https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a41683dd3e168df247401566f53a3fb.jpg b561e8c23fa0654eca72e33060bfabff https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4a4ae94e254491dd84e4a651486dd02e.pdf f766cbd03a734e8d356d092737c276ed PDF Text Text Ill-ik évfolyam. Szécsény 1911. junius 30. 26-ik szám. SzécsénYi HIrlap A fatenyésztésröl. mint a szerszám- és tnufák feldolgozásánál figyelemre méltók. Héy^ett fák az erdő te­ Mi haszna van a fatenyésztésnek egyesekre nyészeti területének alsó részében helyezked­ nek el, inig a sudár feniöfélék az erdő ma­ gasabb részein diszlenejt, az akácfa homo­ és a községekre. sát illeti, abból is lehet hasznot bűzni. Ha azt az időt választjuk a feldolgozáshoz, mi­ kor a mezei munka szünetel, a munkáért járó kiadás kevesebb leend, ez pedig a mai drága világban szintén valami. Forró nyáron, hol kevés az éiőfa, majd­ nem elviselhetetlen a nagy hőség. Tikkasztó hőségben alig talál árnyat a mezei munkás a pörzsölő napsugarak ellen. Csapadék hi­ ányban kiszárad a talaj, elpusztul a növény­ zet, mivel hiányzik a mezőnek a legszebb dísze: a fa. lelfa-és szerszámfaanyagot azoknak feldol­ gozásánál, célszerű feljwználásánál* figyelni kell arra, hogy az építkezésre szánt fákat, Amily rideg valamely terület fa nélkül, oly annyira tetszetős kinézést kölcsönöz a házak, és utcák környékének a szép rendben ültetett gyümölcsfa. Gyümölcsfáink közül a legelterjedtebbek: az almafa, körtefa, szihmfa, valamint a szerszámfánák A fatenyésztés nemcsak-a vidék csapa­ dékviszonyait és hőmérsékletét kedvezően befolyásolja, hanem a fák életének fentartására az oly szükséges élenyt nagyban vissza is adják, miáltal fölötte egészséges leend a befásitott vidék. valókat is akkor kell levágatni, mikor a nedvkeringés szünetel L i. december és januárban. cseresznyefa, diófa, ritkábban már a neme­ sített barackfa. Áldást hozó munka a gyfimötcsfalenyész- A vízépítésre alkalmas fákat tavasszal szokás kivágni, mikor afcedv keringés a leg­ nagyobb; a cserké reg-ián tás céljából fel­ használandó fákat, vauiníint a fenyőszálak tés különösen napjainkban, midőn már a szőlők nagy része tönkre téve, a mezőgaz­ dasági termelésből származó jövedelem alig haladja meg a 3—4</B-ot Köztudomású, hogy szántóföldjeinknek még azon része is elég alkalmas a fatenyészlésre, mely terület különben a mezőgazdasági termclésWtigénybenn^ tenyésztése által pl. -a vizenyős helyek hasz­ nossá tehetők, mivel a füzek a nedves he­ lyek befásltására alkalmasak, a vesszők ko­ sárfonáshoz használhatók. A szántóföldek árkos részeinek akácfával való befásitása megakadályozza a talajomlást, sőt évek múlva a szerszámfának o’y kiválóan alkalmas akác­ fát értékesíteni is lehet. Erdei kemény fáink közül a tölgyfa, bükkfa, gyertyánfa, kőrisfa ismeretesebbek mint olyanok, melyek unv az énitkezésnél. TARCZA. kos területén is elég jól tenyészik. Mivel az erdei fák Szolgáltatják az épfl- vágását május és júniusban végzik. A tűzi­ Szorgalmazni kell azért egész vonalon, fákra vonatkozólag az a tapasztalat, hogy a hogy a községek faiskoláiban mentfii több júliustól szeptemberig Vágót fa adja a leg­ gyümölcsfa legyen nevelve. jobb tfize főanyagot Lekell mondanunk arról, hogy majd A-KMgyfát- tartósságánál fogva 'az épít-, -kapunk .'az államtól ingyen csemetéket, va­ kezésnél használják * különösen, a kőrisfát, gyunk ha nincsen csemeténk, ejtsünk, s ad­ bükkfát az asztalos munkánál használják fel, juk el azokat mérsékelt áron a lakosoknak. a gyertyán és bálványfát különösen szívós­ Szécsényben f. év őszi ültetésre 300 sága teszi alkalmassá szerszámfák készítésére. drb. törpe nemesitett almafa kerül ki a köz­ Az épület- és szerszámfak kiválasztása ségi faiskolából, melyek mind kiváló fajok, után, felmaradt részt tüzelőfának dolgozzák egészséges ojiványok. Jobb sorsra érdemes faiskolánk iránt fel, kiválasztván esetleg a szénégetéshez al­ kalmasakat. Szénilésre általában mindenféle általános az ellenszenv, .pedig ha csemetéket fanemet lehet felhasználni, de legalkalmasabb (vröl-évre nem ültethetünk, honnan vegyük az oly szükséges gyümölcsfát. Csakis ugy a bükkfa, mivel ez adja a legjobb minőségű lehet a községek és vidékek ojtványszOkségszenet. Egyébiránt ami a fák feldotgoztatá- De azt súgja az én szivem, Mégis jobb volt otthon. Szabó Lipót. Jobb volt otthon. Az életem, a végzetem Messzehivott engem; Az én édes otthonomból Hej, de messze estem. Oly nehéz, olyan szomorú Az idegen voltom; Szülőhazám, a képedet A keblemen hordom. A telkembe rajzolódik jó anyám orcája; Látszik rajta, hogy fiának A levelét várja. Fölöttem a magas égen Barna felhők járnak; Mit izenjek velük az én Szép szülőhazámnak? Mondjátok ti barna felhők, lói megyen a dolgom; Milyen volt a római nő? Irta: Molnár Antal. A Louvre műkincsei közt Augustus csa­ ládjából három nőalakkal találkozunk, Lívia, Júlia s különösen Messalinaeval. Ez utóbbi szobor, melyet a XVII. században vitték Rómából Franciaországba, penteli márvány­ ból készült s sokáig Versaillesban volt el­ helyezve. A nőalaknak gazdag s buja öltönyredözete van; fejét fátyol borítja, 'melyet a jobb kéz a római matrónák sajátos mozdu­ latával visszavet; a balkaron van a kis Britannicus, mint Bachus Ceresnek, Hercules Ju- uónak s a kis Jupiter dajkái — nymbák — egyikének karján. A figyelmet azonban rög­ tön leköti az arc, melyben a tanulmányozás mély kifejezést tedez föl. Felületes pillantásra is legelőször szemünkbe ötlik Messalinánál a tiszta, mindig egyerílő, valódi római typus, mely inkább a Tiberparti paraszinőknek. mint az aristocratiának újítja. Bizonyos fi­ gyelemmel kell szemlélnünk a fejet, melyben mi megragadó nincs; a színtelen abstractióval teljes márványtól el kell leintenünk, mind mélyebben behatolnunk a kifejezésbe, mely lasunként beszéddé alakul. Csak ak­ kor látandjuk kidomborodni a jellemnek ki­ nyomatát. A nyak erős, puha s tömött. Az arc kerek — mi a görög s római szobrokon ritkán fordul elő — egyenletes s duzzad az egészségtől. A száj csinos, a nélkül, hogy épen finom lenne a kedves; a levegőt szívja be. A bőr nélkülözi az átlátszóságot, s fe­ szült, jeléül az erős vágynak s égő szere­ lemnek; az izmok lágyak s nem láthatók. A kifejezés valóban egészen hiányzik. A köz­ napi életben Messalinának csak ugy, mint szobrának a lanyha és szeretettemíltő érzé­ ketlenség egy nemét kelle mutatnia. A szel­ lem mit sem áru) el A tűz belső, a láng csak a vérben folydogál s csak az erekben lobog. Minden országban elismert dolog az, hogy a legtöbb nagy kéjencnö leggyakrab- �„Szécsényí Hírlap" 26. szám. letét födözni, ha az elöljárósággal faisko­ lakezelő elláthatja. csemetékkel a faiskolái, — melyben az éghajlati viszonyokhoz meg­ felelő fajtájú oltványok lesznek gondos szak­ felügyelet mellett nevelve. Ültessünk tehát fákat eidőben és mezőn, utcákon és kertekben, sétatereken s a házak környékén, mivel a tenyésztés haszna kíszámilhatian. Álljon itt rövid összefoglalásul az egykori .István bácsi* tizennyolc pontja: juDítis 30. Aki a fatenyésztést előmozdítja, az ma­ gának hasznot és örömet szerez, Hazájának, községének pedig oly szolgálatot tesz mely­ nek áldásos emléke még halála utáp a késő időkre is fennrarad.. w • < I ’ • 'Btrthír István. * • • - • ■ . A tanév végén. 1. A fa szerszám- es butoranyagot szol­ Mégcsak nehány nap s Magyarország gáltat. iskolainak kapui újra bezárulnak, hogy egy 2. A. fa épület-anyagot nyújt. év munkásságának fáradalmai után az ifjú3. A fa mint tüzelő-anyag, igen fontos „ ság, a nagy nyári szünidő reg várt kellemes házi szükségleteinket fedezi. . . . óráit újból élvezhesse. 4. Az élőfasor a legszebb legtartósabb . Hogy az egyes iskolák miképen feleltek kerités. meg mind ama kötelezettségeknek, melyeket 5. A fa biztos uljelölő télen és éjjeleken át a hivatalos . lanterV előír mégcsak részben • tudható, mivel,az értesítők kioszlása csak 6. A fa a legjobb levegőtisztitó. 7. A fa a pusztító szeleknek leghatha- ezután történik. tósabb gátja.A helybeli tanintézetek is megtartották & A fa a tűzvész terjedésének hatalmas , már vizsgálataikat. ellenzője. Bizonyára a haladás szemmelláthatólag 9. A fa az épületek mellett villámhárító. emelkedett az uj írás, és olvasás módszer 10. A fa a háztájnak, tanyának s egész alkalmazásával. vidéknek legszebb ékessége. Vgy látszik, hogy a tanterv minden tan­ - 11. A gyümölcsfa egészséges táplálékot tárgynál a szemlélhetőségre és a rövid elő­ nyújt. adási formára helyezi a fősulyt, ami a tanu­ ,J2. Nyári hőségben a fa utasnak, mezei lók fiatal korára való tekintettel a legcélra­ munkásnak, legelésző nyájnak üditö árnyat, szolgáltat. 13. Folyampartok, vízmosások és sza­ kadékoknál a fa hatalmas támaszul szolgai. 14. A fatenyésztéshez, fafaragáshoz éÁ butorasztalossághoz nélkülözhetétleif a fa, 15. A kosárfonáshoz szükséges faanya­ got a fűz- és inogyorófa adja. 16. A szederfa, vagy eperfa legfontosabb növénye a gazdászati iparnak, t. i. lelke a selyemtenyészetnek. 17. A az 'élőfa virága a méheknek bő és zamatos legelőt szolgáltat. 18. Éneklő madarainknak lakóhelye a fa. Alig lehet a fák hasznát mind előso­ rolni, azért aki csak leheti ültessen fát utonutfélen, meglevőket pedig ápolják és kíméljék. bán őrzi meg nyugalmát, üdeségét, hoszas s mintegy örök ifjúságát S valóban, volt, kicsapongásai közt is fenntarthassák magogat, dacolniok kell az évekkel e lényeknek, kiknek szépségükön kívül nincs egyéb sze­ rencsétlenségük. A homlok alacsony. A hajnak feketének kellett lenni, észrevehetjük ezt egész alkatán hói és sűrűségéből; a holló szárnyához kel­ lett hasonlitnia, s hullámzania, mint a há­ borgó* tengernek. Eoben nyilatkozik leginkább a parasztos erő, mely egy athletára emlékez­ tet. A szemek szépek, gömbölyűek, kiállóak; se jóságot, se gonoszságot nem árulnak el. Egy büszke állat szemei, melyet csak ösz­ töneinek féktelensége vezérel; vagyis inkább a régi szobrokra emlékeztetnek, melyeket Phöniciában s Ciprus szigetén találhatni. Venus AstaHe ázsiai, vért szomjazó, érzéki typusára, mely a kínos s kéj kultusát köve­ teli. .Tekintsük meg nyugodtan ezen a törté­ nelem fénye állal megvilágított szobrot, s észreveendjük, hogy a szép formából kilát­ szik a szörnyeteg, melyet nem a természet, hanem a korlátlan hatalomnak felelősség nélkülisége és mámora teremtett. Gyalázat vezetőbb is. Hivatalos elfoglaltságom sajnos meggá­ tolt abban, hogy e vizsgalatok mindenikén jelen lehessek s így azok miként való lefo­ lyásáról nincs módomban leszámolni. Azonban a véletlen szerencse folytán azon szerencsés helyzetbe jutottam, hogy a helybeli tanonciskola vizsgálatán, 'inível ün­ nepnapra esett, jelen lehettem. E vizsgálatról általában, elmondható, hogy a tanítói kar minden egyes tagja igye­ kezett a lehető legnagyobb mérvben megfe­ lelni igyekezett azóu követelményeknek, a melyek szükségesek aboz, hogy a tanulók szellemileg is oly képzettséget érjenek el, a milyent az ipar és kereskedelem mai szín­ vonala megkíván. mindazokra, kik másoknak parancsolni akar­ nak s nem képesek önmaguk felett uralkodni. Messalinának védelmére felhozhatjuk véral­ katát, de más római nők is voltak-e épen olyan erőteljesek, nem folyt-e ereikben is épen oly nemes vér, nem volt-e épen oly jelleipö)^ s nem maradtak-e mégis becsüle­ tes nők? Nem vallotta-e be Germanicus szende özvegye, Agrippina is egy alkalom­ mal Tiberiusnak, hogy érzéki vágyak fogjak el. s egy férfiúra van szüksége? S ennek dacára nem maradt-e magában, szeplötlenül, menten minden szemrehányástól, nem félve a száműzetést sem ? Mig az alig trónra lé­ pett Messaliiie azonnal beszennyezte a bíbort, meggyalázta nemét s minden idők számara példaképe maradta a fejedelmi becstelensé­ geknek. ' Hasztalan eszményesilé a szobrász cso­ dalatos művészete e szép és érzéki nőt, hasztalan ruliázta reá a szűzies istennőknek, Junónak és Cercsnek tulajdonságait haszta­ lan ruházta fel gazdag s elbájoló öltönyfedőzettel, s mindavval, mi Görögország leg­ gyönyörűbb szobrait megdicsőitheté; hasz­ talan adott alkotásának illemes magatartást, sűrű fátylat, a köztársaság lerszebb kora­ E törekvés igen szépen nyilvánult meg a tanulók szellemi és műértékét jellemző szakkiállításban. Kár, hogy az igazgatóság figyelnie nem terjedt ki arra, hogy az ily kiállítások nem az iskolaszék tagjai, bíráló bizottság és néhány iparos részére rendeztetnek. hanem ál­ talában a nagyközönség számara is. Ily kiállítások rendezésénél nem csak a tárgyak kiválósága és műbecse a ló, ha­ nem a keret melyben azok kiállítatnak sem mellőzhető. Varosunk elöljárósága az igazgatóság ilynemű megkérésére bizonyára a legnagyobb készséggel engedte volna át a városház nagy­ termét a mely ily kiállítások tartására bizo­ nyára sokkal alkalmasabb már nagyságánál és célszerűbb beosztásánál fogva is, mint szűk tanterem, a mely oly prínítiv berende­ zésű, a milyen csak II. József császár ide­ jében volt nevezhető tanteremnek nem pedig a huszadik században. Teljesen érthetetlen előttem, hogy a vizsgálat tartania alatt kiállítás helyisége miért volt lezárva? Hiszen már akkot a bíráló bizottság a kiállított tárgyak feletti Szemléjét befejezte? Vagy tán itt a helyt szokások olyanok, hogy előbb osztatnak ki a díjak s csak azu­ tán következik a hivatalos bírálat megejtése? Bocsánat ezt nem tudtam. Hogy a kiállítás mily nagy mérvben si­ került, az kitetszik abból is, a jutalmazandók száma oly nagy Volt, hogy a bizottság csak a legnagyobb körültekintéssel volt képes a rendelkezésére bocsájtott összeget akként el­ osztani, hogy a szorgalom és munka fárad­ sága nemileg méltányolva legyen. Érthetetlen azonban a bíráló bizottság azon eljárása, hogy a szabó iparos tanoncok által készült munkák közül csupán csak a in igyar szabású munkák dijjaztattak, míg a német szabású munkák figyelembe sem vé­ tettek. Ez nem méltányos és nem jogos bírálat! beli matróna állását, hasztalan helyezte kar­ jára a kis Britannicust, ki ártatlan kedves­ kedésével fényt vet az anya jellemére, a mű­ vészet nem képes elpalástolni az igazságot. A hazug fátyol lehull, az eszmény elenyészik s a költött illem s a szemérmetlen kéjnő egész kerete nem bilincseli többé le tekin­ tetünket Feltárul a nőstény farkas, előttünk áll meztelenül a remegve a kéjtő’, • amint leírta őt Juvenal a bosszúi ló, a sfllyedő né­ pek utolsó erényével, az undorral eltelt költő; előttünk ál egy szenyes helyen, titkon meg­ szökve a palotából, követve egy rabszolganő által, akit elvetemültségben felülmúl, fekete haját szőke parókával elfödve, arany ékszer­ rel meztelen emlőin, füstölgő lámpával ke­ zében, felelve a Lyctsca (kis nőstény faskas) névre, melyet krétával az ajtóra irt, a járó­ kelőket várva s magához szólítva, tőlük szennyes bért követelve. Ez a fennmaradt typus, az műve a nagy festőnek, mely a szobrász alkotását kiegészíti, s tovább fog élni, mint az érc és márvány, ez a valódi, találó, örök kép, mely büntetésként a leg­ később Időkig fenn fog maradni. �26. szám. Sokkal helyesebbnek találnám, ha a bí­ ráló bizottság csupán két*három dijat álla­ pítana meg nagyobb pénzösszegben, mig a többiek csupán elismerő oklevelet kapnának. Mert egy és két koronás díjjak oszto­ gatása sem az iskola igazgatóságának tekin­ télyével, sem pedig a tanulók önérzetével egy cseppet sem fér össze. Az ily eljárás nevezhető könyöradomány osztogatásnak, de nem kiállított tárgyak dí­ jazásának. Általában az egész kiállítás elrendezése a lehető legroszabb volt. Vége lévén jutalmak kiosztásának is s az iskola rég kiérdemelt öreg szolgája végre nagy hegyesen kitárta a kiállítás termének ajtaját s látni engedte a régi szúette pado* kon, költői rendetlenségben heverő tárgyak tömkelegét. A kiállítás sok szép tárgya közül külö­ nösen kivált az asztalos iparnál egy modern stylü künyvszekrény. A szíjgyártó iparnál néhány szép lószer­ szám. Az építő iparnál több apróbb fedéhiék minta, végül a tanulók rajz gyűjteménye. Heti posta. A magyar justitia ismét diadalt aratott azon a collegdján, amely még mindig oly megcsontosodva ragaszkodik — a szemef-szemért, fogat-fogért — elvéhez. Homoeopathiával minden gyógyítható, csak a halál nem. Békéscsabán a két Zsilinszky fiú meg­ ölte Ahim Andrást, • a parasztpárt vezérét. Egyszerű, szürke gyilkosság volt: a fiuk apjuk megtámadott tiszta becsületéért síkra szálltak. Az igazság győzött, a bűnös elbukott. A derék csabaik aztán siettek ebből társa­ dalmi kérdést csinálni, feltűntve a dolgot a parasztok és urak csatájának. Tiltakozzon a magyar parasztság az el­ len, mintha ők az egy zsarnok A himbán össz­ pontosultak volna. A magyar paraszt derék, becsületes em­ ber, kérges tenyerének minden barázdája egy sikerült munka jele; Ahim azonban nem volt paraszt a gyilkosság idejében, őt úrrá tettek fanatikus hívei, nagyságosnak titulálták, már amint szokás, nálunk az ilyenfajta urakat. Ó is magyar paraszt volt addig, amíg az ekeszarvát vezette a fehér ökrök mögött, mihelyt azonban eldobta magától a kaszát, megszűnt igaz paraszt lenni cs az urhatnámság becstelenné tette. Koszoruzzák meg a magyar parasztok tehát Justitia fejét, aki bátran kimondta, hogy a Zsitinszkyek ártatlanok, azaz Ahim bűnös volt, akitől, mint rossz szellemtől nem­ csak a csabai híveinek, hanem a nagy ma­ gyar parasztságnak is meg kellrtt szabadulnia. Ks. Bacsaeatély. F. hó 26-án a Weisz- féle vendéglőben, Hoffman Dávid rabbi el­ távozása tiszteletére bankettet rendeztek, hol először dr. Gutfreund Emii beszélt, méltatta a pap érdemeit és elbúcsúzott Szécsény kö­ zönsége nevében. —• Ezután Hoffman Dávid rabbi magas szárnyalásu beszédben megkö­ szönte a hozzá való ragaszkodást és kije­ lenté, hogy Szécsény községét mindig em­ lékezetében junibs 30. ..Szécsény! Hírlap" fogja tartani, mint papi mükö- (lésének első helyét. Bayer Sándor pedig a hitközség nevében búcsúztatta el, megható szavakkal. —E helyen mond „Isten hozzádof Hoffman Dávid rabbi mindazoknak, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen nem búcsúzhatott ek Kiaevesea. Dr. Maiissza Géza hely­ beli járásbirósági joggyakornok az alibunári járásbírósághoz jegyzővé neveztetett ki. Sslnéaset. Mint értesülünk, folyó hó 10-én- érkezik városunkba Szombati Kálmán színigazgató társulatával. Tápjáért átruházási i muokudöri. A mun­ kaadó azon az alapon, hogy ez alkalmazot­ taira nézve érvényes szolgálati és illetmény­ szabályzat szerint, az utóbbiak betegségük esetében a munkaadótól lakást és teljes el­ látást igényelhetnek, az alkalmazottakat meg­ illető táppénznek saját részére .való kifizeté­ sét nem igényelheti. Szolgálati és illetmény­ szabályzatban foglalt olyan rendelkezés, mely szerint az alkalmazottak annak ellenében, hogy betegségük esetén a munkaadótól la­ kást és teljes ellátást kapnak, az őket meg­ illető táppénzről a munkaadó javára lemon­ danak, joghatállyal nem bir. (állami munkásbisztositő hivatal 5623. számú határozata.) Korytníca. Ez évben különösen élénk szezon Ígérkezik a festői fekvésű, balzsamos levegőjű Korytnicán. A legmakacsabb ten­ gerjárók a velenczei kolerahirekre elhatároz­ ták, hogy a felvidék balzsamos fenyőrégi­ ójába mennek és ezt annál nyugodtabban tehetik, mert Korytnicán epidémia sohasem pusztított és azok a nagyarányú befektetések, amelyek újabban ennek a kies fürdőnek a kifejlesztésére, alkalmasak a legkényesebb ízlésű közönség igényei kielégítésére. Rózsa­ hegyről festői utón vasút visz betegeknek, üdülőknek, nyugalmat kereső pihenőknek egyaránt melegen ajánlható Korytnica,. mely­ nek gyógyvize idült és uj gyomorbajoknál egyaránt még külföldön is javasolt, napi gyógyital. A fürdőigazgatóság azonnal lelki­ ismeretesen válaszol minden megkeresésre. ~ CSARNOK Á magyar nép és a madár. Irta: Hermán Ottó. Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár életének megvigyázásában és magyarazá:ában vetekedhetnék a magyarral. Nagy mondás; de be is bizonyítjuk. A nép tudása és bölcsessége őjeredelű példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalá­ sának világos tanuságtétele. E/ért intés a nagyralátó, de dologtalan lusta embernek ez a mondás: „Senkinek sem röpül a szájába a sült galamb.** Nem! Meg kell a falatot munkával, szorgalommal keresni; meg kell szolgálni! És milyen mélyre vág a példaszó: „Szegény urnák galambdúc a mészárszéke.** Bizony, ha clprédálta örökét, ha kerüli a munkát, még ezen alul is sülyedhet; de bezeg nem csak az ur, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és céda! „Holló hollónak nem vájja ki a szemit ** Nem bizony, mert dögön túl, fiumadár pusz­ tításban maga is űzi a holló-gonoszjágot. „Holló fészkén hattyút keres.- Bolond­ nak válalkozása ott keresni a tiszta fehéret, ahol a fekete terem, — az ártatlanságot a bűn tanyáján. És mikor a varjú fölkap a házorom ká­ rogójára, mit is kiált csak ? Kár, kár Varga Pál, Hogy a fejed áll. Vagyis, hogy megérett az így megszólt ember akár a hóhér pallosára! „Sok lúd disznót győz.- Ez arról is szól, hogy a gyenge, nagy számban egye­ sülve, letorkolhatja az erőset. De más ám a ludról szóló tanulság ebben: „Akármeddig neveled a libát, csak lúd lúd lesz abból.- Más szóval: akinek cinege­ fogó a neve, abból a nevelés sem teremt bölcset: „Sok sas, sok dög.- Mily remek, igaz képe az erőszaknak és következésének; de szól ám a példabeszéd a sas nemes tulaj­ donságairól is, amikor mondja: „Sas nem fogdos legyet.- Nem is ille­ nék a hatalmas madár nemességéhez, hogy hitvány légyre vágja karmait; — intéz ez a hatalmas embernek is, hogy kímélje gyönge embertársát. „Sokat akar a szarka, de nem birja a farka.** Bizony nem is igen volt a világ fo­ lyásában annyi nagyot akaró, keveset biró emberszarka, mint ma van. „Csereg a szarka, vendég jón.- Nem is babona, mert a szarka nagyon szemes ma­ dár, idegent látva hangot ad s az idegen sokszor vendég is. • Hitvány madár, ki a fészkét rutitja.** Madárra céloz, embert talál.; mert bizony nem is ritka szenet az az ember, akit hit­ ványsága megróni, hogy még sajat fészkét sem kíméli meg : megszólja, rulitja. Szegény ember házát mondja fészkének, meg is van a hasonlatosság: kicsi madár fészke fűszálakból készült, szőrrel, tollal van bélelve — bokor ága hajlik reá, elrejti a fészekrabló elől; kicsi ember fészke a zsupos ház. Hilóhelyén, vackában tollas derckalj, párna hívogat, ráboruló akác ágazata védi sok minden bajtól, adja az árnyékot, amelybe emberfia visszavágyik, bárhova veti is a sors hatalma — mert ez a viskó neki édes ott­ hona. „Ritka madár, a jó asszony.- Pedig ahba az emberfészekbe az kell, mert a nélkül a legszebb ház is csak a sivárság tanyája; és ilyen tanyán sok a szégyen, a bánat, amiről aztán már . „A verebek is csiripolnak.- No de le­ gyen elég ebből ennyi; mert ha a toliam nekiszilajodik, nehezen, vagy sehogy sem keríti annak a sorsnak a végét, amelyet a nép bölcsesége a madárból és természetéből kiteremtett. Bevégzem tehát a sort a szalmafedrlü viskók leghívebb barátjával, a ház­ nép gyönyörűségével, a füsti fecskével, mely istállóba, eresz alá. de még a kürtőbe is épitkezi; bizalmas barátsággal tekint a ház éleiébe; szemem láttára költi ki és neveli fel kicsinyeit — elszáll télire délszaki vidék messze távolába; de hűségesen visszatér régi fészkéhez, hogy újból gyönyörködtessen nyilaló röpülésével, fiának ápolásával, eteté­ sével, de azzól az egyszerű dalával is, amely már hajnalhasadtával hangzik föl és igy kez­ dődik : Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek. Minden családos ember számára ez kin­ cset érő példa! �26. szám. letét födözni, ha az elöljárósággal tf faisko» lakezelő elláthatja csemetékkel a faiskolái, — melyben az éghajlati viszonyokhoz meg­ felelő fajtájú oltványok lesznek gondos szak­ felügyelet melleit nevelve. Ültessünk tehát fákat eidöben és mezőn, utcákon és kertekben, sétatereken s a házak kornyékén, mivel a tenyésztés haszna kiszámilhatlan. Álljon itt rövid összefoglalásul az egykori „István bácsi* tizennyolc pontja: 1. A fd szerszám- es butoranyagot szol­ „Szécsény! Hírlap" Aki a fatenyésztést előmozdítja, az ma­ gának hasznot és örömet szerez, hazájának, községének pedig oly szolgálatot lesz mely­ nek áldásos emléke még halála u táp a késő időkre is fenitrarad.aa • ‘ Tterthcr Istvúfi: . A tanév végén. Mégcsak néhány nap s Magyarország gáltat. iskoláinak kapui újra bezárulnak, hogy egy 2. A fa épület-anyagot nyújt. év munkásságának fáradalmai után az ifjú­ 3. A fa mint tüzelő-anyag, igen fontos ság, a nagy nyári szünidő rég várt kellemes házi szükségleteinket fedezi. . . órait újból élvezhesse. 4. Az éiőfasor a legszebb legtartósabb ..Hogy az egyes iskolák miképen feleltek kerítés. meg mind ama kötejezetlségeknek, melyeket 5. A fa biztos uIjelölő télen és éjjeleken át. a hivatalos tantet előir mégcsak részben tudható, mivel az értesítők kioszlása csak 6. A fa a legjobb levegőtisztiló. 7. A fa a pusztító szeleknek leghjtha- ezután történik. tósabb gátja. A helybeli tanintézetek is. megtartották & A fa a tűzvész terjedésének hatalmas . már vizsgálataikat. ellenzője. Bizonyára a haladás szemmellálhatólag 9. A fa az épületek mellett villámhárító. emelkedett az uj írás és olvasás módszer 10. A fa a házlájnak, tanyának s egész alkalmazásával. vidéknek legszebb ékessége. Ugy látszik, hogy a tanterv minden tan­ - 11. A gyümölcsfa egészséges táplálékot tárgynál a szemlélhctőségre és a rövid elő­ nyújt. adási formára helyezi a fősulyt, ami a tanu­ . 12.. Nyári hőségben a fa utasnak, mezei lók fiatal korára való tekintettel a legcélra­ munkásnak, legelésző nyájnak üdítő árnyal vezetőbb is. szolgáltat. Hivatalos ell^lallságom sajnos meggá­ 13. Folyamparlok, vízmosások és sza­ tolt abban, hogy e vizsgalatok mindenikén kadékoknál a fa hatalmas támaszul szolgál. jelen lehessek s igy azok miként való lefo­ 14. A fatenyésztéshez, fafaragáshoz éá lyásáról nincs módomban leszámolni. butoraszlalossághoz nélkülözhetétleit a faj Azonban a véletlen szerencse folytán 15. A kosárfonáshoz szükséges faanya­ azon szerencsés helyzetbe jutottam, hogy a got a fűz- és mogyorófa adja. helybeli tanonciskola vizsgalatén, 5invel ün­ 16. A szederfa, vagy eperfa legfontosabb nepnapra esett, jelen lehettem. növénye a gazdászali iparnak, t. i. lelke a E vizsgálatról általában, elmondható, selyemtenyészetnek. hogy a tanítói kar minden egyes tagja igye­ 17. A az élőfa virága a méheknek bő kezett a lehető legnagyobb mérvben megfe­ és zamatos legelőt szolgáltat. lelni igyekezett azóu követelményeknek, a 18. Éneklő madarainknak lakóhelye a fa. melyek szükségesek ahoz, hogy a tanulók Alig lehet a fák hasznát mind előso­ szellemileg is oly képzettséget érjenek el, a rolni, azért aki csak leheti ültessen fát utonmilyent az ipar és kereskedelem mai szín­ utfélen, meglevőket pedig ápolják és kíméljék. vonala megkíván. bán őrzi meg nyugalmát, üdeségét, hoszas s mintegy örök ifjúságát S valóban, volt, kicsapongásai közt is fenntarthassák magogat, dacolniok kell az évekkel e lényeknek, kiknek szépségükön kívül nincs egyéb sze­ rencsétlenségük. A homlok alacsony. A hajnak feketének kellett lenni, észrevehetjük ezt egész alkatáé­ ból és sűrűségéből; a holló szárnyához kel­ lett hasonlitnia, s hullámzania, mint a há­ borgó’ tengernek. Eoben nyilatkozik leginkább a parasztos erő, mely egy athlelára emlékez­ tet. A szemek szépek, gömbölyűek, kiállóak; se jóságot, se gonoszságot nem árulnai^'eí Egy büszke állat szemei, melyet csak ösz­ töneinek féktelensége vezérel; vagyis inkább a régi szobrokra emlékeztetnek, melyeket Phöniciában s Ciprus szigetén találhatni. Venus Astaile ázsiai, vért szomjazó, érzéki typusára, mely a kinos s kéj kultusát köve­ teli. . Tekintsük meg nyugodtan ezen a törté­ nelem fénye állal megvilágított szobrot, s észreveendjűk, hogy a szép formából kilát­ szik a szörnyeteg, melyet nem a természet, hanem a korlátlan hatalomnak felelősség nélkülisége és mámora teremtett. Gyalázat mindazokra, kik másoknak parancsolni akar­ nak s nem képesek önmaguk felelt uralkodni. Messalinának védelmére felhozhatjuk véralkatál, de más római nuk is voltak-e épen olyan erőteljesek, nem folyt-e ereikben is épen oly nemes vér, nem volt-e épen oly jelleipöjí* s nem maradtak-e mégis becsüle­ tes nők? Nem vallotta-e be Germanicus szende özvegye, Agrippina is egy alkalom­ mal Tiberiusnak, hogy érzéki vagyak fogjak el. s egy férfiúra van szüksége? S ennek dacára nem maradt-e magában, szeplöllenűl, menten minden szemrehányástól, nem félve a száműzetést sem ? Mig az alig trónra lé­ pett Messaline azonnal beszennyezte a bíbort, meggyalázta nemét s minden idők számára példaképe maradta a fejedelmi becstelensé­ geknek.' Hasztalan eszményesité a szobrász cso­ dalatos művészete e szép és érzéki nőt, hasztalan ruházta reá a szűzies istennőknek, Junónak és Ceresnek tulajdonságait haszta­ lan ruházta fel gazdag s elbájoló öliönyfedőzettel, s mindavval, mi Görögország leg­ gyönyörűbb szobrait megdicsőitheté; hasz­ talan adott alkotásának illemes magatartást, sűrű fátylat, a köztársaság ler szebb kora­ junitiz 30. E törekvés igen szépen nyilvánult meg a tanulók szellemi és műértékét jellemző szakkiállításban. Kár, hogy az igazgatóság figyelme nem terjedt ki arra, hogy az ily kiállítások nem az iskolaszék tagjai, bíráló bizottság és né­ hány iparos részére rendeztetnek. hanem ál­ talában a nagyközönség számara Is. Ily kiállítások rendezésénél nem csak a tárgyak kivalósága és műbecse a fő, ha­ nem a keret melyben azok kiállítatnak sem mellőzhető. Varosunk elöljárósága az igazgatóság ilynemű megkérésére bizonyára a legnagyobb készséggel engedte volna át a varosliaz nagy­ termét a mely ily kiállítások tartására bizo­ nyára sokkal alkalmasabb már nagyságánál éi célszerűbb beosztásánál fogva is, mim szűk tanterem, a mely oly prinitív berende­ zésű, a milyen csak II. József császár ide­ jében volt nevezhető tanteremnek nem pedig a huszadik században. Teljesen érthetetlen előttem, hogy a vizsgálat, tartama alatt kiállítás helyisége miért volt lezárva? Hiszen már akkor a bíráló bizottság a kiállított tárgyak feletti szemléjét befejezte? Vagy tán itt a helyi szokások olyanok, hogy előbb osztatnak ki a dijak s csak azu­ tán következik a hivatalos bírálat megejtése? Bocsánat ezt nem tudtam. Hogy a kiállítás mily nagy mérvben si­ került, az kitetszik abból is, a jutalmazandók száma oly nagy volt, hogy a bizottság csak a legnagyobb körültekintéssel volt képes a rendelkezésére bocsájtott összeget akként el­ osztani, hogy a szorgalom és munka fárad­ sága nemileg méltányolva legyen. Érthetetlen azonban a bíráló bizottság azon eljárása, hogy a szabó iparos lanoncok állal készült munkák közül csupán csak a m igyar szabású munkák dijjaztattak, míg a német szabású munkák figyelembe sem vé­ tettek. Ez nem méltányos és nem jogos bírálat! beli matróna állását, hasztalan helyezte kar­ jára a kis Britannicust, ki ártatlan kedves­ kedésével fényt vet az anya jellemére, a mű­ vészet nem képes elpalástolni az igazságot. A hazug fátyol lehull, az eszmény elenyészik s a költött illem s a szemérmetlen kéjnő egész kerete nem bilincseli többé le tekin­ tetünket Feltárul a nőstény farkas, előttünk áll meztelenül a remegve a kéjtől, amint leirta őt Juvenal a bosszúé ló, a sülyedő né­ pek utolsó erényével, az undorral eltelt költő; elöltünk ál egy szenyes helyen, titkon meg­ szökve a palotából, követve egy rabszolganő által, akit elvetemültségben felülmúl, fekete haját szőke parókával elfödve, arany ékszer­ rel meztelen emlőin, füstölgő lámpával ke­ zében, felelve a Lyctsca (kis nőstény faskas) névre, melyei krétával az ajtóra irt, a járó­ kelőket várva s magához szólítva, tőlük szennyes bért követelve. Ez a fennmaradt typus, az müve a nagy festőnek, mely a szobrász alkotását kiegészíti, s tovább Jog élni, mint találó, örök az érc és márvány, ez kép, mely a valódi, büntetésként a leg­ később időkig fenn fog maradni. �26. szám. Sokkal helyesebbnek találnám, ha a bí­ ráló bizottság csupán két* három dijat álla­ pítana meg nagyobb pénzösszegben, míg a többiek csupán elismerő oklevelet kapnának. Mert egy és két koronás dijjak oszto­ gatása sem az iskola igazgatóságának tekin­ télyével, sem pedig a tanulók önérzetével egy cseppet sem fér össze. Az ily eljárás nevezhető könyöradomány osztogatásnak, de nem'kiállított tárgyak dí­ jazásának. Általában az egész kiállítás elrendezése a lehető legroszabb volt. - Vége lévén jutalmak kiosztásának is s az iskola rég kiérdemelt öreg szolgája végre nagy hegyesen kitárta a kiállítás termének ajtaját s látni engedte a régi szúette pado­ kon, költői rendellenségben heverő tárgyak tömkelegét. . . A kiállítás sok szép tárgya közül külö­ nösen kivált az asztalos iparnál egy modern stylü künyvszekrény. A szíjgyártó iparnál néhány szép lószer­ szám. Az építő iparnál több apróbb fedéhiék minta, végül a tanulók rajz gyűjteménye. Heti posta. A magyar /ustitia ismét diadalt aratott azon a collegájdn, amely még mindig oly megcsontosodva ragaszkodik — a szemet-szemért, fogat-fogért — elvéhez. Homoeopathiával minden gyógyítható, csak a halál nem. Békéscsabán a két Zsilinszky fiú meg­ ölte Ahim Andrást, a parasztpóri vezérét. Egyszerű, szürke gyilkosság volt: a fiuk apjuk megtámadott tiszta becsületéért síkra szálltak. Az igazság győzött, a bűnös elbukott. A derék csabaik aztán siettek ebből társa­ dalmi kérdést csinálni, feltüntve a dolgot a parasztok és urak csatájának. Tiltakozzon a magyar parasztság az el­ len, mintha ők az egy zsarnok Ahimban össz­ pontosullak volna. A magyar paraszt derék, becsületes em­ ber, kérges tenyerének minden barázdája egy sikerült munka jele; Ahim azonban nem volt paraszt a gyilkosság idejében, őt úrrá tették fanatikus hívei, nagyságosnak titulálták, már amint szokás, nálunk az ilyenfajta urakat. ó is magyar paraszt volt addig, amíg az ekeszafvdt vezette a fehér ökrök mögött, mihelyt azonban eldobta magától a kaszát, megszűnt igaz paraszt lenni és az urhatnámság becstelenné tette. Koszoruzzák meg a magyar parasztok tehát Justitia fejét, aki bátran kimondta, hogy a Zsilinszkyck ártatlanok, azaz Ahim bűnös volt, akitől, mint rossz szellemtől nem­ csak a csabai híveinek, hanem a nagy ma­ gyar parasztságnak is meg kellett szabadulnia. Ks. Bnosueatély. F. hó 26-án a Weiszfélc vendéglőben, Hoffman Dávid rabbi el­ távozása tiszteletére bankettet rendeztek, hol először dr. Gutfreund Emii beszélt, méltatta a pap érdemeit és elbúcsúzott Szécsény kö­ zönsége nevében. —- Ezután Hoffman Dávid rabbi magas szárnyalásu beszédben megkö­ szönte a hozzá való ragaszkodást és kije­ lenté, hogy Szécsény községét mindig em­ lékezetében fogja tartani, mint papi mükö- ..Szécsény! Hírlap" désének első helyét. Bayer Sándor pedig a hitközség nevében búcsúztatta el, megható szavakkal. — E helyen mond „Isién hozzádot" Hoffman Dávid rabbi mindazoknak, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen nem búcsúzhatott ek Kinövését. Dr. Matissza Géza hely­ beli járásbirósági joggyakornok az a’ibunári járásbírósághoz jegyzővé neveztetett ki. Ssinóazet- Mint értesülünk, folyó hó 10-én érkezik városunkba Szombati Kálmán szinigazgató társulatával. Tápptaik átruházása a munkaadóra. A mun­ kaadó azon az alapon, hogy ez alkalmazot­ taira nézve érvényes szolgálati és illetmény­ szabályzat szerint, az utóbbiak betegségük esetében a munkaadótól lakást és teljes el­ látást igényelhetnek, az alkalmazottakat meg­ illető táppénznek saját részére .való kifizeté­ sét nein igényelheti. Szolgálati és illetmény­ szabályzatban foglalt olyan rendelkezés, mely szerint az alkalmazottak annak ellenében, hogy betegségük esetén a munkaadótól la­ kást és teljes ellátást kapnak, az őket meg­ illető táppénzről a munkaadó javára lemon­ danak, joghatállyal nem bir. (állami műn* kásbísztositó hivatal 5623. számú határozata.) Korytnioa. Ez évben különösen élénk szezon ígérkezik a festői fekvésű, balzsamos levegőjű Korytnicán. A legmakacsabb ten­ gerjárók a velenczei kolerahirekre elhatároz­ ták, hogy a felvidék balzsamos fenyőrégi­ ójába mennek és ezt annál nyugodtabban tehetik, mert Korytnicán epidémia sohasem pusztított és azok a nagyarányú befektetések, amelyek újabban ennek a kies fürdőnek a kifejlesztésére, alkalmasak a legkényesebb ízlésű közönség igényei kielégítésére. Rózsa­ hegyről festői utón vasul visz betegeknek, üdülőknek, nyugalmat kereső pihenőknek egyaránt melegen ajánlható Korytnica,. mely­ nek gyógyvize idült és uj gyomorbajoknál egyaránt még külföldön is javasolt, napi gyógyital. A fürdőigazgatóság azonnal lelki­ ismeretesen válaszol minden megkeresésre. "csÁRNŐic I’ £ A magyar nép és a madár. Irta: Hermán Ottó. Nem igen van a földkerekségnek oly népe, amely a madár életének megvigyázásában és magyarazá:ában vetekedhetnék a magyarral. Nagy mondás; de be is bizonyítjuk. A nép tudása és bölcsessége cherede!ő példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalá­ sának világos tanuságtétele. E/ért intés a nagyralátó, de dologlalan lusta embernek ez a mondás: „Senkinek sem röpül a szájába a sült galamb.** Nem! Meg kell a falatot munkával, szorgalommal keresni; meg kell szolgálni! És milyen mélyre vág a példaszó: „Szegény urnák galambdúc a mészárszéke.** Bizony, ha clprédálta örökét, ha kerüli a munkát, még ezen alul is sülyedhet; de bezeg nem csak az ur, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és céda I „Holló hollónak nem vájja ki a szemit.** Nem bizony, mert dögön túl, fiumadár pusz­ tításban maga is űzi a holló-gonoszságot. „Holló fészkén hattyút keres." Bolond­ junius 30. nak válalkozása ott keresni a tiszta fehéret, ahol a fekete terem, — az ártatlanságot a bűn tanyáján. És mikor a varjú fölkap a házorom ká­ rogójára, mit is kiált csak ? Kár, kár Varga Pál, Hogy a fejed áll. Vagyis, hogy megérett az így megszólt ember akár a hóhér pallosára! „Sok lúd disznót győz." Ez arról is szól, hogy a gyenge, nagy számban egye­ sülve, letorkolhatja az erőset. De más ám a ludról szóló tanulság ebben: „Akármeddig neveled a libát, csak lúd lúd lesz abból." Más szóval : akinek cinege­ fogó a neve, abból a nevelés sem teremt bölcset: „Sok sas, sok dög." Mily remek, igaz képe az erőszaknak és következésének; de szól ám a példabeszéd a sas nemes tulaj­ donságairól is, amikor mondja: „Sas nem fogdos legyet." Nem is ille­ nék a hatalmas madár nemességéhez, hogy hitvány légyre vágja karmait; — intéz ez a hatalmas embernek is, hogy kímélje gyönge embertársát. „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka." Bizony nem is igen volt a világ fo­ lyásában annyi nagyot akaró, keveset trtró emberszarka, mint ma van. „Csereg a szarka, vendég jón." Nem is babona, mert a szarka nagyon szemes ma­ dár, idegent látva hangot ad s az idegen sokszor vendég is. „Hitvány madár, ki a fészkét rutitja." Madárra céloz, embert talál; mert bizony nem is ritka szerzet az az ember, akit hit­ ványsága megróni, hogy még sajat fészkét sem kiméli meg : megszólja, rutitja. Szegény ember házát mondja fészkének, meg is van a hasonlatosság: kicsi madár fészke fűszálakból készült, szőrrel, tollal van bélelve — bokor ága hajlik reá, elrejti a fészekrahló elől; kicsi ember fészke a zsupos ház. Hilóhelyén, vackában tollas derckalj, párna hívogat, ráboruló akác ágazata védi sok minden bajtól, adja az árnyékot, amelybe emberfia vissza vágyik, bárhova veti is a sors hatalma — mert ez a viskó neki édes ott­ hona. „Ritka madár, a jó asszony." Pedig abba az emberfészekbe az kell, mert a nélkül a legszebb ház is csak a sivárság tanyája; és ilyen tanyán sok a szégyen, a bánat, amiről aztán már . „A verebek is csiripolnak." No de le­ gyen elég ebből ennyi; mert ha a toliam nekiszilajodik, nehezen, vagy sehogy sem keríti annak a sorsnak a végét, amelyet a nép bölcsesége a madárból és természetéből kiteremtett. Be végzem teliát a sort a szal­ mafed ;lü viskók leghívebb barátjával, a ház­ nép gyönyörűségével, a füsti fecskével, mely istállóba, eresz alá. de még a kürtőbe is épitkezi; bizalmas barátsággal tekint a ház életébe; szemem láttára költi ki és nevelt fel kicsinyeit — elszáll télire délszaki vidék messze távolába; de hűségesen visszatér régi fészkéhez, hogy újból gyönyörködtessen nyilaló röpülésével, fiának ápolásával, eteté­ sével, de azzsl az egyszerű dalával is, amely már hajnalhasadlával hangzik föl és így kez­ dődik : Kicsit a kicsinek, nagyot a többinek. Minden családos ember számára ez kin­ cset érő példa! �26. szám. junius 30. „Szécsényi Hírlap” Üzlet megnyitás! Egy rövid zongora kitűnő állapotban olcsón eladó! Van szerencsém a n. é. húsfogyasztó közönséget értesíteni, hogy Szécsényben (Rákóci-ut 186. szám) saját Bővebbet: Bissitzki Mlksánénál Szécsényben. házamban folyó évi julius 2-án hentes- és mészáros üzletet A Rákóczi-utcában egy bolthelyiség utczai lakással és hozzátartozókkal Értekezni lehet: BRAUN MÓRNÉNAL. nyitottam. — Hol naponta friss vágású hús, finom hideg­ felvágott, úgy ozsonna mint estebédre alkalmas füstölt sonka, prágai karéj, kassai kötött sonka, vörös- és fehér kolbász-félék stb. minden időben kaphatók. Egyben hivalkodom arra, Papírszalvéták kaphatók! hogy e szakmában mint képzelt embert Uzlelveze- Glattstein Adolf papiráruházában, Szécsény. 1ÖQI CSULIK JÓZSEF urat volt szerencsém megnyerni, ki e szakmában úgy a fővárosi mint kQHöldi nagyobb üzletekben működött s a legjobb bizonyítványt érdemelte ki. — • Ennélfogva a legjobban biztosíthatom a n. é. közönséget Ízletes, finom mészáros- és hentesáruk pontos kiszolgálásáról. Szives pártfogásért esedezve, maradtam Van szerencsém a n. é. közönségei értesíteni, hogy a rárósmulyadi vasas és szénsavas írLZL-isa van vuviz “•== árusításával Szécsényben HERCZOGIZIDOI Tisztelettel füszerkereskedőt bíztam meg, hol Qvegenknt 8 fill.-rt kaphatók. Mihalik Gusztáváé. Tisztelettel SVARCZ SOMA, rárósmulyadi fílrdőtulajdonos. GLATTSTS!» AO9LF könyvnyomdája, könyv- és papirkereskedese •— M. kir. dohány- és szivarárudaja Szécsénytien. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát iró-, rajz-, irodai- és iskolai felszerelésekben. Könyvnyomdái munkák jutányos áron készülnek. Egy jóháiból való ügyes fiú könyvnyomdámban tanulóul felvtetlk. Nyomatott Glattstein Adolf könyvnyomdájában. Szécsény. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00125.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1911_06_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1911-06-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Glattstein Adolf Könyvnyomda Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdász Szépirodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 3. évfolyam 26. szám (1911. junius 30.) Type The nature or genre of the resource periodika Glattstein Adolf Könyvnyomda Közgazdász periodika Szécsény Szépirodalom Társadalom