https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d4e3f1ebfbd34228ffb9e82be645cfd1.jpg b357cd722f39bf1d66cc509d30eb7aea https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/36e2f393d5b7e42f3a03d4c79c1656f0.pdf 9dfcb0dca8c8c8b76bfc2064873650c5 PDF Text Text Szécsény 1912. április 12. IV-ik évfolyam. Szécsényi HIrlap Április II. mályositására van kieszelve. Mi azt hisszük, * Szerencsétlen gondolat volt április tizen­ negyedikének hivatalos ünneppé való avatása, bármilyen történelmi nagy és fenséges nap Is ez tulajdonképpen. Szerencsétlen gondolat azért mert ünnepet semmiféle állami tör­ vénynyel megcsinálni nem lehet, ha a köz­ szeretet és becsülés gyökere meg nem fogja. Legtöbb ünnepet a legnagyobb szuverén csi­ nált: a pápa, akinek milliók áldoznak alá­ zattal és ml lett e megrendelt ünnepekkel? Munkaszünet; de nem ünnep. Ünnepek a nagy normanapok, amelyekhez a nagy vallásalapitó .életének legnevezetesebb fázisai fűződnek. Gondoljuk: ezeket Péter, az első pápa nem is akklamálta ünnepé; de ugy a jeruzsáiemi, mint a római gyülekezet, mint érdekes és jelentőséges évfordulót megün­ nepelte. Nem akklamálta ümieppé senki mlnálunk március lőrét és 1848 óta nemzeti ünneppé, lett. Ünneppé telte a nemzeti köz7rzés ís*annak felölelő goií3olaÍa7Tiogy^a hogy ha a demokratikus szellem első föllán­ golását mégünnepli a nemzet: ünnepelje azt is, mikor e szellem kivivőit győzelmét, alko­ tásaiban, törvényeiben uralkodói szentesítés érte. Szép gondolat és egyenesen magyar gondolat; de nem verhetett gyökereket, mert maga a szentesítés ténye nem volt ünnep. Azt tudják, hogy március 15-én a rendi al­ kotmányból modem alkotmány lett és az alkotmány sáncaiba bejutóit a nemzet, — azt igen kevesen tudják. Pedig bejutott s a mit most a jogkiterjesztés terén akarunk, az csak a haladó idő korrektivuna. A nagy etv, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk a törvény előtt, — az április 11-és^ szentesített törvé­ nyek hozták meg e haza mindenrendű fiának. Azért ha április 11. szürke dolognap marad jövőre is, sohase bántson az senkit. Szinte illik, hogy a demokrácia nagy ünnep­ napja dolog nap legyen. A demokrácia a munka" SlcsŐÍ^géK £rtfé"iBét és'a vele elérhető demokratikus alkotmány innét számítódik. A mi miatt április nem lehet sohasem a nemzet ünnepévé, nem az, mintha ez a forduló ke­ vésbé volna jelentőséges mint a népszuvereniták márciusi ünnepe, hanem — okkal, vagy ok nélkül — nem lehet ünneppé ama sanda és a szivekből ki nem irtható sanda gyanú miatt, hogy ti az ünnep az előbbinek clho- legnagyobb sikereket jelenti, megünnepelhet­ jük ezt munkaközben is és voltaképpen akkor leszünk stílszerűek, ha munkával ünnepeljük. Azért e nagy történelmi napnak kultusza ter­ jedni fog, mert az iskolák falí-i között a gyermek fogékony lelkében e napon is éppen ugy fel lehet, sőt fel kell gyújtani a haza­ szeretet tüzét E nap azt hirdeti, hogy az a = TÁRCZA.= sorra vettük a falu minden iját-fiját. A nők­ ről megállapítottuk, •hogy rosszak és ebben .................. ”3* »? —.......................fi A szegény ember sóhaja. Istenem] ha nekem Egy kis házam volna I: Föléje hajolna Az akácfa lombja; Ablakán rozmaring. Muskátli virulna; Az eresze alatt Csúkos galamb búgna, Kis kertemben rigó, Pacsirta dalolna . . . Ndlamná/ boldogabb A Király sem volnál wa•••• Orlgássy Jánosáé, A kaszinóban. Irta: Lantos Mihály. Négyen ültünk a s—i kaszinó helyisé­ gében. Takács Feri, a szimpatikus tanító; Rimái József, flegmatikus takarékpénztári tisztviselő; Bíró Imre, a kis gyakornok és én. Beszélgettünk. Apró-cseprő helyi ügyek­ ről volt szó; letárgyaltuk a nőegyleti bált; a tekintetben nincs különbség falusi és vá­ rosi nő között; leszóltuk a férfiakat, akik még gúnyosabbak, kegyetlenebbek a nőknél. Cigaretta-szivarfüst keringett a dohos le­ vegőjű, rosszul világított szobában. Szó-szót követelt. Lassankint kifogytunk a helyi érdekű témából. Takács Feri a sza­ badságharcból vett történetet mesélt. Mikor befejezte hosszú csend állott be. Rimái végigterült a díványon és onnan kez­ dett beszélni oly halkan,. mintha pince mé­ lyéből szólna: — Gyönyörű dolog lehetett a szabad­ ságharc idején a bátorság, a halálmegvetés stb. Csodálattal olvasunk és hallunk azokról a hősökről, akik ajkukon ezzel a mondással; „Éljen a hazai* életűket, családjuk boldog­ ságát áldozták föl egy magasztos eszméért, egy szent célért, azért a talpalatnyi rögért, amelyen álltak. Ma már elmúlt ez a kor. Ma már nem a halál megvetéshez kell bátorság, hanem . . . ... — a lemondáshoz . . . A kis Bíró szólt közbe. Ránéztem. Szeplős, vöröses arcán,, mintha könny jogot föladni <4*1$ szabad; de jogot botorul követelni, mikor az idő nem alkalmas, oly végzetes taktikai hiba, melynek következmé­ nyei beláthatatlanok. Ez nem csak a jelennek, de ápr. 11-éoek is nagy tanulsága. Történelmi szobrok. Nem volna rossz téma .Történelmi szob­ rok Magyarországon." Címmel egy aesztéükai tanulmányt írni. Ha valakinek kedve támadna múzeumokban forrás munkákat bújni, a történelemmel, etnográfiával és a aesztétika eme részéve! különöser^fogla!kozni. Azonban ez egy hetenként egyszer megjele­ nő étl^pemmiféle^vidéki lapban nem volna helyén való többféle okokból. Itt csak arra fogunk rámutatni, főképen példákban, hogy a történelmi szobroknak milyeneknek kell lenniök, hogy a követel­ ményeknek megfelelhessenek. Mit és hogyan kell ábrázolniok? Mily mértékben foglalhat helyet a művész intenciója a történelmi hű­ ség mellett? Mennyiben kell, vagy szabad gördült volna végig és láttam, jól láttam, hogy ennek a mindennapi, közönséges, egy­ szerű embernek egy regény van a háta me­ gélt. Valami szomorú, kicsiny regény; egy szürke, naiv történet, amilyet minden ember átél, de amely azt, akivel megesett, egész életén keresztül foglalkoztatja. Hozzáfordultam : — A lemondáshoz nem bátorság szük­ séges, hanem a körülmények körültekintő, okos mérlegelése, önmagunk helyes megis­ merése . . . A kis Bíró legyintett és olyan hangsúl­ lyal, mint akit egész ország figyelme kisér, szólt — Az mind mellékes. Én elmondok ön­ nek egy történetet, ami velem eseti meg, he­ lyesebben, amit én vittem véghez és azután ítéljen. Megivott egy pohár sört, azután mono­ ton, hosszú hangon beszélni kezdett: „Margitnak hívják, — Itt lakik a falu­ ban. — Rövid szoknyát hord még; olyan, mint a nyíló rózsa, mint a fiatal rügy faka­ rfáskor ; arcán az élet és egészség, a falusi levegő okozta üde, harmónikus szín. Szép. Nagyon szép. Fekete haja van, fekete sze­ me .. . �szám. 15. feláldozni egyiket a másiknak? Továbbá milyennek kell lenni az architektúrának, a környezetnek, hogy ne legyen az összhatás dísxhar mániáit .Szécsényi Hírlap" a szobor a maga mivoltában, a nagy király. történelmi szerepéhez, nagyságához, kismé­ retű. Szent Irtván szobrának illeni kell nagy­ ságához, budapeslhez, az egész tájékhoz, az egész országhoz. Oly monumentálisnak kel­ lene lennie, hogy mérföldekről meglehetne lát­ ni, mint meglátták hajdan Pallas Athéné szob­ rát Athénében, már messze a nyílt tengeren a hajósok rogyogni a napsugárban, még mielőtt a part vonalai kibontakoztak volna a tenger kék habjaiból. De a pénz, a pénz, a pénz. (És a választások) Sávolyai szobra a Tehát először: A történelmi szobornak mindenek felelt egy darab történelemnek keli lennie. Abban mit ábrázol, egy komák, egy történelmi mozzanatnak, egy a történelmi mozzanatot intéző, egy történelmi lényt kez­ deményező személynek a történelmi hűség keretében való megörökítésének kell lennie. Hogy Mátyás király kolozsvári szobrát olylyanak alkotta Fadrusx János, mint amilyen, királyi váriak előtt, a Mátyás király kútja annak meg van mindenek előtt a történelmi szintén* a királyi váriakban, vagy a Lehel alapja. A művész-tudása át kell, bogy hat­ kútja a Vigadó téren, továbbá a Kossuth La­ va legyen a történelem szellemétől és is- . jos mauzóleuma, Ligeti Anonymus szobra a méretétől. E nélkül el sem képzelhető ily városligetben stb. tökéletes művészi alkotá­ fajta emlékmüalkotás. A pozsonyi Mária-Te- sok, melyeket szakszerűen jellemezni nagy rázia szobor, például ha teljes egészében tudás és munka kellene. bronzból lenne kiöntve; nem oldatta volna Sovolyai szobra csakugyan egy törökmeg a problémát ugy, mint a bogy van, Így verő hadvezért,—hatalmas katonát juttatnak a carrarai fehérségében. Amely nem csak, eszünkbe. Zentai stb. fltközdteket A mén hogy alkalmasabb is talán, hanem illőbb is a mely lovagja alatt toporzékol száz csatának nagy Királynéhoz. Szent István szobrán min­ ádáz tusáját kelti fel képzeletűnkbe. denki látja, illetőleg látni tudja, vagy tudná, S a herceg biztos, katonás tartása pe­ észre veszi, illetőleg észre kellene venni, hogy dig a nagy talentum lényét rögzítik meg Stróbl Alajos a problémát ugy művész, mint szemünk előtt Az egész mivoltában fel lelke­ történelmi szempontból nagyszerűen és egy­ sít és hódolattal tekintünk föl reá. A Mátyás forma értékűen oldatta meg. Nem utalok sem­ király kútjának alakjain is a történelmi, köl­ mire másra, nem figyelmeztetem semmire tői báj uralkodik a plasztikai bájon. A mű­ másra a szoborirant érdeklődőt, mint csupán vész intenciója oly tökéletes a történelmiség csak arra, bogy a talpazat relif képeit és keretében, hogy nem tudjuk, mit bámuljunk főként az ornamentikát figyelje meg. Az ősi inkább a nagyszerű beállitást-e, az alakok dekoratív minták oly tökéletesek, oly ősere- korhűségét, mellyel alakjai felé fordult Már detűek és törölmetszeltem magyarok, hogy ez kevésbbé vagyunk így az ezredéves emlék­ magában, eltekintve a főalaktól, oly értékes művel, mert minden művészi tökélyt leron­ művészi munka, mely a szemlélődül Igen tanak, illetve nem emelnek kellő érvényre a sokáig fogva tarthatják. Azonban igen érdekes méretek. A memu mentáit tás hiányzik és mily volna az is, mit szintén csak felemlítek, hogy szomorú ludat örökre hiányozni fog, mert a nagyon értékes tanulmány volna párhuzamot pénz, a pénz, a Pénznagyúr — nagy űr.— Pe­ vonni Stróbl művészetében a decorativ elem dig , a részletek magukba nagy alkotások. magyar- és görög jellege közt liléivé, eme Tehát a történelmi Szobroknak említettük is, két elem kölcsönös viszonya közt Azonban monumentálisnak kell lennie. Mintegy le­ Szent István szobránál a környezet, a dimen­ tekintsen a múltból á jelenre. Az élő emberi­ ziók, bármit is hangoztassanak a mérvadó ség, mintegy megiltétődve nézzen fel ezek­ körök, nem egységes, nem hannónikus. A re az alkotásokra és nézésük a régi idők tisz­ hely kissé nyomott, a tér emellett csekély, s teletére intsék a lelkeket és erőt adjanak a Szerettem. Azzal a túláradó érzéssel a mely csak a fiatalok sajátsága; azzal a sze­ relemmel, amely minden eszményit, amely nem ismer akadályt, nem ismer veszélyt ha­ nem erőszakosan, vadul rohan keresztül mindenen, ami útjába áll. Nagyon szerettem. — ó is engem. — Hiszen én voltam az első férfi, aki beszél­ tem vele. Tervezgettem. — Szőttem, fonogattam álmaimat. — öt év múlva feleségül veszem. Józanul hidegen számítottam, öt év múlva huszonöt éves leszek; 0 húsz. Keresetem­ ből szegényesen fogunk megélni, de boldo­ gok leszünk. Elmondtam ezt neki. — Csodálkozva nézett rám. — Talán megsem értette. Mind­ egy .. . . . . És azután jött egy nap. Borongős, esős, hideg nap. Tavasz volt és a nap fel­ hők közé bújt Gondolkoztam/ .Akkor szerettem a legjobban. Úgy mint az igaz hivő török az Ő Allahját, mint az in­ dus Bráhmá ját. Este együtt sétáltunk. Megkérdeztem tőle: — Margitka! mi a véleménye arról, a amit a múltkor mondtam magának? Rám vetette nagy fekete szemeit: —* Én nem gondolok arra. Én csak a jelenben és a jelennek élek. — Akkor beszéljünk a jelenről. — Én szeretem magát Ezt tudja. Soha senkit nem szerettem annyira. — És mégis ma utoljára beszélek magával. — Ma gondolkoztam a dolgon. Mindaketten szegények vagyunk. Ha idővel arra kerül a sor, hogy megnősüljek, nem vehetném el, mert nincs pénze. Ha most nősülnék, maga lenne a feleségem. De igy... Kezet fogtam vele és azóta nem talál­ koztunk. Kerültem menekültem előle . . . Pedig ma is szeretem. Jobban, mint az­ előtt . • *. Jobban, mint a vakbuzgó muzul­ mán az ő Allahját, mint az indus Bráhmáját . . .Elhallgatott Húzogatta kis vörös baju­ szát , Rimái megelégedetem, arcán boldog mo­ solygással aludt; Takács Feri révedezve bá­ mult a cigaretta-szivarfüstös levegőbe . . . És én gondolkoztam . . . Bátorság és lelki erő kell a lemondás­ hoz, de a szerelem ideális gondolkozást kö­ vetel és nem ilyen rideg, számitő realizmust Csend volt Hosszú csendé . . április 12. jövőre, erőt adjanak a nagygyá leheléshez, a nagygyá lenni akaráshoz. És ez csak ugy érhető el, ha hatalmas méretekben jelenik meg előttünk. Másodszor: A művésznek nagy pychiolőgiai munkát is kell végeznie az al­ kotásnál, nehogy a történelmi szellemmel, hűséggel nem egyező művet hozzon létre. Az illető korba kell, mintegy vissza helyezkednie és nem szabad egyéni felfogását oly irány­ ban is és túlsúllyal alkalmaznia, hogy alko­ tása meglegyen fosztva minden történelmi jellegtől. Mert ez oly abszurdumos és karikaturás szobrászat lenne, melyet semmiféle józzn nép el nem tűr háza falai között Te­ hát az elemeknek uralkodni kell egymáson Harmadszor pedig: Túlsúlyra hogy hol kerül­ hetnek a történelmi elemek amüvészi inten­ ciókon, vagy megfordítva, helyzet a körülmé­ nyek kívánják meg. Például: Ligeti Miklós Anonymus szobrán a művészt felfogása, kép­ zelő ereje az uralkodó. Mig például egy Kossuth szobron a művész megvan kötve bogy most Kossuthot kell ábrázolni és ettől el nem térhet. És igy van ez a történelmi szobrok túlságos tömegén. Igaz, hogy az Ano­ nymus szobron is magát Anonymus! kellett megmintázni Ligetinek, de ez mennyire más, hisz megmintázhatta volna máskép is, nem­ csak elfödött arccal, nemcsak oly ruhában, nemcsak ollyannak, mint amilylyennek megmimázta. Ha eltekintünk az oly finom distingcióktől, hogy a szobrászati termékeket feloszszuk emiék, illetve történelmi elemre és impressió szülte, vagy mithologia stb. szülte képzeleti termékekre, mondom eltekintünk és mint egységet tekintjük és vesszük figyelem­ be akkor azt fogjuk mondani, hogy ’a mű­ vész intenciója sohasem uralkodhatik kizá­ rólagos hatalommal a szobron a szobrászati alkotáson. Azonban, ha a fenti elválasztást meghagyjuk és abban felhozzuk még a szem­ beszökő különbségeket például: egy Anony­ mus szobornak, egy Kossuth szoborral való szembeállításával, látnunk kell, hogy igenis az egyik az Anonymus szobrának a megal­ kotása, vagy például Toldi Miklósé, Szép És mintha a cigaretta-szivarfüstös leve­ gőben hét alak birkózott volna: az egyik dél­ ceg, fiatal ifjú, a másik izmos, idősebb em­ ber. Az egyik a poézis, a másik az érdek. Vad, de rövid volt a küzdelem. Sírva fetrengelt a földön a poézis; gőgösen a győzelem mámorától megittasodva, tette mellére lábát a mindent leigázó, hatalmas .Érdek". Tavaszi dal . . ., Szent mámorok szunnyasztanak, A tavasz himes nyoszolyáján.. Valakiről elálmodom, Égve, vágyva tűzbe vár rám, A tavasz himes nyoszolyáján. Vagy kiludja? Bolond az éj. S a hold fehér mint a márvány. Szerelem száll hűség nélkül, S megcsal engem édes álmán, A tavasz himes nyoszolyáján. B. F. �15. szám. ,Szécsényi Hirlap“ Ilonkáé; bizonyos fokig .Szent* Istvánéit, de mindenkié‘.kikről nerrt maradtak képek, szob­ rok, rajzok teljesen hitelesek és Jók, kik ré­ gen meghaltak, ezékét ‘ csak' Ugy lehetséges megalkotni,'. ha nem klf réazbdn bízzuk* a műyészképzeletére, intellektuális felfogására, a löríéheitaf 'és kóttdf aíakök megalkotásánál. Azonbarf természetes, azt hem hagyhatjuk fi­ Társulat Jphilárb Utó tárlatán kiállított ifj. Vastagli Györgynek impozáns Rákóczi lo­ vas szobrát vegyék ^meg, . El.a kiállításon.volt Rákóczim mellyel egy. nagy dijat ta nyertem, Szeged város tulajdonát .képezi. Ez még másolatban sem kapható meg. Ezen kis hírlapi cikk kapcsán, mivel ez nevemmel látott ;; napvilágot,, bátorkodom tekintetes Bizottsághoz fordulni és felvilá­ gosítást is adni. I Egy olyan nagyságú .lovas szobor mint ez.• volt (I '/• szeresé let nagyság) _• 40 000 koronába kerül; aa .említett 3Q.000 kor, illetve 32-33.000 koronából egy,kisebb méretű. lovasi szobor.jállitható elő, mely kisebb városban felállítva, elég nagy mé­ retű volna. Pályázat kiírásáról ilyen összegnél nem igen leket;sió;, mert ez egész összeg aránylag igen kevés és ebből pályázati mű­ gyelmen kívül, hogy'az alkotó művésznek is­ merni ktfrkTakjk éleiét, Illett* történetét. És pedig tövíről-hegyire. Eme alaplörvényszerüségnél' találkozik a festészet' a szobrászattal. Innét válnak utaik széjjel. A. többi kölcsön­ hatót <eiutó> sókkal kisebb jelenfősé^ÜJ Tehát egy történelmi szobor ugy lehet szép ha hű is. Ha azt fejezi H ié^ szabatosan fejezi ki, amit kell, amit akar. Hogy a művészi tudás­ nak mennyire kell függni a tömeg felfogásá­ tól a# nihcs hitaMcardou etemeznL’A tör­ ténelmi szobor csak ugy. lehet tehát értékes, ha fent vázólt' elemek hármónikusan találoznak a műben. Hogy anatómia hibák, vagy el rajzolások, vagy csak egy kis téves, vagy rossz ’ megfigyelések értékét nem • kisebb mértékben rontják az természetes, de ennek elbírálása tisztán művészi szempont, alá. fan* tozik. Hogy, az architektúra, környezet milyen legyen, színiért neih kisebb kérdés és nem kisebb feladat. Esek megoldásánál fordul elő a hiba leginkább, mely liátrányosan hat a jó szobor hatására, értékérte is. Légtöbb szob­ vek díjazására nem jqtna.. Részemről igen szívesen állok tekintetes Bizottság rendelkezésére — ha erre felhív. Liviid liuteltllel Ifj. VMstagh György. Bpest, 1912. Apfilis 4. IV., Váczi-utca 81. sz. r...-.. H......m m rm ... .x. runk aééri nem érl el a kellő összhatást,!mert oly gyatra és elhibázott miliő-vei. bírnak,, melynek a kijavítása nagyon nagy gondokat okozna. ,<Ez^k ja hibák pláne a vidéki váro­ sokban lépfen-nyortlon láthatók. De Buda­ pested is. • Aminek apáink tudatlansága, nemtörő­ dömsége egyrészt múlt idők zavarai másrészt, az oka. Legtöbb vagy jobban mondva min­ den magyar város, két-bárom kivétellel oly. ügyetlenül van építve, oty rossi helyre vart' elhelyezve, mely okokból városaink egy fél évezreddel elkésve? fognak oly stílszerűen építve lenni, mint a nyugoti államokban. Mit törődik a most-élő ingatlan és háztulajdonos azzal, hogy ttflfyéíí a* Kára tájá, milyen kör­ nyezetbe lakik? Ma még az emberek nem arra-költneki hogy ahol leélik-életüket valő^ bari’ patád fc Sóid tegyen, ma még atfiiyíllgf* paVádicttorrf etfövéáe szent hitében az alRo* hóira megy á kereset nagy része. Arról, hogy mikép oldjuk meg a városok, azok utcáinak tereine2 architektúráját, bár elég könnyű, de líiábk válő feladat- Mindennek tüdötában Heti posta. Van a napilapoknak egy nagyon szo­ morú rovata; a hírek végén húzódik meg szerényen, olt is jó neki, hisz* az emberek alig látják meg, alig olvassák. —A hatottakkal nem érdemes foglalkozni. Elmennek r tőlünk búcsúszóval, anélkül, de elmennek örökre. Kíkisérjük őket a temetőbe, megfogadjuk nekik, hogy örökön- fogunk rájuk emlékezni, aztán elföldeljük fekeíe koporsójukat, haza­ megyünk és busulunk fölöttük. Csak egy kit zápornak kell jönnie, amolyan nyári ziyatamak, amely csak a port áztatja meg, a. falevelet ragyogja be gyön­ gyözd cseppjeivel, de az eniléket, a sírig tar­ tó emléket elmossa, az alakot kitörüli a lé­ lek fényképalbumából ... mintha nem is­ mertük volna soha. így vari ez rendjén.* Ha a tölgy kidől, teknőt még lehet belőle készíteni, ha elhull az állat, értékes a bőre,/ de az ember, ha meghal, megsemmisül örökre. J mégis vissza fogunk reá témi. Aesópus, hogy április 12. Igazán érdekes ez a rovat. Irén kehienbat esztendős volt és hosszas szenvedés után engedett , az élet kötelének fájó-szorítása testén. Tessék csajt gondolkozni. Tizenhal éves volt és hosszan szenvedett Mennyit ugyan? Egy hónapot, tizet, egy évet, tizet, vagy ta­ lán mind a tizenhatot?. Akármennyi is volt hosszú volt, még ha csak egy nap, egy óra volt is. Ilyen ifjú lénynek nem szabadna szen­ vednie, ha már meg kell halnia tizenhat esz­ tendős korában, halna meg a halál pillanat­ nyi kalapácsOlésétől. Megy a vándor a hegytetőre s mikor hosszas munka után féljut a bércre s lete­ kint az előtte elterülő virágtengerre, melyből majd szednie kell, összerogy .... a virágot más szedi le. — Arígyal kell az égben! — rossz frázis. Hát a földön nem kell? — Tovább olvasom. Egy doktor meghalt rövid szenvedés után harmincötével korában. Harmincöt esztendő! ... ez is valami. Az élet dele . . . Hatalmas ereje lehet a halálnak, ha egy harmincötével embert meg tud ölni rövid szenvedés után. Azt kel! hinnünk, hogy az emberi energiának nincs sem mi értelme, sem­ mi ereje. Minek is van, mikor egy pohár víz, egy hideg szél, egy aJóhulló gerenda vagy nem tudom én mi más sokféle a rövid percek leforgása alatt megtudja ölni ? • Szegény, ember I Tanult bizonyára har­ minc esztendős- koráig, hogy öregségében legyen miből élnie . . . pedig erre nem is került a sor. ‘ Hanutocöféves korában elsietett, mintha itt sem lett volna. — Eleget olvastam. Abbahagyom. Nem ol­ vasok tovább. A rendőri hírek következnek. Az egyik ember a Dunába ugrott, a má­ sik marólúgot! ivott (ez nő volt) a harmadik f őbelőt te magát, a negyedik (ez gyerek volt) eltűnt nyomtalanul, mintha a föld nyelte volna el. az ötödik (ez is nő volt) vitriolt öntött a vetélytársnőjére. Szomorú riportok . . . szomorú gondo­ latok. De április van, napsugártalan, hideg, szeles április, nem akar kitavaszodni, mintha október volna . , . Aztán olyan sok ismerős megy el most tőlünk, csak úgy búcsúszó nélkül . . « hja április van és fakad a tavasz. Ebben a kis újság-rovatban olvasom, már Kíhiváry Miklós is meghalt, az ■;........................ ............................................................................................................. Lapónk l3-ik számában „Aesópus* tol­ lából megjelent cikkünket nemcsak a Nóg­ rádi lapok vették át, hanem a fővárosi hír­ lapok is közölték. Miután tudják azt, hogy Szécsény város közönségét érdekli ezen haza­ fias ágy és hogy lássák, mify köret állunk már ’f tföbot létesítésénél; közöljük fTJ. Var- tagh György híres szobrász-művész levelét: •Tekintetes szobor-bizottság I Az Egyetértés mai számában következő hirt olvastam: Szécsényi*)) teláflltandö Rákóczi szo­ borra a Szécsényi Takarékpénztár 30.000 koronát gyűjtött össze,' s ez összeggel a szobor-bizottság a gyűjtést befejezte. A séöbor kivitelén a bizottság ugy hstároiötl, hó^y á Magyar Képző Műv. Társu­ latot fogja megkérdezni, hogy kiirják-e a tervpályázatot, vágy ennek mellőzésével a örökké niosolygó Kúhváty, aki harminc esz­ tendős korában kettétörte hírlapíró pennáját azzal a megjegyzéssel: goztam".’ .Éppen eleget dol­ Ha csak ö mondta volna szegény, talán el sem hinnők neki, mert önöomagunk előtt minden munka, bármily csekély fe az sok, de mások is mondták röla, azoknak el kell hinnünk, mert ha nem kellett volna, bizo­ nyára nem mondanának felőle jót ezt az egyet nem szeretik a .barátok”, akik pedig nagy számban könnyeztek boldogult Kúnváry frissen hántolt strgödrénél. Mosolygott egy utolsót .... aztán el­ feledték. — s Most már megmaradok ennél a rovat­ nál. ha már beleketdtevri, továbbolvasom. ...» Irénke egyetlen lányunk elhunyt tizenhatéves korában hosszú kincs szenve­ dés után. -=sieee;—- J9aIsLlo«4s. Folyó hó 6-án este 8 órakor komjátbi Komjáthy Károly életének 83-ik évében hosszas szenvedés után jobb­ létre szenderült. 8-án délután helyezték örök nyugalomra a Szécsényi r. k. temetőben TAnomulatsíff. A Szécsényi iparos és kereskedő ifjúság önképző kört folyó bó 8-án tartotta a Hungária szálló nagytermé­ ben zártkörű táncmulatsággal egybekötött műkedvelő előadását a mely várakozásán fe­ lül kitűnően sikerült Amibén úgy a szerep­ lőknek, valamint Gyarmathy J. Gusztáv ren­ dezőnek s a vigalmi bizottságnak igen nagy része van. — A körnek összes bevétele volt 315 kor. 50 fillér. FeWffizettek: Dr. Essösy Béla 6 kon, Dr. Outfreund Emil, Schöck Ferencz, Vizély Pál 2—2 kor., Varga János �április 12. .Szécsényi Hírlap" 15. szám. 1 k. 50 Kirberger István, Raffai Péter­ ié, Bárok Imre 1—1 kor., Micsínay József 50 fillért GasrXa 2mü. A Szécsényi gazda kö­ zönség bálja folyó hó 14-én (vasárnap) este 8 órakor lesz a „Hungária* szálló nagyter­ mében. Korcsmái virtus, Benécs István hugyagi lakos a húsvéti ünnep napok örö­ mére alaposan elázva, társát Győri Istvánt birkózásra hívta ki a korcsma helység előtti téren, utóbbi ugy teremtette földre Benécs Istvánt, hogy jobb alszára eltört. A súlyosan sérültet Dr. Márer József helybeli orvos kötözte be és utasította őt, hogy a bgyarmati közkórházat keresse fel. Vigyazatlaaaag áldozati. GoldbergerMár­ ton helybeli házaló Sándor nevű egykezQ fia ismeretlen eredetű forgópisztollyai játsz­ ván a várkert egyik padján, a pisztoly el­ sült s golyója átfúrta a nevezett fiú jobb csombját. Dr. Márer a sérültet bekötözte s a Mária Vaiéri közkórházba küldötte. Csak „Mauthner^-felo magvakat vásá- rolnak helyesen gondolkodó, számító.gazdák és kertészek még akkor is, ha inasok olcsób­ bak volnának, mert tapasztalatból tudjuk, hogy ez csakis a magvak rovására és a ve­ vők kárára lehetséges. Piaci bevásárlások korlátozási. A vár­ megye területén levő vásartartó községekben és azok határában április l-től október 1-ig délelőtt 8 óráig, október l-től április 1-ig pedig délelőtt 9 óráig a hetivásárok alkalmá­ val, valamint a napi piacokra beszállítóit elei­ mi cikkekből nem helybeliek, úgyszintén azon helybeli lakosok, kik élelmi cikkeknek adás­ vételével üzletszerüleg foglalkoznak, a saját háztartásuk rendes napi szükségleteit megha­ ladó vásárlásokat nem eszközölhetnek. Azok kik ezen szabályrendelet rendelkezéseit meg­ szegik, vagy annak megszegését elősegítik, kihágást követnek el és 1—100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, annak behajtha­ tatlansága esetén 3 órától 5 napig terjedhe­ tő elzárással büntetendők. A rendelkezés már megvan, de végre is kellene hajlani. Dohanytermekik elidasa i kiváházakbu. A kir. tábla múlt héten tartott ülésén kimondotta, hogy a kávéházakban és ven­ déglőkben alkalmazott személyzet által tör­ tént nem kincstári dohánytermékek eladásá­ ból a büntetőjogi felelősség a tulajdonost terheli.___ ___ J&Uegyvés. Folyó hó 7-én jegyezte el Géczy Lajos, Antal Boriskát Váczról. A magyar Delta. A Duna mielőtt a Fekete-tenger szakad, deltákat alkot. Tu­ dunk a Nílus deltáiról is, ahol egy észténdőben kétszer aratnak; a mayyar Deltáról azonban csak azok tudnak, akik már eddig gyümölcsöt, szőlőt, vadaskertet kerítettek. A magyar Delta, amelyet Kollerich Pál és fiai (Budapest, Ferencz József rakpart) hoztak forgalomba, a legkiválóbb keritkez anyag, mert olcsó, tartós és a célnak mindenképen megfelel. Kollerich Pál és fiaia ezzel a sodro­ nyukkal amagyar Ipartermelésnek kiváló szol­ gálatot tettek. A cég a legelőkelőbb gazda­ ságoknak szálitja a sodronyt, melyverse­ nyen kivül áll. Készséggel küld bárkinek árjegyzéket • ' -......... . ................................... Hirschfeld Miksa divat-áru kereskedő .*. Balassagyarmaton .*. építkezés miatt üzletét ideiglenesen fabódéba helyezte át, a drogéria előtt, a zárda mellett, a hol feltűnően leszállított ár­ ban árusít, mindenféle divatcikkeket és szőnye­ geket. A Dr. G. Schmidt Szerkesztő üzenet. __ Personne. „Ahol minden csendes*-cimü versére — minden szellemesség mellőzésével — azt üzenjük, hogy: Mnem vált be* és azt 0,y* gyöngéd gonddal tettük félre, amilyen gyöngéd csak vőlegény lehet menyasszonyá­ hoz. H. L Budapest Még Ibolyát sem való osztogatni Diákoknak. Monunent. Hogy „Aesópus* álnév alatt ki ír lapunkba? Hát (B. 1.) főtörzs és tisztiorvos féle gyorsan- ét alaposan gyógyít Időszakos sü­ ketségét, fülfajást, fülxúgást és nagyothallást még idült esetekben is. Egyedül kapható üvegje 4 K.-ert Török József .4. Sse r^esst esért a .kiadó felelős. gyógyszertárában Budapest, Király-utca 12. GLATTSTEIN »könyvnyomdája, . - ADOLF . . könyv- és papirkereskedése. M. kir. dohány- és szivar áruda. „Szécsényi Hírlap” kiadóhivatala. Szécsény, (Núgrádmegye.) Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására adni, hogy nagy áldozatok árán sikerült RAD1CS BERTALAN karmester urat megnyernem, amikor sem költséget, sem fáradságot nem kímélve gondoskodok arról, hogy a n. é. közönséget jól betanított elsőrendű zenekar szórakoztassa. I < f • ’ > Rádiós Berci hangversenyez! Alázatos tisztelettel Virgay László a „Hungária" szálló bérlője. I I * » 1 . , I ' I • . Sümegi Sorod. Sriss 9réfier sör. Magyar Sonyfia. — Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában, Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00368.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1912_04_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1912-04-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Glattstein Adolf Könyvnyomda Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdász Szépirodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 4. évfolyam 15. szám (1912. április 12.) Type The nature or genre of the resource periodika Glattstein Adolf Könyvnyomda Közgazdász periodika Szécsény Szépirodalom Társadalom