https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/72bf86fcd85ec8f4e3b2dd4178b5fe68.jpg 4f60decc7626a8b5c204bdc9af601274 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/24e9e465303dbef8fec82429e6c67d32.pdf ab8296c74643483bf83b4c276af01bb5 PDF Text Text Szécsény 1911. október 27. Ill-ik évfolyam. 43-ik szám. Szécsényi HIrlap Halottak napján. (V.) Hogy az élők felkeressék a halottak csendes birodalmát és az élet forgatagából egy nap azoké legyen, akik Fvollak" — egye­ temes érzés a világban. Mindenüvé, ahová a keresztény kultúra behatolt, elvitték a halot­ tak iránt való kegyelet érzéséi. Ez a szokás, a kegyeletnek ez a meleg érzése évezredekig tartó. S következzék bármilyen világszellem, a kegyeletnek ez a meleg érzése nem vesz ki az emberből. Van idő, midőn liánytorgatjuk a temetői halottaknapi luxust, mely­ ben, — mint az élet minden jelenségében — van sok a hiú csillogás és hazugság, — de alapjában midnyajan a halottakra való em­ lékezés kegyeletes szép szokásának rabjai vagyunk és örülünk, hogy éhben az utilitarius korban a kegyeletnek ily magasztos és tiszta érzésére képesek vagyunk. Régi, a hatottakra való emlékeknek-rr a megszentel! napja. Meghatva járunk Calixlus catagombáiban, ahova az első római keresztények temetkeztek. Mennyi tiszta érzés és mily sok emlékeztető arra, mely az emberi nyomorú­ ságos léten túl más világot sejtet Nem is igen hisszük, hogy a halottak napi temetői hangulatnak akármilyen kor­ szellem árthasson. Legyen az ember akármily felvilagosodott, amikor megkondul a halál­ T Á R C Z A. harang, fel kell tenni önnlagának a kérdési: Hová leszünk, mi következik az élet után. A jövendő ködbe .vesző fejteiméi, az tudat­ lanság, amelyben vagyunk afelől, hogy ez a világrendszer miként alakult ki, a vég, melyet Madách Ádámja szerint .csak azt tudnánk feledni**, — ezek adnak halottak napján méla fájdalmas hangulatot, még azoknak a keve­ seknek is, akik senkit se siratnak. És a halál, Hamlet Szerint: .ez isme­ retlen tartomány* titokzatos és megdöbbentő. Miért? Mert szeretjük az életet. Maecenás, aki pedig bölcs ember vélt, midőn a római puha élvezetek következtében elvesztene majd­ nem minden érzékét, igy sóhajtott föl: .És nem bánom, legyek süket, legyek vak, le­ gyek béna, csak éljek, éljek!* Pedig a halál Herder szerint az elszenderülés és soha fel nem ébredés szende pillanata: pillanata a csendnek, melyet semmi ?>j, a nyugalomnak, IlitIJv! BLIIIIHI KlrCrr Tniy utuDC IIC1II naUvTpui. Még a legfájdalmasabb betegségben is több­ szebb alakot mutat, mintsem bármikor is életében. Nem rémkép tehát ez utolsó bará­ tunk a halál, hanem éltünk bevégzője; egy szép ifjú, a ki a szövétneket eloltja és a hullámzó tengernek csendet parancsol. . A természet hervadásához, melankóliájá­ hoz, elmúlásához oly szépen illik a halottak napja. S nagyon rossz ember az, akit meg nem indit a koszoruvivőknek méla, bánatos serege. Szép vagy halottak napján temető. Szen­ vedők pihentelője, minden fájdalomnak meg­ váltása ; de mi, az élettel küzdők Maecenással kiáltjuk: .Csak élni, élni!* (Bourget) Ha van boldog, ha van, akit irigylek én. Az olyan az, ki él, s nem töpreng életén, Ki hagyja, hogy a sors letépjen napot, órát — Mint engedi a fa, hogy a szelek leszórják És messze ttrfgyék megsárgult teveflr— nyire csendes percek, vagy még világos és derült látványok is előzik meg az elbucsuzást; a halál szárnyait felénk csattogtatja, s minél inkább közelednek, annál halkabb sut­ togásuk, míg be nem árnyaznak minket. Oly arcokat is, melyek a szenvedéstől eltor­ S nem sóhajt: minden év és nap, mely letelik, Közelb i közelb viszi a perchez, melybe végkép Elosziik, mint az árny, elfoszlik, mint a légkép Akit nem fojtogat az oldhatlan talány, Mely Írva áll alant és fönt az ég falán, Aki nem-rémülőn tapossa utunk rögjét, Melynek határain ott tátong két öröklét, zultak kisimít a halál keze annyira, hogy néhány perc lefolyta után némely halott — Az, mely a kis időt, mit eltölt idefönn Elűzi s az a más,.mely majd utána jön — Nagy elmék a halálról. Körülöttünk ciprus-lomb int, Lábunk sirról-sirra hág. — Halottak napi tárca. — Tudod ... udod, mikor az alkonyok kigyullnak. S a jonnyadt rózsák busán mind lehullnak, Akkor mindég, oly fájón jutsz eszembe. — Mért is estünk ml a szerelembe? udod, mikor meggyötörnek az éjek. Látom, sötét és mily üres az élet, Akkor mindég, oly fájón jutsz eszembe: — Mért is estem én a szerelembe? — 'udod, mikor szobám poros zugába Esténkén, órám bolond táncát járja. Pillám szélén lapul a sötétség. Lelkem mélyén viharzik a kétség. sillagos égboltról az ablakon keresztül. Mintha belépnél. A függöny meg se rezdül, A nagy csend tanyán vig kacaj a király. Pedig csak az óra sántítva kiabál. udod, az nem lehet, hogy elfeledjelek. És megtilthatatlan, hogy rte szeresselek: És mig vérig elgyötrődve Miben van olyan nagyszerű költészet, Rejtélyes mélység, mint benned, halál ? Ki ott lakói, hol a korlátos élet A végtelennel kezet fogva áll! — BARCZA FERENCZ. Szász Béla. Madách. A gonosznak, a gyáva sziveknek Rettenetes vázkép a halál, Mint a félénk, kába gyermekeknek Rémitő az éjjeli homály. Berzsenyi. A gyáva többször hal meg sir előtt, A bátor egyszer izli a halált. Minden csodák közt, melyeket tudok, Legrendkivűlibbnek találom azt. Hogy a haláltól ember félni tud; Holott a kényszerű vég, a halál Eljö, ha jönnie kell. Shakespeare Legjobb a rosszban és a legrosszabb a jóban: a múlandóság. S ha fátyolát levonja rám a szürke este, Elkezdek álmodni és itt ülsz az ölembe. Nyüzsgőnk mint a hangyaboly: Tárul, zárul sirok gödre, S jaj, kacag mind egybefoly . . . Petőfi. — Játszó gyermekek vagyunk mind, Temetőkert a világ; Az élők a valódi szenvedők. Akik már kiszenvedtek nem búsulhatnak többé. Jósika. Születésűnk nem egyébb, mint halálunk kezdete, ugy mint a gyertyabél is elenyészik, mihelyest meggyujiják. Yoang. Halál I a fájdalomnak egy egész tengere fekszik e szóban, Kétélű kard az, mely, mi­ dőn szivünk legkedveltebb kincsétől meg­ foszt oly mélyen hat be keblünkbe, hogy körülöttünk homályba.borul minden, habár a nap a boldogok millióira árasztja is fényét. Csak egyetlen egy sző, szintén mint amaz kéttagú, képes vigaszt csepegtetni beteg szi­ vünkre s Odvöt nyújtani, s e szó: .Isten!* Andersen. �Oh annak szép lehet svi^t minden perce röpte; ' anyát kikért gyermeke, odahaza imádkozik, menthet még meg az életnek, akik különben Elrontani a mái. a holnap nincs* előtte. elpusztulnának ha a társadalom irgalmas kpA holnap, igen az. A lét oly kurta itt, zét feléjük nem nyújtja és ebben az jrgaír Hogy holnap oszlanak e* földi álmaid? Holnap lehuny a szem. »«lely most; kinyitva más kézben a halottak napi koszorúból leg­ ;, Holnap bús homlokod’ az eszme odahagyja, * alább egy virágszál nem lesz.-. Soha meghatóbb. soha poétikusabb S az a mi te valál, árnyékba, ködbe dűl, alakban az egyesület az irgalmas részvét cse­ Hova az emberek milliója egyre gyűl . . . Pokol vagy semmiség: uj harc vagy meny- lekedeteire-nem sz&ifott?Mi az; ha egy vi­ ♦ • [uek élte, rágos koszoruban.\byy virággal több, vagy Mi vagy, zord utazás, melynek nincs vissza- kevesebb van? Azért a kegyelet koszorúja maradhat pompásba tjeiért virágokkal ékes \ [térte. és a porladó/ó ‘ halottak* éóiléke magasztos. ' Fordította; RADÓ ANTAL. De ha. aki koszorút vesz halottak napján, ezt a szent vámot lefizeti áz embetszeretet oltárára : az egy vtmgszál nemzeti népmen­ Nemzeti seb. (N.) Az a kérdés, melyet szóba hozunk, sajnos, mindig aktuális. Az országos statisz­ tikai hivatal kimutatja hónaponként és éven­ ként. hányán halnak el hazánkban tüdővész­ ben ? Még szerencsés esztendő, mikor a ha­ lálnak aratása csak hetvenezer embert ragad el.tőlünk, de olykor nyolcvanezerre szapo­ rodik ez a borzalmas szám, és a mi a legszomorubb, a tüdővész az élte virágjában lévő, kereső embereket pusztítja s igy igen sok azok száma, akik a tűdővész pusztí­ tása következtében elvesztik kenyérkeresőjü­ ket és, ki vannak dobya £z.életnek. Ismétel-, jük: a tídővészről írni.mindig aktuális. Hit; szén itt a magunk szőlővárosában hányszor halljuk, hányszor látják, egy tégy virágzó élet elsorvadását, hányszor látjuk azokat a jázas rózsákat az arcokon, azokat a cseades, féle!-, metes, köhögéseket,; ipelyek .ijesztő jelzői, hpgy ; adta lál~jcg^ ebeivel állunk szemben. Kétszeresen aktuális azonban most a. kérdés mikor a József Királyt .Herceg Szanatórium Egyesület a közeledő halottak napján meg­ újítja azt a kérését, hogy .Csak egy virág- hzállar kössenek kevesebbet a szereleijeinek szánt koszorúba és ha ezt a megható kérést mindenki megfogadja, az emberi szeretet kert­ jében nyiló ebből .az egy virágszálból" meg­ építhetik a tüdőbetegek második népszaua; tóriumát, ahol évenként Vagy ötszáz beteget gyógyíthatnak s ezekből hány apát, hány ? * """' október 27. „Szécsényi Hírlap" 42. szám. Bird mind, a mit Arábia Rejt kincstáraiban, múld fölül Indiát, Rakd meg bár palotákkal a Tyrrlién öble körét s Daunia partjait,• Ha gyémántszegeket vere • Ádáz kézzel a sors fényiakid ormiba: Nem rázod le a zord halál * Tőrét és kebeled*rém ijedelmeid. Horatius. tési * tőkévé dagad és képesekké lesz ben­ nünket arra, hogy a betegeket gyógyító há­ zakba vonjuk, ha.szegények csaladjukat se­ gélyezzük. ezzel a fertőzés,,veszedelmét kor­ látozzuk, széleskörű intézkedéseket tehetünk a lakas és táplálkozás javítása terén. Épp olyan fontos a profilaxis. Meggátolni a ve­ szély terjedését lehetetlenné tenni a levegő­ ben szállongó ■ babusok fertőzését,,, felvilá­ gosítani Jkicsil.és fagyott, hogy a tüdöbeteg^pgeQlkerülnfleliet, féílépé^ekpr. gyógyit- hatása bizonyos^ ésak nem szabad' elhanya­ golni és a szörnyen terjedő bacillusok pusztitásátJtehfetetlenüf tdriii. " u*' Nemzeti s'ebüiiiCgyÖgyitásá tisztán'anyagi kérdés. Ha égy gázdág ernber családjában lép fél' á’tüdőbetegség-és idején eszié- veszi ez a különben halálos 'kór egész bizonyosan gyógyúhatö,* inért ríteg vuh adva az*anyp£i trd; Jlidgjr a’ beiég~$iherijeii,gyógyintézetbe méhé&ijhi^4ceHőlég ‘Ittpiátköfehhssékr” sze­ gényre borzalom ez a betegség, a ki liöhé? cselbe..és tüdejében.,nüiidinkanb pusztulva cipeli az. élet keresztjét és meghal, mert a társadalmi könyörület meg nem látta, . mert gyógyintézetbe nem mehetett, mert kenyeret kéllqetjf kereáhié aíkór’is/'7- amikor ember­ társai 'veszedelmére^ —' a halál csiráival járt keli és auii őt 'iné^bli aiiiiak gombáit szét­ szórja jártában-kcltében" önkénytelenül, ve­ szedelmére lévén nemcsak környezetének, hanenr" mindenkinek/akivel egy levegői szív. A társadalomnak okos önvédelme tehát ha a halottak napi szent adót a tüdővésze­ sek gyógyítására lefizeti. Ugy tudjuk, hogy városunkban és me­ gyénkben széles akció indul meg a virágszál jegyében? Adjon Isten ennek a vállalkozás­ nak sikert arra a szent célra, melyért indul. Csak egy-, virágszalat !*• . , - "11 ÍR E • • • » w* •íf.-fcM Hogy boldoggá tedd a halálodat — él­ ni tanul meg, hogy boldoggá tedd életedet — halni tanulj. ... Baráti Szabó Dávid. Meghalni az emberiség javáért, Mily boldog, mily dicső halál! Szebb.s boldogitóbb egy hasztalan élet Minden kéjmámoYánál. PetuTr Inkább tisztes halált, mint gyalázatos életet Tacitus. » T . ♦ Kápolna szentelés. Ipolykürt-puszla új birtokosa gróf Kegleyich István az újonnan épült kastélyában, t- a mely berendezésével vetekedik sok főúr otthonával, — házi ká­ polnát is építtetett, .7 hogy a nagy ki terjedésű gazdaság cselédsége és a kastély belső sze­ mélyzete az Ünnepnapokon szentmiséig hall­ gathasson. — A kápolna lése a jövő hó folyamán - Hasznot ujitat.. Az élénkítésére, elhatározták egyházi felszente­ tesz. • unalmas téli hetek a helybeli ‘úri höl­ gyek, hogy hetenként egyszer, (csütörtökön) a czukrászdában összejövetelt rendeznek, a melyre mindenkit szívesen látnak. Az első hölgy ’ jour tegnap volt, fényesen sikerült melynek emlékére, a helybeli ifjúság egyik tagja a jelenlevő hölgyeknek egy^egy gránát almával,kedveskedett. -Fölemelik a vasúti díjszabást A m. kir. állámvasulpkon a jövő évi január, hó 1-től általános díjemelés lép életbe. A díjemelés lényege, hogy áz 5, illetve, 7 százalékos szál­ lítási adót, melyeket eddig a vasút fizetett, ezután a közönségnek kell megfizetnie. Az uj rendelkezés ugy az áru-, mint a személy­ szállításra vonatkozik. Csak egy virágjaidat! Csak egy virágszálat kér a József Királyi Herceg .Sza­ natórium Egyesület halottak napja alkalmá­ ból a tüdőbetegek megmentésére, egy virágvirágszálat abból a koszorúból, melyet sze­ retteink sírjára helyezünk. Ki ne szívlelne meg ezt a meghaló kérést • és ki sajnálna egy kis szerény adományt erre a nemzeterősitő célra: Hiszen ha lesz az országban több tüdőbetegek gyógyító intézet, nem' fog idő előtt elsorvadni annyi ezer meg ezerember. Nincs az országnak olyan zuga, ahof a halottaknapja alkalmával ne gyüjtenének. Nagy a gyűjtési kedv pátriánkon és a megyében is, ugy, bógy bizonnyal nem fogunk szé­ gyenkezni 'a szereletlenség miált, melynek egyedül tulajdonítható, ha ez az országos gyűjtés teljes sikert nem lát. Az Idái tarmesendmany. A földp^ivelés ügyi minisztériumhoz beérheti .fjirataloü jelentések. az ország idei búzatermését 48 ipi|lió? mélermázsára, rozstermését pejjig 12.6 millió métermázsára teszik., E SiCfJnJ^számilás szerint ebben az esztendőin ,aJ?uzábői <2 millió, a rozsból.pedig félqül|ió métermázsával .kisebb.lerip^üpk.yoli mint ta­ valy. z Ez. a csökkenés pedig.azért állt be„ njezl az,idén kevesebb volt a, learaloít,terü­ let. .inipt az elmúlt évben, amit az időjárás­ nak és , a hatalmasan elszaporodott mézei egerek pusztításának lehel betudni, mert| sok tönkretett vetést a gazgák kiszárították. . Meghívó. A F. M. K. E. igazgató vá­ lasztmánya f. évi október 31-^én délután 5 órakor Nyitrán, a vármegyeháza I. emelet 21 számú terhiében ülést tart. Tárgyak: 1? Elnöki előterjesztések. ,. • - 2. A néhai Repesik János 161,000. ko­ ronás alapítványa ügyében szerkoztett ala­ pító levél jóváhagyása. 3. Az egyesület állásfoglalása a válasz­ tójogi reform tárgyában, ú 4. Intézkedés az 1912. évben a közgyű­ lés által kiadandó tanítói jutalmak ügyében. 5. A királylehotai óvó ügye. • 6. Analfabéta-tanfolyamok és népszerű felolvasások. ‘ ■' 71 A csorbatói Balassa Bálintelnök ügye. 8. A holicsi állami iskola tanítótestüle­ tének kérvénye • magyar nyelvű' énekes és imakönyvek adományozása iránt. 9. Alsószöllősi álfanii iskola kérvénye, szegény tanulóinak ingyen'tankönyvek enge­ délyezése iránt. ‘ . 10. Kékkő község és a kinorányí olva­ sókör kérvénye a könyvtári évi hozzájárulás elengedése iránt. 11. Elhunyt és uj fagok. 12. A könyvtári bizottság kiegészítése. 13. A másodfokú fegyelmi bizottság megválasztása. 14. A salgótarjáni és zólyomi könyvtá­ raknál előfordult nagymérvű hiányok ügye. Nyílra, 1911. október 23-án. Clatr Vilmos főtitkár. Craus István elnök. �Egyetemei orvostudor Dr. Lenkei Nán­ dor állandóan telepedett le mint fogorvos Balassagyarmaton, (Rákóczi-fejcdelem-út 26) Rendel: d. e. 9—12. és d. u. 2—5-ig. Vérrel epitenek. Salgótarjánban a kószénbányatársulat villanygyárat épít. És ugy látszik a mostanában divatos építkezési mód­ szer alkalmazásával: gondatlansággal. Teg­ nap ugyanis az épület állványa Osszedűlt s maga a vállalkozó egy munkással együtt a romok alá került Életveszélyes sebesülések­ kel október 27. „Szécsényi Hírlap” 43. szám. szállították be a salgótarjáni Mikor már bömbölt, zúgott a vihar . . . Lelke elszólt . . . el . . . hallgatagon . . . Egy más vidékre, ahol nincsen ősz. Sem tavasz se* nyár. — — Átélt egy éltet, bárlia nem is élt, Csak érzett, sejtett s álmodott. — Most ősszel ismét eszembe jut álmom,. Melyet egy viharzó fekete éjszakán álmodék... KARDOS ISTVÁN. kórházba. Szerkesztő üzenet. A vizsgálat megindult. Újítás a postás. A postaigazgatóság ér dekes és igen gyakorlati reformot akar léte­ síteni, amely külföldön már évek óta ki van próbálva, de nálunk újítás számba tartozik. A csomagokat ugyanis ezentúl szállító-levél kiállítása nélkül eppen oly módon lehet majd föladni, mint a leveleket. A szállítási dijat egyszerűen levél bélyegekben kell a csoma­ gokra felragasztani s a posta ugy fogja ke­ zelni azokat, mint most a levélpostai külde­ ményeket A feladás, ha ez az újítás meg­ valósul, lényegesen könnyebbé és gyorsabbá lesz téve. Gazdasági kiállítás Losoncion. Folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor nyitotta meg Török Zoltán nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnepélyes megnyitáson ott láttuk Nagy Mi­ hály alispánt, Wágner Sándor kir. tan. pol­ gármestert, Kubinyi Béla az orsz. ’nyultenyésztök szövetségének elnökét, Lendvay Bé­ la gazdasági felügyelőt, aki a minisztérium képviseletében jelent meg, Andrásovich Géza gazdasági felügyelőt, dr. Ottahal Antal ren­ dőrkapitányt stb. — Szóval elég kevesen vet­ tek részt éppen a vármegye gazdasági életé­ ben szerepet vivő egyéniségek közül s ugy a kiállítás elnöksége, mint a bíráló bizottsá­ gok tagjai legnagyobb részt távol tartották •magukat nemcsak a kiállításban való részvé­ teltől, de még a megjelenéstől is. F. Sarolta Newyork. Levelünkre sürgő­ sen kérünk választ. Személyes jövetelének hírét tudomásul vettük. O. D. és F. Stefiké Budapest. Sokáig ké­ szülnek azok az Ígért levelek. Novemberben személyesen kel majd átvennem, csak várja­ nak addig. - Sz. Marcit Miskolc. K szúnyogok késő ősszel is szúrnakI — Miért kérdezi azt? B. F. és A. /. Köszönet a verseikért. Tártkarokkal várjuk az újabbak feladását. B. /. D.-Palánk. Sorait köszöni és szívesen üdvözli, — aki éppen olyan barna mint magáctka. F. K. Bocsánat, de nem jó helyen ke­ reskedik. * Mi az ilyen altató-olvasmányok nélkül is pompásan tudunk aludni. Cs. D. Igazán jól irta az utósorait: Tudom én. hogy hasztalanul köttök, Meg nem érti, talán csak az ördög. A többi verseit szíveskedjék egyenesen a pokolba küldeni, — jpi nem vagyunk ör­ dögök. . ? •„ .. ....... Wyilttór.’j ... ■■ ■■ Ez évi junius hóban — Saffarik Ignác és Mester Lajost közt — történt összeszó■ lalkozás a helybeli kir. járásbíróság előtt lx>- csánatkéréssel elintézletetf. Sapho. Most ősszel, mikor a galy már levelét hullatja És sárgult lessz a föld minden erdeje: Eszembe jut egy álom, melyet álmodék, Egy élet, mely elmúlt fakón, kopáron, Mint a levél, mely sírva hull le Most ősszel a liget berkeiben . . . MESTER LAJOS. [* Exen rovatban kOxJóttefclrt a bekUldA teielta. Szerkesztésért a kiadó felelős, 3324—1911. sz. Árverési hirdetményi kivonat Élt egy lány, rózsás, tüzesarcu, Könnyed, lenge mint a déli szél. S ajkát még nem érinté a csók, Szent volt, mint a szobor, a templom előtt. Reggel, napkeltével mosolyra nyílt szája, Este, álmában is mosolyra kélt, Mint egy nimpha a tenger ölében, Mikor rálehel a szellő langy suttogásokat A csillagvirágos kék égbolt alatt . . . S egyszer, mint a vihar jött rá A tengerpartra az édes szerelem,' Egy rügyfakasztó illatos napon . . . Arca halványult tűnő szivárványként. Szeme vándorolt messze utakon. Az „ö* szavát vélte hallani A méla hab zengő csobogásban. — S az „ö* nem jött, hasztalan várta; Maradt a lovag messzi valahol, Borongóbb vidéken . . . Csak az eszme élt a lány hő szivében. — ősszel, mikor fakulni kezdett a lomb, A madárcsicsergés is halkabbá vált, A Szécsényi kir. járásbíróság mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincs­ tár végrehajtatnak Holecz András végrehaj­ tást szenvedő elleni 136 kor. 65 fill. tőke­ követelés s annak 1910. évi december hó 10 napjától számítandó 5 százalék kamatai 11 kor. 30 fill. per és végr. már megállapított, valamint jelenlegi 12 kor. 50 fill. és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. LX t.-cz. 144. §-a alapján és a 146. §-a értelmében a Szécsényi kir. járásbíróság területén levő Endrefalva községben fekvő az endrefalvi 41. sz. tjkvben A. I. 1. 2. 7. ssz. 153 hrsz, ház 30 sz. a. udvar és kemek, 185 hrsz, kenderföldi szántóföldnek 479 hrsz, kö- vicsesaljai szántóföldnek B. 5. a. Holecz András nevén álló részét 492 kor. az u. o. 553. sz. tjkvi I. I. sorsi. 833 hrsz. Nyulasi szántónak B. 2. a. és 6. a. Holecz András nevén álló részét 121 kor. 2. sor. 950 hrsz. Bátkai szántónak B. 2. és 6. a. ugyanannak nevén álló részét 9 kor. a 3 sor. 1538. hrsz. Kőbérc szőlőnek B. 2 és 6. a. ugyanannak nevén álló részét 60 kor. 4. asz. 1677. hrsz. Bátka Vökídő szőlőnek B. 2. és 6, a. ugyan­ annak nevén álló részét 10 kor. 5 ssz. 1678. hrsz. Bátka Vökídő legelőnek ugyanannak nevén álló részét 10 kor. az u. o. tjkvben 1. 1 — 14. ssz. 274. hrsz. Szántó Utalja i ióherés, 298. hrsz. Hegynek kijáró szántó 360 hrsz. Lacahegyi szántó 460. hrsz, káposztás szántó 538 hrsz. Szilaskai szántó 633. hrsz. Nyárófáknál »z ó 655 hrsz, megyeri völgyeleji sztó 715 hrsz, füzesvölgyi sztó 810 hrsz. Nyu lasvölgyi sztó 1118. hrsz Tógátmegixét 1143. hrsz. Hosszunyilási rét 1240 hrsz. Szárazréteki rét 1263 hrsz. Bírósági rét ehhez tarto­ zó arány tagos erdő és legelő illetőségnek B. 2. és 6. a. ugyancsak Holecz András nevén álló részét 1369 koronában ezennel megálla­ pított kikiáltási árban a következő feltételek mellett az árverést elrendelte és hogy a fen­ tebb megjelölt ingatlan 1911. évi december hó 2. napjának délelőtt 10 órakor Endrefalva községházánál megtartandó nyilvános árve­ tésen a megállapított kikiáltási ár kétharmad­ rész összegen alól eiadatní nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlanok becsárának 10 százalékát készpénz­ ben vagy az 1881. LX t.-c. 42. §-ában jel­ zett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 33331. M. sz. rendelet 8. §-ában megjelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. te. 170. §. érteimében a bánatpénznek a bíróságnál való elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsény, 1911. aug. hó 5-én. — Blznonyit kir. jbiró. A kiadmány kdeiéül kir. ikv. vezető. 549-1911. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében exennel közhírré teszi, hogy a bgyarmaii kir. tör­ vényszéknek 1911. évi 6463 számú végzése következtében dr. Pollátsek Ármin ügyvéd állal képviselt Salgótarjáni Népbank javára 650 K. s jár. erejéig 1911 évi aug hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1445 kor-ra becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok és történelmi könyvek nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a Szécsényi kir. járás­ bíróság 1911-ik évi V. 302 2 számú végzése folytán 650 kor. tőkekövetelés, ennek 1911 évi april hó 21 napjától járó 6** kamatai váltódj j és eddig összesen 76 kor. 30 fillér­ ben biróilag már megállapított 2 árv. kit 5 60 f. költségek erejéig, Szécsényben leendő megtartására 1911 évi november hó 6 nap­ jának délutáni 3 órája határidőül kitflzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­ jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érmeit ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108 §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbel ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árwrezeeidő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi LXI. t.-cz 20. §-a értelmében ezek javára is elnekteltetik. Kelt Szécsény, 1911. évi okt. 22-én. JVagry, kir. bír. végrehajtó. �„Szécsényi Hirlap” 42. szám. oklóhfir 20. Eladó ház. Értesítés! Raffai Péter, Király-utca 179. számú háza szabadkézből , eladó. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására adni, hogy ............ *■ hV*-:’* ■ 3ií ó, ■ Értekezhetni lehet: a tulajdonostul. szobafutéshez kiválóan alkalmas magashőibku üüiiiüiüiiüsiüiiiAüáiiJi ' elsőrendű pormentes porosz darabos, kocka vagy dió-kőszenet mm-ként 3 kor. 20 f-ért, la. légszeszgyári d[b.-os koaxot 4 kor. 80 f.-ért, la. , „ . dióL. „ 5 koronáért: r • fffWWf •WWHWWf Síiadó (aftás a Kossitth-utcza 505. szám alatt, hol három utcai szoba, spajz, vagy három udvari szoba, konyha, spajz és mellékhelyiségekkel együtt november elsejétől kivehetők. Legalább is 16 mm. vételnél házhoz szállítva „ajánlok. A nagyérdemű közönség szives megrendeléseit kéri teljes tisztelettel Bővebben ugyanott a tulajdonosnál. TEPPER ADOLF, Elsőrendű tisztán kezelt borok! ÉRTESÍTÉS! Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses, tudomására hozni, miszerint Szécsényben az „Oroszlán” vendéglőt és kávéházat kibéreltem, s azon némi átalakítást eszközölve megfele­ lően rendeztem be. Legfőbb törekvésem lesz a nagyérdemű közönség becses igényeit minden tekintetben kielégíteni. — Magamat a n. é. közönség b. pártfogásába ajánlva vagyok teljes tisztelettel LENGYEL SÁNDOR, vendéglős. Naponta frissen csapolt Dréher-sör! Glattstein Adolf, Szécsény könyvnyomdája, könyv- és papirkereskedése Ajónjlom dúsan felszerelt üzletemet mindenféle pa­ pírok- ós üzleti könyvekben, IV agy választók kredeno-, selyem-'ós Író papírokban Irodai- es rajzeszközökben. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában. Szécsény. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00231.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1911_10_27.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1911-10-27 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Glattstein Adolf Könyvnyomda Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdász Szépirodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 3. évfolyam 43. szám (1911. október 27.) Type The nature or genre of the resource periodika Glattstein Adolf Könyvnyomda Közgazdász periodika Szécsény Szépirodalom Társadalom