https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/74f15e50cee725d581227d52725bd9c8.jpg 2ae1d527e1001c63c6603d6055b14a67 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/155ce794b3ed0c63caf9e5bb9a538c9a.pdf 87d4c3c75d89f9c4dc42c5f82805f8a4 PDF Text Text MUNKA TÁRSADALMI es politikai hetilap Laptulajdonoa: „A Munka u lap vállalat. XVUL évfolyam, 17. szám. Gazdálkodás a készletekkel. Azt mondotta nemrégen a mi* niszterelnők, hogy az európai ál* lamok közösségében élünk, ma* gyár mivoltunk és önnállóságunk megőrzésével tehát kötelességünk, hogy beleilleszkedjünk az európai államok közösségébe, hogy amellett, hogy magyarok vagyunk, egy­ úttal európaiak is legyünk. Ebből a természetszerű kötelezettségünk­ ből folyik az, hogy a mai súlyos háborús viszonyok közepette sza­ bályozzuk a meglevő készleteink* kel való gazdálkodásunkat. Ez vi­ szont annyit jelent, hogy bizonyos készletek fogyasztását fejadagok szerint hivatalosan megállapítják és a túlméretezést minden vona­ lon tilalmazzák. Ezt jelenti a jegyredszer. A kormány jegyrendszert vezetett be zsírra és cukorra. Az idevonatkozó rendelet pontosan megállapítja a fejadagokat és még mielőtt a bevezetett rendszer je­ lentőségével foglalkoznánk, elöljá­ róban meg kell állapítanunk, hogy á fejadagok megállapítása a nor­ mális fogyasztás mértékének min­ den tekintetben mefelelő, tehát hogy a két közfogyasztási cikkben amelyet a jövőben Budapest fővá­ ros közönsége jegyek, ellenében ; fog kapni, hiányt senki sem fog szenvedni. A fővárossal ellentét, ben a vidéken csak a cukorra ve­ zették be a jegyrendszert, itt is gondosan alkalmazkodva a fogyasz­ tás eddigi mértékéhez. Kétségte­ len ennek következtében, hogy épugy mint Budapesten zsírban és és cukorban” a vidéken kizárólag a cukorban semmiféle hiányossá­ got senki nem fog szenvedni. Csu­ pán annyit jelent a jegyrendszer, hogy mindnyájunk kötelességévé válik a meglevő készletekkel való okos és előrelátó gazdálkodás. Azt sem lehet mondani, hogy nem vagyunk hadviselő állam, te­ hát miért volna szükségünk a jegy­ rendszerre. Szükségessé vált, mert egyrészt azt látjuk, hogy számos ' semleges országban, így például a közismerten semleges Svájcban a > most folyó háború következtében már régebben rátértek^a jegyrendi szerre, illetőleg már régebben sza* bályozták a készletekkel való gaz• dálkodást. A mi helyzetünk sem más, mint Svájcé, annak ellenére, hogy mezőgazdasági termelő ország vagyunk. Lehetnek élelmicikkek és termelvények, amelyekre nálunk nem kell kiterjeszteni a rendszert s amelynek fogyasztását nem kell hatóságilag szabályozni, tény azon* ban, hogy mi magunk is érezzük azt, hogy körülöttünk ég a világ, hogy nyugaton és északon majd­ nem a világháború arányaihoz na? sonló elldhségeskedések folynak. De számolni kell nekünk még egyéb tényekkel is. Mindenekelőtt arra kell gondolnunk, fcSgy termé-nyeínknek egy részét minden kö­ rülmények között külföldi piaco­ kon kell értékesítenünk, mert abbóf a ktikmalcvdeími forgalomból, Ara 16 HUér Nehéz tavasz. Hóvirágok, ibolyák, jácintok, nap* sugár helyett komor felhők, sár, iszap, pusztulás és vér a mostani tavasz jelleg­ zetessége. A hosszúra nyúlt tél fagykárai, az árvizek pusztításai a a magát meny­ asszonyként várató tavasz késedelmessége mellett a jövő bizonytalansága szántja a homlok redőit mélyebbre, fesziti kinpadra idegeinket. Az életre és halálra menő, uj világháború vésztere azélesbedik, bé­ kés, háborút kerülő, tőle óvakodó és iszonyodó országok és népei sodródnak bele a v érzivatarba 8 ha minket még ezideig el is került —Isten kegyelméből — e vérzivatar s ha Magyarország komoly elme- és erőbeli felkészültséggel figyeli is az eseményeket és őrzi határait és ja­ vait, az uj világháború hatásaitól ben­ sőnkben mi még sem menekedhetünk. Nem mintha a veszedelmekre s a külön­ böző és még várható korlátozásokra gondolnánk, a veszedelmekre, melyekre mindenkinek fel kell most készülnie, de arra gondolunk, hogy ebben az uj ta­ vaszban a magyar lilék vájjon gondta­ lanul és közönyösen nézheti-e a nagy európai nemzetek élet halál küzdelmeit s hidegen várhatja-e a holnapot olyan népek harca között, melyek mindegyi­ kéhez van valami közünk. irodalom szivünkbe gyökerezett legoagyobbjaira hivatkozunk. Az embertelen­ ség e korszakában a békén lévő magyar lélek* hűtlen lehet e nagy szellemei em­ beriességéhez és nemesebb érzelmeihez? A finnek, dánok, norvégek balsorsa ép­ pen úgy összeszoritja szivünket, mint hadihajók személyzetének és a szárnyaló repülők pusztulása az Északi és Atlanti tengerek habjaiban és babjai fölött. A tavasz, mely most hozzánk be­ köszöntőit, embertelen és gonosz, ahogy embertelen és veszedelmes volt a hideg tél is pusztító csontfagyával és szélvihaÍaiban. Ebben a tavaszban alig érdekel óinkét már a virág és a friss levegő Üdesége, a viruló és zöldelő lombok igé­ zete. A lélek nem örülhet a természet uiulásának, mert itthon a friss mezők és vetések helyén vizek, áradások mocskos iszapja terpeszkedik, távolabb tőlünk a friss mezők felett halálthozó gépek ke­ ringenek pacsirták helyett, itthon kisem­ berek ezreinek Összedült s elpusztult hajlékaival, kivül tőlünk pusztulást jelző vakondturókka), bombák nyomaival és lövészárkok csavarulataival teli a vidék. A lélek nemhogy kitárulna ebben a ta­ vaszban, de keserűen a „miért is?" vá­ doló, kereső fájdalmával fordul vissza Franciaország szelíd és müveit tá Önmagába. jai éppen úgy a miéink, mint Anglia Úgy érezzük, mindnyájan felelősek költői, Dánia festői s a kor veszedelmei vagyunk az emberisig bajaiért és a fe vei szemben minduntalan a legszebb lelőség elől nem menekülhetünk. Az németségre, Goethere a a német és orosz őszinte uj tavasz komor és sötét vádakat amelynek lebonyolítására ax adott daságí munkákkal elkéstünk, nyilkeretek között lehetőség van, sa­ Xánvaló^.ho^y úgy. a cukorrépa­ ját jól felfogott érdekünk parancs* termelés, mint pedig a sertéshiz­ szavára ki nem kapcsolódhatunk. lalás és a takarmánytermelés, nem Egyik legfontosabb exportcikkünk lesz teljes zökkenőmentes. Nekünk a fehéráru, tehát a zsír és szalon* tehát kötelességünk a prevenció, na, valamint a hasított sertés, nem­ kötelességünk, hogy minden lehe­ különben a cukor, Zsírból és cu­ tőséggel számoljunk. És ha ennek korból szükséges az itthoni fogyasz­ a kötelességünknek lelkiismerete­ sen eleget teszünk, akkor nem jut­ tást biztosítanunk, de szükséges hatunk más eredményre, mint ar­ arra is gondolunk, hogy a belső ra, hogy beilleszkedve az európai fogyasztásnál nem kevésbé fontos államok közösségébe, alkalmazkod­ az export. Ha ezekután figyelembe nunk kell az úgynevezett háborús vesszük az idei rendkívüli szigorú gazdálkodási rendszerhez. telet, amelynek eredményeként — Tekintettel arra, hegy a fej­ nem is szólva az árvizsujtotta te­ adagok — amint már fentebb mon­ rületekről — az összes mezőgaz- dottuk — a normális idők fogyasz- I. FÉRFIAKNAK. (Mutatvány Dr. Zemplinyi Imre bányaföorvos „Népművelési egészségtani előadások*1 című művéből, mely Újvidéken jelent meg az ottani Kulturbizottság kiadásában.) (I. rész.) 2. Építkezés. . Minden szorgalmas, takarékos em­ ber kellő kitartással és szerencsével meg­ éri azt, hogy kereseti viszonyainak meg felelő lakást épithet. Nagy dolog ez, nem­ csak azért, mert az angol közmondás szerint „Az én házam az én váram**, vé­ delem az élet sok viszontagságával szem­ ben, hanem azért is, mert az építkezés­ űéi elkövetett hibák 2—3 nemzedéket is sújtanak. Nagy szükség van tehát arra, hogy az építkezés minden vonatkozásban helyesén, megfontoltan történjék. Enéb kül az uj ház kényelmeden, egészségte­ len, állandó javításra, átalakításra szorul, gazdájának a családi otthon melege he­ lyett csak gondot, költséget, bosszúságot szerez. Az ilyen elpuskázott házat csak Az elsö a telek kiszemelése. Sajnos, legtöbbször a telek adva van, azon kell építeni, akár jó, akár nem. Ez a helyzet városban, falun, körűi beépített területen, vagy ott, ahol az embert üzlete, munkája helyhez köti Ha lehet, ilyenkor is ipar­ kodjunk a rossz telektől eladás, vagy csere utján megszabadulni. A telekszemle alkalmával megállapíthatjuk a felek tör­ ténetét Salakhányóra, trágyadomb, dög­ tér, árnyékszék, szemét telep helyére, ár­ térre, széles, gödrös, lejtős, vizes, süllyedős leiekre csak végszükség esetén épít-’ kezzünk, mert ez az egészségre veszélyes, költséges, vagy a házat összedőléssel fe­ nyegeti. Fontos, hogy a talajvíz állását és annak a különböző évszakokban való in­ gadozását még a telek megvétele és az építkezés megkezdése előtt megállapítsuk, na mindezeket tisztáztuk és építeni kell, először utat csinálunk a telekhez, azután megkezdjük a telek rendezését. A telket elegyengetjük, a ház helyéről a termő­ földet a telek nem bolygatott sarkában MafjclMÜk pánt*k«n Ml*. Előfizeted ára aafyadávn 2 penfő. PoiUcmMm 28.744 asáss. Apr6hirdatáa«lc: szavaakiat 8 Ulláx. • l«gkb«bb blrdatáa t Paofő. Lapvezér : Köntsey Feraac Salgótarján, 1940 április 20 ujit meg bennünk: az egyetemei euró* pai válság onnét következett be, hogy többet törődtünk egyéni önmagunkkal, mint az egyetemes érdekekkel, hogy elárultuk is megtagadtuk Krisztus igaz­ ságait és magunkban is, másokban is elöltük a nemesebb érzelmeket. Ezen a nehéz tavaszon tehát egyetlen egy köte­ lességünk lehet: bocsássuk a fiatal tava­ szi szelek szárnyára emberies üzenetün­ ket mindenfelé, létükért remegő békés nemzeteknek és vad harcosoknak egy­ aránt; küldjük el gondolatunkat a lö­ vészárkokba is és higyjük, hogy a nagy­ vizek vadhullámain hányódó matrózok­ ban és a szelek fölött keringő gépek pilótáiban sem lakoznak gonosz démo­ nok; emberek ők is, emberek vagyunk mindannyian. Egyszer majd talán ismét eljön az az idő, mikor emberiességben és krisztusi igazságokban mindnyájan egyek lehetünk s addig is egyetlen kötelességünk lehet .* az emberies irziilet gondozása a pusztu­ lás között. S vájjon van-e ebben a ta­ vaszban valakinek is nagyobb szüksége ezekre az emberies és nemes érzelmekre, mint éppen Magyarországnak; egyetlen fegyverünk és bizodalmunk az igazság győzedelme és egy jobb emberi öntudat, mely bekét hoz mindenkinek kivül és belül; és van e békére, uj tavaszra, sza­ bad, természetes érzelmekre nagyobb szüksége valakinek jobban, mint ennek az országnak, mint ennek a népnek, mely annyit és annyiszor hiába várt, biéba epedett uj tavaszok felé ? ... tási átlagaihoz vannak mérve, hogy tehát tulajdonképpen nem a fo­ gyasztás mértékének csökkentésé­ ről, hanem annak csupán rendsze­ resítéséről és legfőképpen a kész­ letekkel való takarékos és előre­ látó gazdálkodásról van gzó, a most bevezetett,, részben a zsírra és cukorra, részben pedig = csak a cukorra vonatkozó jegyrendszer, bizonyára semmiféle kellemetlen­ ségekkel nem fog járni a háztartá­ sok szempontjából. Élünk úgy, amint eddig éltünk, nem fogunk magunktól megvonni semmit, csak azt amit fogyasztunk, előbb ráteszszük a realitás mérlegére. • A telekrendezés után következik az épü­ let megtervezése. Elöljáróban legjobb né­ hány hasonló foglalkozású, családu és va­ gyoni helyzetű ismerős házat töviről he­ gyire vég ^nézni és a gazdát a költsé­ gekről, a ház jó és rossz oldalairól, az építkezés körül szerzett tapasztalatairól részletesen kikérdezni, a házról alapraj­ zot készíteni. Ez nem ördögi mesterség. Csak a helyiségek beosztását, méreteit, ajtók ablakok helyét kell pár kockába foglalva beírni, ahány helység van. Szép­ ség nem fontos. Ezután hasonló kis raj­ zot készítünk a saját tervezendő házunk­ ról, abba pontosan belerajzoljuk az aj­ tók, ablakok és az egyes helyiségekbe szánt összes «berendezési tárgyak, búto­ rok helyét, méreteit Ennek sok előnye van. Először, minden bútor jól el fog férni, másodszor látjuk, hogy mennyi üres hely marad köztük, harmadszor a hurcolkodás sem okoz fejtörést, mindent azonnal a végleges helyére lehet állítani, a vi­ lágosság jól fog esni, ajtók, ablakok jól fognak nyílni. Ezzel a kiss rajzzal elme­ gyünk az építési vállalkozóhoz, aki ab­ ból rögtön megérti, mit akarunk és ho­ gyan ö azután megmondja, hogy a terv­ ben mi helyes, mi lehetetlen és rövid tanácskozás után elkészíti a szakszerű alaprajzot, megmondja a várható költsé- mélyen áron alul lehet értékesíteni és az esetleges lakók, bérlők, unokák még ha­ lála után is átkozzák az építtetőt Kép­ zeljük tehát magunkat egy olyan ember helyzetébe, akinek van annyi pénze, vagy hitele, hogy házat tud építtetni, lássuk, felhalmozzuk, hogy azt az építkezés be- •éget. Ha ezt tudjuk, megrendelhetjük a hogy kezd neki helyezem fejeztével kart létesítésére használhassuk. pontot térvet ét a munkát Terv áa költ- �A MUNKA 2. oldal Kenyérgond. A Duna-Tiaza völgye szántó-vető magyarjának ismét megvan minden oka arra, hogy aggódó, bus szemekkel te* kintsen szét maga körül. A tavaszi ára­ dások országszerte több százezer hold területű kenyértermő földet tettek mező­ gazdasági munkára alkalmatlanná. Egyre nagyobb kérdőjellé rajzolódik ki előttünk évek óta halálos ellenségünk: a kenyér­ gond szörnyű nehézségeinek leküzdése. Kegyetlen probléma ez számunkra és pedig nemcsak a gazda, az őstermelő, hanem mindnyájunk: csonka magyarok számára. A világháború terhes öröksége a kenyérgond rajtunk, mely minden kór­ nál, bacillusnál mélyebben és szivósabban ásta magát bele mindennapi életünkbe. Törjük, zuzzuk, sőt öljük magunkat-.és egymást s mégis a kenyér, amit hajszo­ lunk, csak nem akar több, csak nem tud elég legni. Csak nem tudunk sehogysem eljutni egy valódi aratásig, mely után bátran és nyugodtan nézhetnénk tarkasszemet a tél hidegével, minduntalan fe­ nyegető, vicsorgó gondjaival. i. Bizony nehéz, szomorú élet ez a mienk, amelynek reményei, vágyai hosszú évek óta s talán még igen-igen soká nem tudnak érésbe, termésbe erősödni. Ami­ kor pedig ezt mondjuk, ne gondoljunk egyedül a határra, a kertre, a mezőre, a szántóföldre, — ne nézzük csupán csak azt, amivel a föld, a természet marad adósunk, — mert van itt más is, például a legszebb, legédesebb Ígéretünk, a gyer­ mek, — ami beváltatlan reménye marad nemcsak a szülői szívnek, de a nemzet közéletének, jövőjének is. Ápoljuk ugyanis őket fizikai és lelki verejtékezéssel, végtelen türelemmel, ön­ feláldozással ; kipárnázzuk — persze kép­ zeletben — számukra a jövőt puhára, kényelmesre, kihimezzük, kiszínezzük fé­ nyesre, ragyogóra s azután mikor oda­ érünk, hogy szárnyrabocsássuk, hogy a maguk lábára állítsuk őket, Összedőlnek a légvárák, lefagynak, megsemmisülnek a remények. Tanácstalanokká, remény­ telenekké válunk, nem tudjuk hova, merre indítsuk él őket, mert bezárt kapuk, so­ rompók állják utunkat mindenfelé. Kevés a munka, nincs állás, nincs kenyér s fáj­ dalmas érzéssel kell látnunk, hogy gaz dasági életünk hómezőin még mindig sok a lótó futó, a csalódott, a kétségbeesett eszkimók száma, akik fóka nélkül marad­ tak, valamint a röghöz, a nyomorúság­ hoz kötötteké, kik tehetségük és iparko­ dásuk repülőgépén sehogysem tudnak szárnyra kellni, magasba lendülni... Még mindig sok a magyar föld ségvetés nélkül ne induljunk neki az építkezésnek, mert csúnya meglepetések fognak érni, először az építési engedély miatt, a végén a lakhatási engedéllyel kapcsolatban, közben pedig előre nem látott, súlyos kiadások és az építkezés elhúzódása révén. Ha az építkezés nem sürgős, az építkezés időálló anyagait korábban el­ kezdhetjük gyűjteni, vagy kitermelni. A tavaszi munkák elvégzése után olcsó fu­ var és napszám mellett elkezdhetjük a telekrendezést, útépítést és a rendezett telekre az építőanyagok odaszállitását. Aratás, csépelés után, száraz időben el készítjük az alap-árkokat, az esetleges vízlevezető árkokat, alagcsövezést, majd a falakat felhuzatjuk és a tetőt rátétet­ jük. Lehetőleg sok munkással dolgoztas­ sunk addig, amig hosszú a nap és szá­ raz az idő. így gyorsan halad a munka és sokkal olcsóbb. Télen át az épületet száradni hagyjuk, tavasszal fogunk neki a hátralevő munkának és nyáron költö­ zünk be az uj, száraz, egészséges ház­ ba. így a költség is hosszabb! időre osz­ lik szét és mire a belső munka befejező­ dik, a ház környéke is rendes külsőt fog mutatni, a sok piszoknak, járkálásnak, kapkodásnak, felfordulásnak egyszerre hajótöröttje, éhező, nyomorgó, munkára sóvárgó eszkimója. Úgy érezzük tanács talanságunkban, mintha kevesebb lenne a szív, kevesebb a lélek, kevesebb az érzés, a felfigyelés oda, ahol özvegyek szomorkodnak, ahol árvák sírnak, ahol kezüket kinyújtott emberek állnak, ahol gázcsapokat nyitnak meg, ahonnan revol­ verdörrenés hallatszik, ahol egzisztenciák ingának meg és roppannak össze. Mind­ ezekből a tragédiákból a KENYÉR szó sikolt fel véresen és vádolóan s az élet joga, mely az előbbivel szervesen őszszeforrt. * Magyarnak lenni nemcsak köte­ lesség ezen a földön, de jog is, mely az egyén számára a közösségtől megbecsü­ lést, védelmet s képességeinek, erőinek kifejtéséhez támogatást követel. Bármily nagy szó és hatalom is a pénz, az állam erejét és jövőjét mégsem ez, hanem élő I Toronyban: Eiffel Bútorban: Eichel energiák sokasága, a munkának és cse­ lekvésnek az a százféle variációja teszi, melyben polgárainak egyéni és tömegélete megnyilatkozik Kell, hogy becses, kell, hogy drága legyen tehát előttünk min­ den ember, aki vérben, érzésben hozzánk tartozik s a nemzeti élet asztalának min­ denki számára, aki dolgozni akar és tud, terítve kell lennie. Kenyeret, -kenyeret tehát magyar földre is sokat, hogy min­ denkinek jusson, mindenki jóllakhasson I Akkor bizonyára elhalkul társadalmi éle­ tünk belső csatazaja, több lesz közöttünk a megértés, a szeretet és béke, kevesebb a panama, a méreg, a revolverdörrenés és halálos ölelkezés a Duna hideg vizé­ vel... Több lesz abból, ami jó, hogy helyébe férkőzhessék a rossznak, az irigységnek, gyűlölködésnek és pártosko­ dásnak, amiket — bigyjük el mindnyájan — 90 százalékban sohasem az elvek, a meggyőződések támasztanak köztünk, ha nem a lencse, ami más elölt párolog s a kenyér, ami,sok asztalon vagy nagyon kevés, vagy pedig nincs. Moldoványi János. A visszatért Losonc város nagy -ünnepségre készül. Ez évben lesz ugyanis 350 éves országszerte hires gim­ náziuma, amely 280 évig, mint reformá­ tus kollégium és 70 évig, mint M. kir. áll. gimnázium; a növendékek ezreit bocsá­ totta el, hogy mindenfelé magyar kultú­ rát, magyar élniakarást, magyar hazafiságot hirdessenek. A visszatért Losonc m. város a 350 év alatt sokat szenvedett töröktől, labanc kuructól, orosztól, csehektől. Kétszer tel­ jesen leégett Polgárait pusztította a gyil­ kos ellenség, a ragályos pestis, a nyomor és ínség, de az életbenmaradottak hűek maradtak a szülőföld rögéhez. A romo­ kon minden csapás után uj élet fakadt, 8 mint a mesebeli főnixmadár Losonc né­ pe saját vérével táplálta, munkával ed­ zette, Isten félelmére tanította, embertár­ sainak szeretetére nevelte serdülő gyer­ mekeit Ezért alapították őseink legna­ gyobb bajban, a török hódoltság idejében az ősi Alma Matert, az immár 350 éves gimnáziumot, hogy a magyar kultúrát mentsék s vele együtt bizonyságot tegye­ nek a magyar lelki, erkölcsi és kulturfölényéről, mint a felső Ipoly vidék őrszeme, most északi magyar végvára. A 350 éves losonci gimnázium fenn­ állására, minden losonci polgár, de or­ szágszerte, minden magyar ember büsz­ kén tekinthet vissza. Múltjához 350 év minden magyar öröme, szenvedése, csa- A vízhiány, vagy rossz ivóvíz sok beteg­ ség, költség, bosszúság oka és öreg hiba, ha ez későn derül ki. r A jó kút a talajvizalatti víztartó ré­ tegen át, a második víztartó réteg feletti vizet adja, ez tiszta, hideg, nem fagy be. A kút betongyűrűkből készüljön, legyen zárt, kerekes, zuhatag rendszerű. Ezt könnyű hajtani, a vizet csövön, állandó sugárban adja. Drágá, de feltétlenül meg­ éri, nem szennyeződik, nem dől össze, vize tiszta és egészséges marad. Az építkezés módját építési sza­ bályrendeletek határozzák meg. Ezeket ismerni kell, mert különben a lakhatási engedélyt a hatóság megtagadja és igen költséges átalakításokat rendel el. Fontos tehát a kút, trágyagödör, istálló és egyéb mellékhelyiségek, melléképületek, utak, kamrák, pajta, fészer, megfelelő elhelyelyezése a telken, nemcsak a hatóság, ha­ nem a gazda érdeke miatt is. A kút le­ hetőleg magasabb helyen álljon, onnan a vizet csöveken könnyű szétvezetni a kel­ lő helyre, a kút környéke nem lesz pocsolyás. Az árnyékszék, a trágyadomb a kuttól kellő távolban legyenek, vízmen­ tesen falazva, hogy az értékes trágyalé el ne vesszen és a környezet meg ne fertőződjön. A helyes trágyakezelés a vége szakad. gazda fontos érdeke, trágyatelep építé­ Az építkezés rengeteg víz felhasz­ sét kívánja. Aki teheti, építsen kutat, a nálásával jár, ezért a kútépítési a telek trágyalé számára vízmentes falazással és rendezéssel egyidőben kell megkezdeni. szivattyúval Az árnyékszék pöcegödre ■............................. Salgótarján, 1940 ápr. 20 I ............ . ........................ ........■■■■ ................................. lódása, küzdelme fűződik. Losonc az egy séges nagy Magyarország egy kis darabja és aki Losonc földjére jön, ősi gimnázi­ umának faíai közé lép, Nagy-Magyaror­ szág területén érzi magát. Ezért szeretettel hívunk meg ezúton is minden magyart, különösen Losonc volt, de elvándorolt lakósait, gimnáziumá­ nak egykori növendékeit, hogy zarándo­ koljanak el Kármán József szülővárosába, s ölelkezzenek össze az itt élőkkel és te­ gyenek szent fogadalmat, elődeink példá­ ján indulva az építő, megtartó magyar al­ kotó munkára. z A Losoncon lakó öreg diákok az intézet fennállásának 350 éves emlékün­ nepét azzal vezetik be, hogy május hó 26 án, a hősök napján leleplezik a volt növendékeknek az iskola homlokfalába épített hősi emléktábláját A leleplező be szédet maga vitéz József kir. herceg fogja mondani, körülvéve a magyar Társadalom kiemelkedő nagyjaitól. A rendezőség azt óhajtja, hogy legalább az áll. gimnázium tanulóinak hetven éves évfolyamai mind képviseltessék magukat. Jöjjenek el mind, akik valaha is Losoncon iskolába jártak s tegyenek élő tanúságot arról, hogy a losonci Alma Matertől olyan örökséget kaptak, műveltségüket, amit sem idő, sem távolság el nem pusztíthat , Ezen a szent és ritka találkozón fegj i nak kezet legalább a 70 éves áll. gimnázium erre a célra felhasználható. Ilyen beren­ dezés mellett az arnyékszék tisztítás költ­ ségét, bűzt piszkot nem okoz, az emberi ürülék mint értékes trágya, teljes egé­ szében fejhasználható. A gödör tartalmát erre szolgáló csapos lajtba szivattyúzhat­ juk és a földeken szétfolyatjuk. A házi vízvezeték falun is megoldható, ha a kút­ ba szivattyút szerelünk, a vizet a padlá­ son elhelyezett viztartányba nyomjuk, onnan az csöveken szétvezelhető az istál­ lóba, konyhába, ahová kell. Persze a hasz­ nált viz levezetéséről is kell gondoskodni, éppen úgy, mint az esővíz és talajvíz el­ vezetéséről, mert ezek különben a házat tönkre teszik. A vízlevezető árkot, csö­ vet, csatornát valamilyen folyó vízbe kell vezetni, hogy pocsolyát ne képezhessen. Az építőanyagokról tudni kell, hogy a kő hideg, a tégla drága, a vályog és vert föld a vizet nem állja, kevésbé tartós, idővel megroskad. Vékony fal kő­ ből és földből nem építhető. Á vályog és vert föld épületek víztől való elszige­ telése tehát az egészség és tartósság szempontjából egyaránt fontos. A ned­ vesség a lakások leggyakoribb és később igen nehezen helyrehozható - hibája. A nedves lakás levegője dohos, a bútoro­ kat, cipőt, ruhát tönkreteszi, a benne la­ kókat a csuzos betegségekre, meghűlésre, tüdövészre hajlaipositja. A lakás vízszi­ getelése. elsősorban alápincézéssel törté­ nik. Sajnos, a pinceboltozát drága. Ha az alap köböl épül és azt cementhabarcsba ■ ......... "Boldog Otthon" ■"■■■ 26 ezer növendékének életben maradt tagjai. Alkossák meg a losonci öreg diá­ kok szövetségét és a nyert szellemi kin­ cseikből adjanak vissza néhány fillért sze­ gény, tudományéhes, apró diákok /okta­ tásának megkönnyítésére. A rendezőség minden volt losonci diákot tárt karral vár május 26 -ára. Elszállásolásról az intézel igazgatójánál tett előzetes bejelentésre gondoskodunk. Május 25 én este nagy ismerkedési estet tartunk. Május 26 án ped'g bálaadó istentisztelet után a hős diákok emléktábláját leplezzük le, - dél­ ben pedig közebéd lesz. Regéljük, de el is várjuk, hogy az Alma Mater kibo­ csátott fiai — öregek és fiatalok — elég nagy számban el fognak jönni Losoncra, a nagy seregszemlére. Erre mindenkit szeretettel meghívunk I Szükség van min­ denkire, hogy kicsiben is építsük a ma­ gyar jövőt munkával, ha kell vért izza­ dó önfeláldozással. Legnagyobb kincsünk: a magyar kultúra, a magyar nyelv, a magyar lélek, a magyar érzés, hitünk a magyar jövőben. Ha ez elpusztulna, lehet pénzűnk, fegyverünk garmadával, megszűnnénk magyarok lenni. Magyarok ! Volt losonci öreg diá-. kok ! El ne feledjétek, hogy a nemesség köteletez. Gyertek el mindnyájan, akinek valaha valami köze volt a losonci gimná­ ziumhoz, május 26 ára a nagy sereg­ szemlére, a történelmi múltú középiskola örömnapjára, hősi halált halt diákjainak emléktáblájának . leleplezési ünnepére, akik ez iskola falai közül indultak ki az élet és a balbatatlantág útjára. Volt losonci diákok, mutassátok még magatokat, hogy lássuk kik vagytok s mi lett az iskola által plántált mustármagból. Májas 26. án adjunk találkozót az Alma Mater 350 éves emlékünnepén! A rendező bizottság. A Szent Erzsébet Nőegylet életében szorgosan készülnek az évi közgyűlésre, melyet májas hó 5-én terveznek megtartani, méltó keretek között. rakják, rendesen vízálló. De ha a kő vizszivó, azon kátránypapir vízszigetelés* nem segít. A papír ugyanis, hamarosan elázik és a nedvesség átüt rajta. Csak elég vastag kátrány-rétegnek van értelme. Ahol az alap is földből épül, ott a ház körüli vizlevezetésről körülárkolással és alagcsövezéssel kell gondoskodni, a kellő lejtés biztosításával. Szélesen kiugró eresz és ereszcsatorna egyidejű alkalmazásával. Enélkül az eső veri a falat és a lecsurgó víz a fal tövében gyűl össze, azt beásztatia, a vakolat leválik, a lakás nedves lesz. Ha csak egy szoba alápincézésére telik, az a hálószoba legyen, mert fél életünket abban töltjük el és a beteget ott ápoljuk, a meghűlés veszélye ott a legnagyobb. Alápincézetlen szobák föld­ jét legalább 40 cm. vastagon ki kell bor dani és tiszta homokkal, vagy kiégett ka­ zánsalakkal, téglaporral pótolni. Enélkül a talaj rossz levegője, nedvessége a szoba­ levegőt is megrontja, a deszkapadlót gyorsan tönkreteszi. Á földes padló az egészség legnagyobb veszedelme, mert fertőzése szennyeződése elkerülhetetlen. Tapasztása egészségtelen, a szobalevegőt feltétlenül megrontja, tisztán nem tartha­ tó, nem fertőtleníthető, vagy poros, vagy nedves. A földes padló a fertőző betegsé­ gek legfontosabb tényezője főleg a tüdő­ vész terjed általa. Ha csak egy szoba padlózására telik, az a hálószoba legyen. (IL réti köv.) �3 oldal Salgótarján, 1940 ápr. 20 Hírek éskülönfélék Rendszerek és módszerek. ügyészét az Orsz. Szövetség elnökség fogja kinevezni, illetve felkérni. Cserké­ szeink, akik a múltban számtalanszor ad ták tanujelét annak, hogy az emberebb emberré, a magyarabb magyarrá való válás mesgyénjén céltudatosan törnek előre, hogy kiépítsék a növekvő magyar­ jövő uj lelki világát; a vármegyei cser készszerv keretében tömörebb sorokban fognak haladni ezen a mesgyén, hogy azt szélesebb úttá tapossák ki, A cser készfiuk aikán ott zeng a nóta „Ha Isten a pajzsunk, jellem a kardunk, győznünk kell lH Itt említjük meg, hogy a IX. Cser készkerület junius * 9-én Salgótarjánban tartja meg kerületi vándor-tiszligyülését, amely alkalommal a vármegyei cserkész csapatok felett szemlét is ta.rt Bányamozgók hire. A baglyas aljai és palfaiva^ bányamozgók április hó 21.-én, vasárnap Miksa, volt mexikói csá szár tragédiájának mindenütt óriási sikert aratott filmjét: JUAREZ (Viva Mexikó) t lógják bemutatni. A korhű jelmezekben Paul Muni, Bette Davis és Brian Aberne a film főszereplői, mely megható jelene­ tekben és gyönyörű felvételekkel rendel­ kezik. Kiegészítésül: Magyar és Fox vílághiradók a legfrissebb hadiesemények szemléltetésével. Előadások mindkét he­ lyen a szokott időben. ókok. Megcsókoltam az első imakönyvem Áhítatot lehelt rá gyermeki ajkam, Alig voltam még akkor tíz esztendős, És fehér matrózruha volt rajtam. Jó ideje már, hogy egyébről sem lehet hallani, mint újabb és újabb táp lálkozási reformokról. Soha annyit nem Megcsókoltam jó Anyámnak kezét, beszéltek az emberek a táplálkozás min­ Ki fehér kalácsom szelte vele, denféle rendszereiről és módszereiről, S ki úgy szeretett, hogy szeretetével mint manapság, nyerskosztról, vegetáriá Csordultig lett tőle a szivem tele I ‘ nus életmódról, ilyen és olyan életrend ről és már nem is meglepő, hogy az em Megcsókoltam azt a piros rózsát, bér egy cyprusi fiatalemberről olvashat Amit egy leánytól kaptam egyszer egy még ma is az újságban, aki évek óta [bálon, füvet eszik és ettől makkegészséges. Azt hittem ő lesz az első és utolsó, Kissé gyanús az egészséges táplálkozás­ Pedig nem az lett,...' hanem csak egy nak és egészséges életrendnek ez az iz­ e [álom I gatott kutatása, mert régi igazság, hogy az ember csak akkor gondol az egészsé­ Megcsókoltam Feleségem arcát, gére, amikor beteg. Két szép szemét,... illatos haját, Valamikor mindez nem volt prob Szivem csókolta ilyenkor szivébe, Éltemnek minden örömét... baját. léma, az emberek azt ették, ami jólesett Borzalma** szerencsétlenség. nekik, nem s^kat tépelődtek azon, ártal­ Az egész város közönsége annak a vé­ mas vagy nem ártalmas és mégis, vagy Megcsókoltam egy szemfedelet is, res szerencsétlenségnek a hatása alatt tán épp ezért, egészségesebbek voltak, Mi áldott jó Apám két szemét takarta, állt, mely Somoskőújfaluban a vasúti ál­ mint mi vagyunk. A hiba azt hiszem olt Ez volt életem iegkeserübb csókja, lomáson történt f. hó 10-én délelőtt fél van, hogy túlsókat foglalkozunk az Ajkam ezt a csókot soha nem akarta I 11 órakor. Takács Jánosné 29 éves aszegészségünkkel és tulkeveset teszünk szony a karján ülő 18 hónapos fiacská­ érte. Inkább elméleteken lovagolunk, ahe­ Megcsókoltam a felhőket is, lyett, hogy az élet és egészség ősi, ter­ A csillagokat,. .. a holdat,... a napot, jával egy álló vasúti kocsisor alatt akart mészetes törvényeit követnők. Hiszen Amit szerettem,... s aki csak szeretett, átbújni, miközben az üres kocsisort egy mozdony meglökte * és az anyát és gyer­ igaz, ezekben a táplálkozási és életrendi Az Tőlem ... mindég csókot kapott mekét elgázolta, kezüket, lábukat levágta. kérdésekben is mindenki a saját hite sze­ Visnovszky László. ^BERGER IRÉN. A borzalmasan sérülteket bekötözés után rint boldogul, aki a nyerskosztban keresi a helybeli acélgyári kórházba szállították, az egészséget, az épp úgy megtalálhatja A kővekről, mik szivünkről leesnek ahol másnap a kisgyermek; 15-én pedig benne, mint az, aki a husevésre esküszik, Építeni tán egy kunyhót se lehet. A régi tízpengős bankjegyek az édesanya halt meg, akit 17-én a tör­ de végeredményében nem módszerekből De elegendő volna palotának december 31-éig maradnak forga­ vényszék felbon^oltatott A szerencsétle­ és rendszerekből épül fel az élet és Az a kő, mellyel minket megdobálnak. lomban. A Magyar Nemzeti Bank az nül járt asszony férje a Hirschgyárban egészség, hanem mindenkinek a maga 1929 február elsejei kelettel ellátott 10 dolgozik. A szerencsétlenséget az apa is testi és lelki követelményei mutatják meg A kukacnak, amit kirág, azt az utat, amelyen bizonyos életrend­ pengős címletű bankjegyek bevonására végignézte, aki kis családja előtt haladt, Az alma az egész világ. hez és egészséges egyensúlyhoz eljuthat. kitűzött időtartamot a kormány hozzájá­ amikor azokat a vasúti kocsi elgázolta. Ki hát egy almát berágott, AZagyvapálfalvai Evangélikus A baj azonban éppen az, hogy hiába rulásával 1940, december 31-éig meg * Fóliái egv egész világot. halljuk testünknek és lelkűnknek ezt az hosszabitotta. Ennélfogva a Nemzeti Nöagylet április 13-án bensőséges tea­ intő, irányitó és követelő szavát, nem Bank főintézete és fiókintézetei e bank­ estélyt rendezett az árvízkárosultak ja­ A versbe legyen gondolat, akarjuk, vagy nem tudjuk megfogadni. jegyeket ugyancsak 1940, december 31- vára is, amelynek anyagi eredményét a Mint a mezőben rozs van, Az életrend — sajnos — háttérbe eig fizetéskepen, vagy kicserélés végett következő adományok támogatták : özv. S jegyen még benne hangulat, Pantyik Arpádné 4 P, özv. Pock Jenőné, szorult a napirend, a munkarend mögött, elfogadjak. Ez után az időpont után az Mint pipacsok a rozsban. id. Jenőffy Zoltán, id. Jenőffy Zoltánná a megélhetés kényszere erősebb, mint az említett bankjegyeket a Nemzeti Bank 2—2 P, Balog Pál, Kassai Rezső, Gregus élet és egészség kényszere. Másrészt intézetei már csak kicserélés végett fo­ Jánosné 1’50—1 A kis vers sem kicsiny dolog *50 P, Egres Andor, azonban túlságosan kényelmesek is va gadják el. 1940. december 31 ével a Kamarás Zoltán, Darvas Miklós, Markosi Ha éle van és benne szív dobog. , gyünk, szokásaink rabjai és igazán csak Ez ésszel csak annak nem érhető fel, Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a György, Hán György, Bauer Géza, Moj• a menthetőt akarjuk menteni önkéntele­ fentemlitett bankjegyekre vonatkozólag zes -József 1—1 P, ezenkívül számos Aki a verset méri rőffel. . nül is, amikor az élet és egészség annyi megszűnik. ezen aluli adomány. — Süteményadomá­ más egyszerű szabálya helyett táplálkoFonalgyár Rimaszombaton. A nyozással segítettek: id. Jenőffy Zoltánná, ■ zási problémákon törjük a fejűnket. Bi- Minden ember lelke mélyén rejtőzi egy [nóta, Soproni Pamutipar R. T. az iparügyi mi- Győry Ica, Markovics Gusztáváé, Kon­ j zonyos, hogy ennek is megvan a maga ' értelme, de egészségesen enni még nem Mit elfojtott, amikor azt elmondhatta nísztériámmal folytatott tárgyalásai ered- dorost Alajosné, Donovál Gyuláné, Agócs jelent annyit, mini egészségesen élni. . [volna. ményeképen Rimaszombaton uj gyárüze­ Dezsőné, Szentesi Pálné, Oravecz Anmet létesít. A Felvidék számára kívána­ talné. Minden támogatásért ezúton is —y—n. tos gyáralapitások céljára a kormány na- köszönetét mond az Elnökség. Nem múlik el semmi, ami vau, ami él, Csak alakot, helyet és hivatást cserél gyobbmérvü állami kedvezményt biztositj Esküvő. Zsebe Irén Piroska oki. A gyártelep egyelőre 600 munkást fog­ tanítónő és Hatvány Géza oki. gyógy­ A rágalom a csirkefogó szájából is hitelre lalkoztat és az alkalmas gyárépület már szerész ápr. 21 én déli fél 1 órakor tart­ [talál, rendelkezésre áll. A hatósági bejárások ják esküvőjüket a salgótarjáni déli plébá­ A dicséret a becsületes ember szájából után megkezdik a pamutipari gépek szál­ nia templomban. [is kételkedést szül. lítását. Városi közgyűlés. F. hó 16 án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tar­ Végh- nyomda tott a város képviselőtestülete, a követ­ Saigótarjá n._______ _____ _• kező tárgysorozattal. 1. Bejelentések. — .2. A városi kioszk és uszoda bérbeadása. 'A város tulajdonát képező vendéglő, ‘uszoda, korcsolya- és tenniszpályát Ponyi Szakkörökben köztudomású dolog, a hatóságok elé: a város belterületén Dezső - helybeli vendéglősnek, mint legbogy a bazaltkövületü vidéken általában fúrt mélykutak is, mintegy 300 méter Megvettem Fleischer Kálmán cég . többet ígérőnek évi 2000 P bérösszegért adta bérbe a képviselőtestület — 3. Vá-_ kevés a viz, vagyis inkább kevesebb, mélységből egérnek elegendő és a bakte- Pilinyi üzletét. Hitelezők igényükeket 8 rosi mezőőri dijak megállapítása. A kép­ mint másutt. Már pedig a mi városnak orológia szerint kifogástalan vizet a köz nap alatt jelentsék be a vevőnél Andó Zoltánnál Piliny. Nógrád vm. viselőtestület a városi mezőőr részére ilyen területen fekszik s a Karancs, So­ célokra. *.évi 960 P dijat állapított meg. — 4. II- moskő, Salgó, Pécskő, Baglyaskő stb. Az alapvető megállapítások s a szak­ Piliny, 1940. IV. 14. mind a bazalt jelenlétét igazolják. De értők véleményeinek meghallgatása után -etőségi ügyek. Tisztelettel nálunk nemcsak az a baj, hogy kevés a Andó Zoltán. Vármegyei cserkészszerv. A viz, hanem az is, hogy kemény és, most már a kivitelezési munkálatok vég rebajtásának kérdéseivel foglalkozik vá­ IX Cserkészkerület elnöksége, még ja­ *E rovatban közőltekért felelősséget nem ivásra csak korlátolt mértékben alkalmas. rosunk vezetősége. Eljutottunk oda is, nuár hó folyama alatt Salgótarjánban Hozzájárul ebez még az is, hogy a szűk hogy a vízvezeték létesítése áll városunk vállal a Szerk. megtartott tisztigyülésén, életre hívta a völgyek a lakosság települését összeszoNógrád megyei cserkészszervet. Ez a ritották s igy nemcsak a kutak vize, de ügyintézésének homlokterében. A pol­ cserkészszerv lesz hivatva arra, hogy a az egyéb felszíni vizek is könnyen fertő­ gármester vezetésével nap-nap után foly­ vármegye területén működő, vagy mű­ ződhetnek és typhus, vagy más járványok nak a szerény tanácskozások, mint le­ hetne a jó, a bő mennyiségű vizet a leg­ ködni kívánó csapatok munkáját, a Cser­ terjesztőivé válhatnak. szegényebb polgáron kezdve az ellátást, készszövetség alapszabályai és utasításai A közegészségügyi téren szerzett mindenki részére úgy biztosítani, hogy szerint támogassa, irányítsa és ellenőrizze. A Cserkészszövetség Orsz. Intéző Bizott­ tapasztalatok arra indították a város ve­ az amúgy is súlyos gazdasági és pénz­ sága március 3Q-án a vármegyei cser- zetőségét, hogy' a lakosság érdekében ügyi helyzetben a lehető legkevésbé le­ készszerv megválasztott tisztikarát állásá- minden lehetőt megtegyen oly irányban, gyen a polgárság megterhelve. El kell készülnünk reá, hogy a víz­ •ban megerősítette, a salgótarjáni cserkész­ hogy első sorban a házi vízszükséglet titkárság beolvasztásával a vármegyei céljaira jó és egészséges ivóvíz álljon vezeték és a vele kapcsolatos szennyvíz­ szervnek a működési engedélyt megadta rendelkezésre, ezt követőied pedig egyéb csatornázás igen tekintélyes befektetést A Nógrád megyei cserkészszerv fővéd­ köztisztasági, tűzrendészet! célokra, majd igényel, azonban a jó egészség, a fertő­ nöke : dr. Baross József főispán, védnöke: vendéglők, szállodák, kiskereskedelmi és zésmentes viz mindennél többet ér. neógrádi Horváth Sándor alispán, elnöke: kézműipari, később nagyobb üzemi cé­ Nyugodtak lehetünk, hogy az ügy nem ismer többé * Korompty Lajos bányaügyi főtanácsos, lokra és más alkalmi pld. építkezési cé intézése biztos kezekkel és megfontoltan lókra is megfelelő víz álljon rendelke ­ ügyvezető elnöke: k. Kraft Aladár, főtit­ halad a megvalósítás felé, mert érdeklő­ kára : Sümegi Emil, vezetőtisztje: Rőder zésre. déseink során máris megállapítottuk, hogy Alfréd lett. A tb. elnökök sorába pedig: Ez irányban a víznek felkutatása, a városatyák oly javaslatokat fognak Vannay Béla, dr. Förster Kálmán, dr. már régebben megkezdődött s a várostól megismerni, amelyek a közérdekeltséget Koltay Ernő, dr. Mattyasovszky Kamii, északra eső területeken folytak próbafú­ minden tekintetben biztosítják és szolgál­ és dr. Sztojkovíts Józsefet iktatta be. A rások, majd újabban a Vízválasztó kör­ ják. A fejleményekről olvasóinkat még MORZSÁK. Jő házból~ való fiút " nyomdászfanulónak felveszek. A vízvezetékről. * Nyilttér. üde és vidám í vm, ellenőrző thztet éi a vm, szerv, nyékén • ami szintén jő eredményt tárt lájékoatatni fogjuk. �SP O RT A technika befolyása a harcászatra. Az 1914—18 as világháború elején a küzdő felek, védőállások megtámadása alkalmából, védővonalak elfoglalásáért harcoltak. A védő minél több puskát ki* vánt a küzdelembe vetni, hogy elhárító füzével az ellenfelet támadásában fel* morzsolja és azt az állás elfoglalásában megakadályozza. Az akkori tűzfegyverek­ nek, puskáknak, géppuskáknak elhárító ereje is nagy volt; a világháború folya­ mán pedig az önműködő fegyverek elsza­ porodása révén hatásuk csak növekedett A támadónak minden igyekezete odairányult, hogy a védővonalban lévő ellenfe­ let tüzérségével olyannyira megdolgozza, hogy veszteségeit lehetőleg minél kisebb mértékűre csökkentse s ezáltal a rohamot minél több szuronnyal hajtassa végre. A támadó tüzérségének hatása, különös­ képpen megerősödése folytán, egyre nö­ vekedett Tüzének eredményessége lövés­ szaki fejlődése miatt annál inkább vált egyszerűvé, miután a célmegjelölési és hatásmegfigyelési viszonyai a védőállás vonalára vonatkoztatva egyszerű felada­ tot képeztek. Ezzel a technikai fejlődés­ sel a védelem harcászata uj helyzet elé került. Számolnia kellett azzal, hogy aZ ellenfél tüzérségi tömeghatásával szemben egy vonalban döntésért nem harcolhat. Az egyvonalas védőállás gondolatát fel­ adta tehát és több egymás mögött fekvő védelmi állásban kereste üdvét. Ezek ter­ mészetesen egymás mögött csak oly tá­ volságra lehettek, hogy még egységes harccselekmény végrehajtását szolgálhat­ ták. A második állásban elhelyezett tar­ talékok már nemcsak a védelem erejének épségbentartását szolgálták, hanem az el­ lenséges betörés helyi elreteszelésének és ellentámadások végrehajtásának alapjai ként is hasznosithatók voltak. A tüzgépek nagymérvű elszaporodása és fejlő­ dése tehát nagyban hozzájárult a világ­ háborús védelem harceljárásának átala­ kulásához, miáltal az egyre merevebb jelleget öltött Az arcvonalak, a hádviselő államok erőfeszítései révén szabad szárnyakkal nem rendelkezvén, megmerevedtek.' így a gyors döntést hozó lendületes átkaro­ lások helyét áttörő csaták foglalták el. Az áttörő csata sikere harcászati szem­ Tavaszi napsütés az arcot szeplőssé teszi Szeplőt, májfoltot szüntet: Bubi szeplőkrém Az arcbőrt fehérré, simává teszi: Bubi arccrém Az arcbőrt tisztítja: Bubi szappan Pattanást szüntet, zsírtalanít: Bubi arcszesz Az arcbőrt megvédi a változó időjárástól: Bubi púder Kapható: Salgótarján, 1940 ápr. 20 A MUNKA 4. oldal .. SZŰCS . RÓBERT gyógyszertárában, Salgótarján Az árvízkárosultak részére adakoztak s (II. közi.) 3 P-t Bartha Ta­ pontoktól függött A siker érdekében te­ hát a támadó fegyvereknek újabb hatal­ mas fejlődése következett be, igy kerül­ tek alkalmazásba az aknavetők, a gránát­ vetők, a lángszórók, a kézigránátok és a harckocsik, amelyek mind a támadás len­ dületét voltak hivatva szolgálni. A védő fegyverkezésben megnyilvánuló erőlkö­ désén felül, ismét uj harceljáráshoz for­ dult. A reánehezedő tüzérségi tömegtüz védővonalait szétmorzsolta, a réseken át beözönlő támadó gyalogság és gyorsan mozgó erők könnyen hadászati sikerek­ hez juthattak volna, ha védőrendszerét mélységbe nem tagozza. Vonalak védelme helyett tehát te­ rületek védelméhez folyamodott. Eikö vetkezett a fészek harcászat időszaka. Ez a nagy rugalmasságot megengedő harc­ eljárás a támadót váratlan meglepetések elé állította. Egy-egy jól elrejtett és olda­ lozásra beállított géppuskafészek kieme­ lése a támadó eljárást lassította. A rákö­ vetkező és kis egységekkel végrehajtott ellenlÖkemek pedig a támadót nemcsak, hogy óvatosabb harceljárásra késztették, hanem rendszerint úgy megtépázták, hogy a harcászati sikernek hadászati jelentő­ ségre való emeléséhez már nem volt ereje. Ezáltal a védelem tehát részint időt nyert hadműveleti tartalékok készen létbe helyezésére, részint az ellenséget annyira megtépázta, hogy nagyobbszabásu ellentámadásaival védelmi övéből könnyen kivethette. A támadó kénytelen volt támadását is mélységben tagozni, hacsak nem akarta, hogy lendülete a tüzelőkészités módsze­ rességeivel veszendőbe menjen. Ujabbán a mindegyre jobban térhóditó légierők, a támadó gyalogság har­ cát közvetlen támadásaikkal támogathat­ ják, mind a védelemnek, mind pedig a támadásnak méginkább elaprózó jellegű átalakulását parancsolván. A védelem és támadás technikai harceszközeinek fejlődése napjainkig egyre tart. Ez a harcászatra is ráütötte a kény­ szerű fejlődésnek bélyegét Versengésük erősen megnöveli a kiképzésnek harcel­ járási és technikai ismeretek megadásá­ ban jelentkező feladatait, de a harcászati vezetést is egyre nehezebb helyzet elé állítja. SBTC—Perecesi TK 3:0 (0:0) SBTC pálya. • 1000 néző. SBTC: Géci — Budai, Tímár — Kiss, Takács IV, Mátrai — Balázs, Jákfalvi, Jenőfi, Lackó Baranyi. PTK: Lux — Nádas, Monostori— Bokros. Halmos, Futó 1. — Jávor, Polcz, Pápp,« Várhegyi, Turbéki III. A játékvezető közel 2 m. magas és ezért kifutáskor nagy tapsot kap. Lanyhán indul a játék. Balázs a 3percben a kapufát találja el. Pereces lel­ kesén küzd és SBTC semmit sem mutat Mezőnyjáték alakul ki s ez sokszor toló­ dik az SBTC térfelére, de az SBTC ki­ törései a veszélyesebbek. A II. percben Balázs Jenöfibez, az Lackóhoz játszik, aki fejjel küld a kapura, de Lux ment. Majd Budai gáncsolja Polczot a 16 os sarkán, de Várhegyi fölé rúgja a büntetőt. Most 15 percig határozottan szőrit a Pereces. Turbéki lő nagyot, Géci vetődve ment A 27. percben Futó alacsonyan fejel épp, mikor JákfeJvi lába nyúl a labdáért, s a fején felreped a bőr, 10 percre kiáll. 5 perc múlva Balázs beadását Jenőfi a kapusba fejeli. A 40. percben Jávor be­ adását Papp üresbe kapja, de az 5 ről, Bíró: Ipolyi. biztos helyzetből fölérug. A II. félidőben mezőnyben magára talál az SBTC s 45 percen át szüntelen súlyos fölényben játszik, csak a góllővés nem sikerül. 5 perc alatt már 5 lövés zug a PTK kapuja felé, a 7. percben Balázs Jenőfinek, az Lackónak ad, aki a 16 ról félmagas bombát küld a hálóba. 1:0, 2 perc múlva Balázs beadásából Jákfalvi lő, lövése a kapufa belső éléről a hálóba pat­ tan. 2:0. A 17 percben Jenőfi cselezi ki a védelmet, a kapus fölött átemel, de Bokros a gólvonalról ment. Lövés, lövés után zug most a perecesi kapu felé. A 33. percben Baranyi Jenőfihez játszik, akit bár a kapu előtt megakasztanak a bekkek, mégis e hálóba kotor. 3:0. Végig az SBTC marad támadásban. Unalmas, látványtalan, gyenge mér­ kőzés volt. Az SBTC nem tudta kihasz­ nálni II. félidei nagy fölényét, az L féli­ dőben egyenesen megzavarodva játszott Jók : Takács IV., Lackó, Mátrai, Ba­ lázs, a perecesiek közül Futó ILux, Monostori, Turbéki III. Szögletarány: 3:1. DiMAVAG—SSE 8:0 (2:0) SBTCÜ-SFC 6:1 (3:0) A SSE Diósgyőrben váratlanul ha­ talmas gólarányu vereséget szenvedett s Vezette : Kovács. ha ismerjük is a SSE jelenlegi játéktudá­ ÉLASZ bajnokság. Az Ü végig fölényben játszott s sát, akkor is meglepődve állunk i<yen könnyen győzött az egész alacsony szín­ gólözön előtt, s nem sok mentségül szol­ vonalon játszó salgóiak ellen. gál az sem, hogy a DiMÁVAG adta Góllövők: Csuperda (3) Selmeci, a 8 gólt. Bognár, Nyerges, ill. Jelbesti. A POLLO MOZG ----- = SALGÓTARJÁN. =—- Ó Salgótarján m. v. polgármesteri hivatalától. 5298/1940. ' Az országgyűlési képviselő választót névjegyzékek 1940. évi kiigazítása. 1940 április 20 án szombaton d.u. 5, 7,9, 21-én vasárnap d. u 1, 3, 5, 7, és 9, Közhírré teszem, hogy az 1940. évre 22 é n h é t f ő n d. u. 5, 7, és 9 órakor, érvényes országgyűlési képviselőválasztók 3NAPIGI; Csanády Miklós, Szombathy Zoltánné, Kertész Mihály technicolor bravurfilmje névjegyzéke az újonnan felvettek és ki­ Erlich Józsefné, Pelonszky Lászlóné, Tá hagyottak jegyzékével együttesen f. évi bory Géza, Mayer Vilmosné, Kovács április 15-től április 30 ig reggel 8 órától Gyula. 1*50—150 P t Hettich Péter, Bér déli 12 óráig a városházán (I. em. 6. ajtó) kovics Izidor, Friedmann N., Véber Ár­ Fősz.: Errol Flynn, Odvia de Havilland, közszemlére lesz kitéve, mely idő alatt min, Vidder Gyula, Réty Józsefné, N. N , Anny Sheridan és Alan Hale. azt bárki lemásolhatja. Ferenc N., Kovács Nándor, Bányikné, A névjegyzék-tervezet egy példánya Kiég.: Magyar hiradó I Holly Lujza, Lővy Rezső, Patay L. 1 20 ugyanezen idő alatt a salgótarjáni kir. já­ —1'20 P-t Hoffman Aladár, Füst János, rásbíróságnál is megtekinthető és arról a özv, Horecky Gyuláné. 110 P-t Omi- 1940 április 24 én szerdán este 6 és 8, megállapított dijak előzetes lefizetése elle­ lyák Károlyné. 1—1 P-t N. N., írom N, április hó 25 én csütörtökön 6, 8 órakor. nében teljes vagy részleges másolat kér­ Hollesch, Gáspár Mihály, Benkő Örökö­ hető. sek, Jobbágyi Lajos, Schvcitzer, PálmoA névjegyzék-tervezet ellen a köz­ nostori Piroska, Körösi Sándor, Tóth szemlére tétel ideje alatt felszólalással le­ Béla, Keszler Mátyás, Jancsik Ferenc, (Keleten a helyzet változatlan.) het élni Nógrád vármegye központi vá­ dr. Tóth Józsefné, Zelenik Pál, N. N., Fősz.: Erich von Stroheim, Charles Vanel. lasztmányához. A névjegyzék-tervezetbe Farkas Istvánné, Szentpétery Istvánná, Kiég.: Fox hiradó I történt jogosulatlan felvétel miatt bárme­ Spitz Imre, Gáspár Vilmos, Kovács Julia, lyik választó, a kihagyás miatt azonban N. N., Scbujer József, Véber, Ellner N., csak maga az érdekelt szólalhat * fel. A Hoffmann Árminné, Horváth Lajos, Gi­ felszólalást élőszóval, vagy írásban nálam zella virágszalon, Kohn Gyuláné, Tóth kell előterjeszteni és azt a felszólaló in­ Gyula, Magyar Gyula, Lővinger N., Jandokolni tartozik és felszólalásához tarto­ csovics Károly, Luby Gézáné, dr. Erdődy zik mellékelni, illetőleg bemutatni a fel­ Kálmán, Tóth Barnabás, Mayercsik Jó­ szólalásában előadottak igazolására alkal­ zsefné, Oláh Géza, özv. Kupcsok Jánosné, mas okirati bizonyítékait. Peterboch Józsefné. Polk Ferenc, Őrlik Salgótarján, 1940. április 9. Gyula, Bohurát István, Bolyky József, Dr. Forster Kálmán, a. Annak a példátlan népszerűségnek, Müller István, Scbvarc Lajosné, Jankopolgármester.. vics József, Garami János, Berkovics amellyel a Pengős Regény az olvasókö­ Henrik, Lővy Gyula, N. N., Fehér Géza, zönséget meghódította, az a ütka, hogy Guttmann Sándor, Kékkői Lorántné, Se- minden kötete vonzó, ötletes és mindeidner Ignác, Kovács Sándor, Kovács Lajos, nekfelett érdekfeszitő. Ezt bizonyítja a Fischer Zoltán, Szőke Pál, Braun Manó, most megjelent Pengős is: Zane Grey A Salgótarjáni Takarékpénztár ké­ Halmos N., Drengács V., Végh János, „Harcos karavánok** című regénye az zizálog-üzlet-tulajdonos közhírré teszi, Szekeres, Darvas Zoltán, dr. Brunovszky, egyik, amelyben két fiatal szív a Vad­ hogy mindazon zálogtárgyak, medrek zá­ Varsányi Jánosné, Hölczer Józsefné, N. N., nyugat csodavilágában vívja a sorssal ne­ Csikány István, özv. Csikányné, Földi héz harcát a boldogságérti A másik Pen­ logház üzletében elzálogosítva lettek és János, Hidasi Géza, Nerhaft András, Do­ gősben! „Az áruló kör**-ben E. S. Gard­ amelyek kiváltási batárideje 1940. évi man P., Kovács Sándor, Imris Ernő, Ke­ ner feszíti a forrpontig érdeklődésünket március hó 15-én lejárt és az árverés lemen János, ifj. Vildner Ödönné, Fodor mesteri deteklivregényével. De pompás napjáig sem kiváltva, sem megújítva nem Samu, Szegedi József, Vágó Péter, Telek élvezetet Ígér a két legújabb Félpengös lesznek, 1940. évi április hó 30-án József, Neuhold Ané, N. N., Szabó Illésné, Regény is: J M. Walsh: „A Fekete Á r • d.u. 3 órakor, szükség esetén folytatólag Bartos Tamás, Molnár Imre, Gescbeit nyék** «és F. W. Hilton könyve „A Zsálya­ (940. évi május hó 1-én dLu. 3 óra­ József, Hollesch, dr. Steiner, Selley Fe- lovag**, amely csupa kaland és megejtő kor kezdődő nyilvános árverésen a zá­ logház üzlethelyiségében el fognak adatni. rencné, dr. Bellák, N. N., Pénzes Zoltán, költészet özv. Patay Istvánné, Kindl Gyula, Mayer és Ungár, N. N., Kretcsh Barali Lajos, Hiszek egy hímben, Hegedűs Gyula, Holló Lajosné. Fentie­ HIRDESSEN „A MUNKA" Hitiek egy Harában, más. 2’50 P-t Cserven Sándor, Sonnens* chein Károlyné, Szauer Andor. 2—2 P-t M. Nagy Lajos, N. N., Bottos Tibor, Szabó Pál, Végh Kálmán, dr. Paszternák Sándor, Zsebe Antal, Vinhart István, dr. Schwabach László, N. N., Simon Alajosné, Friedler Samu, Balogh Pál, Rőmer Jenő, Römer Zoltán, N. N., Biheller Testvérek, Friedmann Jenő, Miskei Ferenc, Jancsik Béla, Hoffmann Emil, Glattstein Ignác, özv. Friedrich Gyuláné, özv. Ratkovszky Pálné, Csen esik János, Pogács István, özv. Krajcsovics Lajosné, Cserháti László, Szmolka Mihályné, dr. Lusztig Miklós, dr. Spielberger Zoltán, N. N., Dombi Andorné, dr. Friedmann Ármin, Keller Sándor, Nagy Antal, Fehér Géza, Ruszti Béla, Caomor Mátyás, Krajcsovics Gyula, B. Kovács Károly, Molnár József, Patay Lajos, Mihályi Antal, Táncos István, Kreho Ferenc, Olay Gyuláné, dr. Olay Andorné, dr. Széchényi Lászlóné, Nagy Ferenc, ken kívül sokan adakoztak még 1 P-n Nagy Dezső, Gerberné, Tílger Károlyné, aluli összegeket. Nyomatott i .A MUNKA. nyomdában, Salgótarján Hirdetmény. A HOLNAP HŐSEI A KÍNAI EXPRESS Az április havi Pengős Regények ismertetése. A népszerűség titka k. Árverési hirdemény. Politikai hetilapban! I mnaMHaMBaanaMaMMamm Hittek egy isteni örfíi igazságban, Hiszek Magyarvrstág feltámadásában Nyptndatuhidonoe i Végh Káhnta � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940_04_20.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1940_04_20.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1940-04-20 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 18. évfolyam 17. szám (1940. április 20.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom