https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa71b2680c922af100a139def388dce0.jpg e640c60b48e774f385a3b85ce40cb8de https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/61bcaaf4b0f955604cdbc86a88ae0e4a.pdf f962a3085c226858c5377bc35e4f27df PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. deczember 10. XXI-ik évfolyam. 50. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. B.-Í>v*ra*t, dccxembcr 7. (Létkérdés.) A létkérdés talán soha nem volt annyira élére állítva, mint napjainkban, midőn a megélhetés oly sok nehézséggel jár. az emberekre. Hajdan véres tusát, évekig, évtizedekig tartó harczot vívtak egy­ más ellen a nemzetek, mely nem volt más, mint a létért való küzdelem, a terjeszkedési vágj- kifolyása: ma egyik ember a másik ellen küzd, hogy léteiét, megélhetését biztosítsa. Napjainkban kevés a sorsával megelégedett ember. Ma kevés ember van. a kit ösztöne, hiú­ sága, vagy jobbléthez való juthatás iránti vágva, az előretörésre ne serkentene. Tisztelnünk kell a tisztességes úton való elöretörekvést, de sajnálnunk kell azokat, a kik üres fővel hirdetik a bölcsessé­ get, a kik a társadalmat teszik azért felelőssé, mert te(jesülhetlen vágyukat nem támogatja. A létkérdés megoldása sok kellemetlenséget okoz a társadalomnak. A gondolkodó emberek hiába kutatnak olyan eszköz után, mely a kérdést óhaj­ tott sikerrel oldhatná meg. Az első emberpár gyer­ mekei nem fértek meg a földtekén s a kairii véi ma is sok embert ösztönöz az embertársai elles való cselekményre. Innen van. hogy a tehetetlen a tehetős ellen, a kicsiny a nagy ellen, a szegény a boldog ellen támad s az elégületlenek nagy tömege, országok, nemzetek, családok belbékéjét zavarja untalan. Az igények kényesbftlése, a teljesülhetlek vá­ gyak sikertelensége felett való elkeseredés, a könnyű­ szerrel, munkanélkűl való megélni akarás, mind a társadalmi béke, az embereknek egymáshoz való viszonyának rovására történik. A szerényen díjazott, tisztességes dolog unottá lesz, kiki croesusi kincsre, lucullusi asztalra vágy s a teljesülhetlen. vágyai felett való kétségbeesés, a kishitűség, sírba dönti a gyávát, mások javai után fizi a kapzsi tennészetúeket. T Á R C Z A. Dal egy erdőről.*) Soh.r láttam én rnlAt Olyan uéprt: Mint a melyik arra riu. Ti felétek. Hót,áfáiul van annak Minden fája. Zöld veljemból mindrn kia Ellve axAla. Gyémánt lllnl mixarin Ott a napnak : Síirárványatln virágok Nyitogatnak. Paradiraom-madarak Énekelnek, Árnyában at illaton Leveleknek. — Engrmrt, ka nébxnáp '• Arra járok, Bólinthatva kóvtóntnek A virágok. KAarftntrnrk vidáman A virágok. Mintha tndnák felőlem Hova járok; Mintha látnák, mi lobog A Miiemben; Mintha tudnák: hoiaátok Mi vitt engem! Srabaleska Mihály. •) .MntatránynP* airrri’mrk .Hangulatok* rxtmd. aajtA alatt látó vrrakfitrtéla'd. Ára fiiavr 3 korona, diukAtétben 5 korona Megjelenik még aa év folyamán. Megrvndlhetó .Maalmlrvka Mihály, Mxáai-Régen* riímrévvel. Elóáretéaekrt uivetaégMI latvnnk arerkrvatóvége |v elfogad. A létkérdés miatt való küzdelam. az emberek elégületlensége ezernyi visszás állapotot teremt az egyesek és nemzetek életében, mely munkift & kenyeret kiáltásban tör ki, de a legtöbb ember elengedné a munkát, csak kenyeret adjon kezébe a törvényhozás és társadalom. Az emberiség kivetkőzött hajdani egyszerűsé­ géből. A népesség szapon-dásáral. az igények gyarapodásával, a viszonyok egészen megváltoztak. Tudós és gazdag akar lenni az egész, világ, a leg­ több ember esze, ügyessége által akar megélni s ha ez nem sikerűi, kész az elégűletlenség. Az apa tanult embert, urat akar gyermekeiből mindenáron neveltetni s nem gondol arra, hogy tehetség és szorgalom nélkül seui az iskolában, sem az életben haladni nem lehet. Innen van.,hogy tömérdek féligiskolázott, tudákos ember lepi el a társadalmat, mely az eszközök megválogatnia nélkül küzd a megélhetésért. Innen van, hogy sok ember nem bír megküzdeni az élet megpróbáltatásával, nem tud alapot teremteni, melyen megélhetését munkálhassa. Innen van az a sok szerencsétlen ember, akiknek legtöbbje meghasonlik az élettel, a társadalommal és önmagával. Az élet nagy tudomány, melyet okosan foly­ tatni kellő alap nélkül nem lehet. A vagyon, ha takarékosak nem vagyunk, elfogy. A tudákosság csak bizonyos fokig képesít a megélhetésre, de az is megtörténik, hogy a .szerzett* diploma mellett is nélkülözni kell sok embernek. Ma kinek-kinek alaposan kell ismernie azon pályát, melyen megélni akar, tisztességesen kell betölteni állását, különben a henyeség. kapzsiság, könnyen megboszulja magát és *az emberek mellőzését eredményezi. Az a sajnálatos, hogy sok ember szerencsét­ lenségének okát nem önmagában keresi, kárhoztatja a sorsot, azt a nagy küzdelmet, melyet az emberek a létkérdés, a megélhetés körül kifejtenek, pedig beláthatná, hogy ma már a véletlenre életét bizni senkinek sem szabad s a ki esze után megélni nem tud. munka után nyújtsa ki kezét é- *z<-nntlmával érdemelje ki a mindennapi kenyeret s tisz­ tességes életmód által érdemelje ki az emberek bizalmát és becsületszavát. V^jha belátnák ezt a szülök é- olyan pályát választanának gyermekeik számára, a h--l azoknak megélhetése leginkább van biztosiba, \ajhtt sze­ rénységben nevelnék a szülők gyermekeiket! Akkor a létkérdés, a megélhető- sok emberre tolna meg­ könnyítve és kevesbülne az elégnletne.k nagy -zárna. A mily előny, haszon a nemzetre, ha valódi képzett fiai vannak, épen olyan hátrány, ha a tu­ datlanak. tudákusok szaporítják az oraskodnt szeret-, de a dolgot kerülők nagy számát. E maroknyi nemzetnek tudományos emberekre és képzelt, munka­ bíró polgárokra van szüksége, nem pedig olyanokra, akik sokat ítészéinek, de mitsem cselekszenek éuntalan panaszkodnak, mert Magyarországon hiába keresnek eldorádói életet. A létkérdés, a megélhetés biztosításának kér­ dése. csak az. esetben oldhat- meg, ha lesznek tudományos embereink, lesznek értelmes, szorgalmapolgáraink. akik nem mástól, hanem saját szorgal­ muktól várják el a mindennapit. A váczi csodadoktor. volt t nem egyszer készakarva tértek borsot az orra alá. hogy élvezhessék vaskos humorát. Gorombaságának híre épp ugy terjedt mint tudo­ mányáé. Viale Prela bécsi nunrzius is kiváncsi léteu a haragos doktorra, egy Ízben, mikor Hajnald 1-jjrs kalocsai érsekkel utazott le Bécsböl. az érsek táviratban kérte Argentit, hogy szállana fel a vonatra Váczon. Hiret, nevezetes embert temettek egy pár hét előtt Vácz városában. Argenti Dömét Van-e, ki e nevet nem ismeri? Van-e, ki nem mulatott volna már a jó öreg doktor világraszóló furcsa mondásain, vagy azokon a famózus anekdotákon, melyek róla keringenek? A mi e század elején a rudnói pap volt s ami most a főrendú világnak az olasz Mattéi gróf, az elektrohomoepathia dúsgazdag megteremtője; az volt e század derekán innen Argenti, a csodadoktor. Vácz városnak mindez ideig legnevezetesebb fia. Mikor a basonszenri gyógymód népszerűségre ver­ gődött az országban, az allopatba-ellenes felein-zetnek Argenti volt a választott pápája. Egyik ember a másik kezébe adta a kilincset s legalább, tizannyi vagyont gyűjthetett volna a boldogult, ha a tudományt, mely­ nek apostolává szegődött, kizárólag üzleti szempontból használja ki. Nem tette. Szerettte ugyan a pénzt, de még is rossz fiuanczier volt. Hiret könyvével t az olcsó patikákkal sokkal nagyobb kárt tett az allopatbáknak és patikusok­ nak, mint a mennyi hasznot húzott belőle. Hiszen a homoeopathia tán főleg az olcsósággal •hódította meg a laikusokat s a .minimális adagok* rendszerének nem volt hangosabb hirdetőié Argentinéi. Egyetlen ember akadt, aki tulliczitálta. Nem is békűlt ki vele soha. — Nem az a baj, hogy kicsiny az adag, ■— ma­ gyarázta egyszer a nagy homoeopatha. — hanem inkább az a baj, hogy nem eléggé kicsiny. Nem vagyunk ké­ pesek lefokozni a dilucziót — No, ha csak az kell, ajánlok ón nagyságodnak valamit, — szólt egy jelenvolt. — Mi legyen az? — Tessék Pozsonyban egy csöpp akonitumot eresz­ teni a Dunába, aztán üvegre szedni Váczon; ez elég hig diluezió leszen. Argenti eten kriminális élezen rettenetes haragra lobbant és nem állott szóba azzal a gonosz emberrel többé. Kisebb haragjai is rettenetesek voltak az öreg úrnak. Ha megbonantották, nem ismert tekintélyt, sem kíméletet De azért még a dühének fenretege is jótzü Nógrád Árpád-házból származó királyok korában. Hátér Sodor Irta {Folytatás.! Koárszeg keleti részén indult ki a határ, hol az Ipoly mellett két f&tdhányás {metál jeW a határt s ugyan itt beleesik a határ az Ipoly medrébe, honnan délfelé húzódik egész Lamport földjéig, méh .Kiba'-nak neveztetik és mindenütt ugyanazon víz medrén vonul jó nagy messzeségbe » érkezik a , Haradbsa* várhoz egy cserjés lankáson nyugat felé, mely közönségesen .Holmi­ rak neveztetik és ezen hegyecske mellett, kissé lefelé menve, van két földből hányt határjel; ugyanazon cser-*, jés lankáson van egy kivezető út, méh keresztül metszi Ugy történt. A jókedvű nunesius nyomban ai or­ vosi tudományokra terelte a társalgó t hm* táma­ dást intézett a homoeopathák ellen. Argenti vagy *gy negyedóráig türelmesen hallga­ tott de aztán elhagyta a beketüres és kitört — Emineneziáddal én a honioepatbiáról nem dis putálok. A theologiábon én vagyok tuinusz. de már ebben bizony eminencziád. Dili. Viale Prela jól mulatott ezen a kurta igazságon, de Argenti faképnél hagyta utilársát az első állomáson. A boldogult ráczi püspököt, a jó emlékű Peitler Antalt is furcsán vigasztalgatta. Szegény öreg püspök gyakran tűnődött azon, fog-e addig élni, inig vagyoni viszonyait rendezik s a püs­ pökség jövedelmei fölött szabadon rendelkezhetik ? Néha nagyobb társaság jelenlétében is inter]>ellá)ta kcdvencz háziorvosát, Argentit. — Mit gondol nagyságod, meddig élbetek még ? — Hányszor mondjam már. hogy egészsége*. mint a makk. Úgy eszik, mint hat tót. Mit akar hát? Ki céllencziádat végre is úgy kell majd agyonütni, mert ma­ gától meg nem hal. A jó püspököt mindannyiszor földerítette ex a drasztikus vigasz. Nagy konfúziókra adott alkalmit egy ízben ar öreg Argentinok az a gyengeség’’* hogy a nagy 1m>U*gektől a halálra vált pácziensektől irtózott A meny­ nyire az ambuláns betegeket szerette, annyira léit a haldoklóktól. A ki a végét járta, ahhoz ugyan hiába hívták. Sczitovszky János herczegprimásnak is Argenti lévén a kezelő orvosa, rendszerint felhajózott Váciról Esztergomba s ott töltvén az éjét, hajnalban tért vima. Egy éjszaka a prímás komomikja sirva-riva ébixitgeti Argentit hogy jaj. jaj, nyomban vége az agg bi borúoknak. Lapunk mai számához a nov. 30-iki vármegyei közgyülésre vonatkozó alispáni jelentés és félív melléklet van csatolva. �NÓGBÁDI LAPOK körtefa van a itt kővel van a határ jelölve, innen a fo­ a nagy utat «• szástóföldeken keresztül vonul egy ki» erdőhöz melye* köxöwégeeen .ereztenea* — srsut- lyón lefelé megy a határ * ketté mstazi Oltár falut és fáay-aek nrrexaek s ennek végeben kát földhányá* a falu végén földből hányt határjel van; innneu kelet vxa • igy *wn kis erdő maflatt kijut az slöbbsni ha­ felé egy ki* berken vonul a hátár egy cserfáig, mely tályaikat. hol » csalouuai namewak a határosak — azon alatt földből hányt határjelző van; innen tovább át megy kú erdő, illetve ereszti my uonban az égést Koánaeg- egy völgyön * ott szintén földből hányt határjel van, et­ től lefelé egy ki* berken át oda jut, hol két folyó egye­ bei tartan k‘ Szügyi Miklós el halálon in. fia András lépett Ko- sül, melynek másikát ,Zabaláza’-nak nevezik, itt is van várneg' birtokába — ugy látazik. hogy • Béla király egy földből hányt határjel, még pedig egy alma fa alatt; innen a zaba láza medrén vonul a határ egy földhányá­ adomány-levelet » ekeaUtte * mert ax adományozó ki­ sig, mely egy nyárfa alatt van, innen a nagypatakon megy rály halála után a nemes arak bátrabbak látták a Szügyi Aáfirást koánxegi birtokában — miként ax ma is «xo- lefelé * délfelé hajlik, hol aztán egy régi úttal egyesül; kás - t'aalamtai Párnán Miklós, Beke, Feli erika fia: ezen utón menre, egr körtefához jut. hol szintén van földből hányt határjel; innen délfelé hosszan menve a Elek •> Lőnacz fia: János nemes urak nemcsak hábor­ .Lyxkuch* nevű folyóhoz jut, itt átmenve a Lyzkús fo­ gattak. hanem abból itt-otteLis fogialgattak: igen ter­ mészetet. bogy rbből hatalmas per fejlődött ki. melyben lyón négye* földhányáshoz ér. hol két hányásban két nyáyfa van, ettől nyugat felé megy le * beleesik a Vár­ Szügyi András uram lett a nyertes, mert a királyi kurtá­ nak másodbiraja Benedek éotnes a helyszinti határ­ falakéba, a hol fratex salicis van, innen egy úton járást rendeli el s annak foganatosításával ax esztergomi keresztül a falu felé tart * itt egy fűvel benőtt úttal egy esül, mely út a .Romlott patak'-ba esik, innen a Rom­ káptalant bizza meg. A nevetett káptalan 1298-ban a helyszínén Ké­ lott patakon át nyugatnak fölfelé tart és lefelé átmegy a ményét Kelemen pap küldöttje által. Bugut comes a Rákosfolyón. hol három nyárfa jelzi a határt, melyek király embere kisereteben meg is jelent s a perlekedő alatt három földhányás van, innen lefelé egy berken visxfeleken kívül megjelent Zatetnai Aba Istvánnak fia és szahajlik a Rákos fejéhez, a honnan kiindult. Xveki Dominika pap. mint perlekedő felek tanúi, kik Megtanít bennünket ezen okmány arra, hogy már KvárwX határát a IV. Béla király adomány-leve­ IV. Béla királyunk is .fegwernuk* =» fegyvemök-nek lében megjelölt határ szerint újra' kijelölik a a békességet nevezte fegyverhordozóit (armigerorum), továbbá megta­ nuljuk azt is, hogy habár Óvár az Ipolyon túl fekszik, a cnlomiai nemesek és Szügyi András között helyre ál­ tehát a honfoglalás idejére visszamenve, morva, illetve lítják. szláv területen, még is e királyi tulajdont képezett hely Ha mórt mar Kővárnak 1298-ban újra megállapí­ tott regi határát ma szemügyre vesszük. ízt tapasztaljuk, határában egyetlen szláv nyelvű elnevezés sincs, sőt végül hogy az több mmt félezer esztendőn mit sem változott, meg nem dönthető bizonyság maga a falu neve arra, pedig, ha azon dúló harcinkra gondolunk, melyek a le- hogy .Óvárban* már a honfoglaláskor magyar nyelvű népnek kellett lakni, különben nem .Óvár*, hanem folvdogalt ezer esztendő alatt az Ipoly völgyén végig zaj­ .Sztori hrad* volna a neve, a mini hogy ax Ipoiy part­ lottak. csodálkoznunk kell, hogy még a közlekedési utak sem változtak meg — a birtokok pedig csapán birtoko­ ján magasra emelkedő .Kovácsi hegy* egyik részét mely Óvárhox közel van, ma is .radistye* jobban mondva ® sak nevét cseréltek fel. .Hradistye’-nek nevezik. Nagy idő ám 595 esztendő a e nagy idő alatt Az okmányban .Olwár* van ugyan Írva, de az I hányszor dúlt a trónért háború és testvéröldöklés e völ­ gyön; a huaaxitákkal is itt folyt a legádázabb verekedés betű úgy alkalmaztatott akkor, mint alkalmazza ma is a no meg a török dnlása. És mégis hóvár. Hiba, Csaló­ palóca az .éldes* szóban. mra ma is ott van. a hol 595 esztendővel ezelőtt volt, (Foljrt. és vége kör.) sőt a Vadkertről H agyag felé vezető út is ugyanaz ma, mely akkor volt. Vannak emberek, kik kézzel, lábbal elhitetni törek­ Jelentős a N. V. Muzeum gyarapodásáról. szenek velünk, hogy e fold, melyen — értem itt az Ipoly völgyet — lakunk, nem is volt a mienk, hanem asxlávoké. Az utóbbi két hónap alatt minden szakma tetemes Szegény okos emberek! beszélnek. Írnak s nem érdeme­ gyarapodást nyert és pedig: sítik azt a tájat, vidéket megtekintésre sem. pedig ha 1-ször. A könyvtár részére Kacskorles Iván ide jönnének közénk, látnák es tapasztalnák, hogy hazug­ ur által átadatván a Kacskovics-család közös könyv­ gyűjteménye, ez által Múzeumunk könyvtára igen sok ság, a mit Írnak. Termékeny szántóföldek, virányos rétek, rendes köz­ történelmi, elattieu* és egyéb tudományos könyvekkel, lekedési utak voltak már itt, több mint félezer esztendő­ szám szerint 973 darabbal szaporodott. Ugyancsak a vel előbb, sőt a birtoktestek határvonalai gyümölcstermő könyvtár számára Sxécsényben lakott néhai dr Skvofokkal vaiának jelölve — s a határ elnevezései? Hisz rovszky hagyatékából nővére Skvorovszky Zsuzsanna azok b'lenczúzed részben mind magyarul nevezzék ám! urhölgy több értékes könyvet, valamint Tolmácsról Pe4. IV. Béla király 1266-ban a Nógrádmegyében rímy Gábor orvos ur is könyveket adományoztak. * fekvő ,Olvár* (« ma .’Úrár*) nevű fold felét, mely az 2-szor. A A&f/al-gyüitemény szaporításához kö­ Ipoly folyóhoz közel fekszik s mely megkftlőnböztetendö vetkezők járultak: nf Nagy Gedeon lelkész ur Kossuth a Hontvármegyében fekvő ,01vár*-tól, Mothus nevű hív Lajos 1849-ki szózatával, Pongrácz György ur a Nóg­ és kedves emberének adományozza a hogy ugyanazon Ol­ rádi 1817-ik évi tisztválasztás leírásával. Balás Ferencz tár másik felétől, melyet .fegyrernökei* bírnak, megkü­ ur Windiagrtcz lB48-ki proclamatiójával, Kossuthnak a szőnyi gvözelemröl szóló tudósításával és 1850. éri két­ lönböztethető legyen, határát így íratja meg: A határ kezdődik a .Rákos folyó* tejénél, hol egy féle értelemben olvasható verseset másolatával; Gfaser Argenti megijedt, felöltözött és szaladt — nem a beteghez, hanem le a hajóállomásra. Mikor reggel a ráczi kikötő hidján a partra sietve két kanonokkal találkozik: — Hogy van a prímás? — Martnat est! — kiáltja vissza komoran a doktor. A jó kanonok urak két óra múlva bona üde föaek-fáaak elbeszélték Pesten, hogy a prímás meghalt z az egész városban izgatottság lön miatta; noha Argentit már ráczi lakásán várta a sürgöny, hogy azonnal térjen viasza « noba szegény Sczitovrtky János még vagy két hétig élt a mondott eset után. Szinte sajnálatos, hogy Argenti doktornak vaskos, de humortól és eredetiségtől duzzadó gorombaságait nem lehet följegyezni az utókor számára. Alig törnék a nyomdafestéket: ámbár szóval mondva, csak a ké­ nyesebb fitteket sértegették. Eredeti vonása volt az is. hogy a királyi tanácsosi czíme után megillető .tanácsos ur* czimzést nem szen­ vedhette. — Tanácsos h:n. tanácsos brr; vagy nevezzen agyrágóénak, ragy pedig ke’dnek. Érti kend? Az új generárzióak kegyetlen kritikusa volt letűnt az 4 régi jó világa. A mostaniban már csak a nwzat látta meg. — Egyeb-t sem olvas az ember, mint csalást. sikkasz­ tást. rablást — szokta volt mondani s erősen félt is, hogy kirabolják. Lakását tehát akkép rendezte be, hogy egy nzbát külön építtetett a többitől a abban töltő az éjét; a váróéi bakterokkal pedig szerződésre lépett s azok tartoztak a háza körül kiabálni az órákat Vádi rom nyelvek szerint ezt a biztonsági in­ tézkedést furfangosan eszelte ki az öreg ur. Eleinte pálmáit kaptak tőle u éj éber őrei azon szívesség fejében, hogy ne u ablakai alatt nótámnak, mert ő felébred, ‘.‘sakharoar azonban megvon'* a pálinkíjáralékot • azóta bomuból kiabáltak a bakterok minden éjjel caak azért :* az Argenti-há* előtt. •> dókat adott a külsőségekre. Régi divat szerint öltözött ugyan; de látogatáshoz mindig frakkot öltött > női társaságban nagyon jól érezte magát Vonzódott is a dámákhoz és szívesen szegődött atitánra), ka szép asszonyokat látott raauton, vagy gőz­ hajón. Pár év előtt egy igen előkelő förangu család női tagjait pillantá meg Argenti a ráczi vasútállomáson. Azonnal csatlakozott hozzájuk és ugyanazon kocsiszakasz­ ban foglalt helyet — Csak arra kérem Argenti, hogy ezúttal ne expektoráljon! — figyelmeztető a grófné, felnőtt leányaira czélozra. — Lássák. — szólt sértődve az öreg ur — ne­ kem goromba hírem van; pedig csak a gorombákkal vagyok ax. Müveit társaságban, dámák közt soha senki tőlem illetlen szót nem hallott. Meg tudom én válo­ gatni a kifejezéseket . . . E pillanatban egy rónát robog el a szomszédvá­ gányon s egyik grfkisasszony felkiált: — Ab. az udvari radfsávonat! — Az ángya térde! — mordul reá Argenti — dehogy is ax; ez a rendes személyvonat. No, mi a fe­ nét nevetnek? — kérdé aztán megütközve. Örömest beszélt latinul. Persze, nem Cicero nyel­ vén, hanem azzal a magyar latinsággal, melylyel ná­ lunk ax egyházi körök élnek. Ez a mai generáezió már diákul sem tud, — szokta volt mondani indignálódra, valahányszor olyan emberre akadt, ki latin ezitátumait nem értette meg. Kereten tudják róla, hogy a legel asoltabb em­ berek egyike rolt A nap legnagyobb részét olvasmá­ nyaiba merülve tölté. Ismrrte hazai regényirodalmunk újabb termékeit is. Regényes hajlatnainak daczára so­ hasem hajtotta fejét Hymen édes igája alá! Egy arany-ksrpereczet hordott a kerén * váltifi emlegette, hogy hú marad menyasszonyához, ki a 40-t*s érek elején halt meg. De azért sub rosa sokat beszélnek Váczon az öreg doktor kalandjairól és csak pár ér előtt hozták leg­ utóbb hírbe a 80 esztendős aggastyánt egy aránylag fiatal asszonysággal, sőt el is hireeitelték róla, hogy háza­ sodik. Ez a hír jutott a fülébe egyik főpapunknak, ki a ráczi pályaudvaron sietett is gratulálni Argentinek. Argenti azonban ugy felfortyant e gvőngéd viszonyáaak emlegetése miatt, hogy vi««zaadhatlan ki­ fejezések kíséretében utasította el a gratulációt és soha többé nem jelent meg nyilvános helyen. Visszavonult és meghalt az agglegények szomorú halálával. (B. V. K.) Hermina k. a. 1850. éri .Magyar Hírlap* ritka két szá­ mával; végre Vilim Jox»ef egy országos és helyiérdekű dietalis, politikai gúnyversekből • s egyéb alkalmi ira­ tokból álló egész gyűjtemény nyel. 3-szor. Ax ős leletek, kőzetek és ásványok szekrénye fennebb említett ó'A-rorvrr.-aÁy Zsuzsanna urhölgy, rátny Gábor orvos ur Ho/finann Ö-’ön ur szives ajándékaival gyarapodott 4- szer. Az árvmfÁrt ifi. Vrxzelovszky János. Skvorovszky Zsuzsanna urhölgy. Szontagh Antal ur (Lipujtón lelt két <irb b.irbar éremmel), Balás Ferencz. Beke Béla urak és Sliller Lajos egy-egy drb érem­ mel szaporiták. Fogadják a társulat nevében szives köszönctünkot. Kelt B.-Gvarmat nov. 30. 1893. zl titkári hivatal. Nógrádvármegye beosztási tervezete. Közönségünket mindenesetre érdekelni fogja az a tervezet, melyet alispánunk vármegyénk uj beosztásaira nézve a járási tisztikar meghallgatásával a belügyminisz­ ter rendeletére készített s terjesztett fel a közgyűléshez, honnan a miniszterhez küldik fel. — A beosztási terve­ zetet magában foglaló jelentés a következő: Tek. Törvény hatósági Bizottság! A m. kir. belügyminiszter ur ő nagy méltósága, 26.839. számú intézvénye értelmében, annak kijelentésé­ vel, hogy a vármegyéknek az 1883. évi XV. törvényezikkel megállapított állami javadalmazása, a tényleges szük­ ségletnek megfelelőleg újból megállapittatni czéloztatik. a vármegye járási beosztásának újból és oly módon való megváltoztatását, illetőleg megállapítását kívánja, hogy a járások területe és székhelye, a kir. járásbíróságok te­ rületeivel és székhelyeivel lehetőleg megegyezzen. E kérdésnél első sorban a járási föszolgabirák meg­ hallgatását tartottam szükségesnek s javaslataikat elnök­ letem alatt folyó évi julins hit 28-án tartott értekezle­ ten, személyes megbeszélés tárgyává tettem, a melynek eredményét,* illetőleg megállapodásait tisztelettel a kö­ vetkezőkben terjesztem elő: Kétségtelen, hogy a fö-zolgabirói, járási és járás­ bíróság: terület s székhelynek összhangba huzatain, úgy a közönségre, mint a jó közigazgatás menetére nagy elő­ nyöket biztosit; a hol tehát ily összhang hiányzik, annak mielőbbi létesítése kell, hogy feladatunkat képezze. Ámde a közigazgatási járások létesítése, vagy további fenntar­ tása mellett, sokszor oly érdekek lépnek előtérbe, me­ lyek a járásbirósági területek megállapításánál figyelembe épen nem vehetők. S ha az ily különleges közigazgatási érdekek teremtették meg a kifogásolt helyzetet s köve­ telik a közigazgatási beosztás és székhely további fenn­ tartását, akkor nem a föszolgahirói járási, de a járásbi­ rósági terület megfelelő átalakítása, illetőleg 'Székhelyé­ nek áthelyezése válik szükségessé. Mindezeknél fogva először is azon körülményt tartottam birálat alá veendő­ nek. vájjon vármegyénk mostani járási beosztása, a jó közigazgatás követelményeinek teljesen megfelelő-e? — s ha nem: a kívánt czél, mily változtatás utján lenne elér­ hető; mert az igazságszo.gáltatás hátránya nélkül lehet­ nek nagy bírósági területek, de már helyes közigazgatási érdekek azt kívánjak, hogy a közigazgatási járások azok központjaiból könnyen s gyorsan hozzáférhetők legyenek s illetve nagy területeire ki ne terjedjenek. Vármegyénk közigazgatásilag 7 járással: a b.-gynrmati, nógrádi, szécsényi, losonczi, gácsi, sziráki és füleki járásokkal bír. A b.-gynrmati. nógrádi, Szécsény i, sziráki és füleki járások területi beosztása alig igényel változtatást, sőt föszolgahirói székhelyük is, mint teljesen megfelelő, me>hagyaudó lenne. A losonczi és gácsi járások területén azonban, a sajátságos fekvés, közlekedési viszonyaik ne­ hézsége, a járások határain fekvő székhelyek, mind meg­ annyi körülmények, melyek igen érezhető visszahatást gyakorolnak a közigazgatásra különösen akkor, midőn eme nehézségek legyőzésével küzködö hatósági tevékeny­ ség mellett a járások lakosságának nemzetiségi viszonyai éberebb felügyeletet követelnek. Mindezeknél fogva, hogy közigazgatásunk ezen járások területére nézve is felada­ tának mindenben és könnyebb módon megfelelhessen és különösen, hogv a nemzetiségek államellenes törekvéseire, melyek vármegyénk ezen tisztán tót nyelvű vidékein is felburjánzottak. a felügyel-tét hatékonyabban gyakorolhassa s azt már csirájában elfojthassa, de azért is. hogy ezen most minden központtól távol fekvő vidék népe a köz­ igazgatás apró-cseprő ügyeiben a járás fötisitviseliljél könnyen hozzáírrhetöleg körében fellelje s ig» az' elége­ detlenségre minél kevesebb oka lehessen; végül azért is, hogy községeik jobban visszamaradt elöljáróságai a kör­ jegyzők önkénykedésének ki ne legyenek teve; szüksé­ gesnek tartom, illetőleg tisztelettel javaslatba ho/om/ hogy az említett két járásból, a b.-gyariuati és ffdeki járás némely községeinek bevonásával 3 járás létesittessék — még pedig: a 1. Losonczi járás, Losom-z-székhelylyrl, a rappi, galsai, vilkri, pincsi, losoncz-.ipatf dvai, polt'ári és tihorszkai körjegyzőséghez tartozó községekből. 2. Szennai járás, Sz. nn >-<zékhr|y|ye|. a felsö-tiszovnyiki. kékkői, alsó-e-ztergályi. sztrego'rai. Iibrresei és( abelovai körjegyzőséghez tartató községekből. Ezen járáshoz a kékkői és alsó-esztergályi körjegy­ zőség, valamint Turopolya község, a b.-gyarmati járásból rsatolt.itnék át. mit indokolttá tesz, a községek közeli fekvése új székhelyükhöz, s ugyanoly nemzetiségű la­ kossága. 3. I/myabányai járás. Ixínyatiánya székhelyije), a lónyabányai, divinyi, szinobányai, gácsi körjegyzőséghez tartozó községekből és Málnapataka nagyközségből. folytatása a mellékleten. �NÓGRÁDI csak jóakaratú egyetértés vezérelje a megye fiait, a miben mi a pillanatnyi di»sonánczia danára un kételkedünk. Az alispán! jublláris ünnepély programmja. Scitővszky János szeretve tisztelt alispánunk jubileuminak programmját a rendezi bizottság véglegesen megállapitá. Eszerint január hó Ct-ón este — a váró* kivilágittatik s a székváros polgársága fáklyáé zenével vonul a megyeházához, hol Sztranyavszky Géza kir. közjegyző úr ünnepi szónoklatot fog tartani. Másnap január (i-án d.-e. 10 órakor a vármegyeház dísztermében Tihanyi Ferencz főjegyző úr vezetése mellett a vármegyei tisztikar fog tisztelegni, — ezt követik a bejelentett városok és egyletek küldöttségeinek tisztelgései. Ugyanaznap d.-e. 11 órakor tartja arczképleleplezési díszközgyűlését B.Gyarmat város képviselő testületé a városháza ujonau dí­ szített tanácstermében, a hová alispán küldöttségileg meghivatik. — Ezt követi d.-u. 1 órakor a vármegyeház nagy termében a vármegyei tisztikar által a jubiláns tisztele­ tére rendezett diszlakoma. melyre vendégekül hivatalosak : gr. Degenfeld Lajos főispán, gr. UyOrky Ábraháui. volt főispán, gr. Czebríán Utaló megyebirottsági tag. mint aki a nov. 30-ki közgyűlésen Scitővszky érdemeit méltatva, — irányában a vármegye részéről az elismerés jegyzőkönyvi kifejezését indítványozta, és Reményi Károly, mint székvárosunk bírája. A vármegyei tisztikar elhatározta, hogy a vidékről jövő küldöttségek tagjai a diszlakomán szintén részt vehetnek, ha eziránti szándéku­ kat decz. hó 27-éig Baintner Ottó vármegyei pénztárnok urnái bejelentik. (Megjegyeztetik, hogy a dinlakomán a részvételi díj személyenkint 6 frt.) Kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével meg­ bízott m. kir. miniszterelnök Füller Győző losonczi m. kir. adóhivatali dijnokot ideiglenes minőségű m. kir. ál­ lami végrehajtóvá nevezte ki. Hymen. Weisz Adolf m. kir, honvéd főhadnagy, városunk fia, decz. hó 5-én tartá esküvőjét Engel Hona kisasszonyny al Pécsett. — Adler Adolf pestvidéki k. törvény­ széki betétnerkesztési hivatalnok nov. bő 3-án eljegyezte Schőnfeld Paula kisasszonyt, özv. Schönfeld Hermanné kedves leányát Scitővszky János alispánunk a múlt héten nehány napot Losonczon töltött hivatalos eljárásban. Komjáthy Gyula, Komjáthy Anzelm kir. tanácsos és nyugalmazott kir. tanfelügyelő fia az ügyvédi vizsgát Bpesten kitüntetéssel tette le. Halálozás. Belágh Lajos losonczi közkedveltségben álló kereskedőt igen súlyos családi gyász érte. Dalma nevű 3 éves~kicsi szép leánykáját kiragadta a földi an­ gyalkák körébtfi a kérlehetlen halál. A gyászoló .család iránt széles körben nyilvánult a részvét Wohl Hermán, Losoncz városának egyik leggazda­ gabb' polgára, ki .a jótékony és szépművészeti dolgok iránt mindig szép fogékonyságot tanúsított, — megszerzi Jókai müveinek dinkiadását, s azt a losonczi polgári leányiskola részére ajánlta fel. B.-Gyarmaton aligha ta­ lálkoznék ily nemeskeblű Maecenás! Zubovlcs Fedőiről a múlt héten nemcsak Váczon, de B.-Gyarmaton is az a hir volt elterjedve, hogy pár­ bajban agyonlövetett volna. — Mint értesülünk. Zubovicsnak semmi baja. A bír Veróczéről eredt állítólag Zubovicsot többen látták Balás Ferencz fbiróval egy vonaton, de külön coupeban Bpestre utazni párbaj végett Hálást látták visszajönni, de Zubovicsot nem. Innen a halálhír! Lelkésziktatás. Kolbenhayer Sámuel n.-kürtösi ev. lelkészt ma iktatja be hivatalába Simko Frigyes alesperes. Iktatás után Bende Sándor ur fényes ebéddel látja el a vendégeket Az alispán! jelentést mely hű tükre megyei ügyeinknek, egész terjedelmében lapunkhoz mellékeljük. Hisszük, hogy ezzel kedves és jó szolgálatot teszünk mind­ azoknak, akik vármegyénk fejlődő élete iránt érdeklődéssel viseltetnek. Az ezredéves országos kiállítás besztercze-bányai kerületi bizottsága nevében Zsilinszky Mihály zólyomi főis­ LAPOK. ' pán s bizottsági elnök felhívást intézett a közönséghez, tartozó rendészeti é» iparhatóságokat. Budapesten, 1893j melyben a kiállítási alap létesitMe czéljábol adakozásra november hó 25-én. Lukacs ». k. Helyreigazítás, lapunk múlt •zamalmn «4vfor<hilt hívja fej azt. A kiállitási alapból segélreztetni fognak több rendbeli tujtóhilu körül kettőt, mely «;a:nl*li té­ | szegényebb sorsú, de ügyes és törekvő iparosok. Az adó­ i in ínyok a beszterczebányai kereskedelmi és iparkamará­ vedést foglal magában, helyre kell igazítanunk. Így n őszi közgyűlésről hozott tudósitásl u az uj mrrtékhitrhoz küldendők. Az újévi üdvözlések megváltása. Nemcsak a | lesitő e» istállóhelyi«egekre határozott Mötrányrati ffeáorg naptár, de még inkább a beállott kemény hideg idő em­ j tévesen volt 8<M> írtra szedve M.raái frt helyett. — A lékeztet iwnnünket arra, hogy nyissuk meg szivünk és másik hit** pádig, mintha L i. Loaonczvárosát .< muszkák 1840-l.en dúlták volna fel. oagvon is evidens mindenki erszényünket a didergő szegény gyermekek » árvák fel­ ruházása végett. A Vöröskereszt-egylet jelvénye alatt te­ jól tudván, hogy e katasztrófa 184t'-!>en történt. hát a városi elöljáróság korábbi évekhez hasonlólag most is kilwcsátott két ívet — mondván, hogy akik, az újévi Horváth Danó, köszöntések megváltása czimén. ez ivekre tehetségükhöz mérten bizonyos összeget aláírni s befizetni kegyesek, telelue uerhcaxm kettős czélnak felelnek meg. — mig egyrészt ugyanis nemesszivűleg előmozdítják a szegény iskolás gyermekek és árvák felruházását, másrészt mellőzhetik a sokszor Karácsonyi és újévi ajándékokI "‘W igen terhes újévi köszöntéseket. — Adakozzunk az Isten nevében! mondja az elöljáróság; mi pedig hoz.átesszük, Van szerencsém a nagyérdemű közön­ hogy lapunk az adományok nyilvános nyugtázását szíve­ sen elvállalta. ségnek a liekövetkező unne|«ek alkalmából Ipolyságon a F. M. K. E. javára Jókai Mór 50 éves jubileuma alkalmábó’ január hó 6-án tánczestélyt rendeznek. A rendező bizottság elnöke: br. Koszner Ervin főispán, alelnöke: Lestyánszky Sándor alispán, jegyzője: szives figyelmébe ajánlani. Nagy raktár Barényi Jenő, pénztárnoka: Borbély l*ál. mindennemű arany- és ezüst- neműek ben. A b.-gyarmatl tomaegylet nov. 3-ki választmá­ nyi ülésében elhatározta, hogy a korcsolyapályát vala­ gyűrűk, lánrzok. függök, karkötők, ezüst mint a tornaórákat megnyitja • a tagok gyűjtése ózdi­ evőeszközök, dísztárgyak, stb. stb. jából újabb aláírási iveket bocsát ki. Az egylet jegyző­ jéül az eltávozott Kása Gábor helyébe Wizner Olivér Különös figyelembe ajánlom a legújab­ helyettesit tetett. ban berendezett és közkedveltségnek ör­ „Magyarország" czimmel dr Holló I^jos decz, vendő. legjobb gyártmányú hó 20-tól fogva Bpesten függetlenségi programmal napi­ lapot indit. Színlelt öngyilkosság t.'sizik Ferencz, polgári foglalkozására szabólegény Ipolyságon, legutóbbi kedve­ sére már alaposan raunván. annak is búcsúdalát elcsicse­ Szakmámba tágé mindennemű uj mun­ regte s azután őt — mint sok mást — hűtlenül a kák és javítások jutányosán, rövid idő alatt faképnél hagyta. Lutovszki Mari, közfoglalkozására sza­ kácsnő az ottani kir. közjegyzőnél, e miatt a mindennapi elkészittetnek. Vidéki megrendelések pon­ történet miatt, elviselhetetlen nagy bánatot szintéivé f. tosan eszközöltetnek. Teljes tisztelettel: hó 3-án, azaz múlt vasárnap kora reggel az Ipolyboz ment, annak hideg hullámaiba vetendő magát. De a HIÍOSZ MÓIL páijavesztett szakácsnénak az öngyilkossági szándéka ko­ aritntathe* ek»«rr*,*ui. rántsem volt olyan komoly és úgy látszik csak a kedvesére (A tokarrkpéiixtárral -rr-mU-nj akart ráijeszteni, mert olyan helyet keresett ki magának, a hol a víz igen csekély s ehhez még azt a pillanatot is bevárta, a midőn egy'töle nem meszsze álló paraszt Javítások és uj munkák készítései! legény reá nézett a ekkor ugrott be a vízbe. A legény is ugyan mindjárt tisztában volt az öngyilkosjelölt leány furfangjáva), de most egy kiválóan csinos leányról volt szó, daczára a hidegvíznek, a legnagyobb szívességgel utána ugrott a vízbe a ölébe kapva, kihozta a partra. Budapesten. Kerepesi-ut és llottenbiller-utrza Igen természetes. hogy a nagy bánatot színlelt szakács­ sarkán a keleti (központi) pályaudvar átellenében. áénak sok gúnyt el keli tűrnie most a világtól e miatt Ezen legnagyobb kényelemmel berendezett szálloda az öngvilkossági kísérlete miatt. villamos világítással. személyfelhuzóval van ellátva és a Á munkaszünet felfüggesztése. Kereskedelem­ ügyi m. kir. Minister. 85.356. szám alatt valamennyi legmérsékeltebb szobaárak jegyzéke, minden szobában ki magyarországi. törvényhatósághoz következő .rendeletet van függesztve. . intézte: .Tekintettel 'arra, hogy a karácsonyi este az idén vasárnapra, valamint az idei új ér napja is hétfőre esik, s így tekintettel arra, hogy az ezen ünnepekre a központi pályaudvartól 3 perez alatt érhető •!. minél­ fogva kocsi használása nem szüksége.,, a megérkezés szokásos bevásárlásokat a fogyasztó közönség az említett vagy elutazáskor, ezenkívül a hozzám szálló vendegeknek napon, illetve azt megelőző napon szokta teljesíteni, — legczélszerűbb és legkényelmesebb, ha bőröndjeiket é» ezennel a belűgy- és földmivelésügyi minister urakkal egyéb podgyászaikat a vasútnál hagyják, bonnét szolgáim egyetértöleg kivételesen megengedem, hogy a f. évi deáltal azt ingyen behozatom. Midőn még a szállodaion ezémber hó 24-ére és 31-ére eső vasárnapokon az 1801. berendezett kávéházat és vendéglőt az utazó közönség XIII. t.-cz. 3. g-a alapján 1892. évi marczius hó 5-én 14837. az. a. kiadott rendelet TI. A 2, 3. 4. 5. pontok figyelmébe ajánlanám, maradtam számos látogatást kérve. alatt emlitett ipari és kereskedési telepekre az iparimnak*, illetőleg adás-verés egész napon át végeztethessék. Erről Höllriegl György. a törvényhatóságot azzal a felhívással értesítem, hogy em­ »«jtl Icáditnbíjd'iuo* litett intézkedésem tartalmáról értesítse a hatósága alá arany- és ékszerüzletemet china-ezüst-tárgyaimat Központi MZlíllodH Központi szálloda HIRDETÉSEK. EImö íokiiji roffiinr-ffynr. TOKAJI COGNAC. Tiszta borkivonat. Minősége utolérhetetlen! Csak akkor valódi, ha Tokaj város czimerével és be­ égetett dugaszszal van ellátva. ^VICOGX^ Betegek részére van kisebb üvegben is: „Tokaji Medlclnalcognac", 1 üveg I frt 20 kr. KíIdbő bátyaijai asztali bor-45 kr./£ „ szamorodni pecscnyeb. 90 az árak üveg nélkül értetnek. HUMMER MIHÁLY füszerárű-üzletében. ' RUM- és THEAIDENY. Bátorkodom a nagyérdemű közönségnek szives tudomására adni, hogy rumot és tbeal nagy mennyiségben és több minó-egben nngol' ezégeklől. kik esti|án ily árukkal kerv-kednvk. bozattani. mely hozatallal azon kedvező lielvzetla' jutottam, hogy a versenyt bármely fevarvtsi kerv— kedővel felveszem, miért is bátorkodóin azokat kövelkeztően ajánlani: Brazíliai, igen finom thearuni t litere- üvegben I frt 20 kr. > , ,ni i Ü. 3 es -llbCuba • » . » 1 » ön / r’’" n«ceckl»T> t< • * ( kaphatók . Jamaikai • • • • 1 » Jamaikai ananász, igen kitűnő .1 • ' I. Sottelmng. igen zamatos •, kgr. 250.10 gr. 6 kr. Oászárkeverék. zamatos. ’ , kg 4’50. tOgr 10 kr 1‘t‘eco- é- Nichorvirág-tliea ' , •>’ . 10 l<> II. Souehong. » • 1 , • 3'50.10 • X • Kávé, mely áru ax utóbbi időben rossz teniies miatt az urlutu igen euielketletl. sikerölt az áremelés elölt nagyobb mennyisggtü bevauindnoni. miért még most é a régi jutányos arlutn adhatom 8-féle minőségben. Pörkölt kávé hetenkint frissen jiörkölve több kitűnő fajlnd vegyítve Cuki M<s-ca Java Karácsonyra bp-sti hengertnalmi liszt, dió. aszalt szilva és Imszniaí -zílvaú. csurgatott méz stb. kitűnő minőségben. Karácsonyfát diszitó eztikorkák e- díszek nagy valu-ztekluih Tmáhhá mrndrnfrli'. a bá*tarlá*b<u é* »»nk*é(0» árnásl, u n> •jtukor, nzxkrtuérmi-' mnimUo. rs-'incgrk. tollak, sajtok, tbravnti-mények, IwnA, «*uök. it.<l»k. Minik, b -uk-k «tl> Minden hétfőn friaa é» igen kitnnö nn-edi tonnák áirstli é* |<áh«i. Mindazon aruk, mrlyvkni'k árai itt jnorz'r ntnrarnek, a legjotátnosább napi árakon • rtrndök . I'örzrloni tisztelt tevnimet folyton a legjobli niinitségA árakkal jntánio- áron < - ttéjá jamtesan k<.a>-t gálni, miért 'is bátorkodom becses párt fojtásukat tisztetrttcl kérni. Kiváló liwtétetiel IH MMEK MIHÁLY. . _ frtwrrkereskrdö lt 4<y»rm»ton. K»«»n'.h-tér �NÓGRÁDI LAPOK. eognnc. min- ’ szeszen ita- < lók asztali likőrök é* különlegességek ( huh. szállítási ÓM bizományi üzlete B.-UYARMATON. - Szállítási fióküzlete: dennemú BUDAPESTEN: YIL, Nagy dlófa-utcza 32. patent butorszálUtó kocsimat,- mely vasúton, tengelyen vagy hajón való szállításra csomagolás nélkül. Továbbá bútorszállitö kocsimat kölcsönképpen is Igen olcsón bocsátom Ajánlom a n.-é. közönségnek uj zésre. azonnalielhibizhatatlau elké*zi‘.«*ére a b-gkitünöbb minöíégben nállátok. Azonfelül ajánlok 80 fokú, vegyileg <>«*■ izú boreeret és közönLeírások ingyen tuel- alkalmas kezesség mellett jutányosán esxköxlöm. Píál’íátt’Z VíbQ’ZOllot * kftvetlező árakon árusítok: 100 kgr. salak nélküli ■* "* "oZi lAA BAvllvL porogj j frt 50, 100 kgr. légszesz-koaksz 1 frt 80 kr. Kapható állandóan bármily mennyiségben 9^^* Szénmegrendelések nálam, valamint Árlapot bérmentve küldök. I Polák Károly FAlőp ] házhoz szállítva. Welss | . . ! * I | lékeltetnek. I g*** Ki«ál»rrr<linrnyértkrM*«k<*drk. '*6 1 rendelke­ A vasútról bármily tárgynak elszállítását a városba és vidékre vagy viszont — pontosan | Eszeiicziákat ELFER MÓR Annin urnái és a | Exienezia különlegességek gyára regale-bérleti irodában eszközölhetek. PRÁGA. ; Megbízható ügynökök kerestetnek. i Korcsmaűzlet I B.-Gyarmaton, a városház tőszomszédságában lévő korcsma-üzlet 1894. január 1-től átvehető. Bővebb értesítést nyerhetni a tulajdonos: Elfér Izwáknál. wwww wwaw wwww rwft.-vfrrrH ff **r<> { T » • 358. vht*. 1893 Árverési hirdetmény.! Alulirt kiküldött végrehajtó az 1981 évi LX. t.-<z. 109. H ál­ mában ezennel közhírré teszi. hogy az Ipolysági kir. járásbiróság (605— TIK ezer elismerő nyilatkozat I Tiszta bnrdeatíllatam ! Gr. Esterházy (<éza>féle Cognacgyár- részvény - társaság 91. zz. végzése Által Hefter Gusz­ táv javéra Huszár Béla ellen 399 frt 31 kr töke és járulékai erejéig alrendéit biztosítási végrehajtat foganatótitita alkalmival biréilag le. BUDAPESTEN. foglalt éa U00 forintra ber»ah 500 TVljfráen befizetett réturréBytókr £40.000 korona. csomó tisitabniAból. élló ingósignk Az osztrák-magyar birodalom egyik leg­ nagyobb cognac-gyára. (99 frt 31 kr tóke. ennek 1892. áp­ rilis bó 29. napjától járó ö’-, kama­ tai 77 frt 77 kr megállapított, eddigi I Gyártmányunk. mejv minden felhasznált kiállítás alkalmi­ val a legaagyeM dijakkal (disznklesél. aranvéreml lett kitün­ frt 10 kr jelen hirdetni, és az entetve. w>k nagyhirő orvosi év más szaktekintély által a fráterig ntáni költségek erejéig ,nyilvánost eaoueeal e.yaarMgwaak éa haaneérfekiaek 'mondatott ki és árverés utján eladatnak. ajMttnfett legmelegebben OS " Mely árverésnek a rétsági kir’ Az áltálnak elért nagy eredmények folytán, trónban gyárt- járásbíróság 3545 - 893. az. kihald* mányuakat immár hamtsttják la. minél fogra éra látják t. át­ rendelő végzése folytán. Keszegen,! lót I feleinket, valamint a né. kózónséget, hogy az alperes lakásán leendő eszközlésére EMerházy-co<nac 1893. évi deezember hó 15-ik nap­ vásárlásánál jának délelőtt ló Arája hatVidönl arra Beteljenek tanon érmtetleu-e a palsrzkzár év megvan-e a gyári jegy a dugobg égetett név kitazetik és ahhoz venni szándéko­ Saél leVotkiZay OMmrn. vatnak meg. hogy az érintett ingó­ Az Esterházy-roggae minden jobb csemege- és fűszeráru. #» leiben kapható ságok ezen árverésen az !8nl. évi Kossalb Lajos nagy hazánkfia sajátkezű, eliamrrö levélben nyilatkozik cognacunk minősé­ gének jóságáról, mely főleg a movtani járványos időben van hivatva fontos egészségügyi szolgá­ latokra I többet ígérőnek bersáron alul is el­ zók ezennel oly megjegyzéssel hi­ LX. t.-yz. 107. f-a értelmében a leg­ adatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vé-’ felára az IMI. I.X. t -rz. 1M f-ábán megállapított feltételek szerint FEL8ENBURG Tivadar- ét KZOJÍMER Károlynál, valamint minden nagyobb üz­ letben. Kapható B.-GyarmaU>n: lesz kifizetendő. Kelt Tereskén, l«93 nov. 17. ttrájber k. hir., vhajtó.- MYOMATOTT ÖZV. KÉK LÁSZLÓNÉ NYOMDÁJÁBAN B.- GYARMATON. ■ ' ' * **•* �N ó I. melléklet a „Nógrádi Lapok és Honti Hiradó“ 50-ik számához. Vártnrgyínk újabb jirlsi beosztását a tlsxtslsttel ide mellékelt kimutatás tünteti fel, melynél a kórjegyiőségekre mint egységekre axért kellett figyelemmel lenni, mert a községek tervbe vett rendezéséről' szóló törvény­ javaslat intentióit nem ismerhetem, s mert minden köz­ ségnek a körjegyzőségből kiválása szerzett jogokat sértvén, azok kielégítéséről is kellene gondoskodni, a mi ezen javaslat keretében mér egelhetö nem lett volna. De a járások helyes beosztása egymagában véve, a közigazgatás rendszeres, kifogástalan menetét még nem biztosíthatja. Itt számot kell vetnünk azzal, vájjon a rendelkezésre álló közegek kötelességeiknek mindenben pontosan eleget tehetnek-e? Állami életünk rohamos fejlődésének folyamatában alkotott, százakra menő törvény és kormányrendelet legtöbbjének a végrehajtása főképen járási tisztviselőinkre nehezedik. Törvényeink megalkotá­ sánál soha sem mérlegeltetett. hogy végrehajtásukra rendelkezünk-e elegendő munkaerővel, képességgel ? És éppen ezért, ha járási tisztviselőink működése némely irányban kifogásolható, ezt nem a kellő buzgalom hiá­ nyának, hanem igen is az alkalmazott munkaerők elég­ telenségének, a hivatali személyzet fogyatékos számának kell betudni. Ki állíthatná, hogy egy 26—41 ezernyi lakossal bíró 32—43 községből álló járás közigazgatási teendőit egy főszolgabíró, szolgabiró, írnok s néha egy gyakornok, vagyis legjobb esetben egy 4 személyből álló hivatal ellátni képes legyen. És mégis járásaink közigazgatását több mint busz ér óta a járási főszolgabirák tényleg ily személyzettel viszik, holott teendőjük a minden irányú fejlődés és rendezés következtében, hatványozódra növe­ kedett. A jó közigazgatás szempontjából tehát nemcsak kívánatosnak, de elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy a járási föszolgabirák liivatali személyzete szaporittassék, még pedig legalább is: 1. A b.-gyannati járásban 1 szolgabiró1 Írnokkal. 2. a nógrádi , 1 gyakornok 1 , 3. szécsényi . 1 ’ , 1 . 4. sziráki .1.1. 6. füleki . 1 szolgabiró 1 6. losonczi , 1 . 7. lónyabányai (gácsi) maradna a gácsi járási fő­ szolgabírói személyzet, 8. szennai járás 1 főszolgabíró, 1 szolgabiró, 1 írnok. Vagyis az összes személyszaporitás a felállítandó 8-ik uj járás személyzetével együtt: 1 főszolgabírói, 3 szolgabirói, 3 közigazgatási gyakornoki és 7 irnoki állás rendszeresítését vonná maga után. (Folytatása és vége küvetkexik.) Tanügy. (A kir. tanfelag) elit nov. bari jelentése a közig, bizotuáchoz.) Méltóságot gróf Főispán úr! Tekintetes vármegyei közig, bizottság! Az 1876. éri 28. t-cz. ide vonatkozó intézkedéséhez képest ez évi november hóra szóló időszaki jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Tagadhatlan. hogy a népnevelésnek legsarkalatosabb előmozdítója a tanköteles gyermekek pontos összeiratása és a tankötelezettség lel­ kiismeretes végrehajtása. Mert: álljon a tanügy élén bár­ mily szakképzett mankaszerető s önfeláldozó térfiú is, romba dől minden törekvése s hasztalan minden erő­ megfeszítése, míg a végrehajtással felruházott közigazga­ tási közegek a tanügyet nagy fontosságú közügynek nem tekintik, s míg az 1868 éri 38. t.-csikkben eléjük sza­ bott. kötelesség teljetitésében egész komolysággal el nem járnak. A vármegyei közig, bizottság 1892. éri november hó 3-án kelt 2183. számú határozatával bölcsen intézkedni méltóztatott, midőn a járási főszolgabírók s Losoncz város polgármestere felelősség terhe alatt utasittatott, miszerint alantas községi elöljáróinak fegyelmi felelősség terhe alatt hagyják meg, miként úgy a mindennapi 6—11, valamint az ismétlő 12—14 éves iankötelesek iskolázta­ tását kellő szigorral és erélylyel végrehajtani kötelessé­ güknek tartsák s eljárásuk eredménytelensége esetén az igazolatlan iskolai mulaszd gyermekek szülőit vagyoni helyzetükre való tekintettel fokozatos pénzbírsággal sújtsák s az ekként befolyt büntetéspénzekről szóló nyugtákat az elrendelt bari iskolai mulasztási kimutatásokkal együtt ellenőrzés végett a kir. tanfelügyelőhöz terjeszszék be. Ugyancsak hasonló üdvös eredményekre jogosította a tekintetes vármegyei közig, bizottságot népnevelésügyünk előmozdítására crelxő ama intézkedése is, midőn ez évi ápril hó 15-én kelt 762. számú határozatával a'közigazgatási járási batő-ágok utján a községi elöljáróknak rend­ büntetés terhe alatt meghagyni méltóztatntt, miszerint a tanítók hátrálékos fizetéseinek pontos behajtásáról gon­ doskodjanak, hogy ekként az amúgy is csak szegénységgel küzdő néptanítóink maga idején juthassanak csekély fize­ tésükhöz. Mert végtére ha néptanítóink a tanügyi hatóságok által kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére szorittatnak, viszont joggal elvárhatják a néptanítók a közigazgatási hatóságoktól, mint a törvény végrehajtóitól, hogy fizeté­ seiket, ha máskép nem. végrehajtás utján szedjék be, különben az életfenntartásai « nehéz gonddal küzdő ta­ nítótól, aki a haza legdrágább kincse felneveltetésére van hivatva, missiója lelkiismeretes betöltését hasztalanul vár­ juk, hanem igenis: megéljük a néptanítók zömének az elkeseredettség netovábbját s azzal népnevelési ügyünk rohamos hanyatlását. Ezek előre bocsátásával .sajnálattal bár, de a vár­ megyei tanügyünk emelése érdekében indíttatva érzem G R Á D 1 LAPOK magam teljes tisztelettel kijelentem, begy községi elől-, járóink ugy a tankötelezettség^ pontos végreh^itását, va­ lamint a tanítók hátrálékos fizetéseinek behajtása körül a- legnagyobb egykedvűséget tanúsítják. Ennek tulajdo­ nítandó leginkább azon abnonnis állapot, hogy ezrekre menő igazolatlan félnapi mulasztás büntetlenül fordul elő megyénk múlt éri tanügyi statisztikája szerint s szá­ zakra menő tanköteles gyermek a f. tanévben még nem lépte át az iskola küszöbét. Tanítóink pedig az igazolatlan mulasztók névjegy­ zékét a községi elöljáróknak a törvényesen előirt két heti időközökben pontosan kiszolgáltatják. S miután a tankö­ teles gyermekek hanyag szülői jól tudják, hogy a végre­ hajtó hatalommal sem az iskolaszéki elnök, sem pedig a tanítók nem rendelkeznek a hogy a hatalommal felru­ házott községi elöljárók a hozzájuk sűrűn beterjesztett iskolamulasztók kimutatásait csak Írott malasztként tekin­ tik, ennélfogva ugy a szószékről, valamint a katedráról is hangoztatott törvényes pénzbírság semmi egyébnek, mint puszta fenyegetésnek vétetik. Hasonlókép állunk a tanítók fizetéseinek kiszolgál­ tatásában is; alig fordul elő egy részletes havi kimuta­ tás. mellben nem állana: ,A tanító fizetése rendetlenül szolgáltatik ki.* Pedig a kimutatás hitelességét maga a község bírája körjegyzővel együtt igazolja, akik tulajdonképen hivatva vannak a tanítók bátráléko* fizetéseinek behajtására. E behütt mély tis telette! megjegyzem, miszerint a rendetlen fizetéskiszolgáltatás ugy az államilag segé­ lyezett községi, valamint a felekezeti tanítóknál is egy­ aránt fordul elő. Vármegyei tanügyünk előbbre vitele cárijából érin­ tett törvénytelen sekként nem tűrhető állapotok megszünteté-ére vonatkozó határozati javaslatomat, egyidejű­ leg előterjeszteni bátor lestek. hmerve a tek. vármegyei közigazgatási bizottságnak nepnevelé*ügvünk emelésére czélzó nemes törekvését. abl>e)i reményemnek adok kifejezést, miszerint határozati javaslatomat elfogadva s a mulasztókkal szemben az ügy nagy horderejét figyelembe véve, a törvény szigorát al­ kalmazni s ez által véget vetni méltóztatik a fennebbiekben ecsetelt egykedvűségnek, illetve törvényellnnes álla­ potoknak. Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy tankerü­ letem népoktatási állapotának 1892 3. éri nagy statiszti­ káját elkészítettem s a szakminiszter ur 6 nagyméltó­ ságához a kitűzött határidőre felterjesztettem. A statisz­ tika fötényezöit a múlt évivel összehasonlítva, követke­ zőkben előterjeszteni bátorkodom: Tanköteles gyermek volt: 1891 2. tanévben 34.916. Iskolába járt: 1891/3. tanévben 30.643, 1892 3. tanévben 31.866. Tantermek száma: 1891/2. tanévben 393. 1892 3. tanévben 397. Iskolák száma: 1891.2. tanévben 816. 1892 3. tanévben 320. A magyar beszéd és nyelv teljes sikerrel taníttatott: 18912. tanérben 326 iskolában. 1892 3. tanévben 388 iskolában. A magyar beszéd és nyelv nem taníttatott 18912. tanévben: 63 iskolában, 1892 3. tanévben 5 iskolában. Tanítókról. Összesen volt: 18912. tanévben 389 tanító és pedig: 304 képesített, 86 nem képesített, 360 rendes és 29 segéd. 1892 3. tanévben 393 tanító és pedig: 321 képesített, 72 nem képesített 364 rendes és 29 segéd. A lefolyt 1892 3. tanévben uj iskolák építésére, kibővítésévé és javítására összesen 40.216 frt 93 kr. fordittatott. Az ekként dióhéjban felsorolt tanügyi statisztikai adatokból bölcsen látni méltóztatik tek. vármegyei köz­ igazgatási bizottság, hogy megyei tanügyünk ha lassan bár, de azért biztos nyomon előre tör. Midőn tehát a« lefolyt 1892 3. tanévben hivatalé* működésem közben* irántam tanúsított kegyes támogatását hálásan megkö­ szönni szerencsém van, egyidejűleg esedezem, méltóztassék kérem vármegyénk tanügyét fokozatos előbbre moz­ dítása ezéljából ezentúl is tapasztalt nemes jóakaratával kegyesen támogatni. Kosztba Mihály, tír. UalrMrr^- (A k. bizottságnak ezen jelentésre hozott szigorú határozatát terhiány miatt lapunk jövő számában hozzuk.) Jókai-jublleum. A végrehajtó bizottságtól vettük a következő felhívást: Midőn a Jókabjubileum végrehajtó-bizottsága elhatá­ rozta, hogy a koszorús költő jubileumára összes művei­ ből nemzeti diszkiadást rendez és egyszersmind e kiadás előfizetéseiből a költőnek átnyújtandó 100,000 frtnyi tiszteletdijat megteremteni, az ügy érdekében helyesen vélt eljárni, ha a 200 frtnyi aláírási összegnek egyszerre való befizetését kívánta, mivel csak ez úton állhat mód­ jában a kiadásnak mindenek előtt biztos alapot terem­ teni és a költőnek átnyújtandó tiszteletdijat minden körül­ mények között a tényleg befizetett hozzájárulási összegek által biztosítani. A bizottság merész és nagy felelősséggel járó vállal­ kozása már eddig is biztató eredményt mutathat fel. A végrehajtó bizottság azonban ax eddigi tapasztalatokból, különösen a közönség köréből hozzá érkezett számos megkeresésből arra a meggyőződésre jutott, hogy a nagy nemzeti ünnepen való részvételt és a nemzeti dfszkiadás megszerzését a társadalom tágabb köreire nézve is lehe­ tővé kell tennie és hogy ezt csak az által érheti el, ha ax előfizetési összegnek egyszerre való befizetésétől elte­ kintvén — annak részletekben való törlesztésére módot nyújt és ily módon azokra névre is hozzáférhetővé tezxi a jubiláns, örökbecsű munkál, a kik a legjobb a karai ul é» ax úgy iránt érzett legnagyobb ielké*ede»seí sem áldozhatnak egyszerre oly nagy összeget » szép e» neme* czélra. A bizottság eme meggyőződés- találkozott a közön­ ség óhajaival és a bizottság na a jubileum: alap egy^ tetemes részel biztosítót.nak tudva abban a kellé­ nyi Helyzetben van, hogy az országszerte nyilvánuló hangu­ latnak megfelelve, oly módozatokat állapíthat meg az előfizetésre, melyek lehetővé teszik, hogv a tár^uUlorr. valamennyi rétege a mozga'omban részt vegyen. A végrehajtó bizottság ugvani* f. hó 23-en tartott ülésében elhatározta, hogy a 2(M frtnyi <45fizete-i négy évi részletben legyen befizethető, meg pedig: Az első 50 frto» részlet 1893. 4»<-xemb<-r 31-ig, a második 60 frtos részlet 1x94. nr.tu*;. Mg, a harmadik 50 frtos részlet 1895. június 3»Mg. a negyedik fá» irtórészlet 1896. junius 3tMg. A megállapított részletek a Belvárosi Takarékpénz­ tárhoz (Budapest. Koronaherczcg-utczs 3. io,> kül ira>t k Az ilynsmú befizetési módozatéi szóló aláírási ívet van szerencsénk T. •'ximed részére idr mellékelni é> kér­ jük az aláírási ivet áldozatkész ismerősei körében u szí­ vesen köröztetni. A jubileum hazafias ügyét továbbra i> figyelmébe ajánlva, vagyunk hazafiul üdvözlettel Budapest 1893. nov. 30-an a Jóksijubileaic i egrefij Beöthy Zsolt, Eütvüs LorAud Futki, Simonyi Dénes bünpöre végtárgyalásának folytatása és vége. Ilannailik aip. drez' S-ia — liélutsa Az. ügyész indítványára a törvényszék póttanukuak kihallgatását rendeli el az iránt vájjon tényleg voltak-e fagalyak a vádlott által megjelölt helyen Hiba János né. Ru-zkos Jáuosué é- Kinyi Matyasné kévéé, fél-kocsi dervknyi torz-eiekroi tudnak. inig gr. Forgúch és Hanzély Gyula azt vallják, hogy tényleg volt ott 2-3 méternyi magasságban garmada lagaly Ezután folvtatlatik a bizonyító eljárás, felolvnstatik dr Kacskovics és Pribil orvosok véleménye vad­ inti beszámttha lóságát illetőleg: azt állítják, hogy vádlott tekintettel arra, hogy különben is izgatott és gerinczlobban szenvedett. a rendkívüli izgatottság kö­ vetkeztében a lettes eszméletén kívüli állapotban követte el. véleményeiket fenntartják A vádlott egész­ ségi viszonyának. lelki es kedelyi alla|<otara vunatkozó több irat felolvasása után Nagy József faunnak ki a tárgyaláson nem jelent meg és kinek kihallgatásaht>z. védő a (>eniek kinyujtását kerülendői. nem ragasz­ kodik. vallomása olvostalik fel, továbbá úz időközben elhalt Antal N. lova<zé. Köxvádlónak néhány a vádlotthoz intézett kérdése után a bizonyító eljárás befejextetik. a tárgyalás hétfő reggeli 9 órára felfüggesztelelL Nrcyedlk nap. 3-»U — t>rlrló« Védő előterjesztésére a törvényszék elrendeli, hogy Szügyön a tett helyén szemlél tart. Megállapí­ tandó, hogy a tanúk n bemondott helyről luthaltak-e a dulakodást és az azzal jaro mozzanatokat: a tárgyalás délután folytattalik, mely alkalommal' elnök jelentést tesz a szügyi kinmdnlásrid és eliiHindju. hogy fix pontokat állapítván meg. két egyen által dnlaktidás-félüt rendezletelt és ronstataltu. hogy az ott levő galy daraara is lehetett azt n tanuk állal beniondott Lelyrid látni Vísló még két tanú kihallgatásai kéri, minek azonban a törvényszék nem ad helvei. Következik a •a vádbeszéd. A közvúdló beszédje elején •Mesianr* J. leírásá­ vá! foglalkozott es igy szolt Mészáros, reete FazekaIstván 20 eves volt mikor 1892 julius 27-ikrn Simoni i Héne- goívója által az élők sorából kitöriiltetett. A tannk szelíd, jomagaviselelü és jóindulatú legénynek mondják és bar védő szerint vad és izgaga volt, mivel két társává! is verekedett, meg-em lehet öl ma-nak mint szelíd terna'szetflnek tartani Hisz vannak az emberi eleiben körülmények melyeknél fogva ma—ul összetűzünk. Orvosi vélemény szerint csinos, jól táplált, katonának való termetű volt. Kőrutbeliil ak­ kora mint S. I). talmi valamivel nagyobb A szeren­ csétlen nap reggelen a szakács rendeletére zöld t»abot szedett, ott is volt n zöld bah kötényében, mikor S. I). találkozott vele. Találkozáskor S. !)„ ki külön­ ben erélyes, szigorú gazda, nuir izgatott volt. Állítólag a magtára falun észrevett trés izgatta tel mert az a gyanú támadt bentte, hogy gabonát akar­ nak tőle lopni es a lopással M J -t gyanu-ilolta lla is támadt e miatt í“s ma-ok sprint 5 frt büntetésre itelle minek a lieszerzett Notes-köuyvben van is nyoma Hogy van lyuk a magtáron. az tény, de tanuk vallo­ mása szerint az n lyuk már régeblnut. meg túajuhóban is ott volt. Azt keli tehát következtetni, hogv nem a lyuk volt S. 1>. felihilulusabak az indoka, liá­ néin egé-zen más es pedig fiz a ncvelónóvel tefoly; affair. melyről Nagy I tanú is tesz emlilest <- me­ lyeknek hírét M. J. terjesztette volna. Áttérvén a lerrajzra. a helyszíni szemle eunstatáita, hogy tanuk jól láthatták a tettel, galyfák |>e<lig igen kéve- nienv nyiségben voltak ott: magára a tettre nézve vádlott beis­ merésben van. tehát tény, hogy M Simonyi l> állal tett lövés következtében fu.-ztatoll mt»g eletétő A lövő- közelről történt é>* oly tnéníi volt, hogy axoiioali orvosi segély mellett ú. beadott volna a halál. �NÓGRÁDI Hogy csakugyan S. D. lőtte MT°n M.-t. arra tanú maga a vádlott, kérdés. hogy -aandekosan tatle-e. hogy a(vplíkálhaio-« a bt tk. 279. §-a' a felelet erre aa: »A v*dk> és a tanuk előadása Menni kétségét kuan> bizonyos-aggal meg van állapítva, hogy a lövés nem a vvletlen kifolyás*. meggondolatlanságból sem történt, lehat a uándeknaság constatálhatú. Második kérdés Betud hato-e ezen tette S. D.-nek! Betudható, mert S. a lövés után oly intézkedéseket es oly nyilatkozatokat telt, oly higgadt és nyugodt volt és a körülményeket aa oly józan ésxszel fogta fel hogy el kell fogadni, miszerint a tett elkövetésekor beszámítható állapotban volt Bizonyítja a beszámithatosagot az ts. hogy meg a rúzsere és a tett helyére voaatkozolag is tudott megjegyzéseket tenni. Köxvádk> dr. Bogdán. Pribtl Kacskovics és dr. Lanífenauer egyetemi tanár Véleménye ellenében, az igazságügyi orvosi tanac* veletnenvel fogadja ek melv szerint S. D.-nek a tett utáni maga viseletéből azt kell következ­ tethetni. hogy a lett elkövetésekor beszámítható álla­ potban volt, tehat öntudattal cselekedett. Harmadik kérdés: Nem forog-e fenn jogos önvédelem? • Tanuk áltál igazolva van. hogy S, kétszer vállon ütötte bottal M.-1. 3-szor is meg akarta ütni, de ekkor feltámadt Mészárosban az emberi őnérzés és nyakon fogta S.-t. bogy fojtogatta volna, azt tanúk nem mondjak Dr Bogdán látlelete szerint a nyakon daganat volt látható é* karexo iások. de ezek nem voltak oly mentiek. hogy ezek miatt lőni kellett volna. Inkább lí-nak kellett magát védenie, mert ő elfutott előle, de S. utana ment, megverte M. tehát félelmé­ ben védte magát es megragadta 8.-t. a mi miatt S. lelőtte. Jogos védelem ezek szerint S. részéről nem forog fenn. Negyedik kérdés. Megállapítható-e a szándékos­ ság?* S. maga vallja, hogy jobb kézével zsebébe nyúlt kivette a revolvert és lőtt S, ki katonaviseil ember, vadász és> lovagin* egyén, ismeri a fegyvert, tud vele bánni, tudta mit cselekszik, mikor 10; tehát H szándékosság kétsegkivüli. Ezek után tehát vádját fenntartja és kéri a 279. alkalmazását. Súlyosbító körülmény S.-ra. hogy művelt. tanult, társadalmi állás­ sal bíró ember, kinek szenvedélyéi fékezni kellene tudni, vele szemben áll: egy szegény, tudatlan, nap­ számos. LAPOK. mondja. hogy hallotta a lépteket és úgy hiszi. hogy S. léptéi voltak. Arra nézve, hogy mily irányból tá­ madta meg S. M.-t, hol azt mondja, hogy élőiről hol azt. hogy hátulról, majd azt. hogy oldalt állottak. A végtárgyaláson pedig kijelentette, hogy nem em­ lékszik. de később ismét azt vallja, hogy S. M.-t hátulról támadta. Melyik az igaz a sokféle vallomás közül?! Knüik M. erre a körülményre szintén más­ kép vall Kűlömben, hogy ezen tanúk egyáltalában láthatták-e a dulakodást: attól függ, hogy a dombon akkor meunyi galy volt felhalmozva és hogy hol tör­ tént a dulakodás?! Erre nézve sokféle vallomást hallottunk. Gr. Forgách határozottan emlékszik arra, hogy volt ott 2— 3 méter magasságú galy-garnada. Hanzély Gy. nem tudja határozottan, hogy a szóban levő helyen volt-e a galy. de szokott olt lenni, míg Kinyiné, llibáne és Koszkosué csak kevés lábnyi magasságú galyról tudnak. Különösen hangsúlyozom, azt a körülményt, hogy M. a kettajtóeska felé tartott és S. utána ment, csak Kinyiné látta: csak 0 mondta, hogy látta, hogy M. előre futott és S. utána ment bottal, ha ez igy volna, akkor S. üldözte volna M.-L No. hogy ezt Kinyiné láthatta volna, az a megtörtént helyi szemle után nem hihető, ez fizikailag ki van zárva. Králik Mihály azt mondja. hogy a sövény miatt nem láthatta a dulakodást. Azt sem lehetett látni, hogy M. S.-t jobb kezével megfogta és bal kezével fojtogatta. A sokféle tanúvallomásból a helyzetre nézve nem lehet bizonyosat megállapítani, csak leg­ főbb azt, hogy a különféle tanúk különböző időben, különböző helyen látták a dulakodókat és a való az. hogy a dulakodás perczekig tartott és különféle helyzetváltozást idézett elő. Sajátságos az is. hogy nem lehet biztosra megállapítani, ki volt a lövés után először a telt színhelyén. Antal J.. Petrus J„ Kinyiné, mind a három azt állítja magáról, hogy elő­ ször volt ott. Melyik igaz? Az esemény előidézése okául közvádló nem akarja a magtár falán levő lyukat elfogadni, hanem pertraktált egy pikáns históriát. Hangulatkeltésnek jó volt, de igaznak nem fogadható el. mert ezt a pletykát nem M, hanem Stambergerné, a dada hiresztelle. De nem is lehet ez az ok, mert ilyesmit a S.-fajtájú gentlemann nem szokta ő frtlal büntetni Az igazi ok a falon levő lyuk volt. Ott volt-e ez régebben, a vizsgálat nem eonstatálta. hogy friss Véd beszéd. volt-e a törmelék. Ezután következik a dulakodás A kűzvadlo után, ki körülbelül fél óráig beszélt, leírása. A védő azt következteti, hogy nagy lármának Polónji védő szolalt fel és a közönség kiváncsi kellett ott lenni, hogy azt a 200 lépésnyire levő érdeklődéssel varta a szót és igazán sajnáljuk, hogy szórós kertből is meghallották; Hibáné félelmében a 4 óra hosszánál tovább tartott beszédet nem kö­ ólba bujt, mit szintén csak a nagyfokú lárma ma­ zölhetjük egész terjedelmében, de iparkodunk az esz­ gyarázhat meg. S. D. csak midőn életét veszélyeztetve memenetet híven követni és a kimagasló részeket le­ látta: lőtt Félelme jogosult volt mert M. előzőleg hetőleg szóról- szóra ismertetni fenyegetődzött, és tekintve duhajkodó természetét Védő beszédjét így kezdette: »A szügyi drámá­ valamint axt hogy Szőgyön nem újság, hogy a cse­ ban elérkeztünk az utobó felvonáshoz. Bírái előtt áll léd gazdáját életveszélyesen bántalmazza: S. D. tehát S. D. ítélni fognak fölötte. Emberélet esett áldozatul. csak védte magát az életére törő M. ellen. Hála Isten, hogy ilyen esemény ritkaságszámba megy. S. D., mint volt katonának, tettleges meglámadA közvélemény foglalkozik veik A kurta kocsmától a tatása ellen, kötelessége volt magát védeni. Nem kaszinóig, a társadalom minden rétegében érzelmeket helyeslem, azt a fölfogást hogy von külön katonai mozgat meg az ilyen szerencsétlen eset, az élő em­ becsület és van külön polgári becsület; de egy ifi berben a hasító fájdalom azon érzését kelti, melyet el­ ével katonaságnál töltött ember, ki büszke ősi csa­ hunyt fölött érez. Hozzájárul a demokraczia felfogása, ládjára. a mellett gőgös úr. más lélektani törvények melyet tanárit. mikor úr és szolga állnak egymással szerint Ítél és cseleluzik. A lövést ezek szerint hir­ telen felindulásában és jogos védelemből követte el. szemben. S a hullámok összecsapnak vádlott fölött, mikor köztudomású, hogy egy gőgös földes úr letté­ Fénypontja volt védő beszédjének az a rész, melyben ről van szó. ki néhány barátján kívül nem akart azt a hiedelmet tárgyalta, hogy vádlott önmaga okozta senkivel sem érintkezni. A nagy Galeotto Ítélt S. a testen levő sértéseket és önmaga vagdosta össze fölött, mielőtt S.-t megkérdezte volna. A nagy Gale­ ruháit. Ezt gyönyörűen czáfolja meg. bebizonyítja, otto arra nem gondol, hogy a bíró Tbemis szolgája, hogy erre S.-nak. ki a tett után egy perczig sem ki fel- és lefelé független. A bíróságnak ki kell bé- volt egyedül, se helye, se ideje nem volt Ezt mathekiteni azt a felfogást, hogy a miveitség súlyosító matikai pontossággal mutatja ki. Szépen fejtegeti, körülmény és ha elfogulatlan, azt fogja igaznak mon­ hogy ez a balhiedelem mikép származott Kinyiné és dani. ami előtte igaznak bizonyittatik. A törvénynek Luka vallomásából és kimutatja, hogy az a kés. melyet nem a büntetés egyedüli feladata, hanem az igazság S. állítólag használt volna, a tett elkövetésekor ott­ kiderítése és a társadalom kibékitése Nem akarom hon Íróasztalán volt Itt a vizsgálat hiányait és a bonezjegyzökönyv hiányos voltát mutatja ki. A bona körrádió példáját követni, ki vádlottnál a művelt­ séget súlyosító körülménynek tartja és bár az osz- czolást végző orvosok igen felszínesen jártak el. nem lálykülömbség megszűnt és a törvény előtt mindenki nézték meg a kertészkedéssel foglalkozott áldozatnak körme alatt volt-e föld, elmulasztották a hullát meg­ egyforma, de az értelmi fok szerinti osztályozás nem­ csak megvan engedve, de a bírónak az értelmiség nézni. Ezek után megállapítja, hogy ugy a testi sér­ tések. valamint a ruhaszakadás csak M.-tól származ­ mekkoraságál tekintetbe kell venni Már most vizsgáljuk csak ezen szempontból, hogy milyen közvetlen tanuk hattak. vallanak S. ellen ? * Műveletlen tanúkkal állunk szem­ Ekkor elnök az ülést ismét felfüggesztette f> perezre. A beszéd folytatásában nagy szakavatoltben. cselédekkel, kik kezük munkájával keresik meg sággal tárgyalta a büntető tk. 76„ 77., 79. szakaszait, kenyerüket, kiknél az értelmiség csekély voltánál fogva legkönnyebben megközelíthető a snggestió. A mit má­ valamint a 279. §-t kimutatja, hogy az orvosi véle­ mények szerint védencre a lövést öntudatlan álla­ sokról hall magáénak mond. S éppen értelmiségük potban követte el. hogy önvédelemből lőtt, hogy nem alacaonyságánál fogva nemcsak egymásnak ellent­ volt szándéka lőni, ismerteti a pozitivisták felfogását mondó vallomásokat teeznek, de saját vallomásukban és kéri védencze teljes felmentését i» »ok az ellentmondás, ugy hogy phisíkai lehetet­ Utána a kir. ügyész szólt kinek válaszából leg­ lenségekre esküdtek, nagyon aggályos tehát ezen tanuk inkább az emelendő ki. hogy nem tartja bebizonyí­ hitelt érdemlősége. tottunk. hogy S. maga követte el a testén levő sér­ Itt elnök a tárgyalást :> perezre felfüggeszti: Ezek szerint tehát a terhelő tanúk vallomásának téseket valamint az is kétséges, hogy a ruháján levő belső érteke vajint csekély. Itt védő kitér a kártérítés szakadásokat maga idézte volna elő. Védi még a vizsgáló bírót Vádját fentartja. Védő viszonválasza kérdésére e» kén az anyát, ki a beterjesztést közjegyzői után, másnap délben az ítélet kihirdettetett okmány alapján teljesen kielégittetett, követelésével Az ítélet szerint S. D. a btk. 279. ff. alafíjAn eluU-itam Aztán így fejtegeti A tanúk értelmi csetffktntntbe vffn a 2H1. ff-l saándékua kélvségébez hozzájárul az az ellenséges érzelem, melytyel tanúk vádlott iránt viseltetnek azért, mert nemcsak miatt 1 évi börtönre és 3 évi hivataJve.saté.sre, valamint ax eddig felmerült költségek megtérí­ szigorúin bánt velük, nemcsak testi és pénzbeli bün­ tetésiéi sújtotta Őket, hanem libáikat és tyúkjaikat is tésére Ítéli el. Az elnök által szóbelileg előadott indokolásból Mövöldöztette. Ezért a cselédek haragudnak S.-ra év az ellensége* érzelmű cseléd lesi a bosszú óráját csak annyit emelünk ki. hogy enyhítő körülménynek éa bosszúáJlázában nem ismer sem kegyelmet, sem tudatott be vádlott súlyos idegbaja és az a tudata, hogy hasonló támadás Szőgyön több gazdán meg­ izgalmat. De Kinyi Mátyásné és Králik Mihály rallomásai, a lobbiéról nem is szólna, még hítelérdem- esett Vádlott és védő felebbeznek, közvádló a minő­ Jőség szempontjából m kifogásolhatók. Kinyi Mályásoé azt vallotta először, hogy a sítést elfogadja, de a büntetési idő kiszabásának pitvarajtóból látta S.-t M után haladni, később azt mérve ellen felebbez. Tudósítói tisztünket föl nem einlítenők. hogy ritkító tapintattal* és nagy előzékenységet, és igazan mindenfele dicséri. hézagosán teljesitei.ők. ha elnök a tárgyalást párját szakavatottsaggal vezette ; tinóm modorát a közönség Hirek ős különfélék. Azim kérelemmel járulunk u mírmeqye >uiyyérdemi! kilsilnségéhez, hoyy lapunkat, melyet csak áldozatok drtín tartunkJeuti, auyatfilay támoyatdjbán rfssesiteni tzivetkedjék, annál inkább, minél immár 21 éves vállalatunkat beszflutefni kényte­ lenek leszünk. Killünösen felkérjük ellijizetőitikét, httyy hátrálékaikat küldjék In- s ez ét: véyéiy levelezési lajmn nyilatoktizni szíveskedjenek, vajon lapunkat továbra is kívánják megrendelni vagy nem. Alispán! jubileum. Scitővszky alispánunk 10 évi rredménydús működésének megtisxtelése érdekében vár­ megyénk több városában megindult a mozgalom. A vá­ rosok közül természetszerűleg a vármegye székhelye fogja rendezni a legnagyobb órácziókst, melynek költségei nem hárittatuak a város pénztárára, mert bizonynyal maga a jubiláló alispán lenne az. aki iy természetű költségeket difbcultálna, hanem ezeket a költségeket a város lelkes polgárai adják össze, hogy a vármegye alispánját a város méltóságához képest megtisztelhessék. — B.-Gyarmat után Szécsény városa ax, mely méltókép tudja mérlegelni oly kitűnő férfiú érdemeit, mint Scitővszky alispán. — Ügy értesülünk, hogj Kékkő polgársága is a tisztelgők sorába lép. — A községi és körjegyzők mozgalmáról már lapunk múlt számában emlékeztünk meg; örömmel jelezhetjük, bogy a vármegye tantestülete is sorompóba lép, — ■ az alispánnak a tanügy érdekében kifejteti tagadhatlak érdemeit eli«merés»el kívánja fogadni. — E végből bixottság alakult, melynek elnöke: Kosztka Mihály kir. tanfelügjelö következő lelkes felhívást intézte az ügy társakhoz: .Köztudomású dolog, hogy megyénk bok­ ros érdemű alispánja Űz éri áldásos működésének jubileuma jövő 1894. évi január havában fog megtartatni. Tekintve hogy Scitővszky alispán úrnak a néptanítók iránt rokonszenve ismeretes s hogy az alig múlt vármegyei tantes­ teitül éti gyűlésen fényesen be is bizonyította, miként azok érdekeit szivén hordja s azok sorsáról mennyire gondos­ kodik: Nógrád vármegye tanitótestületi központi választ­ mánya lelkesedéssel elhatározta, miszerint a jubileum alkalmával vezetésem alatt testületileg szintén a tisztel­ gők sorába lép s ugyanakkor iiszb-letteljes ragaszkod.>sa jeléül egy, lehetőleg a népoktatás munkaköréből meri tendö emlektárgygyal is jelezni fogja mélyen érzett bálá­ ját Ezen emléktárgy beszerzéséhez szükséges pénzösszeg végett felkérem a t Ügytárs urat: szíveskedjék az imént mondott czélra tetszés szerinti összeget egyszerű póstautalványnyal legkésőbb folyó évi deezember hó 20-ig hozzám okvetlen beküldeni, ellenkező esetben szabály­ szerű leszámolás végett ezen gyűjtő-ivet rissiasiánnaitatni. Egyszersmind kérem, miszerint az esetben, ha körülmé­ nyei engeiik. szíveskedjék a jelzett tisztelgés Móljából a fennebb kitett napon reggel nálam jelentkezni.* — A jubileum határnapjául 1894. évi január hó hatodiké tűzetett ki. Gróf Zichy Ferencz senlor kir. tárnokmester úr a hét folyamán (decz. 0—8) Zsélyben időzött, mely idő alatt látogatásával megtisztelte Balassa-Gyarmat elöljá­ róságát is, hogy a brlypénzszedési jog megvétele tárgyá­ ban bozzáintézett előterjesztésre vonatkozólag a kérdés részleteit megbeszélje. O excja méltányolja a város eb­ beli törekvését s kész azt tőle telhetőiig előmotditani. A b.-g-yarmati főg-ymnásíum támogatását vár­ hatjuk-e az egész megyétől? E kérdésre az ország törvényhatóságai kelteiében előforduló számos hasonló eseten kívül követé?reméltó példaként szolgál hat az a közlelkrsedés, tnelylyel a Debreczenben felállitandö pro­ testáns egyetem eszméjét nemcsak a tiszántúli reformá­ tus egv hixkerület valamennyi egyházai, de a többi bitfelekezetüek, ezek között a zsidóság is melegen felka­ rolta ugy egy esek jelentékeny összeggel járulván az alap­ tőkéhez, mint nemkülönben hitközségeiket adakozásra hí­ vén fel ez egyetem czéljaira. Hemélik tehát az intéző körök a arra lörekesznek, bogy az egyetemet a Millen­ nium alkalmára létesitbessék. A köuzellem ily impozáns megnyilatkozása vájjon nem győzi meg megyénk fiai kö­ zül azokat, kik a balasu-gyarmati ftgymnásium megyei segélyezésének mérvét attól akarják föltételezni, hogy mely vidéke a megyének mily távolságra esik Balassa^ Gyarmattól? Mi az ily politikát egy megyéhez, melynek lakóit az összetartozóságnál fogva soh’dilrís értlek kell hogy vezérelje, nem tartjuk méltónak. Hiszen ha ily repartiálix eljárás — zóna a kulturális dolgokban — döntő lehetne megyénkben, akkor itt maradandó alkotás egvátalán képzelhetődén lenne. Atn olvassák meg a me­ gyei- ellenzék tisztelt férfiúi Wekerle Sándor miniszter­ elnöknek a Millenniumra felállított állami programmját, melyet a múlt hét elején terjesztett a képviselőbáz elé; jelszóként hangoztatja eblten a kormányelnök, hogy .Az államok felvirágozáxáusk legliathatósabb eszköze a kfísművelőtlés terjesztése és fejlesztése.1* Pedig a mi áll nagyban az államra, az áll kisebb mérvben a megyékre. Keresve séta lehetne tehát annál valami alkalmasabbat találni, mint hogy Nógrád, mely a múltakban is a .Közügyért!* lelkesedett, a Millennium alkalmából, lét­ rejönni segitso kebelében a második fögymnáaiumot És jól mondá Nagy Iván, hogy ha az Ezredévre egyebet som alkotna a vármegye, mint e középiskola biztosítását, már nagyot alkotna De emellett és ezzel együtt szerin­ tünk létrejöhet még mindaz, mit a törvényhatóság no­ vember 30-iki közgyűlésén programúiként elfogadott, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00430.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_12_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-12-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Nyomda B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 50. szám (1893. december 10.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Nyomda periodika Politika Társadalom