https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/23119a2d9335ee2fe148de74ecb8bf14.jpg 2baaab400f495e78522804b1edabf191 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/76d892c224da488df1f7465c067f8f01.pdf e0c3bee2f1df9659aa6b542f96baf23a PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8 szám Telefonszám : 58 Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések : szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka** lapvállalat. XVIII. évfolyam, 2. szám. „Él magyar, áll Buda még!“ Az augsburgi ütközet után, történelmi hagyományaink szerint, a csatasik sebesült magyarjai fel­ könyököltek halálos ámulatukból, amikor meghallották Lehel kürtje hangját, körülnéztek még s nyu­ godtan omlottak a csatatér véres porába, mert megtudták: él még a magyar. 1040. január elsején is meg­ szólalt egy világot bejáró magyar hang, a huszadik század legnagyobb vívmányának eszközével: a rádión át s fennen hirdette: „Él magyar, áll Buda még.” Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólott az egész vi­ lágon szétszórt magyarokhoz, azokhoz, akik emlékeznek még a dunavölgyi szép magyar hazára, azok­ hoz, akik vágynak ide, hazagon­ dolnak, azokhoz, akik örömök, vagy nélkülözések között, talán már el­ felejtették őseiket, szülő édes­ anyjukat. Ez a rádióbeszéd nem volt teletűzdelve politikai motívumok­ kal s hatása mégis elementáris erejű. Magában foglalja azt a leg­ nagyobb nemzeti és faji értéket, amit egy hon fiai ezzel a szóval tudnak csak kifejezni: összetarto­ zunk. És itt lehullanak a határok, leomlanak kétezer méteres hegy­ láncok, eltűnik a véghetetlen ten­ ger, mert az összetartozandóság kitörölhetetlen érzete átcsap New Englandtól Floridáig és aPacificig, Kanadától Braziliáig s mindenüvé, ahol magyar gyermekeket szülnek még az anyák és az aggok a DunaTisza közére gondolnak haláluk pillanatában. Az összetartozandóság gondo­ lata teszi naggyá a nemzetet. Ha a sors kegyetlen intézkedése foly­ tán, avagy az elődök pártoskodása, széthúzása, talán árulása folytán rabszijra került a nemzet családjá­ ból milliónyi testvér, az mind múló jelenség, ha a szivek mélyén kiírt­ hatatlanul él az egyűvétartozás gondolata. Időkérdés csupán, hogy egymás szivének dobbanását kö­ zelről is meghallhassuk. Dyen gondolatokkal eltelve léptünk át az 1940-ik esztendőbe, tudomására adva minden magyar­ nak, hogy itt állunk a vártán. Húsz esztendő kemény munkája acélozta meg izmainkat s a jövő tisztánlá­ tása mérsékelte gondolatainkat s bölcsekké tett bennünket, hogy anyagi javakat szerezve, biztosan őrködjünk erkölcsi javainkon is. Töretlenül gondolunk az uj felada­ tok megoldására oly időkben, ami­ kor a legnagyobb bizonytalanság érzete üli meg irtózatos erővel bíró nagy népek lelkét s ebben a nagy világdefektusban a megna­ gyobbított Magyarország határain belül élő magyarság lelkiismerete nyugodt, mert úgy érzi: mindenre felkészült és nem nyomja lelkét semmiféle felelősség azért, ami a lengyel mezőkön történt s ami fo­ lyik Finnország hóboritotta föld­ jein, a Magtaot és a Siegfried vo ára 16 fillér A főtéri állomásról. Salgótarján, 1940 január 6 ben a kietlen, rideg váróteremben milyen kellemes volt, amikor kint a hőmérő cse­ kély 18 fok hideget mutatott. Hogyan didergett ott mindenki, de különösen a hölgyek s hogyan dideregtek a Ili. oszt váróterem utasai is, ahol teljesen azonos volt a helyzet, ahhoz sem kell bővebb részletezés. A jó egyórányi ott-tartóz* kodás alatt még csak a jószándék hal­ vány jelét sem tapasztalták, hogy pld. a málházó érdeklődött volna a kályhák hő­ foka iránt. De ezt nem is lehetett tőle elvárni, hiszen ő a forgalmi iroda gőzöl­ gő melegében a legjobb nyugalomban töltötte az időt s talán jutalomról álmo­ dozott, hogy ilyen bölcsen megtakarítja a MÁV-nak (?) a fűtőanyagot és a seprőt. Lapunk hasábjain elég gyakran sze­ repel a főtéri állomás, sok kifogásolni va­ lóival s a nyilvános panaszok egyikére sem kerül orvoslás. A MÁV illetékesei rendületlen nyugalommal képviselik azt a bizonyos falat, melyről lepereg minden a világon. Ahány panasz még elhangzott, egyikére sem nyilatkozott a MÁV, sem jóindulatú Ígéret, sem rosszakaratú elu­ tasítás, sem közömbös mosakodás formá­ jában. Olyan lezüllött már a főtéri állo­ más panaszainak ügye, mint magának az épületnek belseje és környezete 8 olyan az egész komp'exum, mint azé a vásott, rossz kölyöké, akinél az újabb és mindgyakoribb pofonok már semmit sem szá­ mítanak, annyira hozzászokott ehhez a fenyitő fájdalomhoz. Nemrégen tettük szóvá példánakokáért, hogy a MÁV lássa el az állomás^ W. C. ajtaját önműködően záró szerke ■> zettel. Azóta mintegy nyolc hét telt el a az ajtó csak tátong állandóan és sötét, undorító torkából ontja a bűzt az utazó közönség szívélyes fogadtatásaként. Mint­ ha csupán ez az eszköz állana csak a MÁV rendelkezésére, amit az utasoknak ezen az állomáson „tapintatból” nyújthat s ezért nem segít ennek a legiogosabb panasznak eltüntetésén évek óta, mert egyebet nyújtani itt már nem tud. Tiszta várótermek, hol vagytok a múlt távolkö­ dében ? Bútorzat, székek, padok már csak álmainkban fordulnak elő, de a váróter­ mekben annál kevsbé. S legújabban a fű­ tés is legfeljebb az egykori szolgálati sza­ bályzatban áll m4g fenn, de a valóság­ ban már alig létezik. Január 2-án éjjel, mintegy tizen vá­ rakoztak az L és IL oszt, váróteremben a 0 óra 49 perckor Budapest felé menő vonatra, mely csekély egy óra múlva (az utóbbi időkben már meghonosodott szokások mintájára) futott csak be. A vá­ róterem a félhomálytól, szennytől, szemét­ től és a butorhiánytól a szégyenletes kommün idejére emlékeztetett Két darab hároműléses pad, egy csomagtartó, egy asz­ tal, egy állófogas és a teljesen hideg kály­ ha volt a váróterem berendezése. Nyolc­ nak volt ülőhelye a csomagtartót is be­ leértve, kelten állni kényszerültek s to­ pogták a hidegtől. Nem kell különös fantázia annak elképzeléséhez, hogy az éjszaka mélyen járó óráiban az egyórás várakozás eb- nal között s messze a véghetetlen tengeren, él, Monte videóig. A magyar nemzetnek ezt a nyugodtságot nemcsak a tiszta lel? kiismeret biztosítja, hanem az a tudat is, hogy az elmúlt húsz esz­ tendő alatt sok tekintetben előké­ szítettük a talajt, a lehetőséget azokra az időkre, amikor üt a sors­ fordulat órája. Gróf Teleki Pál miniszterelnök nagyértékű újévi cik­ kében fennen hirdeti, hogy anya­ gilag megerősödtünk. Valóban, ah­ hoz képest, ami itt húsz év előtt volt, bámulatosan megerősödtünk. Ennek értéke fokozódik azzal, hogy mindezt saját erőnkből értük el. Gróf Teleki Pál azonban az elért eredményekkel bármennyire is meg van elégedve, mégis hangoztatja: sok még a tennivaló: Vigyáznunk és éberen őrködnünk kell a nem­ zet lelki és anyagi javain, mert miként a miniszterelnök mondja: hirtelen virrad ránk a nagyobb feladat. A nemzet valóban ösztönösen érzi a terhes idők súlyát, de szük­ séges, hogy mindenki ép ily mélyen érezze a maga feladatát és köteles­ ségét. Ismerje fel mindenki a maga fontosságát a maga helyén. Igen szép hasonlattal világított erre rá Teleki Pál, amikor a fogaskerekek összmunkáját említette. Hova jutna a gép, ha a kerekek egy kritikus pillanatban • a saját forgásukat te­ kintenék céljukul s nem kapcso­ lódnának fogaikkal egymásba s nem lendítenék közös munkára a gép egész komplexumát. Recsegés, ropogás, törés és pusztulás lenne az eredmény. Pusztulna a szépen megkonstruált gépezet, értéktelen, csorbult fogú vassá válna még a legpompásabb esztergályozott fogas­ kerék is. A miniszterelnök egyéniségé­ ből messzesugárzó bizakodás ömlik el, amikor azt mondja, hogy bízik a magyar nemzetben. Első lépés­ nek már az is nagy dolog, hogy a bennünket környező sokféle veszély megérzésében, — amelytől pedig nem félünk — jobban összefogunk, komolyodunk, levetjük a szélsősé­ geket. Amily mértékben ragadós a pánik, a félelem, a babona, a kis­ hitűség és a gyávaság, épugy érez­ zük nagy lelki hatását annak a nagy jellemnek, ami gróf Teleki Pál egyéniségéből sugárzik, ö eze­ ket mondotta újévi cikkében .* nem kételkedtem soha, egy percig sem abban, hogy hiába forr Európa s fenyegetnek a veszélyek többfelől, hiába játszadozunk a felszínen mindenféle eszmékkel, rendszerek­ kel, szervezetekkel, azért nyugod­ tan járhatjuk a magunk magyar útját, mert a magyar magára talált s bizonyára magára talál majd ne­ hezebb dolgokban is. Az ország fokozatos megna­ gyobbodása sok uj feladatot ró reánk. Ezeknek a feladatoknak szorgalommal és hivatástudattal igyekszünk megfelelni. És ismét a miniszterelnök rádióbeszédéből idé­ zünk : szeretettel ápoljuk a hatá­ rainkon túl lakó és a széles e vi­ lágon elszórt, vérben o és lélekben hozzánk tartozók érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat, velük va­ gyunk és érezzük,-hogy ők is viszo­ nozzák érzelmeinket s immár kö­ zelben és távolban, el, egészen Bra­ zíliáig és New Englandig tudják: él magyar, áll Buda még ! „A MUNKA" TÁRCÁJA Történt pedig ez az eset — a töb­ bek között — a következőképpen : Egy csütörtöki nap délelőttjén egy előkelő megjelenésű, magas termetű ur kopogtatott és lépett be irodámba. Szé­ pen ápolt ferenezjózsef szakáit viselt. Életéveit úgy 55—60-ra lehetett becsülni. Vadásztörténet Fiatal koromban, a régi jó béke időkben, a Kassa fölötti Alsó és Felső* tőkés, Olcsvár, ósva, Petőszinye, Kelecsény, továbbá, Igló fölötti Káposztafalva és Belhlenfalva községek — mondhatni — vaddus erdőségeiben vadászgattam szabad időmben, több vérbeli vadásztár* sammal, kizárólag nagyvadra. Azért irom, hogy kizárólag nagy­ vadra, mert apróvad (nyúl, fogoly) az el szaporodott rókák miatt kevés volt és ezeket kíméltük is. Azonban a. rókát minden időben irtottuk. Többször hajtó kutyákkal vadásztunk, elég gyakran cserkészve, de lesre is sok­ szor rándultunk ki szenvedélyeink kie­ légítésére, kisebb*nagyobb szerencsével. Történetem leírásánál neveket bizo nyos elvi szempontokból ezúttal nincs szándékom említeni, de ezzel szemben előre bocsátom, hogy a leirt események színtiszta, igaz megtörtént esetek és el­ beszéléseim minden egyes kitételét .mó­ domban van bármikor és bárkinek elfo­ gadhatóan bizonyítani. Az eset megírására nem valami ön­ dicsekvés késztet, hanem mert egy ilyen furcsa vadásztörténet megörökítésre ér­ demes és mert nagyon jól tudom, hogy a vadászembert a vadásztörténet mindig érdekli, Salgótarjánban pedig több jó va­ dászt ismerek, szeretnék nekik ezzel ked­ veskedni s Örülnék boldogan, ha ai ér­ deklődést váltana kL Mitbogy a lapunk hasábjain eddig elhangzott panaszok orvoslásának semmi jelét nem tapasztaltuk, eltérünk eddigi előzékenységünktől és tapintatunktól s e cikkünket a lap egyidejű elküldésével a MÁV miskolci Üzletvezetőségének és a budapesti központi Igazgatóságának a szi­ ves figyelmébe is megajánljuk ama remény­ ben, hogy e panaszainknak most már nem a falra hányt borsó szerepe fog jutni s végre Salgótarján közönsége ismét tapasz­ talni fogja, hogy a MÁV van a közön­ ségért és nem a közönség a MÁV-ért (—ány.) A formális bemutatkozás után elő­ adta, hogy nyugdíjas tisztviselő és most jött ide* lakni családjával az Alföldről, mivel beteges feleségének orvosai élesebb levegőt ajánlottak. Egyben örömét fejezte ki, hogy a vadásztársaság jegyzőjével megismerkedhetett. Közölte azután, hogy szenvedélyes vadász, már több mint 27 éve vadászik, de eddig nem volt szeren­ cséje nagy vadra vadászni soha, csak apróra s végtelenül boldog lenne, ha a vadásztársulatba beléphetne és nagyvadra vadászhatna. Amikor kijelentettem, hogy több, mint valószínű a felvétele, mindjárt azt a kérését intézte hozzám, hogy egy leg­ közelebbi vadászatra vigyük őt magunk­ kal, hogy megközelítőleg tapasztalatokat szerezhessen a vadállományról stb. —> Amikor készséges Ígéretet tettem arra, hogy a legközelebbi szombat délután ki­ megyünk, boldogan kérdezgette: milyen töltényeket kell hoznia ? Milyen vadak vannak ? Mondtam, hogy a puska egyik csöve mindig golyóra, a másik pedig min­ dig erős futóra töltendő, vad pedig van szarvas, vaddisznó, őz, róka, néha-néha medve is akad a hajtásba, siketíajd, nyír­ fajd, elvétve vadmacúka, nyesi is találko­ zik. Etek hallatára — mondhatom —• örömmámor fogta el és izgalomtól bevál­ tan ragadta meg a kezem, búcsúzni keidalt, l miután a találkozás helyének óé �A MUNKA 2. oldal Mit hozhat az új esztendő? Az újév első napján sorra nyilatkoztak az államfők, miniszterelnökök, hadvezérek szóltak népeikhez, csapataikhoz. Szózataikból és beszédeikből kicsendűl a fegyverek zaja és az a vélemény, hogy a háború mai állása mellett a békét - már csak a fegyverek hozhatják meg a - világnak és ezért a következő évre a ka: tonai erők minden oldalon való számot­ tevő erősítését jelentik be, hogy szembe­ pálljanak alkalmas pillanatban a döntésre. >A harcbanállók véleménye és felfogása ;tehát nem változott, a kívülállók pedig lábhoztett fegyverrel néznek az eljövendő jév elé. x í ' > Az uj év első hetében Anglia hivaialosan is közölte a Népszövetséggel, hogy a finn nép számára minden tőle kelhető segítséget megad. Ehhez a lépé­ séhez Franciaország is csatlakozik. Olasz­ ország már korábban igazolta bolsevistaOllenes felfogását és a finn repülők jelen­ jós sikereket érnek el a Finnországba J'uttatott olasz gépeken. Angliában ezt a elfogást igen értékelik és Londonba olyan hírek érkeztek, hogy Olaszország hadi­ anyagon kívül önkénteseknek a Finnor­ szágba való utazását is lehetővé teszi. A A skandináv államokból, főleg Svédor­ szágból már eddig is számos felszerelt egység lépte át a svéd-finn határt, hogy fegyverrel is harcoljon a világot felforgató vörös eszme területi terjedése ellen. Eu­ rópa sajtójában egyre gyakrabban jelen­ jek meg vélemények, hogy a szovjetojrosz-finn háború nem csupán a két nem­ zet ügye, hanem egyre inkább a népek háborújává válik ez a harc és teljes érté­ kű, mindenre kiterjedő s a finneknek nyúj­ tandó segítség a világ legnagyobb részére elsőrangú fontossággal bir. Ennek meg­ felelően a francia lapok mérlegelik annak lehetőségét, hogy francia hegyi csapatokat küldjenek észak Finnországba, sőt azt is örömmel üdvözölnék ha Anglia hajóhadat küldene Murmanszk kikötőjének elzárá­ sára, a francia csapatok pedig megszáll­ nák a vidéket, hogy a szovjetorosz szál­ lítási és utánpótlási lehetőségek Finnország felé megsemmisüljenek. *7 A finneknek nyújtandó segítség most tehát a kialakulás fokán van, ettől füg­ getlenül azonban Finnország hadereje és lakossága megteszi kötelességét hazája iránt A legfőbb szövetséges: a tél segít­ ségével, az egész világot bámulatba ejtő bátorsággal hatalmas csapásokat mér a számbelileg kicsi, de hazaszeretetben és hősiességben felülmúlhatatlan fijn hadse­ reg- a betolakodott orosz hadakra, melyek a szabad Finnország földjére lépni merészkndtek. A kezdeti orosz előrehaladás gyászos visszovonulássá változott és a menekülök útját a hátrahagyott hadianyag és felszerelés tömege, valamint a kőke­ ményre fagyott orosz katonák ezrei jel­ zik. A finn osztagok katonái számos he-, lyen már orosz földön harcolnak és leg­ főbb törekvésük a száműzettek, majd a hadifoglyok tömegeivel épitett murmanszki vasútvonalnak olyan mértékben való el­ pusztítása, hogy azon az utánpótlás az egyébként is fogságbajutás elé néző, volt támadó orosz hadsereg számára lehetet­ lenné váljon. Egy ilyen finn siker nem- csak a szovjet badvezetőségre jelentene kiszámíthatatlan veszteséget, de elzárná az orosz kereskedelem útját is az egyet­ len jégmentes és nyílt orosz kikötőtől. Jelentős eseménye volt a világpo­ litikának az a közeledés, amely a pápa karácsonyi üzenete után a Vatikán-Róma és Washington közöt jött létre. Az Egye­ sült Államok külügyminisztere az ame­ rikai nép békevágyáról számolt be és hangsúlyozta, hogy alapelvek tekinteté­ ben a pápa .üzenete és Amerika politi­ kája között teljes az azonosság Hosszú évtizedek után az Egyesült Államok is­ mét diplomáciai megbízottat küldenek a Vatikánba, akinek a legfőbb teendője bizonyára az lesz, hogy a pápának a béke létrehozatala ügyében folytatott munkásságában az Egyesült Államok te­ kintélyével és súlyával, ha lehet, még nagyobb jelentőséget biztosítson Mi reméljük és bízunk abban, hogy ez a fáradozás és munkásság nem lesz eredménytelen. Szalóncukor. Hogy miért nevezik épp szalóncukornak, nem tudom. Talán ugyanazért, amiért a rózsaszínű, ártatlan és — valljuk meg — kissé unalmas vicceket is úgy hívják: szalónvicc. Általában, az életnek ilyen rózsaszínű, ártatlan és — valljuk be ezt is — kissé unalmas dolgaikhoz bigygyesztik megkülönböztetésül a "szalón,, jelzőt, hogy egyebet ne mondjak, "szalónspicc„-nek nevezik azt az állapotot is, amelyet csak egy hajszál választ el a jó­ képű becsipettségtől, de amig ez a haj­ szál a helyén van, addig csak a szalónspicc szelíd és szolid állapotában leledzik az ember. De maradjunk most csak a szalóncukornál, anélkül hogy különösebben érdekelne bennünket, mi köze ennek a kedves, régimódi édességnek a szalón nevű akberendezési és társasági intézményhez. A szalóneukor, amelynek most a karácsonyfák leszedése ad időszerűséget, egyike azoknak a ritka dolgoknak a mai világban, amelyek változatlanul megma­ radtak ugyanolyannak, amilyenek vala­ mikor régesrégen, a gyermekkorunkban voltak. Fehér< rózsaszínű, halványkék vagy lalványzöld selyempapir, a négyszögletes cukorka körül ősszecsavarva és két végén jevagdosva, hogy olyan legyen mint egy stilizált virág, vagy mint a ballerinák tüllszoknyája, — ugye mindnyájan tudjuk, logy ilyen a szalóneukor, amióta a viág világ? Úgy képzelem, valamikor ré­ gen, talán még a Lajosok idejében, egy ünomizlésü cukrász-poéta találta ki, mert olyan kényeskedően rokokó formája van, ami pedig az izét illeti, ez is tulédes, tuliilatos, tulkönnyed, — mondom, olyan mint a rokokó. Gyermekkoromban nem szerettem a szalóneukrot, akármilyen más sokkal kö­ zönségesebb cukorka, például a kétkrajcárért savanyu, jobban megfelelt gyermeki ínyemnek, amelyet még nem kényeztettek el az élet kűlömböző izei, zamatai, édes és keseíü gyönyörűségei. Akkor persze még csak azt néztem a cukorban, ami ehető benne, a gyermekek és vadembe­ rek mohóságával, de ma már a cukor­ kában sem az édességet keresem, hanem ebben is csak azt, ami idővel minden földi dolgok leikévé válik: az emléket. Karácsonyfánkról immel ámmal itt-otl még most le-letéptem egy-egy szem sza­ lóneukrot, hogy megegyem, de igazi édes­ sége immár nem az, ami a nyelvemen, hanem ami a lelkemben olvadoz tőle. A szalóneukor még a régi, sem ize, sem rokokó ruhája nem változott azóta, hogy az otthoni karácsonyfát díszítette és manapság bizony már az olyan apróság, mint a szalóneukor is parányi szigete le-, bet a múltnak, a változó és múló idők örökfolyamán. Valamikor csak citrom, vagy narancs, vagy ibolya ize volt a sza­ loncukornak, ma emlék — ize van..^> — ki tudja, melyik a jobb? Én azt hiszem: tudom,, . (—ány.) Salgótarján, 1940 jan. 6 Hírek és különfélék Az uj zsebnaptár. Egyik igen kedves barátom megle­ pett az uj előjegyzési zsebnaptárral. Ka­ bátom belső zsebében már ott melegszik a piros kecskebőrbe kötött, csinos köny­ vecske. Ez az a szükségleti cikk, amit legritkábban szoktunk magúnak besze­ rezni, többnyire kapjuk valakitől. Az aján­ dékozó is gyakran úgy kapja ajándékba, bála az elterjedt szokásnak, hogy keres­ kedők és vállalatok naptárfélével lepik meg újév táján üzletfeleiket. Okos dolog ez az ajándék-naptár. Először is hasznos tárgy, nélküle az em­ ber alig lehet meg, de a maga jószántá­ ból nemigen adna pénzt érte. Azonkívül az uj naptár a maga tiszta, üres lapjaival, a legkedvesebb figyelem jele. Biztató ígé­ ret a legközelebbi jövőre. Arra emlékez­ tet, hogy a végtelen Időnek egy kisza­ bott, bekeretezett darabja áll előttünk, amely még elbasználatlan. Hozhat roszszat, az igaz, de hozhat sok jót is. Mi lenne, ha már most, az újév el­ ső napjaiban kitöltené az ember az elő­ jegyzési naptárt — a sors nevében ? Az uj esztendő minden hetére valami jót: egy kedvező fordulatot, egy elmaradt kel­ lemetlenséget, egy megvalósult reményt, egy kihúzott sorsjegyet, egy kivívott si­ kert ? Hiszen ábrándozni szabad, senki sem tiltja meg, hogy az ujesztendő lefo­ lyását a legkedvezőbbnek képzeljük el. Á régivel tisztában vagyunk, az már levitézlett, a mérlegét megcsináltuk és nem vagyunk elragadtatva az eredménytől. A tavalyi naptárt kegyelemben elbocsájtjuk s ha nem is a papírkosárba, de be­ dobjuk egy fiókba, a nem — szeretem — emlékek közé. De az uj naptárt, amely tele van nyitvalevő lehetőségekkel, a jövőnek ezt a töretlen, $züz talaját szeretettel dédel­ getjük. Ebben még a pírosbetüs napok zavartalan ünnepek, a feketebetüsek bé­ kés, munkás hétköznapok. Nflp|ó-mezői hófehér tisztasággal ragyognak ránk és mi úgy képzeljük, hogy ezekre az ár­ tatlanság-mezőkre csupa szépségről, jó­ ságról,’ Örömről, boldogságról fogunk ma­ gunknak beszámolni. Még sok más kel­ lemes gondolatunk támad a lapozgatása közben s amikor e nézdegélő becézgetés után elhelyezzük egy esztendős lakhelyé­ re, baloldali belső zsebünkbe a szivünk fölé, olyan biztonságérzet fog el minket, hogy szivünk az uj naptárral védőpaj­ zsot kapott a fájdalmak .és csalódások ellen. (—ány.) ELŐZETES ÉRTESÍTÉS. Az Távozás. Salgótarjánból történt tá­ Ipartestület február hó 3-án tar­ tandó szokásos farsangi mulatsá­ vozásom alkalmával ezúton búcsúzom igaz gára az előkészületek serényen magyar szívvel jó barátaimtól, kartársa­ imtól és ismerőseimtől. < folynak. Körmöczy György pontos idejének megjelölését, illetőleg megállapodtunk, boldog megelégedéssel távozott. Hej I pedig, ha tudta volna szegény, hogy ez a vadászat lesz a végzete, bizo* uyosan a legkevésbbé örült volna. iMiután a megjelölt szombaton a vadásztársaság egyik tagja sem jött ki va­ dászni, ketten H. úrral indultunk paraszt­ szekéren a Petőszinye, Kelecsény-i nagyvidas területre délután 2 óra 30 perckor és .6 óra körül értünk kedélyes beszél­ getés mellett fuvarosunk lakására, aki értesítésemre bejött értünk Kassára. Meg­ jegyzem mellesleg, hogy ez a gazda szokta rendszerint a lelőtt vadászzsákmányt is befuvarozni. . * Gyönyörű szép tiszta augusztusi nap volt, éppen holdtölte. /Miután a gazdánál tarisznyánkból jól beyacsorázttffik, neki vágtunk az erdőnek. Még világos nappal volt, amikor a leshelyeket elértük, úgy hdrfy volt időnk még vadcsapásokat is néhány helyen megfigyelni Vendégszeretetből elhatároztam, hogy IX urat a legjobb, legbiztonságosabb helyre, a négyfa közé ültetem, ahol a vaddisznók kordában járnak át, a szarvasok pedig sokszor nagy csordákban tőrnek elő. Egy­ szer nappal 83 darabot olvastam meg égy távolabbi pontról. Ki kell emelnem, hogy ez a tisztás apró, cserjeszerü nyír­ fákkal volt benőve. Az említett négy fa pedig tulajdonképpen egy őt fából álló facsoport volt, de az ötödik középső fa ki volt fűrészelve, mert így egy remek léijbelv volt, u. is * levágott fa tuskóia kényelmes ülést nyújtott a lest vadásznak. azonkívül a négy nagyfa jó takarást és amellett még védelmet is biztositott eset­ leges vad-támadás ellen. Ide ültettem be H. urat Megmutat­ tam az irányt, melyből a vadak várhatók. Kioktattam, hogy ha szarvasok jönnek, csak azt lőheti le, amelyiknek agancsa van, mert az agancsos a bika és jelen­ leg tehenet tilos lőni. Magyaráztam to­ vábbá, hogy itt várhat szarvasokat, őze­ ket, esetleg medvét, rókát Hogyan céloz­ za meg a bikát disznót stb. és hogy a nagyvadak mindig későbbi időpontban jönnek, mint a kissebbek, s végül hogy a korán este kibaktató nyulra ne lőjjön. Ilyen lelkiismeretes, beható útmuta­ tás után megmutattam a nyirjes másik vé* gén mintegy 800 méter távolságban ki­ magasló cserfát mondván, hogy én oda fogok ülni. Azután a felvidéken divó vadász-szerencsekivánattal, „n y a k t ö rést" mondtam és magára hagytam H. urat, neki vágva a nagy fa irányának s oda­ érve, az óriási fa tövében kellemesen, il­ letve kényelmesen elhelyezkedtem, Nim­ ródot kérve, adjon egy szép zsákmányt. Beállt az est, óriási csend borult az erdőségre, még egy falevél sem mozdult, ami csak kissé is megzavarta volna a fé­ lelmetes csendet A sötétség azonban csak rövid ideig tartott, mert a teli hold ezüs­ tös sugarai már áttörtek az óriási fák ko­ ronái között és Itt-ott a tisztáson illetőleg a ritka apró nyirjesen a fehér levélkék ezüstös pompában díszelegtek. Halandó ember nem tudja azt leírni kedves Olvasó, hogy egy ilyen gyönyörű éjjeli les, olyan változatos vadállományi területen, milyen gyönyört és élvezetet jelent, igazi vadászszenvedélytőLfütött vadásznak I Nem, azt leírni lehetetlenség I No de múlt az idő, közeledett a 11 óra, a nagy lábas erdő kezdett már éle­ dezni, az erdő belsejében mélyen benn, megtörte a csendet egy-egy galytörés, egy-egy kölönös csördülés, ropogás, néhanéha egy mordulás és ritkábban bagoly­ huhogás, visitás. Lélegzetvisszafojtva, mozdulatlanul vártam s kivehető volt, hogy disznókonda közeledik, legelész és hogy felém halad­ nak, mert a csörgés kezdett hangosabbá válni Féltizenkettő lehetett a konda gya­ korlott becslésem szerint 25-30 darabból tevődhetett össze. Kellemes illúzióktól át­ hatva ültem mozdulatlanúl, úgyszólván megmerevedve, csak a puskatus nyakán próbálgattam ujjaim könnyed mozgását, amikor a lesterület másik végén két gyors egymásutáni hatalmas puskadörrenés ri­ asztott meg. De nemcsak engem, hanem a kondát is, mert ezek a disznók a gyors­ vonat robaját megszégyenítő csörgéssel, fújással vágtak vissza az erdő mélyébe, arra, amerről jöttek. Nagyon sajnáltam, hogy egy sem került puskacső elé, de viszont örültem annak, bogy H. urnák talán sikerült szarvasbikát ejteni, szeren­ csés esetben kettőt. is. Sajnos nem így volt, mert a lövések elhangzása után, úgy 2—3 perc múlva rémes ordités for­ májában segítségkérőén mintegy batazorhétszer nevemet kiabálta H ur, azután sírí csend következett E I. (Folyt, jövő számban.) ig. tanító. Házasság. Csépe Terézia és ne­ mes Reguly Árpád Salgótarjánban dec. 30-án házasságot kötöttek. Eljegyzés. Gajári-Kuchinka Má­ riát, Gajári-Kuchinka Gyula, a Salgótar­ jáni Köszénbánya R. T. főintézöjének le­ ányát december 29 én eljegyezte Mateidesz Gábor banktisztviselő, néhai Mátéidesz József MÁV. felügyelő fia. Frontharcos táncmulatság. A helybeli Frontharcos Főcsoport február hó 1-én tartja meg hagyományos évi táncmulatságát A táncmulatságot műso­ ros est előzi meg. A szorgos rendezőbi­ zottság már összeállította a műsort Er­ ről egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy az eddigieknél is nagyobb siker rálogát viseli magán. Lapunk ^közelebbi számában áz előkészületekről bővebb részleteket hozunk. 1939. évi anyakönyvi statiszti­ ka. Született fiú élve 215. Született fiú halva 8. Született leány élve 206. Szüle­ tett leány halva 5 Összes születés 434. Halálozás 193. Ebből 1 éven aluli 42. Há­ zasságot kötött 179 pár. Természetes sza­ porulat 228, vagyis minden 1000 lakosra esik ll,628°/oo születés és 9.129°/ro há­ zasság. Legényegylet farsangi mulat­ sága. Az Északikat Legényegylet január 13-án szlnelőadást és farsangi mulatságot rendez az acélgyári Olvasó dísztermében. Színre kerül : „Fekete toborzó" drámai hatású irredenta darab és a „Bolondok háza" kedélyes kabarévigjáték, Utána tánc. Ne mulassza el ezen olcsó és él­ ményekben gazdag estét �Salgótarján, 1940 jan. 6 A Hun gyermekek támogatá­ 3. oldal Az „Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Salgótarjáni Osztálya” sáról ne feledkezzenek meg a ma­ gyar anyák! A csekkszámla száma 33.120. A nevei A magyar anyák a Hnn gyermekekért Budapest. Vá­ sároljon bianco csekklapot 3 fillérért a postán és küldjön be bármilyen kis adó* dec. 15-én este tartotta a salgótarjáni bá­ mányi a fenti cimre, minél sürgősebben! nyakaszinóban tisztújító közgyűlését. Róth Flóris és Bérezi Sándor bányaigazgatók „Ma nekem, holnap neked!” éltávozásával, valamint Fabini Henrik Bátki József: Élővonalak cimü acélgyári igazgató elhalálozásával ugya­ könyve december közepén megjelent a nis az egyesület elnöki, ill. két alelnöki könyvpiacon s igen komoly feltűnést kel­ tisztsége megürült, de különben is az tett a szakpedagógusok körében. A szé­ alapszabályszerü három év elteltével uj kesfővárosi és a budapestkörnyéki tan­ tisztikar megválasztása vált esedékessé. intézetek már a megjelenés első hetében A bányakaszinó nagyterme zsúfolá­ siettek beszerezni a könyvet s elismeré­ sig megtelt az egyesület tagjaival, vala­ süket legjobban igazolja az a propagan­ mint vendégeivel, akik között a város és da, melyet a tanuló ifjúság és az intéze­ környék mérnökkara úgyszólván teljes tek körében kifejtenek a könyv minél szé­ számban megjelent. A gyűlést Schreiner lesebb körben való elterjedéséért. Nem is Jenő korelnök nyitotta meg, aki üdvözlő csodáljuk ezt az örvendetes érdeklődést, beszédében megállapította azt a tényt, mert a mü az eddigi rajztanitástól elté­ hogy a megjelentek nagy száma hfi tükre rően jóval könnyebben, úgyszólván szó­ azon összetartozandóság szellemének, rakoztatva tanit s ezen uj módszernek amelyet a bányász és kohász társadalom még az a kiváló eredménye, hogy nem­ még az „alma mater** falain belül tanult csak megtanítja, de meg is kedvelteti a meg ápolni. Majd méltatta Róth Fióris rajzolást. A Stephaneum nyomda Ízlését bányaigazgató, volt elnök érdemeit, akit dicsérő kiáliitása pedig nemcsak tankönyv­ a közgyűlés az egyesület kebelén belül nek, de alkalmi ajándékkönyvnek is al­ tanúsított nagybecsű munkásságának el­ kalmassá tette. Kapható már városunk­ ismeréseképpen a korelnök javaslatára ban is, Végh Kálmán könyvkereskedé­ örökös diszelnökül választott meg. Utásében és a szerzőnél. na megható szavakkal emlékezett meg Fabini Henrik volt acélgyári igazgató Sok a kóborkutya. Kaptuk az alábbi levelet: Szíveskedjék helyt adni érdemeiről, aki 1938 ban váratlanul el­ azon panaszomnak, hogy ismét sok a hunyt. Végül a közgyűlés határozatot hoz, szabadon szaladgáló kutya városunkban I hogy Bérezi Sándor bányaigazgatónak, Különösen az esti órákban észlelhető ezl az egyesület második alelnökének önzet­ Felkérjük, az illetékes városi hatóságot len munkásságáért hálás köszönetét nyíl-arra, hogy talán az esti órákban kellene vánitja és erről őt jegyzőkönyvi kivonat­ ban értesíteni fogja. a kutyák összefogdosását elrendelni I Azt Ezek után a közgyűlés uj elnökké mondják, hogy sok a „protekciós** kutya, Korompay Lajos b. ü. főtanácsos, bánya­ ami alatt azt értik, hogy a gazdája be­ folyásos ember, akinek haragjától fél a igazgatót választotta meg nagy lelkese­ dróthurkos végrehajtói Nem akarom hin­ déssel. Korelnök előzetes szavaiban rá­ mutatott arra, hogy Korompay Lajos b.ü. ni, de felemliteml Tisztelője: egy polgár. főtanácsos pályáját Salgótarjánban kezdte. Több, mint 30 év gazdag tapasztalataival Horthy Miklósáé öfőméltósága tért ide vissza. Benne a bányászat olyan akciójára főispánunk utján befolyt férfiút köszönthet, aki a bányászat iránt újabb adományok. (VI. közi.) Nógrád érzett végtelen nagy szeretetével előbbre marcali körjegyzőség 140 30 P. Losonc- viszi annak ügyeit Az ő személye bizto­ apáttalvai körjegyzőség 111’40 P. Szüassy síték arra is, hogy az egyesületi élet tő? Béla Losonc 100 P. Salgó Teréz és Iván vábbi fejlődésében és működésében min-, Selyp 100 P. dr. Gross Jenő Szécsény dent el fog követni, hogy az kitűzött cél­ 50 P. Sámsonházai körjegyzőség 49 90 P. jainak megfelelhessen. Azok akiknek al­ Pénzügyi tisztviselők és alkalmazottak Ba­ kalmuk vo<t őt működési területén meg­ lassagyarmat 40 50 P. Rád község elöl­ ismerni, látták azt az őszinte ragaszko­ járósága 23*50 P. Szabados Gyula Szé- dást és szereletet, amellyel őt alkalma­ csény 20 P. Illés Mihály Balssagyarmat zottai és különösen munkásai körülvet­ 15 P. Nógrádmegyeri körjegyzőség 14 P. ték s tudják, hogy a legnagyobb bizalom­ Kovács Lajos Érsekvadkert 5 P. mal tekinthetnek működése elé ... VERSEK Az őrszem. S köztük az aranybaju lány. Repülj hajóm, Élethajóm Túl a kődön, mesén, valón 1 E lány fölséges csókja vár. Álmot a lelkem róla sző, A dicsőség lidérce 0, Gyilkos káprázat: Loreley ... Irta: Gelányi Csaba. Hideg van künn, az éj sötét. Mély titkos csend hull szerteszét S a bus tájon fehér lepel A végtelenbe nyúlik el. A kiüldözött magyarokhoz! csoport nevében hangsúlyozza, hogy bár még nem igen volt alkalma, hogy az uj elnök személyével közelebbi érint­ kezésbe juthasson, mégis úgy érzi, hogy az a keresztény világnézet, szociális gon­ dolkodás, a munkásság érdekeinek felka­ rolása, melyek az elnök személyét jellem­ A két alelnöki állásra Karattur An­ zik, mind olyan tények, amelyek őt az tal gyárigazgatót és Lénárd Károly bá­ acélgyári csoportnak mintegy mintaké­ nyaigazgatót választották meg ugyancsak pül állítják. □agy lelkesedéssel. Korompay Lajos elnök meghatottan Főtitkárnak Dzsida Józsefet, titkár­ mondott köszönetét, az elhangzottakért nak Császár Pált, pénztárnoknak Gerő és kéri, hogy a két vállalat tartson össze Jánost választották meg, mint az egyesü­ a munkásság támogatásában és a helyes irányban való vezetésében. let régi bevált tisztviselőit. A továbbiakban Dzsida József ja­ Schreiner Jenő korelnök befejez­ vén elnöklését, Korompay Lajos elnök vaslatára elhatározzák, hogy a somoskői üdvözli a közgyűlés tagjait, vendégeit, bazaltömléseket gondozni fogják s azt közöttük dr. Förster Kálmánt, mint új­ Buczkó Gábor bányaügy, tan. vállalta. ( Császár Pál titkár javaslatára az ból megválasztott polgármestert, Bánházy katonai üzemparancsnokot, Laczfalvi egyesület 300 P-t ajánl fel a műegyetem bányabatósági tanácsost, megköszöni a be­ bányászati — kohászati — erdészeti fa­ léje helyezett bizalmat s Schreiner J. nagy kultásának ifj. segélyegyesülete részére. körültekintéssel lefolytatott korelnöki te­ Végül Zemplényi Imre bányafőorvos vékenységét s ígéretet tesz, hogy min­ tartotta meg nagyhorderejű felolvasását dent el fog követni az egyesület tovább­ „A szociális kérdés** címen. Utána a köz­ fejlesztése ügyében. gyűlés résztvevői még hosszú ideig együtt Karattur Antal alelnök úgy a maga, maradtak s a kollégiális együttérzés han­ mint Lénárd Károly alelnök nevében gulatával oszlottak széjjel a késő éjjeli Cs. P. megköszöni a bizalmat, majd az acélgyári órákban. Készülődés. Amikor a finnek hősi harcait olvas­ suk az óriási orosz túlerővel szemben, aggódva figyeljük a világ legkülönbözőb részeiből érkező hireket. Tele van a mü­ veit emberiség várakozással. A busz év előtt árulással befejezett nagy háború és a nyomában botor fejjel kiagyalt igaz­ ságtalan békeszerződések annyira elmérgesitették az egyes országok egymáshoz való viszonyát, hogy 1939 szeptember el­ sején nyílt kenyértörésre került sor. Nem tudjuk, mi lesz a nagy erő próba eredménye. Olyan sok lehetőség kínálkozik a találgatásra, hogy merőben meddő lenne minden jósolgatás. Mi kö­ zépfajta nagyságú országok egyre azt fi­ gyeljük, hogy miképpen alakul a hatal­ masok és az érdekkörükbe tartozó kisebb nemzetek viszonya, mikor vonnak be is­ mét uj feleket abba a harcba, amelynek kimenetelétől függ egész Európa sorsa. Ilyen feszült állapotban nekünk sem lehet más feladatunk, mint teljes összefo­ gással, egységesen és céltudatosan felso­ rakozni a kormány mögé, amely felelős­ sége teljes tudatában intézi a múlt évek­ ben örvendetesen meggyarapodott orszá­ gunk külpolitikai ügyeit. Mi nem fényé-7 getünk senkit, mi nem köszörüljük a kar­ dot, mi csak várunk, de mindig készen vagyunk arra, hogy jogainkat megvédjük és még gondolatban sem mondunk le azokról az ezeréves jogokról, amelyeket ideig óráig elorozhattak tőlünk, de ezzel tótágast csináltak az egész Dunemantén. Ha volt valaha szükségünk józan észre, hidegen gondolkodó és az eshetőségeket mérlegelő bölcs elhatározásra, ha szükség volt magyar férfi maradéktalan vitézségére és hősiességre, akkor most érkeztünk el annak az évnek küszöbére, amelyben el fognak dőlni ezek a nemzedékek sorsára döntő hatással levő kérdések. Mi várunk és készülődünk, hogy ne érjen bennün­ ket meglepetés. Sok a koldus! Bányamozgók híre. A baglyasaljai és pálfalvai bányamozgók szombat­ vasárnapi közös műsorára Hunyady Sán­ dor nagy sikert aratott fürnscenáriumát BORS ISTVÁN t tűzte ki. Az elragadóan kedves tragikomédia főszereplői: Tolnai Klári, Eszenyi Olga, Ladomérszky Margit, Páger Antal, Mihályfi Béla, Bihary József, Pethes Sándor, Pethes Ferenc, Fáy Béla, Gárday Lajos. Zenéjét szerezte: Fényei Szabolcs. Kisérő műsor: Kulturfilm, va~ lamint a Magyar és Fox világhiradók* Baglyason az előadások szombat és va­ sárnap d. u. fél 4 és este 8 órakor, Pálfalván szombaton d. u. 2 és 5 órakor, vasárnap d. u. 2, 5 és este 7 órakor kez­ dődnek, Villamosjáratok a szokásos mó­ don biztosítva lesznek. Állandó a panasz, hogy a koldusok száma egyre nő I A napokban a város­ háza előtt egy úri hölgy adott pénzt az egyik olábeigány asszonynak. > Figyelmez­ tettük az adakozót, hogy áthágja a bel­ ügyminiszteri rendeletet, ha kéregetőnek külön ad, nem az e célra rendszeresített szegényügyi bizottság utján. A hölgy megszeppenve Ígérte meg, hogy ezután betartja a magyar norma által megsza­ bott formát. Hány hasonló eset van azonban a városban I ? Napról-napra több idegen arcot látni városunk uccáin csavarogni, Irta: Csernus Nándor. de különösen sok cigány húzódik be a Ki bolyg ott künn a végeken Pécskő-uccai cigánynegyedbe, melynek Bármerre jársz, a szived visszahúzza Oly nyugtalan s reménytelen, átkutatása valóban a jogrend és közbiz­ Egyes faanyag-késxletek xár A szülőfölded, a szülői ház, Vagy tán a lelkem árnya csak tonság érdekeit szolgálná I alá vétele a termelöknéL A kormány Hol játszadoztál, az udvar, az utca, E magános bus őralak ? A régi fák, az orgona, akác. Kérjük a megértő közönség támo­ rendeletét adott ki egyes faanyagkészle­ Az ember bármiként lehet, gatását, hogy a koldulókat utasítsa el, teknek zár alá vételéről a termelőnél. De itt a szív fájón remeg Min'd, ami egykor oly szép volt, előjön. vagy hívja fel rá a rendőr figyelmét I T. Eszerint a belföldön kitermelt faanyag S míg tél nyugalma árad olt, Széjjel nem űzi száz gyász, száz vihar. i. súlyosan vét a köz ellen az, aki nem készletek közül az erdei- és feketefenyő, Fölvernek itt sötét kínok. Pillangóüzés pipacsos mezőkön,. segít megtisztítani az utcát a csavargó, egyébb fenyőrönk, a kőrisrönk és a lágy Erdők mélyén a vadgerlice-dal. részeges, munkakerülő alakoktól, akik (fenyő) bányafakészleteket hatósági zár őrszem I ki éjben messzi jársz. bizonyára nem azért koldulnak, hogy csa­ alá helyezetteknek kell tekinteni. A zár Figyelj s a csendet jól vigyázdl Első tanítód hangja újra csendül, ládjukon segítsenek, hanem, hogy része­ alá vett készletek raktározása, felhaszná­ S míg rádborul a néma éj, Majd ottan ülsz a kerti kis pádon. lása, feldolgozása és forgalombahozatala ges vágyaikat kielégíthessék. Isten szeme vigyáz; — ne félj! Ábrándozol az első szerelemről, tekintetében az ingatlantulajdonos, birto­ Mely meglepett egy édes alkonyon. kos, haszonbérlő és fatennelő csak az iparügyi miniszternek a főldmivelésügyi ' Ma este van ax Ipartestillet* Bolyongsz árnyán a szálas jegenyéknek, miniszterrel egyetértve adott, vagy az ál­ ben a Vivóegylet bálja. A axó ne* Míg eléred a csendes temetőt taluk kijelölt szervnek engedélye alapján Irta: Csernus Nándor. mes értelmében: előkelő, látványos Meghalt szülőid újra visszatérnek rendelkezhetik. E rendelkezés hatálya Repülj hajóm, Élethajóm és nem jelent nagy költséget ax És megölelnek, miként azelőtt. mind a már kitermelt, mind az ezután axon való megjelenés! Túl a ködön, mesén, valón, kitermelésre kerülő készletekre kiterjed. Sziklán, örvényen, szirtfokán 1 Az elmerült otthonnak minden báját A népkonyha résxére egy ha­ A fatermelő a zár alatt leyő készletekre Ne nézd a tomboló vihart, És minden kincsét magaddal viszed talmas szarvastehenet küldött Légrády kiterjed. A fatermelő a zár alatt levő Ne nézd, mily messze még a part, S telkeden százszor egy szent érzés száll át, Ferene karacsberényi földbirtokos. — készletet a rendelet hatálybalépése nap­ Ne nézd, későn van, vagy korán! Mind a te kincsed, a tied, tied. Krajcsovics Gyula 40 kg. kenyeret — ján, illetőleg a kitermeléskor volt eredeti Tóth Gyula 1 zsák lisztet és 6 kg. tész­ állapotban és minőségben, a saját költsé­ Repülj hajóm, Élethajóm Hiába űztek, martak ki belőle, tát (gubót.) — dr. Förster Kálmán pol­ gén köteles megőrizni. A fentebb említett Túl a ködön, mesén, valón, Hozzád nőtt annak minden porszeme, gármester a menház szegényeinek küldött faanyagoknak a szállítását a fö’dmivelésNap-nap titán, éj-éj után I gazdag ajándékot. Mindezekért háláé kő ügyi miniszter egyébként szállítási igasob Nincs hatalom, mely elszakítson tőle, Xda, hol vár tündéd fény, szünetet mond a SzegényOgyi bizottság. ványhoz költ A lelkedet jegyezted el vele..* lomméval száz ükén Loreley. �A MUNKA 4. oldal Lovasítás és motorizálás. Sokat halljuk, azt napjainkban, hogy • lovnsság már a múlté és a jövő a gyorscsapatok között már csak a motoré, Ilyen könnyen és röviden pálcát törni a lovasság felett nem lehet s aki ezt teszi csak hozzá nem értő laikus lehet. Az a természetes, hogy a technika rohamos fej • lŐdése előtérbe helyezte a gépi sebességet, ami által háborúban a sebesség és gyor­ saság még inkább nyert jelentőségében. Azonban a háború a véletlennek, surló* dások és rombolások világa, ahol a sok veszteséget pótolni annál könnyebb, mi­ nél egyszerűbb és természetesebb, továb­ bá tömegesebb az eszköz. Ezért a tech­ nika vívmányai minél jobban eltérnek az egyszerűtől és természetestől, annál érzékenyebbek a háború rombolásaival szemben s minthogy ezek tömeges pót­ lása igen sok nehézségbe ütközik, a há­ borús alkalmazásukat illetőleg nagy hát­ ránynak minősül. Ez a körülmény emeli a gyalogságot megérdemelt magas érté­ kére és képesíti a hadsereg harcoló zömére. A gyorsanmozgó alakulatok ma 3 nagy csoportot alkotnak — lovasság, gép­ kocsizó és páncélos alakulatok, termé­ szetesen ezek mint seregtestek mind mint külömböző fegyvernemekből össze* állított, önálló feladatok megoldására al­ kalmas, nagy egységek képzelendők el, ahol csak a mozgási és szállítási eszkö­ zökben és módokban van küömbség. Az magától értetődik, hogy a lovas­ ság ma már nem vívja csatáit lóháton, kivont karddal rohamozva, hanem lovát a gyors mozgásra és a terepen való moz­ gékonyságra használja. A harcot a lo­ vasság sok tüzeszközével gyalog vívja meg s a kardhoz csak igen kivételesen nyúl, váratlanul megjelenő ellenséges lo­ vassággal szemben vagy meglepett ellen­ ség közelből történő megrohanására, ren­ detlenül menekülő gyalogság ellen és ak­ kor is csak kis egységekkel. Nagy előnye, hogy az utaktól független terepjáró és a terepen a legmozgékonyabb fegyvernem. Mivel azonban gyorsaságban és menet­ teljesítményben a motor mögött jóval le­ marad, a motorizálásra minden eszközzel törekedni kell, mérlegelve, azonban mé­ retének lehetőségeit t ‘ A motorizálás mértéke 3 tényező­ től függ: 1. az ország ipari és gazdasági helyzetétől, ami alatt a gépipar nagysága és a gépjármű elterjedtsége értendő, mert egy hadsereg sem képes háborús gépjármű szükségletét már békében tárolni rendkívül költségessége miatt, tehát a gazdasági életben sok gépnek kell lennie, amik háború esetén a hadsereg szolgá­ latába állitandók. 2. Igen fontos az üzem • anyag-kérdés. 3. Az ország és a tekin­ tetbe jövő hadszínterek ut és terep vi­ szonyai is nagymértékben befolyásolják a motorizálás ütemét és terjedelmét Mert még a nagyrészt terepjáró gépjármüvek­ kel felszerelt mechanikáit páncélos sereg­ testek sem nélkülözhetik utánszállitás és üzemanyag utánpótlás miatt az utakat, de a rossz terepet (erdőség, mocsarak, hegység,) a terepjáró gép sem képes le­ küzdeni. A gépkocsizó sereglestek pedig ahol a gépjármű' csak szállító eszköze a csapatnak, jó úthálózat nélkül tétlenségre vannak kárhoztatva. Ezzel szemben a lovasság szerve* zésének kérdése az ország lóállományá­ tól és élelmezési lehetőségétől függ. Ahol ló van, ott élelme is megterem, eltekint­ ve attól, hogy helyszínen könnyebben élelmezhető, mint a motor és bár érzé­ keny, de a motor még érzékenyebb. Mindazonáltal a motornak olyan nagy előnyei vannak, hogy azt minden korszerű hadseregbe a legnagyobb mér­ tékben be kell állítani A szervezetszerü páncélgépkocsikat és harckocsikat sem­ minemű seregtest nem nélkülözheti. Szállításra elsőrendű eszköz a had tápkörletben, de a harcoló csapatok körletében a lovat sem lehet nélkülözni e célra. Gyorsaságánál fogva a mmotor, mint harc­ eszköz igen nagy jelentőségű, de bőven van olyan terep is, ahol a motor nem használható és ahol a gyorscsapatot csak a lovasság tudja képviselni. Ezért a fel­ sorolt tényezőket reálisan mérlegelve, a következő gyorscsapatokat egymás kie­ gészítésére az ország adottságainak meg­ felelő arányban állítsuk be a hadseregbe. Tehát jelszavunk legyen a motori­ zálás, de ne feledkezzünk meg régi hű­ séges baitársunkról; a lóról sem, mert az még a jövőben is igen sok jó szolgálatot fog lenni a háborúban. A régi hagyó mányos „rámenős" lovasszellem pedig legyen az összes gyorscsapatoknak egységes alaptulajdonsága. Nagyszerű sikerrel zárult a Tiszajobbparti Mezőgazdasái Kamara gyümölcskertmunkásképző tanfolyama. 1939. évi december hó 28 án zárult a miskolci Kamara két télre kiterjedő gyűmolcskertmunkásképző tanfolyamának má­ sodik része. Az ünnepélyes záróvizsgát Kulin István gazdasági főtanácsos, kama­ rai igazgató nyitotta meg, aki mindennekelőtt köszönetét nyilvánította a Péti Nit­ rogén Műtrágyagyár R. T. Igazgatóságá­ nak, a messzemenő anyagi támogatásáért, vitéz Lukács Endre alispánnak a tanfo­ lyam benépesítése és támogatásáért, Stimm Lajos ipartestületi elnöknek a tanterem átengedéséért, majd -hálásan emlékezett meg Barabits Fűlöp kertészeti felügyelő­ ről, a Felvidék legkiválóbb gyümölcster­ melési szakemberéről, akinek a tanfolyam életrehivásánál nagy segítségét vette. Tel­ jes elismerését fejezte ki ezután a tan­ folyam vezetőjének, Kerbolt Gyu'a ka­ marai előadónak ési a tanfolyam többi kiváló előadójának. Megnyitó beszédjé­ ben Kulin István kamarai igazgató ezu­ tán a gyümölcstermesztés gazdasági és népegészségügyi nagy jeletőségével és a maga nemében egyedül álló tanfolyam nagy jelentőségével foglalkozott. Hogy erre a tanfolyamra igen nagy Szükség volt, azt nemcsak azzal is bizo­ nyítja, hogy a szakszerűtlen telepítés és át okszerűtlen gyümölcsfa kezelés folytán hints megfelelő mennyiségben kifogásta­ lan minőségű áru és hogy ily körülmé­ nyek között tulajdonképpen túl drágán is termelünk, hanem azzal Is kidomborí­ tani kívánja, hogy felemlíti, miszerint a tanfolyam 40 hallgatója közül 38 an már el is helyezkedtek, vagy saját gyümöl­ csösükben vannak lefoglalva. . A kitünően sikerült vizsgán a nő* vendékek újból bebizonyították a gyü­ mölcskertészetben szerzett biztonságukat, határozottságukat és feltétlen szakértel­ müket. Az alapos gyakorlati kiképzésen alapuló biztos elméleti tudás a kamara igazgatója és a vizsgabizottság tagjai előtt általános megelégedést keltett. Á vizsga befejezésekor Kulin István kamarai igaz­ gató kijelentette, miszerint azzal a hatá­ zott szándékkal távozik a tanfolyam iga­ zán kitűnőén sikerült záróvizsgájáról, hogy ezt a tanfolyamot a későbbiek fo­ lyamán is megismételni kívánja, mert a Kamara kerületének gyümölcstermesztése nem nélkülözheti az ilyen tanfolyamról kikerült kiváló gyakorlatú és elméleti képzettségű,' megbízható gyümölcskerti munkásokat. Az egészen újszerű tanfolyam a szak­ emberek egyöntetű véleménye szerint is szerencsésen egyesiteti magában az el­ méleti és gyakorlati kiképzést s a megje­ lentek megelégedésével távoztak a nagy­ szerűen sikerült záróvizsgáról. Árverési hirdetmény. A Salgótarjáni Takarékpéztár kézizálog üzlettulajdonos közhírré teszi, hogy mindazon zálogtárgyak, melyek zá­ logház üzletében elzálogosítva lettek és amelyek kiváltási határideje 1939. évi december hó 1-én lejárt és az árverés napjáig sem kiváltva, sem megújítva nem lesznek, 1940. évi Január hó 17-én délután 2 órakor, szükség esetén 1940. évi január hő 18-án d. «. 2 órakor kezdődő nyilvános árverésen a zálogház üzlethelyiségében el fognak adatni. Nyomatott i VA MUNKA" nyomdában, Salgótarján Salgótarján, 1940 jan. 6 Telefont kapnak a tanyaköz­ pollo mozg pontok. A Duna-Tiszaközi Mezőgazda­ = ■ UXaÓTABJÁN. S---sági Kamara a tanyaközpontok távbeszé­ lővel való ellátása ügyében beadvánnyal Január 6-án, szombaton fordult dr. Varga József kereskedelem- és délután 3, 5, 7 és este 9 órakor, közlekedésügyi miniszterhez. A minisz­ január 7-én, vasárnap ter most értesítette a kamarát, hogy* a délután 1, 3, 5, 7 és este 9 órakor, tanyaközpontoknak távbeszélővel való el­ január 8-án, hétfőn látását az érdekeltségek kisebb megter­ délután 5, 7 és este 9 órakor heléssel engedélyezi. Azokon a helyeken, ahol a berendezés összköltsége a kétezer pengőt nem haladja meg, az állomáso­ Cecil B. de Miile több millió dolláros filmje. kat a posta saját költségére nyivános ál­ Főszereplők.* Barbára Stanwyck lomásként szereli fel. Azokon a helye­ és Joel Mac. Crea. ken, ahol az állomások berendezési költ­ sége a kétezer pengőt meghaladja, a posta január 10 én, szerdán az állomás felállítását csak abban az eset­ este 6 és 8 órakor, ben vállalja, ha az érdekeltek a költsé­ január 11-én, csütörtökön gekhez a kétezer pengőn felüli összeget este 6 és 8 órakor megtérítik. A miniszter rendelkezésének megfelelően a szükséges tárgyalásokat a postavezérigazgatóság az érdekeltekkel a telefonállomások felszerelése ügyében már vígjáték. — Főszereplők: Andrea Leeds és Joel Mac. Crea. meg is kezdte. Ó A ACÉLKARAVÁN NŐGYÜLÖLŐ Eddig hatvanezer kiló bőrt sza­ badítottak fel a zárolás alól A bőr­ piac fontos eseménye, hogy a kormány a zárolt bőrkészletekből nemrégiben újabb 40.000 kg. keménybőrt szabadított fel s bocsátott a kereskedelem, illetve a kis­ iparosság rendelkezésére. Az első ilyen felszabadítás novemberben történt s ek­ kor 20.000 kg keménybőrt (talpbőr, ké­ regbőr) oldottak fel a zárlat alól. Ezt a cipésziparlestület rendelkezésére bocsá­ tották és ezt osztotta szét az ország vala­ mennyi cipőiparosa közt. A kormány közvetlenül karácsony előtt újabb menynyiségeket, ezúttal 40.000 kg bőrt osztott szét. A foglalkoztatott segédek számát vet­ ték tekintetbe és minden segéd után kap­ tak 7 7 kg. bori A szétosztás munkáját az ipartestület végezte, a kiutalt anyagot pedig a kereskedelemnél vásárolták meg. Ennél a második szétosztásnál a cipész­ iparosok lényegesen jobb minőségű bőrt kaptak, mint az előzőnél. Még kapható a\ KARÁCSONYI ZENEALBUM Rózsavölgyi és Nádor kiadásában VÉGH KÁLMÁN könyv- és papirkereskedésében Salgótarján megyei város polgármesterétől, 16040/1930. szám. Tárgy: Sportvendéglő stb. bérbeadása. Hirdetmény. Salgótarján m. város tulajdonát ké­ pező nyári vendéglő és a hozzátartozó la­ kás, tennisz és korcsolyapálya, uszoda bérletére árverést hirdetek. Az ajánlati feltételek és szerződés­ tervezet a város tiszti főügyészénél a hi­ vatalos órák alatt beszerezhetők. A nyilvános versenytárgyalás 1940. évi január hó 24. napján d. e. 11 órakor lesz megtartva a városháza tanácstermé­ ben. Az építkezéssel kapcsolatos írásbeli zárt ajánlatok beadási határideje 1940. évi január hó 24. napjának d. e. 10 órája. Az Írásbeli zárt ajánlatok a nyilvá­ nos versenytárgyalás befejezésekor nyer­ nek felbontást Salgótarján, 1940. január 3. Dr, Forster Kálmán s. k. polgármester. Hirdessen A MUNKA politikai hetilapban. Előzetes értesítés. Az Ipartestü­ let február hó 3-án tartandó szokásos farsangi mulatságára, az előkészületek serényen folynak. A katonai előképzés jelentősége a korszerű hadseregekben. Manapság a korszerű harcban küz­ merettel lássák el, amennyinek elsajátítása dő katonának oly sokrétű ismeretekkel a hadseregen kívül egyáltalán még lehet­ kell bírnia és azt szinte gépies szabatos­ séges. A tananyag tulajdonképpen három sággal kell alkalmazni tudnia, hogy mind­ ennek megtanulásához az aránylag rövid részre bontható : szellemi, testi és a szo­ tényleges katonai szolgálati idő kevés. rosan vett katonai előkészítésre, illetve Hosszú összefüggő katonai szolgálatra fo­ katonai ismeretekkel való ellátás teendőire. gottak azonban soká elvonnák polgári * A katonai előkészítés rendszerint foglalkozásától, hosszú időre megnehezed az előképzésre fogott ifjak lakóhelyén, nék családalapítása is. Tagadhatatlanul hetenként megszabott óraszám keretében, nagy önmegtagadást kívánó katonai szol­ szakszerű vezetés mellett zajlik le. gálata is nehezebb teher számára, mint a A kifejlődött ifjak katonai edzése békésebb és nyugodtabb életet jelentő ál­ és kiképzése nyári táborozásokon nyer landó hivatás. De, ha egy születésű év­ betetőzést. folyamhoz tartozókat egymást követő Az előképzés hazánkban a honvé­ hosszú éveken át zászló alatt tartanánk, delmi miniszter legfelsőbb irányítása mel­ úgy a tényleges szolgálati évek számának lett a Levente intézmény kebelében tör­ szaporításával egyenes arányban megnö­ ténik. A kiképzésen való részvétel tör­ vekednék a békelétszám is. Ez pedig az vényszabta kötelezettség, amelynek min­ államnak többkiadást jelentene. Ezért den magyar ifjúnak meg kell felelnie 12. hosszabb tényleges szolgálati idő beveze­ életévétől addig a korig, amíg tényleges tésétől legtöbb állam nemzetgazdasági, szolgálatra a honvédségbe jut szociális és költségvetési okokból húzó­ Szépen fejlődő és nagy Ügyszere­ tettel vezetett intézményünk életképessé­ dozik. A megnövekedett, elsajátítani való géről ezév tavaszán, Kárpátalja visszafog­ megtanulásához szükséges időt tehát más­ lalása alkalmából tett bizonyságot A hon­ ként kellett biztosítani védség egy hónapos újoncai akik azon­ Majdnem minden államban felme­ ban hosszú éveken át nyertek levente­ rült az a gondolat, hogy a fiatalságot kiképzést, a világ meglepetésére bebizo­ tényleges katonai szolgálatának megkez­ nyították. hogy feltartóztathatatlan haddése etőtt, annyi gyakorlatias katonai isNpidatalajdonoé \ Végh Kálroáa � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940_01_06.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1940_01_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1940-01-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 18. évfolyam 2. szám (1940. január 6.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom