https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b042e1ae5ad4f1e6db3256e4563a145.jpg 896b0d29557a4edb754fe6b771626a6a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ac44ece668458b7e3b5c813c8208301a.pdf f7d0b12ddc5ec55b8ac37816a2ce7f1c PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8. szám. Telefonszám: 58. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este. Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések Szavankint 8 fillér. a legkisebb hirdetés 1 pengő. Lapvezér : Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka"* lapvállalat. XVIIL évfolyam, 8. szám. A magyar nők seregszemléje. Ara 16 fillér Salgótarján, 1940 február 17 „A század ajándéka. ” met és a dauerhullámot s rejtélyes módón, párhuzamosan e nagy szellemi él­ ménnyel, elterjedt a mozgásmüvészet is, mint divat és iskola, mint a fogyókúra, és a lelkiválság egyik válfaja. Az össze-; függéseket nem tudom kimutatni, csak tapasztalásból emlékezem e tünetekre/ nőkre, akik felváltva jártak analízisbe és mozgásmüvészetre s az egész együtt ta-j lálkozott valahol a fletcherizmusban (mely szerint alapos és hosszas rágás csökkenti a táplálék szükségletet) és a nyerskoszt különféle diétás lehetőségeiben. Mindezt természetesen átalakitottta a fasizmus, el- ■* utasította a bolsevizmus s közben volt egy kevés technokrácia is, de erre már igazán csak a legöregebb emberek emlé­ keznek, hogy az eugénikáról (fajegészségtan) ne is beszéljünk. Néha szó esett Malthus Thomas Róbertról, az angol köz-1 gazdász és társadalombölcseiőről, aki rósz-: szalta, hogy sok az ember, Chaplin meg­ csinálta az „Aranyláz**-at és Brazíliában tengerbe öntötték az első zsákot abból a bizonyos kávéból, mely még ma is, fel­ duzzasztott értékében, ékessége minden valamirevaló felháborodott vezércikknek. Akkor már nem emlékezett az expr/eszszionizmusra senki, magam is homályosan’ találgatom csak, Pechstein zongora volt-e,: vagv festő, eltűntek a dada-isták is s minden fiatal francia, akinek a papája legalább húszmilliót őrzött svájci és an-' goi bankok safe-jeiben, elment Oroszor­ szágba az „Intourist**-tal, mtnt kommu­ nista s visszajött, valamivel csendesebben, mint a mérsékelt nacionalizmus és a baladószellemü konzervativizmus híve. Min­ dez nem következett sorrendben; néha torlódtak a század ajándékai, néha üres éveket éltünk meg, mikor be kellett érni Bemard Shaw bemondásaival, aki fel­ váltva lelkesedett Mussoliniért és Szta-' linért és széles körökben elterjedt a szo­ ciográfia. " ' <! Egy folyóirat egész oldalát betöltő és hümmögünk, mikor megköszönjük. Az­ i (B. E.) „Sorsdöntő időket nézegetek, mely nagy és tán előhúzzuk az emlékezés fiókjait és élünk. Körülöttünk és szerte a rádió-hirdetést vastag belükkel ajánlja „a század aján­ tétova kézzel kutatunk tovább. x*; nagyvilágban milliós hadseregek ál* déké"-1. A szerencsésen fogalmazott ke­ * I Mennyi lom ebben a fiókban, mely lanak egymással szemben. Harcoló reskedelmi jelszó a képzet-társítások meg­ a század szellemi ajándékait őrzi I Meny­ férfiak, aggok, védtelen nők és lepő sorozatát indítja el. Mint egy a száz­ nyi hulladék I Találomra kutatok a sok gyermekek egyaránt áldozatul es* milliók közül, kiket a század megajándé­ kacat között. Kezdődött a háború után gyorsan összeszámlálom kincseimet. Rabindranath Tagoreval — emlékeznek nek a háború gyilkos szellemének. kozott, Az eredmény meglepő. Szinte nem tudom Mindenkinek fel kell készülni min­ eldönteni, szegény vagyok e, vagy gaz­ még rá? — akit az európai értelmiség olyan fellélekzéssel fogadott, mint vala­ den eshetőségre. A modern hábo­ dag? milyen végső és döntő keleti kinyilatkoz­ rúban a nőkre is uj feladatok, uj A technikai ajándékokkal gyorsan tatást, hogy azután két esztendő múlva munkaterek várnak. A férfiak ha­ végezhetünk. A század megajándékozott senki ne tudja e*gészen pontosan nevét diszolgálata mellett szükség van a a villamossággal, a repülőgéppel, a rádi­ s az átlag újságolvasó készséggel össze­ a robbanó motor különböző válfa­ nők nemzetvédelmi munkájára.“ óval, jaival. Mindez volt már kissé a mull szá­ tévessze a ' kapurtalai maharadzsával. Ezekkel a szavakkal kezdődik az zad közepe felé is, de élni e javakkal a Mennyi baj volt Rabindranath Tagoreval: időben nem illett társaságba menni Egyesült Női Tábor felhívása, mely­ mi korunk kezdett, mohón, elragadtatva egy a „Gitangali" ismerete nélkül. Ha már ben országos Magyar Asszony és korlátlanul. A rádió és a repülőgép Tagoreről beszélünk, említsük meg gyor­ Kongresszusra hívja a magyar nő­ természetesen kizárólagos: ez a miénk, san Hermann Keyserling grófot, a német csak a miénk. Marad még, mint techni­ ket Budapestre, február 22-re. Az kai ujitás, melyet a múlt század embere bö'cselkedőt, aki fölfedezte a darmstadti { . elképzelések és eddigi előkészüle­ nem ismert, a távolbalátás és a távfény­ „Bölcsesség iskolá** ját, ahol a tagore-iztek azt mutatják, hogy ez a kong* képezés. Mindkettő elég primitív állapot­ must európai közhasználatra kitenyésztet­ .* resszus a . legnagyobbszabásu női ban, a gyakorlati éle.hez egyelőre nincs ték és kicsomagolták s merész, de nem egészen következetlen ugrással térjünk ?• megmozdulás lesz, amit az utolsó sok közük. ki a derék Ánnie Besantra és ápoltjára, Mi hát az élmény, az ajándék, mely a kissé kacér Krishnamurtira, aki úgy húsz évben Magyarországon lát­ eldöntötte e század emberének magatar­ tunk tűnt el, ahogy jött, homlokába hulló fürt a világgal szemben ? Hol kezdjem? tel és fehérselyem zakóban. Mindez kissé Mi hozta létre a tervet és tását Az ajándék csőstül hullott az utolsó évek miért van szükség a kongresszus­ ben. A mozgókép az elmúlt két évtized unalmas volt, de hozzátartozott a század ra? önkéntelenül ajkunkra tolul ben lett az, ami: az emberiség egyik leg­ szellemi élményeihez. Nem szabad em ütés nélkül hagynunk nég az antropo a kérdés. Hiszen Magyarország ed­ általánosabb narkotikuma, különös bódi- szófiát (okkult filozófiai rendszer), mely dig is az egyesületek hazája volt, lószer, mely egyformán hat a kínaiakra akkoriban Svájcban virult, de nem vol­ • és amerikaiakra, úgynevezett entellektü— valóban nem szükséges tehát uj ellekre és fáradt kulikra. Ez a civilizált tak mentesek tőle a budapesti teadélu­ egyesületeket kreálni. Ámde, — ópium, amelynek hatása alól a tömegek tánok sem. azoknak az egyesületeknek tekin­ nem tudtak menekülni, ez a nagy kife­ Közben rendületlenül dúlt, fellentélyes része, amelyek eddig is fenn*' jezési kijérlet^JlgHl JálAlta mejg ?ddig dMt-.el.lankadt és térített a pszichoanalí­ áltak, igen gyakran éppen azért igazi műfaját: a film átmenet maradt a zis. Amit Freud egy bécsi bérházban ma­ a revü és az irodalom kö­ gányosán és zseniálisan kitalált, az né­ A század, mint e szerény és ötlet­ nem tudott eredményesen dolgoz­ dokumentáció, zött, nagyszabású és torz kísérlet, mely­ hány éven át zsurtéma volt és jobbmódu szerűen összeválogatott csokor is bizo­ ni, mert munkaterületeik és fela­ nek voltak zsenijei és handléi, voltak polgári körök házi „élet vize**: nők föl­ nyítja, nem fukarkodott ajándékaivaL Ne* dataik meg voltak pontosan hatá- nagy művészei és elsőrangú irói s min­ fedezték a tudatalattit, amit a múlt szá­ feledjük el, hogy a világháborúval is rozv. Szükség volt tehát — nem uj denestül — harminc év után — ma is zadban is tudtak, csak nem illet róla be­ megajándékozótt 8 hogy azzal fenyeget egyesületek alakítására, hanem ar­ torz műfaj, kezdeti állapotban, valami, szélni, Budapesten minden utcasarkon most is minket A letelt egybarmad után aminek már nincs köze a színházhoz, de megnyílott egy-egy elemzőbódé, ahol hi ítélve, a század « emberének része lesz 1 ra, hogy a meglévők egységes még nem tudja teljesen pótolni azt Igen, vatottak és kevésbé hivatottak, orvosok még néhány ajándékban. Vergilius-szál \ ,l munkaközösségbe tömörüljenek, a mozgókép a század egyik nagy, heve­ s végül már olyanok is, akik nem orvo­ tartok s félek e századtól, akkor is, ha fokozzák egymás között a tenni­ sen vitatott ajándéka. Hatása a tömegekre sok, ernyedetlenül elemeztek. Mindehhez ajándékot hoz. = .(—ány) valókat, pontosan kijelöljék a fel­ felülmúlja a rádió hatását is. Köszönjük feltalálták a nők a szarukeretes pápaszeadatokat, uj lendületet adjanak a munkának s minden közösséget és mélyek sorozatát, anélkül azonban, hogy annak minden tagját olyan posztra tanyákba és elhagyatott falvak leg­ Szent László, IV. Béla egy ilyen rövid cikkben teljességre töre­ állítsák, ahol legtöbbet tud hasz­ kisebb kunyhóiba. kedném. és Mátyás király Dicsőséges, nagyszerű példák nálni a köznek. A Cserhát és Mátra hegységek kö* ’ Ezt a feladatot vállalta ma­ állanak a magyar nők előtt ezer­ Salgótarján vidékén. zé mélyen bevágódó Zagyva-völgy ősidők , gára az Egyesült Női Tábor. így éves történelmükben. A magyar óta fontos közlekedési útvonal volt a » A most kezdődő 194O.-ik évben Kárpátok hegyei és középhegyei, meg az jött létre a munkaközösség az or­ asszony, anya és leány ott állt igen kiváló magyar király születésé­ Alföld között. Már a prehisztorikus kor; szág legjejentékenyebb nőegyesü­ mindig a férj, a fiú, a férfi mellett két nek százados évfordulóját ünnepelhetjük, ban fontos átjáróhely lehetett, amit a kö­ leteinek csatlakozásával egy párat­ nemcsak szive dobbanásával, ha­ így tudjuk a magyar történelemből, hogy zepe táján kitáguló kisterenyei-medence lanul lelkes vezéregyéniség, vitéz nem karja erejével is. Talán nem Árpádházi I vagy Szent László király egykori igen gazdag bronzielepei és a Keresztes-Fischer Ferencné irányí­ véletlen, hogy a hitvestárs megje­ (1077—1095), I. Béla király és a lengyel hozzá északról csatlakozó Zagyvapálfalva ; lölésére a magyar nyelv ismeri a Riksza hercegnő fia, 1040 táján született egykor hatalmas bronzkori telepei, meg tása mellett. ahová atyja menekült, Vizslás és Salgótarján bronzkori leletei, És ez a munkaközösség lép legmélyebb szót. Feleségnek nevezi Lengyelországban, így tehát most jubiláljuk e nagy király a laikusok előtt is igazolnak. A hegyvi­ most az ország legszélesebbköríi a házastársat, hogy kidomborítsa: születésének 900 éves fordulóját. dék felett messze uralkodó Karancs gaz­ nyilvánossága elé a Magyar Asz- az asszony egy a férfivel és felestár­ A jövő évben, 1941 április 12 én dag kelta-telephelyei ugyanezt bizonyítják. • szony-Kogresszussal. A magyar nők sak jóban, rosszban, örömben és lesz 700 éve annak, hogy a sajómelléki, De a magyar honfoglalók is ismer­ munkaerejét akarja számbavenni, bánatban, sikerben és kötelessé­ másként mohi, vagy muhi csatában* ver­ ték Salgótarján vidékét, mint a ha* ; ' ték tönkre IV. Béla főhadát, vagyis 1241 dák átvonulására, sőt a határvédelemre csatasorba állítani a nemzet nagy gekben is. április 12 én. És végre most február 23- is igen alkalmas helyet; amelyet az itteni Az Egyesült Női Tábor kong ­ céljai érdekében. A feladat, amire lesz 500 éves fordulója annak, hogy Kazár, (Salgó-) Tarján, (Karancs) Készt, vállalkoznak, mérhetetlenül széles resszusa a piedesztálra emelt női án hazánk egyik legkiválóbb és külföldön is (Nógrád) Megyer stb. magyar törzsnevek terület. Mert szociális tevékeny­ szivek országos méretű seregszem­ talán legtöbbet emlegetett és dicsőített és Sósbartyán, Piliny, Liptagerge, Karancs* , ségben, háziipar terén, kulturális léje lesz. Az akció külső sikerét királya, Mátyás, az igazságos, született. alja, Bocsárlapujtö honfoglaláskori leletei feladatok elvégzésében, nemzetvé­ eleve biztosítják az anyagi könyiEzen ritka jubileumok alkalmával is bizonyítanak. A honfoglalás útirányá­ tések (féláru vasúti jegy, kedvez ­ emlékezzünk meg röviden arról, hogy a ban Szovárd, Kadocsa és Huba útvonala, delmi kötelezettségek előkészítésé­ nevezett királyaink megfordultak-e Salgó­ — Pásztótól Gömör- Nógrádon át a Ga- > ! ményes ellátás,) — az erkölcsi si ­ ben a modern idők valóban rend­ tarján vidékén és itt emléket hagy­ ramig — Salgótarján vidékét is érintette. kívüli feladatokat rónak a nőkre kert pedig egyrészt az a példátla­ tak hátra, hogy evvel minő is áldozzunk dicső Anonymus, Béla király jegyzője Írja is. Az ő táborukból kell megala­ nul lelkes fáradozás, ami a kong­ emléküknek. Rójjuk le köteles bálánkat a Magyarok cselekedeteiről szóló köny> kulni a szeretet hadseregének: resszust előkészíti, másrészt az a ezen nagyjaink emlékének kegyeleles vében (v. ö. PAIS DEZSŐ: Magyar Ano- , azoknak, akik sebeket gyógyítanak, megértés, az a segitőkészség, az a fölelevenitésével, megőrzésével és ha mó­ nymus, Béla király jegyzőjének könyve ' 1 ; könnyeket törölnek le, elhagya­ kötelességtudás, ami a magyar nők dunkban állana, örökítsük is meg em­ a magyarok cselekedeteiről, Bpest 1926), hogy midőn Árpád vezér és övéi elérték l léküket Salgótarjánban és vidékén. tottakat vesznek gondozás alá, lelkébenél. És a nagy seregszemle a Zagyvafolyót, ennek partján tábort ütőt. ' I Jubíláris visszaemlékezéseim előtt a nyomorban összetört, vagy harcok­ után bizonnyal mindenütt megin­ vidékünkön is megforduló honfoglaló ve­ tek a Tiszától egészen a Mátra erdőig, ban kihűlt sziveket melegítenek fel. dul és meghatványozott mértékben Aki vigasztalást, segítséget, mun­ folyik majd a szeretet katonáinak kaalkalmat visznek városi nyomor- munkája a szebb magyar jövőért* zérekről kell még megemlékeznem, hogy és meghódították annak a földnek min­ ezzel la lehetőség szerint fölelevenitsem den lakóját n Zagyvafolyóíg. Akkor Ár­ • vidékünkön megforduló fejedelmi exe« pád vexér nagy főidet adott Ed nek ás �2. oldal A MUNKA Salgótarján, 1940 febr. 17 A nő nemzetvédelmi feladatai előadássorozatának megnyitója vasárnap délután folyt le a városháza tanácstér* méhen. A termet a nemesen gondolkodó hölgy közönség teljesen megtöltötte, de résztvettek igen szép számban férfiak is. A Bányatelepi Iparos Dalkör Vilezsái Richárd karnagyuk vezényletével a MaÍyar Hiszekegy fenséges imadallamát éne* elte el, utána Dr. Förster Kálmánná, a tanfolyamot rendező MANSZ salgótarjáni csoportjának elnöke, keresetlen, szivből fakadó szavakkal üdvözölte a megjelent hölgyeket és urakat, vázolta az előadás­ sorozat nemzeti érdekű és súlyos hord* erejű szükségességét, az előadások magas szellemi nívóját s szeretettel felkérte Horváth László polgármester helyettes és Horváth Károlyné előadókat előadásuk megtartására. Horváth László polgármester-helyet* tes „A nő honvédelmi munkakötelezettségéaek törvénye" c. előadása, címéről ítélve bizony száraznak ígérkezett. Tör* vények citálása, magyarázása mindig há­ látlan szerepvállalás. Horváth László elő­ adása megcáfolta ezt az általános hitet és tapasztalatot. Előadása valóban ketadrai előadás volt azzal az érdekfeszitést kelteni tudó gyakorlattal, mely a törvény paragrafusainak száraz szövegéből is vonzó dallamu muzsikát tud teremteni. Idézte és magyarázta a magyar honvédelmi törvényt, annak a nőkre vonatkozó szakaszait s magyarázata nemcsak az érthetőség ha­ tárain belül mozgott, hanem azon messze túl, minden rábeszélési szándék látszata nélkül, tüzesen lelkesített. Előadását a közönség mindinkább fokozódó érdeklő­ déssel hallgatta és a végén, sőt többször közben is, lelkesen megtapsolta. Horváth Károlyné, MANSZ kerületi elnök „A magyar nő hivatása a család­ ban és a társadalomban" cimü előadása Őszinte meglepetést keltett. Előadásának tárgya az utóbbi két évtized alatt annyira fel lett dolgozva, annyira átgyurva, fel­ vágva és morzsává reszelve, hogy az olyan kiváló előadótól, mint Horváth Károlyné, sem lehétett várni újat e témakörben. S amint kellemes, csengő hangján bevezeti előadását és tárgyát, már az elején ko­ moly figyelemre ösztökéli a hallgatóságot, mert müveit és finom asszonyi meglátás­ sal úgy fogta meg témáját, hogy az nem­ csak újszerűén hatott, de meggyőző ere­ jű is volL íme igy vezeti be : „Mikor a részemre kijelölt előadás tárgyán gondolkoztam, legelőször is azt mérlegeltem: vájjon milyen összefüggés van a nők családi és társadalombeli hi­ vatása, meg a honvédelem közt? Aztán a következő eredményre jutottam: az állam, a nemzet legkisebb sejtje a család, ha a sejtek egészségesek, egészséges az egész nemzet, ha a sejt beteg, betegsége kiüt­ közik a szervezeten is. A családok testi­ lelki egészsége nagy mértékben a nőn Edömén-nek a Mátra-erdőben, aholunoKjuk Pata később várat épített. Majd pád vezér sok katonát küldött hadba, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki. Ezeknek a hadrakelő katonáknak a fejévé és vezérévé, nagy­ bátyjának, Hülek-nek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét. Ez a há­ rom ur arról a helyről indult el, amelyet Pdszfó-nak mondanak, előbb a Hangony vize mellett lovagolt, majd ezen a folyón átkelt a Sajó mellett. Innen Gömör várá­ nak részein át vonultak tovább és eljutot­ tak a Bolhád (a mai Cserhát) hegyig, majd a nógrádi részeken haladva a Galga vizéhez értek... (Pais D*. id. mü, p. 62—63.) Tehát már a honfoglaláskor neve­ zetes vezérek, és fejedelmi személyek for­ dultak meg vidékünkön. Árpádházi ki­ rályaink idejéből meg Szent László kirá­ lyunkról tudjuk, hogy a közeli Mátraverebély erdeiben fordult meg seregével. Az itteni hires bucsujáróhelynek, Szentkútnak eredete ugyanis visszanyulik „nem­ zetünk dicsősége", a keresztény lovagias király példaképéig, Szent Lászlóig, ö volt az aki Isten Anyjához nagy tisztelettel és ájtatossággal viseltetvén, Boldog Asszo­ nyunk képét először a pénzekre metszetni és vezettetni parancsolta. Megérthető te­ hát, ha az ő nagv Mária tisztelete nyo­ mán és az ő csodatételeinek helyén, a Szentkúton is, immár 900 éves múltra visszatekinthető, igen látogatott bucsujáró- fordul meg, a sok népes, egészséges csa* Iád a legbiztosabb honvédeleml Sok egész­ séges családból felépült nemzet kibírja a legnagyobb viharokat is. *Tehát tényleg jogosult a nők hivatását a családban és a társadalomban honvédelmi szempon tokkal is összefüggésbe hozni." S amikor átsiklik a múlt század asszonyainak életén, jó és rossz tulajdon­ ságaikon, vázolja a mának divatasszonyát erényeivel és fonákségaival, a követke­ zőképpen buzdít: „önző korunk asszonyaiba újra be­ le kell nevelni társadalmi hivatásának tudatát, a közösség érzetét, az emberszeretetet, áldozatkészséget, hogy fel tud­ ják ismerni azt a nagy becszértéket, lel­ ki örömöt, amit a nyomorgó embertest­ vérekért, a nemzet jólétéért .vállalt mun­ ka, fáradalom és töredelem jelent. Hiva­ tása a nőnek a társadalomban, hogy ér­ zékeny szívvel fel tudja ismerni azokat a nyitott sebeket, amiket a küzködő ember­ testvérek a szivükön, vagy a homloku­ kon hordanak. Hivatása a nőnek a tár­ sadalomban testi-lelki sebeket gyógyítani, könnyeket letörülni, úgy élni tehát, hogy másokat is éltessen." Majd az életszínvonal értelmét ma­ gyarázva a következőket mondja: „ .. Mert mi is hát az életszínvonal? Ha valakiben van annyi józan belátás, mérlegelni tudás, hogy meg tudja álla­ pítani akár tudatosan, akár ösztönösen azt, mennyit merhet, mennyit várhat a társadalomtól, ha ki tudja jelölni önma­ gának a helyét az emberek között és tartani tudja ezt a helyet egész végig összeütközések nélkül és azon a parányi folton az ember-rög meg tud maradni végig úgy, hogy senkinek sem volt út­ jában, ő maga sem sebzett meg senkit: ez az életszínvonal. Ha az ember-rögből isteni szikra válik ki azon a helyen, aho­ vá végzete sodorta, — önmagának és embertársainak békésen békét hirdető: ez az életszínvonal. Egy mondatba öszszefoglalva: összhangolódni tudni. Az élet szimfóniáját harmonikusan zengi a nagy Elet zenekarban. Amikor az ember nem lépi túl a saját kereteit,* hértTforr kt*a formájából, nem akar lenni sem több, sem kevesebb, de elvégzi becsülettel sa­ ját maga és mások örömére a rá kisza­ bott részt: ez az életszínvonal. A nőnek a hivatása ezt az életszínvonalat tartani a társadalomban." Vagy a nő hivatásáról, anyagi és erkölcsi felelősségéről szólva, igy véle­ kedik : „ ... A nő hivatása egyensúlyban tartani a családot nemcsak lelkiekben, de anyagiakban is. Az asszonynak tud­ nia kell, hogy az ő háztartási könyvecs­ kéje a legszorosabb összefüggésben van az államháztartás óriási, végeláthatatlan netírói, úgy a középkori, mint újabb írók, Szent László imájának tulajdonítják az itteni források fakadását. Ezért már SzL László idejétől kezdve, mind a mai na­ pig, ájtatos bucsujárók hivő tömege ke­ resi fel e Szentkutat és Szent Lászlóforrásait. Ugyanis a hagyomány szerint Szt. László király a Cserhát szűk völgyeiben és erdőrengetegeiben napok óta kereste már az ellenséges kunokat. Katonái éh­ ségtől, fáradságtól kimerülvén már egészen elcsüggedtek. Csakhamar ráakadnak a keresett ellenségre, amely azonban jóval nagyobb volt SzL László kisded csapatá­ nál. A veszedelmessé váló helyzetben, a király imájára, * hirtelen kettéreped a völgynyílást elzáró szikla és tátongó mély­ ség nyílik meg a lovasok előtt Szög, a szent király legendás paripája, hirtelen szökkenéssel átugorja a szakadékot és annak másik sziklás oldalába mélyen be­ nyomódnak patáinak nyomai. Egész a mai templomig vezettek ezek a kőszik­ lába méíyedt patanyomok. A csodás je­ lenségek láttára a kunok megrémültek, békéért könyöröglek és SzL László elé tódulva, hamarosan keresztvíz alá haj­ tották* fejeiket. Szentmihályi Mihály egri c. kano­ nok írja 1797-ben, a Szentkutról Írott könyvében (p. 21.) hogy „más helyen is tett Szent László király ily csudákat, vagyis a víznek több forrásit és több kősziklából nyerte. Innét hazánkban (p. 22) több helyen most ÍS tartatik ez iránt szent emlékeiét hely fejlődött ki. A mátraverebélyí Szentkút törté­ és ájtatosság," (Folyt* k.)Dr. Domyay Béta, számoszlopaival. Láthatjuk, hogy orszá­ gok sorsa függ a javak helyes fölhasz­ nálásától, a jó beosztástól. Egyes jemberpk fogyasztása, takarékossága, vagy pazarlása szorosan összefügg az állam­ háztartás egyensúlyával. Itt kapcsolódik be a nő a nemzet jólétébe. Itt segítheti elő anyagi javak igazságos és szociális alapon való elosztását." „Ezen az anyagi felelősségen túl, egy súlyosabb felelősége is van a nőnek a közösséggel szemben, ö neveli a jö­ vendő katonát. Azokból a gyermekekből, akiket mi most nevelünk, azokból lesz a jövő egyház, a jövő magyar nemzet, a jövő társadalom, a jövő kultúra, a jövő világrend. Egy nemzedék életét tegyük 50 évre, ez a nemzedék, amelynek éle­ tét nagyrészt mi alakítjuk ki, anyák, ez fogja kialakítani a második generáció éle­ tét, melyet szintén tegyünk 50 évre s igy könnyű belátnunk, hogy szinte 100 évnek a sorsa múlik rajtunk. Hogy vagy 100 év múlva mennyi lesz a világon a béke és szeretet, mennyi lesz a bit és erkölcs, mennyi lesz a bűn, mennyi lesz a háború, a hitetlenség és gyűlölködés, azt nagyrészt a mai kor asszonyai döntik el nevelő munkájukkal, példájukkal." Lapunk terjedelme csak ilyen kivo­ natos közléseket bir meg, de úgy hisszük, hogy minden dicséretnél és lelkesedésnél is szebben maguk az idézett mondatok beszélnek. A hallgatóság mélyen át volt hatva a mindentekintetbon kiváló előa­ dástól s az előadót lélekból fakadó őszin­ te tapssal jutalmazta.* Dr. Förster Kálmánná elnök az elő­ adókhoz intézett köszönő szavai után a dalárda által elénekelt Himnusszal feje­ ződött be az első előadás. Legközelebbi előadások 17 én szom­ baton, 20-án kedden és 23 án pénteken lesznek délután 5 órai kezdettel, ugyan­ csak a városháza tanácstermében. Előadóik lesznek: sorrendben: Szabó Dezső református lelkész, Réfi László áll. gimn. tanár, Dr. Csengődy La­ jos, Traum Péter, Rőder Alfréd, Dr Olay Andor. f—ányj Csendőrségi jubileum F. hó 14-én volt 59 éve, hogy I. Ferenc József király szentesítette a m. kir. csendőrség felállításáról szó'ó törvényt. A magyar csendőrség neve fogalom­ má vált, nemcsak itt e hazában, hanem az ország határain túl is. A megbízhatóságnak, a megingatha­ tatlan nemzethűségnek és bátorságnak legszebb-példaképe a.kakastóllas, -nyílt tekintetű, udvarias magyar csendőr. A háborúban, majd a kommün alatt a legnagyobb véráldozatokat hozta ez a nemes testület a magyarságáért A jubileumon résztvett lélekben az ország hazafias társadalma. Városunkban a Szent Ferenc Rend templomában d. e. 10 órakor mondott szentmisét P. Odorik Atya, aki evangélium után felemelő beszédben emlékezett meg az Úristen csodálatos világrendjéről; az ember szabadakaratáról és ennek folyamányaképpen a társadalom érdekében szükséges rendnek biztosításáról, az or­ szág nyugalmának, rendjének, élő lelki­ ismeretének, egyik legszebb eszközéről: a csendőrségről, kérve hűséges szolgálatukra az Isten áldását. "A református ' templöinbán ugyan* akkor Szabó Dezső lelkész tartott nagy­ hatású beszédet, a csendőrszolgálat ön­ feláldozó és hűséges életéből gyönyörű és megható példákat említve föl. Megjelent az istentiszteleteken a csendőrség minden tagja vitéz Karsay Jenő őrnagy és vitéz Marssó Lőrinc szá­ zados vezetésével. Olt voltak a város és hatóságok képviselői is. Salgótarján m. város 1939. évi karácsonyfa ünnepsége. A város polgármestere és képvise­ lőtestülete, a szociális és charitativ célo­ kat soha nem tévesztik szem elől, amikor a város költségvetése kerül tárgyalásra. Az egész esztendőn folyó szegény és koldustámogatás, a népkonyha-fenn­ tartás, az inségmunkajutfatás, a tejsegé­ lyezés stb. mellett az iskolás és óvódás gyermekek karácsonyi megajándékozása egyik legmeghatóbb és egyik legindokol­ tabb ténykedése a hivatalos városnak. Ezidén dec. 20 án folyt le az ün­ nepség — igen nagy- látogatottság, mel­ lett — az ipartestületi székházban. A szépen feldíszített karácsonyfa alatt a III. körz. áll. el. iskola tanulói szolgáltatták a bájos műsort Bene Anna tanítónő kiváló irányítása mellett. A sza­ valatok, énekkarok, élőkép az iskola lel kés tantestületének hozzáértő és meleg szívre való megnyilvánulása volt. — A megható ünnepi beszédet ezalkalomból Szabó Dezső reL lelkész tartotta. Az ünnepi műsor után kiosztásra került 168 pár gyermekcipő, 151 meleg .leánykaruha, 106 meleg fiú ing, 76 fiunadrág és 300 szeretetcsomag. A fenyőágakkal díszített csomagokat boldog örömmel vitték magukkal a hibá­ jukon kívül szegénysorában levő gyer­ telenségének. A sok hitnélküli házasság a felelőtlenség szellemét szóra szét a csa­ ládi életben és az alkalmi ’házasságok­ ban elhagyatottá válik a szerencsétlen gyermek. A charitativ munkában immár több mint 3 éve dolgozó szegénygondozó nő­ vérek és diakonissza testvér a lelkek gyógyítására is sok időt fordítanak, ami­ kor a hit, a szeretet és áldozatosság pél­ daképeiként járják a hideg és gondozatlan hajlékokat, hogy ápolják a betegeket és kimossák, kitakarítsák a szennyeseket. Sajnos, még mindég kevesen isme­ rik és kevesen értékelik ezt a háládatlan munkát, amely az elesett testvér talpraállitása érdekében folyik. Voltak ezidén is sokan, akik támo­ gatásukkal most is a Szegényügyi hiva­ tal segítségére siettek a nagyarányú ké­ relmek kielégítésében. A nagyobb értéket adományozók nevét a há’ás köszönet kifejezése mellett alább felsoroljuk. Duda Lajos, Veszelovszky E., Keller Sándor, özv. Patay Istvánná, Perényi Vencelné, Deutsch, Gutfreund Antal, Jancsik, Ábrahám Béla, özv. Csíkász Ferencné, Friedler Samu, Csitáry Ferenc, Melihercsik József, dr. Deutsch, Zatroch, Herczog Ede, Traum Péter, özv. Kiss Gyuláné, Molnár József, Olvashatatlan aláírás, Biheller Testvérek, Widder Ernő, László György, Kraft Jenő, Oláh Géza, Kemény, Adventisták gyülekezete, Kraj- mekek. Bizony az ajándékból nem jutott mindenkinek, amit nehezen ért meg az érdekelt szülő és gyermek. Arra u. Is egy szülő sem gondol, hogy de sok esetben a csovíts Gyula, Kraft Jenő ruha, Takács szülő nemtörődömsége, iszákossága, mun­ Ferenc 6 kg. kenyér, Cblemen Jóxaef kakerülő élete az oka a gyermek mezí­ húsfélék, özv. Vehomkyné ruha, •Özv, �A MUNKA Salgótarján, 1940 febr. 17 Petonszkyné ruha, Nagy Lajos, Spitz Imre, Hangya divatáruüzlet, v. Donászy, Kácser Dezső, Gombó Jakab 6 kg. kenyér, dr. Kemény Imre, Stern K, Nemzeti Ruha ház, Friedmann Testvérek, Schreiner Je nőné, N. N. Nagy Sándor, Faber Imre 6 kg. kenyér, Seidner Ignác, Ponyi Sán­ dor, Dombi Andorné, Mayer és Ungár, Bartha Rezsőné, Gáspár Vilmos, Gólián pékmester 20 kg. kenyér Kromek Lajos, Ender István, Zachar Oltó 6 kg. kenyér Khon Lipót, Kretsch Ferenc. Szilárd Bé­ la, Blayer Farkas, Breuer Károly, Mó­ rica György, Krausz Jenő, Grün Mór, JQ. N. Polk Ferenc. Ezeken kívül még sokan apróbb adományt küldtek be. A fentiek adományaiból és szegény­ ügyi hivatal hozzájárulásából 130 élelmi csomagot osztottak ki a szegénygondozó nővérek és díakonisza testvér. E helyen kell köszönetté megemlé­ keznünk a Hungária Villamossági rt. ál­ tal díjtalanul a karácsonyfára szerelt szí­ nes villanykörték szépségéről. Hajek Jenőné íővédőnő és a Szegénygondozó Nő­ vérek és diakonossza testvér fáradságot nem ismerő munkájáról. A szép ünnepségen megjelent a vá ros polgármestere nejével együtt és sok érdeklődő. Meg kell emlékeznünk még a MANSz. ruhavarró áldozatos tevékeny­ ségéről, dr. Förster Kálmánná, Korompay Kálmánná és Milassy Máriával az élen. Hírek és különfélék Falbontás. Február. A hónapok népes családjában ő a második fiú. Kissé csenevész s hozzá a legkurtább is az egész családban. Jelleme is ilyen, csupa gyöngesé£, határozatlan­ ság, ingadozás. Nem tudja és ősidők óta nem sikerült eldöntenie, hová is tartozik tulajdonképen, a télhez, vagy a tavasz­ hoz ... Erős a gyanúm, hogy egyikhez sem, mert mindegyikhez egyformán sze­ retne tartozni. Olyan, mint az a gyerek, aki nem hasonlít sem a papához, sem a mamához, akiről azt szokás mondani: ki üt a családból. Azonkívül alattomos teremtés is. Néha szelíd és barátságos arcot ölt, híze­ leg és simogat, az ember azt hinné vége a télnek, itt a tavasz. Aztán, amikor hinni kezdünk neki, egyszerre goromba lesz, sőt kegyetlen, felölli a tél legzor­ dabb ábrázatját és gyönyörűséggel nézi, hogyan rohanunk megint felvenni a téli­ kabátot és visszadugni a szekrénybe az átmenetit De néha még ennyi határozott állásfoglalás — mint ma mondják.* világ­ nézet — sem telik ki tőle, mert a leg­ többször sem hideg, sem meleg, sem tél, sem tavasz. Valami unalmas és bizony­ talan átmenet a kettő között..,, február csak ül ül a sarokban és pityereg. Senki­ vem tudja miért nyilván ő maga sem ; életunt, morcos, hogy divatos szóval él­ jünk : spleenje van. Ilyenkor elviselhe­ tetlen tud lenni, annyira, hogy már alig várjuk: lépjen le a színről és adja át a helyét öccsének, márciusnak. És mégis — mint a legtöbb hasonló természetű embernek — a februárnak is van egy jó tulajdonsága, igaz, hogy ez is csak fogyatékosságaiból ered. Igénytelen. Nem kívánja, hogy ünnepeljék, hogy hó­ doljanak neki, mint a május, nem kí­ vánja, hogy rajongjanak érte, mint teszem a július vagy augusztus, azt sem, hogy a költészet sugaras köntösébe öltöztessék, mint a szeptember, — tudatában van igénytelenségének és ezért szerény. Cí­ merében hóvirág van, a virágok hamupi­ pőkéje és ez már magábavéve is jellemző. Idő-mama, akinek, mint minden anyának, titokban kedvencei vannak gyermekei között, nem kedveli különö­ sebben február gyermekét, inkább csak szánja. Hogy olyan csenevész, olyan ha­ tározatlan, olyan siránkozó „nem életre való** mondja ilyenről, a família Épp ez ért, mindent elnéz és megbocsát neki az édesanyja, Hát bocsássunk meg neki mi is,. . már úgysem hosszuéletü szegény. _______ f— ány.J Esküvő. Dr. Förster Ede nógrádvármegyei szolgabiró f. hó 15 én tartotta esküvőjét dr. Kovách Béla min. tanácsos pénzügyigazgató leányával Annával, a pécsi székesegyház kápolnájában. Kinevezés. Dr. Baross József vár­ megyénk főispánja kinevezte dr. Erdődy Gyula salgótarjáni lakost díjtalan közig gyakornokká. Doktorráavatás. Budapesten a Pázmány Péter Tud. Egyetem aulájában f. hó 17*én déli 12 órakor avatják a jog­ tudományok doktorává Kiss Zsolt végzett jogászt, Kiss Lajos kir. körjegyző fiát. Gratulálunk. Jegyezze elő naptárién, hogy •*A nő nemzetvédelmi feladatai,, tanfolyam legközelebbi előadásai 17-én szombaton, 20-án kedden és 23-án pénteken lesznek a város­ háza tanácstermében, (L o. 5 órai kezdettel. 3. oldal Szokatlan eset. Téli hidegben, rend­ kívüli nagy hóban, éjjel egy várszerü fal bontását megkezdeni. — Megtörtént. Nem is olyan régen és nem is idegenben, ha­ nem városunkban, a bányatelepen. Azt hittem álomvilágban járok. Törülgettem a szemeimet, vájjon ébren vagyok e? Oh igen valóság I Vezető urak, diplomás em­ berek, jól szituált tisztviselők a napi munka után együtt ültek a fehérasztalnál, együtt, vigadtak egy szép téli estén a ki­ sebb rangú munkatársakkal. — Csákány sem kellett a falbontáshoz, csak egy ma­ gyar szív az élről, aki a magyar sorskö­ zösséget tökéletesen átérzi. És ezek a több­ nyire tárnák mélyét járt, sötétséghez szo­ kott, magyar testvérek a pazarfényben is megálltak helyüket. — Nem hoztak szé­ gyent önmagukra és nem kisebbitették elöljáróik tekintélyét. — Sőt. Hölgyeim, uraim képzeljük el a szebb magyar jövendőt, ami elkövetkezik, ha a különféle rendű és rangú, jószándéku magyaremberek között a bizalom helyre­ áll, ami a mindenfajta munka fokozottabb megbecsülésével kezdődik. A felhozott szép példa bárcsak elindítója volna városunk széttagolt társadalmában is egy tisztultabb közfelfogásnak. oda-adó munkássága, az alkalmazottak fizetése, a magas kölcsöndijak, nagy adó­ terhek, városi részesedés, vigalmi adó, a nyári uborkaszezon, az évről évre viszszatérő tatarozás, festés, nyugdíj jogosult­ ság hiánya stb. stb... Kaptuk az alábbi levelet: Egyetlen gyengéje a filmnek a kópia silány technikai kivitele. Tek.' Szerkesztőségi B. lapjuk legutóbbi számában meg­ jelent „MOZI PANASZOK"-ra szives engedelmével az alábbiakban válaszolok. A cikkíró ur által is „magánjelle­ gűnek** nyilvánított: „jó jövedelmezőség" ... „a jövedelem még nagyobb fokozása" ... kitételekre csak az a megjegyzésem, hogy a látszat csalhat, mert a cikkíró ur beállításával szemben, egyébb tények is állhatnak, amelyeket bizonyára nem vett figyelembe. Pl. családom minden tagjának A Salgótarjáni Sport Egyesület lésünk szerint a városunkban jól ismeri f. évi február hó 18 án délelőtt 11 óra­ kor az acélgyári olvasóegyletben tartja évi renedes közgyűlését, amelyre az egye­ sület t. tagjait ezúton is meghivja. Hatá­ rozatképtelenség esetén, a megjelentek számára való tekintet nélkül, a közgyű­ lés február hó 25-én lesz megtartva. Nagy érdeklődéssel várjuk Ajkay műszaki tanácsos előadását, vasár­ nap délután 6 órakor a Kath. Körben, a Villamos Bemutató megnyitóján. Értesü­ kiváló előadó beszélni fog az elektronok­ ról, atomrombolásról, sugárzásokról és a villamosságról általában. Rövid összefog lalásban ismertetni fogja azokat a rend­ kívül érdekes eredményeket, amelyeket erről a tárgykörről ma már mindenkinek tudnia kell, végül pedig seregszemlét tart majd a legújabb villamos készülékek kö­ zött. Biztosra vesszük, hogy a város in­ telligenciája nagy számban fogja az elő­ adást meghallgatni. Ha jól emlékszem, a cikkíró ur a "találós Tavaszt nézte meg. Erről a film­ ről a Magyar Film c. szaklap ezt irta: Tehát vannak filmek, — ha a cikkíró ur esetleg nem tudta volna, — amelyek­ nek a leadásánál tapasztalható „zenea­ dási torzitottság"... és „a szöveg teljes érthetetlensége" már magában a filmben leli magyarázatát és nem a leadó gépben. Sok filmben túlságosan rövidek és ho- . mályosak a feliratok is, de ha az ilyen filmet lassabban vetítjük, meggyullad, vagy a hang mormogássá változik. A technikai hibáktól mentes filmek leadása egyébbként a legtökéletesebb hangqn történik. Mindent megteszek, hogy a mozi­ látogató közönség úgy kényelem, mint tisztaság szempontjából is kifogástalan előadásokhoz jusson, a cikkíró urnák ezt nem igen volt alkalma tapasztalni, mert a várostól távol lakva, kevés filmet lát­ hatott az Apolló moziban. Ha egyes filmeknél tapasztalható le­ adási fogyatékosságok a leadógép hibás voltának következményei lennének, ak­ kor annak megakadályozása érdekében a hangos filmek technikai fejlődésének kö­ vetelménye szerint már a múltban is mindent megtettem volna és a jövőben is természetesen meg fogok tenni A leadás tökéletessége azonban elsősorban a fel­ vétel tökéletessségén alapszik. Örülök, hogy a cikkíró ur elismerit hogy „jobb filmeket** igyekszem hozni: nemrég u. is egy* mozilátogató a rossz filméit miatt emelt kifogást, elismerve . egyébbként a leadás kifogástalanságát Ha ezen sokak által „ingyeit** üzlet központi dsungeljébe tekinthetne a cikkíró ur, úgy az esetleg fellépő hibákat egészen más kritikával illetné. A fentiekkel kapcsolatban igen so­ kat írhatnék a műsorok összeállításáról, technikai kiviteléről azonban ezekre filmszakmai jellegükre való tekintettel, bő­ vebben nem térhetek ki. Felhasználom az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki a mozilátogató közönségnek, akik eddig is bizalommal, megértéssel és megelégedéssel látogatták az előadásokat. Tisztelő hive: Révay Sándor Salgótarján, 1940. február 14. �A MUNKA 4. oldal Salgótarján, 1940 febr. 17 Születéstöbblet és véderő A Salgótarjáni és Salgótarjáni Járási Ipartestület 1940 február hó 3-án tartott műsoros estén az alábbi felülfizetéseket nyugtázza az elnökség kö­ szönettel: Kilczer Béla, Salgótarjáni Kő­ szénbánya 20—20 P, Szilárdy István, Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet, Krajcsovics Gyula, Salgótarjáni Takarék­ pénztár, Tisch László, Dr. Varga Kálmán, Salgó Likőrgyár, Karattur Antal 10—10 P. Dr. Forster, Kálmán, Dr. Szalvendy Ödön, Kuhinka István, Dr. Polatsek Ármin, Rokfalussy Lajos, Tóth József Bocsárla* pujtó, Kova lsek Ferenc Budapest 5—5P. Ender István 6 P. Jakabi Pál 4 P. Szitár Dániel, Köntzey Ferenc, Nagy József, Timaróczky Sándor ifj., Dr. Holcsek Bé­ la, Pál Dezső 3—3 P. Römer Jenő, Spielberger László, Csemnitzkyj István, Jó­ vári Mihály, Polk Ferenc, Schvarc Fe­ renc, Fischer Zoltán, Paszternák Oszkár, Keresztényi Ödön, Kemény Zoltán, Lőbl József, Skolnik Dániel, Lilinger János, Szentkuti János, Ladomérszky Dezső 2—2 P. Bicskei Miksa, Kácser Sándor 1—1 P. Kiss László 50 fillér. A véderő ereje erősen függ a né­ pesség számától és a nép egészségétől. Minél több a testileg, szellemileg és jellemileg egészséges polgár, annál több ka­ tonát tud kiállítani a nemzet, annál erő­ sebb a honvédelem. Háború esetén még nagyobb jelentősége van ennek, mert nemcsak a katonai szolgálatra egyébként is alkalmatlanok esnek ki a nemzetvéde­ lemből, hanem a sebesültek, betegek, elesettek és hadifoglyokat is pótolni kell, hogy ne gyengüljön meg a véderő ereje. Ezért a véderőpolitikának és a nemzet­ gazdasági politikának is igen fontos fel-. adata a népegészségügy és családvédelem ápolása és a születések számának az eme­ lése. A népesség számának az emelke­ dése erősiti a nemzet véderejét, a csök­ kenése pedig gyengíti. A népesség szá­ mának a csökkenése adott esetben súlyos következményekkel is jár­ hat a nemzet létére. A világháború következtében beál­ lott születéskicsésnek súlyos kihatásai voltak pl. Franciaországban és Németor­ szágban. Úgy Franciaországban, mint Né­ metországban 1938-ban csak fele annyi volt a 21 éves férfiak száma, mint 1933ban. Franciaország 1913/14-ben még 468 000 ujoncott tudott besorozni, míg 1938-ban már csak 171.111*et. Németor­ szágban pedig, dacára annak, hogy a világháború etőtt a sorozottaknak csak 52°/o-a volt alkalmas fegyveres katonai szolgálatra, mégis 1913/14-ben 359.000 újoncot sorozott be. Ha Németországban 1938-ban a hadköteles újoncoknak csak 52°/o-át sorozta volna be, mint 1913/14Horthy Miklósáé Őfőméltósága ben (a világháboiu után ugyanis enyhi- tettek az alkalmasság elbírálásán s ma már az újoncoknak 68—86°/o-át besoroz­ zák) akkor 1938 ban csak 165 000 újon­ cot tudott volna besorozni. Amig Német­ ország 1933-ban még 631.000 újoncot sorozott be, addig az 1914—1919 évjáévjáratok születéskiesése miatt még 1950ben is csak 504 400, 20 éves korú újonc férfiúval számolhat. Az ember használhatóságának a foka elsősorban azoktól a faji sajátossá­ goktól és életfeltételektől függ, amelyek között felnő. * A faji sajátosságoknak a népre való befolyását leginkább azokban az államokban láthatjuk, amelyekben na­ gyobb zárt csoportokban élnek más nem­ zetiségűek. A normann vérü északfran­ ciát pl. jobb katonának tartják mint a provancit, az északolaszt kitartóbbnak és elleuállóbb katonának, mint a nápolyii vagy a szicíliai olaszt s a poroszt jobb katonának, mint a keleti németet. A nyomorúságos, rossz szociális vi­ szonyok között felnőtt és rosszul táplált népből százalékosan is kevesebb lesz a honvédelmi szolgálatra alkalmas olyan polgár, aki a nemzet gazdasági életében is jobban megállja a helyét, mint a kedve­ ző éghajlati viszonyok között, előnyösebb szociális helyzetben élő, egészségesen táp­ lálkozó népből. A világháborús születéskiesés Ha­ zánk védképességét is erősen gyengítette s ez szükségessé teszi, hogy előrelátó népességpolitikávai gondoskodjunk -né­ pünk egészségének a megtartásáról és előmozdításáról, valamint a születések számának az emeléséről, mert ezzel a nemzet véderejét fokozzuk. akciójára főispánunk utján befolyt újabb adományok. (IX. közlemény ) Nógrádi körjegyző 80 P. Elöljáróság, Jobbágyi 76*30 P. Körjegyző, Homokterenye 50 P. dr. Bállá István, Nagyoroszi 40 P. Körjegyzőség, Zagyvaróna 36 P. Elöljáróság, Szarvasgde 32 40 P. Zagyvapálfalva község 30'20 P. S a 1 g ó t arján; Ipartestületek 20 P. dr. Pfannenwald Má­ tyás 15 P. dr. Kredens György, Losonc 1 P, Bányamozgók híre. A baglyasaljai és pálfalvai bányamozgók február 18-iki vasárnapi műsora ismét egy kiváló magyar film bemutatása lesz. Zilahy La­ jos „Urilány" című, nagysikerű vígjáté­ kénak filmváltozata: EGY LEÁNY EL­ INDUL fogja elbájolóan szórakoztatni a bányamozgók hűséges közönségét, Szö­ rényi Éva, Páger Antal, Mezei Mária, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Bér­ iéi Lili, Vizváry Mariska, Mály Gerő és Gőzön Gyula szinészkiválóságaink játékával. Műsor kiegészítő: Regatta verseny, sportfilm, valamint a Magyar és Fox világhiradók. Mindkét helyen három-három előadás lesz a szokásos időpontokban. Könyvismertetés. A "Boldog Élet Könyvtáradnak 10. számát dr, Zemplényi Imre bányafőorvos "Dohányzás és szesz­ fogyasztás egészségügyi vonatkozásain cimü munkája tölti ki. A lelkiismeretes és tapasztalt orvos hivatás és emberszeretetével megirt mü a dohányzás és a szeszfogyasztás egészség, erkölcs, társada­ lom és nemzetrontó adatainak halmazát állítja sorompóba a két káros szenvedély ellen, s mind a- felnőtteknek, mind a ser­ dülő ifjáságnak a legtanulságosabb isme­ reteket nyújtja. Felolvasását minden iskolánkivüli népművelési előadássorozatba bele kellene illeszteni A csinos füzet ára 70 fillér. Beszerezhető a "Boldog Élet Könyvtárán kiadóhivatalában és a szerző­ nél. Nagyszámú és igen kitűnő minőségű tenyészállatot jelentettek be a Mezőgazdasági Kiállításra. A március 30. április 7. napján tar­ tandó országos mezőgazdasági kiállítás tenyészállatcsoportjában a jelentkezési ha­ táridőig beérkezett igen nagy számú be­ jelentés feldolgozása hosszabb időt vett igénybe, így még csak most van alkalom az eredményekről tájékozást nyújtani Az összes tenyészállatcsoportban meghaladják a bejelentések a tervezett keretet, jeléül annak, hogy a neves te­ nyészetek és a fejlettebb köztenyészetek ’irányitői is tudják, hogy az országos ki­ 1állítás nyújtja a legkedvezőbb alkalmat a kiemelkedően jóminőségü eladó tenyészanyag megfelelő értékesítésére. A rendezőség lehetővé kívánja tenni, togy az ismert nevű régi tenyészeteken Ívül az újabban előretörő tenyészetek, továbbá már a visszacsatolt Felvidék fej­ lettebb minőségű tenyészetei is szerepel­ hessenek és elért szép eredményeiket a kiállításon az ország és a külföld előtt bemutathassák. Ezért, valamint a várható nagy keresletre való tekintettel olyan el­ helyezési lehetőséget igyekszik biztosítani, hogy minél nagyobb számú állatot lehes­ sen bemutatni, mert különösen a közte­ nyésztés számára: a visszacsatolt Felvi­ dékről és Kárpátaljáról is előreláthatóan Kárpáti síverseny és közgyűlés Saligón. A Magyarországi Kárpát Egyesület Tojásbehozatallal fogják le­ törni a magas árakat. A fogyasztó­ Salgótarjáni Osztálya 1940, február 10 én közönség körében mintegy három hét óta figyelik a tojásárak alakulását Amire eddig Magyarországon még nem volt pél­ da, a tojás kiskereskedői ára darabon­ kínt 25—30fillérre emelkedett Ez a** nagyarányú drágulás annál feltűnőbb, mert Magyarországnak állandó tojásfeleslegei vannak. Gazdasági körök­ ben, de a fogyasztók körében is érdek­ lődéssel fogadták azt a hirt, hogy a tojás­ drágaság leszorítására a külföldi tojás be­ hozatalának gondolata merült fel. Ebben a kérdésben rövidesen érdekes intézke­ dések várhatók. a Salgó-menedékkázban tartotta XIX. évi közgyűlését, melyen dr. Förster Kálmán elnökölt. Elnök ünnepélyes keretek között nyitotta meg a közgyűlést s külön üd­ vözölte a ragyolci, fűleki és losonci meg­ jelent kültagjainkat Korompay Kálmán egy. főtitkár beszámolója és Zamecsnik Helén pénztáros jelentése után az elnök megköszönte a tisztikar fáradságos mun­ káját és az ülés a Hiszekegy imájával végétért. A losonci tagok nevében Szabó László egy rövid együttműködés utáni szoros kapcsolatról szólt, majd átnyújtotta az elnöknek szerény ajándékukat amit a menedékház részére hoztak. Elnök megköszönve a figyelmet, átvette az aján­ „A MUNKA” dékot Másnap reggel igen hangos lett a ház és a környék kiváló aiterepe. Bedő politikai hetilapban! Nyomatott 1 MUNKA* nyomdában, Salgótarján 2 N A P I G. Február 21-én, szerdái; 22 én, csütörtökön VERDI Kiegész.: Kul túr film. FOX HÍRADÓI? ■---------- --------------- - ■ ■ - -- ------- ga-üü-sU g talos hirdető helyen látható. Díjkiosztás február 25-én d. e. 11 órakor a Salgómenedékházban. Meghívó a Salgótar já n i Népbank R.-T, 1940. évt február hó 25-én de, 11 órára Salgótarjánban, az intézet helyiségébe kitűzött > XXXI. évi rendes közgyűlésére Az igazgatóság jelentése. A felügyelöbizottság jelentése. A zárószámadások előterjesztése. ‘ Az évi nyereség felosztása. Az igazgatóság és felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 6. Az igazgatóság kiegészítése. 7. A felügyelőbizottság kiegészitése. 8. Indítványok. Salgótarján, 1940 február 14-én. Az Igazgatóság. Aki a közgyűlésen résztvenni kíván, köteles részvényeit a közgyűlést megelő­ zőleg 3 nappal pénztárunknál letenni. A mérleg- és eredményszámla az intézet helyiségében, az üzleti órák alatt a t. részvényesek rendelkezésére áll 1. 2. 3. 4. 5. nagy lesz a kereslet A bejelentések adataiból, valamint a folyamatban levő minőségi felülvizsgá­ latokból örömmel lehet megállapítani, hogy a kiállításra kihozandó tenyészállatok mind meg fognak felelni az állami ked­ vezménnyel köztenyésztésre vásárolható apaállatokkal szemben megkívánt, fokozott minőségi követelményeknek. így közte­ nyésztésre minden, a kiállításon levó álla­ tot bátran meg lehet majd vásárolni. A vásárolni kívánó gazdák is igen élénken érdeklődnek már, sűrűn tudako­ zódnak a rendezőségnél a kiállítás vár­ ható anyagáról és árairól, A rendezőség természetesen nemcsak az eladók, hanem Salgótarján m. v. polgármesteri hivatalától 2541/1940. a vásárolni szándékozó gazdák érdekeit Alkalmazottak bejelentése az is kellő figyelemben részesíti és ezért a évi alk. kér. adó átalányozása m. kir. földművelésügyi minisztérium hat­ hatós támoga'ásával a múlt évhez hasonló tárgyában. sokoldalú és messzemenő [kedvezménye­ ket biztosit, hogy a kiállításon anyagi Felhivatnak a város polgárai közűi erejéhez mérten mindenki hozzájuthasson mindazok, akik ipari, kereskedelmi, ház­ a szükséges tenyészállatokhoz. A vasu'i szállításoknál, a vásárra fel­ tartási vagy egyéb alkalmazottat tartanak, szállításnál 80 %-os fuvardíj mérséklés van hogy az 1940. évre szóló alk. kereseti biztosítva, a vásárolt állatok hazaszállítása adó kivetése, illetve annak átalányozása céljából alkalmazottaikat a város adó­ pedig ingyenesen történik. ügyosztályánál beszerezhető nyomtatvá­ nyokon legkésőbb február hó 20 ig je­ lentsék be, mert annak elmulasztása ese­ Albert, Rokfalusy Lajos és Korompay tén a K. H. ö. 45. §-a értelmében 100 Kálmán versenyrendezők vezetésével meg P-ig terjedő pénzbírsággal lesznek bün­ kezdődtek a versenyek. A versenyek tetve. eredményét röviden itt közöljük: Salgótarján, 1940. február 12. I. Gyermekfutók t 1 km. I. Ig­ A polgármester helyett nác Ferenc 4 p. 17, 2 km. I. Huszár Olay Béla 9 p. 35, 3 km. I. Kilvádi József V. tanócinok. 14 p. 24 mp. II. Ifjúsági futók t 8 km. I. VlaA szövetkezetek is bekapcso­ csil Ferenc 43 p. 37 mp. ül. Seniorok t 12 km. I. osztály lódtak a gyapjuértékesitésbe. Ai I. Hajdus István 54 p, 49 mp., IL osztály elmúlt évben számos Hangya szövetke­ zet foglalkozott gyapjuértékesitéssel. Ax I. Dombováry József 1 ó. 4 p. 11 mp. IV. öregek (futók) 1 12 km. L eredmény a kezdet nehézségei ellenére is a várakozásnak teljesen megfelelt, sőt Jancsika Gyula 1 ó. 1 p. 45 mp. egyes szövetkezetek kimagasló eredményt V. Nőt futók 1 3 km I Szabó értek el. A szövetkezeti gyapjú értékesí­ Róza 19 p, 03 mp. tésnek minél szélesebb körben való meg­ Lesikló verseny. szervezése, főképp a kistenyésztők érdé­ I. Seniorok t I. osztály. L Vis- re! szempontjából nagyjelentőségű. A Fu­ novszky Zoltán 42., U. á. osztály. L Szabó ture lehetővé tette, hogy a Hangya köz­ Pál 37., II. b. osztály. L Bortnyik Ká­ pont kezessége mellett a gyapjuérttkesiroly 33-’. téssel foglalkozó szövetkezetek megfelelő Hirdetmény. a Női Imrfklót 1 Szabó Róza 56. összegű előleghez jussanak és a- gyapjú­ Részletes eredménytáblázat a hiva- átvétel lebonyolítását ís végérték. Nyomdatulajdonos 1 Végh Kálmán . � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940_02_17.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1940_02_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1940-02-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 18. évfolyam 8. szám (1940. február 17.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom