https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cc68176f40cc44181e74ddceabb3b651.jpg 908d800f17f43eebb293d996fc5e09c5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/14e91f9ba17979e72d9daa0d7ca40e8f.pdf c741a68cc67d537764a12090ab5a6eb1 PDF Text Text Sa»ri««itte*g te kiadóhivatal Salgótarján, Főtér 8 tslm TalafoaasÁa* i 58. Hirdetések milliméteres dllstábét szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre. 2 pengő. Postacsekk: 28.744 száme Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: "A Munka" lapvállalat. XVII. évfolyam, 42. szám. Szükséges kormányhatósági rendelkezések. A vezető európai nagyhatal­ mak között kitört háború alapve­ tő sorsfordulatot hozott gazdasági téren is. A nemzetközi kereskede­ lem, vagy legalább ,is a nagy ten­ geri hajózás, szinte máról-holnapra megakadt, illetve eredeti forgalmá­ nak egy töredékére csökkent s a háború nemcsak a fegyverek kö­ zött, hanem gazdasági téren is egy­ re szélesebb fronton bontakozik ki. A gazdasági háború tényeit jól is­ merjük : a nyugati nagyhatalmak tengeri blokád alá akarják vermi Németországot, Németország pedig tengeralattjáró-háboru utján véde­ kezik. Mindez természetesen kihat a közvetlenül nem érdekelt álla­ mokra is, mert • hiszen a civilizált emberiség a legfontosabb életszük­ ségletét kielégítő cikkek nagy ré­ szét tengerentúlról szerzi be. Ki­ vétel nélkül minden országban arra kell tehát törekedni, hogy a fo­ gyasztást bizonyos cikkek terén korlátozzák és ezzel — ha szeré­ nyebb keretek között is — bizto­ sítsák a lakosság állandó ellátását. Látjuk, hogy a semleges or­ szágok ’ egész sora (Finnország, Svájc, Észtország, Hollandia, Bel­ gium, stb.) bevezette a jegyrend­ szert A hadviselő és nem hadvi­ selő államok között sok van, amely egyszerűen beszüntette a magán­ gépkocsik forgalmát, vagy pedig felemelte a vasúti díjszabást is, hogy ezzel a hajtóanyagok és fűtő­ anyagok fogyasztását csökkentse. Több országban szigorú ellenőrzés alá helyezték és korlátozták az élelmiszerfogyasztást is, vagy pedig egyes cikkek árának jelentős nö­ velésével és más erélyes intézke­ désekkel vették elejét a zavartalan ellátást meggátló, túlzott vásárlások­ nak. ára 16 fillér Ciklámen. olyan cikkekre fordítsuk, amelyek­ nek beszerzése csak másodrendű, vagy harmadrendű fontosságú. Ez Lassan-lassan meghalnak a kertek újabb, összesodort kis püspöksüveget, az intézkedés a fogyasztók egy kis virágai, — itt ott még árván busul egy* némán ül és figyel. Sokszor az az érzé­ része szempontjából lényeges kor­ egy elkésett, illattalan rózsabimbó, a dá­ sem, hogy a ciklámen lát. Látja életün­ látozást és költségtöbbletet jelent liák, georginák tarka szirmainak szélét ket, látja örömünket és bánatunkat, látja ugyan, de most nem az a döntő már megperzselték a fagyos hajnalok, magányosságunkat is, ha egyedül vagyunk. most már csak a télikertekben és virá­ A ciklámen hozzánk tartozik, szeret min­ szempont. Az állam arra törekszik, gosboltok kirakatainak üvege mögött vi* ket és olyan szerény: csak azt kivánja, hogy a magyar ipart, amelynék rul tovább a nyárt kertek szines, friss törődjünk vele kissé és itassuk szorgal­ napról-napra nagyobb jelentősége élete. Jön a krizantém korszaka, a kri­ masan friss vízzel És ha ezt érzi, hálás van az ország általános szempont­ zantémé, amelynek csodálatos színeit épp érte. Sokáig megtartja pompáját, hogy jából, minél több nyersanyaggal és úgy szeretem, mint ahogy nem szeretem örüljünk neki, örömmel és buzgón bon­ gőgös hidegségét, filmdémoni borzasságát. togatja bimbóit, hogy minél tovább tár­ félgyártmánnyal lássa el. Most nem egyes fogyasztók életének, vagy íz­ És jön a ciklámen korszaka, a cikláme­ sunk lehessen, lésének apró kellemetlenségei fo­ né, amelyről ne higyjék, hogy csak elő­ A ciklámennek nincs illata, de mé­ kelő és lélektelen testvére az édes, sze­ gis van lelke, — olyan, mint azok az rognak kockán, hanem a milliónyi rény, jóillatu, erdei ciklámennek, — test­ emberek, akik nagyon tudnak szeretni, magyar munkásság kenyere és az vérek, talán mostohatestvérek, de ez is, de valahogy nem tudják mutatni. Sokan ország gazdasági felkészültsége. az is ciklámen és egyformán kedves mind vannak ilyenek. Azt hinné róluk az em­ A kormány eltekintett a jegy­ kettő. ber hidegek, lelketlenek, nem tudják, rendszer bevezetésétől és más ha­ Valószínűleg sokan vannak, akik ve­ mi az érzés. Pedig talán épp úgy tudják, lem együtt hiszik, hogy ha nem volna sonló korlátozó intézkedésektől és mint más, mint az, aki gazdag lelke kin­ ciklámen a világon, talán még nehezeb­ cseit tékozolva szórja szét, sőt kissé ta­ a legcélravezetőbbnek látszó áre­ ben viselné el az ember a virágtalan te­ lán hivalkodón is. ök pedig bár­ melést alkalmazta. A fogyasztás­ let. De elég, ha megjelenik szobánkban mennyire szeretnék mutatni lelkűket, ér­ nak ez a szükségessé vált csök­ egy cserép ciklámen, fehér, halványviola vagy biborszinü kis püspöksüvegeivel és zéseiket, nem tudják, de nem tudják azt kentése olyan cikkek forgalmában máris otthonosabbá válik minden. Nem sem, miért Csak néznek ránk, csak egy- történt meg, amalyeket a fogyasztó tudok nála hallgatagabb virágot, talán egy kis mozdulattal, szóval jelzik, mit aránylag legkönnyebben nélkülöz­ csak egyet: az árvácskát. De az árvács­ éreznek, de ezek olyan apróságok, ame­ het. Kétségtelen, hogy sok ember­ ka annyira tele van szomorúsággal, iga­ lyeket a legtöbben nem vesznek észre, nek ez is áldozatot jelent, az ál­ zán nem véletlenségből kapta bánatos kis nem vesznek tudomásul. Mint például nevét A ciklámen nem szomorú, csak azt, hogy a ciklámen ott van a szobában dozat azonban eltörpül azok mel­ lett a magasabb nemzeti érdekek hallgatag és kissé zárkózott Némán ül és némán odaadja fiatal szépségét... tövén, amely mindig bontogat egy-egy (— ány.) ' mellett, amelyek a magyar ipar nyersanyagellátásához és vele együtt hazánk gazdasági önvédel­ Magyarországon eddig arány­ nak azt a fényűzést, hogy nemes mének csorbitatlanságához fűződ­ lag kevés ilyen intézkedés történt, devizabevételeink jelentős részét nek. bizonyos vonatkozásokban azon­ ban az ország magasabb érdekeit szem előtt tartva, máris mélyreható rendeleteket kellett életbeléptetni. Ilyen például a motorhajtóanyag fogyasztásának szabályozása s leg­ F. hó 12-én a várorosatyák élénk dor, Friedmann Lipót, Kainer Mór, Ko­ újabban a kávé és tea árának érdeklődése mellett tartotta meg a kép­ vács Nándor, Wetzler Miksa, Bógenglück kétszáz-százalékos illetékkel való viselőtestület 43 pontból álló, őszi rendes Dávid, Lőwi Béla rendes és Paszternák megterhelése. Ennek az intézke­ közgyűlését, melyet dr. Förster Kálmán Oszkár Vilmos, Herczog Ede, póttagok. désnek nem az a célja, hogy az polgármester nyitott meg délután 3 óra­ Helyettük behivattak virilis jogon Révay állam bevételeit emeljék, hanem az, kor a Hiszekegyei. Sándor, Buczkó Gábor, Karattur Antal, hogy a fogyasztást korlátozzák. A A polgármesteri bejelentéseket dr. Jakabi Pál, dr. Takács Adolf póttagok, mai helyzetben a nyugateurópai és Figus Béla főjegyző olvasta fel az aláb­ Karattur Antal és Buczkó Gábor válasz­ tagok helyébe Horváth Károly és a tengerentúli piacokkal való for­ biakban: A 7790/1939 sz. M. E. rendelet tott alapjan a képviselőtestületi virilis tagok Eckert Róbert hivattak be. — özv. Vegalom nagy szállítási nehézségek­ névjegyzékéből töröltettek: dr. Winter hovszky Istvánnét a képviselőtestületben kel küzd, s ilyen körülmények kö­ Simon, Szauer Andor, Baumann Izidor, P. Szabó Szerafin képviseli. — Dr. Tóth zött nem engedhetjük meg magunk- Hocbauser Károly, dr. Paszternák Sán- Mátyás bucsubeadványát később terjeszti Városi közgyűlés. Gyorscsapatok. Az egész világ feszült érdeklődés­ sel figyeli a most folyó európai háborút. A spanyol belbáboru kezdő lépései titán, a német-lengyel háború az első, amelyet újszerű hadieszközökkel, valóban korszerű hadseregek vívtak egymással. A technika uj hadieszközeinek igazi próbája éz a háború volL A német hadsereg számbeli, veze­ tési és egyébb fölényén kívül harcá­ szatiig a háborút gyorscsapatai révén nyerte meg. Lengyelország gyors lerohanásának és a „Blitzkrieg“-nek a lehető­ sége a motorizált csapatok minden vára­ kozást felülmúló eredményéből adódott. Gyorscsapatok alatt, a gyalogságnál gyorsabb mozgásra képesített csapatokat értjük. Ilyen csapatok a lovasság, a ke­ rékpárosok, a gépkocsin szállított gyalog­ ság, valamint a harckocsi és páncélkocsi alakulatok, A világháborúban gyorscsapatként még csak a lovasság szerepelt és csak az utolsó két évben tűntek fel entente-meglepetésként a harckocsik. Ezek szervezé­ se és alkalmazása azonban más volt mint a mostaniaké, A lovasság tiszta lovasok­ ul állt és a harckocsi egységekben nem Salgótarján, 1939 október 14. volt más harceszköz, mint a harckocsi. Az eredmény az volt, hogy az állásharc géppuskái a lovasokat csakhamar lóról kényszeritették, a harckocsik pedig alig jutottak túl az állásrendszerek első vona­ lain, mert sikereiket gyorsan utánuk vitt küzdő gyalogság hiányában állandó­ sítani nem tudták. A mai gyorscsapatok e tapasztala­ tok alapján már vegyes szervezésű köte­ lékekből állanak. A lovasseregtesteknek egy részét képezi már csak a lóháton szállított rész, a másik rész kerékpáro sokból és motorizált alakulatokból áll, hogy utón és utnélküli terepen egyaránt gyors működésre képesítsék őket. Ugyanez a szervezési elv a gépe­ sített seregtesteknél is. Ezeknél gépko­ csizó gyalogsággal és gépvontatásu tüzér­ séggel erősitik meg a harckocsi egységeket A lengyel háború bebizonyította, hogy az ilyen összeállítású seregtesteké a jövő. A hősies de szomorú végű lengyel lovasattakok mutatták, hogy a ló a kor­ szerű fegyverekkel szemben már nem lehet harceszköz, csak szállítóeszköz. A német motorizált csapatok eredményei nyilvánvalóvá teszik, hogy ott, ahol a gyors alkalmazáshoz tér nyílik, a páncél­ jármüvek és a motor elérhetetlen ver­ senytárs. A gyorshadosztályok és dandárok szervezése tehát minden állam hadvezető­ ségének sürgős és elemi érdeke. Bár a motoros alakulatok felállítása aránylag a legnagyobb tehertételét jelentik a honvéd delmi kiadásoknak, ettől katonai szem­ pontokból eltekinteni nem lehet. Magyar­ országnak is elsőrangú honvédelmi érdeke tehát, hogy a motorizálás megkezdett ut­ ján továbbhaladjon. A motorizált hadsereg fenntartása üzemanyag kérdése. A hadvezetőség szá­ mára tehát a benzin ellátás biztosítása mindinkább fokozódó fontosságú kérdés­ sé vált. Mindinkább sürgető jelentőségű kérdéssé válik ebben a vonatkozásban az államok hazai benzin kutatásának kérdése. A motorizált hadsereg fenntartása üzemanyag kérdés. A hadvezetőségek számára tehát a benzin ellátás biztosítása mindinkább fokozódó fontosságú kérdés­ sé vált. Mindinkább sürgető jelentőségű kérdéssé válik ebben a vonatkozásban az államok hazai benzin kutatásának kér­ dése. A magyar kormány és hadvezető­ ség ily vonatkozásban mindent meg is tesz és ma már benzin-szükségletének egyrészét hazai lelőhelyek termékeiből tudja fedezni, be a polgármester, mert egyelőre ideig­ lenes jellegű, dr. Tóth Mátyás gömörvármegyei aljegyző távozása. Ezután az alábbi tárgysorozati pon­ tokban határozott a képviselőtestület: . A vízvezeték és szennyvízcsator­ názás létesítésére 300 000 P. hitel bizto­ sítása az 1940. évi költségelőirányzatban és egyéb előkészítő intézkedések. — A vízvezeték és szennyvízcsatornázásra 1939. évben biztositott hite<felhasználása. — A vízvezeték és szennyvízcsatornázás terve­ inek bemutatása, a 600 000 P. OTI köl­ csön felvételének előkészítése. — Az 1940. évi költségelőirányzatban biztosítandó renkivüli hitelek megállapítása. — Az ál­ lami elemi isko'ák fejlesztésére felvett költségvetési hitel biztosítása 1940. évre. — Közvágóbidi tartaléklap létesítése. — Óvoda, napközi otthonáé átalakítására hitel biztosítása 1940. évre. — Salgótarján me­ gyei város 1939/40. évi inségenyhitő te­ vékenységének költségelőirányzata és munkaterve. — Az 1939/40 évi inségeny­ hitő tevékenység és az 1940. évi költség­ előirányzat terhére elvégezni szándékolt Útburkolási, csatornázási és aszfaltozási munkák és az érdekelt ingatlantulajdono­ sok hozzájárulási kötelezettségének meg­ állapítása. — Salgótarján m. város ház­ tartási és egyéb alapjainak 1938. évi zá­ ró-számadása. — Salgótarján m. város háztartási és egyéb alapjainak 1940. évi költségelőirányzata. — Reguly Lajosné kérelme özvegyi nyugdijának megállapí­ tása Iránt. Molnár Imre alttat kérelme �A MUNKA 2. oldal Salgótarján, 1939 okt. 14. petést, hogy a város tisztikara a polgár­ mesterrel élén fekete magyar ruhában jelent meg a közgyűlésen, melynek ez­ zel emelkedettséget, megbecsülést, a vá­ rosatyák iránt pedig tiszteletet biztosított. A polgármester meleghangú köszöneté A közgyűlés végén ifj. Timaróczky után ért véget a nemes tónusú és hosszú Sándor kiemelte azt a kellemes megle* közgyűlés. megvitatott témáról magasnivóju vita után egyhangúlag határozott a közgyűlés. La* punk más helyén külön cikkben számolunk be a határozatról. — Csömör Mátyás közmű-tartozása után kamatfelszámitás kezdő időpontjának megállapítása. ■ ....... .............................. r ........... zr ..... .. ■ Városunk országzászlója. Lajos fia után családi pótlék engedélye­ zése iránt — Hajdú Lajos altiszt kérel­ me jogosulatlanul felvett családi pótlék utólagos megállapítása és engedélyezése iránt. — Dr. Tóth . Mátyás kérelme épí­ tési kölcsön engedélyezése iránt. — Szalontai János kérelme házépítési kölcsön engedélyezése iránt. — A gyepmesteri szerződés meghosszabbítása. — Dr. Tóth Mátyás vm. aljegyző részére 1939, szep­ tember havában tartozatlsnul kifizetett il­ letményei visszatérítésének mellőzése. — A Jónás telep árvízveszélyes voltának megszüntetése. — A tisztviselők és al­ kalmazottak részére karácsonyi segély megállapitász 1939. évre. — A védőnők szolgálati viázonyának szabályozása. — A kocsisok, utcaseprők és napszámosok szolgálati viszonyának szabályozása. — Dr. Felszeghy Miklós városi orvos jutal­ mazása. — Az átlagot meghaladó munka teljesítményt végző tisztviselők és alkal­ mazottak jutalmazása 1939. évben — Kiss Elek altiszt segély iránti kérelme. — Reif Simonná kérelme a város nevén álló há­ zának részére történt ajándékozás tudo­ másul vétele és az építési kölcsön nevére Írása iránt. — Főiskolai hallgatók részé­ re megállapított segély felemelése és oda­ ítélése. Zsiday Lívia kapta meg az évi 600 pengős ösztöndíjat. — Dr. Brunovszky Lóránd tüdőbeteggondozó orvossal kötött szolgálati szerződés. — Gyarmathy Margit városi írnok kérelme házépítési telek átengedése iránt. — Földi József és nejétől megvásárolt ingatlan adásvételi szerződés. — A városi levente egyesület oktatóinak kérelme az eddig élvezett és szeptember 1-től leszállított oktatói dij különbözetének megállapítása és folyósí­ tása iránt — Az 1939. II. t.c. 129. § a értelmében a honvédelmi szolgáltatások ért járó térítések és kártérítések megál­ lapítására bizottság megalakitása. — Sal­ gótarján megyei város tűzrendészet! sza­ bályrendelete. — Salgótarján megyei vá­ ros szabályrendelete a nyílt árusítási üz­ letek zárórájáról. — Salgótarján megyei város gépjármüvei űzött gépkocsi (autó­ taxi) ipar gyakorlásáról alkotott szabály­ rendeletének módosítása. A város belte­ rületén kiskocsi 1 50, nagykocsi 2 pengő, 13 percnyi várakozással. A városon kí­ vül km. kis kocsi 25, nagykocsi 30 fil­ lér. — Dr. Vilmon Gyula m. kir, tiszti főorvos kérelme házépítési telkének el­ adása esetén a beépítési határidőre vo­ natkozó előírás hatálytalanítása iránt. J-— A községi és kihágási bíráskodással meg bízott tisztviselő helyettesének kijelölése. Dr. Lapsánszky János bizatott meg. — Tóth Gyula kérelme ingatlanának a város­ házi vízvezetékbe való bekapcsolása iránt, — Tóth Gyula felajánlása a köztemető­ ben egy kápolna építésére. — Az orsrágzázló helyének megállapítása tárgyá­ ban határozathozatal, A pro és contra Hazánk elesett sorsának jelképe, a félárbócra engedett országzászló városunk­ ban is helyet kér magának. Az illetékes tényezők hosszú idő óta foglalkoztak a tervvel s meg is tettek minden intézke­ dést, melynek folyamányaként megindult az építése is a városunkat övező begy­ koszorú legmagasabb ormán, a Szent Imre begy tetején. Iskolás növendékeink kéz­ ben felhordott építési anyagjai, az önkén­ tes munkavállalók zarándoktéglái bástyá­ ba sorakozásuk közben mégis megálltak az elmúlt hetek során. Felmerült ugyanis az a vélemény, hogy az országzászló vészit általános je­ lentőségéből, ha ez a város életétől távol, ezen az egyébként is körülményesen megközelíthető helyen lesz s hivatását nem tudja betölteni, ha a városon kívüli magaslaton emelkedik a felhők közé. Ün­ nepségek rendezése, a sáros időkben va­ ló felvonulás nehézségei, a zászlót körül­ vevő terep szűk kerete stb. stb, mind­ mind olyan szempont gyanánt jelentkez­ tek, hogy ezek hatása alatt meg is állt az országzászló építési munkája s a meg­ felelőbb elhelyezési megoldás keresése vált esedékessé. Ennek a gondnak a felhői nehe­ zedtek rá a képviselőtestületre, amikor a minap ismételt határozathozatalra tűzetett ki e jelentős kérdés. Ennek során városunk nem min­ dennapi szépérzékkel biró polgármestere, Dr. Förster Kálmán belátva, hogy egy ilyen létesítménynek csak úgy van meg az igazi értelme, ha az egyhangú megér­ tésből fakad, azt a javaslatot tette a kép­ viselőtestületnek, hogy tekintettel a hegy tetején levő anyagnak, az építési mun­ kálat folytattassék s ha majd készen lesz a bástyaszerü alapzat, akkor döntessék el, vájjon megfelelő helye lesz-e ott az országzászlónak, mert nem adja fel — Úgymond a reményt, hogy a város kö zönsége mégis csak be fogja látni, hogy méltóbb helyet az országzászló számára nem találhat, mint a várost és vidékét messze uraló szent Imre hegyen (Pipisen.) Magasnívójú vita indult meg ennek kapcsán, amelyben Schreiner Jenő, Trautn Péter, P. Réz Marián, Dr. Csengődy Lajos, Katona László, Timaróczky Sán­ dor, Zagyvái Béla, Kilczer Béla, dr. Lapsánszky János és mások vettek részt . Ennek során tisztázódott elsősorban az, hogy városunk országzászlaja az or­ szágban felállított átlagos országzászlók jellegétől különbözni fog. Mert mig átlag mindenütt a hazafias ünnepségek színhe­ lyéül szolgál az országzászló, addig a mienk a hétköznapi élet légkörén kivül, nem a tömegek zajos összegyűjtését, ha­ nem a szenvedő Haza iránti hűséges szi­ vek, különösen az ifjúság zarándokcsa­ patát lesz hivatva a maga közelébe von­ zani. A nagy tömegfelvonulások helyett — amelyre egyébként is a'Hősi emlékmű hivatott és ez egyedül alkalmas városunk­ ban, — a nemzeti érzés szent tüzének hivatott ápolói, a frontharcosok, a cser­ készek, leventék, az iskolák s hasonló egyesületek önkéntes kiküldöttjei látják majd el a nemzeti ünnepségeken az őr­ ségi szolgálatot a zászló alatt, hogy a völgyben élő emberek szemébe lobog tassák s a mindennapi élet légkörén túlra felemeljék a tekinteteket, oda, ahol a honfiúi érzés minden anyagiasságtól men­ tes és az önérdekek harcán felülálló szel­ leme lobogtatja a félárbócos lobogót. ’ .....A Szent Imre hegyvonulat kálváriái részén ott áll már a kereszt, mint a ke­ resztény hit oltára. A másik és felsőbb végén helyezkedik majd el az ország­ zászló, . mely igy a vallásos és hazafias érzések szent oltárává válik, amely előtt Karancsság ünnepe. Örömünnepe volt Ságujfalu-karancssági plébánia jólelkü áldozatos híveinek, midőn a hercegprímás nevében dr. Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök fel­ szentelte az 0 keresztény stilusban épült gyönyörű templomot. Előző este díszkapu, bányalámpás bányász, szivgárdista s levente lámpás hivő sereg várta az érkező dr. Meszlényi Zol­ tán sinopoli püspököt. Gyönyörű uj templom szentelésére érkezett szombat este a karancssági tel­ jesen restaurált plébánia templom előtti diszkapu elé az uj templom tuldrága tel­ két megvevő s ajándékozó dr. Serédi Juszlinián hercegprímás képviseletében dr. .Meszlényi Zoltán püspök, dr, Weiss Fe­ renc érseki titkár kíséretében, ahol előbb dr. Orsovay Stojkovits Józsof járási fő­ szolgabíró, a Máltai Rend lovagja köszön­ tötte ékesen a magas vendéget bányász­ lámpás bányászok, lampionos leventék, szivgárdisták sorfala között, majd Pósa Zoltán főjegyző a község nevében, ma* gyarrubás lányok virágcsokorra). A fő­ pásztor köszöneté a járás aktive vallásos fejének, s az áhitatos híveknek szólt és megáldotta a restaurált templomot s az uj iskolákat. Másnap, október 8-án közel 6.000 hivősereg gyűlt egybe az uj Szent László templomszentelésre Ságujfaluban Pozso­ nyik, Chikán, Sasvári leikészek, dr. Dru­ gs, Uhlárik esperesek segitni jószivvel kész vezetése mellett. Az építésben segítő Salgótarjáni Bá­ nya hatalmas zenekarral, 500 tagú di’zruhász századdal vonult fel Csathó Imre bányafelügyelő vezetésével, majd a Rimamurányi acélgyár következett, élén Juraskó főnökkel, Etesről levente század. A érkező íőpásitort dr, Baross Jó­ zsef a nehéz időkben a vallás védő ere­ jére alludáló hatalmas szavakkal üdvö­ zölte, majd vitéz dr. Orsovay Stojkovits József főszolgabíró a járás nevében ígérte minden erő összefogását a karddal szer­ zett, kereszttel fenntartott haza javára. csak úgy állhat meg a magyar, ha túl* emelkedik a hétköznapi élet sokszor po­ ros, vagy sáros keretein és tiszta szívvel áldoz egy-egy áhitatos érzéssel, buzgó fohásszal, csendes imádsággal — de min­ denesetre a nagy természet templomá­ ban felébredő lélektisztulással az elesett, de feltámadást váró Magyar Haza jel­ képénél I Ezek az áldozatbemutatások midenkor — éppen a hely fekvésénél fogva is — a város közönségének szemeláttára zajlanak majd le, akár zenés felvonulá­ sok, akár iskolai kirándulások, érettségi találkozók, akár magános zarándokok ve­ szik majd körül a szent lobogót. S min­ dezek láttára lesugárzik majd a völgyben élők lelkére valami abból a szent érzésből, amelyet e város kormos, vagy fehér ruhával takart szivei egyformán hordoznak bensejökben, ami a megmaradt és az elvesztett föld rögeivel kapcsol titokzatosan mindnyájunkat össze. Ilyen különleges szerep és jelentő­ ség kapcsolódik majd Salgótarján ország­ zászlójához, amely úgy a környékbeli, mint a messze hegyek felé, túlra a kito lódott határokon is szent üzenetté válto­ zik : Vagyunk magyarok és várunk rá­ tok elszakított véreink a magyar Remény­ ség árbócának csúcsára váró háromszinii szent lobogó alá! Minden szívben visszhangra találtak ezek a gondolatok és érzések, amikor a képviselőtestület tagjai az országzászló elhelyezésének nagy kérdését tárgyalták. Nem volt nehéz belátni, hogy a más vá­ rosokban való hivatását az országzászló­ nak, nálunk maradék nélkül betölti Hő­ seink emlékműve s ennek a különleges lelket maga körül sugárzó országzászló­ nak létesítése elől az utólsó akadály is elhárult és határozatba ment, hogy amint az eredetileg is terveztetett, az első elgon­ dolás szerint készül el véglegesen az or­ szágzászló I Ezzel nemcsak városunk szépségé­ nek nívója, nemcsak begykoszoruink kör­ képének fensége gazdagodik, de egyben egy olyan országzászló fog besorakozni a hazai városok és falvak országzászlói közé, amelyhez hasonlóról ezidőszeiint tudomásunk nincs. Keressük e szép alkotásban a magasabbrendü lélek nemes és nem hétköz­ napi megnyilvánulásait és akkor a város­ atyák egyhangú határozata egybeolvad a nagyközönség egységes és meleg együtt­ érzésével. megye nevében üdvözölte a hercegprí­ más nevében funkcionáló püspököt s az alkotó lelkipásztort, kik a vallás erődövé­ ben a béke s emberi boldogulás biztos fedezéke. A járási főszolgabíró remek hit­ valló beszédben az egyházi és nemzeti eszmék megerősítésére iskolákat s a ma felszentelt gyönyörű templomot lelemé­ nyes szorgalommal, buzgalommal felépítő plébánosnak tolmácsolta a járás nevében báláját s kívánt további eredményes együttműködést a mindenben támogató hatóságokkal. -Mocsáry Ödön országgyűlési kép­ viselő a törvényhozásnak, a krisztusi alap­ ra való helyezkedésének fontosságát s sürgős szükségességét hangsúlyozta. A szomszéd plébánosok nevében Brozsnyik József emelte ki a pihenést nem ismerő templomépitő kollega általuk is csodált apostoli s eredményes buzgalmát s javas­ latára hódoló táviratot küldött a diszgyűlés a hercegprímásnak, Radics Sándor tanító az egyház­ községek s tantestületek háláját fejezte ki a felépített uj iskolákért is. A püspök ezután a gyönyörű falait és hajóját, szentélyét szentelte fel, meg­ hitt .szertartások közt a nagyszámú pap­ ság assistenciája s zsoltáréneklése közben. Utána az első misét mutatta be a Min­ denhatónak, majd teljes ornatusban a szószékre lépett s hatalmas felépítésű felszentelési és bérmálási beszédben kötötte lelkére a zsúfolt templom nagy hivő se­ regének a földi és lelki templomépités állandó és áldozatos, kitartó munkáját, továbbra is az együttes munkával ez is­ tenházát felépítő buzgó lelkipásztorral karöltve. A lelkeket megerősítő, nagy beszéd mély hatást váltott ki Majd a bérmálás Ezután a felejthetetlen nap külső, szentséget szolgáltatta ki díszes papi se­ belső lelki élményeinek hatása alatt osz^ gédlettel, Csábi Károly karnagy énekével. lőtt a nagy sereg, álmodozva a nyugodt Ezalatt az 5000 főnyi hivőtábornak béke Krisztusi Országáról, amikor a vi­ a templomépitő lelkipásztor, dr. Horváth lágrombolás helyett újra épit iskolát, József celebrált tábori misét a templo­ templomot, a szeretet, igazság s béke mért hálát adva. P. Réz Marian házfőnők, hajlékait... rendi tanácsos prédikált a testi és lelki templomról, kiemelve az egyházi építke­ zésekben a nehézségektől meg nem ijedő A kormány 100 vagon hullott plébános vezetése alatt összefogó hívek almát vásárol Kárpátalfán. A kán áldozatos és erdményes munkáját e szép pátaljai alma megfelelő értékesítésének templom befejezésében, valamint a Sal­ biztosítását szolgálja a földmivelésügyi gótarjáni Kőszénbánya, Acélgyár és az minisztérium akciója, amely a piaci árakra Üveggyár hathatós segítségét, a hívek nyomasztóan ható hullott alma feleslegek­ adományait. nek pálinkává felfőzésével segíti a terme­ Majd a diszgyülésen dr. Baross Jó­ lőket. Ezért megállapodott a sreszegyedzsef főispán Horthy Miklós kormányzót árusággal olyan értelemben, hogy a szesz* s az általa kormányzói beszédében aposzt­ egyedáruság tulajdonában levő munkácsi rofált béke-pápát XII. Piuszt köszöntötte. bor és gyümőlcssreszfözdék 100 vagon Neográdi Horváth Sándor alispán a vár- hullott almát pálinkává föixannak. �A MUNKA Salgótarján, 1939 old. 14. Hírek és különfélék Késői rózsa. A haldokló kertben, mint az élet egy apró lángocskáját, piros, friss rózsát találtam. „Milyen gyönyörű ez a rózsa“ — mondottam csodálkozva és nem is gondoltam rá, hogy kertem nyáron tele volt sokkal szebb és sokkal nemesebb rózsákkal. Aztán jöttek a kerten át má­ sok, kicsinyek, nagyok, szegények és jómódúak és elhaladtak nemlátón az őszi­ rózsák, a krizantémok s a haldokló dá­ liák mellett és csak ezt az egy szál pi­ ros, kis rózsát csodálták . .. így vagyunk — gondoltam — bi­ zony igy vagyunk mindennel a világon. Amíg tele van a kertünk, az életünk ró­ zsával, észre sem vesszük gazdagságun­ két, közönyösen megyük el mellette, mintha örökké tartana a rózsanyilás ideje. Aztán elvirulnak a rózsák, más virágok jönnek: már nem oly forrók és illatosak, már nem a nyár virágai, dekát mit te­ hetünk ellene? Talán nem is gondolunk rá, hogy az ősz virágai ezek, mintahogy arra sem gondolunk, hogy a rózsa a nyarat jelenti. És egészen bizonyos, hogy ezek mellett is ugyanolyan közönyösen megyünk el, mint a rózsák mellett a ma­ guk idején, ha csokorba is kötjük, vázá­ ba is tesszük, nem érzünk különösebb meghatottságot De ha aztán, október kö Zepén, a tél küszöbén, friss rózsát nyit a a búcsúzó napfény a kertben, ráeszmé­ lünk, milyen könnyelműek voltunk. EbBen a késői rózsában érezzük csak iga­ zán az elmúlt nyár minden szépségét, kincsét, ezzel a késői rózsával búcsúzunk mindentől, amit búcsú nélkül hagytunk elmenni tőlünk örökre. .. Még egyszer, utóljára, fellobog egy elkésett piros lángocska a kertben, még egyszrer énekel egy tűnő dalt a nyárról, aztán elmegy ő is, mi pedig úgy nézünk utána, mint akik csak most sejtik meg, mi volt az, amit elvesztettek ... Nemso­ kára jön a tél és jégvirág nyílik az ab­ laküvegen .., (—ány.) Névnap F.' hó 12-én este a vá­ rosi tisztviselők élén Horváth László h. polgármestert köszöntötte dr. Förster Kál­ mán polgármester népnapjának előestéjén. A polgármester — aki az ünnepeltetésnek nem hive — megilletödvef köszönte meg a kartársi üdvözlést. Iskola igazgatói kinevezés. A 3. oldal A kárpáti téli csata. A m. kir. Hadilevéltár most adta ki a világháborúról irt, nagy összefoglaló mü­ gének 8. kötetét Ebben a kötetben je­ lent meg a világháború egyik legnagyobb csatájának: a kárpáti téli csatának tör­ ténete. A világhábrú kezdetén a Monarchia nehéz külpolitikai helyzetben várta az eseményeket, mert hiszen déli szomszé­ daink is készülődtek az entente oldalán való közbelépésre. Szükséges volt tehát az oroszokra minél előbb, minél nagyobb csapást mérni, hogy ezáltal még idejében meggondolásra késztessük az ellenünk hadbakészülöket. Ezenkívül Prezymysl vá­ rának egyre nehezebb helyzete is felmen­ tést követelt. Mindezek hatása alatt ha­ tározta el a Monarchia hadvezetősége az 1915. évi nagy téli csatát. A támadásra fölvonultatott csapa­ tokat hó és jégboritotta hegyek között esőben, szélben, hóviharban kellett fel­ vonultatni és harcbavetni. Pihenésről, vagy legalább időnkénti fedett szállásról szó sem lehetett. A seregeink ellen állított orosz dél­ nyugati arcvonal vezére Ivanov tábornok volt, aki serényen szorgalmazta az oro­ szok téli támadását. Ivanov parancsnok­ sága alá az orosz 3., 4., 8., 9. és 11. hadsereg tartozott 1915. január 20-án adta ki a parancsot a támadásra. Felfo­ gása szerint a Nagy Magyar Alföldre va­ ló orosz betörés az osztrák-magyar Mo­ narchia összeomlását és a különbéke meg­ kötését eredményezte volna. Támadásá­ nak másik célja a készülődő magyar tá­ madás megelőzése volt A magyar vezér, Conrad és Ivanov között lényeges külöubség volt. Conrád „bensőséges meggyőződésből** cselekedett. A Monarchia szempontjából valóban sür­ gős volt a támadás. Mivel Przemysl fel­ mentése is beletartozott a kárpáti csata tervébe, a támadást a legrövidebb irány­ ban s igy a legnehezebb terepen kelleti megindítani. Ivanov várhatott volna ta­ vaszig, őt azonban — orosz megállapítás szerint — a becsvágy és hiúság vezette, . A nagy téli csatában egyik fél sem tudott döntő győzelmet aratni. Conrád nem menthette fel Przemysl várát, Ivanov pedig nem hatolyatott be az Alföldre. Mindkettőjüket legyőzte a lakatlan és járhatatlan hegység és az 1915. évi kivé­ telesen hossszu, kegyetlen tél. Ez a zord időjárás erőszakolta ki a kisebb-nagyobb vallás és közoktatás ügyi m. k. minisz­ ter a teljes szolgálati idejét kitöltött Sztankovics János utódául Korompay Kálmán áll el. iskolai tanítót nevezte ki. , Sztankovics János érdemekben gazdag és hadifogságot járt életéről lapunk jövő számában emlékezünk meg. Korompay Kálmán hadviselt emléklapos tisztnek, a városi turisztikai élet fellenditése körül szerzett érdemeit is ismerve, szívből gratulálunk az előléptetéshez. Figyelem I Ma (szombaton) d. a. 6 órakor nagyfontossága gyűlés lesz a M.A.N.SZ. rendezésében az ipartestület székházéban. A Mária kongregáció és le­ ányegylet énekkara és egyéb rövid műsor keretében tartja meg előadását a Magyar nő kötelességéről dr. csiksomlyói Csiky Jánosné bpesti kiküldött. Beléptidii nincs, önkéntes adományokat charitativ célokra Köszönetnyilvánítás. Megboldo­ köszönettel fogad a rendezőség. gult és sokat szenvedett jó férjem elha­ Előfizetési felhívás! Lapunk jó­ lálozása alkalmából a velem és családom­ mal szemben bármimódon megnyilvá­ akarata támogatóit, barátait tisztelettel nult megható és jóleső részvétért ezúton kérjük, hogy becsületes törekvéseinket, amit szerény hetilapunk fenntartásval, mondunk hálás köszönetét. leginkább helyi jellegű, de közérdeket özu. Lesték Jánosné szolgáló Írásaink utján kifejezésre juttatni és gyermekei. kötelességünk, előfizetésekkel, vagy cik­ kekkel támogatni szíveskedjenek. Néma hátmögötti gáncsoló kritika, hanem az Írásban lefektetett vélemény­ nyilvánítás a nehezebb és hasz­ nosabb! Köszönjük az uj előfizetők tá­ mogatását. Szerk. „A zsidótörvénnyel kapcsolatos földbirtokpolitikai kérdésekről, annak végrehajtásból és ezzel kapcsolatban a föld, illetve a házhely-igénylésekkel kap­ csolatos tudnivalókról, valamint a gyü­ mölcsösök telepítéséről és gondozásáról** cimen Biber Károly a város m. kir. gaz­ dasági felügyelője, gazdasági előadást tart f. hó 16 án (hétfőn) este 6 órai kezdettel a Salgótarjáni Ipartestület székházában. (A város a maga részéről az érdekelte­ ket és a gyümölcstermeléssel foglalkozók figyelmét felhívja az előadáson való rész­ vételre.) Mestervizsgára készülök Hgy elmébe! Az Ipartestületek Országos hadműveleti szüneteket és végül is a harc fálbeszakitását. A téli csatában harcolt a magyar csapatok túlnyomó része. Ott küzdött a 12 magyarországi közös hadosztály közül tíz;, a nyolc honvéd [hadosztály közül hét és az öt magyar lovashadosztályból há­ rom, az északi hadszíntéren még meglevő három népfölkelő dandár ott küzdött az újonnan alakult 51. honvéd .és 54. közös hadosztály, az első népfölkelő huszárdan­ dár, végül a német és osztrák csapatok kötelékéien harcolt 18 magyar menet-, népfölkelő és badtápzászlóalj. Egészen feltűnő, hogy a Monarchia hegyvidéki csapatainak csak a fele har­ colt különös véletlen folytán a Kárpátok­ ban. A másik fele éspedig a II. hadtest Nyugatgaliciában, a XII. hadtest az ak­ kori Orosz Lengyelországban, a XV. és XVI. hadtest a Szerémségen volt Viszont a magyar alföldi csapatok kivétel nél­ kül a Kárpátokban küzdöttek. „Ezek a szívós, keménykötésü magyarok az előt­ tük teljesen idegen terepen és számukra szokatlan zord éghajlatban is bámulato­ san beváltak, bár a veszteség ezeknél is nagy volt. Csakis a legedzettebb szerve­ zet dacolhatptt a hóban jégben, szabad ég alatt töltött hónapokkal... Igen sok baj volt a bakancsokkal és csizmákkal, amelyek 8—10 napos használat után tel­ jesen tönkrementek. Nincs hadosztály amely ezt a tényt ismételten ne jelentet­ te volna. Lelketlen, hazaáruló hadiszállí­ tók papirtalpu bakancsokat szállítottak.** De a nagy téli küzdelem a nagyszerű csizmákkal ellátott oroszokat is megviselte. Az 1915. január 1-től április 30 íg terjedő időben az északi hadszíntéren küzdő osztrák-magyar haderőt tetemes veszteség érte. Tegyük hozzá, hogy a zord időjárás által okozott létszámapadás jóval nagyobb volt, mint a véres harcok­ ból adódó veszteség. A kárpáti téli csata veszteségéhez hozzá kell még számíta­ nunk a Przemysl várában elfogott 120.000 főnyi helyőrséget. Az oroszok veszteségéről nincsenek részletes adataink. Körülbelül a téli kár­ páti csatában ugyanannyit vesztettek, mint az osztrák-magyar haderő. Az orosz had­ vezetőséget azonban sokkal érzékenyeb­ ben érintette a túlzott lőszerfogyasztás és a hadianyagban elszenvedett vesztesége, mert ezt egészen nem tudta pótolni, mint ahogy ez a kárpáti téli csatát követő had­ műveletek alatt kiderült. tási és gazdasági ismereti tanfolyamokat rendez. A tanfolyamokon szakelőadók is­ mertetik, illetőleg összefoglalják a mesterviszgálatokkal kapcsolatos általános és részletes ipari, közigazgatási, társadalom­ biztosítási, adózási kérdéseket, a munka­ időre, munkabérre, fizetéses szabadságra stb. vonatkozó rendelkezéseket. Az elő­ adások minden nap este 8 órától az IPOK (Budapest, VII. Erzsébet-körút 9. ILI. 3.) előadói termében tartatnak. A tanfolya­ mok részvételi dija 3 pengő. Jelentkezni lehet az Ipartestűletek Országos Központ­ ja hivatalos helyiségében vagy irásbelileg. Medve a medvesben. Az erdő­ őrök állítólag egy hatalmas barnamedvét láttak a napokban a környékbeli erdők­ ben csatangolni Ha a hírnek hitelt lehet adni, lengyelországi medvéről van szó. Ugyanis a vadállományban gazdag len­ gyel Kárpátokból a háborús lövöldözés elűzte a vadakat is és azok az életösztön­ től hajtva világgá mentek. A bátor va­ dászok megindultak, hogy a ritka vadat elejtsék. A medve bőrére azonban előre ne igyanak, mert hátha sötétszőrü házi sertés kóborlása hozta izgalomba a fantázi­ ákat <MMjaÖMMQ(MOt>ÓNtÁMÓClttSK|»ÓNÜ A fenti újdonságokat a lakásán is BEMUTATJUK KEMÉNY RÁDIÓSZAKÜZLET Salgótarján Főtér 7. Tel: 119. Szülői értekezlet volt f. hó 13án délután 3 órakor a bányatársulati el. isko'ában. A megjelent szülőkhöz és azon keresztül az elmaradt szülőkhöz Blanár Sándor igazgató tanító mondott megszivlelésre érdemes, sokk hasznos tanácsot Meleg, gyermekszerető és a szülők gond­ ját, körülményeit jól ismerő szív szólalt meg Blanár Sándor beszédében. A gon­ dos tanítói lélek, a szolgálatkész peda­ gógus kérte közös munkálkodásra a sok­ szor járatlan szülőket, akik meghatva köszöőték meg a jelenlevő tantestületnek lelkiismeretes fáradozását. Nyílttér. A Salgótarján Fülek! ulca 7 szám alatt levő ingatlant megvettem. Az eset­ leges követelésekről, melyek ezen ingat­ lant — tudtomon kívül — terhelnék, 8 napon belül kérek értesítést Salgótarján, 1939. október hó. vitéz Ambró Andrásné Székely u. 6. Pályázati hirdetmény. A Salgótarjáni és Salgótarjáni Járási Ipartestület, a megüresedett ipartestületi jegyzői állás betöltésére pályázatot hirdet Pályázati határidő: 1939. év októ­ ber 25, este 7 óra. A pályázat feltételei és egyéb rész­ letei Zsiday István ipartestületi elnöknél tudhatók meg. Megóvják a búza termelői árát. Salgótarján, 1939. október 12. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl Ipartestületi Elnökség. a búza termelői árának megóvásáról. A rendelet a búza termelői árának meg­ óvása végett megtiltja és büntetés alá helyezi a búzának a Futura által fizetett áraknál alacsonyabb áron történő vásár­ lást, ha ennek célja további eladás, vagy feldolgozott állapotban való forgalomba* hozatala. Alacsonyabb vételár fizetése esetében az eladó a vételár meg­ felelő kiegészítését követelheti. Központja a m. kir. iparügyi miniszter 23 819/1939. az. rendelkezése érteimében Egy alig használt, duplakeresztminden hó elsejei kezdettel 10 napos, huros, rövid, kiváló zongora eladó. Cím összesen 10 órából álló ipari, közigazga­ a kiadóhivatalban. HIRDESSEN AMUNKA Politikai hetilapban �A MUNKA 4 oldal SPORT LAFC—SSE 3:0 (1:0) SSE. pálya. Bíró : Zeltner. 300 néző. SSE: Vécsei — Sümegi, Kertes — A II. félidő 3. percében Vécsei alig Maros, Hernádi, Mester -r- Horváth II., csípi el fTrenka lövését. A 6. percben Tóbiás, Szebehelyi, Szabó II., v. Majoros. Lukács tör a kapura, Vécsei szokott nagy LAFC: Esztel — Kosztyál, Tolmá­ ugrássel éri csak el, de a kapufának ök­ cs! — Radó, Molnár, Hegedűs III. — lözött labda visszapattan Lukács elé, aki­ Lukács, Hegedűs II., Kovács, Pentka, nek uj lövése Kertesről megy kornerra. A 23. pecben kavarodás támad a SSE Trenka. 16-án. Kovács zavarja Sümegit, aki úgy Zuhogó esőben vagy 5 perc késés­ látszik a kapuval szemben állva, bátra sel indul a játék. A losonciak centeré­ huzni akarja a labdát, de rosszul találja nek nem jött meg az igazolása s a biró el s Vécsei hiába ugrik, ideális felsőse még fényképezve sem engedi játszani. rok-gól rázza a hálót 2:0. 2 perc múlva Végül a tartalékot áliitja be a LAFC, s bár a a labda a tájékon sincs. Hernádi az intézőjük a bírónál óvást jelent be. — aki ilyenkor is gyakran „faultol** ■— Lagymatag mezőnyjáték folyik s mig gáncsol a 16 on belül, a biró azonban a SSE egy komoly támadást nem tud éppen odanézett és 11-est ítél. Kovács összehozni, addig a Trenka váratlanul le­ berúgja 3:0. 5 perc múlva Kostyál kezel, rohan, centerez, Vécsei is fut a labdára, az is 11-es, de Mester lövését Eszter de Kovács előbb éri el s az üres kapu­ kivédi SSE most már kapdos, csapdos, ba lő 1:0 a 18. percben. A SSE most mig a LAFC továbbra is támad. A meccs erősít, Szabó II. a tisztán álló Majoros elé végén a LAFC az óvást visszavonja. passzol, aki közelről a sarokba lő, de A SSE veresége megérdemelt. A Eszter szögletre öklöz. Pár perc múlva LAFC minden része jobb volt A SSEújra szöglet, de a berugásból Maros fölé ben összjáték nincs! A csatárok lőni nem lő. Majd újra Maros lő, a labda a bekk- mernek! És nincs középen egy ember, aki ről Szebehelyi elé pattan, aki a 11-es tá­ irányítana! járól mellé lő. Horváth lő magas bombát, Jók: Kosztyál, Tolmácsi, Hegedűs III, de Eszter a léc fölé üti. Még néhány ro­ Kovács, ill. v. Majoros. hamot vezet a -SSE, azzal ki is adta min­ den erejét Szögletarány: 1:7. SSEII.--BSE 9:1 (3:0) A baglyasiak az első félidőben még ugy-ahogy ellenáltak, a második félidő­ ben azonban csak futkostak a labda után, de sosem érték el. Gólok: 14. percben Molnár 1:0, 33. perc Kovács 2:0, 39. p. Kovács fejjel 3:0. II. félidőben: 2. p. Sí­ M. Nagy Lajos URIDIVATÜZLETÉT kész férfi ruhák árusításával kibővítve, a Fő-utca 21 számú uj épületbe helyezte át. Rak­ tárát városunk igényeinek megfelelő finom árukkal dú­ san felszerelte. pos 3!1, 6. p. Kovács 4:1, 12. p. Er­ délyi 5:1, 34. p. Tadics 6:1, 41. p. Ta­ dics 7:1, 43. p. Molnár 8.1, 45. p. Szaíián 9:1. Jók: Erdélyi, Kovács, Tadics. Bányamozgó hir. A baglyasaljai bányamozgó október 15 én, vasárnap dél­ után fél 4 és este 8 órai kezdettel CSIL­ LAG SZÜLETETT címen, egy fiatal le­ ány karrierjét, aki a dicsőségért odadtaa szivét, gyönyörű fölvételekkel s igen bá­ jos mesével biró, **Techniolor„ eljárássá] színezett filmet mutatja be műsorán, amely­ ben a főszerepeket Janet Ganinor és Frederich March játszák. A műsort kie­ gészíti : “Mesés tájak,, c. kulturfilm és a Magyar világhiradó. Karancskesziből a villamos vonat csak a délutáni előadásra közlekedik. A kormány rendelőiéi a lövész és a honvédelmi munkakötelezettségrőL A kormány rendeletet adott ki A kávé és teafogyasztás sza­ a lövész-kötelezettség teljesítésének rész­ bályozása. A hivatalos lap vasárnapi száma rendeletet közöl, amely a szép tember 25 én ideiglenesen zárolt kávé és teára az augusztus 26 iki kereskedelmi árak kétszeresének megfelelő rendkívüli illetéket vet ki, amelyet természetesen a jelenlegi készletek után is le kell róniok nemcsak a kereskedőknek, hanem azok­ nak a magánszemélyeknek is, akiknek birtokában a meghatározott mennyiségen felüli kávé és teakészletek vannak. A kor­ mányt ezeknek a magas illetékeknek a megállapításakor csupán a fogyasztás kor­ látozásának szükségessége vezette, nempedig pénzügyi szempontok. A betegek, gyermekek és más arra utaltak érdekeit szem előtt tartva, egyidejűleg felszabadi tóttá azonban a kormány a kakaókészle­ teket is éspedig minden további megter­ helés nélkül, hogy ehez a tápértékét is képviselő cikkekhez a közönség változat­ lan áron juthasson hozzá. Ugyancsak vál tozatlan {áron szabadulnak fel a borskész letek is.1 Ingyen szőlőt kapnak a kár­ pátaljai iskolás gyermekek. Kárpát­ alján három északi járásban 164 magyar­ orosz iskola 25.000 növendékének szőlő­ vel való ellátására a földmivelésügyi mi­ nisztérium ungvári kirendeltsége mozgal­ mat indított. Az ingyenszőlőakció kere­ tében két héten keresztül minden nap negyed-negyedkiló szőlővel látják el a magyar-orosz elemistákat. A földmivelés­ ügyi minisztérium ungvári kirendeltsége az akció céljára hét és fél vagon Kár­ pátalja egyéb területén termő csemege­ szőlőt vásárolt fel. Az akció szeptember letes szabályairól. A kötelezettség célja a honvédség I. tartalékának és 1. póttarta­ lékának körében a hagyományos magyar katonai erények ápolása, a katonai tudás és ismeretek megőrzése és továbbfejlesz­ tése. A lövészkötelezettség a rendes tény­ leges szolgálati kötelezettség alapján tel­ jesített tényleges katonai szolgálatnak be­ fejeztével, póttartalékosoknál az első ka­ tonai kiképzés befejeztével kezdődik és annak az évnek december 31-ig tart, amelyben a tartalékos, illetve a póttarta­ lékos a 42. életévet betölti. A lövészki­ képzési év minden év szeptember 1-én kezdődik és junius 20-án végződik. A lövészkötelezetteknek egy lövészkiképzési Heged (1 felszerelések, Fotóalbumok, Bőröndök, Aktatáskák, Csavarós irónok, Töltőtollak Végh Kálmán könyv- és paplrkereskedésében kaphatók. 28-án kezdődött. Nyomatott i VA MUNKA* nyomdában, Salgótarján Salgótarján, 1939 okt 14. év alatt legfeljebb kilenc hónapon át ha vönként egyszer, évi 36 órában vehetők igénybe a lövészkiképzés céljaira. A hon­ védelmi munkakötelezettség szabályozás­ áról szóló rendelet kimondja, hogy nemre való tekintet nélkül minden olyan sze­ mély, aki 14. életévét betöltötte és 70 életévét túl nem haladta — köteles arra, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességénnk megfelelő munkát végezzen. Jogi személyt is lehet megfe­ lelő munka teljesitésére kötelezni. Nőket honvédelmi munkára elsősorban önkéntes jelentkezés alapján kell alkalmazni. A honvédelmi munka igénybevételét a nél­ külözhetetlenül szükséges mértékre kell szorítani. Béke idején 42. életévüket be­ töltött személyeket kiképzésre vagy gya­ korlatra igénybe venni nem lehetett. Konzervgyárat [létesít Mohá­ cson és Siklóson a kormány. A ba­ ranyai rekordszilvatermelés megfelelő ér­ tékesítése érdekében Szenttől incen, Mo­ hácson és Siklódon felállított nagyteljesít­ ményű aszalók mindenben megfelelnek a a hozzájuk fűzött várakozásoknak. A ki pollo A mozgÓ ________ SALGÓTARJÁN. =--------------- Október 14, 15, 16 és 17-én Deanne Durbin bűbájos filmje: 3 KIS ANGYAL Vígjáték. Főszereplők Deanna Durbin, Helen Parrish Október hó 18 án és 19 én Csak 16 éven felüliek részére KÖDÖS UTAK A franci filmgyártás remeke. Fősz.: Jean Gabin, M Simon. tűnő erdmény folytán a földmivelésügyi kormány nemcsak azt helyezte kilátásba, hogy Baranyában szaporítani fogja az asza­ lók számát, de arról is előrehaladott tár­ gyalások folynak, hogy Mobáeson és Sik­ lóson konzervgyárat létesítenek, főleg zöld­ ségfélék feldolgozására. Ezzel a baranyai termelők uj exporthoz jutnának leginkább Németország felé, ahol a zöldségkonzer­ vek iránt mindig nagy a kereslet. Salgótarján m. v. polgármesteri hivatalátal, 14107/1939. szám. Másolat. A kukorica-háncsot a gazdák eddig eltüzelték, feletették, vagy elszórták. A kukoricabáncsnak, mint takarmánynak alig van több tápértéke mint a szalmának, A kukoricaháncsot nem érdemes etetésre felhasználni, ha más módon is lehet ér­ tékesíteni. A kukoricaháncs ipari feldol­ gozását sikerült megoldani és igy a ku­ koricaháncs (fosztás) a szalma áránál 50o/oal jobb áron lehet értékesíteni. Felhívok minden gazdát, hogy a kukoricaháncsot gyűjtse össze, szárítsa ki, de saját érde­ kében válogassa ki belőle a penészes le­ veleket, mert azok értéktelenek. A ku­ koricaháncs beváltása október havában kezdődik meg és addig tárolják száraz helyen. A beváltás részletei felől újabb hirdetményben fogok rendelkezni. A mai háborús világban a hazának szügsége van a kukoricaháncsra, mint nyersanyagra, olyan nyersanyagok pótlására, amelyekei eddig külföldről szereztünk be. Tartsa tehát mindeki kötelességének, hogy a ku­ koricaháncsot gondosan őrizze meg, míg annak beváltása megkezdődik. Salgótarján, 1939. szeptember 30. A polgármester helyett: Horváth tanácsnok. Miért késik az Országos Mezőgazdasági Kamara megalakulása? A napi sajtóban tavasz óta a leg­ különbözőbb hitek keltek szárnyra a Központi Mezőgazdasági Kamara kése­ delmes megalakulása miatt Minthogy a késedelemben a Tiszajobbparti Mezőgaz dasági Kamara újjáalakulásával kapcsola­ tos rendkívüli nehézségeknek is döntő része van, szükségét látjuk a nagy nyil­ vánosság tájékoztatása céljából közölni a következőket: A Tiszajobbpartján a Kamara ala­ kulásával kapcsolatos késedelm tulajdon képp már a névjegyzékek összeírásánál leli gyökerét, amennyiben közel 100 esetben hibásan történt a választók össze­ írása. Sőt az is többször előfordult, hogy a községi mezőgazdasági bizottsági válasz­ tói névjegyzékeket kétszer küldötte vissza a Kamara korrigálás végett Természete­ sen ahol ismételten hibásan lettek a név­ jegyzékek a községi jegyzék túlterhelt­ sége folytán kitöltve, tehát a kúriák nem lettek kellően figyelembe véve, ott hosszú hónapok teltek el, mig a községi mező gazdasági bizottságok megalakítására egy­ általán sor kerülhetett. Utána ezt követőleg a községi bi zottságok ismét közel száz esetben hibá­ san is alakultak meg A megalakulásnál ugyanis fa különböző csoportokra nem voltak mindenütt kellően tekintettel. Kü­ lönösen sok hiba történt az olyan cso­ portok kiegészítésével kapcsolatosan, amely csoportok választók hiánya miatt képviselet nélkül maradtak. A Kamara ezeket a törvénytelenül végrehajtott vá­ lasztásokat mindenegyes esetben észre­ vételezte, melynek következtében az ész­ revételezett választások legtöbbször az il­ letékes közigazgatási hatóságok által megsemmisittettek. Számos esetben for­ dult elő azonban, hogy ezek a községi mezőgazdasági bizottságok másodjára is szabálytalanul alakultak meg s Kamaránk a megsemmisítés érdekében újabb lépé­ seket tett. Eközben Isten jóvoltából múlt év őszén felszabadult a megszállt Felvi­ dék egy része a majd folyó év tavaszán egy további része, amely területekből viszont nemcsak Abauj, Gömör, Nógrád és Zemplén vármegyék területei csatoltatlak miniszteri intézkedéssel a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarához, ha­ nem Ung vármegye is. Közben azon bag mikor már a mezőgazdasági bizottsági választások a kiegészült csonka járások területén is csaknem mindenütt megala­ kultak, két vármegye uj közigazgatási be­ osztása miatt két járás mezőgazdasági bi­ zottságának az ujraalakulására nem volt lehetőség. Az uj közigazgatási beosztás megtörténte után viszont a választás kö­ rül felmerült további hibák egész a leg­ utóbbi napokig megakadályozták a Zemp­ lén és Nógrád vármegye mezőgazdasági bizottságainak megalakulását. A fenti kö­ rülmények következkben Zemplén és Nóg­ rád vármegye kamarai tagválasztó köz­ gyűlése csak október hó folyamán lesz megtartható, s tekintve, hogy a választás jogerőre emelkedéséhez 15 napi határ­ időre van szükség, a Tiszajobbparti Me­ zőgazdasági Kamara csak november hó második felében alakulhat meg és választ­ hatja meg ázO. M. K. tagjait. A fenti tény megállapítását a Tisza­ jobbparti Mezőgazdasági Kamara azért tartotta szükségesnek, mert a legkülön­ bözőbb hírek kerültek már hónapok óta forgalomba az Oiszágos Mezőgazdasági Kamara megalakulásának késedelme miatt. Amidőn a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara ujraalakulásának az ő netáni hi­ bájából előállt késedelemért a felelőséget vállalja, egyben azt is megállapítani kí­ vánja, hogy a kamara-kerület közigazga­ tása részéről is a legnagyobb igyekezet­ tel kezelték a megalakulás ügyét, amely tényekről természetesen az illetékes kor­ mánytényezők már régen tájékozva van­ nak. Amennyiben a Tiszajobbparti Mező­ gazdasági Kamara, — amelynek várme­ gyéihez a magyarlakta felvidéki területek felszabadulása kapcsán a legtöbb község csatoltafott, — felületesen és lelkiismeret­ lenül járt volna el, ha elnézte volna a nyilván tájékozatlanságból fakadó szabály­ talanságokat és a törvény rendelkezései­ vel ellentétes hibákat, az esetben úgy a miskolci Kamara, mint az Országos Me­ zőgazdasági Kamara talán 2-3 hónappal előbb megalakulhatott volna. A magyar­ lakta felvidéki területek ismételt felsza­ badulása következtében elrendelt uj köz­ igazgatási beosztás miatt azonban a Ka­ mara szabályszerű megalakulására szá­ mottevő idővel előbb nagyobb erőfeszíté­ sünk esetén is aligha kerülhetett volna sor. Nyoaadatu|a|dooos i Végh KAInta � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1939_10_14.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_10_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-10-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 42. szám (1939. október 14.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom