https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/08c70ec8b7a4b0399927b35d48f70f49.jpg d7496ef4aa9400e79b8380ede033799b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e7fe4e59ad67699c514f44a14da479f4.pdf 16ab036f060e63d9af647126a3f7c20a PDF Text Text 6. szám. Balassa-Gyarmat, 1895. február 10. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. DESSEWFFY OTTÓ. „Halaik, halaik, egyrt halnak Színe, java a magyarnak.** Megyei közéletünket súlyos csapás érte. Ismét megfogyott egygyel ama jeleseink sora, akiknek a Gondviselés azt a kegyét juttatta osztály­ részül, hogy neveiket vármegyénk története soha el nem enyésző betűkkel véshessék be. Cserneki és tarkeői Dessewffy Ottó, Nógridvirmegye volt alispánja, volt országgyűlési képviselő és u ágostai evangélikus hitvallású bányakerület volt egyházfői ügyelője — nincs többé. Elköltözött őseihez nemcsak vármegyénknek, de annak körén túl is őszinte és igaz bánatára mindazoknak, akik őt is­ merték. De nem I a vanyarczi sírbolt csak az ő idvezült lelkének porsátorát fogja őrizni, mig áldott szelleme közöttünk marad, hogy az ő nemes alakját elénk varázsolja követésre méltó példaként. Mint hazafit a békés és súlyos időkben egyaránt ott láttuk őt az első küzdők között, akik drága hazánk jólétét, a honszerelem legtisztább füzétől hevítve, soha meg nem szűnő odaadással munkálták; — mint vallásának hű követője, ép oly nagy volt ó akkor, a midőn az önkény elébe tárta támadott hite védelmére vértezetlen mellét, mint midőn a Saját erejéből épített szent hajlékot az Isten dicsőítésére átadta és három iskola fentartásának gondját a saját vállaira vette; — mint családfő 56 évi boldog házasságának ideje alatt példás sáfárja volt szeretteinek, akikkel a Mindenható megáldotta. Nem hangzatos jelszavak után indult, hanem a cselekvés terén a komoly munkának volt zászló-vivője. Megyénk annáleseiben fényes lapok lesznek azok, a melyek arról tesznek tanúságot, hogy mint a vár­ megye első alispánja, mily férfias elszántsággal oltal­ mazta a sötét idők zsarnokaival szemben szeretett vármegyéjének törvónybiztositotta jogait. Szinte el sem tudjuk képzelni nélküle a tör­ vényhatósági tanácskozásokat, a melyeknek élete alkonyáig és mindég csak a közjó érdekében oly gyakran volt vezetője. Jól hasonlította őt össze a vallás embere bölcs Salamonnal, akit az Úr azért fogadott különös ke­ gyelmébe, mert a neki felajánlott isteni adományokból egyedül a bölcsességet kérte; azért lett elárasztva ő is bölcsessége mellett minden földi javakkal is. És mégis nem hivalkodott ő azokkal, szerényen összeszedte még — a morzsákat is, hogy azokkal is többet áldozhasson a jótékonyság oltárán. A kinek emléke ilyen vonásokkal van meg­ örökítve, az nem halt meg, az nincs eltemetve, leg­ nemesebb részét — lelkét hagyta édes mindnyájunknak örökül. Adja az Ég, hogy annak a nemes léleknek ter­ mékenyítő ereje bennünk fogékony talajra találjon. S*. G. Cserneki és tarkeői Dessewffy Ottó. 1813-1895. „Ilac llur rial* Egy feddhetlen jellemű honpolgár, lelkes egyház­ tag, a legjobb családapa költözött el az árnyékvilágból folyó évi február hó 1-én Dessewffy Ottóban. A milyen tevékeny, de feltűnési vágy és viszketeg nélküli volt élete, épp oly szép halált engedett neki a végzet, midőn utolsó pillanatáig öntudatnál, szellemi tevékenysége közepén fájdalom nélkül jobb létre azcnderült. Közéle­ tünk egy régi, érdemdús bajnokát, vármegyéje egyik legkitűnőbb fiát, az ág. ev. egyház egyik legerősebb oszlopát, volt idő, mikor védbástyájának volt nevez­ hető, vesztettük el benne, egy oly férfiút, kinél a jobb kéz nem tudta, mit cselekszik .a bal s kinek halála után a necrologus az éietleirás megírásánál bő és hálás anyagot talál. Bátrarf' kiálthatja sirhantja felé az em­ beri, társadalom vándora: «Hát- itur via», mert műkö­ dése hasonló volt a harmatéhoz, mely nem jár villám­ mal, mennydörgéssel, zúgó zivatarral, hanem csak úgy­ lopva szórja áldását a természetre. Dessewffy Ottó 1813. évi augusztus 31-én Vanyarezon. Nógrádinegyében született. Atyja: Dessewffy Imre, anyja: báró Hellenbach Polyxena volt. Iskoláit Pozsonyban és Eperjesen végezte és már 20 éves korában ügyvédi oklevelet nyert. Készültségével és tehetségeivel a közügyét óhajtotta szolgálni, közpályára lépett és már a forradalom, előtt vármegyéje főjegyző­ jévé választotta. A szabadságharcz alatt lelkes hazafi, annak leverelése után nem szűnt meg hazája jövőjét remélni és a közszabadságnak előharezosa lenni. Ezen hazafias érzület legjobban megnyilatkozott benne és lángoló hazaszeretetének legnagyobb bizonyságát adta akkor, midőn az ág. ev. egyház autonómiája és igy hazája szabadságáért magát kitenni nem késett és az 1850. évi bányakcrüleli gyűlésen az elnökséget elvállalta. A nevezetes, az autonómiát megsemmisitő pátens fölötti tárgyalás volt ez, midőn összegyűllek a hivatott kerületi és rangfdősb espt-n.-sségi felügyelők a tilalom ellenére a gyűlésen elnökölni talán a börtöntőli féle­ lemben nem mertek, ő habár legfiatalabb felügyelő volt, kijelentette, hogy kész elnökölni és a felelősséget mindenben magára vállalja. Esztergályi pestmegyei főesperessel mint társel­ nökkel együtt a gyűlést megnyitotta. A gyűlés lefolyá­ sáról saját jegyzetei nyomán adhatok felvilágosítást. Azt mondja ugyanis a megboldogult, hogy a gyűlés megnyitása után egy zsandártiszt lépett hozzá és halkan a gyűlés feloszlatására szólította fel. Igaz, írja tovább, hogy a tiszt halkan beszélt, az is igaz, hogy a terem­ ben zajongtak, de megvallom, hogy nem igen akartam IjtÚIatii mit mondott a zsandártiszt. Ezalatt elnöktársa fe|íMt4 a pátens iránti kérdést és az az elleni egy­ hangú'tiltakozását a gyűlés határozatikig kimondotta s az egyház autonómiáját megmentette. Ekkor a tiszt türelmét vesztve, hangosan felszó­ lította Dessewffy Ottót, hogy vagy oszlassa fel a gyű­ lést, vagy kövesse őt mint foglya. Erre ő ezt a gyű­ léssel közölvén, a karhatalomnak engedve, a gyűlés fel lett oszlatva. Ekkor állt fel Székács superinlendens és az örök emlékezetű szavakat mondotta: «A tanács­ kozást megtilthatják, de az imádkozást nem>. Mire egy gyönyörű rögtönzött imát mondott, melybe a fejedelem személyét is befoglalta. Ezen ima a jelenlevőkre és talán a jelenlévő zsandártisztre is mély benyomást tett és a megboldogult jegyzetei arról tesznek tanúságot, hogy 6 egyenesen ezen imának tulajdonította azt, hogy később ő és társai zaklatásoknak kitéve nem lettek. Ezen hazaliúi ténykedésének némi elismerésen! a bánya­ kerület őt kerületi felügyelőjévé választotta, mely lisztet azonban rövid ideig viselte. 1861-ben, midőn a közszabadság első sugarai kezdtek fényleni, öt Nógrádvánnegye nlispáni székében találjuk és ezen állásában is férfiúi bátorsággal vezette nz ügyeket s erről tesz tanúságot azon magaviseleté, melyei tanúsított akkor, midőn csak a karhatalomnak engedve, hagyta cl elnöki székét az 1861-iki nevezetes közgyűlésen. Az ország­ gyűlést ugyanis önkényűleg az időben feloszlatták. Vármegyei és egyéb gyűlések betiltva lévén, ő hazai törvényeink értelmében a vármegyei gyűlést megtar­ totta és midőn Müller, csász. őrnagy a terembe lépett, egy csendőrtiszt kíséretében és először amaz németül, mnjd kísérője megvárni a törvénvtelen feloszlatás! na­ rancsot felolvasta, Dessewffy Ottó mint elnöklő első alispán miután a legszükségesebb intézkedések fölötti vármegyei határozatot kihirdette, a törvénytelen eljárás feletti óvás kijelentésével a karhatalomnak engedve, a gyűlést feloszlásra szólította fel. Egy lélekemelő pillanat következett most. Az egész gyűlés ezen férfias eljárás behatása alatt előzetes megbeszélés nélkül a ■Szózat»-ot kezdte énekelni s a «Szózat* hazafias hangjai között oszlott el. 1865-től 68-ig azon időben, midőn a fejedelem és a nemzet közötti kibékülés folyt, mint országgyűlési képviselő képviselte a sziráki járást s az akkori bal­ középnek volt tagja s e pártnak Nógrádmegyében el­ nöke maradt, mig a Deák-párttali fusio megtörtént. Élete végéig a legliberálisabb politikusok közé tarto­ zott, A nógrádmegyei nemzeti intézetnek, melynek egyik alapitója volt, vagyonát az nbsolut korszak idején ő mentette meg Huszár Károly és Sréter Horáczczal egye­ temben. Mint gazda Nógrád-. Szabolcs- és Pestmegyék­ ben fekvő birtokait példás szakértelemmel és szorga­ lommal kezelte s vagyonát ernyedetlen fáradságával tetemesen gyarapította. A külső fényre nem sokat adott, de nemes szive megnyilatkozott, valahányszor egyeseknek és testületek­ nek segítségére volt szükségük Vanyarczon az egyház­ nak és iskolának atyai gondozója, pártfogója, jóltevője volt; az iskolaháznak telket adott, a közbirtokosság földjét, melyben neki legnagyobb része volt, a kánlorlanitói állomás mellett rendszeresitett tanítói javadal­ mazásra adományozta: az évi iskolai vizsgálatok al­ kalmával pénzt, magyar bibliákat és magyar énekes könyveket oszlatott ki jutalmul a jó tanulók között A szirákköri decanatusnak tanitói ösztöndíj-alapját 300 frtnyi adományával megalapította. 1885-ben a vanyarczi templom és tornya leégvén, a szegény nép Ő nélküle kétségbeesett volna; de ta­ pasztalatainak felhasználása és nagylelkű adománya folytán, már azon éviién szebb, szilárdabb templomot lehetett építeni. Szabolcsmegyében Zsindelyes nevű tanyáján egészen a sajátjából iskolát építtetett, jól javadalmazott tanitói állást rendszeresített s ezen iskola fentartására jogutó­ dait is kötelezte telekkönyvi bekebelezés által. Gátéren közbirtokos társaival iskolát állitott fel; itt is 6 áldozott legtöbbel. Hugyagon a rombadőlt templomot sajátjából épít­ tette s mikor annak felszentelésére Czékus püspök meg­ jelent, újból a fenntartásra 1000 forintos alapítványt tett. Jó csillaga egy vele minden tekintetben rokon­ lelkű élettársat vezeteti karjaiba, nőül vevén 1840-ben szügyi Trnjtler Katalint, kivel 1890-ben családi körben aranylnkodalmát is megünnepelte. A sorsnak ráárasztotl kegyei közt méltán a legnagyobbak egyikének mond­ ható 51 évig tartott, boldog harmóniává varázsolt csa­ ládi élete. Boldog házasságából két leánya: Rózsa, fér­ jezett Dessewffy Ödönné és Ilona, férjezett gróf Degen­ feld Lajosné származott Egész életét fáradhatlan munkásságban töltötte el Tiszta hazafiság, vallásosság s övéi iránti gyöngéd sze­ retet voltak jellemvonásai. Ezreknek áldása, övéi fáj­ dalma, ismerői emlékezete kisérték őt sírjába. A mily egyszerű volt egyénisége az életben, oly egyszerűséggel óhajtott örök nyugalomra térni s ebbeli óhaját családja előtt nyilvánította is és már életében megjelölte a temetőben a vanyarczi templom mellett azon helyet, hol háláin után szülei mellett nyugodni óhajt. Oda is lett eltemetve. Nemes lelkének porhü­ velyeit a végtisztességgel ellátni a családját illette ugyan, de nagy egyéniségének emlékezete n hazáé, az egyházé és a varmegyéé lévén, nem zárkózhattak el az elől, hogy a végtisztesség nagyobb ünnepélyességgel menjen végbe. Aki közel é< távolban hírt vett Dessewffy Oltó elhunytéról, sietett megjelenésével a nagy halottnak a végtisztességel megadni s őt utolsó útjára elkísérni. Olt láttuk a vármegye szine-iavát, majdnem összes tiszt- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 viselőit, aa ágostai ev. egyház pap-lelkészeit tömegesen te m elhunytat tisztuló Motelei ktAsok egásx. sereget. A család csupán a helybeli ág. ev. lelkészt .Ma- róthyt kérte fel az egyházi szertartás végzésire; de Simkó frigyes ev. ale-peres a gyú-zban résztvenni óhajtván, a halotti imát a ravatal fölolt Ő mondotta. A házból a gyászmenet a templomba vonult, a menetet a vármegye két lovas huszárja nyitotta meg két gyuszlobogóval jelezvén a vármegye egykori alispánjának halála feletti vármegyei gyászt. Ezt követte a koszo­ rúkkal megrakott koszorús kocsi, majd koszonidiszben a halottas kocsi, kisérve kél oldalról vármegyei hajdúk által, kik kivont karddal kísérték a telemet. Ezután sorakozott a gyászoló család és a résztvevő nagy kö­ zönség. A templomban felállított ravatal fölött Marothy. vanyarezi ev lelkész a meghatottságtól remegő hangon mondotta el a gyászbeszédet, melyben különösen a családapát, de a vanyarezi egyháznak élete végéig volt felügyelőjét a lelkésznek magának és az egyháznak jótevőjét emelte ki az elhunytban, kinek érdemeiről, ha a templom kiivei megszólalhatnának, azok tennének tanúságot. Az egyházi beszéd végeztével Sréler Alfréd orsz. képviselő méltatta remek szónoki lieszédben az elhunyt politikai és társadalmi érdemeit. Különösen kiemelvén működését a patenlális korszakban, 1801-ben mint alispánéi s végül mint orsz. képviselőt azon idő­ ben, midőn a nemzet és a fejedelem közötti kibékülés kérdése forgott fenn az országgyűlésen. Ezután a vármegye legelőkelőbb családjainak sarjai spontán tiszteletből vállukra emelték a ko|>orsót s ők vitték ki az elhunytat végső nyugvóhelyére, hol is mielőtt a hideg földbe süllyezletett volna a koporsó, a vármegye tiszti kara nevében Nagy Mihály tb. fő­ jegyző mondott megható búcsúbeszédet a vármegye nagy fia az egykori alispán fölött, kinek példája mindig fényesen fog lebegni az utókor előtt. Dcssewffy Ottót immár a sir hantja födi, de em­ léke nemzetünk történetében, vármegyénk évkönyveiben fel lesz jegyezve és élűi fog működésének emlékezete a késő utókorig. Pél lát adott rá, hogy kell a férfinak hazáját, vallását és családját szeretni és boldogítani. «Hac itur via!» Nagy Mihály, vtu. t. b. főjegyzőnek Dcssewffy Ottó sírjánál elmondott búcsúztatója' Tisztelt gyászoló közönség! Mielőtt nagyságos cserneki és'tarkeöi Dessewffy Ottó urnák, Nógridvármegye th. bizottsági tagiának, a nemzeti intézet elnökének és a vármegye egykori alispánjának kihűlt tetemét sz anyaföldnek visszaadnánk, engedtessék meg nekem, hogy a vármegye tisztikara nevében, hiva­ tottak tagjai helyett bizonyára, mégis a benső érzet ép oly tisztaságával, az elmondottak után csak röviden bú­ csúszót intézzek a megboldogulthoz. A hosszú életkor, kegyes adománya a Mindenhatónak; de legyen az tevékenységben bármily gazdag is, mara­ dandó emléket csak akkor biztosit, ha lefolyásában becsületes és közhasznú, önzetlen törekvését tárja elénk. Ily önzetlen tiszta törekvések lánczolata volt, a meg­ boldogultnak múltja. Közpályájának kezdete arra az időre esik, midőn még kiváltságait élvezte a nemzeti osztály, midőn a közügyek terén egyes kiválóbb családoknak jutott szerepkör,, mintegy, örökségül ntódról-utódra szállott, és sajnos: néha érdemetlent is ért. Nem igy a megboldogultnál, ősi nevének fényét, nem czimerének arany-foszlányai, de kiváló egyéni tulajdonai és a közélet terén szerzett érdemei ragyogtatták; oly érdemek, melyek méltán felejthetetlenné teszik emlékét várme­ gyénknél, egyházánál és büszkeségéül szolgálnak a vár­ megye tisztikarának, melynek egykor az élén állott. Válságos időben ült vármegyénk alispánt székén és a válságos idők daczára biztos kézzel, bölcs mérséklettel, meggyőződésében tántorithatatlanul és midenekelőtl igaz magyar érzelemmel vezette a vármegyéjét. Alispánsága után magánéletbe vonult vissza, de még akkor is, és később, előrehaladt majd aggkora daczára tevékeny részt vett a vármegyei közéletben, s nem egy fontosabb ügynek elöharczosává, vezérévé szegődött Nemzeti inté­ zetünk a megboldogultnak, egyedül ő neki, mint volt alis­ pánnak köszönheti azt hogy most oly szilárd anyagi talajon folytathatja hazafias irányú működését Mindez, eltörülbetetlenül feljegyezve marad várme­ gyénk évkönyveiben. Nekünk pedig vármegyei tisztvise­ lőknek örökre eszményképül szolgálhat az ö ideális puritán jelleme, önzetlen közszolgálati tevékenysége és csak a kegyeletnek szerény adóját rójjuk le az által, hogy nyilt sírja szélén, a gyászolók közé vegyülve, mi is fájdalmas részvéttel, rebegjük: nyugodjék békében. A család részéről a következő gyászjelentés bocsát­ tatott ki: .Csemeki és tarkeői Dcssewffy Ottóné, szül, szügyi Trajtler Katalin maga és gyermekei Dessewffy Rózsa, ennek férje Dessewffy Ödön és gyermekei Dezső, Hona, Etelka, Kamilla, Tamás és Uttilia; továbbá Dessewffy Ilona, ennek férje gróf Degenfeld Lajos és gyermekei Auguszta, Katalin, Kristóf, Miklós, Ilona és Ludovika, valamint az összes rokonok nevében mélyen megszomorodott szírrel jelenti cserneki és tarkeői Dessewffy Ottónak, Nógrádránnegye * volt alispánjának, volt országgyűlési képviselőnek a az ág. ev. bltr. bányakerület volt egyházi felügyelőjének, február hó 1-én, élete 82-ik, boldog házas­ ságának 56-ik évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A drága hamvak február hó 4-én hétfőn, délelőtt 11 órakor az ág. ev. hitv, egyház szertartása szerint fognak megáldatni és a vanyarezi airkertben örök nyugalomra helyeztetni. Kelt Vanyarczon, 1895. február 1-én. lléko áldott poraira I* Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés. A vármegye február 8-án reiidknüJi közgyűb-st tartott, mély egyrészt kegyeletei tárgyat ölelt fel. I. i a február 1-én elhalt Dessewffy Ottónak, Vármegyénk egyik oszlopos férfiúnak emlékét kegyelettel örökítette meg. másrészt az uszód-gyarmat-losonczi vasúlűgylten oly Imtározatot hozott, mely ha a községek által is npprobúllatik, a jelzett vasút sorsa el vau döntve s vár­ megyénk rövid idő alatt egy nagy transennalis vasul áldúsaimik örvendhet. A közgyűlést megelőzőleg vasúti konferencsíi tartatott, melyen vármegyénk egyik sze­ retett fia. br. Hoszner Ervin, Máramarosvúnnegye ki­ tűnő főispánja is részt vett s ő adta meg azokat az impulsusokat, melyek e vasút létesítését biztosítják. A vasút iránt melegen érdeklődők közűi körünkben láttuk : dr. Pulszky Ágost és Tolnay Lajos urakat, valamint a vállalkozó Popper Istvánt Gróf Degenfeld lúijos főispánunk ő méltósága fekete magyar díszruhában foglalta el az elnöki széket s nyitotta meg a közgyűlést az állandó választmány rövid ülése után pont 1Ű órakor. Scituvszky alispánunk nem vett részt a közgyűlésen, mivel a közgyűlés előtti napon édesanyja súlyos betegségéről kapott szomorú távirati hirt s még aznap a délutáni vonattal Buda­ pestre utazott. A közgyűlés megnyitása után Tihanyi Ferencz főjegyzőnk, tőle megszokott ékesszólással emlékezett meg Dessewffy Úttörői, kinek áldásdus életét lapunk első czikkeiben méltatjuk. >Egy gyúszhir nyilallott — úgymo d — végig az egész vármegyén keresztül s ez az, hogy Dessewffy Uttó, a vármegye nagy fia, február hó 1-én megszűnt élni. Nem ecsetelheti, itt ennek a férfiúnak nagy érdemeit, mert hisz ez egy nagyobb em­ lékbeszéd keretébe tartozik s mindenki ismerte példány­ szerű életét és kristálytiszta jellemét; indítványozza tehát, hogy a jeles férfiúnak emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék, bár tudja, hogy a gyászoló család könyeit nem lehet egyhamar eloszlatni s fájdalmát megszüntetni, mindnzáltal érzi, hogy e fájdalom eny­ hülni fog, ha abban egy vármegye részvéte osztozik. Indítványozza, hogy a mélyen sújtott gyászoló család­ hoz részvélirat küldessék. Ezt az indítványt a közgyűlés kegyeletének ki­ fejezése mellett egyhangúlag elfogadta. Második tárgya volt a közgyűlésnek a törvény­ hatóság és a községek által az aszód-b.-gyarmat-losonczi h. é. vasút törzsrészvényeire felajánlott összegeire vo­ natkozó fizetési határidő megváltoztatása s ezek fede­ zetére a vármegye és a községek által felveendő kölcsö­ nök iránti intézkedés. — A feltétel ugyanis eddig az volt, hogy a vármegye a törzsrészvényekre megszava­ zott 300 ezer, illetve még ehhez 40 ezer írtjával és az érdekeltségbe vont községek csakis akkor tartoztak a fizetéseket 8 nap alatt teljesíteni, ha a vasút kiépül és a forgalomnak átadatik. Ez alapon a részvénytársaságot megalkotni nem lehet. Az előzetes konferenczián meg­ beszélt a az állandó választmány által is tárgyalt ha­ tározati javaslat alapján elhatározta tehát a vármegye, hogy eltekint az eddigi feltételektől s kimondja azt, hogy a vármegye és a községek akkor és oly mérvben tartozik fizetni, amily mérvben a vállalkozó az épitést teljesiti s a kereseti összegeket utalványozza. Mégis kiköti a vármegye, hogy Pest-Pilis-Soll-Kis-Kunvármegye az általa már felajánlott 75 ezer írttal hozzá­ tartozik járulni, továbbá, hogy miután a községektől a járadékok aligha fognak pontosan behajtatni. Popper vállalkozó 10,000 frtot tartozik a b.-gyartnali takarék­ pénztárba letenni az esedékessé válandó fizetések biz­ tosítására, mely neki, mihelyt a járulékokat a községek befizetik, megtéríttetni fog. Végül kikötötte a vármegye, hogy az alakítandó részvénytársaság direkeziójába a vármegye egy taggal képviselve legyen s elvárja, hogy az igazgatóságba három vármegyei bizottsági tag megválaszlassék. — A határozat a kereskedelmi és bel­ ügyi miniszterekhez fog felsőbb jóváhagyás végett fel­ terjesztetni. Minthogy pedig a bankok a községeknek kölcsönöket nem hajlandók adni, a vármegye a köz­ vetítést magára vállalja s a községek kölcsöneiért a bankokkal szemben szavatosságot vállal, úgy azonban, hogy az esedékes járadékokat a késedelmes községektől a vármegye fogja behajtani. Ezen fontos tárgyon kívül előfordult még több közérdekű ügy is. Ilyen pl. Bzova község feloszlatása. Ennek a községnek községi jellegét beszüntetik s fel­ darabolva beosztják Dobrocs-, Divény- és Vámosfalva községekbe. A minister valószínűleg jóváhagyja ezt az intézkedést. Közérdekűek továbbá az inaszói és vadkerti patikák ügye is. — A közegészségügyi bizottság véleménye alap­ ján a vármegye pártolja ugyan az inaszói patikát, de kiköti, hogy ott okleveles gyógyszerész alkalmaztassák s hogy a gyógyszerek a salgótarjáni patikákból szerez­ tessenek be. A vadkerti patikát az-- érdekcsoportban lévő szomszédos patikák tulajdonosai is támogatják s igy hát, ha Szontagh úr ő excellenciájának megjegy­ zése szerint Vadkerten megél a gyógyszerész, a vár­ megyének nincs semmi kifogása a vadkerti gyógyszertár ellen s |>árto!ólng terjeszti fel Hatser Gyula okleveles gyógyszerész kérvényét annál is inkább,, mert Vadkert körorvosi székhely. A somos-ujfalusi leégett községi iskola jóváhagyott költségvetése ellen Kohn Hermáim és Szádoczky József állal beadott felebbezéseket a minister leküldte. A költségvetést a vármegye újból jóváhagyta, de elutesitólag határozott a szklabotiyai róm. kath. iskola második tanítójának fizetése ügyében s nem hagyta jóvá a község azt a határozatát, melynél fogva a fizetés a község ré­ széről teljesítendő lenne. Végűi, miután a közgyűlés észrevételekkel jóvá­ hagyta a kallói, jobbágyi és varbői körökhöz tartozó községek 1895, évi költségvetéseit, a közgyűlés 11 éra 1895. február 10. felé feloszlatott a főispán által, akit az ülés végével lelkesen megeljeneztek. Dicseróleg kell kiemelnünk, hogy a zord id» daezi.ra bizottsági tagjaink nagy számbau jelentek meg. - Ixrnoncz, lbl»’. íAr. C. E hó 1-én tartotta a helybeli katonai tisztikar az ó ferfi-vstélyet. Herrn-Abendját. E czim maga mulatja, hogy e mulatságról a nők tisztelettel ki voltak zárva: de mutatja azt is, miszerint ez alkalommal mindenfele sikamlós élezek mondattak ékes nemet nyelven. A láto­ gatók száma nem volt épen nagy. 2-án lágy időnk volt s eszünkbe jutott a paraszt­ jóslat, ha fénylik a gyertyaszentelő, még az izeket is vedd elő. A mi annyit jelentene, hogy nagyon hosszú lesz a tél, a melytől most minden gazda fél, lévén már is fogyó félben a takarmány. 3- ikara csakugyan megemberelte magút s lelt olyan hideg, miszerint e nap estéjén az esti jégünnepe', meg lehetett tartani. Ez alkalommal is fényes kivilágilas mellett tartatott, de a tűzijáték elmaradásával. Most a jövő szombaton leendő gymnasiumi bálra történnek az. előkészületek. Gsakhogy különös, szokatlan módon. A felett folyik a tanácskozás: valljon csárdás­ sal vagy valami német tourtánczczal kezdődjék-e az. No már ha ilyen tárgy felelt valahol a szászok közt, vagy valamely osztrák varosban folynék a vita, azt értenék. De Magyarországon. Losonczon, magyar ifjúságot ne­ velő intézet bálja alkalmából! ez mégis csak különös. Hol vagy Berzsenyi, a ki felsóhajtson: Mi a magyar most? ... A másik különösség pedig az, hogy a tánezrendező bizottság egy helyettes elnök alatt elhatározta, hogy az általa kitűzött 10 hölgyet kell a terembe lépéskor azonnal tánezra fogni s mindvégig jól mulattatni. Ily határozat hallatára hogyan vegyen részt a többi, e mulatságon részt venni szándékozó hölgy, mikor a tíznek neve is tudomásukra jutott Szerencse, ha e határozat szombatig köztudomású nem lesz: mert ugyancsak néptelenné válik e bál. (Már eldőlt a dolog, várjuk az eredmény közlé­ sét. Szerk ) E mai napon rövid közgyűlés is tartatott. A losonczjárási szolgabiróság átírt városunk polgármesteri hiva­ talának, hogy márez. 4-ére tartsa készen a városunkon keresztül folyó Tugár part-épitési terveit, mert — ugy mond — felsőbb helyről a polgármesteri hivatalban ez ügyben tartandó tanácskozásra van utesitva. Mivel polgármesteri hivatalunk hasonló felhívást nem kapóik így egyoldalúnak látszik az eljárás. Épen azért lett elegendő alap a megütközésre. Lelt is azonnal tilta­ kozás stb. Reményiem, ez összeütközés vér nélkül folyand le. Igazságügyministeri rendelet*) a lakbér-felmondát ét lakátkiürilét iránti ügyekben követendő eljárás tsabályotása tárgyában. Az 1893. évi XVIII. törvényezikk 233. g-ában nyert felhatalmazás alapján rendelem: . 1. §. Midőn valamely lak-, üzleti vagy más helyiség és tartozmányai bérletének felmondása az anyagi jog szabályai sz-rint a bérleti szerződés megszűntetése végett szükséges: a felmondást ugy a bérbeadó, mint a bérló a bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbíróság utján eszközölheti. A felmondást Írásban vagy szóval lehet előterjeszteni. Az Írásbeli felmondást az 1893. évi XVIII. törvényczikk 14. § aban megszabott alakban két példányban és egy felzettrl és ha a felmondás többek irányában történik, annyi .további példányban kell benyújtani, hogy mindegyik­ nek egy példány jusson. A hiányzó példányok az ü. Sz. 207. g-a értelmé­ ben — az ott rendelt felhívás előrebocsátása nélkül — pótlandók. 2. § A felmondásnak magában kell foglalnia: 1. a felek megjelölését, nevük és lakásuk szerint; 2. a bérlet tárgyának megjelölését; 3. a felmondás kijelentését, annak az idöpon'nak tüzetes megjelölésével, a melyben a bérleti viszonynak a felmondás következtében meg kel! szűnnie; 4. ha a bérlet tárgyának kiürítésére nézve a szerző­ désben külön megállapodás foglaltatik, a szerződés e részbeni határozmányának előadását; 5. ha a felmondó fél nem lakik a járásbíróság székhelyén vagy területén, vagy ba a felmondás többek részéről történik, — a járásbíróság székhelyén vagy terü­ leten lakó azon személy megnevezését, akinek az eljárás folyamán keletkezett bírói határozatok kézbesítendők. 3. g. A felmondást hivatalból kell visszautasítani: 1. ha a bíróság az 1. § értelmében az eljárásra nem illetékes; 2. In az Írásbeli felmondás nem az 1893. évi XVIII. törvényezikk 14. §-ában m-gszabott alakban adatott be; 3. ha a felmondás a 2. g-ban megszabott kellékekn-k meg nem fele); 4. ha a felmondásban felhozottakból kitűnik, hogy a felmondás nyilván a felmondási határidő lejárta után van előterjesztve. A felmondás hiánypótlás végett nem adható vissza 4. § Ha a vissxautariUs esete nem forog fenn, a bíróság a f-lmondás egyik példányát, illetőleg a szóval előterjesztett felmondásról felvett jegyzőkönyv másolatát oly figyel mertetéssel közli az ellenféllel, hogy ba a fel­ mondás ellen kifogása van, azt a felmondás kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a felmondást közlő bíróságnál terjeszsze elő, mert ellen esetben a (elmondás alapján végrehajtá'iuk lesz helye (9. §.). A felmondást közlő végzésben a kiköltözködés idejét szabatosan meg kell jelölni. ♦) KöairdekO voltánál fojva lapunkban is etetünk kiadni a Seerk. t. i. mireslna l-4n Sletbatepi a alniutari rendeletet. �1895. február 10. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A felmondó fél felzeten nyer értesítést. A felmondás ehv példánya, illetőleg á felmondásról felvett jegyzőkönyv eredetije a birÓMágnál marad. 5 . J. A felmondás csak uz illetékes járásbíróság székhelyén vagy területén kézbesithető. Áron (él résiére, aki ellen a felmondás intőivé van, a kézbesítés unnak a személynek a keiéhez is történ­ hetik, aki a bérlet tárgyának kezelésével vagy őrizetével meg van bízva. Ha a kézbesítés ily módon nem volt eszközölhető, a felmondás hirdetmény mellőzésével a bíróság által kinevezett ügygondnok közéhez kézbesítendő, s erről az a fél. aki ellen a felmondás intézve van, lakhelyére czimzett ajánlott levélben posta utján értesítendő. Egyebekben a keresetlevél kézbesítése esetében kö­ vetendő szabályok megfelelően alkalmazandók. 6. §. A bíróság köteles ugy intézkedni, hogy a fel­ mondás annak, aki ellen intézve van, az előző g-ban megbatározott módon haladéktalanul kézbe.-ittessék. Ha a kézbesítés csak a szerződésileg megállapított, ilyennek hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás által megállapított felmondási batáridő lejárta után történt: a felmondásnak csak akkor van hatálya, ba emiatt az a fél, aki ellen .a felmondás intézve van, a megszabott határidőben (4. §. első bekez­ dése) kifogást nem terjeszt elő. 7. A kir. közjegyző utján, akinek közjegyzői te­ rületén a bérlet tárgva fekszik, a felmondás (1874: XXXV. t-czikk 98., 99., 101. és 103. gg.) ugyanazon batálylyal teljesitbető, mint a biróság utján: ha az érte­ sitvény a 2. §. kellékeinek megfelel és azt a figyelmez­ tetést is magában foglalja, hogy ha a félnek, aki ellen a felmondás intézteiéit, a felmondás ellen kifogása van, ezt az értesitvény közlésétől számított 8 nap alatt az 1. g. értelmében megnevezett járásbíróságnál terjeszsze elő, mert ellenesetben a felmondás alapján végrehajtásnak lesz helye (9. §.), továbbá ha az értesitvényben a kiköltözködési idő szabatosan meg van 'jelölve. Az értesitvény közlésére nézve (1874: XXXV. L-czikk 99. §.) az 5. §. második bekezdése megfelelően alkalma­ zandó. Az 1874: XXXV. törvényezikk 101. §-a esetében a kir. közjegyző az értesitvényt az 1. g. szerint illetékes járásbíróságnak mutatja be, amely azt az 5. g. szabályai szerint kézbesíti. 8. g. Ha a bérleti s^prződés a kikötött idő letelte után felmondás nélkül szűnik meg, vagy ha az egyik fél a szerződést magánúton vagy'a 7. g. esetén kivül kir. körjegyző utján bizonyos napra felmondta, s az ellenfél a felmondást elfogadta, ugy a bérbeadó, mint a bérlő az 1. g-ban megjelölt biróság vagy kir. közjegyző utján a bérleti idő letelte előtt is felhívhatja ellenfelét hogy a kikötött idő leteltével a bérlet tárgyát bocsássa vissza, illetőleg vegye át Ha a bérleti idő hat hónapnál hosszabb időre ter­ jed, a felhívás csak a bérleti idő utolsó hat hónapján belül terjeszthető elő. Az ilyen felhívásra az 1—5. §-okban illetőleg a 7. g-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. 9. g. Ha a felmondás (1. és 7. §.), illetőleg felhívás (8. g) ellen kellő határidő alatt kifogás nem terjesztetett elő: az 1. g-ban megjelölt járásbíróság a költözködés! idő beálltával a fél kérelmére a bérlet tárgyának visszabocsátása illetőleg átvétele iránt a végrehajtást rendeli el> Az egyik fél részéröl eszközölt felmondás (1. és 7. §.), illetőleg felhívás (8. §.) alapján a végrehajtás elrendelését a másik fél is kérheti. A végrehajtást elrendelő végzésben meg keli hatá­ rozni a bérlettárgy kiürítésének határidejét és mődozatait zz e tekintetben a felmondásban előadott szerződéses meg­ állapodás (2. g. 4. pont) ily előadás hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás alapján. Ha a bérlettárgy kiürítésének határideje ez alapon meg nem határozható: a végrehajtást elrendelő végzésben ki kell mondani, hogy a kiürítés a bérleti idő utolsó napját követő napon délelőtt 12 óráig történjék, Amennyiben pedig a végrehajtást elrendelő végzés meg­ hozatalakor a bérlettárgy kiürítésének a fentiek szerint meghatározandó határidejét — ennek letelte miatt — már nem lehet alkalmazni: a bérlettárgy azonnali kiürítését kell elrendelni. Egyebekben a végrehajtásra az általános szabályok alkalmnvnndók, (Véfe kövrtknik ) N. V. luuzenm gyarapodása. A folyó év elején jelentékeny és az őskor ismeretére nézve nagy érdekű archeológiái darabokkal gyarapodott intézetünk, t. I. a megyénkbeli Szirákon felásott azon hajdankori sírokban lelt tárgyakkal, melyeket főispánunk fenkölt szellemű hitcstársa, gróf Degenfeld Lajosné úrnő 6 méltósága, Szontagh Antal főispáni titkár úr útján juttatott múzeumunknak a a melyeket nevezett föispáui titkár úr e lapok hasábjain megjelent jeles értekezésében beható kö­ rülményességgel és föltűnést keltett szakszerűséggel ismer­ tetett meg a t. közönséggel. Ezen nagybecsű adományért az adományozó grófné a társulat kiváló köszönetét méltán kiérdemlette. A könyvtár részére Hajós László úr útján, Szigyártó Sámuel kir. tanácsos úr, e század első negyedbeli igen ritka magyar hírlapirodalom töredékeivel lepte meg mú­ zeumunkat. All ezen adomány a Bécsben megjelent „Magyar Kurírnak- 1819. évfolyamból összesen 57, az 1820. évf. 18 és az 1821, évf. 38. számából, összesen Ili számból, melyért a hazafias lelkületű adományozó fogadja a társulat köszönetét. A titkári hivatal. 3 Ipartestületünk jubileuma,. Balassa szálloda vendéglősének is, ki a sok vendég jó pontos ellátásával tűntette*4i magát. •<- ••• • A balassa-gyarmati ipartedtilet f. bő 2-áu tartotta évi rendes közgyűlését. E közgyűlés az ipartestület HTéves fenállása alkalmából jubiláris színezettel volt rendezve és megtartva. A jubiláris jelleget az is bizonyította, hogy nemcsak az ipartestületi tagok jelentek meg ott igen szép .-iámban, hanem részt vettek azon Beke Béla szolgabiró, Reményi Károly városunk érdemes főbírája, Horváth Danó és még több vendég mint az iparűgy barátja! és támogatói. A közgyűlést Kouunorcll Gyalu elnök szép és hatásos beszéddel nyitotta meg. Beszédjében rámutatott a 10 évi eredményes munkára s lelkesítette a tagokat, hogy jövőben fokozott munkásságot fejtsenek ki. , Az elnöki megnyitó után Debrvcicni Márton jegyző olvasta fel az évi jelentést. E jelentésben részle­ tesen be lett mutatva az ipartestület keletkezése, fejlő­ dése és 10 évi munkálkodása. A lefolyt 10 év alatt az ipartestüket mint intézmény nemcsak teljesen megszilárdult, de anyagilag is gyarapodott A lap szűk tere miatt azon­ ban mellőzve a korábbi adatokat, csakis a múlt évi mű­ ködés bemutatására szorítkozom. Az ipartestület elöljáró­ sága tartott a múlt évben 11 havi és egy rendes köz­ gyűlést. E gyűléseken elintézett 715 ügydarabot. Az elöl­ járóság! tagok ez évben is a legnagyobb buzgalmat tanú­ sították. Az elöljáróság minden egyes iparigazolvány ki­ adását szigorú bírálat alá vette s ha szükségét látta, az ellen a hatóságoknál a felebbezósi intézkedést megtette. Ellenőrizte a szegödtetéseket melyek száma 111 volt; ugyszinte a szabaditásokat, ezek száma 77 volt. Az iparos­ iskolában nemcsak ellenőrzési jogát gyakorolta, de 50 írttal segélyezte is azt. Az iparostanoncz iskolába járt 220 tanuló. A villamos kiállítás megtekintésére és tanulmányozá­ sára kiküldötte Váczy Ferencz, liótb Károly, Ropper Ferencz, Lehoczky László, Brenner József, Ivicz István testületi tagokat kiket ezen útra pénzsegéllyel is ellátott A békéltető bizottság 28 esetben tartott ülést. Az ezredéves kiállítás érdekeben is működött elöljáróság. Az ipartestület tagjainak száma 242 volt. az Elismeréssel adózott a jelentés az első fokú ható­ ságnak, valamint a beszterczebányai kereskedelmi és ipar­ kamarának, mivel mindkettő nemcsak érdeklődést tanúsí­ tott az ipartestület iránt, de jóakaratukkal és tanácsukkal támogatták is azt. Az iparkamarának köszönhetjük, hogy a nm. kereskedelemügyi ministerium ipartestűletűnk ré­ szére 20 irtot adományozott a villamos kiállítás tanul­ mányozása czéljából. Ez összeggel Molnár József .asztalos mester, elöljáróság! tag küldetett ki a kiállítás tanulmá­ nyozására. Az évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette s azért Debreczeni Márton jegyzőnek elismerését és köszönetét nyilvánította. Az anyagi ügyekről Molnár János pénztáros mutatta be a .számvizsgálók által felülvizsgált és rendben talált számadásokat, mely szerint a bevétel 1770 frt 58 kr, kiadás 1554 frt 05 kr, igy a pénztári maradvány 216 frt 53 kr volt Az ipartestületi ház számadása szerint a múlt éri törlesztés 700 frt volt A beterjesztett vagyon teher ki­ mutatás 2200 frt tiszta vagyonról tett tanúságot A be­ mutatott számadásokat a közgyűlés elfogadta s Molnár János ügybuzgó pénztárnoknak nemcsak a felmentvény megadását határozta, hanem jegyzőkönyvileg köszönetét is nyilvánította. A költségvetés szerint a szükséglet 979 frt 66 krban, — fedezet 1858 frt 14 krban lett meg­ állapítva. Ezek után a tisztújító* lett megejtve. Elnökül egy­ hangúlag Kommercll Gyula,előljárósági tagokul: Fábry. János, Guttmann István, Gajdár József, Juhász József, Lévay Pál, Manóssy Alajos, Molnár József, Makkay Sán­ dor, Meleg Imre, Meisner József, Petrovics Mátyás, Palla Pál, Rády István, Róth Károly, Selmeczy Sándor. Váczy Ferencz; számvizsgálók: Frey Miklós, Paudler József, Schlesinger Károly leltek megválasztva. A közgyűlés alkalmából ugyanaznap este az ipar­ testeiét saját háza javára sikerült tánczmulatságot rendezett. A Molnár József elöljáróság! tag csinosan és Ízlésesen feldiszitet tánezterem ritkán lát oly szép és nagy közönséget, mint a milyen ez alkalomra összejött. Molnár József a nagy fáradságért nemcsak elismerést de köszönetünket is méltán megérdemli. Ezen mulatság kiadása 83 frt 34 kr, bevétel 316 frt 48 kr s igy a tiszta jövedelem 263 frt 14 kr. Ezen tiszta jövedelem igen tekintélyes részét a tombola hozta. A tombolatárgyak gyűjtésében 22 hölgy fejtett ki nagy buzgalmat mit bizonyított a 851 drb. nyerő tárgy. Ugy á hölgyek neveit, valamint az adakozók neveit a közelebbi számban fogjuk közzé tenni. Ez alkalommal fogadják hálás köszönetünket A tombola tiszta jövedelme 144 frt 78 krajezár volt Fel01 fizetéssel gyarapították • jövedemünkot: Dr. Heksch József, Geschcit Sámuel, Dr. Révész Dezső, Dému*z János, Horváth Danó, Darvai Annin, Müller Kálmán, Pecze Károly, Machleid Jenő, Ganse) testvérek, Beke Béla 1 — 1 frtol; Kohn Mór és fiai, Polacsek Rezső, Hudecz Zsigmond, Cservenyák György 2-2 frtol; Karlik János, Hummer Mihály 3—3 frtol; Pető Gyula, Manóssy Alajos, Darvas Istvánná, Niszler Ignácz, Quitner Sándor, Meisner József, Volf Ede, Lubi Károly, Benkő József, Szegedin Miksa, Bátori Jenő 50—50 krt; Sztankovics István 20 krt. Adományukért fogadják hálás köszönetünk. A délutáni órákban vettük a losonczi ipartestület üdvözlő sürgönyét mely a tánezestély szünórája alatt lelt felolvasva. A sürgöny tartalma a kővetkező: , Évtizedes emlékünnepeteken a munka sikerdús eredménye felett örömmel üdvözlünk benneteket. Me­ rítsetek tüntetőbb erőt további haladásra. Losonczi testvéreitek megbízásából: Busbak.* Végül elismerésünket nyilvánítjuk Bárth Ignácnak a és Hirek ós különfélék. Személyi fairek. Degenfeld Lajos gróf főispánunk Öméltósága mar febr. 7-én érkezett a székvárosba, hogy az üléseket megtarthassa. Ma résztvesz a takarékpénztári közgyűlésen is. A főispán csak febr. 12-én távozik körünk­ ből. — Scitovsxky János alispánunk febr. 7-én Buda­ pestre utazott súlyos betegségben szenvedő kedves anyja látogatására. — Közigazgatási bizottsági tagjaink közű! a a tegnapi közigazgatási bizottsági ülésen részt vettek: Laszkáry Gyula, Mocsáry Ödön, Sréter Alfréd és Szontagh Pál urak. (tyánzldr. Nagy részvétet keltett nemcsak egész B.-Gyarmaton, de a messze vidéken is Baintner Ottóné, szül. Pokorny Nelli urhőlgynek elhalálozása, mely hosszú és nehéz szenvedések után febr. hó 6-án d.-u. 1 órakor következett be. A gyászeset mély fájdalommal sújtja férjét: Baintner Ottó urat, vármegyénk péuztámokát és közéletünk egyik h-gmunká-abb tagját, továbbá u rajongásig szeretett gyermekeket, kiket a jó anya annyi gonddal és szeretettel ápolt és nevelt. A temetés, mely febr. 8-án d.-u. 3 órakor ment végbe, valóban megható volt és amikor Simkó Frigyes ev. esperes lelkésznek vigasztaló szent beszéde után a búcsú­ szózatok elhangzottak, s midőn a kedves halottat a szép rendben tartott családi házból, a kedves otthonból, kikisérték, egyetlen szem sem maradt szárazon. A gyászba borult család, különösen a derék férj iránt minden oldalról őszinte részvétek nyilatkoztak. így a balassa­ gyarmati Népbank még a halál napján rendkívüli ülést tartott a bánatos férjhez, mint a Népbank igazgatójához meleg hangú részvétiratot intézett s a ravatalra a meg­ holtnak kedvencz világaiból gyönyörű koszorút helyezett el. A báz udvari előcsarnokában felállított ravatal és az egész csarnok telve volt koszorúkkal. A férj koszorúján következő felírás volt: Bánatában vigasztalhatatlan férjed — emléked örökké őrzi. Baintner Ferencz koszorúján: Felejthetetlen édes anyának — bánattól megtört Ferid. Baintner Ernő koszorúján: Szeretett jó anyjának — hálás fia Ernő. A kis Sándorka: Szeretett ió anyjának — zokogó Sándorkája. Az anyácska nélkül maradt Mártha: Drága mamájának — elárvult Mártikája. Pokorny Pál: Szeretett nővérének. Nógrádvármegye tisztikara: Baintner Ottónénak. Scitovszky János és családja — mélyen érzett részréttel. A balassa-gyarmati Népbank: A jó férj őrangyalának. A Melicher-család: Szeretetünk jeléül. A Jeszenszky-család: Kedves Nellikének. Kedves rokonuknak a Landau-család. A szeretett sógornőnek — Olga és Imre. Cservenyákék — tiszteletük és szeretetük jeléül. Kleyn János és neje. Buszinkó Antal és családja. Kacskovich Jenő és csa­ ládja. Özv. Kék Lászlóné — szeretete jeléül. A vörös kereszt-egylet választmánya. A balassa-gyarmati Népbank tisztikara. A temetésen megjelentek: gr. Degenfeld Lajos főispán, a vármegye tisztikara, a bíróságok és hatóságok tagjai, Szontagh Pál, Laszkáry Gyula, Sréter Alfréd, Pajor István, Veres Ernő, Huszár Béla, Szontagh Antal. Buszinkó Antal, Vancsó Béla, dr. Jeszenszky Sándor, Szabó János,Soóky László stb. a Takarékpénztár, Népbank, Takarék- és Hitel­ intézet igazgatósági és felűgyelőségi tagjai, valamint ezek­ nek az intézeteknek tisztviselői, és többen a divényi seniorális uradalom tisztikarából. A koporsót — a hideg és havas időjárás daczára a közönség beláthatatlan sora kisérte a temetőbe, melyben a sir hideg hantjai örökre elválasz­ totta tőlünk társadalmunk egyik diszét és kiváló kedves asszonyát. A gyászesetről a család a következő jelentést adta ki: Baintner Ottó s gyermekei: Ferencz, Ernő, Sándor és Mártha, továbbá Pokorny Pál a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy feledhetetlen és forrón szeretett felesége, édes anyjuk, illetőleg nővére Baintner Ottóné, született Pokorny Nelli életének 42-ik, boldog házasságának 25. évében hosszas szenvedés után f. hó 6-ik napján d.-u. 1 órakor jobhlétre szenderült. A megboldogult földi maradványai f. hó 8-án, d.-u. 3 órakor tétetnek örök nyugalomra az ágostai hitvallás szertartásai szerint a b.-gyarmati sirkertben. B.-Gyarmaton, 1895. évi febr. hó 6-án. A béke angyala őrizze nyugalmát! Hymen. Zsolnai Matulay Géza febr. 5-én vezette oltárhoz* özv. Somoskeőy Istvánná szül. Scholtz Fülöpkét. Halálozás. Raák Mihály dejtári kántortantó, a ki a tanítói pályán 52 évig működött, — s 48-ban mint lionvédőrmester küzdötte végig a szabadságharcról, febr. 2-án 70 éves korában elhunyt Temetése febr. 4-én nagy részvéttel ment végbe. Örömmel értesülünk arról, hogy a helybeli polg. iskola jeles képzettségű, kedvelt tanára: Druga József úr nyelv-ideg-bajából teljesen meggyógyulva, Budapestről városunkba visszaérkezett ós előadásait megkezdette. A régészeti ásatások Szirákon czimü s Szontagh Antal úr által irt érdekes czikksorozatot lapunk jövő szá­ mában folytatjuk. A fa.-gyarmati ügyvédi kamara választmánya közbirrú teszi,* hogy dr. Harmos Gyula ügyvéd (lakik Stirákon) a b.-gyarmiti ügyvédi kamara lajstromába foly­ tatólag felvétetett. Kinevezés. Marssó Lőrincz, az itteni 5-ik kerületi m. kir. csendőrségi szárnyparancsnokság főhadnagya a mármaros-szigeti csendőrséghez szárnyparancsnoknak ne­ veztetett ki. Marasd febr. 7-én távozott uj állomására. A B.-Gyarmatl Takarék- és Hitelintézet Részvénytársulat f. évi február hó 3-án tartotta KXUI-ik éti rendes közgyűlését, melyen Balás Antal országgyűlési k- pviselőnk elnökölt. A tárgysorozatba alapszabály szerűleg felvett ügyek a legnagyobb nyugodtsággal lettek elintézve; at igazgatósági és felűgyelöbizottsági jelentés — s az összes zárszámadásokkal kapcsolatosan a mérleg egyhan­ gúlag jóváhagyva; végül az alapszabályok a 80.000 írtra felemelt részvénylökéhez alkalmazotton módosítva. Örömmel �4 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. szép sikerrel tartotta meg két próbzelósdását; e hó 6-án ■már bérletben adták elő a .dolovai nábob leánya* czúnű színmüvet. A társulat kiváló erőkkel rendelkezik, most azonban még korainak tartja tudósítónk a részletes ismer­ teié, t, -• egyelőre legyen elég megemliteui, hogy az előrdá-ok ő-szevagók. mi az ügyes rendezésnek felül annak is a következménye, hogy az előadó művészek mindég tudják a szerepeiket. Vadászat. Szabó János földbirtokos varbói és trázsi vadászterületein jan. hó 30 és 31-én sikerült kör-, illetve hajtóvodá-ratok tartattak. Az első napon terítékre került 14 nyúl, második napon 26 nyúl és egy gyönyörű szép róka, milyen vidékünkön ritkán fordul elő. A vadászai azért nevezhető sikerültnek, mivel a fent jelzett szép zsák­ mányt csupán 6 puskás ejtette el. lá-gliidcgcbb napja volt eddig a télnek íebr. felszólalására adtak még alkalmat, úgy hogy pénzintéze'iünkuek e politikai szinézétii"bankétjén itífadvégig emel­ kedett szellemű pobárköszüutókét lehetett .bnllaui. Kép­ viselőnk még aznap a délutáni vonatta) elutazott körünkből. Tanltóválasztás Málnapatakán Petrivaldszky Károly mlágyói tanító választatott meg az ottani népéi ev. egyház káutortanitójává. A megválasztott tanító Mlágyón kitűnő szolgálatokat tett a magyarügynek. Alsó- és Felsó-Ludány községek belügyi m. kir. minister úr ő nagy méltóságának 22718—94. számú intéz­ ménye értelmében „Nógrád-Ludány * név alatt kisközségi jelleggel egyesit tettek. tapasztaltuk U ülés fői rámán, hogy íz utóbbi időben gyakran éíotörnuiő tárgytalan feíkkólatasok ezúttal eíuieridtak;— a komoly tárgyalást mi sem távirta. Mindezen körftlmények arra hagynak köretkeltetni, hogy.* szerényen működő egészséges pénzintézet igazgatóságára! siembeu, a részvényesek teljes bizalommal viseltetnek és a tárgyilagos Igazgatósági jelentést, — méltányolni tudják; olvasnak a ndeg számokból, melyek a haladást és okszerű kezelést egyszerűn, — de kéUégberonbatlanid bizonyítják. A 1 t,8<i0 írt 92 krt térő Qzleteredmény következőkben usztatik fel: Osztalékra jut részrényenként 14 frt, tehát egy-egy 200 frt névértékű részvények után 7“',, összesen 42t*> frt. A tar talék-alapra 1070 frt 20 kr Az osztalék tartalék-alapra 2810 frt 97 kr., uyngdij-alapra 367 frt. Állandó jótékonycxélú alapra 100 frt, leírásokra 371 frt, jutalékokra 2213 frt 8 kr. és végű) jótékony ezélokra 228 frt 60 kr., .-lóval a felonUsnál is különös súly van fektetve az alapok gyara­ pítására. — melyek immár 109,180 frt 62 krt tesznek ki. A közgyűlés Balás Antal elnök és a szintén jelenvolt alelnök Szilárd) Ödön ur éltetésével ért véget. Politikai bankét. A b.-gyarmati Takarék- cs Hitelintézet közgyűlését is, melyről lapunk más helyén szólunk, magyar szokás szerint közlakoma követte. A Balassa-szálló emeleti termében az elnökök tiszteletére lön az igazgatóság által rendezve e közebéd, mely má» ba-onló ünnepien lakomáktól meg abban különbözött, hogy itt a conventionális, bár szívből jörö pohárkö.-zöntőkön kívül igen tartalmas politikai nyilatkozatokat is hallhattunk. Ugyanis alig hangzott el Feledi Henrik igazgatónak az elnökökre mondott talpraesett toa>ztja. melyet azután sűrű egymásutánban követett Balás Antal elnök, majd \ ladár Viktor, id. Farkas Feiencz, Bali- Jói.—f, dr. Herniann Károly és Tokay Lajos pohárkószöntői. midőn felállott a város"bírája Reményi Károly és megragadta az alkalmat, hogy az intézeti elnökben egyszersmind a kerület országgyűlési képviselőjét van szerencsénk üdvözölni, ki t fontos körülményre hívta f<>! figyelmét. Ezek egyike azon felettébb fontos ügy, melyet Balassa-Gyarmat képviselötc-tülete kérelme folytán Nógrád vármegye s ulan.i több más tör­ vényhatóság" tett ma-á*vá, feliratot intézvén a kormány­ hoz az 1868 : 22. U-cz. 23. jj-nak novellán* úton akként való módositá’ára, hogy a vidéki városok es törvényhatósági székhelyeken, az újonnan épült házak után |t> óv helyett 20 éri adómentesség engedtessék, mi altat bizonyára országszerte nagyobb föllendülést nyernének a vidéki városok s ilyképaz iparosságéi munkásnép bővebb kereseti forráshoz ÍUtva, nem tódulna tömegesen. Budapestre s ezáltal a szó;csfőráros is tömeges soculis bajtól szabadulna, az állami kincstár pedig sokszorosan megnyerné a réven, mit elveszít a vámon. Közeledvén pedig a munkaidő, a tava-z s ez egyszerű, alig pár szakaszból álló novella köiinyen meg­ hozható lévén, sürgősségénél fogva annak hitbatós meg­ mozgatására hívta fel a képviselő úr figyelmét, ajonkép a b.-gyarmati fögymnasium támogatását i< kérvén, hogy ó felsége a király buzdító adománya az üdvös kulturális eszme megtestesítését vonhassa maga után. Balás Antal orsz. képviselő rögtön adott válaszában mindkét ügyre nézve kijelenté, hogy azokat lehetőleg előmozdítani ke-z. Ez esz­ mék a közebéden dr Bogdán, Balás Ferencz és többek 1895. február 10. ' [ i . i i . j , | ! , | | j ! ; | ! ’ I A ..Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nógrád vármegyei fiókegylete február hó 11-én (holnap) B.-Gyarmaton, a megyeház kistermében d.-e. 9 órakor választmányi é- 10 órakor folytatólag évi rendes köz­ gyűlést tart. 1. Jelentés az elmúlt évi működésről. 2. Az 1893. évi nov. 11-től 1894. évi derz. 31-ig terjedő szá­ madások elintézése és a felmentvény megadása. 3. A málnapatakai egyleti khdedovóda jövőjének biztositá.-x 4. A tiókegylet felveendő működési köre- és tagok gyűjtésére vonatkoz<> intézkedés. 5. Netán, indítványok elintez*-e. Felfüggesztett községi elöljárók Nagy feltűnést kelt Hoiitvariuegvében,mint a l’.H. írja. bog. Rudnay Béla féi-pán a hontváriii' gyei jegyzői kör elnökét, a nagy-marosi jegyzőt é» a nagy-marosi bírót állá-uktM felfüggesztette .« ellenük a fegyelmi vizsgalatot megindította. A nagy-marosi községhez ja'n. 31-én érkezett a következő hivatalos «:rt- -it«—: .NagyMaros község ügymenetének tuegvif-gál-i-a alkilnut.il oly nagymérvű visszaéléseket és szabálytalauságokat tapa-ztaít a főispán, hogy ezen vizsgálatból kifolyólag indítva érezte magát Rothbauer György községi biró és Hruckn-r Fe­ rencz községi jegyző ellen a fegyelmi eljárá-t elrendelni, nevezetteket állásuktól felfüggeszteni.* Az átirat a követ­ kező inditó okokat sorolja föl : 1) llruckner a marosi takarékpéztárra, a korona-uradalomra és a magyar államvx-utakra 80",’0 községi pótadót vetett ki. a többi adózókra (vedig csak 34, illetőleg 14%-ot. a törvény haló-ágii ig helybenhagyott községi költségvetés ellenére, sót a pót­ adóba a takarékpénztáron behajtva, meguein felelő ma­ gasságú 25 frt végr-hajtási költséget szedett. 2) Beteg­ ápolási é« szegényültpi pót idő étimén a törvényhatóságikig megállapított százalékot a községi költségvetésbe (ölvette, behajtotta, de ezzel meg nem elégedve, saját sz italára az az adózó polgárokat e czimen újra megterhelte és rajtuk a jogtalanul kivetett adót újra megvette. 3) Kifogás alá esett a község által bérelt regalejövt delem kezelése is. A ma­ rosi jegyző és biró a törvényes szabály ellenére ezen adó­ kezelésért 150 frtot. a községet megillető állami jutalékot, ami évenkét 302 frtot tesz ki és még a tiszta jövedelem 10%-át a mi az előző két évben 604. illetve 695 írtra rúgott, élvezték és így kettőn az 1893—94-ik években 1050, vagyis 1147 forinton osztozkodtak s igy hivatalos állásukat jogtalan előnyök szerzésére használták föl. Nagy-Maroson közhelyesléssel találkozott Rudnay főispán erélyes föllépése, mert llruckner ellen tömérdek panasz merült föl és egy Ízben már 300 marosi polgár kérelmezte az ő elmozdítását. Színészet Szécsényben az Aranyossy-Kerényi társulat 6-dika. midőn a városban is csaknem egész nap, verőfény mellett 6 — 10 B volt fagypont alatt a hideg; aznap este­ felé elborult, éjszaka pedig ismét havazott s ily jellege volt a hétnek végesvégig. MENETREND az <Eszter£om-> PartáBr-Nana—B.-Gjrarmatí lasntTonalon. Érvényes 1895. évi május hó l-lj. V ». V * 1 III 1 Hl 5 tő 6'f-’ 617 6-’« 6«t fe-l 7<"i 731 7-1 8'm 840 <F'5 915 tt.tl 9- 4P>-. <122 9'ő 9f‘ 10"l 10->9 IO-’2 !()•-' 10'-2 1 (tri 1121 11’-l 12I-* 1221 1-_»I5 I0-.. |érk w , 8'10 7« 731 720 707 6-52 640 624 612 602 5« 522 4W 443 427 iád. 4JÜ 1212 749 i;.v> 732 1142 7H| 1(3! 705 j IH« G-v> i (1<X 635 i 1055 622 1038 605 1022 55Ő1 ion 53s | 952 93! 905 850 834 810 516 455 1 431 1 418 402 3351 Horváth Danó. Reményi Károly. Széna. Körülbelül 1300 — 1500 métermázsa 1894. éri ter­ mésű széna eladó Ipolyságon a Winter SAndor-féle telken. A venni szándékozók szíveskedjenek Winter János úrnál Budapesten, Nagykorona-utcza 20. sz. jelentkezni 4 ♦ Csúz és köszvény. esüzos fej- és fogszaggntíisok. ütési és ficz.:imodA*i. vala­ mint fngvdaganntok ellen meglepő gyorsan és biztosan hat a R E P A R A T 0 R nevfl gyógyszer, melynek üvege 50 kr, vagy egy frtért minden gyógyszertárban kapható. z\ Heparalorralaltókuskórházban Í36 esetben tétetett kísérlet, melyeknél 7 esetben javulón, 129 esetben teljes gyógyulás éretett el. Vérszegénység és sápkór továbbá gyenge gyermekek erősítésére kitűnő hatású és pompás izh szer ti Tokaji Chtna vasbor, mely az orszá­ gos egészségügyi tanács javaslatán! belügytnin. engedélylyel látatott el. Sok rossz utánzat létezik, miért is kérem vételnél névaláírásomat követelni. Kis üveg 1 frt 60 kr. nagy 3 frt. Acalhi-Mznppnii 21530—18'Jt. ux. Nógridvirmegyi allipiijátil. Bérleti hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye által Grünbaum Henriktől megvett'sab.-gyinniti 1447. számú teb-kjkönrrben foglalt, a vasúti töltésen innen s a nagyvásúrtér közvetlen szom­ szédságában fekvő 40 holdnyi terület, fél holdnál nem kisebb részletekben 1895. évi használatra 1200 □-öles holdankinti 20, azaz húsz frtért, mely bérösszegnek fele 1895. Aprít hó, másik fele julius hó elsején fizetendő, bérbe adatik. Felhívom bérelni szándékozókat, hogy a bér­ lendő terület mennyiségét a vármegye pénztári hivatalában kitett ivén bejegyezni szíveskedjenek. A bérbe veendő területek helyszíni kiosztá­ sánál a sorshúzást sorrend lesz betartva. B.-Gyarmaton, 1895 január 17. **■ »-* Scitocssky, alispán. MEGHÍVÓ a -Szécsényi takarékpénztár n-szvénylársulat« 1895-ik évi február hó 17-ik napján délelőtti 9 órakor Szécsényben, az intézet helyiségében tartandó XXIII. évi rendes közgyűlésére. A köxgyillés Aryyai: kedves illata, kellemes habzása és rendkívüli tartóságánál fogva lelt rövid időn kedvelné. 1 drb. 50 kr, 3 drb. egy dobozban 1 frt 40 kr. ■' Aratin arcz-créme rövid pár heti alkalmazásnál jvompás üde. gyermekded arezbőr nyerhető. Az arcabőr mindennemű ékttdenségét biztosan eltávolitja. 1 üveg ára 1 frt. A „cféme de Margnerite“ az arezbőr táplálására, üdén tartására szolgál. Előkelő körökben igen kedvelt. Egy köcsög ára 2 frt. Ezek gyógyszertáram kiválóbb s|>ecíalitásai, melyek főváros és országszerte a legjobb hírnévnek örvendenek, a postán is küldetnek. KKIKGVI.il Gi AkGY -Magyar Koronához* KAlvIn-túr. 4'7 ln4(xata . . 4'-" . Zxlaba . . . 5"-i „ Ipolv-PAsztó . . Bél , Szakálos . . 5'1 f, Ki . Vi«k ... f,12 . Ipolyság . . 6'1 , Drégelv-Palánk 6‘3 , Ipoly-Vecze . 7'r-, Dejtár ... 72t. érk. B.-Gyarniat 4" | ' ♦ j w. 3-3 431 Főmunkatársi « gyógyszertára a 3'5 md. Párkány-Nánaérk. 3'-2 . Kűhid-Gyannat , 407 . Kémőnd . . 4I9 . Bénv ... Felelős szerkesztő: .írlejtési hirdetmény. 0^* V. <. b*. r. I-III i-in Állomások Megjegyzés: Az esti 5 órától reggeli 5 óra 59 peresig terjedő éjjeli idő a peresek aláhúzásával van meg­ jelölve. — Bél és Ipoly-Vecze feltételes megállóhely. A U.-4>y*nniton építendő nógrádvámegyei .Máris Valéria* kúikórliiz felépítéséhez szükséges 1 rtoo.OOu drb jól kiégetett faltégla és 10,000 drb padlás burkolótégla >iállitá»ának biatositása ciéljából folyó 1893. évi február hó 28. napján, délelőtti 11 órakor a nógrádmegyei tn. kir. építészeti hivatalbelyísrci'-bru nyilvános ajánlati versenytárgyalás fog tartatni A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi itállltáa végrehajtásának elvállalására vonatkozó Hsát frtnyi készpénz vagy ovadékképes állampapíroklj. l álló bánatpénzzel «.5>> kroa bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlataikat a fennt Irt nap délelőtt 10 óráig a nevezett hivatalhoz annyival inkább így ekezennek Iw-adni, mivel a későbben érkezettek Ügyelembe nem fognak vétetni. A szóban levő szálll'íará vonatkozó részletes feltételek alulírott tn. kir. építészeti hivatalnál a hivatalos órákban naponkint megtekinthetők, illetve megkeresés alapján a versenyzőknek nevezett hivatal által aegküldctnek. 22. 8—3 B.-Gyamat, 1895. évi január 4-én. Vármegye alispánja: Scitorszky. 177—1895 n. 1 Hl. Budapest, Nyomatott a kiadótulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat gyorssajtóin. 1. Közgyűlési elnökválasztás. — 2. ignzgntnsági és felügyelő bizottsági jelentés s azok alapján tett intézkedések tárgyalása. — 3. Az alnpszabályok 21. g-áttak b) (maija sze­ rint lemondás és eltávozás folytán megüre­ sedett igazgatósági és felügyelő bizottsági Ingok választása. — 4 Az 1894. évi zárszá­ madás és mérleg felülvizsgálása és a felmentvény megadása. — 5. Az 1891. évi tiszta nyereség fölötti intézke lés és az osz­ talék meghatározása. — 6. A kamatláb meg­ határozása fölötti intézkedés. — 7. Az alap­ szabályok 22. g-a szerint beadott indítványok tárgyalása. Szécsényben, 18C5. évi január hó 19-ik napján. . At Igazgatóság. Ai eredeti mérleg ex intéxet hrlzlaégóben • kOxgraUi nxpjiig ünnrp ót vatámap kivételével déle­ lőtt 9—12 Őréig megtekintheti, 32.3—3 ooooooooooóooooo � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00719.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_02_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-02-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 6. szám (1895. február 10.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom