https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1f01d47990aa324e4ea9e9e85ced11c5.jpg 2636a246d4d0c60ac5abf80a23b6786c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f4131da486b8a6464e411bd3eec960ea.pdf 8dd4eae44b32ab1637de52ba9cbc6c3d PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. február 5. XXI-ik évfolyam. 6. szám. NÓGRÁDI LAPOKÉSHONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Emberszeretet. Alig van szó melyet oly gyakran hordoznának ajkaikon az emberek, mint az emberszeretet. Egye­ sek az emberszeretet munká'ását tűzik ki éltők fel­ adatául-, a társadalomban különféle társulat, egylet keletkezik, melyek az emberszeretet szót Írják zász­ lójukra s annak magasztos, omberboldogitó elveit igyekeznek diaijaira juttatni. Valóban csodálatos dolog, hogy a szeretet val­ lásának megalapítása idejétől, folyton jelszavuk az embereknek az emberszeretet s mégis az embersze­ retet munkálásának érdekében kifejtett minden igye­ kezet oly meddő, eredménnyel jár, miszerint az emberszeretet munkálása távolról sem mutathat olyan eredményt, mint aminőt áldásos volta megérdemelne és amelyet korunk felvilágosodottságától elvárni mél­ tán lehetne. Tény az, hogy sok ember az emberszeretet nevében fáradozik, de az is tény, hogy sok ember csak hangoztatja e szót s mennél többet em­ legeti azt, annál kevesebbet tesz érte. Azt sem lehet tagadni, hogy az emberszeretet nevében ala­ kult egyletek, társulatok, a tagok, az emberek és a nagy társadalom részvétlensége, közönye miatt, legtöbb esetben panganak, vagy távol maradnak azon czéltól, melyet maguk elé tűztek, miilön az ember­ szeretet nevében azért társultak, hogy az összesített erő jobban elérhesse azt, amire talán egyesek buz­ galma képtelen volna. Az emberszeretet munkálásúnál a minden nemes tett, -a jóra törekvés ellensége, az -önérdek folyton ott ólálkodik s ezért van koczkáztatva az eredmény a legtöbb esetben. Avagy nem látjuk-e. hogy sok ember nagyhangon hirdeti az emberszeretet elveit, de csak azért, hogy a közfigyelmet magára vonja, talán azért, hogy ebből tökét kovácsoljon a maga számára. Hiszen az emberboldogitó egyletek is csak azért nem boldogulnak, mert működésüket megbé­ nítja, eredménytelenné teszi a legtöbb ember önző érdeke, melyet még akkor is előtérbe igyekszik tolni, midőn a közös erő, közös czél elérésére iránvul. T Á R C Z A. A talisman. Történeti elbeszélés V. Mórtól. ' (3. Folytatás.) A szolnoki pasa Ibrahim vajda látogatást lett a nógrádi pasánál. Fiatal, majdnem fekete ember volt, a nógrádi pasának közeli rokona. A nógrádi pasa végtelenül kegyeik, törte a fejét, mi ajándékot adhasson a pasának. Eszébe jutott, hogy Juszuf sokszor dicsérte szép leányát. Magához hivata JuszufoL Te Juszuf, ha Allach és Mohamed, r nagy próféta előtt érdemeket akarsz magadnak szerezni, megteheted azt a szívességet, hogy kis leányodat nekem adnád, mert látod, te azt akkor raboltad, mikor számomra kellett rabolnod, tehát ő is csak engem illet, mint a többi ökör. Gondold meg tehát, hogy én Ót nálad csak azért hagytam, mert reád akartam bízni, de ő mindig sajátom volt. Hózd dó! Juszuf majdnem földig borulva mondá: Allah akarja, legyen az ö akarata és kedve szerint, mert Allah nagy és hatalmas! minden ami történik, előre meg van határozva. Igaz hogy a keletnek nem volt még ilyen virága. A szultán, kit Allah áldjon meg és Mohamed az 6 prófétája, büszke lenne reá, mert bármily gyönyö­ rűek is a bonrik, kik egyszer téged jó pasa habzó serbettel fognak megkínálni, s átölelve tömör karjaikkal vezetendnek a hatalmas próféta elé. még sem fogsz ott oly szép, oly igéző arezot látni, mint a leányomé. A szivem megreped, mert nagyoú szerettem, de neked uram és parancsolőm engedelmeskedem, és elfogom öt hozni. Juszuf haza ment. Ágnes sirt és könyörgött, ne adja oda, de férje beszédére sem hajtott AÍicet szépen lefátyolozván, a pasához vezette. A pasa meg nem nézte, hanem látatlanul öcscsénck ajándékozó. Ibrahitn a nagybátyjától kapott ajándékkal Szolnokra sietett. C.ak ott nézte meg, kit hozott. Midőn meglátta, földre borult és áldotta Allah szeut akaratát. 11a az egyes emberek, a társadalom, a társa­ dalomban alakult egyletek, a társulatok igazán mun­ kálnák azt, amit megkövetel tőlük az emberszeretet isteni elv?, csodákat volna képes felmutatni az emberszeretet a közéletben. Ma azonban a legtöbb ember s^ját bajával bibelűdik s csak ritkán történik meg. hogy olyan embert láthatunk, aki teljes jóaka­ ratával munkálja az emberszeretotei. Az egyletek, társulatok, ha eredményt akarnak elérni, elérendő rzéljuk biztosítására köztwlomásra kell h-'-zni már eleve, miszerint a jótékony czél érdekében hozott áldozatok nyilvánosan nyugtáztatnak. Ez a szokásos kijelentés aztán többet használ, mint az emberszeretet nevében történő legszebb felhívás, mert még a legönzőbb ember-is hox némi áldozatot az <mberszeretötért, hogy neve azoké között hozassak nyil­ vánosságra. akik magáért a nemes czélért és nem hiúságból járulnak az emberszeretet munkálásához adományaikkal. Sok esetben az emberszeretet csak czégér, melylyel némelyek a közönségre ihatni akarnak. Avagy nem igaz-e. hogy sok összejövetel, estély, tánczmulatság jövedelmét a tulságig kifejtett luxus emészti fel, a tulajdonképeui czélra. az emberszeretet czéljára pedig alig jut valami. Mindez miért van! Azért van igy, mert a jótékonyság ürügye alatt rendezett tánczmulatság némelyek hiúságának kielégítésére és nem a jótékonyság előmozdítására szolgál. Valóban jól esik hallani, ha némely mulatság szép összeget hoz a kitűzött czélra, mert a legtöbb mulatság fényűző rendezése gyakran felemészti az összes be­ vételt. mindenre jut belőle, csak a tulajdonképeni rzélra nem. Ha az emberszeretet énlekében valamit ki akarunk vinni, azt az elhagyottak mostoha sorsa iránt melegen érdeklődő, nemesszivü nőkre kell bíz­ nunk. Láthatjuk, hogy az emberszeretet érdekében kifejtett bármely czímű törekvés, akkor jár legbiz­ tosabb eredménynyel, ha annak élére a minden jóért lelkesülő nők állanak. A női szív melegsége sok elhagyatottnak, sok árvának szárította már fel kényeit. Ha minden ember ugy akarná teljesíteni az emberszeretet érdekében rárótt kötelességet, mint Alice mit sem szólt, hisz, a törők nők úgy vannak nevelve; azoknak nincs szavuk. Meghajlott az apa és férj akarata előtt. Ezen előzmények után évek teltek el. A törökök mindinkább terjesztették hatalmukat. A várak egymásután török kézre kerültek. A magyar urak egyrészt a némettel, másrésze az erdélyi fejedelemmel és a törökkel tartott. Alice a szolnoki várban férje oldalán egészen bo’dog volt. Férje, bár nagy ur volt, nem követte a korán szabadalmát. Egy növel megelégedett, llár.isságuk után fiuk született. Halul, későbben meg egy leány. A pasáné környezete csupa magyar nőből állott, és nem tartozott az elkényeztetett és piperközö török nők közé. Órákig ott ült a rabnók között, szívesen hallgatva beszédüket, kérdezősködött otthonjaikról. Férje tudtán kívül egyesek­ kel sok oly szívességet tett, miért, ha férje tudtára esik, minden jósága mellett is megrovást kapott volna férjétől. Férje igen gyakran volt távol: különösen Eger felé szeretett ki-kirándulni. Volt akkor Egerben egy híres vitéz. Bessenyei György. Többnyire ezzel gyűlt meg a pasa dolga. Besse­ nyei több társával nemcsak Szolnokig, sőt még Debreczenig is ki-kirándult. Egy ily kirándulás alkalmával J’szberény tájékán tökéletes csatározást folytatott a szintén prédára kivonult pa-i ellen. A törökök erősebbek voltak; a csekélyebb magyar csapatot körülfogták, nagy­ részét felkonczolták, sót társai közül Fay An Írást. B idő Istvánt, Bory l’Alt. Molnár Boldizsárt, Német Jánost, Csokonai Benedeket, Ksimandan Szollinger Vallon vitézt el is fogták, a szolnoki várba hurczolt ik. Bessenyei csak annak köszönhette megszabadulását, mert kitűnő hátas paripával rendelkezett Bessenyeit ingyen bántotta ez a kudarcz; minden áron Visszaakarta fizetni Ibrahim pasának 1 kölcsönt. 1592-ben maga mellé vette két fiát is, a 22 éves Bol­ dizsárt és a 18 éves Andrást, egy uj kirándulást tett. Ibrahim pasa sem váratott magara. A két el'enséges csapit nem messze Pormándtól összecsapott, Bessenyei megint a rövidebbet húzta, sőt bár ö maga ép bőrrel menekedett js meg. Boldizsár fiát elfogták és mint olyat Szolnokra hurezolták. A szegény Alice magyar rabunktól hallotta, hogv nemesszivü hölgyeink, akkor sok humánus intézmény jótékonysága mellett szaporodnék az elégültek száma és nem találkoznánk anyátlan gyermekekkel, elbetegesedett. hitvány, rongyok foszlányiba burkoló­ zott szerencsétlenek nagy számával utón és útfélen, akik az emberek könyöruletére vannak utalva, hogy a nyomor és az idő viszontagsága előtt megment­ hessék szánandó éltöket. A helynevek magyarosítása kérdéséhez, egy kú kiUréeeel Nem volt szándékom ez ügyben nyilvánosan felszó­ lalni; azonban e lejtők legutóbbi számában Pongrácz György urnák megjelent jeles czikke ösztönöz arra, hvg nyilvánjiteam véleményemet, nem azért, mintha tisztelt barátom nézeteivel ellenkezném, mert sót inkább magam is italában hasonló felfogást tartok' helyesnek; de épen azért, mert sokan azt hihetik, hogy a P. Gy. által kifogi'olt irányzatban nekem is van, sőt talán a legtöbb ré­ szem. Gondolhatják pedig azért, mert a múlt évben a megyei törvényhatóság engem tisztelt meg axon megbí­ zás,al. hogy a helynevek magyarítására nézve adjak vé­ leményt En a megbízásnak eleget tettem, véleményemet előterjesztettem. Abban elmondtam, hogy én italában a helynevek változtatásának, főleg pedig átfordításának a helyrajzi történelem szempontjából azon okoknál fogva is, melyeket P. Gy. barátom nálamnál sokkal kimeritőbben elő adott: pártolója nem lehetek. Nem lehetek pedig pártolója azért sem, mert én a magyar közéleti viszonyok között a helymerek magyaro­ sításának eszméjét természetien törekvésnek tartom. Igen, természetien törekvésnek tartom és meg mondom ma­ gyarán az okát is, hogy miért? Azért, hogy ne a hely­ neveket igyekezzünk mi első sorban megmagyarositani. hanem előbb mi magunk tanuljunk meg igazán magyarul. Sem a családi — sem a helynevek megmagyaroritása minket nemzetiségünknek legfőbb ismerve és jellege a magyar nyelv elkoresulásától meg nem ment: ha nyel­ vünk szerkezeti és anyagi eredetiségének mai rohamos hanyatlását meg nem állítjuk. Amaz, tudniillik, a nyelvtanilag hibás szerkezetű beszéd onnan ered, mert maga a^onjlolat is, melyet ki­ mondunk. idegen nyelven, vagy idegen észjárás szerint fogamzik meg agyunkban, azaz, hogy legátalánosahban német nyelven gondolkozunk. így támadnak azok a ma­ gyarnyelv géniuszát káromló mondatok, melyek .constatalá-t* és ide-oda való »concludalás*-eal s több efélével öldökölik az igaz magyarnyelrtani érzéket A másik ezzel magyar foglyok vannak. Miután a török nők idegenek előtt láthatlanok, mégis talált módot, hogy a várudvaron sétáló foglyokat megtekinthesse. Mindent elkövetett, hogy sorsukon könyitsen, mert sohasem feledte el egy álmát, melvet régen álmodott Álmodta, hogy volt efy asszony és mintha az álmában megjelent nő az ö anyja lett volna, az figyelmeztette öt hogy a nyakában lógó képecskén látható Máriához fohászkodjék, mindenkivel igyekezzék jót tenni és neki is jó dolga leend, hogy a képecskétől soh’se váljon meg és esténként csókolja meg, mielőtt elaludnék. Ó ezen álomra vissza-rissta gondolt, sajátságos érzés fogta el, álomlátásának nem tudott magyarázatot adni, akaratlanul is csókolgatta a képet, és főtörekvése volt mindenkivel jót tenni. Egyszer egy rabnő meglátta, hogy úrnőjük a képet csókolgatja, lábaihoz borult, tőle azon kegyet kérve, hogy engedje meg. hog» a képet ö is megcsókolhassa. Alice a rabnó ezen kérelme fölött csodálkozott, kérdő: .talíh te is álmodtad, mint én, hogy ezt szeretni kell? Nem álmodtam úrnőm, de keresztény vágtok, a kép az l'ten anyját ábrázolja, enge'dd meg. hogy ajkammal érinthessem*. Alice megengedő, és azután a rabnőt kiválóan szerette, mindig vele meséltetett egyet-mist, kérdésekkel ostromolta,- magyarázza meg. ki hát az a Mária, hisz' Allahnak nincs anyja. A rabnő sokat beszélt a keresz­ tény bitről, elmondta, hogy a keresztény vallásnak egyik fő alapja a szeretet; ily beszélgetések után vissza-vtaza emlékezett, hogy ő ilyet valaha hallhatott már. Arra is visszaemlékezett, hogy a mikor még a nógrádi várban volt. Ágnes is beszélt a keresztény szeretettől, de rit­ kábban. mert apja, a csausz, nem szerette, ha ar anya vallási dolgokról beszólt a kis leánynyral. Ettől fogva Alice szivébe oltott szeretetnél fogva a rabok iránt még nagyobb jósággal és gondoskodással viseltetett. Ibrahim pasa kirándulásaival nagvon meg volt elégedve, számított 3 várba hozott rabok nagy váltság összegére, e nem haragudott, hogy neje beavatkozása folytán az úri rabok iránt bizonyos figyelemmel viseltetnek. (Folytatása következik). �NÓGRÁDI rata* avaraira P+dag, ®ely **i ayalrAak aayagiMk. szó­ tári tinóénak elvet, sered jár. — az. mtJóü dácsára a tatzanyahbea ilUiiaoa járatlMvaáguuknak. jól-rosnul annyi latin nők Imrtak beued&nkbe. a. mennyit a magyamyelr. leghnytttóbb Urasakéban. a mull aárad #1*5 felében (1771—1760-ig) iám kivertek bah. Éj tesMük ezt akkor, raídös rnagy arabbaknak akarunk feltűnni őseinknél is. így Urnák be aztán nyelvűnkbe a „rcaláe*, „iuiputaiás*, .o®ntemplalá»*. .rafiteUlis*, .exhumálás*. .agnoscális* s a többi Esek mellett tündökl-k az ,elbírálás*, .be­ tartja*. .hxiría*. .felzárta*. válaatta .megejtáse* Ma­ vaknak helytelen haauílata, balett például a legutóbbi szónak alkalmazási csak is ethika-ellenes értelemben hxzsjLlK&ió. Es hozhatnánk hl még exer másfele példát, nem csak hírlapjainkból. de nevesebb írókból is. hanem ezzel sesaxe térnénk a helynevek magyarosítása kérdéséül, a mi ktlöabea épeuéggnl nem esnék a közügynek kárara. De térjünk vissza a helynevek magy-irosittaa kérdéséhez. A törvényhatóság olótajestasemet, mely — mint fansebb már említem, — a helynevek magyarosítanának átakánom nem igen volt pártolója, annak rendje szerint a ina helyesen egy bizottságnak adta át tárgyalás vé­ get* ée azon bizottságnak tagjául engem is mepálasztettak. Én azonban ezen bizottságban, az utak járhatat­ lansága miatt — sajnos — részt nem vehettem és így már u abban megállapított végzésekben vagy ajánlatok­ ban nekem sem erdemem. >em bűnöm nem lehet Ennek k^ahntéee volt főleg czélja a felszólalásomnak. És most ismételve hangoztatom óhajtanomat é» kérelmemet, hogy ha már az áramlatnak ellent nem áll­ jakra, ráttottatni akarunk: szorítkozzunk mennél keve­ sebbre és legfblebb nehány nehezebb kiejtésű, idegen hangzású helynévnek honfinritáaára és ezeknél is állapít­ sak határozatunkat iehetöleg történelmi alapra. Így pél­ dán! épen e napokban egy 1525. évi oklevélben Sztegova nevét Eíitergó alakban találtam, a mi eléggé magyaros ás történelmi helyrajz jövendő mirelőit sem fogná za­ varta ejteni Legvégül pedig azzal zárom soraimat, a magyarosí­ tást kndjOk magunkon. így járt el a történelem: a hol milyen nyelv lett dívó, szükségképen idővel a helynév is axza változott. S majdha például Tiszovnyik lakossága magyar zjku lesz: bizonyára át fogja lakhelye nevét is géniusza szerint alakítani. Az élet műve a papirosénál érvényeeebb és maradandóbb. Nagy Iván. LAPOK. szágos kötata-oég a járványos betegség kiirtasz ix álla*, toknál is, mert ez ax összes lakosság létkérdésé és nem helyhez kötött, hanem köxöserdek. mely a kizárólag cxáira lezatú. átalauox.kúialcxj erősei .hiró a!latliüi»sitás törvényhoztailag leendő haladéktalan életbeléptetését kö­ veteli. í Ezen intézményben rejlik az állam és az állattulajdouoiok érdeluxouosaága, a biztosíttat díjakból befolyó összegek rövid időn óriási alappá növekednének, ez által a járványok gyors kiirtása lehetségessé tétetnek, a koltöldi kereskedelem bizalma helyre allana. a kivitel s ez­ zel kapcsolatosan ax áremelkedés is biztosítva lenne ugy az adózó közönség, mint ax állam egyenes javára. Az országban van ez ídöszeriut mintegy hat millió darab szarvasmarha, föltéve, hogy ezeknek átlagára 100 írt becsérteknek felel meg. ennek összértéke hatszázmil­ lió forintot képvisel, mely után biztosítási díjul évenként nem többet */,. siaztölit számítva, ez é.énként hatszáz­ ezer forint biztosítási dijat tenne ki, melyből az ország összes áliattulajdouvsainak — járványos jelk'gű betegség­ ben elhullott vagy megbecsülendő állatokért teljes becs­ ületre biztosított érték kifizetendő lenne. A földmirelési m. kir. ministerium . Földmirelési értesítő* 1893. január 22-diki 4-ik számában ragadós tüdőlobbvl fertőzött 98 község és 319 udvar kimutatása látható. Ezenkívül a ragadós tüdőlob által fertőzöttnek nyilvánított vármegyék száma 13, ugyanezen vármegyék­ ben kebelezett községek száma 2124. ezen községekből a külföldre szarvasmarhát-szállítani tilos. --------Ezen számadatokból kitűnik a veszély ijesztő nagy­ sága, komoly természete, egy szersmind azon szükségesstg, hogy a ragadós tüdőlobot gyökeresen ki kell irtani ha­ ladéktalanul, mert minden kihasználatlan (terez drága áldozatot köretei. Tagadhatatlan tény, hogy az utolsó féls/ázadban magyar gazdászatunk irodalmi termekei mis kultúráltamok színvonalán álló termékeivel reális belértéköknél fogva versenyeznek s a gyakorlat terén hasznosan érvé­ nyesíttetnek. — mezógudászalunk, iparunk, kereskedel­ münk ép úgy állattenyésztésünk is gyors él egészséges emelkedésnek örvend, de mindezt megbénítja a ragadós tüdőlob rohamos terjedése a szarvasmarháknál az ország különböző részeiben. Ma a legelső teendő lenne a fönti 98 köz-égben ki­ mutatott 319 fertőzött udvar összes marhaállományát megbecsülve, részben levágatAs utján értékesíteni, rész­ ben lebunkóztatni s azok értékét az állatulajdonosoknak kifizetni. Föltéve, hogy a jelzett 319 fertőzött minden ud­ varra 5 darab megbecslendő áltat esnék, ez összesen 1595 darabot tenne, ezek átlagárát 100 írtra véve, össz­ érték lenne 159.500 írt, ennek egy harmada 53.16<> frt a levágható állatokért megtérülvén, maradna a kincstár által kifizetendő 10ti.334 frt. melynek folyósítása által az ország 13 vármegyéében, 98 községben és 319 ud­ varban a törvényhozásiig leendő intézkedésig is a raga­ dós tüdőlob gyökeresen kiirtatnék. Ezen 106.334 frt tagadhatatlanul szép összeg, de mily elenyészűleg csekély azon értékkel szemben, mely a ragadós tüdőlob gyökeres kiirtásából közvetlenül az állattulajdouosokra s közvetve az államra hárulna, külö­ nösen azáltal, hogy az állatforgalom a külfölddel egye­ nesen szabaddá tétetnék. Szécsény, 1893. január 26. Ruszinkó Antal. az országos jegyzői egylet utján terjesztessék a m. kir belűgy ministerium közbejöttével az országgy űlés elé. Mely memorandumnak az országos jjegyzői egylet elnökéhez volnának beterjesxtendúk, ki egyúttal a vármegyei jegy­ zői egyletek által felkéretnék még ez év folyamán ámen­ nel sürgősebben egy országos jegyzői egylet reudkivüli közgy űlésnek egy behívására, hol ezen ügy érdemlegesen letárgy altatnék. 111. Tekintettel arra, hogy a jegyzői pályára készülő ifjúság kellő szakképzettségének megszerzésére a fenálló törvények által oly primitív és sablon szerű mód biztosittatik, mely sok ifjúnak kiképeztetése iránt táplált haj­ lamát sok esetben egyéni veszély teszi függővé, kívána­ tos lenne a jövő nemzedék érdekében, hogy a jegyzői iddyára készülők egyöntetű szakismeretüket, szaktanfo­ lyam hallgatásával szereztessék meg; miért is inditrányoztatik, hogy egy országos jegyzői szaktanfolyam Bu­ dapesten állam költségen állítassák fel. kéressenek fel összes jegyzői egyletek egy átirattal, melyben kimon­ dandó lenne ennek feltétlen szüksége s az országos jegy­ zői egylet utján szintén memorandum alakjában elké­ szítve lenne a m. kir. l ulügyministeriumhoz s az ország­ gyűléshez előterjesztendő. Hirek és különfélék. Ilymen. Smoll Endre, gróf Zichy Lívia ő ezcellentiájázuk patvarczi gazdatisztje, eljegyezte Latkóezy Margit kisasszonyt, Litkőczy Rezső honvédszázados sze­ retetreméltó kedves kányát A l>.-gynrniati tornnegylet bálja, mely feb­ ruár 1-én a , Balassa* .-zállodában tartatott, minden tekintetben sikerült mulatságnak mondható. A fÖuteza közepére több napig drótokon lengő sárga-kék (torna­ egyleti színű) óriási zászló, mindenki figyelmét felköltőtte a toniabál iránt. A bál terem tornászaink által korcso­ lyákkal, vivőszerekkel, bicziklikkel és mindennemű torna­ eszközökkel aolt fehliszitve, melyek kétségkívül kellemes hatást gyakoroltak a belépőre. Az alispán, a bál védnöke, kedves nejével és L o 11 a leányával pont 9 órakor érkezett meg; belóptekor lelkes éljenzés hangzott el. Az alispán családjának megjelenése után Béka Béla főrendezője mellett csakhamar hozzá fogtak a táncához A rendezőség mindent elkövetett hogy a megjelent szép társaság az első b.-gyariuati tornaegyleti bálon jól érezze magát s különös figy elmet fordított arra, hogy a leányok tánczoljanak. Folyt is a táncz égisz hévvel reggeli 4 óráig, csak is a rövid szűnóra által megszakítva. A szán­ éra l>ombi Rudi zenekarának kellemes hangjai mellett vígan telt el. Különösen ki kell emelnünk Bárth Ignácz vendéglőst, aki pompás ételekkel és jó italokkal látta el Nógráivármegye történetének (úgynevezett Monoa vendégeket s valóban fővárosi étrenddel lepte meg a naphiájának) megírásával lévén foglalatot, mielőtt azt vég­ közönséget. A zsúfolásig megtelt teremben alig volt leg befejezném és sajtó alá ereszteném, hazafiúi tiszte­ módunk a hölgyek teljes tisztáját összeállítanunk s igy legd felkérem a megyebeli családokat méltöztassanak csak hézagosán jelezhetjük, hogy urhölgyeink kökül, családi levéltáraikból; vagy leveles-ládáikból az e czélra Sdtovnky Jánosné alispánnén kívül, ott voltak: Baintner alkalmainak ítélt okleveleiket csupán felhaszná­ Arnoldné, Baintner Ottóné, Bakó Istvánná, Búzterszky lás védett legközelebb márczius 30-áig hozzám Kázmérué. Fördős Dezsöné, HefTter Riehardné, Horváth (Horpára, u. p. N.-Oroxzi) elküldeni Emiiné, .Jakabfalvay Károly né, .hing Antalné, Kubányi Nem leírásba, tehát munkába kerülő adatokat ké­ Józsefné, I>hmun Jánosné, Úvay Pálné, Manóssy Alarek, hanem egyedül csak meglévő okleveleket vagy olyan josné, dr. Melicher Ferenczné, Melna Gézáné,- Mesko miasilis leveleket melyek Nógrád vármegyében történt Boldiz«ámé. Neubauer Gusztávod, Paudler Józsefné, eseményekre, (birtok viszonyokra) egyes intézmények, vagy Pecze Károly né, Ruszinkó Antalné (Szécsény), Tiesénszky egyes kiváló, szerepelt egyének életének működésére stb. Arpádné, Vincz Gáborué stb. Kisasszonyok: Baintner vonatkozzak. Mert a történetiró kezében gyakran egy Ilonka. Baloghy Mariska, Bánhidy Adél, Brazorotto Aranka, esokélylett iratka is egyes feltűnő mozzanatnak, vagy ki­ Dömők Erzsébet, Féhrar Olga, Karlik Erzsébet, Kubányi válóbb egyénnek, szóval valamely hézagosabban ismert Mariska, Lévay Mariska, Melicher Mariska, Messa Melánia, A füleld járás jegyzői kara mai napon egy ­ részletnek megvilágositására becses támpontot szolgáltat. A küldendett irományokat kívánat szerint pontosan hangúlag elhatározta, hogy e folyó, év február hó 13-án Ruszinkó Gizella, Scitovszky Lolla, Szkladányi Milda, Varga •rácson tartandó megyei jegyzői gyűlésen többi között a Aranka, Vincz Malvin, stb. A rendezőség végül lapunk és kóoó&ettel vissza téritendem. következő 3 indítványt fog előterjeszteni: utján mond köszönetét a felülfizetőknek; felülfizettek Kelt Horpácson, január 31. 1893. I. Tekintettel arra, hogy a községi és körjegyzői ugyanis: Scitovszky János egyleti elnök 8 frtot, Horváth Nagy Iván. hivatalos munkakör a jegyzői állás rendszeresítése .óta Danó egyl. alelnök 1 frtot, Balás Barna, Beke Béla, óriási mérvben felszaporodott, sőt a meghozott törvények Strajzinger' Albert, Pollatsek Rezső, Ruszínkó Antal, éz abból folyó szabályrendeletek, megalkotása által foly­ Ticsinszky József, Cservenyák György, ifj. Farkas Ferencz, ton emelkedik, úgyannyira. hogy azt jó akarattal bár, de Dapsy Zoltán, Baintner Arnold, Jónás Emil-1 — 1 frtot, lelkiismeretes pontossággal elvégezni, a most fenálló dr. Gerő Mór 65 krt. Országos gazdasági viszonyaink alapos ismereti egyik rendszer é» a csekély javadalmazza mellett teljes lehetetlen. Fogyiiinnsitim Bnlassa-Gynnnnton. A Pesti legfőbb tényezőjét képezi azon kellékeknek, melyek seIndítványoztatík tehát, hogy a köz-ég és körjegy­ Napló-ban olvassuk: Balaxsa-Gyarmaton, mint tudósítónk gélyével ezen nagy írátosaágú kérdés megoldható lenne. zők egyletének közgyűlése egy kiküldendö szakbizottság jelenti, élénk mozgalom indult meg-az iránt, hogy a hat Nem titok többé, mindenki tudja, hogy az ország által készítessen emlékiratot vármegyei alispán ive utján osztályú polgári iskolát főgymnasiummá alakítsák át nagy részében rohamosan terjedő ragadós tüdőlob a «zar- a vármegyénk törvény hatósági bizottságához, melyben a E czélból legközelebb1 már tisztelegni is fognak a megye vaiiBarháknál mily károkat okoz a mily rettegésben tartja munkaerő szükségességének megindokolAa mellett a nagy országgyűlési képviselői, a főispán vezetése mellett a n ország összes gazdáit községek lélekszámú s a körjegyzőségbe oszlott községek közoktatásügyi ministeruél. Es, ha kellőkép Ukintetbe A járvány naponta terjed, a fél-lem és a kárvallot­ és lelkek száma arányában hivatali felelőséggel felruhá­ veszik a helyi viszonyokat az irányadó körök, valószínű, tak tzázna növekszik, de alapos segítség sehonnan <em jön. zott s rendes fizetéssel ellátott egy segédjegyzői s ezen­ hogy ez a terv rövid időn testet is fog ölteni. Csodálatos, ha egy ház meggy ulzd, összefut egy köz- kívül esetleg irnoki avagy dfjnoki állások rendszeresites- . A Hzirúki OiLsinó 25 éves jubileuma alkalmából vagy egy város népe, hogy a tüzet elolUa — meg- zenek, sióval 3 munkaerő a szükséghez meHeu megfele- gróf Degenfeld Lajosáé született DessewfTy Ilona 6 mél­ semmisitBe, hogy a szomszédok és az egész község házxi lőleg szaporitassék. tósága védnöksége alatt február hó . 18-án, a casinó • kártól meg'HtilmaztAManak! de 3 szarvasmarháknál II. Tekintettel arra, hogy az egész ország területén helyiségeiben jótékonyczélú tánczvigalmat rendez. A ren­ járványosán föllépett ragadós tüdőlob elfojtására nem összes hivatalnokok és tisztviselők, sőt a végrehajtó köz­ dező bizottság elnökségét gróf Degenfeld Lajos f&ispánvnk sírt a szomszéd, sem a község, sem a. vármegye, sem egek is helyzetük javításán küzdenek, gyülésezésekkel fel­ ő méltósága, mint a casinó elnöke volt szives elvállalni. iratokkal töt deputácziókkal is stb. járulnak kérésükkel A b.-gyarmati Unk. tűzoltó' búi alkalmával A házat a terményt tűz, illetve jég ellen biztosí­ nem csak a magas kormányhoz, de az országgyűléshez lapunk múlt számában megnevezett adakozókon kívül az tani lehet különböző biztosítási -ngedélyly'el bíró bel és is; egyedül mi, kik valóban az állami administrációnál is egylet javára még a következők adakoztak, ugyanis külföldi intézeteknél, de az állatbiztosítás máig sincs élet­ gépezet regulatorjai s hogy ugymondjam krajczárokkal Walzer Ferencz budapesti gépgyáros 5 frt. Tihanyi Fe­ beléptéire. A mi e téren történt az mindössze abból áll, dotált napszámosai hallgatunk s ugy tűntetjük lel hely­ rencz 1 frt, Vajda Vilmos 1 frt. Dévényt Janka 2 név­ hogy egyes vármegyék járványosán föllépett ragadós tű- zetűnket, mintha mi a magyarország hivatalnokai a tiszt­ értékes tárgy. ‘ ' y i ■ dólob veszélyének súlya alatt ön megadóztatást hoztak viselői között az .Eldoradó* jelzőt méltán használhatnánk, A február 13-iki ifjúsági hangversenyre létre a vármegyében, hogy a károsult állattenyésztők ér­ » mint egy jogot adunk azon sok indulens állampolgárok számos család készül. A jövedelem egyré.íze a helybeli dekeit részben megvédjék, de ez félíutézk«désnél egyéb­ által gyakran használt kifejezésének, hogy a jegyzőknek rótn. katbv templom kifejtési költségeire fjg fordittatni, nek nem tekinthető. Föltéve, hogy egy vármegye terü­ jó helrzetűk lévén, mire nincs szükségünk. illő tehát, hogy ily szent czél minden valláefelekezetbeli letén a ragadós t&dölob nagyobb mérveket ölt. Hány Inditványoztatik tehát, hogy a vármegye községi és hívek részéről pártoltassék. — Sajnálattal értesült a olyan vármegye vu az országban, mely a rohamosan je­ körjegyzői egylete intézzen sürgősen egy átiratot az or­ rendező bizottság, hogy Wladár Ida kisasszony a hang­ lentkező tüdóvéezee állatokért százezreket áldozni kész? szág őssszes jegyzői egyleteihez, melyben felkéretnének versenyen művészi zongora játékával mély családi gyásza mert hogy az adózók önmegadóztatás alapján érzékeny arra, hogy saját kebelükben indítsanak mozgalmat az íniatt közre nem működhetik. A rendezőség felkéri a t. veszteség nélkül ezt elviselni bírnák, az a képtelenség­ iránt, hogy a jegyző fizetése-minden járulékokon termé­ adakozókat, hogy a tombola tárgyakat legkésőbb február gel határos; — de régre ia: miért hozzon egy-két vár­ szetbeli lakájon vagy lakbéren kívül megfelelő munka­ hó 8-káig szállítsák be. megye önhibáján kívül rendkívüli áldozatot az ország erőnek beosztása mellett hím) frt minimális összegben, Pnpvúlasztás. Surányban Simko Frigyes alesperes ómen/írmegyéi érdekében ' illetve léJsMk koronában alapítanék meg. Hogy pedig ezen úr elnöklete mellett január hó 29-én mént végbe a Ha ez ország valamely részében kiüt a cholera, azt országos mozgalom összpontositassék, kívánatos lenne, papválasztás. Szótöbbséggel Szlanesik Pál alsó-eszlergályi ebé csirájában elnyomni országos kötelesség, — ily or­ hogy a vármegyei egyletek által készítendő memorandum ev. segédlelként választották meg/ Hazafiúi felhívás. A ragadós Udolob gyökeres kiirtása. �NÓGRÁDI Gyászhirek. Kanovics Károly, a n.-zellói róm. Kath. egyház érdemes plébánosa, január hó 27-én 67 érez korában elhunyt. Temetne január 30-án ment végbe az összes kerületi papsag jelenleUbeo, kik közül Patak János szklabouyai föesperes vezette a szertartást. — Grófi Jónásné szül, tivarcz Eleonóra, Grósz Jónás ilinyi földbirtokos kedves neje és Svarcz Sámuel b.-gyarmati lakos hón szeretett leánya B.-Gyarmaton hová öt férje gyógykezelés végett elhozta, február hó 2-án 48 éves korában jobblétre szendvrült. Gyüiuiilcsojtó uapjúu, február hó 2-áu derült idő volt Ezt sajnosán konstatáljuk; mert ha áll azon latin közmondás, hogy: ,Sole micante, Maria purificaute, május érit frigus, quam fűit ante* (vagyis, ha gyümölesojtó napján ragyog a nap, nagyobb hideg lesz, mint ennek előtte volt), — úgy várhatunk még vagy 21—22 fokos hideget, amitől Isten óvjon meg minket! Téves inforinátiókon alapult múlt számunk­ ban közölt azon hir, hogy a helybeli Takarék és Hitel­ intézet Hészvénytársulat rendes közgyűlését folyó hó 5-én azaz ma fogja megtartani; mert ez, mint biztos forrásból értesültünk, folyó hó 28-ikára határoztatott el. Jótékonyságok. Wagner István tanár ur újab­ ban következők szives adományát küldte be a városbirájához, hogy az összegen tűzifát vegyen és osztásoson ki a szegények között: özv. Aninger Kárulyné 2 írt, a b.gyarmati Takarék és Hitelintézet, Streisinger Albert, Molnár János, t'servenyák György, Eelsenburg Tivadar, özv. Kohn Arininné, Klein Mózes, Kohn Mór és fiai, Streisinger Lipót, PinterfSándor (Szécsényböl), és Himmler Ede (kávés) 1—1 frt Hummer Mihály, Itosenfeld Sándor, Gescheit Annin, Himmler Adolf, ifj. Doman Dá­ vid, Koharich, Arnold, Weisz Hermán, Kóth Ede, Weisz Dávidné, Sehönfeld József, Doman Jozefa, Eelsenburg Mór, Deutsch József (főrabbi), Polatsek Márkné, Bárok Jakabné, Perl Ad. 50—50 krt, (folytatása következik.) Egy alkalommal nem hallgathatjuk el fölemlités nélkül, hogy a földmivelésbtn becsülettel megöszűlt Sch v i re Sámuel úr polgártársunk, mint több oldalról tudomá­ sunkra jutott, ritka bőkezűséggel iparkodik e bosszú tél sanyarait a szegények részére (hitfelekezet különbség nél­ kül,) megemlíthetni: igy készpénzben már 150 frtot osz­ tott ki, s minden péntek és vasárnapon a jelentkező sze­ gényeknek válogatás nélkül tűzifát ad. Tűzifa kiosztás jótéteményét gyakorolja továbbá az „Izr. ifjúsági egylet* is, és sok jót tesznek bizonyára még számosán, ennek lévén egyedül tulajdonítható, hogy nagyszámú szegény népűnk között éhínség nem uralkodik. Farsangi hírek. A gácsi járás jegyzői kara február hó 13-án Gácson a Stricker-féle ház emeleti termeiben az orsz. jegyzői árvaház javára zártkörű tánczestélyt rendez. ' Piknik estély. A helyGeli ifjúság álul e hó 2-án a Tdler-féle sörcsarnok termében rendezett piknik estély minden várakozáson felül a legjobban sikerült. Valóban elragadó képet nyújtott a nagyszámú és bájos hölgykö­ zönség megjelenése álul. Egyike volt ez azon si­ került mulatságoknak, a hol a rendezőség ki tudta elégíteni a közönséget és nem adott okot a közönség egyik részének sem neheztelésre. A hölgyek fáradbatat- LAPOK. Imái éi pihenés nélkül * késő reggeli 6 ériig hódoltak Dombi Budi fülbemászó zenéjének. A fiatal emberek, -a kik ott jelen voltak, mind ki4tett«k magukért, a mikor mindig arra törekedtek, hogy a hölgyek minél jobban mulassanak. Méltó dicséretet érdemel a derék háziasszony Dudás $amun«. Az első négye-i 40 pár Um-ioltá. 1 iidósitóuknak következő hölgyeket sikerült feljegyezni: Asszonyok: Breuuer Józsefné, Dudás Sumuné, Deransz .liuosné. Fontányi Jánosné, Glázer Mihálnyné, űerő Ferenczué, GyurkoviU N.-né, Hamarideaz Gáborne. özv. Hutrinik Samuué, Králik Mihályné. Kertén Jánosáé, özv. Mihályi Györgyöd, Minarik btianne. Pruzsmszki Já­ nosáé, Palla Pálné, Prasznai lábúimé, özv. Pásztori And­ rásod, Kőiké Istvánná, Sirkó Netuszné, Són . Mihályné, Skvarka Istvánná. Vaukay Gézáné. Varga Jánosa*. Wigner Venczelné. Loányok: Brenuer Mariska, Déuusz Laura, Fontányi Gabriella, Glázer Mariska, Huttnyik Ma­ riska és Emília. Horváth, Hermina, Hamaridesz Anna, Králik Mariid, Kuapka Katicza. Knapka Mariska. Ledényi Emma. Ludvig Margit, Mihályi Vilma, IVuzsiuszky Gi­ zella, Palla Orzsi, Pásztori Mariska. Sirkó örxsi, Sóri Mariska. Skvarka Örzsi, Varga Jolán és Wigner Mariska. (P.i A selyp i rzukorgyár részvénytársaság munkás betegsegélyzö pénztára a m. kir. kereskedelmi minist*rium 64.269/Á2. számú jóváhagyása alapján folyó évi február hó 1-én kezdte mag működését. Szöllö-telepitési felöl vasún. Van szerencsém köztudomásul hozni, miszerint a nm. ÍÓldmivelésügyi m. kir. ministerium által megbízott Huchrr Alajos kerületi szölőkezelö vándor tanár ur B.-Gyarmaton folyó évi február hó 12-én délelőtt 10 órakor a városháza nagy­ termében „a hegyi és homoki szőlők telepítéséről* nyil­ vános felolvasást fog tartani; melyre az elpusztult szőlők újra telepítés* iránt érdeklődő gazdaközöuség tisztelettel meghivatik. Kelt B -Gyarmaton, 1893. éri február 1-én. Fáy Árpád, közgazdasági előadó. Uj intézmény. A budapesti m. kir. állami vető­ mag-vizsgáló állomás kimutatásokat hoz nyilvánosságra az általa leplombozott magvakról. Az első kimutatás sze­ rint, mely a .Köztelek* czimű szaklap jan. hó 18-án megjelent ez idén, jan. hó 17-ig az alább megnevezett budapesti magkereskedök és elárusítók számára a kővet­ kező mennyiségű magvakat plombozta le, u. m. Mauthner Ödön'556 métermázsa luczerna, 105 méUrmáasa lóhere. Haldek Ignácz 36 mé tormázsa luczerna, 51 mé­ termázsa lóhere. Ulmann Károly 176 métermázsa lu­ czerna, 53 métermázsa lóhere. Magyar keresk. részvény­ társaság 185 métermázsa luczerna,------ lóhere. Magy. mezőgazdák szövetkezete — — luczerna, 77 mm. lóhere. Szávoszt Alphons 20 mm. luczerna, 22 mm. lóhere. Frotnmer A. Hermán 6 mm. luczerna, 4 mm. lóhere. — Statisztikai szempontból a m. kir. magvizsgáló állomás fenti kimutatásának az a legérdekesebb momentuma, hogy e czégek közül az egyik, névszerint a Mauthner czég egymaga több luczemát plomboztatott, mint az összes többi budapesti magkereskedA együttvéve. Közgudasági szempontból pedig nagyon is helyeselhetjük "e kimutatá­ sok nyilvánosságra hozatalát, minthogy általuk világosan betekinthet a gazda a különféle magárus czégek üzemébe és forgalmába és e csalhatatlan kimutatások révén aztán világosan lathatja azt i>, melyik czég (elé iránvul leg­ inkább a gazdakőzönsog általános és legnagyobb bizalma. HORVÁTH DANÓ, felelős szerkesztő Vetésre alkalmas tavaszi bükköny, árpa és tavasz buza megrendelhető Kondor József, gabona kereskedőnél B.-Gyarmaton. Meghívás. A Takarók és Hitelintézet Kéuvénytánulat B.Gyarmaton 1893 éri február hó 28-án délelőtt 10 de fél órakor úját helyiségeiben . XX. évi rendes közgyűlését tartja, melyre a L ez. részvényetek ezennel meghivatnak. Közgyűlési tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése az elmúlt üzletév lefo­ lyása és annak eredményéről. 2. A felügyelő bizottság által felülvizsgált 1892. évi forgalmi kimutatás, vagyon mérleg és ezekkel kapcsola­ tosan az összes zárszámadások előterjesztés*. Mindezek elfogadása és a felmentvény megadása az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére. 3. A jövedelem és osztalék felőli intézkedés. 4. Az alapszabályok 53. J-ában foglalt rendszerint előforduló közgyűlési teendők. 5. Egyesülés a „b.-gyarmati Takarék és hitelbank “ czímet felveendő jelenlegi balassa-gyarmaii Népbankkal. Ezen egyesülési kidolgozott feltételek előterjesztése a elfogadása. Kelt B.-Gyarmaton, 1893. éri február 4-én. Balás Antal, elnök. Jegyzet: A köz<yiHéseii jogaikat gyakorolni kívánó részvényevek tartóztuk részvényeiket 8 nappal a közgyűlés előtt az intézel pénztáránál letéteménysznl, vagy pedig a köz­ gyűlés tuerrnyitátlníl felmutatni. A kösgySlEu Jogok méghauimzzottsk által is gyakorolhatók, a megiuualmaaottakaak azonban részényeseknek kell lennie. A b.-gyarmati takarékpénztár mérleg és vagyon kimutatása. Eőkflnrvi lapszám Pé Mfimeg Vagyon Jelzálog kölcsöntőke Sziráki fióküzlet Váltó kölcsöntőke Jelzálogilag biztosított váltók Váltó kölcsöntőke sziráki fióküzlet Jelzálogilag biztosított váltók Elölee s kézi zálou kölcsöntőke - Bútor 1O’>. levonással . . sziriki fióküzlet Bánatpénzék ..... Ingatlanok ..... . sziráki fióküzlet Értékpapírok . w ezek függő kamataiban Perköltségekben .... Giró biztosíték az Osztr. Magy. Banknál Fizetési előleg v „ sziráki fióküzlet 138 40 139 39 140 22 21 150 40 37 182 181 112 88 99 34 729341.39 136996.- j 414535.39 108617.88 214980.52 9110.22 > 2296.57 369.90 866337 39 747244 23967 01 2666 47 i • 61650.18 6600.376812.60 5415.86 1783 172 Szirikki fióküzlet ügyészi előleg Jótékonyczél 1892. évre Lakbér hátrálék . Átmeneti kamategyenleg . Készpénz 1892. deczember 31-én . sziráki fióküzlet 36817.33 4179.78 összesén . 454 18 382228 1116 30v) 46 . 85 ’ _ . 360.230.- Folyó számlák s ezek kamatai 50 68250 590 — 187259 70 8 235 462 3659 30 —50 78 *3 44 NS 147 133 144 I7& FukÜnvvi tapsiam PiBXKtXff Teher- írt kr. frt 40997 ( 1 2 96 113 97 137 144 35 36 110 160 31 179 39 *35 58 56 78 173 42 18 13 60000. Alaptőke . . . . . Tartaléktöke s kamatai 55660.25 50386.26 Külön tartalékalap .... Nyugdijtőke s kamatai 34138.33 kasuti tartalékalap s kamatai 8634.11 Betét s tőkésített kamat 1697594.50 Ennek 1892. docz. 31. folyó kamatai 36473.50 Betet Sziráki fióküzlet . 274011.12 hűnek 1892. decz. 31. folyó kamatai . 5707.23 Betéti 10“ 0 kamatadó 3647.86 . , . sziráki fióküzlet 570.72 Letétek ..... 2860.25 , sziráki fióküzlet 31 Folyó szarnia Fel nem vett osztalék . . . Alapok: kisdedóvó 936.38 . szegény tanonezok 88.46 , szegény árvák . 306.71 Előleg utáni felesleg . • . Kézi zálog árv. felesleg Kétes követelések , 1551.77 . sziráki fióküzlet 146.— Állami adóhátralék kétes Szirak . 1892. évi nvereménv 20210.09 . . sziráki fióküzlet 5281.69 217808 94 2013786 35 4218 07 2892 58060 80 10 80 1831 217 163 55 60 91 1697 28 77 38 25491 78 2325777 25 11 25 232577^ kr. Összesen . í Balassa Gyarmaton, 1892. éri deczember hó 31-én. . Mrhia Géxa sk., Fnnnaj/ Iffnácx sk., Cséffalray Gésa sk., pénttárnok. tgVKató. könyvelő. Jelen vagyon kimutatást leltározás után a kereskedelmi törvény és alapszabályok szerint helyesnek találtuk. BalassaUtyarmaton, 1893. évi január hó 22-én. Tomrsko Nándor sk., "Dr. Grró Mór sk., Dr. Grró Mór sk M. bíz. tag s Jegyig fel. bte. tag. fel. bu. tag. JWJM A’drolw , íeL bás. slaök. sk., �LAP NOGRADI OK. MEGHÍVÁS. A b.-gyarmati .Népbank* neonéay társulat 1893. éri február bó 26-áa d. *. 9 ónkor, a vámhaza tanácstamében tartja XXL évi rendes közgyűlését, melyre a t réaváaytMk ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai; 1. Igazgatósági jelentéi előterjesztése. i A felügyelő huttság jelentő ének bemutatása. 3. A számadások megvizsgálása, a mérleg megala­ pítása, a nyereség felosztása iránti határozat hozatal és afahneatés megadása. 4. A .b.-gyarmaü takarékpénztár *, vagy a b.gyarmati takarék és hitelintézettel* való egyesülési ügy­ nek tárgyalása i ebbél folyólag a társulati aég eddigi csinéMC ntffrÉ toxt&ttaK &. Az alapszabályok módosítása, különös tekintettel arra, begy aa eddigi 1200 drb 100 fitos névértékű rész­ vény 600 drb 200 fitos részvényre apasztanék. B.-Gyarmaton 1893. éri február hó 2-án. A b-gyarmati .Népbank* 1-3 igazgatósága. Aa eredeti méri** • alapszabály tervezet *x intézet saját UfrieégOben a kfegyttóe aapjái* déMótt *-12 Aráig se* •WttWCCú Nyeremény HIRDETMÉNY. 449-1892. szám. Árverési hirdetmény. Alnlirl kiküldött végrehajtó ar 1881,-évi LX. L-a. 102. J}-a értelmében, azennel közhírré teszi, hogy a rét­ sági kir. jbi'öság 2097—892. sz. végzése követkeiteben Mühls eiu Gábor ügyvédéiül képviselt Bachrnach A. ezóg javára Huszár Béla ellen 480 frt s jár. erejéig fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 680 frtra beoült teher és ruhaneműik és fegyverekből álló ingóságok az előzó és felül foglaltatók javára is nyilvános árverésen eladatuak. Mely árverésnek a rétsági kir. jbiróságpk 2719 1892. sz. végzése folytán 480 frt tökekóvetelés, ennek 1892 évi április hó 1 só napjától számítandó fi’/o kamatai és eddig összesen 79 fit 63 krban biróilag már megállapított költ­ ségek erejéig Keszegen alperes lakásán leendő eszközlésére 1893. évi február hó 21-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitúzetik és ahhoz venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ ságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. S2-a értelmében, készpénzfizetés mellett, a legtöbbet igézőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Tereskén, 1893. évi január-hó 24-én. Grüber Károly, kir. bírósági végrehajtó. MEGHÍVÓ tulajdonosok keresletnek! totállá tas lilltt tanít fisra* taatuatlml, egész évre csak 1 frt. Előfizetőinek még egy nagyszerű előnyt is nynjt t. i. 20 darab jó-sziv sorsjegyei XXVI. évi rendes közgyűlésére. Tárgyak: 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. A felügyelő bizottság jelentésének előterjesztése és az 1892. évi számadás és mérleg felülvizsgálása, az osztalék meghatározása. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intézke­ déseinek s indítványainak tárgyalása. 4. Az alapszabályok 17. JJ-a k) pontja szerint a kamatláb iránt utasítás kivétele. 5. Az igazgató és a gyakornokok tisztifizetésének megállapítása. Kelt B.-Gyarmaton, 1893. évi január hó 18. A b.-ggarniati takarékpénztár igazgatósága. mtmI U előfizetői kfixőtt, mely aonüegyek negyedévenkint sorooitatnak ki és 30.000, 30.000, 40.000 koronád ^nyereményekre játszanak és egy nyereménynyel okvetlenül Ái eredeti mérleg az intézet saját helyiségében a közgyűlés napjáig d. e. 9—12 óráig megtekinthető. A közgyűlésen csak Írásbeli meghatalmazással el­ látott részvényesek szavalhatnak. 2—3 , Oly eoeajegybirtokosoktAl kik s lapra elő nem fizetnek 10 kr. yálasa-bélye* kéretik. Április 1-rig előfizetők részt vesznek tnár az gg* 5 darab jő-uiv sorsjegy UMnoiátábaa és síétositáaábaa. Értékpapír apekalAcuo. Az árfolyamok jelenlegi változásai bő alkalmat nynjtanak, a tűzadón haszonnal való operaióra. Tőzsdei megrendelé­ seket in leftiiemervteem esxküzől A .Ttiegraph* kiadóhivatalának bank- és váltó-Uzlete Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak igazgatósága figyelmez­ teti a szállító közönséget, hogy kereskedelemügyi m. kir. min'uter úr űnagy méltósága megengedte, miszerint a régi vasúti fuvarlevél, űrlapok ugy a belföldi és osztrák, mint a német vasúti egylethez tartozó területen a nemzetközi forgalomban is f. évi április 1-éig felhasználhatók. Budapest, 1893. január hóban. Az igazgatóság. Lu.Uz Miksa 3—5 Budapest. Váezt körüt 43. sz. alteiUlelt UU-W1, . (Utánnyomás nem dijaztatik.) yr „Scillin* patkány év egerek halála Nchuchanlt Rudolftól Trieszt. Legbiztosabb szer, a gyökeres kiirtása a patkányok és egereknek az emberre és házi állatokra ártalmatlan. Csak azon dobozok valódiak, melyek a gyáros nevével vannak ellátva. Raktár B.-Gyarmaton Kanitz Ödön urnái. A közgyűlés tárgyai: 1. Közgyűlési elnök választása. 2. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelenté* s azok alapján lett intézkedések Urgyalasa. 3. Az 1892. évi zárszámadás felülvizsgálása és a felmentvény megadása. 4. Ax 1892. évi tiszta nyeremény feletti intézkedés és az osztalék meghatározása. 5. A kamatláb meghatározása fölött való intézkedés. 6. Az alapszabályok 23. g-a szerint beadott indít­ ványok tárgyalása. Szécsény, 1893. január 15-én. Az igazgatóság. Az eredeti luérieg aa intézet holyiiégében üzleti órák idején megtekinthető. 2—3 303-1893. szám. a balaasa-gyarmati takarékpénztár részvénytársulat 1893. évi február hó 15-én d. u. 2 órakor Balassa-Gyarmaton, az intézet helyiségében tartandó eddig art* M nem vett sorsjegy Í3- *• meUélaijrereményekbcn A „Talegraph* eoncUzi lap uerkeaztöeége vállalkozott arra, hagy az iltorö mit sem •ejtő tényleges birtokosokkal fel­ tartanai és őket a nyeremények birtokosára tegye. A sorsjegy birtokosok kéretnek hogy sorsjegyeik minő­ ségeit, sorozatait és számait a .Telegrapb* •xerneiziöaégének a*Ját 4rdekákban is levélüeg közölni tziveskeöjenek. hogy az UM nTwsnnén.vtnlzjdonoeokai ily módon írifedezhevKEMizctáaá ár a .Tsiegriph* czIbü hatodik évfoiramban ■egjeienB. hiteles sorsolási lapra A Kzócséuyi takarékpénztár részvény társulat XX!. évi rendes közgyűlését 1893. marczius hó 5 ik napján déletti 9 órakor S'zvesénybeu, a takarékpéurtár üzlethe­ lyiségében tartja meg, a melyre van szerencsénk a tisz­ telt részvényeseket azon hozzáadással meghívni, hogy a közgyűlésen jogaikat gyakorolni óhajtó részvényesek kér­ vényeiket a közgyűlést megelőzőleg az igazoló bizottság­ nál bemutatni tartoznak. Hirdetmény. A b.-gyarmati kir. törvényszék mint tekkönyvi ha­ tóság részéről közzé tétetik: miszerint a m. kir. állam­ vasutak Ipolyság-b.-gyarmati vonal számára az alább megnevezett határokban kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimutatás hitelesítésére a hely­ színére a következő határuapök tűzetnek ki, úgymint: Patak községre nézve 1893. marczius 8-án reggel 9 óra Dejtári állomáson. Dejtár községre nézve 1893. marczius 8-án reggel 9 óra Dejtári állomáson. Hiba községre nézve 1893. marczius 8-án délelőtt 11 óra b.-gyarmati állomáson. B.-Gyarmatra nézve 1893. marczius 8-án délelőtt 11 óra b.-gyarmati állomásén. Az érdekeltek felhivataak, miszerint netaláni észre­ vételeiket a fennebbi határnapon a bizottság előtt előterjeszszék, különben a kisajátítás és a felvett térfogat, ugy a feljegyzett szolgalmak s jogosultságok iránti kifogásaik többé tekintetbe nem jöhetnek. Egyúttal felhivatnak mindazok, akku fennebbi határokban az Ipolyság-B.-Gyarmat számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kár­ talanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi czim alatt igényt tar­ tanak; ezeket 1893. évi marczius hó 8-ig ezen telekkönyvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényeire semmi te­ kintet nem lévén, a kisajátítási és kártalanítási összeg annak és azon mennyiségbnn fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az ax egyedi kimutatásban ki van téve, á bekebelezett vagy felülkeblezett tételek pedig ezentúl a a kisajátított területről hív tálból le fognak töröltetni. Az összeírás, térkép és egyedi kimutatás a telekhi­ vatalban betekinthetök. Kelt B.-Gyarmaton, a kir. törvényszék mint tkvi hatóság 1893. évi Január 23-án. Okolicsányi János, 1—3 kir. t'irvszékl bíró. v ▼ an szerencsénk a nó’grád- és hontmegyei t. ez. gazdá­ kat és földbirtokos urakat értesíteni, hogy Schwarcz Igllácz ural B."GyarmatOll gyáraink képviseletével, s a két ‘megyének vezér­ ügynökségével megbíztuk, miért is b. figyelmükbe ajánljuk, a hová egyátalán ezégünk részére a nagybani és kisebb megrendelések intézendők. Képviselőnknél a kisebb megrendelések pontosabb eszkö­ zöl hetése végett nagyobb bizományi raktárt foguuk létesíteni. Első temesvári és aradi, szabadalmazott concentrált marhatrágya gyárak. vV KXXXXXXXMXMMXXXXXXXXXXXXXMX J4AL0M HASZONBÉRBE ADÓ. A liÓKOHPATAkON lóvó, romhányl kózbírtok<MMŐ< tulajdonát képező .vízimalom f. évi április hó íWn árverés utján G évre haMZonbérbe adatik. A feltételek előre megtudhatók a kőzblrtokos* hAkI megbízottnál. Kelt Romhányban. LS93. Jan. 15. KOVÁCS MXBX.ÓS. 4—6 an szerencsém a t. ez. gazdaközönségnek tudomására hozni, hogy az „Első temesvári és aradi szabadalmazott concentrált marhatrágya gyárak* képviseletét és bizományi raktárát mai naptól fogva elvállaltam és nálam .tetszés szerint egy inétermázsától kezdve bármily mennyiségig megrendelések eszkózőllietők. — Nevezett mű­ trágya az eddig létezők közül vidékünknek legjobban megfelel, s kü­ lönösen ajánlhatom: burgonya, répa és szőlőtermelésekhez. Miután inétenná/sánkónt is elárusítok, kert tulajdonosok könnyebbség és hasz­ nosság kedvéért, különösen használják fel a kedvezményt. kiváló tlutelettel: Strttrrz Igtu'tcx. Raktárom: R.-tlyarilliUoil. Szécsény!*u. I2.’>. szám, hová a megrendelések intózendők. közbirtokossági megbízott. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarma ton, 1893. 7—R � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00246.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_02_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-02-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 6. szám (1893. február 05.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom