https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/836f80abb2eadcb5126512984286b994.jpg f672424fdab79fd8374141f4f9f8c48b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/64de4aae61222175479bc53d73ebfd51.pdf d5317de4f5107e737d4c5a6a518b9d78 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. márczius 12. XXI-ik évfolyam. 11. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI ÉS HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Előfizetési felhívás! A„NÓGRÁDI LAPOK“ 1893. évi 1. felére. ára: Előfizetési Egén évre .... 6 frt — kr. Félévre................. 3 frt — kr. Negyedévre .... 1 frt 50 kr. Egy hónapra ... — frt 50 kr. Felkérjük egyszersmind lapunk t. előfizetőit, hogy hátrálékaikat kiegyenlítőn és előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Kék Látxló, Horváth Danó, folrlm M.W4 te laptelajeaM.. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás. Kevés nemzet van, mely ezredéves léttel büszkékedhetnék; és nincs nemzet a világ összes népei között, mely egy ezer évet létéért és szabadságáért annyi harcxban és küzdelemben töltött volna el, mint a magyar. És daczára e küzdelmeknek, a ma­ gyar nemzet, e maroknyi nép, vele született érteiinessége, szivósága, lovagias érzülete, nemesszivüsége és ami fő, lángoló hazaszeretete által kivívta fenn­ maradását Európa népeinek polyglot tömkelegében. Sőt biztosította a jövőre is. — Magasztos érzelem fogja el minden magyar embernek kebelét, midőn a milleniumra gondol és feldobog minden magyar ember kebele, hogy derék kormánya az Uralkodó védnöksége alatt a nemzethez méltó milleniumi ün­ nepet rendez. Hasson minden polgár oda, hogy a nemzet ezredik évfordulója dicsőséges legyen. Ezen ünnepet méltán emelni fogja az országos kiállítás. Örömmel vettük a kereskedelmi ministemek eziránti felhivását, s azt közönségünknek becses figyelmébe ajánlva, egész tőrjeimében közöljük: Fölhívta a közönséghez! A magyar állam megalapításának ezredik évfordu­ lóját készül megünnepelni a nemzet T Á R C Z A. Kiírj Klára Tavaszt jelent e név, vidám derült tavaszt A mely az Ö nyomán viri^Ozilnt fakaszt íren, mert bárha mé< ijeszt a tél jege. Már csattog ajkiró) a bülbül éneke. I>e oh vigyázeatok, mert 0 könyörtelen Varázs-hatalommal uralg a sziveken, 8 a ki aczélvérttel nem óvia meg magát Örökre sajgji majd Ámor kínos nyilát X P. 1. Szontach Pál adomáiból. Ax L’nio. Unióiul akart a két eklézsia. 8 résre állt a két fél minden la-fia; Mit enged ez mit az kölcsönben egymásnak I 8-xzólt a .lutnáres-*: ö papja s templomának Átengedi közös használatát, s végre Rááll ostya helyett kenyeres-szentségre. Mit ad most ennek a fejében a másik ? A kinek a vastag nyakáról meglátszik. Hogy módja vau; de hát adni még sem akar Mire az előbbi fejet búsan vakar. No ló. ne mondjátok hogy kislelkük vagyunk. Szól Kálvin, mi nektek egy szép jogot adunk. Fa hogy legven erre hangos tanti folyvást: AlUlengedjUk a déli harangoz ást. P. I. A talizmán. Történeti elbeszélés V. Mórtól. (7. Folytatás.) A levél használt. György ur szive meglágyult. Még az évi november hóban a pasa és közölte megtör­ tént az egyezség. Boldizsár és Halul kicseréltettek. Mikor Ibrahim megkapta az egyezséget, az öröm­ hírrel feleségéhez futott, az asszony nyakába borult és gyerekként keservesen sirt minj két szüle; ezen könnyek azonban nem a fajdalom, de az öröm könnyei voltak, azok semmi kellemetlen érzést nem hagytak maguk után; a boldogság könnye éltető. Nem haboztak sokáig. Elő­ hívatták Boldizsárt. Az te meghatva vette a kedvező Hazánk törvényhozása elhatározta, hogy az ezredéves ünnepélyek keretében országos kiállítás tartassák. ő cs. és apostoli királyi Felsége, legkegyelmesebb írunk és Királyunk ezen kiállítás védnökségét elfogadni kegyeskedett. A törvény e kiállításnak 1896-ban, Budapesten, az illetékes ministérek és egyéb szakkörök közreműködésével leendő rendezését reám ruházta. Kettős czélja lesz ezen kiállításnak. Első sorban emlékeztetni a nemzetet az ezredéves múlt nagy eseményeire és alkotásaira és megmutatni a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népcsaládnak a hatadás együttes munkájában. Második feladata a kiállításnak az lesz, hogy meg­ ismerjük a magyar államot alkotó összes erőket: meg­ ismertessük önmagunkkal és az degenekkel a szellemi, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásnak összes vívmányait. Felhívom az ország minden polgárát, hogy ezen feladatban a kormányt hazafiki lelkesedéssel támogassa és hozzájáruljon a nagy nemztti mű sikeréhez. Része fog jutni az ortzág minden po'gárának a a munkában, valamint része lesz a sikerben is. A kiállítás sikere által növekedni fog hazánk te­ kintélye és fokozott lelkes bizalommal fogunk haladni a nemzeti megerősödés nagy munkájában. A kiállítás programmja felöleli a nemzeti munka minden nyilvánulását; tervezete megadja a kereteket mindazok számára, a kiknek ősei, vagy a kik maguk bár­ mely téren tevékenykedtek. A törvényhatóságok, a károsok és a családok, me­ lyekhez történelmi emlékek fűződnek, állítsák ki az ok­ mányokat, műtárgyakat, ereklyéket, melyek nagy esemé­ nyek, virágzási korszakok érmékét kelthetik lel; melyek jellemzik állami szervezetünk; ősi alkotmányunk és ön­ kormányzati életünk fejlődésének menetét, a magánélet­ nek egyre gyarapodott igényit és a nemzeti erő egyéb megn vitatkozásait. Az egyházak mutassák jte működésűk és tevékeny­ ségük tanujeleit, LörténelmFemlékeit, melyekre kegyelet­ tel tekint a nemzet és a művészet romekeit, melyeknek megalkotása, gyűjtése és megőrzése az ö érdemük. A tudósok, a művészek, az Írók, a tanférfiak, szó­ val a nemzet szellemi fejlődésének, összes tényezői mu­ tassák be az eszközöket, melyekkel egy évezreden át a felvilágosodást és a nemes illést terjesztették s a nemzet erkölcseit megnemesiteni igyekeztek. Mutassuk be, hogy Európa éléstárának földjét hogvan munkáltuk a múltban, mint haladtunk mindig a korral és miképen érvényesítjük ma a tudomány vívmányait, hogy a nemzeti termelést, fokozzuk. Tér jut a hazai ipar összss tényezőinek, melyek a múltban nem egyszer versenyeitek a nyűgöt legkitűnőbb szaktársai val Tárják fel szorgalmuk és ügyességük műveit. Az elmúlt századok mestereinek remekeit, a naprúl-napra izmosodó és gyarapodó modern gyári ipar termékeit állítsuk sorba, hogy tanúságot tegyenek a magyar munka, a magyar vállalkozó szellem erejéről ée veneaykópeooégúrél. A kormány gondoskodni fog, hogy a nemzeti munka méltó keretben legyen bemutatva, hogy a kiállítók er­ kölcsi sikerét előmozdítsa. Tárja ki mindenki szorgalma, ízlése, lelemenyességa eredményeit. Lépjünk mindnyájunk sorompóba, a kik dolgotuk észszel, kézzel vagy géppel, egyért — a hazáért! Am lássa a mai nemzedék, miket teremtettek az apák az uttörés súlyos viszonyai között; ám érezzük át, hogy az ősök verítéke árán megtört sima utón milyen feladatok hárulnak reánk és a jövendő nemzedékekre! Nagy, ritka családi ünnep less az, melyet még nem sok nemzet ülhetett meg. Gyűljön a nemzet oda a felséges Uralkodó köré, a ki hazánkat oly atyai gonddal és bölcseséggel vezette az áldásos béke utjain, a haladásnak magaslatára és a ki — egy dicső ezredéves múlt hű lsüteményese — oda vezeti a magyar népet egy sxebb évezred küszöbén! Budapest, 1893. február havában. Lukáca Béla a. L, kereskedelesügri ■ klr ■tateter. fordulatot, megcsókolta a pasa kezeit, de megcsókolta Alicét is. Mindkét szüle megölelte és megcsókolta a szép leventét. Fatime is ott ült. Boldizsár nem feledkezett meg róla, hozzá futott és csókot nvomott a kis leánv piros ajkára. Mie’őtt Boldizsár Szolnokról elutazott, még egy csal li jelenet történt. Boloizsár felkereste a pasánét, külön megköszönte neki azon kegyeket melyekkel őt a szegény rabot clhalmoata. A pasáné egészen elérzékenyedett, a legmelegebben búcsúzott a fiatal embertől, emlékeztette őt hogy a tá­ volban is emlékezzék vissza Szolnokra, nemcsak azért, mert jó bánásmódban részesült .de lássa, ha kegyelmed fiatal barátom nincsen, sohasem tudtam volna meg, hogy magyar nő vagyok, sohasem tudtam volna magamnak megmagyarázni, miért hordom nyakamon a Szűz Mária képét nem tudtam volna, hogy reám nézve mily szent ereklye az, melyet szegény megboldogult anyám akasz­ tott nyakamra, és tanított Máriát tisztelni és szeretni. Kegyelmed kutatta ki és megtanított hogy tulajdonképen ki vagyok én, kik voltak szüleim, ezt mind kegyelmed ügyességének és jó szivének köszönhetem, és legyen meg­ győződve, hogy mindig kedvesen és szeretettel emlékezem kegyelmedre. Férjem, Halul és Fatime után egész szere­ tetem kegyelmedé. Óh engedje meg kegyelmes asszonyom, hogy anyám­ nak is nevezhessem. Boldizsár e szavaira oda szaladt a kis Fatime, és ő is támogatta Boldizsár kérését, ily kegyért könyörgött Igen igen szerelmetes anyám, legyen Boldizsár már a mienk, én jó testvére fogok lenni. Kérését szivessu teljesítem. Tekintsen második anyjának, és ha szabad lesz, emlékezzék meg az uj anyáról, ki bár nem fogja pótolhatni a természetes anyát, de higyje el, a szeretet egész melegével fogja kérni közös istenünket hogy mindig boldog legyen. Es a család újra sirt, sírtak mind a házban. Boldizsár még arra kérte Alicet, hogy meg ne feledkezzék öcscséről Andrásról, legyen hozzá is oh jó. emlékezzék vissza, hogy az az ö testvére. Alice megígérte, szavát meg is tartotta. Ezek után a testvéri szeretet a rabokhoz vezette, azoktól is elbúcsúzott <le szomorú volt különösen az Andrástól való elbucsuzás. Tudatta vele, hogy sorsa jobbra fog. változni, mert mint rabszolga, a pasa udva­ ránál len, hol minden kitelhető figyelemben fogják részesíteni. r,z tetieseaesoe ts ment, ue &naras mancs természetű és hidegvérű s visszataszító zárkózott uiodort volt, sohasem tudta magát ugy megszerettetni. mint Boldizsár. Boldizsár fájó érzéssel és mégis örömmel utazott el. Fájt az elválás, de megszabadulásának örült Néhány nap alatt Egerben volt Halait apja házá­ nál találta. A két ifjú egymást megölelve kölcsönös fo­ gadást tettek, hogy sohasem fognak egymásad szumbea állani, de mindig s minden körülmények között igaz ba­ rátok, testvérek lesznek. Halul elutazott Boldizsár levelet adott át azon kétessel, hogy azt a legkedvesebb anyának adja át Halul átvette a levelet Napok múlva Halul is otthon volt a legkedvesebb anyánál és a legjobb apánál. Az öregek azon WrNst intézték hozzá, hol volt, hogy bántak vele, nem szenve­ dett-e szükséget Bessenyei jó volt-e hozzá. Halul el­ mondta, hogy a Bessenyei háznál ugy bántak vele mint fiukkal, rab voltát sohasem éreztették volt, ha nem szerette volna szüleit s a kis Katimét sokasain jött volna vissza. Volt alkalma megismerni a magyarokat nemes szivűek azok, mi kár, hogy háboraekodnak egy­ mással Alice és kis leánya oly áhítattal hallgatták elbe­ szélését — mig végre a kis leány beleszólt ,És Boldizsár bátya nem üzent semmit?* „De igen, el is felejtem, itt van a levél, mit ma­ mának küldött* A levél így szólt: Kegyelmes asszonyom, második anyám! Sohasem fogom elfelejteni azon anyai gondosko­ dását. melyet fogságom alatt irántam tanúsított, nem voltam én kegyelmeteknél fogoly, szabad voltam én ott. Naponta közelebb és közelebb hoztak kedves csalá^jukhoz; miniig hálás leszek érte. Most midőn szerelmetes szüleimnél vagyok, most midőn azok egész neretetöktel elhalmoznak, most is kegyelmetekre gondolok, értem, hogy kegyelmetek nélkül teljesen boldog nem fogok tenni. Azzal értesítem kegyelmeteket szerelmes Atyám és anyám, hogy az életben bánni változások lesznek, én sohasem szűnöm meg kegyelmességteket igazán szeretni. Kegyelmetek is szeressenek. A kis Fatimának a^ják tt szerétéiből küldött csókomat. Istenem áldja meg jósá­ gukért kegyelmeteket. Kegyelmeteket szívből szerető Boldizsár. (Folytatása következik). Márczius 15. Minden felekezetiek meg vannak ünnepnapjai, me­ lyek alkalmasak arra, hogy lerázva magunkról a létért való küzdéssel járó gondok terhét, emelkedjünk fel a mindetmapiság alacsony köréből, gondolkodjunk eeuaéayi dolgokról és iparkodjunk mindinkább megközelíteni a vallási és erkölcsi eszmék összfoglilaÁját: istent Hasonló hivatásuk volna a nemzeti ünnepeknek. Ezeket ép ily. szent áhítattal. keltene megtartanunk, kttlönösen manapság, midőn a hazafias értenek erős küz­ delmet kell vívnia a materiális eszmékkel. Nem szabad közömbösen néznünk, miként hódit tért az anyagimig és mindent megkell tennünk, hogy az ideális ennék �NÓGRÁDI er^jükboa a« gyeugúljouek. A«rt már az iskolának u a lymigabh gytrnx*! karban f«L kálira* kőltoai a mait úntau kogytóot énáoet m act í»)le>ztrai, ápolni egyik iőhíratása volna. Ebboa a Ukia tótben halaimat példa: Fnncxiaonxag! Ott okos reodsureseoggol nevelik a gyarlsekben a jövendőbeli polgárt é» minden alkalmat ftlhasxnáloak, hogy a hazafias érpárt gondozzak. A mi sa­ játos állami viszonyainknál fogva különös súlyt kellene íektótm, hogy kicsiayakben és nagyokban folyton élesztoasék a hazáhn ériéi, a luxa iránti szeretet. A k dl tó­ nak ezen mondását: ,Legyen ember minden ember és magyar* mindenkinek kellene ismernie és mikor kimondja, hal^a v. olvassa, akor a vérnek heves mozgásba kellene jönnie. Mert bizony valljuk meg, hogy hazafi»ág dolgában az utolsó időben nem haladtunk. A lelkesedés tüze kezd lankadni. Beérjük azzal, ha megfizetjük az adót, ha nem jövünk összeütközésbe a büntótó-tórvény könyvvel. Itt-ott, hogy tessék — lássák — a közügyét is ajkunkra ve»xsxúk, de lényegié' edes — keveset teszünk olyast, mi melegebb hazafias érzésre vallana. Ép ezért ma fokozott bogouggal kell a nemzeti nagy eseményeket megünne­ pelnünk. Marcsira 15-ke egyike axon kevés dicsó napoknak, melyet a nemzet zöme megünnepel. Azok az események ét eszmék, melyek ezen nap emlékéhez fűződnek oly jelentékenyek és oly magasztosak, hogy még mindig tud­ ják bori teái szivünket. Es mintha ilyen ünnepi hangulat­ ban jobbaknak ereznök magunkat lelkünk szívesen fog­ lalkozik. magaaztoaabb természetű dolgokkal. Én is vissza pillantok a dicső múltra és lelki sze­ meim hálás gyönyörre! tekintenek azon szellemi hősökre, kik az 1848-iki nagyszabású események létesítésében közreműködtek. Sokat á* nagyot tettek ők rövid idő alatt Boruljunk le lelki nagyságuk előtt és adjunk hálát a sors intézőjének, hogy ama válságos időben ily hősökkel ajándékozta meg nemzetünket, melyről jól mondta a költő, hogy megbünhődte már a múltat és jövendőt li*48-óta csak nem félszázad múlt el és mondjuk ti minden leplexgetés nélkül, hogy a nagyjaink megve­ tette alap nem terjedt kellő arányban és nem teljesítet­ tük elég buzgón a ránk maradt kötelességet. S ebben a tekintetben az államot kevesebb vád és szemrehányás illeti mint a társadalmat Törvényeinktől nem tagadható meg, hogy azokat a szabadelvüség bizo­ nyos foka lengi át Kormányfédiainak az utolsó negyed­ században folyton hangoztatják a szabadelvüséget a demokracziit és ionra hirdetik, hogy ők a 18-as eszmék megvalósításán, kiszélesítésén fáradoznak. Sőt uralkodó pártunknak csaknem két évtized óta „szabadelvű** a neve. Az ellenzéki pártok pedig szabadelvüség dolgában mint­ egy Hezitálnak a kormánypárttal. S mégis tudja isten hogyan, hogy nem, a társadalom nem tart lépést a korminynyaL Általánosságban és nagyjában mi is urbi et orbi, zöld és fehér asztalnál szeretjük nagy pathoszszal szavalni az egyenlőség, testvériség és szabadság szent­ bár'>mságnak dicső szent elvét, de conkrét esetekben ugyanénak megczáfoljnk önmagunkat Annyi felé húzunk, a,, hányán vagyunk. Nem azt nézzük, hogy mennyiben hasonlítunk egymáshoz, hanem a különbséget keressük. Rangkórságban szenvedünk. Előszadtük a már-már feledésbe ment nemesi diplomákat és modern rámába foglalva parádézunk velük. Kezdünk erőeea ezelusivak lenni és foglalkozás, vagyon és raliás szerint külön-külön sorakozunk. A polgári önérzet kivesző félben van. Vagy hol vannak azoknak utódai, kik büsz­ kén mondották: „Cívis románul sum“! Felekezeti türelmesség szempontjából pedig pláne csehül vagyunk. Szomorú visszaesés! Gondolkozzunk csak marczius 15-ikén, hogy jól ran-e ez igy?! Ilyennek képzelte-e Kossuth a jövőt mikor az egyenlőség elvéért küzdött?! A legnagyobb magyarnak, gróf Szécsény! Istvánnak, a mostani társadalmi viszonyok lebegtek-e lelki szemei előtt, mikor az úri kaszaiét ala­ pította?! És Deák Ferencz nem fájdalommal tekint-e le ránk, látva, hogy demokráiia dolgában mennyire vagyunk ?! Bizony mondom, itt az ideje, hogy a társadalom számot vessen magárai és megemberelje magát Nem jó utón járunk és ezélszerű lesz más csapáson, azon a csa­ páson haladni., melyet a 48-as eszmék jelölnek ki számunkra. 3 ha csakugyan erre határozzuk el magunkat áttör méltán ünnepeljük meg marczius 15-ikét! Va/da VUmoa. A nógrádvárniegyei TamtótestfÜet Ön* segélyző Szövetkezete. Ki előtt ne volna ismeretes e sokat mondó szólás: .Segíts ember magadon, az Isten is megsegít.* Kezdő és folyton-folyvást alakuló viszonyok között leginkább van helye az önsegélynek. Az állam, az egyházak, á társadalom, magánosok közrehatottak arra nézve, hogy a nemzet napszámosainak a néptanítóknak elviselhetőbbé váljék sorsuk, hogy ma­ gasztos és elég terhes feladatúkat minél kevesebb törődöttséggel s osztatlanabbul teljesítsék. A megy. néptanítói kart eddig az ót megillető anyagi helyzetbe nem juttatták. I Európa államainak statisükai adatok szerint a néptanítói fizetés minimuma s igy maximuma is legkisebb Magyarországban. Hazánkban 300 frt a minimum, Horvátországban 400 frt.) De a kőztőrekvésből s a törvényhozás szellcmébAI kilátszik, hogy a népoktatásügy s a néptanítók többé nem mostohái az "rnágnak; legalább foglalkoznak velők, ha anyagilag nem javul is sorsuk. A boldogabb idők b'kőszőntéig azonbán, mikor a néptanítók ugyanazon javadalmazásban fognak részesülni, mint a nemzet egyéb munkásai — nagy .szerepe run az ö«Mgólyezáenek a néptanítói karban. (A német ncpokta- LAPOK. Az 1876. évi 28. L-czikk idevonatkozó intézkedé­ tásügy magas színvonalon áll minden tekintetben s átért a német néptanítók az önsegelyezésuok, öuadóztatásnak séhez képest Nógrádvármegye népoktatás ügyének 1891. nem ellenzői; milliókkal rendelkező alapjukat csak igy 1892. tanévi állapotáról szóló jelentésemet iparkodtam akként összeállítani, hogy vármegyénk tanügyi állapotát teremthették meg. A mostani állapotoktól számítva a szebb jövőben tiszta képében feltüntethessem. S tekintve, hogy a vármegyei tekintetes közigaz­ tapasztalható haladásig — valamint erkölcsi, ugy anyagi tekintetben — az önsegély is lendíthet valamit a népta­ gatási bizottság népnevelésügyünk fokozatos felvirágzása nítók helyzetén. Nem volna szabad habozni tehát, ba a s fejlesztése iránt melegen érdeklődik, megnyugtató tu­ néptanítók árvaházáról, az Eólvös-alapról satöbbiről van domásul veeudi az e téren előirt haladást s óakaró tá­ szó s ha a vidéken imitt-azuott felmerül egy-egy önse- mogatósával ezentúl is járulni fog a még fennálló és le­ gélyzési szövetkezet eszméje 111.7 ténye. Karoljuk fel, küzdendő hiányok eltávolításához. 1. A tankötelesek és tényleg iskolába járók vi­ népszerűsítsük és gyarapítjuk! Hazánkban mi sem tanúsítja ugy a néptanítóság szonya. Vármegyénk területén létező: 214.050 lakosnak volt: szellemében történt átalakulást, mint az országosan s vi­ 6—12 éves tanköteles gyermeke 26514, 13 — 15 dékenként szervezkedett tanítótestületek szellemi és anyagi működése az önerő a önsegély alapján. Ex eszmétől ᣠéves 8402, vagyis a tankötelesek Ossz, száma tett 34.916-ot, hatottén szélesb keretekben kellene szervezkednünk s a tehát a vármegyei lakosságnak 16*3 százalékát. A tankötelesek vallás szerint: romai katb. 24895, jobb anyagi viszonyok beálltáig — habár mily szerény mértekben — segíteni magunkon, árváinkon, özvegyein­ görög katb. 2, görög keleti 1, helvét hitvallású 547, ágostai 7770, izraelita 1698, összesen: 34916. ken s lehetetlenjeinken. Nyelvre nézve: magyar 25168, német 536, tót Tőlünk telhetőleg szívesen vagyunk tagjai a külön­ 9033, szerb 179. féle egyleteknek, legelső sorban azonban a saját egyle­ A tanköteles gyermekek közül járt, még pedig: Az teinket. intézményeinket kellene felkarolnunk. Ezt nem vehetné zokon tőlünk a társadalom. De sajnos körülmény, elemi mindennapi iskolába — fú 12251, leány 11711; hogy vannak néptanítók, kik — noha megtehetnék, még­ Az általános ismétlő iskolába — fiú 2765, leány 2933; sem tagjai az Eőtvös-alapnak, az egyleti élettel nem so­ Az ipartanoncz iskolába — fiú 309; Az alsófokú keres­ kat törődnek, sőt még a helyi tanügyi törekvéseket sem kedelmi iskolába — fiú 20; A polgári iskolában — fiú 206, leány 205, vagyis iskolába járt összesen 30.643, méltatják figyelemre. Nógrádvármegyében meglehetősen virágzik a tani- tehát a tanköteleseknek 878 százaléka. Iskolába nem járt — fiú 1265, leány 3008, össze­ tóegyleti élet, meglehetős összeget képez árvaházi alapja és növekedik, de az önsegélyző szövetkezet, melyet ne­ sen: 4273, vagyis a tankötelesek 12 2 százaléka. 8 hónapig feljárt 26481, 8 hónappal kevesebb ideig hány évvel ezelőtt szervezett s léptetett életbe, — élet 4162. és halállal vívódik. A tanításhoz szükséges tankönyvekkel stb. birt Mielőtt előadnám, mit eredményezett néhány évi fennállása a nevezett önsegélyző szövetkezetnek, — le­ 27776, nem birt 2867. Az iskolába járók összesen 247.750 félnapot mu­ irom előbb röviden szabályait s jelenben helyzetét. lasztottak: ebből felmentetett 240.984 félnap. — 1868. A b.-gyarmati tanítói körben merült fel az önse­ gélyre* eszméje, Tomeskó Nándor polg. iskolai igazgató évi 38. L-cz. 48. §-ában foglalt rendelkezéshez képest vetette azt fel s nemsokára gyakorlattá vált .Önsegély - pénzbírsággal büntettetett 6760 félnapi mulasztás, mely zési Szövetkezet* néven. Élete nem valami fényesnek czimen befolyt 35 frt 27 kr. Az iskolából kilépett 12 éves tanköteles közül tu­ mondható, csak éppen — hogy van. E szövetkezet tag­ jai lehetnek a nógrádmegyei tanítótestület tagjai s azok, dott írni olvasni 3913. 2. A tanhelyiségekről: kik a megye területén tanítással foglalkoznak. Legmagasxtosabb dolga az, segélyt akkor adni, mikor legna­ A befolyt 1891,2. tanévben Nógrádvármegye 309 iskolával birt, melyben 34916 tanköteles közül 30643 gyobb arra a szükség. A tagok elhalálozásakor rögtön segíti az elhunytak jogos utódait A tagsági dijak sorsa gyermek oktattatótt Ezen 309 népoktatási intézet következő jellegű is­ hogy lanyhán folynak be, igy tartalék tökéről szó sem lehet ha volna, érvényesülhetne az alapszabályok azon kolákra oszlik u. m: Állami jellegű iskola volt 3, községi 24, rom. katb. pontja, mely a tagsági dijak leszállításáról szól. A dij két féle: a belépési és az egyes halálozásokkal járó. A 170, belv. hitv. 4, ágostai 102, ixrael 5, magán 1, öszbe épési dij 30 éven alulinak 1 frt, — a 30 éven felü­ sxesen 309. lieknek 1 frt 50 kr. A tagsági dij minden elhalálozás Fokozat szerint: elemi népiskola volt 306, polgári iskola 3. esetében oly-rn. mint egy belépési. A szövetkezet jogait a megyében tartózkodott de Ezenkívül van a vármegyében iparostanoncz-iskola időközben elutazott is élvezheti, ha teljesiti kötelezettsé­ 6, közép kereskedelmi 1. geit A segély valamely tag elhunytakor annyi 1 frt, a A létező iskolák közül: saját házában elhelyezve hány a tag. Ez összeg — Ti a 300 tagja volna a szövet­ volt 299, bérházban pedig 10. 393 tanteremmel: fais­ kezetnek — 300 frtra emelkednék, többre nem. A szö­ kolával birt 221 iskola, iskolakerttel 167, tornatérrel 93. vetkezet ügyeit a tanítótestület által választott 7 tagú A tanítók közül volt: képesített 304, nem képesí­ bizottság vezeti, mely egyenként és egyetemlegesen sza­ tett 85, összesen: 389. Rendes tanító 360, segédtanító 29, férfi tanító 365, vatol. A felügyeletet a megyei tanitótestület végezi. 50 taggal megkezdheti működését s folytatnia kell azt ad­ nő tanító 24, állami iskola tanító 7, községi tanító 53, rom. katb'. tanító 204, helv. hitv. tanító 4, ágostai ta­ dig, míg egy tagja van, ha csak meg nem szűnt ugy, hogy pénzét oda csatolta az árvaházi alaphoz. nító 105, izr. Unitó 15, magán tanitó 1, összesen: 389. Önsegélyző szövetkezetünk ifjú intézmény, tagjainak A fennebbiekben elősorolt intézeteken kivül a vár­ száma nem egészen 50, szóval a kezdet kezdetén áll; megye területén Losoncz r. tan. városában létező ál ami előtérben eddig inkább 3 tanítói ánaház és az Eötrös- férti tanitó képozdéuek 1891/2. tanévi állapota következő alap állottak s már is 4 esetben teljesité humánus fel­ volt. Az intézetet összesen 54 képezdész látogatta. Etek adatát 135 frtnyi összeggel. Az elhunyt kartársak egyike közül: az I. tanfolyamba járt 16, a II-dikba 22, a IIIsem volt olyannak mondható, hogy végtisztességének költ­ dikba 9, és a IV-dikbe 7, összesen 54. ségei zavartalanul ne lettek volna Rdözhetók a sajátjá­ Az utóbbiakból a tanév végén 7 nyerte el a kép­ ból, vagy övéi intézkedéséből, de mert akkor segélyez-e viselő oklevelet szövetkezet, mikor még a rendezettebb anyagi helyzetű­ Vallásukra nézve volt: rom. kath. 28, ágost ering. nek is jól esik a segély, ámbár egyenként szerényebb is 12, evang. ref. 14, nyelvre nézve mind az 54 magyar, a az adott segély (40—50 frt.) — mégis mindannyiszor képezde 12 tanár vezetése alatt állott jól esik s a jövőben sokszor fog jólesni. És az idetöl és Az akként felsorolt tanügyi statisztikai adatok után lelkesülésünktöl függ a 40 frt megtöbbszöröződése. áttérek a népoktatás azon ^tényezőjére, a mely nélkül Ha a Nógrádmegyei Tanitótestület rendes tagjainak népoktatásunk erősbitése s fejlesztése nem gondolható nagyobb része szövetkeznék s annyi minden akadály nél­ és ez a tankötelezettség pontos végrehajtása: kül szővetkezhetik, mert ugy sem tagja hasonló ezélú Tagadhatatlan, hogy a tanköteles gyermekek pon­ szövetkezetnek, kivéve tán az életbiztosítást igénybe vet­ tos összeiratása a népnevelés egyik legsarkalatosabb moz­ tek nem nagy számát — remélhető volna uomesak meg­ zanatát képezi s minthogy a vármegyei közig, bizottság szilárdulása, hanem fönnmaradása s vagyoni meggyara- előterjesztésem folytán azon meggyőződésre jutott, hogy podása. a községi elöljárók a népoktatási törvény ide vonatkozó Rendes körülmények között átlagosan számítva éven­ intézkedését- lelkiismeretesen végre nem hajtották, 1892. ként kicsi elhunytaink száma, az azok után mindannyi­ évi augusztus hó 16-án kelt 1613. számú határozatával szor fizetendő tagdíj tehát nem rúg sokra, alig okoz gon­ kimondotta, illetve fegyelmi felelőség terhe alatt meg­ dot kiegyenlítése. hagyta a községi elöljáróknak, hogy e nagy horderövel Elfogadtuk az ,, Önsegély zési Szövetkezet* intézmé­ biró munkálatot egész komolysággal hajtsák végre, annál nyét, következéskép tegyünk meg minden lehetőt arra inkább, különben azon összeírások, melyekhez a legcse­ nézve, hogy amint kezdte, ugy folytassa is neme? mun­ kélyebb kétség férhetne, elvettetni, az adatok újbóli össze­ káját; segélyezzük által a megözvegyülteket és az elár­ állítása végett, az illető hány agy községi elöljárók költ­ vultokat. Törvényileg nincs intézkedés a néptanítók vég- ségeire más megbízhatóbb közeg fog kiküldetni. tintességénél támadt anyagi bajok enyhítésére, igyekez­ (Folytatása következik.) zünk tehát önmagunk segíteni utódainkon s magunkon szerény hozzájárulásunkkal. Virágoztassuk fel az .Önse­ gélyző Szövetkezet*-et az árraháxi és Eötvös-alaphoz ha­ sonlóan s akkor beteljesedik, hogy jó cselekedeteikért Isten is megsegíti a másokon segíteni igyekvőket. Mig megyénk területének egyes vidékein, alig ké­ Druga József. szülnek hozzá, hogy megőrizendő tárgyaikat a muzeum gondozására bízzák, addig Elfér Dezső ur hadi tengerész s városunk szülötte föld körüli útjában lemondva minden élvezetről s nem kiméire anyagi áldozatot a (Kosztka Mihály kir. tanfelügyelő ur évi jelentése tanügyi táróiban sem, csak múzeumunk gyarapítását, tartva szem viszonyainkról előtt, mint egy munkás méh megrakottan érkezett meg. Ezen jelentésnek lapunk szűk kereteiben habár meg­ A múzeumunknak ajándékozott nálunk ritka és szakítva, készséggel nyitunk tért, s felhívjuk arra várme­ becses tárgyai a következők: kitömött baxiliskus a 4 gyénk értelmi közönségének figyelmét — A jelentés a drb rozmár fog Kaliforniából, 2 ásvány Amerikából, egy szemüveg Japánból, selyemezipök Honkongból, hírlap, következő: Méltóságon gróf Főispán úr, Tekintetes Vármegyei nyersselyem Kínából, rinoceros-szarv, csontárgyümölcs közigazgatási Bizottság! Honoluluból, kagyló, négyfog uevű kitömött hal, sün A N.-V. Muzeum gyarapodása. Tanügy �NÓGRÁDI N Ó G R A D I tüskei a egy tengeri hal bajusza Ceylonszige térül, korai, kagyló, kövesült kagyló Arábiából, Érmek ezüst és rét vágyásán*. 6 drb chilei, 3 borneo szigetéről, 5 görög, 3 portugál, 4 brazíliai, 6 egyesült állami, 3 Ceylon szige­ téről, 2 Sarasakból, 1 argentínai, 2 olasz, 2 Settlemens, 3 indiai, í perui, 1 urugvai, 3 franczia, 2 indokinai, 3 kínai, 2 honkongi, 6 japáni, 1 ind. comp., 1 ausztráliai. 1 Mauritius szigetéről, 2 törők, 1 auklandi, 2 orosz és 1 ismeretlen, 3 Chiléi kaucsuk vasúti jegy, végre a Fásán a hadihajónak melyen adományozó íöldkörüli útját tette. — 3 fényképe. Sebasztiány Adolf ur, nagy-kürtösi birtokos nagy s mübecsü festménynyel (Illés halála, festette Hainsc 1652-ben Brüsselben) gazdagítván múzeumunkat, miáltal annak szintén egyik kiválóbb gyarapítójává lett. Selmeczy Sándor ur, 1853. éri szászországi 1 neu groseben. Fontányi Ferencz úr nyomdász, egy 1848. évi magyar öt frtossal s M. Terézia 1763. éri polturájáral. Démusz Gusztáv úr nyomdász, Bartakovits egri érsek emlékérmével Kedveasy Lajosáé úrnő egy 1874. évi német 5 pfenniggel. Schmidt Ede ur 1795. éri 12 ezüst kr. Kanyo Antal ur Ipolyságról I. Lipót 1700. évi duáriusával, Beimel Sámuel ur, herencsényi földbirtokos egy török vésetü Lándzsánál, Sleiner Jákó ur porczelán margilével, Folkusházy Károly ur szügyi kagyló kövületekkel, Aninger Gyula ur a drégelyi vár romjai között talált kályha töredékkel, Dasinszky János ur az argentínai köztársaság 1883. éri dicz centaros értékű államjegy gyei, Kovácsi József ur veterán tanító Petthő-Spangár magyar krónikájával, Janits Endréné urnö I. Lipót 1679. évi ezüst magy. 15-ös, 1873. éri német 10 pfennig, 1867. évi 20 s 1869. évi 10 kopekessel, Hábor Sándor ur, állami el. isk. tanító egy 1763. éri polturával, Heich Danó áll. isk. tanuló 1849. évi 6 kr., Weisz Márton áll. isk. tanuló 1800. évi 6 kr. gyarapították múzeumunkat. Wagner István, h. Igazgató Hirek és különfélék. Személyi hírek. Alispánunk 10 napi hivatalos távoliét után tjgnap Losonciról haza érkezett Márcziun hó 15-dike. Miként alkotmányunk helyreállítása óta minden évben, ugy az idén is méltókép fogja Balassa-Gyarmat polgársága megülni a korszakos nap évfordúlóját, mely a magyar állam minden osztályát a törvény előtt egyenlővé, minden népét szabaddá s vallás es fajkülönbség nélkül testvérekké tette, vagy legalább azzá tenni őszintén, erős akarattal törekedett E nagy nap emlékének méltó megünneplése czéljábél a rárosbiró elnöklete alatt tartott értekezleten az ünnep sorrendjét következőkép állapították meg*. A házak egész nap fellobogózva, este pedig kivilágítva lesznek. Ugyancsak esti 7 órakor a városház tanácstermében népgyülés lesz, amelyen a .Polgári Dalkör* Druga József tanár úr ve­ zetése alatt a Hymnuszt és a Szózatot fogja négyes kar­ ban énekelni; arárosbiróelnöki megnyitót, Vtyda Vilmos ur ünnepi beszédet tart; Wagner István tanár ur pedig a .Csonka honréd* czimú komyzszerű elbeszélését ol­ vassa fel. Az ünnep befejezéséül társas lakoma lesz Teller Ignácz sörcsarnokában, melyen a részvételi dij, a bort és a zenét is beleértve, 1 frt 60 krban lett meg­ állapítva, s melyre az aláírási iv Opitz Károly rendőr­ tanácsi hivatalában van letéve. Ax árvíz B.-Gyarmaton. Az ideinél enyhébb években is, amidőn jelentékenyen kevesebb a havazás, mint az idén volt, tavasz megnyíltával rendszerint meg­ gyűlt a bajunk az Ipoly folyóval; igen természetes tehát, hogy ez évben még indokoltabb volt az aggodalmunk, mint máskor; ma azonban már szabadon lélegzőnk fel, meri a veszély, remélhetőleg teljesen elvonult tőlünk azáltal, hogy — miként már a múlt számban is jeleztük, az olvadás nem volt oly rohamos, a Duna pedig előbb felszabadult és igy az Ipolyt jéglánczolatával, a bőbab­ jaival könnyen magába ölelhető. Elismeréssel kell továbbá megemlítenünk, hogy a netán bekövetkezhető veszély elhárítása, enyhítése czéljából városi helyhatóságunk idejekorán megtett minden óvintézkedést s e tekintetben buzgó támogatásban részesült ugy a jár. föszolgabiróság, mint nemkülönben az önk. tüzoltdegylet és a kir. hon­ védség, valamint a kir. csendőrség parancsnokságai által; továbbá azon áldozatkész derék polgárok részéről, akik — mint a városi árvizbizottság tagjai, midőn a veszély már küszöbön állott, úgyszólván éjjel-nappal résen voltak. Ez a időpont február 27-én következett be, mely napon az Ipoly két láb vastag jégrétege még mozdulatlanul állott, a felső vizek pedig már elérték halárunkat a nemcsak a nagyhidon túli megyeút töltéseit szakították át, de bárom helyen a belterületekre is behatolt az ár; ekkor tehát a részbizotteág városunk bírójának elnöklete alatt permanensnek jelenté ki üléseit, a a bizottság tagjai közül egy-egy vezérlő férfiút választott ki és kért fel hogy az éji őrséget, esetleg a mentési műveleteket az elöljáróság, továbbá a tüzoltóegylet tagjai s a fentemlitett katonaság igénybevételével teljhatalommal intézze. Az első éjjel Sztranyavszky Géza kir. közjegyző ur, 28-án dr. Feledi Ferencz és Aninger László, — márczius 1-én pedig, mint befejező napon, f<lő Hottovinszky Károly esperes és Horváth Danó urak voltak a főbiztosok; mellettük kimagaslott működésével Hábor Sándor ö. L darancsnok, továbbá Wiesder Mihály honv. őrnagy és Marsó Lőrinci csendőr főhadnagy. Kivülők e a járási LAPOK. LAPOK. három szolgabirón. L i. Baintner Arnold, Rákóczy István és gr. .Forgách Antal uron kívül azonban még nagyszáma ti rí egyéniség s az elöljáróságnak úgyszólván összes tagjai megosztották a virasztás, » a felügyelet fáradalmait nemc-ak a főhadiszálláson: a városház tanácstermében, de a helyszínén "is. A vész azonban, mint mondtuk, harmad­ napra: márczius 1-én megszűnt: a jég lezajlott, az ár apadni kezdett. A ■salgó-tarjáiii ünk. tűzoltó egylet, e lelkes testület — ö cs. és kir. fensége József fő be rezegnek 60. születése napja alkalmával mel<*.- hangú táviratban tolmácsolta hódolatát. Hogy mily szívesen vette Ó Fen­ sége e megemlékezést, mutatja ama fiumei sürgöny, melyet nevezett tűzoltó-egylet még az nap válaszul ka­ pott. A jáxirat szóról-szóra igy hangzik: .Önkéntes tűzoltó egyletnek Salgó-Tarján. Fo­ gadják legbensöbb bálámat szives jó kivánataikért. József főherczeg." Pál vázat. A uógrádvármegy ei tanítótestület, b gyarmati Lőrének 1892. évi junius hó 1-én tartott ülésén határozattá lön: A jövő körülés pályatételeiül szolgálnak egy szabadon választott tétel, a vele nyertes jutalma 2 drb arany; s az erkölcsi nevelés teréről vett ezen tétel: .Miképen kell a nevelést és tanítást intéznünk, hogy a népiskolai tanulóknak no csak az ismeretköre, hanem föképen erkölcsi jelleme szilárduljon?* A kitűzött tétellel nyertes jutalma 1 drb arany. A pályázat határideje f. év május hó 6. Az idegen kézzel Írott pályamunkákat a bozzájok csatolt jeligés levélkékkel körelnökhöz küld­ jék a pályázók. B.-Gyarmat, 1893. évi márczius hó 1. Druga József, körelnök. A tamasii ev. iskoláról terjesztett ama hí­ resztelés. mintha ott pánszláv irányú nevelést nyernéne a gyermekek, mint értesítenek, nem felel meg a való­ ságnak. Kosztka Mihály tanfelügyelőnk ugyanis e napok­ ban járt Tamásiban, s örvendetesen constatálta, hogy a tót gyermekek Szkalos Sámuel taoitó vezetése mellett minden tantárgyat magyarul tanulnak s a szent énekeket magyar énekes könyvekből énekelik. Úgy értesülünk, hogy ezen hazafias haladás megérdemlőit kitüntetésben fog részesittetni a nemzeti intézet által. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit fog mindéhez mondani Szováthy Lajos ur!? A f. m. k. e. nógrádvármegyei fiókja B.-Gyarmaton márczius. 6-én Kövy Tivadar elnöklete alatt ülést tartván, az ülésen kizárólag a málnapatakai kisdedóvó ügyével foglalkozott Ugyanis örvendetesen vette tudomásul a választmány, hogy a kisdedóvó diszcsen felépitve és megfelelően felszerelve február 8 4n meg­ nyílt, s az naptól fogra Zurkó Berta kisasszony vezeti az ovodát, melybe mindjárt az első napokban 19 gyer­ meket vittek be; azóta a szám már megkétszereződött A nyitni központ az ovoda évi ellátására 500 frtot tett folyóvá, melyből 300 frt az óvónőnek, 120 frt a dadának fog évenként fizettetni s a 80 frt a dologi kiadásokra fordittatni. A nyitni központ a fel zerelésekre is adott 200 frtot, ugyanannyit adományozott e czélra gr. Zichy Ferencz seniorunk ő nagyméltósága is; eszerint a fel­ szerelésekre 400 frt fordittatott Az óvoda — annyi sok vajúdás és nehézségek után egészen készen ál!.. Adja Isten, hogy rendeltetésének megfeleljen! Szabadságharczunk országos ereklye múzeumá­ nak Budipesten leendő fentartásári a kultusz minister évi 1500 forint segélyt helyezett kilátásba. Fő- és székvárosunktanácsa pedig már ez év elejétől fizetendő évi ezer forintot szavazott meg ugyané czélra. A muzeumrendezöség országos gyűjtést indít s fölkéri a nagy kö­ zönséget, hogy kiki tehetségéhez mérten támogassa a fő­ éi székvárosba illő szabadságharczi muzeum fenntartását A rendezőség felszólítja az 1848 —49-i tárgyak, képek stb. tulajdonosait, hogy a becses ereklyéket ne hagyják megsemmisülni a vidéken, hanem küldjék azokat a fő városi szabadságharczi ereklye múzeumnak Budapestre. Károly-körút 3. sz. a., a hol az egész ország közönsége lelkesedést és hazaszeretetét meríthet azokból, míg a vi­ déken szétszórva elrejtve és fölnem keresve lassan-lassan elpusztulnak a mi dicső szabadságharczunk szent erek­ lyéi. A szabadságharczi ereklye muzeum Budapesten nagy­ számú és értékes olyan képeket és könyveket kapott ajándékba, amelyekből a rendezőség mindenkinek küld csere-ajindékképen példányokat az 1848 —49-i muzeum fenntartására küldött pénzösszegekért, rágj a múzeum­ nak küldött olyan ereklyékért, a melyekért a tulajdonos pénzt élném fogad. Nyilvános elsximadás. A Gácson folyó évi február nó 13-án az országos jegyzői árvaház alapja javára rendezett tánczestély jövedelméről a rendezőség következőkben számol el: Felülfizetésekből befolvt: 102 frt 70 kr. jegyekből 227 frt, összes bevétel 329 frt 70 kr., kiadás 186 frt 17 kr., tiszta haszon 143 frt 53 kr. Felülfizettek: Stricker Ede és családja Budapest 15 frt, özv. gr. Forgách Antalné Gács, Ebeezky Imre B.-Gyar­ mat, Mlhringer Lipót Budapest, Pékár szül. Geduly Ottilia Tamasi, Kóbus Károly Gács 5—5 frt, Szakai! Barnabás Losoncz. Szakai! Ferencz legifj. Gács, 4—4 frt. Wersheimer Manó Gács, Stafka N. Losoncz és Dudevszky István F.-Tiszovnik 3—3 frt, Draskóczy Ede, Bankóé Gedeon, Stornlicht Lipót, Sternlicht Henrik, Hammermüller Ignácz Losoncz, Fabriczy Pál F.-Kelecsény, Wellibil Károly, Sttrazsorecz Lajos, Ámand János, Hiudulják Lajos Gacs 2—2 frt, Deutech Henrik. Aranyosi Sándor, Szakai! Ferencz (vasúti), Gross Mór, Hoff József, Fogéi Mátyás, Sternlicht Károly, Heksch Adolf, Stern­ licht Vilmos Losoncz, Schönfeld Manó, Müller Károly Abelova, Solcz András Máskora, Rosznáky István Halászi, Miessl Zsigmond Gác.sfalu, Balogh Mihály F.-Tiszovnik. Szakait Antal, dr. Rrinhardt István, Vozárik Ferencz, Bidlo Antal. Paulásth Ferencz, Lton Károly, Sacher Soma, Thomka Kde, Hackenberger László, Rigó Vilmos Gács 1—1 frt, Heksch Gábor Sülve 50 kr., Balázs Dezső Szügy 20 kr. A rendezőség a feíülfizetöknek, valamint mindazoknak, kik részint személyes közreműködésük s megjelenésük, részint egyéb hozzájárulásuk által az ettély a jótékonyczél erkölcsi e anyagi sikeréhez hozzájárulni szíveskedtek, ez úton fejezi ki bálás köszönetét. Nagy hálára kötelezze a jegyzői kart tekintetet Stncker Ede ur családja azon nagy lelkűségérel. hogy a tánczestély czéljára emeleti lakosztályát átengedte, _,a táarzterem padlóját kijavíttatta stb. Legyen jutalma azon tudat, hogy az emberbaráti érzelemnek ily szép nyilvánítása mellett a társadalom szerény testületét, a községi és körjegyzőket örök bálára kötelezte. Ezzel szemben sajno­ sán kénytelen regisztrálni a rendezőség, hogy a jegyzői kart a legközvetlenebbül érdeklő ezen humánus törek­ véssel szemben, éppen a megyei jegyzőknek tekintélyes része megmagyarázhatatlan közönyt s részvétlenséget tanúsított, s hogy voltak jegyzők, kik az darusítás végett küldött jegyeket még a postán visszautasították, voltak kik jegyeiket minden megoholáa nélkül egyszerűen vissza­ küldték a voltak még többen, kik nem éreztek köteles­ séget arra, hogy legalább a személyüket terhelő egy jegyet váltsák meg. Ezek okai annak is. hogy a nyilvá­ nos számadásnak késnie kellett s hogy még mind erideig 11 jegyzőnél sürgetés dácsára is kint vannak a jegyek, melyekről nem számoltak be. A rendezőség azonban eun közöny daczára is meg van elégedve az eredménynyel, s tudja, hogy a nagyobb eredmény nem miatta maradt el. A rendezőség. HORVÁTH DANÓ, felelős szerkesztő. Pályázati liirdetén* UxoDcz r. t. vári* kösönsége rtsiártl. a virosi kópvieelo-iestffletnek 64M93 ■záaxi haUmuu alapján, a városháza és a majonáffi épületek felépítésére árlejtés! versenypályázat nyittatik és a rerMoytárjrvalá* Losoaexon. a városházán. 1893évi április hó 5-én délutáni 3 órára zitftzetik. Építendő lesi a vántsháza, tűzoltói szertár, eseiédlakok. istállók, kocsiszín és a utlksé<ea mellékhelyiségek. Mindezen munkálatokra kürttlbeltU 65 ezer frtayi Összeg van előirányozva. A munkálat egy fővállalatnak adatik ki. A bánatpénz 350' frt. mely készpénzben, óvadékképes értékpapírokban, vagy a losonczi pénzintézetek betéti könyveiben teendő le és mely a feltételek szerint a pályázat eldöntését követő 8 napon belíl a nyertes fél által a vállalati összeg ItJ^-ára lesz kiegé­ szítendő Az árleengedés százalékokban fejezendő ki. s a vállalati összeg számmal és betűvel hibátlandJ és olvashatóan kiírandó. Az ajánlat a város által megállapított miau szerint sterkesztendö. 50 kroe bélyeggel ellátandó és a versenytárgya­ lást megelőzőleg a város polgármesterének beadandó. Később beadott, vagy roezái szerkesztett ajánlat figyelembe nem véte­ tik A beadott ajánlat többé vissza nem vonható s az ajánlat­ tevőre a vállalati feltételek érteimében kötelező. Az építtető váróé a pályázók közötti szabad választási Jogot, esetleg áj pályázathlrdetést magának fentartja. A minu szerint kiállított ajánlathoz csatolandó a vállal­ kozó szakképzettségét igazoló bizonyítvány is. Az ajánlat magyar nyelven Írandó. l*ályázók a részlete* árigjtési és mhazaki teltételeket, az előmérték ée költségvetést, az építési ée kiviteli terveket Ixjeonczon. a vároeházáu a polgármeeternél, folyó évi márezins hó 20-tól kezdve megtekinthetik ée tanulmányozhatják. A részlete* áriejtési ée műszaki feltételek és az ajánlati minu kívánatra bárkinek elktlldetik Ixieonez, 1893. évi márezins bő 9-én. Törők SmUasa. polgármester. 27 éves fiatal ember kölcsönt kivin salid kamatok mellett felvenni. Levélbe ajánlatot („J“) alatt a kiadóhivatalba. gyártó Kocsi te BIDAPESTRÖL B.-Gyartn*tra áthelyeutt kocsifénjetí. nyer­ ges, kárpitos és erimfestö üzletemre a nagy­ érdemű közönség becses figyelmét felhívom. Kenitek községeknek és társulatoknak gyász kocsikat kedvező feltételek mellett. Lelkiismeretes kiszolgalást biztosítva, a nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve maradok tisztelettel Augwntin Mihály, kocsigyártó ás kárpitos. (’ a r o ÚJ Qzlet megnyitás ______________ _ ________ Van szerencsém a nagyérdemű becses tudomására hozni, hogy f. czius hó 1-től Balassa-Gyarmaton Zichy-szálloda épületében egy a igényeinek megfelelő közönség évi márfőuteza, a mai kor = röMs-, divat- éf rövidíró kereskedést » 'a •5 —• > 2 kiváló tintelettel a c* * nyitottunk. Előnyös összeköttetéseinknél fogva azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy t. vevőinknek a legjobb árukkal, legolcsóbb árakon szolgálhatunk. A midőn ez iránt egy próba vásárlás által meggyőződést szerezni kérnénk, magunkat szives jóindulatukba ajánlva vagyunk KrauHx és l’ngár. Divat áruk re = j �NOGRADI LAPOK. MXXMMXMMXMMMXXXMXMM Gazdasági és kerti magvak. A PESTI MAGYAR Van szeremként a nagy érdemű gazdaközönséguek becses tudomására hozni, nagyválasztékú a elsőrendű magvak megérkeztét. Föcielom magvakat megbízható helyről beszerezni, kogy azok minőségük ellen kifogás ne legyen és az árak arányban leg.enek a budapesti nagy magkereskedök árai­ val, hogy ugy a helybeli mint a vidéki gazdáknak bevá­ sárlásait megkönyebiUem. A gazdasági magvak a m. kir. vetőmagvizsgáló állo­ más által megvizsgálva és ólomzárolva vannak, miért is a kővetkezőket a legmelegebben ájánlhatom: Here fuj ok: Luczerna I. rendű magyar és fnmczia, Lóhere stíriai legelső rendű. Taknnuány répák: Oberndorfi kitüntetett, nagy, kerek, lapos. Mamuth hosszú, vörös, javított Olajbogyóalakú sárga, óriás. Fii mag vak: Spergulaarvenisésangolperje. KERESKEDELMI BANK eicuoc! kuahirtó testi, mi .tenni törlesztési kölcsönöket házakra és földbirtokokra tisxtitisára. blombirozására. műfogak <■ pádig ugy egész fogsorok. mint egyes fogak kéazitésért s ezek javítására jutányos áron vállalkozom. Továbbá •HKaak Z1/,*?,-** ratófievetói atapjaa 50 évre, évi 535% térlentit metlttt kürti rsentMl a <Htk klvÚM|ára 4°,,-os záloglevelei alapján 50 évre. 5 odvas fogak és foggyökerek évi törlesztés mellett is engedélyez. Az ért tórimtóM ré.«xl»en ianuitá«t»an a kamat mint a töke tőrietxtéae bcufugUltalik. gyors áa fájdalom nélkül (Cocain) való kihú­ zására, ralimat női hídmunkák elkmzitáaóre is ajánlkozom. A kuk ezeaMíl i(y miit tódig la Udetzteal jetulag kilctóaöket Mgedéiyra révlítkk torluzteii idótartaara, uxy ültetni való stockcrai borsók 1 k. 20 és 24 kr. Ugy ezeket mint a kerti és virágmagvakat a legju- 4’t’o-os mint 4\.-os záloglevelei alapján I0LIÍB JÁVOS, tányosabb áron és pontos kiszolgálat mellett pánira vagyok Kelt B.-Gyarmaton, 1893. február hó. teljes tisztelettel Prukpektutok ét kőtelebbi feh tlágoeitátok a bank jdtálogotttályában itóbelílex 'ury lerélilcx kaphatók. íudrasa éa atófofáu terme B.-Cyaraates. Az Igazgatóság. HUMMER MIHÁLY, fUuerkereskcdő Kouuth-tér. 3—3 XXXXXXXXXMXXXXXXXXX MEGHÍVÓ. -féle vasöntöde ÓM«épgjúr részvény társasáé js BU DAPESTEN. A balasaa-gyannati takarékpénztár részvénytánulat I 1893. évi márczius hó 25-én délelőtt 9 órakor Balassa( Gyarmaton, az intézet helyiségében tartandó S TÁRGY: 1. Az 1892. éri márczius hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlés alapján kiküldött bizottság által megállapított alapszabály tervezet előterjesztése. B.-Gyarmat, 1893. éri márczius hó 2-án. Gőz- é« JárgánycMépiő-kÓNzftletek <iiaui első dijakkal kitüntetett szab. Schlick-rele 2 és 3 vasuekék, A b.-gyarmatl takarékpénztár igazgatósága. mélyítő- és egyetemes aczél-ekék. eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle I Az alapszabályok értelmében a küzgytUéa csak 900 rétxi vény tulajdonosainak részvétele esetében unható meg. A módosított alapszabily tervezet az intézet helyisértI ben, a hivatalos órák alatt, megtekinthető. -*—3 egy vasú ekék, talajmivelo-eszközök, valamint Sdüictfele szál sorWgepeí Egy alig használt uj fedeles hintó 200 frt. — Egy egész jó karban lévő használtabb fedeles hintó — melynek fedele le Isvehető — 170 frtért eladó. ^4 ludányi uradalom tizztartózága. 1 akamáayUexilü gépek, darálók. őrlőmalmok és mindennemű gazilató^i gépek. Eredeti amerikai kévekötő és —18 marvkrakó arató-gépek és tnkuzáló-gépek szállíttató mezei vasutak stb. EZaajm ZtaetéM feltörlek. Zrf-Kj«taayo*al>I» árak. árjegyzékek Ingyen és béraentve. si«:«aaiBwaa!SSSiSB.asBa!i Énstrtitt tttniln i ftnin letntititrtM inaiméit. ’3a3Í *• *1 - Hirdeinény; Eladó ömuI metsz*-! fagymente­ sen elrzkott petynoipore mentes f *• ^•3 S 0^3 « 3 ÍS22,> szőlőveíszö: Olasz Rizlingsitna ezre . . 5 frt Ripiria szuvage és portólis vegyítve, sima ezre s a b.-gyarmati Ütem dobosokban és részletekben 34 kr. gyógytirak ,baa. DrOfMriataknál. ulatszerészekn*!. valamint a Sál rátör gyertyák eUnmitásokban. 24 Bakur BXlyanaaton Kamu <M6a gyógyszerész urnái. QYÁB: vasúti . S 13-1 hi3 h3| > ’Híi S - a ^5 g •íii ’r Hont-Ujfalun fíraunmdllrr Sándornál. FŐBAKTAB: Háza 3 Jk ‘3í ua «. —2 SÍplha S M kSi-u |2<J liíl Vl„ Vácii-körtt 21. Alakult 1856. K 0 H N E E. lakul! 1856. ■ A«TARe*8ZÁ6 LEtiRÉtilRB GAZDASÁGI GÉPGYÁRA. AJtalj* MUaraihallauaak bizonyult tóbb m ni 13.000 péj.l«nyh*n .llerjedt „HOfinLI DRILL" xorvi#gépéii kívül: mJÜRILEI M DRILL*1 könnyít, legolraóbb sorvetögépéL T7*T: Lneke lűmrét- én «ántóföldbo-|—. a nnáiL X7J: EKy*« káremvasn ekéit. V«T: Gytrts kengereR V.T: SsekM mgtiterMtájat. nHkaiöztoden kifngáxUlan rrtőtag elkéTJJTs V«T: TkaHaayrr ír. arankaválaszlójá! fTJTx Takamány gymfilleMíójH. 17.T: AnXtekem magvető tölcséreket , —rvH4-<é|Hita. __________ OiJi M í 2 =•£ fi! í a i mi 5 n «2 a ő . szállítva. IÍÍÍHÍ §t ii & w "•3 ? . 10 frt állomáshoz ■Q r! s 2 .FZ-2 > á llIWIi -3; SS 2 S § DIDAPLST, MWXBAM. I I rendkívüli közgyűlésére. Gyár és irodák: VI. KERÜLET, KÜUSÖ VÁt’Zl-I T. Vámsi iroda és raktár: Podmanirzky-utcza 14. — Fiók-raktár: Kcreprai-nt 77. 3«12—1892. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szécsényi kir. jbiróság. mint telekkönyvihatóság közhírré teszi, hogy 3 szécsényi takarékpénztár végrehajtóiénak, Földiák Paulina végrehajtást szen­ vedő elleni 22712 frt tőkeköveteléséi járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvényszék a szécsényi kir. jbiróság területén lévő Felfalu községében fekvő a Földiák Paulina tulajdonát képező és a felfalusi 19. sz. tjkvben \ I. 1 —0. sorsi. 52. 53. 69. 70. 140. és 141. hrsz, alatti ingat­ lantágra 146 frtban, továbbá az ugyanezen tjkvben A t 1. sorsz. 510 hrsz, a. szöllöre 108 frtban, az ugyanezen tjkvben A + 2. rsz. 526 hrsz. a. s;ül­ lőn? 186 frtban, ugyunezen tjkvben A + 3. rsz. 529 hm. s. szöllöre 214 frtban. ugyanezen tjkvben A f 4. rsz. 532 hrsz. a. szöllöre 286 frtban, ugyanezen tjkvben A t 5. rsz. 559 hrsz. a. szöllöre 362 frban, ugyanezen tjkvben A + 6. nz. 512 hrsz. a. gyümölcsösre 90 frtban, ugyanezen tjkvben A t 7 rsz. 578 hrsz. a. szöllöre 278 frtban és ugyanezen tjkvben A + 8. rsz. 584 hrsz. a. szöllöre 164 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1893. évi április hó 18-ik napján d. e. 10 órakor Felfalu község házánál megtanmdó nyilvános árverésen megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/o-át kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. g-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 3333. sz. a. kelt igaz«ágűgyministeri rendelet 8. §• ában, kijelölt ovadékképes-értékpzpirban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. LX. t.-cz. 170. J-a értelmében bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szécsényben a kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1802. évi dcczember hó 23-ik napján. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1893. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00266.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_03_12.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-03-12 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 11. szám (1893. márczius 12.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom