikus, hogy az ember 0 hadd szenvedjek, Hogy lelkeket mentsek I VERSEK Add ide a sarlód Drága Szüzanyám, Hadd szedjem a markot Szentfiad után, Ki most arat, ö maga mondta: Érett a kalász, Sok az aratás és Kevh a munkás... 0 hadd segítsek, Hogy lelkeket mentsek I Add ide a sarlód Drága Szüzanyám, Hadd szedjem a markot Szent Fiad után. Add ide hát sarlód, Drága Szüzanyám, Hadd szedjem a markot Szent Fiad után. 0 hadd segítsek, Hogy lelkeket mentsek I osztálysorsjátékon M. Z. E; > Október. Hogy .mikor szeretett húgom ült mellettem, Aki nékem úgy tud máskor hiányozni, csupán, hanem vésse jól emlékezetébe, Alig tudtam hozzá valamit is szólni. bogy gyorsan meggazdagodni kis be­ Mért fojtogat ^irás, mikor nincs rá okom ? fektetéssel csakis a magyar kir. Hiszen ninc&n nékem semmi nagy (bánatom I Ennyi öröm után mért vagyok szomorú ? Mint sűrű, nehéz köd, mért lep úgy el a bu? Csopak 1940. Szent István estéjén. Hadd szedjem a markot, Uram, telhetik-e örömöd bennem, Kévébe hadd kössem: Mikor ilyen szomorú, üres a lelkem? • Aranykalászból lesz a Jóságos kegyelmed mindennel eláraszt, Buzakereszt Hálát bennem mégis alig, hogy találhatsz. Cséphadaróval, Nézd mint verik Össze I Fájdalom így v«*®t ,elkel 11 üdvre • • Olyan most a lelkem, mint a kiaszott rét, Melynek az izzó nap leperzselte füvét Minden csap** utAn * Tegnap tele volt még sok örömvirággal, Buzakereszt Fel* felcsendült benne csicsergő ma dárdai, Magából áldott Magasét ermt. rek és különfélék Ne olvassa Pici buzaszemből Hófehér lisztet Őröl az Élet nagy Malomkereke. Hófehér lisztből Kicsi kerek Ostya Készül: a lélek Életkenyere. Sarlós Boldogasszony. meg a hívőket, a kupolákat koronázó négy toronyban négy nagy hangszórót helyeztek el és ezek minden órában egy rövid zsolozsmát vagy egyházi dalt ját­ szanak, így ezek a dalok a világ négy tája felé hangzanak el és gyönyörű vál­ tozatosságot jelentenek a hívők számára. A tornyok körűi villamos fényirással az illető dal vagy zsolozsma szövegét ismer­ tetik, úgy, hogy a tereken és utcákon haladó ember a dallal együtt mindjárt annak szövegét is megismerheti. Gyönyö­ rű'szép gondolat és ez is igazolja, hogy az Egyház nem zárkózik el a technika legújabb vívmányainak alkalmazása elől, sőt nagyszerűen alkalmaz! tudja azokat Az Egyház történelmében ez az első eset, hogy az utólsó harangkongatás után meg­ szólalnak a hangszórók az egész város felelt Az El Pilar eme hangszóró fel­ szerelését még a spanyol háború idején szállította a berlini Telefunken társaság, akkor Saragossa a nemzetiek kezén volt, messze előretolva a vörös állások köz­ vetlen közelében, a város dómja már ak­ kor hirdette a sarogassai Szűz emlékét és bizony nem egy vörös katona meggondolta magát és otthagyva állásait, visszatért a nemzetiek és a hívők seregébe. A zso­ lozsma szövege a következő : „Áldjuk és dicsérjük az órát, amelyben legszentebb Szüzünk, Mária személyesen eljött Saragossába, Saragossába. Mind­ örökre áldva és* dicsérve legyen ennek emlékei" Nem gyönyörű gondolat? Most mind nem olyan könnyen felejti el. Az El Pilar több spanyol templom utánozni akarja az nevű katedráiig harangjai, mint minden templom harangjai a hívőket a misére El Pilar modern és mégis ájtatos eszméjét hívják meg, de ennél a katedrálisnál az a furcsaság, hogy minden egyes tornyá­ ban megszólalnak a harangok, amiállal Hi egy gyönyörű harangjátéknak vagyunk fültanui, különösen nagyobb finnepek előtti napokban. A rendes toronyórákon kívül az El Pilar most egy újdonsággal lepte Ilyenkor, október elején, már túl vagyunk azokon a testi-lelki problémákon amelyek elé az ősz állít bennünket. Most Nefelejts szemeknek emlék-mosolygása. már nemcsak beletörődünk az őszbe, már Fellobogtak benne égő vágy-pipacsok, Szívtől szívhez szálló megértő vigaszok. Úgy elbeszélgettem ezzel is, azzal is, Kit alig ismertem, még az olyannal is, És ma ? Mondd, mi történt, hogy ilyenné [lettem, Harangvirág-tündér csengő kacagása, Kint zug a fergeteg, tördeli a fákat, Lelkemet mindjobban átjárja a bánat: S felzokogok Hozzád: Mentsd meg a ha­ zánkat I • lehet I Vegyen sorsjegyet Regina pads, Ora pro nobis I M.Z.E. ■ az uj osztálysorsjátékra I Húzás október 19-én. Minden este jó hangulat a „Pannónia” étteremben. Hivatalos Arak t Egész P 28.-1 Negyed.... P 7Fél.. m i.. P 14.— I Nyolcad .,. P 3.50 �szeretjük is, — „rájöttünk az izére,** mint mondani szokták. Annyira, hogy már nem is nézünk hátra, a tovatűnt nyár után, hanem előre álmodunk és beszédünkben, álmainkban egyre sűrűbben jelentkeznek ezek a szavak: fűtés, hó, karácsony, újév, 3. •H*1 A MUNKA Salgótarján, 1940 old. 12 Nyílttér.* „Élelemtári bérlőt keres fővonalop ekvő nagy bányavállalat, idényben kö jb! ezer létszámú munkássága ellátására. Jelemtár kantinnal van egybekötve. Csak tőkeerős trafik és italmérési engedélyre otthon. „Mindenütt' jó, de legjobb itthon** ogosultak lőhetnek számításba. Ajánlato­ mondjuk és halljuk, valahogy barátságo­ st N^gy<* kereskedő" jeligével szerkesz. sabb az élet a meleg szobában... Szíve­ tőség továbbit/ sen visszatérünk törzsvendéglőnkbe, törzs­ asztalunkhoz, amelyet ugyanilyen szíve­ sen hagytunk ott, amikor a tavasz, a nyár kitárta előttünk kapuit Szívesen va­ gyunk otthon, négy fal között és felfe­ dezzük — például — könyveinket Vagy régi levelekben böngészünk és emlékezünk Bár ökölbe rándul a kezünk és el­ Van egy német regény, amelynek önti az indulat az agyunkat, mégis pa­ ez a címe: Vakáció, —* önmagunktól Az rancsolunk magunknak, mert tudjuk, hogy igazi vakáció, amely élvezet önmagunktól, a történelmi nemzeteknek nagyobb türe­ igazi életünktől: a tavasz, a nyár. Ősszel lemre és távolabbra néző önmérséklésre végetér ez a vakáció és mi szépen visz- van szükségük. Mi már láttunk nagyobb térünk önmagunkhoz. A külső dolgok viharokat is. Nem egyszer volt úgy, hogy valahogy elvesztik jelentőségüket és fon­ a távoli szemlélő szánakozva mondta; tosabbá válik számunkra: mi történik a Vége szegény Magyaroszágnak, csak mi lakásunk és a lelkűnk négy falán belül magunk, meg azok a kevesek, akik hmer­ Ki tudja, hogyan, de egyszerre csak ide­ nek bennünket, nem estünk kétségbe. geneknek érzünk olyan embereket, akik­ Az tud ur lenni, aki jól tud enge­ nek társaságát szinte kerestük nyáron át delmeskedni önmagának is. Ez a titka Élesebben látjuk önmagunkat, életünket annak az ezer esztendőnek, amiről a ma­ és az embereket, józanabbul Ítélünk, ma­ gyarsággal kapcsolatban irt a történelem. gunk és mások felett, kissé, a magányos­ A mesterséges felháborodás, a hazug ala­ ságot is becsülni kezdjük, amit oly ne­ pokra épített múlt és álomködbe vesző héz lett volna viselni tavasszal és nyáron. jövő bennünket nem nyugtalanít A ma­ Ezek azok a napok, amelyek meg­ gyar érdek most is hidegvért, tiszta fejet tanítanak arra a bölcsességre, hogy a és minden pillanatban ugrásra-ütésre ké-i világ néha elfér egy lámpa fénykörében szén álló állapot követel és ez a kicsiny világ épp oly végtelen Hasztalan acsarkodnak és mester-' lehet, mint a nagy világ, Ezek az októ­ kednek a túlsó oldalon, nem önti el úgy beri napok megmutatják az embernek a a harag az agyunkat, hogy tettünket ké­ lemondás szépségét és figyelmeztetnek sőbb meg kelljen bánnunk. Ha elérke­ arra, hogy nemcsak a rügyfakadás szép, zik az ideje, nem késünk egy szemhuhanem a levélhullás is. nyásnyit sem. Addig csak megjegyezzük Októberben az ember kibékül ön­ azt a tengernyi könnyet, patakként ömlő magával és néha úgy érzi: megérti az embereket,.. —y—n. Hidegvér. Október 6. ünnepség a Hirschgyáxban vasárnap este a hirscbgyári leven.ezászló alatt emlékezett meg a gyári leventeegyesület az aradi vértanukról. A levente-énekkar után Szpisák Pál szavalt, majd pedig Kemenes József tartott meg­ ható beszédét az aradi tizenháromról Im­ pozáns volt a nagy sötétben világitó lámpionos leventeszakasz, mely az ünnepség befejezése után diszlépésben haladt el a zászló előtt. Tantestületi gyűlés. A Salgótar­ jáni Kőszénbánya R.-T. tantestülete f. évi október hó 4-én tartotta a L tanévben az első gyűlését, amely a román uralom alól . felszabadult területekről való megemléke­ zés jegyében folyt le. Blanár Sándor el­ nöki megnyitó beszédében a székelységben rejlő nagy nemzeti értékeket méltat­ ta Vadkerti Béla „A felszabadult Erdély múltja történelmünk miliőjében** címen tartott nagy érdeklődéssel hallgatott elő­ adást Környei József az elemi iskola V.—VI. osztályában alkalomszerű gyakor­ lati tanítást tartott a visszacsatolt terület­ ről — A gyűlésen Korompay Lajos bá­ nyaügyi főtanácsos, bányaigazgató is meg­ jelent és felszólalásában kifejtette, milyen társadalmi tevékenységet vár a társ.tanitóktól. Az értekezlet behatóan foglalko­ zott a gyermekek katonás nevelése Ügyé­ ben kiadott rendelettel is s megbeszélte a végrehajtás módozatait Váxn-ola jfitóe dijának megállapitíuM. A miskolci mezőgazdasági ka­ mara szeptember 17-én felterjesztést in­ tézett a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben egy rendelet kiadását kérte, hogy a világháborús gyakorlatnak megfelelőleg, s'z olajütésre berendezett mal­ mok, illetv'e olaj ütők ezen munkájukért »án a pogácsát vonhassák le ma is csupán őst a gazdaközönség nagy megvámnak. Most meg­ nyugvással vette tudomásul, hogy a mis­ kolci kamarának az Országos Mezőgaz­ dasági Kamara által is támogatott ezen előterjesztését a földmivelésügyi minisz­ ter magáévá tette és annak értelmében átirt az iparügyi miniszterhez. Az ORION 146-os hordozható bőrönd-szuper rövidhullámon is tökéletes. Beépített keretantenno vért és felírunk minden szenvedésszülte jajt, hogy majd keményebb legyen az üté­ sünk és éleseb a kardunk, ha tettre ke­ rül a sor. Nem fenyegetünk, nem fenekedünk, hanem várunk. A történelmi hivatásu nemzet biztos öntudatával, csalhatatlan érzékével és bátorságával. Malthas tanára rácáfolt a valóság Ma már világszerte felismerték Mal­ thus tanainak alapvető tévedését.. A pé­ pek’ boldogságának nem lehet — akármi­ lyen hosszú ideig hitték is — számbeli gyöngeségük az alapja. A népek élete ma is *a folytatott állandó küzdelem, amelyben az erősebb legyőzi a gyengét. Nemzeti őncéluságot aktív népesedési po­ litika nélkül nem lehet hirdetni. Francia­ ország rettenetesen lakolt a népesedéspo­ litika terén elkövetett évtizedes mulasz­ tásaiért Az anyagi javakban, nyersanyag­ forrásokban bővelkedő nagy kulturnemzetnek lassú kihalófélben levő lakossága miatt az anyagi jólétnek és hatalmi po­ zíciónak eddig élvezett fokáról is le kel­ lett szállnia. Mindenesetre tény, hogy Franciaország katonai katasztrófáját évek­ kel, évtizedekkel megelőzte az állam ipa­ ri, gazdasági visszaesése, amely végered­ ményben szintén a népszaporodás stag­ náló irányzatával függ össze. Az egyén boldogsága vegre mindig a nemzeti biztonságban, az állam hatal­ mában gyökerezik. Ahol erős, élniakaró uj nemzedék serdül fel, ott rendszerint bőven van munka, a gadasági élet virág­ zik, minden vonalon élet pezsegr-Ahol kevés gyermek születik, ott hovatovább a gazdasági élet természetes menete isi megakad. Külföldről kell munkaerőket hozatni stb.) Az újabb német népesedés­ tudomány a leghatározottabban megcá­ folja azt a még néhány évvel ezelőtt val­ lott felfogást, hogy a kisebb családok könnyebben boldogulnak, mert nagyobb anyagi biztonságban élnek a népesebbek­ nél A közelmúlt megrázó példái minden­ nél jobban mutattak rá arra, hogy milyen tragikus hirtelenséggel, kártyavárszerüen omlik össze az egyén gazdasági bizton­ sága, mihelyt a nemzet alapjaiban rendül meg. Az életerős, élniakaró nemzetnek tehát minden időben, békében és hábo­ rúban egyaránt minden rendelkezésére álló eszközzel elő kell segítenie népessé­ ge szaporodását, nemcsak hadászati és politikai megfontolások miatt, hanem az egyén boldogulása éidekében és maga­ sabb emberbaráti okokból is. M. N Hová mész Románia? lengések az utóbbi napokban kiterjedtek a Romániánál maradt Erdély összes ma­ gyarlakta részeire és ma az a helyzet, hogy a visszamaradt hatszázezer magyar lélek élete, vagyona, munkája bizonyta­ lanná vált. Minden román jogot formál arra, hogy űsön egyet azokon a magyarokon, akiknek ősei menedéket, megélhetést és boldogulást biztosítottak számukra akkor, amikor hazájukból Erdélybe szivárogtak. Magyarok vére folyik Erdélyben. Gyil­ kosságok, csonkítások és rablások jelzik az utat, amerre a magyarok ezreinek tömege vonul megkinzottan és megalázottan Magyarország felé, hogy tanúbizony­ ságot szolgálva követeljen intézkedést, mely legyen bármilyen szigorú mégis határai között marad annak, amit nyu­ gati kultúrának és emberségnek neveznek. Magát a tengelyhez közelállónak mondó Románia az egyik oldalon elfo­ gadja és kéri a tengelytől a garanciát, amely létét és fennállóságAt biztosítja, a ut az 1941. évben, hosszabb ideje egy helyben szolgáló gazdasági cselédek és munkások részére pénzbeli jutalmat és elismerő oklevelet fog adományozni Akik erre a jutalomra és elismerő oklevélre idényt tartanak, legkésőbb november bő 10-ig jelentkezzenek az illetékes járási Ökölbeszorul a kéz, összezáródnak a fogak. Alig egy hónapja, hogy mámo­ ros lelkünk örömteljes szivünk hangos dobogásától kísérve lépték át felvirágozott honvédeink az erdélyrészi határ egykori sorompóit és az őslakosság örömkönnyei között vették birtokukba azt a területet, melyet a bécsi döntés Magyarországnak Ítélt. A döntés, melyet Románia kért, nemcsak földterületre vonatkozott, de pontosan előírta, hogy mi legyen a sor­ suk azoknak a kisebbségeknek, illetve nemzetiségeknek, amelyek egyik vagy má­ sik oldalról odaát maradtak. Már az első napokban riasztó hírek érkeztek. Románia belső vájudása bizony­ talan helyzetet teremtett és a történte­ ket ennek a belpolitikai helyzetnek kö­ vetkeztében előállott kilengéseknek szám­ lájára lehetett Írni abban a reményben, hogy a helyzet tisztulása után az atroci­ tások önmagoktól vagy a belbiztonsági karhatalom fellépése folytán megszűnnek. Ebben a feltételezésben azonban csalód­ főezolgabirónáL tunk. As eddig elszórtan jelentkező kb mérik oldalon ugyanezen tengelynek dön- Í Felhívás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter tését felrúgja és semmibe veszi. A ma­ gyarok számára a bécsi döntés megadja a jogot, hogy ősi földjükön a románok­ kal azonos jogok mellett tovább élhes­ senek, Románia számára pedig előírja, hogy ezeket a jogokat és életlehetősé­ geket a kisebbségek számára biztosítsa. Ez az előírás, hogy mi a gyakorlat azt látjuk, amikor vérző testű, kiéhezett és kifosztott magyar testvéreink ezrei átlép­ nek határainkon, szemükben a "könny és a félelem rémülete. Balkáni módszerekkel történik itt kísérlet, hogy kijátszák a bécsi döntést és középköri kínzások eszközeitől sem ri­ adnak vissza, hogy Erdély vissza nemtért részében lakó magyarságot optálási nyilatkozatok aláírására bírják. Minden esz­ közt megragadnak, hogy megszabadulja­ nak attól a rétegtől, mely megmaradt or- ' szágukban az elitét, a felsőbbrendűséget és a szellemet jelenti. Hová vezet ex az ut. Romániában úgy látszik elfelejtik az analog eseteket Ez történt ha nem is ilyen barbár for­ mák között Lengyelországban is, ahol szintén éltek másodrendű állampolgárok, akiktől szintén meg vonták az élet-|és va­ gyonbiztonságot Mi lett Lengyelországból, ebből a harmincötmilliós államból ? Elfe­ lejtették volna, hogy a túlfűtött cseh na­ cionalizmus miként bánt a Szudéták né­ metjeivel? Hol van ma már Csehszlová­ kia? Mi magyarok pedig nem felejtettük el, hogy ugyanekkor magyar testvéreink is bántalmazásoknak voltak kitéve. Ha nem is oly nagy számban, de Csehszlo­ vákiából is érkeztek magyar menekülők, akiknek legnagyobb része ma ismét bé­ kében él otthonában. Az Erdélyből menekültek ügye nem politikum, vagy kormányügy. Ez az egész és osztatlan magyarság ügye. Egyöntetűen és egy elhatározással nézünk át a hatá­ ron túlra. Jusszon eszébe végre Romá­ niának, hogy minden ‘(kelemnek van hatá­ ra és mi már elérkeztünk oda Egyelőre retorzióval élünk. A román kormány fi­ gyelmeztetésére, az erdélyi vezető román réteg közül kiutasítások történtek, termé­ szetesen összehasolithatatlanul embersé­ gesebb formák között mint azt Románia tette. JEz csupán az első lépés és további retorziós szigorításokkal számolhatnak odaát és ha ez sem ér célt, Magyaror­ szág majd más módot alkalmaz az ottani magyarok megvédésére. �A MUNKA 4 oldal Salgótarján, 1940cokt. 12 A bgyarmati m. kir.pénzügyigazgatóságtól. van. Tehát külön könyvet kell vezetni az hódít a hírneves Író szinte határtalan fan­ fejlesztő törekvések komolyságára jellem­ idény alatt nyilvántartott üzletéről, an­ táziája. Egyidejűleg került könyvpiacra a ző, hogy az uj szabómühely megnyitá­ 2595-1940. II. szám. nak a kereskedőnek, aki a főüzlet helyén két legfrissebb Félpengős Regény. Egyik­ sán hivatalos bécsi körök is képviseltet­ (M. N.) a kereskedelmi szokásoknak megfelelő ben, amelynek „Az egyiptomi nyaklánc14 ték magukat. könyveket vezet, illetve orvosnak az a címe a legújabb detektiv-sztár, az ellen­ Talált tárgy. 1940. szeptember az időszaki (idény) vállalkozások idény alatt elért nyersbevételéről, aki az állhatatlanul kedves és félelmetesen lélek­ 1940, évi általános kereseti adó­ év többi részében más községben állandó belátó Philo Vance mutatkozik be, akinek 23 án a Karancs utcában találtak 1 drb. használt női kabátot. Igazolt tulajdonosa bevallásainak beadására. orvosi gyakorlatot folytat. Ily esetben a Van Dine hóditóan népszerű könyveiben Az egyenes adókra vonatkozó egyes más üzlettel vagy foglalkozással össze­ megirt csodálatos eseteit milliószámra ol­ átveheti a rendőrkapitányságon. törvényes rendelkezések módosításáról és függő közös kiadásokból alkalmazottak, vassák Amerikában. A másik Félpengős kiegészítéséről szóló 1940. XXII. te 19. teherautó stb. százalék az időszaki vál­ kötet Törökné Kovács Hermin regénye Salgótarján m, város polgármesterétől. §. értelmében az időszaki (idény) vállal­ lalkozás nyereségének kiszámításánál csak „A várkastély vendége*4, amelyben egy 15082/1940. kozásoknál az általános kereseti adó annyit lehet figyelembe venni, amennyi különös orvos és egy elszánt riporter-kuRagadós száj és köröm­ alapja az idény alatt elért tiszta nyereség, az egész évi kiadásból az idény tartamá­ asszony viaskodnak egymással a bűnök fájás Salgótarjánban. ennélfogva az ilyen adózók ált kereseti ra aránylag esik. árnyékában az igazságért és a szerelemért. adóját a következő évi rendes adó ki­ Az idény-vállalkozásokról vezeten­ Október közepének meglepetése lesz az vetési eljárás bevárása nélkül az idény dő könyveket az idény lejártával le kell uj Max Brand'redény: „Az előkelő ha­ befejezte után soronkivül kell kivetni A városi állatorvos jelentése szerint zárni és abban foglalt adatok igazolására ramia44, amelyet a Pengős kiadásban ol­ Ezen törvényszakasz életbeléptetése szolgáló okmányokat a kivetés megtör­ vashatnak a világszerte divatos iró ma­ Salgótarjánban f. évi október hó 8-án a és végrehajtása tágyában kiadott 139600/ téntéig az adózó egyéb tevékenységére gyar hívei. ragadós száj és körömfájás járványosán 1940. VII. P. M. számú rendelet alapján vonatkozó okmányoktól elkülönitve kell megállapittatván, a betegség elfojtása ér­ (megjelent a Budapesti Közlöny 1940. évi tartani. dekében következőkép intézkedem: 222. számában) ennél fogva felhiva a kir. 1. A betegség fellépése közhírré te­ A lezárt üzleti könyvek alapján pollo mozg pénzügyigazgatóság mindazokat az idő­ eredménykimutatást kell készíteni és azt ---- ----- SALGÓTARJÁN. =----V/ endő azzal, hogy a hasitottkörmü állatok szaki idény-vállalatokat (üzletek, üzemek a bevallási ívhez kell csatolni. mindenféle megbetegedése, továbbá min­ foglalkozások s*b.), amelyeknek működé­ den a fenti betegségben történt elhullása Aki adóbevallását az előirt határ­ 12-én, szombaton d.u. 5, 7, 9 se a t évi április hó 1-től október hó külön is bejelentendő az elöljáróságnál, időben be nem adja, a kivetés sósán Október : 13-án, vasárnap d.u. 3, 5, 7, 9 31-ig terjedő. időszakra esik, hogy az megállapított adóalap 1 százalékát, ha továbbá, hogy a hasitottkörmü állatok 14-én, hétfőn 5, 7 és 9 órakor közös legeltetése tilos, 2. A fertőzött és 1940. évi ált. kereseti adó bevallá­ pedig azt külön felhívásra sem adja be, és a szomszédos udvarokat szigorú zár sukat ax üzletév zártától számí­ az adóalap 3százalékát fizeti bírság fejében. álá veszem. Hasitottkörmü állatokat in­ tott 15 napon belül, de legkésőbb A kétszeres megadóztatás elkerü­ VÍGJÁTÉK. ’ nen kivinni, vagy ide bevinni, ilyen ál­ f. évi november hó 15. napjáig a lése érdekében az 1940 évre a rendes "" latok nyerstermékeit, istállóeszközöket, törvényben, de egyben alább is közölt adókivetési eljárás során már kivetett adó Dayka Margit, Szörényi Éva, szénát, zabot, almot, trágyát kivinni tilos következmények terhe alatt adják be. törölve lesz, az erre történt befizetések Fősz. Mály Gerő, Csortos Gyula, 3. Az udvarok bejáratát „Ragadós száj A bevallások annál a községi elöl­ pedig az erre történt befizetések pedig Szabó János és Kovács Károly és körömfájás** feliratú cédulával meg járónál (városi adóhivatalnál) adandók be, az ujonan kivetett adóra fognak elszá­ kell jelölni és az ilyen udvarok bejára­ melynek területén az adózó a helyhez moltatni. 16-án szerdán este 6 és 8 tának környéke naponként forró lúggal kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kö­ .Ezen uj előírások alapján megálla­ csütörtökön fertőtlenítendő. 4. A lezárt udvarokból tött foglalkozás az, mely az üzleti telep­ pítandó adóalapok csak a következő évi Október: órakor, 17-én, este 6 és 8 órakor lovat is csak akkor szabad kivinni, ha pel kapcsolatos pl. üzlethelyiség, raktár, jövedelrm adó kivetésnél lesznek az idény­ patáit előbb megtisztították és fertőtlení­ műhely, • elárusító iroda, orvosi rendelő vállalkozás jövedelme gyanánt számbatették. 5. A kutyákat megkötve, a baromstb. Akinek több helyen van üzlettelepe, véve és ezért az 1940. évre a rendes fikat pedig elzárva kell tartant A lezárt a^ minden egyes ilyen üzlettelepről kü- kivetés során megállapított jövedelemadó FERNANDEL, JOSETTE udvarok istállóiba idegeneknek bemenni lön-külön bevallást adni köteles. A hely­ változatlan marad az ált kér. adónak új­ Fősz.: DAY, MARCEL VALLÉE és tilos, különösen tilos mészárosoknak, hen­ hez nem kötött foglalkozásokról a beval­ bóli kivetése ellenére is. teseknek, kereskedőknek, berélőknek az JEAN DAX lás az adózó állandó lakhelyén adandó be. Valótlan adatoknak bevallását a ilyen udvarokba bemenni A lezárt ud­ Kiég.: Fox és Ufa hiradó I Az időszaki vállalkozásoknál az adó­ törvény mint adócsalást szigorúan bünteti varok lakói távozás előtt kötelesek láb­ alapot nem lehet változatlanul fenntartani, A jelen rendelkezésekkel összefüg­ belijüket és ruházatukat megtisztítani, ke­ (rögzíteni) azért kivétel nélkül minden gő mindennemű felvilágosítást és útba­ züket pedig fertőtleníteni. 7. A beteg ál­ ilyen vállalat köteles adni bevallást. Salgótarján m. város polgármesterétől. igazítást készséggel ad a községi elöljáró­ latok tejét, vagy a v^le egy istállóban Időszaki (idény) vállalkozásoknak ság (városi adóhivatal), a kir. adóhivatal 14829—1940. lévő egészséges állatok tejét, ha tejelő tekintendők a fenti meghatározás kere­ vagy a kir. pénzügyigazgatóság. A zsidófaju árusoknak Nógrád állatok tőgyén elváltozások nincsenek, tén belül mindazon vállalkozások, ame­ Balassagyarmaton, 1940. október ,3, \ vármegye országos csak felforraltan „hatósági rendeletre for­ lyek csak a fent megjelölt időszakban vásárairól, heti és ralt tej** jelzéssel szabad forgalomba hozni. Af. kir. pénzügyigazgatásai!. folytatják működésüket, tehát amelyek napi piacairól való Olyan állatok tejét, melynek tőgyén el­ úgyszólván csak a nyári idény alatt van­ kitiltása. változások vannak, embberi élelemre fel­ nak üzemben s az év többi részében használni, vagy forgalomba hozni tilos. szünetelnek, ilyenek pl. a nyári üzletek, Ilyen tejet csak a lezárt helyen lévő ál­ szállodák, penziók, kifőzések, cirkuszok, latok etetésére, szabad forralt állapotban Közhírré teszem, hogy Nógrád vár­ felhasználni 8. A hasitottkörmü állatok mutatványos bódék, strandfürdők, sport­ megye alispánja á 16537—1940. számú marhaleveleit be kell vonni, illetve ilyen pályák, fagyialtosok, bércséplők, arató­ véghatározatával a helybeli és idegen la­ állatokra marhalevelet kiállítani, vagy ke­ vállalkozók s effélék. Ellenben nem tekint­ kóhelyű zsidófaju árusoknak a Nógrád- zelni külön engedélynélkül tilos, 9. A hetők ilyeneknek az olyan termelési és a vármegye területén tartandó országos vá­ beteg, gyanús, vagy fertőzésre gyanús munkaévad szerint működő vállalkozások, sárokon. búcsúkon, heti- és napi piaco­ állatokat csak engedéllyel, állatorvos je­ melyeknek üzleti évük egész tartama alatt kon árusítás céljából való megjelenését, lenlétében szabad levágni 10. A hullá­ vannak bevételeik és kiadásaik. De nem tartoznak az idény-vállalkozások közé a Salgótarján m. v. polgármesteri hivatalától. azokon a történő helyfoglalását, illetve kat, amennyiben tulajdonosuk szappan részükre, az ottani árusítást 1940. október főzésre nem kívánja felhasználni, a dög­ társulatiadó alá eső üzletek, üzemek és 14834/1940. szám. foglalkozások sem. téren szabályszerűen el kell ásni. 11. A Tárgy : Zsidó árusoknak a ke­ hó 1-i hatállyal megtiltotta. Az e tárgyban intézkedő alispáni lezárt udvarok állományát a város állat­ A bevallások az eddigi előirt hiva­ resztény vallásgyakorlattal ösztalos nyomtatványon adandók be, amely szefüggő kegyszerek árusításá­ véghatározatot a mai napon egyidejűleg orvosa nyilvántartja, a szükséges kimuta­ a városi hirdető táblán kiiflgesztettem. Az tásokat elkészíti és minden hónap 1-én nyomtatvány az előállítási költség megté­ tól való eltiltása. alispáni véghatározat ellen a kifüggesz­ és 15*én közvetlenül felterjeszti 12. A rítése ellenében a községi elöljáróságnál téstől számított 15 napon Ibelül az alis­ város egész határát zár alá helyezem. A (városi adóhivatalnál szerezhető meg A pán úrhoz benyújtandó és a m. kir. ke­ városhoz vezető utakat „Ragadós száj és bevallás kiállítására nézve az eddigi ér­ Közhírré teszem, hogy Nógrád vár­ reskedelemügyi miniszter úrhoz intézen­ körömfájás miatt községi zárlat44 felírása vényben volt előírások érvényesek. De megye alispánja eltiltotta, hogy zsidófaju dő fellebbezéssel lehet élni. táblákkal kell ellátni 13. Felkérem a m. itt is megjegyzi a kir, pénzügyigazgató­ árusok és kereskedők a keresztény vallás kir. államrendőrkapitányságot, hogy fen­ Salgótarján, 1940. október 5. ság, hogy: gyakorlásával összefüggő kegyszereket tieken kívül ellenőrizze és akadályozza dr. Forster Kálmán a) a bevallást rendszerint maga az (szentképek, feszületek) akár üzlethelyi­ meg, hogy a városból hasitottkörmü álla­ polgárrritiltr adóköteles tartozik kiállítani és benyúj­ ségeikben, akár pedig vásári és bucsujáró tot, vagy ezek nyerstermékeit, takar­ tani A neyn önjogu természetes szegé­ helyeken felállított bódékban árusíthassa­ mányt, trágyát külön engedély nélkül ki­ lyek, valamint a jogi személyek nevében Rányammzgók műsora: A bag- vihessenek, a városba hasitottkörmü ál­ a bevallást a törvényes képviselő adja, nak. lyasaljai és pálfalvai bányamozgók va­ latot engedély nélkül bevigyenek, vagyi Salgótarján, 1940. október 5. aki képviseltjének érdekeit aztán az egész sárnap október hó 13-án mutatják be városon ilyen állatot és takarmányt át* Dr. Forster Kálmán 8. k. kivetési eljárás során felelőség mellett MARTIRASSZONY c. pompás kiállítású, hajtsanak, illetőleg átvigyenek. 14. A kö­ képviseli De beadható a vallomás meg­ polgármester. izgalmas, orosz tárgyú filmet Főszerep­ zös kutaknak, Hatóknak, usztatóknak ha­ hatalmazott által is, ennek eljárásáért lők Marlene Dietrich, Robert Donat. Kí­ sitottkörmü állatokkal való használata tilos. azonban a meghatalmazó anyagilag is sérő műsorok: Magyar, Ufa és világhiradók. 15 Állatvásárokra hasitottkörmü állato­ felelős. Szeplő, májfolt kat felhajtani tilos. 16. A még nem be­ b) ha valaki a bevallási ivet kitöl­ ellen használjon Talált tárgy. 1940. szeptember hó teg állatok mesterséges befertözése csak teni nem tudja, az a községi elöljáróság 23-án a Szent Imre hegyen találtak 1 drb. az állatorvos jelenlétében történhetik. 17. segítségét veheti igénybe, az adózó azon­ aranygyűrűt. Igazolt tulajdynosa a hiva­ ban ily esetben is köteles a bevallási ivet Kapható : SZÜCS-győgyszertázban. talos órák alatt átveheti a rendőrkapi­ Amint valamely udvarban az összes be­ teg állat meggyógyult, az istállót és az sajatkezüleg aláírni. tányságon. udvart ki kell tisztogatni és fertőtleníteni. A bevallás zárt borítékban is be­ 18 Amennyiben az utolsó elhullástól szá­ Európa uj divatköxpontja: Bécs. adható, ebben az esetben azonban a Az egykori „császárváros" a női divat mított 14 jnap eltelt és a zár alá helye­ borítékon fel kell tüntetni az adózó ne­ terén már régóta vezető helyet tölt be. zett udvarokban a trágya ártalmatlané vét, lakását és azt a körülményt, hogy a Legutóbb komoly kísérletek történtek an­ tétetett, minden helybég és berendezés, boríték adózó bevallását tartalmazza. A bevallás tárgyát az idény (idő­ A szürke aelyemkeudö nak érdekében, hogy Bécs Közép-Európa valamint állati nyerstermék, fertőtlenít e központjának szerepét is átvegye. A hi­ tett, ez a körülmény a város állatorvo­ szak) alatt elért tiszta nyereség képezi res bécsi szabónők továbbképzésén kivÜl sának haladéktalanul bejelentendő. Fenti Titokzatos események fűződnek eh ­ Ezért az ilyen vállalkozásokról az 1927. évi 3000|P M. sz. hivatalos összeállítás hez a szürke selyemkendőhöz, ami nem ezentúl* nagy súlyt vetnek arra is, hogy rendelkezések megszegése, vagy kijátszá­ 50. §-ában foglalt rendelkezéseknek meg­ is lehet másként, ha megtudjuk, hogy a elsőrangúan képzett férfiszabászok álljanak sa ax >1928 évi XIX. te. szerint bünte­ felelő külön Könyveket kell vezetni ak­ rejtelmek Írójának M. Eberhartnak leg­ a bécsi ipar rendelkezésére. Az egyik tendő kihágást képez. Salgótarján, 1940 október 9, kor Is, ha egyébként az időszaki vállal- újabb regénye viseli ezt a elmet Most nagy bécsi ruhavállalatban néhány nap­ vozáa ax adózó más üzletével, üzemével jelent meg a Pengős Regények sorozati­ pal ezelőtt t nyitották jnega - férfisubők kagy foglalkozásával szoros kapcsolatbán ban az uj Eberhart-kötet, amelyben el­ első közös tanonemühelyét A bécsi ipar­ Felhívás. Határozat. Ó A PÉNZ BESZÉL A POTYAUTAS Hirdessen ,amunka“ Politikai Hirdetmény. hetilapban! Hirdetmény. Bubi szeplőkrémet A Palladis október havi újdonságai. Nyomatott: „A MUNKA44 nyomdában, Salgótarján, Byotnda tulaj donor 1’Végh Kálmán, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940_10_12.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1940_10_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1940-10-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 18. évfolyam 42. szám (1940. október 12.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom