https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a18430e5b0f93e099550347dc32d4e02.jpg 4a33a734a0c5e32701712141791327e7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6ce3106e64cef204d4bcced1d7fcc38e.pdf 57fabad88dd48b760765e3ca2951ed29 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. július 16. XXI-ik évfolyam. 29. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI ÉS HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Még néhány szó a balassa-gyarmati gyáriparról. Rózsa Károly úrnak e lapokban megjelent mérvadó czikke a múlt héten engem is újból fel­ szólalásra indított; értesülvén azonban e lapok szerkesztőjétől, hogy Majthényi Ottnnír úr szintén reflektált Rózsa csikkére, az illendőség, de sőt a gyakorlatiasság is azt parancsolta, hogy vidékünk e kiváló gazdásza hadd szóljon előbb a felvetett kérdéshez. S el kell ismernünk, hogy Majthényi ur rövid czikkében fején találta a szöget, igen sok gyakorlati eszmével lépett elő. Mindenki meg lehet tehát e felszólalások ntán győződve arról, hogy Balassa-Gyarmaton czidőszcrint kiviteli gőzmalomról álmodni sem lehet, és bizo­ nyára nem lehet afféle nagyobb szeszgyárról sem, a budapesti óriási verseny s a sutruyvusút hátrá­ nyos helyzete miatt. De igen is lehet szó, a siker teljes biztosi­ téka jnellett, oly gyárakról, melyek nyersterméke nagy bőség és kitűnő minőségben városunk környé­ kén, tehát aránylag olcsón állítható elő, s melynek kivitelénél is a szállítási árak különbözeié lénye­ gesen nem esik a latba. Ily feldolgozandó czikkek — miként Majthényi ur is elősorolja — az árpa, a burgonya és a szalma, s bizonyos, hogy csak némi vállalkozási szellem mellett is, miudahárom termék számára, rövid egy­ másutánban létrehozhatók volnának itt a gyárak. Különösen, vétkeznénk, ha halogatnék, amint­ hogy vétkeztünk már eddig is az által, hogy a nógrádmegyei híres árpát gyári czélokra helyben fel nem dolgoztuk. Avagy gondolkoztak-e a felett önálló gazdáink, kereskedőink, iparosaink és tőkepénzeseink, hogy míg az alföldi közép-árpa piaczi ára 5 frt, addig a nógrádi ugyanoly árpáért 0—7 irtot is megad­ nak ; prima-árpánk pedig, melynek legnagyobb részét T A R C Z A. A „Pilátus-Kulm“-on A többoldalú ismertetés és előzetes tanulmányozás után kíváncsiságom méltán fel fokozódott, midőn ezidén junius hóban megejtett külföldi körutazásom alkalmával társaimmal egyetemben H e 1 v e t i a, a politikai küz­ delmekben szerepet nem játszó — a béke állandó ba­ rátjának bebizonyult e szövetség elragadó, megkapó hegyi tájképekben gazdag egyik nagyobb városa: Luczernig eljutefbm, a bonnit Schweiz legszebb taván a vienraldsUttin keresztül hajózva a Pilatus-Kulm-ra voltunk felrándulandók. Luczern városa mintegy 18 ezer lakossal a a beosztási rendszert, forgalmi társadalmi, és életviszo­ nyokat illetőleg alig fér el a többi sebweizi városoktól, a melyekben mindenüt bukkanunk a középkorból isme­ retes oly területekre, a hol jelenleg csinos, díszes épü­ letek eme’kednek, de találhatók tornyok, templomok a XVIÍ-ik századból is. A mi azonban e város ritka sze­ rencsés fekvését illeti, alig képzelhető hozzá hásonló a mely a Beusz folyó kiömlésénél közvetlen a vierwaldHtfltti M északnyugati sarkában oly tág latkörrel bírna és a természeti szépségek meghámulójának kilátás tekinte­ tében annyi élvezetet nyújtana. E város nevezetességei­ nek megszemlélése után már a vágytól sarkaltatva de egyúttal a helyi viszonyokkal ismerős ottaniak ajánlatát is követve d. u. 2 óra tájban elindulunk a „Société rónnie des baieanx á vapeur sür le lac des IV cantotís. egyik kényelemmel berendezett hajójával, mely a csendes tó vi­ zét kerekeivel mozgásba hozva gyorsan iramodott a parti állomások éritésével a kis Alpnach tó irányába, a mely délnyugat felé mintegy folytatását látszik képezni a vierwaldstátti tónak. A hajókázás egy órát igénybe rett tar­ tama alatt nem győztünk a tó környezte hegycsúcs óri­ ások és a távolban fehérledö hegyek megcsodálásával betelni, mig nem hajónk 6 óra után az Alpnach-Stad végállomáson kikötött a hol schweizi nemzeti öltözetű menyecskék igen nyájasan kinálgatták kis kosarakba ügyeren berakott őszi barczkjaikat a megérkező utasoknak tehát nekünk is. A fogaskerekű vasút'közvetlen csatla­ kozása lehetővé tette a megszakítás nélküli utazást, és a müncheni és egyéb sörgyártáshoz veszik, S —9 forinton kel! <>ka pedig az előnyös nagy árktUömbözetnek az, mert míg az alföldi |órárpa csak 6—7 nap alatt, a nógrádmegyei árpa már 2—3 nap alatt csirkázódik, jeléül nagyobb kzukortartalma. s követ­ kezőleg eredményesebb maláta és sörgyárthatóságának. Nem rétek-e tehát, |iogy illetékes köreink, az önálló gazdák, kereskedők és pénzes-emberek az árpából bizton nyerhető több-hasznot idegeneknek engedik át; önmaguk pedig beérik a nyers termény s annak szállítási minimálii hasznával: tehát akár csak félszázaddal előbb, ufidőn még nehéz volt a közlekedés és ritkaság a gyár és igen költséges a gyári felszerelés. Ily gazdasági politika érthető a tanulatlan parasztemberek, de annál iérthetetlenehb olvasott, tehát müveit emberek résziről, akik pedig folyton panaszkodnak a nehéz megélhetés miatt, holott sanyarú helyzetükön, kellő gondolkozás és tevékeny­ ség által, önmaguk könnyei segíthetnének. Első sorban is tehát (ajánlatos maláta és sör gyárat állítanunk, mert a malátát, akármily nagy mennyiségben állitsuk is elő, azt mindig készpénzért megveszik belfÖldön-külfbldQn egyaránt. A keményítő gyárat, Majthényi Üttmár uron kívül hallottuk említeni más gondolkozó gazdáktól is, ennek tehát, ugy látszikjszintén volna itt jövöje; valamint a szalmából és talán némely fanemekből előállitható más gyánnányok, vagy félgyármányoknak is. ““ Igaza van Majthényi urnák', hogy csak a kez­ det nehéz ; de már abban nem lehetek vele egy véleményen, midőn a kezdeményezést illetőleg ugy vélekedik, hogy csak menjenek elől a pénzes em­ berek. őket axtán majd támogatják a gazdák; holott köztudomású dolog, hogy a pénzes emberek többnyire gyanakvó és szűkmarkúak, akiket tehát előbb a gyakorlati férfiaknak kell meggyőzni vala­ mely vállalat czélszerüségéről, stb. így egy negyed óra múlva már a vonaton haladva ta­ pasztalhattuk ama technikai nehézségeket, a mivel az 1888-ban a forgalomnak átadott — Locber & Cnie. és Ed. Guyer-Freuler zürichi építészek által épített Pilatusvasut tervezőinek meg kellett küzdeniük. Mert figyelmen kívül nem hagyandó, hogy a pályatest hossza 4618 m.. legmagasabb emelkedése 48’/0. és a hegyorom felsőbb részein oly 7 alaguton halad át a vonat, a melyeknek hossza 10—07 méter között viltakózik. Ha mindezekhez hozzászámítjuk még a szilárd köböl épült Wolfortbach áthidalást és a felső vasúti állomás 2070 méter magas­ ságú fekvését: semmi kétség hogy Scbweízben az eddig európai hírű 1800 m. magasságú Iligi vasutat a Pilátus vasvt merész vállalkozás tekintetében határozottan felül­ múlja. A fokozatos néhol, félelmet, sőt borzalmat is keltő emelkedés és alant tátongó mélység a legbátrabb utast is némileg rémületbe ejti, s ilyenkor önként eszünkbe jut, hogy milyen biztos a mi budai svábhegyi fogaske­ rekű vasutunk, a mely minden veszély nélkül szállítja . fel a hegytetejére kívánkozó közönséget. Ilyen és eryéb gondolatok fogamzottak meg agyainkban azon másfél órai hegyi út alatt, mig elég szerencsével este 7*, órára a felső állomáson megvrkezénk, a melytől nem messze kí­ nálkozott a minden tekintetben modem berendezésű a legnagyobb kényelemmel, sőt villamos világositással is ellátott 3 emeletes „Pilatus-Kulm* szálloda, a minői alig képzeltünk magunknak. Felette tanulságos volt a hegyi vegetatiónak megfigyelése; mivel mig lenn a völgy­ ben és a hegycsoport fél magasságában a szép zöldélő fű között különféle szinti virágokon akadtak meg szemeink és a széles kiterjedésű hegyi erdők bennünket valóság­ gal megleptek; addig a legfelső régióban a puszta kopirságon sziklaomladékokon kívül — a melyek, de különö­ sen a hegyszakaJékok hóval boritvák — mit sem tapasztalánk. Megérkezésünkkor jól esett a fűtött szálloda, mert mikor a hegycsúcshoz közeledőnk, már a vonaton az ablaktalan koesiszakaszban kezdettek tagjaink dide­ regni, a mi hiszen nem volt csodálni való 3 fok meleg­ ben. A mennyire kedvezett az időjárás a hegymenetnél mi-nap reggelre annál kedvezőtlenebb mondhatni zordra változott Legforróbb óhajtásunk volt a magaslaton kü­ lönös érdekességénél fogva a ritkán látható napkeletben gyönyörködhetni, a miért voltakép az estéli felmenetelt választottuk; de mily óriásilag csalódtunk, midőn korán S mindaddig, amíg gazdáink a kereskedő és iparosokra, ezek viszont a gazdák és tőkepénzes emberekre, s mindannyian pénzintézeteink, avagy gazdasági egyletünkre kívánják áthárítani a kezde­ ményezés — megengedem kissé nehéz feladatát, mindaddig nem lehet boldogulnunk; de nincs is ebben igazság, mert itt mindannyiunknak egyaránt kötelessége szóval, Írásban és — tettel hozzáfogni a nagy feladathoz közgazdaságunk kulturális fejlesztéséhez: sőt joggal mondhatnék, hogy oly férfiak, mint Majthényi tfttmár ur, meg a mi mé­ lyen tisztelt országgyűlési képviselőnk fíalds Antal ur s több mások könnyebben léphetnek fővárosi szaktekintélyek elé gyakorlati propositiöikkal, sem­ mint a mi egyszerű kereskedőink? stb. Ha azután meg lesz beszélve, s megállapítva valamely gyakorlati esxme, bizonyos, hogy a legelső felhívásra, a fönnebb említett minden tényező közül, százan és százan sorakozni fognak a kibontott zászló alá, — aminthogy sorakoztak Budapesten, már a negyvenes évek elején Széchenyi István gyiytó szavára! Exempla trahunt, a példa vonz; csak goudolkomink tAműrOliOnk é« GurrAnk ’ Reményi Károly. Madách Imre síremléke. A Nógrádi Lapok folyó hó 9-iki számában Dnghváry Vilmos aláírásával meleg hangon tartott felbivás volt olvasható, melyben elpanaszoltitván, hogy u 1864ben elhunyt ugy költő hamvait születése és elhalálozása helyén Atsó-Sztregovtn -a romai eath. temetőben, a fel­ szólaló mély megütközésére, semmiféle emlékmű nem jelöli, s a családi szerény sírbolt is. a hol a haza egyik szellemi óriásának földi maradványai nyugosxnak, teljesen elhagyott sót összeomlással fenyegető állapotban leledzik; ezen riwzissigok megszüntetése czéljából, az ide szószéríni kiirott indítványt teszi, hogy t L , Emeljen a Nem­ zet díszes emléket nagy fia Sztregován nyugvó hamvai fölé a honalapitás ezer-éve alkalmára és hogy ezt tehesse, álljon a hazafias mozgalom élére a vármegye tisztikara, s ebben támogassa öt a Magyar tud. Akadémia is, mely- reggel 4 ónkor a szállóból kilépvén, az alig 1 fok me" lég és bópelybek szállingózása mellett sűrű köd borította el az egész láthatárt és így legnagyobb sajnálkozásunkra a természeti sajátságos jelenségek e tüneményében örö­ münket nem lelhettük. A havazással vegyes esöesepeket 7 óra tájban erős süvítő déli szél váltotta fel a mely csak ugy hasitá a levegőt, de később a mig egyre tar­ tott sűrít ködöt szerencsénkre teljesen eloszlatá és Így reményünk lehet-e hogy a napkeltének a szeszélyes idő megtagadta a láthatásáért kárpótlást nyerünk, ha kiderül. És nem hiába reménykedőnk. Reggel 9 ón felé megtisz­ tult a láthatár és legott a megfigyelések, észlelések egész sorozatába bocsátkoztak. Ha széttekintünk, sajátságos be­ nyomást gyakorol a fennlerőre az orom legmagasabb (2123 tn.) pontján az a mély sin csend, mely érzéke­ inkre oly ridegen hst. Annál inkább fokozott érdeklődés­ sel — a megpillanthaUs egy bizonyos ingerével irá­ nyoztuk látcső segélyével szemeinket ama közelben és távolban egyaránt tisztán látható hegycsúcsok harisokra és jégmezőkre, melyek a Pilátus hegy zömét oly nagy­ szerűen környezik. Nem csekély bámulatot kelt á titok­ zatos természet kutatójánál az. midőn a lég rétegeiben a felhő foszlányokat jóval magunk alatt látjuk ide ’s tora lengedezni, a mi mint látomány felér minden képzelő­ déssel. Mielőtt hegyezném esen útirajzot, szükségesnek tartom ismertetni, hogy a Pilátus a Rigivel átellenben a luezerni előalpesek egy zömét képezi és a középkorban Mon< fraktus-nak neveztetett E hegyzömuek legneveze­ tesebb csúcsai: a Tomlishorn 2133 m. Esel 2123 tn. (a három emeletes szállóval) Gemomattli 2053 m. Widderfeld 20R0 m. Mattborn 2040 m. és Ktimsenhorn 191C m. Van a Pilátuson még egy tó is, a melyhez a Pon­ ti us-Pilátus-félo középkorbeli ré s fűződik, de a mit al­ kalmatlan hozzáférhetősége miatt bizony nem láttam Még a délelőtt folyamán búcsút vére Helvstia ez igazát vadregényes fenséges panorámával megáldott vidékétől, i minden oldalról fenyegető szétmállott nagy sziklatömbök között le fogaskerekéztünk u alsó állomásra. Innét egye­ nesen Lueiembe visszahtyózva délután siettünk utunkat Basel-felé irányítani, hogy onnét tovább indulva mielőbb Párisba lehessünk. Vághy Gyula. �N 0 g R A P I , nek a megdícsótllt tagja volt. s müveivel örök dicsőséget szorzott számára. Nógrád vármegy* — úgymond — a Millenniumot szebben aligha ünnepelhetne meg, mintha akkorra halhatatlan nagy fia porai fölé díszes síremléket készíttetne.* Ugyancsak a f. ho 9-ikén megtartott Madách-cmlekűgyi pályamü-biráló ülésben a fenn jelzett indítvány b néha hozatván. míg a bizottság egyrészt a felszólaló­ nak ax emlékműre vonatkozó óhajával elvben teljesen egyetért, egyszersmind azonban a lehelő félreértés elhá­ rítása vegeit, mintha t. L Nógrádi ármegye értelmisége, n*gy nevű fia emlékének megörökítésére eddig talán sem­ mit Min tett volna, van szerencséje alulírottnak, a bi­ zottság megbízásából nem a tényekről tudomással bíróé megyebeliek, de főleg a távolabb lakok felvilágosításául ax eddig töitentekről röviden, « azzal beszámolni, hogy: Nógrádtártnegye ax ő nagy fiának emléke iránt tartozó hazafias kötelességét saját szőkébb körében tőle telhetn­ ie# leróni máris iparkodott és pedig akként, hogy ép a Nógrádi Lapoknak akkori, s most b viruló egvszwgben köxtáraadalmunk javára működő szerkesztője Horváth Danó a még nehány vele kezet fogott érdeklődő, ezek közt Reményi Károly és alulírott, a helyi lap hasábjain már 1877-ben buzdító csikkekben h vták fel a vármegye közönségét a kegyelete* tartozás lerovásának kötelezett­ ségére, mihez a Losoncz és Vidéke czimű lap is azintoly lelkeaen csatlakozott s ennek következményéül csakhamar megalakult a vármegye székhelyén BaUsü-Gyannaton a Madách-emlekügyi bizottság, élén megyénk kitűnő fia, s a megdicsöü'tnek egyik legbelsőbb barátja s szellemro­ kona Szoatagh Pállal s szerény helyetteséül megválasz­ tott alulírottal, a mely bizottság, czéljául tüzé ki a me­ gye dicső fiának emlékét szoborban, vagy esetleg egy szellemileg gyümölcsöző irodalmi alapítványban megórökiteni, mi végből gyűjtő-ivek lettek a szükséges anyagi támogatás megszerzése czéljából e vármegye keretében kibocsátva, s midőn e bizottság meggyőzött arról, hogy 10—12 ér leforgása után a gyűjtés habár aránylag cse­ kély eredményét már kellőleg értékesíteni lehet, Nógrádvánnegyének minden szépért és jóért lelkesedő alispánja Sdtorszky János közvetítésével a gyűjtött, mintegy há­ romezer forint tőkealapot a vármegye közönsége vette kezelése alá, oly elhatározással, hogy a bizottság javal­ lata szerint a befolyt összegből Madách Imre arczxépét életnagyságban a megye díszterme számára egy fővárosi elismert nevű müvén által lefesteti, a fenmaradó többi összegből pedig alapot alkot, oly aéllal, hogy ennek éti kamataiból felerészben a b.-gysrmati polgári iskola másik felezésiében a losonczi főgymn. és képezte növend. által, ké­ szítendő pályaművek, irodalmi becsükhöz mérten, jutal­ maztassanak, ezen felül pedig ugyancsak Madách Imre araképét a polgári iskola és a losonczi tögymnasium termeiben leendő elhelyezéséül megyei jónerü festőmű­ vészünk Kubányi iajos áltól két példányban levéteti. 8 mintán a föarczképpel az e végből megkeresett lioskovits írnia festőművész 1890-ben elkészült, a várme­ gyei újabb t. emlék ügyi bizottság a művészileg megal­ kotott arczképnek leleplezése alkalmából 1890-iki novem­ ber 30-ikán díszes ünnepélyt rendezett, melynek fényét a meghívott Akadémia, s a Kisfaludy- és a Petöfi-társaságot saját tagjaiknak kiküldése, s ezeknek itt szemé­ lyesen lett megjelenése által emelék, kimondatott egyszerunind, hogy habár ezzel Nógrádvármegye z ő sző­ kébb körében a kegyelet adójának lerovására a kezde­ ményt megtette, minthogy azonban Madách Imre kor­ szakalkotó remekműre által nemcsak egy vármegyére, de az egész nemzetre, első sorban pedig a Magyar Akadé­ miára, melynek egyik nagyérdemű tagja is volt, hálára kötelező fényt árasztott, ezen magas színvonalon álló iro­ dalmi intézet kétségkívül saját feladatául tekictendi, hogy a nagynevű költő emlékét egy ehhez méltó országos mű­ emlék létesítésével is megörökítse. Hogy pedig fölöttébb kívánatos volna, miszerint ezen műemlék a honalapítóé­ nak 3 ér múlva bekövetkező nemzeti nagy ünnep alkal­ mára valósággá legyet, erre nézve felszólaló Unghváry Vilmos úrral teljesen egyetértünk. B.-Gyarmat, 1893. évi julius hó 10-én. JVr/or látván. Tanü g y. (A kié. taatalSfyelö havi jelentése a kőiig, bizuttsixbui.. (Folyt és vége.) Nem hagyhatom minden megemlítés nélkül még a következő tanügyi mozzanatot ugyanis Nagy Mihály vármegyénk tiszteletbeli főjegyzőjének áldozatkészsége folytán a b.-gyarmati áll. el. iskola szegény tanulói mint­ egy 7 Irtot érő írószerekkel s Pokoioy Gusztáv, b.-gyarmati fogház felügyelő, lelkes gondoskodása áltól a b.gyarmati összes iskolák czéhzerü számológépekkel ajándékottattak meg. Végzetül pedig jelentem, hogy Málnapatókán egy °*CT tanteremmel btró állami elemi iskola végett őnag.m. ságihoz következő előterjesztést tettem: Nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. Minister tr! Kegyelmes Uram! Huszonhárom évi tapasztalatból tudom, hogy a tan­ ügyi felŰCrelet esik akkor hozza meg a kívánt gyümöl­ csöt, ha hogy ax illető közegek ugy ax iskola, valamint a községi hatóságokkal minél gyakrabban személyes érint­ kezésbe lépnek. Iparkodtam tehát tónkerületemben *z utón lehetőségig a legnagyobb sikert elérni, a mennyiben Nógrádiármegyébe történt kegyelmes kineveztetésem óta, vagyis egy év alatt, 122 iskolát alkalmam volt meglá­ togatható?; s megnyugvással jelenthetem KzeellenÜádnak, miszerint nagy obbára majdnem mindenütt kisebb nagyobb mértékben népnevelés Ügyünket előbbre mozdítanom »ikrrtlt a nélkül, hogy eme fejieeztéritel az államkincstár igésybe vétetett volna. L 4' V 0 K* Hivatalos körutazásaim alkalmival Nógrád* árujegye legnépesebb tót községét MUnapaUkát. illetve ax ott fennálló ág. bitv. evaug. iskolát is tüzetesen megvizs­ gáltam. Tisztemhez képest kötelességszerüleg vélek eljárni, midőn ax ott észlelt türhctlen iskolai állapotokra Excellentiáil kegyes figyelmét irányítani bátorkodom. Nevezett tót ajkú, részben megbizhatlan s földhöz ragadt szegénységgel küzdő Máluapatóka község lakos­ sága éveken át 48.25 ( j méternyi térfogatul bíró isko­ latermet tart fenn 3tX) mindennapi tanköteles számára » azt valósággal oly ronda s elhagyott állapotban talál­ tam. a mint hogy ax a járási orvos, valamint a főszol­ gabíró A. és B. alatti mellékletből kitűnik. Az iskola bezáratása eddigelé elrendelve nincsen; megkerestem azonban a járási főszolgabírót, miszerint a desperátus tanteremnek legalább tűrhető állapotba való hozataláról gondoskodjék, mivel bezáratása esetén annyi tanköteles minden iskoláztatás nélkül maradna. S tekin ve, hogy a község népe nagy szegénysége miatt a törvényes kivánalmaknak megfelelő iskola helyi­ ségek felállításáról s azok fenntartásáról nem gondoskodhatik, eladózhatlan szükségét látom Excelleutiad kegyes­ ségéhez ama bódolatteljes könyörgéssel járulni, miszerint a népneveié* terén teljes mértékben elmaradt Máluapataka községben állami iskola felállítását elrendelni tuéltoztótnek. Nagyméltóságú Miuister Úr! Kegyelmes uram! Az eddigiek hű ecsetrleséből bölcsen látni méltóztótik, hogy a malnapatósi népnevelés évtizedek óta oly siralma* állapotban van, hogy azt sem a népoktatási sem pedig rendön és egészségügy: szempontból tovább tűrni nem lehet A dolgok ily állásánál lógva iutézkedáseim folyván a község Málnapatókán egy állami iskola létesítése iránti kérvényt hozzám további felterjesztés végett nyújtott be, mely szerint az állitandó iskola számára szükséges te­ lekről, igás és kézi napszámról gondoskodni s azonkívül az iskola dologi szükségleteinek fedezéséhez a törvényes 5% adóval járulni hajlandó. A járási főszolgabíró utján pedig az építési tervet és költségvetést megszereztem, melyet a b.-gyatmati tn. kir. építészeti hivatal Altét felülvizsgálva 2',. r'att be­ mutatni szerencsém van. E helyütt mély tisztelettel megjegyzem, hogy a Málnapatókán létező ág. eV. iskolahelytség a törvény kí­ vánalmainak megfclelöleg átalakítandó s abba a tiélkulözhctlen negyedik tanerő alkalmasan ló lenne. Az ott jelenleg működő ág. ev. tanító pedig tisztán csak a kán­ tori teendők tfljesité-aívcl bízatnék meg. Áttérve- az iskola évi szükségleteire — azokat a valószínűséghez megközelítőleg a következőkben bátorko­ dom — ugyanis: I. Személyi kiadásúi: 4 tanerő évi fizetése a (500) . . . 2000 írL 1 . . lakbére................................... 100 frt 1 iskolaszolga évi fizetése........................ 150 frt. 1. Dologi kiadások: - . 4 tanterem .fűtése 12 öl fa a 12 frt 14LfrU kisebb helyre állítások.................... 50 frt. vrgyeg szükségletek............................ . 50 frt. vagyis összesen: 2494 frt. tennének ki. Az iskola évi szükségleteinek fedezésére szolgálna: 200 tanuló után fizetendő évi tan- és beiratásidíj.......................................................... 240 frt. Az állami egyenes adó utánm 5*„-os adó 115 frt. vagyis örszesen: 355 frt. Levonva.............................................. '. a 2494 frt. kiadásból ........................................................ a 355 fit bevételt az állami kincstár részéről fedezendő lenne 2139 frt. Ehelyütt mély tisztelettel kell megjegyeznem, hogy ax 5*/,-o» pótadoból a inálnapaUki ehzegényc iett törzs lakosságra vajmi kevés esik, miután az állami egyenes adó túlnyomó részét az ott szétszórtan lakó egyes üveg­ gyárosok fizal'k. Nem fargyhatom minden megjegyzés nélkül e tárgy­ nál ama fontos s nagy horderejű körülményt, hogy MálnapaUka község Nógrádrármegye legészakibb terjedel­ mes tót vidékének góca pontját képezvén, a hazafias elem csakis e szempontból, emlitett községben e tanév folya­ mán Állított fel egy díszes kísde<lóvó intézetet, hogy az a hazafias szellemet hirdesse s hazánk nyelvét terjessze. És ép azért, midőn a felvidék magyarjai áldozatok árán a félig már eltántorított s kifelé gravítálni törekvő tót népnek a közős magyarbon javára megbízható s de­ rék honpolgárokká való fclneveltetéséu fáradozik, remény­ leni bátorkodom, hogy eme magasztos törekvés istá;>o)ásául az ily égetően szükséges áil.uni elemi iskola felál­ lítása el nem maradhat annál inkább, miután a inálna­ paUki kisdedovoda nagy missio teljesítésére van hivatva; működése: üdvös, magasztos és maradandó becseid azon­ ban csak akkor fog bimi. bahogy az óyola mellett, mely e helyütt tisztán csak hazafiu szempontból egy nagy bástya gyanánt állíttatott, egy állami elemi iskola élete beléptettetik. Nagyméltóságú Mlnister Úr! Kegyelmes Uram! Engedje meg kegyesen reménylenein, hogy eme első oly irányú előterjesztésemet, mely által a népneve­ iéi után szomjuhoző Unkerületem némi enyhülésere az állam kincstárt igénybe venni bátorkodom, figyelemre mélutni kegyeskedendik. Érdemleges intézkedést nem igénylő jelentésemet tudrtmá’úl venni kérem. Ktr. tanfvlUgyvltí. A balassa-gyannatd katona-botrány. Egy csinos honvéd hadnagy és egy kereskedő szép neje országos birüvó tették városunkat Az igaz,' hogy az ilyen országos hir, nem valami kellemes, mert kvöltvo járt egy kis botránynyal. — mely nélkül el lehet­ tünk volna. Az egészben pedig csak az a sajnos, hogy a főszerepet honvédtisztek játezák benne, akikre pedig szeretnénk mindenkor büszkék lenni. De hát a jó Isten gondoskodik az újság i ókról is; mert az eset meglehetős anyagot nyújtott a fővárosi lapoknak ebben a meddő uborka idényben. — Fel is használták még vezérczikkuek is! A .Pesti Napló* julius 12-ki számának vezérczikko ugyanis a dolgot egész komolysággal az antiscmitismusaal hozza kapcsolatba, s hunvédtisxteinket úgy tünteti fel, mintha azok a legnagyobb antisemitismusban leledzőének. Pedig a dolog úgy áll, hogy B. hadnagy úrnak épen n filosemitismus ártott meg...................... Úgy értesülünk, hogy ív .Pesti Napló* vezérexikkére ax antisemitismust illetőleg illetékes helyről czáfolat fog beküldetni. A többi fővárosi lapokon kisül.különösen a .Pesti Hírlap* julius hó 11-ki száma foglalkozik ez ügygyei. A tudósítás, mely H.-Gyarmatról egy ismert tollforgató s laptudósitó által küldetett be, elég kimerítő, de nem felel meg teljesen a valóságnak, s szenzáczió keltésre vau számítva. Ez vezethette félre a komoly .Pesti Naplót* is, melyben rég olvastunk oly tárgytalan vevéraikket, mint á mely a b.-gyarmati katona-botrány felett megiródott. Már csak nem hiszi a .Pesti Napló*, hogy egy két szerrlemittas fiától honvéd hadnagy iselkedéseért felelőssé tehetne tenni az egész kormányt és a honvédséget? A magyar honvédség .esprit de corps*-ju hála istennek még nem olyan, mely a polgársággal ellen­ tétbe helyezné magát. Minthogy a ,Pesti Hírlap* tudósítását czáfolat nélkül nem hagyhatjuk, s minthogy abban az egész eset, habár nagyítva, elő van adva; — közöljük azt azzal, hogy az illető helyeken, a hol a valóságnak meg nem felelő állítások foglaltatnak, — megjegyzéseinket megteszszük. A „Pesti Hírlap* tudósítása a következő: „Az c^et julius 8-ika és 9-ike közti éjjel történt meg. A gyarmati „Zrinyi-sörházban* julius 8-án zene­ estély volt, aminek folytán a kerti helyiség zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. (Vegyes publikum volt ott. Szerk.) Az egyik asztalnál egy nagyobb társaság foglalt helyet, köztük II. kereskedő fiatól nejével. A szemközt levő asztalnál ült Barna Béla hadnagy Szabó Imre főhadnagygyal erősen beborozott állapotban. (Ez nem felel meg teljesen a valóságnak. Szerk.) S később melléjük telepedett több más katonatiszt is. Az est, folyamán Barna hadnagy több oly kifejezéssel élt, mely a jelenvolt asszonyoknak az arezukba kergette a vért, mely kifeje­ zéseknek czélja azonban csak as volt, hogy Barna had­ nagy B. kereskedőbe beleköthessen, de a nyugodt temperameutumnember nóm tűrte a részeg (?!) tiszt inzultusait. Ezt látva Bírna Béla hadnagy, egy pinezért asztalához szólított s B. kereskedőre mutatva, a következőket kiál­ totta a pinezérnek: „Mondd meg annak a kutyafülű zsidónak, hogy ne tóts.v rám a száját!* Erre a sértésre B. kereskedő, nejével és az egész asztaltársasággal együtt eltávozott. Barna hadnagy és Szabó főhadnagy azonban a társaság után indult, szitko­ zódva ugy. hogy ax üldözött emberek valósággal bétáé' nekültek B. kereskedőnek szemközti házába. Barna had­ nagy ekkor a baz elölt kezdett dühösen fel s alá járkálni és éktelenül káromolva a fel és alá járókat, ezzel a szóval állítva meg egyiket másikat: — Ki vagy kutya!? Ekkor esti 10 óra volt A közeli dohánytözsdéből ép akkor lépett ki Perl Sándor kereskedő. A kél tiszt a mit sem sejtő embert karjánál fogva megragadva, „ki vagy, mi vagy kutya* kiáltással állták útját. (Úgy tudjuk, hony e dologban Perl is hibás; mert miért leskelödött Barnára, mi köze van neki Barna viszonyaihoz? Szerk.) — De mi köze hozzá? volt a Perl válasza. — Hagyjon engem békében, nem bántottam ón az urakat. Barna hadnagy erre kardját kirántva ordította: — Hallgass kutya, mert szétvagdallak! Perl Sándor erre kirántotta magát a két tiszt közül s menekülni akart, miközben Barna hadnagy éles kard­ jával feléje sújtott s jobb kezének két ujját el­ vágta. (Ez nem igaz, csak nagyon csekély karexolást ejtett a kezén. Szerk.) — Perl segélykiáltásaira szemben levő lakásáról kirohant a neje s a tisztek és férje közé vetette magát, mire Szabó főhadnagy is kardot rántott s a szegény védtelen-asszonyt a kari lapjával agyba-fóbe verte. (Ez erős nagyítás! Szerk.) Az ősszesereglettek kö­ zül többen a sörházban levő honvédórnagyho* futottak, hogy neki a történtekről jeléntést tegyenek. Ax őrnagy fellépése és a sebesült ember segítségére siető polgárok megakadályozták a további vérengzést, bár Barna hadnagy még mindig kivont karddal kergetödzött az egybegyűltek közt. És ezt a jelenetet BalassaGyarmat r e n d ő r k a p i t á n y a f ö l f e g yverzett rendőreivel tétlenül nézte v é g i g. (Ezért feleljen a rendőrkapitány, akit ez ügy­ ben a városi közgyűlésen interpellálni fognak. Sxerk.) Ekkor többen a kaszárnyába szaladtak, hogy a honvéd­ őrséget hívják segélyül az ittas tisztek ellen, a kaszár­ nyába azonban be sem eres .tették a népet Épen vissza akartak innét jönni, midőn elébük sz.ila<l kivont karddal Szabó főhadnagy és alarmirozva a katonaságot, egy csa­ patot szuronyt szegezve indított a futó 'polgárok (!) után. (Csőcselék nép volt. Szerk.) Mig ezek n kaszárnya előtt történtek, addig a körcsarnok előtt a közönség Bárna Béla hadnagyot igyekezett tefegyverezni, midőn megér­ kezett a honvédörjárat, méh Barnát körülfogva be akarta kisérni. Barna hadnagy azonban ellenszegült az őrjáratnak �nógrádi in, kivont karddal állt a katonák elé s mellére ütve kiüti: — „Lűjjetek le!‘ Az Árjárat tehetetlensége láttára a köiőn*ég abczugolni kezdett. — „Ex katonaiig-,ezek honvédek, czudarságl* kiáltások hauglntUk fel. 8 hogy a zavar még na­ gyobb legyen, valaki a levegőbe kilétté revolverét. A durranás hallatára. Barna hadnagy felkiáltott: — Löjj le engem ! Csak nem hagylak lelőni ilyen bagázs népiég előtt — felelt neki Szabó* főhadnagy. — Itt nincs bagón! kiáltotta a közönség, mire Szabó főhadnagy kivont kard­ dal ugrott a tömeg közé e szavakkal: — Takarodjatok, mert tüzet vezénylik ! Ebben a kritikus pillanatban lépett csak közbe a városi rendőrkapitány, és most már egye­ sült erőre! lefogták Barna Béla hadnagyot s behurezolták a kaszárnyába. A nagy botrány hatása alatt az egész város közön­ sége izgatott s feszült érdeklődéssel (?) várja a honvé­ delmi minister döntését, kihez ez ügyben távirati följe­ lentést küldtek.* A nm. honvédelmi minl-ter a vizsgálatot mégis indította, s B.-Gyarmaton julius 12-én érkezett meg Hohenburg Vilmos őrnagy-hadbíró, aki a vizsgálatot a b. gyarmati kir. törvényszék vizsgáló bírójával, Jakubovics József úrral, s ennek akadályoztatása esetében Kacskorics Jenő törvényszéki bíró úrral végzi. Eddig IH-an lettek kihallgatva, a vizsgálat 8 — 10 napot fog igénybe venni. A Szabó Imre főhadnagyra vonatkozó ujiági hírek teljesen alaptalanok; Szabó egyszerűen védelmi állásba helyezte magát a felizgatott tömeggel. Ügy suttogják, hogy ez az egész botrány mesterségesen készíttetett elő s ennek lett áldozata Barna hadnagy is, ki julius U-ikétöl kaszárnyái őrizet alatt áll. The Mutual. Az angol szellem praktikus voltát, nagyban és egészben meglehetős hűséggel tükrözik vissza az élet­ biztosító társaságok szervezetei. Mig más országokban az életbiztosító társulatok tisztán csak haszonra fektetett üzleti vállalatok, addig az angol szellem emez intézmé­ nyeket ugy hasznosította, hogy azok ne egyes élelmes vállalkozóknak képezzék kiapadhatlan kútforrasait hanem egyúttal a biztositó feleknek is a lehető legnagyobb osztalékot biztosítsák. Ezen a téren eldisputálhatlanul ax elismerés pálmája. Ezen jóravaló, derék társulat páratlanul áll e te­ kintetben az egész világon, hogy hiteles kimutatásai szerint nemcsak a teljes díjbevételek, hanem még a 67 milliónyi kamatbevételét is osztalékképpen a biztosítottak javára fordította. S igy számtalanszor fordul elő az eset hogy pél­ dául, ha valaki 10.000 írtra biztosította az életét, a nyeremények és kamatokból reája esett osztalékokkal egyetemben 30 éri biztosítás után nemcsak a kikötött 10.000 frtot kapja meg hiánytalanul, hanem hegyibe még a rakásra rakott osztalékból kap vagy 11.000 frtot. Mig tehát más társulatoknál a legkedvezőbb esetben -sem kaphat a biztosított fél többet a kikötött összegnél, addig az amerikai és angol biztositó társulatoknál jele­ idül pedig a The Mutualnál a bixto itoti fél száz perczenltel kaphat többet annál az összegnél, melyre biztosítva volt. A The Mutuál newyorki életbiztosító társaság 1842. évben lett megalayitva. tehát az uj világ legrégibb tár­ sulata és jelenleg a világ leghatalmasabb pénzintézete. Erről tanúskodnak a következő számadatok. Bizto­ sítéki alapja már ax 1892. évi zárszámadásoknál 826.4 millió frankot tett ki. Díjbevétele a lefolyt évfolyamán 450,880,441 dollár volt A múlt évfolyamán általa tel­ jesített fizetmények összege 342 és félmillió dollár volt mely összeg több, mint 100 perczenttel haladja meg a világ legelsőbbrendü biztosító társulatának teljesített fizetményeket A The Mutual 1892. évben a biztosított feleknek csupán osztalékokban 30 millió frankot fizetett ki. Oly óriási összeg ez, melynek nagyság^ csak akkor válik szembeszökővé, ha meggondoljuk, hogy ax összes osztrák biztosító társulatok által kifizetett díjösszeg alig több 10 millió franknál. Exen óriási eredményeket a The Mutual csak az által érhette el, hogy üzleti alapjai reálisak voltak, távol tartotta magát kamatozatlan luxus építkezésektől és ke­ rülte nx oly kétes pénzüzleteket, melyek szédelgő jelzá­ logokból alkottattak. The Mutual szolid gazdálkodással érte el eme sike­ reket, mert mint a szaktekintélyek is minden kétségen felül helyezték, páratlanul áll ezen intézet a tekintetben, hogy üzleti költségei mindig a legmérsékeltebbek és legkulánsabbak olyannyira, hogy még díjbevételei 1890. évről 1892-lg a 27 millió dollárról 32 millióra ugrottak fel, eladdig az 5 millió frtnyi bevételi többlettel ízemben a 7 millió dollárt kitevő üzleti költségek nem is 200 ezer frttal emelkedtek, ami ily folyton terjeszkedő világ­ üzletnél egészen elenyésző csekélység. A The Mutual tehát azon helyzetbe jutott, hogy vezér szerepét a világ összes biztositó intézetei között fentarthatja és így a felek által bele helyezett bizalom teljesen'rendületlen alapokra van fektetve. Hirek is különfélék. Személyi hírek. Gr. Zichy Ferencz fő­ tárnok mester ur önagy méltósága ma Esélybe érkezik. — Alispánunk kedves családja julius h > 13-án hagyta itt városunkat s Nőtincsre távozott, hol a nyarat tölteni fogja. — He rezei ly Jenő kolozsvári kir. Ítélő táblai elnök ur Öméltósága, vármegyénk kitűnő fia, Jul. hó 11-én családjával együtt berczeli birtokára Lapok. jött, hol szept. hó 14-kéig fogja élvezni szabadságát. — Czobor Béla hazai jelei régészünk jul. hó 14-én B.-Gyarmaton volt s alispánunkká-, tárgyalt a fülcki vár rekonstrukrxiója ügyében. Czobor meglátogatta múze­ umunkat is s elismerőleg nyilatkozott annak du» berrad>-*éwröl; ax emlékkönyvbe pedig ezeket irta: „Nógradvánnegve kegyeletét az ősök emléke iránt, nemzeti nagy múltúnk morzsalékainak gondol összegyűjtőiében é* igaz hazafiakhoz méltó megőrzésében kifejezve láttam. B.-Gyar­ mat, 1893. julius .15. Dr. Czobor B4*a. a műemlékek őrsi. bízotté, előadója, akad. tag. Kinevezés. Gr. Degenfeld lajos főispán üröméi-, tósága ifj. Fáy Albertét, a jeles készúr.aégú tiaUl embert, aki jogi tanulmányait szép sikerrel bevégezte, fizetéses közigazgatási gyakornokká nevezte ki. llymen. Kondor Vilmos in. kir. fóerdész ur. kinek Balassa-Gyarmat város iranyábani érdemeit többször volt alkalmunk e lapok hasábjain méltatni, Ju­ lin. 11-én esküdött örök hűséget Vargha Berta kisasszonynak ózv. dr. Vargha Ferenczné helyb. háztulaj­ donos bájos leányának. Az tsketési szertartás az evan­ gélikus egyházban ment véghez, mely alkalommal ax egybekelt uj párhoz ft. 8 i m k ó Frigyes esperes lelkész ur tartott fenkölt szellemű alkalmi beszédet Esküvő után családi körű lakoma volt; közel és táróiból szá­ mosán üdvözölték ax uj házaspárt Mi is hosszantartó boldogságot kívánunk e szép frigyböz. Főispánunk jgr. Degenfeld Ijyirs sziráki kas­ télyában, e hó ll-én lélekemelő családi ünnepély folyt le. A szülék, nagy szülék s a közelben lakó rokonság teljes számmal megjelent tagjai előtt, Auguszta és Katicza gróf kisasszonyok vizsgálatot tettek a felsőbb leány­ iskola 2-ik osztályából. Mindenben a teljes és alapos készültség tanujolót nyújtó feleleteikkel, jól megérdemelt elismerést vívták ki. nemcsak msgus, de tanáruk Bara­ bás László részére is, ki oktatásukat az országos nőképző tantervéhez való szigora ragaszkodással teljesilé. Ug. att­ akkor szintén kitűnő eredménynyel vizsgázott Ilona a legfiaUlabb gróf kisasszony az elemi iskola 2-ik osztá­ lyából, Kristóf és Miklós grófok pedig a német, angol és francziv nyelvekből, melyekben Scheuflele Maliid kitűnő uevelönö volt oktatójuk. Ebéd után a levizsgázottak. a sziráki banda zenéje mellett, vidám kedvvel tánezra per­ dültek, s ügyes tánezuk késő estig gyönyörködtető az előkelő családi kört. Főispán! jubileum. Gr. Degenfeld József Hajduvármegye kitűnő főispánja, s a mi főispánunk testvér öcscse és vármegyénk szeretett fia. tuu't vasárnap julius 9-én ünnepelte líebreczenben főispánságának 10-ik évfor­ dulóját. Degenfeld József, aki Hajdú* ármegye legnépsze­ rűbb és legszerctetreméltóbb alakja, pártkülönbség nélkül a legnagyobb ovácziókban részesült, a maga a belügyminister is igen megtisztelő és meleghangú távirattal üdvözölte a derék főispánt. Halálozás. Súlyos csapás nehezeit Feledi Henrik urra. a b.-gyarmati takarék vs hitelintézet buzgó igaz­ gatójára a városnak egyik kiváló képviselőtestületi tag­ jára. Ugyanis bőn szeretett neje: Smidl Rozália asszony tegnap délelőtt fél 10 órakor hosszxs szenvedés után 49 érés korában jobblétre szenderült. A lesújtott férj és családja iránt minden, oldalnál nagy részvét nrilxánul. — Ebeit Lajos gutái ev. tanító julius hó 14-én 68 éves korában elhalálozott Adomány a b.-gyarmnti fögyiuuisiumnnk. Még csak az előlegez tervezés stádiumában van a balassa-gyarmali fögymnásim, » máris oly népszerű ax eszme, hogy a távolból is megemlékezik arról városunk haladá­ sának egy-egy jó barátja. így a napokban Losonciról ér­ kezett városunk birájáboz levél Lővry Károly H. ottani ház- és föld birtokostól, a ki kötelező iratot adott magá­ ról, hogy a b.-gyarmati gymnasium épitési czéljaihoz öt éven át 20 koronával fizetendő egyszáz koronával fog járulni. Buzdító példán! szolgálhat ez a helybeli és közelridéki hazafiakra, midőn majd a kiküldött bizottság hivatalos íveken aláírásra fogja ókat felhívni a cxél meg­ valósítása érdekében: mert szó sincs róla, hogy a közsé­ gek és egyesek által hozandó áldozatok nélkül ez ügy sikerülhessen. A kormány csakis az esetben hajlandó a maga részéről a döntő intézkedéseket elrendelni, ha ta­ pasztalja, hogy az érdekelt vármegye, város fis vidék nem támaszkodik kizárólag ax állami segítségre, de megosztja, könnyít a terheken. — Hogy mozgunk a fógynásium ér­ dekében, erről országszerte mind szélessebb körben vesz­ nek tudomást, igy a középiskolai tanáregylet közlönyén kivül, melynek közleményéről a múlt hó közepén már megemlékeztünk, legújabban a váczi kir. főgymnisium igazgatóságának közelebb megjelent ex évi Értesítőjében olvassuk, hogy most „Balassi a-G yarmat buz­ gó l k o d i k* fögymná-ium elnyerhetése végett — Az ügy barátainak megnyugtatásul fog szolgálni, ha elmond­ juk még, hogy alispánunk, mint a törvényhatóság által a a fögymnasium létesítése tárgyában kiküldött bizottság elnöké, augusztus 1-én megkezdendő szabadságidejének egy részét is e fontos kérdés előmozdítására kívánja fel­ használni. Legyen munkáján az Isten áldása. Országos vásár Vátnos-Mikolán. A kereske­ delemügyi m. kir. miniszter ur 45.6:13 xz. rendeletével engedélyt adott Hontmegye Vámos-Mikoh községének, miszerint Mária-Magdolna és szent Mihály előtti hétfőn barom, kedden pedig kirakodó vásárt tarthasson. Az első ily országos vásár tehát f. julius hó 17- és 18-dik napjain fog Vámos-Mikolán megtartatni. Esperességi gyűlésre kiküldöttek. A b.gyarmati ág. hitv. ev. egyház a Losoncion jul. hó J8. és 19-én tartandó esperességi közgyűlésre szavazati jog­ gal biró kép.iselökül Pongrácz György és Horváth Danó urakat nevezte ki. KoHitkn Mihály nógrádvármegyei kir. tanfel­ ügyelő, ebbeu az állásában a nm. vallás és közoktatásügyi minister álul egy éri itteni szolgálat után véglegesiltetett.. Építési tervezetek. A b.-gyarmati rom. kath. iskolaszék bizottsága tartott múlt azombatofi S e ít o v < z k y János alúpán ur elnöklete alatt tanácsko­ zást, melynek tárgya volt e nagy homlokzata épület emeletessé tétele. A Manóuy Alajos építész áltál ez irány l>an elkészített tervezet birálaUba azonban még nem bociátkozoU a bizottság, mert utóbb mái kombiaácziók merültek fel. melyek sikere esetén a város azépitési ügye is sokat nyerne, az iskola pedig terheitől szabadulna.*Arrnl van ugyauy utó, hogy a mostani iskola­ épület eladassék. s helyette a templom közelében szerzendó telken ezélszeni módon uj iskola építtették; a hitközség ugyanis e czélra kisebb területtel ú nagyon beérheti, mig ellenben a mostani épület, mely a íőutcza legszebb pontján áll, széles homlokzatával, más módon volna esetleg jobban értékesíthető. Remélik például, hogy megveszi azt a b.-gyarmati takarékpénztár s intézeti díszes és czélirányos házat építtet oda, áthelyezvén egyszersmind a m. kir. posta és távirdahirotált b, mi­ velhogy e hivatal mostan, helyiségei máris szükek; < a . nagyközöns gnek tokkal kényelmesebb volna a föutczáa, a város központjában keresni fel ugy az egyik mint a másik intézetet Hasonló felfogásnak hódol íz érdekeltség Lo*om zvánwában, hol mint a „L. éa V.* legutóbbi számában olvassuk, a főközlekedési ponton lévő plébánia­ épületet tervezik emeletessé építeni olykép, hogy a plé­ bános ur az emeletre jönne, földszinten pedig a posta és tárirdahivatal helyeztetnék eL Kollár Jánosnak; ama régi tótköltőnek, aki „Slavy dcerá'-jával a panslarismo.v fazkét elvetette, emléket akarnak állítani Túrócz-Szcntmártonban, » e végből Dúla Máté és társai oly izgató felhívásokat küld­ tek még vármegyénkbe is, hogy azokat a b.-gyarmati járásban a szolgabirói hivatal kénytelen volt lefoglalni Figyelmeztetjük erre a losonczi ée a gácsi Jár. közegeket is! Névváltoztatás Neuspial Ábrahám Vaayarcz köz­ ségi illntóségú ugyanottani lakos vezetéknevének „Ba­ lázs *-ra kért átváltoztatása f. éri 46.909. százan belügyministeri rendelettel megenged tetett, A Madáchemlékiigyi bizottság julius hó 9-én tartá ülését Scitovszky János alispán elnöklete alatt. A bizottsági ülés egyedüli tárgyát - a b.-gyarmati polgárt iskola növendékeitől beérkezett s jutalmazandó pályázati dolgozatok bírálata képezte. A bizottság az első 40 ko­ ronás díjat Kaszner Gyula VI-ik osztálybeli tanulónak „Coriohnus* cximü dolgozatáért, a második 25 koronás dijat szintén Kaszner Gyula tanulónak „A tél* czimű dolgozatáért, a harmadik 15 koronás dijat pedig Gelber Sándor V-ik oszt tanulónak „A török unalom Magyar­ országon* czimü dolgozatáért szavazta meg. A losonczi áll. gymnasinmból és az ottani ál), tanképezdéből pályá­ zati dolgozatok ez érben sem érkeztek be. Sárkány Sámuel bányakerületi ev. püspök jelen­ te .* Zólyomrármegyében időzik a borosznói fürdőben, — honnan, mint értesülünk, vármegyénkbe is átjön a egy két egyházban Kanonika vizitácziót fog tartani. ->■ A vakácziókra haza érkezett tanuló ifjúság B.Gyarmaton a fürdőhelyiségben julius hó 22-én zártkörű tánczmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelme a Mú­ zeumi könyvtár javára fog fordittatni. Tűzoltó tánczmalab<á<. Lőrineziben julius 9-én fényes tűzoltó mulatság ment végbe Scboosberger Rezső selypi kies erdejében. A tűzoltók Smidt József fő- és Smidt Gyula-tiszteletbeli főparancsnok vezetése alatt d. u. 2 órakor teljes díszben a sziráki banda zenéje mellett von ültek ki mintegy hatvanon. A mulatságon resztvettek Schossberger Rezső és Hoffmann Jakab egyleti elnök urak is. valamint a salgótarjáni tűzoltó egylet képvisele­ tében l'app János főparancsnok. Mulatság közben tombola játék rendeztetett, s ugy ebből, mint a belépti dijakból 232 frt szaporítási egylet pénztárat Birtokváltoxis. Báró Pírét Bihain Béla és neje báró Orczy Leona diósjenei uradalmuk e napokban resignáltatott Balás József és Spet Vincié Ügyvédek közbenjöttével zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Ede boron tyánkői (vasmegyei) nagybirtokos, mint vevő részére. A vételár 510 ezer forint volt s miután a birtokot setnur adóság sem terhelte. Almásy ur a birtokbalépés előtt egyszerre és egészben leolvasta a félmillió forinton felüli vételárt. A birtokon az uj tulajdonos fia Almásy György jogtudor ur fog lakni s reméljük, hogy megyei közéle­ tünkben is élénk részt fog venni, mintán idáig is köz­ dolgokkal foglalkozott mint a bécsi külügyministeriumnak ifjú tisztviselője. Sajnáljuk a Diósjenön és Váczon csendben élt és mindenki által szeretett bárói család tá­ vozását, de más részről Örülünk, hogy megyénk ezen 9000 holdnyi része ily jeles kezekre került A bárói család egyelőre Fiúméban fog lakni s megyénkben ée környékén vételre más nagy birtokot keres, mert a mostani birtok */« részben erdőből állt s ez az ö közvetett gazdálkodásuk nak be nem vált. Iskolaszék! illés. A b.-gyarmati községi iskola­ szék julius hő 12-én Kövy Tivadar elnöklete alatt ülést tartott mely alkalommal tárgyaltattak a rajztanán állo­ másra pályázók kérvényei. A rajztanári állásra első helyen Asztalos Károly, a második helyen Halmi Béla és a har­ madik helyen Szádvári János ajtoltattak a vallás és közokt ministernek kinevezés végett Az iskolaszék jegyzőkönyvi elismerést szavazott Dömök Erzsébetnek, aki 12 évi di­ cséretes működés után elhagyja ezt az intézetet hogy a nagy-enyedi áll. polgári leányiskola igazgatónői állását melyre előléptetve lön, elfoglalhassa. A megüresedett állásra pályázat nyittatik és pedig julius hó 3l-ig. mert az iskolaszék már augusztus 5-én választó ülést kivin tartani, hogy a megürült helr idejekorán betöltve legyen. A nagy meleg által elfülledt kedélyeket — egyszerre felvillanyozta Simko Frigyes ev. alesperee és b.-gyarmati lelkész urnák egy írásbeli tiltakozó panasza, mely mód­ nem felekezeti vitát provokált Simko Frigyei ileiperes ur ugyanis art panaszolta, bogy Dudás. Hedry. Manó és tjfaludttki b.-gyarmati vegyes házasságbeli családuk fi illetve leánygyermekei, az evangélikus szülő vallásának tanitáraban nem részesülnek, hanem daczára aneak, hogy �X ö G R A D LAPoK. I Jegyzőkönyv. 1893. junius hó 28-án. a törvény szerint eraagelikusok. * róm. kath. lalla.baa oktattatok * ebbál a rallástanbol kapnak moUlnatot iá. Felvéve Si péken ifi. Szkladán)! Károly és Bnocz Ex ellen Siska Frigy « lelkes* ur ax 1868, L1U. L-cz. Lajos urak körött felmerült lovagin ügyből kifolyólag. 12. $-* alapján áriát emel A kénye* kérdé* ugyan min­ Alulírottak megjelentünk f. évi junis hó 3O-án csdenkit erdeien, da senki >em mert hozza szólni, végre téli 8 órakor Buocz Lajos urnái tipéken és tőle megbí­ » aban történt tnegaBapo4áa. hogy u ügy terjesztessek zónk nevében azt kérdettük mi >VMptte azon sértés elkö­ fel a as. vallás kiwkuta*ügyi minóterhez. ott úgyis vetésére, mit o hó 28-án ifi. Sxktadányi Károly uron fordulnak «M ilyen kérdések. Szintén üditőleg hatott a elkövetett # hajlandó e fegyveres elégtételt szolgáltatni; fotetomti ügy hdércuyomása ajatt álló kedélyekre Ma­ mire Bnocz Ltyos ur kijelentette, mikép noha sértést el­ darára Margitnak. * szép, kedve* és kitűnő »eged tanitó- követte elégtételt nem íd. miután a kihívással elkéstünk. ataek kérvénye, rendes tanítónőié leendő kinevextetése Azonban ha megbízónk újból megsérti, hajlandó az elég­ irtat Madarára Margit kérvényét egyhangúlag pártolU tételt megadni, sőt <5 is vrnni fog magának. ax iakolanék és cxukra* indokokkal felterjeszti a közok­ Véleményünk szerint ifi. Szkladányi Károly urat tatásügyi mmisterhex. késedelem nem terheli, mivel megbízónk akkor állandóan Egy kiválóan érdekes kulikai raikk teszi hivatalos minőségben volt Testőrre kiküldte; több napra árdakrané a , Képes Családi Lapok* 29-ik számát E szóló megbízásai folytán helyét nem hagyhatta el s igy csikk egyik j«k* írónk. Prém Józsefnek ,T«rtvér*czimü azonnal levélileg Wiuter Ferencz urat kérte fel ex ügy regoyát vette tárgyául * kétség kiről országszerte nagy lovagit* elintézésére azon megbízással kapcsolatosan, figyelmet fog keltene Cgyaa aszúmban kezdődik Sxiklay hogy segéd társát ő maga válassza. Jánosnak .Az agyagod hid* cximü elbeszélése, inelvre Wintcr Ferenci úr hon nem lévén, csakis 30-án ttldnfteen felhívjuk ax olvasó figyelmét A többi köxle- jött haza s ekkor rögtön intézkedett is. mesyek a mind irodalmi színvonalon állanak. Közhasznú Végül kijelentjük mikép mi ifi. Szkladányi Károly irmertetótsk. mulattató apróságok, érdeke* fürdői leveek urat teljesen gavallér é< korrekt e.nebernek tekintjük s egészítik ki a szám tartalmát, ismét és ismét bizonysá­ érte a felelősséget ex irányban elvállaljak. Ipolyságon, 1893. július 13. got tár* arról, hogy a .Képe* Családi Lapok* nem csak a leghasznosabb heti lap is amennyiben minden számhoz 7/7. Sáyhy Benő. külön ingyenes regény melléklet és minden második Suyár Lajon. mámhoz illusztrált divat melléklet is caatoltaüL Kiadó hintái Budapest. V. Xagykorona-ntcza 20. zz. Mutat­ Nyilatkozat. < ványszámok kívánatra bárkinek ingyen, és bérmentre Vonatkozással fenti jegyzőkönyvre minden áron azon voltam hogy Buocz urat elégtétel adás vág,- revéare kény(zeritvem, mi azonban f. hó 9-én a .Pesti Hirlap*-ban megjelent nyilatkozatomnak. daciára hozzá intézett hatá­ rozott sértő modorban irt ajánlott levelemnek mindeddig Nyilvános köaxönat nem sikerült Jozefa, volt beteg leányunk egészségének helyreEtek után ismételten kijelentem, miszerint Buocz állitára alkalmából köszönetre kötelez eagemet és nőmet urnák lovagiasságáról nem cuk hogy fogalma nincsen, a hála érzete Ehrenreich Károly dr sxiráki körorvoi irá­ hanem előttem egy gyára és jellemtelen ember. nyába, azon ax orvosi tudománya folytán rendelt Kerekért, Kell Ipolyságon, 1893. juhai hí 13-án. éi leánynak makacs ée veszélye* betegségében általa ban­ 1JJ, Sxkladányi Károly. káit gyógyítási módért, mely Isten segítségével szeretett leányunk étiének megmentésére és minden rossz utóha­ tás nélküli, telje* felgyógyulására és felépülésére vezetett. felelő* azért esztö. Szivünk legmélyéből fakadó köoönetünkst nem t* akarunk jelen sorokkal kifejezni, mivel azt egyáltalában 1«7 —tfe*.«3 az nam is vagyunk képesek csak kívánni akarjuk, hogy az ársrréal hirdetmény. Isten ugy nagytudományn, mint ügybuzgó* körorvosunkat a szenvedő emberiség segítségére, a betegek fájdalmai­ Alulirt kikálJött rígrehaitó az 1881. évi LX. t-cz 104. t-a értelmiben. eainuel közhírré teizi, hu;y a b-gyarmati kín nak városunk javára és hasznára, az emberi törvényszék ISO. éri ISflu vá-téw k íretkeztében Kövy legvégső határáig testi épségben és lelki egészségben Tiradár ügyvéd által képviseli 1> -gyanuat! takarékpénztár ja­ tartsa meg. vára Veres L*i<>> ellen, hitrálékus tűi frt ■ jirulékzi erejéig Szirák, 1893. julius 12-én. foganatosított kielégítési végríhajtát utján lefoglalt és 600 Nyilttér. *> Horváth Danó, Hirtenxtein, kertied aayak. vezető. • Eewatbxa Közlottehárt wartOal fdetötöget a Mert. írtra becsült hat fehér jármot líkórböl alló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. «' , Mely árverésnek a ssiráki kir. íárásbirótág 1550—1893. atám végzése folytán IG5 írt bátr, tőkekövetelés, ennek 1892. évi suptember l-sö napjától járó G*/, kamatai és eddig üsttésen X9 írt 78 ktban birdilag megállapított költségek erejéig Kutató küxség hátánál leendő esakoxlésére 1893-ik éri jnllut hó 3S-ik napjának d. e 11 órája határidőül kittlzetik és ahhoz a venni ttándékutók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingí^ágok a* 1881. éri l.X. t.-cz. 107. és 108. fra értel­ mében késipénzAzetéa mellett, a legtöbbet Ígérőnek becaárvn alul is eladatni fognak. Kelt Sziták, 1S93. évi juniu hó 30-án. _________ K o ó s Béla. klr. Jbírósági végrehajtó. Van szerencsém becses tudomására juttatni, hogy nálam csak egyne r használt termény zsákot, valamint uj zsákok bámulatos olcsó áron kaphatók . kiváló tisztelettel Jónál Albert, lákásom Főutcza a nagytözsede mellett Polatsek-féle ház. MFUIHVÓ. A .Takarék és Hitelintézet Részvénytársuht B.Gyarmaton* 1893. évi augusztus hó 6-án délelőtt 10 órakor saját helyiségeiben rendkívüli közgyűlést tart, s erre a részvényesek meghivatnak. Közgyűlési tárgy: Az eddig érvényben volt alapszabályok módosítása. B.-Gyarmat, 1803. julius hő 12-én. t~ Bálái Antal, elnök. Jegyzet A közgyűlésen jopikat érvényesíteni klránó réMvényesek tartoznak részvényeiket a közgyűlésen felmutatni vagy pedig azokat előre letéteményeznl. A megjelenés és szavazás megbízott által is történhetik: megbízottul azonban csak részvényes alkalmazható. 2700-1893. sx. Pályázati hirdetmény. Nógrád vármegye, nógrádi járás szövetkezett 36 köz­ sége és birtokossága által szerződéses alapon biztosítandó állatorvosi állásra ezennel pályázat hirdettetik. Az elfogulandó állomás székhelye Bétság. Biztosított évi fizetés........................ 700 forint, üti átalány............................................... 400 forint A szerződés feltételei nó'rádi járás főszolgabírói hivatalnál Hátságon bármikor megtekinthető. Ax 1888. éri VII. t-cz. végrehajtása tárgyában kibocsájtott rendelet 303. g-ban körülirt képesítés és fel­ tételek igazolandók. Pályázó — pályázati kérvényét folyó éri augusztus hó 26-ig személyesen tartozik beadni a járás főszolga­ bírójához s felhivatik, hogy a választás napján, folyó év szeptember 1-én is személyesen jelenjék meg. A megválasztott tartozik -állás azonnal elfoglalni. Hátságon, 1893. évi julius hó 14-én. Bálái Ferenci, fosxolgabiró. Hirdetmény. ÉRCZKOPORSÓK ssemfűdelek, sirkosxoruk, szállások és egyéb tesnettetÓM csikkek, legnagyobb választékban éslegjatanyosabban kaphatók: HIMMLER MÓR divatáruk kemked4*tbea B.-Gyarmaton a feutexában lévő Bercxeller féle házban *u. emeleti lakás, u m. 3 ttzoba. éléskamra, padlán én pittCtb minden órában adandó. Itöve ib értesítéssel szolgál őse. Bercxeller VUmoené, B.-Gyarmaton. Retqtle bérlők figyelmébe. B.dlyamstua fdauu Kálránykén-szappan Parfimerie Eqaitable, bécsi czégtdl, felüluMlja elérhetetlen mo»ó-erejérel minden mostanig előfordultat Darabonkénti ára 35 kr. kapható: Hontrármegyebcli Kővár községi közbirtokosság! korcsma épölet, mely 3 lakó, egy nagy ivó szobát, egy kamarát, egy mézzárézéket egy vágóhidat egy istálót és pinexét foglal magába, a mellette levő nagy szekér állás­ sal, melyben egy nagy istáló és kamara van szabadkézből eladó. — A venni szándékozók bővebb értesítést Schmidt Sámuel birtokos urnái B.-Gyarmaton nyerbetnak. Ebenky Imre, közb. felügyelő. A selypi uradalom S^é^me- rino precöce telivérü kos eladó, valamint eladásra kerülnek eredeti Hehémfeldi és simmentbali tehe­ nek és bikák. Megkeresésekre a selypi uradalmi igazgátóság Nógrádmegye posta Selyp készséggel felvilágosítást nyújt Hlmmler Mór és Benkő* József urak kereekedéaébca B.<íyanutoa íöutexa a világ legnagyobb és leggazdagabb életbiz­ tosító társasága. Biztosítéki alap 907 millió frank. Magyarországi vezérigazgatóság: Budapest Bécsi-utcza 5. az. a. Az intézet foügynőksége Nógrád és Hontvármegyékre Balassa-Gyannaton: Perl Adolf­ nál, ki szükség esetén bővebb felvilágosítással Érdeke* ■Istákat, «a|á* vásárló I \ MZ"-féle vasöntöde és gépgyár rész- jg ■ . HA vénytársaság I _______________ ” BUDAPESTEN, g Gyár és irodák: VI. KKRCLET, KCLSÖ VACZI-ÜT. Városi írod* és raktár: I’-xlmaniczky-utcza 14. - Fiók-raktár: Kerepeti-tit 77. gí Góz- éM JárffánycMépló-’kéMzftlctek erttnoe eteö dijakkal kitOntetett szab. Schlick-feie 2 és 3 vasuekék, mélyítő- és egyetemes aczél-ekók, eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle egy vasú ekék, talajmivelo-eszközök,. valamint Scklick-fele nal. „Haladón^ sorbarelW. 1 skarmáeykAwitű S*p*k. darálók, öriömiluiok aindeunnuii xaz>l*<S<i ip-prk Eredeti amerikai kórekötö H 14—18 msrokrakó arat-H*pek és iakuruUÓ<Apek artlllttaró merei viauUk *tb. Kulin keimé szöveteknél l'eruvlen és lloskíny - -rrg klérus részére, előirt szövetek a e*. é* klr. hivatalnoki .érának, tűzoltók, tornászok, cse­ léd öltönyök részére, ugy , isztók: teke és jádzrt asztalok, s hinlók bevonására. Lódén: vízmentes vadász öltönyre, mosó­ kelmék, utazó llalils 4—14 frtig stb. Ki jutányos, jó, tartós, tisztagyapió szövetutfs nem roncsot mely a varratát dljját sem érdemli) óhajt vásárolni, foodnljon Stikarovszky Jánoshoz Brünnben. ■. (da* Manchester Oesterreichs) Upagyobb posztógyár! raktár, fél millió frt értékű Nyilvánítom a gyár nagyszerű kiterjedését és kezelés­ képességét, ugy, hogy üzletem az európai kiviteli legklterled, tehb gyauju szövet árú szállítmány kezelése, u. m. kammgarn, szabó kellékek * nagyszerű könyvkötészettel, saját használatra egyesítve van A fenti elősoroltak bővebb meggyőződésére s megszemlélésére meghívom a t. közönséget, adandó alkalommal, nagyklterjedésfi Üzlethelyiségemet, mely lő) egyént fogtálkortat, megtekinteni. ■ sanBM»íiara)raaftattaaa0icraaaa!H»:a«n!ae!iSsiaeíi ..V,M n bérmeate***. iMszescn felszerelt mlntaUlnyveket, mily a); eddig nem létezett, axabókn.ik bérmcntet'entU .Sem teszek kivételes ongedm'-nyt 2’/s V-gy 3‘/, frt mé­ ternél, ugysrintén scmiui a ándékotövt szabiknak, mint ax, a divatozó versenynél, átviteleknél szokáséi .-n rendes határo­ zott árakat tartok, hogy minden beess* Vivőm jót, olesó áron vásárolhat. Azért ké-em csak mlntaköay.et követelni. Óvakodom a kittös árengedólya J levelektől a verseny­ tárgyú MsiresdelHek stárréte! mellett tlrtmek. Levelezések: német, magyar, cseh, lengyel, olasz, franezla és angol nyelven. lü—20 Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1893, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00342.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_07_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-07-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 29. szám (1893. július 16.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom