https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c644a7bf61399803bf9810e4a3ea8477.jpg 90a73f452844b5663c523777bf57b686 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c418749a0b4fd9815b6259b29c01b045.pdf 1c8da4ab1393955c623a551233716638 PDF Text Text II. évfolyam 1874. 45-ik szám. B.-Gyarmat. november 8. NÓGRÁDI LAPOK politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. Gróg Zichy Károly úrról; . ki eddig akadások i jövőben való elhárítása czéljábóll11 recht tisztclctdijt rendel a szerző örököseiis leglényegesebb tényezője a nem­ szabályul állapitutik meg: hogy jármüvekenl ' uek. Midőu a szerző akarjij kiadást renzeti iskola fentartásának, s legújab­ a kitérés mindenkor balra s fél utón, az,: idézni, ly szerződés kötendő. Ha az első előrebajtas pedig jobbra történjék. kiadás még nem kelt volna el, a kiadót E lapok hasábjain fölhívást in­ ban is azt teljesen fölszerelni ajánl­ 2. §. Hidakon a sebes és előrehajlási!1 egyszersmind a még feu levő példányokért téztem Weisz Salamon úrhoz, a b.- kozott. , átálában tiltatik. az iró részéről kármentesítés Illeti, mely a gyarmati izr. hitközség elöljárójához, Ha ezen jóslatom beteljesül: ak­ 3. §. Terhes szekerek rakmányának; j. jtorosz jog szerint az eladatlan példányok hogy nagy befolyásával hitsorsosait kor a város nyugati oldalán két szélessége félúton tál nem terjedhet, —- jí könyvkereskedési árában áll. Mind az iró, birná reá, iskolaépületüknek az állam elemi iskola fölösleges; mert a nem­ ellenkező esetben a fuvaros első felhívásra> mind a kiadó visszaléphet a szerződéstől részére leendő átengedésére. A meg­ zeti iskola minden hitfelekozetek- mcgállani s a vele találkozó uUsnak az el­ Nevezetesen az iró, akkor ha a kiadó nem lehetővé tenni köteles. Urtja meg a föltételeket. Ha a szerző művét nevezett elöljáró fölszólított az épü­ belick számára nyitva áll a nélkül, haladást 4. §. A sokszor nagy veszélyt okozó s ' többé közrebocsátani nem akarja, kárpótolni let és telek megszemlélésére, s miu­ hogy a profán tantárgyakon kivül. pajzánságból crcdett előzködés minden út-1 köteles a kiadót. A kiadó fellmntbatja az tán annak czélszerüségéről mindket­ vallásbeliekct is tanulni kényszerit- vonalon tiltatik. kegyességet, ha az iró a kéziratot nem szol­ ten meggyőződtünk: tanácskozásra tessenek. 5. §. Hegyről ereszkedni alabor (ke­ gáltatja a kiszabott batáridőre: ha ez a szerző hibájából történik, kártalanítási ke­ hívta össze a döntő befolyású tago­ A zsidó iskolaépület a város ke­ rékkötő) beakusztása nélkül nem szabad. 6. §. Ekék, boronák s cgyébb útron resetre nyer jogot; továbbá ha a szerző kat, s azután értésemre adá, hogy leti részén nagyszerűvé alakítható, eszközöknek első kerekeken vonszolása. változtatásokat akar tenni munkája alakján az épület használatának átengedése és sokkal több tanonezot befogadhat, gáló tilutik. ’ vagy terjedelmén, még pedig kármentesítés oly ezélból, hogy abba az állami mint az állami épület; migez utóbbi 7. §. Az utakat etetés, rakodás vagy igényével, ha a nyomtatás már folyamatban népiskola áthelyeztessék, semmi aka­ a maga öt tantermével s a házmes­ másczélokból clállani tiltatik, s amennyibeniI! van. Midőn a kiadó valamely eszméjének dályra nem fog találni; sőt a hit­ teri lakáson kivül három külön szo­ az ily elállás korcsma előtt történnék, si község belátván azt, hogy az isko­ bájával, a fiuk számára kész polgári ezt az illető korcsmáros engedélyezné, vágy­ irói kivitelét egy vagy több szerzőre bízza, lának fekvésénél fogva nagy hasz­ iskola helyiség. A távolsága fölnőtt sz illető községi bírónak be nem jelentené, úgyszintén, midőu a szerző maga adja ki művét csak mú-bérszerződés nem pedig kinát fogja venni; kész azt teljesen növendékeknél kevésbbé jöhet tekin­ első sorban a korcsmáros büntetendő. 8. Ezen szabályok áthágói az l. 2., adási szerződés létesül • első esetben az helyrehozni; s nem kételkedem, mi­ tetbe. 3. 5. 6. és 7. §§-sok alatti esetekben 2—5,, iró, másodikban u nyomdász csak mübért Ezen változás bekövetkeztével a 4. esetében pedig 10—20 frtig terjedői követelhet.. szerint annak fentartását -is -szives . . . . Föntebb kifejtettük, mikép az Írónak készséggel magára vállalandja jö­ fölöslegessé válván az uj építkezés: pénzbírsággal büntetendők; — ellenszegülés, szabad rendelkezésre szolgálund a vagy nagyobb vétség esetén pedig a bún-. a fentartott vagyonjogi, haszonvételi jog vőre is. tulajdona, minélfogva nem lehetünk kétségIsmerve Nagyságod buzgóságát, városnak azon csaknem öt ezer fo- fenyitő bíróságnál is feljolentendők. 0. g. A bírságok behajtása — köz-'.ben a felelet üáut, midőu felmerül nzon ritnyi ajándoka, melyet telekvásár ­ melyet ugy az állami elemi népis­ igazgatási tisztviselő nem létében, a kihágótt kérdés, meddig tartson ezen jog ? Valamint kola létrehozása, valamint a polgári lásra szánt. Ezen összegen legczélszc- legközelebb érő vagy illetékes községi biró. az anyagi vagyontól nem tagadhatjuk meg iskola érdekében tanúsított: sietek rűbb lesz valamely mellékutczában kötelessége, - c végből a községi bírák, a( az örök tartamot, sőt valamint a nélkül ezen örvendetes eseményt tudomására oly házat venni, mely némi átalakí­ UpaszUlt vagy bejelentett kihágást azonnalI nem is volua tulajdon: ugy ezen szerzői hozni, s fölkérem ezen egésséges esz­ tással a leányok számára polgári is­ sommás nton megvizsgálni, elintézni és a tulajdoni sem szoríthatjuk szűkebb időha, tárok közé. Vaunak ugyan, kik ezt különkolául szolgálna; csakhogy ezen épü­ határozatot végrehajtani 5 ft. birság terhe1 féle okoknál fogva ucm akarják megonmének tovább fejlesztésére. alatt kötelesek, a fellyebbezés csak birtokon Ugyan is a magyar tan­ letnek a fiuk iskolájától nem szabad kivül engedtetvén meg, a beszedett bírságott gedni, azonban minden alap nélkül, mint nyelvű állami elemi iskola a messze feküdni azért, hogy a taná­ jelentés kíséretében az illető járási szolgabi-. nz kiviláglik, ha érveinket szorosabb vizazsidó hitközség épületében lesz a rok fölváltva mindkét iskolában mű­ rónak 24 óra alatt kell beterjeszteni. Az, gálát alá vesszük. Az első a következő.: maga természetes helyén; és csak is ködhessenek. Ez idő szerint ötezer eljárásra nézve pedig megjegyeztetik, hogy. Valamely könyv nyomtatásának és eladá• sónak jogától másokat örökre kirckeszteni iit felelhet meg igazán nagyszerű forintból az egész leányiskolát ki más tanuk hiányában, az utkaparók s mezei — állítják — IcgigazságUlauabb egyedárncsőszök egyes vallomásai teljes próbául fog­ föladatának a magyar nemze­ lehetne állitni. ■ ság. De ezen ellenvetés csak az cgy<edárnHa már most kész helyiségeket nak szolgálni, e végből valamint a mezeil ság szónak téves idcalkalmazásából szártiség érdekében. csőszök, ugy az utkaparók is szolgálatba mazbatik. Mert egyedárnság valamely czikk Körülötte fekszik a zsidóságnak mutathatnánk föl a kormánynak, és lépésükkor föleskettendők lesznek. egyedüli gyártásának vagy forgalomba ho­ s a nem magyar ajkú köznépnek hozzá mintegy hatvanezer forintnyi zatalának kiváltsága; holott arra különben zöme, mely oly szívesen tanulná meg alapítványt: nem szabad kételkedni bárki más is jogosítva volna. De midőn az Az irói tulajdonról. sem, hogy a mai pénzválság daczára az állam nyelvét^ ha reá alkalom iró vagy jogutódja minden mások kizárásá­ Irta:...... th. is, már a logközelebbi iskolai évben nyílnék, minthogy arra égető szük­ val gépileg sokszorosítja és kereskedelmileg (Folytatás.) megnyílnék a polgári iskola mindkét terjeszti munkáját, azt a rá vonatkozó hasége van. A szerző (jogutódai) azonkívül kötelezii szonvétcli jog tulajdon czimén cselokszi; Miként kifejtéin, a város nyugati nemű ifjúság számára, a város és magát, hogy a kéziratot a megbatározott; ngydo tulajdontól elválaszthatatlan a kireoldalán fekszik a nemzeti iskola. Ez messze vidéke nagy örömére. időben és Urtalommal átadja, a kiadó pedig■ kesztő rendelkezési szabadság. Valamint teHa ne talán indítványommal meg ­ ugyan a róm. cath. hitközség fele­ rendesen bizonyos tisztclctdij fizetésére, mi­■ hát az iparos vagy kereskedő nem gyako­ kezeti iskolája, melyre mindez ideig zavartam volna az állami tanitó- nek az oszt. poíg. törvénykönyv szerint a rol cgyedárusságot, midőn saját csikkéinek nem volt elegendő gond fordítva: kar nyugalmát, minthogy a díszes kézirat átadásakor kell történnie, mi azon elánuitását másnak meg nem engedi: ép de meg van az az érdeme, hogy helyiségben oly jól találják magukat: bán az ez iránti szabad egyezkedést ki nem ngy nem állíthatják azt a szerzőről és jog-, B.-G yarmat magyarosodását kárpótlásul kilátásba helyezem, hogy zárja. A porosz Landrecht ezen szerződésnek utódjáról, midőn a szerzői tulajdon neve Írásba foglalását követeli. Ha a nyomta­ nagy részben ezeniskolának a zsidó iskola épületében többszörö­ tandó példányok mennyisége meg nem áL alatt egybefog’ dt jogokat az illető mű te­ kintetében kizárólag gyckorolja. Annál ke­ köszöni; most pedig a közelében sen nagyobb leendvén a tanulók lapitUtott, a kiadó bárhány nyomtatást ren­ vésbé, mintán senkinek sincs megtiltva iro­ száma, nagy összegre fog rúgni a fekvő állami iskola által versenyre dezhet, mely alatt a műnek változatlan alakú dalmi muukát teremteni, azt sajtó, alá bobuzditva, már is három, a színvona­ tan pénz is, s így lesz alap, melyból és rétű lenyomata értendő. Ha pedig n pél­ csájtani és vele a kereskedést űzni. S hogy lon álló tanítóval, négy osztályra a tanítók koldusfizetését tetemesen dányok száma megbatároztatott, a porosz ezen jog az idő folytával nem gyöngülhet Landrecht az nj nyomtatást csak ngy en­ és cl nem cnyészbetik, hanem örökké fennáll, fölosztva, dicséretesen működik; s meg lehet majd javítani. Ajánlom indítványomat Nagysá­ gedi meg, ha a kiadó az Írónak az első mig vannak, kiket illet, szintén nem kivált­ nem kétlem, hogy a főpapság, saját kiadásért járó honorárium legalább felét ság, mert ezen kedvezményben mindnyájan jó hírnevének, s haza fiúi repu- god pártfogásába. yzeti. Az nj kiadást eszközölni azonban, egyaránt részesülnek, kik az említett tulaj­ Bodnár István. tatiójának megőrzése végett azaz a munkát más rétben vagy változtatott donra szett tettek. Urtalommal kiadni, a szerző életében csak is, fölkarolandja ezen nagy horderejű Zaebario német jogiró más szempontból Megyei élet. uj szerződés nyomán szabad. Halálával mind nem találja hclyesclhetőnck az irói tulajdon iskolát s nem hagyja szégyenben a Ai 1874. évi október 15 én B.-Gyar az osztrák, mind a porosz törvényhozás örök tartamát. Miután 1) — úgymond — az homlokán büszkélkedő nemzeti is­ matoa tartott közgyűlésen alkotott megszünteti ezen megszorítást. De midőn irói foglalkozás mint szellemi tevékenység kola föliratot. Hálásan kell ez al­ ÜTRENDORI SZABÁLYOK. más kiadó akarja ezt tenni, mi természetes, vagy élvezetet nyújt, s igy mór önmagában kalommal megemlékeznünk a divé1. §. Az állami, megyei és mellékuta­ csak akkor állhat be, ha sem az első, sem foglalja a jutalom egy részét, melyhez még nyi uradalom seniorja Méltóságos kon rendetlen kitérés által előfordult (el­ jogutódai már nem élnek: a porosz Land- a közönség elösmoréso is járul;'nem volna Nyílt levél Fráter Pál tanfelügyelő úrhoz. �-- A román motropolita választása helyes arány *■ fáradság és dl) között, ha no pusztán a könyvárusi hirdetményekből talma mellett sem fogjuk nélkülözni a ver- ! megtörtént Hzobcuben a román kongresszus ehhez még a kizárólagos vagyonjogi ha- legyen tudomása, nem teremtetnek egy pil- sunyt. (Folytatjuk.) nov. 1-ki ülésében,-Román Mirou aradi püs­ ■tonvétol Örökös tartama is járulna, holott Innal alatt Mig a szerző egy oly munkát; pök elnöklete alatt. Jelen volt 56 erdélyi, az anyagi tulajdon, melynek előállítás* nincs készít cl, mely több kiadást érhet, addig 27 aradi és 26 karansebesi képviselő. Melszellemi élvezettel összekötve, szintén csak az anyagi javak termelője ismételve AliitPolitikai SZORlIO. rupunuiva Karaiisuusai puspoK ropolitává ■l’apusa uhuuh János karansebesi püspök ennyit nyert a törvénytől. De — kérdem —■ hatja elő és adhatja cl termékeit, ismételve A képviselőből ocL 28-iki ülésben tor- választatott meg 106-búl 64 szavazattal; aélkülözi-o ezen élvezetet az anyagi mnn forgathatja, jövcdclmcztetbeti az azokba kának valamely nemét folytató, ha ezen fektetett tökét; és mig ő másokat, sőt gé- jcsztette elő a |H.'uzUgyniinwtcr a jövő évi 1’opcu -10 szavazatot nyert. A választás kiszakhoz hivatást éa kedvet érez magában? pékét alkalmazva a termelést tetszés sse- államköltségvctést s ezzel együtt bemutatta hirdetése után Popasu megköszönte a v.iÉs ha vannak kellemetlen anyagi foglalko­ r nti terjedelemben űzheti és a fölűgyelűt és az uj adótörvényjuvaslatok hosszú sorát, asz tást, Ígérte, hogy Saguuát fogja követni, zások, nem mondhatunk-e hasonlót sok szel­ vezérleten kívül minden más fáradságtól Komor hangulatban, megdöbbenéssel fogadta * népnevelési előmozdítja, az egyházból a lemiről is. Minek belátására elég a loga- megszabadul, addig az iró másnak segítőé- a ház a szomorú képet, melyet Gbyczy az koukolyt kigyomlálja a nép anyagi jólétét rithmuu táblák készítésére utalnom; nem gél nem veheti igénybe, hanem egyedül ország pénzügyeinek állásáról fölmutatott elősegíti, mindig püs;>öktársa Ilomáu s a A — talán nem is eléggé szigorú — meg- (kongresszus tanácsai és közreműködésére képcs-o ez balálra untatni és kétségbe ej­ kénytelen végezni nz egész munkát.' takarítások daczára 27 és fél millió frt. de támaszkodik testületileg. teni mindenkit, kinek nem épen szenvedélye Végre pedig már csak azért is cl kell Másuap a kongresszus megállapította n a számolás? Mf pedig az elismerést illeti, vetnünk az irói tulajdon tartamának mcg-i Űczit óriásinak tűnt föl; az adótörvények ez a termelvén}- becséhez képest ép ugy­ szorítását, mivel alkalmazásában az igazta­ pedig, melyek egymásután következtek, királyhoz intézendő felirat szövegét Is, s a követi az anyagi ügyességet, mint a szerzői lan ságot lehetetlen elkerülni „Nonum pro- mint az cgyptomi csapások, még fokozták válasz megérkeztéig nem lesznek ülések. genialitást. És hányszor nem marad el, matur in annum4 — mondja Horácz. Évekig: a komoly hangulatot Az első gyönge élje- Épen nem bizonyos azonban, hogy Poparu hányszor nem jut az írónak helyébe.gúny, tartó tanulmányozás, gyűjtés és megfeszített neket Gbyczy a baloldalról kapta, midőn a választása helyben hagyatnék, miután a gyanúsítás, sőt súlyos üldözés osztályrészül ? gondolkozás kívántatik ahhoz, hogy a szerző vadászati fegyverekre kivetendő adót fölem­ kongresszusi tagok -választásánál nagyobb Azonban ha még annyival nagyobb gyö­ valami tökéletest hozzon létre. Ugydc, ha lítő: de a helyeslést csakhamar mély aggo­ mérvű visszaélések fordultak elő. — A horvát országgyűlés az utóbbi nyörűséggel járna is az írót tevékenység, nem ismeri cl a törvény nz irói tulajdon dalom váltotta föl, midőn a pénzügymiuister mint az anyagi, ha még oly fényes dicső­ örök érvényét, akkor minden év, minden u szigorúbb adóbehajtás, a forgalmi adó, báröm bő alatt rendesen tartott Qlést Most, adó, bélyegadó, fényűzés! adók, hogy a magyar országgyűlés megkezdte ség koszoruzná is a szerző halautékait: mig nap, minden óra, mellyel többet fordít mű- kereseti r s „„ ' . r <„< > A miol .ItoúlMUI.K « C. »rti> •', «...... »,r.. “ üléseit, s a horvát képviselők egy részének a földön élünk ki tarthatná jogosnak ezen Budapesten vau dolga, nz ülések szünetel­ ««™Wk.gvto01e.rá>.k “ < S ,to "? krf.«.koszellemi előnyökért megrövidíteni az Írót az i . i ,i J • .i .i a i J dett a törvényhozásnak, benyújtván egy nek. Az eddigi főbb események következők: anyagi jutalomban. 1 í ÍiÍ” h “ Tt t ’ törvényjavaslatot, mellyel az össze, addigi Az országgyűlés összesen 32 Illést tar­ 2.) Fölhozz* Zaehario az irói tulajdon: anuJ’ röuJ®bb * h°“t’ "* “d.“a‘ dirckt adókra fi »,0 pótlékot vet ki. Smind-j_________ tott ezen bárom hónap alatt, és ezekben Irt határtalan tartama ellen, hogy az iró műve, ' l8c \?U *-°™' ezek daczára a dcficzit nem tűnik cl a jövő! törvényjavaslatot intézett cl: n népiskolái., egyszer elkészítve, az tró minden további * ?°.* 8 1 4.° M * i--'ra?? M budgctből, csak leapad. Nem halgatott a fegyenezok föltétele, szabadon bocsátása, hozzájárulása nélkül annyiszor ismétlődik, 1 11 ctes ° . . ^,C L cl a pénzügyminister a nélkül, hogy be-1 lánczbüutctés megszüntetése, az állauiügyésza háayazor lenyomatik, mig az anyagi ’ll,n cu 0MX 0 UÍI ® c , ^1Un< szódé végén magát az ellene é. és javaslatai: ségek szervezése, a középtanodai tanárok munka kell hogy annyiszor ismételtessék, a ' ’ no™ ü&y®xcr esz e esc, ogy “’s!o||cn fölmerülhető vádak cllou no védői-1 fizetéseinek szabályozása, a politikai köz­ hány eredménye kívántatik. A méltányosság 11 '“«uk * ax lUÖS“" *°r mezzé. Beszéde emelkedetté vált. Ö nem,igazgatás reformja, az első folyamodás, tehát az követeli, hogy a szerzői jogtulajdon fiOn ...... “ > 8 fc ou helyzetnek; ha kínos gyógymódot törvényszékek szervezése, az igazságügyi élvezete ne terjesztessék ki örök időkre. lűnuL C c rassza e a iro a m.i ajánl, oka a baj nagy és chrouikus volta, hivatalnokok fizetéseinek szabályozása, nz Ez azonban ilyen általánosságban nem áll. Még legnyomósabb okuak látszik nz, g a ház nagy része helyeslésével kísérte o egészségügy szerkesztése, a sajtó használata, Vegyük pl. a tudományos munkákat A tu- mikép az irói, illetőleg kiadói tulajdonjog nyilatkozatát. az esküdtek névsorának összeállítása, a sajdomány mindig haladván, a mely iró vele örökös biztosítása mellett igen drágák len Ghyczy e beszéde és előterjesztései ké-, tóvétségek elbírálása, a büntető perrendtaregyütt nem halad, elmarad, műve elavul és nének a könyvek. Azonban ne akarja en-jpexik az országgyűlés heti történetének fő-1 tűs, ennek végrehajtása, a határörvidéki az utánna való kereslet 'megszűnik. A lég- nek az állam mások jogainak csorbításával, mozzanatát. vngyonközségekről szóló törvény bcczikketöbb szerzőnek tehát nem lehet remény lenié, elejét venni; no hozza magát önmagával Ezúttal csak röviden említhetjük föl o |yCZésc cs a gyülekezési jogról. Nevezetes hogy Bankája minden-további hozzájárulása c.llenmondásba ezáltal, hogy előbb olyan..ak mellett, hogy a következő ülésben Paulcr muzuOata volt uz országgyűlésnek azon nélkül ismétlődni fog, hanem folytonosan ismeri cl a szerzői tulajdont, később pedig) igazságügyminister két nagy kódexet: a válasz, melyet Mazuranite bán Jakics iuterátnézegetnie, -javitgatnia, a kor szinronalán cltörűli azt, midőn annak bizonyos időntali j büntetőtörvény és váltó-törvényjavaslatokat pcllácziójára adott a határőrvidék bekcblctartania kell azt, vagy lemondania újbóli védelmét megtagadja; hogy visszaveszi má-1 terjesztette elő, s n képviselőhöz jogügyi i^sc tárgyában. Recski interpcllácziőjára n kiadásáról. S ha művek, melyekegyikkel auotr. adott. Bízza bizottságához utasítóira utasította tanuimunyozus tanulmányozás vő-!közös tanulmányi alapok szétválasztását kiáltásáról. » ba vannak is muvez, metyez- sík biz kezével, zezcvei, mit az cgyiKKei ntzza uizonsagauoz I illetőleg és dr. Makaneozéra Fiume városá­ nek minden változás nélkül is lesz kelen-'ezt szintén a forgalomra. Mint azt „Az Irófgelt e két nagy fontosságú javaslatot Az adótörvényja dőségük: vegyük fontolóra, mennyi pénz,’tulajdon4 czimú munkájában Dr. ToldyFe-' *• állaiuköltségvetés 2"—-cki.-s—»*• és s- • aa»x«,z nak n hónát országgyűlésen való képvise­ munka- és időtőke beruházása szükségeltetik, renez számadatokkal is bizonyítja, alacsony vasiatok előlegéé tárgyalásával a ház pénz­ letéről a horvát kormány nem adott választ. mig valaki Írónak képezi ki magát, gon­ ár melleit sok példányt eladva, sokkal na­ ügyi bizottságai foglalkoznak, s inig azok Zajos vita jóformán csak egy Ízben volt, doljuk meg, mily ritkák azon tnlajdonságok, gyobb hasznot fog bűzni az író, illetőleg kész lesznek munkájokkal addig a képvi­ midőn L i. a népiskolai törvény tárgyalá­ melyek az embert irói működésre képesítik örökösei, vagyis inkább a kiadó, mintha selőhöz teljes üléseiben egyelőre azon tör- sánál a szerbek és honátok közt súrlódás — pedig ez egyik meghatirzója meghatirzéja a javak magas ár melleit kevés példány kel el Nem Vényjavaslatokat tárgyalja, a melyeket a támadt. Karácsonkor kezdődnek ismét az ülések értékéwik, a nem fogjuk méltánytalannak könnyen fog tehát oly kiadó találkozni, főrendiház módosításokkal küldött vissza' találni, hogy *» írói tulajdon is örökösnek kit a nyereségvágy annyira elvakitott, hogy jelesen a választási, inkompatibilitási javas s tárgyalni fogja az országgyűlés az uj ismertessék el Vegyük továbbá tekintetbe, saját érdekét észre ne vegye. Annál kevésbbé, latoknak a főrendek által módosíttatni ki- törvényekhez alkalmazandó 1875. évi költBégvetést és bárom törvényjavaslatot intő miszerint müvek, melyekről a közönségnek mivel az írói tulajdon meg nem szűnő ol- vánt pontjait veszi uj tárgyalás alá. |a Gábriel és neje közötti viszonyt. A mar-i Irodáját ugy fölkeresik, mint egykor Rektor megcsókoló neje homlokát és quis megnyugodott az arccsapásban, de ez- atyjáét, ki azonban már nem foglalatoskodik egykori kedvesének, mélyen meghatva, a* elmondotta fiának, anélkül azonban, hogy 'irományokkal. kezet nyqjtá. laz előzmény elbeszélésébe, mélyebben beha j És férjem — oh milyen szorgalmas x— NOVELLA- — tott volna A fiú, ki egy vitéz afriksi tiszt ember az. Jnlietto, barátnője kívánalmára zokáig Ma: HJ. Hass Uaáar. - Fortttá: Kérisy László volt» róglön útra kelt. Cecilio mosolyogva téve utána: a házban marad. Ő újra láthatta régi ismo Épen két hőnap előtt véletlenül Niz ) Most meglátod a férjemet. Már majd azt . _ zában voltunk. mondottam hogy: férjünket, mert 90 mindég rőscit Cccilio szülei és az öreg Grandiét, ki Végc' • ' C... gróf, a marquis fia is esetleg oda nokod szántam. És o^is kellett volna venned. fia nejét ugy szerette, mintha leánya lett vona. (lektor, ügyes kezelésével csakhamar — Est én is tadom — mondá Ceeilie. érkczc't. — Tán igazad volt. szépen megszaporitá a pénzt. De Rektorra — Honnét kedvesem? Férjem nem ellenezhette a szigorúan — Most már persze, hogy késő van. nézve szomorú volt, régi imádot(jának jelen­ — Édes anyám megírta nekem. — követelt elégtételt. Ekkor egy szúrást ejtett ya cxt a szomorú kimenetelt tudom, ugy léte. Sokszor bús komorságba osott. Cccilio, ' — így tehát fogod tudni, hogy mitörtént. rajta az ellenfél a karddal és ö kevés nappal c|tcttcm volna 6t a UglAmodra. Julietto és Grandin atya, legott észrevették — Tudom. De nem akartam mindjárt '^7 "^baTÉn7^ — Még mindég az a régi kedélyed van azt. belevágni. ax orvosok kétségbe vonták életemet. De me_ Egy napon Cccilio, kijelenté barátnőjé­ Ermenon Gábriel, váltókat hamisított mégi, keltcm 8 m08t itt| * — Amint látod. nek, hogy hagyja el a házat — Ugy van - sóhajtó Jnliette. ragyok te nálad. Alig vagyok húsz évesés' <Cecília csöngetett. — De tadod-e, hogy kinél voltak a n,irig anDyit gxenvedlcm. — Tisztelem a nemes érzelmet — mondá — Hivja át hozzám a férjemet — mondá Cecilio — és nem vagyok féltékeny midőn haanimtott váltók? Ceeilie megfogta barátnéja kezét és a komornokhoz. — Nem tudom, mert arról férjem mit látom, hogy férjem egészen megváltozik igy szóla hozzá: Erre nemsokára megjelent Rektor, ki körödben. Most maradj még egy kevéssé, teán ezólott nekem. — De most egy darabig nálunk fogsz még csak nem is sejté, hogy Julicttc van — Ipámnál voltak. Az aláírás egy igen különben, szive szün'olcn utánad fog vérzeni. ám maradni. náluk. tekintélyes kereskedői-ház nevét mutatta — A barátnők megölelték egymást. Julietto Velünk fogsz élni és meglásd, hogy el­ — Kedves barátnőm, itt mutatom be és kétség kívül el is fogadtatott. Gábriel a még nem ment el. Az egykori jegyző pedig férjemet. jó Grandiakon jött és kérte, hogy váltsa be feleded a fájdalmat. igy beszélt fiával: Férjem a tenyerén fog hordani. Jnlietto fölemelkedők. Rektor, meglepe­ a váltókat ipám nem téve. A báró, golyót — Légy őszinte hozzám fiam. Te még . Te még hozzá, édesem fiatal is vagy — tésében fölkiáltott. bocsátott át a fején. Férjem azonban kivál­ szereted az özvegyet? igy hát természetesen még megházasodol ? — Tudd meg kedves — folytató Ccciic, totta a váltót és megsemmisitó azt A te — Nem atyám, már nem szeretem ugy. férjednek nem szólhattunk semmitsem. Ő — Sóba. — hogy Jnlietto elvesztette a férjét és most -- - fog - maradni, _ - [Csak a visszaemlékezés fúj nekem és ejt — Értjük ám mi ennek a szónak a1— nálunk kifizető a kisebb nagyobb adóeágokat, azután Nem de most sajnálod Rektorom, hogy I gondolkozásba. jelentése. eltávozék. !miért nem várakoztál reá? ’ ■* í —• Csöndes családi nyugalmad,föl van Hogy áll a vagyonod? — De Henrik boszút akart állani a — Már alig van ötvenezer tallérom. Ha szabad lennél, ugy mindenedet a szép dnlva. msnpusen, a ki minket is és Gábrielt is bol­ — Add át azt a pénzt Rektornak. dogtalanná tett asszony lábai elé raknál. [ — Hisz mi csak nem tolhatjuk ki Er. Ö majd gyümölesöztetni fogja. A férjem [ Később meggondolá, hogy inkább a morVigasztalódjál szegény Rektor, mert ez monon órhölgyot? roo jól |iimár nem történhetek. 1 — Nem, hanem férjet adunk neki. qsise férjét fogja megbüntetni, mert ő ismerte nagyon jól ért ebhez. , AZ ALVAJAROKO. �el: a községi bíráskodás szervezisértl, a bogaitel-ügyek elbírálása és a polgári pc ruknél való v égte hajtási eljárás módosítá­ sáról Esen Ülésszakon kívül még májusban less egy rövid Ülésszak, melyben csak né­ hány anyagi kérdés fog clintéuetni; ezzel 1875. jun. 15 én az országgyűlés mandátumé lejár, augusztusban ax uj választások lesz­ nek, és septemberben összeül azuj ország syo'0*_______ detóst el is olvassa, ax már egészen njdonat uj eszme. A hirdetmény közepére hegyével fölfelé álló éles kis szöget kell alkalmazni, s igy uz illető, ki leül, kellemetlen érintke­ zésbe jön az éles szöggel, felugrik, megnézi Jtogy mi az a mi m<gszurta s -■ Viktória! — a hirdetés a sérvcs egyén dühös Ügyei­ mében részesül. még pedig a legnagyobb nyugalommal. — Tornyon Zslgaiond Zslgaiond ügyvéd, ügyvéd, ma ina II II Tornyon Itaudas már sokkal izgatottabb volt midóu órára tanácskozás végett — a városháza ágyából felkelték. „Tehát csakugyan kivé- termébe bitta össze a polgárságot, — a gczucku mondá, „az igazságügy ma nagy megyei bizottmány! tagok megválasztása ta­ hiból követ cl. Engem vihetnek a vesztő- kinteléből, a szükséges olőiutóxkcdésck moghclyre, de ártatlan vagyok, loptam ugyan, vitatására. de nem gyilkoltam.- Morcán szilárd léptekHalálozások. Halálozások. Kis Kis Kürtösön Kürtösön Kálmán KAI min kel ment fel a guitalinéhox, közönyösen meg Ezcehielné szül: Szecsődy Rozália f. hó írni Itt an naiinl HAniuAlráva a M híres mi... « ... _ _ papot, ua nemsokára Nemzetközi kiállítás Khluúbaii. A csókolta l én, Losouczon Nádasy Istvánná szül: mint Londonból Írják, most már Kbinábau regkeverő halva volt Bomlás szintéu szilárd Frenyo Viluip f. hó 4-én jobblétro sxendois clhctározott dolog a nemzetközi kiállítás léptekkel közeledett a vesztőhelyhez, de aj- rültek. Bóko legyen — a két hú hitvostáré létesítése, mi czélból Shanghaiban egy ko- kain metsző gúny mosoly vonult végig. Midőn — poraira. — Szécsényben c. hó 4-én te­ Nagyvilági hírek. mitó is alakult, melynek élén az angol kon- a pap felszólító hogy csókolja meg, ideges mették Zmcskal Fáni kisasszonyt, ki rövid Franczia köztársaság. Múlt hó 19-én zul áll. -- Hasonlóképen Chiliben is tervez-. rángatódzásokba cselt s alig lehetett kivó- szenvedés után élte tavaszán hunyt el Béke háromszoros győzelem napját ünnepeié a a legközelebbi évre egy ily kiállítást. gezni. Bondas nqjo még férje clfogatásakor hamvaira, franczia rcpublicanismus: négy képviselője­ Egy ember ki villát nyelt el. Bollu-,flrnlt lcU» legidősebb leánya pedig a kívá­ löltje közül 3 nagytöbbséggel megválasxta- . A b.-gyaruiati állami elemi iskola 6 nóból Írják, .hogy múlt hó 5 én Auronzó Kctés nogjáu veszté cl rendes eszejárását osztályában eddig 126 tanuló vau beírva, totj, s a negyedik győzelmét is csak aZ| község orvosa egy emberhez hivatott, ki fél-' ^a I’C<*’B» hi katona volt a 85 ik gyalog­ kik közlll túlsúlyban ax izraeliták vannak, gátolja rövid időre, hogy ubsolut többséget, bárgyú volt s csipőjén egy daganatról pa- erednél, egy órával atyja kivégeztetése után számra 59 en, rom. catholikns. 40, ág. hit­ nem nyert, 3 jelölt között oszolván meg a i — mely ^ki eg°y'idő óta fájda)mut «bo lőtte magát sxxvazatok. A moataui válaszúm múzsáiuvm mv uijumuiui vallású 21, helv. hitvallású 6, görög nem-, mákat leginkább jellemzi azon arczáilansAgl01101- Midöu “* onü8 hogy a dsegyesült 1. — E kimutatással egyszersmind mclylycl a második császárság bukott tag->natot felmetsze, megtapogatván azt, ogy értésére adjuk a szüléknek, hogy gyerme­ jai a nyilvánosság elé tóinkénak ismét. 'olt benne észre, melyet egy Hirek keiket o hó 15-ig az állami iskolába beírat­ Olaszország. Dupanloup az orlennsij^ ^b’^ol azonnal ki is húzott. -Az hatják. A városi tanács |>cdig igen jól tenné, híres püspök ogy az olasz miniszterelnökhöz ldcSca BCnlD» cBJ'ibb ucm v "“Vr ÍXTÍ" Ví x ‘ Á ha a különféle iskolákba beirt növendéke­ intéző t levél Szkjában röpiratot adott ki, 15 «‘“i'néter humú, és 6 centiméter óra.hözt tűz ütött ki, 6 ház több gazdaket össxcazámittatná, s az ismert tanköte­ luauuci kvrmáuyái Bíő iszéles “éIc< 'vasvilla. “villa. — Kérdcxősködésro Kérdczősködésro u a beteg takarmánnyal megrakott épület, ■s több lesek szüleit kényszerítené a törvény szi­ melyben Victor Emmanuel kormányát erő , egyház m 1-^1114^0^válaszolta, hogy a villát ez év március 'elt hamuvá. A tűz egy pajtából ütvén gora alkalmazásával arra, hogy gyermekei­ sen ostorozza az r< .. . ' . i.nvAt.in 4 havában nvnitn nyelte „1 el, n.tvni mivel uzonbau ...mn.i semmi ki. hl, felevuitásból felgyujtásból szánitazottnak számlázottnak látszik. látszik, ket az iskolába mulhatlanul vezessék be. Azonban felsttlt, mert a Vatican tetszését Ipolynágrol Írják: Hontmcgyo főor~ nem nyerte meg.— Római távirat szerint fájdalmat nem érzett, nem hivatott orvost. ALL. Írják. „A rósz idő jelei nálunk A juniuH 16-án Milanóban elhalt Gi- vosa dr. Bakó János c napokban érkezett is mutatkoznak*1. Ugyaniam, hó 20-órc vir­ ugyanis Dupanloup irata rosx hangulatot rolamó Ponti X.785,000 lírából álló összes vissza Egyptomi útjáról. Érdekes dolgokat keltett a Vaticanban, s ott tejesen ignoralni radóra a kaszinó-épület tőszomszédságában vagyonát a bécsi, párisi és londoni egyelő beszél a pyramisok hazájáról. Több ma­ egy boltot feltörtek; oct. 28-án meg fényes akarják a pamiletlct. Ncuiotorsxág. (Az Ármin esethez.) Az meknek hagyományozta, Rokonai azonban, gyarra talált ott, kik olvasó s társalkodó nappal a városi mészárszéket lopták meg. Ármin család azon tagjai, kik á|lambivata- azon okon, hogy lelki betegségben szenve­ kört is alapítottak. Alkalma nyílt főorvo­ Sőt azt is tudni akarja a fáma, hogy vala­ lokat viselnek, mint hírlik, elakarják hagyni dett volna, a végrendelet megsemmisítésén sunknak a hajón egy magas kormányhiva­ melyik éjjel a losonczi fürdőt is feltörték, talnok szembaját sikerrel gyógyítani, miért • hogy egy bizonyps helyről nem paraszt a szolgálatot. Ármin gróf kérvényre a vizs­ fáradoznak. Mngjnr expeditió Indiába. Gr. Só- is általa asztalához meghivatott, egy rendőr­ emberek tapogattak zsúpét. gálati fogságból való szabadon bocsáttatása Bclu már régibb idő végett a berlini kamarai törvényszék által chényi vuvuj, uvm uhu ivgiuu iuu óta <>u> expeditiót vxpouium kalauz adatott szolgálatára. A kairói kór­ Az orsznaos magyar képzőművészeti >s visszautatotL Annin gróf barátai azonban tervez Indiába a Ilymalaya környékének és ház berendezését igen dicséri stb. De nőj társulat nevében Pnlszky Ferencz, gr. Erkot, kivált szép nőket keveset láthatott ő is. az itteni aristokratta körében nem tartják havasair.ak beutazására túdományos szemdődy Sándor, Báth György és Telepy Ká­ Dalegyleti mozgalmak. A b.-^yarmati reménytelennek az Ugy végkimenetelét, és pontokból. — Az és -aki expeditió épen napb roly urak felhivást intéznek a müveit. nmés mág akkor is, ha elítéltetnék, remélik a renden lévő utókövetkezményei valószínű- dalárda néhány tagja egy kellemes eszmét gyár közönséghez, hogy az országos képző­ császár kegyelmét. leg siettetni fogják e terv kivitelét Szó- pendített meg, — a téli idény unalmainak művészeti műcsarnok javára rendezendő sors­ A „Norddeutache Zeitung- Jókay chenyi gr. az expeditió ügyében már több elűzésére, t i. egy jótékony czélu dal- játékban annyival inkább igyekezzék részt „Kőszívű dmber fiúiról- Írván, többi közt tekintélyes szakférfiúval érintkezett, s Fallvorsouy rendezését, a váczi, losonczi és vonni, mivel a művészek már 50000 flot érő azt jegyzi meg: „Németországnak nincs olyan ur, ki részint Prágában részint Grátzban, b.-gyarmati dalárdák között, —a megyeház 300 darab művel hoztak áldozatot a hazai Írója, mint Jókai a magyarnak, t i. ki nem- mint a természettudományok tanára mükö- nagy termében. A losonczi dalárda — hí- művészet oltárára, mely 300 műdarab szolgál zelénék szívverését oly híven tudná vissza- dőlt, lesz alkalmasint az expeditió egyik teles forrásokból tudjuk — hajlandó ez nyorcménytárgyakul, mely számban legje­ tükröztetni. | vezetője, kitől a gróf tanórákat is hallgat a eszme keresztülvitelén közreműködni; a lesebb fcstészcinknck kitűnő müvei vannak. Páriából Írják, hogy Murát hcrczcg csillagászatból és meteorológiai tudományok- váczi dalárda elhatározását még eddig nem A sorolás 1875. márcz. 15-én fog hatósági tudjuk, hanem hihető, hogy a már magán pört indít 5 gyermeke ellen; évi fentartása bői. felügyelet.mellett megtörténni Egy sorsjegy végett pénzt követelne tőlök. Két kivégező* Páriában. Moroau mé- utón eléggé megvitatott érdekes kérdés iránt ára 1 frt 50 kr. Húsz sorsjegy vásárlójá­ az sem lehet indiforcns, annyival inkább; Amerikai ötlet A hirdetési rcclamok regkeverő és Bondas rablőgyilhos okt. 13-ki nak a társulat egy pompás rézmetszett em­ terjesztésére uj módszert talált fel egy élei- kivégezéséről franczia lapokban következő- mert a kolozsvári országos dalárUnncpélycn léklappal kedveskedik, melynek bolti ára ki volt emelve. Csak a b.-gyarmati dalárda mes newyorki yankea. A hirdetéseknek a hét olvassuk: Midőn Morcaut felköllék, hogy 16 frt. E sorsjegyekből rövid időn szerkesz­ sétáuypadok ülődeszkáin alkalmazása nem a kivégezésre vigyék, bidegvérüen mondá: ephemer természete miatt ne kelljen e szép tőségünknél is lehet vásárolni. eszmének hajótörést szenvednie. Ugyanis — gj ugyan, do a mi által a pihenni akarót „Tudom- hogy miről van szó, a azért felölarra is kényszeríteni lehessen, hogy a hir- tözködöm.- És csakugyan föl is öltözködött városi dahtrdánk, habár tagjainak száma elegendő egy dalegylct alakulására, s oly tényezőkkel bir, melyek bármely dalegylct — És Hektor?—kérdő Julictta olyan nck díszére válnának, rendezetlen állapota — Igen, ezt megtehetjük — válaszolA! A falvakolatok tartósságáról. zavarodottan Hektor. Igaz. Do miként létesit-1 mosolylyal, melyet csak Cecilio érthetett meg. miatt kevés sikert képes elérni. Nincsenek hetnők mi ezt a módot ? dalórákon való (A U. M. 4s É. K.-MI) — Én helyette szólottám. /fegyelmi szabályai, ‘ -s igy -a -»-«■*-** »■* — Ivry Gyulát adjuk hozzá. megjelenés legtöbb tagja által inkább kel­ A házasságot megülték. A ezimben taglalt kérdés rendkívüli — Szereti-e ő Henrik nejét? lemes időtöltés, mint kötclcss^kép teljesítIvry Gyula úr többnyire betegeskedik, fontossága megérdemli, hogy az behatóan — És hogyan. Jullietta pedig majd meg­ tetik. Tisztelet a kivételeknek, akik egy meg Czecilie és Hektor a legbékesebb bol­ tárgyaltassék; annálfogva megkíséreljük o szereti a szép és gazdag ifjút. dalcgylet felvirágzásáért, nem kicsinyes dogságban élnek. helyen mindazt lehető tömör rövidséggel elő­ önmulattató czélok, hanem a nemesebb ko— Igen — majd megszereti — mondá adni, mit a tudomány és tapasztalat jelen­ délymőveltség mcgkedveltctéso, s a szépmű­ Hektor és megsimiU homlokát, mintha egy. XL legi állásában a technika ezen ága körül vészeti érzelmek terjesztése tekintetéből so­ gondolatot akarna letörleni onnét. Azután xia uuuvpi uajMJU Ha ünnepi napon az elyzéi uicruu merőn juriuK, jártok, mondani képesek vagyunk. hozzá tévé: Ők boldogan fognak élni. rakoznak a szépművészet eme zászlaja alá. DK/ c&y sátort fogtok megpillantani, melyen Eltekintve az épületek falfelületének A losonczi és váczi dalárdák talán azért is — Tehát megegyezel? ezen fölirat van: előnyben lehetnek, hogy szakértő karmes­ vakolatával összefüggésben levő műépíté­ — Mindenesetre. czéloktól, — melyeket ez tereik vannak. — A b.-gyarmatl dalárdának 1szet! s diszitményi ... — Ugy majd megmondom nődnek, hc^yi Vadáéllatolí, szeliditve lőnék nincs igazgató választmánya, hanem köz úttal figyelmen kívül akarunk hagyni, - a beszéljen az özvegygycl. Caetarlná kúatnony állal. gyülésilcg határoz a legcsekélyebb hérdések fslvakolatok készítésénél legfőbb czél tnd— Tegye meg papaalvaiárónőt hoirv felett *8> m’ lankasztólag hat az egylet te- valovőlcg “> h gy a falak külfeltllctének ucu>i*, szobájába zárkozék. un Ha megkérdezitek az L.._rf-------- , , Henrik, Ott •un. sokat vékonységére s közvetve gyarapodására stb.ia l^ghöri befolyások kártékony hatása ellen sirhatott, mert szemei, ámbár is métalten volt Cacilic és Julictta sorsa, ugy ő minstb. szóval igen sok hiány mutatkozik. De “Ihslmas védburkolatot adjunk, és hogyxftmegmosta, pirosak voltak. Ezalatt Grandin dent elmond, kivéve Gábriel életét. nem azért soroljuk fel mindezeket, mintha lo& vékonyabb falrésuknél megakadályozni atya megmondotta Cccilio-nck, bogymi a Kérdezzétek csak meg Cecilie-t, hogy szivünknek legmélyéből nem óhajtanók — képesek legyünk a kívülről felszívott nyirokterve Cccilie mindent elmondott Julietto-nok.! miként esett inog ez a második házzasság és ( a városi dalcgylet szorosabb egyesülését, — na^ a hclsó felületig való áthatolását __ De most még nem szabad ám fórhoz meg fogjátok tudni, miszerint ez sem jobban,’’ hanem, hogy ezen hiányokra figyelmeséé tó-1 W falvakolat előállításánál legelső meg­ menned — mondá Cecilie. mint az első. telve, rendezze mihamarabb bclflgyeit, s a kivántatóság, hogy a falfelület szabályszerű — Nem vagyok sietős, do miért késlelIvry — mint Caesarino Cecilnek — ” küszöbön lévő dalárversony eszmójé*- teljesen kiégetett téglákból készítessék, nem tetaz? fiatal hójában fog meghalni és vigaszul ^‘kTrc^rviteíéro" wrokowék,' wejét pedig mint nagyon gyakran — részint tu­ — Hogy neszerezzünk nj keservet Hek- nejének, csak ogy gyermeket hagy hátra. tobc(^gét fcjlM ki u^ai 8iaporitáavégett datlanságból, részint nyorvágyból történni torra. Mért nem ment Jnhott inkább Hektorboz - ^jg né„cn körU1 _ MagánmcgbMxélő. szokott, oly anyagokból, melyeknek jósága — Csak attól félek, hogy nem lesz o hí boldogttására volt teremtve. wkböl tndjuk> hogy loioncxj Tácl- a legszerényebb igényeken is alól marad. ebből komoly baj? Ami Bour-lalouo t illeti ő mindég esak a dalegyletek legközelebb hivatalosan fognak Tapasztalati tény ngyanis, hogy bár­ — Nem édes Juliette. Do próbaidőt kell régi száj hős. * .. . vélemény . a dalverseny feletti adásra fel- mely vakolatnál, készüljön az fortland-czoszerzenflnk. Az evés-írás nsgyon kedves foglalátos- szóllittatni. A dalversenyen két dij fog ki- ment, hydranlikus- vagy közönsége; oltott GSAJWK. Valami hat hó múlva, Cecilio újra meg sága. bóditá férje szivét. Egynapon Juliettebez fordult és igy szólott: Fogadd anyai áldásomat uj frigyedre. osztatni’a bíráló választmány által legjobbnak és jónak ítélt dalegyletek számára. A tisztajövodclcm egy része a polgári iskola Javára lesz. H. D. mészből, az annak tartósságára múlhatatla­ nul megkívántaid korány-képződés a téglafal-felülot azon pontjain elő nem állhat, hol az nem teljesen kiégetett darabokkal. �tűr meg arra a czeira, oogy teyeson ateic- rosau és tartósan összeálló, mondhatni egy­ gitó és kellő tartóssággal bíró vakolatot öntetű falvakolatnak készítése, igen nehéz, Iségo legnagyobb s a légköri behatásoknak hogy no mondjuk lehctetleu. |ellontállaui leginkább képes. tudjunk előállítani belőle. 3) Az előbbi pont alatt felhozott, elmé­ Továbbá szabályképen meg kell jegyez­ 1 Fövonynyel vegyitett oltott ménnek al­ kalmazásánál ellenben mindenekelőtt arra nünk, hogy legtzélszorúbb a vakolatréteg- let és tapasztalat által egyformán igazolt kell ügyelnünk, hogy a belőle készült vako­ nck egész vastagságát (melynek a legvék- tényállás nyomán megfordítva: valumely lat igen kövér uo legyen, tébát a ménhez uyabb helyeken is 15 milliméternél cscké fulvakolalnak jósága, tartóssága unnál caj. kellő mennyiségű föveny vegyitteuék. — lycbbuck lenni nem kulleuc) gyorsan egy- kélyebb, minél kisebb annak tömötl'égo; L'gy ürmennyiség oltott mészhoz 3—4 sőt 5 tuámláu, lehetőségig egy folytában fólrakni lllctőlag fajsúlyú. Eeuubbiek szerint nem lehűl tubát azt minőségű anyagok vilaMtásátől s sióknak rész föveny, egyébként teljesen hasonló kö­ és a keveréket frissen, több izbeui vízzel gondos saerkexetű vegyítése ős feldolgoxá rülmények közölt, hasoalithallunul tartősabb való felhígításunk mellőzésével feldolgozni. mondani és feltétlenül állítani, hogy ez vagy Végül a vakolandó falfelületnek tisz­ urna gyárból veti portland czement, vízhat­ •ától függ. Gondatlan, hanyag kezelés mel­ vakolatot ád, mint oly vogyület, melynél a lett maga a portland cxement ia csak igen hozzáadott föveny mennyisége csekélyebb. tának, por és piszoktól mentuok kell lennie, lan- nagy oltott mész a legjobb vakolatot 'mivel ez idegen részek a vakolat és lulfe adja, hanem ellenkezőleg a dolog ugy áil, gyarló vakolatot ád, mint sxintén a viihat- Minél vékonyabb a fövenyszemoket körül­ lan mésx ős román czement is: míg tnlfelöl fogó mésxélcg-vizcny burok, annyival tö- lülctt között elszigetelő réteget képezvén, hogy mindháromból képesek vagyunk ri< a közönséges oltott ménből, minő- és meny- möttebb a fövényszemeknek a vakolatban! azok összetapadását gátolják. — A vakolat­ szonylagosan igen jó és Urtós favakolatot mennyiségileg kielégítő föveny hon*vegyi leüllepedése, és ezen burkoló kéreg a szén­ ul bevonandó falfelületnek vízid való meg- előálliUni, ha c három anysg közül mintése ős gondos kezelés mellett igen tartós savaknak a légköritől való felvétele, magába nedvcsitését sem kell mellőzni, mivel külön- denik a fenforgó esethez mérve, külön sa­ szívása álul annál gyorsabban alakul át. ben a vakolat megkeményedéséhez szüksé­ játságának leginkább megfelelő módon ke­ vakolatot vágyónk képesek előállítani. ges vizrészeket a vizszomjas téglafal hirte­ zeltetik. A portlan-ozement öveny hozzátétele szénsavas méaszé. Lényeges továbbá azon szerep, melyet len magához szívja és leköti Ez által szár­ - Legtöbb esetben a..sürún előforduló senélkül hasonló körülmények között a leg­ tartósabb vakolatot adja, mivel porának a falvakolatban a tulajdonképeni kötszerek maznak a falvakolatban az úgynevezett tejes rósz falvakolat nem az alkotó részek természeti sajátságainál fogva sokkal na­ (czementpor, mészjmcllelt a hozzávegyitett hajszál-repedések, melyek annak tartóssá silány voltának következése, kanca: azok gyobb tömöttségi fokot ér el, mint vízhat­ 'föveny játszik. — Mentői kovarezosabb és gára igen kártékony befolyással vannak.— vegyítése s fölhasználása körül Upasztolhatő lan* vagy közönséges oltott ménből készült csillámszcgényebb s lucntől kevesebb tim- Az ily repedések nyílásába beszivárgó viz tudatlanságnak és a helytelen, a czélnak vakolat, ha utóbbi anyagok megtelelő meny- [föld, agyag, márga vaséleg s rothadt szervi télben megfagyván, tömege növekedik s az meg nem felelő bánásmódnak. anyagrészeket tartalmaz a kellően tisztított álul a vakolat szétmállására az első lökést E b^jon segíteni, annak megszünsetényiségd föveny nyel vegyittettek Es épen a portland czement vakolat föveny annyival jobb vakolat készülhet Itc- adja és a légköri befolyások romboló hatá­ sére, ellensúlyozására közreműködni első nagyobb tömöttségú fokából következik az, lőle. Tapasztalás szerint 4—6 százalék agyag sának útját előkészíti - A repedések szár­ sorban a gyakorló építészek kötelessége, hogy a légköri behatások, névszerint a szén- nagy timföld hozzá vegyítése, vagy annak mazásának mcggátlásu végett Unácsos a kik a kérdéses tárgy alapos ismerete által savanyt tartalmazó viz, különböző hőfokai­ a föveny közt létezése elegendő arra, hogy vakolást nem túlságosan forró nyári napo az sikeresen cszközölbolik, — még inkább nál és maga a szénsav: nem működhetnek a vakolatnak megkeménykedési képességét kon s épen a déli órákban végezni, mivel sulyosodik azonban o kötelesség a műszaki oly rombolőlag ezen vakolat felületén, mint vagy mértékben csökkestsc. — A timföld, a vakolatban foglalt vizrészek elpárolgása tanintézetekre, melyeknek Unlermeibcu az a vízhatlan mész, és közönséges oltott mén­ agyag és márgának vizbeui nehéz feloldba* a nagy bőség álul gyorsittatván a repedé­ építési-anyagok alapos és kimeritő ismerte­ ből fövenynyel készült vakolatoknál. — Men­ lóságánál fogva, az anyagok a fövenysze sek ilyenkor sűrűbben és nagyobb mennyi- tése kellő mélUtásban még mindig nem ré­ tői több fövenyt vegyitünk azonban a port- mekhez tapadva, azokat oly síkos kéreggel i Bégben fognak dő állani. — A Uvaszi és szesült. — Igaz, a tárgy meglehetősen széles­ land-czementporboz, annyival inkább fog veszik körül, mely mint izoláló szer műkö­ őszi napok, föltéve hogy éjjeli fagyok már, körű s annak a czélt biztositó felöleléséro csökkenni annak fajsúlya és a vakolat tö- dik a föveny és kötanyagok közölt s a va­ illetőleg még nem uralkodnak, vakolásra megelőző segédtudományok ismerete (ásvány­ möttsége elannyira, hogy a portland czement- kolat összcáilása e miatt vegyileg igen gyenge legalkalmasabbak: a téli hónapok ellenben un, fddisme, vegy- és természettan) szük­ e czélra igen kevéssé alkalmasok 8 ily eső­ ségeltetik, — melyek nem minden műszaki nek förenynyel való vegyítése <KU|>án an­ és laza leeud A harmadik, szintén nem jelentéktelen tekben mindig kivagyunk léve azon veszély­ tanintézetben adatnak elő kellő terjedelem­ nak jósága rovására történik. A vízhatlan méufajoknál meg kell je­ tényező a szóban forgó tárgynál, a beveze­ nek, bog)* a vizrészek váltakozó fagyása és ben és kimeritő alapossággal. gyeznünk, hogy a menynyivel nagyobb az tésben már röviden érintett készítésű és ke­ felengedése az egész vakolatot tarthatatlanná azokban foglalt hydranl-factorok mennyisége zelése a vakolatnak. E részbon legfőbb sza­ fogja tenni. iia már most befejezésül a fennebb elő­ rfaayi’il kiíráséit fövenyt kell bozzájok ve­ bály az, hogy a falfelület vakolatul való Gabnaárak. gyítenünk annak elérésére, hogy a jelenlevő bevonásánál — tekintet nélkül arra, hogy sorolt upasztalati adatoknak végeredményét szabad mész (mész-éleg) vízzel való vegyí­ (wrtland-czémcnt, vízhatlan vagy közönsé-' néhány rövid tételben akarjuk foglalni, kö­ B.-Gyarmaton 1874 évi november hó tése után a ÍÖvenyszemcket mészéleg vizegy ges mészszel dolgozunk — annak egész vas­ vetkező eredményre jutunk: 2-án Urtott hetivásár alkalmával egy póza, 1) Hgy viszonylagosan tartós fa vakola­ mérő tiszubnza 4 frt. — kr., 4 frt. 20 kr. burkolattal vegye körül s a vakolatban ue tagságában egy és ugyanazon vegyitékü öllepedjék le különválun; mert a mennyi vakolatot alkalmazzunk, nem pedig több tot képesek vagyunk előállítani vízhatlan- rozs 3 frt. — kr., 3 frt. 20 kr. árpa 2 frt. vei nagy obb mennyiségben marad a szabad külömböző vegyitékü anyagból rendre egy­ vagy közönséges oltott mészből épen ugy, 20 kr., 2 frt. 40 kr. zab 1 frt. 40 kr., 1 frt. 60 kr. uj kukuricza 2 frt, '2 frt. 50 kr. mészéleg a vakolatban bezárva, annyival másra rakva, állítsuk elő a czélba vett vas­ mint portland czementből. 2) Azonban szabályszerű kezelés mel­ csekélyebb lesz annak tartóssága. — A víz­ tagságú vakolatot. Minden egyes vegyiték lett, egyébként hasonló viszonyok és körül ­ különböző összeállási, tapadási, kötési és hatlan mészfajoknál tehát vakolat-készítés Felelős szerkesztő: előtt meg kell kísérletek által pontosan be­ száradási fokkal birván, azoknak rendes mények között, föveny vegyülök nélküli jó prtlaud czementből a legtartósabb falvakoHiirmoB Gábor. áraznunk. hogy mily mérvű f«'v?nyvegyitést egymás telibe való felhalmozása által szó jön ésintkorésba, miről asuknak anyaj* égetés kőiben oly mérvű hőfokban nem ráátérti, mekkora a kovasav és timföld kivi kására uBkrtgea lett volna. A vakolat tehát ily pontjain a últclülctnék ős ott hol salakkövek fordulnak elő, nem tapad vegyileg oda, hanem csak mechanikai úton burkolja be at illető helyeket. A falrakoűt Urtóesága cxőlsierú és jő JlEeglatvás A „b.-gyarmati polg. önsegélyző egyletének folyó 1874. évi november hó 22-én d. e. 9 órakor, a b. gyarmati városház üléstermében tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgy: Az alapszabályok módosítása fölött a nm. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniateriumtól leérkezett észrevételek körüli tárgyalás. Megjegyzés. A tagok által tett indítványok a közgyűlésen csak akkor tárgyalandók, ha írásba foglalva a közgyűlés előtt legalább 15 nappal az elnök­ ségnek benyújtanak, s ha a közgyűlésen az indítványozón kívül legalább is 10 szavazatképes tag az indítvány tárgyalását kívánja, (a. szab. 52. §.) Azon t. ez. részvényesek, kik e közgyűlésen szavazati jogukat gyako­ rolni óhajtják, részvényigazolványaikat az intézet hivatalhelyiségén B.-Gyarmaton november hó 20-ig délelőtti órákban elismervény mellett letéteményezni szíves­ kedjenek. B.-Gyarmaton, 1874. november l-6n Az elnökség*. K i a d ó: Kék László. Nyomatott B.-Gyarmaton Kék Lászlónál 1874. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_1873-1875_00410.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_1874_11_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1874-11-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok 2. évfolyam 45. szám (1874. november 08.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó Közgazdász periodika Politika Társadalom