https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c717e04e9c4fbfeb464dd89d4400082c.jpg c8b813d409ae77aa29bf02c6589134b4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/642c228ef323a939a456e554bff6e02c.pdf 6f1f50454cc2e6e55aae5ae8a2f6ece0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. január 6. 1. szám. XXIII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP A balassa-gyarmati könyvnyomda részvény­ társaság. (Egy kis tájékoztató.) rintos névértékű részvényeket pár nap alatt mind aláírták, s ma-már, hogy börzenyelven szóljunk ázsiója van e részvényeknek, s azok nem kaphatók, csak alpárin felül. A társulat megalapítói, a közgyűlés sanctiójával tapintatosan intézkedvén a nyomda hasznos közegéről: a „Nógrádi laipok és Honti Hiradó“-ról is, s ennek megjelenését, sőt kifejlesztését biztosítván, ezáltal szolgálatot tettek vármegyénk és székvárosa köz­ ügyeinek, anyagi és szellemi fellendülésének is. íme, ebben rejlik az uj részvénytársaság fon­ tossága, hordereje; s bízvást tekintünk a jövő elé, mely a vállvetett munkának gyümölcseit bizonyára meg fogja teremni. Múlt vasárnap alapszabályainak gondos egybe­ állítása- és elfogadásával, valamint egyéb szervezési teendők elintézésével végleg megalakult a „BalassaGyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság*. Lapunk más helyén számol be a megalakulás mozzanatairól; érdemes azonban e helyütt külön is méltatnunk e vállalatot, mely kerülve a hangzatos czimtoldásokat, bátran irodalminak is mondható, mennyiben az alapszabályok első szakasza szerint: ,A társaság czélja a nyomdai ipart mellékágaival együtt gyakorolni, kiadói üzletet‘folytatni és irodalmi vállalatokat létesíteni". ; • ■ ?. Újévre. Hogy a középkort az újkortól történelmileg Újévkor a múlt óv eseményei felujulnak emlékeze­ Amerika felfedezése választja el, így tanítják az tünk világában s mintegy ujluSl átélni látszunk azt a jót, iskolában; mi azonban helyesebbnek Ítélnék e világ­ vagy nem jót, a mit sorsunk intézője annak lefolyása alatt epochát a könyvnyomtatás feltalálásától számítani; ránk mért. Vannak emberek, a kikre csak jót? örömet mert hogy a könyvek terjedése keltett minden vállal­ hozott uz elmúlt esztendő, de sokkal többen vannak, a kik sok bajt, megpróbáltatást kényszerültek viselni annak kozás iránt hihetetlenül nagyobb lendületet az em­ lefolyása alatt s most fájó értelmek között vesznek tőle berekben, semmint volt annak előtte, — ezt úgy búcsút. A boldog újabb boldogságot, a szenvedő szenve­ hiszem, mindenki beismerheti. désének enyhülését várja az újévtől. Mily jó, hogy az Különben e közigazságot, miről már kötetszámra embernek remélni lehet, remélni szabad, é nélkül becsét Írtak a tudósok, itt csak jelezni kívántuk; valamint veszítené ránk nézve az élet. Az újév legalkalmasabb idő­ pont reménységünk felújítására és ez erőt ad az embernek rámutatni azon másik igazságra is, hogy valamely a további küzdelemre. város fejlődése, kultúrájában mindenütt és mindenkor Azonban tóved és csalódik az olyan ember, a ki lényeges haladást képezett, ha ott könyvnyomda túlsókat remél az újévtől. Az a szerencsés ember, aki a múltban szeneit tapasztalatait önjavára tudja értékesíteni működött! Persze, sok függ attól, hogy mikóp működött a jövendő napjaiban. Az a szerencsés ember, aki kellő óvatossággal lép az uj esztendőbe és nem teszi elbizakovagy működik e nyomda, van-e erélyes szakvezető­ ■dotti » .nvltbta tapa’.ita'.i. a.re, sem csüggedtté az sége, van-e képviselete s külön orgánuma is? átélt szerencsétlenség és csapás. Tapasztalata kalauzolja Minden méltányos és igazságos embernek be az ilyen embert az élet utóin, mely előrelátóvá teszi öt. kell azt ismerni, hogy néhai Kik László nagy és halad bátran, nem bizik az esélyekbe, életének sorsát hasznos szolgálatot^ tett Balassa-Gyarmat városának, nem bizza véletlenre, hanem gondolkozik és megfontolva cselekszik. midőn ezelőtt mintegy 40 évvel itt megalapította Napjainkban terhes az élet, gondot ad és szorgalmat az első nyomdát és azt hosszú évtizedeken át sokszor feltételez a tisztességes megélhetés. Az olyan embert, aki áldozattal fentartolta; mert bizonyos az is, hogy tétlenül nézi a mások iparkodását, elsodorja az előrelövoltak idők, s ezek főleg az úgynevezett Bach-kor- rekvők árja. Ma a munka, tisztességes munka, a helyes szak dermesztő évei, midőn a máskülönben tisztes­ alapon nyugvó számítás, a takarékosság és az ehhez hasonló kellékek biztosítják megélhetésünket. Téved és csalódik, séges hasznot hozó könyvnyomtatás áldozat-, súlyos aki eldorádói életet keres ma, mikor érdemre adják a gond- ős felelősséggel járt, s ezt a mi boldog em­ keresményt, mikor a szorgalom és tisztességes magaviselet lékezetű „Laczi bácsink* hazafias bátorsággal .végig­ várhat jutalmat és méltánylást. Mily sokan vannak, akik panaszkodnak az élet terhes csinálta*. A polgártársak tisztelete és közbizalma volt volta felett, de nem akarják belátni, hogy munka nélkül élni nem lehet, hogy tisztességes magaviselet, a tisztakeérte az ő legszebb jutalma. züség ma nem pélkülőzlietők, ha r. társadalom becsültcA politikai alkotmány visszaállítása után más tését kivívni, állásunkat biztosítani, felebbvalóink elisme­ irányban, de ismét nyílt, hazafias, szép missiója a rését kiérdemelni akarjuk. Tény az, hogy az emberek között sokan vannak sajtónak, s az öregbedő nyomdász értjük Iraczi bácsit, csaknem véglehelletéig megfelelt annak is; olyanok, akik keserű emlékekkel gondolnak az 1894-ik év lefolyására, mert annak iiapjaibaií kevés örömet, de midőn pedig két év előtt örökre behunyta a szemeit, annál több szomorúságot kellett megérniük. Talán szeret­ özvegye és már önállóvá lett leány-gyermekei, mint teik sora ritkult meg az enyészet angyalának hívására ez örökösök tisztelték meg atyjuk nevét azáltal, hogy évben s a veszteség okozta sebek gyógyulásán állapotban a könyvnyomda-üzletet fentartották, sőt gyarapították is. sajognak ma is? Meglehet, hogy a mostoha sors anyagi De mert nőknek, ha még oly kiváló jeles kép­ károsodást mért reájok s ez által összes keresményüket vesztették el, feltámasztva bctinök a jövő iránt való két­ viselőjük van is, mint a Szécsényben lakó Iluszinkó séget is?! Antal úr, bajos az ily üzlet vitele, ugyanazért czélHa ilyen körülmények között az események okát szerü Tolt, hogy midőn akadt életrevaló vállalkozó, behatóan vizsgáljuk, azon meggyőződésre keli jutnunk, hogy a természetnek vannak örök törvényei, melyeket az eladják az üzlete). Jó eszme volt az is, hogy egyes vállalkozó emberi véges erőnek sem az évek napjainak nincs hatal­ mában megakadályozni, Azt tapasztaljuk, hogy vannak hiányában társulatot alakítottak e czélra; hogy pedig események, melyeket saját vigyázatlanságunk által magunk a társulat-alakítás igen könnyen és gyorsan ment, idézünk elő s ha káros következményeit látjuk, okoljuk ez a legczáfolhatlanabb jele és bizonyítéka annak, a gondviselés mostohaságát, vagy más embernek velünk hogy városunk értelmisége szükségéi érezte egy szemben követett eljárásban véljük szerencsétlenségünk jól felszerelt, jól működő könyvnyomdának az ipar, okát feltalálni s a miatt békétlenkedünk a gondviseléssel szemben, vagy gyanúsítással illetünk olyan embereket, kereskedelem, földmivelés s az átalános kultúra szem­ akik, ha nem használnak, de nem is ártanak nekünk. pontjából. Valóban az ujesztendő legalkalmasabb időpont arra Ez teszi érthetővé, hogy a kibocsátott százfo­ nézve, hogv visszatekintsünk a lefolyt évre és egész múl­ Lapunk mai száma 6 oldal terjedőim ú. túnkra, hogy számot vessünk magunkkal s netaláni hibá­ inkat elhagyva, jövőben igyekezzünk gyakorolni a tzorgalmát, takarékosságot, mert csak igy remélhetjük, hogy u ujesztendő elhozza ránk a boldogulás napjait Azonban hiábavalónak bizonyul a legnagyobb dor­ gálom is, hu megvonja tőlünk áldását az isteni gondrisalés, kell tehát, hogy istennel kezdjük és végezzük mun­ káinkat, mert sokkal gyarlóbb az emberi erő és akarat mintsem eredményhez tudna jutni a gogdviseléa aagitaége nélkül, melynek hatalmában áll egész élOánk íotyisa alatt szerzett javainkat néhány perez alatt hamuvá változatai. Vajba az isteni gondviselés áldásdússá tenné ránk nézve az 1895-ik esztendőt hogy az elemi csapásoktól sújtott népünk verejtékez munkája bő gyümölcsöződéi jutal­ maztatnék meg ez esztendő lefolyása alatt! A .Balassa-gyarmati könyvnyomda részvény­ társaság* alakuló közgyűlését 1894. éri deczember hó 30-án d. e. 10 órakor tartotta meg Balassa-Gyarmaton a városháza tanácstermében a részvényesek nagy érdeklődése mellett. Jelen voltak egy-kettő kivételével az összes rész­ vényesek, kik a gyűlés vezetésére elnökül közfelkiáltással Nagy kánt a tudományos akadémia tagját kérték fel, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Révész Dezső dr-t Az elnök meleg szavakkal megköszönvén a bizalmat, a jelenlevők rokonszenves ovácziója kíséretében foglalta el az elnöki széket. A gyűlés kezdetét a határozatképesség megállapí­ tása foglalta el, mely czélból Reményi Károly elnöklete alatt Kanitz Ödön és Darvai Ármin részvényesekből áflő hármas bizottság küldetett ki, mely működését befejezvén bejelentette, hogy a gyűlésen 160 drb részvénytől 144 részvény, tehát 28,800 korona alaptőke képviseletében 27 részvényes van jelen. Ezután constatáltatván még, hogy a 160 részvény aláírás és befizetés által teljesen biztosiba van, megállapittatott a gyűlés határozatképessége, — a mi után a tárgy sorozatban felvett tárgyakat tette a köz­ gyűlés tanácskozás tárgyává. — Első. sorban az alapsza­ bályok állapíttattak meg, követte azonnal az ennek alap­ ján szükségessé vált választások megejtése. A társaság el­ nökévé a közgyűlés egyhangúlag közfelkiáltással Nagy Irán történettudóst, alelnökkó Sztranyarszky Géza közjegyzőt, az igazgatóság tagjaivá: Baintner Ottó földbirtokost, Cservenyák György gyógyszerészt, Fáy Árpád földbirtokost, Feledi Ignácz kereskedőt, Kanitz Ödön gyógyszerészt, Iluszinkó Antal földbirtokost, Szontagh Antal dr. főispáni titkárt és Vannay Ignácz ügyvéd kir. tanácsost, a fel­ ügyelő bizottság tagjaivá: Hummer Mihály kereskedőt, Molnár István megyei kiadót, Pollatsek Rezső kereskedői, Sándor Móricz népbanki főkönyvelőt és Streisingev Al­ bert földbirtokost; jogtanácsossá Révész Dezső dr. ügyvédet választotta meg. Vannay Ignácz bejelentette ezután, hogy a nyomdát özv. Kék Liszlónétól 20,00.) koronáért megvették, azt át is vették, azonban a szerződés Írásban még megköthető nem volt. Ez helyeslóleg tudomásul vétetvén, a szerződés Írásba foglalását a közgyűlés az igazgatóságra bízta. A nyomda és kiadói hivatal és lapszerkesztőség 1895. évi költségvetését következőkép állapította meg a közgyűlés. A nyomda tudorának Darula Arnoldnak 1200 korona évi fizetés 400 korona lakbér, — a lakás természetben is kiszol­ gáltatható, — a kiadói hivatal részére 400 korona, könyvelő és pénztárnok 300 korona, a lap főszerkesztőjének 600 ko­ rona, a lap segédszerkesztője, illetve két munkatársnak összesen 500 korona, levelezők- és tudósítóknak 800 korona, összesen: 3300 korona. A közgyűlés még egy lapbizottságot is szervezett, mely a következő tagokból áll: Nagy Iván, Sztranyarszky Géza, Horváth Danó, Révész Dezső dr, Reményi Károly, Vannay Ignácz, dr Feledi Ferencz, Szilágyi Mór és Dar­ vai Ármin. — A gyűlés tárgyai ezekkel kimerittetvén, Vannay Ignácz lelkes szavakban mond a közgyűlés nevé­ ben köszönetét Nagy Ivánnak az elnökség elfogadásáért és a gyűlés tapintatos Ogybuzgó vezetéséért — Nagy Iván megható szavakkal köszönte meg a ragaszkodást és indítványára a közgyűlés ügybuzgó fáradozásukért köszö­ netét szavazott még Vannay Ignácznak és dr. Révész Dezsőnek. Az ősz tudós elnök szerénysége ilykép megnyugtattatván, a gyűlést a tagok szűnni nem akaró éljenzése közepette bezárta. �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ Weberle bOnlajstroma. Népszerű kormányunk bukásán — az aulával szem­ kon tgész bünlajstroirot állítottak Ossza. Kezdődik a búnlajstrom ax zís szócskán, inelv régóta beékolte magát a cs. és k. betűk köré. Ez keserű pílula volt, mely még most is föl-fölbuzog ax ily radikális elede­ lek megeméttUaére be nem reudexett k. k. gyomrok fene­ kórt). Folytatása pedig egy hosszú litánia, melynek vegyi extraktuma a következő: Jaasxky. Utcxai tüntetések. Ai aradi vértanúk szobra. A Hentei-rxobvr koszorújának megakadályozása. Budai honvédszobor. Kossuth Lajos temetése. Ab udvartartás erősukos magyarosítása. Kossuth Ferencz körútja. A debrecxeni czigány-demoiistráczió közbeszólá.-a. zászlós úr odadobja zászlósúri méltóságát. Egy tábornok végrendeletileg tiltakozik katonai difi­ nél való temetése ellen. íme néhány mutatvány a bünlajstroiuból. Nagy és kis dolgok, a miként a térvények is rövid és boanu, fontos és jelentéktelen paragrafusokból állanak. De ex a sok paragrafus, mely össze van Írva együtt és öaneritve bizonyos körökben, azt a meggyőződést kelti, hogy itt Magyarországon ma a dualizmus ellen folyik az aknamunka s ebből antidinasztikus áramlat (!) fog keletkezni. Ennek a rémképnek az árnyéka fojtogatja az udvari körök levegőjében felnőtt matadorok lélegzetvételét s en­ nek a levegőnek a parfümirozása most ax egyetlen fociéi ax ő haragos villanásu szemükben. laisoocz, 18'J6. jan. 2. Igax katholikus (nem ultramontán) létemre igaz hitű lutheránus feleségemmel ait a szokást vettük fel, illetve feleségem, hogy ö visz engem az én templomomba, én pedig kitérem őt az ő templomába, amint azt az arra való alkalmak bozxák magukkal. Igaz, hogy amióta ax én templomomban ax egyház-politikai törvények ellen csinál­ nak papjaink ixetlen exursiókat, oda megszűntem járni, azonban feleségemet minduáltal elkísérem az ő templomáig, ó-év estén be is tértem abba, álon hiszemben, hogy ai Öreg lelkén fogja tartani az isteni-tiszteletet. Anuál inkább námitottam erre, minthogy azt hallottam, hogy egy idő óta rendesen minden második alkalommal végzi azt. Jó­ kor értünk oda. Még a beharangozás előtt. De már is telve volt a templom. Alig találtunk helyet. Csak ezután szólalt meg a harang. Minek húzni azt oly soká ily iiaky hidegben s mikor úgyis telve volt már a beharangozás előtt a templom. A harangozás megszűntével lépett be az ősz pap sugár, magas káplánfiával. Azonnal megrendült az ének. Én azt iparkodtam megfigyelni, hogy ki ül a papi szék szélére; mert axt mondta a feleségem, hogy az szo­ kott szónokolni, aki a papok közül szélről űl. E szerint a káplánon van a sor, gondolám magamban s hozzátet­ tem, hogy len alkalmam hallani. egv fiókpraedikátiót. Pedig én az öreget szerettem volna hallani. Ez szokta ügyes rendbe sorakoztatni beszédjében az év kiválóbb ese­ ményeit, s tanulságosán elmélkedni azok felett. Tehát mit tehettem mást, minthogy a türelem köpenyébe burholtam be magam. A fiatal szónok csakhamar megkezdte a dőlmár eléggé erős s kimagasló hangon. Első kifejezései szokásos általánosságokban voltak tartva. Do midőn a nagy bujdosót hozta fel, s midőn ennek példájából azt a tárgyat tűzte ki elmélkedésül, hogy bujdosás az égre, s midőn hatásos alkalmi példák által kezdte bizonyítgatni TÁRCZA. A vacsora. Mondja még aztán valaki, hogy én nem vagyok mostoha fia a szerencsének! . . . . Tegnap a fekete kávénál azt mondja a hivatalbeli czimborám: ne Ígérkezzél estére sehova, — meg vagyunk híva disznótorra. Kik és hóra? Kérdem ámulattal. Én meg te — Bizseriékhez, — volt a válasz. Lehetetlen, — mondám, — még nem tisztelegtem nálok, — nem is vagyok bemutatva. Az már mindegy, velem jön és vége, — maga a háziasszony hirott meg, sőt utána tette súgva: Klapnik Ella is ott less. Még csodálatosabb, — tűnődtem, — bonnét tudhatja Biueriné ő nagysága, hogy én fülig szerelmes vagyok Klap­ nik Ella kisasszonyba, hiszen sohasem mondtam senkinek és a legkisebb jellel sem árultam el titkos epedésemet. Arra se legyen gondod, — fejező be hivatalbeli czimborám, — bárhonnét tudja is, mí g kell jelenned, hátha éppen Ella kisasszony óhajtásának következménye a meg­ bírál, — légy itt hét órakor, majd együtt megyünk, — szólt és ott hagyott A háziasszony hirott.... Klapnik Ella is ott lesz, .... talán éppen az ő óhajtás:-..............de a friss kolbász is mustárral legkedn-nczebb eledeleim egyike..............nem állhatok ellent fűztem elmémben a gondolatokat és esti hét ónkor — lak, klakk, frakk, - vártam cziinborámat ■ „négres lóheréhez" czimzett kávéházban. Nyolez ón előtt kopogtattunk nizseriék előszobáján; még alig rolt egypár vendég. , Kotyogi Dani, .... mutatott be a czimborám. A jelen voltak kezet nyújtottak, ax i-meretlenek elmormogva neveiket is, hogy még kerésbbé ismerjem, 1895. január 6. tárgyát; midőn felhozta a Vág folyó á’tal hajlékaikból i. biztosítva van. <--ak az a kérdés, vájjon a közrég,k kizavart bujdosókat, majd a tikkaszt*'- bőség miatt szen­ el bírjak < vi--hii • • kolt-r gekm k Ir ajuk e.-o balrva-l.i. < A -le, zeiubi r ho 13-iki lörvh. közgyük-en bue-uvedő ezereket ; majd az Olaszhvubvl b- ntkere.ó buj­ dosókat; uo mar ekkor általános volt a meghatottság. Z-út e| a tani nvha'o-ag közön-cgetol a vanm-gye <>./. tall.iti ti-zti-lelem k tárgyút kepeZo. a föbllllivi'lesugyi Ezentúl buzditólag kezdett szóltam. mikor azt moudá, hogy inig Isten enged hujdo-nunk ezen földi hazánk téréin, sze­ miui-lr I liim o-zlalvtaiiae-o-áva kinevezett aiisjiánja; ressük azt és iparkodjunk a nemzetet erősítő, szilárdító Lvstyánsiky Sándor, kinek a r«»r veiiyhatosagi élet len törvényeket, intézményeket megbecsülni a Inmliui lelkese­ közel 26 évi vaiMie-gyei ti-ztvi-eloi pályáján -zerzeliirdés egész erejével. Természetesen ekkor tért ál a nemzeti­ rij-meit M.ijl.illi l-tvaii. Bar-varmegye volt főispánja ev>-ki plébános méltatlak -/.ívből ségi törekvések kárhuztatás.ira, el-ó sorban a lutheránus Kii’lora Janóegyházban gyűlő pánszlávisnni-r.i. De nem hagyhatta szó fakadó, -zivhez szobi szép beszedeklreli. A kirzgyillés targy-orozalaiiak tárgyalása közben nélkül a logicai rendnél fogva ezután azokat se, akik a nemzetet erősíteni ezélzó most meghozott törvények ellen a v.omegye k--Z-cji es körjegyzőinek testületé tisz­ a fővárosban tüntető gyűlést tartottak. Igaza volt, helye­ telgett a biie-iiZ'i ah-paniiál. Inegy tolinacsoloja legyen seltem magamban. De igaza volt abban is. midőn azt a lialaprzvtnr k. melyet a lavoz.rr iránt erez. Igazi atyja volt o mondá, hogy ezek közül kerültek ki azok, a kik a meg­ a körjegyzői karnak.a ki a községek pénzügyi helyzeté­ halt szabadsághős felett meg nem huzatták a részvét nek számbavételt vei ugyan degmi lo-kodolt anyagi megharangját. Sióval u fiatal ember egészen kitett magáért s vlhete-r-nek javila-ar<d. Bokros leemioi közt‘|H:tfe arról kielégített mindnyájunkat. E-zűukbeu volt az a mondat, -em feledkezett meg. h<rgy erkölcsi tekintélyeitek eimh -en i- munkáljon. hogy : „Sast nemzenek a sasok*. A koz.gy illés bclcjeze.se után a varmegye tisztikara Az est többi részét többen családi körökben egymást látogatva töltötték. Sokan azonban családjaikkal együtt a jelentkezett hllcsliti-ztelgcsre szeretett főnöke, a -zo „Vigadóba" mentek, a hol a katonai tisztikar tréfás estét legm-iiit-cbb crlelmcbeii tisztelt barátjától. A buc.-u-zarendezett. Hogy ez nagyban sikerült, bizonyítja a követ­ v.ikat a varmegye főjegyzője, — Bolgár Emire intézte kezmény, hogy táncz lelt a vége, mely reggeli 4 óráig a távozóhoz; röviden, de megható .-zavaklnin vázolván fajdalmai, melyet ah-paiijanak lavozasa felelt ti tiszti­ tartott. Az újév napjára tehát igen sokan tánczolva jöttek kar érez. Most következett a vála-nak iegmeghatólrb pillanata, át. Adja Isten, hogy mindnyájunkra, már értem a gyar­ matiakat, sőt az egész hazát, hogy ex év mindnyájunkra a midőn Le-tyánszky Sándor zokogásig meginduló han­ gon Imc-iizik liszttarsaitol. szeretett barátaitól, születési nézve a biztos örömnek legyen áldott éve. A délelőtti teiuplomozás után* megindultak az újévi helyétől, almai tanyájától, ifjúi abnindjai. fcrlimiinkussága üdvözlések. Hivatalosan üdvözöltettek a polgármester, a sziulerélol. Bizony nehezen esett a válás. Nem maradt városi tisztikar és a tanács által; a járásbiró az ő tiszti szem szarazim a .-ziv összefai-sarorlásálól. És ezek a kara állal, majd az itt nyugalomban élő törvényszéki el­ könyek igazak voltak, mert rájuk énh-mes ember után nök szintén a járásbíróság által. Voltak, kik egyes nagy­ ejtettek. Beszedjeiket a tisztelgő küldöttségek díszes köérdemű férfiakat kerestek fel házaiknál. Az üdvözlések le-ti albumban nyújtották át a távozó alispánnak. Befejezést nyert az. ünne|>éiy a várjiiegyeház. terily tárgyai legkivált Szíjgyártó Sámuel és a most beteges­ melH-n a távozó ali-jian li-zteletere rendezett diszebcddel. kedő Hódi Ede voltak. Írásban, illetve látogató jegyek által ás kőig] s tá­ melyen az ősi szokáshoz híven, a legelső magyar em­ bert — király 0 Felséget éltette a főispán. Az ez után volból annyi üdvözletét kaptunk, hogy a levélkihordók. a kik naponként háromszor jelennek meg házainknál, e következő felköszöntők egész sorozata illette az ünnekét napón át, csak egyszer voltak képesek hozzánk el­ peltet. s egy a jövendőbeli alispánt, u szabadelvű párt hajdan leglevékenyébb ellenfele — Ivánka Zsigmond jutni. Az év különben vásárral is vette kezdetét városunk­ állal elimimiva. ban, mely azonban a nagy havazás miatt a közönséges heti vásárt sem múlta felül. Innen-onnan. Ij-ulysú:. január t. (Karvxolatok.) Az ipidy.-ág -zólyomi helyiérdekű va-ut építési ügye mindjobban közeledik a vabisulás felé. Az. érde­ keltség választmánya múlt évi deez. hó 29-én ltudnay Béla főispán löklrte alatt üle-t tartott, hol a nyom­ jelzési munkaiatok költségeinek fedezetére 6550 frt njánltatotl fel a jelenlévő énjckelh.-k által, s megállapiltattak azon módozatok, melyek szerint az. építési költségek ilőtcrenithelók. Nagyban megkönnyíti az érdekeltség helyzetét llontváriiK-gye köztörvényliatoságáiiak 1891. évi deez. 13-án tartott közgyűlésének azon határozata, mely sze­ rint kimondatott, hogy a helyiérdekű vasút kiépítését elősegítendő: hajlandón vállalatot kilométerenként ugyan oly arányú összeggel segélyezni, mint azt annak idején a nana h.-gyarmati szárnyvonal kiépítésénél telte.' Nem kis fontossággal bir e vasiitúg kérdésének megoldásánál br. Nyáry Béla országgyűlési képviselő önzetlen-ege. ki ezen helyiérdekű va-ut építésére vonat­ kozó élőmunkái.ili engedélyei minden kedvezményre való igény nélkül ajánlkozott az érdekeltségre átruházni. Mindent egybevetve: nem hiányzik az.érdekeltség ­ nél az. áblozatkészség. a hatóságok jóakarata tamogata-a Ivánka Zsigtnoud családi levéltárát és ereklye-gyűjte­ ményét a nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Első dolgom volt ezt megnézni. Hiúk: hontiakra az igen érdékes és tanulságos. Szinte sajnálom, hogy nem a honti Múzeumnak vetette meg avval alapját. Vagy íia azt hitte, hogy „Honib­ ban sem lap, sem Muzeum. sem fóispáni lakás, sem pénz­ ügyig izgatásig, sem gymuasium, s-*m katonaság sohi sem lesz, úgy adta volna oda a „Nógrádi Muzeum*-nak. Ebből láthatta volna Nógrád, mily eszközökkel vívta harczát Hont — a közügyért, vagyis egy mandátumért. Mert Hont 10 éves legutóbbi történetét, bátran el lehetne nevezni „Egv mandátum történetének". Ha 8-f-ben Ivánka Zsigmomi megkapja az Ipolysági vál. kerületének mandátumát (vagy beszéljlűik egyenesen, mert akkor sem egyes ember, sem kerület nem számított) ha Majthényi László br. Hontm. akkori mindenható főispánja kinevezi 84-ben Ivánkát kép­ viselőnek, oh mily egészen más képe lenne most a vár­ megyének. , A főispán természetesen még mindég Majthényi lenne. Képvi-elő: Ivánka Zsiga. Alispán: Pongrácz Lajos, ki még mindég minden szellemi mozgalomnak vezére lenne. (Azóta, hogy ö elment, nincs vezér, de nincs is szükrég, mint azelőtt; — a háziasszony is örvendett a szerencsé­ nek, de csakhamar nyakon csípte a czimborámat, a mel­ lékszobába vonla és gyors taglejtésekkel kisérve szapora beszédét, magyarázott neki valamit, kinek alig jutott egy kis érthetetlen dadogásra ideje. A czimborám mosolygó piros arczczal ment a mel­ lékszobába, de érdekes hahvány ábrázattal jött ki s ugy vettem é-zre, — mintha az orra is megnyúlt volna a rövid értekezés alatt. De ex hagyján; azérí én jóhi-zemúleg élvezhettem volna a disznótor kellemeit és titkon kedvemre „legeltet­ hettem volna élvsóvár szemeimet" Ella kisasszony bájain, ha a czimborám nem lett volna elég tapintatlan elmondani, hogy nagy tévedés történt, mert a háziasszony nem engem értett, midőn neki azt mondta, hogy „Danit is hozza magával," hanem értette Dani Bélát, az ttj utbiztost. Ennek tudatával azonban nem lehetett maradá-om. Hirtelen vér­ tolulás csapott a — — könyökembe és én ajánlottam magamat azzal a keserű tapasztalással is levőn gazdagabb, hogy Ella kisasszony óhajtásainak tárgya’kívülem eső más boldog halandó................. l’-ak már azt a tapintatlanságot nem követtem volna el, hogy a meghívás űrömétől eltelve, szokásom ellenére lakásomra siettem és megmondtam a házigazdámnak, kinél Ízletes polgári étkezésem volt, hogy vacsorával ne várjanak, mert disznótorra vagyok hivatalos - Bizseriékhez, toldot­ tam meg némi büszkeséggel. Ennek az udvarias baklövésnek az lett a szomorú következménye, hogy az akadályokba ütköző disznótorból hazamentem, hi-leg konyhát találtain, a>. Ízletes polgári vacsorát elköltötték nélkülem. No, de van vendégfogadó a városban, — majd va­ csorátok ott, gondoltam és -lettem a „Nap" szálló étter­ mébe. Szokatlanul sok vendég hemzsegett benn-.Étlapot kérek ...... — Fele-leges, szólt egykedvűen nx egyetlen pinezér, — mindenünk elfogyott, — nyúlezombbal szolgálhatok savanyú lében ................. — Inkább óhon halok, — mondám, -- még a sza­ lonnával dugdosott vadas nyúlgerinczct sem tudom meg­ enni, nemhogy a láhaszárát rágjam. Haraggal ugrottam fel, — no akkor majd veszek egy szelet szalámit a boltban és megeszem otthon reggeli zsemlével, szóltam és indulni akartam. Ekközhen erős csengetés hangzók a nagy teremből, a közönség pedig felkerekedett és törte ma^át a terem felé. A tolakodás közben gyengéd szorítást érzék balke­ zemen s kellemesen suttogó hangok hozták rezgésbe fülem dobját: várja be az előadás végét, nálam terített asztalra talál, — a szalámira már úgyis meleg idő jár ... . Oda pillantok, a honnét a kelb-metes suttogás jött. C-inos liatal asszony haladt mellettem szemérmesen le-űtőtt szemekkel. l-merlek, gondolám — a tűzoltók majálisán tánezoltun vele s viszonoztam a kézszoritást unnak jeléül, hogy nincs semmi kifogásom. Követtem őt a nagyterembe, hol valami kóbor dal­ társulat „átutazóban" előadást rendezett és háta mögé telepedve, (nem voltak számozott székek,) élveztem a parlagi művészetet. A kisvárosi da’e.-tély, vontatott unalmxssága mellett sem tarthat oly soká, mint a régi vagy uj Orfeumban, tehát sz- renc-ésen véget is ért. Előadás végen udvariasan fel ajánlottam kíséretemet a kissé götuböly-led menyecskének, ki azt „ha .... oly szives lesz . . . .“ habozó kifejezés mellett fogadta el és útközben elbeszélte, hogy a férjét ma estére várta haza, de nem jött meg egyik vonattal sem, — aggódik is, hogy talán baja esett, ■ csak már legalább sürgönyözött volna -tb. stl>. Én tehetségem szerint vigasztaltam a bús szalma­ özvegyet. ki minden mondásomnál erősebben fogódzott karomba, v-dtaképen pedig a vacsorán járt az eszem, melynek végéről — reméltem a csemege sem fog hiányozni, l>5 kárpótlására a füstbe ment disznótornak. Az idő tiz- órán túl volt, — a kis kaput nyitva találtuk. Ej — az a gondatlan cseléd, — boscankodék a szép �1895. január 6. mert lecsendusúlt azon vármegyében minden szellemi moz­ galom.) Egyszóval béke honolna tt, Hont mintavármegye lenne csak az a mandátum — Ivánkának jutott volna. (No lám, nem is lett volna szüksége a vármegyének báró Roazner áldásthozó, üdvös (öispáni ténykedésére. (Nem kellett volna a beteg Honinak doktor főispán.) Ivánka Zsigiuond adománya a nemzeti Múzeumban egy külön kis szobát foglal el. A levéltár igen érdekes okmányokat foglal magában, már a 13-ik századból is, de a legbecse­ sebbek és a legnagyobb számmal a — 19-ik századból va­ lók vannak. A legtöbbje ,A vas és a gummi ember har­ czára* vonatkozik. A gummi embert nem lehetett úgy a földhöz vágni, hogy onnét többet fel nem kelt volna. Kard lecsúszott, golyó lepattant róla. De lássuk a levéltárat Nehány métermázsa el nem kelt .Honti Ellenzék*, az egyik sarokban csupa .Ellenzéki Naptár* az ember tűnte a 100 naptárt kiadó Kórsánál képzeli magát. Majd néhány polezou a .Honti Állapotok* több kötete tűnik elő, melyek mind telve vannak a vasember buzogányütézeiuek felpanaszolásával. A földön instantiák hevernek a községi, a város, a fö-, a járás-, a törvényszéki bíró­ hoz, az alispánhoz, a táblához, a rúnához, a ministerhez és végűi a — királyhoz, csupa sérelmeket tárgyalva, a melyek azonban nem lettek volna sérelmek, csak az a mandátum Ivánka zsebébe került volna. Mert akkor még most is folyna a .csendes*, folyna a .makaó* mint folyt azelőtt, (a mely időkből számos pakli kártya szintén olt van a családi levéltárban) midőn még avas- és gummiember nem a vármegyeház, csakis a játszó-szoba zőldasztalánál vívták dúló csatáikat. A figyelmünket leköti két gomb. Más ember csak gyerekkorában becsüli meg a gombot, de Ivánka Zsigának életében — bármilyen lényeg­ telen nihaczikk is — nagy szerepet játszik — a gomb. (Mindenesetre többet mint a — gond) Duka és Luka golyói mind lukat akartak ütni Ivánka testén, de minden­ koron egy-egy nadrággomb irányította másfelé a kellemet­ lenkedni akaró golyóbist Továbbá száz és száz népszínházi jegy van egy csomóba éltévé. Eleinte Hegyi Aranka, újabban Küry Klára felléptein van rendesen jelen. Az irományok között van egy berlini szálloda számlája is, a hová szintén Küry Klára kedvéért ment Ivánka, midőn Küry Berlinben szer­ zett a magyar névnek dicsőséget. Van temérdek bankett­ jegy és menü, mert Ivánka Zsiga a világ minden részén megfordul. Ma Hontban van installátión, holnap Appouyit kiséri Jászberénybe, holnapután Aradon van, a honvédszoborleleplezésnél, azután pedig ki tudja hol, messze viszi a szél. Korát tekintve, bámulatos az, amit kibír. Megemlitem még végül az ereklyegyüjtemény között a történelmi ne­ vezetességű LukácsHírdőbeli — piszkos, rongyos inget és egy csomó .Bolond Istók‘-ot, a melyben ö e bizonyos ingben — lepingálva van. Ivánka Zsigmond miként a Lukácsfürdő szennyes ingét, úgy vitte piaczra Hontmegye — szennyesét is. De miként a Lukácsfürdőnek egy szennyes ing miatt — temérdek anyagi kárt okozott, úgy Hontvármegye renoméját is sokára, talán örökre tönkretette. És miért? Az ok nem volt nagyobb, mint a Lukácsfürdő inge, Oly szennyest, az Ipolyban is ki lehetett volna szapulni, nem kellett volna a tengerbe menni kimosni. •• A Roszner által alakított szabadelvű párt elnök­ sége újév alkalmából tisztelgett — vezérüknél: Ivánka Oszkár nemzeti párti képviselőnél. ♦ • Lestyánszky Sándor, volt alispánnaksza­ bály ellenére kiadta a vármegye közönsége, őt semmiké­ pen meg nem illetett nyugdijilletékét. Az Ivánkák, Luka és Vajdának, az őket teljes Joggal megillető nyugdijai­ kat megfelebbezték a ministerhez. Mért nem felebbezték meg a Lestyánszkynak kiadott illetékösszeget? Bizonyoasszony, — megmondtam neki, hogy csukja be az ajtót, mégis nyitva hagyta, sőt még az ebédlőben sem oltotta el a lámpát, — teljes világgal ég. Bizonyára elaludt. Nevét kiáltotta azután, de felelet nem jött, — a konyha is üres volt. Hol lehet, — töprengő, mikor az ebédlőbe léptünk. Itt vagyok, felelt egy mély hang. A menyecske férje sétált le és fel az ebédlőben. Jaj — jaj, kedves Mukikám, hát megjöttél, — ki­ áltott a menyecske és férje nyakába ugrott Megjöttem, — felelt a férj, — de te, ugy látszik, nem igen vátrál. Dehogy nem, édesem, — nézd csak, meg is terí­ tettem számodra, ott a szarvasagancs-bestekked az asztalon, s aztán hogy nem jöttél meg a vonattal, én sem vacsoráltam, — a dalestélyre is ott a jegyed az etazséren. Hol is késtél ennyire, hogy Kotyogi urnák a szívességét kellett igénybe vennem a hazajövetelnél. Ugy történt, — világosító fel a férj, miután a szarvas­ agancs evőeszköz teljes bizonyságot nyújtott arról, hogy élete párja csakugyan várt rá, — hogy elaludtam a ku­ péban, és a legközelebbi állomásról jövök kocsin, — a cselédet meg érted küldtem. No csakhogy itt vagy, .... nagyon köszönöm a szívességét Kotyogi ur, — szólt kapkodva a menyecske, igazán köszönöm .... Én meg álltam az egész jelenet alatt, mint egy kezdő statiszta és örültem, mikor — szóhoz jutva — ajánlhattam magamat ép bőrrel, csak az bántott, hogy niO't még szalámit sem vehettem többé a boltban, hanem éhes gyomorral és üres szívvel kellett lefeküdnöm. Kotyogi Dani oly apró részletezéssel mondta el mindezt az éppen mcgjilent helybeli újság olvasása köz­ ben a kaszinóban, hogy az Ízletes polgári vacsorát bizo­ nyára Megint nélküle költötte el a házigazdája, mert tudni való, hogy Dani a .hét órásak* osztályába tartozik télen-nyáron a vacsorázás idejére nézve. R. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ sin azért, mert Lüka it Vajda együtt csinálták az Iván­ kákkal — a pucs-ot Majtbényi br. és Horváth Béla ellen és mert Lestyánszky kitartott Majtbényi elvei mellett — mindvégig, nem pediglen ezek — Majtbényi föispánságái£, miként a többi .főispánpártiak*, kik mindég csak a föispánt követik, tisztelik, legyen az bár doktor vagy bába. •• Korpoua szab. kir. r. t. város halad is és hátra is van. Bakó Pista szerint kezd czivilizálódui, mert a vasúti értekezlet alkalmából — jó ebédet adott a vendé­ geknek; de azért hátra is van, mert pl. Ivánka Lászlót úgy köszöntötto fel a városkapilány, mint orsz. képviselőt. Pedig már 92 óta nem az. A korpouaiak biztos és elvitózbathn tudomása szerint még Tisza Kálmán a ministerelnök, Majtbényi br. a főispán és bold. Daesó Pál a kép­ viselőjük. «• A rendőrkapitánynak pedig mindent kell tudni. Ha a kapitány is csak ennyit tud a politikai világból, úgy mennyire lebet ott tájékozva egy korponai — választó. Így már értem, hogy mért a legolcsóbb kerület a — korponai. Még nem tudja saját értékét megbecsülni. Pedig hej de nagy urak a Haluska Jánosok, különösen ilyenkor, mi­ dőn — uj választásokkal rémitgetik a képviselőket. Fagyos szent. Serum. A ‘Nógrádi Lapok és Honti Hiradó* ni. év decz. IB-iki számúban hason ezim alatt a roncsoló toroklob újabban feltalált gyógyszerét birálgatja. A szaklapokban minden újabb szert a legnagyobb alapossággal bírálják meg az experimenlúlók, pro és contra véleményeknek adván kifejezést, mi sokszor nem is a szernek a kórra való halasára, mint inkább a szervekre történt viselkedésére vonatkozik. Az ily meg­ vitatások laikusok állal olvasva, lényegétól teljesen eltérő módon adatnak elő, így történt valószínűleg, hogy a ezikkiró a következőket mondja: «Már megérkezett az orvosi lapok és folyó iratokban a lehangoló hír, hogy annak, a ki benne van a diphteritishen, nem használ a serum semmit* Nem kívánok a fentihez hasonló határozott nyilat­ kozatot tenni, ezt még a leghivatottabbak sem tették eddig, mivel csak még az experimentálás stádiumában vagyunk, de szemben ezen czikk állításával, kényszerítve vagyok szaktudósoknak e legutóbbi orvosi lapokban közöli észleleteit — ezen nem szaklap utján a czikk áltól megrémített szülők megnyugtatására — felsorolni. Orv. Hetilap 1894—50. sz. Virchow, ki eddig scepticusan fogadta az uj gyógyszert a «Friedrich Kinderkrankenhausban* elért eddigi eredmény alapján bizalommal van a diphlheritis serum therapiája iránt Ezen kórházban az utóbbi időben 533 roncsoló toroklob esetet kézídtek és pedig 303 betegei sorúmmal, 230 beteget serum nélkül, a serummal kezeltek között az elhalálozás 132*/O, míg a serum nélkül gyógykezeltek közül 47’8“|0 halt meg. Kunczen 25 esetben használta a serumot, 22 gyó­ gyult, tehát a halálozás csak 12%. Hagcr 25 esetet közöl, melyek közül csak egy halt meg. Igaz, hogy ezen szép eredmények ellenében Mules (Láncét 1891. decz. 8.) kedvezőtlen eredményt mutat ki magángyakorlatában a legutóbbi időben észlelt 4 esetről tesz említést, mind jó módú családoknál fordult elő*a hol a külső körülmények hasonlók voltak, az ápolás pedig nagyon gondos, ezen 4 esetből kettőt se­ rummal. kettőt serum nélkül gyógykezelt A serum nélkül kezelt betegek közül az egyik felgyógyult, a másik 9 hét múlva hüdés folytán halt el, inig a másik kettő serum al­ kalmazása mellett is meghalt. Végül nem mulaszthatom el ezúttal városunkban előfordult esetek fölötti észleleteinket elősorolni. Rövid 4: hét alatt 4 eset fordult elő, mindannyi serummal gyógykezellelett. 3 alig néhány nap múlva tel­ jesen felgyógyult, egy gyógykezelés alatt áll, javulást mutat. Az előbb jelzett három között az egyik saját gyermekem volt az észlelés tárgya, folyó hó 9-én dél­ előtt Ili hónapos fiúgyermekemet lázas és igen bágyadt­ nak találtam, midőn torkát megvizsgáltam, mindkét tonzillái (mnndolai diphthoritikus lepedőkkel voltak be­ vonva, melyek a roncsoló toroklob határozott tünetei, erre dr. Márer és dr. Bnyer kollégáimat gyermekemhez kérettem, kik hasonlón roncsoló toroklob esetéi constalálták. Azonnal serum-befeeskendezést eszközöltünk, melynek folytán a láz reggelre alább szállott, a diphleritikus álhártyák tömörüllek, a délutáni órákban ezen álhártyák alapjukból kezdtek leváltani, negyed napra a torka teljesen megtisztult. Összehasonlítva n serum hatását a régi kezelése­ inkkel á kór lefolyását illetőleg egész határozottan ál­ líthatjuk. hogy a serum a kór tovaterjedésében gátként áll. Fődolog az, hogy a megbetegülés rögtön felismertessék, s kezeltessék, mert "hisz maga a serum feltalálója Behring is ettől teszi az eredményt függővé. Szécsény, 1891. deczember 20. ( Dr. Kardos Sándor, Síécsény mczórároi orvoia. Gazdászat. lA (ima *<úlóre>szó-alteté> legciéltitröbb módja.) A sima vesszővel való szőlőtelepítés ideje itt lévén, czélszerünek tartom leírni azon módot, mely szerint a sima vessző elültetése legsikeresebben eszközölhető. A sima vessző ültetésnél n fődolog, hogy n talaj kellően elő legyen készítve, mi szőlő alá még eddig nem használt talajnál igen mély szántás, régi szőlő­ talajnál pedig forgatás, rigolozás által történik. A rigo­ lozás szóló utó IX)—80 cihtr. mélységre történhetik, 3 tekinletlel'félen lenőftizeléSéti a talaj'níinőségére és fekvésére. Ijiza talajnál a rigolozás sekélyebb, kötöttnél mélyebb lehet; jó meleg expositióban mélyebben, hi­ degebb helyen sekélyebben kell a talajt megforgatni. A forgatás utáni évben, hacsak lehet, ne ültessünk vesszői n talajba; mert a felhozott talaj még éretlen, táplálásra nem alkalmas, vagy ha épen be akarjuk ültetni, ugy czélszerfl a vesszőt trágya és agyaghig oldalával beiszapolni, beöntözni, hogy első évben kellő táplálékot nyerhessen addig is, mig a talaj megérik a levegőn s táplálni lesz képes a növést. Ix.-gjobb azon­ ban a forgatott talajt jól megtrágyázva kapás növénynyel pl. burgonya, babbal beültetni, s csak a második évben imsználni szőlővessző ültetés alá, s akkor is ha csak tehetjük, az iszapolást el ne mulasszuk. A második fő kellék, hogy jó sima vesszőkről még az ültetést megelőző őszszel gondoskodjunk. Ha van magunknak elég és jó vesszőnk az ültetni szándékozott fajból, szedjük még a fagyok előtt s ver­ meljük be fagymentes helyen a földbe. Ha magunknak nincs a kívánt fajból vesszőnk, rendeljük meg még az őszszel valami megbízható szőlő­ iskolából. Tavaszszal a veremből kiszedett vagy érkezett vesszőket 3—4 napig vízbe állítva, azután messük vissza vastag vagyis alsó végén, a legközelebbi rügy alatt. Az igy elkészített szőlővessző, vagy előgyökereztelésre, vagy pedig azonnali ültetésre használtatik. A területen a sorokat délnek kijelöljük. A sorok és tőkék távolsága 1 in. O-ben jelöltetnek ki. fis most jön a fődolog! A sorok északról délre vonulnak; de a gyökér-ágyak, a sorok közé a bokhát alá kerülnek, és pedig az egyes tőkéktől délnyugatra 4 5 foknyi hegyes szög alatt. E ezéira ha fúróval rakjuk a vesszőt. a fúró nem függélyesen szúrutik a földbe, ha­ nem ferdén és pedig délnyugati irányban, ha pedig kis úrkocskákat vagy gödröket csinálunk csákány vagy ásóival, ami a legjobb, — akkor az árkocskák délnyu­ gatnak a sorokkal délfelé 4 5 fokot képező szögben vágatnak ki. Ezen gödör vagy árkocskába, mely lejtőt képez a függélyes iránynyal is, tesszük bele a venyigét olyképen, hogy annak csakis egy rügye maradjon két ujjnyi magasságban kin, ezután beiszapoljuk, vagy meg­ tömjük s vízzel öntjük meg magasról, tehát az iszapo­ lást pótoljuk. • A vesszők kiálló vége, rügye, tehát északról délre sort képez; de a gyökerek nem lesznek a tőkesorban; hanem egymástól egyenlő távolságban a bokhát alatt, s jól kifejlődhetnek, elég nedvesség és melegben része­ sülhetnek, tökéletes megmunkálást nyerhetnek, s a trágya is rendeltetési helyére fog jutni kevés fárad­ tsággal. ha fedés után a bokhát alatt kis árkocskákal húzunk kapával s a trágyát ebbe helyezzük. Elrakás után a vesszőket befödjük, hogy igy a vessző legfelsőbb rügyét a kiszáradástól megóvjuk. Ha szőlőnk fekvése nem igen lejtős, ugy a sorokat szélesebbre hagyhatjuk, hogy a szőlő művelését ekével is lehessen alkalmazni, ami nagy köllségmegkimélést eredményez. Kertész János, - - ......... .............................................. guduigi telep-felOgyeM." Szabályrendelet * járási mezőgazdasági bizottságok szervezetéről és Ügyrendjéről. 1. g. Nógrádvármegye minden járására nézve, az 1894. XU. L-cz. és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 1894. évi 48.000 sz. ÍÖldmivelésügyi ministeri rendelet értelmében járási mezőgazdasági bizottság szerreztetik. 2. §. A járási bizottságnak hivatalból tagjai : Minden járásban a főszolgabíró mint elnök, vagy, hivatalból kiküldött helyettes és a járási állatorvos. A b.-gyarmati járásban a kir. erdögondnobág és a szölőszeti és borászati felügyelő. Választott tagja van a bizottságnak minden járás­ ban hat rendes és három póttag, a gácsi járásban 4 rendes és 2 póttag. Ezen tagokat a törvényhatósági közgyűlés választja hat évre a járás területén állandóan lakók közül. A választott tagok fele három évenként kisorsoltatik, de újra megválasztható. Az időközben megüresedett tagsági helyekre a pót­ tagok hivandók be. A rendes tagok közül kettőnek, a póttagok közül egynek az állattenyésztés terén alapos ismeretekkel bíró gazdának kell lennie, 3. §. A járási mezőgazdasági bizottságok Írásbeli és ügyviteli teendőit a járási főszolgabírói hivatal látja el s a hozott határozatokat ugyanaz hajtja végre. A járási mezőgazdasági bizottsághoz szóló minden beadvány vagy hivatalos megkeresés a járási főszolga­ bírónak küldendő. 4. g. A járási mezőgazdasági bizottság annyiszor tart ülést, a hányszor ed teendői szükségessé teszik. Az üléseket a járási főszolgabíró mint elnök hívja össze. Az ülések a járás bármely községében tarthatók. 5. g. A bizottságban az előadói teendőket rendsze­ rint a járási főszolgabírói hivatal személyzete látja el. Egyes szakkérdésekben a bizottság az előadókat saját kebeléből küldi ki. 6. § A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza. A bizottság határozatképes, ha az elnökön kívül legalább két tagja jelen van. Állattenyésztési szakkérdésekben a hatásozatképességhez a járási állatorvos és egy a: állattenyésztésben jártas tagnak jelenléte szükséges. 7. g A járási mezőgazdasági bizottság hatásköre a következő: 1) Teljesiti az 1894. XII. l-ez. 28 §-a i i ló, szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályren­ delet értelmében a tenyészállalvizsgálatot, �4 1895. január 6. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 2) VákiaétiU ad ’fc Míbbmlt birtekoájlpi' kűztyűldai határozatokra nézve. 3) Véleményt ad a közös legelők felosztása kérdéaóbaa. 4) Velsményt mond a korlátolt forgalmú birto­ kokon létező kopár területek befáaitására vonatkozólag. 5) Ellenőrzi a községi földbirtokok kezelését, e te­ kintetben a szükséges útmutatásokat megadja. 6) Ellenőrzi azf, hogy a közös legelők Irgelöállatokkal túl ne Urhelteaseuek. 7) Ellenőrzi azt, hogy a községben a kellő számú 4a fajtájú alkalmas apa állatlegyen. 8) Intézkedik a hiányzó apaállatok beszerzése iránt 9) Véleményt mond mindazon ügyekben, melyeket véleményezés végett a járási főszolgabíró elé terjeszt. 10) Működéséről s a felsőbb hatósági intézkedése­ ket igénylő dolgokról negyedévenkint a vármegye alis­ pánjához jelentést, illetve javaslatokat tesz stb. 8. g. Azok, a kik a bizottságnak hivatalból tagjai, ha mint ezen bizottság tagjai kiküldetésben járnak el, szabályszerű illetményeiket élvezik. A választott tagok egyenkint 4 K. napi dijat és kettesével egy koesiban utazva 40, fillér kilométer j>énzt asámithatnak föl. Ezen illetmények azon esetben, ha a kiküldetés Haérdekböl történt, a bizottság elnöke által láttamozott ingtára az alispán utalványa alapján a vármegyeház pénztára által fizettetnek ki, ellenkező esetben, ha t i. a küldetés magánosok kérelmére, magánérdekből történt, úgy a felmerülő költségek az érdekelt felek terhére állapítandók meg. 9. g. A mely bizottsági tag, a bizottsági ülések­ ről egymásután három Ízben igazolatlanul elmarad, tag­ ságától megfosztható. Az ez iránti határozat hozatalra, a járási főszolga­ bíró előterjesztése alapján illetékes. A tagságtól való megfosztás iránt hozott határozat a törvényhatósági közgyűlésnek bejelentendő. Hirek ős különfélék. A Szontagh Pál-dnnepély. Mai napon délelőtt 11 órakor a városház tanácstermében tartandó képviselő­ testületi ad hoc közgyűlésen nyujtja át Balassagyarmat város közönsége nevében a vúrosliiró Szontagh l'al úr ő nmlgáimk a díszpolgári oklevelet. Mint értesülünk, eszép ünnepélyt gr. Degenfeld Lajos főispán úr, valamint a a törvénylmtóság közp, tisztikara, a kir. lörvszék es több hatóság főbbjei, sót a kir. honvéd tisztikar is önkéntes njegjelenésükkel fogják emelni: készül azonban a szo­ rosabb értelemben vett polgárság is, hogy szerenesekivánatát fejezhesse ki a város díszpolgárának. A köz­ gyűlést követő polgári társas-ebéd a Balassa-szálló emeleti termében szintén fényesnek ígérkezik. A meg­ hívott vendégek s az aláírók száma csaknem százra ter­ jed. Az ünnep részletes rajzát lapunk jövő számában adjuk. Újévi üdvözlések. A vármegye tisztikara nevében Scitovszky alispán táviratilag üdvözölte újév napján a vár­ megye főispánját gr. Degenfeld Lajos Öméltóságát, aki á gratulátiót meleg szavakban szintén távirat útján köszönte meg. A vármegye alispánjánál a tisztikar féltizkor jelent meg s Tihanyi Ferencz főjegyző szokott szép és érzésteljes üdvözlő beszédet intézett az alispánhoz, aki azt meghatóttan hallgatta végig a hasonló jókat kiránt a tisztikarnak. Üdvözölték továbbá Tihanyi Ferencz főjegyzőt és az árva­ szék tagjai külön Pongrácz György árraszéki elnököt, ez utóbbinál Fajnor Sándor mondott klassikus szép gratulátiót. A hivatalos körökben Kray István törvényszéki elnök­ nél a törvényszék, járásbíróság és kir. ügyészség tisztelgett Újhelyi Boldizsár vezetése mellett, Jablánczy Miklós pénz­ ügyigazgatónál pedig a pénzügyi hatóságok közegei tes­ tületileg. Áthelyezés. Ő Felsége a király megengedte, hogy dr. Vida Géza b.-gyarmati törvényszéki biró, járásbirói minőségben saját kérelmére a pozsonyi kir. járásbírósághoz áthelyeztessék. A közigazgatási bizottság' havi ülését holnap, január 7-én tartja. Hontvármegye vöröskereszt-egylete a megyei kórház javán, január 19-én Ipolyságon, a vármegyeház termeiben nagy tánczvigalmat rendez. A meghívót a hontvármegyei vöröskereszt-egylet tisztikara és választmánya bocsátotta ki a következő névsorral: gróf StainleinSaalenstein Leontina diszebiök. Gróf Gbemdorff Bugónó elnök. Gróf Chorinszky Igó elnök. Forster Frigyes jegyző. Dr. Kovács Sebestyén Endre orvos. Chorinszky ígó grófné, Ivánka Lászlóné, Ivánka Lennie, Jankovich Béláné, dr. Kovácb S. Endréné, Lestyánszky Sándorné, özv. Nyárt Adolf báróné, Somogyi Lászlóné, Schiller Antalné, Winte’r Sándorné, Bolgár János, Bolgár Endre, Berkó István, Braunmüller Sándor, Horváth Miklós, Ivánka László, Oberndorff Hugó gr., Bosiner Ervin br, Somogyi László, Schiller Antal. Ezeken kívül a rendező bizottság 160 tag­ ból ál). Eljegyzés Ropper Ádám, jeles készültségi! asztalos iparosunk, ki Budapest egyik négy ipartelepének fömiinkáaa s a fa-szobrászatnak is mestere, — karácsony első napján jegyezte el Márkus Vilma k.-a.-t, Márkus Samu mflfestönk és nejének kedves, derék leányát. Vadászat, Pongrácz György mull évi deczember 30-ikán tartott vadászatot, a vadászterületéhez tartozó csali és gyürki határon. A vadászaton résztrett Scitovszky János, Kray István, br. Buttler Ervin, Kicskovics Jenő, Fajnor Sándor, Nagy Mihály, Haydú István és Laszkáry Pál. Összesen 28 nyúl, 1 róka és 1 fogoly került tan­ ukra. ltuszinkó Antal Szécsényi vadászterületén múlt hó 28-ikán rendezett vadászaton vármegyénk alispánja szintén résztvett. A gr. Zichy sen. uradalmi zsélyi vadászat f. hó 11 és 12-ikén fog megtartatni. ■ * • A ’báhUtíagyurrtiáti Takarékpénztár, vóIwúiíú: a b.-gyarn>ati Népbank is a Vorösken ztegylel helyi valasztmaiiyunak a szegény i-kola- gyermekek fclnih.'iz.i-i czéljáni tíz tíz írttal járultuk. A Né/tbunk azonkívül nz újévi üdvözletek megváltása izimeri 5 irtot irt ala. Salgó-Tarjánban ugy a báinat.u-ulati. valamint nz ai’zélgyari tiszti kaszinóban u Imgyoinanyo- .-zilvi-z.teri közüs-vuooraval es jól sikerült l.ue ziiiulaísiggul fejező k be az ó-évet Egy tanító előléptetése. Mint hulljuk, a -algotarjáni kőszenbányatársulal megvette u petrozaényi kőnzénbúnyukaL Ezen bányák ignzgatnj.iva Andreics János bányamérnök ur, titkárává pedig Schrciner József lúniyutanuilali tanító ur neveztetett ki, Sehreincr ur uj állá­ sában szabad lakás és fűtésen kivid <vi 1200 írt lix fizetést kap, mely a tantiéniekkel együtt Hűtő írtra megy fel. Mig egyrészt gratulálunk Scbreiner urnák szép elő­ léptetéséhez, másrészt sajnálatunkat fejezzük ki. mert a tanítói kar egy szakképzett és derek tagjai veszíti el benne. Statlstlka. Italassa-gyarmati rém. kath. plébániában 1894. évben született 67 fiú, 75 leány, összesen 142. Ezek közül törvénytelen 16 fiú és 15 leány, összesen 31. Meghalt 54 férfi, 42 nő, összesen 96; ennélfogva a sza­ porodás 46. Házasságra lépett 31 pár. A templom baja. Az elmúlt szép karácsonyi ünne­ pek alatt, továbbá az ó-év leáldozó estéjén s az újév nap­ ján templomaink a hívők serege által szorongásig megtel­ tek. A hitélet e szép jelenségét minden okos és müveit ember ürömmel tekintheti; nem zárkózhatunk el azonban a hozzánk érkezett egyes panaszok regisztrálásától sem; ily panasz az, hogy a kath. templomban a főbejárat és a sekrestye-ajtó szüntelen nyitogatása miatt iszonyú léghuzam érezhető és ez igen sok esetben hurutot, sőt nagyobb megbetegedést is von maga után, legkivált akkor, midőn a túlzsúfoltság folytán az ajtó küszöbén is szorongva álló közönség miatt ez ajtó, mint karácsony első napján a nagymise és a szeutbeszéd alatt történt, folyton tárva áll. Kérdjük, vájjon ezen cgészségrend-ellenes állapoton nem lehctxie-e valamikép segiteni addig is, mig majd az idő és a kegyúr munificentiája, meg a hivők buzgósága a templom megnagyobbitását fogja ténylegesiteni. Lapunk már korábbi évesben is felszólalt e kellemetlen, sőt ve­ szélyes állapot elhárítása érdekében. A királylátogatás alkalmából oly csinosan lett e templom helyreállítva, hogy valóban méltó lenne, ha egyik vagy másik módosabb katholikus, talán egy belső-ajtóra felajánlaná a nem ép oly nagy költséget. Efféle kettős ajtót számtalan templomnál láttunk alkalmazva, bizonyára mindenütt a káros léghuzam megszüntetése végett. Vajha tehát jóakarata felszólalásunk meghozná a kívánt eredményt. A Szécsényi kir. Járásbíróság 1891. évi ügy­ forgalmáról (■- (esilő kimutatás küldetett be hozzánk. E szerint a beadott polgári ügydarabok száma 4113. a mull évinél 205-tel több, nem értve ide a november 1. óta elintézett 21 fizetési meghagyást. A polgári ügyek között 292 hagyatéki. Telekkönyvi beadvány volt 1091. a múlt évinél 52-vel kevesebb, — fenyitó 3222. n múlt évinél 713-inal több. (Csinosan szaporodott.) Elnöki drh. volt Iő6. 19-czel kevesebb, mint 1893. évben. Örven­ detes jelenség, — Írja tudósitónk. — hogy elintézetlen ügydarab az újévre örökségül nem maradt. A Szécsényi gyógyszertár kezelését f. évi jan. elsejétől Phitthy János mint teljesen meghatalmazott gondnok vette út, kinek oklevele a törvényhatósági bi­ zottság 1891. november 30-án tartott ülésében hirdettetett ki. Herkovich Sándor tulajdonos egészségi tekin­ tetből költözik el Szécsényből. Tűzifa-kiosztás volt Balassagyarmat szegényei ré­ szére január 4 én újból a tartós szigorú tél azonban kí­ vánatossá tenné, hogy ezen emberbarát! cselekmény he­ tenként legalább egyszer még tovább is gyakoroltathat­ nék ; ugyanazért a városi elöljáróság lapunk utján kéri a jószivek újabb adakozásra. Hogy kevesebb adót fizessünk, e végből jó és szükséges tudni, miszerint mindazok, kiknek házaikon vagy egyéb ingatlan birtokaikon betáblázott teher, úgynevezett jelzálog! kölesön nehezedik, e terheket az arra szolgáló s az egyes háztulajdonosok, illetve birtokosokho*. hivatalhói már kikézbesitett vallomás! iveken legkésőbb 1805. évi január hó 31-ig n községi jegyzők, illetve elöljáróknál bejelentsék, beadják; mert e határidőn túl, és pedig az 1895. évi február hó 15-ig beadott vallomások, már csak felebbezés utján, s akkor is csak azou esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a vallomás! iv késedelmes beadása elhárithatlan ok miatt történt. 1895. é i február hó 15-ike után benyújtott val­ lomás ivek pedig cgyátalán figyelembe nem vétetnek. A salgótarjáni aczélgyárl és -algóbányatelcpi iskolába járó árva és szegénysorai gyermekek kará­ csonyfa-ünnepélyét múlt hó 23-án délután I órakor tartották meg. Az alkalmi szavalatokat, valamint az alkalmi felolvasást oly szabatoson afftak elő a gyer­ mekek. hogy a jelenlevő közönség legnagyobb része nem volt képes könyeit visszafojtani. A hazatia-an működő tanítótestület, s különösen annak vezére l'orázik György ur ezúttal is megmutatta, mily szépen lehet a vallással n haz.'ili<úgot ös-zeegyeztetni A karácsony örömeiben 79 árva és szegény gyermek re-ze-nlt. Min­ den fiú kapott: egy meleg öltönyt, csizmát é« sapkát; - a lányok mindegyike pedig: ruhát, ezipőt, harisnyát és meleg kendőt.. A kiosztott ruhanemtíek értéke meg­ közelíti a tUMl frtot, s mint halljuk, nnuak legnagyobb részét 1‘orázik ur hozta össze gyűjtés utján, mert n salgótarjáni aczclgyári tisztikar kebelében árva és sze­ génysorsú tamilok frlsegélyrzésérr ugyancsak l’orázik ur huzgólkodAsa folytán régebben alakult jótékony egyesület vagyoni ereje nz évről-évre szaporodó árvák segélyezésére már nem elegendő ,Tt l>«t<lngiik, kiket ropitnek •Mnlitnl fényes ingatok Föl lánrtrn, dalra, vigalomra. Ki irtiKn gondoljatok !- ■• " AaáJjév eg- ,z . -cndlpn v.jUnlla Jel Jtl telek Sz.e -vinbőli elveiihi-II előlijei az. idők jc|zé«em.j, <irall<iina-.iu - ;r >zihe-z.ter-e-lek itltiilan a i-aladi Ing. liLdwrkeii folytak le. <-.ik azönkénvlin lüzollo-te-lűlet lartolta meg a jelen -zervezelbcn tahin bu< siizot-j, -zok.i-o- en zaro esiehet, mely vidanikcde|ve-.< ggel hdvl le. migiieni a kiirtó- a ki-karae-ony bel,,,, -zonlojet harsány melódiával jelezte. Sisa Pista hazatért. Hogy mily g>or>an röpül gg idő. kitűnik abból is. hogy még e-ak mini nemrég történt dologra emb-kezíiuk vis-za. midőn a hirhedt rablóvegég Sisa l’i-ta és liienhét társa felett a Icilassa-gyaruuti kir. törvényszék 1875-ben ítéletet mondott és Sisa Pistát Hartuos Gábor akkor még b.-gyarmati ügyöd, jelenleg kir. ítélőtáblái biró, kitűnő védelme dacián 20 évi fegy. házra Ítélte. Sisa a ráuiért büntetést Illatán, jómagavise­ lettel kitöltvéti, deczember 29-én, illetőségi helyére visszatért. Mint halljuk, Sisa István fogsága alatt az asztalos mesterséget megtanulta, községében tehát, ha másképen nem, c mesterségből is tisztességesen megélhet. Az újévi üdvözlések megváltása O/iitz Károly rendórtanacsos ivén : Górnia Pál 1 frt. S< lieiber János 60 kr. I.uby Mátyás, l'ngár M.. Lővy Mór. Klein test­ verek. Elfér Izidor. Apíelbaniii Ignácz. Poilacsek Her­ máim LőlHer Pinká-z. Veisz Jakab. Stn-izinger Jakab. Kóth Haiti. Susiczki. Markovié* Jakab. Csilhig Fuh.p. Elfér Izsák. Wci-z Simon. Biiílkiiy Sandomé 50 krjavai. Weisz Deboru. Sleiner Jakab. 3U krjáyal. liiinmlrr Fülöp 20 krjával. S'tücz Antal ivén. LöfflerJaktih. Scliwanz Ignácz, Belgráder Samu. Wcisz Hermán. Salgó Gábor, ifj. W’eisZ Simoimé. Fclsenbiirg Mór. Topoláitszky. Pb-trieh János, ifj. Farkas Ferciu-z 1-1 írt. Winler Annin 75 kr. Drozt Ede. Molnár Györgyne, Alt Adolf. Leictitner Samu. N. N, Luczáthy Sándor. Spilzer Simon. Hanusz Lajos 80 kr. Kőim Adolf. Makkay Sándor. Löwy Beruat. Doinan Dávid. Wcisz Miksa, olvaslutthin alair.i-. 'Meleg Imre. Breisaeli Adolf. Ilirschfeld Ignaez, Weisz Simon. Kosztelán Jakab. Sehvvurcz Hennán. Halvák Ist­ ván 50—50 kr. Schwarcz Lipót. Löwinger Dávid. Büehler Pinkusz, Schőnveld Dávid. Kőim Samu, 40—10 kr. Szügy Mór, N. N, Dudás Samu. Fazekas Dezső Kövyné 30--30 kr. Federer Mór. Ilire* Ferencz egyenként 20- 20 krjával. Feloszlatott egyházmegyei gyűlés. A liptói ág. ev. egyházmegye e hó 10-én tartotta itten Dobrovtticzky László egyházi felügyelő és Kmetty János fóesperes el­ nöklete alatt egyházmegyei gyűlését. Hogy a gyűlés nem fog csendben lefolyni, gyanítani lehetett. Talán ez is volt ar oka annak, hogy Baltik Frigyes püspök, kit csak a minap szavaztak le a véres szájú tótok T.-Szt.-Mártonbau, részt sem vett a gyűlésen. A tót párt nagy számban jelent meg s többsége tudatában mindjárt a napirend előtt kifogásolta Kmetty, hogy Király-Lebottán állami iskola állíttatott fel, mely az ev. iskola fennállhatását veszélyezteti. Kiszely Árpád kir. tanfelügyelő gúnyosan kérdezte, hogy az államnak uincs-e joga akárhol iskolát felállítani. Áttérve az ülés főtárgyára, Simkovits János hibbei lelkész indítványozta, hogy a gyűlés m< ndja ki határozatilag. hogy az egyházra, nem küld a pozsonyi kerületi gyűlésre követeket. A kisebbségben levő magyar párt erre hevesen kikelt-és Vitális Péter bon* szabb fejtegetésben hivatkozik a zsinati törvények 87. szak. 9. pontiára, melynek értelmében követeket' küldeni kell. A tótoknak szemére veti viselkedésüket és ha — mondja — ez tovább igy h rt, veszélybe sodorják az autonómiát i«. Erre oly óriá-i lárma keletkezett, hogy Dobrovniczky László elnök kénytelen volt az ülést fel­ függeszteni. Gyászhír, Koriesánszky laijos. balassagyarmati ház­ tulajdonos január 2-án 63 eves korában elhunyt, január 4-én végbement temetésén fdő Fimkó Frigyes ev. es­ peres-lelkész ur mondott meghaló beszédet. Halálát hát­ rahagyott özvegyén, szül Sebján Marczellán kívül 3 leánya: Horváth Lajosné. Szalui laijosné es Gizella siratják. Beke porai felett' Pályázatok. A b.-gyarmali pénzügyigazgatúsffg számvevő osztályánál pályázat nyittalik számgyakor­ noki állásra, pályázatok decz. végéig nyújtandók be. — Felső-Túron (Hontm.) pedig postamesteri állásra, pályázatok a bpesti posta- és táviniaigazgatősághoz jan. 10-ig terjesztendök fel. Országos vásárok. Ipolyságon 1895. évben az országos vásárok következő napokon fognak megtartatni: 1., a Mátyási február 25 -26, 2, a Gyümölcsoltói márctius 26—27, 3., az Orbáni május 29 21, 4., a Margiti július 15—16, 5., a Boldogasszony! augusztus 12—13, 6„ a Mátéi szeptember 16-17, 7., az Imreherczegi november 4 5; végül 8., az Aprószentek! deczember 23 24-dik napjain. Vadkerten ma tartatik nz év első nagy vásárja; Losoncion pedig nz idei országos vásárok február 13 14, május 9 —10; július 1 és 2: szeptember 13 —14 és <leerember 9 és 10-én tesznek. A lusoncz-tugári vásárok napjai január 2—3, április 1—2. július 29 30: szeptember 30 és október 1-re esnek. Szécsthiyben január 21 és 22 , márczius 11 és 12.. április 21 és 22, június II és 12., julius 22 és 23, augusztus 26 és 27., s az utolsó novetn’’er 18 és 19-dik napján; — végül Salfró-Tarjánban január 21, május 20, julius 15 és október 21-ik napjain lesznek. A budapesti állami Ipariskola Igazgatósága (Vili. kér. Xépszinhá'-utcra 8. ez) felkéri az intézet icndes tanfolyamait és az épitő ipari téli tanfolvamot végzett összes tanulókat és azok szüleit nnnak sziaes közlésére, hogy e tanulók pályájukon mihea alkalmazást nyertek eddig. Az igazgatóság erről az ezredéves kiállitás alkalmából részletes és teljes kimutatást óbijtanz készíteni. Az állami ipariskola igazgatósága. Millenniumi magyar történelem. AzAthennemn r. tár*úliit kiadásúban megjelenő A Magyar. Nemzet Története s-zimú (millenniumi kindús) tiz kötetes nagy inimkúnak most jelent meg a 6-ik füzete, melyben Mar- �1895. január 6. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 5 �6 nógrádi lapok és honti hiradó B.- gyarmati könyvnyomda részvénytársaság 1895. január 6. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00691.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_01_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-01-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 1. szám (1895. január 06.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat B.-gyarmati Könyvnyomda Részvénytársulat Közgazdász periodika Politika Társadalom