https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5e818b880a808cd2941e43567c32c159.jpg 730a21eee63306b4a4e5f8cdb37365e3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/89fed3ed28bb5eb710e66180a935b190.pdf a7d70dea44369aef1ca302bda92ae156 PDF Text Text Szécsény 1912. fehruár 9. IV-ik évfolyam. 6-ik szám. Szécsényi HIrlap Utközö kő. Néhány nap elölt, az egyik főrendiházi ülésen Zichy János gróf közoktatásügyi mi­ niszter — igen elmésen — ütköző kőnek ne­ vezte Báró Barkóczyt, aki — akaratán kívül — belekerült két egymással szemben álló eszmeáramlat hullámába, épen oda. ahol a hullámok összeérnek s ahonnét két áramlat hangosabb vitézei egymás fejéhez vagdossák a bárót, aki immár nyugodlabb öbölben pi­ heni ki néhány év keserű, tegyük hozzá, keményen megállt harcát. Távol legyen tőlünk, hogy a közoktatás­ ügyi minisztérium ötödik főosztálya főnöké­ nek áthelyeztelési ügyéből alkalmas anyagot lássunk a hírlapi elmélkedésre. —- a két esz­ meáramlat szembekerülése az. mely sokkal érdekesebb tárgy és a közre haszonhajtóbb. ha tárgyilagosan beletudnánk mélyedni s va­ lami bölcs életelveket e harchói kihámozni. Art máihnregáHspitották enaeka korszak mélyebb gondolkozói, hogy ez a nyugtába, inmorális, fényűző kor sokban hasonlatos a francia nagy forradalmat megelőző koréhoz. Akkor is a társadalom nagy, számos eszme­ áramlatok fölött, bizonytalanul úszott s fény­ űzése sötét bűnöket fakasztott. Az erkölcsi lazulással uj eszmedivatok keletkeztek. Iroda­ lom, művészet áttépte a tradíciókat s beliajoll a bizarrba, a szertelenbe. Akár csak ma mi. = TÁRCZA.= ? ................... A hó A hó mint vágyaink. Midőn lehull még szűz-fehér I Mint az elszálló gondolat. Mely büszkén egekbe tér. Elveszti tiszta szűz-szinét, A hó piszkos le«z, megfakul: Mint a vágy, mely magasba tör, De aztán a sárba hullt Szemed, szived, szavad . Szívedben annyi lágyság És mégis annyi dacz — Én azt hiszem, szivedben Együtt van tél ’s tavasz. Szavadban annyi érzés S mégis majd megfagyok — Én azt hiszem, együtt van Halál meg élet ott. Szemedben oly sötétség És annyi fény honol — Szinte látható a mai kornak e destruk­ tív eszmeűlja. Indítja most is, mint akkor Párja. Megindul a Zola naturalizmusával, melyet fölkap a'magyar. És naturalizmus beletéved a képzőművészetbe, de zagyván és Impresszionizmus, meg mi a kő lesz belőle. Csak természetesnek nem természetes az, amit ma irodalomban,* művészetben jobba­ dán kapunk. S végre eljutunk a légujabb törtetőkig, a nyugatotokig. Ezek már leta­ posnak minden irodáitól tradíciót Azt mond­ ják : magyar irodalom nem volt, de lesz. És lesz a jővotfukbót. mltitáh elég áldozatkészek e kis ázsiai barbárságot elvezetni Nyugatra. De nincsenek egyedül. A filozófia birodal­ mában is vannsic testvérei, a szabadgondol­ kozók. akik 'izintén megtagadnak mindent, mi eddig az emberiség Eszménye volt Em­ beri jogokra való hivatkozással, hirdeti1* a vallásnélküllséi* tiszta eszméjét, az ész val­ lását, egészen francia <éána szerint, mely ott artán-a megkóiyagosodaái agyakat kivezette a — komünig. A destruktív eszmeáramlatok kezdetén kic<i harcos tömege egyáltalán «nhase nőne nemzeti szereiicsétlensépné. ha a társadalom kényelemszeretetből el nem nézné ezeket a bizarr erőlködéseket. De elnézi és elnézéssel nagyra növeli. Az utazó apostolok euyre több híveket fognék s ami ma arámba nem vehető bohó törekvésnek látszik, az a hírek szapo­ Én azt hiszem, szemedber Együtt van meny s pokol. Én azt hiszem, beteggé Tesz és halálnak ad És kárhozatba juttat Szemed, szived, szavad (-yi) Séta a legújabb múzeumban. — Budapesti levél. — A budapesti kir. országos gyüjtőfogház igazgatója a még itt-ott szétszórtan meglévő régi büntető eszközöket összegyűjtötte. Azt mondhatjuk, hogy a nemzet egész múltját, erkölcsét, művelődését, történelmünk sok szomorú lapját meglátjuk, ha a muzeum gyűjteményein végig tekintünk. Szent István királyunk korára emlékez­ tet az a bélyegző, amelynek eredetije a nagy­ szebeni városi múzeumban van meg. Ez egy "kettős akásztéfát ábrázol, amellyel a bűnöst megsütötték az arcán, homlokán vagy mellén. Ilyen régi bűntetőeszköz a halálbüntetés végrehajtására használt pallos, amely nem egyéb, mint hosszú kétélű kard, amelyet a büntetés végrehajtója, a hóhér, két kezébe fogván, csapta le a fejet a törzsről. rodásával uj eszmeáramlattá növekedik. Mo­ soly gun k rajta még -ma is, pedig ez a destruktív eszmeáramlat, mely ma folyóira­ tokról, napisajtó hasábjairól, színpadról, tár­ latról, szónoki székről csoda buzgósággal hirdelődik, megássa az emberi jogrend alap­ jait és legszebb eszményeinket dönti sárba. Szabadgondolkozóink ki fognak bennün­ ket nevetni s levállveregetik a naiv vidéki embert, aki hirdeti, hogy Igen is iskoláink­ ban ápolnunk kell a vallást s a destruktív társadalmi egyesületek működését figyelem . mai kell kisémi, túlkapásaiban meg kell őket rendsraliályozni. Ez az eszmeáramlat csak azért van, mert elnézünk. Pedig veszélyes voltát száz közül kilencvenkilencen belátjuk. Heti posta. Riport oa életből. Száva Gábor kis gimnázisu volt Szege­ den 1 A hó huHotf foszlányosan. fehéren, a dér alatt küzdő fák siránkozva ropogtak, az ég «zOrkésfrberben Aszott... ilyenkor aztán a forró, fiatal szivű diák gye^rk, mohón ma­ gába szívja a természet idealizmusát, költé­ szetét és szere’n»rs tesz Megszeret mindent — a csúnya földet, zokogó erdőt, az embertársait — tuiudcnt. mindent ami él. ami van A muzeum tulajdonát képező pálossal utoljára Újvidéken 1853 évben végezett ki rgy tnbherörfu ••anlógvilkost Both János hóhér. Szent László Mrf»v v őrá ha vezet ben­ nünket 9 kalodák gvH<« méryr Az ő törvé­ nyei említik, hngv aki a böjtöt megszegte, annak 12 napig kalodába zárva kellett ke­ nyéren és vizen bőjtölni* Jóformán a kalodákból maradi a leg­ több fűnn Pedig ma már ankan^^nak, akik alig tudják, hogy mi is volt a kt^-sSokféle is volt belőle. WWRa. A nyakló kaloda vagy hegedfr^ Bégekben a legújabb időkig igen gy’íori büntető eszköz volt, amely főként a bűnös megszégyenítésével igyekezett célját elérni. Hegedű alakja volt, egy nagyobb és két kis- srbh nyílással. A nagyobb nyílásba került a ., a ké» kisrbbe kerültek a kezek. A ka­ loda végét rután rendesen lakattal zárták le s spkszor a lopott holmit u ráaggatva a gye­ reksereg hah<»iaja, vagy dobszó kíséretében kellett a bűnösnek a falun végig vonulnia. Több régi lábkalodába zárt bűnös vagy feküdt, vagy háttal a falnak támaszkodott. Kezdetben, amikor még börtön nem igen volt, a kalodába zárás a szabadságvesztés bűnte- �„Szécsényi Hírlap" 6. szám. február 9. • . ... '• Majd ha tapaszra kihajt sírja fölött a fű, Nagyon kérjük azokat, kik városunkban a a vadvirág,‘talái elmegy hozzá a kisleány,! jótékonyság ügyeinek őrállóí: gondoljanak a les zakaszt * egy Jsárga kankalint s beleteszi tüdőbetegekre. Legjobb sikerrel járna, ha magát az egyesület elnökét, Lukács György ímakönyvébe. — W * • v. b. t. tanácsost keresnénk föl (Bpesl, VI., kerület Sütő-utca 6.) levéllel, aki készséggel válaszol mindarra a levélre, melyet szegény­ sorsú tüdőbetegek sorsáról a. jótékonyság szolgálatában hozzá intéznek. . Esküvő. StiUer Sámuel losonczi la­ Színészét. Fokozottabb pártolástól kos folyó hó 18-án vezeti az anyakönyv­ és rokönszenvtöl kísérve tartottá a hét folya­ vezetőhöz Steiner Laurát. A egyházi áldást mán Rácz Dezső &zintársuiáta"közöiiségünk az új házasok a dohány-utcai izr. templom­ előtt előadásait Csupa újdonság került be­ ban veszik át — Budapesten. mutatóra s a közönség minden alkalommal • Hymeo. Buzna Pál salgótarjáni te­ lelkesen tapsolt a szereplőknek, akik dere­ lekkönyvi átalakító dijnok folyó hó 2-án tar­ kasan megállották helyüket: Kedden .Az ár­ totta Szécsényben eljegyzését Szuhy Olgával, tatlan Zsuzsi" igen jó előadásban került szín­ Pnlk Ferencz salgótarjáni vendéglős mostoha re. Szerdán .A lengyel menyecske" telt ház leányával előtt szintén pompás darab volt - A szerep­ A&he/yeses. Rólh Lajos, máv. tiszt­ lők közül Füredi Ilonka és Nanasi Juliska viselő a inMybrli vasúiaitomás pénztár-kekesok tapsot arattak. Csütörtökön^a ^Medikus" lője hason, in nős jgbeu (?) áthelyeztetett. * , Bródy Sándor színmüve került bemutatóra. N’agy/elJkü adomány.. Lőrinczi Pénteken: .Leány vásár", szombaton.: .Szép Hoffman Jakab. $/>csény szülötte, folyó hó Heléna"-kerülnek műsorra. 4-én 200 koronát Küldött Dr. Kardos Sándor A helybeli rfif. Űókeffyhái. helybeli orvos címére, hogy azon összegből A bgyarmati református mistlói. egyház ki­ 100 koronát a helybeli izraelita, 100 koro­ nát pedig ugyancsak a helybeli keresztény küldöttei folyó bő 4-én alakították meg Szé­ szegények között osztasson szét. — A sze­ csény és vidéke részére a református fiókgények már meg is kapták Hoffman Jakab egyházht Az alakuló közgyűlésen Kovács S. nagylelkű adományát és áldást kerve eirile- bgyarmati református lelkész elnökölt és mi­ után az egy begy ült hívek a fió^rgyhaz meg­ getik a jótékony úr nevét. JL tüdőbetegekért 1 Gyakran jön alakítását kimondották, egyhangú lelkesedés­ szerkesztőségünkbe egy-egy sovány köhé- sel gondnokul * Szenihe Kálmán kir. járás­ cselő nő, férfi, aki'azt ken segítsük be tü­ bírót, az egyházi tanács rendet tagjaiul Bál­ lá Kálmán tiszttartót, Mocsáry István föld­ dőbeteg szanatóriumba. A József királyi Sza­ birtokost (Liptagerge), Tóth Bertalan kör­ natórium Egvesület elnöke, többször teljesí­ tette kérelmünket, legutóbb azonban arra kért, jegyzőt (Rimócz), Takács József kisbirtokost hogy mi viszont a helyi társadalmat buzdít­ (Szalifiatercs) választották. A fiókegyház tagjai önmegadóztatással suk, tegye lebetőve a második, a Debrecen­ ben felépítendő kétszáz agyas szanatórium járulnak a missiói egyház terheihtez és az ily módon évenként összegyűlt -összeg 20 szá­ felépítését és a farsang folyamán rendezze­ nek * varosunkban a nzrgénysursú tüdőbete­ zalékát a helybeli ág. hilv. ev. egyház cél­ gek szamara egy vigalmat. Az van tervben, jaira utalványozzák, azonkivül a harangozó! is díjazzák. — A helybeli ref. fiókegyház bán hogy egy kiváló ifjú novellista, a Petőfi Tár­ saság tagja s egy ismert fővárosi művésznő a legközelebbi istentisztelet márczius 17-én jönne városunkba müvészestéty rendezésére. délétán 3 órakor fog tartatni ■ Reggel iskolába ment, szépen, csende­ sen, sok könyvei a hóna alatt, mondogatva az úton a leckét. Hátha felhívják ?... nem lehet előre tudni, már rég nem felelt Aztán beült ax utolsó padba, fizika órára . . . elgondolkozott Meg sem érdemes élni, a kis lánygimnázista nem szereti, másért rajong. Mit ér így az élet? - . . Pedig megígérte neki, hogy érettségi után, majd ha nagy lesz, elveszi feleségül, együtt fognak lakni, bogárhátu házikóban... milyen boldogok lesznek. Mert elveszi, fel­ tétlenül elveszi, becsület szavát is bdja. Aztán elővette kis tárcájából á'hervadt pirosszegfűt. ó adta, Ö küldte. ’ S elabrándozott a kis virágocskln. Nem érdemes élni, hiába,' nem szeret. Nem, nem. A professzor úr, a kőszívű professor úr a thermometerrői ábrándozott A pedellus ki­ lencre Csengett, a tanár úr befejezte előadását. — Jól tanulják meg fiuk, mert irgal­ matlan leszek. — a kis diakok vígan kimentek a komoly fizika teremből ... A hátulső padban meg a vontcsövű revolverből, a hat sunyi madárka közül ki­ röpült az egyik — s Száva Gábor lehunyta szerelmes csillogásu szemeit . . . meghalt — Nem érdemes élni, nem szerei. — Odakunn repdes a hó. szűzen, feheren s elfödi emlékét a szerelmes szivü, lagysza*u kis diáknak, a Száva Gábornak . . . Ez a tél költészete. Az éles szavú szelek inspirálnak, érzel­ met inspirálnák a gyerek szivébe, a szív el­ kezd hangosan dobogni.. . aztán egy csa­ lódás, egy szétfosztott álom, egy eltűnő álom a revolver puffan, a kis diák lehunyja sze­ meit » ja] vege van, meghal, úgy mint a töb­ bi ember . . . S<uinorú história, simi szeretnék. Kár volt meghalnia, hisz előtte volt az élet, az a csúnya, mogorva, fekete élet De sokat sze­ rethetett volna még, de soknak Ígérhetett volna házasságot, becsületszavat is adhatta volna, nem számit. lését poi<ji|a. Majd megszégyenítő büntetés, inaskor a szabadsagvesztés-bűntetes súlyos­ bításául alkalmazzák. Tnösöiy hnre is kalodába volt zárva a fogságban s ezenkívül még nehéz rablanczczal hozzá volt erősítve a börtöne falaboz. - A hadihajókon máig is basználatban van a matróz megfékezésére a rudas békóvas vagy vaslábkaloda. Egy ilyen is van a mú­ zeumban, melyet a pólai tengerészeti ható­ ság küldött a múzeumnak. Töbnyire minden látogató meghőköl, mi­ dőn a múzeumnak ama helyiségébe lép, ahol az akasztófák vannak. Régi szuette akasztó­ fa áll a terem közepén, beerősitve a földbe, hozzátámasztva létra, mellette a lépcső, a melyre az elítélt lép. Utoljára 1903-ban volt használatban. Ott van a Pap Béla és a Húsz Ábrahám ki- tusxnált HiuUU £ A mostani akasztófák alig két méter ma­ gasak. Régen, mikor a kivégzések az elretten­ tés céljából nyilvánosak vojtak, az akasztó­ fák több méter magasak voltak, hogy meszsze vidéken is láthatók legyenek, mert a hul­ lát is bizonyos ideig rajtuk hagyták. A régi jobbagy világot juttatják eszünk­ be az ott látható deresek. Bizony a deres­ ről is ma máf kevesen tudják, hogynézett ki. szégyentáblát is akasztani, lyen a székes­ fehérvári szégyentábla, amelynek egyik ol­ dalán a következő fölirás olvasható: Kezdetben a deres egyszerű pad volt. Ilyen is van a múzeumban. A kegyetlen üté­ sek azonban heves fájdalmat okozlak s ha valaki - bárminő megadással is viselkedett, mikor a deresre került, az ütések alatt ösztön szerű lég is védekezett. Szükséges volt te­ hát az ítéltet a dereshez hozzáerősiteni. így jöt­ tek létre idővel a deresnek különféle alakjai. .Mivel az mostoha anyjukat meghurcol­ ták, édes atyjukat pediglen taszigálták, má­ soknak például, hét napi kinyílásra és két­ szerié való pálezázásra ítéltettek. Sok, helyütt a botozást is a pellénger- .. A városokban szokásos kegyetlen ke­ rékbetörésekre emlékeztető kerék is van a múzeumban, harcsak másolatban. Mindöszsze két, eredeti kerékbetörö kerék létezéséről tudunk, egy van a pozsonyi és egy a nagy­ szebeni -városi múzeumban, mert az itt lévő másik egészen csonka. E'jy* régi büntetésünk emléke máig is él nyelvünkben. Ez a pellengérezés, a szégyen­ szemre való kitétel. A piaczon, a templom vagy községháza közelében állították föl a pellengért, többnyire fából vagy kőből. Akit szégyenszemre kiállítottak, rendesen hozzá is erősítették a pellengérhez: azért a pellen­ géren többnyire még néhány nyakvas és kéz­ vas is volt. Szokás volt a nyakba követ vagy nél hajtották végré. Bőséges tanulmányt nyújtanak a bűn­ tettesek külömbözö csoportjainak az arc­ képei. A közel ötven év előtti betyárvilág főbb szereplői, akiktől gróf Ráday Gedeon vas kitartása mentette meg a országot, ügy­ elik ott vannak már a múzeumban. Merőn tekintenek le a falról arra a hatalmas meg­ vasalt fekete koporsóra, amelyben nem egy­ nek a hulláját szállították a mindent adó és mindent bezáró anyaföldbé.’ Több ezer, darabot tesznek ki a bűnösök által fogságuk ideje alatt készített tárgyaik, a szökési kísérleti eszközök* rajzok, festmé­ nyeik, írásaik, verseik mind-egy-egy érdekes megnyilvánulása a bűnöző, a szabadságától megfosztott szenvedő lelkének. (Sz. Gy.) © �6. szám „Szécsényi Hírlap” Ki őre tőre* vő iparom. A többi iparosainknak buzdításul közöljük, hogy: Hundér Lajos helybeli ácsmester és építésivállalkozó, a napokban telte le Beszterczebányán az ácsmesteri vizsgál jó sikerrel. — Gratulálunk. Gaadd* bdJJa. A helybeli földmivelő gazdák a „Kath. Népkör" pénztára ja­ vára, folyó hó 18-án a „Hungária" szállóban tánczvigalmat rendeznek. Belépti-dij 1 koro­ na. — Pártolásra ajánljuk. Kőapryűlés. Folyó hó 4-én tartotta az „Szécsényi Iparos és Kereskedő Ifjúság önképző Köre* Vili, évi rendes közgyűlését dr. Essősy Béla elnöklete alatt a tagok élénk érdeklődése mellett, melyen a kör tisztvise­ lői és bizottságai is megválasztattak. A kör diszelnökéül egyhangúlag nagy lelkesedéssel Pintér Sándor választatott meg. Kedélyes-est. A „Szécsényi Iparos és Kereskedő Ifjúság" folyó hó 11-én, este 8 órakor a „Hungária* szállóban zártkörű táncmulatsággal egybekötött kedélyes-estélyt tart, mely alkalommal szavalat, couplé, mo­ nológ és egy bohózatos színmű lesz előad­ va. A kis műkedvelő gárda serényen mun­ kálkodik, hogy az előadás minden tekintet­ ben fényesen sikerüljön s a közönségnek ezúttal is élvezetes estélyt szerezzen. — Az egyesület elnöksége e helyen is kéri a n. é. közönséget, hogy zavarok elkerülése végett a jegyeket lehetőleg előre megváltani szíves­ kedjenek. Áradás. A hirtelenűl lágyra fordult időjárás az idei nagy havat sok helyen meg­ olvasztotta minek következtében a folyóvizek mindenfelé nagy áradásnak indulták. = CSARH0K. — A házinyúl tenyésztésről, Felolvasta: Niedermann Sándor 1912. Január hó 28-án a kath. népközben. (Folytatása és vége.) Ax .űregi nyúl épen- ugy táplálkozik mind a vadnyul. Ahol tanyát vernek annyi­ ra elszaporodik/ hogy alig lehet kiirtani. Nem is lehet szabadban tenyészteni A mi a mókus a fatetején, ugyanaz a tengeri nyúl a földön nagyon kártékony. A mi hárinyulunk ettől az üregi nyultul származik; a mit bizonyít az a körülmény, hogy az űregi nyúl rövid idő alatt megszelídül, viszont a házinyul rövid idő alatt elvadul. Egy házinyul tenyésztő föllegyezte hogy egy nősténye egy évben 58 nyulfiat vetett; s ezeknek kölykci rendes gondviseléssel egy év alatt 330 darabra szaporodhatik. Most ebből a nyúlbőrt 10 fill.-be, a húst 20 fill -be számítjuk összesen 99 korona, ezt egy pár öreg nyúl adja jó táplálkozás mellett. melyet ólakban, istállókban tartanak. Igaz, hogy szapora, ízletes húsú, de a falat alá­ ássa ezért ráfogják, hogy kártékony. Pedig máshol tanyát nem verhet, ha istállóba zárják. A belga-óriás igen nagy, 8 kílogramra is megnő. A bécsi-óriás évenként 7—8-szor ellik húsa Ízletes, bundáját 1—4 koronáért veszik. A francia kosorru is megnő 6 klgr.-ra, de kicsit kényes az időjárásra. Nálunk nem ajánlatos tenyészteni. A japán nyúl közepes nagyságú, 5 kilogramra megnő. Ajánlliató, mert kevés igényű s igen szapora. Legjobb fajnyúlak egyike a lothringiaíőriás, 6 klgr.-ra is megnő, igénytelen, sza­ pora állal. Ezeket együtt húsny álaknak mond juk. Nálunk olyan fajta kell, a melyik nem kényes, szapora, húsa is van és^zőre se ér­ téktelen. Erre jó a belga-óriás, bécsi-óriás és japán-núl. Azt pedig nem ajánlom, hogy Hűbelebalázs módo neki dűljön a nyúlászás­ nak. Ezért ne hozasson senki drága pénzen fajnyúlat,* hanem szerezzen jobbfajta közön­ séges házinyúlat, kisérje figyelemmel egy hónapig, tanuija meg a vele való bánást és csak mikor teljesen otthon van a muc-muc mesterségben, akkor fogjon igazán a nyül­ te ny ész léshez, mert csak ilyen módon érhető el a szép siker. A tenyér’***• két irányú le­ het : l-ször hús, 2-szor gerezna (bunda) nye­ rés. Ha a butid* nyerésre fonjuk a fŐ>úlyt fektetni sokkal több befektetésre, munkaerő­ re, költségesebb takarmányra van szükség, mintha húsía fektetjük a fősúlyt s a bunda lesz a mellékes. Kicsibe kezdjük is addig, míg telicsen ki nem ismerjük «zen új ipe»? térségnek minden csinját-binját ne fogjunk nagy tenyésziéshez. Tehát húsnyúlakaí fogunk tenyészteni. Húbiivúiak idiííőkclclchm u-egftlel. ha deszkából építünk számokra vateml ólfélét, hogv zord idő ell-n védve legyei ek Ezt a deszkabodéi télén rakjuk szalmavai, kukorica szárral, náddal. A bódé olyan legyen, hogy az állomány.elférjen benne. Az. ól alját desz­ kával, kővel, téglával kell kirakni, hogy ne turkáljanak tetszésük szerint, fialartás végett meg hogy légy uo búvőhvTy uL. óc>ka ládá- rakjunk le vagy 2—3 szál deszkából készí­ tünk nekik lányát az ól két oldalán. Ez a t*nva éppen olyan, • mint az eresz alá öszK/etákoll ga’atnhház: kűlön-kűlön fészekből áll. Ha va’atni ókból egyes párokat külön akarunk tartani, akkor faládákban helyezzük el, előoidalul sűrű rostély, hogy levegőjük és világosságuk legyen, per>ze ajtó is van rajta. Épen mint az embernél úgy a házi­ nyúlnál is legfőbb fenntartó a levegő és a tisztaság. Néhol megfelelő nagyságú gödröt ásnak, beleteszik az, anya s apa nyálakat, csakhogy ezen módon igen keveset tartha­ tunk. Tisztogatni lehetetlen. Néhol egyszerű­ en beercszlik az istállóba őkeL Ez sem cél­ szerű, agyonfurkálják a fal alját, a jószág is sokat agyon rugdos belőlük. Egy aracsi gazdálkodó ezt Írja: „A ser­ Beteg állatot iwgltoi, il’etőleg tenyész­ tésvész hazánkban állandó baj lett, kevés a sertés, ennélfogva drágább is lett. A lakos­ tésre használni nem szabad. Testi hibában ság ellenben erősen szaporodik, ennek fbly- szenvedő állatot sem szabad megtűrni. Az is több búst fogyaszt Hol vegyük ?^QtLa Mas Ttonynw, hogy a túlságosan Fiatal házasok nyúl. Nyúlszőrért, nyulbőrért és ezek fckta- ivadékai satnyák. Ha nem akadályozzuk meg gozott alakjaiért minden évben T—fO *W6 az töő-elött való párosodási, akármilyen szép koronát adunk -a MflBMnet, német anglrai- . törzsünk volt ts> az ivadékok idővel vissza­ uak. Tartsuk itthon azt a pénzt, ezt a házi­ fejlődnek. Ennélfogva észszerű tenyésztésnél a fiatal népséget nemük és életkoruk szerint nyúl tenyésztéssel érjük el. Legközönségesebb tenyésztett házinyúl, el kell különítenünk és csak 8—-10 hónapos február 9 korukban bocsáuuk őket össze páronkint 5—10 percre. Ennyi idő teljesen elég a pá­ rosodéira, mert egyszeri fődőzés teljesen ele­ gendő. Az elléshez közeledő anyát külön ket­ recbe kell tenni, hogy nyugodtan essen át baján. Ne hagyjunk 6—8 nyárinál többet az anya alatt, különben satnya nemzedéket ne­ vel. A kölykeket hathetes korukban elválaszt­ hatjuk, három hónapos korukban pedig ne­ mük szerint különítjük el őket. Az anya 30 napig vemhes. Egy évben 6—8 ízben fiadzik. Legjobb úgy intézni, hogy december, január és februárban pihenjen az anya. Tíz, tizenkét nőstényhez elég egy kant tartani, a fölösleges kanokat leghelyesebb kikerélni, igy jobban kifejlődik, nagyobbra növekszik, szebb lesz a bundája, izesebb a húsa. A nyúltartásnál vigyáznunk kell, hogy folytonosan ne adjunk zöld takarmányt, mert ez ártalmas az egészségre. De az állandó szá­ raz takarmány se helyes. Hizlalásnál felvált­ va, több zab, kukoricza, szaporításnál a te­ jelés előmozdítása végett a saláta és káposz­ ta-félék játszák a főszerepet meg a répa-fe és krumpli. Csak egészséges, ép, jó takar­ mányt adjunk nekik. Csak akkor itatunk, na száraz takarmányt adunk nekik. Hizlalni, kis ládákban kell s erre a célra lep megfelelőbb a kukorica, száraz kenyér, lejjel leöntött dara. Adhatunk naponként egy-egy illatos fCvcf, zsályát, kakukfűvet, melyek felsége* ízűvé teszik a húst. A hizlalás 10—12 napig tart. Az almozásra gondunk legyen, tisztaság megfizeti a fáradságot, se betegség nem f<>»ja bántani kedvenceinket, bőrűket se dobja viszsza a kereskedő, azért mert piszkosak. A nyúlnak sok ellensége is^yan, altat, növény. az időjárás, róka, görény, menyét macska, kutya, patkány, a túlságos nedves vagy hi­ deg időjárás mind igen kártékony. Könnyű kitalálni, henry melyik d»tn mivel védekez­ zünk. Ha ragályos bet-g«ég lepi meg tenyész­ tésűnket. haladók nélkül állatorvost kell hív­ nunk, nehogy tönkre menjen az állomány. A nyúl trágyája elsőrangú kerti trágya, vizelete ugyanannyi vízzel bigilva igen hatásos. zöld­ séges krrtek földjére nagyon jól felhasznál­ ható. Miféle hasznot is hajt a nyúl? Szőre, húsa, csőid ja, trágyája s. belei elég jól meg­ fizetik a tenyésztő fáradságát. Ha valaki pénzelni akar belőlük, -kkur persze előre megkell az utat találni. A szőrt megveszi a kalapos, a húst pedig nagyobb városok ven­ déglősei. Ha valaki annyit termel, hogy eveitkint egypár ezer darabot képes piacra vinni vagy többen együtt írjanak Bpestre a „Köz­ ponti Vásárcsarnok Igazgatóságáéhoz, itt aztán majd eligazítják az üzletet. A nyálból kötés után a vizeletet ki kell nyomni, külön­ ben szagos lesz. A nyázást melegiben kell végezni, igy könnyen lejön a bunda. A bun­ datermelésre szánt nyálakat télen legcélsze­ rűbb ölögetni Eleven nyulat szelfös ládában v. kosár­ ban kell száíílaoL Takarmány, víz oem szűkseges. na aronran nossxaon útra kukT|u*, visszük egy takarmány répát adtatok be. Egy ládfba egy’ nyulat frgyflak, mert ve&/ekednek A levágort és .felbontott nyulat pergament-hóiyag-papirosba csavarva továb­ bítjuk. Legbiztosabb beszerzési forrás a gödöl­ lői állami telep. SarerlresstéséK a Jeladó /felelős. �február 9. Szécsényi Hírlap 6. szám. 940-1912. sx. ArvoróBi hirdetmény■ Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. ^kvi LX. t.-cx. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpcsti kir. keresk. és váltó törvényszéknek 1911.* évi 85109. és 93807 v. végzése következtében Dr. Káidor Jenő Szécsényi ügyvéd álul képviselt Köz­ ponti Kereskedelmi és Iparban* R. T. javára 12.000 kor s jár. erejéig 1911. évi október 12—30 és december 19-én foganatosított ki­ elégítési és végrehajtás utján le- és fel 01 fog­ lalt és 1089 koronára becsült következő in­ góságok. u. m.: a biztosítási jkvben I— 22 24 és 25 tétel alatti bútorok és az 1911. V. * 415,16 sz. áry. jkönyv 1 és 2 4étel alatti bu- torok és váltók nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. járás­ bíróság 191l-ik évi V. 415 16. sz. végzésé folytán 1.2000 kor. tőkekövetelés ennek 1911. évi szepL 4-ik napjától járó 6 '» kamatai és eddig összesen 297 K. 35 fillérben biróilag már megállapított költségek 2 K. 60 f. árveres kitűzés és laphirdetésidij erejéig Szécsényben leendő megtartására 1912. évi febr hó 15-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin tett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. §»ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becs­ áron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés 1908. évi LXL t-cz. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1912. évi febr. hó 2. kir. bír. végrehajtó....... ======== . —- értesítés! Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására adni, hogy ■ szoba*fötéshez kiválóan alkalmas magashőfoku '■ elsőrendű por mentős porosz darabos, kocka vagy dió-kőszenet mm-ként 3 kor. 20 f.-ért, ’a légszeszgyári drb.-os koaxot 4 kor. 80 f.-ért, la. „ dió „ 5 koronáért ZaegalÁbb is 15 mm. vételnél házhoz szélűtva ajánlok. ' A nagyérdemű közönség szives megrendeléseit kéri teljes tisztelettel TEPPERADOLF, Slöfizetéseit ' fővárosi napi-lapoftra elfogadtatnak Glattstein Adolf papirkereskedésében, -r- Szécsény GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája könyv- és papír kereskedése. M. kir. dohány- és szivar áruda „Szécsényi Hírlap” kiadóhivatala Szécsény, (Nögrádmegye.) Nyomatott í Glattstein Adolf Könyvnyomdájában, Szécsény: � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00318.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1912_02_09.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1912-02-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Glattstein Adolf Könyvnyomda Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdász Szépirodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 4. évfolyam 6. szám (1912. február 09.) Type The nature or genre of the resource periodika Glattstein Adolf Könyvnyomda Közgazdász periodika Szécsény Szépirodalom Társadalom