https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/66243fa131dea85c6edae7ce4f360683.jpg ea0d9b9b08f0b95a800db229392e7d5b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/06ec838db42e1f0d0d3f625925d942a6.pdf 98b540449be783e415fb2da0e6d1e3da PDF Text Text II. évfolyam 1874. 25-ik szám. B.-Gyarmat, június 21. NÓGRÁDI LAPOK politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap. gyűlésig bizonytalan volt, a a kép­ leány-iskolának is tényezői lesznek. viselőt uein tudhatta, valljon szük­ Ajánlani fogja a polgári iskolát a ség esetén nőm reálgymnáaiumra kcl- kormány előtt azon tekintet is, hogy leud-o alapítványait fordítni, csak, annak kelctkeztóvel nincs szükség hogy középtanodája legyen: vajmi hat osztályú fensőbb elemi iskolára, természetes, hogy a polgári iskola hanem estik négy osztályúra, a poljavára oly alapitványszerű határozz- gári iskola két alsó osztálya bőven tót nem hozott, melyet jóváhagyás kipótolván a fensőbb elemi iskola lattól egy tollvonással megfosztattak. Az Ipoly bal partja, összesen az algymnásium vagy alreálisko- azért lett volna rendén, mert a megye Ha a jó Isten jobbra fordítja Iára szánt ötezer forintot a polgári megbízta az alispán urat, hogy a anyagi állapotunkat: hátra lesz az iskolára áldozza, s járjon közbe a polgári iskola javára a nemzeti in- egyes polgárok áldozata olyképen, nemzeti intézetnél is, hogy az is a tézetnél közbenjáró legyen. mint azt indítványomra a képviselő­ hasonló czélra szánt huszonöt ezer Ily körülmények közt azon indít* testület elhatározta; t. i. a ki kész­ forintot szintén a polgári iskola javára ványom, „hogy a város a polgári is- pénzzel nem rendelkezik: írjon alá fordítsa. A közönség felvilágosittat- kólára határozott alapítványt tegyen, alapítványi kötvényt 50 forinttól ván, hogy a polgári iskola egy hat és valamint a megye által eladatni fölfölé; s ha annak 6 száztúli kamaosztályu középtanoda, melybe csak megengedett ház árát, ugy a takarék- tait fizeti: az alapítványi tőke ivaa főelemi iskola végeztével vétetnek pénztár által ugyancsak a polgári, dókról ivadékra nála maradhat. föl a növendékek; és hogy annak iskolára ajánlott ezer forintot s annak t Kívánatos volna, hogy a vásár­ négy alsó osztályában a reáltudomá- időközi kamatait is, telekvételre a a maga természetes helyére, t. i. nyok oly mérvben taníttatnak, hogy kormány rendelkezéséri!* hocdAssa44 na- a régi -pesti országút és a szügyi a tanoncz onnét az ötödik reálba gyón is a maga rendén volt, és semmi utczából kiinduló ut közzé helyeztcsvétetik föl; nemkülönben a latin nyelv kétségem sincs, hogy a magas kor- b6k át. Nálam van a mérnöki tervezet s is mint rendkívüli tantárgy, de a mány látván a szerény közjövedelmű kiszámítás, mely szerint a mai vásár­ magúkat Leiratukra nézve kötelező- város áldozat-kéezaégés,-.adoményunl^.-Jiuld kiterjedésben, a görög lég s oly mérvben adatik elő, hogy kát nagyon is megeléglette volna. egyházközségnek jutna, melynek papa politikai pályára készülők a gymMegfoghatatlan, hogy a" hangadó 8 kántoia gazdaságot ugy sem násium ötödik osztályába mehetnek; ura^, az el nem fogadott föltételek- űzhetvén» illendő áron meglehetne míg az Ötödik s hatodik osztály a Jj(jz kötött előbbi, csupán elvileges a polgári iskola számára gazdasági gazdászatnak vagy magasabb iparnak határozatunkra hivatkozva, a beter- kertnek szerezni, mely idővel befávan szentelve: igen természetes, hogy jesxtett alakban nem pártolták indit- 8^^a^vén, a mivolt közönség mulató ily fölvílágositás után az iskolatanács lányomat, s igy ma se vagyunk keljévé is válhatnék. Szerencsés vékérvényo viszhangra talált, s a azon helyzetben, hogy a város ál- fö^enJ hogy ma holnap Ebeczky megye annak értelmében határozott. dozatkészsége hivatalosan, s a maga Imre gázmalmát gazdasági gépMinthogy azonbau több oldalról törvényes formájában bejelentve len- gyárra is átalakítja, ami. a polgári is­ ii angsuly ózták, hogy B.-Gyarmath a no; pedig hát az idő múlik, s az kiegészítő részét képezné, hol a polgári iskola érdekében mit sem tesz: élelmesebb városok megelőzhetnek nü'®ndékek gyakorlati ismereteket ezen téves nézetet tényleg mrg kell-bennünket; holott ha mielőbb telket üjtbetnének. lakosságra nézve nélkülözhetetlen te­ rületek a közlegelőhöz csatoltatnának: az ipolypar|i lakosság gyerme­ kei u marhák által folytonos veszély­ nek lennének kitéve. Az én indítványaim. (Folytatás.) Második indítványom a polgári iskolára vonatkozott. Ezen uj intézmény ismeretlen, s azért népszerűtlen volt a megyei bizottmány előtt. Va- mintegy 9 holdnyi terület, a közönség használata alól elvonatott, és a tel­ kes gazdák legelőjéhöz csatoltatok úgy, hogy rendőri kár nélkül az Ipolyra egy kupa vízért sem lehetne menni. \ izrel dolgozó mesterembe­ lami fensőbb elemi iskolát értettek végett a megyének föl terjesztett volna, utolsó osztályait: s így ezzel az állami reink a folyót nem használhatnák; alatta. Legközelebb az iskolatanács hogy az által ismét a kormánynak elemi iskolában két tanítói állomás a bőröket, vásznat s. a t. kiteritni nem volna szabad. És ha ezen, a kérvényt intézett a megyéhöz, hogy is föl terjesztessék. Ily határozat most válik fölöslegessé. ezáfolnunk. Ugyanis a képviselő tes- vesz a kormány, s a rendelkezésére tület m?r a községi közös főelemí bocsájtott alapból a szükséges ópüleiskola czélbavételénél kinyilatkoztalta,- hogy a város közjövedelmo egy negyed részét örök időre, azonfölül pedig egy, mintegy két ezer forint értékű házát kész e czélra áldozni; minthogy azonban utóbb úgy az cvang. cgvház, valamint az izraeliták a felekezeti iskolához ragaszkodtak: a képviselet állami elemi iskoláért kérvényezett, saját adomanyát ezen iskolára szentelvén; de mivel részt kívánt venni a tanítók kinevezésében, s azt is föltételül köté ki, hogy az állam polgári iskolát is helyezzen kilátásba: a minis tori um a városnak föltételeit cl nem fogadván, annak hozzájárulása nélkül lépteti életbe a főelemí állami közös iskolát. E szerinf, noha a képviselet elvilég már elhatározta, hogy a polgári iskoláru közjövedelmo egy negyed részét, s egyik házát oda ajándékozni kész; de miután u polgári iskpla sorsa egész a legközelebbi köz- Harmadik s utolsó indítványom, Mi volt természetesebb, minthogy az ily halva született egyesség min­ den részletében végrehajtható nem volt. Nevezetesen, a szükséges utak kinyittattak; az Ipoly bal partja a közönség folytonos használatában ma­ radt, s én magam is a helyhatóság engedélye folytán, egész nyáron át töltettem ipolyparti kertemet ezen balpart iszapjából. ■ A törvénytelen egyesség később a bíróságok által nem hely esel tetvén, a királyi tábla a rendes pörutat rendelte meg, azonban szükségből a tényleges állapotot fentartotta; és igy a közönség útjainak s as Ipoly bal partjának haszná­ latában maradt. Legközelebb a polgár lakosság­ gal, a város megtelepítése óta száza­ dos feszültségben élő telkes gazdák, egyik társuknak ezen balpartí terü­ letet haszonbérbe adták,, hogy ez által magukat a használatba behelyez­ zék, s elkezdték a lakosságot zálogolni, szárnyas állatjaikat behajtatni,, és a bérlő mintegy 20 tehenet be­ fogadván, elkezdette a veszélyes le­ gel tést is. A fölyónak ezen bal partja, fő­ leg a kis hidt/d a folyó mentében elterülő mintegy 7 holdnyi gyeptér, sokkal fontosabb városunkra nézve, mint első tekintetre látszik. Ha azt kívánjuk, hogy városunk a módos magánzóknak kedves tar­ tózkodási helye legyen: nem csak képző s egyéb jótékonysági in­ tézetekkel kell azt ellátnunk, de mulató helyekre 1 is kell gondoskod­ nunk; Ezek közt legelső s égető szük­ ségünk van egy sétányra, hová a közönség a portenger elől menekül­ hessen. A ki az Ipolynak ezen bal partját szemügyre veszi: lehetetlen hogy rögtön eszébe ne jusson, vajha ezen terület befásittatnék, s meg­ szerezvén Baldenvég urnák, és az elpusztult malomnak parlagon heverő kertjeit is, oly sétánynyá alakíttat­ nék, melyet sok város irigyelne tő; tét fölópitteti: kézzel fogható, hogy az Ipoly bal partjának a közönség első sorban nálunk lépteti életbe a használatában leendő fentartását tárpolgári iskolát; mivel hogy’ csak is gyazza. czélszerü épületet kíván akár a meMegtörtént ugyanis B.-Gyarmaton, gyétől, akár pedig a várostól. hogy az akkori uradalmi képviselőIgen kérem a tisztelt képviselő ség, restelvén, hogy az uradalmi taurakat, vegyék még egyszer fonto- gositások nem haladnak előre, a b.]öra a dolgot. Ne várják be a nem- gyarmati tagosítást szemvakitásul Zeti intézet határozatát, sőt előzzék erőltetve vitte keresztül; s a nélazt meg, hogy az annál szívesebben kül, hogy valamennyi tényező hozzá hozzájárulhasson. A nemzeti intó-járult volna, a jogtalan ügyességet 2et 25,000 forint adománya, mely a királyi tábla által is jóváhagyatta, aZ időközi kamatok által mar nőveEzen egyesség szerint a lakos­ kedett is.a megye 5000 forintja, s a ságnak a szőlőkhöz vezető Százados mj Cgy negyed közjövedelmflnknck utjai meglőnek szüntetve. A telkes megfelelő, mintegy 10,000 forint ala- gazdák a paraszt zsellérek és censuapítványi tőke, hozzá adván a 3000 listák rovásárs, a legelők legjobb s forintot meghaladó házárát s taka- legközelebb fekvő részeit kapták rékpénztári ajándékot, oly tekintélyes meg. A paraszt zsellérség a csesztvei összegek, melyek a kormány figyel- határra cgy részben haszonvchetlen mét mulhatlanuk felénk fordítják, futóhomok területre dobatott. A ccnNem szabad nekünk addig pihen- suahsták többnyire haszonvehetlon nünk, míg jól berendezett, gazdasági kizsarolt, süt részben futó-homok düls ipariskolát képező polgári iskolánk lökre utaltattak, sőt a mézes vallánem lesz, melynek tanárai a felsőbb suak a százados legeltetési gyakor­ lünk. Valóságos ligete volna ea vá- �rosunknak, hol a közönség a nagy ezóhoiben még mai napig is feltárt­ különös pártfogol tolásnak ia Örvend­ kiterjedésű rótsógnek, virágillatot ie-'ják magukat; eleven színekben ipat>- tek.* A* városok és ezek polgárai vegőjét élvezhetné. Itt lehetne hideg kodtam feltüntetni a szabad iparnak, emelésére szolgált Nagy Lajosnak fürdő helyiséget ia rendezni, meg mint az emberi pem legigazságosabb ama intézkedése, hogy bármely ne­ lévén győződve, hogy a mai oksze-| munkálkódási jogának fblényét az mes bir vagyont, vagy lakik á* tfároi rflbb gazdáazat, aa ürüléknek sokkal előbbi felett; ezek' után áttérek ha- területén, viselje mindazon terheket, jobb hasznát fogja venni, sem hogy zai ezéhredszerünk történeti fejlüdé- melyeket Viselnek ákön városfiak más axzal az Ipoly vize ezentúl is meg- sére éa jelenlegi állapotára. polgárai. Ekkór n irték az i^btosok fertőztessék. Ajánlja az Ipoly part-. Hazánkban aa ipar fejlődése tu- az első szabadalmat: oz éh ék öt jának ezen befásitását azon tekintet lajdónképen a polgári óíztály még­ alapitáfif, átíJiiyfehok Voltot máF nemesi jószágokat eladott a várótok­ nak, a ekként nemoai jóazágbirtokosokká lettek a városok, ezt határo­ zottan betiltotta az 1642: 30 és az 1608: 16 t. ez. de még nagyobb súr­ lódást okozott az, hogy a királyok fohtos politikai okokból, minél több községnek igyekeztek városi szabanemesség podig, pedig, dalmakat adni; a nemeeség íifélynek fontos érdekei voltak ez is, hogy a megyeház környéke lég- alkotásával kezdődik, s a történet ekkor a germán államok városaiban, által fenyegetve, törvényt hozott közelebb szépen befásittatott, s igy taúü|iga szérint tudjuk, hogy amily éa sz ékként kifejlett ezéhrendszer| 1608-ban^ niólyszerint a király egy valamint a nagy közönség, úgy a méWteh hM^yobbittattak a polgári által biztosított égyedárusági jog je­ községnek sem adhat városi szaba­ tanuló ifjúság h fasorok közt fogna osztály alkotmányos jogai, épen ezen lentékeny tényezőjévé vált a városi dalmat az országgyűlés beleegyezése eljutni ezen szép kiterjedésű ligetbe,'arányban növekedett az ipar. De azon polgárok vagyonosságának. nélkül. Ezen súrlódásnak az volt kö­ a höl csattogó fülemilék fogadnák elemek, melyek különösen a városi A kifejlett ezéhrendszer és ennek vetkezménye, hogy a német ajkú vá­ aa élvezni vágyó közönséget. polgárságot, polgárságé^. alkoták, nem voltak honhon* alapján a polgárok meggazdagodása rosok a lehetőségig kizárni igyekez­ Csak nem jogsértésről vádoltak fidq _ idegen államokból - leginkább szülé azon állapotot, hogy a nemesi tek kebelükből mindenty aki magyar az Ipoly bal partjának védelmeért. Németországból vándoroltak azok ide, és városi elein folyvást nagyobbodó míg nem az 1659: 49 t. ez. ki mondá, Ha ez igy megy uraim, ha ledoron- hogy az ipar terén fejledező hazá- mérvben ellenségévé lett egymásnak. hogy a városok a honfiaknak tar­ goljuk a jóakaratot, magunk pedig bán behozzák a még ismeretlen ipar­ Lehet, hogy erre más — a Habsbur­ toznak nemcsak előnyt adni idegenek nem építünk semmit: akkor eltűnnek nemeket. — Nem csoda tehát, ha gok alatt alkotmányellenes kor­ fölött a birtok vételnél, hanem kibeaa évtizedek, s elhagyatott városunk ezektől az ipar általános lendületet mányzat és más zaklató intézkedés is csülési jogot is. Ama nagyobb pa­ folyvást csak gúny tárgya marad. nem kapott, s nem örvendhetett ama adott alkalmat. Pl. nagy sérelmük nasz ellen, melyszerint a ezébek Napjainkban azon szerencsés hely­ felvirágzásnak, mely csak a legújabb volt o korban a városi polgároknak nagyon megneheziték a ezékbe jút­ zetben vagyunk, hogy e város volt időkben a kormány közbevetésével az, hogy mind a király, mind a ma­ ba tást és igy valamely iparágnak földes urai a várossal érdekben össze­ történt. gános urak jószágain temérdek sok folytatását a magyar és szláv ajku­ forrva, a legjobb akarattal meggyáA polgári osztály megalapítása vámhely állíttatott, s e sok vámfize­ nknak, és hogy semmi az övékhez molitják előre törekvésünket. Igazán még Sz. István király korában tör­ tés nagyon terhessé vált az iparnr hasonló mesterség folytatását nem csak kopogtatnunk kell, hogy meg­ tént. A magyarok ugyanis elejétől nézve, annyival inkább, mert fel- engedik meg olyannak, ki nem tagja hallgattassunk. Az uradalmak kép­ fogva bőkezűek voltak atnár itt ta­ ujultak ama régi visszaélések is, mi­ a ozéhnek; az 1723: 74 és az 1729: viselői nem a régi mostohák, de lált, vagy ezután beköltözött iparo­ szerint némelyek erőszakosan kény- 10 t. ez. azt határozta, hogy a ne­ testvéri szeretettel fognak velünk kő­ sok iránt, kik leginkább városokban szeritették az utasokat, hogy az ö mesek szolgái, ha valami mesterséget zet, a hányszor városunk közjavát laktak. István ezen városoknak szép vámhelyökön, és nem a másén men­ tudnak, ezt urok és saját magok munkáljuk. kiváltságokat adott, melyeknél fogva jenek keresztül. 18 országgyűlés til­ szükségére szabadon gyakorolhatják; Már most ítéljen a nagy közön-1 ki voltak véve a várispán hatósága takozott e visszaélés ellen és hiába. továbbá, ha a ezéhek folytatnák szabad volt-e indítványaimat oly | alól; magok választottak bírót, ki A német városok polgárai ezért, efféle visszaéléseiket, s ezeket a helyt, szeretetlenül visszautasitni. pereikben bíráskodjék; iparukat sza­ boszszuból, kizárták kebelükből a ma­ tanács is bizonyítaná, szabadságában Bodnár István. badon űzhették, s nem tartoztak gyarokat és slávokat, amennyiben álljon a királynak a ezéhek ki­ egyébbel, mint valami csekély adó­ nemcsak üzletet, házvétek, s gyer­ váltságait korlátolni, vagy val a király pénztárába s készítmé­ mekeiknek a ezéhbe való felvételét végképen is eltörölni. A ozéh és ai iparkamara. A ezéhek ellen ez volt legelső nyeikből újévi ajándékkal a k irál y- nem engedték meg, de még lakha­ (FolytaU>,^ törvényünk; ezentúl sokszor előfor­ tást sem akartak nekik engedni. , •» dult az országgyűléseken azoknak Ez ellen tiltakozott az 1608-iki Két előbbi cikksorozatomban!mesternek, ki nekik legfőbb fel* végképeni el törül tetősök kérdése; általánosan, talán hosszasan is vázol-iügyelője volt. Ilyen kiváltságot adott országgyűlés és még az 1613: 40 t. ez. tam a ezéhek hűbéri természetét, sjSz. István Sz.-Fehérvárnak, s ennek ben is kemény büntetéssel kellett azonban 1872-ig semmi eredménnyel. azon egyedárusági irányzatot, mely;utánzása voltak Nyitra, Nagy-Szom- kényszeríteni egy némélyik .várost a munkálkódási jogot merev koriá-Ibat, Sopron stb» városok kiváltságai et.törvény iránti engedelmességre. tok közé szorítja; érvelésemben ki­ Az anjouk alatt........ a szabad vá’Az is nevelte a• súrlódást, melléke• • • hagytam azon erkölcstelcnitó fonák- rosok polgárai nemcsak előbbi jogaik sen legyen megjegyezve, hogy midőn •ágokat is, melyek egyes iparágak élvezetében hagyattak meg, hanem a király, némely a koronára szállott 1 ■ (Folytatjuk.) ' Vngy társulj inkább amaz órjás tölgyhöz A nyelv,tűértgyttlölék elleni, — néma,! Kötni tauitá, és szelni a tengereket, a béresen, « ~~ "t- kibolt. ’ Más rész dús bányák mélyéből bordi horda föl érexet, Mely ás enyészettel sxátadok óta daczol. S o szörnyű rablást ki tevő? ... ki gryalátta meg ekkép j Inkább isteninek, mint hiú fénye miatt. Mert gonoszabb ennél az idők folyamában az ember, ; Egy nemzetben a szent emberiség jogait?) Ott azok a parlag földet fordítva ekóvel, A ki reád itten, Szlávia, tón rabigát. — Szégyen rád te irigy szomszéd Teutónia népe;1 Hozni arany termést kényszeriték az ugart, A te kezed mŐre volt e bűnös ördögi tett, i Míg ezek árnyatadó hárssal (szent fája a gonoszabb mint a barczdQh, mint menny Aki szabadságot szeret, az mist hajtni igába' népnek.) köre, s tűzvész, Nem tör; vagy: méltó lenni rabö mág.iísj Szegték a békés útakat, óva, körűi. Aki saját vérét írtja, alázza vakon. Nyelvet, vagy kezeket ésatol é lánetára, ez A fin apjától várost építni, s virágzó n ^lówy dcernhoz*) (jf, t0 letűnt őskor, mely mint éj szárnya, - -; egy bűn, * Üzletet, anyjától raöni tanult a leány. , • . .. . . °^’ • Mert másnak jogait sérti kimélytelcnttl. Mester-nemzőt, a mily jutalom lön részedül Itt terűi im a tus föld, könyflimtól ázva An„„ *« é. azinhelye, ' értté? előttem! nofvk ■ i * • • * Kút bálázástól szcrteomolt koszorú! 8 fegyvere pummwu pusztítón dúlta wzviu a föld kerekét: EgykQr bölciód, most: SxIAtía népe, m aviuav*. Ál(j, ne tápod] láb; mert szent itt minden‘ ° ' ”1m<^lö rá, hogy bűnhődjék, seytha avagy Mint ha az orvméhek rátörve a mézteli » meddi« * b*1‘i "«w b»*1 irtg .min lépa . .; ,■ „ » * " szomszéd góth; Hol daliás szlovénok harsány szava cserge Kashi, belül az anyát és fiait kiölik; Nem: ki szolid békét hirdető műveiben. ■ ■ Tatrák gyermeke, föl bizton ax égre te­ föl egykor Ügy önházában letiporva lön itten a gazda, Hol vagytok ti o föld egykor szláv népéi kints! S a betol alt jövevény járma szorítja nyakát. mostan, Hol viruló ligetek közt zengé Szlávit bájos •) jBUvy etitM <UJmí KolUr 'At fforb k-t, Obotrikokat a oehány • fejé Tmd-ixür régi Népek: a tengertől Zála vizéig urak? SAS Urotaé lett, B»Ua !814-ben n/Mate'islan mef. nApctaUSnkat • moatanl Potneriaia, M«k anbarg a Lyánya dalát egykor, néma jelenleg az Merre tűnőnek a bős Vilcok s Ukrokuak fataa* aOvSoeh. mdy aS in »a(/ariU4«n elő-1 eackkel eaomaaldoa tertletekea a X Ik «aia«dban törj*■ ajk; utódi? Smímb tóril, .Zita* (SaaJe), .Élbe* (baba) ex .Ihina* t Mditrln, épen nem Uatanak relak oly barítUfua A szorb és obofrithon daliái, dísze? . . Hol márványból állt villámos vára Perónnak: feliratok al«d a .Slawa* leánya iráali hA- h *gy ne mondjam teatrfeiea módon, mint a rüáa ma« Szétdult otzlopiból lesz ma, gyalázatai ól: AoiMet HfepaS aaaettekat teH tma*. a a mep'iwkah * gyár némáét maly aa által* 1 gyStdtt népeknek tóba Nézek jobbra merőn, majd vágyón balra Hol felhőket Ölelt ős Ankora büszke fejével aaip (Ugy) trkn*i eaareiad Smlefeaée, egyMeemninS. tea anbadaSgil aem nyairfe aetn ralULait nem báati, tekintek, • aaláw haaaSaSg irtat! njongA kiAjealt*, • hanwn Igenie: tíeitrletbea tarti, m rt ha ea tgy nioca, Hajdan, most idegen láb romokon tápod ott. Hajh dó dicsőt nem lát Dicshon ölébe, taiira mAr maga a kShefl»fe>y ealm« l« rAntal. — El- mír nxxt Ueonnyal nem dicaekedhetnfetek a mi jó Porba omolva dicső Retrának tornyai; s rajtán, > ewrpAn tafot kJiÜM mfirM vóra, tne^kUI tótjaink mindaatal, amit a magyarokkal együtt hihoazetnem ahol ▼an*al, hogy aa a al .w irodalom e nemű lermókekSal riliannl eser ár óta ólvetnek. 8.mai aem bUnSab fe Szólj tő fa, mely templom voltál nekik egy­ Égbe nyálának, most fészkel a gyík, a lii'Data egyetlen, de aündemeaetro maga* paferai JUI egiflgjübb Uhát, min ha a magyar tót a magyar illám kor, amelynek Érit a namneönégi tatartamm hajló i tmikoei lót if4- roriafea, oróea vagy nem tudom mlraoda atUv hol* kígyó. Sátra alatt lobogón égtek az áldozatok: Szlávit gyermekiben testvért ama földön a dalmfeoknU alSUÓeett nagy hatóra ia riéggd igamd. dogeógírt rajong. Hogy ILUlórcaak kSavXve ratt «hiKoUór araak a keleti teng* Se Puna folyamok hóba, fenébb érró’fen, ■ elhirült, kiülünk magya*b <a míg Hol vannak, kik emitt szerveztenek életet testvér ItSat, nagyon tóg'WtST nplidaóggai be áttett tértié- alig Stcnert mQvót, mint a •werkeeitóe alatt levS .hasai elsők, Nem lát már, s kezet is csak vonakodva tak moftani lakói efleed htragjU illeti, tbból ugyan irodalmak- ealmfl autbologliha nlnt (hQtelebb a P. szorít. A népek, s fölkent papjaik, államaik? SafetatSleg, nekünk magyarokai i» kijut egy egy 1-pb-iHt N«p!<5 Jan. ll-iki etAma irodalmi rovatiban la megje0jíMŰn, ti aa 8 átka rtteg de legefaö rabén a iX lent) rni^lvinyt akaróm a N, L. kótór^ógánek be- S míg egy rész a szegény Európát szőni, Arcra, alakja szlovan, de a nyelv Idegennek a nyelve, vitorlát TÁRCZA. �megyei lótenyésztési bizottság ügybuzgó éltisztviselők a gyűlési terem sorompó­ E bir természetesen átaUnos meglepetést nőké (néhai Boronkay Lajos egykori bari kfllönitett részén tartózkodva szóllási asült politikai köreinkben. Utóda, b. Koller altábornagy, idáig honímcgyei kormány-biztos derék vqje) Sza- jogot nem igényelhetnek, • ha a kellő renIpolyság, junius lő. b ad hegyi Géza által melynél több ^üt és csendet megzavarnák, ismételt elnöki csehországi helytartó, kit alighanem az a Tegnap msnt véghez Szántón, a cbo- lelkes felköszöntésoket mondtak: Majláth Iaté* utAn a teremből erővel is ellávolithatók. szempont is ajánlott u király előtt inkább, lera járvány miatt múlt értői elmaradt, a István, Jaroes Károly, Rudnyánsxky Titusz 7. §§• Az utolsónapi gyűlés jkönyvének ^könyvének mint másokat, hogy Őt a német alkotmány' kormány által, a hont- és harsmegyei ló­ és Pongrácz L^jos. Délután meg Balog hitelesítésére 3 biz. tag küldendő ki. párt kedveli, s tehát választását nem te­ tenyésztés emelésére engedélyezett jutalom- Alajos színtársulata tartott előadást, a sa­ kintheti hadüzenetnek a februári alkotmány dyosztás, mely alkalommal az csőé idő da­ vanyú víz melletti tánexteremben. Említésre! ellen, sem pedig a feudális párt nem tekint­ caira úgy a miveltebb úri, mint a föld- méltó, az előbb födetleu kút pavilloqja, Politikai szemle. heti győzelemnek. mivelő nép-osztályból számosán jelentek meg mely ___ ___ Mintha Francsiaország a császárság re akármelyik európai hírű fürdőhelynek A képviselők még mindig az osztályok > réraial mint néiík, rhiiul mini Uo,ératék.'j, jj,"ére"jj'Jk' ( . stanráexiójának előestéjén volna, oly meró> a mclvuck ki'siitója lantckutuak, hol a vélawlAii törvényi A. érd»k.lt két m<® éo kívül Komiram é. k41nai (bani) fanigá.emb„ ................- mödotitAaArol .tótó Jarral.t oly vitAUt l ‘ l , “ k 0,1 “ bu“P«'“l4k> • olJ ** laragó-ember volt Ára szóló javaslat vitákat tá-! Vouptém ú képviaelve voluk. A raupó. *|üwu< frt LétrahoraUlAbno a ftét-- mául, melyek a képTieetóhAei tárgyalt.' ’“ek * ku«'*™«*«'“k- MiuUu . legitimiecsikóval bemutatott anyakanczák számára jem a’^vanvá viz bérlőiéiT <Tíd"i 7 iTJ- imrai, ravu ü>0’Jrelt > B upnranu képviselőházi rajaira tárgyalás u|[ or|oMI,uk jóformán lejárták kitett díj (12 darab iTkLTS ' ‘ r T * U‘J I magukat, a monarchikus és konzervatív ele­ senkinek ki nem adatott, a igy a dijoszló; ** “* úan caak égj uks volt a lofolji héten, • mek a bonapartismus körül kezdenek cso­ bizottságot épen nem lehet részrehajlósággal' ” bizonyos, hogy a f. hó 16-án meg-: portosulni. A hadsereg, a reudőrség, a köz­ kezdett üléssel újra megindulhatnak-e a vádolni, miután igen szép tény ész-kanexák Megyei élet iigazgatás, a papság a booapartistákhoz szí­ törvényhozás érdemleges tárgyalásai. mulattattak ba. A második dijat (8) Bállá tanak Maga Cisaey a miniszterelnök és A jun. 12-iki ülés rövid s ekkép nem Feró nos pereszlényi a harmadikat (6) A közelebb tartott közgyűlésen a Lad ügy ér bonapartísia hirbon áll s Mac Szabó Kálmán ágói, a negyediket (5) megyegyülé.. Ugyrendtarütó a követ- >• valami böUrgyá rolt. Caak intórpellAató, Mahon ugyanazzal gyanusitlatik. Magne, a javallat benyújtás volt fölös R Kxi aa 1 zii • meg határozati javaslat J a k u s Mihály szinte pereszlényi, végre .kezö azabklyrendeleltel állapíttatott & atobblak kOlt pénzügyér nyíltan császári párti s beadta az ötödiket (5) Gál József egegi fbldlemondását, meri állását az orleanista ka­ mcK; Horánszky Nándoré, a végrehajtók intézmé miveaek nyerték el, a jutalom mindig sza­ binetben tarthatatlannak tartja, de az elnök I. §. .Az 1870: XLII. f. ez. 42-ik §-a' nyéoek megszüntetéséről. A ház helyesléssel ’ vazat többséggel Ítéltetvén oda. — A három nem fogadta cl a lemodását. Rouberról azt éves kaacta-caikók számára kitűzött első szerint minden évben legalább két rendes. fogadta, s már a legközelebbi ülés napi- ■ tartják, hogy ő legbefulyAsosabb ember, a dijat (10) Szabadhegyi Géza téaai közgyűlés lessz a tavaszit illetőleg junius, rendjére kitűzte kit ő akar hivatalba juttatni, az czélját _ __nyerte _____ el, de__legott _______ _________ az őszit pedig dcczcmber holnapját megölő-1 Az ülésben a főrendiház módosításai, birtokos visszajándékozva éri. A balközép a jobbközéppel igyekszik díiowtó bizottság rendelkezésére bocsá- ző,c$ ^pán ur ő mltsága által kitűzendő‘melyeket a keleti marhavész elleni intéz^rnípoko; irraedó”0------------------------ jiSŰí íl^keUŰ)' ?• »• «•••*!?'< k«^«^ • uakUg. -gérá! .tótó törvéerievratótökeu le.l, tó.id XXt'raelyt .“Ü tX- Vidéki hangok. 7 m e akall Zaia mond círvh -marúti bír- bet képest bármikor, és mindig legalább 8 vita után elfogadtattok, hasonlóan a pesti ® ..tóXu.l’kcre.^el™ ^»kOk .uporitótótó!^.. X°a‘oX^i ké^ratóTeptók. \ ... .y? * nmrvuiik díl ki nem adatott a irv a közlendő határnapokon tartható. országos statisztika szervezéséről szóló töri• i \ , ... . .. * \ fS irta? »eZra“ Zí < 3’ * * re"d“ ‘ "“dfci.Uli l Tén“Tva.la«ok é. u Pgyvédi rendUrUurak,,. * b" •»“**»• fentebbiek szerint megmaradt 27 darab' __ ~ .raoyból joUIra.zv. léuek; Jé- k0,«y« levélben.m^bon maradt srak.sui «. dtázrak. Egy eo. tMtíri íbldmivM két éve. koncra-M*hh“ CM,°" .leve k»>;i "A. ontóggyülí. űlé»ei, . mint ma k»“g««««.l«-» .áltónak a dolgok, mélyen bo fognak nyúlni ré“ríl ,r)‘k’ “ OT0“ ” c b “ td," 4köt»nlé“k reudrn B -«y" ■ JalinV bébaJ FoÚéve m° kUtónbe'n Jmely e kongresszus összejövetelét indítvá­ MVvk maród lakosé ÍB és Szabó Kál- matoQ ,a tHÜZÓ,t reggelt 1<i órakor^pen neni valfaxinú, hogy képviselőink ju nyozta, már elkészített egy nagy előmnnká- . egyb.-marótl lakosé (I) és Szabó Kál- u - ■ _ latot s 76 czikkbou adja elő javaslatait a feni lakosé (». További meonul~ *" ” n0P<>“ *'"'»«^ik «‘ mán ágoi lakosé (I). Továbbá mcgjutal- Urthatók. hadi jogra nézve. E munka négy főrészből . . . ... llat tárgyalását, akkor is még a jövő hóra maxtattak 5—5 darab arany nyal: Pete rke ‘ S» ~ . r..wpán senue a marad: az inkompatibilitási törvényjavaslat, áll, melyek közűi az első a hadviselő felek István ujbarsi, és Szúnyog István esetén az alispán által megnyitott közgyú-' kölcsönös jogairól szól, a második ax idegen a vasúti egyezmény Romániával^ a temesgyér ki fóldmivesek három éves, IU darab első sorban fölveendő tárgyait az alishadak érint kezeséről ax elfoglalt vidékek vár-)rsovai vasútról szóló törvényjavaslat és aranynyal pedig Bossányí Rudolf p4üi jelentés, miniszteri intéxvények, és fon-; népeivel, a harmadik a képviselők egymás­ Iontól birtokos bárom darab három, éves tosabb tárgyak (milyenek tAvasii xöxgyü-’ két vasút engedélyokmányának módosí­ hoz való viszonyáról, a negyedik a visttatása, és mindezeknek, valamint a választási méncsikaja; utóbbi azonban lemondván lésen a zárszámadás, őszi gyűlésen pedig a törvényjavaslatnak is a főrendeknél való torlási jogról. A négy rész ismét egyel fe­ az aranyokról, ezeket igen czélszerűcn, a költségve’éai előirányzat és közmunka feljezetekre oszlik, a melyek szabályokat állí­ legközelebb tartandó bars-hontmegyei lóki- o*xtás) az után a köztörvényhatósági leve- tárgyalása. tanak föl, hogy kell ostromnál és bombá­ - * Pozsonymegye junius 8-án tartott rend­ állitás alkalmával, a mezei gazdák lovai |e)^ indítványok, folyamodjunk, és tiszti zásnál, hogy kell a hadifoglyokkal stb. el­ kívüli közgyűlésében a főispán s a megyeszámára rendezendő futtatásnál „Bossányiküldöttségi jelentések képezondik. járni. — Más német lapok ezzel szemben l bizottmány között oly szakadásra került a dij4 cxim alatt a legjobb futó ló javadal6. g. A közgyűlési fanácskozmányban1 azt írják, hogy de biz a német kormány la dolog, melynek zaja elhatott az egész or­ maxisára fordittatni felajánlotta. Minek foly- résztvevő biz. tagok jelentkezésük sorrend­ elrendelte mindjárt a franczia-uémet háború szágba. Gróf Pálffy János főispánnak a ián úgy Boasányi mint Szabadhegyi urak jében s minden egyes tárgyra nézve legbefejezte ntán egy nagyszerű munkálat Ömhcmegyé-bizottmányi gyűlés majdnem egy­ különféle szépnél szebb bemutatott lovaikért feljebb kétszer azóllbalnak, és minden baállitását, mely a lefolyt harci tapaszlalátálra hangúlag bizalmatlanságot szavazott, még többajöfvwu bronz, ezüst- és arany disz-ok- tározat a szállók vagy szavazatok többsége támaszkodva a nemzetközi badjog kérdésé­ pedig oly heves megtámadások után, minőkta.lekk.1 jntólma.Uttók. norint mondhatók ki; - . ^ül^7^bl"Íd«ktaá"'^ ben reformjavaslatokat tartalmaz, s ex van hivatva a brüsszeli kongresszuson első rangú A kiállíttat gaadag lakóra, köreit, tóid- lentketók neveit egyetóro elndkileg megbi. g legeUenaékibb megyében Km levelet ealnbon 60 eaemélyre, adva a bent- undd jegyié Írja fel; nem bia. tagok éa’ flotté jelentéktelen ént eaolgélt szerepet játszani. Egyébiránt a kongresszusra jellemző árnyat vet előre a félhivatalos ber­ előidéző okul a rendkívüli közgyűlés heves jeleneteire. Az egész Ügy onnét veszi kiin-' lini lapok egyikének czikke, mely a nagy­ Látva ezlovant biszesz, öt hallva: előzz-jÉs bol a bős Bogi szláv forgatta csatában a dulását, hogy a szeredi korcsmában egy szerű német munkálat daczára arra; int, lik a tér. — kardot, hogy a kongresszustól ne igen várjak valami meszes tót megfúrt egy borovicska-bordót s Mert fajjellege oly mélyen van a szlávba. S békeidőn boldog népe üdülve virult? fényes eredményeket a illúziókban ne 'rin­ abból jól tartotta magát éjen át A tulaj­ bevésve, < Nincsenek ők többé; bős testük csontjait donos másnap kárpótlás fejében egy 30 gassuk magunkat a badjog valami roppant a nyers humanistikas rendezése iránt Hogy kitörölni sem a hely sem az idő forintról szóló kötelezvényt állíttatott ki ma­ Szántónak vasa szétszórva recsegve töri. lUloa,-u spanyol kormány-külügymi­ nem erős. gának a főt által, de később a bíró rábe­ Árnyaikat kettős korszak sérelmei bántván, nisztere terjedelmes köriralot intézett a külÁm pedig a korcsvér, szülejét átkozva, az szélésére megelégedett 4 frtnyi kártérítéssel. Jajjal töltik el a romteli szürke homályt; hatalmakhoz. A körirat azon szomorú hely­ ostort A borovicska elorzóját ezenkívül a község 'Jajpanaszokkal; mert: késik szelídülni a zetet rajzolja, melybe az ország belügyei Nyalja, mivel bűnös mostoha anyja üti. szegényalapja javára 6 írtban elmarasztal­ végzet, jutottak s azon reményéi fejezi ki, bogra Ök nem szlávok már, s nem németek; eb-* ták, i Ö ez ítéletben meg is nyugodott. Ez mostaui kormánynak sikerülend a Rendet bül, amabból : És az utód itten porladoz, elfajul ott eset egy hírlapi közlemény tárgyául is szol­ Egy-egy félrésuzel bírva, nevük: denevér. Jéghideg abban a szív a nemzet gyám gálván, a főispán, Pozsonymegye jó hírne­ visszaállítani. Fölemlíti a fóderalista lázadás iránt, ki így fészkelte magát meg ellen földön azl vére hivatkozva, az ügy megvizsgálását szerencsés leverését, de nem meri a BátalItt nem könnyez, mint kedvese sírja fölött ozmán, óhajtotta. Az alispán tudomást is szerzett makat egyenesen fölszólítani a jelenlegi És mégis szünetelj te keserv, a jövőbe te­ S lófarkat tüze föl mennyei földre Olymp'. magának az Ugyállásról az illető járási kormány elismerésére, liánom megelégszik kintvén, így idomitá át Európa az egyszerű Indot j szolgabiró utján, s a beérkezett iratokat oly azon reményének kifejezésével, hogy a-külA borun általtört fénysugarával az ész; B bérül az ős jelleg, nyelv, s haza földje megjegyzéssel küldte át a főispánnak, hogy hatalmak Spanyolországot az anarchia ős Nincs nyomorúbb lény mint ki nyomorban etett; további hivatalos eljárásnak helyét fönfo- ax abszolutizmus elleni küzdelmében támo­ szidja a sorsot, gatni fogják. A ki nyugodt kép« tarai" j„«a ügyén, "f* Nemzetiség, hírnév, nyelv, ősi bit ugy vé­ tudatá az alispánnal, hogy nézetét csak --------Z' szé itt is, r raiboi na tudaté Nem könnyből, de serény akaratból bajt a* “**b“ ,';hxe‘i “fítl4’ “•-**“«" raX^ ’ k A nógrádi ov. cpereraégnok f.juilu. A természet csak, mely maradott ugyanaz. Erdők, városok, és folyamok neve most isi ügy igazolására szolgáld okokat a közönLombja ki,-> b igy fordul jóra mi volt ség megnyugtatására hírlapi utón fogja kö B.-(»yi<ruiaton megtartott rósz elébb; töltetni. j közgyűlésen Wladár Viktor szügyi Hajh test csak, — bennük Szlávia szel* Ferde irány téveszt embert, nem az embe­ Ezzel aztán a fő- és alispán között lelkész által tett, a határozaterojére lemo nincs. riséget, emelt indítvány: ’ ! • Óh ki jön e sírokat felkölteni századosi 8 weíeket roj |eront, gyakran a köz0,J le^l^ltáa vette kezdetét, mely az} álmuk O/ -a--a_xi .i:_ nek előny. mdbbi rtM*röl M,i« palástolt szenvedélyes x. intnf. Olvastatván az alsó nógrádi Mélyéből, s örökét adni arának oda? Változtat mindent az idő, megváltozik ő is, aé<?cl A >iaa ?*iki rendkívüli köz- eD. ág. hitv papi testület f. é. májni?Mn Merre van a hely, hot Miliducbnak vére S száz év sérelmét visszatorolja a perez. gjülésen aztán szóba jött és heves jelene-,Deugelógen tartott prpl értckexleti jégyzőkiomlott e Ükre szolgált alkalmai a főispán és alispán könyvének 10-ik pontjában kifejezett Í ezen Csalomjai támadt viszály. közgyűléshez intézett azon kérelme, hogy, a Nemzetéért ? , . ki emel hamva fölött Bécsből egészen váratlanul f. hó 15-én „ltonu politikai és közgazdászati napí&J> f. ravatalt? --------az a hír érkezett, hogy Kuhn közös hadé. 100-ik számában „A rw/itrantuo* had­ Vagy hol a jámbor Krnk, hú véde az ősi ügyminiszter állásától fölmentetett és Koller /lusáira4 czimű csikkben felekezetűnket alapszokásnak, altbnagy neveztetett ki hadügyminiszterré, tálánál rágalmazó a mélyen eérftEHejMÓMk Népének szlovénul oexta parancsolatot? �SzinittMB pacbtól. Vasárnap juníus 28*du „Egy köay* Öl magasságra tolult be a viz, bútorokban/ nyel mű Itouy- énekei életkép opcrcito réix- épületekben nagy kárt okozva, a megye Vasárnap nagy közönség előtt adták a letekkel, irta Borg, fordította Lászi. Élőké* által csak imént épített 1000 írton hídnak tHárom pár czipőM, mely a harmadik fel •xületra *xületro kitúzvék Bumas Sándor legújabb legtyabb csak helye maradt. . N, N. M éa K.Kllrlöaöu K.-Kürtösön |« is kilóitok Búmat vonás azintelenségedaexéra i», élénk vasár*U ex hlőszoriut leguuvoxotcscbb bzinmd. 1 uagymérvű pusztítást vitt végbe; míg a tekintve hogy a .Hon- idézett czikkébeni napi darab, életkép a szúszoros értelmében j t Alfonz ur* mely a nemzeti színpadon most, környék nem rgy határában a jég semmi* rágalmak közül a UŐ. izém esti lapjában csak art voiya viasza illetve urnába, bogy melyet nem annyira a művészi kivitel, mind;legtnbbazör i‘mótrltctik, úgyszintén „llqa* sité.nb'g számos gazdának amngy is kevés a fekkeretet{poUtikával kevert öaszc a bogy inkább az ólctbílség, a nagyvárosi élet'ciios Pista dolmánya- népszínmű Klkoaytol roményuyel kecsegtető termiét. A hi«oiirz*kAH evang tanítói tCMtfr* némely hazacHcnes törekvést gymnásinm ügyesen ellesett félszegnégeiuek taláhi visz* és „Szép llrlcim** operetté Oifenbjdi(«ii __ ____ _ _____________ o__ _____________ \ . let 0 h<* n Au Kálnón gylllésczelt a légin* állítólagos bűne miatt egész felekezeti)nkelsxaadása tesz élvezhetővé A közönség mind kazatotiansággal vádolta de a ferágalma végig zajos tctszésuyilvánitisuk közt néztej ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS kább nz alakulási dőmunkáiatokkal foglal* kát nevezetesen azon kifejezéseit hogy „/• * darabot, melyben Sauperné, mint a darabhúzott a nz ula|Mzabályok clkésziléaévolmegMtanettoJrei a kajntiutf h halárait" irlrn^ InVk'ock Elink czipéazuck (Szuper) neje, y hízott bizottság munkálata elfogadtatván az aaMdvWatrf átanjri W/yvyzi • Aosy mi azon »uk ügyességet fejtett ki, Nárady, Várady, Szuper Szuper! wrfaftH Á TIT T APAH(U cspereaségi gyülén elé terjesztettek megerőett ki. mAFVA isitál végett. — Ax alapszabályuk egy punt* •e^ríyőőz az itimain t^vfadtiuk • tokkal járultak ax 1clősdás sikeréhez. Krcjuliub-deczenibcri fiolyroinnru. rvMbavK torreea ut^^aniara fr>; Csányi Flóra jól nézett ki Flóra szerepében járu nézve Szkulos Sámuel tamási tanító tor, wm rükáa fyartato ft^yrrrl »at« nsja ügyesebb jegyest érdemelt volna, mint u külön véleményt terjesztett be, mely szerint Előfizetési feltételek: dikm érintetlenül hagyja __ minőnek Sz .bót láttuk, kinek csak a neve a gyűlés jegyzőkönyvét tétül is kívánta szer* tekintve azt hogy ezen rágalmak mó- • emlékeztetett a báróra, s igen valószínű, Julius-szeptcinbéri folyamra I írt. 50. késztetni, mely indítvány azonban annál lyen sértők, alaptalanok és soha be nem hogy Laura sem lett volna* oly jéghideg, Julis deczomberi „ 3 „ -- . nagyobb megbotránkozást szült s el is vet* btamyithatók mert cgy felekezetet mely a ha jegyese több élénkséget s melegebb ér* Az első évnegyedről is szolgálhatnak tetett, minthogy, a testület minden tagja történet tanúsága szennt a mostanitól egy' j. klődésl volna. ______ mutatóit _ teljes számé példányokkal. Az előfizetési bírja a magyar nyelvet s igy semmi szűk álló államsegélyt axorato-| ax orato* I nagyobb összegből illő Kedden .Nevelő ezer baj közt- jól ni pénzek a kiadó hivatalba, a nyomatandó Bég gine8 loU ovekű jegyjftkönyvre, s a |MU batrt patenulU mo^lora alkatai- keltnek mondhitó, u e«t kávéd operetttórtd’Mtó oáT’tLStt !“*•* »•“ értb u"‘61> képaoek arra, megtorlása Irtot követei álul agy < kerti* lati mint az egyetemes gyűléséé a szükaégoa lépéseket teljes etoiylyel megtegye: val az absolut kormányul épen határozott rf,| („Ámor hatalma*) ezt alig mondhatjuk i|XCrQbben postai utalványnyal küldendőktót nyelven korrekt jegyzőkönyvet jelkinszílird igánál lógva általánosan vissza jövőben sem várhatunk sokat ax operettek* —. Egyszersmind kérjük a hátrálókok mi--szerkeszthessen. — Az indítványozó harmad utasított. - kapzsisággal és határozott jel-;(öl, Szabadoané tiszta, s elég erős és kel ! előbbi beküldését. 'magával maradt. — Osztroskn Lajos va IjiMXilánlAág hiányával uyiltAn rúgalm4zai!|ewe!l hanggal rendelkezik s ügyesen jit*( ------fnyarczi tanítónak az ismétlő iskoláztatásra pem nui)t merénylet a történet igax.^^ _ de ez nem elegendő cgy operett! , Hirek. vonatkozó indítványa nem fogadtatott el sága és több százezerből álló felckezet i>n* likehjbcz. Bánfai igen találóan adta a bor* A losonczi daleavlet zászlón válási Un* 'S^z terjedelmében s csakis az írás olva* érzete ellen; végre azt hogy felekeretünk ~ • ^tektatve . .nepélyc e hó 10-én ment végbe a már köz '•<» számolás gyakorlása, a földrajzi, mint adózó államnolrárokból álló e^vházi! tsütörtőkön igen kevés számú közönség jmt programul csekély választásával, a társa* történelmi és természettudományi előadások testület az államsegélyt addig inig a* fele UvX1<í * ♦•DidergőM, P^ig Szabóné. Bágyoni természetesen nem maradt el, s az mondattuk ki a jelen viszonyok közt olyakezetek aránytalan orexágos javadalmatok,é* Kárpátbi játéka, do magú a darab nagy exen mondotl poUrköszöntéssk. A délutAuiÍ’*°knak’ “el*vck uz t«»^tlö iskolázás tárgyát • j ••*71 hálónséjret is menérdemlett volna .1 . . . \ . képezhetik, - s ez nézetünk szerint eíégsea rendeltetik nem esak Joggnl elfogad- K “^^emieit oma. táuczmulnttogot azonban megzavarta a z-i-Lúgeí u c8ak u taQÍló urak buzgalma és ha^ja de meg b kívánhatja, ntouban segélyt’. JÖTÖ ^“baton lesz KrccxAnyi Flórának káqiótlásól a sörhix termében folytat*1 kitartása álljon e tárgyak számával és fon­ at állam ellen fegyverként mint törvényein jutaloiujátéka, melyre előre is felhívjuk a t^k gZámú s díszes közönség részvéte tosságával arányban. — A legközelebbi bevett vallásfelekezet nem basznál fel, — közönség figyelmét. mellett a reggeli órákig. 'gyűlés szeptemberben fog losonezon meg ■ivei ezen segély nem is iskolai de c«npán kéUn *4Jék: Vasárnap jun. 21-én f Halán Lajos Gután c hó 19-én el-■ larlu[{‘* aiimtonla felhivAit lluntmegyc alwpaiya alispánja egy felhhast felhívást MvhStl Kutakra i«n odri „Fidibusz vagy csizmadia mint utcza-kapi hunyt. I. . HonhMig$e Sgvuaxi czcloura it^phrtnoKro adva, B . . J * intézett a közséiri lelkészekhez mint • nko. toiuto « patt/ito re/joen ki r*in zárra. — lány- énekes népszínmű Szighgetytől Hétfen lazunjú zivatar dalt 0 hó 16-án Kék*' juigazgatókboz luigazgatókboz az az ismétlő ismétlő tanfolyamra tanfolyamra kökö­ Ezen esp. közgyűlés míg egyrészt a tót junl 22-én „Csók* közkívánatra másodszor, kőn és környékén, nevezetesen Kékkőn d. telezettekre telezettekre nézve, nézve, bekérvén bekérvén aa 12 12— —15 15 éves éves gymnáaiumok haxaelleucs törekvéseit, ha ’Szerdán junius 24 én rDajka- operetté OíTen<u. 4 órától késő estig tartó zápor, majd tankötelesek létszám kimutatását, hogy a kötelezett tanítás m„»_ meg­ azok a folyamatban levő vizsgálat által be- bncbtól és „Egy órán át Ausztria császára- dió nagyságú jég tette tönkre a termést, hetenkint ,,At*Mlt5nt két óraval knt«ta> Att t.ntts. .Igazoltatnak hatámattaa rannMa, másrészt uj vígjáték 1 felvonásban Csütörtök juniua söpörte le a hegyoldalakról a termő földet tartását ellenőrizhesse. a fehkeaet ellen nyíltan szórt meggondolat- 25 én „Dózsa György*. Szombaton junius • vitte el az itt ott már lekaszált szénát, a laa és alaptalan rágalmakat maftafái lefjrt 27>én Krecsányi Flóra javára „Királyleány várost és országutat roppant nagyságú szik*! ásdfptotifcsf üuztMfutUia. mint koldusnő* életkép n felvonásban Bau-* Iákkal bontó cl, a házakban több helyen! S* OSÉPLŐUÉFEK. Felelős szerkesztő: Harmog Gábor Egyiko a legértékesebb találmányoknak a mezei gazdákra, azon cséplőgép, mely két ember által hajtva egy óra alatt annyit csépel, mint három cséplő egész napon át. Minden gabnanemot egyenlő j«l csépel, hogy egyetlen mag sem ma« jfr* rád a szalmában, de egyetlen sem zuzatik ö?sze. Megrendelési ár 130 frt. a vasúti állomásig ingyen szállítva. Németorságban ezrivel Mta - van e gép elterjedve, de a környéken már számos talál tátik. Megrendelések I?li. lMCii.yfar*t jó hitelű ezéghez a Majna melletti Frankfurtban levél utján is eszközölhetek. , 1874-ik január Í jén uj előfizetést nyitottunk a „SORSOLÁSI TUDÓSÍTÓ" H8tx*xxi»£*.l.i£ évtolyamtsra, mely minden húzás után havonként 2 * 3-or jelenik meg. Egészévi előfizetési dij:. Bűdapest számára díjmentesen a házhoz hordva 2 frt. Az otztr.-magy. tartományok számára dijmenL postán küldve2 frt. Német-, Olaszország, Dün a fejedelem ségek, Szerbia és Svájcz számára 2 frt. 50 kr. Újonnan jelentkező előfizetőknek a már megjelent számok még rendelkezésre állnak. 09* Hirdetések olcsón vétetnek ÍÖ1. A „sorsolási tudósító” S — jO kUavhir Uta Rndapeat, bálviny*nteta 9. >a. .................. ---------------------------------------------------------------------------------------- K i ád ó: Kék László Nyomatott B.-Gyarmaton Kék Lászlónál 1874. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_1873-1875_00326.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_1874_06_21.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1874-06-21 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok 2. évfolyam 25. szám (1874. június 21.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó Közgazdász periodika Politika Társadalom