<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3444" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3444?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-15T05:50:43+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="2467">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9f83e2ca3597826b3d5cd59032af7749.jpg</src>
      <authentication>1feb19a5ea4e325af8c665419900a95a</authentication>
    </file>
    <file fileId="2468">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d88e4bfa28d5e36851eb8f273d4190bb.pdf</src>
      <authentication>1c9d4c8aea07699c978f7c1b24d17323</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115575">
                  <text>Balassa-Gyarmat, 1895. január 13.

2. szám.

XXIII-ik. évfolyam.

NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ
ÉS

POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.

A hírlapirodalomról.
A ki a hírlapirodalom történőimét egy kissé
Szelesebben ismeri, sajnálattal látja és tudja, meny­
eire alászállott annak értéki szinvonala napjainkban.
Egy szerűen szólva, s szent hivatását tekintve, a hirapirás korunkban nagy arányban hanyatlott átalában
lemcsak hazánkban, de talán nagyítás nélkül mond­
hatni: az egész eontinensen, sőt a szabad Ameriká­
ján is, el annyira, hogy ha kivételt tehetnénk, az
legfólebb Angliára vonatkozhatnék.
Ez a hanyatlás az 1818-ki forradalom árjain
lerjedve, akkor lelte meg legbujább lermékenységü
talaját, midőn a sajtószabadság beütött.
Nem akarunk félre értetni, mert a sajtószabad­
ság nekünk is eszményünk. A hanyatlásért tehát
nem a sajtószabadságot okoljuk, hanem az azzal járó
visszaéléseket és azon kisarjadozásait, melyek a
szellemi és erkölcsi haladás hátrányára, hogy no
mondjuk — az ethikai fejlődés megrontására, a ne­
mes czélú intézményt bomlasztó üzlet-ággá sülyeszlették.
Mert a hanyatlás akkor vette kezdetét, midőn
a hírlapirodalom, helyesebben mondva, hirlapkiadás,
az üzleti kapzsiság jyzabad zsákmányává lett, a mely­
nek piaczán a forgalom reménybeli biztosítékai túl­
zón kapóssá váltak. .
Az üzlet rideg s önző versenynyel jár, a mi
azután érthetővé teszi azt, hogy a létért, önérde­
kére való küzdelemben a társadalom magasabb ér­
dekeinek megóvása, az igaznak stb. respertálása
egészen laza fogalommá válik.
Pedig emlékezhetnénk, hogy a hetvenes tizedév
elején, midőn a hirlapbélyeg megszüntetéséről és a
hírlapi biztosíték leszállításáról folyt az országgyű­
lésen a tanácskozás, Deák Ferencz — a haza
bölcse — azt mondá: „a sajtótörvénynek leglénye­
gesebb pontja az legyen, hogy csak igazat szabad­
jon írni.* Ám, a hirlapirás ezen a csekélységen
régen túltette magát.
Az Írás szavai szerint „sokan vannak a hiva­
tottak, kevesen a választottak." A nagy versenyu
forgalom nagy keresletet teremtett a hirlapirás mun­
kásaira nézve, a mi ismét a képesség mérvének le­
szállására vezetett. Mondhatnék: a qualiflcatio a
minimumra esett le, csaknem a betűvetés, az írás­
tudás elemi színvonalára hanyatlott, azon reményben,
hogy a szegödtetett hirlapirási njoncz a nálunk nagy
divatban vett levante-i zagyva-nyelvű stylusba ugy
is rövid idő alatt begyakorolja magát. Az inti tu­
dást pedig ki ne igényelné magának. Hiszen a
pannonjai születésű Jeromos egyházi iró már ezer­
négyszáz hetven esztendő előtt megírta, hogy „az
Írás azon egyedüli mesterség, melynek tudását
minden!.! igényli magának.*
De a nyelvrontás a hirlap-üzletnek nálunk
fsak egyik fogyatéka; ámbár nemzetiségünk szem­
pontjából ez is lényeges — sőt főben járó — fo­
gyaték, mely ily terjedelemben árasztva a ragályt,
nyelvünket és nyelvérzékünket végképen meg fogja
rontani és elkorcsositani,
A hirlapirás műszakában a képzettségnek másik
hiánya pedig azon tudatlanságban és tapintatlanság­
ban magaslik ki, melylyel a politikai élet mozzana­
tai még meg nem valósult, még be nem igazolt
Hirek, föltevések, ráfogások, mendemondák kürtölése
által rontják, sértik, izgatják, sőt gyakran elmérgesilik a máskülönben nesztelenül, simán kifejlendett
tények foganatját, megérését és létre jöttét; mert

sokszor igaz az a közmondás is, hogy hallgatni
arany.
Nem akarunk részletekbe merülni Észrevétele­
ink legnagyobb részben a fővárosban megjelenő la­
pokra vonatkoznak, és igy csak kisebb részben a
vidéki lapokra, melyeknek hivatása nagyban külömbözik amazokétól.
A vidéki s kivált csak hetenként megjelenő
hírlapoknak — felfogásunk szerint — bár politikai
irányúak és pártérdeknek legyenek is, — a maga­
sabb, közállami politikának általános tárgyalása, vi­
tatása -- rendeltetésének körén kívül esik, először
azért, mert viszonyaiknál fogva érdemlegesen ilyen
politizálást nem is űzhetnének, másodszor pedig
azért nem, mert olvasóik az általános politikai álla­
potokra nézve csak is a fővárosi lapokat tartják
szem előtt, azoknak is legalább egyikére előfizetnek,
azokat olvassák, azokból merítik sokkal előbb a tá­
jékoztatást, értesülést, és igy a vidéki lapok közle­
ményei rájok nézve már elavúlt dolgokká válnak.
A vidéki lapoknak tehát — véleményünk szerint —
csak is a vidéket (a vármegyét) érdeklő politikai
ügyekre kell szoritkozniok, és e szaknak tapintatos
kezelése még úgy is nagyon fontos és becses mun­
kakört képez; de e mellett kiválóan az érdekelt
vidékre vonatkozó összas .közgazdasági, közegészség!,
közbiztonsági, közművelődési ügyeknek, egyszóval a
közélet és társadalom érdekeinek előmozdítására kell
erejüket, képességüket forditaniok. Ezt igényli az
általános érdek.
Ez iránt óhajtanék mi ezen lapoknak szerkesz­
tésében szem előtt tartc*r;i, _ s azért e nézetek ős_
elvek tekintetbe vételét munkatársainknak is becses
figyelmükbe ajánljuk azon reményben ős meggyőző­
désben, hogy ekként annak szerkesztése is megkőnnyittetvén, e lapok szellemi értéke is a művelt
felfogás színvonalán fentarlva emelkedni fog.
0 O.

A Szontagh Pál-Qnnepély.
Balassa-Gyarmat első díszpolgárának Szontagh Pál
valóságos belső titkos tanácsos ur, főrendiházi tag ö kegyelmességónek f. évi január hó 6-ik napján ünnepélyesen
lett a díszpolgári oklevél átadva.
Az Onnepély, mely két részből állott, minden tekin­
tetben méltó volt a kitüntetett jeles férfiúhoz és méltó
Balassagyarmat haladó közönségéhez.
Pedig kevésbé múlt, hogy leküzdhetlen akadály miatt
dugába nem dőlt az egész. Január 4 és 5-én ugyanis a
meg-megujuló havazás és hófúvás a vidéket Balassagyar­
mattól elvágta, elannyira, hogy a vasúti közlekedés is
megakadt.
Alispánunk és jár. főszolgabírónk erélyes intézkedése
azonban, melyszerint az utakat Rélság és Szirák felé Vizkereszt reggelig nagy erővel kivágták, lehetővé tette, hogy
Szontagh Pál, valamint a főispán gr. Degenfeld Lajos úr
ő mlga is a mondott napon délelőtt Balassagyarmatra be­
juthattak.
A mondott napon már kora reggel a főbb utczák
épületei lobogó-diszt öltöttek; a városház tanácsterme pe­
dig csak ritka alkalommal lát oly fényes nagy közönséget,
mint a milyent az aznapra egybehívott rendkívüli közgyű­
lésen láttunk. A csaknem teljes számban egybegyült kép­
viselőtestületi tagok és elöljárók mellett mint vendégek
jelen voltak a (3- és alispán urak, Kray István kir. tör­
vényszéki elnök, Jablánczy Miklós kir. pénzügyigazgató,
dr. Melicher Ferencz kir. ügyész, Zeke Kálmán kir. járás­
bíró s a nevezett főtisztségek és hivatalok számos más
tagja; Péchy Gyula kir. honvéd őrnagy a honvéd tiszti­
karral; s a polgárság szine-java.
Reményi Károly városbiró 11 órakor megnyitván a
közgyűlést, annak nevében felkérte Pajor István kir. taná­
csos, továbbá Sztranyavszky Géza, Horváth Danó, Weisz

Lapunk mai szama 6 oldal terjedelmű.

Dávid és Hottovinszky Károly városi képviselőtestületi tagun­
kat, hogy Szontagh Pál ö umlgát szállóhelyén felkeresve,
őt a ezéí kijelentése mellett a közgyűlésen való szivet
megjelenésre felkérjék.
A küldöttség a díszpolgárral együtt megjelenvén, az
éljenzés s a küldöttség! elnök jelentésének elhangzása után
városbirája a következő szavakkal üdvözölte a díszpolgárt:
Nagyméltóságú val. bel. tit. Tanácsos Ur,
Kegyelmes Uram,
Mélyen tisztelt Polgártársunk!
Balassagyarmat város képviselőtestülete m. é.
május hó 26-ik napján Nagyaz ország, e
vármegye és városunk irány ában^WÍett elévülhetlen
érdemeiért első díszpolgárául közakarattal megválasztotta.
E választást nem késtünk annak idején küldöttségileg Nagyméltóságodnak becses tudomására juttatni s a
nyert — ép oly lekötelező, mint szerény válaszból azon
meggyőződést merítettük, hogy Excellentiád a mi leg­
jobb szándékunkat méltányolva, a megválasztást kész­
séggel fogadja.
Technikai akadályok miatt azonban akkor még
nem lévén kész a választást dokumentáló közokirat,
most, midőn az immár készen, rendelkezésünkre áll, —
a kínálkozó első alkalmat örömmel megragadtuk, hogy
Nagyméltóságodat körünkbe kéne, átnyújtsuk díszpol­
gári oklevelét.
Tisztemhez híven ezennel közzé teszem az okmányt,
mely igy hangzik:
Mi Balassa-Gyarmat város közönsége jelen leve­
lünk rendén adjuk tudtára mindenkinek, kit a dolog
most vagy jövőre megillet, hogy alólirott napon tartott
képviselőtestületi közgyűlésünkön hozott 78. az. hatá­
rozatunkkal Nagyméltóságú iglói Szontagh Pál urat,
a balassagyarmati választó kerület több Ízben ország­
gyűlési képviselőjét, Ő császári és apostoli királyi Fel­
ségének valóságos belső titkos tanácsosát és főrendiházi
tagot azon kiváló érdemei méltatásául, miket a hazai
közügyek terén évtizedeken át önzetlen fáradozással szer­
zett; de különösen is méltatva városunk, mint Tekin­
tetes Nógrádvármegye székhelyének megtartása- és fel­
virágoztatására irányuló sikeres törekvéseit, — mind
ezeknél és a személye iránt mélyen érzett tisztelet- és
nagyrabecsülésnél fogva őt városunk díszpolgárának köz­
akarattal megválasztottuk és a város polgárait megillető
összes jogokkal felruháztuk. Miről városunk pecsétjével
ellátott jelen oklevelet kiadjuk. Kelt Balassagyarmaton,
a képviselőtestület 1894. évi május hava 26-ik napján
tartott közgyűlésében.'
A város közönsége nevében:
Ticsinszky József k k.,
'Reményi Károly s. L,
v. jrcyző.
v. bíró.
Külön és bővebb magyarázat ez okmányhoz ugy hi­
szem, nem szükséges, mert abból mindenki tisztára meg­
értheti, hogy mily érdemekért nyújtja Balassagyarmat
város közönsége Excellcntiádnak a polgári babért, a pol­
gári koronát.
Adja a jóságos Isten, hogy Nagym élt óságod e
szellemi babért még igen soká viselhesse rátermett, nyilt
homlokán, s hogy mint polgártársunk a város haladását
és javát velünk együtt vállvetve sokszorosan előmozdít­
hassa.
Isten áldja meg, Isten éltesse Nagyméltóságodat!
A városbirónak nagy bensöséggel előadott s több helyt
éljenzéssel félbeszakított e beszédjére Szontagh Pál őezeja lényegileg következőkép nyilatkozott:
Tekintetes városi főbíró ur,
Igen tisztelt közgyűlés!
Csak attól tartok, hogy azon ékes szavakra, melyek
elhangzottak én igen halványan bírok csak válaszolni.
Ennek oka, hogy azt gondoltam, hogy az én polgársá­
gom már bevégzett tény azon időtől fogva, hogy Esély­
ben értésemre adatott és ezóta én c város polgárának
tartottam magamat. De nem mulaszthatom el mégsem
hogy köszönetét ne mondjak azon megtiszteltetésért,
melyben engem e város részesít, fis néhány szóval meg
ne emlékezzem azon fontosságról, melyet én a közsé­
geknek tulajdonítok. Mindig azért harczoltam, hogy a
községek, városoknak megadassák azon jogkör, mely azo­
kat hazánk felvirágoztatásában fontosságuknál fogva
megilleti, és e jogkör most már, hogy a vármegyék
régi hatalmi köre mindinkább kovesbittetett, a jogkör
önként is kijegoezosedik a községek és városok súlya

�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ

2
át igy u&lt;m fa utas frtadztak, uirlttk reá róniuk, mind*
inkább n*gyobl&gt;odt&gt;»k. Ép ízért Honban fekl'saégűk u
fokozódott éa u oly községek, melyek eun rájuk neheledő kőtelezettBégek teljesiUsében bátra maradnak, a
baxa allén rétkaiuek. E várót mindig fel tudta fogni
kezdetének fontosságit
ha áldoutok árán i&lt;, miniig
iparkodott annak megfelelni ét hogy e várót úgy kulturailag, mint köigaidatágilag olyképen fejlődik, csakis
e Untoritbatlan kötelességérzet ét u élén álló ügybuzgó
férfiak fáradbatlan működéseinek tulajdonitható ét ezen
törekvéseknek jutalmát e város független égét kell, hogy
el it érje.
S midin igy — hálás köszönet/met az irántam
tanuaitott szívélyes vonulónkért kifejezni igyekeztem
volna — t eszméimet a községek ki\álé képen a városok
— ax igazi munucipitimok hivatása és politikai fon­
tossága felöl csakis futólag érintkezve fejtegettem —
engedjék meg nekem is — az üdvözlő városi főbíró úr,
az lesz Isten segedelmére és védletére hivatkozott — zár­
szóul egy imaszerú fohászszal végeznem.
Idézet ez: egy rég elhunyt nagy magyar |&gt;olitikusnak Kölcsey Ferencinek szónoklatából, mely éppen a
jelen borút idők viszonyaihoz látszik nékem emlékezetbe
houndónak: „Jelszavaink legyenek : haza és haladás;
azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondol­
ják meg, mikép a maradás szónak többféle értelme
van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magá­
val, vesztegmaradás következése pedig — senyvedás.*
Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól!
Isten vinasZ'ta fel e nemzetre a teljes felvirágzás szép
napját! oly kívánság — melyet az itt egybegyúlt férfiak
mindegyike együtt érez velem.
Szolgáljon ez tisztelt városi közgyűlés! színvallá­
somul és újévi gratuláczióm gyanánt is!*
Szontagh Pál ő nmlgának ezen nagy cloquentiával
előadott nyilatkozatait a képviselőtestület tagjai s a vendég­
közönség is szűnni alig akaró éljenzéssel fogadta. Mire
rárosbiró a közgyűlést azon határozati kijelentéssel zárta
be, hogy &lt;5 nmlga beszéde az ünnep leírását visszatükröző
jegyzőkönyvbe híven, egész terjedelmében bevétessenek.
Ezután a jelenvolt vendégek nagy része sietett a
díszpolgárnak gratu'álni, s a remek kiállítású polgári ok­
levelet is megnézegették.
• •
A közgyűlés után egy órával az ünneplő közönség
nagy része a Balassa-szálló emeleti termébe gyülekezett
a díszpolgár tiszteletére ott rendezett polgári közlakomára,
melyet a fő- és alispán urak, valamint a fennebb említett
testületek kitűnőségei is megjelenésükkel emeltek.
Több mint százan foglaltak helyet az igen díszesen te­
rített asztaloknál, melynek középpontján a városbiró, tőle
jobbra Szontagh Pál, balra gr. Degenfeld Lajos föispán úr
foglaltak helyet.
A jól egybeállitott ételek harmadik fogása után városbiróa királyt) Felsége egészségére mondott talpraesett áldo­
mást, éltetvén Magyarország őrangyalát: királyné Ö Felségét
is s az egész uralkodó család dicsőségét hangoztatván a je­
lenlévők zajos éljenzései között.
Utána Pajor István kir. tanácsos úr klasszikus pohár­
köszöntőjét hallottuk az ünnepelt díszpolgár egészségére; —
az ünnepelt pedig ezt nvomban a város közönsége s e közön­
ség Teje a varolbiró éltetésével viszonozta.”'
Városbiró úr megköszönvén ő exja kitüntető megem­
lékezését, egyszersmind szépen és nagy igazán méltatta a
főispán úr kiváló érdemeit a vármegye és székvárosa tekinte­
tében.
Ezután az alispán úr a városi közönségen kivül esők
nevében köszöntötte fel Szontagh Pált, — a főispán pedig

TÁRCZA.
Szontagh Pál Qnnepe.
(18M. január fi.)

»

I.

Hét ért ítélnek súlyát hordoxod,
Hanm panxixr* nincv ezért okod;
Mert meddig a brováxy triója ér.
Fejed köríti érdemelt babér.
Láttad hxxádat béke nappalán:
Hxép volt, miként r&lt;y tünde atép leány,

8 a hlkeiftlö ifjú nrmardék
önáldnxó hévben veVlkedrk.

Majd Teát « vihar botija taálla rá,
a virányi vad harciéi gázolá;
Hadunk irxyóxve; bujdosóba Bem,
Kinek nyomán
uj remény trrrm.

mint az ö politikai mentorát e» jó rokonát eltette. Nagy ha­
tást keltettek még Sztranyavszky Géza pobárkőszőntője az
alispánra, id. Farkas Ferenczé a teljes számmal megjelent
houvéd tisztikar és főnöke Péchy Gyula őrnagyra, lialás Jó­
zsefé Kray István kir. törvszéki elnökre, Újhelyi Boldizsáré
dr. Jankovicb György kir. tanfelügyelőre, újból Sztranyavszky
Gézáé Pajor István kir. tanácsos jeles költőnkre, Horváth
Danóé Szontagh Antalra, Scitovszky János alispáné Újhelyi
Bordizsárra, Szontagh Pálé Hotlovmszky Károly róm. katii.
esp. plébánosra, Szontagh Antalé Vannay Ignácz kir. taná­
csos urra, Darvai Árminé Nagy Ivánra, Jakobovics Józsefé
Jablánezy Miklós és Beké Bélára, Fabry Jánosé —az iparos
polgárok részéről, Szontagh Pálra. Jeszenszky Danó kir. köz­
jegyző, továbbá Pongrácz Lajos kir. kamarás nyug, alispán
táviratai is felköszöntő számba meiivéu, azokat e lap szer­
kesztője olvasta fel.
A polgári diszebéd 3 órakor végződött, noha többen
még azután is esti 6 óráig együtt maradtak és dikezióztak.

Régészeti Ásatások Szirákon.

Mert hisx o jó tudós sütötte ki.
Hogy a székhely mienk. Hát údv neki!
8 Te ijy riadtál; Gyarmat népe fői!
A zás lót én visxrm ma^am dói.
Látjátok-e, hogy nincs már megyehai ?
Viaxi Losoncz mint apját Encász.
No, de lezajlott e Frondr ütkftxct, — —
Losoncz svIh* azóta behegedt;
Hegedhetett is. mrrt oly palotát
Épite, milyet tán Gyarmat se lát.
le megragadtad a zászlót, a dicaón
Hordoztad azt a vértrlen mrión;
Mi szentelünk Neked ma ünnepet
Mit kötelemmé tón a kegyelet,
leng a xáazló tornyok ormiról,
E«,minden ajk Téged kóixöntve szól,
S lesz közóhajjá etfy nagy gondolat.
Hogy bár Neked Irgsxobb az öntudat,
E székhely is nyújt kis ajándékot.

Ifjan, hatalmasan
Emeltem égnek én,
A szentügy zászlaját
Hazámnak tág terén,
S e jelvény színeit
Meg nem gyalázta szenny.
Érette szívesen
Áldoztam mindenem.
S csak engem nem vehet
Ölére széj&gt; honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom! .

Hitt r&lt;y R*m annyi, mint egy hadserrf ?
8 Te késtan áldoxád fel életed,
Midőn híven rejtéd el a ftafyol,
Mir tört hajója rHI* juthatott.

Lám, jó a német: hát ne rójuk bt;
Mert állhatott vón’ a srép karperceiket,
Ml ettel sokkal jobban is mrgeQer
Ilit* adhatott vón rfy sxép nyak kólót.
Mondták is akkor: 4&lt;v lepel alatt,
Boty ttenvrdö vacy, vlsikrt a nyakad.

I! ‘
!&gt;• im kkiaxtui a xon! láthatár,
Klbnjni nincs «&gt;k a b&lt;*mályt»a már:
KI a atahadbaJ küldeni ós jogért;
Fal, lelkasodni Nagy Ivánokért!

Kotli: Sxoataglr Antal.

Midón e rendszeres régészeti ásatásoknak leírásúba
bocsátkozom, teszem azt egyrészt azon czélból, hogy az
iránt felköltsem mindazoknak érdeklődését, kik Színi­
kul ismerik, de másrészt azon reményben is. hogy ez­
által Nógradvánnegye régebbi történetének felderítésé­
hez én is hozzájáruljak.
la'irásom csupán tényekre fog szorítkozni. melye­
ket mint általam tapasztaltakat adlmlok elő s tárgya­
kat fogok felsorolni, melyeket magam láttam és részben
magam bontottam ki a regi sírok kemény földéből.
A tárgyuk ieirásanál legjobb vezefő leszen Hampcl József nemzeti múzeumi igazgató úr kiváló könyve :
• A régibb középkor emlékei Magyarhonban-, melyben
az általam felsorolandó tárgyakhoz hasonlók vannak
rajzban és pontos leírásban közzétéve.
Ki kell azonban jelentenem, hogy ez nem tudo­
mányos leírás akar lenni, mert egyrészt erre nem vál­
Post festa . . .
laikozhatom. nem lévén a régészetben annyira jártas,
másrészt a Szirákon talált tárgyak szakszerű leírása és
Befújta az utat a hú. vakító íldiér lepel borította az itt tapasztaltak hű előadása az 1895. évi 'Archeo­
az egész tájat, csupán városunk háztetőiről intett felénk lógiái Értesítő - egyik füzetében vagy egyéb e tárgyú folyó­
változntosságkrpcn a sok nemzeti színű zászló. jeléül iratokban bizonyára napvilágot fog látni s ott méltatva
annak, hogy itt van valami készülőben ....
lesz az itteni ásatás tudományos eredménye is.
Igenis ünnepnapja volt a városnak, szép ünnepi*
Áttérek tehát a tárgyra.
a polgárságnak, melyen a hazai egyik legderekabb fiú­
1891. év tavaszán Degenfeld laijos gróf parkjának
nak, megyénk szülöttjének, a város többizbeni ország­ szomszédságában a tulajdonai képező u.-n. Szontaghgyűlési képviselőjének és immár diszpolgárámik volt féle telek felső részén egy hinn-tennis pályát készítte­
átadandó a díszpolgári okmányt: a jxilgárcrényekcrt tett. Ezen pálya nagyobb földmunkálalot igényel­
járó &lt;nemeslevele».
vén. a földmunkalatok közben egy sirra akadtak a
A városház tanácsterme telve volt az ünneplő munkások, melyben a csontváz mellett egy vas kést és
polgársággal, élén a megye és város kitűnőségeivel, kik több cserépdarabot találtak.
az iinneplendő férfiú megérkeztél vártak. A zöld asztal
Midőn pétiig erre figyelmet nem fordítva, tovább
fején feküdt a remek kiállitásu értékes díszoklevél, ástak, még egy fokost is napfényre hoztak.
kivül a tél dermesztő fagya, belül a felemelkedett lélek
Tudván pedig, hogy én az ilyféle régiségeket ked­
Kitető melege: ez volt a helyzet szignalurája, midőn velem. alig pár lé|M-snyire lakásomra hozták az éjien
egyszerre dörgő éljenzés meg-megnjuió viharként zugot! talált tárgyakat, elmondván, hogy több sirt fedezlek fel.
végig a termen és ott állt előttünk az a -fenve# eszű, melyeknek mindenikeben egy kés és egy bögre volt.
rendkívüli műveltségű és tapasztaltságu kis emberke, ki Semmi sem természetesebb, mint hogy azonnal a hely
természetes egyszerűségével és szerénységével mintegy színére mentem s a munkások útmutatásait használva,
feledtetni kiváltja környezetével, hogy ő milyen nagy- ásatni kezdtem. — Alig mentek a munkások fél méter
méltóságu ur; hogy ő egy hatalmas fejedelem belső mélységbe, midőn ásójuk penészes földréteget hozott
titkos tanácsosa.
fel s ez alatt 10—15 centiméternyire rábukkantunk a
Kissé sápadt arezezal, érdekes galamliősz fejét ke­
csontvázra. A csontváz fejjel északnyugat felé feküdt
véssé előre hajtva hallgatta meg a város bírája üdvözlő* úgy. hogy az eltemetett arezezal az égbolt felé azon
megszólítását. Azután mély csendben, eleinte halkan, irányba fordul, a hol a nap reggel 8—9 óra tájt van’
majd mindinkább neki melegedve és szónoki heve által
A fej mellett különös alakú függőt találtunk, nya­
elragadva elmondotta gyönyörű beszédet.
kánál egy |&gt;ár cse|&gt;p-alakú gyöngyöt; a jobb kezénél
Mint egy lánglelkű ifjú állt olt előliünk, tágra egy kés, bal kezénél egy bögre volt.
nyílt szemekkel, melyekben a lelkesedés tűzfénye ragyo­
Ezen tárgyakról azonban, minthogy a chlonologiai
gott : arcza in .'élénkült, nekipirult; eltűnt a bágyadt­ sorrendet óhajtom szem előtt tartani: később fogok
súg, eltűnt az évek sorvasztó hatása: 'iiem a kialvó szőlani.
mécsnek utolsó fellobbanása, hanem egy hatalmas
A most említett leletek közt semmi oly charakfáklyának messzire lobogó fénye- volt ez a megnyi­
leristikus tárgy nem volt, a melyből, mint laikus akár
latkozás, mely még ott gyuladt ki a magyar szabadság a korra, akár a temetkezésre következtetni tudtam volna.
hajnalának őröktüzénél.
A mar feltárt sírok egy bizonyos irányt látszottak
Gyönyörködve hallgattuk szózatát: fájdalmas szív­ követni úgy. hogy 2—2*/, lépésnyire a már felszedett
dobbanással panaszát, midőn elegicus fordulattal fel- sírból majdnem biztosan számithattunk egy újabb te­
'kiúlta: &lt;féllábbal már a sir szélén állok*; és áhítattal
metkezésre. — Igy haladjunk tovább s még vagy két
•vele- fohászkodtunk,* midőn régül Kölcsey'imászifrű fo-* sírt tártunk fel, melyben a fülfüggőn kivül egy pár ki­
húszát mondotta el.
sebb bronz-tárgyat is találtunk, inig végre egy gazdag
Ezzel befejezést nyert az ünneplésnek komolyabb, sirbéd több ily bronz-tárgy került elő.
tisztán erkölcsi része, mely után régi magyar szokás
A felfedezések, valamint az. hogy nem voltam
szerint; fecerunt tnagnum áldomás.
biztos a tálul! tárgyak korára nézve, további kutatásra
Dominó.
ösztökéltek. Felfogadtam tehát az aratás után azon
munkások közül, kik a tavaszszal is e helyütt dolgoz­

Dlszlapra írott dlupolgárjogot.
Vinil) soká tnrg. Mert nem hervad el
Az a virág, mit hú emlék nővel.
S vedd btirtutaaL Nincs szükség már reám,
Elvégzi jobban ezt ax unokám.*)

Pajor István.

Mert rejtve é| a lengyel Hannibál.
Ki ax, ki értté éltet nem sokallt

Ctak valld be Pál, hncy a te IrtinM ex;
8 16n is jutalmad értté; karpercei

1895. január 13.

Rákóczy keserve.
I.
czajlott
inúr h harcz,
A béke helyreállt,
A pór nyugalmasan
Szánthatja a hatúri.
Az ömlő hősi vört
Beitta már a föld.
Múr elpihent a kard.
Mely oly sokat megölt ...
Oak engem nem vehet
Ölére szép honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom'
•) BsHs Károly, «fép Uheteé(0 fiatal kftllS kinek efytk meflspően
aiíp kóitsmlayét (a aigyapU uUn fi unokáit) Mintán ma) lapunk kűili. rtcark.

Szentelt aczélomal
I lazámnak áldozám.
Szabadságért vívott
Karom sok bősz csatán ...
... A fegyver megtörött.
De mentve áll n jog,
Bár lelkemnek sebe
Most még joblian sajog.
S csak engem nem vehet
Ölére szé|&gt; honom.
Hantjára ősz fejem
Csak én nem hajthatom!
Ha szenved is hnzám
A vésznek idején.
A honli tettre kel.
Szivében él remény,...
De én csak souyvedek
Távol, hazútlanul,
Keblemben tomboló
Érzelmek harcsa dúl.
Isten te adtad igy....
De szent e fájdalom;
S én ezt, hazám, neked.
Szivem bár megrt*ped:
Hűséggel áldozom.

Balás Károly.

�1895. január 13.

3

nógrádi lapok és honti hiradó

lak. u kél legügyesebbel es hozzá fogtam a további
kutatáshoz.
Munkánkat siker koronázta, amennyiben egy Mi hail
igen Mik üveg gyöngyöt es két arany füliuggőt találtunk,
azon kívül a nyak táján kel üveggel díszített bronz ko­
rongot - melyek ruhakapoesnak vagy a nyakék —
(gyöngyök?! kapcsának látszottak.
E gazdag lelet állal felbátorítva, de azért is. hogy
mar egyszer sirmezönk korával tisztában legyek, össze­
szedtem a talált tárgyakat és elmentem a nemzeti
múzeum regisegtaráuak igazgató őrihez dr. I lumpéi
Józsefhez a tudományágnak ezen legkiválóbb i-merőjehez, kinek munkái e haza határain túl is. közbeesőié­
nek örvendenek s hírneve így megvan állapítva.
Nem írhatom le azt a szívességet, melylyel a
a komoly tudós fogadott s azt az érdeklődést, melylyel
laikus előadásomat hallgatni szives volt.
(Fidyt. kűvrtk.i

Losoncz, lo'.g*. január s.
Jelije: Jaj neked örvendő; mert majd
vigságod után sirat

E közmondás kezd teljesedni városunkban. Csupa
merő kellemetlenséggel kezdődik az év. Nagyon sokan
áttánezoltuk az ó évből az újba s íme a vigadás, az örvendés után, rögtön az új év kezdetén gyiUo-.«.íg híre
árasztotta el városunkat. Az alsóbb osztályú nép is akart
szerezni egy-két jó órát, a pálinka melleit s a zenének
hanginál, két paraszt legény összekapott s a miksi palócz
subanez neki ment késével Zólyominegyéböl került ivó
társának, annak gyomrát oly nagy teljedelemben hasította
át, hogy a gyomor rögtön kifordult h az ember menthe­
tetlen lett.
No' nem általános kellemetlenség okozója lett e
durva mulatság?!
De támadt más egyéb kellemetlenségünk is, habár
szelidebb nemű. Egyik múlt levelemben megírtam, hogy
óvodánkban a karácsonyfa ünnepsége, mily általános jó
kedv és hangulat közepette folyt le. Ez jele volt annak,
hogy úgy a szülék mint- az ovodai gondnokság, nemkü­
lönben a közönség többi tagjai teljes lelki gyönyört élvez­
tek úgy az óvónők ügyes, tapintatos, érdekes előadásában,
mind pedig a kicsinyeknek játszi és helyes feleletében és
játékában. Egy tudósitó kollegám, ez állításommal ellen­
kező tudósítást irt a helybeli .Losonczi Hírlapba * Az
.óvónő asszony ezt zokon vette s ugyanazon lapban meg­
interpellálja a tudósítót, hogy okadatolja állítását. Világos
ebből, miszerint ez is egy újabban felmerült kellemetlen­
ség, pedig meg van Írva, hogy nem jó az asszonyokkal
harezra kelni. Mindnyájan kíváncsian várjuk a folytatást'.
Jól tenné a kollégám, ha elhallgatna, mivel úgy is névte­
lenül jelent meg tudósítása.
Engem magamat is nem. kis kellemetlenség ért
mindjárt ez év elején, január 5-én a városi dobos kizavart
nyugalmamból. A hirdetések dobszó melletti nyilvánítását
városunk képviselő testületé ki akarta hozni a szokásból,
mint olyant, a mely egy miveit közönség Ízlésének már
meg nem felel. Mivel azonban még ez idő szerint fenlartja
magát e szokás, kimentem házam .elé, hogy a dobost
meghallgassam. Hát uram fia mit kellett hallanom?! A
róni. kath. egyház elöljárósága a vizkereszti ünnep délu­
tánjára iskolai gyűlést hirdet az 5%-tóli iskolai adó el­
határozása tárgyában. Hát nem volna egyéb mód az egy­
ház biveinek összehívására!? Különösen ha fizetni kell.
A zsidó községnek is akadt egy kis kellemetlensége,
A mészáros, a kire a hús kivágatását szerződésűi g bízták,
két héten át tréS-húst mért ki számukra. Természetes,
hogy nagy most a forrongás is, nagyban gondolkoznak,
hogy a bajt miként hozzák helyre.
Vasárnap délutánra pedig jégünnepség van rendezve,
kivilágítás és zeneszó mellett megtartandó. Most pedig
csak úgy szakad az eső! Jó mulatságot! Alászolgája!

Losoncz r. tan. város 1895. Január hó 9-én tartott
közgyűlése.
A polgármester az évforduló alkalmából melegen
üdvözölvén a szép számmal megjelent képviselőtestületi
tagokat, kik között ott volt látható városunk nesztora
Szigyártó Sámuel, kir. tanácsos ö nagysága is, a városra
váró feLiLtokkal színiben, áldást, egészséget, békességet
s városunk felvirágozását óhajtva s a jelenlevők támoga­
tását kikérve, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitá.
E gyűlés a nagy diszterem befüthetlensége miatt
a tanácsteremben lett megtartva s azzal lett megkezdve,
hogy be lett jelentve, miszerint városunkban az eddigi
hírlap mellett egy másik lap is megindult, „Losonczi
Hírlap* czimmel, Draskóczy Zsigmond szerkesztése mellett
a Kármán-czég kiadásával.
Ezzel a&lt; tanácsgyülési jegyzőkönyv olvastatott fel,
melynek nevezetesebb intézkedései folytán a város vagyo­
nának újabb leltározása elrendeltetett, továbbá az árva­
pénzek elhelyezésére nézve a helybeli két pénzintézet
ajánltatott.
A balassa-gyarmati és losonczi vasút építésének
ügyében kötött szerződés határideje a múlt évvel lejárván,
az olymódon lett megújítva, hogy azt a vállalkozó ez év
folytán tartozik megkezdeni. E szerződés megújítását a
vállalkozó oly feltétellel kérte, hogy e vasútépítést az or­
szággyűlés jóváhagyása után hat hónapra lesz köteles
valósítani. Határozatunk szerint azonban köteles lesz azt
sürgetni is, ha a városunk által felajánlott összeget meg­
akarja nyerni.
Az artézi kút rántásának megkezdése a tavasz meg­
nyíltára lett elhatározva.
Az izr. hitközség imaháza és az a mellett fekvő
egyházi épületek melletti utcza szabályozását kérelmezvén,
e szabályozás által húsz négyszög ölet nyer az illető hit­
község, mely töblet jutányos áron engedtetett át a város
részéről.

Wohl Hermán, -városunk jómódú, de eguzerstnind a
város közügyeiéit lelkesedő polgára Iti.üüO frtnyi alapít­
ványt tett oly őzéiből, hogy ennek 4%-oz kamatai, a
helybeli áll. fögymnáziuuiba járó s erkölcsi jó magaviselet
mellett kitünően tanuló két keresztyén és két zsidó vallású
tanuló között osztassanak ki. Az alapitó levél felolvasása
illan a nemes gondolkozása jól tevő lelkes éljenzésben
részesült.
A mezőrendőri bizottság megalakítására kőtelező
rendelet felolvastad áu, ennek alapján a bizottság azonnal
megalakitatott; tagjaivá letek: Szilas.y Béla, Havas Gyula,
Hermáim Kálmán stb.
Jelentetett, miszerint a városi pénztárak szabályszerúteg megvizsgáltatván, magában a városi pénztárban 38
krnyi többlet találtatott, mely a szegényalaphoz csatoltatni
határozhatott, a fogyasztási adópéuztár is rendben talál­
tatván, határozattá lón, hogy annak ez idő szerinti kezelői
egyenkint 300 frt kivételes jutalomban részeltessenek.
A jégpálya nagy átalakításon ment keresztül. Az
átalakítási költség 4000 frt. E kiadás a jövedelemből lesz
törlesztendő. Az eddigi alapítók élvezni fogják eddigi ki­
váltságaikat.
A gyűlés a polgármester éltetésével ért véget.

Ipolyság, InVó.jan. It-én.

Hirdetmény. Aláírva Ipolyság nagyközség elöljáró­
sága. Mi a tatár!? Hát a városházán is történik valami?
No ezt a hirdetményt olvassuk el.
„Adatik tudtára minden háztulajdonosnak, hogy a
város képviselő testületé a főutezák járdáinak koczkakővel,
a mellékutczák járdáinak homokkavicscsal való burkolását
határozta el a háztulajdonosok költségére.* Nagy d-dog ez,
ha figyelembe vesszük, hogy nincs Ipolyságon olyan öreg
ember, kinek emlékezete visszanyúlna abba az időbe, mi­
dőn e téren valamelyes intézkedés történt.
Dicsérettel emlékezünk meg a községi elöljáróság
kezdeményezéséről, s u képviselő testület hozzájárulásának
lényéről. Dicséret illeti azonban a házi urak azon készségét
is, melylyel a képviselő testület határozatába belenyugod­
tak, s végrehajtója elé felebbezéseikkcl akadályt nem gör­
dítenek, drága lakbértlizető lakóik kedvéért.
Hja, de mit használ a járda így télen, ha a hó el­
fedi ? Talán nem ártana, ha a község érdemes elöljárósága
ne mindig a távol jövő ködhonában keresne tevékenysé­
gének terel; hanem gondolna a mindennapi élet szük­
ségeire is. Például gondoskodnék arról, hogy ne fi-—7 éves
kis gyermekek törjenek utat a hóban, az utczák átjáróin
és az a fajta-senki tulajdonát képező épületek előtt, milyen
a papiak és iskola.
Százat teszünk egy ellen, hogy most is a hó eltaka­
rítás helyett gondterhes fejében azon diszcs házsorok ki­
sértenek, melyeket képzelete a rozsnyói káptalantól kisajá­
títandó szérűikért és a .áros belterületén fekvő cseléd­
lakások, gazdasági épületek helyére varázsol.
A nagy közönség tájékoztatása végett ide iktatjuk,
hogy Ipolyság nagyközség közönsége a város terjeszkedési
_és épitkezési viszonyainak kedvezőbbé tétele végett —
megvásárolni szándékszik a rozsnyói káptalan tulajdonát
képező szérüskerlct és annak tőszomszédságában található"
egy pár ezer Q-öl kiterjedésű, gazdasági czélokra használt
területet; továbbá a város belterületén lévő uradalmi
gazdasági épületeket és cselédlakásokat.
A fötisztelcndő káptalan szives készséggel ajánlkozott
az épületeknek és az üres területek Q-öl ének 1 frt vételár
melletti átengedésére, ha az épületek a jelenlegi tulajdonos
által kijelölendő helyen, a város költségére építendő más
alkalmas épületek álul pótoltatnak. Egy kissé bor.-os az
ár; de bízunk a város fmancz-kapaczitásainak leleményes­
ségében, kik a díszes városháza, a polgári leányiskola,
kisdedóvó majdnem ingyenes felépítésének ügyét oly sze­
rencsésen nyélbe ütötték.
Csak forogjon is a föld tovább, ha már egyszer —
Gallibi a világhírű olasz csillagán mozgásba hozta.
Hegedűs Károly.

MálnapaUka, Jan. 7.

Tekintetes Szerkesztőség! A megye északi részén,
mindenkitől elfeledve és elhanyagolva (?) fekszik nagy­
községünk, ép esponált helyzetünknél fogva szükségesnek
tartok minden községi életünkre előforduló eseményt a
nagy közönség tudomására hozni és ezek közt azon ténye­
zőknek, kiknek hivatásuk, sőt kötelességük volna érdek­
lődni aziránt, váljon a közönség áldozat készsége által
létesitett culturális intézmények teljesitik-e hivatásukat és
mily mértékben vagy nem, értem a felsőmagyarországi
közmüv. egyesület balassa-gyarmati fiókját, mely óvodánk
fennállása óla aziránt a legkisebb érdeklődést sem mutatja,
eltekintve, hogy az anyagi segélyt is sokszor hónapokig
nem küldi,- ez ma még tűrhető, mert lelkészünk nt. Hrk
János úr az esetleges kiadásokat sajátjából előlegezi és
így még is lehetséges, hogy az órónő és dada éljenek,
de az a közönyösség, melylyel a B. Gy. fiókegylet az
óvodával szemben viseltetik, ki tudja nem lesz-e idővel
kárára a nemes czélnak, a mely czólért a közm. egyesület
küzd, ugyanis a magyarosodásnak, ma még — köszönet
és hála érte minden hazafitól óvónőnknek Zurkó Berta
kisasszonynak — az itteni óvodában elért eredmény oly
fokon áll, hogy ily eredményt igen, de jobbat semmi
esetre sem képes felmutatni egy óvoda sem, de ki tudja
váljon az itteni tényezőknek — látva a közönyt — nein-e
fog kedvük és :• szent ügyért eddig tanúsított lelkesültségünk lassanként lankadni ? ? Szerény nézetem az, hogy
ahol ily h-lkesültség van, mit nálunk azt a hivatott ténye­
zőknek fokozni kellene azzal, hogy néha-néha személyesen
meggyőződve az eredményről, azok, kik ezt megérdemlik,
legalább erkölcsi elégtételt és jutalmat kapjanak.
Addig pedig, mig személyesen a kedvező eredmény­
ről meg nem győződnek, bátor leszek — ha ugyan a tek.

szerkesztőségnek nem lesz terhére —. olykor-olykor a tek
szerkesztőség utján a n. közönséget értesíteni a történ­
tekről.*)
Deczember 24-ikén délután 3 órakor karácsonyfa­
ünnepet ült az itteni óvoda; ekkor az óvodában összegyűlt
nagyközségünk minden intelligens polgára, élükön Kuhinka
Géza és Kuhinka István helybeli gyártulajdonosok család­
jaikkal és nagyszámban a gyermekek szülei is.
Először az óvónő a gyermekekkel vizsgaszerú elő­
adást tartott, a mikor i,&lt; meggyőződött mindenki, hogy a
gyermekek a magyar ny-lvet nemcsak beszélik, de értik
is. mert minden kérdésre helyes feleletet adnak és minden
magyarul elmondatott, hűen fordítják le tót anyanyelvűkre,
ezekután nt. Hrk János ev. lelkész úr a gyermekekhez
magyarul, a szülőkhöz tótul beszédet intézett, gyönyörűen
magyarázva a karácsony szent ünnepet egybe, hazzfiságra
buzdította ugy a gyermekeket mint a szülőket, ekkor ki­
nyílt a munkaterem ajtaja, hol a szépen díszített kará­
csonyfa állt, a sok égő gyertyafénytől elkáprázva, a gyer­
mekek örömteli meglepetéssel álltak, mig óvónőjük egy
intésére elénekeltek u karácsonyt dicsőítő szép éneket
Végre pedig kiosztattak a gyermekeknek a játékok
és édességek, miből mindegyik egyaránt kapott, az aján­
dékok adása csak úgy volt lehetséges, hogy nt Hrk János
itteni ev. lelkész úr a helybeli közönségtől 36 irtot gyűj­
tött össze é&lt; ezen összegből fedeztettek az összes kiadások.
Egy málnapntukui.

Kékkő, január B.

Tekintetes Szerkesztő úr!

Minthogy a „Nógrádi Lapokat* nem járatom, csak
esetlegesen jutott kezemhez annak 1894. évi 53-ik száma;
melyben ,Baleset-e, vagy emberölés* czim alatt egy, rám
vonatkozó közleményt olvastam.
Nagyon sajnálatos dolog, mint itt is meggyőződtem,
hogy a hirhajbászók csakúgy meggondolatlanul — anélkül,
hogy alapos meggyőződést szereznének magúknak, — vak­
tában vetik oda a sajtó alá rossz informátióból merített
híreiket.
A tényállás az, hogy éjjeli — nem is 9, hanem
*/.ll órakor a konyhaajtón dörömbölést hallottam, miáltal
föl zavarva kimentem, s a konyhaajtót kinyitva kérdeztem,
„ki az?* Ekkor két fekete alakot pillantottam meg, kik
nyomban futásnak eredtek. Én pedig a f lyosó felső vé­
géig utánok siettem s itt mikor már a látott alakokat
lőtávolon túl gondoltam, a levegőbe lőttem. Ez a valódi
tényállás, a többi minden alapot nélkülöz.
Úgy beszélik, hogy azon éjjel valaki házam tájékán
megsérült, miről én mihelyt hallomást vettem, az illetékes
hatóság előtt irásltelileg jelentkeztem. (Érdemes lett volna
erről a lövöldöző untak is egy kis meggyőződést szerezni.)
Kérem tehát a tek. Szerkesztő urat, valamint az
ezen lapból átvett közleménynek többi lapok tek. szerkesz­
tőit, hogy a mint az első, rám vonatkozó közleményt
lapjukban közölték, úgy ezen szerény helyreigazításomat
a legközelebb megjelenő lapjukba fölvenni szíveskedjenek.
Mely után tisztelettel maradtam,
Tóth Lipót, tanító.

Hirek és különfélék.
Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk
ő méltósága un. hó (&gt;-án d. e. 11 órakor érkezett a
székvárosba, hol aznap részt vett a Szontagh Pál tiszte­
letére rendezett díszközgyűlésen és banketten, másnap a
közigazgatási bizottsági s egyéb küldöttség! üléseken
elnökölt, fogadta a tisztelgőket, s csak jan. C-én reggel 9
órakor távozott körünkből. A közigazgatási bizottság tag­
jai közül csupán Beniczky Árpád, Szakai! Barna és Szon­
tagh Pál urak voltak jelen.
A közigazgatási bizottság jan. 7-én tartotta
rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt, aki újévi
üdvözlő beszéddel nyitotta meg az ülést, s bejelentő,
hogy Laszkáry Gyula és Posztóczky Iván elmaradásukat
kimentették. A szakelőadás jelentései, melyek fontosabb
dolgokat nem tartalmaztak, egyszerűen tudomásul vétettek.
Az ülés d. u. fél egyig tartott.
Előléptetések. Kacskorics Jenő a b.-gyarmatikir.
törvényszéknek egyik kitűnő bírája, vármegyénk fia, a
bpesti kir. táblához kir. táblai bírónak neveztetett ki. —
Glósz Géza pénzügyi fogalmazó a b.-gyarmati m. kir.
pénzügyigazgutóságből pénzügyi segédtitkárrá léptettetett elő.
Régészeti AsatAsok Szivükön czimű és Szontagh
Antal úr által közölt czikksorozatra felhívjuk érdeklődő
közönségünk becses figyelmét Szontagh Antal úr köszöne­
tét érdemel nemcsak az ásatások körüli fáradozásaiért,
hanem azért is, mert a Pesti Muzeum szakközegei áltat
szortiroztatta s szépen rendbe hozva átadta a Nógrádvármegyei Muzeum-Társulatnak.
A balassa-gyarmati fögyninázium alapjára
Szontagh Pál úr ö kegyelinessége egyszáz forint ado­
mányt ajánlott fel. E középiskola érdekében a vármegye
küldöttsége a nmlgu közoktatásügyi miniszter urnái, főispán
úr vezetése alatt legközelebb fog qjabb előterjesztést tenni;
reméljük, hogy a miniszter úr nem fog ridegen elzárkózni a
törvényhatóság székhelyét és nagy vidékét érdeklő, — gaz­
dasági szempontok által h erősen támogatott ízén kulturális
szükséglet kielégítése elöl, theoretikus térelvek avagy fiikalitási szempontból. Hasznosabb befektetést az állam nem
tehet mint új és új knl túrái is intézmények létesítése által;
s megyei székvárosunk áldozatkészsége lényegesen meg­
könnyítheti feladatát Balassagyarmatra nézve. A szervezke­
dés azonban sem a vármegye, sem Balassagyarmat és ri•) Az óvónő fizetéséi a F. M. K. E. nyltral központi pénz­
tára earanllrsta. Sajnos, hogy a központ erről mctfrledkezett Ugy
tudjuk azonban, hogy a nögrádvármegyi tiókegytel felírt ebben
az ügyben ée (Urertl a fizetés utalványozását. Bármiül áll azon­
ban a dolog, á fizetést okvntlnnUl ki kell Mulgállaini.
Saerk.

�4

1895. január 13.

NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
■

dél upnban sem a vármegye, sem Balassagyarmat é* vidéke beiiszok I hó 19-en a «Haia-«a« fogad" termeiben Nem
által kellő lelkesedés, é* megnyugtassa! mind addig kell ehhe’z .-em kommentár, nem kell ajánl" h.-vel, •■■m
nem végezhető inig a nm. közoktatásügyi mim-zter úr — a k"Z&lt;&gt;n-ég buzdítása n .-kaiabe'i-/-l-.'l lamuizafú-.'r:&gt;.
kiküldöttje Jelentése alapjan, a kérdéses fógymna-luiu létju- Ott lu-z. ugy i- mindenki, a ki &lt;s.ik leheti e- n kinek van
gosultskfiil ki nem mondja « életbeléptetése iránt a tájé- érzéke a neme, emberi köteles-' gek iránt, bizonyitj.i ezt
kozUUit meg nem adja. Hogy a létjogosultság elvileg már már azon nagy érdeklődés Í-. uu ly lyi 1 a kozon-ég az
ia el tan ismerve, ártó Felsége, »zeretett királyunk 1891. el-o hírre a Imi iránt viseltetik A rendező-ég. mely ki­
•lepleiuber 2l*-án a czélra tett legkegyesebb alapítványa próbált. lábedxelt öreg é« fiatul -karaheti-zokbol all. min­
dent elkövet a hal fényes -ikeie ér-lek'beli v- bizto-itj'lk
után, ugy véljük, kétségbe vonni sem lehet.
Baiutnrr Tivadar &lt;lr„ a tordai kir törvényszék u ki-assz.ony k.lkat é-menye'-ki két. hogy a balled •-ak
biráját a nm. vallás- és közoktatás ügyi miniszter úr a kassai boldog tlbgelegedés-el és e Jel-Z.nval logll ik távozni:
&lt;S"|'-e halunk ni'-g. A ren-iezoseg a meghivokat mar
kir. jogakadémia tanárává nevelte ki.
Kinevezés. gr. Degenfeld Lajos b i-pánuuk ő méltó­ .szél i- küldte, de ken ez utón is azokat, kik teve h -b"l
meghivot nem kaptak 6- arra igényt tartanak, hogy ezt
sága dr. Ehrenrcicb Károly sziiáki orvosi (dr. Ehrenreich
Lajos hírneves orv ve tudósunk fiát) tiszteleti" li járási orvossá llalloli József skurai" u-z-lie-ztornúl jelent-' k be. Jegyek
a következő helyeken kaphat-'k S' |me&lt; zy &gt;ánd"r ezuknevelte ki.
Áthel;peaés. Múlt évi deeiember hó 3l-ével a cs. és raszdajábau. Durvái Árpiin könyv kere-ke.ie-éiu-n ékir. kőiös hadsereg tartalékából a m. kir. honvédség tartalé­ minden — skarabeu-nal.
A b.-gyiu-inati evnng. egyházban a mull 1891.
kába helyeitetnek át a kövelketó segédletének éf pedig az
I. csoportban Szkaupil József, II. Csoportban Poputh Győző, évben szüléiéit ös-zcsan 79 gyermek : eldiol lm H, l.-.my
mindketten a besxtercxebányai 15. b"uvédkirgé-zitő pa­ 38. ezekből törvénytelen 2 liu. 1 leány, o—z«~en 3: meg­
halt t»l;és pedig 5&lt;t ti. 21 no: házasságra lépett 26 pár.
rancsnokság nyilvántartásába való beosztás mellett.
Kinevezések Wagner István b.-gyarmati állami
Az a&gt;zó&lt;i—b s-Kvafinnt—losonczi vasútvonal
elemi tanító és ismert tanügyi iró, a ki a nógrádvárkiépité.-e érdekében a kisajátítási művi-letek javában folynak
megyei tanfelügyelőséghez szulgálatlétclre volt beo-itva, s e hó 20-ig befejeztetni lúgnak. Eddig két kőiség kivételé­
ugyanezen tanfelúgyelóséghez tollnokká neveltetett ki. —
vel mindenütt barátságos egyetsi'g jőt létre. A vasúti tervek
Makoriczki Ceirjék pedig a hontrármegyei tanfelügyelő- és költségvetés teljesen késien állatuk Márkus Ág-vstun fő­
séghez. A vallás-és közoktatási m. kir. miniszter Andórffy mérnök budapesti irodájában, Popper István mérnök a tinanErzsébet kisasszonyt, a b.-gyarmati polg. leányiskola egyik ciiroiást is elkészítette csupán ai építési engedély megnye­
jele* aegédtanitónőjél — ugyzuezen i-kolához rendes tanító­ rése van hátra, a mi a kisajátítási munkálatok után azonnal
nővé nevezte ki. Ily előléptetésben részesült Zana Melánia foganat'rsittatik. A becskei’ slagútnál a próbafúrások telje­
kisasszony is ax Ipolysági polgári leányiskolánál.
sen elkészültek s a tűnél építéséhez szükségelt téglaanyag
Rendjel felfűzése. l’lachy Józsefnek, a fülekijárás feldolgozása munkába vétetett.
érdemes főszolgabírójának, kit ő Felsége a király a minap
Országos vásárjaink akkép vannak rendelve,
tüntetett ki bokros érdemei jutalmául a Ferencz József-rend hogy január havában vagy febr. hó első napjaiban rende­
lovagkeresztjével, mint értesülünk. Degenfeld Lajos gróf sen 2 országos vásár tartatik, még pedig mint az idén
főispán f. éri január hó 3-án tűzte föl ünnepélyesen e rend­ január 7—8-án a viikeresiti vásár, január 27—28-án
pedig vásár, tehát tél idejében nettó 3 hét alatt 2 or­
jelet mellére.
Nógrútlvúrtnegye niilleniumi festménye. A szágos vásár tartatik meg. Mi ezt minden tekintetben
vármegre képzőmüvé-zeti bizottsága f. január hó 8-án helytelennek tartjuk. Kérdjük mi végett fárusztatik be
Scitovszky János alispán elnöklete alatt ülést tartott, szigorú tél idejében 3 hét alatt kétszer is a szegény fuldmelyben a nm. belügyminisztérium leirata kapcsán végle­ tuÍvelő, vagy iparos nép gyakran messzi vidékről, mikor
ges propositiókép lett megállapítva,, hogy a Millenniumi az ily téli idób-’n megtartott vásárok, leggyakrabban semmit
országos 'kiállításra megfestendő történeti kép gyanánt a sem érnek. Óhajtandó volna a vásárok helyesebb beosztása:
közgyűlésnek azon érdekes jelene*, ajánltassék, mely fel­ nevezetesen, hogy januártól febr. közepéig tehát 6 hét
tüntesse Nógrád várának a törököktől való visszafoglalá­ alatt csak 1 otszágos vásár tartassák. Egyáltalán, hogy 8
sát 1593-ban, a midőn is az akkor nevezetes erősséget, országos vásár tartassék meg érenkint városunkban annak
mely természetes összefüggésben állott Buda, Visegrád. sem vagyunk barátja). Elég volna 6. mert inkább legyen
Drégely és több más várakkal, — Fekete Meheinet bég kevesebb vásár de jó, mint sok vásár de rossz. Városi
PAlfíy Miklós kir. főkapitány, tábornoknak átadja.
hatóságunk figyelmébez’ajánljiik ez ügyet.
A bizottság az alispán előterjesztésére elhatározta továbbá,
Az n Icugyel f&lt;‘st«i i Butkievitz Tudón, kinek várohogy a vármegye mindazon családjai, melyeknek egyik­ sunkl'aii való idózi séról lapmik mull évi 53 .-zamaban is
másik tagja a mull század közepétől kezdve megyei ma- résziete-ebl'.-li iil'-gviiil'-kezl'iiik és a kinek sikerült festgisztrátusi tisztséget viseltek, felbirattassanak. hogy ezinu- meiiyeiiránt — mini halljuk - ugy helyben minin vidékén
reiket a vármegyeház restaurált vestibülje ablakaiban való állaláiios érdeklődés és megelégedés nyilvánul: még né­
megörökítés végett beküldeni szíveskedjenek.
Kossuth hány hetet "hajt vúrosunkimn tölteni. Ex idő alatt —
Lujos arczképének a megyeház terme részére való meg- ugy tudjuk — még mindig teljesít mindennemű fölvéte­
fektetése, előző közgyűlési határozattal szintén ki lóven leket bármily alakzatban és kivitelben a fo-uteza 657.
mondva: a képzőművészeti bizottság indokolt véleménye számú (Halyak i.-féle) lakásán.
erre vonatkozólag oda terjed, hogy néhai korszakos nagy
Lapunk inai számúhoz mellékelve van Belgráder
hazánkfiának 1848-ból származó arezmása festessék meg. Zsigmond, budapesti jóhirú könyv- és zenemúkereskedó
Vadászat. Gr. Forgách Antal és János urak gársi kiadásában megjelent tánez,- dal- és zeneművek, ifjúsági
uradalmaiban nagy hajtóvadá-zatok voltak deci. 28. 29 .iratok, szépirodalmi és divatlapok stb. árjegyzéke.
és 30-án. Összesen: 4 szarvastehén. 4 őzbak, 2 róka és
Kínzó felügyelők kerestclnek lix fizetéssel
90 nyúl esett el. Szúgyben Fáy Sándor úr által jan. 9-én az 'Első biztosító intézel, katonai szolgálat esetére József
rendezett vadászai igen szép eredmény nyel folyt le. A
főln-n zeg védnök-ége nlatt m. szövetkezet rcszrre. Az
Zichy senioratis uradalom zsélyi birtokain jan. ll-én és eddigi foglalkozást feltünlelő és fényképpel ellátóit aján­
12-én tartattak vadászatok.
latok f. é. január 25-ig tiynjlandok be nevezett igazgató­
Értékes adomány. Degenfeld Lajos grófné szül. hoz (Ihi-lapesl, Erzsébetiér I. szám.)
Dessevrlfr Ilona, nógrádvánnegye főispánjának neje újból
Gabonaárak. A b.-gyarmati piacion az 1895. évi
jelét adta azon előszeretetnek, melyet a megyének minden jan. 7-iki jegyzések szerint: Buzi 560 kr—5’80 kr. Rozs
előforduló esetben alkalma van tapasztalni. Legújabban 4150 kr—4 70 kr. Árpa 6--kr-6 10 kr. Zab 5 90 kr—6—
megajándékozta a , Nógrád vármegyei museumot* ,i szi- kr. Kukorieza 7*— kr.
ráki hunnkori lelet” tárgyainak egy nagy részével. Eleket
Szontagh Antal föispáni titkár a nemes és fenkölt gondol.
Törvényszék.
kozású grófnő megbízásából f. bő 7-én a mus-umnak át is
adta. A lélet má-ik része a .Nemzeti museumban" van
Az első felebbviteli tárgyalás. Az egész ország­
elhelyezve. A nógrádmegyei mu.eumuak ajándékozott résit ban élénk érdeklődés viseltetik a jogástközönség az uj sommás
is a” nemzeti museumban praeparálták és fűitek fel eljárás gyakorlati alkalmazásának eredményei iránt, nem
Szontagh Antal közbenjárásával.
—
csoda tehát, hogy a b.-gyarmati kir. törvényszék polgári feEsküvő. Bérczy Géza jobbágyi ÍÖIdbirtok&lt;T« (a nagy
lebbvitoli tanácsa f. hó 10-én megtartott első ülését ai
nerü iró: Bérczy Károlynak fia) jan. hó 7-én vezette ol­ egész ügyvédi és bírói kar élénk figyelemmel kisérte. Álta­
tárhoz Jobbágyiban Bencsik Mária kisasszonyt néhai lános az a nézet, hogy az eljárás külső mozzanatai, emelik
Henriik György és néhai Örményi Klaudia uagymiveltségű
a bírói szék és Ítélkezés tekintélyét, dokumentá'ják annak
leányát.
fontosságát, másbelyt pedig belső intékedései a közvelenség,
Eljegyzés. Világhy Gyula, néhii Világhy Nándor, szóbeliség, a bírói hatalom tág jogköre nagyban előmozdítják
volt héhalmí birtokos és megyei bizottsági tag fia, január az anyagi igazság elérését: de viszont altalános a meggyőző­
6-án eljegyezte Jankovich Mariska urhölgyet, néhai dés, hogy a ciélzott gyorsaság csak pium desiderium marad.
Jankovich Gyula c«. &lt;•« kir. kamarás és neje Huszár Ilka
A felebbviteli tanács intéseit a büntető végtárgyalási
leányát.
ívovác-i Sándor állami végrehajtó e napokban teremben tartja. A terem ugyan megfelelő, de nem éppen
váltott jegyet Kőnig Ilonka kisasszony nyal. Kénig Adolf b.- tesz jó benyomást, hogy ugyanott Ítélnek a gononsztévők fe­
gyarmati vendéglős kedves Irányával.
lett, a minek hatása már is nyilvánult, abban, hogy a meg­
GyAszhir. Pongrácz Tivadar, egykor berezeli birto­ jelent felek nem foglaltak helyet a számukra fentartott he­
kos » több ev. egyház felügyelője B.-Gyanú lton jan. hó
lyen — ott hol a vádlottak szoktak ülni, — hanem inkább
8-án 84 éves korában elszemlerült. Temetése jan. hó a közönség padjaiban húzódtak meg.
10-én d. u. 3 órakor m.nt végbe.
A felebbviteli tanács dr. Kray Istvánkir. törvényszéki
Népesedési mozgalom. A b.-gyarmati izr. egy­ elnök elnöklete alatt Kacskovies Jenő és dr. VidaGéza törvházban 1894-ben született 28 férfi, 33 nő, elhitt 23 férfi, széki birákból állott. Az első tárgyalás többi szereplői: fel­
24 nő. Összes születések számi: 61. összes halálozások peresek ünger Sándor és neje. dr. llévész Dezső ügyvéd kép­
száma : 47. A születés tehát 11-gyei haladja felül a viseletében. alperesek Kovács János és neje. Farkas Ferencz
halálozást. Eskettetett ös«ze«en 28 pár.
ügyvéd helyettese Kiszig Endre képviseletében voltak. A
A ,Sknrnbeusok“! Nem kell e névhez mar ma­ per tárgyat bérleti viszony megszüntetése képezte.
Összesen ki volt tűzve 3 szóbeli és két nyilvános tár­
gyarázat. Tudja már mindenki. Imgy lei e uev nyilv.ni" •
•ágra kerül, mögötte mindig valami nemes e-en k&lt; ■!« t gyalás és illetve előadás. Ezen 5 ügy letárgyalása reggel 9
lniz&lt;HÍik meg.
Tudja már mindenki, hogy e név iilntt órától esti 6 és fel líráig tartott.
egyesült száz főre menő, nemes gondolkozás'! férfiú, hogy
Ai elintézett ügyek a következők: 1. Unger Sándor és
humánus ezélokat szolgáljanak. Alig inult elegy bet. neje — Kovács János és neje ellen : r- szben helybi tihagyva,
hogy hét árva gyermeket ruháztak fel egymás közt e-ond- részben megváltoztatva. 2. Korii -anszky Lajosné
Péntek
hen összemkott lillén ikból &lt; s mo-t i»mét arról érte-uliink, Mihály ellen; helybenhagyva. 3. Golk.i György — Frec«ka
hogy újból in fiúba lep.
nem filléreivel, de
Libáival. János ellen: helybenhagyva. 4. Doman Dávid
- Szilárd
Össze akar tám-zolni néhány meleg ruhára, '--izmára, Lajos ellen: részben megváltoztatva. 5. Jónás Emil —
fára valót n város szegényeinek. Italt rendeznek a skara- kir, kincstár ellen; helybeuhagjrvu.

!■. hú 17-éré kilíisütt iiyyek:

f

I. bzubrli InnryiiláM'k:

1. Mártö.i Pál — Pllmann Mór elleni ingók kár
alóli f-!"l&lt;u- i iránt. 2. Steilier Pepi — Glázer Haui ellen
ingok kar alóli í'Ldda-a iránt. 3. Pelczeder Antal
Ondrja&gt; -ik János ellen 52 frt ir. sommás pere.
II. Nyilvános előadások:

4. Túrák János — Mázor Dorottya és társai ellen
260 frt iránti som. per&lt;-. 5. Szécsényi Samu — áVeisz Miksa
ellen 25 frt iránti som. pere. 6. Dűbrei Istvánné — Horváth
Gábor ellen gyermektartás iránti pere.

Mire jó u disznótoré Senkinek sem volt a város­
ban oly csinos kis felesege, mint B . . . nek, fiatal, igézőén
villogó’szemekkel és a mi fő: olyan pi'-zinyke lábakkal,
hogy hetethétországon túl sem lehetett párját találni. így
mondogatta ezt B. barátainak. Voltak azután ezek között
olyan uiere-z vállalkozók L. a kik készek lettek volna az
operem zi.i- tengeren túlra is menni, hogy férj uramat
megezáfoljak, de csak egy feltétel alatt, ha ugyanis a kicsi
feleség piczi lábacskáit előbb megtekinthetik — termé­
szetben, mert különben — igy érveltek, hogy tudják meg.
hogy másnak nincs-e még picziuyebb. De hát ebbe a férj
hogy is mehetett volna bele, mikor amúgy is féltette még
a körme hegyét is. Vigyázott is rá mint a két szeme
világára, még templomba se eresztette magában. Tudta
ezt a menyecske is és nem is volt háládatlan e nagy
szerelem miatt. Nem nézett ő senkire, nem vágyódott ó
társaság után, mert tudta, hogy férje ezt igy szereti.
Éreztette is férjével, hogy ezt -csak ar iránta való ten­
gernyi szerelem miatt teszi és a mi fő, tudta ezt férj
uram is. Csak egyet nem tudott, hogy kutya van a kert­
ben. Ez se lett volna azonban baj, I" az az átkozott
disznótor közbe nem jő. Készültek is rá nagyban férj és
feleség. Mondta akárhányszor az aranyos, hogy G.-ékhoz
legjobb barátaikhoz bún volna el nem menni. Utt lesz az
egész város intelligencziája, fiatalsága. Hej, az ütött szöget
férj uram fejébe. Hogy vigye ó el kic-i szép feleségét ily
társaságba, a hol jelen lesznek a legmegátalkodoltabb nőcsábítók. Csak úgy fölt a feje, már csak azért is, mert
máskor sohsem bizgatta §t igy a felesége. Kutatott kifo­
gás után, de nem talált Eljött azonban a várt est Férj
uram az egyik szobában hallgatag komorsággal fogott az
öltözködéshez, az asszonyka a másikban, vígan dúdolgatva,
sürgölődve, forgolódva. Két szobalány húzta a fűzőzsiuórt,
az övéké kevés volt a másikat kölcsön kérték a szomszéd­
ban. Ez a vigság fájt a férjnek leginkább. Minden biztató
szó, melyet felesége a szobalányokhoz intézett, hogy .jobban,
jobban' tőrdüfés volt az ő szivébe. Egyszerre egy iszonyú
sikoltás. A férj berohan a szobába. Az asszonyka ájultat!
fekszik elterülve a földön, de kipirult arezczal. Rémitő
sürgés forgás, jajgatás, locsolás, dörzsölés. Ki gondolt
volna ilyenkor arra, hogy az ájult ember halvány szokott
lenni. Végre minden jól van. Az asszonyka magához térve,
iszonyú lazbau lévőnek látszik. Férje maradna, de az aszszonyka nem engedi, mert már semmi baja, csak az erős
fűzés ártott meg, csak egy kis nyugalomra van szükség.
A férjek hiszékenyek, tehát B. is hitt, de áldotta is a
sorsot, hogy ily kötnyú szerrel mentette meg kicsikéjét a
disznótoriak profán szemei elől. El is ment. Mulatott egész
éjjel. Hajnalban hazavetődve, hiába kopogott a kapun, nem
jött senki. Dühös volt, mint egy tigris, csak az volt a
szerencséje, hogy a havazás elállt, különben már a hó
eltemette v dna. Kopogott volna az ablakon, de nem akarta
feleségeeskéjét a mely alomból felijesztem. Hiába szidta
a világ összes szobilányait, nem jött az kaput nyitni.
Végre nyílt az ablak. O volt, az édes, kedves, kis feleség.
R-iuult hangon szólt, te vagy édesem, szent isten az a
haszontalan Mari is elkéredzkedett valami néujéhez és ö
olyan mélyen aludt, hogy csak most ébredt fel a zörgetésre és ki idta a kapukulcsot. Csakhogy végre férj uram
a kapun beiül lehetett. Lakása ajtajához érve, alfélé haladó
piczinyke lábnyomokat vett észre a friss hóban. Önkény­
telenül i&lt; vizsgálta, de nem soká tehette mert nyílt az
ajtó. Bement, de agyában iszonyú gondolatok tanyáztak,
melyeket a feleségecske hiába iparkodott csókjaival, ölelé­
seivel elkergetni. De végre lefeküdtek. Sem az egyik, sem
a másiknak nem jött álom a szemeire. Reggel felé férj
uram rosszullét ürügye alatt kiment a szabad levegőre (?)
előbb azonban észrevétlenül neje czipőcskijét kabátja alá
dugta. Ezután beillesztette a friss lábnyomokba. Pászolt
borzalmas pontossággal. Őrülten rohant a félj két szakértő
barátjáért, a kik sajnálattal konstatálták az azonosságot
de azt is, hogy a lábnyomok a ház másik szárnyában lakó
garyon mérnök úr lakásának ajtajáig vezetnek. A férj
őrülten dúlt-fúlt, be akart rohanni ide is, oda is, nem
engedték. Hátha, — mondjs az egyik tanú — mégis van
a világon másnak is olyan piczi lába, mint a feleségednek?
Nincs! és azzal rohant be nejéhez, a tanú urak utána.
Hogy itt mi történt azt nem tudjuk, de az bizonyos, hogy
a törvényszékhez mi egy válókereset érkezett, melyből a
fentiek kiolvashatok. Ki mondja meg moit már, hogy mi
jobb ? elmenni, vagy nem menni disznótorba — feleség
nélkül ?

Horváth Danó.
Reményi Károly.

KI,szerkesztő:

honinnkatdrs:

Naponta friss tejet
tért átvéve. Májú- 1-ig 6 kr. május 1-töl szep­
tember 30-ig ,i krért. kisebb niennviségbcii
május 1-ig literenként 7 krért. május 1-töl szep­
tember 30-ig ti krajezárért házhoz szállitvn ajánl
Bnhis&gt;:i-(i ynrmnton

Fáy Árpád.

�1895. január 13.

NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ
:tl's»—teát. &gt;úm. .

5

A rvérén! hirdetmény-

A Szécsényi kir. jbirosag mint tkvi. iiatőság közhírré teszi. hogy a kir. kincstár
végrehajtatnunk ltorzák Klára férj.Tőzsér végrehajtást szenvedd elleni 239’frt 10’/. kr.
tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyannati kir. törvszék (a
Szécsényi kir. jbirosági területén lévő l’iliny község határában fekvő, a piiinyi 212. az.
tvlekjrgyzokönyvben A. I. 2 15 sorsz. a. fekvő ingatlanból a II. 5. sorsz. a. ltorzák
Klára férj. Tuzsér birtokjutalékára 739 írtban ezennel megállapított kikiáltási úrban
elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az Itt'Já. évi február hó 1-só napján
d.-e. 10 urakor l’iliny községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított
kikiáltási áron alul is eladatni fog
Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan be&lt; sávúnak 5%-úl készpénzben,
vagy az 1HH|, |,X. t.-ez. 12. tj-aban jelzett árfolyammal számított és uz 1881. évi nov.
hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyin, r. 8. f-ában kijelölt ovadékképesertpapirokban a
kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-ez. 170. fa érteim, a bánatpénznek a
birosúgnál elólege.s elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt útszolgáltatni.
Kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatoság Szécsényben, 1891. november 9-én.

in

Sxerémy, kir. aljbirú.

�NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ

6

MEGHÍVÁS.
A «B.-gyarmati Népbank* részvénytársulnt 1895.
január hó 27-én, d.-e. 9 órakor a városház tanácster­
mében tartja

XXIII. évi rendes közgyűlését,
melyre a L részvényesek ezennel meghivatnak.

Tárgypárosát:
1. Igazgatósági jelentés előterjesztése és tárgyalása.
2. FelOgyelőbizottsági jelentés előterjesztési*.

3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása
és a nyereményfclosztás iránti határozathozatal.
4. Intézeti segédkönyveié fizetésének meghatározása.
6. Alapszabályszerüleg beadott indítványok tárgyalása.
6. Az alapszabályok módosítása.
B.-Gyarmaton, 1894. deczember 31-én.
A ,B.-GYARMATI NÉPBANK”
IGAZGATÓSAGA.

10.2-3.

alapuabályterrrict

Ab eredeti

intézet Alját

ai

helriiJgtben a közgyOlri napjáig d ♦. 9—12 óráig

megtekintheti.

MEGHÍVÓ.
A ,tt.-gyarmatl Takarék- ét Hitelintézet Itéiivénytinn-

lat** B -Gyarmaton, I89.'&gt;. februir hő 3 in, délelőtt 1 ,11 órakor

rajit helységeiben

mn. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT
tartja, melyre a t ez réitvényeiek

etenncl

meghivatnak.

A közgyűlés tárgyal:
1. Al Igargatőiig jelenléte at elmúlt Utletév lefolyiia- ét
annak eredményéről.
2. A felügyelő Htomig itta) felulvli.gilt IffiU évi vagyonmérleg ét etekkel kaneaHatoaan at Ottlét rirttimadiaok előlerjetttéte Mindetek elfogadisa ét a felment­
vény megadita az igatgatrttig ét a felügyelt bltotuig
rétiére.
3. A jövedelem ét ottlalék felőli intétkedét.
4. At alapatabilrok niődotltiea
6. At alaptiablíyok M. l ibán foglalt rendtterint előforduld
kfttgytiléoi teendők.
B.-Gyarmaton, 18t»5. (annir Mn

halAs Antal

u

rwtvi

h.

k..

Mk.

t-t.
A kB»rraJé**«

kivinA

tazVirnik
vyelhM a k^g&lt;y®U »IAll ai iaUr*! p4nrUMn*l
nff p*4tf a
a tfavaratok
Mm'ttatni A
,U«i
MMl»alalMiat»&lt;tak illa) ii fyak«&gt;r«*l&gt;.ai* k. a hitfhaUIma
»ah atnaitaft ré»fv»»»y*a»ba*i lri| l»nni

S

B.- gyarmati

kőnyvnyomda részvénytársaság.

1895. január 13.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="70424">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00697.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="70425">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_13.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70403">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70404">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70405">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70406">
              <text>1895-01-13</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70407">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70408">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70409">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70410">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70411">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390741&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70412">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70413">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70414">
              <text>B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70415">
              <text>B.-Gyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70416">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70417">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70418">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70419">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70420">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="70421">
              <text>Közgazdász</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70422">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam  2. szám (1895. január 13.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="70423">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="28">
      <name>B.-Gyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="33">
      <name>B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat</name>
    </tag>
    <tag tagId="25">
      <name>Közgazdász</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
