https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ec682ed031355f718bbdaee9c85dc44b.jpg dc92cc34fae9ad5735df90675ed0342c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4cf79db197cb847bce00308daa1552ae.pdf 73ffd36ed7406fb95da99f893dc9b62a PDF Text Text A MUNKA kiadó: Szántay István TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő. Laptulajdonos: ltA Munka" lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. VIII. évfolyam. 30 szám. Ára 24 fillér Középeurópa és az agrárértékesités. Irta: Dr. Schandl Károly ny. államtitkár, országgy. képviselő. Amerikának és a tengerentúli országoknak versenye elegendő ok arra, hogy a legnagyobb aggoda­ lommal tekintsünk a jövő elé és keressük azokat a módozatokat, amelyek úgy a belső, mint a külső értékesítés megoldására alkalmasak. Az európai agrárállamok, de az összes európai államok is kény­ telenek lesznek, ha nem is szorosabb kapcsolatot, de valami gazdasági vámszövetséget létrehozni. Nem vagyok híve Pán-Európának. A nemzeti jellegnek, a nem­ zeti határoknak kiküszöbölését képtelenségnek, utópiának tartom. Akármennyire erőszakolnak kü­ lönböző nemzeteket az ország ha­ tárai közé, azok a maguk nemzeti különállását megtartják. Példa erre a szerbek és a horvátok' erősza­ kos egyesítése. Nagyon jellemző ellenben az, hogy míg a népszö­ vetségben, még csak a vámbékét sem tudták létrehozni, addig Briand francia külügyminiszter követ­ kezetesen megmaradt eszméje mel­ lett, hogy az európai államokat valami gazdasági szövetségbe hozza. Magam is helyeslem és ennek ki­ fejezést adtam, amikor az európai államoknak különböző gazdaság­ politikusai együtt voltak. A francia agráriusoknak, a francia mezőgazdaságnak éppen úgy érdeke az, hogy ez a gazda­ sági megértés, a gazdasági szövet­ ség, vagy vámszövetség formájá­ ban létrejöjjön, mint azoknak az exportállamoknak, amilyenek kö­ zött mi is vagyunk. Közép-Európa agrár-exportállamainak, Magyaror­ szágnak, Jugoszláviának, Bulgáriá­ nak, Romániának — különösen létérdeke az, hogy valami történ­ jék ebben a tekintetben. Ennek a négy országnak itt Közép-Európá- ban, amely a gabonát exportálja, közelednie kell egymáshoz és meg kell értenie egymást. A római mezőgazdasági nem­ zetközi kongresszuson először ad­ tam kifejezést — midőn arról volt szó, hogy hogyan lehetne a ter­ melést fejleszteni — annak az észrevételnek, hogy addig, mig a meglevő gabonakészletek elhelye­ zéséről nem tudunk gondoskodni, a termelés fejlesztéséről nem lehet beszélni. A berlini interparlamen­ táris kereskedelmi konferencián, a múlt esztendőben, szerencsém volt részt venni és meglepő megértésre talált felszólalásom abban az irány­ ban, hogy a középeurópai álla­ moknak, az agrárértékesités tekin­ tetében való egymásrautaltságuk miatt, az együttműködésre készen kell állani. Egymásután szólaltak fel olyan politikusok, mint a ro­ mán agrárblokk vezére, a bolgár parlament kiküldöttje, azután a görög, sőt a csehszlovák delegátus is, hogy ehhez a magyar felfogás­ hoz csatlakozzanak.Ebből az inci­ densből eredt, hogy jugoszláv részről érdeklődtek, hogy nem volna-e lehetséges, magyar-jugoszláv kooperáció az agrár-export te­ rén s hogy a román kormány ré­ széről Manoilescu államtitkár elő­ adást tartott Budapesten az euró­ pai mezőgazdaság tragédiájáról, a román-magyar aprárizmus együtt­ működésének szükségességéről. Amennyire természetesnek ta­ lálom, hogy ezek az államok — Jugoszlávia, Románia és Bulgária — a gazdasági élet törvényeinek vaskényszerüségénél fogva arra lesznek utalva, hogy velünk meg­ állapodjanak az agrárértékesitésben és az ipari vámpolitikában is, annyira nem találom természetes­ nek azt, hogy éppen Prágából in­ ..A MUNKA TÁRCÁJA,, — Egyszóval magának nem tetszik? — Hát nem éppen — tört ki az öreg szolga kebléből az igazság. — Ne­ kem sehogy sem tetszik. Már harminchét éve eszem ennek a banknak a kenyerét, szolgáltam már öt igazgatót és három ve­ zérigazgatót, de egyik sem volt még ilyen. — Mi nem tetszik magának rajta? — Ha én ezt megtudnám mondanil Nem néz az emberre mikor beszél. Az ilyen ember nem őszinte és nem jár egye­ nes utón. Én csak egy egyszerű szegény szolga vagyok, nem törődöm az urak dolgával és ha látok is egyetmást, nem az 'én dolgom, hogy a gazdámnak be­ súgjam. — Hogy érti ezt? — Alig hogy megjött az uj vezér ur és nem talált itt mást csak engem, első dolga volt kikérdezni, hogy ki milyen ember itt a bankban. Tessék elhinni, fő­ könyvelő ur, nem igaz utón jár az uj gazdánk és ennek nem jó vége lesz... Bodor Pista nem ért már rá vála­ szolni, mert ebben a pillanatban megszó­ lalt a vezérigazgató hivó csengője. Pista végigsimitotta haját, megigazította nyak­ kendőjét és a következő percben megin­ dult az uj főnök elé. Novotny ur az uj vezérigazgató fö­ lényeskedő hangon fogadta. — A, Á, mágá á fékenvelé? Nágyon jól MAGYAR SORS. — Felvidéki történet — A szőke Tinka, meg a barna Minka kissé ijedt arccal látták belépni a min­ dig jókedvű főkönyvelőt, Bodor Pistát, aki nem is sejtette, hogy az elmúlt éj­ szaka milyen váratlan veszélyeket rejtett méh ében. — Úgy látszik még nem tudja az újságot. — suttogta Minka. — Én sem hiszem, hogy tudja, mert akkor nem íütyörészne ilyen jókedvűen. Mihály bá’, a hűséges öreg bank­ szolga odalépett Bodor Pista elé. — Főkönyvelő ur, megjött az uj vezérigazgatói — Tessék? — kérdezte Pista, mintha nem értette volna. — Megjött az uj vezérigazgató ur. ismételte Mihály bá. Bodor Pista arcáról egy pillanat alatt eltűnt a derűs mosoly. — Beszélt vele? — kérdezte. — Beszéltem. Már nyolc óra előtt itt volt, kereste az igazgató urat meg a többieket, de senki sem volt még benn. — Milyen ember? — Haj, haji — sóhajtott Mihály bá, — nehéz erre felelni r■,, Salgótarján, 1930. julius hó 26 dult ki egy mozgalom, amely Eu­ rópának parlamenti agrárpártjait akarja egyesíteni egységes agrár­ politikára. Ebbe a prágai intemacionális agrárbüróba 26 államnak agrárpártját hívták meg. Magyar­ ország agrárpártjaihoz nem érke­ zett meghívás és csak örvendete­ sen szögezem le, hogy a világ leg­ illetékesebb agrárorgánuma a Nem­ zetközi Mezőgazdasági Bizottság, amely már negyven esztendeje működik azt tartja, hogy amennyi­ ben a különböző országok mező- gazdasági érdekeltségei valamit keresztül akarnak vinni, azt a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizott­ ság* Hn kell keresztülvinniök. ''gyár agráriusók, kezdve Károlyi Sándor gróf, Dessewffy Aurél gróf és Darányi Ignác ko­ rától mindenkor együttműködtek a Nemzetközi Mezőgazdasági Bi­ zottsággal és én ezt hiszem, hogy ez a bizottság előre fogja vinni azt a kívánságot, hogy az európai állambk, de különösen az európai agrárállamok, megtalálják egymást A TERROR ŐRSÉGE. A Briand-memorandumra adott ma­ gyar válasz nyugodt és határozott hangja máris elérte kitűzött célját Anélkül, hogy túlzott követelésekkel maga ellen zúdí­ taná az érdekeikben sértett államokat, nyugodt fölénnyel megállapítja a békeszerződések revíziójára irányuló magyar igényeket, sürgeti a lefegyverzést és kö­ veteli a kisebbségek jogainak védelmére szolgáló rendelkezések végrehajtását. Ez­ zel ezt a három kiváló fontosságú és alapvető jelentőségű kérdést az európai államok szövetségéről tárgyaló hatalmak elé terjesztette és a most meginduló tár­ gyalások anyaga közé sorozta. A kérdés azonban olyan finom fo­ galmazásban került a hatalmak elé, hogy senki sem ütközhet meg rajta, bár min­ denkinek tudomást kell szerezni a kö­ vetelés fölvetéséről. A békerevizió terén az első lépésnek igy is kellett történnie. A napirendre tűzést úgy sem követel­ hetjük azonnal, hanem lassan kell megbarátkoztatni ezzel a fogalommal min­ denkit, még legjobban érdéit ellenfelein­ ket is, akik valószínűleg csak abban a percben eszmélnek rá a békerevizió kér­ désének feltartóztathatatlan aktualitására, mikor ügyüket már el is vesztették. Lassan kell megdőlnie annak az ál­ talános felfogásnak, hogy a magyar hatá­ rokat nemzetiségi szempontból úgy sem lehet teljesen igazságosan megvonni és igy maradjon meg tehát szerintünk az, amint most van, mert a határok megbolygatása csak zavarra vezetne. Ez a felfogás ma még élő valóság, mint a világháború után kitörő határta­ lan gyűlölködés eredménye. Lassankint lecsillapodik ez a gyűlölet és úrrá lesz majd az értelem, a megértés. Belátják, hogy a békeszerződések során hallatlan igazságtalanság történt Középeurópa szi­ vében, ahol egy értékes nemzetet felál­ doztak örökös gyűlölködéstől fütött mű­ veletlen szomszédainak Belátják azt, hogy ezek az úgynevezett utódállamok a békekötést követő évtized folyamán kimutatták az államalkotásra és felvirá­ goztatásra való képességeik fogyatékos­ ságát és gyengeségét, mig ezzel szemben a megcsonkított és pusztulásra Ítélt ki­ csiny magyar nemzet bámulatos bizony­ ságát szolgáltatta életképességének, öntu­ datosságának és magasfoku kulturális fejlettségének Mikor mindez kiderül, mikor már mindez átmegy a köztudatba, akkor a kisantant önmagától összeomlik Nem azért, mintha mi törnénk ellene, mert hiszen kezünket megkötötték és a gyatra lelkiismeret állig fegyverben tartott mil­ liós hadseregekkel őrizteti határainkat Hanem azért, mert saját belső értékte­ lenségük kerül napvilágra és szinte ön­ maguk ismerik el majd alsóbbrendűségü­ ket, céljaik különbözőségét Máris kide­ rült, hogy a kisantant államok nem al­ kalmasak középeurópai politika vezeté­ sére, máris kialakult az a nézet, hogy balkáni érdekeltségüknél fogva kizáróla­ gos balkáni politika vitelére hivatottak. A kisantant államoknak ebbe a megvál­ tozhatatlan sorsukba és rendeltetésükbe bele kell nyugodniok, mert tíz éves meddő erőfeszítéseik után kiderült, hogy Küzépeurópa népei sorában nem érvé­ nyesülhetnek. A Balkánon is épen elég sok gond vár reájuk. Bulgáriát és Görögországot — Parancsol kérem? — Ézéntul csák én páráncsolom it­ teni Mégértette? A Szigeti ur, aki volt itten ázelőtt ur, már élmént és ném is jön visszá. Kormány ném éngédte, hogy mondja... Bodornak megremegett a hangja. — Búcsú nélkül ment el! — Igén, igén! így ákártam mondani. Kormány ném éngédte búcsúzni. Mátul fogva az lesz, ámit én mondok ... Zatracenel... Mondjá fékénvelé ur, milyen emberek itt a hivátálnokok? Remélem, mind jó házáfi? — Természetesen, hiszen mindanynyian jó magyarok vagyunk. Novotny ur megdöbbenve nézett rá. — Miit? Magyarok? Hiszen mi a dicsőséges Cséhszlovák kéztársásag te li­ léién vágyunk. Pista észbekapott. — Igen, de azért mi megmaradtunk magyarnak, ha az Ur Isten más hazába kényszeritett is. — Ná énnék most már vége ... Mátul fogva bankbán ném akarom mágyár szó hálláni! Itten csák cséhül vagy szlovákul szábád bészélnil Mégértette!? — Meg vezérigazgató ur. De mi történik azokkal, akik velem eggyütt csak magyarul tudnak? Hiszen ebben a Pistának nem tetszett ez a hang, szinmagyar városban a drótostóton kívül sietett a dolog velejéhez jutni. más nem tudott vem csehül, sem tótul. — Még kell tánulni! Aki pédig nem ákárja, áz élméhét! Bodor Pistának valami nagyon a szivébe markolt. Nem elég az, hogy el­ vesztették azt, amit édesanyjuknál is job­ ban szerettek, a hazát, most jön ez a be­ tolakodó idegen és még a szót is el akarja tőlük rabolni Észre sem vette, hogy milyen nehéz sóhaj szállt fel belőle. — Szegény jó társaim, de rossz napok virradnak rátok. Novotny ur látta a lesújtó hatást a főkönyvelő arcán, sietett még ráduplázni. — Hogy könnyebben mégtanulja dicsé állam nyelvét, uj fékénvelét is ho­ zom idé, áki nem tudja mágyárul. Pista felvetette a fejét Hát az állá­ sát is el akarják venni? — És velem mi történik? Hiszen ed­ dig én voltam a főkönyvelő. — Mágá is magadja fékénvelé! — azután mézédes behízelgő hangon tette hozzá. — Há megbizhátó házáfinak látom, há mindent mégtész, ámit mondom, ék­ kor léhét még itten az igazgató. — Hogyan értsem ezt vezérigaz­ gató ur? — Ahogy mondom! Há jó házáfi lész és mindent mégmondja, amit csinál­ nak es beszélnek ittén a ném jó házáfiák, ákkor dicsé koémány nágyon hálás lész magának!... Nágyon hálás!. .. Novotny ur jelentőségteljesen hunyorgatott savósrinü szemével és mutató �2 oldal milyen sok gond terheli Ugyan mit ke­ resnek a románok még ma is a magyar Alföldön, mikor épen elég gondot okoz nekik Besszarábia, a bolgárkérdés, a sok belpolitikai viszálykodás és ugyan mit keresnek még mindig a szerbek a Bács­ kában és messze az Alpok alatt, mikor épen elég gondot okoz maga a Balká­ non megnövekedett Szerbia és az albán szomszédság; Hogy akarják ezek az ál­ lamok összeegyeztetni középeurópai és balkáni érdekeit Hogyan akarják magyar kulturterületek feldulásával és régi, év­ százados kultúrák megsemmisítésével kö­ zelebb vinni céljának eléréséhez termé­ szetes hivatásukat, mely a Balkán civilizálására utalja őket Nagy hivatás vár ezekre az álla­ mokra, de csak lent a Balkánon. Itt Középeurópában, a nagy magyar Alföld sze­ gélyén semmi más hivatásuk nincs mint­ hogy a terror őrét Trianonban a világ müveit népeinek legnagyobb szégyenére tudatlanság, legnagyobb rosszakarat és balgaság folytán érvényesült a terror és ennek fentartói és őrzői most ezek a kisantant államok, amelyeket ez a nemtelen feladatuk elvon eredeti balkáni rendelte­ tésüktől, ahol pedig a műveltség terjesz­ tése és fokozása vár reájuk, Erre a hivatásra kell ráutalni és szorítani őket A balkáni népeket vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek és ak­ kor egy csapásra helyreáll a rend Középeurópában, elmúlik az újabb háború réme, létrejön a népek megegyezése,, az általános lefegyverzés és a népek egy­ máshoz várva-várt közéledése. Ezzel a gondolattal kellene kiegészíteni Briandnak az európai államszövetségről szóló memo­ randumát és akkor ez az ideális és szép elgondolás egy lépéssel máris közelebb jutna az élet realitásához. Mikor kell a gabonajegy és mikor nem? A gabonajegy olyan értékjegy, amely két részből áll: a gabonalevélből és a szelvényből Aki búzát, rozsot vagy két­ szerest akar vásárolni julius 16-tól kezdve, annak előbb gabonalevelet kell vennie olyan mennyiségre szólót, amennyi ga­ bonát vásárolni akar. Tiz kilogramm ga­ bona vásárlásához 30 fillér ára gabonajegy kell. A gabonajegy szelvényét annak a termelőnek adja át a vevő, akitől vásárol A termelő a piaci áron felül métermá­ zsánként 3 pengős áru szelvényt is, amelylyel adót fizethet'Ha pedig adóját kifizette, készpénzre váltják be a termelő boleltáját A készpénzme^térités az elöljáróságon történik. A szelvényt eladni, vagy elajándékoni nem szabad. Boletta jár azoknak a mezőgazdasági munkásoknak és cselé­ deknek is, akik a gabonát a gazdájuktól konvencióban kapták A konvenciós cse­ lédnek és munkásnak természetesen nem kell gabonajegyet vásárolnia azért, hogy a neki konvencióban járó gabonát a gaz­ dájától átvehesse. A gazda a cselédjétől a konvenció átadása ellenében búzát nem követelhet Ugyanez áll azokra az egyházi és községi alkalmazottakra is, akik a gabonát javadalmazás címén kap­ ták a mezőgazdától, mert a törvény sze­ rint az ilyen munkabér vagy javadalma­ zás címén kiadott gabona után a szel­ vény nem illeti meg a gazdát. Ha az al­ kalmazott a javadalmazás, vagy munka­ bér fejében kapott gabonát eladja, akkor a vevő köteles neki kiszolgáltatni a szelvényt Nem kell gabonajegyet vásárolni annak a gazdának sem, aki másik gazdá­ tól vett gabonát. Ilyen esetekben nem kell szelvény és az a gazda, aki eladta a ga­ bonát tudva azt, hogy szelvényt nem kap, úgy fogja a gabona árát megszabni, hogy abban a szelvény ára is bennfoglaltassék. Nem kell gabonajegy azután a búza, rozs vagy kétszeres után sem, amelyet a termelő vámörlés végett ad át a ma­ lomnak. Ilyen esetekben azonban a ter­ melőnek a vámőrlésből kapott lisztet el­ adni nem szabad. A molnár a vámőrlés fejében átvett gabona minden kilogrammja után 3 fillért tartozik fizetni a gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alapba. Búzában vagy rozsban megállapított haszonbér esetén a törvény módot nyújt rá, hogy bérlő és bérbeadó egymás közt a szelvényre vonatkozólag szabadon meg­ egyezzenek Ha nincs megegyezés, a bér­ beadó a haszonbér fejében átvett gabona mennyiségének megfelelő gabonajegyet köteles beszerezni s annak szelvényét a bérlőnek átadni. Aki á termelőtől gabonajegyet vá­ sárol, a szelvényt a termelőnek adja át, a gabonalevelet pedig megtartja. Ez a gabonalevél úgy tartozik a gabonához, mint a marhalevél az állathoz. Ha a ke­ reskedő a gabonát tovább adja, épugy és hüvelyk ujját jelentőségteljesen össze­ dörzsölte, ami nemzetközi jelbeszédben tudvalevőleg „pénzt** jelent. Pista egysze­ riben megértette, mit akarhat uj gazdája. Először elfehéredett rémülettől, azután elvörösödött a rettenetes felháborodástól. — Tessék ... Hogy én!... Mi le­ gyek én? ... Besúgó?!... Kapkodott a szavak után. Azután kiegyenesedett, mint az árbóc — Vezérigazgató ur mit képzel — Ném képzelem semmit, csák ázt hiszém, hogy mágá okos émbér lesz és ... Vezérigazgató ur! Egy szót se to­ vább! — dörgött most már fenyegetőleg. — A hazámat elvehették, mert gyá­ ván elárultak, a beszédet megtilthatják és némává tehetik szerencsétlen honfi­ társaimat, de a becsületem nem hagyom. Ha Pista azt várta, hogy Novotny ur elszégyelli magát a hallottakra, akkor nagyon csalódott. Sőt még ő felelt rá nagyobb hanggal. — Hogyán mondtá? Mink elárultuk mágyárokat? Ez házáárulás. Ezért én ma­ gát bezáratom! — Bezárhat az ur és tehet amit akar de becstelenségre nem fog rávenni, semmiféle cseh aranyakkal sem! — Mágá bolond! Jobb lesz mágánák fegyházbán? — Még ott is jobb Inzz, mert tu­ dom, hogy ezer és ezer szenvedő honfi­ társam közé kerülök, akikkel megosztha­ tom a szenvedést De áruló nem leszek, Mit is várhatnék mást tőletek?,,, — Elég volt! — kiáltotta felugorva, — Ezt á szót, hogy áruló, ném ákárom ákárom többet hálíáni!... Értette? Nem ákárom!... — És mégis hallani fogja, mert az ezeréves múlt dörgi állandóan a maga fajtájának fülébe: Árulók vagytok, hit­ vány tolvajok vagytok!... De eljön még az idő, hogy gyáva nyűiként bújtok viszsza piszkos odútokba és reszketni fogtok a félelemtől — Segítség! Policed Attentát! — or­ dította ijedten a vezér, amikor Bodor Pista bosszuló angyalként, kiegyenesedve állt előtte és vérben forgó szemmel, min­ dent megsemmisítő hanggal ontotta feléje a benne felgyülemlőt keserűséget. A megrémült tisztviselők berontot­ tak a vezér szobájába és még az utolsó pillanatban elkapták Pista öklét, amely éppen villámként készült a gyáván összecsukló vezérigazgató fejére lecsapni. Úgy kellett erőszakkal kivonszolni a másik szobába, mert mindenáron vért akart látni. Bodor Pistát alig lehetett lecsendesiteni. Nem is hallotta kollégái kiváncsi kérdéseit, nem hallotta hogyan hivatja Novotny ur a rendőrséget. Akkor sem tért magához, amikor az előszobában megroppantak a durva rendőrbakancsok. Úgy vitték el, mint az alvajárót vagy mint az élő halottat. A szőke Tinka, meg a barna Minka pedig leborultak az asztalra és zokogtak: Salgótarján, 1930 jul. 26 SZÜLŐK FIGYELMÉBE! Értesíteni a Tanuló gyermekek Szülőit, hogy az iskola idényre felszereltem üzletemet mindenféle felső és alsó fehérnemüekkel. Raktáron tartok: Iskola előírásnak megfelelő leányka matróz ruhákat, pol­ gárista és gymnazista sapkákat, iskola háti és kézitárkákat. Mindennemű vászonanyag, paplanok. Zsebkendők és harisnyák nagy választékban. Donászy Viktor Magyar Divatáruháza SALGÓTARJÁN. Iga^olvA nyoa k ö x tia x tv iselö k a ek kp. fix®tá*nél 5 7 . •Q gedxuány. H D E E HELLER újdonság BÁRSAJT DERBY E B R Y S zo lid á r a k , p o n to s é s le lk iism e r e te s k isz o lg á lá s! A MUNKA állomásfőnöknek nevezett ki az üzletve­ zetőség. — Az első beszédben Szántay István állomásfőnök búcsúzott a jó tiszt­ viselőtől, munkatárstól Baksa István a vonatkísérők háláját és szeretetét tolmá­ csolta, egy emléktárgyat nyújtva át a tá­ vozónak. Czibula Áladár az altisztek, Bendik Lajos a fütöház, Horváth László városi tanácsnok, h. polgármester a ba­ rátok és tisztelők nevében búcsúzott az ünnepektől, kívánva, hogy a megszállott területen mint magyar állomásfőnök tel­ jesíthessen mielőbb szolgálatot. — Az elhangzott kedves és szerető szavakra meghatva mondott köszönetét Pentka József, úgy az állomásfönöknek, mint pályatársainak, barátainak a bensőséges és felejthetetlen szavakért és megnyilat­ kozásért Áthelyezés. A m. kir. pénzügy­ miniszter dr. árpástói, marosszéki-szabédi Székely Pál m. kir. föbányabiztost a miskolczi m. kir. bányakapitánysághoz ha­ sonló minőségben áthelyezte. Á salgótar­ Az orszzág szénbányászatát, köze­ jáni m. kir. bányakapitánysághoz Buda­ lebbről a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t.-ot pestről dr. Réti Jenő m. kir. főbányatovábbá városunkat, de főleg annak egyik biztos fog jönni. nagyrabecsült családját mély gyász és suP. Venáncka elment. Kapisztrán Jyos vesztesség érte Wagner Rezső bá­ Szent Jánosról nevezett ferencrendi tar­ nyaügyi tanácsos, több R.-T. igazgató­ tományfőnökség P. Virág Venánc szentsági tagja, városi képviselőtestüli és me­ kuti- házíőnököt rendtartományi titkárnak gyebizottsági tagnak slb. rövid betegség Budapestre helyezte át. A főtisztelendő után bekövetkezett váratlan elhalálozá­ Páter mindössze csak két évig volt a hi­ sával. A daliás termetű, köztiszteletben res kegyhelyünk őre, de ezen rövid idő álló, a város és környékén jól ismert és alatt nagymértékben hozzájárult annak szeretett javakorbeli, mindössze 50 éves fölvírágzásához. Buzgó és áldásos tevé­ bányaigazgató — aki 1905 óta élt váro­ kenysége maradandó nyomokat hagyott sunkban és környékén — f. hó 4-én ér­ hívei ezreinek lelkében, kiket közvetlen kezett haza látszólag jó egészségben barátságos modorával, szerető jó szivével Purkersdorfból, hol nyári szabadságának és hamisíthatatlan ferences lelkűidével egy részét töltötte el. Állítólagos szív­ már az első találkozás alkalmával meg­ baja miatt nagyon mértékletesen élt, ez­ hódított Városunkban megszervezte a úttal is, hogy az utazás fáradalmait kipi­ ferencesek harmadrendjét, ezt a kiváló henje, korán nyugovóra tért Elaludni és nagy múltú világi rendet, melynek hit­ azonban nem tudott s az éj folyamán valló példaadására és apostoli munkájára baloldali agyvérzést kapott. Néhány na­ még nagy hivatás vár. P. Venáncka távo­ pig a bányakórházban ápolták, f. hó zását mélyen sajnálja nemcsak városunk, 16-án pedig Budapestre szállították a de az egész vtdék lakossága is, kitől né­ Korányi klinikára, hol f. hó 24-én a leg­ pünk mint igszi őszinte barátjától búcsú­ alaposabb orvosi kezelés dacára elhunyt. zik, ki bizonyára Budapestről is szeretet­ A megboldogultál a család kívánságára tel fog gondolni ránk és nem fogja elfe­ Budapesten a kerepesi temetőben teme­ lejteni a szentkuti szűz Anya salgótarjáni tik el f. hó 26-án, szombaton délután. tisztelőit Utódjául P. Tamás Krizád A temetésre városunkból, de különösen egri házfőnököt, a kiváló hitszónokot és a bányától igen sokan leutaznak a fővá­ szervezőt nevezte ki a rend tartományfő­ rosba. A temetésről szóló részletes be­ nöksége, kinek működésétől nagyon so­ számolónkat következő számunkban kat vár Szentkút barátainak hatalmas hozzuk tábora. Halálozás. Bender Lajosné, a bá­ Uj városrész épül az acélgyár nyatársulati casinó bérlőjének neje 55 „salgói" kapuja környékén; hirdetve az éves korában Budapesten elhunyt. Holt­ acélgyár derék munkásainak takarékos­ testét hazahozták s f. hó 25-én d. u. 4 ságát és elismerésreméltó iparkodását, órakor temették el nagy részvét mellett kik a nehéz gazdasági viszonyok mellett a bányatelepi ravatalozó házból. Az el­ is maguk részéről sikerrel megoldották hunytat a Bender, Rőder, Eisele és Lip- korunk egyik legfontosabb problémáját: tay családok gyászolják. családi kis házak felépítésének kérdését. Halálozás. Janicsek János 61 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T. éves bányanyugdijas Mátranovákon f. hó Vezérigazgatósága és Fabini Henrik gyár­ 19-én meghalt 47 évet töltött a bánya­ igazgató mély szociális érzékét és mun­ vállalat szolgálatában, ahol szorgalommal kás szeretetét dicséri, hogy ezen akciót és becsülettel végezte kötelességét. Te­ erőteljesen támogatták és a kivitelét metése f. hó 20-án volt Mátranovákon anyagi áldozattal is — kamatmentes köl­ csön formájában — elősegítették. A nagy részvét mellett. Bncsuzás. F. hó 21-én este a munkásság lelki felemelkedettségére vall Máv. Segédtiszti Kör helyiségében egy­ az a meghatóan impozáns szép gondolat, szerű vacsora keretében (melyen 85-en mit rövidesen meg is valósítanak, hogy vettek részt) búcsúztatták pályatársai, az uj városrész bejáratánál, a „salgói" barátai és tisztelői Pcntka József máv. kapu szomszédságában egy művészi elő­ vele adja a gabonalevelet is, mint az állattal a marhalevelet: csak épen, hogy a gabonalevelet nem kell a vevőre át­ íratni. A gabonalevél árát a vevőnek ter­ mészetesen mindig meg kell fizetnie, mert azt az eladó belekalkulálja az árba. így kiséri a gabonalevél a gabonát, mig az malomba nem kerül, vagy ki nem viszik az országból. A malomban a gabonajegy árát beleszámítják a liszt árába. A lisztet a gabonalevél tehát már nem kíséri. A malomnak másra, mint vámőrlésre nem szabad gabonajegy nélkül átvenni a ga­ bonát. Ha a gabona külföldre kerül, a gabonajegy árát visszakapja az, aki a ga­ bonát külföldre szállítja ki. Hirek és különfélék Wagner Rezső Erre már elhagyta a béketürés No­ — Mi lesz velünk, szerenesétlen Intéző, helyettes főnököt, akit Oroszvárra állítású keresztet emelnek votny vezérigazgató urat mnggyalázott magyar testvéreink?! bálából a jó* �A MUNKA Salgótarján, 1930 jul. 26 3 oldal elbocsátottak 10%-át visszaveheti a gyár vezetősége. — Örömmel regisztráljuk e hirt, mert a munkanélküliség Veszedelme városunkra bizonyára a tavalyinál is na­ gyobb gondot fog jelenteni, hacsak a kormány által kilátásba helyezett köz­ munkák országosan meg nem indulnak. A Salgótarjáni Nép­ bank r. L igazgatósága, fe­ lügyelőbizottsága és tisztikara, mély fájdalommal jelenti az inté­ zőt elnökének Wagner Rezső old. bányamérnök, m. kir. bányafigyi tanácsos, bányaigasgató urnák ságos mindenhatónak, kinek irgalmas folyó évi julius hó 24-én bekö­ szent Szivébe ajánlják fel magukat, csa­ vetkezett elhunytét hatást gyakorolt a hallgatóságra. Az ün­ De a szív megdobban * ládjukat és összes munkatársaikat A dí­ nepélyt a dalárda és zenekar által elő­ A lélek meglobban, A megboldogult intézetünk­ szes kivitelű értékes feszület árát az Hogy az Örök Emlék fáklyáját meggyujtsa adott Himnusz zárta be. nek lelkes munkatársa volt, aki ­ . utolsó fillérig maguk a munkások adták A magasztos és a jelenvoltaknak És az Emlékezés kis kürtjét megfujjal nek minden cselekedetét, minden össze és annak hivatalos átadását és sokáig felejthetetlen ünnepély kezdemé­ Nem kérünk aranyat, lépését, minden szavát az ő ki­ felszentelését nagyobb arányú ünnepség nyezője és megrendezője Zsigmond Jó­ Csak azt, mit ki adhat, váló képességével párosult szerekeretei közt óhajtják megtartani, mely­ zsef bányatársulati altiszt, a Katholikus Hogyha értünk hullott annyi Magyar vére: tete és ragaszkodása hatotta át. nek időpontját lapunkban közölni és Népszövetség helyi csoportjának vezetője, Legyen szent előttünk a Hősök Emlékei... . programmját ismertetni fogjuk. Emlékét soha el nem múló kinek vallásos áhítata és agilitása folytán De legyen meg az is, amit imáinkban Eljegyzés. Bender Helén és Sin; [mindnyájan kívánunk: kegyelettel fogjuk megőrizni. a baglyasaljai közönség már több, ehhez kovits János jegyesek. hasonló ünnep megrendezését köszönheti. Régi nagy határral — nagy Feltámadásunk! A megboldogult temetése Eljegyzés. Toller Annuskát (KeKossik István folyó hó 26-án délután 5 órakor lenváros) eljegyezte Takács Károly (Sal­ Áldja meg az Isten mindakét kezével, a budapesti Kerepesi-uti közte­ gótarján) Ki az Emlékműhöz porszemnyit is tészen! mető halottas házából lesz. Eladó! 1 alig használt Rudge-WidSalgótarján, 1930. julius 25. word féle angol gyártmányú verseny­ A vér felfrissítése céljából aján­ motorkerékpár. 1 drb Schunda féle cim­ latos néhány napon át korán reggel egy balom. Cim a kiadóhivatalban. A Salgótarjáni Villa­ gohár természetes Ferenc József keSzínház. Hétfőn Tőrök Rezső is­ mossági r. L igazgatósága, fe­ serüvizet inni. Az egész világon rendelik lügyelő-bizottsága és tisztviselői mert pesti kabaré szerző 3 felvonásos az orvosok a valódi Ferenc József viz 5 képből álló pesti életképét mutatta be kara mélységes megilletődéssel használatát, mert ez szabályozza a bélmüa színtársulat, pompás összjátékban. Az tudatják hogy a vállalat igazgató­ ködést, erősiti a gyomrot, javítja a vért, ide» szezonban ez volt az első eset, hogy sági tagja Meghatóan szép ünnepélyt ren­ megnyugtatja az idegeket és ezáltal uj prózai darabra ilyen nagyszámú publi­ dezett Baglyasalja közönsége Szt. Imre életerőt teremt A Ferenc József kekum gyűlt össze. A jutalom nem is ma­ herceg tiszteletére f. hó 20-án. A község serüviz gyógyszertárakban, drogériákban radt el. Régen láttunk már ilyen egész­ közepén, az úgyszólván fillérekből össze­ m. kir. bányafifyi tanácsos és füszerüzletekben kapható. séges, igazán húsból és vérből való ala­ gyűjtött összegen egy emlékművet állítta­ folyó hó 24-én. Budapesten el­ kokat a mai elferdült ízlésű, lehetetlen tott, melyben Szt. Imre herceg szobra hunyt. Temetés f. hó 26-án d. u. mezőnyökre tévedt, modern irodalomban. nyert elhelyezést Az emlékmű egyszerű 5 órakor a Kerepesi-uti temető­ Könyöradomány azoknak, A nagy és őszinte siker mely eggyes jele­ téglaépitmény, a szobor gipszből formált, ben lesz. akik még szabadság előtt netek után frenetikus tapsokban nyilvá­ de nem is ez a fontos, hanem az a tisz­ Páratlan képességű, lelkiis ­ nult meg, meghazudtolja a mai modern telet és melegség, mely ezen emlékmű­ vannak. meretes igazgatósági tagunkat írók azon téves állítását hogy a színpadon vet létrehozta, hogy hirdesse az első, a Irta: Krónikás. gyászoljuk az elhunytban, ki min­ csak az arathat sikert, ami egészen uj liliomos királyfi iránt a magyar nép lel­ denkor teljes odaadással haszno­ és nem hétköznapi. Emberek kellenek a kében örökké élő imádatot Előbbi soraimban említettem, hogy a sította munkásságát vállalatunk színpadra, nem költött operett figurák. Tátrában a magassággal arányosan növe­ Az ünnepély az emlékmű beszenérdekében. A pompás együttesből, elsősorban Mokednek az árak. Minél magasabban nya­ rocz Babát kell kiemelnünk, ki lelke telésével kezdődött, melynek befejezése ral az ember a tenger színe felett, annál Emlékét kegyelettel fogjuk volt az előadásnak. Hogy mennyire ki­ után impozáns egyházi körmenetben vo­ mélyebben kell a zsebbe nyúlni Különö­ megőrizni! tűnő ez a sokoldalú, bájos, fiatal mű­ nult a hívők óriási tábora a bányatársu­ sen akkor csalódik a gyanútlan áldozat, vésznő. azt nem is kell megemlítenünk. lati felső iskola tornakertjébe a tábori ha prospektus után indul. Mert a pros­ Elragadóan pompás volt csütörtökön miséhez. A körmenetben ott láttuk a pektusnak a magassághoz 1—200 métert Tommy és Társa c. operettben. A geen község intelligenciáján és lakosságán kí­ szívesen hozzátesznek, viszont az árakat Egy kétszoba, konyhás lakás típust, Tommyt oly élethűen vitte a szín­ vül a közel vidék katholikus híveinek kiadó. Fő-utcában Kainerház. ugyanilyen lelkiismeretességgel megrövi­ padra, hogy nagyon, de nagyon sokszor sokaságát egyházi lobogók alatt, a pálEgy külön bejáratú bútorozott dítik. Csak fizetésnél sül ki a turpisság. nyiltszinü taps szakitotía meg az elő­ falvai és a baglyasaljai leventéket teljes szoba egy vagy két fiatalember részére De a gyomron még lehet spórolni, adást. Gál Franciskától láttam ezt a sze­ számban nemzeti színű zászló alatt, a így az éjszakai nyugodalmon is, mert repet, de ilyen reális szívből fakadó, „ Sirály" cserkészcsapat mintegy negy­ kiadó. — Cim a kiadóban. Bútorozott szoba Losonczi-ufcza hol van az előírva, hogy egy tátrai ki­ nem volt még ő sem. Ragyogó egyéni­ ven tagját, a Bánya- és Kohómunkások ruccanáson muszáj jóllakni És hogy nem sége uralta az egész darabot Kedves Gazdasági Szövetségének szép zászlóját, 11 szám alatt aug. 15-től kiadó. jó a Kolbach „villa" szalmazsákja is éj­ melyet saját dalárdája és számos tagja .volt még H. Szűcs Vilma, Victória sze­ jelre, ahol egy két ágyas szobáért 22 ck-t repében, hol disztíngualt játékával kel­ kisért Kraft Jenő szövets. titkár vezetése fizettünk. Mig a Tarajka előkelő „Sport" aSINGER VARRÓGÉPEK lett-frenetikus hatást. Trillap Ilonka ki­ mellett A beszentelést, valamint a tábori hoteljében ezt az élvezetet már 60 koro­ méGIsA LEGJOBBAK!' tűnően szerepelt úgy a Szökik az asz- szentmisét P. Virág Venánz szentkút: náért árulták. Mert aztán van hely, ahol kony, mint a Tommy és Társában. Torma házfőnök szerzetes végezte papi segéd­ egyformán fizet az ember. így a méreg• Vica szimpla kis szerepében valósággal lettel s ugyancsak ö tartotta a szentbe­ Elhalasztás. A f. hó 27.-re hir­ dJága tátrai villamoson. Milyen irigykedve elkápráztatta a publikumot Minden szava, szédet is, melyben Szent Imre herceget detett Kispest—SSE mérkőzés közbejött néztem, hogy minden utasnak volt jog­ gesztusa szívből fakadt és szívhez szólt méltatta s követendő példaképül az ifjú­ Z, Serfőző Ilona Pletykus, életből elesett ságnak ajánlotta. A szentmise alatt a akadályok miatt augusztus hó 3.-án lesz címe arra bármilyen nátió volt is, hogy megtartva. íéljegyet válthatott, csak nekünk kellett pompás alakjából csinált cabinett alaki­ Bánya- és Kohómunkások Gazd. Szövet­ SBTC ifj—SSE comb. 4:1. Szép egész jegyet fizetni. Egyik tisztviselő volt, fást Ugyanezt mondhatjuk Zemplényire ségének dalárdája a bányatársulati teljes •is, aki Csiszár építész, erősen megrajzolt zenekar közreműködésével Kirchner „B és élvezetes játék után biztosan győzött a másik turista s Kárpát Egyesületi tag. Mert ezt a kedvezményt és sok mást a jmszinpatikus szerepét, egyéni kedvessé­ dur" miséjét énekelte meglepő precizi­ az SBTC ifj. lengyel, német Kárpát Egyesületek is él­ gével igyekezett közelebb hozni. Gyöngyi tással. Kár, hogy a közben fujdogáló vezik, csak a magyar van kiközösítve szerepében jó volt még Dankó Böske, szél sok motívumot el-elkobzott a mély­ bár a gesztusai, melyek a szélmalom for­ séges áhítattal hallgató közönség fülétől. Ti miérettünk — Mi tiértetek. onnan, ahol minden kulturnyom magyar Irta: Kis Lantos. kezek müve. Nem hinném hogyha a mi gására emlékeztetnek, nem kifogástalanok. A szereplő dalárda ezzel bebizonyította, Kárpát egyesületi elnökségünk lépéseket Úgyszintén meg kell emlékeznünk még hogy nemcsak a világi dalok érdekelik, Istennek szent nevében tenne ebben az ügyben, hogy az ered­ Szabó Samuról, ki elsőrangú komikus de el tudnak mélyedni az egyházi müvek És az ö segítségével szépségeibe is, mellyel elsősorban vallásugyan, de sokszor ragadtatja magát „tulEgy Eszme indul el a nagy országúton, ménnyel nem járnál Igazán érdemes volna megpróbálni. Mindjárt felére esne a jö­ iáttzásokra." A direkciónak pedig figyel­ szeretetüket mélyítik, másodsorban eme­ Hogy minden lépéssel vedelme a villamostársaságnak. S már mébe ajánljuk a szünetek hosszúságát, lik az áhítatot és az egyházi zenemüvek S dallal a szivében iránti szeretetet A zenés misét betaní ­ csak azért is meg kellene tenni melyek egy csöppet sincsennek a szinEgy magasztos célért mind-előbbre jusson totta és vezényelte Grosz Péter a da­ S megértő szivekhez bízva kopogtasson! javára. A végén megint csak oda lukadok tízembesxüntetés hire jutott lárda karnagya s a bányatársulati zene­ Dal van a szivében, ki, hogy ne menjünk mi a kimondott hozzánk, amire vonatkozólag illetékes kar korrekt kísérete kiemelte ezen mü­ Láng van a lelkében gyógyhelyekre még akkor sem, ha ma­ helyről az alábbi információt kaptuk. Az vek teljes szépségét Azok iránt, kik hűen, vitézül szolgáltak gaslati levegőre van szükségünk. Mert a íjtóbbí időben tényleg állandó elbocsá­ Szentmise után a dalárda és a ze­ És méltó Fiai voltak a Hazának! levegő az egész Szepességen kitűnő. S a tások voltak a helybeli Hirsch gyárból, nekar a pápai himnuszt adták elő, utána Azok iránt, kik miérettünk: élőkért gyógyító levegő mellett a kis falvak tendelések hiánya miatt Az elbocsájtá- Dr. Rab Károly budapesti főorvos, a Harctéren ontották a piros magyar vért! csendje jobb és szebb muzsika nekünk, íokat azonban beszüntették, sőt az ed- Katholikus Népszövetség kiküldöttje tar­ Azok iránt, kika harctéren maradtak elesve mint az elegáns hotelek jazz bandje. így 4igí heti 3 műszak helyett négy müsza- itotta meg magasan ívelő beszédét. Szent S kikre ráborult már rég az örök este!... világot is látunk s a pénzünk is megma­ kot dolgoztat a gyár. Minden remény jImre herceget a lovagiasság és izzó ha­ Tiértetek, Ti elesett 25-ös Hősök! rad. Már akinek egyáltalában van ebben megvan arra, hogy az ősz folyamán az zaszeretet ; példaképéül jellemezte s mély Oh, ki tudja, merre a hol a temetőtök?!... az agyon konszolidált világban* Szent Imre ünnepély Baglyasalján. Wagner Rezső �4 oldal A MUNKA Áldott állapotban lévő nők éa fekvő s a mátraverebélyi 411 telekjegy­ ifjú anyák a természetes Ferenc Jó­ zőkönyvben A. kereszt 1. sor, 8224/144 sáéi keserű víz használata által rendes hrzi szám alatt felvett Takács Lajos vég­ gyomor- és bélipüködést érnek el. Országos vásár, f. hó 21-én meg­ tartott országos állatvásár forgalma: Felhajtatott: Eladatott: szarvasmarha 1001 db. 363 db. ló 745 „ 74 „ juh 1332 „ 231 „ sertés 399 „ 254 ., rehajtást szenvedő nevén álló kert ingat­ lanra (melyen a Mátraverebély község elöljárósága által kiállított községi bizo­ nyítvány szerint lakóház is épült) 560 P. az ottani ugyanazon telekkönyvben A. kereszt 2. sor, 825/144 hrzi szám alatt felvett ugyanannak a nevén álló kert in­ gatlanra (melyen ugyanazon hatóság ál­ tal kiállított adó és értékbizonyítvány sze­ összesem 3477 drb. 922 db. rint lakóház épült) 925 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1930. évi augusztus hó Adományok a leventék tábo­ rozására. Jankovics Miklós 10 P, Ma­ 13 napján d. e. 10 órákor Mátraverebély yer Vilmos 20 kg. liszt, Szilárdy István községházánál fogják megtartani. 2 q búza, Soldos Béla 2 drb. juhsajt, Az árverés alá kerülő ingatlan a Hangya Szövetkezet 10 kg. liszt, 50 kg. kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb borsó, Keresztény Ipar. 15 kg. liszt, Test- áron nem adható el. nev, Felügy. 10 kg, cukor, Borvan Pál Az árverelni szándékozók kötelesek 2 kg. kolbász, Clémen Jézsef 2’/j kol­ bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át kész­ bász, Szabó István 5 kg. lencse, 5 kg. pénzben, vagy az 1881:LX. t-c. 42. búzadara, Klein L Márkusz 10 kg. bú­ §-ában meghatározott árfolyammal szá­ zadara, Hangya Áruraktár 5 kg.‘ cukor, mított óvadékképes értékpapirosban a Krajcsovics Gyula 5 kg. liszt, 3 kg. sza­ kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénz­ lonna, Takács Gyula 16 kg. liszt, Áru­ nek elöleges bírói letétbe helyezéséről forgalmi R.-T. 2 drb. trapista sajt, Ponyi kiállított letéti elismervényt a kiküldött­ Sándor Tepertő. — Hálás köszönettel nek átadni és az árverési feltételeket alá­ nyugtázza a Lev. Egyes, vezetősége. írni (1881:LX. t-c. 147., 160., 170. §§; 1908:LX. t-c. 21. §.). A salgótarjáni kir. járásbíróság mint Az aki az ingatlanért a kikiáltási telekkönyvi hatóság. árnál msgasabb Ígéretet tett, ha többet 2710/1930. tk. szám. Ígérni sem akar, kötelez nyomban a kiluáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi Takács Lajos végrehajtatónak, Ta­ százalékáig kiegészíteni (1908:XLI. 25. §.). Salgótarján, 1930. május 10. kács Pál végrehajtást szenvedő ellen in ditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi Zelenka Ottó s. k. kir. jb. elnök. hatóság végrehajtási árverést 368 P. 80 f. A kiadmány hiteléül: tőkekövetelés és járulékai behajtása vé­ Kosztolányi gett a salgótarjáni kir. járásbíróság terü­ kir. tkwezető. letén levő, Mátraverebély községben Árverési hirdetmény=kivonat. A priori és a posteriori. Még mielőtt balsorsunkat véglege­ sen megbecsételte volna Trianon, de a békeparancsnok első fogalmazványát át­ nyújtották a magyar kormánynak, felhör­ dült az egész magyar közvélemény és annak szócsöve: a magyar sajtó. !Mi ez? Csak most kezdődik az igazi hadjárat? — Mit akarnak ellenségeink, mit irigyeink és mit az egész meghibbant világ?! Hát odáig megy haragjuk és bosszúvá­ gyuk, hogy már nem is megbüntetni, de e világról egészen el akarják törülni azt a kis Magyarországot, melyre akkoriban rásütötték az azóta dajkamesékbe fosz­ lott háborús bűnösség bélyegét? Meg akarják ismételni dühtől elvakult római mondását: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam?!" Mert azt a logika törvényei szerint á priori meg lehetett állapítani, hogy a csonkaságra kárhoztatott, természetes ha­ táraitól és gazdag természeti kincseitől és évszázados gazdasági és kulturális be­ ruházásainak javarészétől megfosztott, vagy jobb szóval élve: kirabolt Magyar­ ország jelen alakjában életképes nem le­ het, hanem teljes elpusztulásia van kár­ hoztatva. Megjelent á priori közéletünk leg­ jobbjainak tollából a Területvédő Liga kin dámában és világszerte való elterjesz­ tésében az emlékiratok, röpiratok, tanul­ mányok, tudományos könyvek és röpla­ pok egész raja a felvilágosító térképek­ kel és grafikonokkal együtt, amelyek mind azt fejtegették, hogy a tervbevett intézkedésekkel Magyarország sírját á$sák meg, minden életlehetőségét és élet­ képességét elveszik. De Párisban kétségbeesésünk jajszava süket fülekre talált, ott mindenre egy volt a felelet: Elvégeztetett! — és igy rövid idő múlva arra a keserves jú­ nius hó negyedik napjára virradtunk tíz évvel ezelőtt, amely sorsunkat megpe­ csételő. Á priori okoskodásunk nem csalt meg minket, ahogyan meg sem csalha­ tott, az eljövendőkre nézvé. Csonkamagyarországon egy lett az ur: a pusztulás! Először elpusztult a nem­ zet gerince: az értelmiségi osztály. Akkor még jól ment a dolga a dolgozó osztály­ nak, értve alatta a nem speciálisan szellemi tevékenységet folytatókat Meg­ gazdagodott a kisbirtokos osztály, a föld busásan eltartotta a háború nyomorúsá­ gához lés az ármaximálásokhoz képest gazdáját, még a pár holddal dicsekvő parasztot is. Az iparos és kereskedő meg pláne ur volt és csak egy maradt alul de nagyon is alul: a fixfizetéssel rendel­ kező tisztviselő osztály. No, de még egy és ez már az előbbinél is ■ nagyobb baj maga az állam, az államkormányzat, mely kellő anyagi fedezettel nem ren­ delkezett és ideig-óráig a pénzinflációval segített magán úgy, ahogy tudott, mi­ közben mind jobban és jobban csuztunk a lejtőn lefelé. Elkerülhetetlen volt az orvoslás, még ha az a legelevenebb húsba is vá­ gott: az első külföldi kölcsönnel párhu­ zamosan megkezdődött az u. n. szanálás, Erről is el lehetett mondani az egyszeri paraszttal együtt: „Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne! “ Az állampénztár újból megtelt sú­ lyos |és talán felesleges milliókkal is gyűltek a milliók (el is mentek), gyűltek a feleslegesek (el is fogytak) és közben tönkrement az ország íöldmivelő, iparos és kereskedő osztálya egyaránt, a már előbb említett szellemi munkásokról nem is beszélve! — De viszont elmondhattuk magunkról, hogy immár „szánálva vagyunk" Amit azonban nem láthattunk á priori, legfeljebb halvány körvonalaiban sejtettünk, hogy kis országunknak — Eu­ rópa szivének — meggyilkoltatása, Európa egész létét veszélyeztetni fogja, hogy a legsúlyosabb politikai és gazda­ sági válságoknak lesz szülőanyja, hogy belőle fog az az idegesség és fej­ veszettség kisarjadozni, amely az úgyne­ vezett „békét" még a háborúnál is elvi­ selhetetlenebbé fogja tenni, hogy az or­ szágunk élő testén felgyarapodott utód­ államok még a vérző, csonka törzsnél Csonkamagyarországnál is életképtele­ nebbek lesznek és azok talán a miénk­ nél is halálosabb betegségek csiráit hor­ dozzák testűkben, — mindezt megcáfolhatatlanul megállapítja immár az egész világ közvéleménye utólag: á posteriori. Itt a szó legszorosabb értelmében vett „szanálásáról, jóvátételről, orvos­ lásról van szó. Már pedig még a zseniá­ lis Briadnak nagy koncepciója: a Páneurópa is (mely az államok jelenlegi hatá­ raival amúgy sem valósulhat meg) meg­ valósulása esetén csak kuruzslás-számba menne, ha ezt meg nem előzi először, másodszor és harmadszor is a revízió! Briand tervére ezt mondjuk á priori és ezt fogjuk mondani á prosteriori is! Gondolják mindezt meg a világ urai, késő bánat már nem igen segít Salgótarján, 1930 jul. 26 Ha Júniusban akar vizsgázni, ha­ ladéktalanul jelentkezzék a Walter Magántanfolyam levelező oktatására. Budapest VIII. Rákóczi-ut 51. V. 2. SPORT. SSE—Losonci Slávia 5:1 (2:0) pénzben, vagy az 1881 :LX. t-c. 42. §ában meghatározott árfolyammal számí­ tott óvadékképes értékpapirosban a ki­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek elöleges bírói letétbe helyezéséről kiállí­ tott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881-.LX. t-c. 147., 150., 170. §§; 1908; LX. t-c. 21. §.). Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ pított bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegészíteni (1908.-XLI. 25. §.). Salgótarján, 1930. máj. 14. Zelenka Ottó kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: Csömör kir. tkwezető A mérkőzés előtt a két egyesület veze­ tősége szép beszédek között zászlóval és virágcsokorral kédveskedett egymásnak. A SSE pályán a kánikula ellenéré re­ kord közönség gyűlt össze, amelynek elejétől végig élvezés játékban volt része, Az első félidőben még tapogatódzva mo­ zog mindkét csapat, a gól nehezen is születik meg. De kb. a játék 20-ik per­ cétől a SSE fölénye szembetűnő lesz, amit Rigó két szép fejese is csakhamar beigazol. A második félidő Slávia fölény­ nyel indul, amit a 10-ik percben siker is koronáz. 2:1. Ettől kezdve azonban a salgótarjáni fiuk veszik át az irányítást nagyban és kicsinyben, valamint szinálló és yiroszták, Rigó, Dancsák góljaival be­ cement festékek, olaj, zománc és porfes­ állítják a hízelgő 5:1 végeredményt A tékek, meszelők és ecsetek legelőnyö­ SSE történetében szép állomás a Slavia sebben beszerezhetők kitűnő együttesének legyőzése. BICSKEI Építkezéshez Mész, Cement fűszer és festékáru üzletében Kézi és járgányüzemü CSÉPLŐGÉPEKET 470 m/m dobszélességben rendkívül olcsó árban szállít Fehér Miklós Gépgyár r. t Budapest, V. Váczi-ut 80. A fekete lista — hitelrontás ? A kereskedelmi és iparkamara zsűrije konkrét esetből kifolyólag döntést hozott abban a kérdésben, hitelrontás-e egy ke­ reskedő rovására, ha a nagykereskedő a feketelistára helyezteti ? A fennforgó eset­ ben a zsűri ítélete felmentő volt. Az in­ dokolás szerint a rosszfizetők, vagy nem­ fizetők névjegyzékének összeállítása és az érdekeltekkel való bizalmas közlése a kereskedelemnek és az iparnak jogos önvédelmi fegyvere s igy a versenytör­ vény szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. Ilykép nem lehet kifogásolni azt sem, ha egy nagykereskedő a listára felvé­ teti azt a kiskereskedőt, aki tartozását nem fizeti ki. Újfajta gabonakártevők. A öldmivelésügyix miniszter leiratot intézett Szeged városához, amelyben arról érte­ síti, hogy a budapesti állami rovartani intézet egészen uj gabonakártevőt fedezett fel. A miniszter ennek alapján elrendelte, hogy a gazdák járásonként és pedig min­ den járásból három gazda legalább 10 deka idei búzatermést szolgáltasson be a gazdasági felügyelőséghez vizsgálat cél­ jából. HIRDESSÜNK A MUNKA politikai hetilapban. Erzsébet-tór 7. 1205/1930 vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti közp. kir. járásbíróságnak 1929. évi 55579/6 számú végzése következtében dr. Duseczky Károly’ ügyvéd által képvi­ selt Krausz Moskovics Egyesült Ipartele­ pek javára 332 P. 92 f. s jár. erejéig 1930. évi május hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 3771 P.-re becsült következő ingóságok, u. m.: italok, írógép, motorkerékpár stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a starjáni kir. já­ rásbíróság 1930. évi Pk. 4106/ számú végzése folytán 292 P. 92 fill. hátr. tő­ kekövetelés, 332 P. 92 fillérnek 1930. évi május hó 1 napjától járó 107„ kama­ tai, eddig összesen 46 P. 11 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Salgótarjánban, Fő-u. 21 sz. a leendő megtartására 1930. jul. 28-án d.e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t-c. 107. és 108. §-ai ér­ telmében készpénzfizetés mellett, a leg­ többet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­ góságokat mások is le és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX, t-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elren­ deltetik. Salgótarján, 1930. május 18. Török kir. bír. végrehajtó. A salgótarjáni kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság. 670/1930. tkv. szám. Árverési hirdetmény=kivonal Hatvanvidéki Takarékpénztár r. t végrehajtatónak Dr. Rónyay Rezsőné szü­ letett Pogány Mária végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a te­ lekkönyvi hatóság végrehajtási árverést 800 P. tőkekövetelés és járulékai behaj­ tása végett a salgótarjáni kir. járásbiró­ ság területén levő Mátraszőllős község­ ben fekvő, s a mátraszöllősi 2100 számú telekjegyzőkönyvben A. kereszt 1. sor­ szám, 2504/1613/b. helyrajzi szám alatt felvett a végrehajtást szenvedő nevén ál­ ló B. 9 sorsz. alatti szántó ingatlanra 2500 P. kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1930. évi augusztus hó 7. napján d. e. 10 órakor Mátraszőllős községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 107n-át kész- SALGÓTARJÁN a rőm. kath. templom mellett Nyomatott; „A MUNKA" könyvnyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos; Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00452.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_07_26.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1930-07-26 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 8. évfolyam 30. szám (1930. július 26.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom