<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="368" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/368?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-17T10:02:49+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="735">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/487ac6d75ed64335f545044bdf222d44.jpg</src>
      <authentication>85a5155e02f04999ccc6afa1d5993611</authentication>
    </file>
    <file fileId="736">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/050f407e8faecb1d7e01e307a6b177a6.pdf</src>
      <authentication>2d6b2f8fe800566ee9e4549089f92fef</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114709">
                  <text>A MUNKA

Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János

XIV. évfolyam. 15. szám.

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Laptulajdonos; „A Munka** lapvállalat

Ára 16 fillér

És miért nem Alleluja? Elmentek

a harangok...

Közvetlen a világháború előtt
— Fiacskám, a harangok ma el­
Vajion sokan voltunk-et akik e hét
Tolnainegyében jártak Japánból
napjain az önzés és anyagiasság mentek Rómába s csak szombaton ke­
miniszteriális államférfiak fajállata* utólsó
nagy tülekedésében észrevettük, hogy va­ rülnek vissza.
ink megtekintésére és megvétele lami megszokott hang hiányzott fülünk­
Természetesen nem tudtam, mi az
céljából. Az uradalmi dolgok meg­ nek ? Hang, amely ébreszt, ebédpihenőre a Róma, hol és merre lehel, csak nagy
tekintése közben az egyik japán szólít, altat minket s a nap többi szaká­ bánat szállt az én apróka szivemre a ha­
az utmenti keresztfa előtt megállt s ban hol a templomba, hol a temetőbe rangok eltávozása miatt s keservesen el­
indignálódva megjegyezte „nem hívogat. Észrevettük-e, hogy a tornyok sírtam magam. Kis kereplőt nyomlak a
fenséges muzsikája elhallgatott s kezembe vigaszul, hogy azzal pótoljam
érthetem meg legjobb akaratom­ ezen
helyette a nagyheti kereplők süket ber­ jó magam is az eltávozott harangok ren­
mal sem, miért használja az Eu­ regése hallatszott, mintha óriás tücskök deltetését. S amikor nagyszombaton egy­
rópai kereszténység vallási szin- ciripelték volna a Megváltó kínszenvedé­ másután újra megszólaltak g tornyokban
bólumul a keresztet, mely lehangol sén borongó világiélek monoton gyászát? a harangok, valami leírhatatlan öröm s
és nem a húsvéti Alleluját, amely
Még ma is élénken elém tárul az a felejthetetlen ünnep vésődön Örökre a tel­
kembe. Azóta szeretem a harangok mu­
felemel**? Amire.az uradalmi pap­ misztikus kép, mely négy öt éves korom­ zsikáját.
kalauz csak ennyit mondott: „sub ban felvidéki szülővárosomban a haran­
Árva magyar lelkem harang­
elnémulásával megkapott. Mindennap
pondere ereseit palma**, vagyis: a gok
a déli „Angelus“-ra figyelmeztető, a vá­ jai tizenhat esztendő óta némák,
rózsa csak tövisek között illatozik**. ros katlanvölgyén végighömpölygö ha­ elrabolta őket Trianon. Tizenhat
A ma lélektana — Foerster, rangzúgást váriam a legjobban. Való­ éven át csak nagyheti kereplőket
Jaspers, Jung, Klages, Utitz, Nic. színűleg önző kis csibe módján, mert ak­ kell hallgatnom. S őszülő fejjel,
Hartman, Spanger — már csodá­ kor ültünk asztalhoz ebédelni. Ilyen éhes túl az élet delén minden nagyszom­
vártam azon a bizonyos nagy­
latosan összeállította az értékek önzéssel
csütörtökön is a déli harangszót. Várom baton egyre csüggedtebben kérdem:
hiearchiáját. Vannak relatív csere­ és egyre várom, de a harangok csak nem
Mikor jösztök már meg Tria­
bere, vándor értékek s vannak ab- szólalnak meg. Amikor asztalhoz ültünk,
szulut érvény, erkölcs, eszmény, ki is nyilvánítottam ezt a megfigyelése­ nonból és mikor akarjátok már
cél és jhübecsü értékek. Az ab- met, amire édesalyám azt válaszolta ne­ hirdetni a dicsőséges magyar Halleluját ?
(—ány.)
szulut értékek bennünk, mint fész­ kem az ájtatos példaszó nyomán:
kükben, otthonukban, vannak.
Egységességi alapjuk: a tudat, az
öntudat és az éntudat. E tavak­
ban, tükrökben, prizmákban él az
egyéniség egésze, tel.es jelleme.
Kultúránk fönséges rózsája a sze­
mélyiség és jellemalkata.
Irta: dr. vitéz Nagy Iván, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság elnöke.
Végre kezdjük már tisztábban
És rosszul értelmezett hazafiságból
a pillanatban, amikor 1920
látni a bensőt: a közvetlen, meleg, juniusAbban
4 én a trianoni békediktátum alá ezrével hagyták ott testvéreink a szülő
konkrét egyéni ént. Kezdünk tá­ Írásakor jogilag megszűnt az ezer éves földet, az apai házat, ahol bölcsőjük rin­
jékozódni a lélek benső területein, magyar állam a maga, régi határai között, gott, a templomot, ahol keresztelték őket,
tájain és birodalmain: az értelem, megszületett a nemzetközi jogban egy uj vagy esküvőre mentek, az iskolát, ahol
az akarat, az érzelem, az eszme, személyiség : a nemzeti kisebbség fogal­ először tanulták édes magyar nyelvünket,
uralkodó magyar fajból a zugó erdőket, a pisztrángos patakot,
az eszmény és az emlékezet kü- ma. Azésegykori
íé millió lélek ezzel az aktussal csak azért, hogy itt vagónlakásokban éve­
lön-külön kibontakozó világain. három
idegen impérium alá kerülve, többségi ken át egyék a menekítek könnytől ke­
Ezek különálló életágak levelekkel, népből egyszerre kisebbséggé degradáló­ serű kenyerét. A helyükben pedig a bi
virágokkal, gyümölccsel. A jövő dott. Három és fél millió magyar maradt rói székekbe, a hiva'ali szobákba, a moz­
fejlődése visszatarthatatlanul az akkor túl a határokon. Ez a szám azon­ donyokra és a táviróg-pék meilé az uj
ömlött az ui és idegen hi­
egész világon a belső és benső felé ban, sajnos, a mai napig meglehetősen fővárosokból
vatalnoksereg. Elárasztottak mindent és
irányul. Ez az elhagyatott világ a csökkent.
megszálltak
minden
pozíciót, egyenest ér­
Hogy történt ez? Kezdhetjük egy
XX. sz. megoldására vár. A jövő szomorú
és vádoló mea culpa val. 1910 keztek a legfőbb állásokba, sokszor nem­
tanévi könyveink nálunk ezen irány ben a Felvidéknek
1.069 000, Erdélynek csak rátermettség, de törvényes képzett­
— a szellem — szolgálatába lesz­ 1,660.000, a Délvidéknek 572.000 magyar ség nélkül is.
A magyaiok mentek, egyik család
nek állítva a Kultusz-miniszter leg­ lakósa volt. Közülük több mint 400 000 en
másik után, az, újak érkeztek, egyik
újabb intézkedése alapján. Nagyon „menekültek" át: bírák, katonatisztek, afamília
után a másik. A megszállott te­
tanárok, köztisztviselők, postások, vasuta­ rületeken egy egészségtelen vérátömlesz­
jól és bölcsen.
sok,
tizezerszámra
hagyták
ott
hivatalu
­
Ez az uj befelé néző irány
tés történt az intelligenciát tápláló ősi
városaikat, szülőföldjüket. Végzetes magyar érrendszerbe.
szüli szükségszerűen a nemzetek kat,
tévedés, öntudatlan átulás volt ez, mert
És amikor ök voltak az urak már
szociálpolitikáját a nacionálpolitika hisz a haza nemcsak népességből, hanem
és bizony mégis csak magyar
mellett. Még a nacionálpolitika a földből, az ősi rögből, a szülőföldből mindenütt
magyar szó hangzott az utcán, magyar
védi a tulajdont, az életet, az egész­ is áll. Hogy is mondta Végvári:
darabokat játszottak a színházakban és
séget és a kultúrát, addig a szo­
„A sors kiáltott: válasszatok hát. magyar nótát húzott a cigány, megdöb­
A szülőföldet-e, vagy a hazát ?**
benve eszméltek rá, hogy mi lesz, ha ezt
ciálpolitika kiépíti a emberért, a
föld királyáért, az értelmes lényért
védő szervezetét: az anya s cse­ megváltozott szerelmese, akiket veit énjével. Isten azonban benső
csemő, a gyermek, az ifjú, a sze­ maga mellett óhajt látni örök csar­ intimitásunkba besegíthet: kegyel­
gény és az ínséges — praeventiv, nokaiban, isteni szalonjaiban.
mével, vagy ha ez nem elég, akkor
vagy szukcesziv — felemelést célzó
Az abszolút bensőnk — Isten a fájdalommal és a haláloságyi
tevékenységét.
országa — kijegecesitésének vannak agóniával.
Ámde — ez a legkeservesebb módjai es eszközei. Ezeket csak
Valjuk be mi is a ferdeszemü
szó, mert megoldási nehézségeket négyféle eszköz — kategóriába le­ japánnak, hogy azért nincsen az
előz — a befelénézés-térés és ennek het beosztani mint a benső szöve­ európai kereszténységnek allelujás
nyomában élő felebarátunkba né­ vényes élemény-világunkat szerve­ jelképe, mert nem vagyunk még
zés-térés a legsúlyosabb feladat és ző pedagógiai emberi és isteni elég finomérzéküek — sensibilísek
személyi probléma, amelyett min­ eszközöket. A jellem — Isten or­ — mélyen figyelmesek az abszolút
denkinek külön-külön kell meg­ szága — az akarat által szándé­ tanítókra, az isteni kegyelemre s
oldania földi életében, halála előtt, kosan szerzett és kialakított tu­ így Istennek fájdalommal és agó­
mert bennünk van „Isten országa** lajdonságok összessége. Eszközei: niával kell sújtania megváltott sze­
(Mt. VI.) Isten országának tipikus a lélek őszinte vezetése a hozzáértő relmeseit, hogy hozzá, az égbe tér­
a jellemalkata, amelyre igényt tart ember által; a fájdalom, az agónia jenek. E fegyelemnek pedig csak
a teremtő művész: Isten. Köve­ és a kegyelem igénybevétele Isten kereszt a szinboluma.
telménye, hogy eszmei jellemalka­ által. Nincs több. Csak négy. Az
De mi erősen s rendületlenül
tunkat kiizzadjuk minden áron, ember csak egy módon nevelheti bízunk, hogy éppen a fájdalom és
mert minden lélek képe-mása, embertársát a bensőségre: megne- az agoonia azok az isteni kegyel-

Kisebbségek
a politikai süllyesztőben.

Megjeleni pénteken este.
Előfzetési ára negyedévre
2 pengő.

Postacsekk: 28.744 szám.
Apróhirdetések: szavankint 8
fillér, a legkisebb hirdetés
1 Pengő.

Lapvezér : Köntzey Ferenc

Salgótarján, 1936 április hó 11
a külföld egyszer észreveszi. Igen nagy
fontosságú volt tehát, hogy milyen sta­
tisztikai eredmények bontakoznak ki a
háború utáni népszámlálások adataiból.
Mind a három utódállamban meg is tet­
tek mindent, hogy az eredmény ne le­
legyen kétséges; a magyarságnak tízezreit
gyilkolták le a népszámlálás rubrikáiban.
A rendelkezésükre álló eszközök egész
légióját, csalást, erőszakoskodást, hamisí­
tást és otromba trükkök egész seregét
alkalmazták a magyarsággal szemben,
hogy legalább a statisztikában ne legyen
nyoma az imponáló számú magyarságnak.
Népszámláló biztosokul rendesen
csendőröket, vagy pénzügyőröket, általá­
ban magyargyülölő többségi lakósokat al­
kalmaztak, akik a legönkényesebben töl­
tötték ki a nemzetiségi adatokat, köztiszt­
viselőket, katonákat, tanítókat általában
a többségi népekhez tartozóknak köny­
velték el. Aki mégis ragaszkodott ma­
gyarságához, azt súlyos adóbehajtással,
vagy illetékbirságolással fenyegették meg.
A városok magyarságát pedig globálisan
így csökkentették, hogy a környékbeli
nemzetiségi falvakat hozzájuk csatolták,
ami által az arányszám természetesen
lényegesen rosszabbodott Egy felvidéki
városban a népszámlálás idejére egy zász­
lóalj cseh katonaságai vezényeltek; amint
a népszámlálás napja elmúlott és a cse­
heket ott elkönyvelték, visszavitték őket
Csehországba. A legnagyobb érvágás a
magyarságon azáltal történt, hogy szigo­
rú névelemzés alapján, azokat akinek
tótos, romános, szlávos németes neve
volt, semmiképpen sem Írták be magyar­
nak. A legkiáitóbb kormányzati trükk
pedig az volt, hogy a zsidóságot, amely
még 1910-ben majdnem száz százalékban
magyar anyanyelvűnek vollotta magát,
a Felvidéken és Erdélyben is külön nem­
zetiségként kezelték, ami természetesen
főképpen a fővárosokban, nagy mérték­
ben rontotta a magyarság arányát.
Az igy megcsonkított számú ma­
gyarságnak a békeszerződés és az úgy­
nevezett kisebbségi szerződések értelmé­
ben joga van panaszaival a Nemzetek
Szövetségéhez fordulni. Meg is tette ezt
a magyarság és számtalan üldözést és el­
nyomást panaszolt már fel, de anélkül,
hogy egy esetben is száz százalékos elég­
tételt kapott volna. így, amikor az amerikai
presbiteri egyház Erdélyt bejárt küldött­
sége emlékirattal fordult a Népszövetség­
hez a magyarság elnyomása ügyében, a
román kormányválasz egy felekezeti ma­
gyar iskola állami tulajdonba való véte­
léről azt irta, hogy miután Erdélyben
olyan nevű község nincs, az elkobzás
nyilvánvalóan meg sem történhetett.
Merte ezt vakmerőén megcsinálni akkor,
amikor az amerikaiak az illető község
nevét magyarul írták, ők pedig helység­
névtárukban csak románul tüntetik fel
a községnevét. Más esetben egy súlyo­
san bántalmazott magyart csak akkor
bocsátott szabadon a csendőrőrmester,
mikor az aranyóráját neki adta. A román
kormányválasz erre meg az volt, hogy
illetőtől nyilatkozatot veitek ki, mely

mes fegyelmezések, amelyeknek
súlya alatt naggyá nő a keresztény­
ség pálmája és az Evangélium
mustárfája. Az egyedet legerősebbé
a családtagokat legintimebbé és a
nemzetet legszolidárisabbá mindig
a keservek és fájdalmak tették.
A német nemzet sohasem volt
nagyobb mint most, amidőn elszi­
getelődtek tőle a népek. A nem­
zetek sociálpolitikáját s nálunk az
„egri normát** bontakozóvá, szinpompássá, illatossá a társadalmi
tövisek segítették.
Magyarok föltámadását is nem
az Allelujás hangulat, hanem a
megcsonkitottságnak borzalmai, ke­
resztfája érleli. Érlelje!

P. Oslay Oswald,

�A MUNKA

2 oldal
szerint az aranyórát „baráti ajándékul14
adta a csendőrnek. Ilyen s ehhez ha*
sonló hazugságok alapján utasította el a
Népszövetség a legtöbb kisebbségi petí­
ciót, ami Önmagában is bizonyítja a
panaszeljárás hibáit és helytelenségét.
Európában 48,000.000 ember él
kisebbségi sorsban és harcol jogainak
biztosilásáért. A revízió gondolatának
erősödésével az utódállamok többségi
népei a büntető igazság közeli eljöve­
telétől való félelmükben újabban még
többször ragadtatják magukat kisebbség­
elnyomó cselekedetekre Hát csak csinál­
ják 1 Próbálták már a magyarságot a
századok folyamán megsemmisíteni.: ta­
lár horda, török uralom, Carafía véreng­
zése pusztított bennünket és ime a né­

pek országújának keresztezésében mégis
megültük ezeréves fennállásunk ünnepét
Hittel hirdetjük, hogy : hiába a megha­
misított statisztikák, hiába a gyűlölet és
félelem nászából fogant kegyetlen rende­
leteknek, elpusztítani mégsem tudnak ben­
nünket Lehet, hogy a statisztikai rova­
tokból hiányozni fog néhány ezer ma­
gyar, de az ezeréves magyar kultúrát és
a határokon túli területek magyarságának
lelkét megölni nem tudják. A többségi
népek kétségbeesett kapkodása az utód­
államokban gyengeségüknek és kishitűsé­
güknek kétségtelen jele. És ez kell, hogy
erőt adjon minden magyar szívbe, innét
és túl a határokon, hogy nem tart ez
már sokáig: közeledik a feltá­
madás !

Veres Zoltán

országgyűlési képvi­
selőnk a választó
kerületben.

Salgótarján, 1936 április 11

Elertex—Elersupertex

csodaszövetek
pazar tavaszi mintákban

M. NagyÚriLajos
divatüzletében

SALGÓTARJÁN
Városházával szemben.

len beszélgetés után az igazgatói szobá­
ban hallgatta meg egyesek panaszait és
sérelmeit, ígéretet téve, hogy azok or­
voslása ügyében lelkiismeretesen el fog
járni. Mátranovákrói a déli órákban Homokterenye községet látogatta meg, ahol
ugyancsak az iskolában várta őt és kísé­
retét a község lakossága. Itt Félegyházi
Dezső bányafőmérnök üdvözölte a kép­
viselőt és kérte a jövőben is támogatását
a községgel szemben. Közérdekű kérések
meghallgatása után néhány magán ké­
relmet és panaszt vetetett fel és Bányász
Gyula tanító záróbeszéde után a közönség
lelkes ovációja közben hagyta el a köz­
séget.
Ebéd után a Mizserfai kaszinóban
az ottani telepen lakók közül fogadla
azokat, kiknek kérésük, vagy panaszuk

volt hozzá s itt is megígérte legmeszszebbmenő támogatását.
Veres Zoltán országgyűlési képvise­
lőt látogatási kőrútján mindenütt elkísérte
dr. Mattyasovszky Kamill járási főszolga­
bíró, valamint Kraft Jenő Nép. titkár.
Az országgyűlési képviselő a meg­
látogatott községekben és telepeken több
helyen tett magánszemélyeknél is egyéni
látogatást. A kerület többi községeinek
és telepeinek látogatását képviselőnk ün­
nepek után folytatja. Általában a kerület
községeinek lakossága és választó polgár­
sága közvetlen kapcsolatban van a kép­
viselővel és úgy személye mint személyén
keresztül képviselt építő és jobb jövőt
megalapozó politika iránt a legnagyobb
bizalommal viseltetik.

Mindenütt lelkesen és szeretettel fogadták.
F. évi április hó 1-én, 2-án és 3án a salgótarjáni kerületnek közkedvelt
és szeretetben álló képviselője, kerületé
□ek több községét meglátogatta. Április
hó 1-én Vizslás, Kazár, Mátraszele és
Zagyvaróna községekben tett látogatáso­
kat. A választó polgárok mindenütt, párt­
különbség nélkül kitörő lelkesedéssel
fogadták a népszerű és közkedveltségnek
örvendő képviselőt. Vizsláson a nemzetiszinü zászlókkal feldíszített házsorok kö­
zött bevonulva a községházánál egy is­
kolás kislány üdvözölte csokorral, majd
a vizslási kántortaniló Bóna József üd
vözölte tartalmas és meleg szavakkal. A
községi elöljáróság tisztelgése után hosz
szebb ideig elbeszélgetett a vizslási vá­
lasztó polgárokkal. A látogatás után Szentirmay István tanító köszönte meg a köz
ség lakosai nevében a képviselő látoga­
tását és eddig kifejtett eredményes támo­
gatását. Kazáron, az ottani iskolában Már­
kus Lajos plébános köszöntötte és üd­
vözölte meleg, szeretetteljes, bensőséges
szavakkal az országgyűlési képviselőt.
Közel 2 óra hosszat beszélgetett el ezu­
tán a képviselő a választó polgárokkal és
hallgatta meg főleg a munkanélküliek és
a szegények számos panaszait. A gyűlés
befejeztével Dzsida József bányafőgondnok üdvözölte meleg szeretettel a kép­
viselőt. Mátraszelén az ottani nemzetiszinü zászlókkal fellobogózott iskolában
várta a lelkes tömeg az országgyűlési kép­
viselőt, s a választópolgárok nevében Bata
István községi bíró üdvözölte a képvise
lőtt. Ezután hosszasan elbeszélgetett köz­
vetlenül a választó polgárokkal, felvette
a külömböző panaszokat, megígérte a
közbejárását és segítségét. A gyűlés Drávay Aladár tanító üdvözlő szavaival ért
véget. A kazári körben tett látogatása al­
kalmával mind a három községbe elkí­
sérte Csekey Sándor kazári főjegyző, aki
egyúttal a legmesszebbmenő űgybuzgalommal működött közre a községeket érin­
tő közérdekű és magán panaszok meg
világositásában és előterjesztésében.
Zagyvaróna községben a diszkapu
nál a tanuló fiatalság nevében magyar­
ruhás kislány remek szegfücsokorral kö­
szöntötte a képviselőt. Ezután a Hangya
Szövetkezet
nagytermében megtartott
gyűlést Körmendy Tibor gép. (elügyelő nyi­
totta meg és üdvözölte meleg és közvet­
len szavakkal az országgyűlési képviselőt.
Veres Zoltán képviselő megköszönve az
üdvözlést, hasonló meleg szavakkal vála­
szolt a közvetlen üdvözlő beszédre, majd
hosszasan és közvetlenül elbeszélgetett a
választó polgárokkal. A gyűlés befejezése
után Galbács Gyula kántortanitó mon
dott köszönetét a képviselőnek a szives
látogatásért
Április hó 2-án Pogony községben
tett látogatást az országgyűlési képviselő,
ahol határtalan lelkesedéssel fogadták a
választó polgárok. Az iskola bejáratánál
Rudda György kántortanitó üdvözölte
az országyülési képviselőt, aki közvetlen
és meleg szavakkal válaszolt az üdvöz­
lésre, majd hosszasan elbeszélgetett a
pngonyi választó polgárokkal. A gyűlés
befejeztével Varga Miklós földbirtokos
mondott köszönetét a képviselőnek a

látogatásért. Ezután az országgyűlési
képviselő kíséretével párpercre megáll
Zabar községben, ahol az útépítkezés iránt
érdeklődött. Onnan Cered községbe ment
ahol Balázs Béla plébános igaz magya­
ros vendégszeretettel vendégül látta öt
és kíséretét, az ebéd alatt pedig a köz­
ségi dalárda Gyürky Ferenc kántorta­
niló vezénylete alatt hangversenyt adott.
A ceredi választó polgárok nagytömege
az iskola tantermében várta az ország­
gyűlési képviselőt, akit Balázs Béla
plébános üdvözölt közvetlen és meleg
szavakkal, ’kiemelve az országgyűlési
képviselőnek Cered község érdekében
eddig is tett nagyértékü és maradandó
alkotásokat jelentő tevékenységét. Az
országgyűlési képviselő meleg és közvet­
len szavakkal válaszolt az üdvözlő be­
szédre és kijelentette, hogy mindenkor
örömmel és készséggel fog megragadni
minden alkalmat arra, hogy Cered köz­
ségnek úgy közérdekű, mint az egyes
polgároknak magánérdekü ügyeit felka­
rolja és tőle telhetöleg teljesítse. Ezután
hosszasan elbeszélgetett a választó pol­
gárokkal, majd a gyűlés Dr. Friedmann
József földbirtokos kedves és meleg
záró szavaival ért ,véget. A ceredi kör­
ben az országgyűlési képviselőt Trócsányi Dezső körjegyző kisérte el, aki
egyúttal a községeit érintő ügyekben is
kellő szakfelvilágositást adott. Ezután
az országgyűlési képviselő Róna község­
részben tett látogatást, ahol a díszkapu­
nál Környey József igazgató tanító üd­
vözölte meleg szavakkal, majd magyar­
ruhás kislány gyönyörű szekfü csokrot
nyújtott át a népszerű képviselőnek. A
választó polgárok nevében Környey Jó­
zsef igazgató tanító nyitotta meg a
gyűlést, kiemelve, hogy a múltban még
sohasem történt meg, hogy ezt a község­
részt valaha is országgyűlési képviselő
meglátogatta volna, s igy annál nagyobb
a választó polgároknak az öröme, s
annál bensőségesebb a meleg és közvet­
len szeretet és ragaszkodás Veres Zoltán
képviselő iránt,
mivel látogatá­
sával kifejezésre juttatta, hogy az elhagyott
Róna község választó polgárainak ügyes
bajos ügyét is szivén viselt Veres Zoltán
országyülési képviselő meleg és közvet­
len szavakkal köszönte meg a bensőséges
és szeretetteljes üdvözlést és fogadtatást,
majd hosszasan elbeszélgetett a választó
polgárokkal, Ígérve hogy továbbra is
minden ügyüknek lelkes támogatója és
pártfogója lesz. A gyűlés befejeztével
Hulitka Mátyás községi bíró köszönte
meg a látogatást és a választó polgárok
további rendíthetetlen bizalmáról bizto­
sította a képviselőt. A zagyvái kör köz­
ségeiben Virágh Károly körjegyző kísér­
te az országgyűlési képviselőt és adta
meg az esetleg szükséges kellő felvilágo­
sítást.
Április hó 3-án először Mátranovák
községet kereste fel országgyűlési képvi­
selőnk, ahol az iskolában Tóth János
godola községi biró üdvözölte keresetlen
szavakkal, majd Russ Mihály tanító mél­
tatta a képviselő érdemeit és tolmácsolta
a község lakosságának iránta érzett szeretetét. A választókkal folytatott feszte-

ÁPRILIS 18-ÁN A MAGYAR
RÁDIÓ HELYSZINI
közvetítést ad
SALGÓTARJÁNBÓL
nak a mi kies fekvésű, erdőkoszoruzta
városkánkról, annak közgazdasági és tu­
risztikai jelentőségéről. Meg fogja szólal­
tatni városunk polgármesterét és nagyne­
vű vállalataink vezelőil is. Elvezet a lük­
tető munka színhelyére, a bányák és gyá­
rak kérges kezű dolgos és becsületes ma­
gyarjai közé. ízelítőt fog adni a bányai
és acélgyári dalárdák és zenekarok mű­
vészi képességeiről. Bizony még a mi
szivünket is meg fogja remegtelni a „Sze­
rencse fel" bányászhimnusz lenyűgözően
szép dallama.* Boldogok volnánk, ha Sal­
gótarjánnak a mikrofonon keresztül ki­
sugárzó lelke sok uj és hű barátot sze­
rezne a mi szép, gondokkal küzdő, de
egy szebb és jobb magyar jövőben ren­
dületlenül hivő karancsalji városkánknak.
A város kedves vendégeinek jóvoltából
a Rádió Élet legközelebbi száma is ké­
pekkel illusztrált cikket hoz Salgótarján­
ról. Reméljük, hogy a rádió hallgatók ez­
rei fel fogják fedezni Salgótarjánt és a
város fejlettségénél, közgazdasági jelen­
megmatassa a verejtékeeen dolgo­
zó, füsttől és koromtél fekete ar­
tőségénél, turisztikai és természeti adott­
cát, de mégis fehér lelkét
ságainál fogva végre el fogja foglalni a
Ez a közvetítés — szemléltető színes ké magyar városok színes koszorújában az
pet fog adni a magyar rádió hallgatók­ őt méltán megillető helyet.

Az elmúlt kedden városunknak ked­
ves vendégei voltak. A rádió igazgatósá
ga részéről ugyanis lenijárt Salgótarján­
ban dr. Koudela Géza régi kedves isme
rősünk és Turcsányi István a rádió mű­
szaki beszélője, valamint lovag Schwing
Károly a helyszíni közvetitések irányító­
ja, akik dr. Förster Kálmán polgármes­
terrel a kedd éjszakába nyúló tárgyalá­
sok során részletesen megbeszélek a f.
hó 18-iki helyszíni közvetítést Salgótar­
jánból. A tér és időbeli nehézségek mi­
att a tervezett helyszíni közvetítés már
17-én viaszlemezre kerül és szombaton
(18-án) játszódik le. Nagy és emlékezetes
napja lesz tehát április hó 18-ika Salgó­
tarjánnak. Ezen a napon' délután 5 óra­
kor először fog megszólalni a mikrofon
előtt Salgótarján, hogy a beszélő dr. Kou­
dela Géza Salgótarján régi nemes barát­
jának és Turcsányi István a rádió köz­
ismert műszaki szakemberének hivatott
ajkán

VER SEK

Ébredés...
Csitt I valami készül itt.
Rügyecske pattan, zöldéi a csalit'
A kis madár im nótát köszörül
S a napsugárnak csattogva örül.

Ibolyák.
Irta: k..Kraft Aladár.

Csitt I valami készül itt.
Szökelő őz hegyezi a fülit,
Párját keresi ő is izibe,
Akár az erdőn-bugó gerlice.

Kedvenc virága volt az ibolya.
Hiszen csak azért várta a tavaszt,
Mert az midég ibolyát fakaszt.
S egy csúnya, hideg tavaszi napon,
Kicsiny kezében ibolyát fogott,
Mikor a szive már nem dobogott.

Azóta, hogyha látok ibolyát
A két szemem könnyekkel lesz tele,
S ibolyák nyelvén beszélek Vele.

A kis bársony ruha.
A kisleányom uj ruhát kapott
Olyan édes rajt a kis ruha,
— Gallérja rózsaszín, a bársonya'puha.—
És mégis úgy fáj, hogyha benne látom.
— Kicsiny ruha, édesen fodrozott, —
Valaha abban Anyuka bálozott,
Édes kicsikém, drága csöpp Baba,
Te örökölted a szép kis ruhát,
így ölel lágyan át az Anyukád.

Csitt I valami készül itt.
A rigó éles füttyöt kanyarit.
S odvából búvik,mint egy vén kamasz
Mackó uram. Csitt I Megjött a tavasz.
A megreformált u| 36. M. Kir. ontályaors|áték olyan nyerési eshetőségeket nyújt,
melyet senki sem hagyhat kihasználatlanul. —
1,560.000 pengővel szaporították a nyeremények
összegét. Az elérhető legnagyobb nyereméuy —700-000 pengői Jutalom 400 000 pengői Főnyere­
mények 300.000 P-, 100.000 P. 60.000 P., 55.000 P„
50 000 P., 45 000 P., 35 000 P„ 25.000 P., azonkívül 21 drb. 20.000 pengős nyeremény 32 drb.
10 000 pengős nyeremény! Lényeges, hogv az ejső
4 osztály főnyereményeit majdnem duplájára emel­
ték. Most van itt az alkalom, kis kockázattal
nagy vagyonra szert tennil Siessen On is, merte
sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek. A
húzások már 17-én kezdődőnek.

Háxlasnoayok! Megjelent a Dr. OETgyár 1936. évi első kiadású fényképes
receptkőnyve, melyet kívánságra bárkinek in­

KER

gyen és bérmentve küld: Dr. OETKER A. TAPSZERMÜVEK Budapest, VIII. Conti-u. 25. Sütő­
por és vanllincukor ára most levelenkint 12 fill.

�Salgótarján, 1936 április 11.

A MUNKA

3 oldal

Hirekéskülönfélék A MANSz. kulturestje.
Személyi hir. P. Oslay Oswald
Mint a téli hosszú, sötét napok alatt
volt ferences tartományfőnök e héten két
napig városunkban tartózkodott s a vá­ lelkünkre reárakódott unalomréteget el­
rosházán a kolduskérdésben megbeszélést simítja a kora tavaszi napfény, mint
ahogyan a gond, a bánat, a keserűség
folytatott a polgármesterrel.
hámlik le rólunk, ha egy üde mosolygó
Sándor napján dr. Förster Kál­ leányarcot látunk, úgy hatott, ilyen fel­
mán polgármester úgy a maga, mint a üdülést, napfényt és derűs mosolyt vará­
város közönségének nevében üdvözölte zsolt elő a MANSZ kultur-estje azok
dr Sztranyavszky Sándor képviselőházi leikéből, akik a fáradhatatlan iró és ren­
elnököt, volt országgyűlési képviselőnket. dező gárda óriás munkáját megjelené­
Az üdvözlésre dr. Sztranyavszky Sándor sükkel elismerték. Bár a tavaszi sűrű eső
az alábbi meleg hangú levélben köszönte sok készülődőt otthon marasztalt, mégis
meg a polgármesternek az üdvözlést: tekintélyes számú előkelő közönség gyü­
„Nevein napján nagyon jólesőn emlékez­ lekezett össze április 4-én, szombaton az
tél meg rólam, szép városod közönsége ipartestület dísztermében, hogy a csen­
nevében is kifejezésre juttatva jókivána- des, megbúvó szerénységgel, az Ínsége­
taitokat Kérlek, fogadjátok legszebb kö­ sekért lankadatlanul fáradozó s a szebbszönetéinél és Irántatok érzett igaz meg­ nél-szebb ötletekből soha ki nem fogyó
becsülésemnek és szeretetemnek kifeje­ MANSZ asszonyok és leányok ezen leg­
zését.*’
frissebb müvében elfásult lelkét megfüSzíriái lelkész Salgótarjánban. rössze, felüditse. Szerényen, a reklamiMar. Johannes Tamás sziriai evangélikus rozás minden hangos eszköze nélkül ren­
lelkész a hazájában lefolyt keresztény dezték meg gyönyörű műsorukat, olyan
mészárlások óta hazátlanul járja a nagy­ megbúvó szerénységgel, mint az ibolyák,
világot, Isten országát hirdetve. Magyar­ amikor tavasszal meghúzódnak zsenge le­
országi előadó kőrútján 14-én, husvét veleik alá, de ha megkeressük őket s
után kedden Salgótarjánba is ellátogat, feléjük hajolunk, hálából reánk lehelik
ahol az evangélikus templomban este 7 egész illatleikűkel s ha leszakasztjuk őket,
órakor előadást tart az! eiőázsiai keresz­ azért a kis pohár vízért cserébe adják
tyén állapotokról. Erre az előadásra, ami egész ibolyakék életüket
A gazdag és magas színvonalú mű­
tolmácsolva lesz az érdeklődők figyelmét
felhivja az egyház elnöksége. Zagyva- sort Liszt: Szerelmi ábrándjával nyitotta
meg
Nagy
Árpád, a világtalan. zongora­
pálfalván 15 én, szerdán e&gt;te 8 órakor
tart előadást az evangélikus kápolnában. művész. Kifogástalan technikával és mű­
vészi átéléssel játszotta le a müvet. Nem
Univers nyelvtanfolyam nyilt hagyhatjuk elsiklani a rendezőség ezen
meg Salgótarjánban az év. templom mel nemes gondolkodását s a MANSZ esz­
lett levő elemi iskolában. Nagyszerű gya­ mékhez méltó törekvést, hogy városunk
korlati módszer és gyors eredmény jel­ ezen mostoha sorsú szülöttjét művészi
lemzi a tanfolyamot, melyen nincs tan­ ambíciójában felkarolta.
díj, csupán gyermekeknek 80 fillér, fel­
A bevezejő zongora számot követte
nőtteknek havi 1 pengő könyvhasználat.
Elég nagy érdeklődés nyilvánul meg a dr. Nagy Iván miniszteri titkár, a Nemzelnyelvtanfolyamok iránt, melyek kedden polilikai Társaság illusztris elnökének
és pénteken tartatnak meg d. u. 5—6 ig szabad előadása: „Hány magyar él a vi­
gyermekeknek a német nyelvből, 6—7-ig lágon'* címmel. Most utólag bevallhatjuk,
felnőtteknek az angol és 7—8-ig a né­ hogy kissé fáztunk ettől az* előadástól,
metből. Ugyanekkor lehet beiratkozni is. mert hiszen a rideg számok száraz fel­
sorolása még a hivatás fásult közönyében
A „MAVOSZ“ (Magyar Vasutasok is bizonyos kelletlenséget okoz, hát még
Országos Szövetségének helyi csoportja egy műsoros est keretében. Hogy mind­
megalakítása városunkban.) Folyó . évi annyian a legkellemesebben csalódtunk, az
március hó 29 én délután 3 órakor im­ a szónok eleven, színes előadáskész.bégé­
pozáns keretek között alakult meg Sal­ nek legragyogóbb bizonyítéka. Észrevét
gótarjánban a Magyar Vasutasok Orszá­ lenül elvezetett minket a honfoglalástól
gos Szövetségének helyi csoportja. Ala­ kezdve végig az egész magyar történel­
kuló gyűlésüket a Máv. segédtiszti kör men napjainkig és számadatok egész so­
összes helyiségeiben tartották. A mintegy rával mutatta ki, hogy az egyes korok­
100-120 főből álló vasutas csoport a ban hány magyar élt a földön. S ami­
nagytermei majdnem teljesen megtöltötte. kor végül kimutatta, hogy mostan, az
3 óra után a gyűlés kezdetét vette. Meg­ egész földkerekségén 12,300.000 magyar
nyitó beszédet Hetényi Lóránd főintézö, él, tehát több mint a cseh, szerb, svéd,
a MAVOSZ miskolci kerületének főtitká­ stb., s száraszerint ma is a hetedik he­
ra mondotta. A megnyitó beszéd után lyen állunk az európai népek faji statisz­
megalakult tisztikar a következő sorrend­ tikájában, már meg is győzött valamennyi­
del: Elnök: Fekete Károly főintéző, álló ünket arról, hogy ha ezer éve annyi baj,
másfőnök Salgótarján, Ügyvezető elnök : csapás és megpróbáltatás közt fenn tud­
György Béla intéző, Salgótarján., Alel- tunk maradni, legfőbb bizonysága a ma­
nökök: Varga József intéző, állomásfőnök gyarság faji erényének és ez ad bizalmat
Kísterenye, Pohl Rezső intéző állomásfő­ arra, hogy higgyünk egy másik diadal­
nök Somoskőújfalu, Salgó János nyugdí­ mas ezer év elkövelkeztébenl Hála és
jas főkalauz Salgótarján, Főtitkár: Harasz­ köszönet érte dr, Nagy Ivánnak, hogy
ti Gyula állomásfelvigyázó Salgótarján, csüggedő lelkűnkbe a rideg számokon
Titkár: Nyerges József géplakatos, Salgó keresztül ennyi hitet és reményt tudott
tarján, I. jegyző. Maczkó József államás csepegtetni. A kitűnő előadás lejegyzett
felvigyázó Salgótarján, II. Jegyző: Tóth tartalmát a közel jövőben lapunkban le
József órabéres segédmozdonyvezető fogjuk közölni.
Salgótarján, Pénztárnok: Balogh István
A szabad előadás után Szabóné
íőraktárnok Salgótarján, Ellenőrök: Ju­ Füzy Matild operaénekesnő jelent meg a
hász Lajos kocsismester Salgótarján, Ba­ pódiumon s kulturált szopránjának csillogh Sándor tolatásvezető és Fülöp Ist­
ván mozdonyfütő Salgótarján és még öt­
Meghivó. Az Északi Ferences
ven választmányi Salgótarján, Somoskő­
újfalu és Kisterenye állomásokról. A Plébánia Szivgárdája 1936. évi április hó
tisztviselői kar megválasztása után Az 18-án, husvét utáni szombaton a Kathoújonnan megválasztott elnök, Fekete Ká­ likus Körben és április hó 25-én, szintén
roly állomásfőnök mondotta el székfog­ szombaton az Acélgyári Olvasóegylet
laló beszédét üdvözölve az Országos nagytermében Operettelőadást rendez,
Központi Ügyvezető Elnököt, Szántay amelyre mindenkit szeretettel várnak a
István felügyelőt, a gyűlés szónokai Szivgárdisták. Az előadás kezdete mind­
Schworbauer Lajos ellenőr, a miskolci két helyen pontosan Bórakor. Helyárak:
kerületi főcsoport titkára, Györke János Zenekari ülés í‘50, I. hely (1.-MI. sor)
Mavosz főtitkár’ a Fűtők és mozdony ve­ 1*20, Többi sorok 1 P, II. hely 80, Álló­
zetők szakcsoportjának kiküldötte és vé­ hely 50 fill.
gül Szántay István felügyelő voltak. Szán­
tay István felfigyelő országos ügyvezető
HÁLÓK
EBÉDLŐK
elnök kifejtette a szövetség, célját, mely­
ÚRISZOBÁK
ből a következő részek tűnnek ki: Egy­
kombinált berendezések
részt erősíteni és irányítani a Magyar
Vasutasság testületében a tettre kész ha­
zafias szellemet, mindenkor készen, az
alkotmányos hatalom törvényes rendjé­
Budapest, VIII. Baross-utca 21.
nek megvédelmezésére; másrészt a telje­
sített munka igazságos értékelésé alapján Nagy rálanték.Kedvező rénl«tilx«téare.
gondoskodni a tagok erkölcsi, anyagi,
Képviselőnk rnjaalnkat meghívásra
szociális és kulturális érdekeinek kielégí­
díjmentesen bemutatja.
téséről és intézményes biztosításáról.

Budapesti Bútorszalonban

lógó szépségével, énektechnikájának ra­
gyogó művészetével s lelkes interpretálá­
sával teljes egészében hozzájárult annak
bizonyításához, hogy az ismert és sok­
szor hallott mesterművek nemcsak eszté­
tikai és mütörténelmi szempontból érde­
kesek, hanem rendkívüli zenei élvezetet
is nyújthatnak. Puccini: Pillangó kis­
asszony és Mascagni: Parasztbecsület c.
operák örökszép áriáit adta elő s a vas­
tapsot Kodály magyar dalaival hálálta
meg. Rőder Alfréd zongora kíséretével
méltón csatlakozott az előadó művésze­
téhez.
A műsor negyedik *s utólsó szá­
mául „Az erős asszony’* című, történelmi
jelenet-sorozat következett. Semelkayné
Schwanda Magda gimn. tanárnő, a mű
szerzője a világtörténelem erős jellemű
asszonyait' mutatta be nemcsak a szak­
tudás, de^az írói készség és művészi meg­
látás kristályos tehetségével. A kilenc
képből álló sorozat a kereszténységért
vértanúhalált szenvedett római rabnő,
Perpétua és három rabtársának jelene­
tével kezdődött s áttért a magyar törté­
nelem kimagasló asszonyaira, hogy végül
bemutassa a ma asszonyának a család­
ban, a társadalomban és szociális tevé­
kenységben kitündöklő heroikus küzdel­
mét. A szereplők : Dubovszky Sári (Per­
pétua), Vogel Ferencné (Gizella királynő),
Koppány Mimó (Udvarhölgy), Nagy Béiáné (Kanizsai Dorottya), ifj. Krepuska
Gézáné (Lónyay Anna), dr. Lapsánszky
Jánosné (Zrínyi Ilona), Milassy Mária
(Mária Terézia), vitéz Jónás Ödönné
(Teleky Blanka grófnő), Milassy Ha (Leöwey. Klára), Horváth Lenke (Ápolónő),
dr. Mányi Lajosné (A modern asszony),
Barabás Lyvia, Kuhinka Mária, Karattur
Edit (nemes leányok), ifj. Hunyár Ádám,
Kemcnes József, dr. Lapsánszky János,
Lapsánszky Lóránd, Mátyus László, Obrincsák László és dr. Tóth Mátyás a
férfi szerepekben, valamennyien tudásuk
legjavát nyújtották nehéz s a színpadi
alakítás művészetét megkövetelő jelene­
teikben, melyeknek művészi és esztétikai
hatását nagyszerűen kiemelték a korhű
jelmezek s a kiválóan megkonstruált
díszletek.
Semetkayné Schwanda Magda, mint
már annyiszor, ennek a műnek a szép­
séges megírásával is olyan hézagpótló
munkát alkotott, mellyel magát önkénte­
lenül végtelen szerénysége dacára is a
kimagasló irodalmi értékeink közé emelte.
Nem lenne beszámolónk tökéletes,
ha megfeledkeznénk a rendezés fáradsá­
gos és áldozatos munkájáról, melyhez
dr. Förster Kálmánná, dr. Holies Endréné,
Schreiner Jenőné, Deák Józsefné, vitéz
Jónás Ödönné, dr. Mányi Lajosné, Mi­
lassy Mari és Koltay Imre minden tu­
dásukkal és rendelkezésre álló idejükkel
hozzájárultak. A nagyszerű díszletek ter­
vezéséért és kiállításáért Győré Sándort
illeti meg minden dicséret.
Hála a Teremtőnek, hogy közönyös
lelkű ember kevesebb van, mint amennyi
ibolya megterem csak egy tavaszon és
mind-mind ilyen édes, szerény, jóságos
és önfeláldozó. Akik felkerestük őket és
feléjük hajoltunk, illatban és napfényben
részesültünk. Napfényben, mely átitta lel­
künket, testünket, hogy jobbakká, egy­
szerűbbekké és igazabbakká váljunk.
(ány.)

Meghívó.
A Salgótarjáni Kaszinó
1936. évi április hó 18-án délután 6 óra­
kor saját helyiségében tartandó

évi rendes közgyűlésére.
Tárgysorozat:
1. Elnöki megnyitó és a jelen gyűlés
jegyzőkönyvének hitelesítésére két tag
kijelölése.
2. Igazgató évi jelentése.
3. Pénztárnok és számvizsgáló-bizottság
jelentése és a tisztikar részére a fel­
mentvény megadása.
4. Az 1936. évi költségvetés megállapítása.
5. Inditványok.
Az alapszabályok ll.§-ának 7. be­
kezdése értelmében inditványok a köz­
gyűlést megelőzőleg 3 nappal az igazga­
tóhoz adandók be.
Salgótarján, 1936 április hó 6-án.
Róth s. k,
elnök.

Törv. védjegyű

„Eternit"

tetőfedőpala
nagylemez
cső
sok ezer esetben fé­
nyesen bevált, ki­
magasló minőség.

EternitMűvek
Budapest, VI., .
Andrássy-ut 33. sz.

Elárusítók minden
nagyobb helységben

Táncest lesz husvét vasárnapján
fél 9 órakor a Róm. Kát. Olvasókörben.
Belépődíj személyenkint 60 fillér.

A Szerkesztő üzen.
Nagyon nehéz mesterség. Jönnek a '
levelek nap-nap után és egyre szaporod­
nak. Egyikben versek, másikban szomo­
rú játékok, harmadikban világmegváltó
eszmék, negyedikben politika, ötödikben
közgazdaság, hatodikban fenyegetés, he­
tedikben tanácskérés és igy tovább az
emberiség összes nyavalyája végig és új­
ból élőiről kezdve. A szerkesztő ur sze­
gény, csak nézi nézi őket szomorúan,
egyiket egyszer sem olvassa, a másikat
többször is és látszik rajta, hogy szeret­
né az egészet krematóriumba küldeni. A
papírkosarába már többször is bedobta a
huszonöt felvonásos tragédiát, de az iro­
dalombarát altisztje mindannyiszor meg­
mentette és szépen a szerkesztő ur asz­
talára helyezte vissza. Pedig különösen
a tragédiákat nem szívelhette, pláne ha
azok huszonöt felvonáson keresztül tar­
tottak. Egyszer rá is ripakodott az al­
tisztre : Hogy kerül ez vissza az aszta­
lomra mindig? Maga szerencsétlen nem
tudja, mit csinál. Ez huszonöt felvonásos
tragédia. Ki bírja ezt ki ? Semmi az ké­
rem az én tragédiámhoz képest — vála­
szolt csendesen a jó ember. Az én tra­
gédiám már huszonöt éve tart. Akkor
nősültem meg ugyanis, tetszik tudni. A
szerkesztő ur igy kénytelen volt elismer­
ni, hogy emberének igaza van. Meghagy­
ta hát a tragédia életéi is. De itt vannak
egymás hegyén hátán a levelek, vála­
szolni kellene, mert mindenki türelmet­
lenül várja a véleményét. Az altisztjére
gondolt és elhatározta, hogy ma nagyon
jó lesz mindenkihez és gyűjtő címek
alatt az összes levelekre válaszolni fog.
Először jöjjenek a tragédiairók, ők iga­
zán megérdemlik az elsőbbséget így:
Tragédia iró barátaimnak üzenek: A be­
küldött darabokban általában az a hiba,
hogy a tragédiák nem elég tragikusak.
Egy jó tanácsot adhatok csak: senki hu­
szonöt évi házasélet elölt ne Írjon tragé­
diát. A dráma íróknak: A darab végén
még mindig sokan maradnak a szerep­
lők közül életben. Ez nem igazi dráma.
Az igazi drámában fontos, hogy még a
közönséget is megüsse a guta. A vígjá­
ték íróknak: Tragédiával nem vicc meg­
neveltetni a publikumot. De humorral. Az
Az igen. Ezt tessék végre egyszer már
megpróbálni. A költőknek: Önöket szív­
ből sajnálom kedves barátaim, hogy a
papírjuk legalább is nem Rockefellernek
született. Amilyen jó költők mindnyájan,
önök azt is megérdemelnék. A zeneszer­
zőknek: Jó szívvel ajánlom, hogy jobban
tiszteljék a jövőben a magántulajdont.
Egy kis szőkének: Azt kérdezi mondjammeg mi az ha lovagja másra is rámoso­
lyog? Folytatásos regény, aminek sevége, se hossza nincs. Több érdeklődőnek:
Mikor lesznek jobb viszonyaik? Ez kizá­
rólag önökön múlik.
A szerkesztő ur letette a tollat,
jóleső érzés fogta el. Ma nem hiába vár­
ják a szerkesztői üzenetet a lapban.
Üzent. Tragédiákat, drámákat, vígjátékot,
verseket be lehet dobni a tüzbe. Mert
hát kéziratokat a szerkesztőség nem ad
vissza és azokért felelősséget nem vállal,
Még csak az kellene!

�4oWW

A MUNKA

Balflttwifa, IMSáprib tt

Szociális bajok.

Lapunk mis helyén közölték,
b«íy autó és motorvezetői tanfolyam nytUk meg városunkban. A tanfolyam veze­
tőit Romváry Emil gépészmérnök már meg
is érkezett városunkba, állandó tartózfcadásrá. Jelentkezést még elfogad ki­
adóhivatalunk. Külön oktatás is van.
Az.ejső órákon díjmentesén is részt
lehet venni.
Bánjrajnoj&amp;ók hírei. A baglyas
aljai és palfelvai bányamozgók a húsvéti
ünnepek alkalmából kimagasló ünnepi
műsorral kedveskednek hü közönségük­
nek. A két ünnep napon előadásra kerül
Ibsen világhírű dráma i költeménye:
PjÉER
GYNT, főszerepben Hans
Albers és Lucie Höílich-hel, továbbá a
grandiózus kiállítású, pompásan, sikerült
qperett: BÁL A SAVOYBAN, Ábrahám

Pál zenéjével, Alpár Gittával, Bársony
Rózsival és Hans Járay-val a főszerepben.
Kísérő műsorok: „Micki mint tűzoltó"
trükkfilm, továbbá a „Szinpompás Svajcz"
kulturíilm és a „Világhiradók". Az előa­
dások mindkéthelyen a vasárnapi rendes
-időpontokban lesznek megtartva a szo|kotl olcsó helyárakkal.

Esztergom-Vízivárosi
Irgalmas Nővérek
LEÁNYNEVELŐ INTÉZETE
Az intézetben — internátussal egybe­
kötött — következő iskolák vannak:
tanitónőkópzö, leánygimnázium (szep­
temberben nyilik meg a VII. osztály)
polgári leányiskola, elemi iskola.
Az érdeklődőknek készséggel küld tájékoztatót
az Intézet Főnöknője, Esztergom.

Bizakodó jelenségek
gazdásági helyzetünkben.
,meg tudunk küzdeni, amiket a hitelkér­
dés, a pengő biztonság, a külföldi tarto­
zások rendezése, a valutakérdés jelente­
inek ma a gazdasági életben s melyek
.még azon szerencsésebb országokban is
.éreztetik a maguk nehézségeit, amelyek
nem szenvedtek annyit a háborúban, a
megszállásban és a forradalomban, mint mi.
Lassú öntudatos és kitartó munká
szükséges ahhoz, hogy ennyi baj köze­
pette is megtudjunk állani a magunk lá­
bán s meg tudjunk felelni rendelteté­
sünknek.
Mennyire megnyugtató mindnyá­
junkra, hogy még ilyen helyzetben is
a javulásról számolhat be a magyar
kincstár legfőbb őre: a pénzügyminiszter.
Hiszen, hogy több példát ne hoz­
zunk elő a magyar polgárság áldozatkész­
ségére, elég ha az agrártársadalom nagy
erőkifejtését említjük, amellyel sikerült
is a még 1932-ben 225 millió pengő
hátrálékos adótartozást nem is egészen
három esztendő alatt 82 millióra Jeszoritani s ezzel a polgári kötelességtudás­
nak és teljesítésnek olyan példáját felmu­
tatni, amely szinte fokmérője e társadalmi
osztály súlyának és jelentőségének az ál­
lam életében.
Ez áldozatkészség viszont azt a
feladatot rója a kormányzásra, hogy
semmi áldozattól ne riadjon vissza, ami­
vel a gazdatársadalom anyagi és szoci­
ális helyzetén javíthat, hiszen a felidé­
zett példa igazolja, hogy a gazdasors ja­
vítása a legbiztosabb befektetés az állam
javára is, amelynek hatása mindig jelent­
kezik a tehervállalásban.
Hogy ezzel mennyire tisztában van
a kormány, arra elég bizonyságot nyúj­
tanak a pénzügyminiszter ama szavai,
melyek a beruházások szükségét magya­
rázzák.
— Vannak kiadástöbbletek — úgy­
mond — melyek népünk egészségügyi,
gazdasági és kulturális megerősítésre és
nemzeti jövőnk biztosítása érdekében
kötelességünk volt előirányozni. Ilyenek
a népegészségügyi kiadások, a telepítés,
a fásítás, a vizimunkálalok és a népegész­
ségügy. Ha itt szemrehányással lehet il­
letni bennünket, legfeljebb csak azért,;
hogy — sajnos — többet nem adhattunk.
Egyszerűen azért, mert nem telik.
Szóval: a kormány is, a pénzügy­
miniszter is tudja, hogy mivel tartozik
az ország a mezőgazdaságnak.
kezdenünk.
És ez mindnyájunkra csak meg­
Nagy erőfesz!lésünkbe fog még
kerülni, míg mindazon nehézségekkel nyugtatással szolgálhat

Mielőtt ünnepi szünetét megkezdte
volna a törvényhozás, Fabinyi Tihamér
pénzügyminiszter beterjesztette a jövő
évi költségvetést és a beterjesztés alkal­
mával nagy s a gazdasági élet minden
tanét felölelő beszédet mondott. Elfogu­
latlanul .megállapíthatja mindenki, aki a
parlamenti ülés lefolyását figyelemmel
kisérte, hogy a -pénzügyminiszter beszé­
dének nagy sikere volt. Nem csak az az
általános (figyelem mutat erre, amellyel
szinte pártkűíőnbség nélkül a csaknem
kétórás beszédet a Ház követte, hanem
az ellenzéki oldal magatartása is, amely
pedig ilyenkor különös szeretettel szok­
ta a maga támadó fegyverzajával meg­
akadályozni az egységes hangulat kiala­
kulását. Érthető is ez az igyekezete. Hi­
szen valójában a pénzügyminiszter sá­
fárkodásán keresztül dől el nemcsak egy
kormány, egy rendszer, de valójában az
egész ország gazdálkodásának sorsa is.
És ennek a gazdálkodásnak a vetített
tükörképe a költségvetés, amelyet érthe
tő érdeklődéssel várt az ország is s
nagy figyelemmel hallgatott meg az országgyüléB.
Ha egyetlen jelzővel akarnók jel­
lemezni a pénzügyminiszter beszédét,
art mondhatnék reá, hogy „bizakodó "
Bizakodó, mégpedig a legjózanabb
értelmezésében a szónak mert, hogy
mennyire kerüli a pénzügyminiszter még
a látszatát is, mintha a számok reális
világában a legkisebb illúziónak, vagy
önájtatásnak helyet akarna adni, arra
elég példa, ha záró szavait idézzük.
Ezekben azt mondja Fabinyi pénz­
ügyminiszter :
— Vannak biztató jelenségek, de
ezeket túlbecsülni nem szabad Annyi
bizonyos, hogy a beteg erői örvendete­
sen gyarapodnak, de még mindig lába
dozik és végzetes lepne, ha állapotát a
teljesen egészséges ember helyzetével
összetévesztve, olyan feladatok teljesí­
tésire vállalkoznék idő előtt, amelynek
súlya alatt össze kellene roppania. Ézért
feltétlenül szükséges, hogy továbbra is a
józan oyatosság és előrelátó megfontolás
utján haladjunk.
A pénzügyminiszter szavai elárulják,
hogy bár látja a javulás jelenségeit, de
ez korántsem téveszti meg s nem adja
át magát a kecsegtető gondolatnak, mint*
ha már minden veszélyen túl volnánk
8 nem kellene mefeszitett erővel tovább

A téli pihenést a tavasz ébredése
váltja fel, s a nyíló természet ölén ki­
bontakozik a munka, hogy megnemesitse
a dolgozó emberiség életét s a jól vég­
zett munkateljesítmény termő gyümöl­
csén keresztül lest és lélek egyaránt meg­
nyugodhasson.
Mégis, mikor kinyílott a tavasz, óh
mennyi munkagép állott meg, mennyi
kalapács, csákány és ipari szerszám lett
fesleges. Azt mondják, hogy nincs ren­
delés s az ipari termelés áruit nem tudja
elhelyezni a kereskedelem. És ha ez igy
van: akkor sem szabad a termelő munka
erőket parlagon hagyni.
Senki sem állítja, hogy minden mun­
kát már befejeztünk s nincs mit építenünk.
Az igaz, hogy fényűző, vagy képmutató,
megtévesztő berendezkedésekre nincsen
szükségünk, de számos oly berendezke­
désű műtárgya nincsen az országnak,
amely egyrészt hosszú időn keresztül a
munkanélküliséget levezethetné, másrészt
beláthatatlan időre gazdasági előnyökhöz
juttatna bennünket Más országok nagy­
szerű utakat, repülő-tereket, vasutakat, víz­
müveket, csatornákat, erőmütelepeket épí­
tenek, mi pedig beérjük egy-két kisebb
kalaliberü fényűző építéssel, avagy né­
hány hektár fölterületnek fásítási, talajjavitási kísérletével.

Úgy Utazik, mintha &gt;a
u.
volna, hogy a íeUzines, merész és hang­
zatos jelszavak korszakát .éljük s uü
tűrjük a vagyon eltolódások ádáz küz­
delmét. Pedig ez nem ád, mert rnégi*
csak vannak Komoly, mélyen gondolkodó
koponyák, hevesen dobogó szivek, tüielmes lelkek, melyek a kész, a legíönségesebb
szociális lélekhez hasonulva életcélul tűz­
ték ki maguknak azt, hogy honfitársai­
kon, a válságba jutott emberen segisenek.
Ezeknél nincsen merkanlilizmus I
Kérdezzük meg -ezeket s kérdem (
meg mindenki önmaga leikétől, vájjon
mit is kellene tennie, akkor amikor az
állampolgári kötelességeit teljesíti, ami­
kor mint nemzetgazdász, mint szociálpo­
litikus, mint tőkés, mint munkaadó, mint
munkás, elsősorban embertásai sorsa .
sorsa felett határoz s ezzel együtt a sa­
ját cselekményét is a nagyközönség éles
bírálata alá bocsájtja,
Igen 1 Bíráljuk meg a munkatelje­
sítményt az őt illető szigorral. Selejtez­
zük ki a naplopásokat, büntessük a noíórius, a panaszkodó munkakerülőket, de
állítsunk gátat annak is, hogy a nemzet
közkincsét képező termelő munkaerő a
spukuláció egyéni haszonszerzés prédája
legyen I

Megjelent Madarász Erzsébet: Jaj de fáj a fogam c. meséskönyve.

Komoly szavak egy mesekönyvről.
Kívülről úgy néz ki, mintha mézes­
kalácsból volna, színes lapjai, mint hús­
véti himes tojások tarkasága pompázik,
a gvermeklélek cukorhabos mesevilágá
nak napfényragyogása aranyozza be, szóyal éppen olyan mézeskaHcsos, cukor­
habos, aranycirádás mesekönyv Dr. Ma­
darász Erzsébet: Jaj, de fáj a fogam cimü
meséskönyve, mint a gyermekvilág köz­
ismert sok szépséges olvasnivalója.
És mégis megáll a kritikus és a
szakember keze egy pillanatra, amikor
a mesekönyvkritíkák édesmézizű tintájá­
ba mártja tollát. Ez a könyv más, ez
több, ezt az életszinü tinta komoly antracénjével kell megtisztelni, komoly kri­
tikák és mondanivalók reflectorával kell
rávilágítani. Hogy észrevegyék, hogy tu­
domást szerezzenek róla, hogy vegyék
és eladják.
Tanítók és szülők figyelmét szeret-

ném felhívni Madarász doktornő köny­
vére, melyben egy tehetséges magyar
orvosnő szépséges meseszavai szólnak a
6—10 éves gyermekekhez, tanitva, me­
sélve, szórakoztatva a legnagyobb élet­
jóról : az egészségről. Mesekönlösbcn
nagyszerű egészségügyi tanácsokat ad,
felvilágosit és tanít, miként védekezzünk
a betegségek ellen, hogy védjük meg
egészségünket.
A gyermekvilág egy eddig isme­
retlen fogalommal ismerkedik meg, leg­
nagyobb kincsével, egészségével. Megta­
nulja megbecsülni, óvni és vigyázni rája,
megtanulja, hogy az önápolás, tisztálko­
dás nem csak egyéni szolgálat, hanem
általános emberi kötelezettség, mindenki
kötelessége, Tanítók és szülők megérté­
séhez fordulok: adják ezt a könyvet
gyermekeik kezébe, a legszebb mese­
világ kincséhez juttatják őket — az egész­
ség kincséhez.

Meghívó.

Frontharcos közgyűlés f. hó
26-án vasárnap délelőtt 11 órakor
A Salgótarjáni Keresztény Ipa­ a Róm. Kath. Olv. Körben.
rosok Fogyasztási és Értékesítő
Szövetkezete 1936. évi április 19-én
(határozatképtelenség esetén 1936. évi
április hó 26-án) d. e. 11 órakor az Ipar­
testület székházában tartja

évi rendes közgyűlését,
melyre az érdeklődő tagokat tisztelettel
meghívja az
IGAZGATÓSÁG.
TÁRGYSOROZAT s
t. Elnöki megnyitó, a jelen jegyzőkönyv
hitelesítésére két tag kijelölése.
2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének
felolvasása.
3. A zárószámadások előterjesztése.
4. Az igazgatóság jelentése a nyereség­
nek a tőke tartalékhoz való hozzáirási
határozat hozatala és a felment vény
megadása.
5. Felügyclőbizotlság jelentése és a fel­
mentvény megadása.
6. Az igazgatóság megválasztása 3 évre
és a felügyelőbizottság megválasztása
egy évre.
7. Indítványok.
MÉRLEG: Vagyon,Pénztár 1735 17
P, Berendezés 2326*69 P, Adások 12489 18
Értékpapír 120 P, összen 33.870’49 P.
TEHÉR: Részjegytőke 6126'50 P, Tőke­
tartalék 12227 27 P, Hitelezők 15419*40
P, Nyereség 97 32 P, összesen 33870*49
Pengő.
_____________

Ön is boldog lehet,
ka itt helyben Slágernél
vesz egy Osztálysorsjegyet,
hol sok szép nyereményt fize­
tett ki szerencsés vevői között.
Portó költség nincsen, csak
WWWgyet fizet.
HÚZÁS JÖVŐ HÉTEN T7-ÉN

Autó- és motor­
szaktanfolyam nyilik
meg Salgótarjánban.

A budapesti „Kultur" autószakis­
kola f. hó 15. ép este 8 órakor négyhe­
tes tanfolyamot kezd Salgótarjánban úr­
vezetők és hivatásos soffŐrjelöltek részé­
re. Napi elfoglaltsága mellett is zavarta­
lanul részt vehet mindenki, mert elmé­
letet az esti órákban 8—-9-ig, mig a
gyakorlati részt, vezetni, a nap bármely
órájában tanulhat.
Az iskola célja: a vidéken lakók­
nak is lehetővé tenni úgy az autóveze­
tést, mint a traktor és csónakmotorok
elméletének szakszerű tanulását a legmo­
dernebb felszerelések segélyével. Ezen
tanfolyam elvégzése után a tanulók bi­
zottság előtt levizsgáznak és gépjármű­
vezető igazolványt nyernek.
Az iskolát vezető gépészmérnök
személyesen fogja felkeresni a részletek
megbeszélése céljából mindazokat, akik
mielőbb jelentkeznek p kiadóban, Fő-tér
1. sz. Meg kell még említeni, hogy az
iskola vezetője, a szaktanfolyamon való
részvételt megkönnyítendő, előpyös fize­
tési feltételeket állapított meg és a dijak­
nak 10 pengős havi részletekben való
fizetéséhez is hozzájárul.
Külön bejárata kiébú­
torozott szobát olyan helyen keresek,
ahol egy kisautó elhelyezése is lehetsé
ges a kapualjban, vagy színben. Értesí­
téseket „Azonnalra" jelige alatta kiadó­
ba kérek

�A MUNKA

Salgótarján. 1936 április 11.

Mibe kerül a tej
a gazdának ?
„Száján fejik a tehenet" mondja a
régi gazdaközmondás, szóval ahogyan a
tehenet etetjük úgy várhatunk tőle tejet
A takarmányszükségletet ma már
tudományos alapon számítja ki a gazda,
hogy a tehén életfentartására és a tej
előállításához szükséges anyagokat a te­
hén mind kellő mennyiségben megkapja,
ellenben egyes anyagokból többet ne
etessen fel, mint amennyire szükség van,
mert az kihasználatlanul marad és feles­
leges pénzkiadást jelent.
Az állati test 12 elemből épül fel.
Természetesen ezeket a takarmánnyal
mind meg kell kapnia. A gyakorlatban
azonban a takarmány adagok kiszámítá­
sánál nem kell mindezeket külön-külön
figyelembe venni, mert a tapasztalat azt
mutatja, hogy a természetszei ü takarmány
ezek legtöbjét mindenkor elegendő menynyiségben tartalmazza és igy csupán né­
hány fontos és nélkülözhetetlen anyagot
állapítunk meg számítás utján, amelyek­
ben jelentkező hiáriy hátrányos követ­
kezményekkel jár, nagyobb adagok ete­
tése pedig jelentékeny költségtöbbletei
okoz.
A modern takarmányozási elmélet
megalapítója dr. Kellner Ottó német ta­
nár. Kellner elméletének értelmében a
takarmányozásnál öt olyan anyag szere­
pel amelyek adagolására súlyt kell he­
lyeznünk. Ha ezeket megfelelő mennyi­
ségben és minőségben takarmányozzuk,
nyugodtan feltételezhetjük, hogy a többi
szüséges anyagot is tartalmazza.
Ezen öt fontos anyag a szárazanyag,
fehérje, mész, szénhydrát és a só. A mész
különösen a fejlődésben lévő állatoknál
fontos és szükség esetén külön adagoljuk.
Teheneknél rendszerint nem vesszük kü­
lön figyelembe, mert feltételezhetjük, hogy
a . nálunk szokásos takarmányozásnál
amúgy is elegendő mennyiségben van
jelen. A sót is külön adagoljuk rendsze­
res időközökben.
Számításainkban a szárazanyaggal
és szénhydráttal sem fogunk foglalkozni,
mert az olcsó lévén, a feletetett szalmá­
val és polyvával amúgy is elegendő
mennyiségben kerül etetésre. Marad te­
hát a fehérje és keményítő, amelyeket
számítás utján fogunk figyelembe venni.
Kellner elmélete alapján a gyakor­
lati tapasztalat is beigazolta, hogy a 600
kilogramm élősulyu tehén életfentartásához kell:
3 3 kg. keményítő érték és 0.3 kg. emészt­
hető fehérje,
8 liter tej előállításához:
2.8 kg. keményitő érték és 0 3 kg. em.
fehérje, összesen; 5.3 kg. keményitő ér­
ték és 0.7 emészthető fehérje.
Megjegyezzük, hogy a szalmát, lő­
rékét, polyvát nem fogjuk értékelni, mert
azt általános szokás szerint a termelt trá­
gyával vesszük egyenértékűnek. A gu­
lyástartás, állatorvos, gyógyszer, só, bika­
tartás stb. költségeit országos átlag sze­
rint egyéb költségek cimén tehenenként
és naponként 40 fillérrel vesszük számí­
tásba, amikor is a borjúból nyert hasz­
not is figyelembe vettük.
Nézzük most már, hogy a mi vi­
dékünkön szokásos takarmányozás mel­
lett mennyit kell etetnünk és ennek mi
a pénzértéke.

0.09
0.09
13 „ 16,9 „
0,23
13 „ 13.- „
0.72 kg,
103*9..

Szóval a tehén napi takarmányadaja
kerül kereken 104 fillérbe. Éhez még
hozzáadunk a fentiek értelmében egyéb
költségek cimén 40 fillért, tehát a tej elő­
állítási költsége kerül az istállóban 144
fillér elosztva a tehén által adott napi 8
liter tejjel, 18 fillérbe literenként.
Itt még rá kell mutatnunk arra, hogy
hazánkban az országos napi fejési átlag
csupán 5 liter. Továbbá arra, hogy a te­
henet nem lehet egész éven át tehát 365
napon át fejni, mert a tejelés érdekében
évenként borjaztatni is kell. A fején szü­
neteltetésére átlag 65 napot kell számí­
tani, azonban ezen idő alatt is kell a te­
henet takarmányozni. Figyelembe kell
venni még a különféle beleseteket, dhulást, betegségeket, amelyek folytán a te­

rottabb és észszerűbb játékával fölény*
ben van s Rácz II. fejes gólja révén a
20. percben meg is szerzi a vezetést,
(1:0 amit azonban Martinovics a 35. perc-'
ben kiegyenlít. 1:1. Sőt, alig folyik 5
percig a játék, egy gyors PBÜSE táma­
dás után Bakó a 40. percben fejes gól­
lal vezetéshez juttatja a csapatát. 2:1.
Egy perc múlva azonban Bozó 11-est
vét, melyből Rácz II. kiegyenlíti. Viharos
percek következnek ezután, melyek nél­
kül Pálfalván alig múlik el mérkőzés.
A PBÜSE kíméletlenül durva játékba
kezd amit még a közönség fanatizmusa
is növel s amit ilt-ott a DVTK is viszo­
noz. Egy váratlan összecsapás után civil
ember fut be a pályára és fojtogatni
kezdi a DVTK jobbszélsöjét. A játékosok
is verekedésbe kezdenek s csak csendőri
puskatus állítja helyre a rendet. A sport
megcsúfolásai voltak ezek a jelenetek,
melyek undort és megbotránkozást vál­
tottak ki minden jobbérzésü nézőben.
Nem jó reklám ez a PBÜSE-nek s bi­
zony könnyen pályaválasztási jogának
felfüggesztésébe kerülhet.
A II. félidőben még mintegy 10-15
percig tart a kíméletlen játék. Különösen
Gasparik apri’ja az embereket. Néha
2-3 ember fekszik a földön, a ; iros és
zöld vegyesen. Veszélyes negyedóra után
kissé lehűlnek a túlfűtött kedélyek, a
DVTK óvatos játékba kezd s a PBÜSE
fölénybe kerül. Itt-ott szép játék is ki­
alakul és sok PBÜSE helyzet marad ered­
ménytelen. Ezzel szemben egy lefutás
után Kádár a DVTK-nak szerzi meg a
győzelmet 3:2.
Az első félidőben a DVTK, a má­
sodikban a PBÜSE volt fölényben. Gólképesebb csatársorával szerezte meg a
DVTK a győzelmet Jó volt a DVTK-ban
Jiff, Rácz II., Kertész, a PBÜSE-ben pe­
dig Bakó, Takács Bozó és Berencsik.

jelés csökken, vagy el is marad, amely
körülményeket igen nehéz számszerű
adatokkal kifejezni, De a kiöregedett te­
heneket körülbelül 3 évenként ki. is kell
cserélni, amely művelet rendszerint rá­
fizetéssel jár, mert mig a gazda a fejős­
tehenet kilogrammonként kb. 50 fillérért
veszi, eladás alkalmából az Öreg tehénért
csak kb. 34 fillért remélhet kilogrammon­
ként Mindezeken kivül pedig a tejnek
a fogyasztás helyére való szállítása is
pénzbe kerül, amely költségekre szintén
nagyon nehéz átlagos árat megállapítani,
mert az függ a szállított tej mennyiségé­
től és a távolságtól.
Általában a termelt tej mindég több,
mint amennyit a gazda éppen el tud he­
lyezni. Mert, ha nem igy lenne, akkora
fogyasztó nem kapna mindég tejet.
A fölösleges tejet a gazda vagy fel­
dolgozza, vagy mint ipari tejet értékesíti
Aziiyképpen értékesített tej után nem kap
többet, mint legfeljebb 8-10 fillért. En­
nek kiszámítását máskorra hagyjuk.
Az elmondottak alapján világos,
hogy a termelő nem kap minden általa
termelt tej után annyit, mint amennyit a
fogyasztó fizet és igy mindent összevéve
a tejen nem igen keres.
Már most önként felvetődik a kér­
dés, hogy hát akkor miért tart a gazda
tehenet? Erre a kérdésre egyrészt igen
könnyű, másrészt igen nehéz a válasz.
Ha a gazda nem tartana tehenet
mit adna apró gyermekeinek? és mit
innának a városi gyermekek, a felnőttek
kávéjáról nem is beszélve. Nem is szólva
arról, hogy honnan venné a gazda az
igásökröt, ha a tehéntartásról mindenki
lemondana.
Tehenet kell a gazdának tartania,
mert másképpen a legtöbben nem tudnák
a földjeik termő erejének fenntartásához vesz részt az SBTC-ből az olimpiai keret
annyira szükséges trágyát másképpen elő­ Husvét két napján Budapesten tartandó
teremteni. Igásáilattal nem tudna annyi futball tornáján, melyen két vidéki és két
trágyát termelni mint amennyire szük­ •budapesti válogatott csapat vonul fel.
ség van, birkát, vagy egyéb haszonállatot
nem mindenki tarthat annyit, hogy ele­
Kézilabda I „Vasárnap Bp. Mil­
gendő trágyát termeljen.
lenáris magy.-osztr. válog. Középiskolá­
A vékonypénzü magyar gazda rend­ sok Speizer dij I döntő forduló Hétfőn:
szerint nem rendelkezik forgótőkével. Hölgy válog. A és B Speizer döntő,,.
Kölcsönt nem kap erre a célra, vagy
csak igen nehezen. Úgy segit tehát ma­
gán, hogy tehenet tart. A tehén a gazda
bankárja, mert az folyósít neki napon­ Hol vásárolhatnak
ként, hetenként vagy havonként a tej­
kedvezményesen a
pénz alakjában kölcsönt, amit forgótőke
gyanánt felhasználhat, de meg is fizeti
Magyarság előfizetői?
érte az illő kamatot akár a banknak,
éppen csak hogy nem kell váltót aláírnia. A kliring-akciónkbao szereplő cégek névsora :

Géczy, Thour és
Zsengellér

Aatófuvarozáa i
MATEOSz, Németh Dezső, Fö-u. 59. (1 százalék)

SPORT
A SSE Perecesen,
a DVTK Pálfal ván győzött

A tavaszi forduló legnehezebb aka­
dályához érkezeit el vasárnap az északi
bajnokság két bainokjelöltje, a DVTK
épp úgy, mint a SSE. Á SSE Perecesre
ment, ahol már 6 év óta nem sikerült
győznie, a DVDK-nak pedig a PBÜSE
volt Pálfalván az ellenfele. Hatalmas küz­
de győzött mind a
em. fehér egys. ér Érték delem után ugyan,
kettős igy továbbra is nyílt maradt ket­
0.27
8fill. 56 f.
0.04
18 „
18„ tőjüknek a bajnokságért folyó küzdelme.

Napi szükséglet: kém. ért.
7 1cg-réti széna
2.17
16 kg takarm. répa 0.63
3 kg, polyv*
0.75
1.5 kg. tengeridara 1.22
1 „ repce pogácsa Q 62
összesen:
5.38 kg.

5 oldal

SSE—PTK 2:1 (2:0)
Pereces.
Biró: Kovács (Bpest.)
Korom 32. és 40. percben 11-esből
lőtt kél góljával a félidőben 2:0-ra ve­
zetett a SSE. A két gólos előnyre szük­
ség is volt, mert a második félidő túlfű­
tött hangulatában, izgalmas játék köze­
pette a 19. percben a PTK is gólt ért
el, amely 2:l-re alakította a végeredményt.

DVTK—PBÜSE 3:2 (2:2)
Pálfalva
Biró: Biró (Bpest.)
Hosszú sorokban vándorolt át a
SSE drukkerserege vasárnap Pálfalvára,
hogy a PBÜSE-1 biztatásával győzelem­
hez segítse. A biztatás azonban hiábava­
ló lett, a DVTK hatalmas küzdelem árán
ugyan, de megszerezte a győzelmet.
Áx első félidőben DVTK a kifor­

Drogéria és fényképénél! szak&amp;deti *1
Bottos drogéria, Fő-u. 27. (5 százalék)

Épület- és butorantalos i
Simon Aladár, Kassai-ser 7. (5 százalék)
ifj. Patay István, Fő-u. 44. (5 százalék)
Szabó János, Fürdő-u. 1. (5 százalék)

Épület- és dinműbádogoa i
Kovács Nándor, Fő-u. 28. (5 százalék)

Fényképészeti műterem »
Kindl Gyula, Fö-u. 45. (10 százalék)
Rákosy Zoltán, Fő-u (10 százalék)

Iparmfivéneti, népmüvéneti és
kézimunka üzlet i
Gaál Ferencné, „Magyar Bolt**, Fő-u. 27. (3 sz)

Könyv- és paplrkereskedés,
könyvnyomda és könyvkötészeti
Végi: Kálmán, „A Munka**

Lapvállalat (5 sz.)

Lakatos, vízvezeték- és központi
fűtésszerelő i
Molnár József János, Karancs-u. (5 százalék)

Rádió, rramafon, csillár, kerékpár és
Kemény Testvérek, Fő-tér 7. (5 százalék) A vé­
dett áruk kivételével.

Szélűié. i
MATEOSz, Németh Dezső, Fö-u. 59. (1 százalék)

Szobafestő és másolói
Zagyvay Béla, Kassaikor 6. (5 százalék)

Úri, női és ortopéd cipóm
Ladomérszky Rezső, Kassai-sor 35. (5 százalék)
Sztanek Rezső, Fő-u. 160 (5 százalék)
Noszál Pál, Salgő-u. 13. (5 százalék)

Urinabn i
Hettich Péter, Fö-u. Friedmann-ház. (5 százalék)
Palatlczky István, Széna-tér 6. (5 százalék)
Tóth Béla, Széna-tér 2. (5 százalék)

Kovács Gyula, Fö-u. 47. (3 százalék csak ház­
tartási cikkek után)

Fostő és vegytisztító:
Szilágyi Sándor, (5 százalék)

Ffisserkereskedő :
Nagy István, Karancs-u. 37. (3 százalék)

Fenti cégek a Magyarság kliringszelvényeit
a feltüntetett százalék arányában készpénz gya­
nánt fogadják el.
Rendelje meg a Magyarságot, — a kliringakciős azelvényrendszerrel ingyen jut a legjobb
és legmagyarabb fővárosi napilaphoz. Forduljanak
kiadóhivatalunkhoz, Budapest, VI. Aradi-u. 8

Dr.OETKER-féle
KUGLÓFFAL

Meghívó. A Salgótarjáni Evang.
Leányegylet és Luther Szövetség Ifjúsá­
ga 1936. ápr. 12-én husvét vasárnap es­
te 8 órakor az Ipartestület nagytermé­
ben tánccal kapcsolatos műkedvelő szín­
előadást rendez. B. Conners 3 felvonásos
vigjátéka Vajda László átdolgozásában
és Ifj. Urbán Kálmán rendezésében ke­
rül színre, a FRUSKA. Helyárak: L hely
1 P., II. hely 80 fill., III. hely 60 fill.,
Állóhely 40 fill. Előjegyzéseket a lelkészi hivatal és rendezők is elfogadnak.
ELŐADÁS UTÁN TÁNC reggel 4
óráig.
A M.KJEL Salgótarjáni Osztá­
lya tora-programmja az 1936. évrei
1) Április 12—13. Kisinóci menedékház
(Börzsöny) Vezető: Szántó János. Indu­
lás: 11-én (szombaton) 13.10-kor. Költ­
ség kb. 16 P. 2) Április 26. Muzsla-ki­
látó. Vezető: ifj. Grusz Ferenc. Indulás:
Reggel 5.45-kor a Fő-térről. Költség kb.
2 P. 3) Május 3. Karancs. (Munkatura)
Vezetők: Rokfalusy Lajos és Bortnyik
Károly. Indulás: Reggel 7.26 kor a Fő-térről. Költség 40 f. 4) Május 10. Bárnai
nagykő (Munkatura) Vezetők: Dr. Dórnyay Béla és Kuchinka Béla. Indulás:
Reggel 6 órakor az őrangyal gyógyszer­
tártól. 5) Május 17. Somoskő-MedvesSalgó-Menedékház (Munkatura) Vezetők:
Dr. Förster Kálmán és Korompay Kál­
mán. Indulás: 16-án (szombaton) d. u. a
Fő-térről. 6) Május 3L juntas L Budai
hegyek (szállás Budapest, Fiumeiut 4.)
Vezető: Zamecsnik Helén. Indulás: 30án (szombaton) d. u. 13.10-kor a Fő-tér­
ről. Költség kb. 12 P. 7. Junlns 7.
Ágasvár. Vezető : Horváth László. Indu­
lás: Reggel 5.45-kor a Fő-térről. Költség
kb. 1'30 P. 8. Junius 14. Galyatető. Ve­
zető : Péter Ilona. Indulás: 13-án (szom­
baton) d. u. 13.10-kor a Fő-térről. Költ­
ség kb. 4 P. 9. Junius 21. Turista ma­
jális a Salgó-Menedékháznál. 10. Junius
28—29. Eger-vár—Szarvaskő-vár. Ve­
zető : Berzáczy József. Indulás: 27-én d.
u. 12.10-kor a Fő-térről. Költség kb. 10 P.
11. Julius 5. Pásztó—Hasznos-vár—
Csörgő-lyuk. Vezető: Horényi Sándor.
Indulás: Reggel 5.45-kor a Fő-térről.
Költség kb. 160 P. 12. Julius 12. Holló­
kő-vár. Vezető: Dombi Andor. Indulás:
Reggel 5.45-kor a Főtérről. Költség kb,
4 P. 13. Julius 18—19. Bükk-Bánkut*
Szentlélek. Vezető: Endrey Lászlóné. In­
dulás: 18-án d. u. 13 10 kor aFő-térröl.
Költség kb. 10 P. 14. Julius 26. Szent­
kút. Vezető: Zamecsnik Mici. Indulás :
Reggel 5'45-kor a Fő-térről. 15. Au­
gusztus 14—20. Bécs-Semmering. Veze­
tő: Wiener Lajos. Indulás: 13 án (pénte­
ken) d. u. 13.10-kor a Fő-térről. Költség
kb. 36 P. 16 Augusztus 30. Salgó-vár.
Vezető: Majemik Teréz. Indulás: 29-én
d. u. 13.10 kor. 17. Szeptember 6.
Sírok vár. Vezető: Kuchinka Béla. Indu­
lás: Reggel 5.45 kor. Költség kb 2*20 P.
18. Október 4. Nagy villám—Boté-me­
nedékház. Vezető: Rokfalusy Lajos. In­
dulás: 3-án (szombaton) d. u. 13.10-kor.
Költség kb. 8 P.

�A MUNKA

6 oldal

Női munkabérek.
Irta: Pintér László kanonok, orsz. gyűl, képviselő.
A háború óta a kereső nők száma
erősen megnövekedett. Nem vigasz’alhatjuk magunkat azzal, hogy, hiszen az
qjész világon ugyanez a tünet mutatko­
zik, mert ez csak azt mutatja, hogy az ál­
talános gazdasági fejlődés Európaszerte
és világszerte ezt a tünetet hozta létre.
A statisztika szerint Magyarorszá­
gon — ebben a tekintetben csak az 1920as népszámlálási adatok vannak előt­
tünk — a kereső nők száma 1.127.615.
A női lakosságnak ez 27'5 % a, illetőleg
az összes kereső népnek 3O°/o-a. 1910ben tehát tiz évvel azelőtt, ez az arány
23'69 o/0 volt. Németországban még kiáltóbb ez a jelenség. Az 1925 évi népszám­
lálás szerint 32 millió női lakosságnak
35*6 százaléka volt kereső. Nálunk, négy
év alatt, 1922-26-ig, a gyáriparban dol­
gozó nők száma 14 °/o-kal emelkedett,
a textiliparban 88*20% volt az emelke­
dés. 1910—-20-ig a női irodai segédalkal­
mazottak száma Magyarországon megkét­
szereződött. 1910-ben 23.426 volt a női
irodai segéderők száma, 1920-ban ez
már. 42.671-re emelkedett, ugyanakkor
Németországban 460 °/o-kal emelkedett ez
’a szám, mig az ugyanehhez a kalegóri
óhoz tartozó férfiak száma csak 100' /o-kal.
*
Tagadhatatlan, — bármilyen állás­
pontot foglaljon is el valaki ebben a
kérdésben, — hogy a fejlődésnek ez a
tünete gazdasági szempontból nem egész­
séges. Vitéz Mike Gyula miniszteri tit­
kárnak megjelent egy értékes zsebköny­
ve, amely felsorolja férfiaknál é$ nőknél
egyaránt az átlagos évi keresményeket.
A munkásságot előmunkásokra, szakmun­
kásokra, napszámosokra és tanoncokra
osztályozza és igy a következő adatok
jönnek ki: 1934-ben a női eiőmunkás''k

PONTY halak
Esetleges alkalmakra

há­

rom nappal előtte ren­
delhető meg.
Kívánatra
házhoz szállít

WEISZBERGER HERMANN
HAL KERESKEDŐ
OVODA-TÉR 3. SZ. TEL. KÖZV. HÍVÁS 114.

nál az évi keresmény 1328 pengő volt,
a női szakmunkásoknál 902 pengő, a
napszámosnőknél
679, a tanoncnöknél
262 pengő. Nagyon sok üzem van, ahol
a munkások egy jórészét deklasszifikál
ják: nagyon kevés az előmunkás és a
szakmunkás, ellenben a szakmunkát
végző leányokat azon a címen, hogy
kezdők a gyárakban a napszámosok,
sőt a tanoncok kategóriájába sorozzák.
Azt modják, hogy a textilbransban az
évi kereset átlagban 1000 és néhány pen­
gő. A munkások átlagos munkabérére
vonatkozó statisztikai adatok szerint,
azonban, a textils akmában a munkabér
nőknél óránkint átlag 31 fillér, ha ezt 8
órás munkaidővel szorzóm, akkor csak
51*44 pengő, ha pedig 10 órával szorzóm,
akkor pedig 76 80 pengő jön ki havonta.
Én nem vagyok ellensége a tőké­
nek, — tőkére a termelésnek szüksége
van, — de a tőkének szociális kötelessé­
gei is vannakl Az ipar meg egyik pillére
a nemzeti termelésnek és gazdálkodásnak,
ahol egy iparág részére Magyarországon
megélhetési, fejlődési lehetőség van, olt
az ipart nem elsorvasztani, hanem kifej­
leszteni kell. De amint van az iparban
minden bransban becsületes szociális ér­
zésű ember, épp úgy vannak az iparban

Zálogház.
A

Starjául Takarékpénztár
zálogháza Salgótarján, Fő-utca
45. sz. alatt (bejárat az udvarban)

kölcsönt folyósít,
arany, ezüst, ruhanemű és
egyéb értéktárgyak.
Hivatalos érák 4.0.8—12-i&lt;,d. «. 2~ 4-4&lt;.

rablólovagok is, akik kihasználták azt a
kivételes állapotot, amelybe a világgaz
dasági helyzet és a politika folytán ma­
gyarországon az ipar került, kihasználták
pedig ezt a kivételes állapotot u y a fo­
gyasztók, mint a munkások rovására. Ép­
pen azért örömmel fogadta és fogadja az
egész ország azokat a szociális vonat­
kozású törvényjavaslatokat, amelyeket
Bornemisza iparügyi miniszterünk alko­
tott és ígérete szerint a közel jövőben
alkotni fog, adja Isten, hogy e javaslatok
minél előbb törvényekké váljanak. Mert
igenis meg kell állapítani a minimális
munkabéreket, hiszen különben kínálja
az ő munkáját és igy lehetővé teszi, hogv
lelkiismeretlen emberek kihasznállak és
kizsákmányolják. Ilyen állapotok között
igenis, a minimális munkabéreket meg
kell állapítani.
A nemzeti egységei, a lelkiegységcl
megvalósítani csak akkor tudjuk és fog­
juk, ha a munkás és a kisgazda látja azt
hogy a magyar értelmiség amely piedeszlinálva van arra, hogy a népet vezesse,
teljesen leköti magát és élére áll a nép
jogos szociális és gazdasági követelései­
nek teljesítéséért folytatott küzdelmében.
Magyarországon a szociális gondolat hoszszu ideig szemben állott a nemzeti gon
dolattal. Aki ezt a két gondolatot kézfő
góhoz viszi az igenis elmondhatja majd ma­
gáról: exegi monumentum aere perennius.

Salgótarján, 1936 április 11

Telefon száin: 46.

SALGÓ SERLEG CSOPORT

Teleton »zim: 46.

mint ÉLASz. Mátravidéki 111. osztály

HIVATALOS KÖZLÖNYE
— KBail i TÁBORI GYULA RUtkAz.

Hl.aUJo. S.lyUQi SalgólMriáM/Ft—tca 244.

Intéző és Fegyelmi Bizottság.
Kivonat a Bizottság
ülésének jegyzőkönyvéből.

április hó 7-án tartott

A BSE Rau : SBTC Törekvés mér­
kőzés és az ETK—ZTC mérkőzés birójelentését a Birótestülethez teszi át ki­
vizsgálás végeit. A Bizottság a SISE újra
felvételi ügyét a következő ülésre teszi
át azzal, hogy a következő ülésen Ga
ramvölgyi Ferenc, Tolnay Vilmos és Ta­
kács Ferenc urak megjelenését kéri az
ügy tárgyalására.
A Bizottság a NOSE óvását a kö­
vetkező ülésre teszi át és felhívja a NOSE
megbízottját, hogy a f. hó 14-iki ülésen
jelenjen meg.
A Bizottság igazolja a következő
mérkőzéseket ETK—ZTC mérkőzés 4 : 1
az ETK javára, PBTK—KSE mérkőzés
3 ; 0 a PBTK javára.
A Bizottság tudomásul veszi az
alább bejelentett standard játékosok név­
sorát PBÜSE ÉLASZ II. osztály csapa­
tába Bozó Pál, Mocsányi János, Schvenk
Rudolf, Túri Sándor, Fekete József, Szopcci Ferenc, Huszár László és Magyari
Tibor.
12-1

mérkőzések

Egyesület

Óra

Április hó

beosztása*
Pálya •

A Bizottság Máté Sándor PBTK.,
Pál Antal KAC., Telek György, Csekey
Sándor KSE játékosok büntetését a ki­
állítással kitöltöttnek vette.
Kurcsik László HSE és Borsányi
László MTE játékosokat a fegyelmi sza­
bályzat 328 §.*a alapján 2-2 hétre eltiltja
a játéktól 1936. IV. 20-ig,
Kaz.arecz.ki Béla BSE rau játékost
a fegyelmi szabályzat 330 §. g pontja
alapján 12 hóra eltiltja a játéktól 1937.
április 6-ig.
Lavrinc János SBTC Törekvés já­
tékost a 330 §. d. pontja alapján 4 hóra
eltiltja a játéktól. 1936. VIII. 6-ig.
Gyiingyössy Aladár
elnök

Jakus Lajos
titkár

A IL osztály táblázata.
F

Egyesület neve

SZ

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13

ZTK
KAC
HSE
BSE Rau
MTE
KSE
ETK
SBTC Forg.
SBTC Tör.
PBTK
’
KBTK
PSE
VÁC

adott [kapott

Pont szám

g ó 1
10
23
23
13
17
8
19
24
9
12
13
11
20
17
14
18
22
22
17
27
16
25
14
17’
14
25

21
18
15
15
13
12
12
12
10
9
8
6
5

Rossz testvér, nem igazi testvér
I. O.
az, aki hallja halálveszedelemben levő BSE-SISE
Vz3
BSE
testvérének segélykiállását és mégsem siet KBSE—SBTC B.
KBSE
’/23
segitségére. Nincs, nem akarom elhinni, MRTK-SAC
Jakus Lajos
3
MRTK
hogy volna ilyen testvér az emberek kö­ Levente—ZISE
titkár.
3/&lt;4
SBTC
zött I... 148 millió lélek, 148 millió ha­ NOSE—PBÜSE A K
2
NOSE
lálveszedelemben levő embertestvérünk MLK-JTC
3
MLK
kiált segítségért: világosságot, kegyelmet,
van aktuális érdekességgel és eligazítás­
II. o.
életet kér ki nem mondott kérésével, só
sal a ma embere számára. Radnainé,
2
SBTC Szörédi Ilona az u; magyar eg&gt;házmüvárgásával... Hallod e? Észreveszed e? SBTC Tör.—ZTC
3
PBTK vészelröl irt cikkel. Kecskés Elek a mun­
Ha eddig nem hallottad volna, halld meg PBTK-VAC
ETK—KAC
3
ETK
most I Transzformátor-lelkemben megérő
kásfiuk olvasmányairól, Thurzó Gábor a
KSE
—
SBTC
Forg.
3
KSE
sitett kérésüket belekiáltom a katholikus
Széchenyi regény körüli viharról. Foly­
3
MTE
magyar társadalomba: csatlakozzatok, jó MTE-KBTK
tatja a lap Paul Claudel és Jacques Ri­
V&lt;4
HSE
testvérek, április 20-án kezdődő imahad­ HSE—BSE Rau
viere világhírű levelezését. Hajós László
járatunkhoz, itnanovénánkhoz: Afrikáért!
a falusi kis emberről rajzol megrázó
Afrika pogányáiért!! Nem alamizsnái,
portrét. Jankovich Nelli bécsi színházi
nem pénzt kérünk, — bár ez az alapja náljuk. Az almamoly ellen használatos levelet közöl. Szálóczi Pelbárt, Thurzó
és nélkülözhetetlen feltétele hős misszio­ arzénszereket (mészarzenátokat) kever­ Gábor és Rónai György Baring, Barabás
náriusaink önfeláldozó, önzetlen munká­ hetjük a bordói léhez. Készítése a kö­ Gyula az. uj költők köteteiről Írtak bírá­
jának (s ezt mindig el is fogadjuk, — vetkező : 1% bordói lé, 100 .liter viz, 1 latot. Számtalan aktnál!., cikk a Herceg­
még akkor is. ha nem kérünk I) — imát, kg. rézgálic és 1 kg. oltatlan mész kell prímás üzenetéről, a mezőgazgasági kiál­
buzgó, szívből fakadó imát kérünk most, hozzá. Az 1 kg. oltatlan meszet kevés lításról, az uj leánytipusról s?b. egészítik
mellyel inegostromoljuk Jézus legszen vízzel megoltjuk és 50 liter vízre felhí­ ki a lapot, melynek ára 40 fillér, mindc.tebb szivét I 148 millió pogány nevében gítjuk, a másik 50 liter, vízben az 1 kg nütt kapható. Az. Uj Kor a legjobban
kérlek, jó testvér, imádkozzál értük I ré/gálicot oldjuk föl, majd az 50 liter elterjedt magyar folyóirat. Mutatványszá­
Nem kerül pénzbe, nem kerül nagyobb meszes vízhez lassan és folytonos keve­ mot szívesen küld a kiadóhivatal: VIII,
megerőltetésbe, — hívj, szólíts lel ez rés közben az 50 liter vízben feloldott Szentkirályi-u. 28
apostoli munkára másokat is I Van erre 1 kg. rézgálicot öntjük. Ha oltatlan mész
Bizalom—szilárdítás
aranya célra külön „Engesztelő imádság Jé­ nem áll a rendelkezésünkre, úgy kb. 2 pézzel Franciaországban. Tud­
zus szentséges Szivéhez Afrika négerei­ kg. szalonnás kövér meszet használunk, valevő, hogy az Egyesült Államok után
ért", — kapható díjtalanul, nagyob meny- összekeverés után az oldatot lakmusz­ Franciaország rendelkezik a világ máso
nyiségben is, csupán a póstaköltség be­ papírral megvizsgáljuk, hogy a rézgálic dik legnagyobb aranykészletével. Á 80
küldése ellenében, a Kláver Szent Péter semlegesítése megtörtént Ezért a minden milliárd körüli francia bankjegyforgalom
Társulat irodájában (Budapest, DL Üllői patikában olcsón kapható lakmuszpapír mintegy 80 százalék aranyfedezettel ren­
ut 79.) használd ezt, vagy imádkozzál darabkát betesszük az oldatba és ha an­ delkezik. Mintha azonban manapság az
szived szereidének sugallata szerint, ha nak vörös színe megkékül, úgy az oldat arany sem volna eléggé biztonságos, a
nem akarsz rossz testvér lenni I Hiszem, jó, ellenkező esetben még több meszel francia frank, a világ egyik legjobban
ió testvér vagy I Egyesüljünk az imában I kell az oldalhoz keverni, hogy a lakmusz fedezett valutája, időnként vészit nem­
Egyesüljünk Jézus szentséges Szivében! papír megkéküljön.- Erre a közömbösí­ zetközi árfolyamából, aszerint, ahogy a
Gyiímölcsfavédelem. A gyümölcs tésre különösen tavaszi és. nyári perme­ bizalom meg-meginog iránta A francia
favédelemben kiterjedten alkalmazott szer, tezésnél kell ügyelni, mert nem kellően jegybank most 100 frankos aranypénzt
melyet házilag is előállíthatunk és a kü­ semlegesített, vagy savanyu kénhatásu ol­ készül forgalomba hozni a bizalom meg­
lönböző gombabetegségek (kivéve liszt­ dat a leveleket és gyümölcsöket megper szilárdítása céljából. Évenként egy mil­
harmatok) ellen jól használhatunk, a köz­ zseli, melyek azután lehullanak.
liárd frank értékű aranypénz kerül for­
Az Uj Kor április 1-ei száma galomba. Pénzügyi körökben nagyon is
ismert bordói lé, melyet a szőlőművelés­
ben már régen nagy sikerrel alkalmazunk. a szokott gazdag és feltűnő tarta­ keveslik ezt a mennyiséget s attól tar­
Rügyfakadástól kezdve lombhullásig hasz­ lommal Aradi Zsolt, Possonyi László és tanak, hogy nyomtalanul el fog tűnni a
nálhatjuk permetezésre megfelelő "/». ol­ Rády Elémér szerkesztésében megjelent. — szalmazsákokban, ahol tudvalevőlég
datban. Csonthéjasok, különösen őszi­ A vezető cikket Pctró Kálmán ország­ a francia paraszt az értékeit őrizni szokta.
barack, mandula és kajszinbarack igen gyűlési képviselő irta, a sokat vitatott
érzékeny a benne lévő réz iránt, tehát autonómia kérdéséről. Megvilágítja a lap
itt csak rügyíakadáskor használjuk, ké­ a spanyol események valódi hátterét.
sőbb nem, mert erős perzselést okozhát, Noszlopi László egyetemi tanár a „Ma­
egyes almafajták, pl. a Jonáthán is érzé­ gas kultúra" és a „Népi kultúra" ellen­ ______ SALGÓTARJÁN.______
keny a bordói lé iránt, tehát itt is ta téteire mutatott rá szenzációsan érdekes,
Szombaton — Vasárnap
vasszal es nyáron inkább a nyári hígítása mély cikkében. K. Török Miklós „Akik­
mészkénlevet használjuk, mely nem fog ről nem szabad megíelejtkeznünk" soro­
perzselni. Szilvát, diót, cseresznyét, zatban Molnár Jánosról a Nép párt ala­ Gigli a világ legnagyobb tenoristájának
ribizkét, málnát, körtét és nem érzékeny pítójáról, a lelkiismeret emberéről ir. Be­
nagyszabású filmje.
almaféléknél egész éven át használhatjuk fejezi a lap a zsidókérdésről indított an­
ezt az olcsó szert Az őszibarack levél- kétet? Ez alkalommal Olasz Péter S. J
Hétfőn — Kedden
fodrosodása ellen 2%-os oldatát közvet­ gimn. tanár a zsidó családi nevelés irá­
len rügyíakadáskor használjuk és e be­ nyításáról, Polonyi György a „Magyar
tegség ellen ez a legjobb szer. Liszthar­ zsidó fogalma" a romboló szellemről irt, Főszerepben: Gusztáv FrőUch
mat ellen a mészkénlevet vagy szénkén- Tóth József, dr. Gazdasági és világnézet
készitményeket használunk. A tavaszi és címmel megnyitotta az Uj Kor közgaz- Kiegészítésül:
nyári permetezésekhez 1°/. oldatban hasz- dasági rovatát. Jelenlegi cikke is tele Tgdsz csókolni Joham,
Nyomatott „MUNKA“-nyoindában Salgótarján — Nyomdatulajdonoa: Végh Kálmán.

=APOLLÓ MOZGÓ=
ENYÉM VAGY!

GÁRDA HADNAGY

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>A Munka</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>Társadalmi és politikai hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="8192">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1935-1938_00145.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="8193">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1936_04_11.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8174">
              <text>1936-04-11</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8175">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8176">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8177">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8178">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8179">
              <text>bibBBM00390741</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8180">
              <text>http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8181">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8182">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8183">
              <text>A Munka Lapkiadóvállalat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8184">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8185">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8186">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8187">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8188">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="8189">
              <text>Sport</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8190">
              <text>A Munka 14. évfolyam 15. szám (1936. április 11.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="8191">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="19">
      <name>A Munka Lapkiadóvállalat</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="4">
      <name>Sport</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
