https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2bc8099fdc2b6536e8adf1e5209f9369.jpg 98398d9e81b07b8cf4316c2b684ef3cb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cdc49d004b19132d3748e4052650bc65.pdf 6802f9ea77cc81fc6c0c6172b164332a PDF Text Text II. évfolyam 1874. 44-ik szám. B.-Gyarmat, november 1. NÓGRÁDI LAPOK politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. hogy ez csak a második lehet, az A legutóbbi megyei közgyűlés igen természetes. Kérdés most már, hogy czélszerű nagy horderejű a közigazgatásunk leend-e ma midőn a közigazgatási tiszt­ jövő alakulására nézve mindenesetre korszakot alkotó elvet mondott ki, ségek nem oly keresettek az ily állam­ midőn helyeselte s magáévá tette att tudományi vizsgálatot letett egyént állandó választmány azon javaslatát: ' még egy évi megyei gyakorlatra kár­ hogy jövőben a tényleges szolgálat­ hoztatni, mely fizetéssel egybekötött ban lévő vagy szolgálatban volt s nem leend s melyet a bizonytalan államvizsgát s egy évi a megyénél kimenetelű választás tudata sem tctöltött gyakorlatot kimutató egyéne­ end valami irigyelt állapottá, — én ken kívül csak azok nyerendhetnek legalább nem hiszem. Többnek tartom a szükségesnél megyei tisztséget, kik a megyénél azt is, kogy a megyénél kiállandó két évi gyakorlatot s elméleti vizs­ gálatot állottak ki egy [erre nézve vizsgára a jelentkező két évi gya­ korlat után bocsáttassák. En a gya­ szervezendő bizottság előtt. De bármily üdvösnek s elkerül­ korlati időt nem látom feltétlenül szükségesnek oly mereven meghatá­ hetetlennek látszik is hogy jövőben rozni 8 szabad teret kívánnék hagyni a közigazgatási hivatalok is bizonyos a képességnek, melynek minősége qualiticatióhoz legyenek kötve, s bár­ mennyire nevetségesnek tűnjék is a szerint egyik előbb, másik talán utóbb jelen helyzet midőn az állam leg­ teheti le jó eredménynyel a vizsgá­ latot, de másrészt igen kétlem, hogy főbb, hogy ne mondjam életérdekeil annak idejében kellő számmal le­ kezelő s közvetítő közigazgatási tisz­ gyenek. kik é qualificátiót kimutatni tikarnak az úgynevezett „bizalom" képesek lesznek,_ kik _t. i. kéí_éyi képezze egyedül szükséges qualificágyakorlatot s egy vizsgálatod állja tióáját: mégis némi tartózkodással nak ki egy igen igen kétséges állo­ kell e kérdés megoldásához nyúl­ más elnyerhctésének reményében. nunk, nehogy több rosszat eredmé­ En tehát a vizsgálatot a kellő nyezzünk, mint amennyi jót a jelen qualificatió elégséges eriteriumának viszonyok között ily könnyeden, ki­ tartanám, e vizsgálat azonban távol­ mondott megszorítással elérhetünk ról sem lehet elméleti sőt inkább A kimondott elv annyira a gya­ igen is gyakorlati, lehető szigorral korlati élet követelménye s oly mérv­ s nyilvánossággal tartva, hogy a ben föltétele a sokszor emlegetett jé visszaéléseknek js igazolatlan ked­ közigazgatásnak, hogy annak mi­ vezményeknek minél szúkebb tere előbbiéletbeléptetését bizonyára min den józan gondolkozást! ember óhajtja legyen. Meggondolandó még, nem kelienc-o miután elgondolni is nehéz, hogy a ugy a vizsgálat, mint a praxis te­ közigazgatási pálya legyen azor kintetében az állomások különfélcegyetlen a világon, melyen ered sége szerint bizonyos fokozatokat ménnyel haladhatni minden előleget megállapítani, s nem kellene-e a vizs­ elméleti s gyakorlati képzettség nél­ gálati s meg válasz thatási időközt is kül is. De ha ezen elv a fenebbi alak­ meghatározni szóval a szabályrende­ ban fog gyakorlati alkalmazást nyetn: letet lehető szabatossággal alkotni, az nézetünk szerint nem eredménye- oly nvdon, hogy az ne csak elmé­ zendi a kivánt sikert, sőt oly nehéz­ letileg látszék elfogadhatónak, de tt ségekbe fog ütközni a kivitelnél, me­ gyakorlati élet követelményeinek is lyek meghiúsítják a czélt, s alkat megfelelő legyen. Mind e körülmények annál meg­ mazhatlannak bizonyitandják magái fon tolandóbbak lesznek, minthogy o az elvet s ezért kívánatos, hogy as az adott utasítástól eltérő formula szabályrendelet elfogadása esetén Nógrád lesz az első, moly e fontos zást nyerjen. Mert először is az „államvizsga1 kérdésnek gyakorlati megoldást szera legújabb intézkedések következte zend s mely ha oly üdvösnek bizoben oly tág fogalmit, hogy annal nyuland, mint a mily kívánatos és tüzetesebb meghatározása elkerülhet szükségesnek látszik, az ország összes lenül szükséges leend, miután az ál törvényhatóságainak követendő pél­ lamvizsgálatokat szabályozó s folyt dául s elfogadandó alapul szolgáland. B.-Gyarmat október 30. évben kelt ministeri rendelet érteimé ben a jog végzetteknek tetszésüktő függ „jogtudományba „állam tudomány i“ államvizsgát tehetni i igy az alkotandó szabályrendeletbe! határozottan kellcnd megállapítani hogy melyik e kettő közül leenti szükséges a kellő qualificatiohóz t A népnevelés általános terjedéséről. Századunk azon óriási haladását, mely a szó szoros értelmében minden, a társa­ dalmat közvetlen és közvetve érdeklő, ngy szellemi, valamint anyagi -téren constatál.ható, nemcsak hogy eltagadni nem lehet, [de bámulni keli. — Különösen ax úgyne­ vezett „Sicial-Kofor m,“ azaz az embc-j riség bolóletéro vonatkozó viszonyok he­ lyesebb, s a békés cgyllttlétnek megfelelőbb beosztása az. min a IV. század második felében annyi jeles ész hatványozott erőmegfeszítéssel fáradozik. S habár az eddig felmutatható eredmények még nem köze­ lítik is meg a kitűzőit magasztos czél ni va­ súját, biztosítja a kellő sikert amaz ozorekro menő szellcmmunkás, kik egész oda­ adással működünk e dicsőségövezto ver­ senytéren. Az igazság útját fény jelzi, a jeleseket - tett! Mint ok és okozat, ugy áll összefüg­ gésben az emberi nem egyik irányban való haladása, másikban történő tökéletesedésé­ vel- A népek életviszonyai megkezdett reformja, mint mozgásba jött lavina, folyto­ nosan uj meg uj részeket vonván körébe, a természet által kijelelt utón halad, s nem nyugszik, mig minden sphárán keresztül nem futott, s egy újabb áramlat, második lavinaként, kezdetét nem vette. Napjainkban kétség kivtll a nevelés­ ügy az, mely a sok reformot igénylő in­ tézmények között első helyen foglalkoztatja a művelt világ jobbjait. S ez nagyon ter­ mészetes. Megmondjuk miért? - Ezer és ezer évnek kelle elmúlni, mig a népek ve­ zetői belátták, miszerint a tudás bizonyos fokát minden embernek szükséges bírni, hogy a nagy szövetségben megélni tndjon, s hogy a nagy tömeg egy rendszeres és kormányozható egészet, egy államot ké­ pezzen. De sokkal inkább, mint a múlt ezred ük és századok, megmutatták a csak legköze­ lebb lefutott évtizedek, hogy a hatalomra vezető eszközök és tényezők, hogy a szel­ lemi, valamint anyagi és erkölcsi nagyság más módon nem lesznek biztosíthatók, mint ba a népnevelés a lehető legszélesebb alapon, a lehető legnagyobb szorgalommal ápoltatik. Mig ama ősrégi nemzetek, melyeket a bistóri a felcmlithetésrc méltónak tartott, csak a csatatéren érintkeztek egymással, és egyik a másik szokásait látván, csak ekkor tanultak, alig biztosíthatta egyéb a győzelmet, mint a nagyobb hadsereg, azaz a nyers erő. Egyik nemzet legyőzte a má­ sikat és helyébe állott, mígnem egy harma­ dik, hatalmasabb nem jött, s visszaszorí­ totta a másodikat. így követte nemzedék nemzedéket, a mig a harcz vérszomjnző daemona a föld egész felületét járta be, pusztítva s dúlva vad orkánként, természe­ tesen, nem maradt ideje a szegény emberi ségnek saját kiművelésére gondolni. Ama csekély számú tudós és művész, kikkel minden század dicsekedhetett, valóban „rara avia" volt, s csak kivételként szerepelhetett. Rendszeres kifejlődést a tudomá­ nyok 8 művészetek terén nem találni, sehol. LegfÖlebb tusák, viadalok a egyébb, az ak­ kori népjellemnek megfelelő harezjátőkok rendeztettek, moly alkalommal az, ki lánd­ zsáját és paizsát nagyobb sikerrel tudta forgatni, majnem isteni tiszteletben részesült. Az idők tengere, nagy hullámokat csapva, részben lezajlott, magával vivőn a sok hatalmas nemzetet, szokásaikkal együtt. Más idők jöttek s velők más nemzetek, melyek korról korra átülteték ama arány­ lag csekély szellemi javakat, miknek birto­ kába jutniok sikerült. A régi dicsőség elvesztő fényét, a a harezmezön kívül más tért is találtak, min halhatatlanságra vezető érdemek valának szerezhetők. A közvagyonná lett világtudományok elsajátítása s szorgalmas kiművelése kimondhatatlan előnyökben részesítő as em­ beri nemet, mert mig folyton más és más aknára bukkant, addig az életszükségletek fedezésére is mindig több anyagot talált öntudatához jutott a társadalomnak, hogy ismeretei bővítése által as élő és élet­ űién világban mindinkább nagyobb bódí­ tásokat tehet, hogy igy a méltóság maga­ sabb polczára vergődhetik, hogy egy szóval a természet urává s birtokosává válbatik. A kezdetben öntudatlanul aratott siker azt ngedő következtetni, hogy tanulmányozás utján o sikert taláy állandósítani is lehetne. S valóban, e bit nemsokára meggyőződéssé vált, s a tudomány hatalma világszerte el vala ismerve. Senki sem merte többé kétségbe vonni a tanulás szükségét, de nem találkozott ember, ki a megfelelő tanrendszert megállapította volna. S nem sokkal külön­ ben, mint annak idején a híres Egyptomban, történt e népek neveltetése. A sok szép ismeret, egymástól független, aphorísticua modorban lett feljegyezve a tanuló könyvében s — agyában. Végre mégis a természetes rendet tart­ ván szem előtt, osztályozni kezdették ezen ismereteket s kor- és czélra való, tekintettel tanítani és a gyakorlat (erén érvényesíteni. A reform kezdetét vette, de mert az alap még mindig nem volt eléggé szi­ lárd, csakhamar ismét ingadozni kezdett az egész tanügyi épület, a szellemi munka csekély áldást hozott, s a haladas lassú léptekkel történt. Ekkor (a most már a 19. század má­ sodik felébe érünk) a jelesebb paedagogok agyában azon nagyszerű eszme villant fel, hogy a népnevelőét minden áron rendszeresíteni, s alapjában kell szillárddá tenni. Nem as a fö, hogy sok tudósunk legyen, hanem, bogy_ a köznép minél nagyobb része biija a hivatáskörében hasznosítható ismereteket. Nem annyira az egyetemek, bölcsészeti és magasabb mathematlcai kathedrákkal, hanem sokkal inkább a kiadódó yod ák és népiskolák találtattak szükségeseknek. Ezen perez óta különösen Németbonban nagyszerű mozgalom keletkezett Számos egylet alakult, mely v jövő nemzedék ápo­ lását 8 megfelelő nevelését tűzte ki csőiül. A népnevelőé általános ter­ jesztését a kormány vette kezébe, s e működésében nagyszerű eredményhez jutott A törvény kimondta a tan kényszert. Minden gyermeknek iskolába kell menni, a igy a szellemnyomorékok nagy azáma, mely ad­ dig a haladás nagy hátrányául szolgált, mindinkább kisebb és kisebb lett Ezen néraetboni óvodák és népiskolák első fényes győzelmét köztudomás szerint az 1874. német-franczia hadjárat Hintette ki. Ily körülmények között országszerte kezdőnek gondolni; a vezérférfiak immár belátják, hogy az eddig elhanyagolt népis­ kolák az ország és állam egyik föoszlopát képezik, a azon vannak, miszerint a n A p nevelés szükségét m 'gával a néppel is kel­ lőleg megismertessék. Hazánk sem maradt viasza, a ha nem is értőnk el eddig nagy és poaitiv eredmé­ nyeket, mégis megnyugszunk, azon tudat­ ban, hogy alig van város, melynek keblé­ ben az ily üdvös intézmények életbelépte­ tése iránt nem működnék egylet vagy ha­ tóság. Előre tehát! Gy. F. I _ _____ �Az írói tulajdonról Ha vasnak a történelemben étek, me­ lyekben inkább észrevehető a gondviselés üdásróaztó kezű mint másokban, ugy az 1440-ik, melyben Guttenberg Jáuos folta látta a könyvnyomtatást, bizonyára egyike utóknak. Ha a tudomány é* fclvilágouodáa legnagyobb javai aa emberiségnek, ha mi sem kívánatosabb mint a műveltség minél általánosabb elterjedése, fejlesztése és biztositása: akkor a sajtó mint annak fűtőuyezőjo valóban a legbecssacbb adomány, melyet ax ég valaba juttatott a halandók­ nak- S esen ajándék értékéi végbetetlenUl emelte ason körülmény, hogy épen a XV. másad közepén, u njkor küszöbén lett* o«ztályrétM neminknek. Akkor menekült nyu­ gatra a keleti barbárság elél a hellón iro­ dalom, akkortájban léptek tol a rcfonnatio úttörői, ée csak néhány évtizeddel utóbb született ama férfin, kinek csapásai alatt nyíltok föl aaon börtönök kapui, melyben a római hierarchia fogva tartá Euró[ia (zellernél A régi clauikusok nem lettek volna aa egész nyugat tanítóivá, Luther és Melaachton, Zwingii és Calvin szava nem hatotta volna át égési világréazfinket, ha műveiket csak hosszú időt igényló, másolás által lehetendő többszörözni, ha egy könyv ára most is meghaladja vala terjedelmes jószágok értékét Ha a maingi patrícius találmánya nem ezsrueresi ax irodalom termékeit, ax újra ébredező tudomány gyönge világa kBuyen eloltathatott, az elfogulat­ lanabb vizsgálódás, gondolkodás első kísér­ letei könnyen elnyomhatták volna. Ha Gnttenberg nem él, az angol nem nevexhotné talán büszkén magáénak Nevolont, aa ólam Galileit, a német Copernicust és Kepptart; a világ Jolán soha sem ért volna faűexia forradalmat, a moder civilisatió vívmányait talán soha sem élveztük volna. Azonban valamint a lángész és az era^ beriség javáért buzgó erény, ugy a ezudar hassnleeéa is előnyére tudta fordítani a dieeő találmány* Alig jutott Guttenberg művészetének ismerete többek birtokába, s már in a jogsértésnek kártékony eszközévé lón némelyek kezében, a laither korában, már oly gyakori vala az Írót és jogutódait illető haszonvételeket utánnyomás által álnokul magához ragadni, hogy a reformátor ■egyik művében következőleg tkénytelen ki fakadni: .Ugyan már mi az édes nyomdász uraim, hogy egymást oly nyilvánosan rabol­ játok és lopjátok és egymást ugy megront­ játok.* Majd a törvény is fenyegető szava- vakot hangoztatott az írói tulajdon védel­ mére, s utóbb a bölcselet és jogtudomány is ráfordította figyelmét e tárgyra. De dá­ csáié annak, hogy az erre vonatkozó fejte­ getések már egész irodalommá nőtték ki magukat, a vitás pontok még máig sincse­ nek elgöntve, és a szorzók nézetei jelenleg is homlokegyenest ellenkeznek egymással Komoly feladat tehát , hogy a vélemé­ nyek ide a tova hullámzásában nem pedig hol aa egyik, hol a másik oldalra hányassíink,Vgyokexzünk meggyőződést 2 magunk­ nak szerezni a ügyben és szilárd álláspontot nyerni, legyek tehát az irói tulajdon kér dósét gondnkodéinak tárgyává; Határozzuk meg annak fogalmát, keressük fel jogezi mét, vizsgáljuk meg, hogyan ruházható ál, meddig tartson, miként sértetik meg és miként védetik? írói tulajdon alatt értjük mindazon jo­ gokat, melyek a szerzőt müvéhez illetik: nevezetesen a mű gépleges sokszoritásának és közrebocsátásának, valamiül az abból származó anyagi haszon és írói hiruér kizárólágoa élvezeteinek jogát. Mely ezimen alapulnak e jogok, az iránt igen eltérnek a jogászok nézetei. Legtöbbeu a tulajdont tekintik annak, még pedig vagy a munká­ ban foglalt gondolatok, vagy azon idom tu­ lajdonát, melyben a szerző azokat kifejezte leginkább ezen elméletre vaunak fektetve az ide vonatkozó törvényhozások is. Néme­ lyek viszont a kirekesztő vagyon jogi ha­ szonvétel kiadáskori fentartásában: mások a munkát illető jutalomban találják az ala pót; ismét mások az Írónak munkája iránti kizárólagos szabadrendclkczési jogában kc-i rcsik a forrást; végre Knut minden köny 1 vet a szerző által a közönséghez látható beszédjelekben intézett beszédnek néz, me lyct csah ő maga, vagy megbízottja tarthat, Mindezen érvek használhatók ugyan a szer­ zői jogok fitalmáni; az elsőn kívül azonban, valamennyien csak küleródök, melyeknek, egy belvárra kell támaszkodniuk, mely nél­ kül az nem tarthatók, mely nélkül az első rohamra elesnek. Ezen föerősség az első helyen említett jogezim a tulajdon. Mert az iró csak akkor rendelkclkezhetett kizárólag szabadun művéről, lm ez tulajdona volt; csak akkor túrhatta fen magának a kizá­ rólagos vagyoni haszonvételt, ha ahhoz joga létezett, mely ez esetben mi másból folyha­ tott volna, mint a tulajdonból. A munkát — mondják — jutalom illeti. Ez orknk*«ileg mindég áll, .le váljon jogilag is-c?‘ Igenis követelhettünk dijat munkánkért, de csak akkor, ha azzal megbizattnnk. Legtöbb eset­ ben azonban matathat e fel a szerző mtibérszerződést? Ilyenkor nz iró tehát csak égy formálhat igényt a munka jutalmára,, sajanagoe aiaKjauan tuiiyaoua az uvu»», ha munkája állal tulajdoni tárgyat alkotottt mig azt mások nem ismerik: ueui váltak-e melynek árába a műbőrt is betudhatja Vé•­ a gravitatiu törvényűi,\mihelyt azokat Newgűi Kaut léteiét illetőleg csak akkor tilt•­ tón kihirdette, az egész angol nemzet, zöt hat el mást a beszéd tartásától, ha azon1 az egész emberiség tulajdonává? Igaz, hogy beszédhez! tulajdonjogát tudja bebizonyítani.. midén az iró gondolatait nyilvánosságra t hozza, megszűnik azoknak egyedüli tulaj A szorzói jognak tulajdoni minőségét donosa lenni Azoobau vőlclmozbetjuk-o jósokat kétségbe vonják, mert — ugymond — hiszeuiűleg, miszerint, midőuazt levő mást nem bír a tulajdon kellékeivel, miután a) engedett volna tueg a közönségnek, mint, a gondolat fölött, ha egyszer nyilvánitatott, j liogy a művében foglalt eszméket, ismere­ abaolut Ichctotlenaég kirekcsztőleg hatalmat teket magába felvegye, guuduikudrtsa birágyakorolni, hiányzik tehát minden harma­ . Ints tátgyává tegye sót hogy egyénileg áldik kizárásának joga (jus eseciuduudi tertii) ' idomítsa s ezen eltérő alakban terjessze b) az eszmék tulajdoni keresettel (rei vin ji azokat i begy lemondott volna egyszersmind dicalio) vissza nem szerezhetők el a zzerző ( uz azok közzé tőidéből húzható jövedelem azoknak tulajdonát magát kizárólag át nem t böl, tulajdont (alkotott munkájának méltó ruházhatja másra. Jutalmáról, — s mivel azt máskép el nem Azonban kétségtelen, hogy az iró, inig ’j érheti, müvének sajtó utjáni kizárólagos gondolatait magában tartja, azoknak azon41 többszörözése és árubabocsájtáaáról ? lalóegyénlcgcs idomban, mint benne alakultak,*:ban — ha csak az cílcnkezUt világosan ki teljes tulajdonosa; mivel vagy újak a igy nem jelenítette. - logicai kényszerűség felövéi, vagy elsajátitotta azokat, mi egészeu4 teynúnk, miszerint müvének vagyonjogi hajogos, mert az által, hogy inások gondola­ szouvételét kirekcsztőleg magúnak tartotta tait, mint uratlan dolgukat fölvette magá­ ifeuu. Még pedig teljes joggal, mert a még ba, seuki jogát nem sértette. Azon egyénle’i közzé nem tett ‘gondolatok, amint kimutat­ ges idomban, mint benne alakultak, mertniuk, égiszen tulajdona voltak, tehát szabaugyanazon eszmék ugyanazon időben több jfou-rendelkezhetett azokról, ennélfogva a ember agyában is keletkezhetnek, de egyén kizárólagos vagyonjogi haszonvételt mint u leges természetüknél fogva azukal kiki más1 tulajdonjognak egyik részét is fentartbatta alakba önti, s ezen alakban tulajdonai. Mi­ i magának, s ezen rész már most ép oly tukép ez értelemben véve, mig azokat nem' lajdona, mint vala előbb az egész. Ebitől közli, joggal nevezhetők ilyeneknek kivilág­ folyőlag ezen vagyonjogi kaszonúétclröl ki­ lik a következőkből. Rólunk azon kifeje­ rekcsztőleg s intézkedhetik szabadon, követ zésben, mint benne rejlenek, másnak nincs4 hezőleg átruházhatja azt másokra is; jelesül tudomása, tehát arra uéxvc nem is léteznek “ átszállitbctja ezen jogot végintézkedés alak tehát nem gyakorolhat fölöttük hatalmat, ’ jóban törvényes és végrendeleti örökösökre tehát őket magáénak nem is akarhatja te­ sőt áuzárniazik ez ab intcstató a törvénykinteni. Továbbá szabadon rendelkezhetik‘Ifogva is; szintúgy kiviheti azt továbbá min­ szókról a törvény határai íveiül: akár rész den más, egy és két oldalú, viszterbcc és ben vagy egészben közölheti ezeket mások­ ; visztcrhctlen jogügyletek utján, melyek tckal, akár sírba viheti magával, akár maga4 kintetében a dolog természete azt megen bocsáthatja közre, akár mást hatalmazhat gedi, adásvevés, ajándékozás, cessio. csere, fel arra. bérlet stb. által, bzen jogügyietek közt légHogy azoknak tulajdonát Ugy át nem1 gyakoribb a kiugási szerződés, miért is ruháztatja másra, miszerint maga is birto­' erről tüzetesebben fogunk szólni. kukban no maradjon, nem döntheti meg■ Ha ti szerző vagy jogutódai a mű nyom­ Ulitösomat; az eszmék nem bírnak rncny- tatásának és eladásának jogával maguk nyiséggel. kiapaszthatlanok, s ha egy világ■ nem akarnak élni, vagy nem élhetnek, kirészc-iitctik is azokban, mégis az egészet1 adási szerződésben átruházhatják azt nlnyerheti annak minden polgára. A szerző’ kalmas egyénre, a kiadóra. Fxen kötés a tehát azáltal, hogy azokat magát kirekesz­ szerző illetőleg jogutodai számára a munka tőiig át nem ruházhatja, nem rövidíti meg’ kinyomatását és teljesítését, a kiadó száíz átvevőt; annál kevésbbé, midén ezen1 mára pedig annak sajtó általi töhbszórözé.szellemi tulajdont az átruházás után sem ő,‘ .sót és a (léldúuyuk könyvárusi forgalomba ’em jogutódai jogosan többé meg nem tá­ hozatalát kizárólagosan biztosítja. madhatják és annak vissza vétele különben1 (Folytatjuk.) is lehetetlen. De — fogják ellenem vetni; — ha megengedjük is, miként a gondolat a maga Alig tekintő meg Cecília a névjegyet, Hisz az ilyen paiyan uai.-taox szamara, nin­ csen állandó hely, kivéve ott, ahol erősza­ gyorsan fölpattant és a váróterembe rohant, hol a gyászruhás hölgyet a legnagyobb ölöm­ kosan letaroztatnak. — NOVELLA. — mel ölelő keblére. IX. — Te vagy az, édes Jnliette? trts: IQ. Doms Uoáer. - Fsnütá: Urtey Unté.•• Ez események óta, három év folyt le —- Magam vagyok édes barátnőm. C... grófnő háza felé egy utazó — VHL — Jer háló szobámba, ott háboritlanul kocsi robogott. (Foljrtatáa.) csevegbatünk. T kocsiról egy komorna lépett le és — Mi le«s belőled, ha a fájdalom győz A szomszéd szobába törtek, melyuck rajtad, — vigantalá az öreg — gondolj csak mcgknzta a csöngetyüt. Egy szolga lépett elő. bútorzata a legfinomabb Ízlésről tannsködék I — Honn van Cceilia kisasszony? kérdő — Tudod-e édesem, hogy; én már holt­ alyfdn. — Nem axomorkodotn többé. Férfi va­ s komorna. nak gondoltalak? kérdő a jó berátnő, miután gyok. Atyám bocsáss útra. — Cecília kisasszony más-fél év óta Jnliette ruháit levető és újra megölelők egy­ — Jól van édes fiam. Aki rigastalást férjnél van. mást. keres, ax jó utón jár. - Majdnem meghaltam édesem. De te i - Hol lakik?. — Még azon nap estéjén elutazott Rek­ A szolga megnevezi azt az utat és ház nagyon megváltoztál azóta. tor a fövimba. számot, melyet Párizsban találhat föl. — Ugy találod? — Ramélen, hogy tudósítasz — mondá — Te férjhez mentél, mint ma hallottam. — Neve? atyja a bnesuzáskor. — Kitaláltad. De kivel? — Grandinné. — Minden esetre édes atyám. — Név után ítélve; a jegyző fiával? A szobaleáy e tudósításokkal úrnőjéhez Páriából Marseiile-bc utaxott, hol egy-jJött vissza. Az utazó kocsi a postához ment, — Eltaláltad édesem. rokona éH, akinél huzamosabb ideig akart Ilőtt nj lovakat váltott és most a főváros felé Boldog vagy? ' indult. tartózkodni. — Eddig boldogságomhoz, csak te kel­ Elektor elutazta után tizenkét nappal, i Három óra múlva a kocsi a Rivoli-uton lettél volna. Henrik és Jnliette megtartották a lakodalmat. 1 fekvő szállodába ért. — Szeret n férjed? Senlisben minden házasság — roppant Itten kiszállott a gyászba öltözött hölgy — Nem oly forrón, mint egykor téged, nagy esemény. Ilyen előkelő pár egybekelése, és a ládákat a komorna felügyeletére bízva, de azért: szeret. a nyárs-polgárok által világhirű jelentőség­ bérkocsit váltott. Megérkezvén a szolga által — Miképen keltetek egybe? tudakoló nek tartatott. Az egybekelés fényes ünepély említett helyre, kérdező. újra Juliette. volt, esnpán Cecília megjegyzése vetett arra — Itt lakik Uránéin úrhölgy? — Cesariné jóslatát sehogy sem tudtam homályt Jnliette-re nézve. — Igen, a második emeletben — rála- kiverni a fejemből. Egybekeléstck után arra — Nevess bár ki — mondá ő — én szolá a kapus. a gondolatra jöttem, hogy az a boldogság, már eaak a másikat választottam volna. > A hölgy a lépcsődön fölment. melyet Hektor neked adott volna, más szó Ceearine az alatt tovább ment, éppen Grandin űrhölgy honn volt. mára is nyilbatik. W mint a cigány-család, fölszedte sátorA szolgának, ki őt be akarta jelenteni — Több kérő jelentkezett nálam. Vala f^L névjegyét adta oda átnyújtó végett. mennyit elutasitotam. AZ ALVAJÁRÓM Néhány hónap múlva, házasságod ntán, Senlisben ujta vásár volt. Cexarine is meg­ jelent. Elővigyázatom, hozzája vezérlett. Ö azt mondotta nekem, hogy nebez csadás fenyeget tégedet Megkérdezem, vájjon nem lehetne-e rajtad segíteni? A csapás sem férjedtől — monná ő — sem magadtól, hanem Ermonon űr egyik ro­ konától van^eredőben, aki még most sem tőr a rendes eszcrc. — jősnőnek újra igaza volt — sóhajtó Jnliette. — Azután megkérdezem — folytató Ceeilie — vájjon megnősülhet o még Hektor úr és boldogilhat-c más szivét? Mig szivének sebe begyógyul, az hosszú időt vesxigénybc, de, ha én kisértem meg vigasztalni, úgy boldogsággá változnék át szenvedése mind­ kettőnkre nézve. Ezóta egy elhatározó kelt bennem. Hektor hosszú idő múlva visszaérkezik. Még mindig szomorú volt. Az öreg és fia gyakorta meglátogattak bennünket Hektor és én mindinkább közeledtünk egymáshoz. Határozatomat azután be Is teljesítőm — Tehát valóban szereted őt? — Nem személyesen, de őszintén. Az ilyen hajlam tovább tart, mint a házban font-szőtt vászon Ez az egész életen vígig tart. — Hát a szüleid hogy vannak ? Jrtl élnek. Elejéute vonakodtak házas­ ságunkba egyezni, de később mégis csak betéegyeztek, és most többre becsülik őt minden maronis.nál �Nógrádmegye legtöbb adót fizető bizottsáai taoiainak nóvieavzéke. Siateczky Turibius Grittucr János Kálmán Zsiguwnd UroMy Miklós B. Buttler Henrik Kohn Hormon I. 0. Forgács Antal Prtnay Pál Alk György 160. Plachy János Puluky Ferenci Csernus Andor Petyku Imre Klucsia József Plachy Tamás Madách Károly 120. Luka Gusztáv- Gollén Lajos Buttler Antal Ftynor Sándor Sípos Imre Klein Bernáth 5. 0. Forgács József Illés Ödön Mészáros Sándor Rozenbuch Sándor G. Gyűrky Abrabám Prtnay Péter Bugát Jazjos 165. Veres Kálmán Gyttrky Béla Szigyártó Sámuel Fckcto Li-zló Krista Jáuos B. Pirt Béta 05. Huszár Károly 125. Szakait Ferencz Faisztl József Bort Pál Szigyártó Pál G. Crouy Vilmos Unger Sándor 10. G. Vitetek Ede Posztocaky János Dömök József Csemiezky Ede ti. Berhtold Rikhard Sebastiany József 170. llálb Lás.ló Dassewffy Gyula Baumgarten Antal Gelléu Sándor Baitncr Ferencz Beniczky Mihály B. Podmaniczky László 70. Scitovszky Jáuos 130. Hinko János Szojka Emil Szoutagh Tivadar Szentiványi Ferencz Maruó János Baumel Sámuel 15. Szilárdy Ödön Ncdcczky Géza Kády János Kovács Sándor . Mnulay Sándor Béke Gábor Oudrejovies László Deuch Adolf Beniczky Gyula Kacakovics Iván Viktor József Pongrácz Károly G. Berhtold Antal 75 Szentiványi Farkas Oyurcsánszky Józtef Detrich Rudolf Hrüll Utak Károlyi Jáuos Sehvarcz Sámuel Való Jáuos 20. Pulsiky Ágost Kacakovics Gyula Schmidt Albert Pósvn Lajos G. Ccbrtáu Ferencz Zemlinszky Rezső Zadubán Ádám 180. Fay Albert Blumenthál Simon Tóth FercuiZ B. llosuer József B. Murahul Adolf Vtttghy Mihály 80. Veres János 140. Aninger Károly Balughy György Világby Nándor Hauzély László Balás József Bodnár István 25. Torkos 1-ászló Remény ify József Okolicsányi Miksa B. Andreánszky Góbii Jessewtfy Ödön Térey Iguácz Láazly Albert Kacakovics Ferencz G. Ccbrián László Pauucz Jakab Krivacsy Antal Rubint Károly Madách Aladár 85. Sréter Alfréd Török Gáza 145. Bcko Albert Verea Pál Csemiezky Károly Bastby Sándor Oroszy Ferencz 30. Niczky Pál Majcr Károly Szilassy Béla Kanda István Szoatagh Pál Sándor Károly Kovács Pál 190. Frideczky I.njo> Kossuch Gyula Kubinyi Kálmán Szmroesányi Emil Oroszy József Dessewfly Ottó 90. Angyal Lajos 150. Hajós Zsigtnond Farkas Károly Baratta Alajos Striza Ferencz? Bencze György Vincze Károly 35. Balás Vilibald Grimm Lajos Jakabfajvy Károly Toldy István Fráter Pál Kozaky Dániel G. Degenfeld lmjos Liészkovszky Gusztáv Veres József B. Luzscnszky Gusztáv Kohn .Mark Mocsáry Róla Huszár István 95. Károlyi Miksa 155. Pokorny Ede Plachy Zsigmod Szilassy Ferencz Kuhinka Géza ifj. Detrich Zsiemond 1'.>S, Folscnbnrg Mór 40. Géczy Dénes l’asútb Mihály Vobl Hermán Prtnay Elek Veres Gyula Komjáthy Aneelm Politikai szemle. 100. Pajor István G. Crouy Frigyes A törvényhozás mindkét háza Ülést tar­ Szentiványi Sándor Borhy Imre tott okL 24-én, s ezzel megnyílt az 1872-ki Gáber Gusztáv 45. Huszár Itaszló országgyűlés utolsó ülésszaka, melytől oly Kacakovics Lajos Szentiványi Zoltán sok munka várja megoldását, hogy egész G. Berhtold Arthur Tessedik Imre 105. Pongrácz Mihály liárom-éves orsággyUlésnek is dolgot adhatna Lázár Mór A képviselők közül vagy 150-en jelentek Némethy Kálmán Halász Mózes meg az eted ülésre; érkeznek azonban foly­ 50. Szontagb Ferencz Bosbach Ádám vást többen. A miniszterek (a távol levő Schöneignor Frigy* s l-aszkári Gyula Bárfaion kívül) teljes számban jelentek meg. Fiseűör József Jankóvrch Miklós 110 Pongrácz Tivadar Gbyczyről azt mondják, hogy a szokottnál Berczellcr Vilmos derültebb kedélye volt, s jó hangulatban Mauks Mátyás Horváth Móritz szorított kezet barátaival. 55. Uerczfeld Áron Szigethy Ferencz Italás Antal Kacakovics Károly A ház eddig két Illést tartott, a tiszt­ Pokorny Gusztáv Strajxinger Lipót viselőket választván meg (valamennyi a régi maradt) • az alakulás egyébb intézkedéseit jelég. Mugynr zászlót csak kettőt fedezett végezvén el. A főrendiház már az első ülés­ |l"i u vizsga szem, uzí sem a "törvényszékek ben túlesett az alakuláson. Az okt. 28-iki helyiségén, a bán lakásán, vagy az országülés valószínűleg érdekes volt. Akkorra^vár­ házán, hol nz Ünnepélyek folytak}'"Ginem ták, hogy a pénzügy miuister előterjeszti az Irgaliuii-í rend zárlíjnií' és gr. Kőcent amaz adótörvényjavaslatokat, melyek már háráiij pedig Pesten a magyar országgyűlés kivaunak nyomva, lapuk utján közzé teve, niii.dkvt háza ki szokta tílzni * borvát ios melyek uralják e pilluuátbiyj^itf belügyi bőgőt, lm ülést tart. kérdéseket. Ezeket Ghyczy indokoló beszéd — Az osztrák birodalmi tanács mind­ mellett teszi le a ház asztalára, a pénzügyi két háza október 20-án ismét megkezdte * behzet ismertetésével. Képviselő körökben nyári szünet után illéseit. Ez első ülésben máris élénk eszmecsere tárgya u főrendi­ ;a pénzügyminiszter mindjáit előterjesztő a háznak a közjegyzői törvényjavaslaton tett [jövő 1875-ik évi költségvetést A |*énzltgyismeretéi inodositás.1. l'gy sejtik, hogy a ' miniszter kijelenté, hogy a kormány komo­ képviselőbáz hozzá járul a változtatásokhoz. lyan törekedett a kiadásokat a Icgszllksó— A pártok tanácskozásai megkezdőd jgcsebb összegekre össZMzorítuni; csupán a tek. A sokáig elhagyott klubbok termei is­ j közöktatásllgy és igazságszolgáltatás terén mét megélénkültek s a napi kérdésok fttlött ' kell okvctetlcntll a magavabb igényeknek megindultak eszmecserék. !is megfelelni. Az 1875. évi összes szükség— A Deák-kör ocL 25-én tartotta első [let 345 millió forint, tehát másfél millióval tanácskozását. Legelőször is Gorovo István mint pártelnök szóllalt föl, azon hitének kevesebb, mint a megelőző évben. Az elő­ adva kifejezést, hogy a párt mindeu hátra­ irányzott Ixsvétel 359 millió forint, tehát a lévő idiyét az ország javára forditaudja. dcficzit 12 millió forint, mely az 1873. dcc. 23-iki törvény értelmében a kormány ren­ Aztán indítványozta, hogy adjon n párt ki­ delkezésére álló tartalék által fog fedez­ fejezést a határtalan sajnálkozásnak, melyet tetni. Az egyensúly helyreállítására az ál­ Deák Ferencz betegsége fölött érez, vala­ mint azon mély óhajtásnak és eszménynek lamháztartásban legczélszc. űbbnek tartja a péuzügymimster az adóreform ólotbelépletéis, hogy az ég adja vissza egészségét. — sót » kéri a birodalmi gyűlést, tárgyalja Ez iuditvány zajos helyesléssel fogadtatott, minél gyoraablmn nz elébe terjesztett javas­ s elhatároztatok, hogy a párt egy nyilat­ latokat. — A ház a pénzügyi törvényt a kozatot készít, mely érzelmeit tolmácsolja : budgetbizottsághoz utasította. s melyet valamennyien aláírnak. Ezután a párt a képviselőbáz alelnökei és jegyzői választására, s egyéb, a liáz Vegyes. megalakulására vonatkozó kérdésekben ho­ zott határozatokat, melyek a képviselőbáz Damjniiics iniájn. A „M. Polgár* okt. 26-iki ülésében érvényesültek. Datujanies tábornoknak azon ábitatoa fo­ — A zágrábi egyetem megnyitásának hászát közli, melyet kivegeztetése előtti ünnepélyességei lezajlottak, s a vendégek éjjel irt, s mely egyszerűn nd a végbucsnt szerteszét hazamentek. A legünncpeltébb foglalja magában a szeretett hitveshez. H?y férfin Strossmaycr diakovári püspök volt, honvéd, ki az araó vértanukkal együtt vélt ki csaknem aunyit áldozott az egyetem fogva, adta át a nevezett lapnak u máso­ alapjára, mint a Mihajlovics zágrábi érsek, latot. Miután a halálos Ítélet ki volt mondva, de a kirül szó sem volt; hanem hát Stross­ s a végrehajtás ideje közelgett, a végre­ maycr olyan tét fin, kinek politikai maga­ hajtó parancsnok minden elitéit ajtajafeló tartását mindig „zsivióvalJ kisérték Hor egy szalomcsóvát tétetett. Ez az őrök ré­ vátországbau. Különben szívesen fogadtak szére is jel gyanánt szolgáit, brgy azön minden vendéget, a magyarokat is.' Az öröm szobák foglyaira legjobban vigyázzanak s és lelkesedés nagy volt, s az ünnepi be­ hozzájuk senki) be ne boesássiuiak. Damszédek élénken tudták fcsteui az uj egye­ janics álmatlanul töltő az éjt, szobájában tem nagy borderejét. Köszönetét is mond­ bált a bakó is Damjanies mag- kérte, föl tak, a kik létcsitésc körül fáradoztak. Ar­ rá. Ez álmatlan éjjei irta Dau\janics nejé ról, hogy a Magyarországgal yaló_ kiegye nck az nlább következő imát és gr. Teleki zéauék mennyit köszöiiiietuek iii is, uciu Sáudvrl bízta meg az utolsó piiianatbuu akartak megemlékezni, s FinuIandot többet annak átadásával. Er Imát, mely minden emlegették, mint Magyarországot. Még egy sorban megható, sok példányban másolták árva pobárköszöntést sem mondtak Magyar- le, s következőleg szól: „Arad. Ima klvéországra. A házakra, középületekre kitűztek geztetésem előtt október 5—(>-ka közt 1849. mindenféle zászlókat; volt feketesárga is Világok ura, hozzád intézem könyörgésemet e — Tehát valóban bdoldog vagy? — A mint mondám. Ekkor valaki kopogott az ajtón — Szabad — szolá Vecilie. Ax ajtón egy dajka lépett he, ölében kis deddel. — Es az én picsinycmröl még csak nem is emlékeztem meg — mondotta a fiatal asszony a kedves fiacskára intve. Jnliette megcsokolá a kisdedet — Tudod mi a neve? — Hisz nem vagyok keresztanyja, — Részben az vagy mert öt — Jnliette névre kereszteltettem. — És miért? — Hadd hozzon reá aza név - bol dogságot. « — Szegény gyermek — sóhaj ti Jnliette. — Te szenvedsz kedvesem. Mond el mi fáj a szivednek? — Előtted ne legyen semmi sem a titok fátyola alatt Cecília loeghagyá a dajkának, hogy vigye a gyermeket az tido légre. -- Kit gyászolsz kedvesem. Csak nem jó atyádat? — Férjemet — gyászolom. — Ermonon őr meghalt? — Már hat hete. — Es te legott gondoltál rci,n ogy-o? És én nem látom meg a gyászt, örö­ memben és boldogságomról csevegek mély fajdalmodban. Bocsáss meg. — A te boldogságod édes Cecilie, leg­ nagyobb vigaszom. Ez enyhíti fájdalmam. Jnliette fölszáritá könnyeit Két vagy bárom ízben hallgatóztam az i „Kedves unoka öcsém I Amint o soraimat olvasod, már majdnem ajtónál. Mindenkor C... marquiseről folt a halott vagyok. Niuc^en pénzeta és beszéd. alkálmum sincs annak szerzésére. — Az öreg C... marquiseről kérdé, A tnarqnise elutasított magától. csodálkozólag Cccilia. Nélküli: ;mdig — nem élhetek. — Korának daczára, az a ravasz nő,' Nem monduk cl mindent. Ext a mindég jégre vezette véti udvarlóját — foly­ < levelemet majd minden neveze­ taié tovább Jnliette. tesebb itáliai városba küldöttem A marqaiso roppant fényűző lé.étr, Bocsás meg minden bűnömért iszonyú kiadásait a szegény Gábrielnek kel­ Életem komoly vege — hóbortos lett viselnie. élményeimet némileg bcárnyaljo. — Szegény Julicttc, mily sokat szen­ Nagybátyád, aki olyan for­ vedtél! — kiáltó fel Cccilia. rón szeretett. — Ez még nem mind — folytattá JuErmenon Gábriel, nemes.„ liette — a vén Gábriel komolyan szerelmes -- Olvastad? Kérdczé Henrik. volt nz idős nőbe. Az ilyen hajlott korú Szomorúan mondottam ki az igent* nagybátya szégyolhette magát fiatal tinolré— Hallod-o, most legoít Franciaország­ öcscsc előtt. Sok olyan nap volt, midőn ba kell utaznunk mondotta férjem. Hcrnrik Jgy szólott hozóm: Ennek az öreg­ — Megértetted-e nzta föltüntétően irt nek okvetlenül kell pénzt adnom, különben pár sort? valami balgaságot követne cl. Nem mondok el mindent — az a pár szó — Adj csak neki édesem — tán meg­ megfcjthellcn előttem. javul, mondám én. Azután felhangon hozzá téve:, — Bizonyára valami gonosz vágást mért — Megjavulni? Nem javul meg soha? — mondotta férjem és az egész Rzoinor- valami pcnzcécmborro. de vissza kell tér­ kodott. Henrik utoljára : dott neki. Aztán nem, hogy legalább családom becsületét megmentsem. eltávoztak. Nemcsak hogy l>elé egyeztem, hanem Ugy mentünk, mintha szöknénk, hogy a vén pazarló ne tudja merre vagyunk. Ép­ sürgettem az utazást. Egésa Géniig kisérteni férjgmet és ott pen azért nem is Írhattam neked. Egy Z napon csak levelet kapott Henrik. Midőn visszajövctelére várakoztam. Gyors lovakon vágtatott Senlisbe. , álolvasta — elhalványult. En szépen meg­ (Vége következilr.) / kértem, hogy mondja meg, miért szemorkodik. 6 átadó a levelet. A levél Gábrieltől erédt és igy hangzott: szegény', mennyit szenvedett ö, házas­ sága óta. Azután kitárta szive keserveit. — Nagyobb csapást nem mérhetett rám az ég, mint akkor midőn egyetlen jó Anyám meghalt ... Ermenon úrhölgy^szavait olfojtá a zo­ kogás. z Cecília ab'g birta elnyomni fájdalomtcli ÍÖltiáltását — Anyám rögtöni halála után — folytatá Jnliette — férjem azt tanácsolá, hogy hagyjuk el Francziaországot — legalább nyugtot lelünk. Te tudqd, mily forrón sze­ rettem őt. Akaratát szívesen elfogadóm. Azt is tanácsolta, hogy adjam cl Vsl ganccus-t, igy azután szakitok a kaservteli visszaemlékezésekkel. Valgencense rövid idő múlva eldatotott és mi Páliéba mentünk. Kis idő múlva tovább folytató: Henrik a kastélynak harmadát nagy­ bátyjának küldötte. Ezt nem bírtam meg­ érteni. Ez a nyomorult ember dőnté le boldog­ ságunk templomát. Gábriel késő korára nézve is mindig kicsapongó életet élt. A nagybátyának pénze rövid idő mulv.i elköltetetf. Most Henriket tűzte ki forrásul. Férjem, nagybátyja ármányait el akarta takarni előlem, de ;• szerelmes szeme élesen lát, Gábriel időközben megjelent Párizsban. Minden kor heves öuzckoezanások tör­ téntek közte és férjem között, �T» UMgwóától • uőmtól raló vilii borrantó óráiba i. Adj őröl tavibbra i*, óh atyám I hogy a kemény próbát, o mogbccttelenitő üxouyu halált, erősen éa mint férti neavedhoeeem. Hallgasd meg, végtelen jó­ sága! forró kéréaemeL Csatákban éa ütkötetekben Tereltél, óh atyám, és életben hagyál; sok kétes hámot sértetlenül engedél végig küzdenem védő kezed alatt Áldott legyen neved mindörökké! őrizd meg,min­ denható, különben is szerencsétlen hazámat a további szerencsétlenségtől. Hangold sze­ lídségre az uralkodó szivét hátramaradó balsoraoeaim iránt, és bölcseségeddel irányozd annak azaratát a népnek javára. Adj, oh atyám, vigaszt Emíliámnak, hogy nekem adott szavát, hogy sorsát hite •égéIvével türelme en viselni fogja, beválthassa. Alid meg Aradot, álld meg a szegény, sze­ rencsétlen Magyarországot Te ismered, óh aram, szivemet, és minden lépésem tudva van előtted; Ítélj a szerint fölöttem, s rószesits kegyelmes fölvételben a túlvilágon. Ámen** Kél k&l&aőa tuüezer. De Baigne abbé helyes hangjában és előállott egy pokoli Karolina kisasszonnyal. Ceernovics György aradmcgyoi'simándi(birtokos múlt Léten Je XI. Lajos francaié király parancsára egy zűrzavar. Mindamellett a czél el lön érve győzte cl Káinén Török Gábriela kisasszonyt. macskasongorát és egy sortésor- és a hallgató közönség, mellyel szemben ál , Az Ipolyaánl állami P«lg. leány­ g o n á t készített A macskákat kicsiny tar­ lottak a macskák, majd meghalt a nevetés tanodának (clavatási Ünnepélye november tókba helyezték, melyekből farkaik kilát­ tői. Nem ment különben a dolog a sertés­ hó 12-én fog megtartatni nemcsak .Vine szottak, a farkakat pedig uoritdfácskákkal orgonával sem Ennél az állatokat l-osz- Sanclc'-val, bánom mint hullik műkedvelői hozták érintkezésbe, melyek n billentyűkkel szú tövisek által kényszerítők megszóllalni. elő.idással és táncczul kapcsolatosan. t (•) ászlilr'. Béres János, a mátrai koösszeköttetésben állottak. Mihelyt iMgötöl- A bsiigfokoz.it megállapítása ennél még ne­ rtlleti alcspcrese. s.dgó tarjáni r. kn'h plé lék a billentyűket, a Moritófácskák a far hezebben ment, mint n macskáknál és mi bános október hó 2.1. délutáni -I órakor kákát igen érzékenyen öMtxcsioritottúk és dftu a billentyűzeten az első fogások meg­ tUdÜHzélhUdéaboii kimúlt. — Br, Pongrácz ilymódon az állatokat hangadásra kénysze­ történtek. iszonyú onlitás keletkezett, mely Anschn ojlóber 2B-éu hosszas betegeakedés ntelték. El lehet gondolni, hogy mily is azon részvét következtében, melyet a ser­ után clkuuyt, temetése ma délután lueueud fáradságba került a szükséges bangsoro- tések veszélyben forgó társaikkal szemben végbe I’atvarczou Patakon október hó 28 án tűz ütött zatot előállítani! iloppaut mennyiségű éreztek, nemsokára oh (szörnyű rikknntásba ki s két épU)olct*liumvasztott cl. macskának kellett próbah.Tugot adni, mig és röfögésbo ment át, hogy a hallgatók haj a billentyűzet teljesen föl lön szerelve a szálai égnek meredtek. Végre |>cdig a ser­ Gabnaárak. legkisebb fiókmacakitól kezdve, egész u leg­ tések oly nagymérvű izgalomba jöttek, hogy B.-Gyarmaton 1874 évi október hó a hallgatóság gyorsan elpárolgott, hogy sza ­ erősebb ciprusi kandúrig. — Most megkez­ 26-án tartott hetivásár alkalmával egy pozs. mérő tiszabuza 4 frt. — kr., 4 frt, 2U kr. dődött a játék. Az első fogások tűrhetően badni ion ez életveszélyes műszertől. rozs 3 frt — kr., 3 frt. 30 kr. árpa 2 frt. mentek, nemsokára azonban egyes macs­ 30 kr., 2 frt 50 kr. zab 1 frt. 40 kr., 1 kák a szorítással szemben érzéketlenek, Hirek. frt. 50 kr. kukuricza 2 frt. — kr. makacsokká lettek, mások pedig épen Ily mén. Mátray György 62-ik honvédFelelős szerkesztő: föl sem hagytak a hangadással, egyetlen­ zászlóalji hadnagy e napokban váltott je­ ’ Hármon * egy kandúr és tiókmacska sem maradt meg | gyet Felső-Túron (llontban) * bájos Móser I Böhni Lipól Van szerencséin a t. közönséget értesi- sitení, miszerint divatkereskedoaétoen ügyvédi irodáinál B.-Gyarmaton, megérkeztek nagy választékban a mostani idénylek megfelelő legújabb ruhakelmék, u. in.: IPOLYSÁGON , Vathmutok, téli kendők, (Báthory Gábor-"1* hátban) megnyitottam, s a szakmámba vágó min* dennemú megbízatásoknak pontos és lelki-, ismeretes elintézését ígérvén, szives párt­ fogás és bizalomért esdek. Ipolysági], 1874. évi október 15-én Donáth Szilárd, köx- és váltó-Ogyvéd. úgyszintén gyermek és női eztpi-raklírái j mindennemű DIVATCZIKKEIT; nemkülön­ ben figyelmet érdemlő rumburgi, hollandi, és sléziai vászon gyári raktárát, • különösen s jutinos árak mellett, a n. é. közönség figyelmébe ajánlja. SCHömGER JOW B.-GYARMATON, an.é. közönségnek figyelmébe ajánlja jelen idényre dúsan berendezett s finom szövetekből készletben lévő női- úri- leány- és figyermekek ruharaktárát, valamint úri- és női bundáit, a lehető legjutányosabb árak mellett; továbbá: üzletemben nagy meny* nyiségben kül- s belföldi gyapjú szövetek (Scháfwollstoffe) találhatók, — melyekből megrendelésre, jutányos ár mellett, ruhanemúek mérték szerint''rövid idő alatti elkészítésére is vállalkozik. Különös figyelemre méltónak ajánlja gazdagon felszerelt s a legelegánsabban kiállított női divatozíkkeinek a, k t s a Kiadó: Kék László. 1. Nyomatott B.-Gyarmaton Kék Lászlónál 1874. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_1873-1875_00404.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_1874_11_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1874-11-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok 2. évfolyam 44. szám (1874. november 01.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó Közgazdász periodika Politika Társadalom