https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e94bed0a91c6fe4da8ecdd18c684c977.jpg 074badf6d00738d3030e3909f8f85fa5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fbfc55a09ddae4c8ab97acb119621a87.pdf 985652a58bfebff97d859c75d84474ab PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. augusztus 6. XXI-ik évfolyam. 32. szám. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Előfizetési 'felhívás I A „NÓGRÁDI LAPOK" 1893. éri II. felére. ári: Előfizet ési Egész évre .... 6 írt — kr. Félérre.................. 3 frt — kr. Negyedévre .... 1 frt 60 kr. Egy hónapra ... — frt 50 kr. Felkérjük egynerstuind lapunk t előfizetőit, hogy hátrálékaikat kiegyenlíteni és előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Kék László, fctaM 4« Horváth Danó mm. Gyáripar. B.-Gvarmal. aug. 3. íllénk képet nyújtott B.-Gyarmat városa július lid 3ü-án. Helybeli és vidéki gazdáink, vállalkozók, pénzügyi szakemberek, jártak keltek itt, hogy ama mozgalomhoz, mely már a levegőben van. hozzájá­ ruljanak. nézeteiket elmondják, s magúlla|mdjanak valamiben: és pedig olyan dologban, ami viszonyaink­ nak megfelelő, ami rázkodtatások nélkül, kevesebb fáradsággal és gyorsan kivihető. Alig verte el a délelőtti 11 órát, a várme­ gyeház díszterme megtelt érdeklődő gazdaközőnséggel. vállalkozók, kereskedők és iparosokkal. Ez a meleg érdeklődés Örvendetes tanujele annak, hogy közönségünk át van hatva a haladás eszméi által s nemesik a saját, hanem a közérdeket is kész bármikor lelkesen szolgálni. Ily benyomást gyakorolt reánk, akik, a meg­ indított gyáripari mozgalmakkal már hetek óta — kötelességünkhöz híven — foglalkozunk, az a gyár­ ipari értekezlet, mely Seitovszky János alispánunk, mint a nógrádvármegyei gazdasági egyesület első alelnőkének' vezetése alatt a múlt vasárnap meg­ tartatott. Étiből azon biztos következtetés vonható le. hogy amit ez a konterenczia ezélul tűzött ki, T A R C Z A. Ottlik nem botlik. Történeti elbeszélés. — Irta: Vitális Mér. (Folytatás.) (3) Egy napon áthiratta a pucboi papot, ezzel csinál­ tatott egy végrendeletet, melynek utolsó rendelkezése a következő: .Mivel pedig Istennek kegyelmességéből minden fent lévő gyermekeimet szárnyukra bocsátanám, kire nézve azokat vinségem istápinak nsgyméltán tartván, mindazon által mivel ő szent felségének úgy tetszett, hogy azokban az négyét azon már ember korukban, úgy mint három fiamat Mednyánszky Györgyöt, Miklóst Andrást és negyedik leányomat Erzsébetet, Ottlik Mik­ lósnál az én holtig való keserűségemre ez világról kivévén, midőn általak való temetésemet várnám én velem azokat temeteté. Mindenekben legyen áldott az Úrnak szent ne.e. Nyár lyás fiam Miklós fejedelem asszony udvarában*) Munkács várában tavali esztendőben (1685) ártatlanul mordályságképen Prinyi Istvántól megöletvén, fiamat Istvánt és alább leírt leányimat az istenre is kényszerítem, hogy szegényeknek ártatlan halálát abban ne hagyják, ha én büntetésének végét nem érheUm. Törvénynyel való büntetését elkövessék mindenképen az gyilkosoknak, árva vérét el ne aijják*.**) Az események után bánatában megtört öreg ember, ugy neje is meghaltak, a temetésnél legjobban sírt a kis unoka Ottlik Pista, gyerek észszel vissza vissza gon­ dolt az öreg apjár i, ki oly sokszor mesélt a hadjára­ tokról. Igaz, az öreg apa sokszor oly mozzanatokról is beszélt, melyeket gyenge eszével fel nem fogott, de mégis örömmel hallgatta és minden lefekvésnél elalvása előtt, arról gondolkozott, ha egykor ő is olyan nagyapa­ féle vitéz fog lenni. — A régrendelet nehéz utasítást bdott, azonban István az egyetlen fia, visszavonultan, inkább a gazdasá­ gának élt, nem volt módja Irinyivel személyesen talál­ kozhatni, de nem is kereste — messze voltak egymástól; •) Báthory Zsófi IL Itákóexy György özvegye. *•) tWnay íéle okirat gyűjtemény lUplayböl Xyltta megye. az nemsokára megvalósul s egy ér alatt BalassaGyarmaton már füstölögni I fog egy nagyobb szabású malátagyárnak Kéménye, hogy gazdakö­ zönségünk kitűnő arpa-indusztriiyát feldolgozza s ezáltal nemcsak a gazdaközőnséguek biztos árupiactól teremtsen, hanem a tökének hasznos ipari befekte­ tését biztosítsa és keresetét nyújtson sok embernek. Sajnáljuk, hogy más gyári vállalat mellett nem lelkesülhetünk, s hogy e tekintetben ellentétbe kel­ lett jutnunk Balás Antal igen tisztelt országgyűlési képviselőnkkel, aki az., év elején nemcsak indítvá­ nyozta, de most is élénk érvekkel támogatta az export buza-gőzma|om ügyét. Az tény, hogy\ Nógrádban két nagyobbrendú export búza-gőzmalmot nem tarthatunk fel. Minek tehát egészségtelen versen; t csinálni a losonczinak 1 Igaz, hogy a gazdaközQnf ég részéről Balás Antal ur oly motívumukat hozott] fel a losonczi gőzmalom ellen, melyek sokakat arra ösztönöznek, hogy a lo­ sonczi gőzmalomnak okvetlenül konkurrencziát kell állítani, és pedig azért, mert ő diktálja vidékünkön a piaczi árat, dominálja álverseny nélküli kellemes helyzetet stb. stb. Ily eljáris azonban könnyen megrendszabályozhatő a gazdakönség összetartása és együttes akcziója által. Kérdjük (izonban. nem helyesebb-e az. hogy vármegyénk búzáját Losoncion, ár|*áját és később ta­ lán krumpliját is B.-Gyarmaton, répáját P.-Selypen dolgozzák fel? Ez sokkal okszerűbb, mintha a gyá­ rak egymással konkurrálnak. hiszen a gyárakat nemcsak a törvény védszámya alá kell helyezni, de azokat államilag segélyezni, sőt a gazdaközönségnek minden módon támogatni kötelessége. ítészünkről örvendünk, .hogy a .vasárnapi kunferenczia Schossberger Rezső ur indítványa alapján — ami felfogásunknak és éneinknek is kifejezést adva, egyöntetű megállapodásra jutott. Sokat nem markolt, ez a fő! Maradt a kivihetőség határain belül s épen ezért alapos a reményünk, hogy B.Gyarmaton rövid idő alatt kész a maláta gvár. régre István ur is megházasodott, családjától nem távo­ zott Atyja halála után folyamodott fűhöz fához, miután mindenütt visszautasították, végre belenyugodott Prinyi hogy- biztonságban legyen, a császárhoz szegődött első neje Kozák Krisztina, kiért Mednyánszky Miklósnak meg kellett halnia, szintén meghalt. Második neje Dessewffy Mária Báthory Zsófiának egykori kegyencze volt Báthory Zsófia befolyásolta a fiatal asszonyt és e befolyás alatt a nő férjét politikában uralta, Leopoldnak mindig bü embere maradt, „de olyanok mint Prinyi sokan voltak: az ország legelső méltóságai csaknem mindnyájan titkos szövetségbe állottak a bécsi udvarral.**) . Evek teltek, Ottlik István már nem Pista gyerek, de valódi István lett, férfi korában sem feledkezett meg nagyapjáról — mindig eszében volt hogy a nagy apa akaratját ő fogja végrehajtani, arra csakis ő van hivatva. Természetes, nemes vér busgott ereiben, nagyapja az ö ideálja szintén hatalmas kuruez volt A szabadságért való küzdelem felvillanyozta s lelkesítette az ifjút Wesse­ lényi vezérnél jelentkezett, ki öt Bécsey Gergely kuruez hadnagy osztályába osztotta be. Volt akkor a labsnezoknak egy hiénát felülmúló gyilkos, vérszomjas ezredese: Kopp nevezetű, Kassán Strassoldónak utódja, a magyaroknak legnagyobb ellensége. Ez a bécsi udvarnak ellenzése daczára irtóztatón bánt a foglyokkal — egyik enyhe büntetés a karóba húzás. E hiénának nevezetes azon kiáltványa, melyet 1Ö77. október hó 7-én kibocsájtott „Senki-se nemes, se paraszt ember, se ur, se vármegye, se pedig annak tisztjei, se titkon, se nyíltan, se maguk se mások által kurucrokkal ne czimboráljon — egyébül mindennemű személy, váloStás nélkül karóba vonatik* — ezt meg is tartotta, ibocsay az egykori tarczali jegyző naplójában feljegyző, hogy Kopp az elfogott kuruezokat csaknem naponként karóztatta és más kínos halál nemévi 1 kivégeztette. Az egy kassai piacion három hónap lefolyása alatt hatvankét Ízben működött a hóhér.**) Ebből látható mily elkeseredett volt a harca, sajnos — de nem csodálható — hogy a kuruezok is, ha elcsíp­ tek egy labancról, a kínzást viszonozták. Ottlik István igen jól érette magát, a tábori eletet nagyon megszerette, végtelen bátorsága által kitűnt — •) Bécsi Allstulvvéliir. Síinnay. Szalay. Az értekezletről a kővetkezőket írhatjuk: Az értekezletet d. e. 1! órakor Seitovszky János ír megnyitván, mint a gzzd. egyesület első alelnöke klelenti, hogy a gazdasági egyesület igazgató választmánya :sak néhány perez előtt elhatározta, hogy a B.-Gyarmaton negiuditolt gyári mozgalmit erkölcsileg támogatat^ fogja. Czután telkes szavakkal ecsetelte, hogy a jelenlegi péu>ó világban most van itt az ideje, hogy vidékünkön gyár­ part létesitsünL Majd nagy gonddal egybe állított rtaistikai kimutatást olvas fel az országban lévő » részvény ánaságok állal alkotott gyárakról, melrek igen elszórtan ramuk hazánkban a számuk igen csekély. Felhívja végül íz értekezletet, hogy a tekintetben, mily gyárnak" megdkotiu volna vidékünkre nézve a legkedvezőbb? nyilattörni szíveskedjék. Erre Bali* Antal oraággyülési képviselőnk szólalt el s kifejezte, hogy ő volt az, aki egy export btua-pórnalom létesítését a l>.-gyarmati takarék és hitelintézet ’ebruáriusi közgyűlés- után indítványozta Azóta tanulnAny tárgyává tette a monori export rozs-gőzmalmot a szakértők adatai szeriül ily rozs-gőzmalomhoz 20U ezer rt részvénytőke szükséges, ugy hogy abból 100 ezer frt órgótőkéu-k maradna fenn. Részéről ajánlja, hogy B.Jyarmaton export búza-gőzmalom állítassák fel, mely a osonczi export buu malommal szemben gzziiközötué’ünk érdekében kellő versenyt fejtene ki. mert a losonczi (őzma om ar itteni gaxdaközönség érdekeit nem máltályolja. Reflektált arra is hogy, mért bukott meg az előbbi osonczi gőzmalom? azért mert nem volt gabna készlete, i a búzát nem a termelőtől, de a gabuakereskedőktöl rétté, tehát másodkézből és drágán. ígéri, hogy a leglözetebbí conferenczián, melyet ő október b svában kiránt •gybehivni. az export búza-gőzmalomra vonatkozó tanul­ mányait elő fogja terjeszteni. Ezután Schossberger Rezső szólalt fel. határozott Lllást foglalván el a kiviteti buza-gőzmalom ellen, mely­ ről az őrlési haszonra biztosan számítani nem lehet. Utalt ennek a vidéknek geográfiái és közlekedési viszo■yaira, melyeknél fogva itt egy nagyobb szabású export gőzmalom egyátalában nem reuxirozhat Indokoltan inditrányozza, hogy • vidék aanlúAagYárat létemben. Mzjthényi Otmir indítványozta, hogy az értekezlet bizottságot küldjön ki, tanulmánytétel végett, határozott i taxi társai. EzekuUn Seitovszky János elnök ur is hosszabb beszédben érvelt a malátagyár mellett, azonban az export búza-gőzmalom tanulmányozására is felkérte Balás Antal képviselő urat Hálás József hozzájárul az iuditránvhoz, de a bl- társai szerették — különösen Bécsey Gergely kuruez hadnagynak nagy kegyencze volt, éppen azért minden nagyobb vállalatnál Ottlik István vakmerőségét felhasz­ nálta, intézkedéseiben megbízott, mert tudta, ha valaki. — ugy fiatal barátja — végrehajtja a sokszor igen veszélyes vállalkozásokat 1677. október havában Nyaláb várai! Schmidt császári vezér véres ütközetet vívott a csata kezdetén a kuruezok zavarba jöttek, de a lengyelek Forral dandár­ parancsnok alatt a leopoldiakat körülfogták — 1200 ember maradt a csatatéren. Herberstein, Collalto, Schmidt csak nagy nehezen menekültek. E csatában Ottlik István annyira kitűnt hogy Bohmm Kristóf marquis a lengye­ lek vezére megölelte és az oldalán lógó karddal meg­ ajándékozta. Nemsokára Bécsey Gergely kuruez hadnagy, kinek Ottlik volt a segédje s így mindig oldalánál harczolt. Lucz táján Tiszától nem messze Páva ezredes labanczait megtámadta — megverte; hogy csatát nyert, ezt fiatal bősünknek köszönhette. A csata után 32 labancztiszt lett elfogva, közöttük Prinyi István is. Évek múlva most találkozott először Prinyi Istvánnal, miután a tisztek nevei bemondattak, így tudta meg, hogy az egyik tint Prinyi István, ez azonban nem ismerte a fiatal bőst. összeültek a kuruez tisztek Kopp viszonzásául ők is elhatározták, hogy a fogoly tisztek fel lesznek karárra. Ezen határozattól megborzadt Ottlik István, neme­ sebb vér bugyogott ereiben, mindsem megengedte volna, hogy ez megtörténjék, — hasztalan rimánkodott Béceeynél — az nem engedett — Egyre kérem hadnagy úr! Kigyelmed oly sok­ szor állitá, hogy menynyire neret, egy kegyért folyamo­ dom; Van nekem az elfogott tisztek között egy embe­ rem, kivel nekem számadásom lenne, — adja nekem ezen embert ajándékba. Bécsey Gergely soká gondolkozott — végre enge­ dett de azon kikötéssel, bőgj az oda ajándékozottnak jelen kell lennie a végrehajtásnál. Ottlik belenvugodott — És mondd meg, ki az kit magadénak óhajtól P — Prinyi István! Veszedelmes ember, mert ez folyton összeköt tetősben van a bécsi udvarral, de mindegy, megígértem, — szavamnak embere leszek, (FulyUUsa következik ) �N 0 Ü HAD I tott*ág kőét nem kívánj* megkötni, a bizottság tanul* minvoxi* u ügyet minden oldalról. ’ Horváth Danó, hosmbb benődben kifejti, hogy export bux*-góznx*lom itt semmi eaetre sem leteíilhetó, mert gud*közöa»égünk míg a losonczi gőzmilmot sem képe* buzival ellátni, de tót a kiviteli li«t riöillitáíáhra yt rén alföldi bűz* u kell. Ellene v*a annak, hogy a losonczi gőzmalom egészségtelen vcnenv által megnontamek. mert akkor se Losoncion, m B.-Gyarmaton nem len gőzzxudom. Azután a malátagyár mellett atatintikai adatokat bor fel, melyekből látható, hogy a 3 millió hektoliter tótból, amit Monarchiánk elfogyását. 3 maliinak legnagyobb részét külföldről hónak, holott a magyarországi, knálólag pedig a nógrádi árpa, a legeltó rendüekhei tartónk. Indítványozz* tehát, hogy a bixottarra! a határvxott’uteiitűsal küldessék ki, miszerint egy malátagyár létesítése cxéljából a já­ ratiatokat már október havában tegye meg. Hozzá sóitok még Vannay Ignácz és Reményi Ká­ roly arak ia, a elfogadtatott Scitoruky elnök ur non indítvány*, hogy u export bura-gőzmalom további tanul­ mány órásra Hálás Antal képviseli ur kéressék fel, a a malátagyár létesítése érdekeben a javaslatok rikészitósére küldöttség bízassák meg. Az ügy szálai Seitovsxky János mint elnök, keié­ ben lesznek összpontosítva, a'malátagyári bizottság alel­ nökiül Schossberger Reztó ur választatott meg. aki, mint a hatvani Deutschék jó szomszédja, bizonyára meg­ csinálja a malátagyárat a nem csinál konkurrencziát nskik gőzmalommal. A bizottságba többen választattok be. kik közül a gyors felolvasás miatt csak nehányat jegyez­ hettünk ide, nirszerint: Aninger LUxló, Bzintner Ottö, Balás József, Berci*! Lipót, Buttler Ervin, Galgóczv Bél*. Grünbaum Henrik. Horváth Danó, Madách l*áí. Majthenyi Otmár, Negro Adolf, Reményi Károly. Sztranyaroky Géz*. S midii Samu és Vannay Ignácz urakat Ugyanezt a bizottságot néhány építész kiegészíté­ sével megbízta az értekezlet azzal is. hogy egy építtető részvénytársaság létesítése érdekében javaslatokat készít* m> elő. Az értekez.et másfél órai tanácskozás után d. u. fél egykor feloszlatott. A Nógrádvánnegyei Museum Társulat közgyűlése. Julin* hó 30-án ez volt a harmadik gyűlés Nógrádrármegye székháziban, mindannyi Scitovszky János ur igen tisztelt alispánunk elnöklete alatt, mindannyi igen érdeke*, de ez talán mégis a legérdekesebb, mert a rövid fennállása daczára szép virágzásnak indult egylet kebeleben oly reformokat kezdeményezett, melyek — remélhetőleg, a még nagyobb fokú virágzást fogják előidézni. Az elnök ur mellett ott láttuk a közgyűlésen Anin­ ger László, Balás Antal, Fáy .írpád. Gescbéit Samu, Horváth Danó, Hoffmann Ignácz, Jablánczy Miklós. Janié* Endre, Klarsánszky József, Nagy Iván, Pajor István, Pollatsek Rezső, Rákóczy István. Reményi Károly, Sztranyavnky Géza, Vannay Ignácz, Wagner István é» Weisz Emil tag urakat A közgyűlés elé terjesztett igazgatói és pénztárnoki jelentés kapcsán jóváhagyólag és örvendetes tudomásul vették a Gabonyi-féle kettős ház és nagy briteteknek megvételét, valamint a módozatot is. amely szerint e vétel pénzügyileg megoldást nyer. Majd a bizottságilag már átvizsgált múlt évi szá­ madásokat a az ez évi költségvetést terjesztette elő Aninger László egyl. pénztárnok ur. Amabból kitűnt, hogy az egyletnek a múlt évben 3142 frt alaptőkéje volt, mely azonban ev érben újabb alapításokkal már » növekedett s remélhetőleg még növekedni fog. — A múlt évi péaztármaradrány 623 frtot tesz ki. A társulat 5241 frt szenvedő állapotát 9500 frt cselekvő állapot fedezi, ide nem számítván — természetesen, a muzeum belső vagyonát: a tárlatot, mely a valóságos értéken felül tetemes pretium affectionist képtz. A pénitoniokí felmentvény megadása s a jövő évi költségvetés elfogadása után Aninger László pénz­ tárnak urnák működéséért a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetét. Majd az elnök tett előterjesztést Szontagh Pál val. belső tit tanácsos, főrendiházi tag . nr nagy­ szabású adományáról, melyszerint ö excja évtizedeken át gyűjtött s számos nagybecsű és nagyértékű kiadványból álló könyvtárát a társulatnak tényleg már birtokába át­ adta. E könyvtár kellő helyiség hiányában több hónapon át, 17 nagy faládában csomagolva eddig houáférhetlen volt, most azonban, * házvétel után, kellőleg fel len állít­ ható, s legközelebb, megbatározott időkben a közönség használatára bocsátható. Elnök ur tehát indítványozza, hogy amit az igazg. választmány a maga részéről annak idején kedves kötelessége szerint már megcselekedett, ezúttal a közgyűlés is tolmácsolja ő nmlgának a társu­ lat hálás köszönetét. Az indítvány álalános éljenzéssel lett elfogadva « ebből folyólag 6 excját a társulat levél­ ben tudósítja. Következett a közgyűlésnek másik emlékezetes mozzanata. Bcitovszky János ur, kit* társulat megalakulásakor az ügykezelő másodelnöki tisztségre válantott meg. s ki e mim végében iparkodott is alap­ szabályáig előirt feladatainak lelkiismeretesen megfelelni, tekintettel mégis azon körülményre, hogy közigazgatási s egyéb társulati rendkívül sok és nagy feladata a leg­ nagyobb erőfeszítés mellett is alig engedi meg, hogy ő a Mureum ügyeit amint azt kivinni, vezethesse, s mivel ez az etet áll a tánulat tisztikarán ik több más tagjáról is, akiknél a eolliaio officiorum szintén komoly elhatáro­ zást igényelt; ugyanazért ugy a saját mint társai nevében LAPOK. lemond viselt tisztségéről s megkönötive az eddigi' támoetást kéri a közgyűlést, hogy helyüket mások megró, ixtáí-va) töltse be. Átalános volt a lehangol Mg e szavakra, midőn Nagy Iván állót fel'*-törült* ISI ekkép szólott: Tisztelt Közgyűlés! Közel három éve. hogy * megyei Múzeum Társulat megalakult; ennyi idő elegendő arra, tót feljogosít es szükségesnek is látszik, hogy a társulat életét s fejlődési feltételeit megbírálhassuk. Megbíráljuk sem az egyéni­ ségek, sem pedig azok képességeinek tekintetéből, hanem azon okok tekintetéből, melyeset egy ily közművelődési intézmény biztosítékául tartunk. Mielőtt azonban a megbíráló* módszerének fejtege­ tésébe bocsátkoznám, saját egyéni legelfogulatlanabb meggyőződésem azon kijelentésre indít, hogy az intéz­ mény jövőjének érdekében legnagyobb szerencsének azt tartottam, hogy- Scitovsxky János úr ö ngát igazgató-elnökül megnyerhettük, és midőn én ezért a magam s amint látom itt, mindnyájunk hálás elismerését kijelentem, az ügy szent érdekében felkérem, (éljenzes!) hogy ő uga a Gondviselés által is néki szánt helyét Múzeumunknál továbbra is megtartani szíveskedjék! (Többszörösen megújuló éljenzés!) Ami már a megbirális módszerét illeti, az egyedül csak ax eredményre irányulhat; az eredmény alatt nem értve azt, hogy mennyire gyarapodtak múzeumi gyűjte­ ményeink, mert hiszen ex inkább az érdeklődő meg ei közönség pártolásának hérmétóje; — hanem ártom a* eredményt u tekintetben, vájjon alapszabályaink keretében az intézmény közegei közMinükődétóvd riérlftk-e u vára­ kozás legszerényebb határát is? és ha ez netalán néme­ lyek reményeinek meg nem felelt volna, akkor sem az egyéneket és azok képességeit kell okolnunk, mert nem­ csak alapszabályaink kipróbálatlui voltában, de egyszeri­ mind azon átalánosan fenforgó körülményben is ment-égel találhatunk, hogy sokan tforátiusként tekintetbo nem vették azon alaptételt: Veraato diu. quíd ferre recuscut. quid videant humeri; azaz, hogy talán nem mérlegelték, hogy egyéb életfontos kötelezettségeik mellett vájjon rendelkeznek-e elegendő időbeli erőre! a megkívánt mun­ kásság teljesítésére; és ha e meggyőződéssel számolva adták be tisztviselőink lemondásaikat, mi az adott körül­ mények között kell, hogy sajnos elismeréssel bár. de azt elfogadjuk, és az intézet énlekében minden tekintetben akkép intézkedjünk, hogy az Ügy és társulat szent érde­ keit lehetőleg elömo diteuk. Nagy Iván urnák közmegnyugvást keltő e beszéde után, szólott még szintén igen meggyőzöleg Vannay Ignácz ig. tag s reflektálva dr. Czorda Béla, a műemlékek orsz. bizottsága előadója és akad, tagnak Múzeumunkról nemrég nyilvánított igen elismerő nyilat­ kozatára is, n-hogy tehát az oly szép fejlődésnek indult intézetünk elhenadjon, visszae-<sék. kérve-kérte mindanynyiunk nevében *z alispán urat, hogy a közbizalomból kifolyó állását ezentúl is megt irtani szíveskedjék, — hozzátévén, hogy a társulat feladata lesz az alapszabályok módoritása által gondoskodni arról, miszerint a másolelnők ne terheltessék oly feladatok végzésével, amelyek inkább az igazgató hatáskörébe tartozók és utalaudók. Nehéz volt, hogy no mondjuk csaknem lehetetlen et előadások után az elnök úrnak lemondásához tovább is ragaszkodni, s ő azt — noha kijelentése szerint erős elhatározással tette meg,- visszavonta azon Indokolással, hogy nem tudná elviselni, miszerint, — bár azt nem hiszi, a társulat föllendülése az ő visszalépése által szen­ vedjen; a tagtársak bizalmát tehát megköszönve, tovább is hajlandó tiszti feladatait tőle telbetőleg viselni. Lelke* éljenzésbe tört ki a közgyűlés, mely aztán a pénztártoki állásra újból egyhangúiig Aninger László urat választotta meg; igazgató 1 Pajor István kir. tanácsos, nyug. árv*széki elnök urat, segédigazgató és könyvtárnokul pedig Baloghy Dezső urat, vármegyénk buzgó levéltárnokát, akik tehát állásuk é* körülményeiknél fogva aránylag több időt szentelhetnek a társulat ügyeinek, mint az eddigi, — más irán.ban igen elfoglalt tisztviselő urak, kiknek azonban igy is méltánylást érdemlő működésűkért a közgyűlés jegyző­ könyvileg elismerését és köszönetét fejezte ki. Felállott erre Weisz Emil r. tag, és kijelenté, hogy az alapítók közé lép. mely kijelentését éljenzéssel fogadták. Majd az intézeti ház felügyelő bizottságiba - Fáy Árpád, Horváth Danó és Aninger László urak, az alapszabálymődositó bizottságba pedig Nagy Iván, Pajor István, Vannay Ignácz, Horváth Danó és Reményi Károly urak berálasztatván, — Bali* Antal országgyűlési képviselőnk meleghangú felszólalása képezte a közgyűlés méltó befejezését. Ő a tapasztaltak után indíttatva érezte magát hogy a rendes tagok sorából szintén az alapító tagok sorába lépjen; referált ezután az or»zággvfilés képr. háza tulajdonát képező Gbyczy-féle könyvtár egy ré­ szének Múzeumunk számára raló megszenésétól, valamint a hozzá rokon Jankovich-család salgótarjáni levéltára leendő bekebelezéséről, mit ó megyei érdekből is lehe­ tővé tenni törekedett Méltó éljenzés követte a képviselő ur szavait. Időközben a közgyűlésen megjelenvén II a 1 o g h y Dezső ur, az elnök tudtára adá a közgyűlésnek feléje fordult bizalmát melyet ö szerényen megköszönt * meg­ ígérte, hogy elvállalt feladatát iparkodni fog tőle telhetóleg betölteni. E köztetszé»*ri fogadott nyilatkozat után elnök szintén emelkedett szavakkal fejezte be. a közgyűlést szivére kötvén egyúttal a társulat minden tagjának a B.-Gyarmaton létesitondó tőgymnásium ügyének is leg­ melegebb támogatást, felkarolását, mert ezzel — az átalános érdekeken kívül, ugystólrán szerves összefoggé«ben áll Múzeumunk jövője is. It. K. Hottovinszky Károly 25 éves jubileuma.. A b.-gyarmati tóm. I.ath. egyház hívei lélekemelő ünnepségeket rendeztek szeretett lelkipásztoruk Hottovinszky Károly esperes-plébános tiszteletére — 25 évi I Ikéstk-'désének jubileuma alkalmából. Elvouulva egész csendben akarta ő megülui áldoxárságának 25. éves jubileumát, de hívei s tisztelői nem engedték csendben elmúlni c napot s szeretőtöknek, be­ csülésüknek s tiszteletüknek ünnepélyesen is kifejezést akartok adui; a tiszteletnek ezen nyilvánítása ünneppé tette augusztus 3-át B.-Gyarmaton. Hottovinszky a tulajdonképeni 25. éves jubileumot aug. 2-án tartotta Esztergom­ ban a Bakács-kápolnában. — űri nők és férfiakból álló társaság Drégely-Palánkra rándult az esperes-plebáuo* elé, hogy öt üdvözölje; a b.-gyarmati állomásnál pedig Tihanyi Ferencz főjegyző s több tisztelője óvátiókkal fogadta. Augusztus 3-áu az esperes-plebános a híveknek fényes papi segédlet mellett ünnepélyes nagy misét mon­ dott, a melyen a törvényhatóság képviseletében részt vett Tihanyi Ferencz főjegyző s helyettes alispán vezetése alatt a vármegye tisztikara, a honvédtisztikar, a pénzügyi m városi hatóságok, a tóm. kath. iskolaszék teljes szárubzu: ezeken kívül számosán a hívek és tisztelői közülés pedig valláskülönbség nélkül, ugy, hogy a templom zsú­ folásig megtelt. A kegyelete* mise alatt, melyet a jubi­ láns meghatottsággahégzott, a chóruson Szkladizyi Károly karmester vezetése mellett a műkedvelői ó >ekkar gyönyörű egyházi énekeket iutonált (Megjegyezzük, hogy Szkladányi Károly a jubiláns tiszteletére «r<Ivhangok“ czim alatt egy férfi négyest szerzett). Dél felé a hatósági és egyházi küldöttségek, valamint a r. kath. iskolaszék tag­ jai tisztelegtek a jubilánsnál. Scitovszky János alispán és Hummer Nándor táviratban üdvözölték az ünnepi ltot. Az izr. egyházközség nevében Elfér Ede hitközségi elnök külön átiratban üdvözölte az esp. plébános urat Esti 8 órakor impozáns menettel kisérték a jubi­ láns esperes-plebánost a fürdő helyiségbe, * hol nagy­ számú közönség, köztük gr. Degenfeld Lajos nógrádvárraegye főispánja, fogadták az ünnepeltet. Az estély, me­ lyen mintegy 150-en vettek részt igen hangulattól jen volt. Á leosztok sorát mag* a jubiláns nvibttto meg, éltetvén a tómai kath. egyház fejét XIII. L^o pápát, a királyt és föpAsztorát Vaszary Kolos herciegprimást. A toasztot a jelenlevők állva hallgatták 'régig. Id. Farkas Ferencz föl­ említvén a jubiláns esp. plébános működését s külőnöseu a 73-iki kolera alakalmáral szerzett érdemeit őt. mint B.-Gyarmat szülöttjét éltette. Tihanyi Ferencz főjegyző a jubilánst mint a hazafi-ág s a magyar nyelv teljesítőjét éltette. Balás József a magyar kormány bizalmának le­ téteményesére gr. Degennkl Lajos főispánra ürilé poha­ rát. Kosztk* Mihály kir. tanfelügyelő Hottovinszky Ká­ rolyt, mint egyházi tanfelügyelőt éltette. Reményi Károly az egyetértésre s a hitfelekezetókre, kik * barátságos, békés egyetértés fentartásához járultak, ürítette poharát. Kövy Tivadar, Darvai Ármin, Sitnkó Frigyes, Lőwinger szintón Hottovinszky Károly esp. plébánost éltették. Ete­ ken kívül toasztot mondtak még Gonda Bél* házas-nényei esp. plébános a jubilánsra s annak rokonaira. Re­ ményi *-honvédségre és esendőrségrv. Vajda Reményi Károly vbiróra. Pajor István Jablánczy Miklós pénzügy­ igazgatóra, Wagner István Kosztka Mihály kir. tanfelü­ gyelőre. Ernyei Károly a lelkészkedő papságra. A társa­ ság víg hangulatoau sokáig maradt együtt. Végezetül a jubiláns Hottovinszky Károly esp. plé­ bános 25. éves papságából idecsatolunk nehány életrajzi adatot Első szt. miséjét Ludányban mondotta s legeltó állomásul Vajka lett számára kijelelve. Időközben Pruckon adrainistrátor lett majd Talósra később Ipolynyékre s végre B.-Gyarmatra neveztetett ki segédlelkésznek. Működése épp azon időbe esett midőn B.-Gyarmaton a kolera oly nagy számmal szedte áldozatait. É járványos időben csodalatos buzgó^ágot tanúsított lelkószi hivata­ lának betöltésében s nagy kitartást a betegek ápolásában, mi által a város lakóinak szeretetét vívta ki magának. 5 évig működött B.-Gyarmaton, mint segédlelkész és hit­ oktató, innen Marezalba neveztetett ki adminisztrátornak, mig végre 1884. márcziu* 13-án ismét visszatért szülő­ földjére, hogy átvegye a hívek lelki ügyének vezetését, s azóta mint plébános működik B.-Gyarmaton. 15 évet mű­ ködött eddig városunkban majd mint segédlelkész, majd mint plébános s ezen idő alatt békés lelkületérd. tapin­ tatos eljárásával, mindenki iránt viseltetett előzékenysé­ gével az egész város tiszteletét s szeretetét érdemelte ki magának, mit leginkább bizonyít azon nagy óváczió, mely­ ben 25. éves jubileuma alkalmából részesült. Egy ipari vállalatról. Alig pár évtizede annak, hogy hazánkban helyreállt ama politikai egyensúly, mely egy részt a polgárók anyagi jólétét mozdítja elő; másrészt pedig az állam vagyoni érdekére, tehát külhatalmi gyarapodására is nagy fontos­ sággal bir. Szeretett hazánkban minden fejlődésnek indult, MczŐgndasági termékeink kiviteli czikket képeztek, eddig is, de leginkább csak azért, mert sok volt nekünk a mit megtermett a föld. A fokozódó kereslet, nz álta­ lános fejlődést biztositó állami illetékek hova — tovább már is kényszerítő hatást gyakorolnak a földtulajdono­ saira. hogy ez okszerű gazdálkodás egyes praktikus esz­ közeit használják fel. S örömmel tapasztalhatjuk, hogy földbirtokosamk nem is idegenkednek azoknak beszznésétől s azoknak alkalmazásától. A kereskedelemnek a folyton rohamosan épülő vas­ utak s gőzhajózás fejlesztése a Dunán szintén biztoútják a haladást. . �NÓGRÁDI Hazai iparunk is fejlődik, de *ajno$ nem oly mén­ ben, mint azt .1 helyi t> munkás viszonyok megengedik, sőt megkiiánják. Ugyanis sokszor olyan helyén létesittetnek ipari vál­ lalatok, a hol a késiileudó gyártmányhoz még a legszük­ ségesebb anyag sincs meg és e« «k messziről * nagy költ­ séggel lehet beszerezni azt. Leginkább elő szokott for­ dulni még az is, hogy a szükséges számítási módozat .<vm lett kellőleg kifejtve az áru, illetve gyártmány ver­ senyképessége iránt. E< végre számtalan példa bizonyítja iparunk eme rövid fejlődési korszakában, hogy a minde­ nek elölt megkívántaid tartalék tőke és igazi jő szakem­ ber megszerzéséről sem volt gondoskodva anuak idején. Innen származik azután, hogy a kezdet nehézségei­ vel küzködő ipari vállalat nem csak ki nem elégíti a hozzá fűzött reményeket, le teljesen meg is bukik, da­ ctára a legszebb jövőre való kilátásnak. Iparunk fejlődésénél különös jelenség az. hogy a törekvés inkább irányittatik a különleges ipari czikkek. mint a mindennap szükséges, közönséges áruk elóillitására. Enuek pedig kiszámitbatlan hátránya vau ugy egyéni, mint közgazdasági szempontból is. Egyéni szempontból azért, mert a különleges áru előállítása sokkal több költ­ ségbe kerül és sok esetben még sem képes a külföldi hasonló minőségű gyártmányt kiszorítani: holott az egy­ szerű. különösen az alsóbb néposztály szükségletét fedező czikkek előállításánál a gyártási nehézségek sokkal cse­ kélyebbek, de sokkal nagyobb pénzforgalmat tehát hasz­ not is volna képes a vállalat kimutatni, mert nagyobb a kereslet A közönséges árukból bejött haszonnal azután természetesen fejlesztendő rolna az ipar, de csak successive alulról fölfelé <8 csak addig, a meddig a verseny­ képesség biztosítva van. így volna támogatva az általá­ nos hazai financiális érdek. Ugyanis közgazdasági szempontból igen sajnos vi­ szonyokat látunk a statisztikából, például külföldről be­ hozott csak közönséges kötött és szövött áruk, mint ha­ risnyák, kendők és alsó-kabátok értéke 1887-ben 140, 1888-ban 142, 1889-ben 148, 1890-ben 147 millió fo­ rint volt. Innen látjuk egy észt a kivándorolt óriási ősz­ szegeket és másrészt látjuk a folyton növekvő szükség­ letet is oly egyszerű áruknál, melyeknek gyárilag való előállítása igen könnyen és hálás dolog volna nálunk, mert eme külföldi árukat nemcsak a szállítási költség, de métenuázsánként 75 arany forint vám is terheli. így vagyunk még sok más ipar, csikkel, mint a vas és üveggel is. Közönséges kapákért, ásókért és kaszákért évenként 20—30 millió forint vándorol külföldre. Van egy hires államilag segélyezett kitűnő csavargyár Budapesten, de mig ez csak napról-napra tengődik, addig közönséges szö­ gekért 10—15 millió forinttal adózunk a külföldnek. Igen érdekes jelenség továbbá az üvegipar terén az, hogy hazánkban mindeddig nincs tulajdonképeni zöld palaczkgyár. holott nincs állam * földön, hol ez irányban nagyobb volna a kereslet, mint épen nálunk. Egyes gyá­ rakban készíttetik ugyan közönséges vagyis zöld palaczk, de nem verseny képes minőségben és különösen nem kellő mennyiségben. A versenyképességet megsemmisíti ama ósdi szo­ kás, hogy a hazai üveggyárak leginkább kvarca-köböl dolgoznál. A kőnek égetése, zúzása szóval az olvaszthatóságig való előállítása oly költségbe kerül, hogy az ol­ csó zöld üveget — bár az e czélra használandó anyag­ nak idegen alkatrészektől nem kell annyira mentnek lenni, mint a fehér üvegnél — még sem képesek verseny ké­ pesen előállítani gyáraink. Mostani gyáraink már helyi viszonyaiknál fogva sem csinálhatnak valami irigylésre méltó üzletet, daczára an­ nak, hogy ez az iparág igen háládatos. Az általános pangái onnan származik, hogy a vas­ utak kiépítése következtében a jó helyi viszonyokban levő külföldi gyárak konkurálnak a mi hazai leginkább vasút­ tól távol és drága anyagból még drágább tüzelő anyag­ gal dolgozó gyárainkkal. Tábla-Üveg és zöld palaczk gyártásra alkalmas kvarcz homok több helyen van hazánkban, de mint kü­ lönösen jót meg kell említenem a nagy-kürtösi 15—20 méter vastagságú sem mosást, sem zúzást, de még szítálást sem szükséglő szép homokot, melyre Nógrádmegye vagyonos és vállalkozó szellemű közönségének figyelmét azért is felhívom, hogy ama homok réteg egy már fölnyilolt igen jó minőségű kőszén rétegen fekszik, mely kőszén réteg alatt ismét a legjobb tűzálló tégla készí­ tésre alkalmas anyag réteg húzódik. Ilyen három adomány egy helyen nem minden or­ szágban’található együtt. Ezért azután igen találóan ne­ vezte el ama köszénbáuyát, illetve telepet boldogult tu­ lajdonosa: .Isten áldás'-nak. De valóban az is lehetne egész Nógrádvármegyére, mert daczára annak, hogy 18 kmtemyire fekszik a telep a b.-gyarmati vasút állomáshoz — egy vagy két kellő kiterjedésű a telepen építendő gyárral vissza lehetne szo­ rítani ama 20 millióra menő zöld palaczknak legnagyobb részét, mely hazánkba évenként beözönlik. Miután a jelenlegi tulajdonosok készséggel nyújta­ nának akár magános vállalkozónak, akár konzorciumnak vagy pedig részvénytársaságnak ama anyagok kibasználhatása szempontjából előnyt. — Ugy hiszem, hogy érde­ mes volna eme nagyszerűnek ígérkező ipari vállalat ügyét a nyilvánosság elölt ezen lapok hasábjain a tek. szer­ kesztő ur b. engedélyével tárgyalni behatóan! Saélet* Lajo», mérnök. . Irka-firkák az állam fogházból. I. Fürdői levél - SzöKcdétól. A szegedi állatnfogbázba becsukva lenni. I napra — nem érdemes. 3 napra — mulatság, 8 napra — passió, 14 napra LAPoK. — elég, 3 hétre — unalma*. 1 hónapra — sok. 1t étre — kin. 1 érre — poklok pokla. Ho»»zabb időzöl nem beszélek, mert egy éven „túl megszűnik az állam f'whiz, s lesz *— bolond ház. mert minden - másodiknak muszáj bele őrülni. Az emberek 28 éves korukig, ba l> kerülnek az állam fogházba, erre fölötte — bü-zkék: 2i> évtől — 40-ig tagadják. 50 évtől felfelé — újra büsz­ kék leszuck. Mikor engem útközben kérdeztek, hogy hová utazom, rendesen azt feleltem: — Fürdőbe. — És hová, ha szabad kérdenem? faggattak tovább. — A szegedi sósfürdóbe. Láttam az arezokon. hogy azt gondolták: — Országos s viliik! Hogy nagyról! Persze július­ ban divat fürdőre utazni, tehát fürdőt mondott. Hanem akkor okosabban füllenthetett tolni. mert Szegeden leg­ följebb — paprika fürdőt vehet az utnber. Pedig én igazat mondtam. Avagy nem fürdő e -azállamfogbáz. A társadalmi előítélet, az elfogadott! közszokás, a mindennapi felfogás, a követelt szabályok, egyszóval a társadalom betegei —apárbaiozóL Az áliám. mint minden mis ragadós és veszedelmes betegségnél ugy a párbajnál is hivatalosan lép közbe. Az ezen betegségben szenvedőket a bíróság veszi orvoslás alá. S miként a doktor a pátién* boté .-végének mérve szerint Írja a reczeptet és küldi a beteget fürdőre, úgy itt a bíróság veszi vizsgálat alá a társadalom betegét a küldi a párbaj súlyosabb vagy könyebb volta szerint hosszabb ragé rövid'ebb időre gyógy utál Végett — fürdőbe: a aszegedi állnmfogbázba. Szegednek nevezetességei közé tartóztuk: a paprika, a tarhonya, a bic*ak, a papucs, a bal paprikás, bankó Pista czigány. ki jelenleg a legzamatosabb, a legfelka­ pottabb népdalokat szerzi. Van e ki ezt nem ismeri: Mée azt mondják, nincs .Szegeden boszorkány, Tedig annyi, mint 3 réten a iiiu.il. Engrinet i* megnintott egy txiezurkány, Mé« pedig egy kökényazemü barna lány. Vigyázz paitás. jói vigyázz a azivettry. Ne járj mindig a boszorkány -szigetre. * Oda jár a zzegedi lány, valahány. Ott ragad rá a boszorkány tudomány. ne párbajozz k. olra»ó addig, mig nem-vagy legalább is —méltőeágoe ur é?. semmi evetre . . . ne felebbeu, mert ugy járxz mint e sorok írója és vele annyi százán a minorum gratiumból, hogy az első fblyaznodári bíróság elmarasztal 8 napra, a tábla felemeli — 2 hétre és a curia rád aóz — egy hónapot. 8 fa* lenne még agy na gyobh.bíróságunk, attól b.zonyoaán kaptál volna ... 2 hónapot Szoznokú való, hogy az igazság i> c*ak ...látszat. — — — t. A közönség köréből.’» Tekintetes Szerkesztő úr! Azt hiszem senki sem fogja rassz néven venni, sót Im-c.m-s lapjának jóizlésú s igen tisztelt olvasó közönsége meg fogja nekem köszönni azt ha Messa András brutá­ lis támadásával szemben állásba nem helyezkedem s az általa intonált hangot nem folytatva, egy ízetlen hírlapi dulakodástól megkímélem. Minden polémia nélkül M megalkothatta Measa And­ rásról a megfelelő ítéletet akárki, ha a nyilvánosság előtt vakmerőén arezomba vágott vádaknak jogosultságát sót szükségszerűségét mondjuk egy ér alatt n*m dokumen­ tálja a engem, illetve bennünket tényleg ki nem csapat. Hogy pedig ezt annál inkább zavartalanabbal te­ hesse. megengedem neki, hogy ablakaimon ezentúl is hallgatódzék s leselkedjék. *- tessék neki jártomat-keltemet egészen fesztelenül kémlelni, mélt-iztassék Messa Andrásnak az udvarom szemétdombján egészben vagy széttépvc kikerült leveleimet továbbra is kéayeliussen ki­ keresgélni s azokból ellenem vádpontokat alkotni, búrczoljon meg s ócsároljon a nyilvánosság előtt itt a fa­ luban. bujtogas-cn és izgasson, szokásához fairen árassza el névtelen leveleivel elöljáróimat; én magamat egy szó­ val vagy betűvel, ki* ujjamnak egy mozdításával védel­ mezni nem fogom. .8 miután a tanítóval még egy év múltán is itt leszünk, reményiem minden korrekt ember készséggel fog az említett igénytelen tanítónak Messa Andrásról kifejezett nézetéhez velem együtt csatlakozni, s fogja ezt a minden tiszteaségérzetböl teljesen kivetkő­ zött egyéniséget a közmegvetésnek átaludni. Készemről pedig haladva a két ér óta taposott úton, igyekezni fogok a rég óhajtott s nehezen várt püspöki látogatást hivatásomhoz híven lehetőleg úgy előkészíteni, hogy ez alkalommal a Messa Andrásokkal megmételye­ zett egyház rendezésének nagy munkája Istennek dicső­ ségére sikeresen befejezhető legyen. Kelt N.-Kürtösön, 1893. augusztus 3-án. Továbbá nevezetesség még Szegeden, hogy miként ér az utas a pályau ivarból a városba. Egy emelet lép­ csőt kell — lefelé menni s ugy jut az ember az indóházból — a városba. De mindenesetre legfőbb nevezetessége Szegednek az államfogház. A kihalt Szegedbe, olykor-olvkor egy kis életet varázsolnak az államfoglyok. (Persze a mig Kővárai Kálmán, a 4 falon — kivül vadnak) Átlag majd kétszáz államág. h ev. lalUu. fogoly fordul meg évenként Szegeden, kik rendszerint, mielőtt bekerülnek, még egy utolsót — mulatnak. Örül ennek a fogadós, kávés. Valamint a kereskedők, iparosok is jó járnak az államfoglvok á<tal eszközölt kisebb na­ Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk gyobb bevásárlásokkal. Vegyük még hozzá a rokonokat és ismerősöket, kik az áíl'amfoglyok meglátogatásával Öméltósága augusztus hó 3-án érkezett B.-Gyarmatra, növelik az idegen forgalmat s igy bízvást mondhatjuk, hol aznap délután a millennáris kiállítás érdekében az hogy ha annyi tourista fordulna meg paszióból, mint a itteni ipartestület tagjaira!, valamint a 3 járás küldöttei­ vel értekezletet tartott a megalakította a b.-gyarmati. mennyi — muszáj ból. ugy Szeged örülhetne. S annál inkább különös, hogy a szegediek képes nécsényi és nógrádi járás helyi bizottságát. Résztvelt a levélpapirosán (a mely átalános bevett szokás szerint a Hottovinszky Károly esperes plébános tiszteletére rende­ látni valókat, a nevezetességeket tünteti fel) még az is­ zett jubiláris banketten, másnap a közigazgatási bizottsági kolák, kx<zárnyák is bevannak egy nagy csoportképben •ütésen elnökölt-A főispán a székvárosból tegnap utazott haza Sárákra. — A közigazgatási bizottsági tagok közül mutatva, csakis — az államfogház hiányzik róla. A vasúton nem történt velem semmi érdekes. De az augusztus 4-ki ülésen resztvettek: Balás Antal. Be­ érdekesebbek voltak tourista utitársaim. kik mind meg niczky Árpád, Mocsáry Ödön. Luzkáry G.ula és Szakai! annyi más szempontból élvezték az utazás kellemeit. Barna urak. Kinevezés. Ófelsége Forater Antal félegyházi (Külön megemlékezek róluk, mint typusokról, mert hisz járásbirósági albirót a vámos-mikolai járásbírósághoz ők egész típusokat képviseltek.) A mint a vasutat elhagytam és bevezetett a hor­ járásbiróvá nevezte ki. liymcD. Höppuer Gyula e napokban jegyezte el dár a pinezébe akarom mondani a kimenethez, fiakkerosok kínálkoztak és a .Tisza* az .Európa* és a .Hét Körhetz Kata'in kisasszonyt. Körhetz Antal s’z e r fa­ ra ó d o a i (Torontálrm.) birtokos leányát. — H á b e l választó* hotelek omnibuszosai. Habozás nélkül (mint jó kormánypártihoz illik s különben is Tisza Lajos városába Pál pénzügyminiszteri számtiszt jegyet'váltott Potoczkv Stefániával, Potoczky Sándor a.-bodonyi köijegyrő bájoö vagyok) a Tiszát választottam. (Pedig később megtudtam, leányával. hogy a — Tisza folyóról van elnevezve.) Ma­ Bucsúestély. A vármegye központi tisztikara, gyarországon nagyobb lett volna kormánypártiságomnál ha .Hét vezérhez* szálltam volna, ha ugy 'hinnák és nem mint lapunk múlt szamában is jeleztük, Scitovszky János .Hét választónak* (hogy is jutott ez a magyar város vármegyénk kitűnő alispánja tiszteletére, mielőtt 'kéthavi ahhoz a német czimbez). A mint az omnibuszon megér­ szabadságát élvezendő, a vármegye székhelvérő! eltávozott kezem a fogado elé, szobát kéret (mint rendesen, most volna, julius hó 31-ép a fürdőkertben fénves bucsuestélyt rendezett Az estély igen fő hangulatban ’fulvt le. a szép sem mondva meg. hogy hol ős milyet, milyen árban, hányadik emeleten? stb) és felvezetnek engem a ll-ik toisztok tették fűszeressé « kedélyes egvülilét örömeit. Az alispánra az első felköszöntót Dessewffv Elek mondta emeletre (magasabb nincs)* és adnak egy igen szerénv udvari szobát. Mikor két ér előtt ugyanazt n szállodába el; majd TJörök Sándor kelt fel és klaszsxikus nép .be­ széddel éltette az alispán kedves családját Scitovükv szálltam, de a vasútról — fiakkeron jöttem (t János, megköszönve az óvácziókat, lendületes toasztban nélkül, hogy egy szót szóltam volna) az első emelet sálon emlékezett meg gróf Degenfeld Lyjozről, a vármegye szobáját — kilátással a Szécsény! -térre — nyitották ki szeretett főispánjáról. Horváth Danó az alispánt, mint számomra. Pedig nem voltam én akkor egy krajczárral sem gazdagabb. De a szeméinél a fiakker’után Ítélt és B.-Gyarmat város legnagyobb polgárát éltette Az alis­ következtetett a zsebembe. Egyszóval a látszat után pánra Tihanyi Ferencz fó.iegiző, aki az nap tért vterra szabadságából, szinten mondott felkönöntöt A hangulat­ Ítélt Ne csodálkozzunk ezen egy cseppet sem. Ők is a teljes vig estély meglehetősen nyúlt bele a reggeli órákba. látszat után indulnak. Látszat után Ítélünk meg mindent és mindenkit Gróf Degenfeld Lájos szeretve tisztelt főispá­ Az uzsorás nem adott a falusi gentrvnek pénzt, nunk ezuttali Balassa-Gyarmaton időzése alatt a város mig az gyalog sétált he hozzá a közeli községből, de a bírája által részletesen informáltatta magát a b -gyarmati mint négyes fogatul állt meg a pénz ember háza előtt, főgymnasium létesítése tárgyában megindult mozgalom mindjárt nyitva állt előtte az uzsorás — tárcsája .... jelenlegi stádiumjártl. Mondani is fö'ödeges, hogy ŐHa valakinek d r. van a neve előtt azt mindjárt méltósága, aki különben elnöke is a vármegye gymnaaimi okos embernek tartjuk, ha egy hatalmas befolvásoa küldöttségének, — mennyire érdeklődik ez első rendű kul­ turális ügy iránt, megelégedéssel vette tudomásul mind­ ember tesz valamit az mind — j ó 1 van téré. Ha ismert kitűnő iró ir bármilyen silány dolgot azt. mit Balassa-Gyarmat a főgymnásium tárgyában ed­ (s vájjon melyikkel nem történik az meg) az, a'nagy kö­ dig tett és még tenni készül; egyszersmind biztosiU a zönség szemében — remek munka. írná ugy amezt meg városbtrót, hogy a parlament őszi ülésszakának megnviegy mis n saját, ismeretlen neve alatt, a szerkesztőségek tása után a magas kormánv további jóindulatú támoga­ — a papírkosár mélységes fenekére dobnák. látszat . . . tásába ajánlja az ügyet UpviMWt'zitiUeti közgyűlés volt látszat . . . Vagy a bíróságok nem a látszat ked­ véért veszik egyes kisebb emberek párbaj eseteit vizsgá­ tegnap délután Balassa-Gvarmatnak, a hozott határoza­ lat alá és szabják rá a büntetést mig a hatalmasokat a tokról azonban lapunk rártv miatt már csak jövő vasárbefolyásos nagy urakat szaluidon hagyják futni. Épen azért nap szólhatunk. Hirek és különfélék. • Egy kia Micrt Szexed meiiott, ■BBtatöbdy. E rovatban böakiUektet aea vállal WaUeégvi a Swvk �N O G R A Dl L A P O K. 78—1893. kgysz. A uulleaium Ünnepélye ügyében, — mélt maira jött, — itten e hő 4-én hosszas szenvedés után gr. Degenfeld Lajos vármegyéik főispánja a b.-gyarmati- élete 3l-ik -évében- jobiént' sienderölL"—' A munkás’ Haszonbér) et 1 hirdetmény. saécaényi és nógrádi járások helyi bizottságának megala­ lerék fiatal embernek ma d. u. 5 órakor lesz a teme­ pítása tárgyában L évi augusztus hó 3-án tartotta meg tése. '— Béke hamvaira! Bafassa-Gyarmat város székházában lévő 4. bolthe­ " l^tenyéMitési julalotndij kiosztás. B.-Gyar­ lyiség 1894 évi január bő I-Wl kezdődőiig 0 évi időtar­ maton a vármegyei lótenyésztési bizottság gr. Degenfeld tamra 1893. évi augusztus hó 17-én délelőtt 10 órakor jelentek meg. A főispán az etredévi ünnepély , és kiálliLajos úr Öméltóságának elnöklete mellett a bizottsági a városház tanácstermében tartandó nyilvános áneré-i-u táa faalo«ságai méltatva, a megjelenteket a helyibizottság szervezésére kérte fel A helyi bizottság elnöke, a főis­ tagok és a szakközegek közbejöttével tegnap jutalomdíj­ haszonbérbe fog adatni. pán. Az értekezlet baiyettM elnökéül Aninger Lászlót, al- kiosztást tartott A vidéki gaadaközönség részéről előreAz árverési és bérleti feltételek az árverés határ­ elnököktü: Kommerall Gyula ipartestületi elnököt is Sel- rettetelt 15 anya kancza. 2 dr. 3 éves és 10 dr. 1 éves napjáig a város bÍrójánál a hivatalos órák alatt megte­ ■oezy Sándor ipartestületi alelüököt, jegyzőül pedig Deb- csikó, összesen 125 írt jutalomdij osztatott ki. — Lo­ kinthetők. roezeüi Márton polg. isk. tanítót választotta meg. A helyi soncion aug. 8-ái. fogják a jutalmakat kiosztani. B.-Gjarmaton, 1893 julius 31-én. bizottság tagjaiul egy evégből kiküldött kijelölő küldött­ Pályázat. A losonczi m. kin állami gymnasium Reményi Károly, vbiró. ség javaslata alapjan a b.-gyarmati járásból következők kebelében fennálló ifjúsági önsegélyző egyesület tápinté­ választattak meg: Baintner Arnold (öszulgabiró, Hudecz zete javára Nógrád vármegye közönsége által létesített Zsigmond. iparhatósági biztos, Schmidl Samu. Karlik Já­ 500 frtos alapítvány kamatainak az 1893,4. iskolai tanév- a nos, Manóssy Alajos, Molnár József, Ropper Ferencz, ben élvezetére ezennel pályázatot hirdetek. Pályázhat min- í Frey Miklós. Gescheit Annin, Makkay Sándor, Guttmau den vármegyebeli szegénv sor»u ifjú, ki úgy a magast- C István, Páayik Andris. Rády István, Liurincz József, selet mint az előmenetel tekintetében legalább is jó ér- ? Váczy Ferencz. Petrorícs Mátyás, Fabry János, Oszadszky dem sorozatot nyert Bemutatandók az elmúlt iskolai ) gyakran annyira megrontják a bőrt, hogy nyomuk Janói, Mauser József, Lévay Pál, Juhász József, Gájdár évről nyert bizonyitvány s folyamodó szülei vagyoni álla- S már rőrid idő múlva a: arezon ismerhetövó lesz; ezen JómeÁ Molnár János és Paudler József. — A szécsényi petit igazoló hatóságilag megerősített - községi bizonyít- \ hajnak elejét véve, minden hölgv csak nvirfa-balvány, melyben folyamodó testvéreinek száma s kora is C zsam szappant a Parfumcreí Eqiiitanle, béasi járásból: Kozma József, Parditka Mihály, Müller Kál­ mán, Dániel Albert és Géczy Pál. — A nógrádi járás­ kitüntetendő. Elbírálás alá csakis azon kérvények fognak r elégtől használjon. ból: Betvull József, Rakó István, Kmet Pál, Doris Jó­ vétetni, melyek augusztus hó 15-éig az alispáni hivatalba / Darabonkénti ára 35 kr. kapható: mat «s Dalkó Mihály. Az értekezlet ezzel végett érvén tényleg beérkeztek. IL-Gyarmat 1893. julius 24-dikén. > S liiunuler Mór és Benkő József urak az elnöklő főispán a helyi bizottságot a hazafias ügy érde­ Scitovszky János, alispán. A nógrádvármegyei gazdasági egyesület telepén f. S kében odaadó működésre kérte fel. kereskedésében B.-Gvannatoa (unteza. 4—16, A nógrádvármegyei gazdasági egyesület évi augusztus hó közepén egy csekélyebb, javadal maás- íe igazgató választmányának ulius hó 30-ki üléséről térszűke sál is egybekötött gyakorló raunkási állás jön üresedésbe „ miatt lapnak jövő számában hozunk közlést Feltétel, hogy a pályáid a 15, 16. évet betöltött, mun­ Germsnizálás. A b.-gyarmati felszólamlási bizott­ kát biró, erős egészséges és írni olvasni s számolni né- l ság megütközéssel fogadta, hogy hatvani Deutsch losonczi mi lég tudó tiszteséges fiú legyen. Előnyben részesülnek ] gőzmalmában az ügyviteli könyvek német nyelven vezet­ megyebeli árvák és vincxellérek fiai. A szolgálati idő 2. < tetnek. — Egy magyar nemesnek ex sehogy sem válik 3. év, mely idő alatt az illető ugy a gyümölcsfa merne- ' becsületére. sités, mint a hazai és amerikai szőllő vesszők szaporítása J szcmfódelek. sirkosioruk, szallagok éiegyób Balasaa-tiyarmat a fögymni-siumért. A városi és nemesítésében kellőkópeu kiképeztetik, hogy később < temetkezési czikkek, legnagyobb választékban éslegképviselőtestület által az Ezredév ünneplése s a conversio uradalmakban mint vinczelér, vagy kertész legyen alkal- ! jutányosabbin kaphatók: tárgyában kiküldött bizottság a biró elnök’ete s Aninger mazható. Jelentkezhetni irásbelileg vagy személyesen a László, Baintner Ottó. Elfér Ede, Feledi Henrik, Horváth gazdasági egyesület titkári hivatalában B.-Gyarm lton. UIMMLER MÓR Danó, Szilágyi Mór, Vannay Ignácz b. tagok és a városi Pályázat árvaházi alapítványi helyre. A divaUrnk kereskedésében B -Gyannatun fóulcu. jegyzők élénk részvétele mellett augusztus 2-án ülést 4—16. .Nógrálvármegyei tanitótestület* első alapítványi helye tartott, melyben beható megfontolás tárgyát képezték a magyarországi tanítók buhp.*sti árraházaban betöltendő mindazok a tervezetek, mik a város fejlődése szempont­ lévén, erre ezennel pályáz ltot hirdet a következő feltété- — jából elodázhatlanul megoldandók, s amikre nézve fede­ lek mellett: 1. A pályázatban csakis azon tanítók gyér- ( zetről gondoskodni szinten a bizottság feladatát képezi.- meket vehetnek részt, a kikn-k szülei hdalukig a testű- | Mellőzve ezúttal a részleteket, miután azokról később lei tagjai voltak s taglijai'zat ren lesen befizették. Előny- j még elég szó léend, itt kiemeljük csupán hogy a javas­ ben réstesülu’k a teljesen áriák. 2. A felveenlő árváník 1 lat szerint Balassa-Gyarmat városa, mint erkölcsi testület, egészségesnek, beoltottaik, tanköteles-koronik és vagyon- ’ a fogymaárium létesítéséhez a polgári iskolára tett korábbi Ulannzk kell lennie. 3. Az ámháiba kőiden lő árra ki- I 10 ezer forintos alapítványán, továbbá ugranez iskola fogástdin migariselet és sxorgilon mellett az árvaház | épületén és kerti nagy telkén kívül még 20,000 írttal a világ legnagyobb és leggazdigabb életbiz­ összes jótéteményeit tanköteles kora befejezéséig, esetleg ( bősz a fógynuunnm létesítéséhez járulni. Mindösszesen tovább is élvet'i-G: köteles azsnbin miulenUnór. végén s tosító társasága. tehát 70 ezerre tehető az áldozat, melyet a város e iskolai bizonyítványát a tüitestúlet elnökének a közgyft- . ezimen a közoktatásügyének, a város és a vármegye fej­ lés elé terjesztés végett beküldeni. 4. A fellett árva ’ Biztosítéki alap 907 millió frank. lődésének hozna. Ennyi egy szegény várostól mindenesetre szükséges rabi útiról és Bihpsstre ututsa költségéről 1 elismerésre méltó, s ha a többi * tényezők is, erkölcsi Magyarországi vezérigazgatóság: az érdekelt felek tirtoznik gonloskodni. 5. A keresztle- < testületek és egyes nemesen'gondolkozó megyebeli haza­ réllel, iskolai, orvosi bizouyitványnyal felszerelt kérré- i Budapest Bécsi-utcza 5. ni. a. fiak hasonló arányban fogják adományaikat letenni a nyék alulírott elnökséghez f. évi aug. hó 22-ig külden­ haladás és művelődés ez oltárára, akkor semmi kétség dők. — Kelt Lnsonezoa, 1893. julius hó 27-én. Zeleuka Az intézet ^ügynöksége Nógrád és Hontaziránt, hogy fogymtuüumnnk. mint az .Etredét* egyik János, testületi elnök. , vánnegyékrs Balassa-Gyarmaton: Perl Adolf­ fő-alkotása fogja hirdetni késő utódok előtt is a vár­ megye mai fiainak dicsőségét nál, ki szükség esetén bővebb felvilágosítással Halálozás. Tornyos Gyula, Ml. vámhivatali tiszt szolgál. özv. Tornyos Istvánná szül. Horváth Etelka forrón szere­ felelőt szerkesztő. tett egyetlen fia, aki Budapestről üdü’és végett B.-Gyar- Arczfeslék és púder ÉRCZKOPORSÓK „The Mutual** Horváth Danó, Üzlet megnyitás. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tu­ domására hozni, hogy helyben a- főutcáin a .Magyar Koroná‘-hoz cztmaett gyógyszertár mellett GAN'SÉL SÁNDOR tórrényszékileg bejegyzett czég alatt, EHRENTHAL TESTVÉREK szállítás! Ó8 bizományi üzlete: B.-Uynrmaton, bntorszállitó üzlete: BudApesten VII. Khuizul-nteza 10. női confectió. kézimunka s elő­ nyomás! üzletet nyitottam, hol mindennemű női- f gyermek-felöltők, kabátok, gallérok, nemkülönben szörmeámk, karmantyúk, gallérok, sapkák, a minden e-szakmába vágó exikkek, dús választékban a legújabb divatnak megfelelően kaphatók. Nemkülönben nagy raktárt tartok kén s kezdett kézimunkákból t kézimunkákhoz való kelmék canavák, selymek s pamutokból, igen nagy választékban vannak előnyomás minták, kis és nagy formákban, valamint eladásra is kész monogramokban, továbbá elvállalok mindennemű kézimunka hímzés és elkészitést. Minthogy ezen szakmában több éren át fivéreim G saséi József és testvére elégnél kellő jártaságot neveztem magamnak, ennélfogva meg vagyok győződve hogy becses igényeinek minden .tekintetben meg fogok fotóhetei. Különben is ^törekvésem oda fog irányulni, hogy pontos és szolid kiszolgálásom által becses támo­ gatására méltó legyek. Magamat becses pártfogásába ajánlva, maradtam ‘B.-Gytrmatoti, 1893. augusztus hő 5-én. kiváló tisztelettel Oanne l Sándor. kxxxxxxx>oooooooooool Ajánlják a n. é. közönségnek nj, patent zárt bulorszállitó kocsijukat, vasúton, tengelyen vagy hajón való butorelszállitásra a kfil- és bel­ föld bármely irányában jőttállás mellett, minden csomagolás megtakarításával. Eszközük továbbá a gabona, hűvolyesárnk és veteménymagvak bevásárlását és eladását. A budapesti Fischer és Heidlberg czég kátránytonnékek, vegyészeti és czementgyár kép­ viselője a következő árukban: Asphalt-vaslak, Asphalt (darabokban), Asphalt-elszigetelő-lemez, Asphalt-tetőnemez (eltéphetlen), Asphalt-kőfedéllemez. Kőfedélleinez-fedéshez szükséges anyagok, Közönséges-melegvédő-anyag, Albó-Carbon, Anthracen, Asbest festékek, Antimerulion. Benzol-kencze, Creoünum-Hiingaricum, Carbololeum, sötét 11 fiyiOO kgr., világos 11 frt 50 kr. 100 francos B.-Gyannat, Carbölsav, Fodéllak, Finom-kátrányfestékek. Faezement, Mirbán-olaj, Naphtalin, Aiitipntrin-m dypor, Szurok-fáklyák, Pyridin, Kénsavas-Aininoninm. Hernyóonyv, Erttomoctíne, Kőszénkátrány, Fakátrány, Szilárdkát­ rány, Solvenl-Naphta. Toluol, Szurok, 01eö-Vapor-oh(j, és mindennemű zsiradék nemdekben. Teljes tetőfedések költségvetése kinánatra ingyen és bérmentve. BIzíom Jövedelem ajánlkozik tisztességes egyéneknek sora jegyeknek részletíhetósre való elánzsitása által egy bndapewti efaíirangti bankintézet számlájára. Ajánlatok az ügynökség átvétele végatt D. HL* ezimen Danneberg J. A budapesti és bécsi Elsinger M, F. és fiai czég, képviselője. Állandó nagybizományi raktáruk, vízmentes takaró-ponyvák gyárának szalon-porosz-kőszén és légszesz-coaks-ban a helybeli m. kir. Államvasutak índéház pályaudvarán és nagybani bizományi tűzifa eladás a legjutányo- sabb árak mellett. bírdeté^l irodájába. Budapest, V. Deák Ferencz-utcta 14. szám rzimzendók. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1893. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00356.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_08_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-08-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 32. szám (1893. augusztus 06.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom