https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59454513faca532c619e68bf7e945245.jpg 4d5208783602dfa3b695106031c348bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ee36e5b0e19d409219b30a1633e090e0.pdf 0f941580bceb4796ca6113ad98f43cef PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. július 2. 27. szám. XXI-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Életpályák. osztály gyermeke a kereskedői pályára lép. Pedig nagyon óhajtandó volna, fia a vagyonos középosz­ tály tömegesebben keresni fel a kereskedői pályát és pedig főképpen azért, mert kereskedelmünket teljesen magyarrá gyúrná át. milyennek mai napság a legjobb akarat mellett s®n mondhatjuk, legfeljebb csak az esetben, ha önmagunknak hízelegni akarnánk. Pedig számtalan példa tanúsítja,- hogy a kö­ zéposztálynak kereskedői pályára lépett sarjadékai, éppen ezen osztályhoz tartozásuknál fogva, a ke­ Tanuló ifjúságunk a Múzsák szentelt csarnokait elhagyta, hegy a fix havi fáradalmakat kipihenhesse. A tantermek ajtai bezárultak iíjaink mögött, kiknek egy része arra a pontra jutott, hogy pályát válaszszon. Korántsem szabad hinnünk, hogy ez inainknak valami közönséges, könnyű gondot adna. Attól függ, váljon van-e bennük komoly-törekvés, avagy kongó reskedő-világban kiváló Szerepet visznek, s oly üres lények, úgynevezett gigerlik. Mert bizony nagyon kell tapasztalnunk, hogy tekintélynek örvendenek, minőnek esetleges tradieióiíjaink jó formán csak is e két elnevezés szerint nalis életpályákon sohasouí örvendettek volna. Ugy gondoljuk, hogy nehány évtizednek le kell osztályozhatók. Ezer meg ezer családban merül fel most a még zajlania, míg odajutu k, hogy az egyes pályák kérdés: mi legyen a fiúból ? Vagyoni viszonv, párt­ iránt való előítélet még c lírájában is kivész. Mig fogás, családi tradíciók, mind figyelembe vetetnek, a középosztály gyermeke i gyógyszerészben is csak de sokszor a már már helyes irányú megállapodást finomabb kiadású kalmárt át, addig e téren nem az előítéletes ferde nézet teszi tönkre, s egy csa­ fogunk vezérszerepet jálsz mi s addig nem is lesz pással üti agyon, minek azután rendszerint a jobb testestől lelkestől magyar. úlegünek nevezhető hazai sorsra érdemes fiatal ember lesz áldozatává. kereskedelmünk. Szerencsétlen pályaválasztás által tömérdek Hanem van egy pályá, melyet a polgári osz­ szép remény foszlott széjjel: s hány fiatal ember tály gyermekének éppen q y, mint a közép osztály jövője lett már az által semmivé! fiainak hazafias kötelesége j )lna lehetőleg okkupálni. Értjük a katonai pál át, illetve a császári és A csak kevéssé is vagyonos polgári osztály többnyire papot és kisebb tisztviselőt óhajt látni kir. hadsereg magyar ezrei emél, valamint a magy. fiaiban. Ezeknél ez a fö törekvés. Pedig mennyivel kir. honvédségnél levő tis*i állásokat. Intelligens fiatal embereink sehol, egyetlen előnyösebb volna iparunk fejlődésére nézve, ha a vagyonosabb iparos osztály gyermekeiből az oly pályán sem érik el azt, mint a katonai pályán. annyira kivánatos intelligens iparos nemzedék áll­ A husz-huszonkét éves fiatal embernek már oly anyagi ellátása van, a minőt hasonló korban hatna elő. A papi pályára irányuló törekvést, bánuely kevés pályán, és csak kivételesen érhetni el, s a vallásfelekezetnél is,-értjük. Ott aki tanulmányait -mai időben a katonai is épen ugy- kenyér­ befejezte, biztos, habár sokszor nem éppen fényes kereseti pálya, mint bármely más. anyagi jólétet szerez magának. Ez előnyös anyagi körülményen felül külön­ De midőn a tisztviselői, főleg a kisebb hiva­ ben hazafias kötelességünk is volna okkupálni a talnoki pálya felé. özönlik az iparos sarjadék, an­ tiszti helyeket ------ - - - nak már kevésbbé látjuk be helyességét. A czifra Ne véljük azt, hogy ottan talán megszűnnénk nyomorúság sehol sem jelentkezik meztelenebből, magyarok lenni. A hazánk fiaiból szervezett magyar mint éppen a kisebb javadalmazásu tisztviselői ezredek most is, mint az előtt, mindenkor megtar­ osztálynál. tották magyar jellegüket A magyar szellem kiválőA középosztály gyermekeit ügyvédekké, orvo­ lag megvan minden magyar ezredben; s a magyar­ sokká, bírósági s megyei tisztviselőkké neveli s ság nem akadály abban, hogy ott előre ne halad­ csak kivételesen tér el itt ott a családi tradícióktól. janak fiaink. Ha kötelességeinket híven teljesítjük, Mint rendkívüli eset tűnik fel, ha a közép­ előrehaladásunk biztosítva van. T A R C Z A. Atyám halálára. Vilma. Hát soha som látom többé Jóságteljes szemeid; Lelkem erős bizalmadból Hitet többé nem merít; Nem fogom már csókolhatni Áldástontó kezedet Én Istenem ilyen nagyon Mért sújtottad szivemet! Nem is tudom, hogy lehetne Ezt az éltet elviselnünk, Ne biztatna csak a remény Viszontlátni, kit szerettünk. Nem is volna életemben Határa a búnak, gyásznak, Ha nem tudnám, hogy a mennyben Egykor én is viszontlátlak. És ba ott a túlvilágon, Kedvesinkre rátalálunk, Akkor tőlük soha többé, Soha többé el nem válunk.. Azért válik türhetöré Ez a gyászos, kínos élet Mert íriszen a túlvilágon Viszontlátlak újra téged! La réligion. Kérem, nagyon kérem hagyjuk abba ax egyházpo­ litikai vitát Úgyse tudjuk mi egymást kapacitálni. Az én álláspontom tiszta és világos. Mellettem áll jog és igazság, de nagysád énelmek után indul és énelmi okok ellen nehéz érvelni. Aztán nem is szeretem, ha nőknél az énelmeket egészen kiszorítaná ax ész. ügy van az jól, hogy a nők többet hallgassanak a szívre, mint az észre. Nekünk férfiaknak pedig volna hivatásunk ész és szív között a szükséges egyensúlyt helyreállítani. Azért hát ne vitatkozzunk tovább. Ezek a vallási kérdések, kü­ lönben nem igen épületesek. Sok disharmoniát idéznek elő. Minél többel-beszélünk róluk, annál jobban érezzük az egymásközöttl távolságot. Téijünk át más thémára! Beszélgessünk irodalomról! Ez üdítőbb forrás. Táplálja a lelket is a szivet is. A nők is jobban kedvelik a köl­ tőket, mint, mint a theo’ogusokat Ki ax ön kedvelt költője asszonyom? Az enyém Heine. Igen Heine, ax a szegény sokat zaklatott Heine, ki szenvedett mig élt és holta után sem hagyják békében. Düsseldorf, Düsseldorf, azt soha sem bocsátja meg neked a história, hogy szülőfladda) oly kegyetlen kíméletlenséggel bánsz. Oh aszszonyom, én szeretem Heinet Tudok vele sírni, tud?k vele nevetni. Soknor ^haragszom is rá, nem jól mond­ tam, hogy haragszom,"hanem irigylem, irigylem, hogy az t'n szenvedéseimnek milyen magasztos szavakban ‘tud kifejezést adni. Asszonyom ön mosolyog! Bocsásson meg, nem vagyok érzelgö, de gyakran vess erőt nytam a fáj­ dalom, fáj, mikor érzem a társadalmi fonákságok súlyú, fáj. hogy bár oly sokat beszélünk manapság egyenlőség­ ről, soha som kerestük annyira az egymás közötti kü­ lönbséget, mint most S mikor nagyon bánt már a faj­ dalom, Henry Heinehez menekülök, tanulok tőle tűrni, de meg tanulom tőle azt is, hogy nem kell nagyon ko­ molyan venni az emberek gyarlóságát. Gyarlók voltunk mi mindig. Gyarlóságunk megfoszt bennünket a józan gondolkodástól. S ez öreg hiba, mert ha józanul gon­ dolkodnánk, tudnánk tárgyilagosak lenni és nem követ-' nénk el annyi dőreséget, annyi bolondságot. Vagy nem Egész lelkesedéssel ajánljuk ifjainknak a ka­ tonai pályát, s ismételjük, hogy ott is tért foglalni hazafias kötelességünk, főleg ha tudjak azt, hogy legmagyarabb ezredeiuk tisztjei is csak alig har­ madrészben született magyarok. Magyar ezredeiuk soha kétségbe nem vont magyar szellemét fokozni az intelligens magyar ifjúság van hivatva az által, ha tömegesebben vá­ lasztja a katonai pályát, s ha a tiszti bojtra, mint egy- éves önkéntes, nemcsak műkedvelőiből törek­ szik, hanem ha a katonai pályát kenyérkereseti pályának is tekinti A b.-gyarmati kiviteli gőzmalom eszméjéhez. „We qeid reepubüea detriseati eapbu E lapok májúi 28-iki számában megjelent egy érdeke* nyilatkozat * létesítendő b.-gyarmati export-gőz­ malom érdekében. Meghozta tehát a vasúti köziekedé* itt is a gyümölcsét lehetőnek tartják ma már B.-Gyar­ matot is bevonni a modern gyáripar telepei közé és az őstermelés egyoldalú irtásé helyett meghonosítani az őstarmékek ipari földolgozását is. Nagyon természetes, hogy annak az österméknek iparszert! földolgozását kellett első sorban czélba venni, a melyik a megyebeli őster­ melők legnagyobb részének egyedüli produc.uma, és ex a búza. Áldott legyen minden ilyen vállalkozás; áldott a fő, melyben ily eszmék születnek; á'dott a kés, mély azokat sikerre vezeti. Hisz mindenki tudja, hogy milyen mérhetetlen az szegényre, gazdagra egyaránt ha ugy van megcsinálva, hogy sikere emberi számítás szerint el nem maradhat De viszont az is ismeretes, hogy az ilyen .nagy tökét kívánó vállalatok a bennök bízókat mennyire megkáro­ síthatják, hány-családot hány existanciát tehetőét tőnkre, ha el vannak hibázva, ha az alapítási vágy nem engedte a kedvezőtlen körülményeket jó eleve- számba vénül s ha ezek azután olyankor éreztetik megsemmisítő hatásu­ kat a mikor ellenük tenni már nem lehet. S nézzük, vájjon a tervezett vállalat ezek közti melyithez sorozható? Ahhoz-e, a melynek sikere emberi számítás szerint el nem maradhat vagy azokhoz-e, a melyeknél a kedvezőtlen körülmények esetleg megsem­ misítő hatással lehetnek. Sikerülni fog a vállalat ha jövedelmezni fog, vagyis bolondság, hogy ember és ember között maguk ax em­ berek oly sok oly vastag áthidalhatatlan válantóhlakat emelnek. Bizony ez nagy bolondság és higyje el aazszonyom igaz* van annak a német pbilo*ophu*nak, ki azt mondja, hogy a világon több a bolond, mint az ember. De legjobban fáj, mikor vallás miatt bánfák ax embert. S sajátságos jelenség, hogy ma, mikor minden­ felé vallási indifferentismos észlelhető, a társadalmat mégis valláspolitikai themák dominálják. Vagy talán a vallás itt csak ürügy, ax igazi ok pedig a — kenyér ée a hatalom ? Nem kutatom az okot, nem is feszegetem, hanem megint visszatérek az irodalomhoz és idézek Heinétől egy pavsuit, mely rokonságban van tárgyunkkal. Heine egy helyütt beszól azokról a nehézségekről, melyeket neki a franexi* nyelv tanulása okozott. Ezen alkalommal beszéli el: .Oly jól emlékszem rá, akár csak tegnap történt volna, hogy nekem a la réligion miatt sok kellemetlenségem volt Vagy hatszor kérdezte tőlem tanárom: Hemy, hogy van francziául: .hit*?! És én hatszor egyre siránkozó hangomon feleltem: h i t francaiéul: ,le credit*. És hetedszer dühtől tajtékosra kiáltá a tanár, hogy .bit* franczránl .la r élig ion*. A mit aztán jó csomó ütleg és társaim hahotája köve­ tett Azóta a réligion szót nem tudom hallani, hogy há­ tam ne borsódzék és erező mát el ne fűm a szégyen pitja. S őszintén megvallva: le credit több hasznot hajlott nekem ax életben, mint la réligion. ... Oh csak sohasem kellene hallanom est anorencsétlen szót: .la réligion. Igen asszonyom, a la réligion miatt sok a bajunk. Szinte merném állítani, hogy a szeretet apostola hűben szenvedett mxrtyromságot, ax emberek most még ke­ vésbé szeretik egymást, mint hajdanta. Pedig Knsxtns épen a méretétét akarta fejleszteni az emberek szivében és éppen a szeretetet akarta felhasználni eszközül, hogy sí embereket egyesibe. S uram fis hová jutottunk?! Hajba kapu k egymással néhány proUetánsra, vagy róm. ksth. vallásra elkeresztelt gyermek miatt. Hol itt a szeretet? Hogyan fog ily módon aa ,egy akel, egy pásztor* ideálja megválásaim. 1 . •a _ . �X 0 0 R A D 1 LÁPOK. ka a termelt liszt etóállitási költeegv kisebb lesi a kivi­ lisztnek ugyanazon az utón vit-zafuvarozátóért költsé­ teli piacion elérhető piacai árnál. gekkel meg nem terhelt malmok? Vizsgáljuk meg a tényezőket A milyen pl. a rácai, vagy a budapestiek, a me­ Ax előállítási költségek a követhető főbb alkotó lyek még uoufölül a sokkal olcsóbb vízi szállítás elő­ részekből állraak. a. m.: a fölhasznált buta ét tüzelő nyeit is éhezik. szer áriból, u alkalmazott tisztviselők éa munkátok Periig ezeknek * helyzetet is ax idézett munka igy díjából m a befektetett tóka törlesztéséből és kamatoz- rajzolja: .a . . . .kivitel már érek óta csak a malmok tatózából. legnagyobb erőfeszítése által tartható fönn és gyakran, A buta beszerzési ára ismét két részből áll, a ter­ semmi haszonnal sem jár* meg alább .malom iparunk melőnek fizetett vételárból és a malomba szállító < költ­ részéről gyakran kétségbeesett erömegfeszitésre volt és ségeiből. van szükség, hogy kivitelképe»égét fenntarthassa, sőt az Utóbbi természetesen araál kisebb lesz, minél kö­ nem ritkán igen nevezetes anyagi -áldozatokat is igé­ nyelt tőle.* zelebb lakat a búzát benorezni. ha Un a megye vagy a környék búzája esetleg vasúti szállítás nélkül elég Honnan akar ilyen körülmények között jövedelmet lesz a malom termeléséhez. teremteni a b.-gyarmati malom, tán a többi előállítási Mennyi lau a malom termelése? Kiviteli gázma­ költségeknél érhet el ekkora megtakarítás ? A tüzelő lomnak kétségkívül a mai technika minden vívmányára! anyagot nem kell-o Budapesten, Vácion és Esztergomon felszerelve, nagy arányokban kell létesülnie, kicsinyes át hozatni addig, mig B.-Gyarmalhoz a kőszén termelő próbálkozás az aligha lehet Tán nem les téves az a helyek újabb utat nem kapnak; nem-e len a hosszabb föltevés, hogy legalább is olyan gőzmalom van tervben, szállítási ut miatt e cximen is kedvezőtlenebb ax előál­ lítás költsége? mint a losonczi, vagy legalább is ezt megközelít#. Vagy tán a harmadik tényezőnél, a tisztviselők és A losonczi naponta 800 métermázsa — 8 waggon ma, őrlésére van berendezve, évente tehát átlag 240.000 munkások dijánál, lehet B,-Gyarmatnak ekkora előnyt? Itt ennyivel olcsóbban lehetne kapni a megfelelő szak­ métermázaát őrt! meg. Ha a b^gyarmati csak ilyen nagy les ü, akkor a képzett munkaerőt mint pl. Budapesten. Vagy avval akarna minderre felelni valaki, hogy megyebeli két malomnak évente körülbelől 480.000 métermáxsára — és pedig tinta búzára — les sxük- hisz a budapesti malmok mindamellett dús jövedelmet tógn. Azért tinta buzira, mert hisz ismeretes már csak hoznak. Erre is megadja a felelet az idézett mutiku az országos magyar malomegyesület titkárinak Bossányi megmondja, hogy ,e jőve leltnek nem pusztán az ipari munkából erednek, hanem létrehozásukban szerejiel a Sedrének malomiparunk közgazdasági szerepét és jelen­ tóságét méltató pályakoexoruxott müvéből is, (A malom­ tóke, a szerencsés spekuláctió is*, .akárhányszor ugy ipar szerepe és jelentősége közgazdaságunkban. Budapest is van, hogy a malomipar nagy vállalatai a direct őrlési 1892.) hogy .liszt kivitelünk jobbára az úgynevezett üzleten semmit sem nyernek, őriéri hasznuk nincsen, s finom lisztekből áll* .0—5 számig, más liszt Brazíliába, hogy jobbára a vállalatban elhelyezett nagy tőkék sze­ Angol- és Francziaorazágba, Svajczba stb. nem vitetik ki.* rencsés kihasználása hozza léire a hasznot*. És vájjon ex utón tehetne a b.-gyarmati malomnak S van-e ennyi búza? Akár magában Nógrádban, akár a két szomszéd megyében Nógrádban és Honiban együtt annyi előnyt nyernie a kivitel irányában, a börze székvéve. Az országos m. kir. statistikai hivatal .Hivatalos belvén lévő, a börzematadorok kezelésében álló fővárosi statistikai közleményei* szerint a lakosság élelmezésére malmok fölött, hogy a földrajzi fekvés fönt vázolt hát­ rányát kiegyenlíthesse? éa a vetőmagra szükséges búza mennviségen fölül. HontEmlékezzünk a losonczi malom válságaira! nak átlag 140.744. Nógrádiak 163.478 összesen 304.222 Vagy Un a befektetett tóke és ennélfogva ennek métermázsa buxafölöslege van. Ezen a fölöslegen a losonczi, ráczi, szobi, lévai és törlesztése és kamatozása lehet annyival kisebb, nem-e kell a tervezett b.-gyarmati gőzmalomnak kell majd ontoz- a malom egész berendezését épen Budapestről hozatni? Jó lesz meggondolni, hogy még a budapesti mal­ kednia, holott csak a losonczi és b.-gyarmati két ma­ lomnak körülbelül 480.000 métermázsa fog kelleni. mok is kénytelenek megszorítani őrlésüket időnkint, a mit bizonynyal nem tennének, ha az őrlésből hasznuk Vagyis ha az összes fölösleg e két malomba kerül is, még akkor is körülb*lől 180.000 métermázsst más vi- volna. Ám tessék megkérdezni a hibásan választott helyen dékról kell hozatni. De még ha a búzatermés elég volna is, a kiviteli levő malmoktól pl. akár a beszterczcbányaitól, hogy mennyit szenvednek ők, — az utóbbi — pláne a sokkal — tehát finom — liszt’ elöállitásához tapasztalás szerint keverés czéljából sokszor egész ’.',-*d részig tisxaridéki rövidebb szárnyvonalon fölmerülő oda és vivszafuvarozás búzát kell hozatni; és a b.-gyarmati malomnak megőrléa költségei miatt. Elismert tény ma már az. hogy szárnyvonalon ki­ után a liszt kivitelekor ugyanazon az utón a viteli gőzmalmot még a lehető legkedvezőbb körülmé­ melyen Esztergomtól jött, viasza is szállítani. nyek között is. bajos létesíteni,, hogy szárnyvonalra csak Az esztergom-b.-gyarmati vonalon egy vraggon búza vagy liszt szállítási díja 28 frt, oda-vissza tehát 56 frt, olyan Ipartelep való, a hol akár a termelés előtt, akár vagy ha figyelembe vesszük, hogy a finom liszt bizonyos a termelés után a szállítás hinni oknál fogra nagy mennyiségének előállításához háromszor akkora búza­ szerepet nem játszik. 8 vájjon B.-Gyarmaton van-e valami a megkíván­ mennyiség is kell, ugy a kivitelben visszamenő lisztre még több jut az oda szállított búza viteldíjából, nem is tat# kedvező körülményekből? Mi az a mi a nemes számítva a mellékköltségeket, a mélyek a malomiparra oxélon- kívül egyébként-javallanná a malomnak B.-Gyar­ amúgy is annyira káros u. n. differentiális vasúti díj­ maton létesítését? S nem-e volna ide megfelelő más ipartelep tehető, szabásnak azt ax előnyét, hogy nagyobb távolságokban pl. a fölvidéken annyira elterjedt burgonyából keményítőt az esztergom-b.-gyarmati vonalra tán nem is jut egészen gyártó, vagy a híres tót árpából malátát készítő vállalat? 28 frt; bőségesen fölemésztik. Vájjon képes lesz-e a b.-gyarmati malom eaggo- (Reményi K. urnák lapunk múlt heti számában megje­ lent csikkében szintén keményítő gy ár van ajánlva. Szerk.) nonkint legalább 56 frtnyi drágább termeléssel a piaczon Az áldásos czél ezekkel is elérhető, mig a gőzmrlomnál ugy adni a lisztet, mint a kivitel irányában fekvő s így legalább Is hangosan föl kell emelnie szarát minden a szárnyvonalon a búzának a malomba szállításáért s a szakembernek, hogy „caveint consules!* Róma Károly, Lássa asszonyom, most volna alkalom, hogy a nők a m. kir államvasalak keresk teljesítsék hivatásukat Nekik kellene a szeretet aposto­ előadója. lává átcsapni és a szeretet melegét terjesztve, az embe­ reket megtanítani arra, hogy mikép kell egymást sze­ retet Csak a szeretet volna képes a választótalakat le­ rombolni, a szeretet varázs erejénél fogra hódit harcz nélküli Körűién. A nógrádvármegyei tanítótestület — B.Ez volna igazán nemes cselekedet Sok fájdalom Gyarmati Kör-e f. éri jun. 7-én tartotta meg tavaszi szűnne meg ea által, sok szenvedésnek vetnénk véget ily körülését B.-Gyarmaton. Az ülést elnöklő a tanitótcstümódon. letek hivatásának fejtegetésével, azok eddigi vívmányaira Ön hallgat, engedje meg, hogy hallgatását bele­ hivatkozással s a b.-gyarmati kör múltban s jelenbeu — egyezésnek vegyem, de kérni is bátorkodom valamire. némi közönyt leszámitva — tanúsított s a megyei taní­ Majd ha legközelebb jourt méltórtatik adni és vá­ tótestületben irány-adó munkálkodása fvlemlitésévol nyi­ rosuk szépei megjelennek önnél, hozza szóba mai tár­ totta meg — üdvözölvén az ölé.en részt vett tagtórsasalgásunkat, verbuváljon maga mellé sok-sok lelkes harkat és vendégeket.- Uj tagokul jelentkeztek és felvétet­ exoet, kik a szeretet fegyverével kiküzdhetik, mi nekünk tek: Gondi László, Kálnay Nándor, Vajda Vilmos. Ezu­ talán vér árán sem sikerül. Tegye meg asszonyom és tán Korzika Mihály kir. tanfelügyelő, — kinek törekvése talán akkor lehetséges lesz, hogy a la rélígion nem fog a népiskola felvirágoztatása s a tanítók anyagi helyzeté­ többé senkinek, de senkinek sem fájdalmat okozni. nek javítása —- ragadta meg a szót és lelkesen hangoz­ Ugy-e megteszi? tatta a tanítóság tömörülésének szükségét, hasznát, de Viijáa Vihnoi. ostorozta a közönyt is, mely az egyesülést, a tanító­ testületi szellemet s az országos tanügyi érdekeket gá­ tolja fejlődésükben. Beszédjéből kitűnt, hogy odiadó te­ Újra kell közölnünk M. 1. írónk és Byron jeles vékenysége közepette a tanitótestületi munkálkodásra is ismertetőjének múlt számunkban megjelent költeményét, kiterjed figyelme; elismeri a tanítóság tömörülésének mert annak hatását egy malitiósus sajtóhiba egészen erejÁ, addig többször 3 ezrutul még inkább eredménye­ bőnkre tette. — A jeles fordítós sajtóhiba nélkül ez: sen nyílvánítható testületi utón elért sikereit. Követke­ zett a kör összes tevékenységét felkaroló elnöki jelentés, 3 tankönyv s Magyarország térképét méltató bírálatok A szerelem eredete. felolvasást Madarán Margit, Thuránszky .Mária és Wag­ Lord Byroe., ner István tagoktól (A tértépről szóló bírálat 3 „Néptanodá'-ban jelenik meg.y " Hoaess ered a szerelem > Tőless esz •• kérdezd A számadások a költségvetés eltárgyalása után Te rajtad ayoesrlk annyi »l»»: következett a f. ügyek sorozata, melyek között az < )rvzáA fnrráet ott keresd. gos tanítói árvaház javára gyűjtés, az Eötvös alapba s az önsegélyző szövetkezetbe belépés keltettek érdeklődést, A **• “ár ■i61 ’oó'irn Mowljs íélö uitem: s vontak be érdeklődőket. Az erkölcs-jellem nevelését ll.<y maid a nésaa tójdaloa. fejtegető, s a szabadon választható tavalyi pályatétolek Temed« vetem., *»• •• maradnak- azzal ’ a különbséggel, hogy Kálnay Nándor nyugalmazott igazgató felajánlott 1 db. aranyával mind­ T a n ü g y. kettőre a kitűzött pályadij 2—2 db. arany. A jövő kör­ űié* vilatótele: .Miképen tanítsuk a magyar — többnyire osztatlan — népiskolákban a realismereteket — reál olvasókönyvekből-e, vagy külön reál tankönyvekből.* A körülés tárgyát képezte még egy értekezés — Comenius — Ürbis pictus — a czimmel Diuga Józseftől; kegye1 eleseti emlékezvén meg benne értekező a nagy paedagóg munkásságáról, a szemléltető oktatásnak a tankönyrirodalomba és gyakorlatba átültetójéről; s vitatás alá került ax a tétel, melyet Európxszerte tárgyalnak s igy hang­ zik: .Melyik a népiskolának megfelelőbb Írás — a dúlt-e, vagy ax álló?* Szóvá János volt előadója a gondosan megirt tételnek. Szólották e tárgyhoz Tomeskó N., Ke­ mény G., Kálnay N., Kovácsi J., Druga J. Abban tör­ tént megállapodás, hogy az az elméleti harcz, mely a dűlő és álló Írás rendszere mellett és ellen foly, még egyik résznek sem biztositá a győzelmet, tehát csak több évi gyakorlati alkalmazás után döntbetni e kérdés­ ben érdemlegesen. A körülés végén fölmerült indítványok voltak: űyüjteünk az Országos tanítói árvaházi kerekké lett ala­ pon túl másik olyant melynek kimataiból a tanítók iskolás gyermekei ösztöndíjat nyerjenek. A másik indít­ vány volt: Sürgősen felkeresni a nógrádvármegyei tanító­ testület központi választmányát az iránt hogy a f. évi közgyűlés julius 3. 4. és 5. napjain legyen megtartható. Végül tekintettel arra, hogy az ülések tárgyhalmaxuk miatt későn voltak berekeszthetók, indítványozzák, hogy ax üléseket korábban 8 vagy 9 órakor kell kexdeni. Mindhárom indítvány t elfogadta a körűié*, azután eloszlott A jövő kerülés helye Szécsény. A kezdettől mind végig komolyan és tanulságosan lefolyott ülést alig lehetett berekeszteni, olyan nagy volt azon a tanácskozási kedv. Remélhető, hogy a hátralékos tagdijak per nélküli beszolgáltatása, az egylet erejét növelő tagszaporulás, a folyton magas fokon álló mun­ kakedv a b.-gyarmati kört a vármegyei tanítótestületre nézve irányító szellemben tartják meg. Druya Jóxaef, körelnök. Észrevételek iskolai értesítőinket illetőleg. Lefolytak az iskolai vizsgálatok, láttuk a végered­ ményt Hogy megfelel-e az közvárakozásunknak ? azzal e helyt nem foglalkozunk, mert e csikket kizárólag ax is­ kola külalakja szempontjából legnagyobb részt az egyes iskolák értesítői ismertetésének akarja szentelni. Sorrendet tartva, a szorgalmi évet légelőször is ax ág. ev. iskola fejezte be. Tanítója, a veterán Kovácsi József értesítőt nem szerkesztett, vizsgái meghívójából azonban tudjuk, iskóláját 103 mindennapi iskolás jÍro­ gatta, de hogy ebből egy-egy osztályra mennyi jut s is­ mét mennyi végezte el a törvényszabta tanfolyamot ki nem betűzhető. Kovácsi vizsgái s trendje a paedagógia mai fejlett­ sége mellett megdöbbentő. Egy chaos, egy össze-visszaság ax egész: először jön a hittan, utánna a törtónelem ezt követi az alkotmányira, ezt a földrajz, természetrajz, természettan, gazdasági tárgyak, csak ezután az olvasás, számtan, szépirászat! népdalok s a minek a legelső, mondjuk második tárgynak kellett volna lenni, a beszéd­ éé értelem gyakorlatok. Tehát a forró késő tavasú nap (jun. 17.) délutánján tartott vizsgán a kis l-ső oszt ta­ nulóknak az egész vizsgát ki kellett buxniok, mig reájuk került legelső tárgyuk a beszéd és értelemgyakorlatok. Délútán vizsgát vagy pedagógiához nem értő vagy azt kicsiny!# tanítók tartanak csak. De boncolgassuk e ked­ ves sorrendet még tovább s kitűnik, hogy veterán bá­ tyánk előtt a fennálló törvények, rendeletek csak Wurscht így a beszéd-értelem gyakorlatokat csak az L osz­ tályban kezelte. A szépírás próbalapokon mutatandó be, a vizsga alkalmával való iratás csak a nyelvtannál for­ dul elő, hol is az érdekeltek a helyes Írásról s az egy­ öntetűbb egyforma időközi Írás elérésére egyetlen hat­ hatós eszköz az ütenyirás alkalmazásáról nyernek meggyő­ ződést. Öregünk ütenyezve nem irat A földrajznál nincs kitüntetve az osztály, melyben mit s mily terjedelemben tanított A történelem, az alkotmányban, természetrajz és természettan nem a IV. unnál kevésbé a 111. oszt tan: anyaga. 8 bennünk azt a meggyőződést kelti, hogy e tárgyakat a jobb elméjű növendékek még a múlt évben a még akkor létező V. VI. oszt növendékeitől hallották s hogy kárba ne vesszen, az idén újból elrecúlálták, mert nem tételezhető fel, hogy tanítóitól olyat kívánjon a felsőbb egyházi hatóság, a miért az állami vagy köz­ ségi osztott iskolánál is a tanítót, ki a 6 -osztály szá­ mára kiszabott tanulni valókat négy évi tanfolyamra szo­ rítja, fegyelmi vizsgálat alá vonják. A vizsgái sorrend szerint Kovácsi magyar nyelvtant nem tanított, tehát ax elő nem irt tárgyak tanításához, ha eltekintünk fentebbi állitásunktól, volt ideje, de hazánk hivatalos nyelvének tauitáxára nem. Vagy nem akarja’tebát va^y nem tudja, ugyan mit szól ehhez felsőbb hatósága, mit a mindenre figyelmét kiterjesztő Kosztka Mihály kir. tanfelügyelő? Rajtot, tornát jó bátyánk szintén nem tanított, a leánygyermekek a reájuk nagyon is ráférő közi munkában nem nyertek oktatást. A b.-gyarmati ág. erang. iskola mai szervezetében eRy «tiget a múlt századokból — lomtárba való. Az állami fiú és leányiskola záró ünnepélye 18-án a vizsgák 16 és 10-án folytak le. Kár, hogy ax egyes osztályok zúrvizsgái egy időben 16-án d. e. folytak le s igy az érdeklődők ax egyes osztályok fokozatos haladá­ sáról, mondjuk a feldolgozott tananyag szervi összefüg­ géséről nem szerezhetnek tájékozást. Az évi értesítőt Kemény Gábor igazgató közli." Kt értesítő is, mint legtöbbje ax ily fajta iskolai anyakönyvi �NÓGRÁDI kivonatoknak sivár. Nincs benne Mtntui elkalomszerú értekeié*, miből a átülő valami oktatót nyerhetne, fel­ dolgozandó anyag pedig volna elég pl. a fertőlő beteg­ ségek elleni óvakodáz, a czélszrrű. ruházkodás. ax egész­ séges lakás kellékei, a gyermekek ezélízerii nevelése, a szünidő ciélszerfl felhasználása, a hazaszeretet istápolóra, a jövedelmező női házi iparczikkek előállítása: csipke­ verés, hímzés, állatvédelem stb. Igen helyesen van előrebocsátra ax érteaitézül czimú rovat s különösen annak 4-ik pontja, melyben a vidéki szülők figyelmeztetnek, hogy gyermekeik gondot elhelyezése végett ideje korán jelentkezzenek, nem pedig, midőn már ugy erkölcsi, mint clöhaladási szempontból legtöbbször nem előnyös helyet szereztek. A .jelentés* dagályos irályban az évi esélyeket tárja fel, kiemelvén Kontka Mikály kir. tan­ felügyelőnek különösen a leáányiskola felállítása körül szerzett bokros érdemeit Az általános óraterv legnagyobb részt a ministeri tanterv szerint van összeállítva, a fel­ dolgozandó tananyagot azonban hiába keressük. Emlí­ tésre méltó, hogy az iskolában a kézműipar is nyer ok­ tatást szabályellenes azonban a történelemnek a IV. osz­ tályban a földrajztól elkülönített tanítása, (IV. osztály történelem hetenkint egy óra) a III. oszt kertészeti órája nem volt továbbá talányszerű, hogy e teljesen magyar iskolában a német olvasás és Írás (IV. oszt) még mindig szerepel. Az I. oszt volt 30 rendes és 2 magántanuló, mi­ ből 24aL kezdő, talán II. rendű, hacsak ez alatt nem értendők oly gyermekek, kik tankötelezettségük elérése előtt Írattak be, ily hiba elkövetését azonban az igazga­ tóságról feltételezni nem akarjuk) fél mpi mulasztás volt 1597. A II. oszt volt 29 rendes 2 magántanuló, nem végzett 20% fél napi mulasztás 997. A III. oszt volt 36 rendes 1 magántanuló, nem végzett 26%<-mu­ lasztás 827, A 4. oszt volt 34 rendes 3 magántanuló, nem végzett 12%. mulasztás 889. Mind a négy osztály­ ban nem végzett sikerrel tehát 20%, miből ha a pót­ vizsga letehetésére utalt He vizsgát sikerrel kiállja, 12% marad, mi a 4310 télnapi mulasztás ellenében igen szép eredmény. A leányiskola 19 rendes. 3 magán­ tanulója közül nem végzett 10%. Feltűnő, hogy a fiú II. II'. és IV. oszt rendes tanulói között kitűnő egy sincs, hogy pedig ez érdemrendet egy tanuló sem érde­ melte volna ki, alig hihető. Az osztályzásnál legnagyobb szigorral Hábor tanító járt el. Nem értjük, hogy a IV. oszt 2 tanuló nem vizsgázott mégis pótvizsgát tehet a III. oszt. 1 tanuló a hittanból elégtelen osztályzatot nyert mégis változó szorgalom mellett l. rendű (talán sajtóhiba). Ugy a fin, mint a leánygyermekek erkölcsi viselet* általában dicséretes, szorgalma elegendő. A fiú tanulók 33% a leányok 36% magyar nevű. Az egyes tanítási tárgyaknál viszonylagosan elért eredmény felett mivel ezek az értesítőben sem átalánosan. sem részletesen feltüntetve nincsenek, bírálatot nem mondhatunk. Az árva és szegénytanulók segélyalapja 1781 Irt 42 krM mi ez iskola tanítóinak igen szép érdeme. Végül megjegyezzük, hogy az értesítő a tanszerek­ ről, a könyvtárról nem hoz kimutatást hemzseg a sajtó­ hibáktól, továbbá nem helyes, hogy a segélyalapból fel­ ruházott tanulók kétszer is névleg fel vannak említve. — ■ (Folytatjuk) .- - Hirek és különfélék. Őfelsége a király a sárolyi róm. kath. temp­ lom oltárának újjá alkotásához 100 frtos adománynyal hozzájárulni kegyeskedett. A közigazgatási bizottság havi ülését, holnap, junius hó 3-án tartja meg. A főispán tegnap érkezett B.-Gyzrmatra, s mint értesülünk, hosszabb ideig marad körünkben a központi hivatalok megvizsgálása végett. Gr. Zichy Ferencz fötárnokmester ur önagyméltóaága, a kegyes senior, aki jóságát oly sokszor érez­ teti városunk és vidékével, — mint értesülünk legköze­ lebb Zsélybe rándul. Okolicsánvi Manó vármegyei tiszti alügyész urat, s kiváló méhészt, a nm. földmivelésügyi minister önagyméltósága az ezredévi kiállítás gazdasági bizottságánra méhészeti szakosztályába — bizottsági tagnak nevezte ki. Döntök Erzsébet kisasszonyt, a b.-gyarmati poltári iskola egyik kiváló tanítónőjét, a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium a nagy-enyedi polgári leány­ iskola igazgatójává nevezte ki. — Ennek a jeles (tanító­ nőnek inneni távozását mindenki sajnálattal fogadja. Tizenkét éren át volt ö körünkben, mely idő alatt hivatá­ sának páratlan szorgalommal és odaadással megfelelt, ugy, hogy köztisztelet és közszeretet tárgya volt közöt­ tünk s minden szülő megnyugvással bízta leánygyermekét áz ö gondos kezei alá A távozó derék taní­ tónőnek. a kit a miniszter érdemei után léptetett elő, minden jót kirónunk. Meg vagyunk győződve, hogy 6 a nagy-enyedi polgári leányiskolának büszkesége lesz, s igy egyúttal őszintén gratulálunk a n.-enredieknek is. Hynicn. Hummer Mihály b.-gyarmati kereskedő jun. bó*26-áu eljegyezte Füger Szabina kisasszonyt. — Weisz Róza kisasszonnyal, W»in Mór b.-gyarmati gabnakereskedő bájos leányára), jun. 29-én váltott jegyet Klein Miksa, gyöngyösi nagykereskedő. — Sehőnfeld Miksa helybeli bútorkereskedő (Brauur Fűlöp és társa ezég beltagja) a napokban tartó eljegyzését Özv Kohn Adolfhé helybeli háztulajdonos és kereskedő kedves leányával, Gizellával. , Halálozdn. Algörer Mihály urat, a gr. Zichy senioralis uradalom érdemes mérnökét és neje szül. Pongrácz Mária asszonyt súlyos csapás érte azáltal, hogy szeretett Mártha leányok roncsoló toroklob folytán 4 érés korában P.-Podluisányban jun. hó 25-én kiszenvedett. — Torbicza Jánosné szül. Belgrádi Katalin, Torbicza LAPOK. János takarék és hitelintézeti pétulárnok neje jun. hó 30-án jobblétre szenderálL — Buriun Imre betűszedő B -Gyarmaton junius hó 24-ón 28 éve* korában hosszas bvtegaég után elhalálozott A Madách entléküjjyi bizottság julius 9-én délelőtt 11 órakor a vármegyeház kistermében üiósl tart. BalasHa-Gvariuat város képviselőtestülete junius 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek gaz­ dag tárgysorozatából kiemelkedett Magyarország ezred­ éves ünnepének a város által i« tenexett miként való mcgünneplé e. A képviselőtestület. igen helyesen, alkal­ mazkodni kiránt határozathozatalában a vármegye milleniumi programmjához, midőn az elöljáróság jaiaalalait magáévá téve, azzal a tnegokolással, hogy a magyar ál­ lam ezeréves fennállá-ánik 1896-ik évben bekövetkező évfordulója oly történeti ítszakos mozzanatot képez, me­ lyet nemcsak az állam, mint ilyennek, de az állam min­ den törvényhatósága, min l«n városa és minden községé­ nek is a maga körében megülni s közha«znu alkotóik által maradandóvá, emlékezetessé tenni szent kötelessége, ugyanazért elhatározta, hogy 1. részt vesz a Nógrádrármegye törvényhatósága által az ezredév alkalmából ren­ dezendő ünnepélyeken, 2. hogy tekintettel arra, misze­ rint Balassa-Gyarmatnak égett szüksége van egy eddigelé itt teljesen hiányzó köztérre, annak alkotása végett kisajátítás utján megszerzi a Deák-Ferencz és a Honvédutczák között a polgári iskola mellett elterülő s ez idő szerint a gróf Zichy senior aradalom, továbbá Scitovszky János és Farkas Ferencz tulajdonit képező, mintegy 4200 [ ]-öl nagyságú térséget, melyet aztán örök emlé­ kezetül .Ezredév* térnek fog elnevezni, 3. ezekenkivül mindent elkövet, hogy a városligetet a mondott időre oszlopos és tágas fedett csarnokkal ellátva, közhaszná­ latba bocsássa s ugy a ttgymnasium, mint italában a vármegye által létesíteni kiránt egyéb közhvszuu és közmirelödési ügyekben is erejéhez képest részt vesz, tuin»k biztosabb és egyöntetűbb eszközlése, valamint a programra pénzügyi vénének intézése végett a biró elnöklete alatt bizottságot küldött ki, mely bizottság elsősorban tiszte­ legni fog a senior gróf ur ö excjánál a Köztér tárgyá­ ban. E közgyűlés elhatározta továbbá, hogy, a vágóhidat házilag kezelteti s kezelőül megbízta Kohn Ignácz beltanácsi tagot A városnak hat és annál is nagyobb ka­ matú mintegy százezer forint tartozására nézve kimon­ dotta, hogy azokat olcsóbb kamatú kölcsönre fogja át­ változtatni, mi által lehetővé fog válni az utczák gyor­ sabb szabályozása. A törvényhatóság és alispán több rendbeli határozatának tudomásulvétele s a kérvények stb.* elintézése után a közgyűlés 12 és fél órakor emel­ kedett hangulatban oszlott szét. Követésre méltó példa. Özvegy Kornitzer Jó­ zsefné junins 26-án száz forintot küldött Fűméből Ba­ lassa-Gyarmat város bírája kezeihez oly czálból, hogy azt balassa-gyarmati születésű néhai férje hagyománya­ ként fele részben keresztény, fele részben pedig izraelita szegények között ossza szét X szülőföldhöz való kegye­ letei ragaszkodás és emberszeretetnek példája ez. Városbiránk a kézhez vett összeg felét, a rendeltetés megje­ lölésével, haladéktalanul átküldötte a helybeli ixr. hit­ község elöljáróságának, mink felét junins 29. és 30-án kellő ellenőrzés mellett kiosztotta a keresztény szegények között, Kornitzer József özvegyéhez pedig elismert lírá­ iét intézett A b.-ryarmati műkedvelői társulat elhalasz­ tott közgyűlése ma délután 2 órakor tartatik meg % pol­ gári iskola nagytermében. Egyik fontos tárgya az is lesz, hogy a társulat ax állandó színház létesítése körül kez­ deményező intézkedéseket tegyen. A balassa-gyarmari ált. iparteatület, hogy saját otthont teremthessen magának s czéljait annál biztosabban és könnyebben megvalósíthassa, a „Rák-vendéglő* melletti Odry házat 3300 frt vételárban megvette. Az egyesületnek erre irányuló törekvését már korábban is méltatta lapunk, egyszersmind jó például szolgálhat az a városunk kebelében létező többi egyle­ teknek is, milyenek acasinó, népköz, stb. Salgó-Tarjánban, junius hó 17-én, a veszprémi tűzkárosultak javára rendezett tánczmulatság összesen 337 frt 8 krt jövedelmezett, melyből leszámítva 56 frt 12 kr. kiadást, a tiszta jövedelműi fenn maradt 280 forint 96 kr. Veszprém sáros polgármesterének elküldetett. Fe­ lülfizettek: Borbély Lijosné úrnő 20 írtől, Benes Ferencz és Szvoboda Jakab urak 5—5 irtot, Gerber ’Frigyesné úrnő, Zemlinszky Mária urhölgy, Barella Henrik és Schvarcz N. urak 4 —4 irtot, Pattal N. és Vabros Béla urak 3 —3 irtot, Beck József, Gert Nándor, Janzen Alfonz, Kendrey Gyula urak. Kólozsy Gáborné úrnő, Lővinger Ru­ dolf, Vattay József és N. N. urak 2—2 irtot, Andréics János, Bek* Dénes, D’kupil Vilmos, Garabb Elek urak özv. Berber Agostonné úrnő, Holicsek N„ Kádas István, Kún Aladár, Lengyel László, Libertinyi Rezső, Okolicsányi Lajos, Papp János, I’etheö Géza, Róth Flóris urak, őzv. Rubint Károiyné úrnő. Schmidt Gyula, Tolnai Ár­ pád, dr Vajda Ferencz és Wirkler Gyula urak l—l fo­ rintot. Tárgyakat adományoztak Salgó-Sarján és vidéke összes inteligeni úrnői:- végül a salgó-tarjáni kőszén­ bánya részvénytársulat tekintetes igazgatósága a terme­ ket és jeles zenekarát d(j nélkül bocsájtotta a redexőség rendelkezésére. Fogadják a fázni nevezettek jótékony ado­ mányaikért a veszprémi tüzkirvsultak nevében hálás köszönetünket. (A rendező bizottság.) KablAs n losonczi vasút melletti korcsma mellett. Múlt héten junius 29-én midőn Pongrácz Géza vasúti hivatalnok a vasút melletti korcsma mellett elha­ ladt, két rabló, a korcsmából kirohant, az illetőt lefog­ ták, száját sárral betömték, agyba-föbo verték, óráját, b minden pénzét elrabolták, s már megfojtották volna, hí az utolsó pereiben segítség nem érkezik. Jóhirü fényképészünk Belgráder Samu vissza­ jött kőrútjából városunkba, s felvételi telepét a Zichy utcaiban lévő Jakobey-féle házban rendezte be. Ajánljak őt mint a legjobb vidéki fényképészt a közönség figyel­ mébe. Színház. Veszprémy társulata janin* 86-én vett búcsút városunktól. A jó társulat nagyobb pártolásban is részesülhetett volna, mint a milyenben részesült. Az anyagi bajt némileg kisegíti Kopácsy Julin, a népszínház egyik kedvelt tagja, aki 3 előadásban gyö­ nyörködtété a közönséget Kopacsy Júliát elaó ftllépUkor gyönyörű babér koszorúval lepte meg a közönség. (s. kir. szab. Adriai biztosító tárttaaág. Ezen társulatnak a folyó év május 31-éo Triestben tar­ tott közgyűlése elé terjesztett az 54. üzletért* (1892) vonatkozó igazgatósági jelentésének a számadataiban kö­ vetkező jelentékenyebb adatok foglaltalak. Az állatbiz­ tosító osztálynál jelentékeny gyarapodás mutatkozik, amen­ nyiben az 1892. érben közölt biztoaitázok 12 430.274. frt tőke, 639.458. frt éri járadék összeget képviselnek. A bizositási állomány a év végével kerékuzámban 67. millió forint töke és 164,462 frt évi járadék összegre rúgott, A diibérétől 2.090,015 frtot tett Halál de bal­ esetre szóló biztosítások utyn 1,293.797. írttal emelkedett raját számlára, az tehát kerek 14*400,000. írtra rúg. Az elletni (tűz, sxállitmányi és jég) biztosítási ágak díjbe­ vétel! 8.12.928 frtot tettek — A rinzbizioritáai részek 3.124,078 frtot és a károk a visszbiztositásí részek le­ vonása után 3,124,078 frtot vettek igénybe. Ezenkívül 467,094 frt függő károk részére helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 1.68Ú.713 frtot ■ a többi éri biztosítások dú'kötelező tárczája 52.276,765 frtot tesz. — A lefolyt 1892- évben az összes biztosítási ágak többé-keréabé mind nyereséget hoztak, agy, hogy ax ösnertdmény igen kedvezőnek moudbaró. — Tekintettel a kamatlábnak mind­ inkább való csőkkéné >ére az éri jövedelemből 238,806 forint a járadék és életbiztosítások díj tartalékának rend­ kívüli dotálására és 150,000 frt az életbixtositáai ütatg külön nyereség tartalékának gyarapítására fordittaiott, továbbá 165,314 frt az értékpapírok áringadozásaira fenUrtatott. Az a-.után mutatkozó 379,659 frt 25 krt tevő nyereségegyenletből 50,000 frt két ingatlan érzékének leírására fordittatik és az általános nyereség-tartalékala­ pok aíapszabálynerű dotálása valamint a többi alapszabályszerii fedezetek után fenmaradó 240,000 frt oszta­ lékra (részvéuyenkint 60 frt) fordittatik. A dij- és nyereségUrtalékok 1892. érben kerete 1.900.033 forinttal emelkedtek és a következő tételekből állanak: Ax életbiztosítási osztály díjtartaléké 13.326,317 frt. Tűzbizto­ sítások dijurtzlékz 163,243 írt. Szállitm íny biztosítások díjtartaléké 59165 frt. Rendelkezésre álló tartalék 5000000 frt. Értékpapir-A ‘áringadozási tartaléka 577.154 frt. Az életosztály külön nyereség ^tartalékára 50i)000 firt. Álta­ lános nyereség tartalékalap 1.188.165 írt összesen közel 18 millió forint Az igazgatósági jelentés emlitéet tesz a .Meridionah* jég- es risszbiztositó tárnság nemrég történt alakulásáról is, mely a jövő évtől kezdve »z .Adriai* biztositó társalat helyett a jégbiztosítási üzletet közvetlen fogja folrtafari, időközben azonban az Adriai biztositó társulat ez éri jégüzlet* visszbiztositás utján fog ráruháztatni. Horváth Danó, felelő* (Mtkwxó.. .. -- áiö-i-m is Árlejtési hirdetmény. A ufesiori kir jbiróeág I89A *ri tflxifi uakiégMoek b«xerxé*« tekintetéből 1*93 évi Jeliu bó lU-ik napjának Ae. 10 órája exen biróiá- hivntaloi heljri*écéb< SriejMs Utoetik. rallaJkuxni kívánók feihiratnak. boxr az árlejtésnél személye­ ién jelenjenek meg. vagy 50 kn»j bélyaggel ellátott lárt ajánla­ taikat a fenti határnapig a kir jbirőság vezetőjéhez terjesszék be. A szükséglet és pedig 3 kir. (bíróság hivatalos hsiyietgsioek ezükiégletére a 3037081. I. M. aa. iniéiaiéanyei msgáilapitott |l fi>; a kir. jbiróság meü/ü fogház téeaérs S193/31. kir. U. ez. átirat folytán szUktégak/.* ti m*. vagy is Oseaesen 37 1) köbmétert tesz, a •xáiliuaQytáaak cser vagy bükk lehet jó uánu. egy évi végi,. UXcty hniszá hasábos fa és 10—11 cmnéi vékonvabb nem Isilet f A kikiáltóm ár köbmét^nkint 3 frt az értejtéanél 10% bánatpénz teendő Is. f A nálliundó fa menMUég fele L évi deczsmbev hó SO4gmáiik fele része pedig IStHJlrt szeptember hó 3t>ig sxáti írandó be a kir. jbiróság újvárába, a bot u annak lerakass asm ka­ litkába. hanem kitárólaj köbméterekbe való rakás é* hasított felével lefelé egymásra fektetve fogadtatik el és annak ára a féld! vizsgálat után kél részletben lesz fizetendő. Kiéezényben, 1803 janin* 16-án. Érdeke* ettatáUt. magé* vásárié‘.ank Ingyen ót Hrmenteeea. Díszesen felszerelt minta’.önyvsket, mily eddig nem létezett, szabóknak bérmente'ienttl. Nem teszek kivételes engedmónyt 3% frt mé­ ternél. úgyszintén semmi ajándékozást szabóknak, mint az. a divatozó versenynél, átviteleknél szokásos, ra rendes határo­ zott árakat tartok, hogy minden beeles vevőm jót. olcsó áron vásárolhat Azért kérem esak miatakönyret követelni. Óvakodom a kettős áfenged^yszó levelektől a verseny­ tárgyé Ruha kelnie müveteknél l'ernvien és Doakiny ' m*rv» jAkrav/éssére. előirt szövetek a eu és kir. hivatalnoki.' - jrrjrfhkViz- itők, tornászok, ese-. léd öltönyök részére, ugy . .Ntrfokr^éke ée jídzó asztalok, a hintók bevonására. Lodea: vtxmerab vadász öltönyre, mosó­ kelmék. utazó ilaids 4—14 írtigytb Ki jutányos, ló. tartós, tiartJí*e^lft^Ket Is nem roncsot mely a varratát diját som érdemli: óhajt vásárolni, forduljon Stikarovszky Jánoshoz Brfmnben. (das Maacheeter Oeeterreichal legnagyobb posztógyári raktár, fol millió frt értéké Nyilvánítom a gyár nagyszerű kiterjedését és knelésképességét, ugy. hogy (Ízlelem az eurtlpal kiviteli Isgkitsrjod, tebb gvapja szőrét árt azállltmánr kezdése, n. m kammgani. szabó kellékek s nagyszerű könyvkötészettel, raját használatra egyeaitve van A fenti elősoroltak bővebb znsggyösödWre s meguem'élésörv meghívom a L közönséget, adandó alkalommal, nagy kiterjed éti) Üzlethelyiségemet, mely 15 > egrént foglalkoz­ tat. megtekinteni. Msgreaéeietek sUavétsl ssdlrtt tértwssdc l^vefoséaek- német, magyar, esek, lengyel, sin**, frna. czia és angol nyelvaa » �LAPOK. NÓGRÁDI AUkalt la&k-bm. Alakult 1833-ban. Cs. kir. szab. Hirdetmény. A balaua-gjarmatt takarékpénztár rértvényUrtaríg közhírré teszi: hogy folyó 1893. évi juliushó 1-tól ksídődöljg tiirlenztÓHes (aiuortisationnlis) kölcsönöket Ih fog XivánuTra nyújtani, és hogy az „Osztrák magyar bank* bécsi rjtaná/jtoaBrttoa-Gyarmatou felállítandó mellékh c 1 y vezetésével intézetükír biJk meg. s így folyó- évi julius hó 1-töl szolgálatait ez irányban is felajánlja Körülményesebb felvilágosítás délelőtt 9—11 óra között az intézet igazgatójától nyertető. A balassa-gyaniuü takarékpénztár igazgatóságának 1893. évi juniua hó 16-án tartett Üléséből. ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT TRIESZTBEN (R11NI0NE ADBIAT1CA Dl SICIKTA.) V A G V o X K I M F T A T Á S. Trieszt-, Bor*-. Bntnn-. IU- ' Öutr. ért. forint ki T E II E II: ki tarint Külön nyeremény-tartalék . . . . J öttó.W—; 2333700- Tartalék ártolyaiaingadotáaok számára 333822 42 díjtartalék................................................ *l33a44>.9S' “* MwWbmMV® * • . . ' a e Ax igugatóság. . . •. .. 4. i^Gotj 1832C-, Xyerem.-outalékkal bixtunitottak uá-’ 11702*03' /llűiaiáá.1 __________ ,_____ mára kiaa.il<á!utaadó ontalékok 4 109660 Különfrle társalatók asmuiű 2U5353 42 KWSnftle hitelezők WóGI 32 égyenl.K lx»622 71 27381t* szervezési költsége re tókék !14786I31,« 974 893. rt. Árverési hirdetményi kivonat A sziriki kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Panka Károlyné váczi lakos végrehajtatónak Sodir János ecsegi lakos végrehaj­ tást szenvedő elleni 643 frt 35 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyumati kir. tónérnyxxék ’ , ibiróság) területén Intő Buják községiben fekvő a 793 . 1 som. ház és teltetekből Sodir Jánost illető V, részre 276 frt 66 krt, „ ott I. 2—6 soroz. 7,—V, részben Sodir János, Géza és Leopoldina nevére^ ingatlanokra 140 frt, a bujáki 441 tkv t 1 sorsi */,—’/, réaben Géza ésLeopoldin nevére irt elől­ lóra és a 794. tkv ü 1/lJ so ietekből Sodir Jánost illető l/t részre az árverést 836 frtban ezennel me apitolt kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenébb megjelölt ingatlanok az 1893. évi augusztus hé 12-ik napjának d. e. 9 órája Buják község házához megtartandó nyilvános árverésen a megállapí­ tott kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10/"0-át készpénz­ ben, vagy oradékképes értékpapírban kiküldött keiéhez bánat pénzül letenni asl ELEMI M«TOMTÍ»I OMTÁLY. •J Ueríestoala 1892. tóueater jpBSETR1 (Az életklrtMitási tartály klrtteltóel l futtái ífa__ ""^Osztr"ért. : • • 3 foriat krj T E II E K: J 24OWXW - ..Béexvénytöke ....................................................................... IWÍ’l^'WL a a, f JUTilktk Xjreramény **------- *- - tartalékalap......................... 3 ■JáltóUrrza én tank utal váziyok . . * 45464O3Í Ertókpapirak a B> rtóaletóxén Marist ! 3478153,- Tartalék árfoh-aninzadustok asinüra Ingáz! sarát Triesztben..................... 1 38000&— Díjtartalék tUikárblxtoalttóukra . . ■I . ssáliltniány-bistiMittóokn . J 121033 óé ítcniieikesévre álló tartalék . . . .’ .................................... .» 1000;— Tüzkárurtalék.......................................... fiaáDitmány károk tartaléka . . . J intézeuk. takarékpénz iroknál...........................í 1261Z7I 9« Takarék tó ellátási péaxUr a tárnáiul' . ónxtviselők számára ........................... i uoahisi táblácskák az tó u ügvaókségeknél. 30701 £ Életbiztosítási outály (folyó számla' r 116901,13 11/xali 1*1 Ktüőaféíe Ktflösfaa adósuk........................................... Különféle blttositó biituaiM intésetek intAx«ti*k ._ . Veaértgyt&aéfek (a t utolák egyenLX 114881 ‘1b Fel nem vett osstalékok . . . FöUrynök»é(ek . „ » ! *34— 63(OastaIék ax 1892 évben . . . 9óö4 <l f<xx<atók és. siioiviMgAlók illetéke ' KcrtBftti * * * KliiüníHe btxtositó ttnanácok . . „ 50008 84 KiUúoféle hitelesük........................... ..................... Arritt jntatókok tó uerratói köitségtl J — —I— Átvitel ax 1833. érre 1 I éOttXXn-; 1187164 16 2133)1 13 I632J48 St 4916507 500X0 — 40G5380U356 3I 4 !?&>.-» 12361241 előirt^ SI3I-! 240000-1 450X>06> .■níáíi 011 üo'.t.'l 83| XÍJiipVlíl Későbbi években bef dijak toaete Tritóxs. 1893. májas havában. 422xfíT«5t» Frigyes! Melf, vezértitkár. Aa igazgatóéig: 8zámvizsgálók; Afeedali Uyfirjy, NJal *)kerU Eb1i< P*risl lánef. Magyarorsxígi omtily: Budapest, IV., váczi-utcza 9. szám alatt, saját házában. rtmatezky Frigyes, Frigyesei M, inléső. titkár. Ax Adriai biztosító társalat Xógrádrármegye tőügynöksége: Uchttaberptr J, reaértitkár B.-Gyarmaton. |tó ni IMI évi EX. t-ex 120. Kelt Szirákon, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóságnál 1893. éri május 6-én. 1434-1833, tk. szám. Visz árverési hirdetmény. A sxécsényi takarékpénztárnak Eger Vincxe Kamilla a társa eilenl végrehajtási Ugyében Baross Árpád. Eger Imre mint kiskorú Eger Erzsébet és Teréz gyámja tó Horthy Gábor volt sxéciéuyi lakos rétiére esen végzéssel kinevezett ügygondnok tUváySáador Ügyvéd elten at árverés a varsányi 70. az. telekköaybeo t 5. sorsa alatti fékvöségre 951 frt a varsányi 141. az. tkvben t 1 s'irtűin alatti fekvőségrw 548 frt tó a ----.---------------------------------------. ... fekvösé ... e| lrtWU41Ull irban elrendeltetik. varsányi 198. ex. tkv. t 1. sorsa alatti S egyúttal esen vtsxárrertói kérvény k égéi 15 frban a viszárrertót szenvedők irányában mexállapittatik. — Aa árverés in ra batáridőül 1893. évi jalius hó Ib-ik mpjánah délelőtti 9 órája a telekkd ba tűzetik ki. Árverezni siáadékoxók tartósnak sárinak 10*/,-át vagyis kisapénxben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. f-ábanfje1zet olyammal számított tó az 1889. évi november hó 1-én 3331 e^ a. kelt i<azsl> „------aisteri rendelet 8. 4-ában kijelölt óva-------------------------------------------------dékképea értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t-ex. 170. |-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleget elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételirt három egyenlő részletben és pedig az elsőt az Írre rés napjától számítandó 3) nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó GO nap alatt, a harmadikat ngyanaton naptól számítandó 97 nap alatt minden egyts vételári részlet után az árverés napjától számítandó t>\-oi kamatokkal együtt as 1881. évi deczember hó 6-án 39115/1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon-a b.-gyarmatl kir. adóhivatalnál, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámitatni. Kelt Szécsényben. 1893, évi mhjns 8-ik napján, a kir. járásbíróságnál mint telekönyvi hatóság. EHRENTHAL TESTVEREK véfiése által Kohn Mór és fiai esésnek 15H frt tőke • járalékxi erejéig elrendelt ■tjén le fóliáit tó 314 írtra becaUIt rű<ok 158 frt tóke. ennek 1892 évi tSn árakból extBitnadó kamatai 36 frt 43 kr. Bég­ én hirdetményt tó ax exutáni költetadatnak. rétaa<: tir. jártóUiró«á< ■ 1150-1833. Xa<y-v Irmaiban alpares lakásán leendő tói jnlhts bó 14-ik napjának d. e 10 tó ahhoz venni saándékosók exennel oly órája táridMi ®tó. boay aa érintett inxósáp>k eien I LX. t-es. 107. tó 1(M. f-a értelmében eeaáran alel is eladaui fonák. ___ _ I inróaágnk vételára ax 1881. tói LX. L ex. 1OL pában mexá- apitott feltételek mellett less kifizetendő. Kait Tereskén, 1891 éri ianins hó 2Lén w.álllühi és bizományi üzlete: B.-Gyarmaton, biilorszáliltó üzlete: Budapesten VIL Klaiizál-uteza 10. Ajánlják a n. é. Í^SiSlí b u t <> r s z á 1111 á m t [szab.zdalm butorkoeiikkal m közönségnek nj, patent zárt butnrszállitó kocsijukat, vasúton, tengelyen 12 vállal mindennemű vagy hajón való butorelszállitásra a kül- és bel­ I ■ föld bármely irányában jóttállás mellett, minden csomagolás megtakarításával. t teagelyea (átállás mellett lyi-költötködések olrsón pontonin eezkílzöltetnek. Eszközük továbbá a gabona, hüvolyesáruk és veteménymagvak bevásárlását és eladását. Gráber Károly kir. jbiróeá<t végrehajtó A budapesti Fischer és Heidlberg ezég kátránytenuébek, végy^gtf ji és czementgyár kép• viselője ayfövetluimáruíJan: Asphalt-vaslak, * AsphalyfllaralySbankíMtylialt-elszigetelő-lemez, Asphaltótetőnem*r$ftőphetlen), Asphalt-köfedél11. 1—II. sorsa alattiból s > alattiból • legelőből ugyan. 1—3 alattiból ugyannak Jna viaaárvertót elrendelte, én állások éx 1W5 évi infinn hó arnáay község házánál megtarngnak. oeók tartótnak az ingatlanok becsárának 10*,-át ,______ , vagy aa 1881. LX. t-ez. 42. Iában jelzett árfmyaamal számított tó az 1HÖ1. évi november hó l én !F4. na a. keit l(aná<fhryniiui«t«ri rendelet H. f ábxn. ki­ jelölt ovadékképen értékpapírban a kíkütóött kexéhex letenni, ava<y aa 1WL LX. t-cr |W. f-a érteinkében a birónáKOál elöleftó rtbeiTtóénéról kiállított eubályaierfi elinaervényt áth««MMI 404 frt. II «rt illetett jntslék 51 talékára 44 frt kik lemez, Kőzönséges-melegvédő-anyag, Albó-Carbon, sötét 11 frt 100 kgr., világos 11 frt 50 kr. 100 francos B.-Gyarmat, Üarbolsav, Fedéllak, Finom-kátránjfestékek, Faczemcnt, Mirbán-olaj, Naphtalin, Antipntrin-inolypor, Szurok-fáklyák, I’yrídin, Kénsaras-Ainmonium, Hernyóenyr, Entomoctine, Kőszónkátrány, Fakátrány, Szilárdkátrány,-*SQlyent-Naplita, Toluol, Szurok, Oleo-Vapor-olaj, és mindennemű zsiradék neműekben. - Teljes tetőfedések költségvetése kinánatra ingyen és bérmentvo. A budapesti és bécai Elsinger M. F. és képviselője. Állandó nagybizományi raktáruk, Kitt Aaáeeényben a kir. j bíróság mist telekkönyvi bstóság 1893 tói Bkján M Ma. fiai ezég. vízmentes takaró-ponyvák gyárának ., • szalon-porosz-kőszén és légszesz-eoaks-ban a helybeli m. kir. Államvasutak indóház pályaudvarán és nagybani bizományi tűzifa eladás a legjutányo- Több ezukorrépa átvevőt keres a tólypi eza korrépn átr Pályázók felit wnyiteáayaik adateak -* folyó éti Kőfedéllemez*fedéshez szükséges anyagok, Anthracen, Asbest festékek, Antimerulion, Benzol-kencze, Creolinnin-Hungaricum, Carbololeum, pénytórraslg a közelgő ciuk tartamira. iriUbeli ajánlataikat, biAely utóbbiak rúna nem tó 15-ig • selyp! etukorgyár pldmegyr) juttatni nive*kban mír működtek, előny- ben rtaartlaak. * Selyp, 1®Ö. joitw 17-én. Hrlypi etukorgyír réwxvény-tárxaaig. sabb árak mellett. 5 A selypi uradalom nrk éú bikák. f f Megkeresésekre alelypr uradalmi igazgátóság Nógrádmegye posta Selyp készséggel felvilágosítást nyújt. Keresek egy^tóP-^ben 300^-600 bérbevételre holdas birtekot H-1- Feltéteteket kérem Nyomatott a kiadó-tulajdonos KékLászló gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1893. Borócxy Ernő Ipoly Nyék. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00334.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_07_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-07-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 27. szám (1893. július 02.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom