https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0439296fc5e356761c2d01c14d48f8e9.jpg 5d6ed179b6ce4df50b5e7d30cb707b9a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1f1252d294196ca19e2049ea83021dea.pdf 30c58464c27e44a9c9fd8f16939f5cd2 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8 szám Telefonszám : 58 Hirdetések milliméteres díj- szabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések : szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: "A Munka” lapvállalat. XVII. évfolyam, 44. szám. Fő méltóságú Asszony kérő szava. A tél küszöbén évről-évre fel­ hívás hangzik a magyar társada­ lom felé. Magyarország legelső asz* szonya kopogtat az ajtókon és se­ gítséget kér a tehetősektől, hogy eljuttassa azt a szegények, az ele­ settek, a. támogatásra szorultak kunyhóiba. A magyar közéletben újabban örvendetesen sok szó esik a szo­ ciális problémákról s a kormány részéről az intézkedések egész sora valósul meg, melyek a gyöngéb­ bek védelmét szolgálják. Bármilyen messze megy is azonban a szoci­ ális gondoskodás a dolgozó kisem­ berek javára, bármilyen ideális helyzetet érjünk is el — amitől még távol vagyunk, de amire tö­ rekednünk keli — mindig lesznek a társadalomban munkaképtelenek, elesettek, szegények, nyomorgók, akiken nem az állam szociálpoli­ tikájának, hanem a társadalom sze­ gény gondozásának kell segíteni, így van ez a leggazdagabb és szo­ ciális szempontból legmagasabb fo­ kon álló országokban is. És : a társadalmi segitőakciót meg is találjuk mindenütt. Szerve­ zetek, egyesületek, intézmények vannak, amelyek á téli hónapok­ ban, a különösen nehéz évszak­ ban felkarolják a nyomorgókat s kenyeret, ruhát, téli tüzelőt, gyógyszert juttatnak az éhezőnek és didergőknek, A gazdagok és tehetősek mindenütt átérzik a tár­ sas élet parancsszavát, amely kö­ telességükké teszi, hogy támogatást nyújtsanak azoknak, • akiknek a Népegészségügy, honvédelem. Az egészség az embernek minden­ kor igen nagy kincse volt. Az egészség­ ügy azonban a XIX. századig épen úgy magánügye volt az egyénnek, mint más ágyéb tulajdona. A közösség szempont­ jából csak annyiban értékelték ki az egyén egészségét, amennyire szükség volt a munkaképességére, azaz mennyiben volt alkalmas vagy alkalmatlan a munkára, .vagy a zsoldos katonai szolgálatra. Csak később; mikor, látták a kormányzatok, bogy a .nagyfokú iparosodás és városiaso­ dás folytán olyan ijesztő mértékben rom­ lott az alsóbb néposztályok, különösen a városi ipari munkások egészségügyi és szociális helyzete, bogy az állam katona­ politikai helyzetét is veszélyeztette, akkor határozták el magukat arra, hogy a köz­ egészségüggyel, a nép egészségével Jöbbet-íÖrődjenek. Bár napjainkig óriási szer­ vezetei épültek, ki a kollektív betegség és baleseti biztosítási rendszereknek, ezideig mégsem éreztették jótékony hatá­ sukat egyetemlegesen és olyan mértékben a népegészségügy s különösen a népesség szaporodás érdékében, amint azt várhattuk volna. Ennek nyilván az az oka egyrészt, hogy továbbra is elsősorban azegyénre s leg­ feljebb kisebb társadalmi csoportokra ter­ jesztették csak ki a szociális egészséggondo­ zást, másrészt pedig az, hogy a betegségek elleni biztosításban főként a gyógyító tevé­ kenységre, tehát a megromlott egészség helyreállítására helyezik a súlyt és nem a betegségmegelőző egészségvédelemre. Az őrőklésileg egészséges, testileg, szellemileg és erkölcsileg teljes értékű népesség érdekében, annak további egész­ séges fejlődésének az előmozdítására és biztosítására még ma sem történik kielé­ ára 16 fillér Salgótarján, 1939 október 28 Sötét falvak. Két estén és két éjszakán kérész* tül teljes sötétség borult az ország váro­ saira és falvaira. A fényhez és ragyogás­ hoz szokott városi szemek valami távoli félelem furcsa előérzetével fogadták a kényszersötétséget, melyben nemcsak a tájékozódását és biztonságát veszíti el az ember, hanem valósággal az élethez való kedvét is. Nyomasztó súlyát, amely testre és lélekre egyaránt ránehezedett, csak az a gondolat tette elviselhetővé, hogy az egész csak izelitö próba, minden életve* szély nélkül s hogy mindössze két éj­ szakán át tart, utána pedig újra felra­ gyog az utcák fénye, kigyulladnak az ablakok, a kirakatok s elűzik a sötétség rémét és lidérceit Ismét feltárulnak az élet öröm kapui. A lélek ismét kedvet és reményt kap az élethez. tapogatódzva imbolyognak az esti órák­ ban hazatérők. A szomorú hajlékok la­ kói világítótest nélkül: esteli munka, öröm és könyv nélkül ülnek, gubbasztanak a sötétségben, S még jó, ha fűlött kemen­ ce mellett és nem a hideg ellen magukra szedett rongyokban. Még jó, ha gondot és bajt feledtető álomba burkolózva lop­ ják el életünkből a meddőn maradt órá­ kat s nem égő és álmatlan, vagy éhség­ től kopogó szemekkel bámulnak ki a vak semmibe, a reménytelen jövőbe... Az elmúlt vasárnap este, a távoli kis állomáshoz villanylámpám gyér fényé­ nél bandukolva láttam ilyen szomorú fa­ lut. A kulturházban népművelési előadást tartottak, de az ablakokon át alig szűrő­ dött ki fény, pedig se fa-, se vászonyredőny nem takarta el, jobbról-balról hoszEbben a nyomasztó és félelmes két szu házsorok között menve vaksötét ab­ éjszakában, melyben semmi félelemre lakok, üveges félajtók ' meredtek rám. okot adó momentum nem volt s inkább Egy szembejövőtől megkérdeztem: csak hálával kellett vennünk kormányza­ — Ilyen korán fekszenek le itten, tunk előrelátó gondoskodását életünk és hogy sehol sem látni világosságot ? — vagyonunk biztonsága érdekében, azon Este bét óra volt. gondolkodtam el, vájjon hány embernek — Vannak, akik már alszanak, van­ jutott eszébe a világtalan magyar falvak nak, akik a sötétben ülnek és beszélget­ életére gondolni? Hánynak fordult meg nek, —, volt az egykedvű válasz. az eszében, hogy a szomorú magyar föl­ — S akik beszélgetnek, mért nem dön még ma is ezerszámra vannak falvak, gyújtanak világot ? — amelyekre ez a nyomasztó, félelmetes és — Nagy a szegénység, édes uram, életölő vakság nem egy-két éjszakára, hanem valósággal ősztől tavaszig neheze­ s drága a petról. — S alig hagytam el az utolsó házat dik rá ? Hányán gondoltak borzongással a magyar falvak hosszú éjszakáira, a kora félkilométernyire, a magasfeszültségű vil­ délután kezdődő és másnapi késő regge­ lamos vezeték alatt haladtam el. lig tartó sötétségre? Ez a kép jutott eszembe a légoltalmi A házakra, melyeknek ablakain nem kényszer-sötétítés alatt s nyomban meg­ tör át a. fény, mert ott bent sem világit békéltem a korlátozott világítás okozta (—ány.) semmi.' Az utcácskákra, melyeken vakon kényelmetlenséggel. ' legelemibb életszüségletekre sem telik. , Minden 'országban vannak ilyen akciók, de a Kormányzóné téli segélyakciója messze kiválik ezek közül azáltal, hogy a mozga­ lom irányítását az ország legelső asszonya, az államfő hitvese tartja kezében, páratlan fenköltséggel, nemeslelküséggel és szeretettel. Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné fáradhatatlanul, egész lélekkel, szivének minden nemességével tart­ ja irányitó kezében a téli segély­ gítő fokú intézményes rendelkezés. A népegészségügy ápolásának abból a megismerésből kell kiindulnia, hogy az egyes ember csak egy tagot jelent a nemzedékek láncolatában. Az egyén testi és szellemi egészsége vagy gyengesége erősítheti is, meg gyengítheti is úgy a jelenben, mint a jövőben a nemzedékek láncolatát, illetve a láncszemek közötti összefüggések fenntarthatóságát. Ezért az egyén egészségének a megóvása és elő­ mozdítása szent kötelessége úgy az élő, mint az eljövendő nemzedéknek. Az em­ beri életünknek az a tulajdonképpeni célja a fö'dön, hogy az öröklött egészséget meg­ őrizzük s azt maradéktalanulátadjukazutódoknak. Ilyen szempontból tekintve a kér­ dést, az egyén egészsége az alapja az ő csa­ ládjának, valamint a népe teljesítőképessé­ gének és életrevalóságának. Az államnak az alapja pedig a polgárainak az egészsége. Ezért a történelmi felelősségtudattal bíró ál­ lamvezetésnek az egészséges magyar csa­ ládoknak a telepítését és megerősítését kell szorgalmaznia, mert csak igy építhet­ jük fel az örök és erős magyar birodal­ mat. Ennek a munkának a tengelye pe­ dig a családkutatás és a családvédelem. A magyar népközösség jövő felépí­ tésében azonban nem a tüneti kezelésre keli a fősulyt helyezni, hanem az egész­ ségesebb, boldogabb magyar jövő felépí­ tésére. Minden köz- és magántevékeny­ ségnek arra kell irányulnia, hogy bizto­ sítsuk az erős, egészséges, sokgyermekes családok megtartását és szaporítását. Ez­ zel úgy a nép élő egyedeit, mint a még meg nem születetteket szolgáljuk. A magyar nemzet szabadságáért és megerősödéséért folytatott küzdelemben ma az egész népnek részt kell venni. A kormányzat ezlrányu nemzetmentő éz nemzetépitő munkájában az egyénnek, a társadalomnak és az orvosi karnak is közre kell működnie. A polgárok egész­ ségvédelmét a munkaéletben és a család­ ban nem lehet egyedül csak az államtól vár ni s a törvényes rendszabályoktól. E tekin­ tetben rendkívül fontos az egyesek mun­ kája s az ezzel kapcsolatos felvilágosítást szájról-szájra kell keresztülvinni. Minden polgárban tudatos legyen, hogy jobb meg­ előzni a bajt és betegséget, mint gyógyítani. Minden magyar állampolgárnak at­ tól a tudattól keli áthatva lennie, hogy a magyar nepnek. minél több őrőklésileg egészséges utódokat biztosítson, hogy ez­ zel a népek versenyében ne csak a je­ lenre, hanem a jövőre is biztositsuk népi állományunkat. Ez nem jelenti azt, hogy minden testileg, vagy szellemileg gyenge polgárt elhanyagoljunk s a kisebb értékű egyénekkel szemben minden felelősséget megtagadjunk, hanem jelenti azt, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel lehetővé tegyük és előmozdítsak az örök* lésileg egészséges sokgyermekes családok­ nak a megszaporodását. Ez a követelmény magától értetődő, mégis sok esetben nem veszik figyelembe. Éppen ezért az egész­ ségvédelmi és szociális gondozást egysé­ ges irányítás és ellenőrzés alá kell vonni, mert csak ezzel biztosithatjuk népünk fennmaradását és további egészséges fej­ lődését Csak igy tudjuk biztositazi azt, hogy ifjúságunk testileg, szellemileg és erkölcsileg olyan legyen, hogy a haza védelmére megkívánt hadkötelezettség! szolgálatra mindenkor alkalmas legyen. Minden erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy népi erőinket megtart­ suk és tovább fejlesszük, mert ez a leg­ biztosabb záloga a honvédelemnek és a nemzet jövőjének, akciót s ezzel is bizonyságot ad arról, hogy nemcsak rangban leg­ első Magyarország hölgyei között, hanem jóságban, áldozatkészségben, keresztényi szeretetben is gyönyö­ rűséges példakép. De a Főméltóságu Asszony akciója azért is egyedülálló, mert minden költséges igazgatás, minden bürokrácia nélkül dolgozik. Min­ den fillér adomány jótékony célra jut s az akciót nem kiséri hangos dobszó, külső fény, dicsérő szavak. De annál több szegény család Jiálás sóhaja, könnyes gyermekszem imája száll az ég felé téli éjszaká­ kon, Isten áldását kérve a Főmél­ tóságu Asszonyra, munkatársaira és azokra, akik adakozásukkal se­ gítik az ő emberbaráti munkáját. Ebben az évben talán az ed­ diginél is nagyobb jelentősége van a kezdeményezésnek, mert meg­ szaporodott azoknak a száma, akik segítséget várnak. Nem a nyomor lett nagyobb — hála Istennek — hanem az ország s számszerüség törvényeinél fogva megnőtt azok tábora is, akik a társadalom gon­ doskodására szorulnak. És ezek­ nek — a Felvidék, a Kárpátalja szegényeinek — érezniük kell, hogy a magyarság szeretete nemcsak az ünnepnapok örömén keresztül volt velük a boldog hazaérkezésnél, ha­ nem ott van most is, a hétközna­ pok szürke, szomorú, emésztő gondjaiban. „Adjanak kérem minél előbb és minél többet" — mondja a Fő­ méltóságú Asszony felhívása. Nem lehet kétséges, hogy a magyar tár­ sadalom ezévben is' átérzi a kérő szó melegét és segítségét adja an­ nak, aki letörölni akarja a könynyeket. „A MUNKA" TÁRCÁJA ősszel. írta: Kisigmándy Géza. Lapos őszi szél futkározott a fák között. Bohókás jókedvében bele bele­ kapott a sárgás lombokba, rakoncátlan jókedvében letépett belőle annyit, hogy újabb rétegben szitálta rá az avarra. Savanykás, orrfacsaró illat terjengett a levegőben, mely csak akkor szívódott fel a ragyogó kékségbe, amikor, kikuk­ kantott a nap a lusta felhő tépett lepe­ dőjének rongyain. A házak ónkarikával szegett apró szines ablakait megnyiszorogtatta a fu­ vallat, de annyi ereje már nem volt, hogy megnyögtethette volna a kastély fáit, melyek komoly méltósággal vigyáztak a nyugalomra. A boltíves folyosók első emeleti ab­ lakának arasznyira nyitott ablakán nézett ki a sápadtá vált kertre Kelemen diák, a Nagyságos Fejedelem bizalmas embere, akinek még a legénytoll sem pelyhedzik az álián, a Nagyur mégis úgy megbecsüli, mint akár azt a szótalan, hatalmas szál embert, akinek varjuszárnyhoz hasonlatos bozontos bajusza a mellét veri, fekete szemöldöke sűrűjében pedig eltéved a fésű foga. Olt áll már jó ideje mozdulat­ lanul, oszlopnak vetett vállal és a csiz­ mája felkunkorodó hegyével rajzolgat va lamit a sima, szürke kockakőre. Kelemen nem meri megzavarni. — Miért nem jön már Sréter Uram? — tudakolta a Nagyur. — Itt áll a folyosón és nézegeti a csizmáját — rosszmájuskodott a diák, �2. oldal A MUNKA szakadatlan gépfegyver- kattogás fogadta, amelynek hangját félelmetesen verték viszsza a hegyek és a közönség lelkében bizony felébresztették a legkomolyabb elhatáro­ zásokat, amelyekkel egy esetleges légi­ támadásnak a romboló hatását nagy szá­ zalékban hatálytalanítani lehet. A komoly és terhes munkában egy­ formán fáradoznak városunkban nők és és férfiak. A város polgármestere dr. Förster Kálmán, a rendőrkapitány dr. Jánossy Ödön és a Légoltalmi Liga elnöke Tarnay Kálmán gyárigazgató irányítása mel­ lett lelkes és szakértő, komoly munka fo­ lyik városunkban. Ha ezt a munkát a közönség megértő, átérző, szolidáris ma­ gatartása kiséri, akkor nem lesz pánik, nem lesz fejvesztés és súlyos veszteség, ha egyszer ránkszakad a háború veszélye, ami a jelek szerint, bál* Istennek tőlünk távol van 1 Salgótarján, 1939 okt. 28. Református istentisztelet ok­ tóber 31-én. Délelőtt 10 órakor. Dél­ után 5 órakor a templomban a reformá­ torok emlékére vallásos estély. A refor­ máció jelentősége : előadó Papy József acélgyári főmérnök. Orgonán játszik Rőder Alfréd, hegedűn kiséri Vilezsál Richárd. Felolvasást tart az orosz fogság­ ban tapasztalt vallásos élményeiről Tóth Zoltán bányai tanító. Búcsúzán. Mindazoknak a kedves barátainknak és ismerőseinknek, akiktől Várpalotára való távozásunkkor nem tud­ tunk személyesen elköszönni, ezúton kül­ dünk bucsu-üdvözletet. Niederland Gyula és neje. resztek, ledőlt sírkövek, lesüppedt sirdombok alatt... De mi, akik élünk és Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ Halottak napján a virágos, mécsvilágos- nak, akik felejthetetlen jó apánk, apósunk gyerlyafényes temetőket járjuk, minden elhalálozása alkalmából részvétüknek bár­ halott lelkiüdvéért alázattal és bizalom­ mimódon kifejezést adtak, ezúton mon­ mal mormoljuk a zsolozsma szavait: „ül­ dunk hálás köszönetét dözd fel, kérünk Uram, szolgáid lelkét a Bodó és Ender család. bűn minden bilincsétől, hogy a feltáma­ dás dicsőségében szenteid és választotKöszönetnyilvánítás. Mindazok­ taid között éljen." (—ány.) nak, kik felejthetetlen édesapánk elhunyta alkalmából fájdalmunkat részvétükkel eny­ híteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét Ponyi család. OLDOZD FEL, URAM... Légoltalmi nap volt városunkban is f. hó 24-én reggel 7 órától 26-án reggelig. Ezt megelőzően f. hó 22-én, vasár­ nap d. e. fél 12 órai kezdettel a közön­ ség felvilágosítása és érdeklődésének fel­ keltése céljából nagyszabású gyűlés volt a főtéren. Az acélgyári és bányazeneka­ rokkal élén felvonultak a városi és ipar­ vállalatok tűzoltói, gázvédő és egészség­ ügyi csapatai. A szinte félelmetes, de egyúttal látványos felvonulás és érdekes gyakorlatoknak a bemutatása bizonyította, hogy a városban a fölöttes hatóságok és szervek által is elismert, hatalmas és költ­ séges munka folyt olyan irányban, hogy a közönség, a köz- és magánvagyon vé­ delme biztosítva legyen. A bányazenekar Hiszekegye után Horváth László h. polgármester megafon utján ismertette a hatósági és az egyéni légoltalmi előírásokat, óvóintézkedéseket, kötelességeket. Lelkiismeretébe véste min­ denkinek a súlyos felelősséget, amivel tartozik önmagának, családjának, a tár­ sadalomnak. A hasznos beszédet nagy érdeklődéssel hallgatta a többezernyi kö­ zönség, mely a főteret betöltötte. Kemenes József légoltalmi oktató gyakorlati beszéde nyomán megélénkült a főtér, amikor az egyes felszerelt csa­ patok oltási és mentési gyakorlatai kö­ tötték le az emberek figyelmét. A kitünően sikerült gyűlést az acél­ gyári zenekar himnusza fejezte be. A légoltalmi nap, amint azt az or­ szágos parancsnokság elrendelte, f. hó 24-én kezdődött és a legnagyobb fegyel­ mezettséggel folyt le 26-án reggelig. Amikor a város és gyárak szirénái a vészjeleket leadták, kihalt az utcák for­ galma, mint egy mesebeli elátkozott vá­ rosban; csak néha rohant egy-egy veszé­ lyeztetett helyre a központi óvóhelyből irányított segélycsapat. A gyakorlat szigorú és lelkiismere­ tes betartására az egész városban éberen figyelt az államrendőrség és a melléjük beosztott tartalékőrség, figyelmeztetve és ha kellett, kihágásként feljegyezve a vé­ tőket. A várost megtámadó repülőgépet . — Akkor hagyjad, fiam — szelídült meg a Nagyur feltámadni készülő nehez­ telése. — Ha te tudnád, hogy Sréter generális uram milyen gondolatokat for­ gat fejében, akár évekig elvárakoznál rá. Nagy csend ült be az üres szé­ kekbe és kúszott be a homálybavesző sarkokba. A diák tágranyilt gyermeksze­ mével bámulta urát, aki félkönyékre ej­ tett fejjel merengett bele a mozdulatlan­ ságba. A könyves szekrényre állított rézfoglalatos óra homokja surranva folydogált le az alsó tölcsérbe. Még a szu is elálmosodott a szem­ öldökfában. Csak a homok mérte az örökkévalóságból az ember számára meg­ hagyott időt — Tudod-e Kelemen fiam — kezdte a Nagyur orgonabugását idéző lágy szó­ val — hogy min töpreng annyit Sréter uram ? — Nem tudom — lehelte az ifjú' akit mindig elfogott az a titokzatos igé­ zet, ha urával állt szemközt és úgy megjuhászitotta, mintha kegyes életre készült volna valamelyik szélesfolyosóju visszhan­ gom klastrombán. — Olyan petárdát szeretne csinálni, amit ágyúból lehet kilőni, de csak akkor robbanna, ha földet ér. — Csak akkor ? — csodálkozott a diák és nyiladozó esze hirtelen végigug­ rálta azokat az ismereteket, amelyeket a csiksomlyai ferences fráterek iskolájában csepegtettek a buksijába. Halottak napján hallgatnak a hang­ szerek, de lelkűnkben a mindszenti elő­ estén mégis fölzeng a pompázatosán fekete muzsika, amelynek méltóságosan szárnyaló ütemei úgy szállnak a lelkűnkön keresz­ tül, mint a halál angyala suhan el a Szi­ vek fölött Orgonahangokon bug fel Grieg gyászindulója, fenséges bánatával és sötét szépségével: Aase halála. Felséges gyász­ pompája a léleknek az orgonasipokból elbugó mély, tompa zene : benne zokog a vágy és a bánat az elmúlt szépségek után. A mély hangok mind erősbödő fergetegéből felfénylik az élet minden elmúló szépsége ... és felzokog nyomán a mély­ séges bánat. A zokogás nagy kardala, si­ koltásokban tör ki — aztán csak mélabú szakadozik elhalón és lelkünket — nyi­ tott sírként tátongó lelkünket — betakarja sötét gyászlepeliei. Az emlékezés fekete-virágos sirkert* jében, halottak előestéjének sötétjében el­ hal Grieg gyászindulója és kigyulnak a mécsek, gyertyák, sirlámpák apró lángjai a rengeteg fehér virág között a sirdombo kon. Elköltözötteink életre kelnek a le­ hajtott fejjel emlékezők fájdalmas érzései­ ben, keserű gondolataiban. A képzelet idézésében, illanó látomásaiban újra mo­ solyog az arcuk, újra megtestesülnek, hogy elkísérjenek minket e napon az ottho­ nunkba is. Szavaikat idézzük, cselekede­ teik megújulnak a gyertyák fénypompá­ ján kigyuló képzeletben. Kézenfog ben­ nünket a Hit és mélyen érezve hisszük a gyászmisék vigasztaló szavát, hogy sze­ retteink élete "csak elváltozik,, , de nem vétetik el: és amikor lelkünk földi hajléka rombadől, a mennyben lel "örök lakó­ helyet,, , mert a zászlótartó Szent Mihály a szent világosságba vezeti őket. Halottak napján csak azok a halot­ tak nem kelnek életre, akiket nem hiv a rágondolás ereje a lelkek rejtelmes ün­ nepi találkozójára, akikért nem sóhajta­ nak imát és nem litániáznak, mert nincs, aki a gondolati életbe idézze árnyukat. Ott nyugosznak elfeledten korhadt fake­ — Csak akkor fiam, bólintott rá a Nagyságos Fejedelem és olyan gondfelhő ereszkedett az arcára, mintha az időjárás nem a természetet, hanem az ember lel­ két szabályozná. Szemközt a Sz$nt Erzsébet székes­ egyház tornyában megkondult a harang és öblös kongása elűzte az ismét befészkelődő csendet • — Te még nem-igen figyeled a vi­ lág folyását — merengett el a diák né­ zésén — igy hát azt sem tudhatod, mi­ lyen nehéz lett a magyar sors ... Kelemen lopva keresztelt vetett alig mozduló jobb kezefejézel és olyan szorongák lett rajta úrrá, mintha a torkát markolászták volna. A harang zsongása már beleveszett a nagyszoba outoralnak zeg-zugába és amikor megint megszólalt a Nagyságos Fejedelem, olyan mélyről búgott fel a fájdalma, annyira benne lüktetett a szive verése, hogy a diák arcából kiszaladt a vér és óvatosan nekidőlt az ajtó­ félfának, — Amióta meghalt a jó öreg Vak Bottyán generális, amióta nem nyargalászhat Béri-Balogh Ádám a császáriak nagy ijedelmére, amióta a francia király­ nak magának is éppen elegendő gondot okoz, hogy miképpen gyógyítgassa és takargassa azokat a mély sebeket, ame­ lyeket a bécsi császár hadaitól kapott, azóta — Nem folytatta, Szép nagy szemében gyönggyé vált a fájdalom. Hírek és különfélék Uj doktor. F. hó 25-én avatták a pécsi Erzsébet tudományegyetemen ál­ lamtudományi doktorrá Erdődy Gyulát, dr, Erdődy Kálmán ny. járási tisztiorvos fiát. Gratulálunk I Esküvő. Szabó Márta és Höcker Viktor e hó 28 án este 7 órakor tártják esküvőjüket a salgótarjáni evangélikus templomban (Minden külön értesítés he­ lyett.) Távozás. Niederland Gyula bánya­ mérnököt a bányatársulat közp. igazgató­ sága Várpalotára helyezte .át A jótékony­ kodásukról és kulturális tevékenységük­ ről ismert házaspárt a MANSz és Szent Erzsébet Nőegylet vezetősége múlt hét szerdáján búcsúztatta meleg szeretettel. Áthelyezés. Dr. Mányi Lajos m. kir. postafelügyelő, posta és távirda fő­ nököt fölöttes hatósága saját kérelmére Miskolcra helyezte, ahol a II. sz. postahivatal”vezetését vé&zi át; Társadalmi éle­ tünkben mint szolgálatkész, melegszívű házaspárt ismertük meg dr. Mányi Lajost és nejét, akit a nőegyletek különösen és őszintén sajnálnak. A reformáció emlékét az evangélikus egyházban okt. 31-én kedden d.e. 10 órakor istentisztelet, úrvacsora és este 7 órakor reformációi emlékünnep kereté­ ben ünnepük meg, melyre az érdeklődők figyelmét ezúton is felhívjuk. A frontharcosok jótékonycélu tárgy sors játéka. December 2-án tartja meg a Salgótarjáni Frontharcos Főcso­ port a sorsolással egybekötött műsoros estjét Erre az előkészületek már folynak. A nyereménytárgyak részletes felsorolása, azoknak nagy száma miatt, túlhaladja „A Munka" kereteit Egyébként is a ve­ zetőség tagjaiból alakult rendezőbizottság meglepetésben óhajtja részesíteni az es­ tén megjelenő hölgyeket és urakat, éppen ezért elzárkózik minden bővebb felvilá­ gosítás elől. Annyit sikerült megtudnunk, hogy Mayer és Ungár cégnél még kap­ hatók a 20 filléres sorsjegyek. Saját ér­ dekében cselekszik mindenki, aki minél előbb beszerzi ezen sorsjegyeket, mert a vezetőség később esetleg nem tudja kie­ légíteni a hozzájuk fordulók igényeit A katonai családi segélyeket azon bevonultak után, akiknek igazolását a ka­ tonai parancsnokságok a város polgár­ mesteri hivatalához megküldték, f. hó 31-én délelőtt 9 órakor fizetik a városházán. Priváttól 5.000—15.000 P kölcsönt vennék ingatlan fedezetre, 51/z°/o-ra. Cim a kiadóhivatalban. Használt kályhákat veszek. Cim a kiadóban. ■---------- "■■====------ a Testvér­ községeink Kelemen diák mellére ejtette a fe­ jét. Nagyon jól tudta, hogy már az egymillió holdnál nagyobb kiterjedésű Rá kóczi-birtokon sem bírják a kuruc se­ reg élelmezését és ruházását. Özönlik az országba a labanc és nyomában felcsap az égig a magyar szenvedés jaja. . — Csak valami csoda, vagy uj ha­ diszer segíthetne — töredezett bele az őszi csendbe a Nagyságos Fejedelem kínzó gondja. Ha Sréter — Ökölbeszorult keze tehetetlenül be­ lecsapott a levegőbe és azután nagy koppanással hullt a vastag diófaasztalra. Tekintete kitévedt a szemközti szé­ kesegyházra. A kőcsipkés ablakok nézé­ sén aztán megnyugodott — A rákövetkező tavaszon a nagymajtényi síkon letörött a zászló. Sréter János, a kuructüzérek bős főgcnerálisa nem tudta megoldani azt a kérdést, amely annyit emésztette. A Nagyságos Fejedelem meg elbuj­ dosott a lengyel testvérek földjére, majd a török császár kegyelemkenyerén ten­ gődött 1735 nagypéntekjéig. 170 évig Rodostóban álmodott a magyar szabad­ ságról, amig hálás nemzete haza nem hozta a kőcsipkével szegett ablaku kas sai székesegyházba. De csak 12 eszten­ deig volt csendes a pihenése .,. Újabb busz keserves magyar tél ballagott el fe­ lettünk, amíg végre belebúgott az őszi hervadásba a magyar feltámadást jelentő tárogató. Aknaszlatina és Tiszaíehéregyháza la­ kossága a gyermeknyaraltatás révén meieg közelségbe került városunkkal. A ha­ zatért kárpátaljai gyermekek — mint dr. Szelényi János ottani körorvos, a meleg­ szívű és értékes társadalmi szervező irja városunk polgármesteréhez, — állandóan és hálás szeretettel emlegetik a Salgótar­ jánban töltött heteket, az itt tapasztalt és előttük eddig ismeretied testvéri vendég­ szeretetet, a sok ajándékot stb. Részletesen beszámolt dr. Szelényi körorvos arról a gazdasági fellendülésről is, amely a mindennapi kenyérkeresetet a dolgozni akarók számára lehetővé teszi azáltal, hogy teljes üzemmel dolgozik a kincstári sóbánya, megindult a sokáig vájudó tutajozás is a Tiszán; vasút, ut és laktanyaépités folyik stb. A termés is elég jól slkérült, úgy hogy Kárpátalja népének a magyar hazához való visszatérését Isten áldása kiséri. Ez év október 5-én a kárpátaljai újoncok nemzetiszinü pántlikás csapatai lelkes hangulatban vonultak be a lakta­ nyákba, ahol szeretetteljes és lovagias magyar lélekkel fogadták honvédéin! a testvér magyar-orosz ifjúságot. Megalakult már Aknaszlatinán a Levente Egyesület is, amelynek részére polgármesterünk több hasznos folyóiratot rendelt és tanulságos könyveket küldött. A testvérközségi szellem nemes és nagyjelentőségű megnyilatkozása igy válik hasznára a nemzet egyetames-árdekeinek. így találja meg a hazatért Kárpátalja népe a régen nélkülözött áldott kezet, mely a megmételyezett légkörből kive­ zeti őt a szabad és mindinkább erősbödő, boldog magyar életbe. �A MUNKA Salgótarján, 1939 okt 28. VERSEK. Irta: Visnovszky László. HALOTTAK NAPJA. A halottak napja azoké .. Akiket könnyezve.. gyásszal a sírba tettek, És akiket aztán el is feledtek, övéké ma a mécses, A virág és a könnyek ... Akik már vissza sose jönnek. A halottak napja az élőké is, Akik szomorúak ... árvák, Akiknek könnyétől ázottak A langyos .. puha párnák. Akik siratják a holtjukat, A jelent és a múltat, Akiknek sirdomb még a karjuk is, Amelyre ráborulnak. TEMETŐ. Hatalmas terület,... virágos kertje a Ha­ liéinak, Hová az élők csak látogatni járnak. Elhullatni egy-egy könnyet A csendes... virágos sirhantok felett, Mert aki a „Nyugovót" szerette, Az sohasem feled I A temetőben béke van, Itt csendben pihennek ezrek és ezrek, Porladó csontok ... Itt nincsenek már bánatok, És eltűntek a gondok I Csak fejfák vannak,... meg sírkőóriások, Égre meredők,... Alattuk a jók,... meg a méregkeverők. A szegények és a gazdagok, A hatalmasok és az árvák, Mind Haláltiporta,... féregrágta lárvák. Itt nincsen külömbség és kaszt, Itt rang és vagyon semmit sem ér, Halott lesz csupán,... és semmi több, Aki egyszer végleg idetéri Nem kell, aki védjen? Nincsen bánatod ? Sok földi gondod? Nem érzed magad Nagyon egyedül? Nincs okod rá, Hogy Istentől kérni, Könyörögni Hozzá, A templomba menekülj ? Gonosz árnyak sohasem kisértnek? Nem vagy barátja papnak, Szószéknek, szentmiséknek ? Nem kell az Isten ... ? Csak a sok veszendő földi más ? S bűneidért sem kell feloldozás ? Vagy jól megy a sorod ? Gondtalan, boldogan Éled az életed ? Hálát nem adsz ezért az Úrnak ? Ki annyit törődik Veled ? I ó... Ember... Te nem is hiszel I Nem Isten az, kiben Hited megveted, A Te agyad és a lelked Csak földi dolgokért eped I Munkás vagy ?... S a rádión át azt lesed, Hogy mit mond a szovjet leadó ? Hited ... Sztálin, S lázadsz, hogy több legyen a béred, S kevesebb az adó ? Ember... Te hiszel ? S felel az Ember... Igen I Kiben hiszel ?... Vagy miben ? Milyen a Te Hited ? Istenhez van köze,... Vagy valami földi máshoz ? A Telked és Isten . Megférnek egymáshoz ? Vagy Istenben hinni... Hited megváltani, Azt hiszed szégyen ? Te nem vagy törődött ? TELEFUNKEN 240 Bankvezér vagy ? ... Annyi a vagyonod, hogy nem tudsz nyu(godoi tőle, Hited... a pénz, S azt kívánod, hogy még több legyen (belőle ? Vagy Politikus vagy ?... Fiatalon és gyorsan a magasra értél? Hited... a Hatalom, Mit sohasem Istentől kértél ? Asszony vagy ? ... Foglalkozásod társaságba járni ? Hited... a bridzs, És nem akarsz gyereket dajkálni ? Vallásos *£mber vagy ?... Leborulsz térdre ... És két kezed összekulcsolod, Hogy Mindenki lássa ? Farizeusoknak vagy Te mása ? Hited gyalázzák,... S ott félreállsz? Vagy egy követ fújsz Istentelenekkel? Ember .,. törődj a Hiteddelll Ne hidd, hogy Sztálin,.. a pénz,.. hata­ lom és a bridzs,... ez minden, Mi iránt telkedben élhet a Hit, Van Isten is, ki a Hitedet adta, Hogy Benne higyj,... S ki Hit nélkül Téged,. .Ember, Sosem üdvözi(ll Takarékossági nap. Október utólsó napja ismét a ta­ karékosságé lesz. Ez, azt hiszem, nem vé­ letlen, — azok, akik éppen 31 ét jelölték ki a takarékosság napjául, nyilvánul úgy gondolkoznak, hogy csak a könnyelmű emberrel történhetik meg, hogy a hó utól­ só napján nincs egy huncut vasa sem, már pedig kit kell takarékosságra nevelni, ha nem a könnyelmű embert? Nem is szólva arról, hogy a takarékos ember számára az év minden napja október 31., ebből a szempontból. E sorok írója kénytelen bevallani, ŐSZI G0NDOLATOK hogy senki sem imponál neki annyira, mint a takarékos ember. Igen, amilyen ellenszenves és érthetetlen a zsugori emAmi volt......... a lomb a fákon, ember, ugyanolyan rokonszenves és ért­ Harmatos fű a réten, Napsütötté határ ...’ illatos, “ I hető' az az életfilozófia, amely nem azt módja:' jobb ma egy veréb, mint holnap Most nincsen,... mert az ősz, egy túzok, hanem: jobb holnap egy ve­ Az ősz... az mindent letapos. réb, mint ma egy túzok Mert jaj, bizony Szivemben nyár van mindég, úgy van az életben, hogy aki ma beéri Nem sújt le néma hervadásj egy verébbel, arról még nem biztos, hogy Szerelem tüze éget,.. s mindegy, holnap túzok jut osztályrészül, de aki­ Hogy ősz van-e... vagy másl nek holnap is elegendő lesz a veréb, az Egyszer lesz majd egy őszöm. ma sem kívánja meg a túzokot. Mikor már utamat láztalan, Csodálatos erény a takarékossági El­ Kihűlt szívvel járom, sősorban, azt hiszem, velünkszületett tu­ És magamba merülve ... lajdonság, bár ez az egyetlen, amely nem A halódó fákkal,.... feltétlenül örökölhető. Ismertem takaré­ Én is meghalni vágyom l... kos szülőket, könnyelmű gyermekekkel és fordítva De akár velünkszületett eré- CREDO. 3. oldal nyünk a takarékosság és velünkszületett hibánk a könnyelmmüség, annyi bizo­ nyos: könnyelmű természetű emberből még lehet takarékos, de takarékosból könnyelmű soha. A takarékosságra való törekvéssel csak egyetlen baj van. Miu­ tán a takarékosság egyértelmű a beosz­ tással, elengedhetetlen feltétele, hogy le­ gyen mit beosztani. Mert egészen bizonyos, hogy ez a nehezebbik része a do­ lognak, nem pedig a bölcs lemondás a máról, a holnapról. A lemodásban még, bizonyos szépség is van, különösen ha tudjuk, hogy amiről ma lemondunk, az holnap megtenni gyümölcsét. De beosztani, — beosztani I — ez a nagy kérdés. Ez a nagy .feladat, sőt merném mondani: művészet. Talán innep is • ered csodála­ tom, irigykedő rokonszenvem is a taka­ rékos ember iránt. Felhívás. A koldulást városunkban a belügyminiszter 172.000/936. az. rendeletével eltiltotta. — A koldusok segélyezését a város és az adakozó kö* * zönség támogatásával a Szegényűgyi bi­ zottság végzi. — Újabban általános a pa­ nasz, hogy sokan koldulnak (különösen cigányok.) — Utasítsuk a koldulót a sze­ gényügyi hivatalhoz, ismétlődés esetén jelentsük fel a rendőrségen, vagy a sze­ gényügyi hivatalban. — Aki a koldus­ nak külön ad, áthágja a fenti ren­ deletet. — Vannak megrögzött koldulók, akik legtöbb esetben italra költik a ka­ pott alamizsnát. — Köszönjük a jóA nagy francia festőről, Ingresröl lelkü közönség támogatását. — Kö­ jegyezték fel, hogy ragyogó művészetét szönjük a gyűjtő hölgyek áldozatos fára­ sokkal kevesebbre becsülte, mint hegedű­ dozását. — Á közönség soraiban sokan játékát, amelyben pedig kontár volt. Azóta I vannak, akik még egyáltalán nem ada­ az olyan emberrel kapcsolatban, aki nem koznak e célra, (hívjuk fel ezekre a gyűlő . azt becsüli, amiben mester, hanem ehe­ hölgyek és szegényügyi hivatal figyelmét.) lyett azt, amiben kontár, „Ingres hege­ — Sokan vannak, akik jövedel­ dűjét" szokták emlegetni. Az én „Ingres mükhöz képest nagyon kevéssel hegedűm" is a takarékosság és igy van járulnak a koldusok eltartásához. vele bizonyára más is, akinek a takaré­ — Felvilágositást készséggel nyújt bárki­ kosság nem különösebb erénye. (—ány.) nek a városházán működő szegényügyi hivatal. A sokgyermekes családok vé­ delmében emelte fel szavát az egyik hoplatya a parlamentben. Ideje volna, hogy ez a panasz, mely városunkban is közisImert, orvosoltassék. A háztulajdonosok ugyanis nem akarják kiélni a lakásokat I a gyermekes családoknak,(mondván, hogy a gyerekek rajonganak és rongálják a lakást, A belügyminiszter megígérte, hogy ezen a bajon segíteni fog. Addig is kiI sérjük figyelemmel városunkban is az ilyen (háztulajdonosokat, akik lelketlen módon (tagadják meg most a hideg időben is a (gyermekes lakóktól az üres lakások ki­ látását. Reméljük lesz arra mód, hogy (ezeket a háztulajdonos akarata ellenére lis megkaphassák a folyton dicsért, de [meg nem védett sokgyermekes lakók, BÁNYAMOZGÓ HIRE. A baglyasaljai bányamozgó október 29-én, vasárnap három előadásban Herczeg Fe­ renc: „rogányok” cimü, gyönyörű regé­ nyének filmváltozatát mutatja be, mely­ nek főszereplői: Muráli Lili^ Egri Mária, | Dajbukát Ilona, Szaploncay Éva, Zala Ka­ rola, Kiss Fnrenc, Szakáts Zoltán, Uray Tivadar, Toronyi Imre, Pethes Sándor, stb. A monumentális film műsorát kiegészíti még Szép Ernő: „Imádság" c. verses ma­ gyar filmje, valamint a Magyar világhiradó. Előadások sorrendje: Szombaton d.u. 3 órakor iskolásgyermekek számára. Va­ sárnap délután 3, fél 6 és este fél 9 óra­ kor felnőttek részére. Karancskeszlből a villamos vasárnap délután fél 2 és fél 5 órakor indul. Felhívás as állattartó gazdák­ hoz! Salgótarján m. város területén a ragadós száj és körömfájás hatóságilag megállapittatotL Felhívjuk az állattartó gazdák figyelmét, hogy ha basitottkörmü állataikon a betegség ismert tüneteit észlelik, azonnal jelentsék azt a helyi állategészségügyi hatóságnál (Városháza I. em. 14. sz. ajtó) hogy a szükséges zár­ lati intézkedések idejében életbeléptéibe tők legyenek. A bejelentés folyamányaként megejtett állatorvosi vizsgálat és ta­ nácsadás ingyenes. A bejelentés szándé­ kos elmulasztása, valamint a járvány el­ leni védekezés tárgyában kiadott rendel­ kezések megszegése az 1928. évi XIX I te. 99. és 100. § ába ütköző kihágás és pénzbüntetéssel, súlyosabb esetben elzá­ rással is büntethető. Arcápolásnál nélkülözhetetlen: Bubi crem az arcbőrt fehérré, simává teszi. Bubi szappan az arcbőrt tisztítja. Bubi arcszesz pattanást szüntet, zsírtalanít. Bubi puder az arcbőrt megvédi a változó időjárástól. Kapható: Heg e dű felszerelések, Fotóalbumok, Bőröndök, Aktatáskák, Csauarós Írónők, Töltőtollak Végh Kálmán könyv- és paplrkereskedésében kaphatók. v SZŰCS RÓBERT gyógyszertárában, Salgótarján Apollo mozgÓ -----= SALGÓTARJÁN. =----- K-F Október hó 28-án szombaton Október hó 29-én vasárnap Október hó 30 én hétfőn TILOS UTAKON A „Rácsnélküli börtön" fősze­ replőinek csúcs teljesítménye. November l én, szerdán és november 2-án, csütörtökön IX. PARANCSOLAT Főszereplők: Jean Gabin, Gaby Morlay, Jean Pierre, �A MUNKA 4. oldal SPORT A harcászat fejlődése. Hogyan harcoltak Nagy Frigyes korában? SBTC-BFTC 10:1 (5:0) SBTC pálya. 600 néző. SBTC : Géci — Budai, Tímár — Ruzsinszki, Takács IV., Mátrai — Balázs, Jákfalvi, Jenőfi, Lackó, Baranyi. BFTC: Megyeri — Gláz, Vámosi Iszák, Leicbleitner, Tyahur — Miklósi, Balder, Güssenberger, Sulyok, Váradi. Az SBTC az elsó perctől az utólsóig ostromolja a beregszászi kaput A 4. perc* ben Lackó kiugratta Jenőfit, aki szereli a bekket s gólt lő 1:0. Lackó, Baranyi lőnek egymásután fölé, majd a 7. perc­ ben Lackó Jenőfihez, az Balázshoz ját­ szik, s Balázs nehézszögből talál a ka­ puba 2:0. Lackó, Jenőfi, Balázs lövései mennek emberbe, kapufába, vagy mellé. Mindenki a 16 on belül van, a tömörü­ lés miatt lőni sem lehet. A 15. percben Jenőfi három emberen tör át, s a belső ka­ pufát találja el s onnan a kapus kezébe Eattan a labda. A 30. percben Jákíalvi ackóhoz, az Jenőfihez passzol, aki a ki­ futó kapus felett a hálóba emel 3:0. 8 perc múlva Balázs-LackóJenőíi ossz játé­ kából a center lövése a kapus hasa alatt talál .a hálóba 4:0. A 40. dercben Lackó a 11-ről háttal állva lő, de a bekkről Je­ nőfi elé pattan, aki szintén háttal pompá­ san lő s a kapufát találja el, most Balázs elé pattan a labda, aki nem áll háttal s gólt lő 5;0. A II. félidő 3. percében Géci sarok­ rúgást öklöz ki, ezzel a labdával az SBTC kitör, Balázs centerez s Jenőíi hálóba talál 6:0. Majd Miklósi lő Géci kezébe, aztán a 14. percben szögletet rúg az SBTC, a szögletről jövő labda kavarog, míg Lackó a sarokra nem céloz s az amúgy is gólba tartó labdát Leicbleitner a hasaló kapus felett jobban besegíti 7:0. Kezdés után Lackó egy kavarodásból uj gólt lő 8:0. A 25. percben Baranyi bea­ dását Balázs fejjel küldi a hálóba 9:0. A 27. percben Balázs Jenőfihez, az Baranyihoz játszik s szélső eredményes 10:0. Pár perc múlva Megyeri egy védésénél a kapufának esik, a fején megsérül s 3 percig áll a játék, A 43. percben Budai és Tímár elkönnyelmüsködnek egy labdát Bíró : Lakatos. és Sulyok a kifutó Géci mellett a hálóba talál 10:1. Jenőfi dühbe gurul, s otthagyja a pályát. A mérkőzésen azért esett csak* 10 SBTC gól, mert nem hallgatlak az edzőre aki többször is bekiabált, hogy engedjék ki a beregszásziakat a 16 osról. így 15-18 ember tanyázott állandóan a kapu előtt, s valósággal nem volt hely a rúgáshoz. — Budai valószinü'űleg kiszámította azóta, hogy a könnyelmű 1 gól helyett éppen 4-et kellet volna még rúgni, hogy a na­ gyon értékes gólarány megmaradjon. — Jenőfi méltán lehetett őszintén és papri­ kásán dühös, de ép Jenőfinak kellene legjobban tudni, hogy mi az a sportsze­ rűség, különösen, hogy milyen szép és nagy dolog az, ha dühös valaki. Jók voltak: Balázs, Lackó, Jenőfi, Takács, a. beregszáziak közül különösen Megyeri és némileg Tyahur. Szögletarány: 12:1. SSE—B, Vasutas 0:0 A SSE vidéki mérkőzéseire, úgylátszik döntetlenre rendezkedett be s el­ mondhatjuk, hogy lassan bár, de bizto­ san szaporodnak a pontok. A budapesti mérkőzésen is a csatársor tehetetlensége volt a döntő. M. Nagy Lajos URIDIVATÜZLETÉT kész férfi ruhák árusításával kibővítve, a Fő-utca 21 számú uj épületbe helyezte át. Rak­ tárát városunk igényeinek megfelelő finom árukkal dú­ san felszerelte. Járási mezőgazdasági bizottsági elnökök értekezlete a Tiszajobbparti Mezőgazda­ sági Kamarában. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­ mara értekezletre hívta össze október hó 19-én az intézmény fontos testületi szer­ veinek a járási mezőgazdasági bizottságok­ nak elnökeit Az értekezletet Kulin István kir. gazd. főtanácsos a Kamara igazgatója nyi­ totta meg, aki hosszabb beszédben mu­ tatott rá a községi és járási mezőgazda­ sági bizottságok működésének jelentősé­ gére és fontosságára, röviden vázolta a Kamara legutólsó évi működésének főbb mozzanatait s utalt arra, hogy eredmé nyes érdekvédelmi tevékenység a községi és járási mezőgazdasági bizottságok tevé­ kenysége nélkül el sem képzelhető. Majd általános helyeslés közben ismertette, mi­ ként véli a járási mezőgazdasági bizott­ ságok erédményes működését biztosítha­ tónak. Plósz István országgyűlési képviselő a Kamera igazgatóját köszöntötte meleg szavakkal kitüntetése alkalmából, majd ő is a járási mezőgazdasági bizottságok szerepének fontosságát hangsúlyozta, Bogyai Elemér, br. Hatvani Endre, gr. Serényi János, dr, Kiss Károly^ és Mocsáry Pál j. m. b. elnökök felszólalá­ saikban a magyar mezőgazdaság legsür­ getőbb megoldásra váró problémáit vetet­ ték fel és különösen behatóan foglakoz­ tak tervgazdálkodással a jelenlegi búza­ ár biztosításának kérdésével. Főleg a viszszacsatolt területek mezőgazdaságának hi­ vatott képviselői mutattak rá arra, hogy az állami támogatás biztosítása és a mai búzaárak fenntartása milyen elsőrendű érdek. Megállapította, az értekezlet, hogy a viszonylag megnyugvást keltő búzaárak nemcsak a közép és nagyobb gazdasá­ goknak,' hanem éppen úgy a kisbirtoko­ soknak, a mezőgazdasági munkásság szá­ mottevő rétegének a summásoknak szem­ pontjából is számetlevő jelentőséggel bir, A felszólalásokra Kulin István ka­ marai igazgató részletesen referált. Kife­ jezésre juttatta többek közt, hogy a bú­ zatermő területek csökkentése s így ter­ melésünk átállítása rendkívül alapos és különös gondosságot és körültekintést kí­ vánó feladat, amelynek megoldásánál irányelvül kell szolgáljon, hogy csökken­ tett búza vetésterület nem járhat együtt jövedelem kieséssel. Kulin István ezután részletesen ref­ lektált az egyes felszólalásokban említett további kérdésekre. Ismertette az egyes problémákkal kapcsolatosan a Kamarának már eddig is megtett intézkedéseit és kfllömböző kérdésekre megnyugtató felvilá­ gosítást adott. A kamara igazgatója a továbbiak során a Vármegyei Gazdasági Egyesület­ tel való szorosabb együttműködés fon­ tosságára mutatott rá, amely kívánsága az elnöki tanács egyhangú helyeslésével ta­ lálkozott. ' ' * t Foglalkozott végül az értekezlet az Országos Mezőgazdasági Kamara igazga­ tóját dr. Máté Imrét ért sorozatos táma­ dásokkal és egyhangú határozatával dr. Máté Imrével szemben bizalmát és elis­ merését nyilvánította. Kétszáz téli gazdasági tanfo­ lyam szervezése Indul meg az or­ szágban. Teleki Mihály gróf földmivelésügyí miniszter .a kisgazdák termelési színvonalának érdekében lényegesen sza­ porította a téli gazdasági tanfolyamok szá­ mát A tavaly megtartott 114 Ilyen tan­ Nyomatott i ,A MUNKA" nyomdában, Salgótarján Salgótarján, 1939 okt. 28. A 30 éves háború után XIV, Lajos hamot követelt meg tőlük. Ismét vissza­ belátta, hogy az abszolút királyi hatalom állította a zászlóaljak harcát közvetlenül csak erős, állandó jellegű hadseregen nyu- támogató zászlóaljlövegeket. Ezenfelül ne­ godhatik, ezért a háború tartamára fel­ héz tüzérséget is állított hadseregébe. Pél­ fogadott zsoldosok helyett, — mint kö­ dás hadiszervezetét, amikor csak lehetett zel kétszáz év. előtt Mátyás király —, egységesen és osztatlanul alkalmazta. állandó katonaságot szervezett. Ezt a pél­ Hadseregét eleinte mint elődei, két dát követték aztán Európa más országá­ arcvonalban alkalmazta. Bekanyarodásokgának urai is. ra s a csata előtti oldalmozgásokra a ki­ A lőfegyverek fejlődésével, a XVIII. tünően fegyelmezett és nagyszerűen be­ század hajnalán, a lándzsások végkép el­ gyakorolt osztagokat pompásan alkalmaz­ tűntek a gyalogság soraiból. A lovasság, hatta. Felismerte, hogy nagy kiterjedés­ a puskások erősödő tüzhatása miatt, mind­ ben, aránylag széles vonalakon harcoló jobban háttérbe szorult. A tüzérséget ellenségnek leggyengébb és legsebezhe­ dandáronkint, esetleg egy tömegben alkal­ tőbb pontja felállításának szárnya. Had­ mazták. / seregével tehát, hacsak a csatahelyzet A svájciak harcászatának formai ha­ megengedte, — azaz ha az ellenség {lőtt gyatéka, — a négyszögoszlop, — mind­ rejtetten azt megtehette, az ellenfél arc­ egyre sekélyebb mélységűvé vált úgy, hogy vonalát elhanyagolva, mesteri húzódással, Savojai Jenő herceg idejében a gyalog­ minden erejét az ellenség szárnyára tolla ság felállítása már csak négysoros Egy el. Onnan pedig meglepetésszerűen az gyalogezrednek két zászlóalja kis térkő ellenség szárnyába támadott. (Nagy Fri­ zökkel állt fel egymás mellett. A zászló­ gyes féle ferde csatarend) aljak egyébként mélységben két arcvo­ Ezt sikerrel alkalmazta 1757 ben a nalba is tagozódtak. A két arcvonal egy­ Leuthen-i csatában. Nagy Frigyes köve­ más mögött mintegy 200 lépésre állt. A tői a ferde csatarendben csak a forma gyalogság a csatában igy tulajdonképpen hatásosságát ismerték fel. Nem vették fi­ két harcvonalban, igen széles kiterjedés­ gyelembe azonban azt, hogy Frigyes min­ ben —-, össztüzeket adó szakaszokkal, denkor a helyzeteknek legmegfelelőbb csak egyenest előre vagy hátra mozogba- elhatározáshoz tudott jutni és magát.nem hatott (vonalharcászal), ezért rendszerint kötötte mereven semmiféle formához. • csak arctámadásokat hajthatott végre. A Rossbach nál 1757-ben az őt meg­ csatát ily körülmények között többnyire kerülni igyekvő Soubise márkit annak az arctámadás helyi sikere döntőt.e el. eltolódásába arctámadással verte meg. Nagy Frigyes atyjától örökölt 85 000 A mindent szabatosán meghatároz­ főnyi állandó hadseregét, az első sziléziai ni és rendszerbe foglalni igyekvő szak­ hadjárat tapasztalatai szerint átszervezte. írók nagy része Nagy Frigyesről szerette Egy gránátos és öt muskétás szá­ azt hirdetni, hogy ő is a kifárasztó ha­ zadnyi gyalogezredeit 2—2 zászlóaljba dászat híve volt. Ezek azonban nincse­ osztotta be. Gyalogsága azonban az üt nek tisztában a nagy porósz*király vezéri közeihez négysoros alakzat helyeit már nagyságának lényegével.* Nagy Frigyes csak három sorban állott fel. Lovasságát, különösen a <hét éves háborúban, a reá­ melynek legkiválóbb osztagait magyar nehezedő túlerővel szemben állta a sarat. származású lovasalakulatok képezték, is­ A porosz "nemzetét’ és hadseregét tehát mét visszavezette természetes harcmodo­ erejét meghaladó feladatokra csak a leg­ rához. Beszüntette caracolázó, vagyis ritkább esetben használta fel; Államié? fiúi pisztolylyal tüzelő s egymást váltogató bölcsessége keményen zabolázta a dics­ lovassoroknak nehézkes harcmodorát és vágyó hadvezért, ezért csak ott vállált Gusztáv Adolf felfogásához híven, zárt csatát, ahol győzelmet remél t vagy ahol tömegekben, kivont karddal végzett ro­ más megoldás számára nem maradt - folyammal szemben idén 200 tanfolyamon lesz módjukban gazdáinknak renszeres kiképzés során díjtalanul olyan alapvető ismereteket szerezni, amelyek segítségé­ vel gazdálkodásukat korszerű színvonalon vezethetik. A tanfolyamokra elsősorban önálló gazdákat vesznek fel, hogy a kor­ szerű gazdálkodás alapelvei minél előbb átvihetők legyenek a gyakorlati életbe. A résztvevők semmiféle dijat nem fizetnek, sőt tankönyvről, írószerekről és háziipari anyagokról is a földmivelésügyi minisztéripm gondoskodik. A megtelő helyisége­ ket az érdekelt községek bocsátják min­ denütt rendelkezésre. Igen nagy jelentő ségü ezzel kapcsolatban az az intézkedés, amely szerint a földhözjulottak a lakhe­ lyükön szervezett tanfolyamokat kötelesek elvégezni. A tanfolyamok általában no­ vember második felében indulnak meg és két-bárom hónapon át tartanak. (Mint értesültünk városunkban is lesz ilyen gazd. tanfolyam, tekintettel a nagy kertesbázculturára. Szerk.) dók uj marhalevelekkel, melyek ezen ren­ delet hatálybalépte előtt kiállított'marha­ levelekkel már el lettek látva. . Aki ezen -rendeletnek eleget nem tesz, amennyibe^ a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 8250/1939. M. E. számú rendelet 8. § a 1* bekezdésének a./* pontjában, meghatá­ rozott kihágást követ .el-és a hivatkozott rendelet 8. § ának rendelkezései szerint büntetndő. A kihágás! eljárás lefolytatására a m. kir. államrendőrség salgótarjáni ka­ pitánysága áz illetékes. Ez a rendelet 1939. november hó 1. napján lép hatályba. Salgótarján, 1939. október 23. * A polgármester helyt!!. »•- Nékvm, : hiyl6- Meghívó a Salgótarjáni Kaszinó. 1939. novem­ ber hó 4-én d. u. V«7 órakor Salgótar­ jánban a kaszinó helyiségében tartandó Salgótarján m. város polgármesterétől. 15325/1939. szám. Három éves kort be­ töltött lovak és ösz­ vérek külön marha­ levéllel való kötelező ellátása. Körrendelet. , A m. kir. Földmivelésügyi Miniszter Úr 50.000/1939. F, M. számú körrende­ leté szerint minden ló és őszvértulájdonos köteles minden három éves kort be­ töltött lovát, vagy öszvérét, akkor is, ha a ló, vagy Öszvér nem kerül forgatómba, uj marhalevéllel ellátni. A marhalevelet abban a hónapban kell kiváltani, amely­ ben a ló, vagy öszvér a három éves kort betölti, vagy külföldről behozatalra kerül.' Az itt megállapított marhalevélkö­ telezettség alól kivételnek helye nincs. Ezen marhaleveleket 1939. novem­ ber 1-étől 1939. évi december hó 1-ig tartoznak az állat-tulajdonosok kiváltani. Azon lovak és Öszvérek Is ellátan­ rendkívüli közgyűlésére. . Tárgysorozat i 1. Elnök választása. 2. Tagdíj felemelés. ' * 3. 'Indítványok. Indítványok az alapszabályok értel­ mében a közgyűlést megélözöleg 3 nap­ pal az. igazgatóhoz nyújtandók be. — ELNÖKSÉG. Szövetkezeti állatvásárok a Kárpátalján. A földmivelésűgyi mínsztérium ungvári kirendeltségének kezde­ ményezésére a Hangya és a Magyar Me­ zőgazdák Szövetkezete Kárpátalja terüle­ tén . marhavásárlásokat kezdett A két szö­ vetkezet már eddig is több mint ezer da­ rab szarvasmarhát vásárolt a kárpátaljai gazdáktól. Ezek a vásárlások jótékony ha­ tással vannak a helyi ár kialakulására s egyes helyeken a gazdák 20-25 száza­ lékkal magasabban tudták értékesíteni áltataikat, A szövetkezeti vásárlásokat a jövőben is folytatják. Nyomdatulajdonos i Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1939_10_28.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_10_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-10-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 44. szám (1939. október 28.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom