https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dca7f21818a7f52f7a227b170262926e.jpg 55a830a82bfdce76ce9c970a1b50e3ba https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9db29a96c0813c6197be5ab0e6976ba0.pdf c0eee72514dd4b55e6db8ce50c958315 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8 szám Telefonszám : 58 Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések : szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. XVII. évfolyam, 29. szám. A TERMÉS ÉRTÉKESITÉSE. Nagyot fordult a világ kereke, ami abból is látható, hogy nehezen tudjuk eladni a búzánkat. A ter­ mészetes ész azt követeli, hogy kapva-kapjon a világ a földkerek­ ség legjobb és legszükségesebb ter­ ményéért, ezzel szemben kormá­ nyunknak már az év első hónap­ jaiban a legkomolyabb gondot az okozza, hogy kivel vásároltassa meg azt a felesleget, amit okvetlenül el kell adnunk, mert az árára szük­ ségünk van. •A nagy háború előtt arra kel­ lett vigyáznunk, hogy . senkit se bántsunk meg a búzánkra áhítozó külföldiek közül, annyira kapósak voltunk, most meg unszolnunk kell a vásárlókat, mert a nemzetközi politika irányítja az országok egy­ mással való érintkezését és nem egyszer előfordul, hogy szükösködnek, vagy egészen nélkülöznek valamely jó árut csak azért, mert a termelő, vagy árusító nincs benne szövetségi rendszerükben, amely­ nek éppen az az egyik fő célja, hogy tönki;etegye a másikat. Mióta a magyarság meggyőkeresedett ezen a földön, mindig az állattenyésztés és főldmivelés volt a fő foglalkozása, amelyhez később csatlakozott a gyümölcstermelés, vadászat és halászat olyan mérték­ ben, hogy külföldre is juttathatott belőle. Évszázadok alatt belénkidegződőtt ez a rendszer, amely szerves része lett életünknek. Be­ rendezkedtünk rá és nyugodtan éltünk belőle, amíg az ellenséges­ kedések nyomására meg nem vál­ tozott a helyzet, de mivel még nem tudtunk mindenben áttérni az úgy­ nevezett irányított és célszerű gaz­ dálkodásra, kénytelenek vagyunk a régivel bajlódni, pedig nagy erő­ feszítésünkbe kerül. A nyugati or­ szágokban ugyanis átlagban 9 pengő a búza métermázsája, mig nálunk 20 pengős árra számit a gazda, mert az ipari cikkek és egyéb élet­ szükségleti tárgyak ára ennek fe­ lel meg. Ha már most kevesebbet kapna érte, felborul pénzbeli egyen­ súlya, amelyet a világháború és forradalmak, majd pedig utána az ország gazdasági egységét feldara­ boló békeszerződések amúgy is megbolygattak. Mivel csonka országunk lakó­ inak több mint fele mezőgazdaság­ ból él, kénytelen a kormány én­ nek a légértékesebb néprétegnek megélhetéséről még áldozatok árán is gondoskodni. Súlyos milliókba kerül a 20 P-ős búzaár fenntartása, mert 1934 januárjában még 7 P 67 fillér volt a búza ára, holott 1913-ban 25 pengő 84 fillért fizet­ tek érte, de az ipari cikkek a bé­ kebelinél átlagban 40 százalékkal drágábbak. Számtalan más esetben is hasonló a helyzet. Amíg az élel­ mezési cikkek átlaga a békebeli­ nek csak 85*8 százalékát érték el, addig a ruházat 114, a világítás és fűtés 134 százalékra rúgott fel 1936 legelején. Körülbelül ugyanez Ára 16 fillér Salgótarján, 1939 julius hó 15 A nevető örökös. Az Amerikai Egyesült Államok egyik városában meghalt egy dúsgazdag ember és végrendeletében tízezer dollárt hagyott arra a fiatal rikkancsra, akinél minden­ nap újságot vásárolt. Ezzel a tekintélyes örökséggel meg akarta jutalmazni a fiú elpusztíthatatlan jókedvét, amellyel ne­ ki magának is sok derűs pillanatot szerzett. A legtöbb újságolvasó végigfut az ilyen kis híren, csendesen tudomásul ve­ szi és rögtön elfelejti, mert a napi poli­ tika, a gazdasági problémák és a háborús hírek jobban érdeklik. Pedig ez a pará­ nyi hirecske legalább annyira hozzátar­ tozik korunk képéhez, legalább annyira mozaikszeme a kor mozgalmas és rop­ pant freskójának, mint a külpolitika hullámzása, a gazdasági és szociális prob­ lémák. Sőt éppen azért, mert ezek az utób­ biak annyira hozzátartoznak a mai élet­ hez, tartozik hozzá ez az amerikai eset is. Az amerikaiak mosolyra buzdító hí­ res jelszava a „keep smiling** szintén nem akkor született meg, amikor Amerikának a legjobban ment a sora, hanem épp ami­ kor kevésbbé jól álltak odaát a dolgok. És ha most megint egészen jól állanak, akkor ebben egy parányi része talán an­ nak is van, hogy az emberek nem adták át magukat a bubánatnak, a sírás­ nak, hanem csak azért is mosolyogtak. A jó kedélynek ezt a tizezerdoiláros örök ségét azonban mégsem lehet csupán a „keep smiling** diadalának elkönyvelni, mert több annál: a kor lélektani tünete. Az emberek sohasem voltak annyinyira pesszimisták, mint ma és éppen ezért sohasem vágyódtak szomjasabban az optimizmus után. Mindenkinek annyi baja-gondja van a saját életével, hogy örül, ha legalább más valakit mosolyogni lát. Nem figyeltük-e meg saját magun­ kon, menyivel jobban szeretjük a mo­ solygó pincért a vendéglőben, a barátsá­ gos elárusítót a boltban, a szívélyes hi­ vatalnokot, általában, mennyivel jobban szeretünk vidám arcokat látni körülöt­ tünk, mint savanyu és bubánatos ábrázatokba nézi? Barátaink közül is az áll közelebb hozzánk, akinek kedélye van, aki nem traktál bennünket panasszal, ha- t nem felvidít, felűdit jókedvével. Amíg mosolygó arcokat látunk, önkénytelenül is arra gondolunk: mégsem lehet olyan nagy baj ezen a világon, ha vannak még, akik mosolyogni tudnak, mert hiszen a világ baja mindenkié, tehát az övé éppúgy, mint az enyém és lám ö mégis megtudta őrizni jókedvét. Miért ne tudnám én is ? Egészen bizonyos, hogy ennek a vidám embernek is megvannak a maga bajai, gondjai, mint nekem, mégis örülni tud az életnek. Miért ne örülhetnék én is ? A jókedélyü ember sohesem volt olyan nagy tanító, amilyen ma : a mo­ solygó arc és mosolygó lélek sohasem tel­ jesített annyira fontos, sőt hősies hivatást, mint manapság. Megérthető tehát ez a gazdag amerikai szép és hálás gesztusá­ val, a fiatal rikkancs pedig az első „ne­ vető örökös** a világon, aki megérde­ melte örökségét. (—ány.) Tárgyalások Danzigért. A kirobbanásig feszült danzigi kér­ désben hosszas tanácskozások után Cham­ berlain angol miniszterelnök, mint az eu­ rópai politika vezető egyénisége nyilatko­ zott. Az angol alsóházban tette meg ezt a nyilatkozatát, melyet az egész világ fe­ szült érdeklődéssel várt, mert abban szö­ gezte le Nagybritania felfogását A beszéd világos volt, de nem tért el attól, amit vártak. Chamberlain félre nem érthető nyíltsággal jelentette ki, hogy az angol birodalom, — amennyiben Len­ gyelország Danzig jogviszonyának egyol dalu megváltoztatását olyannak érzi, hogy az ellen fegyvert kell ragadnia — a maga teljes hadi és gazdasági erejével Lengyel­ ország mellé áll és annak segítséget nyújt. Ugyanennek a nyilatkozatnak második felében azonban nem mulasztotta el az angol kormány feje felemlíteni a lehető­ séget, hogy bármilyen nehéz is legyen a kérdés megoldása, mégis lehetőnek lát­ szik annak elintézése személyes tárgya­ lások utján. A nyilatkozatnak ebből a részéből ráismerhetünk arra az igyeke­ zetre, melyet ma már chamberlaini béke­ politikai néven ismernek. A müncheni szellem árad ki a szavakból, mely a vi­ tás kérdéseket közvetlen tárgyalások ut­ ján kívánja elsimítani, ahelyett, hogy a nemzeteknek öldöklő fegyvereket kellene fogni és beletaszitani az emberiséget egy újabb, de méreteiben még hatalmasabb világháborúba. A német birodalom felfogását annak sajtója tisztán és érthetően tükrözi visza. Az pedig elutasítja Chamberlain angol miniszterelnök fejtegetéseit. Megállapítja, hogy Chamberlain maga is elismerte Dan­ zig német jellegét és voltát, de ugyan­ ekkor ezt az elsőrangú fontosságú tényt alárendelte a lengyel gazdasági és badászatielgondolásoknakjés érdekeknek. Meg­ vádolja a német birodalmi sajtó Angliát, hogy nem működik közre őszintén a német-lengyel feszültség elsimításán, ha­ nem ellenkezőleg munkájának főtevékeny­ sége abban therült ki, hogy a két állam közötti viszonyt még jobban elmérgesitse és kiélezze. A német birodalom elismermerte Danzignak azt a jogát, hogy kö­ vetelhesse Németországhoz való visszaté­ rését és ez akár Anglia barátságos köz­ reműködésével, akár anélkül belátható időn belül megtörténik. Chamberlain nyilatkozatára adott német válasz erélyes és határozott, de kiérződik belőle, hogy Németország sem zárja be maga után az ajtót, hanem mó­ dot nyújt a tárgyalásokra. Ezidőszerint ugylátszik, hogy most annak eldöntésére kerül majd sor, hogy ezek a tanácskozások a valóságban mi­ lyen formában indulhatnak meg. Komoly tervek merültek fel a danzigi népszava­ zás elrendelésének kérdésében, ugyanak­ kor azonban*a visszatérést feltételek telje­ sítéséhez kívánják kötnir Most tehát is­ mét a diplomácia vette át az irányítást és fokozott tevékenységet indított el a békés elintézés érdekében. Ebben a pillanatban Németország­ delmi árak közül a gyarmati szár­ ményeket küldhessünk azokra a mazásúak a békebelinek 176 szá­ piacokra, ahol kénytelenek elte­ tól várják, hogy ebben az értelemben egy lépéssel előrehaladjon. zalékát érték el, de a mezőgazda­ sági cikkek itt is alulmaradtak, amennyiben az 1913. évi átlagos árnak csak 84 százalékáig tudtak felvánszorogni. A kiskereskedelmi árak közül érdemes kiemelni a kö­ vetkezőket : Békében a sertéshús ára átlagban 3 pengő volt, mig ma körülbelül 2 és fél pengőbe kerül ugyanaz a fajta hús. Békében a zsírnak való szalonna 1 pengő 89 fillér volt, mig ma 1 pengő 50 fil­ lér. A disznózsír átlaga 25 évvel ezelőtt 2 pengő volt, mig ma egy pengő 76 fillér, A pergetett méz kilója ugyanakkor 2 pengő 40 fil­ lér volt, mig ma 1 pengő 50 fillér. Ezekből is látható, hogy az őster­ melők rosszabbul járnak, mert az úgynevezett agrárolló még mindég fenyeget. Békében a férfiruha át­ lagára — hivatalos adatok szerint — 46 pengőbe került, ma pedig 76 pengőbe. Ha változtatni akarunk sorsunkon, nem szabad sokat té­ továznunk, hanem el kell fogad­ nunk a kormányzat alapos tanul­ mányozása után kialakult terveze­ tet, amely korlátozza a különböző gabonanemüekkel bevethető terü­ letet, hogy célszerűbb, jobban meg­ az arány most b. A nagykereske- fizetett, nagyobb hasznot hajtó ter- kinteni a származástól, szükség van rájuk. annyira X... Ur... ! A zajongó... zugó emberforgatagban* Ott ültem én is,... És vártam, hogy kezdődjék az előadás. De az csak késett,... mert itt ez igy [szokás ! A terem már egy órája megtelt, A falak izzadtak, A szereplők lázban égtek, Sokan felálltak, Sokan állóhelyet... ülőre cseréltek. A türelmetlen tenyerek is megunták már (a sürgető tapsot, S a zenekar is fáradtan húzott egy régi [marsot, S én... ki eddig csendben ültem, S magamban szintén a marsot fütyültem, Most megkérdeztem egy derék... jó '[magyartól, 8ogy mondja már meg mire várunk ? csodálkozott, Hogy én ezt nem tudom,.., s legyintett,.. Hja ez igy van nálunk I X ... ur még nincs itt, X ,.. ur még [vacsorázik, Kint esik az eső,... és fél tán, hogy [megázik, Vagy a felesége most is a ruháját várja, Mert az utolsó fodrot rá most csinálja A derék varrónő, Ki ma még enni se ért rá, Mert minden gondja. •. csak e ruhaköl[temény, De bocsásson meg,.,, e szék olyan ke(mény,.,. És bosszúsan felállt, Én meg magamra maradtam, Es csendben elgondolkoztam magamban. Ember.. I Voltodat fitogtatni, Éreztetni mással, Hogy Te különb vagy,... mint Bárki itt, Hogy keresztényi dolog... ne hidd I Mert nem egy dolog Elkésni hibádon kivül, Vagy vártatni magadra büszke gőgből, Rossz szokás ez csak a nemrég időkből I Vagy nem érzed jól magad ennyi... [derék magyar között? Hiszen ez is Mind ma díszbe öltözött I És a Testvéreid 11 Tőlük olyan külön akkor miért állasz? De ... ne szólj..., Tudom úgyis, hogy mi a válasz I Valami rendszernek mégis lenni kell... Mi elválaszt egymástól minket, Ne ... ne folytasd,... Kiket ? ... Magyarokat ? Keresztény véreinket ? Megértem most már Sorsunk, Mi sokszor oly rossz és mostoha, S mi... amig ilyen X Urak lesznek, Nem is lesz jobb soha I S amíg igy csendben elgondolkoztam [magamban, S a műsorba néztem, hogy mi van abban. Megszólalt a gong és koromsötét lett, És csodák ... csodája,... X... Ur... a terembe lépett I Viaaoveaky UmüÓi �2. oldal Salgótarján, 1939 jul. 15 A MUNKA v ^r* Mattyaaovszky Kamill járási főszolgabíró julius hó 17 én “ezdi . hathetes nyári szabadságát. A szabadság tartamára a vármegye allspánia a főszolgabírói hivatal vezetésével dr. Ivánka György tb. főszolgabírót bizta meg. Személyi hír. Dr. Jánossy Ödön rendőrkapitány 5 beli nyári szabadságra távozott. Helyettese dr. Bugár János rend­ őrkapitány. Személyi hir. Dr. Zalán Endre kir. járásbirósági elnök megkezdte nyári szabadságát. Helyettese dr. Halász Tibor Hírek és különfélék Halkan.... Irta: Kisigmándy Géza. A Marcal füzeseiben hangosan gágogtak a vadludak. Nagy falkában kering­ tek az égen a varjak és a napból izzó, ragyogó zuhatag ömlött le a sárgulni kez­ dő földre. A part mentén a keskeny bú­ zatábla fölött piros pipacsfejek meredtek bele a mozdulatlanságba. A rekkenő bő­ ség magába szívta a bátortalanul kelet kezett. felhőcskét és a sűrűbe kergette a Bakonyszél minden vadját. Szinte öntu­ datlanul vonzotta az árnyék barna foltja a vadászatra indult rókát, mely jó ideje mozdulatlanul feküdt már, pedig a még pihés vadlibácskák jó ugrásnyira sütké­ reztek előtte a mocsárban. I— Vihar lesz —'állapította meg Váth ur. Bal kezével beárnyékolta a sze­ mét. Vesztét érzi ez a sok lúd. A tegezéből kiálló nyílvesszők megmeg akadtak az ágakban. Az ijj kifeszitett húrjára menetközben reákunkorodolt a folyondár. Lába alatt reccsenve ropo­ gott a száraz ág és ősszetöredezett a ki­ szikkadt íü. Cserkelni indult. Nemesebb vadra áhítozott, de a szarvas és őz meg­ húzódott a sűrűben, a bölény meg egé­ szen belefuródott az ingoványba. Szinte összerezzent, amikor a libapecsenyére vá­ gyó sunyi róka felugrott előtte. Retina fényképezőgépet. • Mindig kéznél van, de soha sincsen terhére. Kezelése egyszerű és gyors. Egy tekercs filmre 36 felvétel készíthető. kir. járásbiró. Előléptetés. Dr. Bugár János és Dudás János rendőrfogalmazókat rend­ őrkapitányokká nevezte ki a belügymi­ niszter. Az előlépés városszerte nagy örö­ met keltett, mert melegszívű, szolgálat­ Nagyon örvendetes újítást olvastam kész és kötelességtudó két hadviselt tiszt­ minap egy fővárosi napilapban, mint hir­ viselőt ért detést Egy étterem tulajdonos jelenti a Országgyűlési képviselők ke­ közönségnek, hogy éttermében X. Y. rületükben. Dr. Forster György a szicigányzenekara muzsikál esténként és siet ráki választókerület országgyűlési képvi­ hozzátenni, nagy és feltűnő betűkkel^ selője julius 9-én a kerületéhez tartozó hogy : halkan...' Ami annyit jelent, Kazár, Mátraszele, Homokterenye, Mát hogy abban az étteremben a cigányzene­ ranovák és Nemti községeket látogatta kar nem a megszokott hangossággal, ha­ meg. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogad­ nem finom és kellemes balksággal jáfsza ták a népszerű képviselőt. — Dr. Moa beszélgetés, vacsora kisérő zenéjét. csáry Ödön a salgótarjáni kerület ország­ Végre, hogy erre is rájött valaki I Nem gyűlési képviselője nagyobb körutat tett cs^k arra, hogy a vacsorázó, vagy beszél­ a kerületéhez tartozó községekben, hogy gető társaságoknak a cigányzene csak a helyszínén tájékozódjon a közérdekű hagulatfokozó fűszert, nem pedig öncélú szociális és munkáskérdésekről. hangverseny attrakciót jelent, nemcsak Bucsuzás. Barátaimnak és ismerő­ erre kellett ráeszmélni végre. Hanem arra seimnek, kiktől áthelyezésemmel járó is, sőt elsősorban arra, mennyivel neme­ nagy elfoglaltság miatt elköszönni módom­ sebb, szebb, édesebb és elringatóbb a ban nem állt, ezúton mondok búcsút, s halk cigánymuzsika annál a harsány és kérem, hogy tartsanak meg emlékezetük­ állandó fortimosszónál, amelyben cigányze­ ben, Dudás János nekaraink legnagyobb része kiéli magát. Itt, rendőrkapitány. a vidéken, ez a barsányság; ez az állandó Kacsó Lajost, az egyik legszebben fortisszimó pedig még elviselhetetlenebb, dekorált honvéd tisztet kinevezték OTI. mert a vendéglők és kávébázak termei tisztviselővé. Csak kevesen tudják váro­ jóval kisebbek a fő- vagy nagyvárosi ét­ sunkban, hogy Kacsó Lajos már 1916. termeknél, kávéházaknál. julius 16-án, Sofielka előtt, ahol szaka­ Bizonyára senki sincs, aki jobban szával, mint első tartalék szerepelt, az szeretné a cigányzenét nálam. Igazán jól áttörés után menekülő rajvonalbeli embe­ érezni magamat, igazán feloldódni az édes reket megállította s beosztva szakaszába, mélabu, a reménykedő jókedv hullámai­ ellentámadást indított. A hidegvérrel ke­ ban, csak cigányzene mellett tudok. De resztül vitt ellentámadás sikerült, de az a szokványos cigányzene-lárma álladóan oroszok most a jobb szárny felől támad­ lehűti lázas elragadtatásomat Higyjék el tak és bekerítéssel fenyegették szakaszát a cigányzenészek, hogy ezzel a legtöbb s ezért elrendelte a visszavonulást. Ellen­ ember igy van. A magyar nóta varázsa, állásával a tüzérség időt nyert az elvo­ bája sokkal ellenálhatatlanabb, ba csön­ nulásra. Katonás magatartásával, szemé­ desen, édesen, mint a sóhajtás száll, fü­ lyes bátorságával a visszavonuló csapatok leinken át szivünkbe. És igy sokkal kitartását a legvégsőkig fokozta. Egyik könnyebben meg is találja az odavezető bátor és elszánt, izzó hazafias tisztje volt utat Ha a cigány halkan muzsikál, hallgatói a híres iglói géppuskásoknak, kinevezése elnémulnak és édes elragadtatással figyel­ általános örömet keltett. nek a nótára. Ha a cigány túl akarja harsog­ ni őket, ők túl akarják harsogni a cigányt. Van-e már sorsjegye a Feren­ „Csendesen, csak csendesen" mondja a régi, szép magyar nóta is, ami gyen­ ces Plébánia kerti ünnepélyén, va­ géd célzás arra, hogy néha nem a szív­ sárnap délután 6 órakor, az Acél­ Kuglizóban megejtendő nek, inkább a dobhártyának kell meg gyári Tárgysorsjátékra? repedni a cigánymuzsikától. (—dny.) MEGNYUGVÁS. jobbat nőm találhat, mint a KODAK — Lassanként megszököm már önJ magam elől is... Nincs nyugtom, mióta — Nem folytatta. Fél jobbra előre re­ csegett az ág. Ösztönösen helyezte rá és feszítette meg az ijjat. Zizzenve surrant a- vessző és amikor belecsapódott az őz marjába, a halálra sebzett állat belebődülte riadt páráját a zsongásba. Mire oda­ ért hozzá, már alig remegett a bőr a mellén, ellenben majdnem elsötétedett az ég, olyan tömegben szálltak fel a meg­ riadt madarak. — Jól eltaláltam — állapította meg megelégedéssel. Leült a kecses vad hülő teteme mellé és megint vad vágtába kergetőztek a gondolatok keiek koponyájá­ ban, Alig két hete találkozott össze LélIel, akit azonban már Hiláriusznak szó­ lítanak és a gúnyája sem ilyen szűkre szabott magyar! viselet, hanem bő bar­ nás fekete lebernyeg, amilyenben az uj Isten szolgái járnak. Szent Benedek mártonhegyi klastromából járogatott te az egykori Szil fia Lél, akit a szent kereszt­ sében neveztek el Hiláriusznak. Olyan mézédesen csordogál ajkáról a sző — ismerte be az ifjú vitéz — hogy megejti az embert A szeretettől... ‘--------- - *-*.,*>' A modom ember fényképezőgépe a KODAK Retina, most részletre vásárolható meg a foto- szaküzletekben, 6 és 12 havi hitelre. Itt van te­ hát a kedvező alkalom a Retina megvételére. Laszló György Illatszertár, fényképészeti cik- salgótarján. Tel.: 133 A Magyar Élet Pártja Nógrád Mélységes gyász érte P. Réz Marlant, az északi Ferences plébánia vármegyei szervezete folyó hó 8-án a közszeretetben élő plébánosát, akinek az elmúlt héten Vajszló, Baranya megyei községben rövid szenvedés után 79 éves korában elhunyt az édesapja. P. Réz Marianna! mélységes gyászában együtt osztozik Salgótarján városa, amely fele­ kezeti különbség nélkül szivébe zárta a nemeslelkü ház.Iönököt, Halálozás. Cserven Sándor bor­ bély és fodrászmester 43 éves felesége hosszas, súlyos betegség után f. hó 7-én meghalt Temetése f. hó 9-én volt nagy részvét mellett Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, akik szeretett férjem, illetve édes­ apánk elhunyta alkalmából fájdalmunk­ ban osztoztak és részvétüket kifejezték, ez utón mondunk hálás köszönetét özv. Telmányi Istvánná és gyermekei. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, akik szeretett feleségem, illetve édes­ anyánk elhunyta alkalmából fájdalmunk­ ban osztoztak és részvétüket kifejezték, ez utón mondunk hálás köszönetét. vármegyei elnök, dr. Baross József fő­ ispán elnöklete alatt választmányi ülést tartott A választmányi ülésen, a vármegye Magyar Élet Pártjához tartozó képviselőin kívül résztvettek a kerületi pártvezetők és kerületi szervező titkárok. Az ülés tárgysorozatát Gyéresi Szász Aladár tb. műszaki tanácsos, központi vármegyei tit­ kár ismertette, amelynek megvitatása után a választmány folyó ügyeket tárgyalt El ne felejtse Családját is magával hozni a Ferences Plébá­ niának Tárgysorsjátékkal egybe­ kötött kerti ünnepélyre! A Magyar Élet Pártja Balassa­ gyarmat városi szervezete dr. vitéz Pongrácz György városi pártvezető elnökle­ tével folyó hő 9-én választmányi ülést tartott, amelyen a város körzetvezetői és körzeti titkárai vettek részt A szerve­ zéssel kapcsolatos ügyeket Gyéresi Szász Aladár tb. műszaki tanácsos, központi vármegyei titkár ismertette. Tűz. Folyó hó 11-én hajnalban szi­ Cserven Sándor és gyermekei. rénabugás verte fel a város csendjét A , Istentisztelet. Vasárnap f. hó 16 án a ref. templomban az istentiszteletet a szabadságon levő Szabó Dezső ref. lelkész helyett dr. Kövi Árpád losonci ref. lel­ kész tartja. Az evangélikus egyház volt egyházgondnoka Telmányi István emlé­ kére koszorumegváltás cimen a szarvasi árvaháznak 20 P-t juttatott. vedett legtöbbet minden földi anya kö­ zött és ember úgy még nem szerette gyermekét, mint Mária ... Ez a mondat motoszkált legtöbbet a fejében. Szeretet, szeretet... — Majdnem lekopott a lábam — zsörtölődött mögötte öregesen reszelés hangon Mike táltos. Napkeltétől a nyo­ modba vagyok. Ki elől menekülsz édes öcsém... ? Lekuporodott melléje az Avarra és előkotorta az iszákja fenekéről azt az őklömnyi kenyeret, mely egésznapi táp­ láléka szokott tenni, mióta a mártonhegyi kolostorból sűrűn rajzoltak ki az uj Isten táltosai. Nem volt tanácsos a szemük elé kerülni az ilyen nyikorgó csontu avas vén embernek, aki különös gúnyájában a magyar Istent szolgálta és most azzal tölti idejét, hogy árnyékként követi azokat a fiatalokat, akiknek telkét már megkör­ nyékezte Krisztus hite. — Szerétéiről beszélsz — dohogta és megcsóválta kopaszodó fejét, mely há­ rom varkocsba font hófehér hajával tisz­ teletet parancsolt meghajszolt alakjának. Szeretetről csacsognak, de árasztják ma­ gukból a gyűlöletet a magyarság iránt Látom, téged is megejtett Szil fia Lél... Ne is tagadd. Eleid lelke hadakozik ben­ ned az uj méreggel. Össze akarnak tör­ ni bennünk mindent, ami ősi és magyar, mert csak Így érnek el sikert. Arra nem ügyelnek, hogy megölik bennünk a ma­ vízválasztói üzem főmérnöke kért segít­ séget, mert cca 60 vaggon mennyiségű koksz és faszénbegy öngyuladás követ­ keztében meggyulladt lángolva és izzóan égett. Kivonult a tűzhöz a vízválasztói, a bánya és acélgyártelepi és a városi tűz­ oltóság 2 motoros fecskendővel. A tüzet másnap hajnali 3 órára sikerült teljesen eloltani. Két súlyosabb gázmérgezés történt kánk követelte, hogy a fajunk ügyében nem szabad lankadnunk. Ha a magyar­ ral elfogadtatják a szeretet, megbocsátás és alázat hitét, ha lebeszélik oldaláról a kardot, mi tesz vele ? I A környező el­ lenséges népek összemorzsoinak. Kiveszik az irmagunk is. Tehetetlen dühében csontos öklével beleütött a levegőbe és vad indulat villámlott ki sátorossá növekedett, deres szemöldöke alól. Lassankint leszálltak az elpilledt varjak és leereszkedtek a vízre a vadludak. Előbujtak a pihés kislibák és megint megkezdődött az erdő zsongó élete. Beletemetkeztek a simogató neszbe és küzködtek tovább telkük mardosó kínjá­ val. Nagysokára találta meg Vát a meg­ felelő szót. Előbb megrágta, megforgatta, méregette, azután csendesen kieresztette az ajkai közül. Mike táltos add ide a kezedet Te már megkopott, fáradt vén ember tettél. Örökre leáldozott az a nap, melynek fel­ keltét egész életedben várva köszöntöt­ ted. Uj nap kelt, melynek sugara mele­ gebb, emberibb... Ne ellenkezzél, mert nagyon meggondoltam, amit most mon­ dok. Nyugodjál bele és kövess. El veret­ összeszorult a szive, mert arra ho­ lek haza és az én szállásomon nem lesz bántódásod. Élted alkonyáig el lehetsz mályosan még emlékezett, amikor szo­ mellettem békességben ... Csak arra morú szívvel jöttek a vitézek és elmon­ kértek, ne ellenkezzél azokkal, akik majd dották, hogy a Sár-víz mellett a német­ hozzám járnak... Azt tudod, hogy Szil tel vívott csatában elesett az édesapja, fia Lél, kivel együtt nevelkedtem, de de azt már nem tudja, hogy mikor te­ azután beállt Krisztus igájába, atyámfia... mették el az édesanyját.,. Ezért mart bele annyira a telkébe Hiláriusz fráter gyarságot, azt az erőt, ami eddig össze­ Ellátogat hozzám. Add ide a kezedet.., fulánkos szava, amikor az uj Istenről, ar­ tartott és megőrzött az ellenséges népek Ügy napszállta előtt még hazaérünk.., — Kis hijján ráléptem a farkadra —- mosolygott és levette kőnnyö süvegét, Törölgette a homlokát és egy kicsit boszszankodott is. Mintha kergetnének, úgy futok hazulról,.. Csak azt szeretném ról az alázatos Krisztusról beszélt. Vállára hajította a* özet és tnegte* áradatában. Mi soha nem szaporítottuk tudni, hogy miért ?,. , * A ml Istenünk édesanyja szen­ a szót szeratetről, mégis minden porai* dúltak hazafelé, kek, bőrdí �Salgótarján, 1939 jul. 15 A MUNKA 3. oldal Felvilágosítást célzó ipari közigazgatási közlemények. Van, akit érdekel, hogy a rőíös- kor helyezheti el, ba a sírkeret felállítása árukereskedők különösen a vidéken — téglaalapozás nélkül, egyszerű föiddöngőebbeli iparigazolványuk alapján — az léssel történik. A mükőkészitő a munka­ üzleti gyakorlat szerint szoktak bizonyos egyesítés törvényes jogán a saját készitnői kalapokat, sapkákat (pl. autósapka, ményü uj sírkő vagy sirkert teljes előál­ burkalap, svájci sapka stb.J mint tömeg­ lításához szükséges feliratot is bevésheti, cikket árusítani. A divatárukereskedök ha az 1 cm. mélyégen nem halad túl. A saját megöntésü uj műkőn bizonyos női kalapféjeségektől, mint pl. nem sportkalapok, girardi, panama stb. elte­ önállóan azonban betüvésést nem vé­ kintve, nem szoktak női kalapot árusí­ gezhet, mert erre a kőfaragó illetékes. tani. Ezért a divatárukereskedő, ba női Van, akit érdekel, hogy föld­ kalapkereskedéssel a jelzetteken tulmeszinti épületnek az olyan épület szánutnöleg rendszeresen foglalkozni kíván, tatik, amely alagsorral és fölötte még egy iparigazolványának kiterjesztését kell szobasorral (magas földszinttel) bír. Ellen­ kérnie. ben az olyan épület, amely alagsoron és Van, akit érdekel, hogy az 1922. a fölötte levő szobasoron) magas föld­ évi XII. t c. 133. §-ának első bekezdese szinten) kívül még külön pincevei van értelmében ott, ahol ipartestület van, a ellátva, úgyszintén az olyan épület, képesítéshez kötött ipart űző iparosok és amelyben a talaj (járda) fölött levő szo­ tanoncaik tekintetében az említett törvény basoron (földszinten) felül a padlásürbe VIL fejezete szerint a tanviszonyból fo­ beépített helyiségek, vagy szobák van­ lyó iparhatósági teendőket, egyes kivéte­ nak, már földszintes épületnek nem te­ leket nem tekintve, az ipartestület elöl­ kinthető. A földszintes épületeket, ame­ járósága végzi, hacsak az ipartestület e lyek traktus mélységének belső fesztávola teendők végzése alól felmentve nincsen. a 6 métert meghaladja, a kőművesmester Az idézett rendelkezésből következik, önállóan abban az esetben sem építhet, hogy az ipar testület elöljárósága végzi az ha közbül alátámasztás terveztetett. Föld­ említett teendőket a képesítéshez kötött szintes épületeknél, ba az azok építésé­ ipart űző iparosoknak oly tanonc tekin- nek teljes befejezéséhez szükséges mun­ tekintetében is, — akit az ipartestület kákat a kőművesmester önállóan végre­ működési területéhez tartozás előtt — hajtja, azok közé u vasbeton munka is az iparhatóság előtt szerződtettek. Azok­ tartozik. Ilyen esetekben tehát a kőmű­ nak az ipartestületeknek elöljárósága te­ vesmesternek vasbeton szerkezeteket hát, amelyeknek területéhez az ipartestü­ nemcsak terveznie, hanem építenie is leti hálózat kiépítése során olyan terüle­ szabad. A kőművesmester önálló mun­ Természetesen csak HENKO, a régi, bevált, olcsó és tet csatoltak, amely addig ipartestület kakörébe utáltaknál nagyobb épületek­ jó háziszer! 26 fillérbe kerül az áztatás, ez a kis működési területéhez nem tartozott, el­ nél a kőművesmester csak a föld, látja a szóbanforgó teendőket az emlí­ kőműves és elhelyezőmunkákat és eze­ befektetés sokszorosan megtérül pénz- és munkameg* tett területen a képesítéshez kötött ipart ket is csak építőmester vezetése űző iparos részéről az elsőfokú iparható­ alatt végezheti. Ennek az az értelme, takarításban. Mert ha Henko-ban ázik a ruha, nem kell ság előtt szerződtetett tanonc tekinteté­ hogy a kőművesmester a szóbanlévő épü­ erőt és időt pazarolni a fáradságos dörzsölésre és a ben is. Az elsőfokú iparhatóság köteles leteknél föld-, kőműves és elhelyezőmun ­ az ipartestület megkeresésére az ily káros kefélésre. A nagymosás legdurvább részét el­ kákon kívül egyéb munkákat nem végez­ tanoncra vonatkozó adatokat közölni. het, de a felsorolt munkákat sem végez­ végzi helyettünk... Van, akit érdekel, hogy ba va­ heti önállóan, hanem építőmesternek köz­ lamely ipartestület területének megvál­ bejötté, illetve vezetése mellett Az az -26 fillérért toztatásával olyan iparosok válnak az építőmester ugyanis, aki az illető épüle­ ipartestület tagjaivá, akik addig valamely tei építi a föld-, kőműves és elhelyező­ más ipartestület kötelékébe tartoztak, ezek munkákat kiadhatja valamely kőműves­ újból felvételi dijat fizetni nem kötelesek. mesternek, úgy azonban, hogy vagy a Azok az iparosok azonban, akik eddig jelzett munkák vezetését magának tartja olcsó árban Prizmafénnyel dolgozó sereg, ipartestületi kötelékbe nem tartoztak és fenn, vagy pedig a munkáknak építőmes­ Végh Kálmán Korongos, bus rabok vagyunk. az ipartestületi szervezet kiépítésével kap­ ter által leendő vezetésére nézve a kő­ könyvkereskedésében Arcunkba vág a zord fergeteg, csolatosan válnak valamelyik ipartestület művesmester kötelezettséget vállal. A Azért mi mégis dolgozunk I tagjaivá, az ipartestületi felvételi dijat végzett munkáért természetesen a mun­ Holt és üvegvirágok nyílnak, megfizetni tartoznak. Kívánatos a rende kákat vezető építőmester felelős. (49.917/ Ázott hideg kezünk alatt let szerint azonban, hogy az ilyen ipar­ 1914. K. M. sz.) A most ismertetett ren­ Tudod zni van vasárnap dél­ — Csillogó kristály — poharunkból, ukat már folytató iparosok csak különleges delet értelmében tehát a kőművesmester Virágos mámort más arat.. a helyi viszonyoknak is megfelelő, égé a hatáskörén kívül eső épületeknél a után? Nagy kerti ünnepély az Acél­ szén alacsony felvételi díj fizetésére kő föld-, kőműves és elhelyezőmunkát köz gyári Kuglizóban! Ugy-e Te is el­ Üvegmolyként éljük életünk: jössz ?! teleztessenek. vétlenül az épittetőtői vállalva nem vé­ Lámpák fényébe röpködünk, A könnyű súlyú sertések ki­ Van, akit érdekel, hogy müköhátíallal gezheti, hanem csak akkor, ha az épít­ Sényt iszunk és csillogást eszünk . . végből van a kenyerünk I ellátott beton sirkeret készítésére műkő­ kezést építőmester vállalta el az épitte­ vitelét szeptembertől nem fogják készítő iparos jogosult Az általa elkészi tőtői és a fővállalkozó építőmester adja engedélyezni. A Külkereskedelmi Hiva­ Dalolunk ba álmosak vagyunk, tett sirkertet azonban külön építőiparra ki alvállalatba a kőművesmesternek a tal közli: Tudvalevő, hogy külföldi piaco­ Dalunk az éjszakába zeng .. kon a nagyobb súlyú sertések szállításához szóló iparjogositvány hiányában csak ak- szóban levő munkákat. Mulatunk, ha unott poharunk ragaszkodnak, viszont gyakorlatilag ennek Nagy ritkán néha összecseng. a következménynek ezideig még nem tud­ Fényvirágok roéhei vagyunk. tunk teljes egészében eleget tenni. Tekin­ A Losonci Magyar Asztal­ amely nemcsak a munkaadót és munka Gyűjtsük -á fehér ezüstöt.. tettel arra, hogy fontos érdekűnk a darab­ társaság múlt szombaton hangulatos vállalót, de az egész magyar közgazda­ A pénz parancsolónk és urunk, számban megállapított sertéskontingen­ müsoru estélyt rendezett a Kalmár ven­ sági életet is olyan súlyosan érinti. A pén­ sünknek nagyobb súlyú sertésekkel való S idegen űré a kasunk II déglő elragadóan kedves kerthelyiségében teki napon megkezdődött újabb bérmeg- kihasználása, az Országos Ádatértékesitő Pataky István. a losonci szegény gyermekek felruházá­ áilapitó tárgyalás reméljük, hogy a mun­ Bizottság javaslata alapján elhatározta, sára. A kellemes nyári estén ott volt kások legfájdalmasabb panaszát orvosolni hogyezévi szeptember l-énél kezdődően Losonc város közönségének szine-java, fogja a igy a város békéjét nem fogja Németországba darabonként 145 kg ér­ Elbúcsúzott a színház. Pénteken de résztvett néhány család városunkból nyugtalanítani többé az áldatlan bérharc. kezési súlyú szedett sertésnél, illetve da­ js. Az estélyhez dr. Nagy Iván gimn. ta­ Köszöntjük a munkát, köszöntjük a békétl rabonként 160 kg súlyú uradalmi és ipari este tartotta a színház utolsó előadását két hónapi sziniidény után az ipartestü­ nár irt gyönyörű prológust, amelyet Vágó Háziasszonyok asm kerül pénzbe í hizlaiásu sertésnél könnyebb sertést kiszál­ let színháztermében lelkes közönség előtt Éva elbájoló kedvességgel és előadó rutin­ A Dr. Oetker cég ingyen küldi önöknek szinea lítani nem lehet. A fentebbi súlynál köny- E heti utolsó előadások már a búcsúzáé nal adott elő. Uthry Anna és Balogh ttceptkönyvének uj kiadását. nyebb sertéseket az Országos Állatérté- jegyében folytak s a város polgársága El ne felejtse! Vasárnap dél­ kesitő Bizottság előreláthatóan nem fogja mintha megérezte volna, hogy mivel tar­ István énekművészek a régebbi és újabb magyar népdalirodalomból mutattak be után háromtól éjjel kettőig nagy kivitelre beosztani. Tekintettel arra, hogy tozik a vidéki magyar színészetnek, táb­ énekszámokat cigányzenekar kísérete mel­ kerti ünnepély less as Acélgyári a feladó állomástól a külföldi rendeltetési lás házak mellett tapsolt jutalomjátékos helyig általában 4 5 százalék, de gyak­ kedvenceinek. A bucsuzás perceiben meg­ lett az igazi művészet és ibletettség hang­ Kuglizóban! ján. Várpdotai Sághy.Ilona lelki szépsé­ Szombaton nyit a MOZI. Egy ran ennél nagyobb százalékú sulyvesz- állapíthatjuk, hogy az idén nem ment úgy gét tükröztette vissza előadott költemé­ hónapi nyári szünet után szombaton, ju­ teség áll elő, ajánlatos, hogy a gazdák a színház, mint az elmúlt években. Á nyeivel, mig az alkalmi műkedvelőgárda lius 15 én egy kitűnő zenés filmjátékkal: kivitelre kerülő szedett sertéseket legalább vajúdó nehéz idők itt is éreztették hatá­ egyfelvonásos vígjátékkal fokozta az a GYIMESI VADVIRÁG gal nyitja meg 155 kg os, az uradalmi sertéseket pedig sukat Úgy zárt a színház, hogy jövőre Ímugyis emelkedett magyar hangulatot, szépen rendbehozott kapuit a> salgótarjáni legalább 170 kg-os darabonkénti súlyra nem tudják milyen formában nyitják meg kapuit Salgótarjánban is. Koncessziós, vagy örömmel megállapítjuk, hogy Losonc a Apollo Mozgó. Tolnay Klári, OlvedyZsó- hizlalják fel. tőlünk örökölt őrséget példás kötelesség ka, Mály Gerö, Tímár József, Greguss A városi vendégforgalmf Iroda sfaggione alapon-e. Legyen bármikép, tudással teljesíti, ott áll a vártán s elő­ Zoltán, Gózon Gyula, Makiári, Pethes, augusztus 6-án megfelelő jelentkezés ese­ Salgótarján szeretettel várja mindenkor készíti az utat tovább Észak felél (-Any.) Kőpeczy-Boóc, Hosszú Zoltán a szerep­ tén autóbuszkirándulást rendez a Mát­ a vidéki MAGYAR színészet városunkba látogató jóakaratu képviselőit. Véget ért a* üveggyár! sztrájk. lői ennek az ui magyar filmnek. A továb­ rába. Részvételi dij 7 P. Számozott ülő­ A drágaságról már a múlt szá­ helyek. Indulás augusztus 6 án reggel 5 bi műsorok : Bánatos utca, Az öt barát, Szerdán, julius hó 12-én 3 heti sztrájk után ismét megindult az alkotó munka a Szebasztopol páncélos ízelítőt adnak ab­ órakor a főtéri állomás elől. Strandolás munkban megemlékeztünk. Kirívó példája salgótarjáni üveggyárban. Örömmel üd­ ból a programból, amellyel Révay Sándor az egri gyógyfürdőben. Útirány : Salgó­ ennek, hogy mig más városban a barack vözöljük a munkásság józan belátását és indul az uj esztendőnek. Várva-várjuk a tarján, Gyöngyös, Mátraháza, Kékes, Ga­ 10—20 fillér kilogrammonkint, Salgótar­ szeretnénk hinni, bogy minden jogos kí­ mozi nyitást a szivünkben mégis bánatos lyatető, Párád, Eger, Salgótarján. Indulás jánban még mindig 30—60 fillér. Remél­ este 10 órakor Salgótarjánba. jük, hogy piaci árusaink észre térnek és vánságánál maga mögött érezve n ható­ húr rendüli szombaton nyit a mozi.». Egerből Jegyek kaphatók ' Kronberger Balázsnál, nem várják be a hatóságok legszigorúbb ságok jóakaratu támogatását, többé nem vége a nyárnak,., hamarosan beköszönt HENKO Teniszütők Üvegcsiszolók.. . kaphatók! fog nyúlni a sztrájk kétélű fegyveréhez, az Ősz. Hangya divatáruüzlet. tisztogató munkájának megkezdétóL �A MUNKA 4. oldal A honvédség kerékpáros és gépkocsizó alakulatai. Kárpátalja felszabadításával kap­ csolatban sok szó esett arról, hogy a magyar csapatok milyen váratlan gyor­ sasággal 3 nap alatt érték el a lengyel* határt A gyors lerohanást a gyorsan moz­ gó csapatok alkalmazása tette lehetővé, kimagasló szerep jutott ebben a lerohanásban a honvédség kerékpáros alakula­ tainak. Volt olyan kerékpáros alakulat, amely 2 nap alatt 270 km.-t tett meg, hóban és állandóan emelkedő hegyi uta­ kon. Ilyen és hasonló teljesítmények mel­ lett a hadvezetőség és politika elérte szá­ mítását, mert meglepte a gyors hadműve­ letekkel az ellenséget és megakadályozta, hogy az a védelmet megszervezhesse. A lezajlott kárpátaljai események időszerűvé teszik, hogy a honvédség di­ csőségesen szereplő kerékpáros alakula­ tait ismertessük. A kerékpárosok, a gyors alkalmazás eszközei. Általában csak jó utak mellett alkalmazhatjuk eredményesen őket. Eb ben ugyan az a jellemzőjük, mint a gép­ kocsizó csapatoknak. Ezért a gépkocsizók és kerékpárosok rendszerűit közös, na­ gyobb hadrendi egységbe is tartoznak. De tartozhatnak a kerékpárosok és gép­ kocsizó egységek más gyorscsapatokhoz, lovasdandárokhoz,. vagy akár páncélos hadosztályokhoz is. A kerékpárosoknak nincsenek ezredeik, csak önálló zlj-aik, a legnagyobb kerékpáros kötelék tehát a kerékpáros zászlóalj. A zászlóalj századokra tagozó­ dik és különféle harceszközökkel van megerősítve. Golyószórókkal, géppuskák­ kal, páncéltörő fegyverekkel, sőt harc­ kocsikkal is. Ezenkívül árkász, távbeszélő és rá­ diós alakulattal is rendelkezik. Ugyanez a szervezési elv áll a gépkocsizó csapatokra is. A gépkocsizó csapatok legnagyobb egysége szintén a gépkocsizó zászlóalj, amely a kerékpáro­ sokhoz hasonló tűzfegyverekkel van fel­ szerelve. A két csapatnem alkalmazása elvileg ugyanaz. A különbség jóformán csak a szállításban van. Az egyik bicik­ lin jár, a másikat tehergépkocsikon vi­ szik rendeltetési helyére. Csak a mozgásuk gyors. A harcot magát azonban gyalogos módjára vivják. Ezért mindkét csapatnem a gyalogsághoz tartozik és a gyalogság zöld hajtókáját viseli. A kerékpáron és gépkocsin való szállítás korszerű dolog. Korszerű, mert egyrészt jó utakat tesz szükségessé, más­ részt, mert a motorizálást használja ki. Mindkét hadalakulás tehát az újabb­ kor eredménye. A régi Monarchiának voltak már a világháborúban is kerékpá­ ros zászlóaljai. A gépkocsizó egységeket azonban az automobilizmus elterjedése hozta csak magával a háború után. Gazdag katona államokban (Német­ országban, Olaszországban,Franciaország­ ban) a gépkocsizó csapatok vezető sze­ repet kaptak már a hadseregekben. Olasz­ ország azonban amellett a Pó síkság ki­ váló úthálózatára építve — sok kerékpá­ ros egységet is megtartott szervezetében. A háború utáni* magyar honvédség gyorscsapataiból hiányzott a motor. Tri­ anon ezt is eltiltotta. Az egyenjogúság ki­ vívása és a beruházási költségre támasz­ kodó hadsereg fejlesztése azonban uj helyzetet teremtett. A honvédségnek már az őszi csehszlovákiai eseményeknél ke­ rékpáros és gépkocsizó zászlóaljak, gépvontatásu tüzérség és páncélos egységek álltak rendelkezésére. Ezek voltak a kárpátaljai megrohanás meglepetései is. A csehek félreve­ zették országuk lakosságát a magyar had­ erőt illetően. A nép azt hitte, hogy a Csonkaországnak ma nincs hadserege és ámulva látta azokat a motorizált egysé­ geket, korszerű tűzfegyverekkel ellátott kerékpáros alakulatokat, amelyek azután mint felszabadítók vonultak Kárpátaljára. Kárpátalja népének statisztikai összeírása. Teleki Pál gróf miniszterelnök a Ma­ gyar Szent Koronához visszatért kárpát­ aljai területen statisztikai összeírást rendelt el. Ennek értelmében a Központi Statisz­ tikai Hivatal az 1939. julius 15-e és I6-a közötti éjféli állapot alapulvételével, jú­ lius 16-a és 24-e között ugyan olyan statisztikai felvételt készít Kárpátaljá­ ról mint amilyet 1938. decemberében ké­ szített a Felvidék visszacsatolt magyar­ lakta területéről. Julius 16-án a visszatért kárpátaljai területen csaknem kétezer számlálóbiztos kezdi meg működését. A számláló-biztosok tekintet nélkü rendes foglalkozásukra, e minőségükben, mint közhivatalnokok működnek és házról-házra, lakásról-lakásra járva felkeresik az összeirási ivekkel Kárpátalja minden jelen­ levő lakosát. De mint adatszolgáltatónak, ki kell venni a részét az összeírás nagy munkájából Kárpátalja minden lakosá­ nak is. A számláló-biztosok feladata az összeiróivek kiosztásán és részben kitöl­ tésén kívül természetesen a bevallott ada­ tok helyességének ellenőrizése is. Felszó­ lításukra tehát mindenkinek be kell mu­ tatnia okmányait születési, házassági, anya­ könyvi kivonatok, iskolai bizonyitványok, oklevelek stb. Ezeket az okmányokat tehát kéznél kell tartani. A bejegyzett egyéni adatok egyébként a törvény értelmében hivatalos titkok. Kárpátalja minden lako­ sának fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a nagy összeirás minden vonatkozásban híven tükrözze vissza a valóságot, hiszen ezekből az eredményekből fogják meg­ ismerni a magyar-orosz nép sorsának in­ tézői Kárpátalja sok megoldásra váró problémáját. A földmívelésügyi miniszter felavatta a magyar mezőgazdaság 37.000 kötetes új szakkönyvtárát. Teleki Mihály gróf földmiyelésügyi mi­ niszter Jiétfőn. nyitotta meg nagyszámú közönséf jelenlétében a Mezőgazdasági Muzeum újjászervezett könyvtárát. Á könyvtár mintegy 37 000 kötetet tartal­ maz s nemcsak a kimondott mezőgazda­ ság (növény termelés, állattenyésztés stb.) kertészet és szőlőmivelés szakkönyveit öleli fel, hanem kiterjed az erdészetre, vadászatra, halászatra, valamint a mező­ gazdasággal kapcsolatos tudományokra (geológiai, meteorológiai, agrárpolitikai stb) is. Külön érdekessége még a könyvtárnak a régi mezőgazdasági könyvek gyűjtemé­ nye. Az uj könyvbeszerzésekkel állandóan bővülő könyvtár ily módon nemcsak a gyakorlati ismeretek terjesztését, hanem a tudományos kutatást is szolgálja. A Me­ zőgazdasági Muzeum könyvtárának megnyltásával kapcsolatosan avatta fel Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter a külkereskedelmi hivatalnak a Mezőgaz­ dasági Múzeumban elhelyezett „Állandó mezőgazdasági és exportkiáliitás"-át is. Ez az igen érdekes gyűjtemény 30 leg­ fontosabb agrárexportcikkünket külön-kür lön ismerteti. Külön kell kiemelnünk a látogató közönség által legjobban kedvelt „Magyar áruk a világpiacon" feliratú elektromos térképet, amely egy gomb­ nyomásra 40 különböző agrárexportcik­ künknek világpiaci elhelyezését mutatja be kis világitó képekkel uj házban Fő-utca 43 sz. modern 3 szoba hallos összkomfortos la­ kás augusztus 1 éré. Ugyanott uj ajtók, ablakok eladók. Kiadó Nyomatott i «A MUNKA" nyomdában, Salgótarján Salgótarján, 1939 jul. 15 Telefonnám: 46. SALGÓ SERLEG CSOPORT Telefon»»átn: 46 ;■ mint ÉLASz. Mátravidéki ÜL osztály —— ■ HIVATALOS KÖZLÖNYE HHataloe halyUág i SalgáUrjAa, F«-«lc> 244. «U». — KSaU, TAbOBJ GYULA UUÜU>. Nevezési felhívás. A Bajnoki Rendszabályok 202. § a alapján felhívjuk az egyesületeket, hogy az 1939 40. évre szóló bajnoki nevezé­ seket L év julius 22-ig terjesszék be az SSCs titkárságához. Á benevezések az Salgótarján m. város polgármesterétől. 36,633/1939. szám. Néhai Lőwinger Rezső alapítványának kamata. Pályázati hirdetmény. Néhai Lőwinger Rezső 1200 Pengő 1938 évi kamataira pályázatot hirdetek. Az alapítvány kamataira minden salgótarjáni szegény pályázhat. A kérel­ mek élőszóval, vagy írásban a városháza szociális ügyosztályán fsz. 10. sz. ajtó alatt terjesztendők elő. Pályázati batáridő 1939 augusztus 10. Salgótarján, 1939 julius 8. Horváth polgármester h. egyesület elnöke, vagy helyettese1 s a tit­ kár által aláirandók s az egyesület bélyegzőjével ellátandók. A nevezési díj egyesületenként 5 P. Kelemen István Tábori Gyula főtitkár. elnök. Heged ű felszerelések. Fotóalbumok, Bőröndök, Aktatáskák, Csavárós írónők, Töltőtollak VéQÖ Kálmán könyv- és papírkereskedésében kaphatók. Hirdetmény. Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy Salgótarián állomás nevét „SALGOTAR JÁN KÜLSŐ P. U." névre, Salgótarjánfőiér állomás nevét pedig „SALGÓTAR­ JÁN" névre változtatjuk meg. Az üzletvezetőség. 2532/1939. Árverési hirdetmény. Braun Bála végrehajtató javára, (képv.: dr. Bartha Béla ügyvéd) 106 P 21 fillér követelése és jár. erejéig a budapesti közp. kir. járásbíróság 2862 sz. végzésével elrendelt végrehajtás során le­ foglalt 1465 pengő becsértékü alábbi ingóságok: rádiók, csillárok, gramophonok, villanyvasalók, tangó harmonika Salgótarján, m. városban Főtér 7 sz. alatt 1939. évi julius hó 18-án <Le. 161 12 órakor biróilag elárvereztetnek. . Salgórján, 1939 évi junius hó 29. Török Gyula. kir. bírósági végrehajtó. szerint 140—150 liter között volna, de a tényleges fogyasztás ennél kevesebb és a kormány tejakcióval igyekszik, főleg a falusi népet, felvilágosítani a tej nagy táp­ értékéről és így buzdítani arra, hogy több tejet fogyasszon. 80 kiló lesz a tiszai búzák átlagos minőségi súlya. Az uj búza minőségéről megnyugtató hirek érkeznek. A Tiszavidék és a Dunántúl déli részein, ahol a legkorábban kezdődött az aratás, minőségileg is kitűnő termést várnak. A pár nap múlva megkezdődő próbacséplések jó eredményeket produkálnak majd. A Duna-Tiszaközén is megkezdték a búza aratását Tőzsdei körökben már most meg­ állapítják, hogy átlagosan 80 kilós lesz a főbb búzatermelő vidékeken a termés át­ lagos hektoliter súlya. ősszel piacra kerül az uj nép­ Rövidesen megkezdik az ál­ rádió. A magyar néprádió megszületé­ lami gabonaközraktárak építését. sét hosszú beható tárgyalások előzték meg. A földmivelésügyi minisztérium elhatá­ rozta, hogy az ország gabonaközraktárhálózatát jelentősen kibővíti. Az uj költ­ ségvetésben erre a célra a földmivelésügyi minisztérium már jelentős összeget irány­ zott elő, hogy az uj közraktárak építke­ zései már a nyár folyamán megindulhat­ nak. A kiszivárgott hírek szerint a gabo­ naközraktárakat elsősorban azokon a vi­ dékeken építik fel, ahol ezekre a beren­ dezésiekre a mezőgazdasági értékesítés zavartalan lebonyolítása szempontjából a legnagyobb szükség van. Több város már is mozgalmat indított, hogy az ilyen, a mezőgazdasági értékesítés szempontjából fontos intézmények minél előbb épüljenek. Állandóan emelkedik palack­ borkivitelünk. Palackborkivitelünk az utolsó 8 évre visszamenőleg állandóan emelkedést mutat. Amíg 1930 ban 805 q-t exportáltunk, addig 1933-ban már 1.783 q-t, 1934-bén 4.338 q-t, 1938-évi kivite­ lünk 2.874 q-t tett ki. Palackborokból a legnagyobb vásárlónk az USA. Rózsaolajtermeléa a Mátrában. A legértékesebb növényi olajok egyike a rózsaolaj, melynek termelése például Gö­ rögországnak, vagy pedig Törökországnak igen jelentős anyagi előnyöket biztosít. Dr. Tuzsony János egyetemi tanár már évek óta kísérleteket végez mátrai birto­ kán a damaszkuszi rózsa megtelepítésé­ vel, rózsaolaj nyerése céljából Idén végre sikerült annyi tövet nevelnie, hogy az első lepárlási kísérlet is megtörténhetett. Az eredmény az, hogy a damaszkuszi rózsa a Mátra déli lejtőjén igen jól meg­ terem, bőségesen virágzik és a virágok­ ból nyert párlat kitűnő minőségű olajat tartalmaz. Magyarorsság tejtarmeléae. A legújabb hivatalos adatok szerint Magyarorézágon körülbelül 900.000 darab fejős­ tehenet tartanak nyilván, s ezek évente mintegy 13 és ’/> milliárd liter tejet ter­ melnek. Az évi tejfogyasztás! kvóta ezek A néprádió árát roppant nehézségeken keresztül csak úgy tudták lényegesen mérsékelni, hogy a rádióban érdekelt minden szerv összefogott és a nemes cél érdekében áldozatot hozott így sikerült addig ?jutni, hogy a magyar néprádiót a rádió előfizetői huszonnégyhavi 2 pengős részletre, vagyis összesen 48 pengőért vá­ sárolhatják meg. Ebből a néprádióból az ősz és tél folyamán húszezer darabot hoznak.forgalomba és pedig 15.000 váltóáramú hálózati és 5000 egyen- és váltóáramra egyformán alkalmas univerzális készülé­ ket. A néprádiónak az a célja, hogy az egész ország területén mindenki fámára lehetővé tegye Budapest L és Budapest IL hangszórós vételét Ezenkívül megfe­ lelő helyen és jó'antennával esetleg né. hány külföldi állomást is. A néprádiót valamennyi rádiókereskedőnél meg lehet majd vásárolni és bárki vehet magának, aki kétévi rádióelőfizetői kötelezettséget vállal A két év alatt tehát havonként 4*40 P.-t kell majd fizetni, ebből 2 pengő esik a készülék törlesztésére és 2.40 P. a rádió előfizetési díjra. A magyar nép­ rádió forgalomba hozatala nagy könnyebb­ séget jelent a széles néprétegeknek, mert azok is, akik eddig anyagi nehézségek miatt nem tudtak vásárolni, most úgy* szólván minden befektetés nélkül hozzá­ juthatnak egy jő hangszórós készülékhez. Hirdessen A MUNKA politikai hetilapban I Nyomdatulajdonol i Vágh Kálmán, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1939_07_15.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1939_07_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1939-07-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 17. évfolyam 29. szám (1939. július 15.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom