https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/40cefbc8ffd651c643dd8412462526b7.jpg d190f1056868abe25a4d47d97477ada7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c7aef4de3ea7917cdc626526f1814376.pdf 5691b8532af990899036d0fe3b5986e1 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. július 9. 28. szám. XXI-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. B.-Qyarmti gyáriparunk érdekében. Örömmel olvasom e lapokban megindult esznecserét n kiviteli malom' és netalán mis létesiendő iparágak meghonosítása érdekében, engedje neg szerkesztő ur, hogy én is szerény nézetemet íz eszme tisztázása érdekében előadhassam. Példák és megrzáfolhatlan tények igazolják azt, jogy csak azon város gazdag a felvidéken, — hol pár, de főleg gyári ipar létezik, ha gazdag a város, gazdag lesz az azt tápláló vidék is, mert az ter­ emtményét jól értékesítheti a jómódú városi pol­ gárok által, s azért is minden áron arra kell töre­ kedni, hogy egészséges gyári ipar keletkezzék. A .Nógrádi I^pok* 27-ik számában a b.jyannati export gőzmalom eszméjét olvasva, azon meggyőződésre jöttem, hogy az oly nehézségekbe ütközik, mik alig lesznek legyőzhetek, mint azt igen tárgyilagosan leírta llózsa Károly ur legutóbbi rzikkében s e czikket tökéletesen magamévá teszem, egy érvnek kivételével, s ez a tüzelőanyag drágasága, mert a Gyarmat körüli hegyek sok és jó kőszenet tartalmaznak, s már ezelőtt 35 évvel miveit kőszénytánya volt a csosztvei határban, s azt csak fel kell tárni, s lesz olcsó és jó tüzelő anyag. Ezek után látom, hogy a gyarmati gyáripar keletkezését nem a malomipar.-terén kell keresni. Nézzünk körül tehát,.mik azon nyers termé­ nyek, mik innen kidolgozatlanul dszállittatnak, s miknek feldolgozása itt haszonnal eszközölhető? Első sorban: burgonya. Másod sorban: árpa. Harmad sorban: a zsúp szalma. Mind három igen jó, igen nagy mennyiségben termeltetik, ebből következtetem azt, hogy ezen há­ rom nyers termény kihasználása által lehet BalassaQyannaton. gyári ipart teremteni. Egy keményítőgyár üzembe tartásához 700-1000 hold burgonya termése szükséges. Gyarmatot körül ölelő vidék 15 falu és pusztája u. m.: 11.-Gyarmat, Patvarcz, Hngyag, Trázs, Marczal, Szügy, Csesztve, Bakó, Vadkert, Hiba, Kővár, N.-Csalomia, Dejtár, Patak, Lőrinczi puszta kitűnő burgonyát termeszt. T A R C Z A. Sark-kuzság. Sokat panaszkodó! a torsra Mégsem találtad meg a halált De ha ö Inda! majd nyomodba Téred bizonyosan feltalált. (Németből) —y. Stubnyafürdöböl. , Orvosommal már régóta tanácskoztam, hogy a nyarat melyik fürdőben tölL-em, s a többszöri tanácskozásnak az lett az eredménye, hogy egyszer Trencsén-Tepliczben, máskor Koritniczában, harmadszor meg Barlangligetben állapodtunk meg. Ez a kiváló eredmény gondolkozóba ejtett, a azon tanakodtam magamban, hol találom én meg mindazt egy helyen, a mit az a három föntebb említett külön-külön nyújt, s végre arra határoztam magamat, hogy Stnbnyafürdőre megyek, hiszen érnék hévvizei a 42 és 46 C.* közt állanak, Slefania-kurájának vize egy kis karlsbadi sóval pótolja Koritniczát, fenyveserdeje vég­ telen t maga a fürdő 518 meter magoson fekszik. Aztán meg az is vonzott ide, mert azt hallottam, hogy ezt a fürdőt is magyar Gasteinnak nevezik. Nálunk pétiig a név sokat tesz. S hogy ide jöttem, bizony nem bántam meg, mert a mit kerestem, egészen megtaláltam, sőt annál is töb­ bet, mint azt szép sorjában elmondom. Már csak ide utazni se közönséges dolog. Vegyük csak, hogy az ember felül a magvar államvasutak sal­ gótarjáni állomásán; ettől kezdve Stubnyafürdőig csakúgy fürdik az utas lelke a vidékeknek hol szelíd, hol ma­ gasztos, hol komor fensége által okozott gyönyörben. A ki még nem nézett erét e vonalnak azon pontjáról, hol a Garamvölgjre szögellö sziklaszögleten északnak tér a vonal, a ki ismét nem látta a folyton táguló Garamvőlgiet, melyen át szeszélyes kígyózó vonalban tűt régig a f farain, s mely völgyből a falrak egész sora ragyog fe­ lénk n gazdag kalászok seregéből, s minket két, egymás­ Ha minden határra csak 70 holdat számítunk, az 1050*hold, de teimelhet két ennyit is 6 igy egy gyárnak nyers anyaga bőségesen van biztosítva ki­ tűnő nyerstermény állal. Nézxíz, hogy állunk a serfőzdével; a nógrádi árpa igen jó és épen azon talajon terem, hol bur­ gonyát nem termelnek nagyobb mennyiségben, a keményebb talajon Nógrád- ds Hontmegye termése bőségesen fedezi egy sörgyár szükségletét, s az itt termelt sör elég nagy fogyasztó közönséget fog ta­ lálni e két megye területén. E két iparág becses mellek terménye igen jó hatással lenne marhatenyés^ésünk érdekében is. Harmadik kiviteli czikk, a zsnpszalma. ezt papír lemezzé feldolgozva lehetne értékesíteni; igaz az. hogy gazdasági szempontból a szalmának ily elvo­ nása a gazdaságoktól elítélendő. de ha már nyersen elszállítják, ugy inkább feldolgozva szállítsák azt el. Egy középszerű lemezgyár üzembe tartásán G - 8 ezer métermázsa jó minőségű rozsszalma szük­ séges és ez bőven fedeztetik ■e vidék által és 40 — GO ezer forint forgalmat eszközöl évenkint. miből igen sok a nyers anyagra és munkásokra megy fel. Az eszme fel van vetve, a gazda közönség örömmel fog járulni, mint termelő, részben, ha kell, mint részvényes annak kivételéhez; de minden gyár alakulásnál két tényezőt különböztessünk meg, a gyárat építő és üzembe tartó és a gyár számára termelő gazdákat, az előbbi adja a pénzt, az utóbbi termeli a nyers anyagot. Minden kezdet nehéz « igy a gyári vállalatok keletkezése is, de a tapasztalás azt mutatja, hogy hol egy iparvállalat sikerű* — axt gyorsan köve­ tik a többiek is, azért nézetem szerint kezdjük a — keményítőgyáron. Azt hiszem B* Gyarmat lelkes polgárai, kik a város emelkedését szivükön hordják, mindent elfog­ nak követni, hogy az eszme ténnyé váljék és rövid időn B.-Gyarmaton a gyárak magas kéményeit lát­ juk emelkedni. Kelt Csesztve, 1893. évi július 3-án. Majthényi Otmár. tól távolesö hegylánca közepén, az jól teszi, ha ez utat megteszi, mert ennél kellemesebb s magasztosabb látvány nagyon ritkán kerül nemei elé. Es még azt kell hozzá venni, hogy nynktörő magúban halad itt a vonal, s ba a természet népségei bámulatba ejtenek, nem kevésbbé ragadja meg az ember figyelmét az emberésznak ez a remekműve, mely legyőzve a természet ezer akadályát, alagutakon, óriási töltéseken át vezeti az utat, hogy ebben az ember Önmagát is csodálhassa. Ott lenn kanyarog a fehér országút Körmöezbánya felé, mi pedig fenn, ’omberdők árnyában még szeszélyesebb kanyarulatokban ha­ ladunk ugyan arra. Ni hiszen már ott van lenn előttünk a bires aranyváros, s mondhatom, pompás látványt nyújt innen a magasból; háromszor, bárom oldalról szemlélhet­ jük Könnöczbányát mindannyiszor külön keretben. Szép ott, tagadhatatlan, nézni, de azért mégis önkénytelenül jobban vágyik a lélek például a Szécsényi nép medencze szemléletére, hol minden bokor 3 hegy nem fogja föl az ember elől a tovaláthatá-t. Jánoshegyin éri el az ember a pálya legmagasabb pontját, de innen lefelé után ugy halad a vonat, mintha csupa merő öngyilkosjelöltek utaz­ nának rajta. Ez már. a levegő, még a kőszén füstön is keresztül tör a fenyöillat; beb népek is azok a jegenye­ fenyők, melyek csakúgy hajladozni látszanak, mikor mel­ lettük vonatunk eszeveszett gyorsasággal elrohan. De végre megérkeztünk StubnyafÜnlŐ állomásán, honnan gyalog 5 perez alatt a fürdőtelepen vagyunk. Igen kellemesen lep meg bennünket a főtér kifogástalan tisztaságával, ax ó-’és uj épületeknek érdekes ellentété­ vel, azzal a szép kilátással, mely a park felé nyílik, kel­ lemesen pihen meg a sem a zenepavilonon s a zöld fürdő szép kupolás épületén. Az első hatás tehát hatá­ rozottan kellemes, mely csak fokozódik, mikor sz p, ren­ des, pompás kilátással dicsekvö'szobánkba lépünk, aztán tapasztaljuk, hogy jél s olcsón étkezhetünk, mindenütt renddel, csínnal találkozunk, a fürdő belseje egészen a modern követelményeknek megfelelő jól rendezett izzasztó nobáiral; a porezellán kádfürdők is igen czélaerüek, népek s tiszták. S mindez a mostani bérlőnek, Schleicker Emil urnák az érdeme, kinek törekvéseit a birtokos Körmöczbánya város i« támogatja; az idén épült már u uj nyári ebédlő*, a föntebb említettem zenepavilon, az uj Közigazgatási bizottsági ülés. A k. bizottság julioi 3-án térti rendé, havi ölésit gr. Degenfeld Lajos főispán ár Öméltóságának elnöklete mellett. Az ülés 10 órakor tette kezdetét JegyzőkönyrbiUrlrsitókúl a főispán Pongrácz György ét dr. Kacskovies Gyula urakat kérte fel, s bejelenté, hogy gr. Gyürky Ábrahám, Beniczky Árpád és Szakai! Barna urak elma­ radásukat kimentették. Az alispán i havi jelentésből tájéko­ zást nyertünk az állat siatútikáról és a fogatok számá­ réi. Vármegyénkben eszerint van 49,620 szarvasmarha, 22.643 ló, 262,768 juh » 40,600 sertés. Lovas fogatok Összes száma 9939, ökrös fogatoké: 5013. Ingyen gyógyszer rendelvéuyezési jogával az alispán a központban dr. Pribi) Antal és dr. Gerö Mór orvoso­ kat bízta meg. Bejelenté az a i.pán a s.-tarjáni munkás mozgalmat is, mely azonban idejekorán elfojtatotL Ez indította sz alispánt arra is, hogy a a.-tarjáni csendön jelenlegi csekély létszámának szaporítása iránt intézkedéseket tegyen. Az eddigi 6 csendőrségi létszámot 10-re kéri szaporíthatni az alispán. A tüdőlobos marhák gyökere* és sürgős irtása, valamint a zárlatok korlátozása iránt a bizottság felír a főldmivelésügvi miniszterhez, különösen hangoztatva azt. amit Laszkiry Gyula bizottsági tag ur szóba hozott, hogy t. i. a contumalionalis vonal bizonyos zónára ezorhasséfc, mert a tüdőtob nem néz a vármegyei határ­ vonalakra. Kivételes nösülési ügyek. Kaporecz János lupocsi, Kauát György lupocsi, hallos István berczeli. Bubák György budaíehotai, Gecse Tamás kazán, Hibszky Sámuel ranyarezi, Varga Antal szklatonyai. Koska György uhomkai, Szabó István pilisi és Juhász Gáspár karancsaljai lakosok és hadkötelesek kérvényei — kivételes nősülés iránt — pártolólag felterjesztetnek a honvédelmi miniszterhez. A m á t r a ver o b é l y i és nagybát o n y i út Mátraverebélyen Csengerbázán ót Manón­ kén vezetett egy ut a n.-bátonyi vasjti állomáshoz. Ext az utat Kusznyák haszonbérlő elzárta. Az ügy az alis­ pánhoz került, aki azzal az indokolással, hogy N.-Bátony nem rendes vasnii állomás, az elzárást jogosultnak találta. Az érdékelt községek az alt* páni határozatot sérelmesnek talál.ín, megfelelhették. így jutott az ügy a k. bizott­ sághoz, amely előtt bebnonyitutran, hogy N.-Bátony rendes vasúti állomé*, elrendeltetett, hogy ez ax ut kisajátitassék e e végből az’ előmunkálati engedélyek ki eszkitöltessenek — a szakminiszternél. Szakértőt díjak. Kossuthánvi Tamás és kuglizó, a fényképező terem, a hideg nyári uszoda, 1 most épül egy uj bérbáz 20 szobával, ugy hogy most már e fürdő 100 szobával rendelkezik. A fürdővendégek folyton jönnek mennek, a mag­ gyógyult távo ók helyét újak foglalják eL Vannak itt most is a közelebbi * távolabbi vidékekről; Salgótarján, Losoncz bőven van képviselve. Kovács Ferencz kir. taná­ csos közjegyzőnek nagy kényelmet nyújtó, pompás vil­ lája is benépesült már a család tagjaival, Hontból többen vannak itt; külföldről is van nehány beteg. Mert hát ax bizony betegek fürdője, ide az ember elvesztett egész­ ségét jön visszaszerezni, > az egész fürdő jellege, szo­ kásai, rendje épen ut czélozzák. A xese délelőtt s dél­ után szól, ennél zajosabb dolog itt nem történik, eati 9 órakor már feküdni készül a közönség. 10 órakor néma csend honol u egész fürdőben, melyet nem háborít senki. Hát ez a rend és csend igen jó a beteges fürdővendégeknek. A levegő végtelenül kellemes itt, óraszámra sétálhatni a fenyves erdőben, mely igen csekély, alig észrevehető emelkedésű talajon van' Használják e fürdőt különböző bajokban, igy, mint Boleman István N., a viharéi fürdő orvosa iga: Kömé­ nyes csuzos bántalmakban. csonthártya! ótokban, Ízületek merevségénél, bőrbetegségek s fekélyeknél, idegbántalmakban, hyszterikus bajokban; belsőleg alhasi pangások­ ban, aranyere* bántalmakban, epekő, vesekő ellen. Feny­ vesei a lélegző szerveket nagyon erősítik * gyógyítják. Kirándulásokra u egész Turőcztnegye önként kí­ nálkozik, mindenesetre érdemes megnétn. Znióviral^ját, hol tenyésztésével, Turócz-SzL-Mártont, ezt a különben igen egyszerű s falusias városkát, melyen egyátalán nem látszik meg, hogy ez ma a pánszlávok metropolisa, de hol igen érdekes azt szemlélni, hogy a régi Mstiea-épüiet ma a magyar igazságszolgáltatás czéljait tzolguja. Ki lehet rándülni Blatniczára, Kis-Selmecxre, rákászni a piarangot fogni, mely sport ütésére a fürdő derek bér­ lője szívesen bocsátja vendégei rendelkezésére u általa bérelt vizeket Parkja e fürdőnek tágé* és igen sxép. s ha qj ül­ tetése megnő, alig lesz párj1 “ országban. Hajdanán a fürdő körületét fenyőerdő bontotta, bizony még 1123ban, mikor'Zügmond magyar király hosszasabban hm- �NÓGRÁDI dr. Tslbiu Jáaos >eg)éáx szakértők, a miért * tornyai Ssthnabargar ás halvaui DMiUch p.-»elypi illatra hatvant czakorgyáná ügyebeu — Scbutsberger kén énjére a Zagyva vizát regyalmexiák, ugróbb rendű szakértői dijakat számítottak fel. Kocsuttunyi 24-szén életevéiért 1200 irtot Telbisa 25-szőri edeiaiesért 1250 irtot Az alispán “ °O érdemi elintexíMnel kiterjedi a szakértői dijakra ü és Kossuthányi díját 480 írtban, Telbisaet 480 írtban állapira meg. Ext a határozatot a szakértők megfelebbezték, i .tóadtik, hogy ők telje* vixvegyelemzést végeitek, vagyis olyat, a mélynél a Zagyva vilinek minden kegy­ elemei százalékokban kifejelték, a tényleg beigazolták csakugyan axt is, hogy a Zagyvának a selypi cxukorgyárboa telhasxaalt viza nem szenyviz, és semmi áru­ kárnál sincs a lejebb fekvő bátram cxukorgyárru. A bizottság bataroxati javaslata aa rolt, hogy a felebbezesben falhoxott indokoknál fogra ax alfopáui határosat axon rassz, mely a szakértők díjait oly szűkmarkúin alapitatta meg, megráltöltessék és Kosauthányi szakértői dija 1200 frttoia, Talbisxa 1250 írtban alapitassék meg. Sxontagh Pál és Lasxkáxy Gyula a kisebb megala­ pítás mellett érveltek. felhozván Billrótbot és más orvosi sxakértóket, kik ax emberi eletet mentik meg sok eset­ ben, mégis egy pár száz írt a honorárium! Dr. Kaeskovics Gyula a magasabb szakértői dijat ajánlja, szerinte valamely fürdő vizelemiésénél is, a hol pedig nem kell annyit dolgosai, 5—600 irtot kap a szakértő. (Alispán: de ex azért van. hogy olyan elemet találjon ki a gyógy­ vízben. amilyen abban tulajdonképen nincs!) Felszólallak ex ügyben még Pongrácz György és Sréter Alfréd urak i*. Ezután szavazásra került a dolog, minek eredménye ax lett, hogy a kisebb díjak mellett G-an. a nagyobb díjak mellett 7-en szavasuk. Fegyelmi ügy. Hayden Gergely n.-Oroszi jegyző felebbezte az alispán axon határozatit, mely ellene fegyelmi eljárást rendelt el. A felebbexés elutasittatott. Á r v a ü g y. A múlt felér végén 3 gyámoltak száma 11.993, a gondnokoltaké 305 volt. Beád ványok száma volt 10.598, melyből feldolgoztatott 9838, hátráíék 760. A gyám pénztárban összesen 880,035 írt 77 kr. árrapénx és értek kezeltetik. T a a ü g y. A tanfelügyelő most csak igen rövid jelentést tett, mert a múlt hónapban a vizsgákkal volt elfoglalva; mindazáltal igen fontos intézkedést jelentett be, L L azt, hogy azok ellen a néptanítók ellen, akik a tanár kezdetéig oklevelet nem szereznek, a törvény szigorát fogja alkalmazni, vagyis kicsapatja őket E tárgyban felszólalt Laszkárv Gyula s előadta, hogy. a törvényt kellő szigorában itt nem lehet alkal­ mazni, mert mint ax evangélikus esperewég felügy elője tudja, hogy az er. néptanítók nagyobb része nem okle­ veles. Mi fog már most történni ezekkel az iskolákkal, inkább timiteon valaki, ha nemit okleveles, minthogy a tanköteles gyermekek elhanyagoltainak. A tanfelügyelő azzal indokolja eljárását, hogy ez neki felsőbb helyről is meghagyatott; mert legutóbbi időben ax oklevél nélküli tanítók száma igen megszapo­ rodott Az elhalt okleveles tanítók helyébe rendszerint okloveleUenakat választanak. Kijelenti azonban, hogy a legteljesebb szigort csakis azon tanítóknál fogja alkal­ mazni, akiknek a fizetése a 300 irtot meghaladja. A bizottság elrendelte axt is. hogy az egyházi hatóságokhoz megkeresés intéztessék, miszerint a tanitóválasztási pályá­ zatokat a .Néptanítók Lapjáéban is hirdessék. A tanfelügyelő és iskolaszék. A h.-gyarmati iskolaszék kissé, megapprehendált a kir. tanfelügyelőre, amiért ez — a fölérendeltséget éreztetve, nálta a bőwizet, sátrakban, felvidékben helvezkedett el •gta kíséretével. Még a XVI-ik század vége felé 1573ban, mikor Miksa kiráír használtáé fürdőt, se rolt egyet­ len középület se e helyen, csak 1593-bin építtette Kör­ möcbánya város, melynek birtoka ma is. az első köz­ házat, mely máig is áll. A XVII-iit .században nagyon felkapott fürdő volt Stubnvafördő, az ország mágnás­ nak nagy része ide járt, itt rolt Eszterháxy Miklós nádor is óriási kísérettel, ugy hogy a kiséret lovainak számára egész oj le* élőt kellett kimutatni Volt itt a fürdőn Pázmány Péter is. Rendes vendégei voltak Wesselényi Ferencz föloki várkapitány, majd nádor, a gőmőrmegyei Szécriok egész kiterjedt rokonságukkal. Bizony érdekes volna, ha ma is falkeresbetnők azt a fát, mely alatt elő­ ször vallotta be szerelmét Wesselényi Széesi Máriának, Murányrár híres asszonyának, sőt az se volna énlek nél­ kül. ha az öreg Gyöngyösi István a híres költőnek stubnyai időréséről némi emléket láthatnánk itt A XVII. náradban már külföldi*k is igen sokan látogatták a für­ dőt, de a kőrmörxbányai bnrgert sokkal jobban érdekelte akkor az öngyártotta rossz sör értékesítése, mint a stubnyai fürdőnek megalapítása, hova p**dig tömérdeken járnak. A kuruet-labanca időben legnevezetesebb vendég volt itt Bercsényi Miklósné grófné, kire fürdőzése alatt kurnezhuzártig vigyázott, mert a híres kuracz generálisáét bizony elfogták volna a labancok. Bizony még ez előtt 20 évvel is nagy részt a régi állapotban volt * fürdő, de azóta egészen átváltozott itt minden, a régi idők tisztes marad vkoraként ott áll a kőház, a vörös m fehér fürdők épülete, míg az nj időt a két emeletes nagy vendégbár, a föntebb előszámlált újítások, ax ebédlő, a zöld fürdő pompái kupolás épülete képviseli. Haladunk! íme így olvad össze a helyen a múlt és jelen, melynek képeiből oly szívesen reőjjftk a jőrőt Pompás szép idő van, a társasig szeszélyes tóm ege ragyog a napfényben, » liptói hegyek élesen kékellenek arra észak felé, míg nyugatra a nvitrai hegyek zárják el a látóhatárt A patak zúgása id»nJlaUzik. szinte vágv ébred bennem e gyönyörű keretben kirándulást tenni, mire nem is kell várakoznom, hitzen jó barátom épen most kiált föl hozzám: .Menjünk pisztrángot fogni!* M—•—r. LAPoK. 3. A b.-gyarmati iparos-tinoncz iskola előkészítő osztály tanulói bár a kellő tanításban részesülnek, teljes elóké.szQletlctBégükuél fogra a legegyszerűbb gépies ol­ vasásnál töbhro vinni_alig lesznek képesek. A kereskedő tanonezok közül egyesek az előirt, kü­ lönösen pedig a kereskedelmi és a polgári ügyiratok szerkesztésében szép ügyességet tanúsítottak. 4. A b.-gyarmati ág. ev. iskolahelyiség a piszokban úszik; faláról nemcsak a vakolat bulladozik. de azokban egész üregek vaunak kivájva. A tantermet, mely legfeljebb csak 60 gyermek be­ fogadására alkalmas, 102 mindennapi tanköteles hasz­ nálja, s miután ily nagy számú gyennekot ott elhelyezni nem lehet, kedvező időjárás alkalmával azok egy része az iskola udvarára vonul ki, hol minden felügyelet nél­ kül. tehát magára hagyottap tanul. Az ott alkalmazott tanító Kovácsi József részint túlkorossága, részint a gyermekek nagy számánál fogva jnegkiváutatá sikert felmutatni alig képes; ennélfogva elodáxbatlannak tartom, hogy az illetékes egyházközség iskolája rendezéséről, nem különben egy kisegítő tanító­ ról gondoskodjék: s tekintve, hogy Nógrádvármegye székhelyén ily tanügyi miseriát tűrni nem lehet, a hiá­ nyok mielőbbi pótlására az egyházkerületi esperest már i« megkerestem azon határozott hozzáadással, mi­ szerint az esetben, habogy a jelzett bajok orvosoltatása nem eszközöltetnék az iskola bezáratása iránt intézkedendem. 5. A kékkői r. kath. iskola tinitója Mayer Jenő és Tóth Lipót férfias erélylyel fogott neki a gondozására bízott gyermekek megmagyarositásához. Dicséretére válik e két tanítónak a népneveiéi terén kifejtett ernyedetlen tevékenysége s ha az észlelt vasszorgalom bennük lan­ kadni n*tn fog, bízvást mondhatom, hogy néhány év múlva Kékkő község ifjú generátiója hazánk nyelvét tel­ jesen elsajátítani képes lesz. 6. A szécsény-kovácsii államilag segélyezett községi iskola ünnepélyes évi zárvizsgája nagyven iég koszorú je­ lenlétében ment végbe s eltekintve az iskolának rossz karban való voltától, örömmel jelenthetem, hogy e zár­ vizsga alkalmával Gyürky Imre, tanító, nevelői ügyessé­ get, mely semmi kívánni va'ót sem bágv hátra — mutitta be. Síént-hányi Ferencz ottani nagybirtokos, lelkes tanügybarát s iskolaszéki elnök a sikerteljesen befejezett vizsga után e gyermekeket további buzdításul ezüst pénz­ zel ajáu lékozü meg, mely nemes tettével a tanügy iránti érdeklő lésnek még inkább tanujelét adá. 7. A hugyagi róm. kath. iskola Borbás Károly a tanügyet szivén bordó kitűnő tani tó vezetése alatt áll ámbár az intézet megvizsgálása alkalmával a szorgalom idő már befejeztetett, az Írásbeli dolgozatokból convtatálhattam, hogy daczára a majdnem 7000-et meghaladó fél napi iskolamulasztásuak. a gyermekek valóban dicsé­ retes előmenetelt tanmitáttak kötelességeik teljesítésében. 8. A trázsi róm. kath. iskolában a szorgalom idő már befejeztetett; az iskola, inaly a múlt évben újból építtetett ez úttal csak adminislrative volt felülvizsgál­ ható. Az épület falai sülyedésüknél fogva összerepedez­ tek, mely bajon a folyó nagy szünidő alatt majd az egy­ házközség segítend. 9. A csitári államilag segélyzett községi iskolában megejtett évi zárrizsgáról teljes megnyugvással jelenthe­ tem, hogy az kitűnő sikem»l végződött. A gyermekek különösen az értelmes folyékony olvasás, számtan, föld­ rajzban és történelemben meglepő sikert mutattak tel. (A kír. tanlchlgyeiíi havi jelentése a közig, bizottsághoz,) Szappanos Takács János valóban szakszerűen és dicsére­ tesen oldotta meg nehéz feladatit. Méltóságos <»róf Főispán Úr! 10. A csesztvei r. kath. Tekintetes vármegyei közigazgatási Bizottság! 11. A csesztvei ág ev., és Ax 1870. éri 28. t-cz. ide vonatkozó intézkedésé­ 12. A tnarezali áll. segélyzett községi iskola szü­ hez képest Nógrád vármegye népoktatás ügyének ez év netelés miatt csak adminislrative voltak felül vizsgálhatók. május határi szóló időszaki jelentésemet röviden össze­ Örvendetes tanügyi inozzanatkép jelenthetem to­ foglalta a következőkben terjesztem elő, ugyanis: vábbá, hogy a mozgalom, mely eddigi műkő lésem alatt A lefolyt május havában hivatalosan vizsgáltam felül: 1. A patrarczi ág. ev., 2. A b.-gyarmati áll. elemi a tanügy terén, különösen ax iskolák javítása és újak emelése körül nyilvánul, a losonczi róm. kath. egyház­ fiú, 3. A b.-gyarmati iparos tanouez előkészítő és keres­ községben >< huílátnokat vert, ugyanis: dr. Valihora Já­ kedő tanoncz, 4. A b.-gyannati ág. ev., t>. A kékkői r. kath., 6. A szécséoy-kovácsii községi, 7. A hugyagi róm. nos, a tanügyet hathatósan támogató ügybuzgó esperes kath., II. A trázsi róm. kath., 9. A csesztvoi róni. kath. plébános fáradbatlan utánjárása folytán, már is jelezhető — míg e hó folyamán Losonczon 25000 frtnyi összegen és ág. er.. 10. A csitári hőzségi, és 11. A marczali köz­ a törvényes kivánalmaknak teljesen megfelelő róm. kath. ségi iskolát iskola építése reendi kezdetét 1. A patrarczi ág. er. iskolalielriség két szempont­ Ezek után népnevelés ügyünk előmozdítása ezéjjából esett kifogásolás alá, a fenntartó egyházközség czélszerű és a törvény kívánalmainak megfelelő iskolai padok ból előterjeszteni bátorkodom a b.-gyarmati, nógrádi és hrtvett hosszú asztalokkal bútorozta be és rondes deszka losonczi járás azon népiskoláinak névjegyzékét, melyek padlózat hely ttt égetett téglával rakatta ki az fokok- ter­ .ugy a népoktatási, valamint egészségügyi törvény alapján kifogásolás alá estek s melyeknél elodázbatlan kibővítés met; mely utóbbi, különösen a téli időben kártékony hatással van az oda járó gye mekek egészségére. A jel­ és a megkivántató tanítói személy szaporítás mutatkozik, ugyanis; ‘ zett hiányok eltávolítására az illetékes egybázkerüleli es­ I. a b.-gyarmati járásban: a b.-gyarmati izr. és perest már is felhívtam. A tanításban! eredményt, mivel a szorgalmi év már h.-gyarmati r. k. fiúiskolában. Dsjtár, Eheczk. Haláp, H-rencsény, Hugyig, lliny. Kékkő, Kis-Ujfaln, Lest Mo­ befejezve volt, felül n*ra vizsgálhattam. ___ Az iskola tanítóját, miután a tantermet különféle hóra, Nagy-Kürtös, Nagy-Sztráczin. Nándor, Patak. Sur.íny, Szklabonya, Tráxs, Turopolya, Vadkert, Zsóly. gazdasági tárgyak lerakodó helyéül használtz, komolyan II. A nógrádi járásban: Agárd, Afoó-Petény, Alsóutasítottam, hogy az o<ia nem való holmi eltávolításáról mielőbb gondoskodjék s a tantermet at egész iskolai Sáp, A.-Széesényke, Diós-Jenő, Keszeg. Kösd, Lcgénd, nagy szünidő alatt a legnagyobb tisztaságban tartsa és Nagy-Oroszi. Néz,a, Nógrád, Nőtincs, Ilid, Romhány, Szendehely, Tolmács, Verőczc, Tereske. naponként szellőztesse. 2. A b.-gyarmati áll. elemi fiúiskola a lefolyt tan­ HL A losonczi járásban: Csehbrezó, Hradistya, I.évben nem négy, hanem három képzett tanerő vezetés# Bolyk, Kalonds, Káiné, .Málnipatak, .Muciinv, Panyi-Daalatt áll. Ámbár a tarrszemélyzel egygyel leszálliltatott, rócz, Pincz, Poltár, Szinobánya, Tarnócz, UÍiorszka. Viaz ott tapasztalt Unilásbani eredmény általánosságban defalva, \ ilke, Zelene, Litka üveggyár, Szamotercz Zlatnó véve is dicséretesnek mondható. községek iskoláiban. llábor Sándor, Kemény Gábor és Wagner István, A fentebb jelzett három járás iskoláinál szükséges tanítók, nyugodt lélekkel nézhetnek eléje a megejtendő bővítések s a Unttói létszám szaporítására vonatkozó ha­ ünnepélyek ziróvizsgálatnak, azon reményben, hogy a tározati javaslataimat egyidfjűleg előterjeszteni szeren­ tanügy iránt érdeklődő nagyközönséget a szorgalom ér csém lesz. alatt serény munkálkodásuk eredményével kialegiteni ko­ (Folyt, és vége köv.) az iskolaszékkel a miniszter Vendeleteket egész Űrjei­ mében nem közli, amiért mellőzi az iskolaszéket a tanítók eskületételénél stb. stb. A közigazgatási bizottság a Unfelügyelő álláspontjára helyezkedve, a b.-gyarmati iskolaszéknek felszólalásaira oly rvndrvuUsitó határozatot ho­ zott, mely az iikolaaék legtöbb tagjának önérzetét mélyen érintette.'Elhatározta tehát, egy tag kivételével, hogy a sérelmes határozatot uiegfelabbezi. A felebbezés fel is ment a miniszterhez s a miniszter nemcsak helyben hagyta a körigazgatási bizottság dorgntóriumos határo­ utit. de még mégis toldotta egy pár erősebb kitétellel. Ily körülmények között a b.-gyarmati községi iskolaszék levonhatja a conseqnentiákat Adóügy. Jablánczy .Miklós kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a íegyveradót kivéve, minden adónem ki van vetve. Ax adófizetés 34,391 frt 41 krra] kedvetöbb, mint volt a múlt év hason időszakában. Az összes előírás: 907,081 frt — lerovás: 338,374 írt. Adóhátralék: 568,707 frt. Ingatlan árverés. adóhátralék miatt 19 esetben rendeltetett el. A magánkérvén) ok és felebbezések legtöbbje elutasittatott. Nagyobb discuuión csakis Magurányi káliéi róm. kath. káplán felebbezése adott alkalmat akire IV-ed osztályú kereseti adó czíméu 4. frtot vetettek ki. A ja­ vaslat elutasítani javulta a felelibazést azon indoknál fogva, mert a pénzügyigazgatásig kihozta art, hogy .Magurányi káplánnak évi fizetése 120 frt, mellékjövedelme 5 frt, s ellátási dija 275 frt,' vagyis 400 frt s igy ennek 1’,-tájijában vagyis 4 frt adó összegben marasztalandó. De a bizottság felfogása az volt, hogy a káplán ur kosztja falun nem tehető 275 írtra, és igy a káplán urnák nincs 400 frt jövedelme, s miután Sréter Alfréd szirákkerületi képviselő ur is melegen felszólalt a káplán ur mellett, a kiplán ur adója tetemesen leszállittatotl B ö r t ö n ü gy. Dr. Melieher Ferencz ügyész suba 1ságon lévén, helyette dr. Megyery István alügyész referálta a börtőnügyi adatokat, molyekszeriut a b.-gyarmati ke­ rületi fogházban a jogérvéuyeseu elitéit férfiak száma 130, a nőké 10; a vizsgálati fogságban lévő férfiaké 51, a nőké 4, összesen 182 férfi, 14 u5. Élelmezés ellen panasz nem fordult elő. A havi keresmény a csekély rablétezám daczára aránylag nagy, ugy hogy abból az államnak 210 frt 40 kr., a fegyencáeknek Í29 frt 30 kr. jut. Ez az eredmény kétségkívül Pokorny Gusztáv­ nak, a szigorú, erélyes és munkás börtönfelügyelőnek tulajdonítható, aki a fogyenczek okszerű foglalkoztatásával utczáink rendezését és dfczit&ét is nagyban elősegíti. Egészségügy. A kedvezőtlen egészségügyi viszonyok most sóin változtak, a roncsoló toroklob, vörheny kór, kanyaró mindenfelé dühöng, daczára annak, hogy Téry Ölön országos egészségügyi tanácsos néhány napig körünkben vo|t Az ecsegi patikara a következők pá­ lyáztak: Hatser Gyula, Kresinszki Márton, Váradi Adolf, Francsik András, Pokorny Ele, Gölner Koméi, Wekelo Mihály és Szmetena Áladét. A bizottságban azonban csak Hatser Gyuláról, akit az alispán, Szontagh Pál és Dessewfly Elek támogatott és Szmetena Aladár pásztói gyógyszerészről volt szó, s az utóbbi nagy szótöbbséggel megrálasztatott. Ú t ü g y. liláink teljesen kifogástalanok-tévén, — a jelentés tudomásul vétetett Clés vége délután 1 órakor. T a n ü g y. pnánk Inasak. �NÓGRÁDI Síremléket Madách Imrének! vagyis: Nógrádvármegye millvniumi kötelessége. Alsó-Sztregova, 1893. Julim havában. A napokban érkeztem A.-Sztrcgovúra. Nógrád vár­ ni egye éjszaki résiének hegyek'..! öledzett kies Tölgyé­ ben fekvő községébe, hová rokonaim szires meghívására. 3 pozsonyi m. kir. felsőbb leányiskolában tanulmányait befejezett leányomat, kísértem üdülő nyaralásra Még ki sem pihentük a megye székhelyétől B.-Gyarmattól, mint az ipolyvölgyi vasút végpontjától 38 kilo­ méter hosszú s jó lovakon egyhuzamban menve 4* , órai tartamú utunk fáradalmait, már is égtünk a vágytól, hogy lizufias kegyeletünk adóját — Madách Imrének .Az ember tragédiája* világhírű, halhatatlan költőjének. Nógrádmegye egykori jegyzője » a m. tudományos aka­ démia hajdani tagjának sírjánál — leróhassak. Bizonyosra vettük, hogy az 1864-ben, tehát 29 ér előtt elhunyt költő örök uyugvóbelye felett immáron 30 év múltával valamelyes díszes obeliszk hirdeti a hamvakból is kitörő örök eszme halhatatlanságát, avagy legalább is az elhunyt érdemeit dicsőítő és hozzá méltó oly síremléket lelünk, mely pirulás nélkül alkalmas arra, hogy a nemzet, az akadémia, továbbá Nógrúdvánnegye, a magyar társadalom és az elhunyt családjának hálás kegyeletéről tanuskodbasrék és mely síremlékről, gránitba vésett aranybotúk hirdetik Madách isteni igéit: „E mber! Bizva bízzál!” Hazafiái fájdalommal és mély elkeseredéssel kell azonban tudatnom, hogy mind ebből semmit se találtunk s zarándok utunk nem volt egyéb, mint a legkínosabb csalódás! Alig hagytuk el A.-Sztregoiát, már is elértük a falu szélében, — közvetlen a Kelecséuybe vezető útnál elterülő r. kath. temetőt, a hol Madách Imre sírját kellett volna fellelnünk. Kutatásunk és fáradozásunk azonban eredménytelen volt, mert sokszorosan bejárva, keresve, kutatva — a minden kerítés nélküli teljesen elzüllött állapotban kiedző temetőt, hol még az Üdvözítő korhadt keresztje is minden pereiben kidüléssel fenyeget — nem valánk képesek egyetlenegy Madách feliratú emléket se felfedezni! Nem tagadhatom, mély megbotránkozás vett raj­ tunk erőt s már távozni akartunk, a midőn a temető árkában egy libaőrző vén anyókát pillantottunk meg, a kitől fehilágositást kérvén, azt állította, hegy a nagy­ költő ezen r. kath. temetőben fekszik s rámutatott egy rozoga kis putrira, mely állítólag Madách hamvai felett áll s mely oly kinézésű, mint a minőket az alföldi sáros falvak temetőiben gyakorta láthatunk s melyek azon czélból vannak ott, hogy abban a temető csősz tarthassa a .Szent Mihály lovát*. Ezen rideg, omlatag alkotás alig 3 méter bosszú, 2 m. széles és 3 m. magas. — Keleti oldalán közönséges, korhadt deszkaajtó, éjszaki és déli oldalán egy-egy 50 ctm. négyzetű nyílás van, mely szintén korhadó deszkával van fedve. A falakon ujjnyi vastagságú repedések tátonganak s hogy az egész rozoga alkotás eddig össze nem dűlt, ezt a sztregovai csend­ életen kívül, a falakat összetartó fedélzetnek lehet tulaj donitani. — A nyugati fal aljában meg pláne oly nagy süppedésé* lyuk tátong, hogy-azon át kevés munkával, bárki is könnyen behatolhatna a drága hamvakat rejtő sir üregbe! — Az anyóka állítása szerint e négy rozoga fal közt van Madách kriptája, mely fölött imazsámoly is létezik. Az ajtó zárva lévén, nem rolt alkalmunk meg­ győződni arról, ha vájjon az öreg asszony igazat mond-e, valamint arról se voltunk biztosak, ha vájjon a nagy­ szellem csakugyan itt nyugszik-e, mén a rozoga putrin nincs egy árra jel, nincs egy betű írás, mely a kegye­ letei vándor előtt jelezné azt, hogy századunk nagy szel­ lemének földi maradványai azok, a melyek itt — min­ denkitől feledve és elhanyagolva, porladóinak! A nemzeti kegyeletlenség s az örök feledés elszomorító rideg képe ezen temető, mely ha külföldön volna, bármely nemzet drága kincsét, örök emlékét, büszkeségét és zarándok útját képezné! Meggyőződésem az, hogy ennek Magyarországban is igy kell ezenlnl lenni s a nemzetnek meg kell csú­ folnia azt az elszomorító és lesújtó vádat, a mely a sztregovai temető siri csendjéből ugyan, de hangosan emelkedik ég felé! A nemzet csak önmagát tiszteli és becsüli meg, ha kegyelettel őrzi jeleseinek emlékét. Emeljen tehát a nemzet díszes emléket nagy fia Madách Imre sztregovai hamvai fölé és pedig a honala­ pi tás ezer éve alkalmára! — Hogy ezt tehesse, álljon a hazafias mozgalom élére Nógrádvármegye tisztikara s ebben támogassa őt maga a m. tudományos akadémia is, melynek tagja rolt s műveivel örök dicsőséget szer­ zett számára. Nógrádvármegye a milléniumot szebben aligha ünnepelhetné meg, mintha akkorára halhatatlan nagy fia porai felé díszes síremléket készíthetne! Ajánlom ez ügyet év eszmét a mélyen tisztelt sajtó és az intéző körök hazafias pártfogásába! Vnfhváry Vihno*. Észrevételek iskolai értesítőinket illetőleg. (F o 1 y t a t á s.) Az iparos tanoncz-iskola jun. 18-án végzett, igaz­ gatósága azonban értesítőt nem szerkesztett Kár! mert épen itt lehetne a munkanemesitó erejéről, az iparnak, mint nemzetgazdászati tényezőnek fontosságáról, a mű­ velt iparosnak, mint társadalmi egyednek az abban kellő tért foglalni törekvéséről, a munka és nyugvás, a szóra­ kozás helyes beosztásáról igen megstirlelhetö értekezé­ seket Írni. Az izraelita vegyea iskola tanulói vizsgáit jun. 22-én délelőtt és d. u. tartották meg. (A délutáni vizsgák hely­ LAPOK. telenségéről, már femitebb teltünk említést.) Ex értesítő­ ben is értekezést hasztalan keresünk, pedig mi időszerű kuné itt a test ápolásáról, a czélezerű iskolai bútorokr* l. az iskoláik tíiltöuiötteégeről egészségi ns elólwUdávi - ••mponlokból. — a nyelvében el a nemzet féle eltek­ ről értekezni. Az .Adatok az 1892—93-ik tanév történetéhezczimű rovat több helyt pongyola. A tanóra-rend valódi tanóra rendetlenség, így. a női kézimunka órái o*ztályonkint nincsenek kimutatva, mint tudjuk meg tehát a fiúk­ nak a béberoktatásra kiszabott órait, melyek a fenteb­ biekei azonosak s mint a leányokéit, kik hébert szintén tanultak? Nem czél-e a tanóra-rend ily ö-szeállitz-ának azon közegek félre vezetése, kik a gyermekek testi és szellemi fejlődésének figyelemmel kisérésére, mondjuk ellenőrizé­ sére hivatottak? IK> ellemefljük még behatóbban e nagyon is sokat markoló tanrendet s igy a hit- és erkölcstanra az I. osz­ tály 7, a II., Hl. és IV. osztályra 9—9 óra esik hetenkint; a ministeri tanrend szerint pedig kellene lenni o«tályoukint 2—2 órának. Az egyes osztályok összes tan­ tárgyait véve (eltekintve a gazdádat és kertészettől) az I. és II. oszt 20. a Hl. és IV. oszt 24 óra heti szor­ galmi időt ír elő a tantere, a b.-gyannati izr. iskolában pedig van: 1. oszt. 29. a II. oszt. 36, a 111. és IV. oszt. 30 óra, tehát az 1. oszt. 9, a 11. oszt 16. a 111. és JV. oszt. i» —6 órával (a leányok héber órái még bujkálnak) tanul többet, miut a mennyi meg van engedve. A történelem itt is helytelenül külön tárgyul van felvéve, a gazdászat és kertészetben a növendékek nem nyertek oktatást, (pedig mi üdvö.- lenn*, ha ezt is ta­ nulnák izrael fiai) de annál inkább a német olvasás. Írás és uveivtaninn és pedig az elsőkből: I. oszt, 5, a H. 8, a ÍH. és TV. oszt. 3-3, utóbbitól a III. é< IV. oszt. 2—2 órán át. A végeredmény tehát az, hogy ez iskolán a ti éves gyermeket a küzdelmek első lépcsőjén bár. — nem fokról-fokra vezetik, hanem egyszerre támadják meg két idegen nyelvvel (héber, német) is, s ha mind ezt nem emésztheti meggy enge agy a, megbuktatják, meg magyarán. A bébertárgyakat elég volna megkezdeni a lll-dik osztályban, a németet pedig, mivel ez nem vegyes tan­ nyelvű iskola, sehol. Ez az eszeveszett nyelvtanítás miuálunk — írja a .Budapesti Hírlap* jun. 28-iki száma — irtóztató pusz­ títást tesz az igazi műveltségben, különösen a nőknél, főlületessé, tudatlanná, hiúvá, fecsegővé teszi asszonyain­ kat. Elvonja idejüket minden mis tudástól, az alapos­ ságnak és komolyságnak legszerényebb mértékétől. Elter­ jeszti a legléhább külföldi irodalmat és útját állja a ha­ zai irodalom nagyobb elterjedésének. A szellemet diva­ tossá teszi és korán zsendülö korúban elszakasztja az esztétikától és a nemzeti iránytól stb. A tananyag fel van sorolva, mely szerint: a héber olvasást Schütz német-héber könyvéből tanítják, a Nagy László-fele vezérkönyv már túl van szárnyalva, a német irva-olvasás a lehetőségig a magyarral haladt párhuzam­ ban, tehát a szegény kezdő tanulónak, a maradi fejek nagy gyönyörűségére egyszerre 12 féle betűrendszerrel kellett megismerkednie, az írásbeli számtanból pedig "az I. oszt semmi köze. A 11. oszt, már folyékonyan olvas németül!! a Hl. oszt, német-költeményeket is únult, a németnyelvtanból pedig a bővitelt mondat körét végezte el!! A földrajz­ ból Magyarország általános leírását is Unitották. mi nem tartozik ide. A szépirási példányok másolása lomtárba való. A IV. oszt, a német olvasmányokat értelmezték, a a nyelvtanból pedig az összetett mondatokat tanította a tanító!! Kérdjük nem germanizálás-e ez? »Az iskola felszerelés* czimű rovatból tudtuk, hogy 64 pádban 278 tanuló szorongott. Pompás bacillus tenyésztés. Az I. oszt volt az év végén 72 tanuló, miből nem végzett sikerrel 25”,,, a II. oszt. 62 növendék, miből megbukott 22%, a Hl- oszt- 62 gyermek, miből 2-od rendű: HP.',, a IV. oszt. 58 s ebtói nem végzett 7“ 9 s igy mint a 4. oszt. 19’,.. kik közül ha a pótvizsgára utalt 11, vizsgáját kiállja, marod 14°mi ez iskola ta­ nítóinak igen szép érdeme. S ha tovább folytatjuk a vizs­ gálódást, kitűnik az is, hogy az I., II. és IV. osztályban a fiuk, a Hl. oszt, a leányok igyekeztek jobban. Sajnos, hogy az oly gyermek is megbukott, ki csak a német olv. és Írásból nem felelt meg. (Hát ez nem germanizálás?) A növendékekkel a hittan, a héber tárgyak, a ma­ gyar olvasásból majdnem egyenlő eredmény éretett el, a beszéd-értelem gyakorlatokból valamivel kevesebb (pe­ dig ez az elemi iskola legfőbb tárgya, mert ezen alap­ szik a többi) mit követ a németire* és olvasré, azután a számtan, földrgjz, a németnyelvtan s legvégül a ma­ gyarnyelvtan. A tanítók le kiismeretessen teljesítették kötelessé­ güket, hanem az iskola rendszere a rossz, mert benne a németnyelvi oktatás elöli a több t Az ily rendszer, melegágya a nagy képüsködö gwmanismusuak, mert a növendék, bár folyékonyan beszéli is hazánk édes nyelvét, az iskolában felkötött német korcsolyán csúszik tovább s mire felserdül: nyilvános helyek, utczákon tereken gyakorolja a teuton nye.vet, hogy felnőtt korában se a magyart, se amazt ne bírja, úgy írásban, mint szóbelileg jól. A tanulók 92'„-a nem magyar nevű. Végül:’igen helyeven ran felemlítve w-értesitőben az 1868. évi 38. t.«cx. 1 —4 §•*, mely az igazolatlan mulasztók gondozói megbirságolásáról szól; jövő tanév kezdetéről szóló rovatban pedig üdvös az az intézkedés, hogy az I oszt. 6 évet betöltött s korát anyakönyvi kivonat­ tal igazoló gyermeket veszik fel csak, de nem olvashat­ juk, hogy a vegyes iskolát, mely egy jóra való falura sem való már, a jövő tanévtől kezdve tószüntetik. (fulyutluk) Nógrád vármegye alispánjától. 10632 1893a. A magyar Brmret » annak képüzletében a magyar törvényhozó testület Magyarórszág 5 n Marénak ezredéves ünnepe alkalmából a kezdeményeié teréről immár az elő készítő tópoly muiiká^ág terére lépvén, törvényható­ sági bixotUágkuk 54 1893. közgy. wám alatt az országos ünnepségekben részt tenni s azt a maga körében » méltóan megünnepelni elhatározta: és kimondu azt. hogy az elókéMületek és tervbevett létesítmények megállapí­ tása iránti javaslattételre. a bivatalbóli tagokon kívül elnökletem alatt egy millennium bizottság alakítanék a varmegyei bizottság mindama tagjaitól, kik ezen hazafias ügy iránt melegen érdeklődve, fiefhivásomra a tagságot elfogadni készeknek nyilatkoznak. Ezt előre bocsátva tisztalettel kérem fel a bízott­ régi tag urat hogy az iránt: hajlaadó-e a vármegyei .Millennium bizottság* tagjai közé felvétetni? folyó évi juliu« hó 10 ík napjáig, hozzám iatezattea nyilatkozni szíveskedjék. B.-Gyarmab<n. 1893. junius 26. ScitorMky, alispán. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajo* főispán ur óméltósága még juniuv hó 30-án érkezeit B.-6yarmatra, hónain csak jnlius 8-án távozott el. Ittléte alatt juliu< 3-án megtartotta a közigazgatási bizottsági ülést, julius 4-kétől juliut S-káig Szontagb Antal titkár ur kísérete mellett szigorúan és a iegbebaUabban viz»gálU meg az alispánt hivatalt, az árriuzéket. levéltárt, pénztárt számvevő réget, tiszti ügyeazéget, az államépitésttti hivatalt és a központi szolgabirósúgot Julim hó 4 ésS-éna v megyei tisztikart, majd julius 6 és 7-én a Orihivatalok tagjait s a város több intelligens férfiút maga köré gyújtó s fényes ebéddel látta el. A körigazgatási bizottsági tagok közül a julius hó 3-diki ülésben rásztvettek: Halas Antal. Laszkáry Oyul , Mocsáry Ödön, l’osztóczky Iván. Sréter Alfréd és SzonUgh l’ál urak. — 1’ a 1 k o v i c s József nyitrai dandárparancsnok a múlt héten B.-<iyarmaton volt * szemlét tartott az itteni honvédség felett. Eljegyzés. Budai PiichU Kornél, tiszteletbeli azolgabiró, d’r. l’licht i Soma járási orvos és egészségügyi tanácsos nr fia, julius hó 6-án jegyezte el B.-Gyarmaton Újhelyi Szilda kisasszonyt. Újhelyi Boldizsár törvényszéki helyettes elnök és biró ur szeretetreméltó kedves leányát Pap választás. A.-Bodooyban az ottani er. egyház lelkészéül julius hó 2-án egyhangúlag Lányi Guizl ú v b.-gyarmati er. segédlelkész « ismert zeneszerző választatott meg, az onnan Maglódra távozott Simko Gyula helyébe. Az orszÓKRVÜléHi képviselüvúlaMztók. Az alispán úr. mint a közp. vil. elnöke kibocsátotta a hir­ detményt. melyszerint az országgyűlési képviselőválasz­ tásra jogosultak 1894-ik évre érvényes kiigazított ideig­ lenes névjegyzéke községenként az illető város, avagy nagytóz-ég székbázán. kiikőzségckre nézve a.körjegyző, székhelyén közszemlére lett kitéve; ezen névjegyzékek ellen saját személyét, illetőleg bárki felszól laihat és jo­ gában áll mindenkinek azon választó kerülettón, melyhez tartozó, valamely község névjegyzékébe felvétetett, bár­ mely jogtalan felvétel vág;, kihagyás miatt a névjegyzé­ kek ellen felszólalni, illetve mások felszólalásaira külön és bélyegtel en tóadvánvtóir észrevételeket tenni. A fel­ szólalások julius 5«tőt lö-éig adhatók be: az-ezekre tett észrevételek pedig jul. IB-tól 23-ig fogadtatnak el. Fi­ gyelmeztetjük tehát az összes érdekelt választó polgáro­ kat, hogy jogaik épségben tartása végett jó lesz ha meg­ tekintik a névjegyzékeket: mert többen n kiigazításnál, mások pedig a közp, vúlaszmány által ■— bármi fennfo­ rogni lat«zó oknál fogra, hibából kihagyathattak, illet e koruk, állásuk, foglalkozásuk vagy vezeték- és kereszt­ nevük tekintetben hibásan jegyeztethettek tó; ezt most még mind helyre lehet ütni. A bírák és jegyzők minde­ nütt köteliwégszerüleg felvilágosítással szolgálnak a kö­ zönségnek. Az Ezrvulrv-tér. Budapest napilapjai t utánunk a vidéken megjelenő több hírlap is elismeréssel közié Balassa-Gyarmat táros képvisalötestületénak azon hazafias czélzatu határozatát, hogy Magyarország ezerévi fennállása ünnepéi kapcsolatba igyekszik hozni a városban eddig nélkülözött .Köztér* alkotásával, melyet örökerolékezetül Ezredév-térnek nevez eL A város mint tudjuk, ebbeli valamint egyéb idevágó határozatát is a vármegye úgy­ nevezett .MilleunáIi,-biz0ttság*-nak működésével kívánja igen helyesen összhangba hozni; hasonló eljárást remé­ lünk nép vármegyénk többi nagyobb községétől is; hozza meg mindegyik, tehetsége szerint áldozatát a haza oltá­ rán ; uralkodjék mindenütt munkásság a nemzeti közmű­ velődés, a mezőgazdaság ipar és kereskedelem terén s legyen közöttünk szent a béke, akku aztán nyugodtan léphet át a nemzet élete második ezredébe s nemcsak éldegélni, de bizton hisszük fel is fog virágozni. Ugy legyen. Galaniblóvészetet renderedt H. Deutsch Károly ur múlt hó 23-én Losoncion, melyen a város hirts lövőin kívül résztvett Stesser Jótsef miniszteri tanácsos ur is, aki szintén exceBúl a lövészetben. Merénylet Znbovic.s ellen. Znbovics Fodornak, a híres sportmunnak és jelenleg a Migaxzy kastély bérlő­ jének — mint a P. H. írja, — valami vitája támadt egy verűexei emberre), ki nem akarta elismerni Zutóvics földesúri jogait Ex az ember szélűben hirdette, hogy lelövi a kapitányt, a hol találja.. Zutóvics hallott a íenyegetöxésnM s julius 3-án. mikor meglátta ellenrégét a veröczei állomáson, oliillott elébe és mellét kiszegezve, kérdőre vonta. A veröczei ember szó nélkül lekapta válláról a puskát s ha a közelben álló emberek meg nem akadályozzák, lelövi Zuboricsot A fegyver, melyet �X 0 0 a«rt corpiu dalktikrát őrüatk, jsilrór*! volt megtöltve. A uuvfayló ell«» uMgiaditották a fea.ritö eljáróit A raélyi fürdő amaak kellemes berendezésénél, gyógyvizénél «• jó * juteayos konyhájánál fogva, hanem nevelem vendégéinél fogva ü keid jogosult hírre ver­ gődni. Mini értesülünk — a kint fekvésű fürdőnek állandó rendese lea hoMubb ideig Siontegh Pa! őucellentiája in cselédségével együtt Hogy houisbb ideig fogja nerwcMltetai a uelyi Aidát a kegyelmei ur, axt onnan i» következtetjük, mert több pakli m tarokk kártyát vett a Benkő bolyában. Kitinjük, hogy a kegyelme* ur a legjobb eredményűvel haanálja a fürdőt: öt illeti a legnagyobb érdem, hogy • gyógyhely nemcsak megma­ radt, hanem hogy oly népen be van most már rendelve. Az ő kifogastalan jámborai verseltek ki illetékes helyen újra Zselrt! Hói van alegj »bb czukrászda? Sréter Alfréd orwággyülési keprűelönk a köngaigatási bizottsági diós agy trnnely unalmasabb ügyének a tárgyalása alatt fel­ vetette a caukránda-kérdéit is * oly megtisztelő nyilat­ kozatot tett Seimeciy Sándor b.-gyarmati czukrándájára, hogy ö Budapesten és az egész országban jobb cxukrizzdát nem ismer. Sréter ur világot próbált ember lévén, az 5 kritikáját alaposnak tekintheti mindenki s csak örömünkre szolgál, hogy városunk egyik derék iparos polgártársa ilv elismerő figyelemben részesült. Öngyiiko-sagi kísérlet. Détnuiz Károly a .Rák* vendéglő pinezéije, juh hó 2-án a vendéglő egyik iztállójában taréra lőtt A lövés az inban halálos nem volt Az istállób'l vánszorogva ment a korcsma épület­ hez, hol a vérvaatés folytán összerogyott A szerenc*étlen, alig 16 éves fiiul embert a kórházba szállították, hol most orvosi kezeiét alatt ált Pályázat tanári állomásokra. A b.-gyarmati polgári iskolában segéd rajztanán állás betöltendő. Ezen állás 500 frt fizetés és lakbérrel van egybekötve. Fo- R A D I___ L A P 0 K. lyamodványok ez évi Julin* 10-ig Köry Tivadar iskola‘ széki elnökhöz küldendők. — Ugyanezen iskolába pályá­ zat nyittatik, franczia-, torna-, és kézimunka-segéd Uni­ tói állásra, 5X1 frt évi fizetős és 100 forint évi lakbér m llett. A pályázatok f. évi julias hó végéig ugyancsak Köry Tivabr ískolaraéki elnökhöz küldendők be. liunvésleiuk az idei őszi hadgyakorlatot -■ Lajtha melletti Bruckban fogják végezni, és így valószí­ nűleg a kőszegi királyi hadgyakorlatok combiuátióiba is bevonatnak. Halálozás. Uervzeller Vilmos lukanényei birtokos s b.-gyarmati háztulajdonos jul. hó 1-én 67 éves korá­ ban meghalt. Négy lábú- & négy szárnyú csirke. Szklabonyán, egy nem rendes természeti esemény adta magát elő. Egy asszony t i. nem győzvén bevárni a kotlós tyúkja alatti tojás kikelését, feltörte azt — látta, hogy abban csak egy fejű, de négy lábú- és négy szárnyú ki­ múlt csibe van elhelyezve. Mire képes az emberi szív. — eltekintve a sok szerelmi bánit és csalódások keserű terheitől. — legjobbm megérthetjük Rebtnmn tanár legújabban meg­ jelent .kntbtopológia*- jából, milyben a többek közt az is öhúsaató, b>*y az emberi szív mpmkint 75,003 kgramnayi maikit végez, a mi annyi erőnek felel meg, a mdy képes egy miodpsrct alatt 753 m.-mátu súlyt egy méter magasságra fölemiloi. Ugyanizon munkában azt is okaitok. hogy az embernek at eledelek utján uapoikiut legkevesebb 3 liter vizet keli magába vetnie. Továbbá, hogy a vér at emberi test összes súlyának tizenbtrmi) ré zét teszi ki, s hogy minden köbczentiméter vérfolyadekban mintegy 5 millió vértestecske úszik stb. Horváth Dan-ó, A selypi uradalom rino precöce telivérü kos eladó, valamint elatftera kerülnek eredeti sehétufeldi és siniuicnthali telL uek és bikák. Megkeresésekre a selypi uradalmi igazgatóság Nóg­ rád megye posta Selyp készséggel felvilágosítást nyújt. Több cukorrépa átvevőt keres a selypi ezukorgyár részvénytársaság a közelgő ezukorrépa átvételi idejének tartamára. Pályázók felkéretnek, hogv írásbeli ajánlataikat, bi­ zonyítványaik másolatával, mely utóbbiak vissza nem adatnak — folyó évi julius hó 15-ig a selypi ezukorgyár igazgatóságához* Selypen (.Nógrádmegye) juttatni szíves­ kedjenek. Azok, kik ezen szakban mír működtek, előny­ ben részesülnek. Selyp, 1803. junius 17-én. Selypi ezukorgyár rész vény-társaság. Cséplőgépekre pngliai gépolaj I. rendű kilója 56 kr. niessinai gépolaj I. rendid » 48 kr. Mivel számtalan sok minőségű gépolajak vannak, bátor­ kodom a gazdaközönség becses figyelmét kérni arra, hogy gépjeikre szükséges gépolajt csak ott vegyenek, kinél tö­ kéletesen megvannak győződve arról, hogy valódi pugliai gépolajt kapnak, mert rossz és olcsóbb gépolaj min­ dég káros következményt hoz maga után. A fentebb jegyzett olajak kaphatók: B.-Gyarmaton, 1803. junius hó Hummer Mihály, fclciűs uerkeeuü. ÉRCZKOPORSÓK íiUxcr kerevkedö. Kuuuthtér.) EHRENTHAL TESTVÉREK szemfödelek, sirkosxorak, sxallagok és egyéb temetkezési csikkek. legnagyobb választékban és legjutányosabban kaphatók: szállítási és bizományi üzlete: B.-Gyarmaton, butorszállitó üzlete: Budapesten VII. Klauzul-utcza 10. II I M M L E R M Ó R Ajáhlják^a n. é. divatáruk kere*kedé*éb«ii Btívinuvton luairu 1 — 1*5. közönségnek uj, patent zárt butorszállitó kocsijukat, vasúton, tengelyen vagy hajón való butorelszállitásra a kfil- és bel­ ( Kátránykén-szappan Parftunerie Eqnitable, föld bánnely irányában jóttállás mellett, minden csomagolás megtakarításával. Eszközük továbbá a gabona, hüvelyesáruk bécsi ezégtöl, felül- 1 és veteménymagvak bevásárlását és eladását A budapesti Fischer és Heidlberg ezég araija elérhetetlen mosó-erejével minden mostanig előfordultál. Darabonkénti ára 35 kr. kapható: Hlmmler Mór és Benkő József kereakedéaibra B. (Tyxraralöa t~utéra • l urak kátránytermékek, vegyészeti és czementgyár kép­ viselője a következő árukban: Asphalt-vaslak, Asphalt (darabokban), Asphalt-elszigetelő-lemez, ( ~ , Asphalt-totőnemez (eltéphetlen), Asphalt-kőfedél- I— lemex, KőMéllfimez-ft'Jéshez szükséges anyagok, Közönséges-melcgvédő-anyag, Albó-Carbon, Antliracen, Asbest festékek, Antimerulion, Benzol-kencw, Creolinnm-Hungaricnm,- Carbololeum, sötét 11 frt 100 kgr., világos 11 frt 50 kr. 100 francos B.-üyannat, Carbolsav, FedéUak, Finom-kátrányfcstékek, Faczemont, Mirbán-olaj, Naphtilin, Antiputrin-molypor, Szurok-fáklyák, l’yridin, Kénsavas-Ámmonium, Hernyóenyv, Entomoctine, Kőszénkátrúny, Fakátrány, Szilárdkátegészen természet utáni egyenkint épagy mint egész fogsorok rágáshoz használhatók, legújabb rendszer szerint jótállás mellett, bámulatos olcsó árakon készíttetnek, vidéki megrendelések 24 óra alatt eszközölhetek. Fog Specialista Róna I in re Oleo-Vapor-olaj, ős mindennemű zsiradék rány, Solvent-Naphta, Toluol, Szurok, A budapesti és bécsi Elsiuger M. F. és fiai ezég, képviselője. Állandó nagybizományi raktáruk, ÍR* sabb árak mellett. .4 X. '■■r T^_FAlaa Vvau'eXtti sízlek áau erálvifP V «á -féle vnsőniőtle ós gingyár rósz.- 1^X2 Kj őónyiársitság BU DAPESTEN. » Gyár és irodák: VI. KERÜLET, KÜl-Sft VAcZl lJT. Városi iroda és raktár: Podmaniczky-utcza 14. — Fiók-raktár: Kerepesi-ut 77. | Gőz- óm gyárának szalon-porosz-kőszón és légszesz-coaks-ban a helybeli naaBnsmanaBaaaassosaairatoiciatoaaaaiaaraQaa HT vízmentes takaró-ponyvák m. kir. Államvasutak indóház pályaudvarán és nagybani bizományi, tűzifa eladás a legjutányo- Bndapeat Királyaiéra 47. ez. a tertiriroti templom áleUenében 1-3 MW nemüekben. Teljes tetőfedések költségvetése kinánatra ingyen és bérmentve. Jár<ányrMépló-kÓNzftletek á azáiA'rt elaö dijakkal kitüntetett szab. Schlick-féle 2 és 3 vasuekék, * inólyltő- 6* egyetemes aez.ll-ekók, eredeti SCHLICK- és VIBATS-féle g H Érdeket mintákét, magán vásárló'Jink ingyen én béraentettn. Dl.zeaea felaterell tniul.v’.önyveket, mily ttj; eddig nem tétetett, atabökmk l>ennentc>'enlll. Nem teszek kivitelen ezred®Miyt 2l4 v./y 3*/, frt mé­ ternél. ng/azintéu aciuml a áadékoiitt araboknak, mint az, a ' divatozó veraenynél. átviteleknél atikáaar. in rendes határo­ zott árakat tartok, ho^y minden beelőz vwüd jót, oleaó áron váiárolhat. Azért ké:em caik mintaköny.et követelni. Óvakodom a kr.töa á-eng?dó'yo d levelektől a verseny­ tárgyú Ruha kelme szöveteknél Penivien é« llozkiny >wp .- klcrua rétiére, előirt azövetek a es é» kir. hivatalnok. .eránok. tűzoltók, tornászok, ere-’, léd öltönyök részére, ogy , aaztók: teke ía jádtó aaztalok, a hintók bevonására. Ixiden: vizmentei vadára öltönyre, tnoró- : kelmék, utazó llaida é — IS frtig atb. Ki jutányos, jó. tartós, tiazu gyapjú azövetet (a nem ronezot mely a varratat dljját tem érdemli) óhajt vátárolnl, forduljon j ' Stikarovszky Jánoshoz Brünnben. ^5 (daa Mancheatcr Oesterreleha) la-gnagyohb poiztógyári raktár, fél millió frt értékű Nyilvánítom a gyár nagyazerü kiterjedését éa kezelésképet régét, ugy, liogy üzletem aa európai kiviteli legklterjed, letda gyapjú azóret áró azállitmány kezeléte. u. m kammgarn, azabó kellékek a nagyazerü könyvítütóazettel, táját haaználatra egyedire van A fenti elötoroltak bővebb meggyőződésére a megtiemléléaére meghívom a t. közönséget, adand* alkalommal, nagyklterje>léaü üzlethelyltégemet, mely 15) egyént foglalkoztat, megtekinteni. BMiaaHiigaaaiBaaaaBnaaaaiggagaaaaaia»«aaa $$ Ixtvclezéaek. német, magyar, c»ch, lengyel, olaaz', fran« ezia és angol nyelven. 13—jU egy vasú ekék, talajmivelŐ-eszközök, valamint SültlicHele uab. .nllalaílíiN’* sorbaretózenet. g TakarmáayVtritff gépek, darilók, órlőtaalaok it min tennem i xiz4v«S«i fféprk. Eredeti amerikai kérrkiltü 10—IS mtmkrakó aralú-gépek t» takaezálö <*ptk trállitutó mezei vasutak stb. . Uáimyőa ■aetéml feltételek. f.r<jut«ay<Hiabb érek, 09“ Arjegyrékek (agyra ét bérmratve. *09 W Megrendeliaek utánvétel mellett térténnek. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarm aton, 1893. ■ i I ' i � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00338.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_07_09.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-07-09 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 28. szám (1893. július 09.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom