https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a76cd110c0bdde3d2ba85899cf0ea31a.jpg f4876833e8962188243bd854de72c240 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a34e43af04c8a0bcb02f076014101205.pdf cc20b5f580f003e4ab99de346e94cbc4 PDF Text Text Szécsény. 1912. junius 14. IV-ik évfolyam. 24-ik szám. Szécsényi HIrlap Aratás előtt. És nem pesti műhely, ahol ha egy nap szü­ hogy ő látatlanba nem netel a munka, az nem olyan baj.. Bejön a éppen a bu za t er més ara tálának időhöz való kötöttsége és elodázhatatlan sürgőssége teszi tévedéséből, elvakult gyűlöletéből, pártviszály­ munkás másnap és talán külön órában el­ végzi a dolgát Ha az alföldi munkásember ból, ebből a magyar átokból, — az idők kere­ ke mégis csak tovább forog és ha a közélet nem dolgozik aratáskor, ha volna olyan sztrájk­ pénztár, amely győzné eltarthatni újig, — mert tábláján aggódva is nézgelődűnk szél, — a búzatáblákban ánnal nagyobb öröme \ van a gazdának. Gazdag áldást terített az ur és ha az alföldi munkás az egész téli kenyerét aratáskor keresi meg. Sőt még az is exis- (V.) Akármi történik gyarló emberek ebben a buzakalászt érlelő junius derekeláji napokban ölt legnagyobb fokot az ég áldá­ sáért való aggodalom, hinni, remélni kell, hogy megelégelte a gondviselés szenvedé­ seinket s legalább egy jó terméssel kárpótol a közélet sivárságáért, reménytelenségéért, azokért a nagy.csapásokért, melyek egyre- tenciáját veszélyezteti, ha akármi szervezet tanácsára az aratási szerződés megkötésétől vonakodik. Mert az arató j nem tréfa dplog. Itt a gazda nem várhat arra, hogy talán mégis meggondolják az ő rendes aratói a dolgot és munkába állanak. A gazda nem rendel­ kezhet ilyen bizonytalanságra. Neki munkást kell szegődtetni és ha vannak szegődő aratói, másra következtek ebben a szomorú eszten­ dőben : Bálványos váralján a Tornádó, kontá­ rom és Esztergomban katasztrófáit* Jégverés, a régiek hiába jelentkeznek; későn van. így maradt ki HaMudorog, Szaboszló táján néhány év élőtt néhány ezer gazdasági Lúgoson és kJ tudná még elmondani, hogy hol, vizáradás. Oda lelt az emberek vetése, munkás, s hyj! dé keresek, a ki őket az ara­ annál vigasztalóbb, bogy az ország általában re mény t kehvr 1 *hfr***-andá</ y ■■ vüótomf komusr dolog, ha igaz, hogy ahol meg a sarjukalász is teleszemet Ígér: Debreczenben lelkiismeretlen kezek kevereik a kártyát és sztrájkra izgatnak. Nen nagyon hisszük, hogy a kaszás ember ez uszitó szóra hallgasson. Volt már egyszer és nem is messzire Debreczentől aratási sztrájk és akik abban résztvettek: nagyon megégették a szájukat. = TÁHCZA,== f ' ’ 4 • A jéghegyek. — A hajók réme. — Tavasszal és nyár elején az Atlanti — oczeánon mindig nagy veszedelmet okoznak a jéghegyek, amelyek Grönladnak a tengerbe nyúló gleccseiről vagy a Jeges-tenger nagy jégmezőiről szakadnak el és azután az áram­ mal dél felé vándorolnak. Amelyik hajó ilyen jégheggyel Összeütközik, anak sorsa meg van pecsételve, mint azt a Tilanic-nak, a jenkori legnagyobb és biztonsági eszközökkel is leg­ jobban felszerelt hajó esete mutatta, bizony­ ságául annak, hogy a jéghegyekkel szemben a 60.000 tonnás úszóvárosok se biztosak, sőt sokan azt állítják, .hogy ezeknek a hajóknak éppen az óriási nagyságuk válik ilyenkor ve­ szedelmekké, mert nehezen kormányozhatók. Az Atlanti oczeánon az év első felében mindig nagyszámmal úsznak délfelé a jég­ hegyek és gyakran még a, tropikus rónába is bevetődnek. Nagy részük Grönland gleccse­ reiről szakadt el. Ezek a gleccserek messze nyúlnak bele a tengerbe és tavasszal, amikor a sarkvidéken kezdődik a félévig tartó nap­ tási szerződések késedelmes kötésére izgatta. Mert alapjában (értelmetlen dolog is szerződések IrtHéUtól való vonakodás. Hiszen a munkástörvény óta a* munkások úgyis ak temalive szerződnek. Tegyük föl, hogy a termés annyira meghibásodik, bogy a munkás keresete, ráfordított munkája kárba veszett Ebben a helyzetben a munkáslörvények azt a kedvezését veheti igénybe a munkás, hogy dologba állás előtt nem termésrészt, de nap­ számbért kívánhat. Nem mondhatja tehát. tolt részei letörnek és valamelyik áramlattal útjukat ve­ szik délfelé. A jéghegyek, de különösen a jégmezők másik része az Északi Jeges-ten­ pal, a gleccsereknek a tengerbe gerből indul útnak, ahol a hullámok a nagy­ számmal úszó jégtáblákat egymásfölé tolják, ami által gyakran óriási több kilométer hosszú úszó jégmezők keletkeznek. Az üsző jégtömegek óriási nagyságot ér­ nek el. Gyakran észleltek már olyanokat ame­ lyek tömege 100 magasságra nyúlt a viz fölé Mivel a jég csak nagyon kevéssel könynyebb, mint a viz, az úszó jégtömegek nagyobbik része a viz alatt terül cl. A viz és a jég fajsúlyának viszonyából kiszámítható, hogy az úszó Jégnek csak körülbelül I 7-ed része lát­ szik ki a vízből. Ebből következik, hogy pl. 100 méter magas jéghegy 6-700 méterre nyúlik a viz alá, tehát olyan óriási tömegű, hogy mellette a legnagyobb hajóóriás is törékeny dióhéjjá törpül. Legnagyobb számmal április és május hónapokban tűnnek fel a jéghegyek az Atlanti oczeánon, aptlkor a hi­ deg Labrador-áram a Baffrno-öbölből, a DarviscMtomáből és a grönlandi déli partokról Észak-ameríka keleti partjai mentén délre viszi az Ujfunland körüli vizekbe. A hideg Labrador-áram és a dél felől jövő meleg Golf- szerződhet, viszont szükségessé rá nézve, hogy az aratási szer­ ződéseket idejére megkösse. Nálunk nincs efemer jelen tősége ennek az írásunknak; de mégis, jó .az ilyet megbe­ szélni, mert csalóka ádrándok és a zavaros­ ban való halászás vágya, ki tudja hol akarja a maszlagot vetni és családos embereket kol­ dussá tenni. Oly gonosz, játék, bogy csodálkoznánk, ha ebben a gonosz időben meg nem próbál­ koznának vele. De a' munkások legyen résen s a zajQtőt, aki sehol sincsen, mikor már a fringia ki van rántva, — füleljék le és tanítsák meg, bogy rontásukra ne törekedjék a jöven­ dőben. Heti posta. Tolón tiz hosszú lehet. alak köszöntött be az Opera. igazgatóid ács-4 dójába. Máder dMdorsdga Okjén, fetúBtre jelentkezett. Hanganyagot érzett magában a félszeg, szaténokhoz nem szokott jövevény, melyet títartő tanulással érvényesíteni akart. A próbá­ nak eredménye az lett, hogy Máder Rezső felvette a jó hangú énekest, aki nem volt más, mint boldogali Erdős Richárd. áram itt éríntke*ik egymással, minek követ­ keztében gyakran áthatatlan sűrű köd borul a tenger nagv részére és ez még növeli a veszedelmet. Ujfunland keleti szélén különö­ sen sok az úszó jégbegy. Így 1882. május 24-én egy német gőzös 24 óra alatt 351 jéghegyet észlelt A hajósok természetesen tudják est és az ujfunlandi vizekben nagyon vigyáznak. Ködös időben azonban, különösen éjnek ide­ jén alig van más eszközök a kezelendő jéghegyék felismerésére, mint a hőmérő gon­ dos megfigyelése. A hideg, amit az úszó jégtömegek kisugároznak, olyan intenzív, hogy a levegő egy jéghegy közeledésénél hirtelen lehűl és ezáltal föhétten biztonságban jelzi a hajósoknak a közelgő veszedelmet Rémesen búg ilyenkor a hajó vészkürtje. A jéghegy elől nincs más menekvés, mint az útirány gyors megváltoztatása. A ködben azonban ez is veszedelmes. Nappal, fényes, napos idők­ ben a jéghegyek rendkívül bizarr látványt nyújtanak. Némelyek úszó sxiktaszigethez ha­ sonlítanak és fehér színben tündöklő falaik­ ról bűbájos fényben verődik vissza a napsu­ gár. Másokon szakadékok és szirtek láthatók, vagy magas hidakat képeznek, amelyekről óriási jégcsapok és jégtük csengenek alá. �junius 14. Szécsényi Hírlap” 24. szám. Azóta elmúlt tiz esztendő, Erdősből híres ember lett s mikor eljatott nagyon sok mun­ káról arra a magaslatra, ahonnan már csak lefele lehet nézni fölfelé nem, megpattant hangszalagja és meghalt. Érdekes ember volt szegény Erdős Richárd.. W Néha napján csapongó jókedvvel mesélte el az ő hajdani kóristakordt, néha meg órá­ kig nem lehetett szavát hallani. ’Z 3 A sorvasztó betegsége már rég ólálko­ dott benne, de várt a rombolással egész mos­ tanáig, amikor Erdős neve ismeretessé lett, alakja pedig ünnepeidé. A Rákoskeresztúri temető rögei között pihen, ahová majd le fog szállni egy-egy sóhaj, egy-egy fuvallat, szellő sirás, a ma­ gyar közönség szeretete, emlékezete. = BIBEZ.= Személyi hír. dr.Scitovszky Béla, országgyűlési képviselőnk, folyó hó 12-én este városunkba érkezett, egy heti tartózko­ dásra. GjrtoMltfi*. özv. Niedermann Vihnos- né, szül Farszky Irma, városunk köztiszte­ letben álló postamesternője folyó hó 10-én hosszas betegség után életének 46-ik évében elhunyt Városunk ezen érdemes úrnője év­ tizedeken át csekély díjazásért és még cse­ kélyebb segédszemélyzettel, nehéz munkával vezette postahivatalunk ügyeit A megboldo­ gult úrnőt hat gyermekén kívül nagyszámú előkelő rokonság gyászolja. Temetése, — melyet főtisztelendö Ambró János szt-ferenezrendi plébános zárdafőnök végzett díszes segédlettel — folyó bő 12-én délelőtt 10 órakor ment végbe, a helybeli intelligencia nagy részvételével . Az elhunyt hozzátartozói a következő gyászjelentést adták ki: Alulírottak az összes rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik, a felejthetetlen jó anya, s rokonnak özv. Niedermann Vil- mosné, szül. Farszky Inná-nak f. hó 10-én A nemzetközi tenger hajózási szabályok szerint minden hajónak, amelyik jégheggyel találkozik, kötelessége azt a kikötő hatósá­ goknak jelenteni. Újabban e jelentéstételek céljaira a drótnélküli távíró szolgál, amely mind nagyobb mérvű alkalmazást nyer. Az egymással találkozó hajók is nemzetközi hajó­ jelek utján közlik egymással a jégviszonyok-, ról tett észleleteikeL Ha a hajók a Marconi készülékkel vannak felszerelve, akkor egyszerre igen nagy körben tudhatják ilynemű észlele­ teiket és a hajók pontosan értesülnek arról, hogy hogyan fenyegeti őket a veszedelem. A révhivatalok azonkívül a beérkező hajók jelen­ tései alapján a tengerészeti térképeken rajzzal is feltüntetik a jégvtszonyokal és számítás utján betekre előre meghatározzák a lehetsé­ ges jégalakuiásokat. — A kifutó hajók ezeket a jégtérképekek magukkal viszik és sokszor igen nagy hasznukat veszik. Mindezen óvintézkedések dacára azonban sokszor mégsem kerülhető el a jéghegyekkel való összeütközés, mint ezt a Titanic esete is bizonyítja és az ilyen összeül közét külö­ reggel fél 8 órakor, életének 46-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezel(gyászos elhunytál. Az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 12-én reggel fél 8 órakor a Szécsé­ nyi főm. kath. templomban .fog az Úrnak bemqtaltatni. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 12-éa délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. anyaszeategyház szertartása sze­ rint megáldatni és a Szécsényi slrkertben örök nyugalomra tétetni. Kelt Szécsény, 1912. évi junius hó 11-én • Farszky Ferencz, mint nagybátyja, Far­ kas János, mint teálvér. Niedermann Etelka, Pál, Imre,iMáriá, L^tóés JlélfVJnunt gyer­ mekei. Níedennani^ Ignác mint após, Nieder­ mann Ignácné, szül.’Gneth Anna, mint anyós. Gábriellé, Emma, Janka, Mili, mint sógor­ asszonyok, Miklós; Károly, Ignác, Mártó, Jó­ zsef, Anna, Sándor, mint sógorok. . a Országos vÁsdr. A f. hó 10én és 11-én lezajlott országos vásárunk ez évben tartott eddigi vásáraink között a Irglanyháb- nak mutatkozott. Ap állatvásárra igen kevés állatot hajtottak fel és a hirtelen esősre for­ dult időjárás miatt ..már a kúra déli órákban a gazdák legtöbb rés*e haza indult. A kira­ kodó vásárra (noha bár az idő ezen napon kedvező volt) a népek szintén kevesen jöttek be és korán is távqzlak. . jfrrsdPÓ TiatogaUaSolr. A helybeli izr. el. népiskola igazgatósága ezúton is tu­ datja, hogy az évzáró vizsgát folyó hó 20-án unják meg. , Az ág. hity. ey. népiskola évzáró-vizsgá­ lata ugyancsak folyó hó 20-án d. e. 9 órától kezdődőig fog megtartatni az ág. hitv. cv. templom^ , u, i-jA helybeli. knM.jpiroíunonciskolaiSy-. Űrt 5Sí 3S* tartatni és pedig JÜl-éit d. u. 6—7-íg az összes felekezetik hillani, 23-án d. u. 2 órá­ tól kezdődőleg tanohcmunkakiállitással egybe kötve a közismereti* tárgyakból. A tanoncmunka kiállítás megtekinthető délelőtt 11—12 óráig. Mindezen vizsgálatokra a tanügy iránt érdeklődő nagy közönséget ez utón tisztelettel meghívják az iskolai elnökségek. Tp*rvASÚt.\ Miut értesülünk, Donríer Kálmán helybeli fakereskedö és gőztéglagyaros a közel jövőben, a vasúti állomás rako­ dójától kezdve a mintegy 6 km.-nyire fekvő gőztéglagyáráig.iparvasutat'létesít; melyen a gyár üzeméhez szükséges szenet és külön­ féle építkezési anyagokat fog szállíttatni. ___ Fürdői szálloda. Svarcz Soma, rárősmulyadi fürdőtiilajdoitos, újonnan épített fürdői szállodáját folyó hó 16-án nyitja meg; amely alkalomból ^tánczmulatság is tartatik, melyre a nagyérdemű közönségei ez utón is tisztelettel meghívja. • Meghívó. A F.M.K.E. központi igaz­ gató választmánya 1912. junius hó 16-án d.e. II órakor Nyitrán, a vármegyei székház 1. emelet 21. számú termében ülést tart, a mely­ re az igazgató választmány tagjait van sze­ rencsém meghívni.. Az ülés tárgysorozata: I. Elnöki előterjesztések. 2. Az elnökség időszaki jelentése. 3. Az 1912. évi közgyűlés napirendjének megállapítása. 4. A málnapata- nösen azért válhat vesztessé a gőzösökre kai óvó ügye s az, óvó 1911. évi zárószáma­ dási és 1913. évi fcóltségvetése. 5. Vallás és nézve, mert többnyire a jéghegy vizalatti lát­ hatatlan részének rnetmak neki, amelyik sok­ * közoktatásügyi miniszter leirata az egyesületi kal nagyobb kiterjedésű mint a vizfölötti óvók állami kezelésbe való átvétele ügyében. 6. A királylehotaí óvó ügye. 7. óvó és mene­ {átható rész. dékházi szabályzat. 8. Tanítók jutalmazása. 9. Az Eperjesi Sxécshényi-Kör átirata a képes gyermeklapok, ifjúsági egyesületek stb tárgyá­ ban. 10. Váczi Járási Közművelődési Egye­ sület átiraU az egyke elleni küzdelem tárgyá­ ban. 11. Óhegy és Sempte községek kérvé­ nye, a könyvtári hozzájárulás elengedése iránt. 12. A trsztenai óvó 1911. évi záró­ számadásai és az 1913. évi költség vetése. 13. Horn Lajos utóda ezég ajánlata a Repcsiksiremlékre. 14. A' Galgóczi Magyar Társaskör kérvénye segélyezés és népkönyvtár enge­ délyezése iránt. 15. Elhunyt és uj tagúk. 16. Tóth Lajos és Korentsy Sándor tanítók kér­ vénye a magyar nyelvi tanfolyammal való megbízásuk iránt. 17. 1 központi iroda iro­ mányainak kiselejtezése. 18. Esetleges indít­ ványok.— Nyílra, 3912. junius 7-én. Clair Vilmos, főtitkár. Craus István, elnök. • RepülAoéo-verMny Szécsény ben. Ilyen el­ sőrendű látványosságban. kevés vidéki város dicsekedhetik, mint Szécsény is. Nálunk re­ pülőgép-verseny még nem volt és nem is lesz, hanem ennél van egy sokkal érdekesebb és aktuális dolog a repülők ellen, például: egy Eiffel torony formájú és nagyságú pa­ pír-légyfogó, mely kitűnő minőségben egye­ dül kapható : Glattstein Adolf papirkereskedésében 10 fillérért. ; Mulatságod. A közeledő Péter és Pál napjára a vidékünkön többfelé mulatsá­ gokat fognak tartini: Pőstényben az ottan iparos ifjúság fo­ lyó hó 29-én a pőstényi iskola javára jóté- konycélu láncmulatságot rendez. iGalábocson ugyancsak 29-én a ga Iá bo­ csi zöldben majális tesz. Cserhdtszentiványban az ottani iparos if­ júság szintén folyó hó 29-én tartja mulatságát Klein Géza vendéglöjtbai. .... ■ BnrlAiiff hututSLn. A magyarhon földtani társulat barlangkutató bizottság két héttel ezelőtt dr. Lenhossék Mihály egyetelemi tanár udv. tan. elnöklésével Ülést tar­ tott, melyen a nyári munka felosztást tár­ gyalták. Á munkatervezethen első helyen áll az aggteleki Baradla-barlang tovább kutatása. Az ülésen napi rendre került Finger Béla ér­ dekes előadása, melynek címe volt: Jelen­ tés az aggteleki Baradla-barlangban 191 I-ben végzett ásatásokról.*. Zeneórdh. Van szerencsém e lap t. olvasóinak becses tudomására adni, hogy a „Hungária* szálló zenekarának tanítását át­ véve, itt tartózkodásom alatt hetenként meg­ határozót! időben hegedű órákat adok. — A tanítást hangjegy után vagy anélkül is elfo­ gadom. Kiválálő tisztelettel Radicz Bérezi Z‘c g A Bj 0 Z ’ = Koldusvilág. Irta: Deák Antal. Szó ami szó: koldusnak lenni nem a legutolsó dolog. Mert ha « ember nem akar mást mint az idő viszontagságai ellen meg­ edződni, vegyis makk-egészséget szerezni, más célt maga elé kitűzni nem akar mint — megöregedni: a legalkalmasabb pálya a kol­ dulás. . És nyugalmas pálya! Mert a koldusnak sem ellensége, sem hízelgője. Tőzvész sem érheti, vízözön nem fenyegetheti. Ha háború van. akkor sem ijed meg a puskaporszagtól; mert veszíteni való­ ja semmi, nincsen. A koldust a forradalom sem aggasztja. Ha király, ha elnök őrzi az ország érdekeit, az ő kenyere megvan, mert ő koldus. �24. szám. „Szécsényi Hírlap" június 14. junius 14 ’-t — Pajtás! — mondja az egyik koldus — már esteledik, elmehetnenk haza. Mirc\a másik a hátralevő négy-öt házra mutatva, önérzettel és a jog tudatában felel: — C>ak nem engedjük el nekik! S ez a koldulás juga — a jog, törvény és igazság jegyében. I. Miksa császár krajcárt adott valameylik koldusnak. A koldus elégedetlenkedett, mire Miksa megnyugnyqgtatta öt: — Ha mindenkitől egy krajcárt kapsz, gazdagabb léssz mint magam. Már ez is vigasztaló dolog. Még vigasz­ talóbb, hogy a koldus igazán megtudhatja: önzetlenül ragaszkodik-e hozzá valaki? Az u vigasztaló rá nézve, hogy rendkí­ vüli emberismeretre tehet szed. A koldus pél­ dául igen jól tudja, hogy legjobb társaságban levő emberektől kérni alamizsnát. Mert ak­ kor legalább nyújtanak — egymás kedvéért. Mig ha magános úrtól kér. könnyen úgy járhat, mint az a szegény koldus, aki Dobó István, nemzeti szinhazbeli kardalostól kért: — Hagyja barátom, ha kissé jobban besötéiedik, magam is megyek. Mikor az emberek feltalálták a pénzt, sokan azj gondolták magukban, hogy most már vége-hossza nem lesz a boldogságnak. S éppen ellenkezője történt: a pénz sok em­ ber nyomorúságának lón kúiforrása. A pénz ugyanis elősegítette a nagy lá­ bon élést s megkönnyítette a a tékozlást. A könnyelműség titkon adósságokba veri magát, kamatra és tőkére nem is gondol s a dolog vége az lesz, mi is lesz? — hát a koldusbot. Más egyébb okok is nyakunkba akaszt­ hatják a kolduslJfis/nyát, így például nagyob szerencsétlen>ég. hosszas betegségek, árva­ ság vagy öreg kor, de végső okában m^gis legtöbbször a pénzt, közvetlenebbül pedig a restség és tékozlás faragják a koldusbotot. Nézzük Londont, li: van legtöbb pénz és legtöbb koldus. És pedig a javából, mert nlyik revniverreb1ro!daf't*'‘Mikor<tíindrtnríák csak 1,200.000 lakosa volt, 12.0G0 koldursal dicsekedhetett. Most legalább kétannyival. Ebből is láthatjuk, hogy a pénz mennyisége egyenes arányban áll a koldusokéval. Angliában történt, hogy egy koldus ala­ mizsnát kért: — Könyörüljön rajtam uram, mert ha nem könyörül, olyat teszek, amit még soha­ sem tettein. Az úr alamizsnát nyújt neki s szána­ kozó hangon kéödi tőle: — És ugyan mit telt volna? A koldus már távozóban kiálltotta viszsza: — Dolgoztam volna ! Ez legalább dolgozott volna. Ennél te­ hát sokkal gazabb az a magyar koldus, akt — ezelőtt tizenöt esztendővel — éjféltájban leütötte áldozatát é^ csak egy öt krajezárost talált nála. Ekkor a lámpavilágnál ideje volt még cédulát írni s azt áldozatának homlo­ kára ragsztanif ezzel a fölirással: — Inkább öt krajcáiért egy embert meg­ ölni, mint dolgozni I Az a szerencsénk, hogy mi nem vagyunk túlságosan dúsak a koldusokban, sem az ág­ ról szakadt szegény emberekben. De jó is van így. A magyar ugyanis szeret jól élni s ha annyi szegénye volna, mint például Olasz­ országnak, egymást kellene fölfalniok. Az olasz szegény azonban megelégszik két, há­ rom szál makarónival s egy pár zöld fügé­ vel, aztán jövel a hasra, oh áldott napsugár! Párizsban táblájuk van a koldusoknak: süket, néma, vak, sánta és béna fölirásokkal. Ott történt a következő jelenet: Egy úri asszony át akart sietni egyik szé­ les után. Ekkor látja, hogy egy koldus is keresztül igyekszik, de ez valószínűleg nem hallhatja az automobil bömbölését, mert a fölirása: süket. — Szerencsétlen I kiált rá a dáma — ön bizonyára veszélynek teszi ki magát, mert nem hallhatja, hogy közelit a automobil. — Dehogy nem! Jobb fülem van mint a Iegrafiináltabb nyúlnak! — Hát ez akkor ml?! — faggatja az asszonyság — „süket" táblájára mmatva. — Egyszerű tévedési .— Hogy-hogy? — Mert én néma vagyok, s tévedésből kaptam a .süket- táblát.' — De hisz ön ucm néma I — Pardon I — kiállt a koldus, — elhi­ báztam. —- És el akar rohanni. De az asszonság gallérjánál tartja a „süketnéma" koldust, s csak úgy tud a ren­ dőrség beavatkozásától megszabadulni, hogy frankot ajánl a markos párizsi dámának. A dolog nyitja pedig az, hogy kelepcé­ be Jutott emberünk pár évvel a történet előtt azon gondolkozott: mi volna reá nézve a I gkényclmesebb pálya? És elhatározta, hogy bráll némának. Be is adta Írásos kérvényét .néma- tábla viselheléséért, a városházán azonban tévedésből .süket" táblát kapott Innen a halétel. De hát mindenkit élhet ilyen. ........ 1----- ------- szántóföldre 122. kor. f 14. sorsz. 358. hrsz. Nyárosi szántóföldre 92. kor. f 15. sorsz. 383. hrsz. Nyárosi szántóföldre 158. kor. f 16. sorsz. 403. hrsz. Ortásokí szántóföldre 82. kor. f 17. sorsz. 417. hrsz. Ortásokí szántóföldre 28. kor. f 18. sorsz. 484. hrsz, görbe nyitási rétre 20. kor. f 19. sorsz. 491. hrsz. Ménes meliéki rétre 20. kor. f 21. sorsz. 566. hrsz. Kenderföldi szántóföldre 12 kor. f 22. sorsz. 572 hrsz, kendertöldi szántó­ földre 12 k. f 23. ssz. 604. hrsz, a sásul! rét­ re 24 kor. u. o. 24. sz. tjkv. 1 2. sorsz. 82 hrsz, pásti rétnek B. 9. a. Végh József nevén álló részére 11 kor. f 2. sorsz. 1|5. kor. hrsz. Pásti rétnek B 9. a. jutalékára 12. kor. u o. sz. tjkv. f 4 sorsz. 167. hrsz, csomára járó szántónak B 9. a. jutalékára 26 kor. f 5. sorsz. 208. hrsz. Négyhatárra járó Szerkesztésért a JUadó felelő^ szántónak B 9. a.jétá lékára 26. kor. f 6. —■ ■ ■ ■ ........... r...................... sorsz. 24. hrsz, tullog pallagi szántónak B. 1493—1912. tkkvi sz. •> Árverési hirdetmény kivonat 9. a. jutalékára 66 kor. f 7. sorsz. 294. hrsz, kerti szántónak B. 9. a. jutalékára 19 kor. f 8. sorsz. 332. hrsz. Nyárnsi szántó­ nak B . 9. a jutalékára 90 kor. f 9. sorsz. 345 hrsz. Nyárosi szántónak B. 9. a. jutalé­ kára 11 kor. f 10. sorsz. 423. hrsz Ortáso- A Szécsényi kir. járásbíróság mint tkv. hatóbág közhírré teszi, hogy a Lőwy Ignácz végrehajtatnak Oyurász János volák végrehaj­ tást szenvedő elleni 157.$ kor. 28. fill. töke tőkekövetelés és Jár. iránti végrehajtás ügyé­ ben a n. szennai 50. sz. tjkv. I 1-11. 13-19. ki szántónak B. 9. a. jutalékára 31 kor. f sorsz. 110. 115. 498. 359. 561. 633. 700 11 sorsz. 462. hrsz, rövidréteki rétnek B. 9. 729. 796. 857. 918. 1204. 1091. 1073. 154. 223. 324. hrsz, beltelek ház 44. sz. udvar és *a. Jutalékára 7 kor. f 12 sorsz. 505. hrsz. kert, Huminczei Szántó,, Nőd puthi Horné Ménes meliéki rétnek B 9. a. jutalékára 8 k. voskei. Vinicskí vasoki.* Slrehoriczai, Stari * t 13. sorsz. 534 hrsz, kenderföldi szántónak baji, Lisranyaí, Hodniki,' Cseres ny a ki, Protí B. 9. a. jutalékára 11 kor. f 14. sorsz. 595. brusnikuf. Strasni vochí, Pod stanki szántó­ hrsz, sásoki rétnek B. 9. a jutalékára 12 kor­ nak. Balkin laci, Pod járműm. Teplicze vereban ezennel megállapított kikiáltási árban az si, Teplicze száraz! rétnek és arányos illet­ árverést elrendeli és hogy a fentebb megjelölt ménynek B. 5. a. Oyurás János (volak) nevén ingatlan 1912 évi junius hó 22-ik napjának álló részére 806. korona/ u. o. 146. sz. Ijk. t 1. sorsz. 1046. hrsz. Bljelegi hlinzi szán­ d. e. 10 órakor Ptatercs község házánál meg­ tónak B?2. a.‘ ugyanánnik nevén álló részé­ tartandó nyilvános árverésen a megáüapttott re 40 kor. ezennel megállapított kikiáltási kikiáltási ár kétharmad részén alól eladatni árban az árverést elrendeli és hogy a fentebb nem fog. megjelölt ingatlan 1912. évi julius hó 2-ik Árverezni szándékozók tartoznak az in­ napjának délelőtti IQ órakor N.-Szenna köz­ ség házánál megtartandó nyilvános árverésen gatlan becsárának 10 százalékát készpénzben a megállapított kikiáltási ár * • részén alul el- vagy az 1881. november 3-án 3333. sz. a. adatui nem fog. kelt igazságűgyminiszteri rendelet 8. §-ában Árverezni szándékozók tartoznak az in­ kijelölt óvadékképés értékpapírban a kikül­ gatlan becsárának 10*'*-át készpénzben vagy dött kezéhez letenni avagy a bánatpénznek az 1881. november hó l-én 3333. sz a. kelt Igazjágűgymiriiszteri rendelet 8. §-áhan kije­ az 1881. LX. t.-c. 170. § értelmében a bí­ lölt óvadékképés értékpapírban a kiküldött róságnál elöleges elhelyezéséről kiállított sza­ kezéhez, letenni avagy a* bánatpénznek az bályszerű elismervényt álszolgáltatni. 1881. LX, t. C 170. § értelmében a bíróságnál Kir. Járásbíróság mint tkkvi hatóság. elö’eges elhelyezéséről ki állított szabályszerű Szécsény, 1912. évi május hó 2 napján elismervényt atszolgállatni. Kir. Járásbíróság mint tkkvi hatóság Szé­ Szentbe, s. k. kir. jbirő. csény 1912. évi április hó 12-ik napján. ; < Se énthe. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Ferényi, kir. telekkönyvvezető. A kiadmány hiteléül: Ferényi, kir. telekkönywezetö. ----- hW~i 1824—1912. tkkvi. szám. Árverési hirdetményi kivonat A Szécsényi kir járásbíróság mint tkkvi ható­ ság közhírré teszi hogy a Szécsényi takarék­ pénztárnak végrehajtatnak Végh József és trsa végrehajtást szenvedő elleni 2400. kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyé­ ben a ptatercsi 8. sz. tjkv. f 2. somz. 47hrsz. pást rétek dűllőbelí rétek 16. kor. u. o* tjkv. f 3, sorsz. 57. hrsz, pást rétek dűllőbeli rétre 10. kor. f4. sórsz.93. harsz. Pásió rétre 10. kor. f 5. sorsz. 130. hrsz, csomára Járó szántóföldre 148. kor. f 6. sorsz. 146. hrsz, csomára járó szántóföldre 8. kor. f 7. sorsz. 150. hrsz, csomára járó szántóföldre 118. kor. f 8. sorsz. 199. hrsz. Négyhatárra járó szántóföldre 70. kori f 9. sorsz. 228. hrsz., répás! szántóföldre 76. kor. f 10. sorsz. 252.'hrsz. Tullog pallagi'szántó földre 108. kor. f 11. sqöz. 275. hrsz. Tullog pallagi Aki olcsó pénzért — kitűnő gyógy- és borvizet — ’ akar inni, az igyék gyűgyi gyógy- és borvizet, mely kitűnő hatásúnak bizonyult az emész­ tési zavarok, gyomorsavanyúság, bélrenyhe­ ség, gyomorégés, gyomor- hőlyaghurut, elhizottság, cukorbetegség és reumatikus bán­ ta! máknál. Kaphatói Várad i Rezső kereskedésében Sxócaóny. �24. szám. . „Szécsényi Hírlap” junius 14. Hirdetések jutányosán felvétetnek e hírlapban. * Bérbeadó esetleg eladói A Dr. G. Schmidt Eladó ház fólörzs és tisztiorvos féle • Két szoba, konyha és Szécsény ben, kamra. a Komjáthy Károly-féle ház Két szoba és konyha (a volt Gyebnár-féle házban.) Értekezni lehet: DONNER KÁLMÁN tulajdonosnál. Fülolaj — == szabadkézből eladó. == gyonan- és alaposan gyógyít Időszakot sükotuget, fülfajáit, fOlzűgast et nagyothallast még idolt esetekben is.. Értekezni lehet: ' Egyedül kapható üvegje 4 K.-ért Zubovits Istvánnál. Török József gyógyszertárában Budapest, Király-utca 12. Rárösmulyadi vasas-szénsavas fürdő természetes vasas-szénsavas fürdő és üdülőfiely. Posta, távírda- és vasútállomás i Nógrád-Szakal. Fekszik 345 méternyire a tenger színe fölött; a szelek ellen teljesen védett kies fekvésit völgyben, az Ipoly folyó mellett. — Szakaitól 20 percnyire. Pormentes levegő. Sondozott sétány oü. A fürdő telepen újonnan épített modern szálloda. Kitűnő vendéglő, feltűnő olcsó árak. Naponta cigányzene, kellemes szórakozás. A fördő a szezón alatt Állandóan nyitva vám Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában, Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00406.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1912_06_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1912-06-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Glattstein Adolf Könyvnyomda Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdász Szépirodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 4. évfolyam 24. szám (1912. junius 14.) Type The nature or genre of the resource periodika Glattstein Adolf Könyvnyomda Közgazdász periodika Szécsény Szépirodalom Társadalom