https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/893d148fb6d48b862f89184cbbbce665.jpg 0cf7aef6cdee7561e19825c079000160 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0cbe3e8c09f1abeee978b8821d9d86a2.pdf 3ff46fb34b8e4c9ea8a637c5d5e245e5 PDF Text Text 7. szám Balassa-Gyarmat, 1895. február 17. XXIII. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Szellem ás jellem. 11. e lapok egyik számában okosan és ügyesen kifejtette, hogy neki a kaszinó épülete nem tetszik. Sietek őt megnyugtatni és már is kijelentem, hogy nekem sem tetszik. Eddig tehát teljesen egy vélemé­ nyen volnánk, sőt mondhatom, II. nekem hatalmasan imponál azzal a dicséretre méltó buzgósággal, melyet az építési kedv fokozásában fejt ki és édes-örömest látnám, ha a sok szónak végre meg volna a kellő hatása. De hát sajátságos tünemény! Bennem R. czikkétiek olvasása általa éppen nem ezélzott (eszméket) ébresztett. Ennek ismét nem R. az oka, hanem tehet róla az én mindenfelé kószáló gondolatmenetem, mely ilyenképen szólalt meg bennem: hát csakugyan nincs más hibája a mi érdemes kaszinónknak, mint hogy rossz lépcső vezet hozzá, meg a helyiségek nem felelnek meg a modem építészet követelményei­ nek!! Nem, H. uram! Mi nem sokat törődünk az előcsarnok czélszerütlen voltával, nem nézzük az ajtók és ablakok korhadtságát. Mi mást keresünk. Mi azt szeretnök, ha a kaszinó társadalmi életünk vezetője volna, és a kaszinó egyesítené magában társadalmunk minden jobb emberét oly czélból, hogy egészséges társadalmi életet létesítsen. Ez volna a kaszinó ideális hivatása. A czél szép és nemes és megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Mert ralijuk be töredelmesen, hogy társadalmi étetünk fonák, beteges. Sőt talán nem is létezik, meghalt. Hisz nem látunk egyebet választó falaknál, melyek pedig- -megölői az együttes életnek; Rang, hivatal, vagyon, vallás, mind megkülönböztetésül szolgál és nincs semmi, ami egyesítene. Innét van azután, hogy teljesen képtelenek vagyunk bármelyen actióra. Nem tudunk semmi olyasmit létesíteni, aminek szülő­ anyja a közvélemény, a közlelkesedés szokott tenni. Büszkék vagyunk, hogy B.-Gyarmat megyei székhely és az egész tetet úgy töltjük, akár csak a legutolsó faluban. Egy pár házi mulatság, vagy thea-estély, nehány banális uzsonna; ebben nyilatkozik szelle­ münk. Nem vagyunk képesek egy tisztességes mulat­ ságot rendezni, mert ismerve dicséretre méltó demok­ ratikus hajlamainkat, félünk a kudarcztól; tél végén vagyunk és még egy gyenge kis hangversenyt, műkedvelői előadás, vagy szélesebb kOrre kiterjesztett pikniket sem tudtunk eddig Összehozni. Ez régi nóta, mindenki felpanaszolja és nincs meg bennünk az energia, hogy segítsünk a bajon. Pedig megvan ez ily elposványosodott viszonyoknak a maguk káros következménye. Magunk is ellaposodunk és különösen megérzik feleségeink és leányaink. Nem nyújtván nekik a társadalmi étet semmi szellemi tápot, telkük, szivük megszokja a közönségest, nem tudnak maga­ sabb niveaura emelkedni, mi kedélyük elfásulását ronja maga után. Ezeken az állapotokon segíteni volna a kaszinó hivatása. Vegye kezébe a vezérszerepet és kOsse össze a kaszinói életet nyilvános felolvasásokkal, közös vacsorákkal, rögtönzött tánczmulateágokkal, hangversenyekkel és egyebekkel, mi a szellemet fejleszti, a szellemet nemesíti és az Ízlést finomítja. Nem ámítom én magam azzal, hogy ez által városunk társas élete egy óv alatt megváltozik, de számitok rá, hogy az ily szívnek és léleknek jól eső összejö­ vetelek egyrészt intelligentiánkat fokozni fogják, más­ részt egy jobb felfogásnak egyengetik útját. Jóaka­ rattal, tapintattal sokat lehet tenni! A kezdet ne­ hézségeinek leküzdésében az oroszlánrész társadal­ munk vezéregyéniségeinek jut ki. Az ő hivatásuk volna a jeget megtörni, nekik keltene az exclusivitást beszüntetni és a gyengébbeket magukhoz vonni, de úgy, hogy a leereszkedés nyilát ne éreztessék. De hogy a kaszinónak szélesebb körű működése meghozza a maga jóízű gyümölcsét, szükséges, hogy tagjai közelebb lépjenek egymáshoz és ne azt nézzék, hogy miben különbözik egymástól, hanem keressük a közös vonásokat, a hasonlatosságot Ha komolyan fogunk ily irányban működni, megteremtjük a tár­ sadalmi egységet, melyre ép oly szüksége van hazánknak, mint a nemzeti egységre. Mutassa meg a társadalom, hogy tud akarni és akar tudni. Az állam évek óta erős kézzel dolgozik a nemzeti egy­ ség palotájának építésén, csináljuk meg mi a társa­ dalmi egységet. Jó hasznát vesszük majd mind­ nyájan! Nagyjában és vázlatilag mondottam el nézetei­ mét úgy mint egy hírlapi czikkccske kerete megen­ gedi, de azért talán elég anyagot nyújtottam a gondolkodásra és örülnék,‘ha szavaimnak meg volna hatása; nem bánom, ha akár az R. javasolta uj épületben tartjuk is az első társas összejövetelt! 1 I *F. A b.-gyarmati Takarékpénztár közgyűlése. Vármegyénk legnagyobb pénzintézete, az immár 28 év óta fennáló b.-gyan$ati Takarékpénztár a múlt vasárnap, febr. 10-én, a részvényesek élénk részvétele mailéit tartotta közgyűlését, Szontagh Pál-elnöklete. alatt. Szontagh Pál úr pont 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést, s megnyitó beszédében melegen emlékezett ineg ama királyi kegyről, melyben az intézet kitűnő igazgatója: Vannay Ignácz részesült azáltal, hogy kir. tanácsosnak neveztetett ki. A megnyitó beszédet lelkes éljenzés követte. ... A pénzintézet a múlt évben is nagy haladást tanú­ sított, mint az a szakszerűen egybeállilolt igazgatósági jelentésből kivehető. A kik 1805-ben a részvénytársa-ágot megalapilolták, alig hihették, hogy rövid 28 év alatt az általuk gyűjtött tőke értékével felérő jövedelemmel fognak rendelkezni. Hogy ezek az eredmények eléreltek, az, — mint a jelentés kiemeli, annak tulajdonítható, hogy a Takarékpénztár alapítása óta (főleg azonban Vannay Ignácz úr személyében Szerk.) mindenkor oly verézérférliakkal birl. akiket nem a pillanatnyi előny, hanem az önzetlen felfogás vezette, és akik soha sem feledkeztek meg arról, hogy cselekményeiért nemcsak a közgyűlésnek, hanem önön lelkiismeretűknek, a köz­ véleménynek és az üzletbarátoknak számolni kötelesek. Ennek lulajdnitható az is, hogy a társaság iránt a biza­ lom folytonosan növekszik. A múlt év forgalma a tizenötödfélmilliót meghaladta, s 2.776,961 frt 48 kr vagyonnal záródott le. A betétállomány: 2,067,625 frt 15 kr. Tiszta jövedelem a sziráki és a többi fióküzletekkel együtt 30,021 frt 03 krt tesz ki, melyből n kezelési költségek s egyes alapokra és tartalékokra való levonások után 15 ezer frt osztalék osztatik ki a részvényesek között, vagyis részvényenként 50 frt, mely azonnal felvehető Az intézet 421 frt 50 krt adott ki jótékony ezélokra, ezenkívül 100 frlos alapitó tagja lett a F. M. K. Egyletnek, az aszód—b.-gyarmati vasúti alapot 15 ezer frtra egészité ki. Ezen örvendetes jelentések, valamint a forgalom, a veszteség- és nyereségszámlák s a vagyonmérleg ki­ mutatásainak egyhangú elfogadása után letárgyalta a közgyűlés az alapszabályok azon javasolt módosításait, melyek a 300 dbuj részvény kibocsátása miatt az alap­ szabályok revízióját «zükségessó tették. Konstatálnunk kell, hogy ma három év előtt roppant ngitátió fejtetett ki a féltékcnykedő részvényesek állal — az igazgató abbeli javaslata ellen, hogy 100 uj részvény bocsátassék hi. Ma nem 100, hanem 300 uj részvényt bocsáttatlak ki <■■4 nndiv minden ellenmondás nélkül. Az ui részvényekre a régi részvényeseknek kedvező elővételi jog biztosítta­ tott, úgy. hogy minden részvényes egy-egy részvény után egy uj részvényt szerezhet, ha április, junius, augusztus és október hó 1-én esedékes 50 frtos rész­ letekben vagy egyszóval 200 frtot lefizet. A mostani 200 frt névértékű, de ti piaczon 1100 frt értékben sze­ replő részvények rövid időre 700—800 frtra szállottak le ugyan, de rövid idő alatt értékileg ismét növekedni fognak. Az elővételi jogosultság ma már 580 írtért sem vehető. A pénzintézet jogtanácsosává egyhangúlag Rendé Gyula ügyvéd választatott meg s mivel ezáltal az igaz­ gató tanácsban egy hely megüresedett, az igazgató ta­ nácsba szintén egyhangúlag Cservényük György városunk egyik igen derék és ügybuzgó tagja választatott be. Az igazgatóságba Szabó János varból ügyvéd szintén egy­ hangúlag választatott meg. A közgyűlés, melynek előadója és lelke Vannay Ignácz királyi tanácsos volt, elejétől fogva végig a legpéldásabb rendben folyt le s a tárgyak kellő elkészítése mellett alig vett másfél órát igénybe. A közgyűlést inpozánssá telte az, hogy ott a notabililásnak egész sora látható volt. Elénk resztvettek ugyanis az elnöklő Szontagh Pál ő excellentiáján kívül dr. Pulszky Ágoston, gróf Degenfeld Lajos főispán, Laszkáry Gyula urak, majd a közel vidékről: Szontagh Antal, líuszinkó Antal, Szabó János, Veres Ernő, Negra Adolf. Veres Imre. Közgyűlés végével az elnökség meleg óvácziúkban részesült. D.-u. 1 órakor fényes ebéd volt Vannay igazgató urnái, melyen Szontagh Antal elnök, gr. Degenfeld Lajos másodelnök, dr. Pulszky, Laszkáry s a íentnevezett vi­ déki részvényesek közül többen vettek részt igen vig hangulatban, melyet a ház kedves asszonya vendég­ szeretetével még emelkedettebbé tett. Innen-onnan. (Kamuiatok.) A mi kedves, jó humorú laptársunk az «Ipolyvölgyi Hírláp* nagy álarezos bált rendez. E csecsemő korát élő laptól — dicsérendő nehéz- vállalkozás. Olyan ez, mintha a szopós lányka — a bálba kívánkoznék. De az álurezos bál sikere érdekében reményijük, hogy azon nemcsak előfizetők vehetnek részt?! Az. -Ipolyvölgyi Hírlap* közli Rudnay főispán emlékiratát a vasutűgyben s a hozzá fűzött néhány sort igy végzi: *Tartsa meg a mindenek alkotója ked­ velt főispánunkat jó egészségben, hosszan és boldogan !> Mikor a czikkiró ezeket irta, nem volt a kezében — egy pohár bor?! • Ugyanaz a jókedvű lap egy sági pikniket úgy ír le, hogy >olyanről a fővárosi lapoknak még fogalmuk sincs.««Irigy szemmel nézheti a főváros azon nagyszerű estélyt* S végül, hogy oly estélylyé alakították e pikni­ ket, miszerint Jókai jubiláris regényírónk fantáziáját is felülmúlni igyekeztek. Jókai kijelenti általunk, hogy neki oly merész fantáziája — mint a báli referensnek — sohasem volt. Elismeri, hogy így még soha se lett — lepipálva. Oly unalmas most Ipolyság, alszik a köz- és tár­ sadalmi élet: sőt a külömböző társaságbeli viszonyok sohasem voltak oly ziláltak, oly tagoltak, oly merevek mint mostan. Hiába, nem látjuk sehol az eleven, pezsgő életet a társadalom minden rétegében, a melyet Roszner br. megteremtett. Nem látjuk az élő társadalmak a melyet ő — mint mondják — halottaiból feltámasztott. Alszik ott mindenki és minden: még a véletlenül ide került utas is — mély álomba merült, mert az n leg­ okosabb és leghasznosabb dolog, a mit Ipolyságon mű­ velni lehel. ♦ Ipolyság nagyközség képviselőtestülete, Int nem Ipolyságról ágazik szél n vasút Zólyom felé, ezt énekli majd a vármegyeház urainak: i> út, fel ia út, Nem kell nikilnk a — vasút! �2 Nógrádi Lapok ésHonti Hiradó. 1895. február 17. gének megállapítását cxélzó kereset megindítására meg. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyeket mint pereukivüli Ügyeket a 8. C. Sz. 138.—148. g-ai értelmében .kell szabott'határidő letelte után terjesztetett elő (17. §.). kezelni. Ha az ügy a kifogás következtében perré alakul A felmondás, illetőleg a felhivás és a kifogás költségi át, azt a 8. C. 8z. 29. g-a szerint a sommás perek jegy­ a per költségéhez számítandó. A bíróság az ellenfél kérelmére kizárni köteles ai zékébe be kell vezetni, s mint más sommás pert kezelni. • 21. g. A jelen rendelet az 1895. évi márczius hó 1. olyan bizonyítást, melynek felvétele előreláthatólag 8 na. napján lép hatályba. Hiába, nemcsak férfiak és nők, do niég erkölcsi pon belül nem eszközölhető. Budapesten, 1894. deczember 23-án. A határnapok és határidők kitűzésénél a sürgő: testületek is — nagyzási mániában szenvednek. Mert küiömben. hogy láthatnak Ipolyság nagyközség képviselő- ügyekre vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni. Szilágyi, s. k. 13. g. A marasztaló ítélet az 1893. évi XVIll. tőrtestületének tagjai hivatalos helyiségüket — város­ vényezikk 117. g-a utolsó bekezdésének alkalmazásával i házának?) • felebbvitelre vagy igazolási kérelemre való tekintet nélkül Losoncz, 1695. febr. In. Pajor István bátyánkon közzétett dolgozataiból végrehajthatnak nyilvánítandó. A gymnasiumi hál a múlt szombat estéjén meg lett kezd észrevevődni az — elért 50 éves jubileum. LegAz Ítélet végrehajtásának a bérlettárgy kiürítésén tartva ;s mert a hőlgyközönséguek nem volt ideje értesülni ujabban egy mattúnához irt verset és a Urnáról érte­ vonatkozó módozatait a 9. g. második bekezdésében foglalt kezik. Bezzeg 50 év elölt kisleányról, borról, dal és rendelkezések megfelelő alkalmazásával az ítéletben kell a tánezrendezőknek aitalam a múltkor közölt határozatáról, igy a közönség nagyszámmal gyűlt össze s lett a bál szerelemről folyt az ének és tisztes matrónákról és mele­ megállapítani. gítő Urnáról. Az Ítélet alapján bármelyik fél kérheti a végrehajtó.- nagyszerű és fényes. A bálanya Török Zoltánná w. Pokorny • Klára űrhölgy volt. A vidékről is igen számosán jelentek elrendelését (9. §. első bekezdés). Az ipolysági kir. tisztviselőket a legutolsó lakbér­ 14. g. Az első bíróság ítélete ellen csak az 1893. meg. A belépéskor a hölgyeknek ruháik színéhez illő osztályba sorozták, lsedig olyan drága és rossz lakásuk évi XVIll. törvényezikk 209 —213. g-aiban szabályozott tánezrend lett kiosztva. Ennél az a baj adta elő magát, hogy az asszonyok nem mindenikének lett ilyen átnyújtva; van, mint — bátran Írhatjuk — sehol. (Mert a fővárosi felülvizsgálatnak van helye. a miből a mulatság alatt neheztelés és a mulatság utáa lakások, ha drágák is, legalább jók, kényelmesek, egészsé­ A felülvizsgálati kérelem határideje nyolez nap. gesek.) Kérelmezik tehát, ennek megváltoztatásai. De 15. §. Az igazolási kérelem az elmulasztott határ- vitás kérdés és csaknem párbaj lett. A szúnóra alatt lett ugyan mondják meg őszintén, tiszt hivatalnok urak, naptól vagy határidőtől számítandó 8 nap alatt nyújt­ a sorshúzás megejtve. Erre nézve a jövőben két dolog vált kívánatossá. Az első, hogy az valamely hatósági nem-e volt igaza azon osztályozó tisztviselőnek, ki mi­ ható be. dőn Ipolyságra ellátogatott, méltán hihette azt. hogy 16. g. Ha a kifogást tevő fél nem lakik az eljáró közeg jelenlétében történjék; a másik, hogy a számok igazságos lesz, midőn az utolsó elassisba sorozta Ipoly­ járásbíróság székhelyén vagy területén: köteles a tárgya­ habár rendben száz darabonként tétettek az urnába, de ságot, tartván azt, hogy — falun olcsók a lakások. lásra idéző s a további határozatok elfogadására a bíróság azután fel nem rálátván és fel nem kavarhatván, igy tör­ Fagyos Szent. székhelyén vagy területén lakó megbízottat nevezni. Ha ténhetett, hogy a kihúzó Fortuna csak a felszínen maradt ezt elmulasztja, avagy ha a határozat a megnevezett számokból húzváu, némely sorsjegy tulajdonos 20—30 megbízottnak nem kézbesíthető: a határozat a kifogást tárgyat is nyert. A szúnóra után rendezett cotillion igen Igazsáffögymlnlsteri rendelet tevő fél lakhelyére czimezve ajánlva postára adatik és a sikerült, általában a rendezőség mindenben kitett magáért. a lakbdr-fe-lniondáe A laktükiiiriiJí iránti ügyekben postára adást követő harmadik napon kézbesítettnek te­ A négyeseket 7ti pár tánczolta. A jótékony czélra 700 frtot követendő éljárát xnibályonÍMi tárgyában. eredménvezett e bál. kintetik. t (Vége.) Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a felmondás 10. §. A felmondás (1. és 7. g.) illetőleg felhívás vagy felhívás következtében hozott határozatok, nevezetesen a tárgyalásra idéző vagy az eljárás folyamán keletkezett A Millennium és a h.-gyanuat—Szécsényi (8. §.) ellen csak kifogásnak van helye. Az ellenfél által bármely elnevezés alatt előterjesz­ további határozatok a felmondó vagy felhívó fél által a iparosok. tett oly nyilatkozat, mely szerint a felmondást vagy fel­ 2. §. utolsó bekezdése értelmében megnevezett megbízott­ nak nem kézbesíthetők. hívást el nem fogadja, kifogásnak tekintendő. 17. g. Az 5. és 12—15. g-ok rendelkezései megfe­ Az ezredéves országos kiállitús b.-gyarmnti helyi A kifogás a bíróságnál Írásban vagy szóval terjeszt­ hető elő. Az írásbeli kifogást az 1893. éri XVIll. t.-czikk lelően alkalmazandók az oly perekben is, melyekben a bizottsága f. hó 1 1-én, méltósagos gróf Degenteld 14. f-ában megszabott alakban két példányban és egy fél a keresetet az 1. g-bau megjelölt bíróság előtt a ki­ Lajos főispán úr elnöklete alatt ülést tartott, mely kötött bérleti idő letelte vagy magán utón, avagy a 7. §. ülésen nemcsak a helybeli, de a Szécsényi bizottsági felzettel kell benyújtani. A hiányzó példányok pótlására nézve az 1. g. utolsó esetén kívül közjegyző utján történt felmondás alapján tagok is résztvettek. közvetlenül a bérlet tárgyának visszabocsátása, illetőleg . Aninger László' másodelnök a következőkben bekezdése alkalmazandó. 11. §. Ha kitűnik, hogy a kifogás elkésett: az átvétele iránt indítja és kifejezetten kéri, hogy az ügy a terjesztette elő a helyi bizottság időközben történt mű­ jelen rendelet szabályai szerint intéztessék el; valamint ködését : felhívás lett intézve az összes megyebizottsági hivatalból visszautasítandó. A kifogás elmulasztása miatt igazolásnak nincs akkor is, ha a felmondás vagy felhivás magán utón, avagy tagokhoz, valamint az összes értelmi és vagyoni inlellia 7. és 8. §-ok esetén kívül közjegyző utján történt, s a gencziához, pénzintézetekhez arra nézve, hogy a sze­ helye. 12. §. Ha ki nem tűnik, hogy a kifogás elkésett:, fél a felmon 1;.. illetőleg felhivás érvényességének vagy gényebb sorsú, de a kiállításban résztvenni akaró, a bíróság az ügy szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki érvénytelenségének kimondása iránt ugyancsak az 1. §-ban jelesebb iparosaink segélyezését czélozó kiállítási alap megjelölt bíróság előtt keresetet indít megteremtéséhez hozzájáruljanak. Ugyancsak e felhí­ és erre a feleket megidézi. E §. nem érinti a lakhérleti szabályoknak azt az Az a fél, a ki a felmondást illetőleg felhívást esz­ vásban jelezve lett az is, hogy iparosaink megrendelés intézkedését, mely az ily kereset beadására határidőt szab. alapján is készek a kiállításra dolgozni. E megkeresésre közölte, a perben felperesnek tekintendő. Az érdemleges tárgyalás és ítélet csak a felmondás, 18. §. A jelen rendeletben szibályozott eljárás alá csakis a b.-gyannati Takarékpénztár járult 25 frttal a illetőleg felhívás érvényességének vagy érvénytelenségének, tartozó ügyekben perújításnak és semmiségi keresetnek kiállilási alaphoz, miért is a bizottság a nevezett inté­ valamint alperesnek a felmondásból, illetőleg a bérlet helye nincs. zetnek hálás köszönetét nyilvánítja. A beszlerczebányai Az a fél, a ki a jelen rendelettel megállapított el­ kerületi bizottság 100 frtot bocsátott a helyibizottság idejének lejártából folyó azon kötelezettségére szoritkozhatik, hogy a bérlet tárgyát visszabocsátani. illetőleg átvenni járásban jogsérelmet szenvedett, igényét a törvény, rendes rendelkezésére, hogy a bizottság működésébe i pénzhiány tartozik-e? utján érvényesítheti. miatt fenakadva ne legyen. Örvendetesebb a jelentés azon része, melyben a Ha a felhívás magán utón, vagy a 7. g esetén 19. §. A mennyiben a jelen rendelet eltérően nem kívül közjegyző utján eszközölt felmondás elfogadása intézkedik: az ezen rendeletben szabályozott eljárás alá bizottság tudomására hozza, hogy Nógrádinegye 2000 alapján volt előterjesztve (8. g.) a tárgyalás és ítélet a tartozó ügyekben az 1893. évi XVIll. törvényezikknek a frtot adott a kiállítási alaphoz, melyből 1000 frt a felmondás érvényességére is kiterjedhet, kirévén ha a sommás eljárásra vonatkozó szabályai alkalmazandók. balassa-gyarmati, losonczi és salgótarjáni helyi bizott­ felhívás a lakbérleti szabályokban a felmondás érvénvessé20. g. Az ezen rendelet 1. 8. §-ai szerint a királyi ságok területén használandó fel. Kommereíl Gyuh , A • pislog mint a rimócri nyúl--féle közmondás u utolsó rituóczi kutya- és luacskali.dal óta kjjúu a divatból s helyette ezeket veszi fel a nép az ajkúra ' Drukkol mint arimóczi kutya vagy ijv.il mini a ritnóczi macska. TARCZA. Egy ősi arczképhez. (Begia). Vitéz volt és deli; családjának éke; Egy vármeoye kőidé. — hódolva — őt Béescc S a fejdelem adott alá szemes ménét. Hogy Őrzője legyen királyi testének. S bevált a levente tornán t<s parkéten. Mtnt egy tündérlovng. ha díszben megjclen; Vállát fődé nyalkán tigris pettyes bőre, Kőcsagforgója a széllel járt előre. S oh mégis oly kevés tavasz múlt el midőn Kegyetlen Atroposz oltod zsákmánya lön. S kiben egy koronás főnek tellett kedve Idegen földbe lett korán eltemetve. Hajh édes anyjn, hajh szomorkodó család, Vigaszt o veszteség fölött neked ki ád? Am ineg van á vigasz, mert itn száz év után. Gyönyörködünk benned a művész vászonén. Ki fogja e képet uj száz esztendeig Megóvni, mikor az Evezted betelik ? Do hallgat mert itt van muzeumos Iván. Követni fogja őt kél lelkes unokám. Első István után magam jövök sorra, A harmadik itten hagyott bánatomra, De Őrömmel vár <>, mert Ígértem néki. Hogy mogjöl hímmel nem fogok soká késni. Pajor István. * ‘ Engedőimet kérek, hogy » fonlebhi történeti képhez rövid felrltígosilrt jegyzetet reatnlÜMezk. 1‘gyenie a/ e tettben elelfaek nereiett ht«in (»«al 17-0. Jun. áo-in A -Nyéken Hnnttnegyében) nekem unukabitrim, n.lisi .tótlipcsriMétyí» nzgebítrkmnak pedig, a kit e ariaad rM felében ritka népurrfleege 4a mirelteégtröl llontnt'tjébin mindenki iámért, — teát-' vórSeaeia volt; a ugyanő (liléin) .Nagy.|I,>ntrArinrgre* ajánlódra * kit IrAaÁ faalt Ah amar Mriararl LAIIian t.>r*Azat niCir- Levél Helgolandból. (Közli: Ilanzélynf-Majlith Etelka.) ncigutauu, llelgoland, iwv. 1894. ... . . Kedves barátim Athos, Porthoz és Aramis! Mielőtt hihetetlen csodálkotással összecsapnátok ke­ zeiteket, hogy a ti rest levélíró barátotok egyszerre ily hosszú levéllel keres fel Itenneteket, — meg kell magya­ ráznom, hogy én a múlt napokban D'artagnan valék, ki ép oly merész és bátor volt mint én, mert teljes diadalai! letettem érettségi vizsgámat! Nos kedves Athos, te szivemnek legkedvesebb ba­ rátja — örvendezzél velem! Jó öreg Porthos. te bátor, hú szív, légy büszke reám! S te örökké kedves Aramis, — dicsérj meg! Matúra! Ébren és álombani réme 18 éves világom­ nak — le vagy küzdve, le vagy győzve — s most már mint teljesen benőit koponvájú férfiú állok a nagy világ­ ban, nyílt pályáján életem legszebb korszakának. Lehetek miniszter, diplomata, baromorvos, consul, állatszeliditő avagy utczaseprő D’ahomeyban . . . minden és semmi egyszerre! Messugi chance, mily boldogság!? De mielőtt mindezekkel megpróbálkoznám, meg­ indulok országot, világot látni. Tanulni, tapasztalni kívá­ nok, hogy mikorra nagy-papa leendek, s a puha knrosszék a kálvha mellett meg fog illetni, — (Tündér szép Hona­ meséjén kívül, másról is tudjak regélni kis unokáimnak ! Régi vágyam volt Helgolandot látni, s most itt vagyok. Egy granitsziklán írom o sorokat s alattam tá­ tongó örvény, hol a tenger zúg a fölöttem mosolygó kék büléie f'dylán, rövid napok alatt meghall M elteinettetett 1806. inárce. 21-ikén. alig eves korában Emléke azonban felmaradt egy mthé-ii kivitető, az ellmnytat te.túri disamerében mutató mellképben melyet Pajor Mátyás a temetés után magával hozott, s ugyanez a kép 95 éven át tlveg nélkül lévén a falra filgreszlve, tenné.zete. hogy ily hosszú idő alatt a rátapadt por éa dohánv fusi az olajfestékre rombolólag hatott; Kubányi l.aioa fevtötniV vészeink azonban, ki a kép mdvéazi voltát maga is eliimeri. megbiztatott, hogy ó azt a lehetőségig ki fogja tisztítani és jó álla pótba helyezni Hogy az engemet mint atyját megelőzőleg -Ihnnyt a-ik István alatt zsenge korában elhunyt feledhetetlen fiamat értem, ezt ugy hiszem, a két tcetvérmegyében nem kelt bővebben magyaráznom. . t“. I. világ. Egy kis darab sziklaföld őrjöngő víztömeg között, melyről azt mondja a nóta: ,tirün ist dac Land, Ilotb ist die Kant Weizs ist dér Sand Daa ist das Wappen von Uelgoland.* S ezért a kis darab kopár szikla-oromért vesztege­ tett a német és angol parlament annyi szót! Földhöz­ ragadt szegény, e piczi sziget, a természet mindent meg­ vont tőle, s hogy még mostohább gyermeke legyen a vén Európának, a.háborgó elemek is ő rajta boszulják meg magukat. Törve, zúzva nyaldossák szegény beteg szikla­ testét, mely nyög, sir, jajgat a sötét éjszakán; mikor pedig egy-egy szikladarab elválik tőle és locscsan a fene­ ketlen mélységbe, akkor meg-meginog e kis földdarab és a rajta lakó balásznép imára kulcsolja két kezét. Az 1890-iki év meglepő hírt hozott a világnak. Helgoland ismét német lett, cserébe adva Britanniának kis jelentéktelen gyarmatokat nyugat Afrikában. S meri ott leng a szikla-ormon a fekete-fehér-piros tricolor, az éjszaki szél magasan lengeti, ö az ór, a széles Elbe-torkolatnál, s dominál őrszemével egy nagy tenger fölött Háromszáz év előtt, még gazdag volt e kopár kis sziget, mert lakói, kizárólag a hóringhalászatból éltek és szállí­ tották őket a világ minden tájara. De egyszerre elvándo­ roltak a kis halak. Azt mondják a nagy hullámverés riasztotta el őket innen és a szegény nép é uagy veszte­ ség után a csempészetre adta macát, s újra telt piro* viganóra a halász-leánynak és gyöngyházzal kirakott búmétszelenczére az öreg apónak. De ennek is hamar vége lett. Első Napóleon, u nagy világhódító véget vetett ezen kereskedelmi forrásnak s újra árván és elhagyva maradt a kis sziget szegény lakója! S a szegény he'lgolautli nép, hiába tekinte égre, földre, nem jött sehonnan vigasz; mi.’ egyszerre megérkezett a segítség Andresen Jakab személyé­ ben. Ez egv vállalkozó szellemű helgnlandi ifjú volt, tudjs Isten honnan, gazdagságra tett szert, s ki ügyes válalkozá.-sál néhány csinos épületet teremtve elő, a kopár szikit, földön, tengeri fürdővé varázsolta azt át. A monda beszéli, hogy egy viharos éjszakán a tenger egy kincsekkel telt ládát mosott volna ki, egy sziki lüregböl, melynek sze­ rencsés megtalálója Andresen Jakab volt. �1895. február 17. Nógrádi Lapuk és Honti Hiradó. alelnök és mint az. ipartestük! elnöke jelenti, hogy sa­ ját liataskörejx-n mindent megtelt az ügy dóinozditásáru nézve. Az ipúrtestülel tagjait tiemoak irá-ban hívta (el a kiállításban való részvételre, hanem az ügyet a f. hó 2-án megtartott ipartestületi közgyűlésen és ezenkí­ vül egy szélesebb körű értekezleten is vita tárgyúvá tette. Mindezeknek eredménye gyanánt jelenti, hogy városunk területéről körülbelül húszán vállalkoznak a kiállításban való részvételre. A részvétéit azonban bizo­ nyos teltételhez kötik, nevezetesen: egyrészc kívánja, hogy a kiállítandó tárgyak oda- és visszaszállítási dija, valamint a térdij megfizetése a kiállítási alapból tör­ ténjek: másrésze ezenkívül még a készítendő munkára segélyelőleget is kér. Ezek alapján elnök úr ó mlga a következőkben mondta ki a határozatot: a bejelentési ivek haladék­ talanul kitöltendők, ugy hogy azok már e hó 10-áii a kerületi bizottság birtokában legyenek. Eelkérendő a kerületi bizottság a segélyezések tárgyúban a mielőbbi nyilatkozattételre, mert ettől függ a jelentkezők rész­ vétele. A mellékelendő rajzok beterjesztésére, valamint újabb jelentkezők elfogadására nézve kérjük a kerületi bizottságot, hogy a bejelentési határidőt f. év tnárczius hó 10-ig hosszabbítsa meg. A legközelebbi ülés idejéül márezius 2-dika lett kitűzve. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Aninger László másodelnök, Kommerell Gyula alelnök és Debreezeni .Marton jegyző bízatott inog. Ezzel a gyűlés az elnöklő főispán éltetésével be lett fejezve. A B.-Gyarmatról és Szécsényből jelentkezett kiállí­ tók a következők: Erey Miklós: Egy drb. 3 ajtós szek­ rény; Palla Pál: magyar női pruszlik és felöltő : Bopper Ferencz: t drb. könyvszekrény ; Pereze Lajos: 1 pár lakk-csizma; Fodor Ferencz: építési rajz; Kozma Gábor (Szécsény):építési rajz; Váczy Ferencz: vadász­ kocsi ; Kucsera Fábián: czipő bumot-szelenczének ; Fábry János: szabadalm. lócsuklóvédő és patkók; ifj. Hajzser József: 1 pár csizma: Augusztin Mihály és Papp Gyula: ruganyos födélnélküli hajtó kocsi; Kozma József (Szécsény) rajzok: Dudás Samu: 3 férlikabát és mellény ; Manóssy Alajos : építési rajz és tervek ; Seliönfeld Miksa : Íróasztal; Gescheit Annin : magyar ndia és felöltő; Meisner József: koszorúkalács, kenyér és sütemények ; Bóth Károly: liókos vasbölcső; Géczy Pál (Szécsény) homokfutó kocsi. Tanügy. (Kitüntetett Unitó.) A népnevelés felkelő napjának sugarai alig'érinték kedves hazánk elmaradt népét, a vámháborúk, az elemi csapások s egyéb a gyászos századok alatt pangó ügyek rendezése annyira megupaszták erszényét, hogy a népnevelésre csak akkor s annyit juttatott, a mikor és u mennyit a lelkes intézők fárasztó után­ járására, rábeszélésére tőle még is kitelhetett A nép szegény s ebben értelmesebb vezetőinek is része van. Nem, elég, ha a lelkész csak a lelkieket intézi el, nem elég, ha a községi elöljáróság benn ülve hiva­ talos helyiségében s ott itél épen azok felett, kik eset­ leg a keze ügyébe kerültek, a tanító pedig leőrli szépen a tanítási rendben kiszabott órákat s azután csendesen félre vonul, szentelni magának is néhány órát. Évek jöttek és mentek s manapság Helgoland a legkeresettebb tengeri fürdők egyike, persze minden csodás természeti báj nélkül, nincs fű, fa, virág — mely feléd int és hívogat, nincs fürge kis madár, mely az ágon csi­ csereg . . . üres, hopár, egyhangú itt minden, csupán a tenger, a magasztos isteni tenger pótol mindent, zúg, böm­ böl, töri hullámait a sötét szírieken, fel-fel locscsanva és szökve magasra sós vize arczomba. S a hableányok mosolyogva emelkednek ki ilyenkor a fehér fodros hullámokból, karjaikat magasan felemelve, s intve : .Vigyázz — vigázz — te bátor halász, csolnakod dióhéj, vitorlád köd fátyol, ebben az időben !* Ilelroland két részre' van osztva, az úgynevezett .Oberlauil* és .Unterland'-ra. Az .Oberland" közepén húzódik végig egy üde zöld szalag, a sziget egyetlen dísze, melyen a szem megpihen ,a burgonya-alléé", itt-ott néhány tarka kecske van karó­ hoz kikötve, hogy felszedje azt a néhány sovány szál füvet, mely ide tévedt. A villaszerű lakházak és szállodák az alsó végén vannak, az úgynevezett ,Unterland"-on, melyet egy merész lépcsőiét köt össze az .Oberland"-dal. Egy régi monda beszéli, hogy Helgoland valamikor egy testet képezett Schleswig-Holsteinnal. Ez oly merész állítás, melyet aligha lehet komolyan venni, ámbár a huvárok egy tömör sziklailánczolatról beszélnek, mely­ mélyen a tenger alatt húzodk a nevezett félszigettől Helgolandig. A középkorban, mikor még a bandita-világ uralkodott, biztos menhelye volt e sziget a tengeri kaló­ zoknak, melyet ök csúfondárosan, .Heiligen-landnak" el­ kereszteltek, csak azért, hogy ne jöjjön senki arra a gon­ dolatra. hogy e szent földön rossz lelkek tanyáznak. Úgy tettek, mint a híres olasz rabló-vezér, ki min­ den gonosztette előtt misét szolgáltatott és a Madonnának új riih.lt vett. Hja! Akkor is voltak már diplomaták .... ők is tudták mi az a decorum! Évszázadok óta Helgoland sob»em volt kényszeritve az adófizetésre, katonát sem verbu­ váltak, csak merő hazaszeretetből tett esküt olykor egy egy helgoludi fiú uralkodója zászlójára. Korlátlan szabad­ ságot élveztek mint szomszédaik a sós hullámok. Manap­ ság 2200 lelket számlál e kis sziget, de a vendéglátók száma felrúg olykor 10—12 ezerre is. IM a szegény lakosok, kik szegénységük daczára, mégis szerfölött ragaszkodnak kis kopár szigetünkhöz, Tagadhatatlan, u pihenő mint ií lélkész?’élöljarú, ügy ti tanítónak is ezúkségt-s, do ha uz erre szánt időt nemcsak pihenéssel, hunem hasznos pihenéssel is eltöllhvtjük, azt- hiszem, másoknak és magunknak, szegény népünknek is csak jut cselekszünk. Vármegyénk begyeit rég árukká szántotta uz eső, u hóolvadás, szőlőhegyeinken pedig a íilokszera szüre­ tel ; u népet szerelő pap, az értelmes elöljáró s u lel­ kes tanító sok helyt e téren is a nép s ezzel saját ja­ vara sokat tehet. Tudom, hogy számos lelkialya a népnek egy­ szersmind jogtanácsosa, orvosa, sok elöljáró népe boldogilásának éjjelét nap|>alá teszi, hasábokul ir, utazik s kutat, hol volna mi értékesíthető, a tanitó pedig magyarosit, népkönyvtárat kezel, tüzet olt, stb. s nem állítom, hogy minden város, község alkalmas arra, hogy a pap a mások jogköréhez tartozó dolgokba ártsa ma­ gát, vagy a tanitó kajlával közében tőrje a rögét, hanem igenis olt, hol erre sükség van. Nem vonom kétségbe lelkészeink fáradozásál, a községi elöljárók jó akuratat s sok tanitó buzgalmát, ennél fogva nem is vehető rossz néven, ha szemlélő­ désem egyik positiv adatát bízom toliamra. Vizslás egy kis község vármegyénkben, szegény, elemi csapásoktól üldözve, mint a többi s tanítója Béres János nem csüggedt cl. nem várta, mig az állam­ pénztár kedvezőbb helyzete neki is gyümölcsöket terem, hanem üres óráiban tanítványaitól körülvéve, szép gyümölcsöst teremteti, mely nemcsak neki hozott a föld-és hitelintézettől jutalmul 100 irtot, elismerő diszokmányt. idővel bőven fizető gyümölcstermést és méhtenyésztése töltött erszényt, hanem eljárásával n nép vérébe is a lussan-lassan gyökeret verő okszerű gaz­ dálkodást boldogulást és megelégedést. (Hí I.) Hirek és különfélék. Gyászhir. Már lapunk utolsó számában jeleztük, hogy alispánunk: Scitovszky János, súlyosan meg­ betegedő édesanyjához Budapestre sietett; s imc. nehány nap múlva megjött a leverő hír, hogy az ősz matróna, a legjobb anyák egyike: özv. Scitovszky Mártonná, szül, dezséri Ország Paulina február 12-én, élete 82-ik évében megszűnt élni. Nem volt alkalmunk közelebbről ismerni őt, csupán azon néhány sorból, melyet múlt 1891. év január hó tl-án fiához intézett, alispánságának tiz évi jubileumja alkalmából; de c nehány sor is ele­ gendő arra, hogy a fennkölt szellemű, jó magyar anyát magunk elé képzeltük legyen. Megnyugvására szolgál­ hatott a tiszteletben nagy kort élt anyának, hogy sze­ rető gyermekei, unokái és dédunokái- állal környezve s áldását feléjük rebegve hunyhatta le önökre szemeit. A család által kiadott gyászjelentés ekkép hangzik: • Scitovszky János és neje Szitányi Jenny, úgy gyermekeik: János, Tibor, Lolla, Béla, Marczi és Aladár; Scitovszky Janka,özvegyült Hanzély Ferenczné és gyermekei: Margit, férjezett Melczer Aladárné,fé.je Melczer Aladár, ugy gyermekeik : Lilla, Béla, Janka, Hanzély János; Scitovszky Mariska l’erczel Vilmosáé, férje Perczel Vilmos, gyermekeik: Hózsika, Vidor és és. Tibor; özv. Országit Lajosné Szent-lvány Teréz, ugy fiai: Lajos és József a maguk, mint az összes rokonok nevében mély fájdalommal jelentik a felejtheteién édesanya, nagyanya, dédanya, anyós, napa, aggódva kisérik figyelemmel a tudós mathematikus és szemüveges mérnök urakkal egyetemben e sziklacsodát. Éber szemmel őrkődnek fölötte, mint egy orvos nehéz betege fölött, mert ha számításuk nem csal, s a tenger ily erővel szedi sziklaáldozatait a csipkés szegélyű par­ tokat nap-nap után . . . úgy a szegény beteg órái szám­ lálva vannak .... egy évezred még .... és Helgoland nincs többé! Ezerkétszáz méter távolságra fekszik e szigettő I egy bomokzátony, mely valamikor szinte a sziget részét képezte s lakva volt most pedig egy önálló földdarab. Éppen karácsony este volt, mikor egy rettenetes észak-nyugati szél, felkorbácsolta a tengert s a bőszült elemek rontva, bontva, s dúlva rohantak át a kis sziklaföldön. A maroknyi nép kirohant a templomból, hová gyüle­ kezett, Isten haragját lecsendesiteni kérve, a rettenetes viharban. Csengett a kis harang esdeklő hangja, — do hangját átbömbölte a vihar, elsöpörve mindent. Egy iszonyú recsegés s az Ítéletnap elérkezett. A vad áramlat elszakitá a kis szikladarabot a-testrésztől örökre, a most magányosan áll a kis zátony, hirdetve azon idő rémes pillanatait, emlékeztetve egy borzalmas sötét éjszakára, hol az elemek vívták harcsaikat egymással. És én itt állok, a bőszüit elemek küzdterén és sze­ meim a távolban tévedeznek. Itt-ott egy sötét pont — egy-egy halászbárka tűnik fel a láthatáron. A kék ég elborult, — kelet felől ólotnszinü nehéz felhők közeled­ nek, mindenféle alakokat öltve magukra. Tompa moraj, mely mintha a mélységből hatolna fölfelé, reszkedtoti meg a levegőt,’ egy tüzes villám hasítja ketté a sötét violaszinü felhőt, mely'reá szakadni látszik a szegény kis szigetre. S a hableányok ismét ki-kiemelkednek hullámhazájukból, s intenek felém, menj, távozzál e kiálló szikláról, nénd: a vihar közeleg száll zugó szár­ nyain s lábad alatt inog a sziklatömb s te gyönge ember lezuhansz oda, honnan nmes menekvés, sem segítség, sem feltámadás többé! Isten hozzád tehát három jó barát Athos, Por­ thoz Aramis — megyek még a Vihar kitörése előtt postára adni levelem, melyet a holnap induló h^jó visz a con'.inonsre, hazámba, számotokra. Servus fiúk I H. Ferdinand. 3 sógóriio,’ilíi'tvr uúgyuéne néhai méltóságos nagykőn Scilovnzky Márton nemes Baranya vármegye egykori főispánja, u pápai Krisztus-rend nagykeresztes vitéze özvegyének Scitovszky Múrlonné, szül, dezséri Országb Paulinának, Budapesten, 1895. évi február 12-én, este 8 urakor, életének 82-ik évében, a haldoklók szentsé­ geinek új latos felvétele után, végelgyengülés következ­ tében történt gyászos elhunytat. A boldogultnak hült tetemei e hu 14-éo, délután 3 órakor fognak lakásán: IV. kér., reúltanoda-utcza 19. szám alatt, róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a családi sírboltba Nőtincsen örök nyugalumra tétetni. Az engesztelő szent iniscáldozat Budapesten, f. hó 18-án, délelőtt 10 urakor fog a belvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapesten, 1895. évi február hó 13-án. Áldott legyen a legjobb anya emléke !• A F. M. K. E. nógrádvármegyci Cókegylete febr. 11-én tartá közgyűlését nagy érdeklődés mellett, amenynyiben a tagok szukatlan nagy számban jelentek meg. A jgr. Degenfeld Lajos főispán úr ő méltóságának elnöklete alatt tartott közgyűlés hazafias lelkesültséggel tárgyalta le az ügyeket Vannay Ignácz alelnök és Szontugh Antal egyleti titkár szabatos előadásai alapján. A közgyűlés köszönetét szavazott Laszkáry Gyulának, aki a nógrádi ev. egyházak magyarosítást ügyében kimerítő relútiókat tett. Laszkáry Gyulának dunáninneni ev. egyházkerü­ leti felügyelővé leendő választása érdekében febr. 9-én B.-Gyarmaton Szontagh Pál elnöklete alatt értekezlet tartatott. Az értekezlet jelentőségét igen emelte az, hogy a vármegye számos előkelőségén kívül dr. Pulszky Ágost úr is részt vett, s aktuális térre lépett Laszkáry Gyula mellett, akit már nemcsak ini nógrádiak, de a honfiak, borsiak. sőt a felvidéki vármegyék legnagyobb részben óhajtanak kerületi felügyelőnek. Az értekezlet körlevelet fog intézni a kerület minden egyházához. A harnióniút úgy látszik csak a losonczi ev. egyház fogja inegruntani. Losonczon ugyanis febr. 15-én, mull pénteken, értekezletet tartottak ÍJúsbak Adám elnöklete alatt, s elhatározták, hogy Láng Lajos mellett fognak lángolni s érdekében szintén körlevelet menesztenek szét. Nagyon sajnáljuk, hogy a losonczi ev. egyház a többi nógrádi ev. egyházzal nincs egyakaratban. Losonciról „Filius antc patrem* czim alatt utólag még a kővetkező tudósítást vettük: Losonciról arról érte­ sítettek bennünket, hogy az ottani evangélikus egybáztauács csütörtökön délután egy gyűlést tartott, a mely elé egy kész elaboratum lett elfogadás czéljából terjesztve. Ez elaboratum .Nyilt szózat* czimet fiséi s tárgya Lasz­ káry ellenében Láng mellett való állásfoglalás. A nyilt szózat rögtöni kinyomatása és az egyházakhoz való küldése lett elhitározva. A nyomtatvány aláírására nézve az a végzés hozatott, hogy azt az egyház elnökségén felül a Losonczon lakó többi egyházfelügyelők is írják alá. A végzés eme második részét az egyházfelügyelők rendre megtagadják. Daczára ennek a nyilt szózat meg fog jelenni. A kora szülött tehát napvilágra jő, holott a szavazás még el sincs rendelve, s a nyilt szózat az egyház közgyűlése últaL nincsJ sjlfogadra._____________ ________________ Hogy ez mind megtörténik, Búsbak egvháxfelügyelőn nem csodálkozunk; de hogy Margócsy lelkész, a pest­ megyei érdemült fe'ügyelő, egyetemes egyházunk jónevú férfia, mindezt tiltakozása által meg nem akadályozta, ez az ámulatba ejt 8 hogyan van az is, hogy a többi felügyelő urak ily idétlen szülöttet befolyásukkal létre jönni engednek? Utána néztünk az egyházi névtárnak s azt látjuk, hogy a következő felügyelők laknak Losonczon: Bogdán a máskorai. Csonka a poltári, Gáber az uhorszkai, Kunszt abelovai. Havas a tamasii, Prómy a losonczi, Szlávi a dobroc-i, Beniczky a csehbrezói, Bartholomaeidesz kálnói egyházfelíigyelők. Kubányi Lajos újabb dicsősége. Jól esik olvas­ nunk azon újabb sikerről, amit vármegyénk szülöttje ifj. Kubányi Lajos művészi ecsetjével országszerte mindnagyobb mérvben arat. Így olvastuk a .Pécsi Figyelő* február 5-iki számában, hogy aznap érkezett meg oda a város tanácsterme számára megrendelt s Kubányi Lajos által megfestett Kossulb-kép. .Igen sikerültnek mondható — igy ir az emlitett lap — a kép, mely nigy hazánkfiát a 48-as évekből elég hűen ábrázolja. Határozottan jobban hat és nagyobb listást kelt, mint a vármegye ezer forintos Kossuth képe." — A .Pécsi Napló* pedig igy ir Kubá­ nyi festményéről: »A kép, mely ma már a közgyűlési teremben függ, at 1848-as időből ábrázolja a boldogult kormányzót, de ugy az arezstudium, mint a kiállítás dol­ gában sakkal sikeresebben, mint maguk a 48-ból való képei Kossuthnak. Kubányi nem másolta egyszerűen ama képmodelleket, mint tette ezt a vármegye Kossuth képé­ nek festője, hinem életet vitt az arezra, könnyedébb állást adott az alaknak s színezésével annyira plasztikussá tette Kossuth alakját, hogy az majdnem kiemelkedik a keretből.* Jakobovlcs József b.-gyarmati kir. törvényszéki biró által a marmarosi Ínségesek s árvízkárosultak javára a 335. számú gyűjtőivel! gyűjtött s Mármarosmegye alispánjához 1891. éri deczember hó 1-én be­ küldött, s a •Mártnaroa* ez. hetilapnak 1894. évi deczem­ ber bó 19-én megjelent 5l-ik számában közzé tett 71 frt 50 kr adományhoz hozzájárultak: Jakobovics József 3 frt, Dr. Feledi Ferencz 1 frt 50 kr, Dr. Gerő Mór 1 frt 50 kr, Kray István 1 frt. Újhelyi Boldizsár 1 írt, Kacskovies Jenő 1 frt, Dr. Vida Géza 1 frt Báró Butt­ ler Frigyes 1 frt, Marssó Lőrincz 1 frt, Gazdik l-ajos 1 frt Gonda Károly 50 kr, Köröm László 50 kr, Fajnor Sándor 1 frt. Reményi Károly 50 kr, Pollatsek Rezső 2 frt, N. M. 20 kr, N. N. öO kr, Vnnnay Ignácz 1 frt, N. N. I frt. Szilágyi Mór 1 frt, Tomis József 1 frt, Benő lek Soma 1 frt, Dr. Ileks József ,1 frt, Grünbaum Henrik 1 frt. Elfér Ede 1 frt. Cservényük Györgyné 1 frt, Balús Barna 2 frt, Elheuiczky Elórisnú 1 frt. Gróf �4 1895. február 17. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Forgách Antal 5 frt.'lfj Fáy Albert J írt. Grsebeit Ármin 1 írt, LőA'ingcr József 50 kr. Frischer 1 írt, Pribil Antal 1 írt, kis kalapos 1 írt, Vereriugcr 50 kr, Gellén Antal P.-Szolatun 50 kr, N. N. 20 kr, S A. 1 írt, Kccakeméthy Gésa 1 írt, Molnár Janó-* 50 kr. Dunai Annin 1 írt, Stroisinger Mór 50 kr. Megyeryné Korniss Sarolta 1 frt, Dr. Kovács Henrik Vanyurvz 1 frt, Altorjuy Buják 50 kr, Hubay Szirtik 50 kr, Vagner Lajos Bújik 50 kr, Altorjay Margit 50 kr, Krcncdie* Mtitild 50 kr, Ribjanszky Elemér 50 kr. Kun Barna Színik 1 írt, Herbszt Villibáld Szirák I írt. Müller Karolyné Kecske 50 kr, T. L 50 kr, Zeke Kálmán 50 kr, B. 50 kr, Medvoczky Cornél 50 kr, Glaser Hermin l.udány 30 kr, VArndy Gyula Losoncz 1 írt, Glaser Annin Losoncz 30 kr, Bogya Losoncz 50 kr. Moravcsik János Losoncz 50 kr, Szilassy Kálmán Losoncz 50 kr. Várady Gyuláné Losoncz I írt, Szabó Jánosné Vurbó 1 írt, Szabó Jolán Vurbó 1 írt. Szalui Margit Varbú 1 írt, Beke Béla Rútság 50 kr. Kaeskovics Vilmos Vurbó 50 kr, Muzslay Gyula Kád 50 kr. Veres Ernő Bérezel 50 kr, Posztóczky Iván Jobbágyi I írt, llanzely Gyula Rútság 1 írt, ilanzely Béla Sáp 1 írt, Znieskál István Legénd 1 írt, N. N. 50 kr, l’app János S.-Turján 1 írt, Szabó Károly Diós-Jenó 50 kr, Csiky Sándor Karancs­ ság 50 kr, Selmeczy Sándor B.-Gyarmat 50 kr. összesen 71 írt 50 kr, Kutka Kálmán Máramarosmegye alis­ pánja a gyűjtőhöz intézett levelében meleg hangon mondott köszönetét a gyűjtőnek .« az adakozóknak. Áthelyezések. Witter Gyula a b.-gyarmati kin törvényszék iktatója, ugyanily minőségben a in. kir. kúriá­ hoz helyeztetett át Az igazságügyi minister Wildinann Ármin késmárki és Nauer Béla sziráki kir. járisbirósági Írnokokat kölcsönösen áthelyezte. — Pap Lajos sziráki járisbirósági Írnok a b.-gyarmati törvényszékhez, Dézsa Mihály b.-gyarmati fogházőrmester a. szombathelyi kir. törvényszéki fogházhoz helyeztetett át Okolicsényi Lájos salgótarjáni kereskedőt, hőn szeretett nejének f. h> t-én történt elhalálozásával súlyos csapás érte. Az elhunytat férjén kívül két leánya és szá­ mos rokona siratja és ezek bánatában egész Salgótarján és vidéke osztozik, mert a megboldogult közkedveltségben állott, miről legjobban tanúskodott a részvétteljes temetés, mely f. hó 3-án, d. u. 3 órakor ment régbe. A gyászoló családon és számos rokonon kívül résztvett a temetésen a nagyközség elöljárósága és képviselőtestülete, az aczélgyár és bányatársulat tiszti kara, nagyszámú vidéki r. k. papság, a helybeli ipartestület gyászlobogó alatt, az ön­ kéntes túzoltótestület stb., úgyszólván Salgótarján egész lakossága. A megboldogult 42 évet élL Áldás emlékére. A b.-gyarmatl ipartastület 10 éves fennállásá­ nak jubileuma alkalmából rendezett tánczmulntságon 86—1805. vb. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapecti keresk. és váltó kir. törvényszék 102704—94. szánni végzése által dr. Lovas Jánosné javára Lovas Emma ellen 1000 frt tőke és járuléka erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag felülfoglalt és 654 frt 50 krra becsült bútor, ágy- és ruhanemű és gazdasági eszközökből álló ingóságok, 1000 frt tőke, ennek 1894- ér deczember hó 13. napjától járó 6° „ kamatai 57 frt 47 kr., megállapított eddigi 1 frt 50 kr. jelen hir­ detményi és az ezután! költségek erejéig nyilvános árve­ rés utján eladatnak. Mely árverésnek a rétsági kir. járás<|iniság 112 p. 1895. sz. kiküldést rendelő végzése folytán Verőczén, al­ peres lakásán leendő eszközlésére 1895-ik ér február hó 21-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitűzetik és ahhoz venni szándékozók ezenneloly megjegyzéssel hivat­ nak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. L-cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fonák. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. L-cz. 108. g-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt-Tereskén, 1895-ik évi február hó 2-ik napján. Grüber Knmlv. kir. bir. végrehajtó. Árverési hirdetmény. Az MzUrgoni Érsekség és Hugyag községi közös vagyonát képező ip«lyvizi 3-kerekü malomnál az uradalmat illető fele része, külső, belső szerkezetéve s hozzátartozó szinte felerészben az uradalom vagyonát képező mintegy 4 kát. hold rét- és legelővel nyil­ vános árverés útján örök áron el fog adatni; azonban az alább kitüntetett összegű bánatpénz becsatolásával felüllizetuk.,még; Meisner József 1 írt Ludvw N. 1 írt. N. N. 1 frL Katonai szolgálat esetére biztosító intézet <zim alatt, József fóherczeg ű cs. és kir. fensége védnöksége mellett alakult pár év előtt egy minden tekintetben szolid alánokon nyugvó szövetkezet, mely a hadköteles gyer­ mekek ezéiszerü biztosításával foglalkozik. Nem ezélja lapunknak e helyütt reclátnol csinálni a szövetkezet mellett, tegye azt meg az igazgatóság maga, ha érdeké­ ben ull, u hirdetési rovatban : de illőnek tartjuk közöl­ ni, olvasóinkkal hogy városunkban Wiesner Mihály nyug, kir. honvédömagy úr lón megbízva Nógrád, Hont és Barsmegyékre nézve az intézet főfelügyelőségével. A papok mi üdvösét és jót művelhetnének mostanság: ? Nem rég alkalmunk volt olvasni egy derék lelkipásztorról, akit igen bántott az a tapasztalás, hogy hívei egy része, az ő szószéki legjobb igyekezete daczára, vad-házasságban él, a törvénytelen gyermekek száma pedig évről-óvre növekszik. Nem volt nehéz kideritenie, hogy vi állapot inditó oka legtöbb esetben a szegénység volt, a stóla és a lakadalom kiadásait vélték ilykép meg­ gazdálkodhatni. Hogy tehát gátat vessen e valláserköcstelen állapotnak, összeírta parochiája mind ama népét, mely ily vadházasságban leiedzett; aztán magához hivatta őket, s az esküvő feltétele alatt lemondván az attól járó stólájától s felvilágosítván őket, hogy elmaradhat a lakzi is, mert két tanú az egyházfi és barangolóból is kikerül, rövid félév alatt sikerült 17 párt házastársakká, és több mint félszáz gyermeket törvényessé tenni; az összes többi hívei pedig, valamint a hatóságok nem győzték eléggé dicaémi, áldani az igazi lelkipásztort, aki, követve megváltó mestere példabeszédjét, utána járt eltévedt bárányainak. Vallási tekinteteken felül, az újabb egyház­ politikai törvények is intő példa lehetnek lelkészeinknek hasonló buzgó eljárásra, s bizton hisszük, hogy például Balassagyarmaton, hol a vadházasságok száma tömérdek, nL Untul káplánjaink készségesen fognak e kárliozatos helyzet javításában princzipálisaiknak segédkezni. Vajha őszinte szózatunk ne lenne a pusztában kiáltó szava! Farsang. A kékkő-kerületi általános ipartestület saját alaptőkéje javára Kékkőben, a nagyvendéglő termei­ ben f. évi február 24-én jótékonyczélu, zártkörű tánczvigalmat rendez. — Szécsényben 1895. évi febr. 24-én az Ujrilág-szálló emeleti termeiben lánczmulatsággal egy­ bekötött műkedvelői előadás rendeltetik, mely alkalommal Szigligeti Ede .Házassági három parancs" czimű 3 felv. vigjátéka fog előadatni. — Ugyancsak Szécsényben az ottani izr. ifjúság az izr. nőegylet javára, f. évi febr.' hó 20-án az .Oroszlán* vendéglő összes termeiben zártkörű tánczestéiyt rendez. — A b.-gyarmati rdzusr rendőrök és tűzoltók 1895. febr. 24-ón a .Balassa-szálló* nagy­ termében tánc; igáimat tartanak. A tél még egyre szigorúan tart, vasámap-hétfk száraz fagyos idő volt; majd beborult s havazni kezdett; kedden azonban engedett, ugy hogy a csaknem egész uy sűrűn hulló pehbek bokán felül evő locspoc<ot képeztek, a gyalogközlekedők nem kis boszúságára; S'erda február 13-án reggelre keményen megfagyott a keddi sok csápadéi, s a síéi csak ugy hordta a sűrű apró havat; a tükörsima jeges földön pedig mcgcsusiamlott lábaink alatt a hó réteg, bizonytalanná tévén a közlekedést. Csütörtökön már vastag volt ű legújabb hóréteg is s péntek virradóra befújva ht torlaszokkal az utak, melyeket kétszer-báromszor kellet: már felszabadítani a közmunkaköteleseknek. Szép állapot, akárcsak Felsó-Szibériában. Bizony-bizony aggódóvá tehet az embert aziiy fajta hosszú tél; milyen keserves lett majd a kikelet! Egy tanár naplójából, Az a tanító, a ki vessző­ vel akarja kormányozni osztályát, az többéit bizik lest, erejében, mint erkölcsi es szellemi képességében. — Ha a szülők arra kérik a tanárt, hogy szigorúan bánjon a gyermekükkel, ez annak a jele, hogy odahaza nincs meg a kellő fegyelem. — Az a szülő, aki neveletlen gyermekét az iskolával fenyegeti, az az iskolára előre is a (egyház bélyegét süti. — A legbiztosabb ut arra, hogy elveszítsük a gyermekek háláját ha követeljük tőle azt. — Nem u hatósági rendszabályok adják meg az iskolának jelentőségét hanem a tanítók. — A tanító a tanítvány vádlója, bírója és büntetője egy személyben. Ügyeljen arra, hogy a bírót ne befolyásolja a másik két szerep, mert a tanítványnak nincs védője és nincs kihez felebbeznie. — Egy osztály tisztessége.viselkedésére nézve fontos, hogy a jó tanulók testileg is erősek legyenek. Mert sok hanyag, de erős tiu az egész osztály haladását gátolja. — A hazugság a gyerme­ keknél mindig a félelem szülötte. Tanítók és szülők, szerezzétek meg a gyermek bizalmát és a hazugság megszűnik. — Ha a tanító jókedvűen jön ki az osztály­ ból, abból még nem következik, hogy a tanulók is jól érezték magukat. Ellenben bizonyos, hogy ha unatkozva hagyja el a termet, a tanulók is unták magukat. az árverés megkezdéséig zárt ajánlatok beadása is elfogadtatik, melyekben azonban a megajánlott összeg­ nek számokkal és betűkkel olvashatólag és érthetóleg kiina kell lennie, az ekként fel nem szerelt Írásbeli ajánlatok tekintetbe nem fognak vétetni. --------- Az árrcrés folyó évi márczlus hó 7-llí napján, délelőtt 10 órakor Hugyag község hivatalos helyiségében fog megtartatni, mely napon a zárt aján­ latok is a bizottságnál beadandók. Az elárverezendő tárgynak az uradalom vagyonát képező részének kikiáltási ára 1010 frt. Az árverezni kívánók ezen összeg 10’/«-át folyó értékű készpénzben az árverező bizottságnak az árverés megkezdése előtt letenni tartoznak, mely azonban úgy az Írásbeli aján­ lattevők, mint a szóra! árverezőknek a legtöbbet ígérőének kivételével nyomban az árverés után ott a helyszínén vissza fog adatni. Az árverési feltételek az uradalmi intézőségnél Nagy-Zellőben, az árverés napján pedig a helyszínén betekinthotök. 1895. februárban. és eddig összesen.33 frt 45 krban biróilag már megálla­ pított kölLségek erejéig Szécsényben alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi február hó 28-ik napján délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingó­ ságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelméhez kénpéűzfilétérTüelletL a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szécsényben, 1895. évi február hó 11-ik napján Donanszky Béla. Irir ihirónÁpi Köszönetnyilvánítás. Mindazok, u kik szeretett kedves nőm: néhai i'okoruy Ncllinek elhalálozása alkalmából részvétnyilat­ kozataikat irányomban és csaladom iránt kifejezték s a kik megboldogult nőmnek 1895. évi február hó 8-án végbe ment temetésén részt venni kegyesek voltak > ezáltal fájdalmam enyhítéséhez hozzájárultak, fogadják családom részéről is halás köszönetemet. B.-Gyarmat, 1895. febr. 11. Baintner Ottó. Felelős szerkesztő: Horváth Danó. Románul Ifónnlv Az esztergomi Érsekség Nagy-Salló-drégclyi uradalmi fütisxtsége. Eladó luezernamag. Pongrácz Ábris lóczi gazdaságában termelt, államilag ólomzárolt luezernamag, mintegy 30 mm. eladó, megke­ resések a Nógrádmegyei Gazdasági egyesülethez intézendők, Ára mm.-ként 52 frL helyben a vasúti állomásnál. Minta az Egyesület titkári hivatalában megtekinthető. 28 — 1895. vgr. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt birókági végrehajtó ‘az 1881. évi LX. L-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Szécsényi kir. járásbíróság 1894. évi 4076. számú végzése követ­ keztében dr. Révész Dezső ügyvéd által képviselt Klein Henrik javára Kozma József ellen 138 frt 93 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 302 frt 75 krra becsült ló, kocsi, szán, egy emelő vascsavar, készpénzbeli követelés és egyébb ingóságok nyilvános áverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróságnak 4176. 1891. számú végzése folytán 138 frt 93 kr. tőkekövetelés, ennek 1894. évi október hó 1-ső napjától járó 6% kamatai 30—1895. vgr. síim. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó ai 1881. évi LX. L-ct. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a balassa­ gyarmati Kr. törvényszék Í8894*. évi 4695. számú végzése következtében Tersztyánszky István ügyvéd által képviselt Deutsch Sándor javára Tóth Viktória és Tóth Jenő ellen 150 frts jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 791. frtra becsült női kelengyék, 17. kilo lencse, 25 ki>o rozs, 2 riska ökörből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a Szécsényi kir. jbiróságnak 4148. 1894, számú végzése folytán 150 frt tőkevkövetelés, ennek 1894. éri julius hó 3-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 42 frt 91 krban biróilak már megállapított költségek erejéig Lócz községben leendő eszközlésére 1895. évi február hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelmében kénpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Ssécsényben, 1895. évi február hó 4-én Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóján Donánazky Béla kir. Jbirósári vhajtó � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00723.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 7. szám (1895. február 17.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom