https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0c26e5c1beaa66bdf4000c493882e62c.jpg f8fd0d9028465672a0f02a4747494728 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2ce942f876b0a66c06108991956c2992.pdf 91114416876b7e669b52941bc985bff0 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8 szám Telefonszám : 58 Hirdetések milliméteres díj- szabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések : szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér:.Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka” lapvállalat. X VII. évfolyam, 48. szám. Biztosítani kell a kitűzött célt. A földmivelésügyi tárca nem* csak magának a tárcának a fela­ datait szolgálja, hanem voltakép­ pen a honvédelem célját is, amely annyira össze van nőve, hogy szin­ te nem is lehet elválasztani egy­ mástól. r■ A földmivesréteg először is az a társadalmi osztály, amely a legjobb katonát adja s a mezőgaz. daság termeli mindazt a nyers anyagot, ami á háború viseléséhez ‘szükséges s magat az élelmezést is hivatva van ellátni, amely nélkül természetesen a hadviselés elgon­ dolható sem volna. Ez a tárca az, amely hivatva van arra, hogy a földmivelő nép minden érdekéről gondoskodjék. Amikor a magyar földről van szó, el kell némulnia minden pártkeretnek. Meg kell egyeznie minden felfogásnak, hogy meg lehessen teremteni azokat a feltételeket, amely mellett lehetővé válik a termelés olymódon való átszervezése, hogy ez minél olcsób­ ban, minél többet és jobbat tud­ jon termelni s ha ez megfelelő anyagi áldozatot kíván tőlünk, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ötmillió ember követeli és várja létfeltételeinek.,megjavitását, amit valóban csak reformok utján lehet remélni és elérni. Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter kifejtette, hogy milyen módon akarja elérni, hogy a maga elé tűzött célt elérhesse, hogy a mennyiségi termelés mellett a mi­ nőségi termelés gondolatát is szol­ gálhassa. Biztosítani kell a kitűzött célt — mondja a földmivelésügyi mi­ niszter, még pedig, amint már anynyiszor hangoztattam, a tudás és a szakszerű oktatás minél szaksze­ rűbb kiterjesztésével és minél szé­ lesebb rétegű megvalósításával. Hogy ezt a célt biztosítsuk, a téli gazdasági iskolákat s a megszerve­ zett tanfolyamokat állítjuk be a tanítás eszközéül, mert ez a két típus, amit a gyakorlat a legjob­ ban igazol. Ezek gyakorlati hasz­ nát más országokban is kipróbál­ ták már, különösen az északi orazá gokban, elsősorban Dániában, ahol kézzelfogható előhaladást tud­ ták biztosítani a mezőgazdasági kultúrában. De nem elégséges, ha az oktatást egyoldalúan mindig csak a férfi lakosság számára biz­ tosítjuk. Hogy a mezőgazdasági kultúra kiépítése teljes vonalú legyen, szük­ séges, hogy a gazdalányok és a gazdaaszonyok gyakorlati és elmé­ leti kiképzése is kifejlesztéssék, hogy a maguk kis háztartását az adott viszonyok mellett a lehető legnagyobb haszonnal vezethessék. Ezek a megszervezendő tanfolya­ mok hathetesek lesznek s gondos­ kodás történik, hogy a tömegneve­ lés meg ne akadjon, sőt hogy mi­ nél szélesebbé váljék. Ennek a biztosítását szolgálja, hogy több véndortanfolyamot állítunk fél mind ára 16 fillér Salgótarján, 1939 november 25 Azt mondják, hogy a boldogság nem egyéb, mint az igénytelenség, a minden­ nel való megelégedés, az örökösen tettre sarkaló vágyaknak megzabolázása; bol­ dogságot nyújt a lelkinyugalom a az a hit, hogy az isteni világrend csak bölcs és . jó lehet és csak mindnyájunk javát szolgálhatja. Nem tudjuk, melyik megha­ tározásnak van igaza, csak az a biztos, hogy az embernek, hogy boldognak érez­ ze magát, nem szabad összeütközésbe kerülni az öt környező mindenséggel; a boldogság érzésének elengedhetetlen fel­ tétele az ember belső lelki világának és a külső világnak, más szóval: az én nek és nem én-nek tökéletes összhangja. Hogy ez a meghatározás mennyire igaz, ezt a középkori ember példája mu­ tatta. A középkor barbár volt, kegyetlen, az élet tele volt még ezernyi nyomorú­ sággal; gyakran megtörtént, hogy a pes­ tis járványok Európa lakosságának felét, sőt kétharmadát kipusztitották. Az em* kerek átlagos életkora jóval kisebb volt, mint a mai, a 70—80 esztendős életkor szinte ritkaságszámba ment És az embe­ rek mégis boldogabbak voltak, mint ma. Boldogabbak voltak főleg azért, mert a boldogságot a földön egyáltalán nem ke­ resték. A mai átlagembernek egész fi­ gyelme tisztán önmagára, saját földi és testi életére összpontosul. A középkor, a reformáció és az ellenreformáció irodalma főleg azzal a kérdéssel foglalkozik, ho­ gyan biztosítsuk a lélek javát és üdvös­ ségét, ha eltávozik fö’di porhüvelyéből ? Az egész élet érzékfölötti, az emberek figyelmét főleg az a kérdés köti le, ho­ gyan készüljenek elő sikerrel' a föld! életben a mennyei boldogságra. Ezzel az életszemlélettel az embe rek feltétlenül boldogabbak voltak, mint mi. Belső lelki életük nem állott szaka­ datlan diszharmóniában az őket környező dolgokkal, mert azzal nem is törődtek túlsókat. Minden isteni rendelés volt s abba nyugodtan beletörődtek. A vallásos megnyugvás minden csapást türhetővé tett az emberek számára. Csak egy pél­ dát ragadunk ki a magyar történelem egyik legnagyobb szereplőjének, Rákóczi nak az életéből. Amikor Danzigból Fran­ ciaországba hajózott, hajója az Északi tengeren irtózatos viharba került s mármár közel volt az elmerüléshez. Végig­ gondoltam az egész életemet — Írja ő maga — s nem sok örömem tellett benne; láttam, hogy nincs többé menekvés, tel­ kemet az Istennek ajánlottam és készül­ tem a halálra. Ez a lelki nyugalom jel­ lemzi az eszményien gondolkodó korok emberét. Pedig ezek a tapasztalást meghaladó korok nem ismerték a mai kor kényelmi berendezéseit. Amióta a technikai civili­ záció hajdan nem is álmodott arányok­ ban fellendült, minden az élet kényelmét szolgálja. Ruházatunk, lakásunk jobb, kényelmesebb, mint a középkori vagy újkori emberé. A közlekedési eszközök lehetővé teszik, hogy fáradtság, nagyobb fizikai munka nélkül keresztülszáguldjunk ezerkilométeres utakon. A tudo­ mány leküzdötte legnagyobb részét azok­ nak az emberirtó járványos nyavalyák­ nak, amelyek a lakosságot még egy év­ századdal ezelőtt is gyakorta megtizedel­ ték. . A népesedési statisztika többször megállapította, hogy az átlagos életkor jóval nagyobb ma, mint ötven évvel ezelőtt. ; A müveit emberiség a XIX. század eléje óta minden lelki és fizikai erejének megfeszítésével törtet a jobb, boldogabb, könnyebb földi lét után.' És ezt mégsem sikerült megvalósítani, sőt talán megkö­ zelíteni sem. Az elmúlt esztendők nem­ zetközi statisztikái siralmas képet ad­ nak arról, hogy milyen lelki nyomorú­ ság van még mindig a földön Egy pár év előtti statisztika szerint több mint 2 millió ember veszett ében Oroszország­ ban, Kínában s Ázsia egyes részein. Az öngyilkosságok növekvő száma csaknem minden országban azt mutatja, hogy nem­ hogy közelednénk az általános boldog­ sághoz, hanem inkább távolodunk tőle és a XIX. század angol haszonelvü böl­ cseink álma: a legtöbb boldogság leg­ több ember számára, egyelőre megvaló­ síthatatlan utópiának látszik. Ugylátszik, hogy a hedonista élet­ felfogás, mely szerint legfőbb jó a szel­ lemi élvezet és a kényelemre és boldog­ ságra való törekvés, nem alkalmas az élet általános harmóniájának megvalósí­ tására. De van ennél egy sokkal nagyobb s mélyrehatóbb oka is mai nyomorúsá­ gunknak. Az általános erkölcsi fejlődés nem tartott lépést a tudományokkal, sem az élet kényelmét és javát szolgáló ta­ lálmányokkal A százhúsz kilométerrel száguldó gyorsvonat és repülők korában az országhatárok ugyanolyan élesen el­ különítik a népeket egymástól, mint há­ romszáz esztendővel ezelőtt, a kereske­ delmi vámvédelem fénykorában. Az el­ múlt két évtizedben a világháború aholt lelkeknek millióit teremtette meg; a mai fiatalság élete pedig nem derült és re­ ményteljes tavasszal, hanem szomorú ősszel kezdődik. Most megint uj háború és uj háborús feszültség napjait éljük, melyek semmiesetre sem viszik az embe­ riséget a boldogság délibábos síkságára. Boldogabb-e tehát a mai ember? Erre a kérdésre a leghatározottabb nem lehet a felelet És mi a boldogtalanság oka? Röviden ez: lelkileg nem tökélete­ sedtünk még eléggé, nem fejlődtünk hozzá a tudomány és a technika nagyszerű eszközeihez. Mig ez meg nem Jörténik, addig nem valósulhat meg a boldogság, amely — mint mondottuk — nem egyéb, mint az ember belső lelkivilágának és a külső világnak legteljesebb harmóniája. (—ány.) az anyaországban, mind a vissza­ nyert területeken. Nagy gondot fordítunk az állatenyésztés minő­ ségi átszervezésére is, főként a jö­ vedelmezőség fokozására, mert en­ nek a fokozása nemcsak a külke­ reskedelmi mérleg haszna, hanem a szociális szempontok is köve­ telik ezt. Igen sok mulasztást kellett pó­ tolnunk a visszaszerzett Felvidéken s Kárpátalján, ahol nagymérték­ ben igyekeztünk felfrissíteni az ál­ latállományt, megfelelő anya és apaállatok kiosztásával, amikor a rászoruló és érdemes gazdák között jó minőségű teheneket, üszőket, tenyészkancákat és egyéb kisebb há­ ziállatokat osztottunk ki, hogy igy lehetővé váljék az állattenyésztés fellendítése és feljavítása. Az or­ szág gyapjukészlefének s ennek a szükségletnek egyre való növe­ kedését is szem előtt kell tartanunk, amit a juhászatok újjászervezésével vélünk elérni, amikor is gondunk lesz rá, hogy a fésűs juhokkal va­ ló kicserélés utján az utóbbi idő­ ben kissé elhanyagolt juhászatunkat megkívánt szintre emeljük. Mi a boldogság? e „Dicsérjétek az Urat szent hajlékában!“ mény is, hogy az alkotás méltókép csérje alkotóját (150. zs. 1.) A SzL Erzsébet Nőegylet templomi hangversenyén elmondta: TARCSAFÁLVY ANAKLÉT ferences atya. Ez a 150 játéku Zsoltárok orgoná­ dicsérjétek őt nagyságáhak teljességéért Dicsérjétek őt harsonaszóval, dicsérjétek jának utolsó akkordja. Az örök Isten hatalmát, igazságos­ őt lanttal és kobozzal, dobbal és körtánc­ ságát hirdető, jóságának irgalmas bocsá­ cal, húrokkal és fuvolával, zengő csengő natáért könyörgő, Szentlétektől sugalma­ cintányérral. Minden lélek dicsérje az Urat! (150. Zs. 1—6) zott zsoltárok, miután az első zsoltárban Nem is fejeződhetnék be máskép. az alaptételt: „Boldog ember, ki el nem indul a gonoszok tanácsán, meg nem áll Mert az örök Isten remekbe készült or­ a bűnösök utján és le nem ül a pestis gonájának, a Krisztus vérén megváltott székére, hanem az Ur törvényében leli emberi léleknek csak egyetlenegy orgona­ kedvét 8 éjjel-nappal eszében forgatja tör­ tétele van, melyet a Szentlélek Isten se­ vényét ! Olyan, mint a folyóvíz mellé ül­ gít kidolgozni; ez a tétel igy hangzik: tetett fa, mely gyümölcsét idejében meg­ „Dicsőség a magasságban Istennek! És hozza és melynek lombja le nem hall. a földön, békesség a jóakarata embe­ Mindenben, amihez fog boldogul" (1. Zs. reknek ! Illő b, hogy annak a titokzatos szép­ 1—3.) lefektették a befejező 150. zsol­ tárban, mint egy hatalmas 150 játéku ségű és erejű orgonának, az emberi lé­ orgonában a Szentlélek bekapcsolja mind leknek, melyet Isten önmagából lehelt a 150 változatot és fölséges erejű akkor­ bele a földből alkotott embertest arcába, dokkal fejezi be a mindenek felett irgal­ hogy az élő, gondolkozó, cselekvő lénymasságában nagy, Istenről szóló müvét, nyé tegyen, illő, hogy ennek a csodálatos ahogy az örök isten irgalmát megértő, képességű Isten orgonájának, az emberi szomjazó s az azt élvező telkekhez szól: léteknek maga Isten adjon hozzá méltó Allelafa I Dicsérjétek az Urat szent hajlé­ és illő orgonatételt is, ami életének egyet­ kában, dicsérjétek őt az ég erős boltoza­ len célja, feládáta te legyen. Mert ném­ tban- Dicsérjétek őt hatalmas Miéiért, ánk illő, hanem elengedhetetlen követel­ di­ Megismétlem: minden emberi lélek egyetlen, életévei s életében kidolgozandó nagy orgona-tétele, feladata csak ez: „Dicsőség a magasságban Istennek!" Azonban ennek az egészen krisztusi, nagy s nehéz feladatnak megoldásában, saját életévé tevésében a lélek nincs ma­ gára hagyva. Ne szomorodjatok el; nem hagylak titeket árván; ime veletek vagyok mindennap a világ végéig. A Szószóló pedig, a Szentlélek, akit az Atya majd nevemben küld, megtanít majd mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mon­ dottam nektek." (Ján. 14.) Igen-igen a Szentlélek a tanító, a vezető. Ö diktálja az emberi lélek fölséges, Isten dicsőségét zengő orgonatételének klasszikus generálbasszussát, melyen az élet szentsége fel­ épül, kibontakozik s melynek záróakkordja a boldog örökkévalóságban búg tovább minden emberi érzést, gondolatot, képze­ letet istenien túlszárnyalva. Hogy mi az Istent dicsőítő orgona­ tételnek klasszikus generálbasszussa, me­ lyet minden üdvözölni törekvő léteknek a Szentlélek vezetése mellett önmagában kell kidolgoznia? A mi Urunk Jézus Krisztusnak ez a kijelentése: „íme példát adtam nektek, hagy amint én cselekedtem, ti is úgy cselekedjetek." Az Isten diőtötágéért élő krisztusi étet alaptónúsa: m �2. oldal A MUNKA Salgótarján, 1939 nov. 25. A Róm. Kat. Szent Erzsébet Nőegylet templomi hangversenye. A magyar történelemnek abban a drámai forróságu korszakában, amelyben most, két évtized óta élünk, az igazi nemzeti újjászületés forrása, a lelkek mély átformálódása, belső tartalmi és érzelmi tisztulása. Igen nagy az a szakadék, amely a mai Magyarország kultureszményeit, szociális törekvéseit a háború előtti kor* szaktól elválasztja. Békés, nyugalmas kor­ szakok nyárspolgárain szükkörü, kicsinyes, önző, egyéni világából — amiből hányán, mintha csak átaludták volna a forrongó időket, még ma sem tudnak kivergődni, — nem születhetik meg sem kultárfejlődés, sem karitász. Ez csak a háborús szenvedéseiből, trianoni porbasujtottságágából hatalmas élniakarással felemelkedő magyar lélek legmélyéről szakadhatott ki. A súlyos megpróbáltatástól elmélyült, megtisztult nacionalizmus heviti szinte ön­ magunkat emésztő lánggal az uj magyar kultúra építőit Innen az a lázasan mun­ kás, aktív, egyetemességeket átfogó szel­ lem ; az a szenvedélyes, sziklaszilárd hit és meggyőződés a nemzet jövőjében, mert egyedül igy lehet a magyar múlt sok mulasztásait pótolni, romokat eltakarítani és azután építeni — minden téren csak építeni. 1 Ennek a gondolatnak a jegyében alakultak a világháború és a forradalmak után a különböző kulturális és karitatív egyesületek mindenütt az országban s igy itt, Salgótarjánban is. Ezeknek az egyesületeknek egyik kiváló reprezentánsa a Róm. Kai Szent Erzsébet Nőegylet is, mely megalakulása óta a vallásos hit és a kort megértő lélek buzgalmával, védő­ szentjének szivdiktálta erejével és aláza­ tosságával évről-évre, igyekszik minél több könnyet felszántani a szenvedők és elesettek arcáról. Évente egyszer-kétszer kinyújtja kezét adakozásra a társadalom felé, de sohasem alamizsnáért, hanem mindenkor olyan ellenértékét, melyben az adomány rendszerint eltörpül. A ferences templomban vasárnap este a Szent Erzsébet Nőegylet által megrendezett egyházzenei hangverseny is fillérekért aranyakat nyújtott azoknak, akik a zubogó eső kényelmetlenségét le tudták küzdeni magukban egy szellemi felfrissülés, lelki élmény átéléséért. Bár a templom padsorait megtöltő közönség között ott láttuk a város társadalmának szine-javát, mégis úgy éreztük, hogy a a kibocsátott programm és az igazán ne­ mes cél mégegyszer annyi közönség ér* deklődését megérdemelte volna. Hiába ! Vannak még mindig nagyszámban közö­ nyös lelkek, akik nem akarják megérteni alázaiosság, melyet az apostol igy jegyez: kiiiresiteite önmagát és szolgai alakot öl­ tött magára és engedelmes lett a halálig, a kereszthaláláig. De lássuk a szép, harmonikus krisz­ tusi élet Krisztustól feladott példájának felépítését megvalósított példával Árpád házi Szent Erzsébetünkben. Erzsébet nem születik ugyan istál­ lóban, de tudjuk, hogy odakerült, mert Krisztussal egy kehelyből kellett innia. Erzsébet három éves koráig élvezi az édes anyai szeretet dajkálását. De mit érezhetett ez a kis szent a Szentlélek ré­ széről, mikor boldog lehetett, ha játékban kipirult arcocskáját odaszorithatta a ká­ polna hideg ajtajához I Valami földöntúli zenét, éneket kel­ lett hallania Erzsébetnek is, mint a vér­ tanú Római Szt Ágnesnek, ami úgy meg­ bűvölte s magával ragadta, hogy többé másra gondolni s egyéb után vágyódni, már nem képes csak a Bárány szavára s felosztódni kíván, hogy örökre Krisz­ tusé lehessen. Csakhogy ennek nagy ára van. Előbb a szenvedések kelyhét kell kiürítenie Erzsébetnek. S három éves ko­ rában belecsendül leikébe a fájdalom ha­ talmas moll akkordja úgy, hogy a sirig mindig kíséri Három éves korában el kell szakadnia a szülői háztól; meg kell válnia az apai, anyai ölelő kartól, csók­ tól; meg az édes anyai szeretet becézéBétől. Kicsike, szeretet után szomjazó gyermek-szíve csaknem megdermed a bú­ csúzáékor. Mintha előre megérezte volna, azt a dermesztő hideget, ami Wartburg­ ban csupa |6ság s irgalmas könyörületü az idők szavát s közönyüket egy kis idő­ járási viszontagsággal mentegetik. A hangversenyt Schmidthauer Lajos orgonamüvész, a Zeneművészeti főiskola tanára, Buxtehude : Praeludium és Fugá­ jával nyitotta meg. A mü arcbitektónikus vonalai tisztán bontakoztak ki a regiszt­ rálás nagyvonalú, egységes felépítésében s a hallgatóság lelkét elfogva vitte, szár­ nyalta abba a csodálatosan művészi él­ ménybe, mely előfeltétele egy hangver­ seny benső átélésének. Ennek az első számnak a hatása alatt már éreztük, hogy a művész hangszerének éppenolyan lel­ kiismeretes kitűnő tudósa, mint amilyen kitűnő oigonajátékos. Ha csak egy kissé közelebbről fi­ gyeljük az orgonista előadását, könnyen megértjük, hogy az összes előadó zené­ szek között miért kell az orgonistának a leguniverzálisabb tudással rendelkeznie. Előtte egy hatalmas hangszer, amely ket­ tő-négy billentyűzet, megszámlálhatatlan nyomógomb, kapcsoló, lábnyomó, pedál stb. segítségével egy teljes zenekar bangszinét foglalja magában. Ahhoz, hogy az orgonista az orgonaelőadás legfőbb köl­ teményének, a helyes regisztrálásnak (a hangszinek helyes megválasztása) meg­ feleljen, ismernie kell hangszerének ana­ tómiáját, teljes fiziognomiáját, az orgona főbb típusait, éreznie kell az előadandó mü stílusát, helyét a történelemban stb., hogy mindezek az ismeretek mintegy a vérévé válva, felhasználhatók legyenek a hangszer szellemi és művészi tulajdon­ ságainak érvényesítésében. Úgy, amint a zeneszerző nem tud hangszerelni, ha nem ismeri az egyes hangszerek hangterjedel­ mét, szintén, a hangszinek keverésének hatását, úgy az orgonista sem tud helye­ sen regisztrálni, ha nem ismeri a külön­ féle regiszterek jellegét, hanghatását A helyes szinmegválasztás és keverés, hang erősség helyes megosztása, a hangárányoknak a térbe való megérzése, szük­ séges változtatásoknak a megfelelő pilla­ natban késedelmeskedés nélkül való esz­ közlése, a folytonos szellemi éberségnek, ezerfelé ágazó figyelemnek, technikai ru­ tinnak olyan - fokát követeli meg, amely átlagteljesítménynek semmikép sem te­ kinthető. Shmdihauer Lajos a hangverseny műsorában még Bach : Toccata és fuga, CH. M. Widor : Orgona szimfónia-val sze­ repelt s a kitűnő művész jószivével ada­ kozott, amikor műsoron kívül megtetézte előadását egy (?) Toccatával. Az orgona mindenkori legnagyobb mesterének, Bach Sebastiánnak müvével a szerző fenséges benső drámaiságát, a szerkezet nagyszerű egységét, fugáinak erőteljes vitalitását hozta ki s a szingazdag szimfónia és a pompás lendületű Toccatának előadásával sokol­ dalúan mutatta be elmélyedő, gondos re­ giszter-tanulmányait, kitűnő stilusérzékét, az olcsó hatást mindenkor kerülő, kiforrott művészi fantáziáját. Hálásak va­ gyunk áldozatos készségéért, a felejthe­ tetlen gyönyörű élményért és azért is, hogy általa ismertük meg a ferences templom nagyszerű orgonájának szjndús hatásfokát. A hangversenymüsor csokrában a második helyen Csóka Béla operaénekes, a Zeneművészeti főiskola tanára ékeskedett. Stradella : Piéta Signoré ját, Frank C.t Ave Maria-ját és Pikéthy Ti­ bor : Andocsi Máriához című, sajátosan magyarnemzeti énekét hallgatni, tökéle­ tes művészi élményt jelentett, Művésze­ tének tika nem a hang nagyságában, ha­ nem elsősorban abban a teljes egyensúly­ ban rejlik, ami énekorgánuma és az elő­ adás követelményei, vagyis a fizikum és a lelki kifejezés között fennáll. Az ének­ hang a lélekzésen alapszik. A lélekzés pedig mi más, mint az élet ritmusa. Te­ hát minden olyan éneklés, amely a lé­ lekzés természetes lefolyását éreztetni tudja, teremtő szellemmel átitatott, mert a hallgatót is veleélésre, aktivitásra indilja. Csóka csodálatos hangszineit, amelynek még a leglehelletszerübb pianissimóban is van melegségük és fényük, bámulatos lágy, simán folyó, a melódi­ ának minden szépségét és hajlékonysá­ gát érvényesítő előadását ez a lélekzeltechnika teszi lehetővé. Nagy sikerét még inkább biztosítja műsorának teljesen hang­ jához és egyéniségéhez mért megválasz­ tása. A műsor-bokrétában a két előadó művésszel egyenrangú helyet foglalt el p. Tarcsafalui Anaklet, ferences missionárius ünnepi beszéde Krisztusról, Szent Erzsébetről s utóbbival kapcsolatosan a magyar.. sorsproblémáróL Átható erejű mondataival úgy orgonáit a hallgatóság leikép, mint az orgonamüvész, belemar­ kolt a szivünkbe, feltűzesitette lelkűnket s szárnyalt velünk egy szebb, boldogabb magyar jövendő felé. Gyönyörű beszédét lapunk más helyén teljes egészében kö­ zöljük, csak az a kár, hogy a nyomtatott betűk nem fejezik ki az előadásnak azt a hangskáláját, melyet hallani szeren­ csénk volt Ehrlich Józsefné, a Salgótarjáni Ba­ lassa Társaság rendes tagja, kitűnő szop­ ránénekesnőnk Cherubini: Ave Mária-já-' val és Farkas Ferenc: Ave verum cor­ pus-ával ékesítette a hangverseny csok­ szivecskéjére várt. Mintha előre tudta volna, hogy az édes magyar otthon Wart­ burgban rideg, kietlen börtönné változik; hogy vőlegénye anyjában nem édes anya, hanem gonosz indulatu, rabtartó porkoláb várja, aki mindent el is követett, hogy az otthontalanná lett kis királyleány éle­ tét megkeserítse, hogy fiának szivét kis menyasszonyától el is idegenitse s vele meg is gyülőltesse. Aki az árvaság egyedüliségét, magárahagyottságát, önmaga át nem élte, az nem tud fogalmat alkotni arról, hogy az árvaság még akkor is szivégető keserűség s az egész életet .könnyel végigöntöző gyötrő fájdalom, ha az otthon meg is marad, de hiányzik belőle ő, az édes anya, akihez minden búval, bajjal oda lehet szaladni s aki nemcsak meg tudja érteni a gyermekszív bánatát, gyötrődését, ha­ nem azt el is oszlatja s amikor azt az égető könnyet lecsókolja gyermeke sze­ méről, akkor vigaszt és örömet is csókolt abba a megkeseredett szivecskébe. Erzsébet s bármilyen gyöngéd és figyel­ mes is volt kezdetben kis játszópajtásához s később arájához, az otthont s benne az anyai szeretetet Lajos őrgróf sem volt képes pótolni. De hogy az anyátlanság s ezzel az árvaság egyedülisége még égetőbb legyen, Erzsébetnek meg kell tudnia édes anyja meggyilkolásának hírét is... Ki tudná azt elmondani emberi szóval, hogy mit érezhetett, szenvedhetett Erzsébet egész valója akkor ?... Talán csak a Wartbur­ got körülvevő fenyveseken átsiró, vonagló téli vihar meg nem szűnő orgonájának jaj-változatai lettek némi visszhangja an­ nak a mérhetlen fájdalomnak, ami Erzsé bet lelkét akkor átjárta. Mert mennél nemesebb, finomabb, de mondjuk igy: mennél szentebb egy szív, annál érzéke­ nyebb, fogékonyabb a szenvedések iránt Az árvaság még igy is léleksorvasz.ó, ha az otthon megmarad. De, ha az ott­ hon is elveszett s minden és mindenki uj 8 idegen s csupa gorombaság és fagy, még a felnőtt férfi Telki erejét is képes összeroppantani, nemhogy olyan kis gyer­ mek szivét ne gyötörte volna halálra, ami­ lyen a kis királyleányé, Erzsébeté volt Csak a mindentudó Isten annak egyedüli tudója, mit szenvedett a gyermek és ser­ dülő leányszive Wartburgban. Az egyet­ len, aki szerette, vigasztalta s védte is az jövendő férje, Lajos őrgróf volt, de ő is csak gyermek még s olyan serdülő, mint Azonban ne kontárkodjunk bele a Szentlélek Isten szentet formáló, nevelő kegyelmi munkájába emberi okoskodás, találgatással. Igen ... igen ... A Szentlé­ lek egy szentet készít elő, egy menyaszszonyt nevel Krisztusnak. Krisztusi ará­ nak, Krisztust megértő sok szenvedésből készül a menyasszonyi ruha, myrtusz ko­ szorú és csokor. Csakhogy az a szenve­ dés, melyből a Szentlélek a magukat Krisztus vőlegényüknek egészen s vissza­ vonhatatlanul átadottak menyasszonyi ru­ háját készíti s mint örök értékű drága kövek s gyöngyökkel hímezi, díszíti, ez a szenvedés nem az őrületbe, vagy az ön­ gyilkosságba kergető szenvedések pokla, hanem megértettség, tudatosság. A Krisz­ tus siereteténsk rabságába Matt emberi rát Előbbit az acélgyári zenekar kisérte hatásosan, Ursutz József karnagy vezény­ letével, az utóbbit pedig Schmidthauer orgonakisérete és Vilezsál Richárd finom hegedüjátéka festette alá művészi átérzéssel. Értékes orgánumában, stílusos köz­ vetlen előadásában mindenki gyönyör­ ködött. Lebilincselő hatással érvényesült Vilezsál Richárd bányazenekari karnagy­ nak, a Salgótarjáni Balassa Társaság rendes tagjának hegedűszólója, Schmidthauer or­ gonamüvész kíséretében. Saint-Saens.„Ima" című müvét adták elő, Vilezsál já­ tékát, bár elég gyakran halljuk, mégis minden alkalommal uj értékes kvalitáso­ kat fedezünk fel nála. Technikája fejlett­ tónusa színes, előadása, felfogása érde­ kes. Játékában nincs sodró lendület, de a gondosság, melegség és finomság vonó­ ját kiemeli az átlagos hegedűmesterek sorából. Mint ismeretlen mutatkozott be Radnai György, a ferences templom ifjú kántora a Szent Erzsébet Asszony című énekkel, melyet kellemes hangszinezéssel s kulturált énektecbnikával adott elő Rőder A'fréd mesteri orgonakisérete mel­ lett. Radnai foglalkoztatását ajánljuk a jövőben, sok rejtett értéket sejtünk benne. A hangverseny műsor-csokrának díszítő keretet, a hallgatóságnak feluj­ jongó meglepetést nyújtott az ezen alka­ lomra alakult énekkar. Csanády Miklós polg. isk. tanár, a Salgótariáni Balassa Társazág rendes tagja, fáradhatatlan szor­ galommal és kitartással szevezte meg a társadalom elitjéből, s az alig pár hetes együttes a kitűnő karnagy munkája és szaktudása folytán máris a legkomolyabb felkészültségről tett bizonyságot. Zangl mi­ séjéből a Kyriét és Glóriát, Harmat Ar­ túr: 150. zsoltárját adták elő az acé'gyári zenekar kíséretével és Boldog Asszony Anyánk ősrégi jnagyar éneket Harmat átdolgozásában, zenekisére.t nélkül. Kar­ nagyuk vezényletével. Meglepő volt a tudás, meglepő a hangfisztaság s a hall­ gatóság legnagyobb részében azt az óhajt váltotta ki, hogy ennek a hanganyagban és baráti összeforroltságbn kitünően őszszehangolt együttesnek nem szabad szét­ esnie, hanem meg kell maradnia és to- lélek a Szentlélek kegyelmének világos­ sága mellett felismeri Krisztusban azt az egyetlen, tiszta, boldogító szeretetet, ami­ hez semmiféle földi boldogság sem ha­ sonlítható. De nemcsak felismeri, hanem meg is ízleli, hogy mily édes az Ur. Megérti 8 mindig csak a Szentlélek ve­ zetése mellett, hogy Istent csak lélekben imádhatja szeretve s szeretheti imádva s ezért ki kell vetkőznie mindenből, ami testi és anyagi; össze kell törnie minden gátat s akadályt, ami őt Jézusa Szivétől elválasztja. A pöröly az önmegtagadás; a testet s annak bűnös, szenvedélyes vá­ gyait összezúzó kalapácsa a szenvedés, ami ép úgy gyötri, kínozza, tépi a Krisz­ tussal legbensőbben egyesülni óhajtó s törekvő Római Ágnesek, Assziszi Ferencek, Árpádházi Erzsébetek egész valóját, mint akármelyik más halandóét, csakhogy ők egész lélekkel, minden fenntartás nél­ kül hisznek Krisztusnak s ezért lépnek rá bátran az önmegtagadás és szenvedés kes­ keny, meredek, csupa göröngy és tüske ösvényére. S bár nagyon és sokat szen­ vednek, mégis boldogok abban a biztos tudatban, hogy csak ezen az utón lesz­ nek hasonlók a kereszten értünk meghalt Krisztushoz és méltók is arra, hogy. Krisz­ tus legyen örök jutalmuk. Csak igy lehet megérteni azt a Te Deum-ot, melyet Erzsébet az eisenachi Ferences barátokkal énekeltetett azon a karácsony éjszakáján, mikor sógora bárom kis gyermekével Wartburgból a zimankói téli éjszakába kilöki s ö éjfélig egy ser­ tés ólban bum meg magát. Valóban csodálatos Isten ai ő szent* �Salgótarján. 1939 nov. 25. 3. oldal A MUNKA „Cím a kiadóban." vább fejlődnie. Énekük felhangzásakor érezte mindenki, hogy Ínségünk idején, az ország újjáépítésének nagy munkájá­ ban éppen olyan szükség van egy lelked­ kel összeforrasztó, erőteljes magyar kar­ ének kultuszra, mint az államférfiak böl­ csességére és a munkás erős karjaira. Szoprán vagy alt, tenorjvagy basszus, egy kórus, azaz egy érzés, egy akarat a nemzeti és emberi egység szolgálatára. Módot kell tehát találnunk arra, hogy ennek s szépen indult és nagyon régen nélkülözött vegyeskarnak megtaláljuk az anyagi bázisát, akár az egyházközségek, akár a társadalmi egyesületek, akár pe­ dig egy megszervezendő fenntartó egye­ sület utján. Szeretnénk erre vonatkozó­ lag minél előbb hozzászólásokat, ötlete­ ket hallani. A vegyeskar tagjaiban meg­ van a kedv, a lelkesedés, mit mi sem bi­ zonyít jobban, mint az'a szeretetteljes lé­ nyük, hogy a velük fáradozott Csanády karnagynak a hangverseny után nemzeti szinü-szalagos babérkoszorút nyújtottak át. A hangverseny után a ferences plé bánia magyaros szeretettel vendégül látta az előadó művészeket és a helybeli férfi szereplőket. A Szent Erzsébet Nőegylet az anyagi sikeren felül jóval nagyobb erkölcsi sikert könyvelhet el ismét javára, mely siker­ hez a már említetteken kívül hozzájárul­ tak az egylet tagjai, élükön a fáradhatat­ lan Schreiner Jenőnével, valamint Koltay Imre bányatisztviselő ügybuzgósága. (dny.) Érdemes részt venni december 5-i hozásán, mert a egész 3 pengő, fél 1*50 pengő reménye 40.000 pengő. Húzás az éllamsorsjáték legolcsóbb sorsjegy és mégis a főnye­ december 5-én. Eladó. Fekete, ébenfa, rövid, kereszthuros zongora nagyon jutányosán, sürgősen. Cim a kiadóban. jeiben, s csodálatosak a szentek az ő Is­ tenükben I Csakugyan boldog az a nép, amelynek a kereszt Ura, a fájdalmak Embere az ő Istene. És szerencsésen boldog gondola’ volt ez a ma este meg is valósított or­ gona hangverseny Árpádházi Szent Er­ zsébetünk tiszteletére. Mert ő, ha olyan korán szakadt is el a magyar földtől s olyan fiatalon idegenben halt is meg. azért Arpádházi Szent Erzsébet a mienk. Mienk az ő idegenbejutása; mienk az a mostoha sors is bánásmód, a tengerszenvedés, keserűség, megnemértés és ki­ taszítottsága, testvirtelensége, a kis gyér mekeivel özvegyen is árvánmaradottsága, mely az ides otthontól való elszakadásá­ tól kezdve haláláig kisirte. Nem veszitek észre, nem érzltek-e meg, hogy az isteni' Gondviselés 700 év­ vel ezelőtt Árpádházi Erzsébet életébe hogy irta, véste bele az eljövendő magyar sorsot? , Európa közepén minket is ezer éve kisért a testvértelenség, megnemértés, a meg nem becsülés, a kitaszítottság, a jog és vagyonfosztás. Erzsébetünkkel egy Kálváriát járunk. De amint az isteni Gond­ viselésnek Erzsébettel nagy tervei voltak, épp úgy vannak velünk is. S ahogy Er­ zsébet, meg tudta érteni őt szerető Üd vözltőjét éppen a szenvedésben s királyleányi diadémját a kereszt tövébe tudta in I0** nek0nk is ugyanígy kell megA j• keresztről hozzánk lehajtó Meg’éHöt, amint a megaláztatások kdyhét Két héttel ezelőtt lapunk hasábjain már hirt adtunk arról, hogy Koltay Imre, Parányi Tibor dr. és Szécsi József nagy­ operettjét. a „Cim a kiadóban**-!, az or­ szág első stag on-társulata november 17én bemutatja Pécseit Az ősbemutatóra az opererett szövegírója, Koltay Imre leuta­ zott Pécsre, ahonnan a jól végzett munka boldog örömével tért vissza, poggyászé ban három babérkoszorúval Az ősbemu­ tatóra a pécsi Nemzeti Színház zsúfolá­ sig megtelt s az előkelő premier-közön­ ség tüntető lelkesedéssel fogadta a dara­ bot s a felvonások végén Koltay Imrét a főszereplőket a lámpák elé hivta. Az ősbemutatóról mind a vidéki, mind a fő­ városi sajtó őszinte meleg hangon emlé­ kezett meg, igy például a „Pécsi Napló** c. napilap a következőket irta: „Az idei évad kétségkívül egyik legsikeresebb estje volt pénteken a szín­ háznak Koltay Imre—dr. Perényi Tibor és Szécsi József „Cim a kiadóban** című operettjének bemutatója alkalmából Nem­ hiába a régi békebeli nagyoperettek fel­ támasztása volt a rendkívül tehetséges triumvirátus célja, olyan forró hangulat uralkodott a színházban, a közönség olyan lelkes és tüntető tetszéssel fogadta ezt a tartalmilag és zenei szempontból egyaránt kitünően sikerült darabot, ami­ lyenre hosszú évek óta nem emlékezünk. Még. néhány hasonló invencióval megirt darab és az operett régi dicsősége fé­ nyében fog tündökölni. A legnagyobb elragadtatás hangján emlékezhetünk meg természetesen a szereplőkről, Sándor An­ náról, Ferenczy Marikáról, Kamilli Ju­ ditról, Mihályi Vilmosról, Delly Ferenc­ ről, Nádor Jenőről, Antalffy Józsefről, Hlatky Lászlóról, nemkülönben Csanak Béla karnagyról is, akiknek ismételten kellett a jelenlévő Koltay Imrével, a lib­ rettó írójával az élen, a színházat zsúfo­ lásig megtöltő közönség lelkes tapsaira a lámpák előtt,megjelenni** A „Dunántúl** cimü napilap a kö­ vetkezőképpen nyilatkozott a darabról: „Pécs, nov. 17. — Ma este ősbe­ mutató volt a pécsi színházban. Koltay Imre, Perényi Tibor dr. és Szécsi József 3 felvonásos nagyoperettje került színre, a közönség igen nagy érdeklődése mel­ lett. Örömmel állapítjuk meg, hogy Koltay Imre, a szövegíró, értékes munkát vég­ zett. Az operett meséje nem sablonos, ha mindjárt nem is jár teljesen uj uta­ kon. Fordulatosság és lüktető cselekmény jellemzi a darab meséjét, arról is gon­ doskodva, hogy az operettek szükséges kellékei: a romantika és a humor se hiá­ nyozzék. Minden a maga helyén van a darabban és igy mindig érdekes jelenetek nagy egységben olvadnak össze. A darab alakjai érdekesek, lélekkel, erővel telje­ nyújtja nekünk azért, hogy Isten akaratát itt is, ebben is megértsük s magában a szenvedésben lássuk meg további nemzeti fennmaradásunk csalhatatlan biztosítékát Épp ezért Európában egy nemzetnek sincs olyan s annyi biztos reménye a mai, csak pusztulást rejtő s ígérő helyzetből való győzelmes s békés kijutásra, mint a ma­ gyarnak. Azonban Szent Erzsébetünk királyleányi . koronájával nekünk is minden nemzeti nagyságunkat, dicsőségünket bát­ ran oda kell tennünk a kereszt tövébe, életünket hősiesen kell egybeforrasztanunk a kereszt'Istenének életével. Fenntartás nélkül higyjünk Krisztusnak; járjuk meg­ értéssel úgy egyéni, mint nemzeti életünk keskeny, göröngyös útját s akkor, ha már akármilyen kísértetiesen éjfélre fog is járni a mai kietlen, zord történelem életének órája, akkor fog felcsendülni minden magyar templomban az a Te Deum, melyet az újra egésszé, naggyá lett Ma­ gyarország fog énekelni olyan lelkes há­ latelten, mint Szent Erzsébet Wartburg­ sek és mindig meg van a mondanivalójuk. Perényi Tibor dr. és Szécsi József a ze­ neszerzők kedves; a legtöbb részében fül­ bemászó muzsikáról gondoskodtak a cse­ lekmény aláfestéséül Egyik-másik tánc­ szám zeqéje maradandó értékes és bizo­ nyos, hogy hamar népszerű is lesz. A szereplőket úgy egyenkint, mint összesen dicséret illeti, hogy sikerre vitték az ős­ bemutatót., Sándor Anna, Ferenczy Ma­ rika és Kamilli Judit a fő női szerepek­ ben nyújtottak élvezetes alakítást A férfi szereplők közül Delly Ferenc, Nádor Je­ nő, Ántalffy József, Hlatky László ésKovách Aladár érdemelték ki a zajos tapso­ kat Nagy elismeréssel emlékezünk meg Delly Ferenc ötletes színes rendezéséről, valamint Csanak Béla karmester derekai munkájáról. A közönség tetszéssel fogad­ ta az ősbemutatót és a szerző Koltay Im­ rét a felvonások végén sokszor a lámpák elé hivta. (sz. g.)“ Ezekhez a kritikákhoz — úgy hiszszük — szügségtelen kommentárt fűznünk, ezekből kiolvasható az is, hogy az ország egyik legnagyobb vidéki városában a há­ rom szerző teijesen ismeretlenül, minden rokoni és baráti kapcsolat nélkül kapta meg darabjának a méltán megérdemelt, kirobbanó sikert. Egyik fővárosi előkelő folyóirat 1931. évi februári számának színházi szemle ro­ vatában, Lehár: „Mosoly országa** bemu tatójáról Írott kritika végén olvastuk: Életközelséget, frissességet, üditést várunk a jövő operettjétől, várjuk a felszabadító nevetést, mint az igázi életmüvészet győ­ zelmének koronáját. A dagályos érzelmi kultusz, a ma meglehetősen mellékes sze­ relmi problémák és epekedések fülledt levegője helyett szabadabb, természe­ tesebb légkörre vágyódunk, amelyben szatíra, humor, finom aktuális paródia és a mai kor egyik legfontosabb művészi kifejezése, a tánc uralkodnak. Ez azonbian ma még mind csak, „pia desideria.** íme, a „pia desideria** páncél jege megtört, a „Cím a kiadóban** operettet Jhász . Aladár, .kiyáló stagion társulata Pécsről továbbviszi Szegedre, Kassára, Debrecenbe, mi azonban úgy érezzük, hogy az operett még meg sem járja eze­ Egy gombnyomás és megszólal azaz állomás, amelyet választott, bűvész rádió az A fenti újdonságokat a lakásán is BEMUTATJUK KEMÉNY RÁDIÓSZAKÜZLET Salgótarján Főtér 7. Telefon: 119 ket a stációkat, máris méltó helyén, a főváros-valamelyik színházának színpadán fog tündökölni, mert — igenis — ott van a helyei A három szerző megérdemelten nagy sikeréhez szívből gratulálunk, de külön gratulálunk Koltay Imrének, mint la­ punk belső munkatársának és a Salgó­ tarjáni Balassa Társaság tevékeny főtit­ kárának. (—ány.) Hírek és különfélék Városi közgyűlés! F. hó 23-án d. u. 3 órakor dr. Förs­ Karácsonyi kiállítását és vásár­ ter Kálmán polgármester a Hiszekeggyel ját az Evangélikus Nőegylet és Evangé­ liumi leányegylet december 16—17-én rendezi meg ezévben az acélgyári Olva­ sóegylet nagytermében, melyre az előké­ születek már folyamatban vannak. Műkedvelő előadás az Acél­ gyári Olvasóegyletben. 1939. decem­ ber 2-án (szombaton) saját helyiségében este 8 órai kezdettel az Olvasóegylet Mű­ kedvelő Gárdája előadja Fodor László és Lakatos László 3 felvonásos „HELYET AZ IFJÚSÁGNAK** c. vígjátékét, amit a főváros közönsége olyan sokáig tartott a Belvárosi Színház műsorán. Előadás után tánc I Közreműködnek: Az Acélgyári Ze­ nekar és Botos Gyula cigányzenekara. Helyárak: Ülőhely: 1.20, P. 1, P. 80 f., 60 f. Állóhely: 50 fillér. Jegyek elővé­ telben Vlcsovszky Rezső és Varsányi Antal egyleti pénztárosoknál az Acél­ gyárban kaphatók. Ezúton is kérjük az érdeklődők szives pártfogását. Elnökség. Irav, ami igaz. Főnyeremény nagy sze­ rencse! De hogy nyerjünk, ahhoz sorsjegyet kell vennünk. 3 pengőért egy egész, vagy 1 50 P-ért egy fél Allamsorsjegyet kaphat. Húzás december hó 5-én. Hirdetmény. Salgótarjánban gya­ korolható helypénzszedési jog 1940. évi ja­ nuár hő 1-töl 1940. évi december hó 31-ig terjedő egy évi időtartamra nyilvános ver­ senytárgyalás utján bérbeadó. A nyilvános versenytárgyalás 1939. évi december hó 7. napján d. e. 10 órakor lesz megtartva a vá­ rosháza tanácstermében. Az árverési felté­ telek a szererződéstervezet és a helypénzból való kiűzetése éjszakáján az eise- díjszabás a hivatalos órák alatt a város nachi Ferencesek templomában. főjegyzőjénél betekinthetők, így forrjon egybe magyar kath. lel­ dr. Förster Kálmán s. k. kiségetek Szent Erzsébetünkével minden polfármesttr. bajban, szenvedésben s akkor hihetitek, hogy himnuszos imátokat meghallgatja s megáldja a kereszt Istene és úgy is lesz, ahogy hittel rebegitek: „Hiszek egy Is­ tenben; Hiszek egy hazában; Hiszek egy isteni örök Igazságban; Hiszek Magyar­ ország fsltámadásában, Ámen! nyitotta meg a közgyűlést, melyen csak­ nem teljes számban jelentek meg a vá­ rosatyák. A polgármesteri bejelentéseket Dr. Holcsek Béla olvasta fel az alábbiakban: Elismerő szavakkal emlékezett meg P. Szabó Szerafin városatya és Székely Mi­ hály kisegítő altiszt elhalálozásáról, te­ metésükön a város képviseltette magát és ravatalukra koszorút helyezett.. Ezután a helypénzbérletnek verseny­ tárgyalás utján való értékesítését hatá­ rozta el a közgyűlés, judomásul vette özv. Keresztényi Józsefnénak és Szabó Istvánnak a Járásbíróság előtt levő tra- < fik bódé megvétele, illetve eladására vo­ natkozó szerződését. Végül Deák János részére 500 P. segélyt szavazott meg a közgyűlés, amely az évek óta húzódó á'datlan ingatlanvá­ sárlási ügyet akarta ezen nemes maga­ tartásával befejezni. • • Ezen rövid lefolyású közgyűlés előtt választották meg néhai és a közkedvelt Reguly Lajos városi állatorvos helyére Megele József okleveles állatorvost egy­ hangú határozattal. A választó közgyű­ lést az alispán képviseletében dr. Förster Kálmán vezette, akinek kezébe a megvá­ lasztott letette a hivatali esküt. A pol­ gármester meleg szavakkal köszöntötte az uj állatorvost, aki hálásan megköszön­ ve a bizalmat, hűséges szolgálatot ígért, ezután a városatyák üdvözölték Megele Józsefet. — A városi szülésznői állásra szótöbbséggel özv. Sturmann Edénét vá­ lasztotta meg a közgyűlés. �AMUNKA 4. oldal MEGJELENT KARÁCSONYI ZENEALBUM Rózsavölgyi és Nádor kiadásában már kapható Is VÉGH KÁLMÁN könyv- és papirkereskedésében sebek Ármin Salgótarján 10—10 P. dr. Kóhn látván Losonc 6 P. özv. báró Mar* schall Gyuiáné Bércéi; dr. Hajdú Ferenc Balassagyarmat; Linkmann Ernő Balassa­ gyarmat; dr. Holik Sámuel Balassagyarmat; dr. Schenk Erzsébet Balassagyarmat; dr. Vanik Vince Balassagyarmat; dr. Sümegh Béla Balassagyarmat; Elfér Izidor Ba­ lassagyarmat; Zelenka László Nógrádsáp; ’etrovics Béla Márianosztra; dr. Reinfeld Bertalan Losonc 5—5 P. Grosszmann Márk Vámosmikola 4 P. Salgó Gábor Balassagyarmat; dr. Horváth József plé­ bános Karancsság; dr. Gácsfalvy Jenő Terény; dr. Hoffmann Sándor Bgyarmat 3—3 P Bodó Lajos Salgótarján 2'50 P. dr. Reiner Ernő Losonc; Hummer Ferenc ^gyarmat; dr. Lukács Iván Rétság; dr. Sándor József Nógrádverőce; Schvarcz Adolf Losonc; dr. Weicbsel János Lo­ sonc; Sebestyén Béla Romhány 2—2 P. Skiibák^István Balassagyarmat 1 P. A Szent Erzsébet Nőegylet Horthy Miklósáé téU akciójára dr. Baross József főispánunk ut­ templomi hangversenyére felüifi* ján eddig a következő adományok zettek • özv. Légrády Béíáné 50 P. Ka* folytak be. Osztroluczky Miklós Buda­ rattur Antal, Chorin Ferencné 20—20 P* pest; Martos Frigyes és neje Tolmács; Fischer Béla Peszerény-puszta 100—100 P. Bercelly Jenő Bércéi; Csengey Gyula Budapest 50—50 R. Szilárdy István Sál gótarján; Balassagyarmati Népbank; Balas­ sagyarmati-Takarék és Hitelintézet 30 30 P. Jakab Zoltán Balassagyarmat; Kohn Li pót Salgótarján; Rebmann Rókus Balas sagyarpiat 25—25 P. Balassagyarmati Ta­ karékpénztár; Blazsik Károly Balassagyar­ mat; dr. Faith Ferenc Balassagyarmat; dr. Kenessey Albert Balassagyarmat; Kóhn Miklós csillag Balassagyarmat; dr. Giller János Losonc; Steiner Armin Szob 20—20 P. dr. Barta Elemér Balassagyarmat; Will mann Aurél Nógrádszakal 15—15 P. Bgyarmati kir. törvsz. fogház tiszti és al­ tiszti személyzete 12 P. dr. Baitner Fe­ renc Bgyarmat; dr. Förster Kálmánná Salgótarján; Kilcer Béla Salgótarján; Nógrád-Hont vm. Körzeti Hitelszövetkezet; Teichmann Ferenc Bércéi; dr. Aszalós Zoltán Balassagyarmat; Prágai Ernő Szécsény; Sümegh Géza Balassagyarmat; özv. Schindler Aladárné Iliny; dr. Szalvendy Ödön Salgótarján; dr. Légrády László Dejtár; dr. Pirk Ede Szirák; Dr. Pollat Schreiner Jenő, Traum Péter 10—10 PBuczkó Gáborné, Krajcsovics Gyula, Gil­ ler Jánosné 5—5 P. Horváth Károly, Már­ kus Lajos 4—4 P. Szabó Ferenc, Szathmáry Ferenc, Mattyasovszky Camil, Hirsner József, dr. Gerbauser Albert, dr. Förster Kálmán 3—3 P. Kraft Jenő, Biró Lajos, Császár Pál, Krepuska Géza, Dzsida Józséf, Berkovich tábornok 2—2 P. N. N. 120 P. N. N., Hernády Károly, Pállá fő mérnök, Fehérváry Erzsébet, N. N. 1—1 P. Müller István 0*50 P. N. N. 0'30 P. Előzőleg adakoztak a Szt. Erzsébet szo­ borra : Schreiner Jenőné 25 P. Niederland Gyuiáné 20 P. Szmolka Mihály né 15 P. Petonszky Lászlóné, Holló Lajosné, Révay Sándyrné, Deák Antalné 10—10 P. SPORT SBTC-DVSC 6:0 (5:0) 400 néző. SCTC pálya. SBTC: Géci — Budai, Timár — Kiss, Takács IV., Mátrai — Balázs, Jákfalvi, Jenőfi, Lackó, Baranyi. DVSC; Keskeny — Antal, Erdei — Galambosi, Ignác, Papp — Drab, Sidlik.Szabó, Bihari, Nagy. Felázott pályán, mély sárban folyt a játék. A 3 percben Balázs lövését a ka­ pus kiöklözi, Lackó újra lő, Erdeibevág, most Baranyi elé pattan a labda, aki mellé lő. Az 5. percben Lackó előrevág Jenőfihez, aki pompás fejessel talál Baranyi elé, s kész a gól 1:0. A 9. percben Balázs ki­ teszi Jénőfit, akinek a kapus a lábára ha­ sal, úgy ment. A 16. percben Lackó Jákfalvi elé tesz, akinek lövését a kapus ha­ salva a kapufa tövéhez nyomja és úgy ment. A 25. percben Baranyi Jenőfihez játszik, aki szereli a bekkeket, s a kapus felett talál a hálóba. 2:0. 2 perc múlva Lackó 30 m es szabadrúgását a kapus szögletre menti, Balázs szép szögletrugását Jenőfi befejeli 3:0 Újabb 2 perc múlva Lackó végigszereli az egész mezőnyt, lö­ vését a kapus kiejti, Baranyi résen van s gólt szerez 4:0 A 40. percben Balázs lövése Erdeiről szögletre pattan, a beru- Bíró: Siklós-Simkular. gás után kavarodás támad, Lackó lő Je­ nőfi beletartja a fejét és gól 5:0. A II. félidőben a debreceniek Pappot hátravonják harmadik hátvédnek, ráállitották Balázsra, Erdei Jenőfin zsaodá* roskodott s taktikájuk igen bevált, mert az SBTC nem tudott eredményes lenni A pálya még rosszabb lett. A debreceniek többet támadtak, mint az első félidőben 8 bár a bekkek rendkívül bizonytalanok voltak, nem értek el eredményt. A 20. percben volt egy veszélyes helyzet Drab szerelte Timárt, tisztán tör a kapura, s bombáját Géci csak felütni tudja. A 33. percben fault miatt 20 m-es szabadrúgás­ hoz jut az SBTC. Lackó félmagas bombája a hálóban köt ki. 6:0. Mezőnyjátékkal te­ lik el a félidő. A nagy sár ellenére az SBTC az első félidőben olyan játékot mutatott, amelyik mindenkinek gyönyörűséget okozott. A II. félidőben a debreceni taktika megállította a folytatást. A védelem sokat bizonyta­ lankodott. Jók: Lackó, Jenőfi, Takács IV., ill: Papp, Drab, Ignác, Nagy. Szögletarány: 10:4 BSzKRT-SSE 6:4 (1:3) A budapesti mérkőzés úgy indult, I góllal vezetett, de a Beszkart 5 góllal el a SSE meglepetést szerez, amennyiben 21 rontotta a meglepetést. Hirdessen A MUNKA politikai hetilapban! Katonai ünnepélyek. A november elei napok országszer­ te hazafias ünnenélyek jegyében teltek el. A visszatért Felvidéki városok ünne­ pelték a 20 éves cseh uralom alóli fel­ szabadulás első évfordulóját. Ezeket az ünnepélyeket sok helyütt csapatzászlók adományozásával kötötték egybe. Mond­ hatjuk, hogy a novemberi napok az uj jászervezett magyar honvédség és a pol­ gári társadalom közös ünnepeit jelentet­ ték. Az ünnepélyek mély jelentőségű, fel­ emelő katonai ünnepekké váltak. A társa­ dalom és a haderő fényes találkozásává. Salgótarján, 1939 nov. 25 az ünnepélyek zárómomentumát képezi. Az alkalmi ünnepélyeken kívül, a honvédségnek állandó jellegű ünnepnap­ jai is vannak. Ilyen katonai ünnepek március 15-e, a Hősök emlékünnepe (május utolsó vasárnapján), az államfő születés és névnapja, az ezredemléknapok, valamint az ezredtulajdonos szüle­ tésnapi ünnepe. November 25-én, szombaton november 26 án, vasárnap november 27-én, hétfőn nek során Kárpátalja 306 elemi iskolájá­ nak több mint 40 ezer tanulója 14 napon át körülbelül negyed kilogramm almát fog kapni. Az almaakciót is a földmivevelésügyi minisztérium ungvári kirendelt­ sége bonyolítja le. Riadó a földközi tengeren Varga József miniszter a ke­ resztény kereskedelem megsegitéséröL Varga József miniszter a keres­ Kiég, i Magyar híradó. kedelemügyi költségvetés képviselőházi vitáján kijelentette, hogy legfontosabb fel­ adatának tartja a kereskedelmi pályán a keresztény elemek előretörésének előse­ gítését és a kiskereskedők hitellel való ellátását Már az iskola padjaitól kezdve neveléssel érhetik csak el, hogy olyan uj magyar keresztény valláserkölcsü keres­ kedőnemzedék álljon az ország szolgála­ tára, amelynek a legfontosabb életcélja a köz áldozatos szolgálata. Fontos a keres­ kedelemnek képesítéshez kötése is. A kereskedői társadalom megsegítését szol­ gálják a kiskereskedelmi hitelellátás meg­ szervezésével és a hitelakció céljaira 2,100.000 pengő fog rendelkezre állni Fontosnak tartja a szövetkezetek hiva­ tását és működését, minden erejével tá­ mogatja a szövetkezeteket, de ugyanolyan fontos, hogy a szövetkezetek mellett mi­ nél több önálló kereskedő egzisztencia alakuljon. A kereskedelmi minisztérium ke­ belében külön ágozatot szerveznek, amely kizárólag az önálló kereskedők támogatását szolgálja. Bányamozgók kire. A baglyasaljai és pálfalvai bányamozgók november hó 26 án, vasárnap, két-két előadásban HÁROM KIS KADETT című, a tenge­ részkadétek életéből vett, romantikus és izgalmas történetet fogják lepergetni, mely­ nek főszereplői: Robert Young, James Stewart, Florence Rice, Billie Burke, Mb. Kísérő műsor: „Foghúzás és kéjgáz** c. vígjáték, valamint a Magyar világbiradó. Villamos Karancskesziből — Baglyasaljára csak a d. u. fél 4 órás, Pálfalvára a telepekről, pedig csak a d. u. 5 órás elő­ adásra fog közlekedni pollo A mozgó ---- = SALGÓTARJÁN. =----- V-F November 28 án, kedden Meg nem értett férj Német film. Vígjáték. November 29 én, szerdán november 30-án, csütörtökön — Repülő ember — Grandiózus amerikai szinesfilm. Fősz.: Fred Mc. Muray és Ray Milland, Felhivás. Az ezredemléknapok az ezred el­ nevezésével vagy történelmével kapcso­ A m. kir. földmivelésügyi Miniszter latosak. Minden ezrednek neve van. A budapesti pl. „Mária Terézia" nevét vi­ ur elismerő oklevelet kíván adományozni A katonai ünnepélyek ma már nem seli, a miskolci tüzérosztály „Szondy azoknak a szakvizsgázott erdőőröknek, akik egy szolgálatadónál legalább 30 éven a hadsereg belügyét képezik csak. A had­ György"-ét stb. keresztül szolgálatukat példás magatartás sereg", a „honvéd" fogalma kibővült A Az ezredtulajdonost méltóságot az mellett, odaadó hűséggel látták el és ki­ totalitás és honvédelem mai értelmezésé­ ben mindenki volt, vagy lesz katona. államfő adományozza: A régi Monarchia tüntetésben eddig még nem részesültek. A polgári ruha „honvédeket" takar. A magyar ezredéinek királyok és hadvezé­ Olyanokat, akik erdőőri vagy erdőgaz­ rek voltak hires tulajdonosai. A kassai dasági szakvizsgát nem teltek, továbbá nemzet és a nemzet tagjaiból alakult hadsereg tehát eggyé vált. Ha a nemzet Vilmos bakák, Vilmos császárról, a szé­ akik ilyen kitüntetésben már részesültek, kesfehérvári 10-es huszárok Mackensen nem lehet javaslatba hozni. ünnepel, ünnepel a hadsereg is és ha a hadseregnek van ünnepe, azon részt vesz tábornagyról kapták pl. nevüket honvéd­ A kitüntetésre érdemes erdőőrök ségben a Kormányzó Ur ő Főméltósága a polgári társadalom is. adatait, éspedig 1. nevét, 2. lakhelyét, 3. a szegedi gyalogezred tulajdonosa, a ka­ A városok és vármegyék által tö­ posvári gyalogezredtulajdonos az olasz születési helyét és idejét, 4. vallását, 5. családi állapotát, gyermekeinek számát, megesen adományozott ezredzászlók ezt király 0 Felsége. 6. a szakvizsga letételének helyét és ide­ a kapcsolatot csak még szorosabbá teszik. ' A honvédség a múltnak és katonai jét, 7. szolgálati beosztását és a szolgá­ A zászló szimbólum. A hazához való ra­ hagyományoknak egyébb módon is ál­ latban egy helyben eltöltött idejét, 8. ér­ gaszkodás szent jelképe, egyben dicső záloga annak a bizalomnak, amelyet a doz. A békevilágbeli előezredeknek vi­ demességét 8 e tekintetben külön kiemelve Haza és a Legfelsőbb Hadúr csapatainak lágháborús fegyvertényeit minden csapat­ a múltban és közelmúltban lezajlott rend­ test háziünnepségek keretében méltatja kívüli időkben szolgálatadójával szemben vitézségébe vet és fenntartja azok tagjaival a kapcsolatot tanúsított magatartását, 9. volt e már ki­ Az adományozott csapatzászlókat A katonai ünnepeken a laktanyá­ tüntetve, a szolgálatadónak kell — hely­ mindenütt ünnepélyes külsőségek között kat fellobogózzák, a tisztek és legénység hatósági igazolás mellett — legkésőbb megszentelve és megáldva adták át a csa folyó évi december hó 15-ig a vármegye pataknak. A legnagyobb jelentőségű ilyen díszbe öltözik. Az ezredzene a város főispánjával közölni. ünnepély a Kaposvári gyalogezred ün­ utcáin keresztül vonulva zenés takarodó! és ébresztőt ad. Az étkezdékben bajtársi nepélye volt, amelyen az olasz király diszebéden gyűlnek össze az ezred tagjai által adományozott zászlót adták át Almát kapnak a kárpátaljai Az ünnepélyes kivonulásokat a had­ és a nap jelentőségét ünnepi szónok mél­ gyermekek. A kárpátaljai iskolásgyer­ mekek szőlővel való ellátása, ami a kö­ sereg „díszeigés"-nek nevezi. A diszel- tatja. A hadsereg ezekre az ünnepélyekre zelmúltban bonyolódott le, igen jól be­ gének két részből állanak. A „fogadásból" és a „díszmenet"-bői. A fogadáshoz a meghívja a polgári társadalom képvise­ vált, mert egyrészt nemcsak a szegény csapat tömör alakzatban áll fel és főve­ lőit is. Minden katonát jóleső érzéssel nép gyermekeit juttatták tápláló gyümölcs­ téssel, zenével fogadja a szemlélő elöljá­ tölti el az, hogy a nemzet hadseregét ma­ höz, hanem az akció során a vásárlások­ rót Az elöljáró fogadja a kivonult csa­ gáénak tekinti és minden polgár büszke kal a szőlőpiacot is tehermentesítették. A patok parancsnokának jelentését, majd lehet arra, hogy a legférfiasabb testületi kormányzói biztosság a szőlőakció után ■ most almaakciót kezdeményezett, amelyvégig!ép az arcvonal előtt A diszmenet a hadsereg őttagjának számítja. Nyomatott i .ÁMUíhCA'’ nyotodában, Salgótarján Pk. 2671/1939. Árverési hirdetmény. Lengyel Béla végrehajtató javéra, (képv. Dr. Tibor Sándor éa Dr. Tibor Endre ügyvéd) hátr. 306 P. 31t követelése és jár. erejéig a starjáni kir. járásbíróság 1292/1939. as végxéeével elren­ delt végrehattás sorén lefoglalt 3400 pengd becsértékü alábbi Ingóságok sretnélyautó, fegyverek Bocsárlapnjtó községben IMS* évi ■nveeabei hó 29-óa d. a. 11 órakor elárverestetnek Salgótarján, 1939. évi október 31. kir. bírósági végrehajtó Nyomdatulajdooos t Végh Kálmán � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1939_11_25.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_11_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-11-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 48. szám (1939. november 25.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom