<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3465" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3465?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-19T10:58:07+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="2509">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1ab3cfaade500b3f312ebb048b214464.jpg</src>
      <authentication>a04f94fa8c02d330bc77a72bb15c5059</authentication>
    </file>
    <file fileId="2510">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a85ca4f61bf0ea9312861f387fe630ac.pdf</src>
      <authentication>04e5d6b1894fd03860a8e380c4be83ce</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115596">
                  <text>II. évfolyam 1874.

18-ik szám.

B.-Gyarmat, május 3.

NÓGRÁDI LAPOK

politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap.
után a kárvalló a veszett fejszének mondhatlanul szaporító tüzesetek szá- víznek, melynek hőmérséke 4- fok Csbiu
B.-Gyarroat, május 2,
,/
L _
"
mát kevesbíthetik, s különös gondosés est a súlyt „grammA tüzesetek ujzbban ismét meg-• lc8al4bb n&gt;clét 'üszakapja?
Népünkben még távolról sincs ki- kodásunk tárgyát kell, hogy képezzék
W
8Úlymeaayisá&lt;&gt;
döbbentő mérvben szaporodnak, fo.
1
1 melyből 560 tess egy fontot, 420 egy gyógytejtve kellő mérvben a jövuroh gon- most, midőn a meleg tdök beáltkval |ierto(!ti faBU)t
Ttal&lt;X, s rtgyaaztva a magán vág vont, csökkentve ,
J
.
a
tűzesetek
gyakonabbi
válhatnak
,
mi
egytizedrész
.decigramm
1*, egyszásad-_____ doskodás hajlama s innen van, hogy
az ad-képességet, terjesztve a nyomort, . .
/
1
.&gt;iatv»arsx-n*ívn
.
r
. .
„ nehezen tud megbarátkozni
azon m- s midón a termények betakarításának rém '„ooDti^ramm-, egyezred rész .BÜUm
in«Afrf»t
&lt;AIÍ»nKPn
°
hatványozva
az
ínséget
sM (élénken
terményekkel, melyekből nem lát közelaége az e [tekintetben fennálló gramm- nevet vitel, és mind lemérheti,
emlékeztetve a tüzrendőri intézkedő
&gt; körveden hasznot s melyek csupán rendőri intézkedések kíméletlen al-'mert mindenikben megvan termtaetban a
sek teljes hiányára vagy legalább
sMymértéke. A nagyobb eályok: 10 gramm
a jövő eshetőségek ellenében kecsek- kalmazátót tenné kívánatossá.
azok foganatosítása körül uralgó ha­
együtt „dekagramm4, 100 „bektograsnm ,
tetnek kárpótlással.
11000 „kilogramm4, 10,000 „myriagnunm4
nyagságra a lelkiismeretlen gondat­
Ezért szent kötelessége a IclkéUi mérték* vaov méterrondszer.
nevet v,wl&gt;08 szintén megvan mmdeniíSgk
lanságra.
J HQI wn aayy
* .úlymártékc; ha tehát as uj mértek w
. széknek, tanítóknak s mindazoknak,
Az önkormányzattal felruházott
(Vígé.)
rint egy bécsi font húst akarunk tanai,
( kiket hivatásuk a néppel gyakori
községek nagyrésze e tekintetben is
( érintkezésbe hoz, az e tekintetben?
A főkönnyüség azonban a meterroli akkor 560 grammot vagy 5 hektogrammot
tehetetlenek mutatkozik s mindinkább
és 6 grammot .veszünk, vagy fél kilogram­
uralgó téves fogalmak megváltozta- mérésnél abban rejlik, hogy felosztása a
azon meggyőződést kelti, hogy köz­
mot, a mi egy vámfontot, az az 28 latot teás.
tizedes
rendszerre
van
alapítva,
és
egész
az
. tására hatni, a bizalmatlanságot ki­
A meterrendszer egységeinek neve as
ségeink még egyatalán nincsenek
ezredrészig (olytatva; a méter fel van osztva
irtani s a biztosítás jótéteményeivel
írásban
rendesen rövidítve szokott előfor­
tized-, század; és .ezredrészekre, és mindemegérve arra, hogy azon magasztos
I
a
népet
megismertetni
s
egyszersmind
dulni,
a
következő módon:
elveknek, melyek a községi törvény-'
nik inérvcsszön meg van jelölve mindenik
Hossxmértók:
MM.—1 myriameter
eszközölni, hogy minél könyebben rész ugy, hogy azt csak le kell olvasnunk,
ben lerakva vannak, gyakorlati je­
—
10,000
meter,
KM.
—
1 kilométer —1000
e jusson a mi indolens fbldnépünk an­ s ha például 3 métert 4 század métert és
lentőséget biijanak kölcsönözni 8 hogy
meter,
HM.
—
1
bektometer
— 100 meter,
6 ezred métert kell lemérnem, azon mit
nak eszközléséhez.
igazolják felmentésüket a megyehaDM.
—
1
dekameter
—
10
meter.
m. — 1 ma­
Ezen indolentiával szemben sokan sem kell gondolkoznom, hanem csak mérter
—
a
hosszmérték
egység,
dm.— 1
tósági gyámkodás alól.
vcsszőt a megmérendő'tárgyhoz illesztenem.
már az állami biztosítás eszméjét
decimeter
—
0.1
vagy
egytizedrész
mater,
A nagyobb mérések hasonló módon történ­
Igen valószínű, hogy a községi
pengették s adóformában kívánták nek és van 10, 100 és 1000 méteres mérték, cm.—1 centiméter— 0.01 vagy egyszázad­
kép visel ó-testületek sem gyakorolják
beszedni a biztosítási üss'egeket, mely a nagyobb bosszúságok vagy területek le- rész motor, mm — 1 milliméter — 0.001 vagy
felügyeleti kötelmeiket oly mérvben,
terv azonban bármily szép legyen méréséhez. A franciák a maguk nyelvén egyerzedréez meter, ez a legkisebb hnam
mérték.
mint ezt a közérdek megkövetelné a
elméletben, aligha nyerhet gyakor­ igy nevezik a meter részeit: kisebbített
Terület mértékek:HA. — 1 hektár
a szolgabirák többségének pedig nem lati megoldást, miután ismert dolog mértékeknél egysége méter, ennek egytized
— 100 ar— 10,000 négycet meter. a. — 1 ar
része „decimeter4, egyszázad része „centi­
terjed odáig buzgalma, hogy a köz­
hogy az állami kezelés nehézsége, s
— 100 négyzet meter, ca. — 1 eantiar — 0.01
méter4, egyezred része „milliméter4. A na­
ségek rendőri ügyeinek állapotát
a költséges s még sem megbízható gyobb mértékeknél is egység a meter, 10
szemmel tartva, a szükséges intézke­
Köbmértékok; D&amp;—I dekaster —
ellenőrzés minden ilynemű tervet ki­ meter együtt “dekameter4,100 méter 4hck10 vlor, it — 1 köbméter, dá — l dsoátar
dések megtételét eszközölnék.
tometer4, 1000 meter „kilométer4, 10,000
vihetetlennek bizonyít.
- 0.1 vagy egytizedrész ster.
Községeink nagy részében még
Nézetem szerint sokkal ezélrave- meter „myria meter4.
ürmértékek: KL. — 1 kiloliter —
E neveket a fruncziák, mint az Írás­
mindig töméntelen a kémény nélküli zetobben lehetne a törvény hatósági
1000 liter, HL. — 1 hektoliter — 100 liter,
házak száma s még nagyobb azoké, biztosítást életbe léptetni, ha a tör­ ból látható, nem s^ját nyelvüktől kölcsö­ DL. — dekaliter — 10 liter, L. — 1 liter — 7
melyeknek udvarán hasztalanul ke­ vényhatósági intézmény egyátalán nözték, hanem a kisebb mértékek elneve­ köb decimeter, dl. — 1 deciliter — 0.1 vagy
zéseit a latin nyelvtől, a nagyobb mértéke’
egytized liter.
resné valaki azon tűzoltó eszközöket, több életképességet mutatna.
két pedig a görög nyelvtől; ez által is két
Súlymértékek: MG. — 1 • myriamelyeket az előtt kényszerítve volt
Ez által többféle eredmény éret­ külön őzéit értek el, először: hogy a mér­
gramm
— 10,000 gramm, KG.— 1 kilogramm
minden háztulajdonos készen tartani. hetnék cl! mert először a dolog ter­ ték neveket a világ minden tudományos
— 1000 gramm, HG. — 1 hektogramm —100
A zen dicséretes buzgalom, melyet mészeténél
fogva a tüzrendórségi embere ismerhesse, másodszor: hogy a ki­ gramm, DG. — 1 dekagramm — 10 gramm,
egv időben a községek a vizteesken- intézkedéseknek nagyobb foganata sebb és nagyobb mértéket a nevéről is meg gr. — 1 gramm — 1 köb centiméter víz súlya,
IcbcMen különböztetni.
ex a súlyegység, dg. e 1 decigramm—0.1
dők beszerzése tekintetében kifejtet­ lenne, » igy a tüzesetek bizonnyára;
A terület mérésnél szintén a meter vé­
tek, ma ugy látszik teljesen kialudt, megkevesbülnének; másodszor : a tetik alapul; egy négyzet métert — mely- vagy egytizedrész gramm, cg. - 1 centi....
s a hol van is fecskendő, ott sem kényszer-biztosi tás a megkíván tató nek szélessége és hosszúsága 1 meter — a e
«3~^
igen ügyelnek fel arra, hogy az jó- összeget felette sok részre osztva, a mit . fccziák ^.lUiebUl
rísz „&lt;l«iar«, egyzzizml rézz „cen-,
,
karban s minden pillanatban basz- terhet könnyen elviselhetővé tenné egjü'zed
tiar4, egyezred rész „milliar4; 10 Q meter
. ..,
•
ÍÍÜLv i l- uk
nálható állapotban legyen.
s harmadszor a tüzesetek megkeves együtt „dekaar*. t00 □ .beku.r-710,000j^k“““
reszel Kis octuxxel jelolvék.
Feledésbe ment már azon üdvös bültóvcl s a szilárd épületek s fecs- n
□ rmyriaar“.
Ha a francia mértékeket honi mérte­
intézkedés is, mely a termésnek s kendők szaporodásával a biztosítási
A köb mérésnél 1 köb metjr, melynek'
keinkéi
pontos számítás szerint összehason­
takarmánynak lerakását csak a hú- összegek mind kevésbbé vétetnének szélessége, hosszúsága és magassága 1—1 ,
lítjuk, á következő arányt nyerjük:
zaktóí bizonyos távolságban engedé igénybe s igy lassanként oly tekin- meter, egy „ster4-nck neveztetik; ebből is
Hosszmérték egységünk a bécsi öl.
meg, b az újonnan épült vagy fedett télyea Összeg állana a megye közön­ van egytizedrész „decister4, egyszázádrész I bécsi öl -1.896484 méterrel, 1 bécsi láb
„cancister4, egy ezredrész „millistcr4; vagy
házaknak szalmával! tetőzését csak ségénck rendelkezése alatt, mely a
-0316081 meter, 1 meter — 3.163750 bécsi
10 együtt „decastcr4, 100 „hektoster4 ezt
Ub.
minimumra
devalválná
a
biztosítósért
kivételesen türé.
használják az ölfa eladásnál.
A szövött kelmék mérésénél használt
Most mindezekre kinek sincs gond­ fizetendő százalékot.
Az ármérték hasonlóan a méterből bécsi rőt —2.465 bécsi láb vagy—0.779139
Ezt csak megérinteni kívántam származik, a köb meternek egyezred része
ja’. A gazda kénye-kedve szerint
i meter, 1 meter — 1.283468 bécsi rőffel.
tömi meg udvarát, kertjét, padlását tudva azt, hogy mai napság a tör­ „liter -nck neveztetik; egy liter—l köb'
A nagyobb távolságok mérésére
dccimeterrel,
vagy
a
mi
űrmértékűnk
szed
használt
osztrák posta mértföld -4000 bécsi
vényhatóságok,
talán
jelen
szerveze
­
a leggyulékonyabb anyagokkal s in­
rint
1.41
itce
térfogatával
egyenlő
úgy,
bőgj
!öl,
a
földrajzi
mértíöld-3912.735 bécsi
nen van, hogy tűz esetén rendesen tük folytán, oly kevés életképességet
10 liter nagyon közel 14 itcét vagy 7 pin-i öllel, 1 osztrák mértföld - 7.585937 Kit­
oda ég a termés és takarmány nagy tanúsítanak, hogy ilynemű intéz­ tet tesz, és így a mostani akónk egyenlő 1.022402 földrajzi mértföld. 1. KM.-O.131828
része is, s az ezek által élesztett s ménynek azok körében! meghonosi- 5.71 literrel, vagy 5 liter és 71 század li-ositr. mértföld-0.134763 földrajzi mértföld,
terjesztett tűz csak a végső ház ha- tása a lehctlcnségek közé tartozik, terrel; ez ismét felosztatik egytizedrész „de- 1 földrajzi mértföld-0.978184 osxtr. mért-

~0001 ”CT

mujlban alszik ki.

A megelőző intézkedések hiányához járul a köznép idegenkedése a
biztositás jótékonyságának igénybe
vételétől s igy vajmi ritka eset az,
hogy a megesett szerencsétlenség

Minél távolább vagyunk azonban ciliter4, cgyszázadrész „centiliter4 és egy- ’ föld 7.420439 KM.
A területek mérésére szolgáló alsó­
az ily intézmények meghonosítására ezredrész „mllileteröre; ha tehát egy liter
pálinka
egy
forint,
egy
krajcárért
egyszáausztriai
1 hold-1600 négyzet öl-0375464
alkalmas kortól s viszonyoktól, anzadrésx litert lehet lemérni stb.
hektár, I hektár—1.737727 alsóanntrial
nál erélyesebben kell igénybe ven
A snlymértéknél egységül a „gramm4 holddal.
nünk azon módokat, melyek alkal- használatik; ezt ugy származtatták a mo-i
A gabonanemek mérésére hassmasak arra, hogy a bajainkat ki- térből, hogy lemérték egy köb centiméter’nált ürmértékek: 1 alsó ausztriai vagy po-

�toond
*&gt;1^9471 köbláb, l. pouonyi társaság tagjainak kötremáködéaével az,hugy&lt;|i malom zúgój.i szélszerütlen szr.ke í
Ezen intézkedési a földes uraságat képmérő’-0.614868 hektoliter, 1 hektoliter"- eredetivel összehasonlították.
zetu okozná a viz áradásokat, s ez a g-u.-.; viselő mérnök sajátjává téve, a földes uraság
Ennyit óhajtottunk egyelőre tudomására}dawg egy nevezetes mivelési ágát, a retet leien kívánalomnak. eleget tenni nem ésak
1X26364 pozsonyi merő.
F
A folyadékok Ármértéke: I akó JttUatni 3 n.vgyérdcmő közönségnek, fen-kiönteni, — a kérdéses zugot méretek áltál iparkodik, de tettlegesen már a fa i* fogas
—L702 köhláb 40 pint, 1 pint 2 itec, I UrtvAa magunknak a Szerencsé!. hogy idő sxémügyre véve azon meggyőződésre jutót- vas lemezeket meg is szerezte, melyeknek
alkalmazását a mai napi küldöttség cljárá__
C1CD 2ÚKő hasi öl
ita»-2 mssxeiy, 1 akó-0565890
hektónépszerűbb és kimerítőbb adu
1 7671^ akó. 7*nint tokkal szolgálhassunk, és hogy mire az uj lévén előállitva az ipoly medre normálisii sától függővé téve, azt azonnal alkalmazni
liter, 1 hektoliter1
! fogja.
-----élelbelfp.
1 —
sxélcsM'gének
-141U85 liter, 1 Utór-0.706«l ’pírt ---alul
p»lg4rt4r nem csak hogy meg nem fc
S*l,»ít«*k.ak *Upj, . .Mrf
“‘"’F,
-«8i* lel, de azt meg is haladja, minthogy azon-;
Ami illeti azon kérelmét a panaszo­
bán a szerkezetek oly állapotban tnliltattak suknak, hogy az egész töltés a két malom
■te‘. 1 Meri
-86.001200 kik* Urtglu^kuuanak.
hogy árvizek alkalmával könnyen fel nem között zúgóvá ulakitawék át, nem csak az
gramm, I bécsi font 0.560012 kilogramm—
-------húzhatók, a gátnak különbeni meghagyása 1 erre fordítandó tetemes költség szempont1.785676 bécsi font A bécsi fonton kívül
.
mellett a mostani mértekeknél, ha az ki jából nem tartatik szükségesnek, de azon
használatban van még a vasatoknál, gőz-:
Az ipolyi malUlGK
, Ioí» javitatní, — czcljáiuk tökéletlen meg oknál fogva sem, hogy az ipoly medrének
hajóknál és postáknál ax ugy™ventt ’*m' egyében adott szakértői véleményeket a;fog felélni; — ezen kijavítás jpedig abból
normális szélességű Varbón az 5 ölet meg
toak &gt; vámfont - 30 rtmlatta ,
vázniont
közéidekűsége s fontossággá tekintő- áll. b&lt;»gy a zárgátukat fogas vas lemezek nem haladván, maga a varbói zúgó ű ölet
3,^
1
C.nírc**
lehető terjedelemben folytaijnk.
bcállitásával k-nuyű szerrel felhuzhatókká
tévén, azonkívül a nagy malomnál egy öl,
n íyjjilogramiawwJI vám
““ font, i |
A patvarczi malom, a megejtett kell tenni, mely szerint az Ipoly legnagyobb a kis malomnál szinte egy öl tehát Össze­
vámfout - 0.89838 bécsi font, l bécsi font
lejlmérésből a varbói mdomhoz képest 1 árvize a szabadon eresztett zugukon áttör- sen két ül nyíláson szabadon cresztctvén
&lt;tó 1.12004 vámfont.
Jöl, 4 láb 1 czollal alább feküdvén, semmi kelvén, vizáradásukat nem okozhat. —
az ipoly vize a vaTbói malom gátnál, az
Hogy a magyar kormány már a
vizit' nem’kéjic’x. a közvetlen felette
Miután a tráwiak által {unaszlott falu­ ipoly normális szélességét két öllel meg­
•Wráékozott * franci mértékrend- fcavő malomnál, és igy erre vonatkozólag juk alatti rétkiöntóseket nem a hugyagi haladja.
uert hazánkban megbrmoritani, kitűnik ab-jrj^zaUtással nincsen, de különben is, a, malom gát, de szécsény-kovácsinál az Ijwly
A panasznak azou részét tekintve mely
bői, hogy egyik magyar tudósunk Nagy tárgát szerkezete magában véve, rzéljáaak medréből kiöntött árvíz okozta, ezen bajon
Trázs község végpu&amp;zlulását érinti, nem a
Mrolyj^ midőn 1*48 bán Párizsban járt.jtökéletesen megfelel, a mennyiben 8 öli a kiküldött bizottság más orvosságot nem
varb &gt;i malomgátbau kell keresni, azon ok­
meglátogatott ott egy híresmúxxcrésxt (tech-,^hosszban terjed el az Ipoly mvdriu, és így iát, mint az Ipoly szabályozást. A kikülde­
3 Mr‘s* „Observatoiro8 nerű!a normális szélességet, jóval leiül múlja, tés végpontjára nézve, melyben a viz sza­ nál fogva: mert a panaszlott Trau közsé­
gének azon része, mely a rétek felett fek­
todóstársaság még 1844-ben megrendelt | njegjegyeztetvén, hogy némely korhadt da bad lefolyónak akadályait tapasztalható
szik, az árvizet nem a varbói malomgáttól,
egy meter és egy kilogramm mértéket a ttbja a zúgónak kijavítást kíván, de a kanyarulatok átmetszéseit figyelembe ajánlja
de az ipolynak még Szécsény kovácsinál való
szélből, hogy art a hivatalos hitelesítéseknél Merkezet is, könnyebb felhúzliatósága miatt, a hugyagi malomtól a Szécsényi malomig
kiöntéséből kapván, ezen bajon még a varbói
használja, minthogy azonban az annak rendje a módja szerint átalakítandó! nevezetesebb kanyarulatokat észlelve, azok­
malomgát
eltávolítása nem képes segíteni.
„Obserratmre* késedelmwett a nagybecsű lenoc a ma|omllak, a homlokfőt és malom-1 nak 5 helyeui átmetszéseit ugy mint azok
|0^Kerek átvételével, a műszerész^ azokat(Ckintve. jelen magasságban, teljesen' néhai Beszédes József munkálatában ter­
Ami a prímátiulis hugyagi malom ér­
dekében
történt felszólamlást illeti, hogy a
az őt meglátogató Nagy Káról) na k eladta. {ie|ybcn manidbatónak lunáltuk, annál in- vezve vannak, ajánlbatónak találtam.
varbói
malomhüiniok
fője szállitassák le,
B . ea
t azolüit azonnal magával
t v._*
hozta.
. Mind
... kább,
.
a mennyivel már élőbbről, az alább
Ezen öt átmetszés összesen 550 folyó
a meter, mind a kilogramm mérték ércny- fekvő szelestyéni malom 2 lábbeli leszáll!- ölet tévén szélességben 5 ölre, melységben nehogy ez a hugyagi malomnak holt vizet
láss tervezetbe hozatott.
5 lábra kiásva, a munka mennyisége 2296 okozzon, a megejtett lejtmérésen kitűnik,
halála után annak egyéb nagybecsű gylljTekintettel az Ipoly partj ;ira, annak köbölet tévén, folyó ár mellett 2 Írtjával hogy a hugyagi malom a varbóitól 1200
ttláényérnt a magyar tudós akadémia bir­ rizsgálásából kiderült, hogy a rágó bezár számítva köbölil a teendő munka költség* folyó ülnyi távolságban vau, ennek pedig a
hütokába jutott, hol mai napig is őriztetik.
tával is, a víz a mederben 4 lábbal alabb vetése 4590 irtot túszén. Kelt H ugy a gon kcrekalja a varbói homlokfotől
velknyivcl
feljebb
fokszik,
s
miután
a
viz
Ezen mértékek fognak nálunk hitelesí­ fekszik a partnál, a viz maga pedig átlag**- april hó 2.4 én 1874 Angyal József,
esésére
100
ölenként
két
hüvclknyi
esés
téseknél használtatni. A magyar meter a Ran 6 láb mélységű, a szomszéd varbói megyei mérnök.
párnáinál, mely hitelesít ősre használ Útik, lakosok által emelt panasz, fennebb említett
A v a r b ó i malmot illetőleg tekin- elegendő, a hugyagi malomtól a varbói ma­
poatosabb, mert a párizsi ez alapmértéknéi zflgó szerkezetének, helyrehozása ntán, a tetbe véve mindenek" előtt S'arbö, Trázs lomig 24 hüvelyk szükségeltetvén ezen szük­
329 százmilliomod résszel nagyobb, a ma­ patvarczi malomra egyáltalában nem vonat- és llugyag községek s a primatia pa- ségleten felül még 15 hüvelyk felesleges
gyar pedig csak 219 százmilliomod résszel, knzhatik. Az Ipoly kiöntéseit csupán sza- mázait, mely szerint ezeknél fog a két esés találtatik; tekintve azonban a varbói
vagyis a párizsi hitelesítő meter 1.00000329 Kátyúzás által lehetvén meggátolni, a pat- malom közötti töltés akadályozná a víznek közbirtokosság azon készségét, mclylyel a
varczi malmon felül levő kanyarulatok át- sz.ib.id lefolyását; ennek folytán pedig zúgóuak átalakítására nyilatkozott, ennek
metszése igen előmozdítaná a víznek le- okozná a panaszosok rétjeinek árvizckkeli teljesítése kedvező eredményt szülhetvén
M eredetivel Összehasonlítva.
csak a hugyagi malomra a legközelebbi
A francna hitelesítő kilogramm 72 folyását, miután o tekintetben néhai Beszédes elárasztását, megvizsgálva mindenekelőtt a
József Ipoly szabályozási munkája, a bi- panaszos zugot, az a mostani állai&gt;otjában idő tanúsítani fogja ennek jótékonyságát s
jtfrmillíőmoddal kisebb az eredeti kilvg- zottságnál jelen volt, az abban foglalt pat- kielégítőnek nem találtatott annyiból, a az emelt panasz rneg fog szüntettetui.
Vonatkozva a hivatalos utasítás végső
nmmnAl. vagyis a párizsi nyom 1jOOOUOü72 í varczi malmon felüli átmetszéseket, szintén mennyiben rozzant állapota meg nem en­
kilognunmot, s magyar 0.99999972 kilóg J ez újszerűknek tanáltuk.
gedi, hogy a zárdeszkák árvíz alkalmával pontjára melyben a küldöttség az ipoly
rammot; az eredetitől! eltérés tehát ennél
Kelt patvarczi malom 1874. april 23-án. könnyén feiiiuxaMamik; cuuélfugvu u pa- medrén laposzlalluitu kanyarulatok átinotis csekélyebb, e mint azt Szily Kálmán és A 1 g ö v e r Mihály, mint b. i’ongrácznű naszok beszüntetésére okvetlen szükséges- szőreire figyelmeztettek, valamint azok költKrusper József műegyetemi tanár urak 1870;által megkeresett mérnök H a l á s zy Fe­ nck találtatik, hogy a varbói 5 öl széles- ségvetésc iránt utasittattak, szemügyre véve
ségben előállított malomgát akkép szerkéz- Varbő és a hugyagi malom közötti ipoly
lró april hóban kimntalták, midőn a magas r e n c x, mint tiszt, főmérnök.
A trázsi malmot illetőleg Trázs közséj
kormány megbizáaából a magyar mértekeközség tessék, hogy a legkisebb árvíz alkalmával medrét azon tapasztalás szereztetett, hogy
ezen rövid vonalon a folyó medre nevezetes
. póriasba vitték, és ott a tudományos előadja, hogy a vizáradások alkalmával a könnyen felhúzható legyen.

X’

Kertünkben...

* Kertünkben elhagyott helyen, szép
,a: Jie nyalj honám virág8 virul,
t Oh rórih érintésedre nyomban
Lehajtja kclybét, porba bulll

ÍJ 8 mint ai önérzet, ha letiprád,
Ferltortjn »k* kehelyét...
Utinézem^ ,. annyi j ó k virága
V*gy, kU virág » oly tiszta szép 1
; Qnézom hoBoasan . . . Gyermekem légy
&lt;.d3y criDthetlen *a rilág
Ha eltipor,— kelj ujjra büszkén
Műit *• ne nyúlj hozzám virág!8
átr
Gátpárlmre
'
............

PLETYKA.
4 W

irt*- tnnxÁm
(v^

kauiás.

— Nem dukál elmondani — mormogott
mintegy restéivé, hogy nem is valami
dolog miatt követett el ilyen ordré-cllcncs
csínyt . . hanem caak amolyan awzony bistort* a* egész, franexia lakájnak való munka,
— Parancsolom *. — rivalt fel Aladár
indulatosan.
mint azt beszéljen el, hogy mit
ftWjm ? Hát a kék vendégszobában a kandallő mögött ül egy ur, annak az ölében
Jed«
gyönyörűséges szép asszony
.
* u Aladár, mint a meglőtt oroszlán dühében
elbŐdült • eleregxtvta a lajtorját, futott a
kinyitott kastély kapuján át az emeletre,
Ax emeletre vezető lépcső ki volt még
7

Aladár oda sietett.
Aladár önkénytelenül pillantott egy a
Aladár azzal felelt, hogy kisütötte a
Istenem, milyen más érzelmek közt szokta
behajtásnál függött tükörbe .. . Egy ember kezében tartott pisztolyt.
kuszáit hajjal villogó szemekkel, összcszori-;
Kitűnő lövész lehetett. A csinos hús? Ár­ átlépni e szent küszöböt:
Neje nappali szobáján kellett keresztül
tott Ököllel, egyik kezében pisztolyt tartva tiszt szivén találva rogyott össze.
rohant onnan eléje: Aladár b összeszoritá
— Ez a te büntetésed — szólott irtó­ mennie.
A hálószoba ajtajánál megállóit: azt
öklét, feléje rohant s olyan irtózatosat ütött zatos nyugalommal.
rá, hogy csörömpölve ezer darabra zúzódott
S 3 pxclid Baroghy Aladár kéjes gyö- hitte hogy az ajtó valószínűleg be tesz
uyörrcl nézíe mint dagad tócsává a sima• reteszelve Arra gondolt, hogy valami feszi­
össze a — tükör.
padlón legjobb barátja vére.
‘tű vasat találjon, mely alkalmas lenne a
A boldogtalan nem ismert magára.
A haldokló félkönyókérc emelkedett, zár felnyitására.
De ha magára ismert volna is, nem
sokat gondolkozott volna rajta, ha vájjon aztán azzal a szokott vig mosolyával mondá í
Gyertyát gyújtott.
illik-c nagy éjszaka idején nhan toillettehen elhaló bágyadt hangon:
Az asztalon ott hevert neje kézi munlátogatási tenni valami szerelmes párnál.
— Ejnye Aladár, de bolondokat csinál*?, kaja, mit, olyan pirulva rejtegetett előtte a
Aztán tudta b ő azt, mit cseloks zik ’.
ha részeg vagy. Servus’.
múlt napokban; —egy kis gyermekfökötő.
Libegve érkezett a kék vendégszoba
A mosoly ismét megjelent kékttlő ajk úu,i
Szerencsétlen ember kiejtette kezéből
ajtajához: a tükör üvegén megsértett kezéből majd elmosódott lassankint, helyet hagyva a;pisztolyát s belő fogódzott a kis mabagonilefolyó vércseppek jelölők útját.
{halál hideg lebellctének.
• asztalkába, hogy össze ne Tuskánon.
Az ajtót villámsebességgel szakitá fel.
A vig ficzkó ugy halt meg, mint illik.
Most tűnt fel neki egész tcljeségében
----------- —
Még a halál sem retköztette le teljesen borzasztó vesztesége.
Egy fehérruhás hölgy ült az ajtónak humorát, a Virgínia szivar még holta után
Minden oda van. A mi paradicsom volt
háttal fordulva Kádas Lászlóval szemben a is ott kaczérkodott öszeszorított fogai k &gt;zt. tegnap, az pokol ina ,a mi még tegnap bol­
kandallónál. Bizonyosan nagyon édes dőlIhroghy Aladár gyülbbégteljc&lt; tekinte- dogság volt az ma átok ; a ki tegnap király
gokról cseveghettek együtt, mert vig neve-i tett vetett a holttestre, azután végig.futkosott volt, az ma koldus. Vagy még annál is rotés halt el az ajkukon, mikor Baroghy ijesztő; a szobákon Uütelen neje után.
szabb. Neki nem maradt egyebe, csak egy
alakja oly váratlanul és oly gyöngédtclcnül
Sehol sem találta,
I iszonyatos pusztulás és a boszu'.
Ah a buszú !
Bizonyosan
saját szobá­
betoppant
----------- a ’balszárnyi}*,
’ ’
’
j
Aladár
ereje visszatért o gondolatra, szilárd
iba
menekült.
A karcsú hölgy lefojtott sikoltást bállátott, aztán félénk őzike gyanánt iramodott
Az ebédlőből kiíntott a folyosóra; ott i léptekkel ment a hálószoba aj ajáboz s véres
el a termek bosszú sorain át melyek a kas-Hmár fel volt lármázva minden; az álmából kezét oda nyomta a kilincsre.
tély balszárnyával voltak iiszazeköttelésbcn.i.; felriasztott s á lövés rajára ö.-szefutott escMennyire inog volt lepve, midőn az ajtó
Mari ! Mari! — kiáltott Aladár után i lédség egymástól kérdezősködött: mi baj kinyílt Nem volt tehát hezárva.
mi történt ?
A szobát homályos éji lámpa világító.
szaladva.
— Hol az asszony ? kénlé Aladár dó;gő
Aladár lábai legyökereztek, midőn kö­
Lacii felugrott a karszékből, melyben ült
rültekintett.
s jóízű nevctéssal állta Aladár Htját.
hangon.
— No csakhogy már egyszer -bccsipvc
A nagyságos asszony ? Hát hol volna?
... A szoba egyik szögletében patyolat
látlak. Nem adom egy paripáért.
A szobájában, feleli a szobalyány dideregve fehér selyem ágyon ott aludt a szép Mari,

�kanyarulatokat. nem tévén, minden álmcl-közök reudelkteteükrc álljanak, csaton túr uo* vitájánál már Kopp Gusztáv acjtetni|j&lt;vadalmaxtatásdroL A kormány más eljőa községi elöljárók mulasztására való hivat­ engedte, hogy nemzetiségi szempontból te- rást követett. A kormány maga kereti a
sxte felesleges.
kozással, a hátralékuk iránti mentséget ci­ kinti a törvényjavaslatot A részletes tár- válási alapot, maga javítja az alsóbb pspKelt \arbvn 1874. april hó 24 én.
gyulátoknál aztán ugyancsak egy ő általa súg doláczióit, s e czélra tetemesen meg­
Angyal József, megyei mérnök. A1 né fogadhassam.
♦ £íÉlra v£xcl^ üy estköznek tekintetem tett modosit vány bán fel is idézte a nemze- adóztatja a püspököket. —
gOvar Mihály, mérnök.
A német birodalmi gyűlésben ápr. 204a
a_ bírságolást, melyet az idézett törvény nem tiségi kérdést, amennyiben a német nyelv'
rendel ug\an, de nem is tilt, s mely mód­ tudását is kötelezőnek kívánta a közjegy ; olvastatott föl harmadszor s igy utolsó ízben
nak alkalmazásba vételétől, az egyes mulasz­ zőkre nézve,, ellene szólt a szintén szász nz annyi vitára alkalmat adott katonai törMegyei élet
tások elleni óvszert, gyors foganatosítás által Wachter Frigyes s a román Bonca Döme te vényjavaslat, a melyet aztán most nagy
Megyénk alispánjának legközelebb ki­
többséggel véglegesen megszavaztak. — A
a közigazgatás folytonos. pontos Inztositását Bésán.
bocsátott intézményét, mely n közigazgatás* ? várom anélkül, hogy a kisebb esetek beli
A delegatiók különböző bizottságai már uémet birodalmi gyűlés ápr. 21-én kezdte
közegek részéről sajnosán tapasztalt mu­
muluszhÍMik miatt a községi bíró elmozdítá­ a múlt héten megkezdték :i munkálkodást. tárgyalni ra hivatalos hatalmukkal vímbÜ*
lasztások megszüntetését czélozza, egész ter­ sával büntetés helyett jutalmat, a jegyző A magyar dclegatio hadügyi bizottsága kél élő papok kiutasításáról* szólló törvéuyjajedelmében közöljük :
ellen pedig czélra nem vezető lúlsxigort albizottságut választolt. Az egyik héttagú vaslatot. — A német birodalmi gyűlés Ülte
A megye közigazgatásának vezetését ‘
bizottság, melynek előadója Pnlszky Ágost szaka ápr. 2ti-áu záratott be Ouajcpt'lye&amp;ea
éreztetni kénytelenitessüftk.
az 1810: 42 L 58 §. a. pontja az alispáni te­
.Minél fogva kijelentésével annak, hogy lesz, véleményt lesz adandó a hadi költség­ a Vilmos császár által fölolvasott trónbeendőkhöz sorolván, a czélhoz vezető cszkö-’ a megyei végrehajtó tisztikarnak, tnegha- vetés azon tételeiről, melyek az ellátásra s szóddol. A trvnbcszéd megelégedésót fejezi
tök alkalmazásba vételéhez a jogosultság a hagyá-ok pontos végrehajtása ellenében sem- ruházatra vonatkoznak. A másik, ötös albi ki a birodalmi gyűlte törvényhozói működolog természetéiből folyi-, a megyei köz- , mi nemű mentségét jövőben élnem fognd- zoitság előadója Pólya József, ennek az dése fölött, s a .többi megszavazott törtéig.ig.U. leréo nwriteu U|.*uudw u&gt;uutj^
a
c|61jirók„ oí
úlljim i építkezésekre nézve kell véleményt adni. — nyek közöl kölönösnn ;a katonai tönányhogy az 1871 XVIII. községi törvény a te-' és megyei közigazgatásra vonatkozó meg- ! Az osztrák delegálni visszatértek Bécabo s javaslat elfogadását emeli ki A trónbeszéd
kintetben hézagos, amennyiben kellő biztosí­
erre vonatkozó pontja igy szóll: Az önök
hagyások végrehajtásának mulasztása vse- május 10-én jőnek ismét Budára.
tékokról nem gondoskodik, hogy a községi j- tcrc, a bírságolás elvét felállítom, az 1»71. ’
A belügymínister az adokimuUtások köz.emúködésévcl létrejött legfontosabb törelöljárók,mint : z Állam te megyei kormány-v
teljes, kiigazitására hívja fel a törvényhatóságokat vény a szövetséges kormányok nézete szózat gépezetének kiegészítő* kereket, cselen
ís tiszteletben tartusa mellett, a^ községi elő. iátokat. Némely község adó- rint hivatva lesz a német hadseregnek ama
ként összhangban, gyorsan te serényen
:; 42 t kötelességemhez sorozott megvet j hilriilékainak kimutatásában zért oly na- szervezetet : megadni, na mcjyíleghathamű|y leghathamüködvén, a közczélok feltétlenül utol eret- köligi|2g&lt;ltáj ,cr,,8 v&lt;act4&lt;0 érdekéből
M tengek, mert azokba olyanok is tósb biztosítéka hazánk biztonsagának te
hcMenck,amegyei végrehajtó közegek bátra , ijjjnd bal járásbcli szolgabiró urakat ezennel be Vnn“«k *™»&gt; mcljek idő folytán behajt- axeurópai békének.A trőnboKódnek a
lékaiuak sürgetését, n központi in a nem uUsil&lt;inh
felhatalmazom, hogy a községi Okiunk lettek, te iölöslcgc.s munkát okoz békefüntartásáravonatkozó
oyjhtknzatát
glóíL-^nwtvi^lök, a községi elöljárók ha- .
birák 8 virv&lt;ihb
közegek és az iulóüt'.v
kezelését akadályozza. Drtgy tetszőméi logadtjk.
Bysgtegival mentcgetődzuek, a inr'CQy ‘‘.' jfráívában, a mulasztott tárgy fontosságához a törvényhatóságokat tehát felhívja, hogy
....................................
- •
A francain legitimjük
sohogy nem
esetekben 70. §-ban a községi elöljárókat [
körftiménvekhez mért bírságokat alkalma-akkóut *u«ézketVc»ek, miszerint az adó ki- akarnak MacMahon bét éves ’batalmáha
Wrvényhatóság által dmozdithatóknak ,
vé^cnc£ a magát netalán sértettnek | “üUtásokban szükségeseknek mutatkozó ki- belenyugodni, s minden követ megmutdita84.
illető megyei közeg által fegyelmi’
f.^ Iuwu&gt;al| al ulUpduhoz fólebbcz-j i^iláii4,k t%^nato»ilhatása czéljából akár uak, hogy c hatalom szervezésére vonatkozó
vizsgálat alá vehetőknek, esetleg fdlüggeszt-’ hctvéii, a kimérendő s annyiszor, inennyűzer! '-égvUwgéayedés, akár kivándorlás, akár törvényjavaslatok tárgyalását megakadá­
hőtöknek jelzi, ezen lassú kisebb mulattabe|ó |,-rb.igok&gt; a mennyiben a jegyzők IP*1’* k»bMuzás következtében bebajtbat- lyozhassák. — Francziaországban a sok baj
sok esetében szükségen túl sújtó tönényesi iniuy^^ vétetnek alkalmazásba, a jegyzői!lanua vá,t ^trálékok hitelt érdemlő s az és kellemetlenség mellé közelebb egy qj is
intézkedések sikerbe vétele Ailal azonban az iuvngajja|ap javAra hivatalomhoz * beküldőn-'uVtóitAwk értelmében összeállítandó ada járult: Nizza elszakadási hajlamainak nyi­
a 1 ispáni hivatal utó! nem érheti, a jó köz-^^ft több’{%főljirtktól netalán lieszcden !tokkal cG.vön a inu,tra
babkr- latkozása. Egy nizzai képviselő, Piccon,
igazgatá&gt;nak urna kellékét, hogy a ,Xvó|at,k az níető~kö/ség szegényei alapja javára í100 uhlU» tt jövórv P^’S évnegyedenként ki a nemzetgyűlésen a baloldal tagja, leg­
minden egyes ttgydarabok feltétlenül «yüf-! fottlitandok.
*
1°
adóhivataloknak rendes kimutatás közelebb a nizza-conii vasút franczia és
&amp;an te pontosan eiinléztereenek.
* - Mdv iuléxkcdés kellő tudomás s mihez mcUön tudomásukra hozassanak.
olasz részvényeseink közös lakomáján mon­
A községi bíró, kit hivatal viselésre » tartásul mind hat járásbcli szolgabiráknakl
*'x osztrák hitfelekezeti tör- dott egy beszédet, mely a lehető legkelle­
tönény 71
a bírság terhe alatt kény
hivatalos hitelének s jó nevének érdé-í'ényjuvsalatok tárgyalás ránk.nézve, mind metlenebb hatást fogja Franczíaorzzágon
szerit, az elmozdítást s esetleg tellügge^ztcst. kúlu-n esetleg a legszigorúbb alkalmazásbai Ausztriával való szövetségünk, mindpe- gyakorolni.
büntofés helyett jótéteménynek tekintheti.a vde,
kiadiijk, a-Mtről cgv8zersinin*rd'ö aXüU Mrillmény folytán , hogy mi
Egy karlista távirat szerint Don K^dus
felfüggesztett jegyző heheiiteftte ólján égvén
;;í.&lt;xes községi jegyzők és elöljárók híva-'mo#,t ké«ttUlnk l,üzza fa»ni ax állam és ápril lo-án megalakította kormányát b^rom
hiány miatt csak ritkán pótolható, do kü ul(B| értCHjtö A|U|, különösen pedig Mo|ga. egyház közötti viszonyok némely részletének szál emberből: Ellő hadügyminister, Vinalet
Jönbcn is egyes kisebb mulasztások esetében bjfjj urak által is nyomatekosau kitani- megoldásához, nagj érdekkel bir. Az oszt* tengernagy külügyminiiter, gróf Páriái bel­
a .kenyértől való megfosztással járó túlszi t^nj^k. —
rákfelsőház közelebb u második javaslatot én pénzügy. Közelebb csatát várnak. —
góró', de l.i.*sú lefolyású tiszti kereset alkal­
pril
28
!
’9’,nc*' tt felsőbb cgyházjavadalmakut prog- Madridból ápr. 26-ról azt jelentik, hogy a
Kelt B.-Gyarmaton,
’rcssivadó alá veti a vallási alap javára, Bilbaóban készletben levő élelmi szerek
mazásával. a folytatna menetében fenutarVeres Pál
tatni kellő j&lt;» közigazgatás nem biztosi iható,.
szintén nagy többséggel (66 szavazattal 20 még egy hónapig elégségesek.
alispán.
jelien) helyben hagyta. Ez a javaslat, fontosHogy egyrészről a megyei tisztviselők
tágra nézve; vetekedik a már elfogadott
irányában, a már,törhetetlenné vált sürgő
elsővel, mely a katb. egyház külső jogvi­
Vegyes.
léseknek elejét vegyem, s azokat mulasztá­
Pűlitikai szomie
szonyait szabályozza. Az osztrák püspökök
sok cselében a törvény teljes szigorával fe­
Hogy az első tajtékpipát magyar
A képviselőhözapril 27-ig minden nap!azt akarták, hogy a vallás alapot szolgállelősségre vonhassam, gondoskodnom kell,!
ember
és Pesten készítette, majdnem köz­
hogy azoknak községi elöljárókhoz intézett ölésezett s bevégezte a közjegyzőkről szóló tassa ki a kormány á püspöki karnak, az
meghívásaik végrehajtásához megfelelő esz-^törvényjavaslat tárgyalását, melynek átalá- majd gondoskodik uz alsóbb papság jobb tudomású dolog. Nem lesz érdektelen ismemi,
miként adja elő e tényt most egy angol
gépész, mérnöki szaklapban, egy amerikai
boldogan* nyugodtan mint az angyal, éj fel
Baroghy Aladár egét-z (estelién elkezdett két könycsepp gördült le, azután keserű ember közlései nyomán. Ugyanű 1723-ban
keto szemei le voltak hunyva a hosszú selyem! reszketni mint a nyárfa, azután egyet ordi- kocsis-humorral morogta magában:
élt Pesten, Magyarország fővárosában, egy
pillák árnyékában, az egyik karja pongyolául tolt mint valami vadállat és Ömeroskadt a
—- Tndtam, hogy elhagyunk valami ab- Kovács Károly nevű csizmadia^ kUuuíualeerevlve, a másik pedig a mellén szétvált, padozaton.
lián a czadar sebes hajtásban. Abun la. Az g-.is és fa metszésben való rendkívüli ügyes­
háló Öltönyt fogta tesze öntudatlanul; a
Mari ijedt kiáltására llefutottak cselédek CMét hagyta el a nagyságos ur.
sége gr. AndrásByval, a mostani külÜgymihalavánv-bárna arezra piros rózsákat rajzolt » hideg vízzel kezdek urokai eszméletre téri i
nister egyik ősével közelebbi érintkezésbe
az álom, mely hogy mély lehetett, lauusiiá leni.
É» ez nagyon egyszerű történet Ax emhozott, »őt ez által a grófnak M^eneze
a szokottnál erősebb lélckzete.
A cselédek közt mint sito árny suhant berek lieszéltck róla egy kicsit; azután elfe- lett A gróf egyik törökországi küldetéséből
Aladár agyán egy irtózatos gondolat fu- be egy fehérruhás halavany arczú nő, lebon- lejtették ; még esak a világ feneke sem esett visszatérve, égj- nagy ^arab fehéres anya­
tolt keresztül.
,
toll hajjal, kikelt vonagló arczcznl kétségbe- ki miatta Az igaz hogy egy menyasszony got hozott magával, melyet neki törökor­
Jaj neki, ha ez a gondolat igaz. Es:cíe;ten kiáltva:
lett özvegy benne, egy fiatal ember halott,
mégis talán jobban szerelné, ha igaz vohti.’
— Gyilkos’, gyilkos’.
egy boldog nő szerencsétlen, egy okos 8 szágban rendkívüli fajsulya miatt, mint ritka
ajándékoztak. jjfü
A csizmadia
Odavánszorgoti neje agxához s megra
^z öreg Pál azonnal megismerte, hogy szelíd férfiú gyógyilbatlan örült - hanem nevezetességet
t
pr ♦»«.

gadta lecsuggo kezét.
,ez volt az a gyönyörű szép asszony, a kit hőt ez mind csak a szeszéiül fátum dolga,
— MariI
a bmArtittt ölében látott.
■
.mely szeret néha olyan képeket rajzolni ax
A szép barna asszony talán álin’ban is
Csakhogy akkor nem volt ilyen hala- ölet könyvébe, a mikben túlságos sok a
megismeri ezt a nangot, s mosolyogva nyit * vány !
ja ki epedő nagy szemeit
|
- Ez a gyilkos’. — mutatott Aladárra.
De bál ki tehet arról? az embernek
— Itthon vagy Aladár ? 8oká vártalak a fehérruhás nő.
egy baszoutalan orvossága van ellene — a
este.
!
Aladár pedig felnyitotta szemét, felugrott' , részi éL
Aladár meghatva fordítja cl sápadt ijesz- gyorgan H bárgyú kaczagással 3 feberruhás
No de nincs is benne fukarkodni.
tő arezát és gondolkozik, mért jött ö most
nyakáia vetette magát, azt susogván
Hogy mást ne említsek — a jó Máli
ide. ? . . .
....
csendes boldog mosolygással:
néni gyakran jár át kedves szerencsétlen
A szép aszony megdörzsöli fenér ujjaival
— Servus!
keresztlányához és vigasztalja szegényt, a
kissé álmos szemeit és elkezd csevegni.
A fehérruhás hölgy iszonyodva lökte el mint lehet.
— »udod c hogy vendégüng is van ? magától a szerencsétlent, mit az jóízű kaczaj.... Meg kell nyugodni az isten
Kádas Laczi és még valaki . . No uo fór jal fogadott s leölt az ágy szélére daléit
végzésében, Ő tudja, mit cselekszik ... az
dúlj el. Találd ki. hogy kicsoda. . . .
neje mellé és azt mondta gyermekes komoly­ ő bölcsesége kiapadhatatlan : hanem az cmAladár nem felelt.
A kis barna menyecske nem állhatta tággal, megtámogatván hosszú fekete baját éberek ! . — azok roszak; piszkolják, ragal— l‘aJk&lt;i csináljon nekem ebből a haj- mázzák egymást, pedig hát minek az az
meg sokáig a nagy titkot
örökön marakodás, pletyka?
— Hát képzeld, f-aczi ugyan rászedett ból ostort!
Azután sajátságos mimikával elkezdte
Az ám gonosz a világ.
minket. Tegnapelőtt, megesküdött titokban
inntogátni, mint szoktak az ostorral pattogni,,
O rá kenik-fenik, hogy rósz a nyelve,
Vilma Lúgommal, aztán kie*ínáiták, hogy
mikor az első lovat akarja az ember meg­
azt pletykúzzák, hogy ő plctykázik ; pedig
ma este itt jönnek össze te nálunk töltik
vágni, vagy mikor a lóetet oldalvást csap­
isten látja a lel két, még a légynek sem vét
a mézes heteket. Gondolhatod, mennyire kodja vissza a kocsi rudhoz.
meg voltam lepve midőn Vilmát mint fele­
Az öreg PA! csak nézte'nézte szomorúan szegény Máli néni.
ségét mutatta be. Nagy kópé az a Laczi? Aladár urat sokáig, becsületes öreg arczára‘

aa- a^°

0011

'

lm 1?

felhasználni,
mert lyikacsosságánál
fogva a
_
- .
dohány levét magába szívja. A kísérlet
megtétetett, s Kovács a fehéres anyagból
két pipát faragott, egyet a grófnak, egyet
pedig magának. Mestersége természeténél
fogva azonban kezeit nem tarthatta mindig
tisztáu, s igy megtörtént, hogy hófehér pi­
pájára több apró fekete szurokdarab ra­
gadt. Midőn Kovács a szurokdarabokat vi­
gyázva letörte, csodálkozva te pasztáié, hogy
a beszurkozott helyek szép fényes barna
szint nyertek, a helyett, hogy a szurok ter­
mészetének megfelelő piszkos foltok maradtak volna vissza, hogy ax Így létrejött
foltokat kiküszöbölje, te pipájának egyenlő
szint adjon, bekente az egészet szurokkal
és újra kicsiszolva használta, mire bámnlva
tapasztálé, mily gyönyörű szint nyert ere­
detileg feliér pipája,
mily édesen esik
igy belőle a füstölte. Kovács találta fol
tehát a dohányzók bülcscségkövét, • több
gazdag nemes ur értesülvén rttn kJÜÖaüa

�t. Zámpory Károly szép készttlUcgu
Tü zenetek Tamóczon e hó 22 én há
tanárjelölt k rai haláláról értesültünk lat rom cselédházat hamvasztott cl a tűz benn
sebeiről.
érkezett a fövá :égett négy'
négy lo
ló »s egy tinó; Cscsztvéu p ug
lig
szexről, Néhány hét
bet elölt erkexett
rosból, hűl tanulmányait végié, szülőhelyére, 21$ áu l» ház bamvadt el.
de mcgrouesolt
tle
mcgroiwwlt
egészségét dv«e..
nem hozhatta;
hozhatta
A
.,
.
T«ÜMÍ„1«SS
gvndv.
Ttu!
vissza a családi Körben élvezeti gondos; -•
ápolás. Nyugodjék békében.
- - Kulkára rándult s ott a temetőben golyóval
LoMmczou
t.o^ouczou c hó 5-én
5-cn a dalegylet
dalcgylet hang- vi
vetett végett életének ismcrotleu okból. —
vemHívt
rt«ntlí»r melyen
mrlvcYi a többi közt Szűcs Ugyancsak
t'rvancsak Losonczon
Losonczuo a múlt napol
napokban
versenyt rendez,
. X- --- végezte
■"
Mariska urhölgy Kimászomba'böl, Fayl ion .JBL,
Geuuly —
Albert gyógyszerész
kii ma*
goramüvész.
Vízvári
é*
l
’
jhdzy,
a
r
nemzeti
------**
j
gát,
1
*.
mint
sokán
tudni
vélik,
a
losonczi
------•
.putaHirek.
_____
; színház tagjai Budapestről. Nyizsnyai Gusz- iógyórnál szenvedett ve*ztiWgci miatt.
Szabó
Joxaef p&amp;apők • kS
esztergomi Uv *•***•««*■“-v -*
fjr
:__________________
K........ . ■
Zomborka Károly, ki miut említettük gyujr
•
*•
_
-• *
mim
.
tugalá*sal vádoltatván, rögthnbirósng elé
1ÖO forintot kfildött azon k&lt; h i WkA»k}
IpohMsuon az o hó kikére tervezett álli:ia;otl, mely azonban tevét a törvény
tatra, mely öt e Ü
mit műkedvelői előadás H én fog megtartatni, reudes útjára terelte, a börtönben felakasztó

anyag csodálatos tixlajüuuUgaxrul, abból
pipagyártáara nagyobb mennyiséget hozattaL Az igy
nagyrabecs&amp;lt csikkhez termetermétan.
így nagyrabccMllt
netea ritkasága és a hozatal nehézségei
miatt azon idöl&gt;eu esakaJeggazdagabb ura*U_
áldlánca kereskedelmi étikké lett A Koiács
tUwJv zh.i íímíiao
tAitAkrűnSi .

töl. 2) Magyar hangot, kör. Kupi Gyulától
3) A zvajczi marecillaiso, férfikarra Oláh
Károlyiul. 4) Fekete szem piros orcza, dal
férfikarra bariton tolóval Wuschiűg Konrádtól. — A borítékon: A zene történelme,
Kupi Gyulától. Schmidt Péter. Szemle. Ve
gyes «tb. — Előfizetési ár egész évre (min­
tegy lt*) válogatott zeneműre) fi frt., félévre
S frt* Az előfizetés vidéken legczéiszerúebbcu
a poMtahiv.italoknál poslautalványozás útján
eszközölhető, Pesten Grill udv. könyvkeres
kedésében. Dorotytya-utcza, Budán az w Apol­
ló • kiadóhivatalában, iskolu-utcza GSI az.
a Minden eddig megjelent szám és kötet
tulytán kapható. A legközelebbi számban
Ábrányi Kornéltól egy pályanyertes magyar
zenemű is (lassú, toborzó, friss) fog meg­
jelenni.

tófejezóeéL Ugyanő a K-gyarmati zárdában
Ilont megye húszezer forint kölcsönt
Olcsó zenemüvek; Be küldetett a F'el
agy* azarcsali leánykát neveltet saját költ- kért a kormánytól a megyei utakra, nehány légi Viclor által szerkesztett Apollo czimü
ama. Kívánjuk hogy példás bőkezűséget ezer forintot pétiig te ínségesek közti ki- zcncműíolyóirat ez évi 8-ik száma. Tartalma:
•Máig gyakorolhassa ’
osztásra
11) Három mazurka, zongorára Kovarcz Emii-

■■ !
f'l TI T\ T

A

m

U JQ H JU

Sí

k»

|i
|l A

||
|L |

alatt annyit csépelnek, mint három cséplő egész
napon át. Áruk 130 irt., a vasut-állomásig iuAj Ak gyen szállíttatnak, jótállás és próbaidő mellett.

JJ J[

Ph. Mayfaith és tai*S.

1874-ik január 1-jén

uj

előfizetést

gépgyára,

Majna melletti Frankfurtban.

Becskén 209 holdból álló birtok,
mely 140 hold szántóföld, 20 hold
rét, 38 hold szarvasmarha-legelő, 6 .
hold igen jó szöllőből és 5 hold beltelekből elrendezett gazdasági épüle­
tekkel s lakóházzal van ellátva bérbe­
adandó vagy véglegesen eladó. Bővebb

a

nyitottunk

Harmos Gábor.

TI TT legújabb, kipróbált szerkezettel, melyek egy óra

pi TI

K |[ | J III
|
\ II g I II" |

C

€

Felelős szerkesztő:

„SORSOLÁSI runósiTó
kaa&gt;x*xxxeseti Kr évfolyamára,
mely minden húzás után havonkint 2 - 3-or jelenik

Egéssévi előfizetési dij:
Budapest számára díjmentesen a házhoz hordva 2 frt.
As osstr.-magy. tartományok számára díjment, postán küldve2 írt.
Német-, Olaszország, Dunafejedelemségek, Szerbia és Svájez

számára 2 frL 50 kr.

I. jonnan jelentkező előfizetőknek a már megjelent számok még
rendelkezésre állnak.

9^ Hirdetések olcsón vétetnek föl.
1—3

A „sorsolási tudósító"
kia.lVhirKUla Ilodapeat, bilvlny-ulcta 9. •*.

1—10

-

Tje ’ygf Tfr’ygryjr’ygt Tjrv

v^-

Ipoly-Kürtön Baumgarton lest vérek pusztáján
60 darab 1—3 éves

tenyész-kos
eladó jutányos áron. Bővebb értesítést ad május 20-áig
az ottani gazdatiszt.

iw
W
JaÍ

. Fülekkelecsényben, Losoncától fél órányira hetvenkét
holdnyi tagositott birtok, beltelekkel s azon házzal s
melléképületekkel, folyó évi szeptember első napjától
haszonbérlte vehető több évre. Bővebb értesítést ád
Karmos Gábor ügyvéd B.-Gyarmaton, ,

....—. .......... .
g

Kiadó:

Kék László.

Nyomatott B.-Gyarmaton Kék Lászlónál 1874.

3

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="70928">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_1873-1875_00298.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="70929">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_1874_05_03.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70907">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70908">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70909">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70910">
              <text>1874-05-03</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70911">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70912">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70913">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70914">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70915">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390741&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70916">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70917">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70918">
              <text>Kék László Kiadó</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70919">
              <text>B.-Gyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70920">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70921">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70922">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70923">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70924">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70925">
              <text>Közgazdász</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70926">
              <text>Nógrádi Lapok 2. évfolyam 18. szám (1874. május 03.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70927">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="28">
      <name>B.-Gyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="27">
      <name>Kék László Kiadó</name>
    </tag>
    <tag tagId="25">
      <name>Közgazdász</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
