https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e61a0c2b017b56558afe9fd6307bfab2.jpg f74ec377221897224ab0d640a79c733d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9d4b8470d69301ad7afdedbd680db519.pdf 1937aea3807cb34ac375a4f84ce37a14 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján Főtér 2. szám A MUNKA Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér. a legkisebb hirdetés 1 Pengő. TÁRSADALMI ÉS POUTIKAI HETILAP Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. VIII. évfolyam. 22 szám. Ára 24 fillér A liliomos királyfi. Közel ezer év ködén keresz­ tül, legendák szárnyán, népének hitében örökké élő, csodálatos il­ latú liliom: Szent Imre herceg ha­ ldiának 900 éves évfordulóját ün­ nepli a katholikus magyar társa­ dalom. A tiszta lelkű Árpádházi herceg, az erény, a tiszta erkölcs tükre századokon keresztül őrkö­ dött és őrködik a magyar ifjúság fölött, példaképe minden szépre, nemesre hitre, haza és emberszeretetre törekvő ifjúnak. Legendás alakját nem tudta elenyésztem sem a tatáqárás mindent elsöprő összeromboló áradata, sem a tö­ rök dulás és hódoltság korszaka, felégethettek templomokat, kolos­ torokat s velük együtt sok törté­ neti feljegyzést, de a szájról-szá'ra szállott legendákat nem tudták megsemmisíteni, azok megmarad­ tak örök tanulságul és bizonysá­ gul, hogy a magyarság itt, a kelet és nyugat határmesgyéjén ezer év óta nemcsak a nyugati civilizáció­ nak erős védbástyája volt, hanem a keresztény kultúra térjesztője olyan mértékben, mely az egész katholikus világnak példaképeket, ideálokat, szenteket- adott. A Szent Imre jubileum nem­ csak a magyar katholikus társada­ lom, de az egész magyarság ün­ nepe. A világ minden táján szét­ széledt magyarok ezrei tengeren innen és túlról zarándokolnak az őshazai földre, hogy a szentéletü liliomos királyfi emlékének hódol­ janak. Ide vonzza őket a vágy, hogy a magyar jövő reményének, az ifjúságnak bátorítást, erőt nyújt­ sanak egy uj, jobb és szebb haza megteremtéséhez. Nagy tömegű felvonulásukkal uj hazájuk népé­ nek és illetékeseinek figyelmét is mindjobban reánk terelik s gon­ dolkodóba ejtik. Impozáns töme­ gük dokumentálja ország-világ előtt, hogy ez az ország nem lehet olyan kulturátlan, barbár, mint ahogy azt ellenségeink rólunk koholják, melynek ezeréves ideáljai, szentjei vannak, kiknek emléke évszázadok távlatán át is oly vonzó, hogy tiz és tízezreket/tud kiemelni a meg­ szokott körből, családi tűzhelyből, hogy anyagi áldozatot, fáradságot nem kiméivé áldozhassanak ősha­ zájuk ezeréves történelmi múltú nagyjainak, kiknek nevét az egész világot átfogó katholikus anyaszentegyház is belevéste szentjei közé. De milyen felbecsülhetetlen értékű ezen ünnep kifelé, olyan értéktelenné válhatik itthon, ha az a Szent Imre liliom-fehérségü leikéhez hasonló lelkekből nem fakad, ha ezek a lelkek szennye­ sek maradnak s nem vetik ki ma­ gukból mindazokat a bomlasztó tényezőket, melyek a közéletben, a társadalomban, a családban ma tanyát ütöttek. Ha tovább nézzük s eltűrjük, hogy a „legszebb" ideál: a vagyon harácsolás, míg ezrek az éhhalállal küzdenek, ha egye­ düli vágyunk az élvezetek minnél raffináltabb kicsiholása a nyugodt családi élettel szemben, ha az istentelenség, erkölcstelenség, szívte­ lenség „divat", az Isten, egyház, haza, felebaráti szeretet, önzetlen­ ség pedig kopott frázis, mit csak maradi, fel nem világosult, „műve­ letlen" emberek szajkóznak, ha az egész jubileumi ünnepség nem egyéb kifelé kiabálásnál, mellkas veregetésnél, hogy itt vagyunk, élünk, mozgunk és kérkedünk, akkor kár minden munkáért, fára­ dozásért, költekezésért. Merjük hinni és remélni, hogy nem így lesz! Ezt a hitet és re­ ményt onnan merítjük, hogy a lel­ kek tisztulási folyamata hova-tovább uj erőre kap, ezt az erőt a „A MUNKA TÁRCÁJA" Nem zavar semmi sem. Nem látja földi szem, hogy mi módon sírjuk ki fáj­ dalmainkat, hogyan tárjuk ki keblünket s nyitjuk meg Isten szavának a bevo­ nulására. Jókai Mór nemzetünk nagy mese­ mondója, aki bár protestáns felekezetű volt, egyik müvében (Egy az Isten-ben) ily hangon ir, ily módon nyilatkozik a katolikusoknak a templomairól, szertar­ tásairól a ama szokásairól, hogy erdők rejtekében, mélységes vadonok között is építenek templomokat és zárdákat kápol­ nákat, kereszteket, kálváriákat, hogy ah­ hoz zarándokolva, ott a csöndország szép­ ségei között erősebben, minden mester­ kéltség nélkül egyesülhessenek Istennel úgy, oly módon és oly formában, ahogy szivük vágya kívánja és óhajtja, hogy szinte gyönyörűség! íme: „Zárda van a közelben, magános kedves helyen ... Oda zarándoklók én, ha nem lát senki. Kez­ detben történetesen a kíváncsiság vonzott a zárda templomába, ha a szent éneket hallám, most az ajtatosság vezet oda. óh mennyivel szentebb az áhitatnak ezen helye. Bármerre nézek átszellemült ala­ kok csoportjait látom, akik áldanak és szólítanak s ama titokzatos hangok, me­ lyek ugylátszanak mintha a mennyégből szállnának alá és egyesülnének angyali énekkarrá, elragadják lelkemet egy isme­ retlen, óhajtott világba. És az a méla csend, melyei csak a mise csengetyü csengése szakit meg, meg a pap alakja, A Karancs Bércei között. Turisztikai, történelmi, földrajzi és iro­ dalmi glosszák a Karancsról. Irta: Vadkerthy Béla bányatársulati tanító Etes-Albertaknán. (Folytatás.) II. Ki a Karancsra ... Salgótarján vidékének legnagyobb hegysége a Karancs. óriási területről vonnza magához a természet barátait, a turistákat a cserkészeket s a vadon ár­ nyas rejtekeit szerető lábai alatt lakó embereket. Évszázadok óta hatalmas bükkösei között üdülnek fel s születnek újjá a karancsvidék népei. A meszes pereméig érő s a felhők­ kel szinte össze olvadni látszó oromzatán áll egy kápolna. S ha a természet néma ajkaival is az Istenről beszél, mennyivel inkább rö­ pít bennünket a Felhőkfölöttihez a Ka­ rancs, amelynek a csúcsán egyszerű kis­ ded templomocska napsütéses falai kö­ zött ott találjuk azokat az eszközöket, amelyek fokozzák áhítatunkat, erősitik vallásos érzetünket, hallgatagon is térdre kényszerítenek és imára kulcsoltatják ke­ zeinket, fohászt csalnak ki belőlünk s összekötnek akaratunk ellenére is az Éhekkel, (Folyt. 2-ik oldalon.) Salgótarján, 1930. május hó 31 Sztranyavszky Sándor dr. belügyi államtitkár, képviselőnk beszámolója. Elmondotta Salgótarján főterén 1930. évi május hó 29-én. Azért jöttem, hogy ebben az évben is bizonyságát adjam annak, hogy kép­ viselői kötelességemet is lelkiismeretesen teljesítem, úgy hazámmal, mint válasz­ tóimmal szemben, de a kormány és a párt iránt is, melynek tagja vagyok. A képviselő kötelessége: szolgálni becsülettel a közt elvek és meggyőződés alapján és követni férfias következetes­ séggel és hűséggel a vezért, akinek zász­ laja alá egy férfi nem egyéni érdekek, érdekeinek szolgálata céljából szegődik, hanem azért, azzal az elhatározással, hogy ha kell, önmaga feláldozásával is teljesili a reá mért, vagy magára vállalt kötelességeket. Hitem szerint a képviselő köteles­ sége sem nem ott kezdődik, sem nem ott végződik, hogy a pártja által elért, vagy az általa követett kormány cselek­ vése nyomán elkövetkezett eredmények babérleveleiből homloka köré a dicsőség koszorúját fonja, hanem abban nyilvá­ nuljon meg, hogy tudjon felelősséget vál­ lalni általa is fedett cselekmények követ­ kezményeiért, ha azok nem is minden­ ben fedik a reményeket, nem is akként nyilvánulnak meg eredményeiket illető­ leg, mint azt a tervezők és végrehajtók elképzelték. Államok élete még inkább, mint az egyéné számtalan és tőle mennyire füg­ getlen tényezőből van összetéve. A mi szegény, megcsonkított kicsi hazánk m grepedezett bordázatu sajkája mennyi zá­ tony, szikla között hányódik, meddig volt ellenséges szelek játékszere! Hogy a benne ülők számára nincs kényelem, mindenki meg kell, hogy értse és fele­ lős lehet-e ezért a kormányok és a hajó kiszolgáló személyzete, azok kik egy nagy viharban széjjel törött hajónak csak a roncsán viszik’ a partok felé a megma­ radt menekültekei? Hittük azt, hogy előbb parthoz érünk, az ut hosszabb, mint hittük, mert hiszen ma is tarajos a viz, viharos a világ tengere és annyi a kalóz. De a törött, tépázott hajóroncs ma is szeli a vizet, kevesebb a zátony, jobb a szél, közelebb a part. Nehéz á gazdasági helyzet, egyfor­ mán érzi azt munkás és munkáltató föld és annak mélye, a bánya, bolt és mű­ hely. De ez nálunk van csak így, másutt talán daltól hangos a liget? Nem az egész világ, még Amerika is hányódik tenger gond és baj között De ez nem vigasz nékünk. Magunknak kell segíteni ma­ gunkon, mert más is csak akkor segít. Lássuk, tett-e valamit a kormány és mit a bajok enyhítésére. 'Külpolitikánkban ért-e el valamit, mióta 26 telén itt kértem az Önök votumát? Egyedül voltunk akkor, csak ellen­ ségeink voltak. Ma van jó barátunk, ki bevallja ezt és cselekszik is úgy. Vannak barátaink, akik bíznak bennünk és tesz­ nek értünk, ha egyebet nem is, ellensé­ geinket nem támogatják ellenünk. Ne­ künk is hisznek, nemcsak nekik. Olasz­ ország jó barátunk, Anglia barátunk, Franciaország nekünk is hisz, tehát va­ gyunk mi is valami a nagyhatalmak sze­ mében. Ez a kormány, elsősorban annak elnökének Bethlen István grófnak ér­ deme, ezt nem vitathatja el senki. Lássuk a belső politikát, elsősorban a gazdasági politikát Itt eredményekre rámutatni ma nehezebb, mikor minden­ kit jobban nyom, mint a múltban, a megélhetés gondja. Nézzünk szembe ez­ zel is. Ne tagadjuk a bajt, de keressük az okát. Körülöttünk ellenségek vannak, náluk zárt az ajtó, hiába kopogtatunk. Rajtuk keresztüljutni nehéz, ezért mást elérni alig tudunk. Ma divat lett, hogy minden ország egy önálló gazdasági egy­ ség akar lenni, önmagát ellátni, produk­ tumait elfogyasztani. Ezt nagy, 7Ó milliós népegységek, ideális határok között sem tudjál elérni, mi csonka darab földün­ kön még kevésbbé. Megvannak termő területeink, elvesztettük fogyasztó terü­ letünket. Piacot kell keresnünk tehát. Amióta a világ áll, csere-bere folyt an­ nak népei között. Ami az egyiknek volt, a másiknak nem, elvitte a másikhoz, az befogadta azt, ma mindenki mindent maga akar produkálni és a másikkal szemben elzárkózik. Ausztria agrár prémiumokat tűz ki, mi ipart fejlesztünk, Csehország amerikai búzát és spanyol bort vesz és várja, hogy mi az ő posztóját vegyük. Német­ ország maga akarja önmagát ellátni és ki mint egy tulvilági lény áll az oltár előtt és oly nyelven beszél, melyet az emberek nem értenek, csak maga az Isten. Ha kimegyek a templomból, úgy érzem, mintha Istennel beszéltem volna. őszintén tisztelem a katholikus val­ lást, templomait (kápolnáit) s szertartá­ sait fenségeseknek és magasztosaknak találom." A Karancs a Palócföld mágnessarka és mágnescsucsa. Csábítja és hívja az emberek ez­ reit magához mintha erdőinek hatalmas lombjai azt zúgnák orgonahangon: „Nyitva lesznek szemeim és figyelni fognak füleim mindannak imádságára ki e helyen imádkozik hozzám.” Nagyon jól tudom, s velem együtt tudja minden keresztény, hogy Istent min­ denütt lehet ugyan imádni, a kunyhók szalmaíödele alatt éppen úgy mint a vá­ rosok épületremekei között pompázó templomok gótivei alatt, de azt is tudom hogy a természetben Isten bocsátkozik le az emberhez és jelentkezik neki, az ő müvei által. A dicsőséges menyboltozat, mely fejünk felett a végtelenbe kanyarul, a magasba meredő bércek, melyek mint hatalmas oszlopok az eget tartani látsza­ nak az elragadó tájképek, melyeket a hegyek a völgyek tükrébe vetnek, a gaz­ dag szinpompa, mellyel a mezők virányai hímeznék a Teremtő világtemplomát képezik, s ha ebben a kifejezhetetlen szépségű keretben még templom is van külön, úgy csak fokozódik, hatványozó dik, erősbül és izmosul az ember vallá­ sos érzülete. Ezért mágnes a Karancs, mert ká­ polnája van s az élet kacskaringos ösvé­ nyeiről jólesik ide menekülni, gyógyu­ lásért és vigaszért III. A Karancs szépségei szinte lenyűgözik az érdeklődőt. Tölgyesek és bükkösök fenyvesek­ kel váltakoznak oromzatán, hátán. Lombsátoruk oly sürü, hogy még izzóan pokoli hőségben is, hüs és árnyé­ kos levegőben üdülhet az ember. ősszel méteres magasságokban gyülemlik össze itt-ott a haraszt, melyben vaddisznók, szarvasok és őzikék csörtet­ nek sietve, ha az erdőtjáró turistáknak a lépteit észreveszik. Nyáron és tavasszal a madaruk milliói zengenek csodálatos égi simfoniát, angyali kardalt A fáradt vándornak kellemes ital­ lal. erdei harmattal, pompás vízzel, Mária könnyével, szolgál a Karancs. Messze vidéken híre van a karancsi Mária könnyének, balzsamos forrásának, mely a hegységből bő sugárban gyöngyö­ zik elő s nyújt élvezetet kitűnő jóságával. (Folyt köv.) �2 oldal liliomos királyfi táplálni fogja az ö lelke fehérségével, mely meg­ szállja jövőnk reménységét: az if­ júságot. Ez a ma élő ifjúság az ő szent Ideáljától egy tiszta, hűség­ gel és jósággal teli lelket kap, melynek erkölcsi ereje összefogja zúzni a mostani nemzedék bálvá­ nyait s meghozza nekünk Szent István birodalmát teljes épségében. Salgótarján és környéke ma, szombaton este és vasárnap ké­ szül áldozni méltóképen Szent Imre herceg emlékének. Hisszük, hogy ezen ünnepség alatt nem lesz itt ember, kinek nem jutna eszébe a közeli trianoni határ s elszakí­ tott véreinknek elfojtani kényszevárja, hogy az egész világ hódoljon fel­ törő iparának. Nem, igy egymás nélkül és egymás ellen sokáig nem mehet a já­ ték, ennek nyomán csak pusztulás lehet. Be kell látni, innen és túl: egymásra vagyunk utalva Európa népei. Agrár ország úgy mint mi, igen, fejlesszük egészséges irányban iparunk egészséges részeit, de csak addig, amig a velünk szembeni eizárkózottság ezt in­ dokolttá teszi, törekedjünk a magunk termésfölöslegeinek piacot teremteni; a kölcsönös érdekek kielégítése, legalább is figyelembe vétele alapján. Találjunk egymásra, amig nem késő. Az ausztria és közöttünk megindult tárgyalások vezessenek eredményre és kövesse ezt a többi: a kormányunk tu­ datában van kötelességének, de tudatá­ ban annak is, hogy a másik fél józan belátása nélkül eredményt elérni nem lehet, mert mi kaput Ausztria számára csak akkor nyithatunk, ha Ausztria is kitárja előttünk, ma zárva tartott falait. A jobb gazdasági és megélhetési viszonyok érdekében elsősorban a kor­ mány kötelessége megtenni minden le­ hetőt, sőt még á lehetetlennek Játszót is törekednie kell lehetővé tenni, de ez nemcsak tőle, hanem a velünk szomszé­ dos államoktól, szövetségeseinktől, sőt az egész Európa belátásától is függ és függ a csonka ország öntudatától, társadalmá­ nak egységétől, a különböző gazdasági ágak egymást megértő összmüködésétől is. És itt rá kell mutatnom a belügyi kormányzat feladatainak a fontosságára: az ország belső rendjének biztosítása, a személy és vagyonbiztonság színvonala, azonban csak akkor tartható fenn, ha a társadalom minden rétegét át és át hatja az a tudat, hogy ezen a téren nemcsak a karhatalmi szerveknek, hanem minden öntudatos állampolgárnak is van köte­ lessége, ami az önfegyelmezésböl, a hig­ gadt véleményalkotásból és a tiszta kéz és becsűiét megőrzéséből áll. A most napfényre került visszaélé­ sek megtorlása a kormány és bíróságok kötelessége, ezekben minden illetékes té­ nyező teljesíteni fogja a kötelességét. A közvélemény a maga felfogásá­ nak megalkotásánál ügyeljen azonban arra, hogy látszatok alapján ne ítéljen, de viszont a tények felett ne hunyjon szemet Visszaélések mindig voltak, eze­ ket nemcsak a mai idők termelték ki, de az bizonyos, hogy ma jobban kell őr­ ködnünk a közélet tisztasága felett, mint bármikor ezelőtt, mert annyi elpusztult értékünk mellett a becsületünk, az ma­ radjon meg. Egyéni becsületét kockára teheti mindenki, a magáét játsza el, — bár ma minden egyes magyar becsüle­ tére szüksége van hazánknak, a közhi­ vatali tisztesség azonban fokozottabb mértékben közkincs, ezt elherdálni joga senkinek nincs, mert ez valamennyiünké, efelett őrködni Cerberus módjára kell minden igaz embernek. Ezért helyezek súlyt a a társadalom egyeteme lelkiisme­ retének éberségére, figyeljen fel minden gyanús neszre, de viszont játékszerré sem váljon a mások becsületében köny nyelmüen vájkáló közéleti hisztérikusok, vagy becsületrabló lovagok számára. Elhelyezkedni nem tudó, vagy nem is akaró különböző világfelfogásu és pártállásu elégedetlen elemek és csoportok nyüzsgése kisérő zenéje szokott lenni gazdaságilag válságos, gondterhea idők­ nek. Egészséges és jövőre elhivatott né­ pek és társadalmak azonban a köteles­ ségük és rendeltetésük tudatában levő A MUNKA Salgótarján, 1930 máj. 31 rült keserűsége, martiromsága. S amidőn leventéink az Isten leven­ téjének dicsőségére a szombat esti homályban kivilágított lampionja­ ikkal feljutnak majd a Szent Imre hegy gerincére, szálljon fel mnden igaz magyar leikéből egy fohász, hogy azok a lampiónos kis gyer­ tyák maradjanak a hit, a tiszta erkölcs és hazaszeretet mécseseivé, hogy majdan, ha az idők elkövet­ keznek, nagy lángra lobbanva a lelkekben egy oly elementáris erőt robbantsanak fel, mely minden hitvány ellenségünket átrepitse Szent István és a liliomos királyfi ezeréves birodalmának határain túlra! Kossik István. vezetők irányítása mellett kell, hogy el­ lenállni tudjanak minden meggondolatlan, végzetessé válható, elsősorban önző, egyéni célokat szolgáló kísérletekkel szemben. Léha, vagy gyáva, vagy korlátolt nyait, nem könnyű feladat, mert átszőtte vezetők tunya tétlensége mellett sodród- a hivatalnoki kar egyrészét úgy, mint a halik csak egy nemzet közel egymás­ fagyöngy a tölgy derekát. Sok még a utánban örvények szélére. Ott, ahol éber vaskalap és nem minden fejről lehet a lelküsmeret, él a kötelességérzet, éles azt levenni és nem minden fejet lehet és tiszta a tekintet, ott lehet ugyan kí­ leütni, amelyikről le nem húzható. De sérletet tenni az újonnan épült tető fel- következetes és kitartó munkával igenis gyujtására, de lánggal elborítani azt új­ kell, hogy elérjük az elevenebb, gyor­ sabb, egyszerűbb adminisztrációt. Az ból nem lehet. élet maga is segítőtársunk, sok embert Két Habsburg főherceg egymás kö­ rákényszerit, sokat félreállit és növel uj zötti megállapodása nyomán ismét fel­ szellemben uj generációt. ütötte fejét a trón betöltésének kérdése. Most peddig lássuk, megtettem-e Ez a megállapodás tisztázhatta kettőjük­ azt, amit tenni módomban volt, a kerü­ nek egymáshoz való viszonyát, de miben letnek, amely három és fél évnek előtte sem érinthette bármelyiküknek a magyar egyhangú bizalmára méltatott. nemzettel szemben fennálló helyzetét Ha visszagondolok arra a több mint A trón betöltésének kérdésével a 8 esztendőre, mely idő alatt előbb mint nemzet nagy többsége ma nem foglalko­ főispán, utóbb mint képviselő munkatár­ zik, sem a belső, sem a külső körülmé­ sául szegődtem Salgótarján város polgár­ nyek ezt indokolttá nem is teszik. ságának és a járás közönségének, úgy A netán mégis feltörekvő kísérle­ érzem, nem voltam rest, szószátyár mun­ tekkel szemben, a kormány álláspontjá­ kás. Ha kérkedni akarnék, volna mit fel­ nak kifejtésére magamat hivatottnak nem sorakoztatni azokból az alkotásokból, érzem, annál inkább nem, mert meg va­ amelyet egyetértő munkánk és az illeté­ gyok győződva arról, hogy a leghivatot- kesek megértése nyomán életre hivattak tabb tényező, a kormányelnök ur részé­ ebben a városban, ebben a járásban. ről félreérthetetlen formában fog kifeje­ De nem csinálok statisztikát, csak mérle­ zésre jutni a kormány elhatározása, get állítok fel a lelkiismeretemben és en­ (amelyre iránytszabó egyedül az ország nek a mérlegnek mutatótáblája azt mu­ érdeke lehet) minden bármely oldalról tatja nekem, hogy ellenszenv, rosszindu­ lat keveselheti tán az eredményeket, de jövő lépéssel szemben. lelopni a mérleg serpenyőjéről az sem De térjünk most át arra, eleget tett tudja. Elsikkasztani én sem engedem, e kormány a törvényhozó testület foglal­ mert amilyen mértékben nem kérkedem koztatása, a nemzet elevenébe vágó tör­ velük, úgy vagyok hálás a Gondviselés­ vényalkotás terén a kötelességének? nek, hogy eredménnyel dolgozni enge­ Az 1929. évi január hó 25-ére ösz- dett Veletek egyetértésben, becsült és szehivott országgyűlés nem tétlenkedett. szeretett salgótarjáni munkatársaim. A törvényalkotások sora kélt munkája Egy uj város emelkedett itt a régi nyomán. Felsorolni az 1927. évben meg­ mellett, kenyeret és munkát adott éve­ hozott 35 törvénycikket, az, 1928. évben ken át ott, ahol számtalan a munkáskéz alkotott 45 törvényt, az 1929. év mun­ és a határ közelségénél fogva csökkent kaeredményét feltüntető 48 törvénycik­ a munkaalkalom, mert odaát van a sal­ ket, nem lehet feladatom, de néhányra gótarjáni szén piacának legnagyobb része. rámutatni mégis indokoltnak tartom. És megtettem a munkás kezek fog­ Az olasz kormánnyal megkötött lalkoztatása, a szegény és igénytelen több egyezmény és különösen az úgyne­ munkás osztályok kenyerének biztosítása vezett barátsági szerződés törvénybeik­ érdekében^ mindent, ami gyarló erőimtől tatása, az Angolországgal kötött keres­ kitellett. És tettem ezt meggyőződésből, kedelmi szerződést magában foglaló tör­ tettem önzetlenül, tiszta kézzel, meleg, vényre, a falusi kislakások építését elő­ megértő szívvel, hálát nem is várva, még segítő hitelekre vonatkozó törvényre, a azt sem remélve, hogy lesznek, kik nem népjóléti és munkaügyi miniszter ur két felejtik el miként fogtam fel kötelessége­ törvényére: a betegségi és baleseti köte­ met, mert kötelességnek tartom érzékkel lező biztosításról szóló és az úgynevezett bírni, meleg érzéssel viseltetni embertár­ öregségi és rokkantsági kötelező biztosí­ saink sorsa, sorsajobbrafordulása iránt. tásról szóló törvényre, amelyeknek meg­ Kellemes csalódás és bensőmet, tel­ hozatalával olyan szociális érzésről tett kemet meleg áramlással átható meglepe­ tanúbizonyságot a törvényhozás, amely tés az életben, vétkeznék, ha azt mon­ méltó volt a kezdeményező emberbaráti danám, hogy nem ért, de mégis gyak­ nemes intencióihoz. Rá kívánok mutatni rabban ért a másik. Rászoktatja az élét a katonai büntetőtörvénykönyvnek a mai az embert, hogy semmi sem lepje meg, kor szellemében való megalkotására és ami hálátlanság, hizelgés, önzés, irigység végül a két nagyfontosságu belügyi tör­ embertársai részéről éri. Kevés az em­ vényalkotásra: a vármegyei reformtör­ ber, ki az élet útját járva idealismusát vényre és a főváros közigazgatásának el nem veszti, én hálás vagyok a min­ rendezéséről szóló törvényre, melyek denhatónak, hogy idealismusomat meg­ — bízunk benne — az életben olyan őrizni engedte és megőrizte bennem a mértékben fognak beválni, mint amilyen bizalmat szeretett embertársaim iránt. gondos és lelkiismeretes előkészítésen A tegnapi nap és a mai újból el­ mentek át, mint amilyen beható megvita­ lenállóvá tett az élet kiábrándító áram­ tás után, alapos kritikáknak figyelembe­ lásaival szemben és megerősitette ben­ vételével iktattak a törvénykönyvbe. nem az optimizmust hazám és magyar Ezenfelül rendeleti utón számtalan testvéreim sorsát illetően. intézkedést tett a kormány, amelyekkel Mikor tegnap bekopogtattam a kü­ az ügyvitel egyszerűsítésére és takaré- lönböző munkásegyletekbe és társaskö­ kossabbá tételére törekedtek. rökbe, s a gondterhes nehéz időknek az Célunk, elhatározott szándékunk és arcokra rótt barázdái között is ott láttkemény akaratunk letörni az úgynevezett tam feltekinteni, felém sugározni a sze­ bürokrácia mohalepte ágas-bogas nyúlvá­ mekből a bizalom és megérteni akarás, sokakból a hála és szeretet érzéseit, ak­ kor kitört a lelkemből az érzés, bevéső­ dött agyamba a meggyőződés, hogy igen' érdemes, mégis érdemes az embert sze­ retni, embertársainkért cselekedni, élni. össze voltam forrva eddig is ennek a városnak és vidékének népével, kö­ zönségével, a tegnapi és mai nap még jobban ideláncolt és méginkább köteles­ ségemmé tette értetek mind, de elsősor­ ban értetek, nehézsorban élő munkás­ testvéreim, dolgozni, cselekedni, élni. Mikor három és fél évnek előtte képviselői programm beszédemet mon­ dottam, annak alapgondolata a felekezeti és társadalmi béke volt, vezérfonala az egyén iránti szeretet és bizalom. Nem az enyém, de tiétek az érdem, hogy fogékony televénybe hullott a mag és az terebélyes fává nőtt, amelynek derekát megtörni, de még ágait megté­ pázni sem tudja a mai idők annyi ne­ mes értéket felperzselő szele. Nincs és nem tehet ellentét a ma­ gyar társadalom különböző foglalkozási ágai között, felekezetei között, nincs és nem tehet ellentét a munkát adó tőke és a munkás között sem, ott, ahol a munkátadó nem önző és a munkás nem bizalmatlan, hanem józan és belátó. Mentül többet termelni, egyaránt törekvése a vállalatnak, munkásnak. De termelni csak addig lehet, mig a produk­ tum elhelyezhető. Hogy az elhelyezhető tegyen, ah­ hoz szükséges: hogy a produktum jó, azaz minőség és ár tekintetében ver­ senyképes tegyen. Itt kell bölcsnek és okosnak tenni a tőkének, belátónak a munkásnak. A kölcsönös megértés érdekében szálltam síkra eddig innen tül ezt tenni még inkább kötelességemnek tartom, mert amit tegnap és ma láttam, meggyő­ zött engem, hegy nem hiábavaló munka. Csak kontárok ne jöjjenek, kik le­ ronthatják azt is, amit eddig építettünk, épen tartottunk. Óvatos és tiszta kézzel nyúljon mindenki ehhez a kérdéshez, híg agyvelő, vagy tág telkiismeret, nem kvalifikál erre. Egyesek arra figyelmeztettek, hogy a közhangulat most nem alkalmas a be­ számolók számára, mert virághullásra és dicshimnuszokra alig tehet számítani ma, amikor a társadalomnak, annyi a gondja és baja. De nekem az volt a felfogásom, hogy: a képviselő ne akkor jöjjön a vá­ lasztói közzé, amikor hozsannával fogad­ ják, akkor jöjjön, amikor megoszthatja 1 választóinak a gondját és keserűségét. Ezért jöttem én most ide és nem csalódtam választóimban. Itt a város fő­ terén köszönöm meg munkástestvéreim­ nek azt a fogadtatást, amelyben minden munkáskörben részesítettek. Köszönöm a kereskedők és az iparostársadalom meg érté szeretetét is. Ez végül arra felé fordulok hálával, amelyre először keltett volna fordulnom, a hatalmas Ég Ura felé, magyarok Iste­ néhez, hogy megengedte nekem azt, hogy megérhettem azt, hogy nem csa • lódtam bennetek. Tegnap azt mondták nékem, ag gódnak érte, nem e fog esni az eső. Azt mondtam: Ha az Úristen szeret nem fog esni, ha nem szeret esni fog, akkor * megérdemeljük Nem esik az eső, szeret hála Neki értei �Salgótarján, 1930 máj. 31 A beszámoló lefolyása. Talán azt lehetne mondani, hogy ex a beszámoló inkább fordított beszá­ moló volt mint ahogy máskor szokás. Mert itt nem a képviseld számolt be a v álasztópolgároknak, hanem a polgárok számoltak be arról, hogy a szeretet a ragaszkodás ma is úgy lobog a salgótar­ jáni lelkekben, mint négy évvel ezelőtt az iránt a férfi iránt, aki a választások alkalmával semmit sem Ígért és aki az­ óta mimindent tett. Sok volna leírni mindazt, ami tör­ tént a beszámolólátogatás napjai alatt A szeretetnek, tiszteletnek annyi színes mozaikkockája sorakozott egymás mellé, hogy húszszorosán kellene megjelenni e lapocskának és még mindig kevés volna a kedves és megható események leírásá­ ra. Mi is akik végig kísértük az esemé­ nyeket, kénytelenek vagyunk arra szo­ rítkozni, hogy csak dióhéjba sűrítsük elmondandónkat és magára az elhangzott beszédekre a látogatás nagy politikai és egyéb hatásaira vissza-vissza térjünk, ab­ ból tápot nyerjünk. Sztranyavszky Sándor .az volt ma is, aki eddig volt, aki férfias kiállással, lobogó lelkesedéssel, szeretetben égő szívvel, érzésektől átfűtött mondatokkal újra és újra bevette, vagy inkább meg­ erősítette a salgótarjáni lelkeket. Meg­ erősítette a szegényt, a vergődőt, a bán­ tottál a jórafordulás, a feltámadás, a nagy dolgok varasának hitében. A fanatizmus magaslatán hirdette a jó győzelmét a gonosz fölött, az össze­ fogás áldását, a széthúzás átkát, az egy­ formán osztó igazság diadalát. Nem tehetünk róla, de amidőn lát­ hatatlan ellenségnek feszülő mellel, büszke emelt homlokkal s a hegyektől vissza­ vert érces szózatával egy ország érdeklő­ désének, központjaként állott a város fő­ terén — úgy éreztük, hogy ez a nagy ember a miénk, elsősorban a miénk, aki bár járja az országot, bár igen-igen ma­ gasan van, mégis a görbe nógrádi dom­ bok szülötte s ugrásra készülő lábait itt vetette meg először a salgótarjáni gyár­ kémények és bányatárók között. Miénk, mert innen indult el, ide tér vissza, vagy talán soha elsem szaka­ dunk egymástól, mert lelke ide mindig visszagondol, vissza-vissza néz és a mi hálánk, áldásunk pedig kíséri, követi minden messzeléplét, minden magasba röppenését Az érkező államtitkárt a huszonnyol­ cadikén délutáni gyorsvonattal alábbiak kisérték le Badapestrőh Berecz Sándor, a „Pesti Hírlap munkatársa, Chorin Fe­ renc felsőházi tag a Salgótarjáni Kőszén­ bánya r. L elnöke. Farkas Elemér ny. min. tan. orsz. képv. Fitz Arthur orsz. képv. Issekutz Aurél h. államtitkár. Kohuth Adorján orsz. képv. Kray István báró orsz. képv. Laszkáry Gyula földbir­ tokos. Markovich Miklós r. főtan. So­ mogyi Gyula min. s. titkár. Szabóky Jenő orsz. képv. Takács Géza orsz. képv. Kis Sándor ev. püspök. Bezzeg-Huszágh Miklós főkapitány, Söpkéz Sándor, Éliásy főkapitány és mások. A vonat érkezésénél a íöldiszitett kis állomáson fogadták az érkezőket dr. Förster Kálmán polgármester, Veres Zol­ tán járási főszolgabíró, dr. Pitta Lipót rendőríőtanácsos, Elsner Gusztáv csen­ dőrszázados, Róth Flóris bánya főtanácsos, Fabini Henrik gyárigazgató, Zoltán Endre igazgató, dr. Figus Béla, dr. Tóth Mátyás és sok érdeklődő. A vendégek kocsin a bá­ nyaszállóba hajtattak, ahol uzsonna volt. Ezután az államtitkár kíséretével a vá­ rosházára hajtatott, ahol a város terüle­ tén lakó köztisztviselők nevében Zelenka Ottó járásbiróságí elnök köszönte meg meleg szavakkal az államtitkár közben­ járását, amelynek eredményeként Salgó­ tarján eggyel magasabb lakbér osztályba került Egyben gratulált az államtitkárnak nemes a dunáninneni ev. egyház uj felü­ gyelőjének. Az államtitkár válaszában további támogatást Ígért szeretetet nyújtva és vár/a a köztisztviselők táborainak. A kocsikon távozó államtitkár és kísérete ezután az egyesületeket láto­ gatta neg. Elsőnek a Bánya és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetségét láto­ gatta meg, ahol zenekar és dalárda fo­ gadta. Karait Jenő titkár üdvözölte, elő­ tárva a bányászság nehéz helyzetét. A titkár egyben memorandumot nyújtott át a bányászsáf kívánságairól. Az államtit­ kár rövid visszapillantást vetve az egye­ sület megalakulására, vázolta a nehéz A MUNKA gazdasági helyzet szülte munkátlanság okait és megígérte a legteljesebb támoSatását. Fáid Pál elnök búcsúszavai, a alárda záró számai után a zenekar in­ dulója mellett az államtitkár és kísérete a szociáldemokrata párt helyiségébe ment át Itt a dalárda üdvözlő hangjai után Német József elnök üdvözölte az állam­ titkárt és tárta elő a salgótarjáni szociál­ demokraták sérelmeit Az államtitkár megköszönte a fogadtatást amelyből ki­ csendült a munkásságnak iránta érzett bizalma. Kijelentette, hogy minden ma­ gyar munkást testvérének tart, tisztában van a nehézségekkel, amelyekkel a mun­ kásság küzd, de ha nem is tartozik a soc. demokratákhoz, mint a kerület kép­ viselője, mindig rendelkezésre áll a sal­ gótarjáni munkásságnak. Ugyérzi, hogy a mai nap nem múlik el nyomtalanul a leikéből. Németh elnök búcsúszavaiban kijelentette, hogy meggyőződése szerint is a mai nap nagy politikai és gazdasági változásokat fog hozni. A katholikus körben a kér. socialisták Sztankovics János vezette dalárda száma után Tamás József kér. soc. szak­ szervezeti elnök hosszabb beszédben üd­ vözölte az államtitkárt, rámutatva a társ­ pénztárak, rokkant és nyugdijkérdés hi­ báira. Az államtitkár érdekes válaszban a munkásságnak egy táborba való tömö­ rülését sürgette a saját és a nemzet ér­ dekében. A panaszok illetékes helyen való megvizsgálását Ígérte. Az Omkében Hercog Ede elnök rö­ vid üdvözlése után terített asztaloknál beszélgetett el az államtitkár a kereske­ dők panaszairól és nehéz helyzetéről. Az ÉME helyiségeiben amelynek szűk és előnytelen elhelyezkedését telje­ sen elfeiedtette az ízléses és nemzeti'motivumokkal átszőtt díszítés, Maróthy Gyula kerületi elnök üdvözölte az államtitkárt, majd Katona László az ébredő munkás­ ság nevében mondotta el a ragaszkodás és szeretet, de egyben a panaszok sza­ vait is, kérve a munkátlanság elleni harc­ ban az államtitkár támogatását Romasz János bányamunkás a kerület ébredő bányászsága nevében a mátraszelei meg­ szűnt bánya szénkontingensének a me­ dence részére való megtartását kérte. Az államtitkár elismerését fejezte ki az Érne hazafias munkája, törekvésének sikere fölött s kérte, hogy a szeretet, az össze­ tartás érzete vezesse az Érne további munkáját A nagyszámú tagok lelkes él­ jenzése között az államtitkár az Ipartestüfetbe távozott, ahol Timaróczky Sán­ dor biztosította a salgótarjáni iparosok szereteléről. Az államtitkár emlékezetbe idézte, hogy az ipartestület állt legelő­ ször mellé a választásnál, ez adott ott­ hont pártirodájának és kijelentette, hogy soha sem fog elfeledkezni erről. A fesz­ telen beszélgetés után az államtitkár és kísérete a bányakaszinóba távozott, ahol szűk vacsora volt Ide tért meg a képviselők másik csoportja is, akik ez alatt a vizválasztói centrálét és a palackgyárat nézték meg. A szűk vacsorán elhangzott pohár­ köszöntők az államtitkár szeretett egyé­ niségét helyezték előtérbe. A hetek óta ünnepi készülődések végcélja, a beszámoló napja gyönyörű napsütésre virradt áldozó csütörtökön. A házak fellobogózva, a pódium a gyönyö­ rűen feldíszített főtér, ünneplőben várta az érdeklődő közönséget. A hét-nyolc­ ezerre becsült óriási tömeg betöltötte a főteret és a közelfekvő házak erkélyeit. Alig szálltak le a tizenegyes vonatról a budapesti képviselők és újságírók, ami­ kor megszólalt a bányazenekar és meg­ érkezett az államtitkár kíséretében dr. Vass Józef népjóléti miniszter és dr. Dréhr Imre államtitkár, Pályi Pál főispán, Baross József alispán és a vármegye, város, járás jóformán minden vezető embere. A lelkesedés nem akart szűnni a pódiumra lépő népszerű vezérek láttárá. A hatalmas megafonnak szavát leste az óriási tömeg, amely dacára az óriási hő­ ségnek nem tágított a beszédek alatt. Róth Flóris főtanácsos az egységes párt elnöke bevezető szavai után képvi­ selőnk szólott meg-megszakítva a helyes: lés, megértés és szeretet feltörő kiáltása­ ival. (A beszámolót lapunk élén közöl­ jük.) A szűnni nem akaró ovációk után általános érdeklődés között állott fel szó­ lásra dr. Vass József népjóléti miniszter, hogy egyik legszebb politikai beszédjét mondja et 3 oldal H D E E HELLER újdonság BÁRSAJT DERBY E B R Y A miniszter ur beszédjét a polititikai napilapok teljes egészében közölték és értékelték a politikai megnyilatkozások horderejét, mi pedig avval a büszke há­ lával, hogy a miniszter ur megnyilatkozá­ sainak helyéül városunkat választotta ki, bejelentjük, hogy erre a beszédre viszszatérünk. A miniszter beszédét hosszantartó és szűnni nem akaró éljenzés követte. Rubinek István tolmácsolta Bethlen István gróf miniszterelnök üdvözletét és hangsúlyozta, hogy mindannyian bizal­ mukban és reményeikben megerősödve távoznak e nap tapasztalatai után abban a tudatban, kogy az az ut a helyes, amelyen eddig haladtak, mert ezrek és ezrek megértik azoknak az igazságoknak értelmét, amelyek helyességét és a nem­ zet érdekében való voltát vallja a kor­ mánytámogató politika. Reischl Richard megokolta ezytán, hogy miért jött el a beszámolóra, mint ellenzéki ember. Nem azért, mert jön­ nek a választások (Nagy derültség.), ha­ nem azért mert dokumentálni kívánta, hogy Sztranyavszky Sándor oly férfiú, akit nemcsak kerületének, hanem az egész országnak meg kell becsülnie. Bar ellenzéki, segítségére kíván lenni a kor­ mánynak a visszásságok elleni küzdelem­ ben és segít a kormánynak, ha látja, ha valamiben jó utón halad, de ép úgy igyekszik megakadályozni a szekér elő­ rehaladását, ha azt látja, hogy útja nem a helyes irányba vezet. Az elhangzott beszédek után Róth Flóris bányaügyi főtanácsos, a gyűlés el­ nöke köszönetét mondott a képviselő működéséért, a miniszter és a felszólalók fáradságáért s a gyűlést a Hymnus eléneklésével zárták be. Az óriási tömeg az államtitkár éltetésével oszlott szét. A gyűlés után dr. Vas József mi­ niszter Drehr Imre államtitkár kíséreté­ ben autón a tömeg éljenzése közben Szécsénybe ment, ahol a íerencrendi zár­ dában ebédelLAz államtitkár, a képvise­ lők és a helyi előkelőségek kíséretében a városházára ment az arcképleleleplezési ünnepségekre. Az arcképleleplezés. Salgótarján városa már jó ideje A hun népben is ott szunnyadt az megfestette díszpolgárai arcképét tanács­ egészséges közerkölcs, ott szunnyadt a terme számára, de eddig mindig eltoló­ hun nemzeti eszme iránti lelkesedés s csak egy Attilára volt szükség, aki ben­ dott az ünnepélyes leleplezés. Salgótarjánnak ezt a nagy napját nük az ily magasztos érzelmeket fel­ választotta ki a város vezetősége, hogy a gyújtsa s létrejött a hatalmas hun biro­ dalom, mely megdöntéssel fenyegette a három arcképet leleplezze. A beszámoló gyűlés után a városi római birodalmat, ha a római pápa közbe képviselőtestületi tagok és a budapesti nem lép. Görögország is hatalmas birodalom vendégek ünnepélyes tömege elölt nyi­ totta meg dr. Förster Kálmán polgármes­ volt s kezében tartotta az akkor ismert ter a Hiszekegy szavaival a díszközgyű­ világuralmat, mig a görög népben egész­ lést üdvözölte a nagy éljenzés között be­ séges volt a közerkölcs, mig a görög lépő dr. Sztranyavszky Sándor államtit­ nép lelkesedni tudott a görög nemzeti állameszméért, amig Görögországnak vol­ kárt, majd igy folytatta: tak megfelelő vezérférfiai, amig volt Tekintetes Képviselőtestületi Aristiedese, mig volt Themistoklese, mig Szívből üdvözlöm dr. Vass József volt Kimonja, Miltiadese és hős Lüsanőexcellenciáját, ki fizikailag e pillanatban derje, amig volt Likorgusa és Perikiese. már nincs ugyan közöttünk, kinek hatal­ Amint azonban a közerkölcsük leromlott mas elméje azonban rövid negyedórával és a magasztosabb állami eszme iránti ezelőtt újból bámulatba ejtett minket és lelkesedés helyett az egyoldalú pénzvágy, kinek jóságos, megértő atyai gondosko­ szóval az anyagiasság dominálta a lelke­ dását már annyiszor volt alkalma tapasz* ket, akkor a hatalmas és kulturált görög talni e munkás város közönségének. Szeretettel és ragaszkodással üdvöz­ nép makedón Nagy Sándor, majd azután löm dr. Sztranyavszky Sándor államtit­ a római birodalom igájába került. A római birodalom akkor volt a kár urat, kiről hálatelt szívvel csak anynyit óhajtok mondani, — de ezt lelkem leghatalmasabb, mikor volt Mucius Scaelegmélyebb meggyőződésével, — hogy ő volája, aki összeesküvésből kifolyólag nemcsak díszpolgárunk, nemcsak ország­ tőrrel a zsarnok király ellen tört s mi­ gyűlési képviselőnk, de szerető és szere­ kor tette nem sikerült az ítélkező király előtt tüzbe tette a kezét, hogy hadd ég­ tett büszkeségünk is. jen el az a kéz, mely ezúttal célját té­ Meghatott lélekkel gondolok e pil­ vesztette, de egyszersmind esküvel fo­ lanatban harmadik díszpolgárunkra, e gadta, hogy végtelen ama ifiaknak sora, város fejlődésének megalapozójára néhai Chorin Ferenc Öméltóságára és szívből akik hasonló tettre vannak elszánva, ha neki ez nem sikerül. üdvözlöm körünkben megjelent fiát dr. A római birodalom akkor volt a Chorin Ferenc elnök urat. leghatalmasabb, amikor volt Cincinnátusa, Szívből szeretettel köszöntőm mé­ akit az eke szarva mellől ültettek be a lyen tisztelt vendégeinket, kiknek őszinte, diktátort székbe s mikor a háborút sze­ hálánkat tolmácsolom azért, hogy örö­ rencsésen befejezte ismét szerényen, de münkben osztozni idejöttek, s ezzel ezen annál büszkébben visszatért az eke igen szerény, de érzelmekben gazdag, szarvához, meghitt ünnepünket fényessé tenni ke­ A tizenötödik század vége felé gyesek voltak. Szívből üdvözlöm kedves képvise­ Franciaországnak mintegy kétharmad ré­ lőtestületünknek tagjait, kiknek keblét az sze angol uralom alatt nyögött s kérdem enyémmel együtt a mai napon öröm és vájjon a francia Clemenceau 1922-ben ránk erőszakolhatta e volna a trianoni büszkeség tölti el. És végül megemlékezve arról, hogy békét, ha a tizenötödik században nem születik egy Jeanne d' Arc, az orleansi Miklóssi Ödön festőművész urat, ki dísz­ polgáraink képét megfestette, nagy sajná­ szűz, aki fiatal tizenhétéves kora és pa­ raszt származása dacára mély vallásossá­ latunkra körünkben nem üdvözölhetjük. A mai napra összehívott díszköz­ gával, hazafias lángtól égő honszeretetével és a francia nemzeti eszme iránti lel­ gyűlést ezennel megnyitom, Az ünnepi beszédet Róth Flóris kesedésével hősökké varázsolta nem is francia, hanem különböző nemzetiségű mondotta. katonáit s meggyőzte őket, hogy az an­ Méltóságos Államtitkár Url golok nem legyőzhetetlenek s miután az Mélyen tisztelt Közgyűlési angolokat Orleansnál sikerült megvernie, A történelem azt ‘ igazolja, hogy ki is űzték őket egész Franciaországból. csak ama népeknek és nemzeteknek van Mélyen tisztelt közgyűlés! A mi létjogosultságuk, melyeknél egészséges a országunkat is megamputáPa a trianoni közerkölcs, melyek lelkesedni tudnak a béke, úgyhogy alig maradt vissza orszá­ nemzeti eszme iránt, ahol megvan a haza gunknak egyharmada. A franciaországi iránti szeretet, mely népnek vagy nem­ eseten okulva szabad e nekünk kételke­ zetnek olyan kiváló fiai vannak, akik ki­ dünk integritásunk visszaszerzése iránt! Én váló tehetségüknél fogva ezt a haza azt hiszem, hogy nem, ha népünkben egész­ iránti szeretet, ezt a nemzeti eszme iránti ségesen tartjuk a közerkölcsöt s ha né­ lelkesedést ki is tudják váltani, a népet pünket lelkesedni tanítjuk a magyar nem­ maga köré gyűjtve egy frontba tudják zeti eszme iránt s ha vezéreink, akik állítani a haza, a nemzet érdekében. népünket inspirálni és vezetni hivatva �4 oldal vannak mindig helyükön lesznek, akkor a mi határainknak a visszaszerzése — a mi integritásunk, csak az idő és al­ kalom függvénye. Mélyen tisztelt közgyűlés! Salgótar­ ján városának ma szerencséje van három vezérszerepet vivő oly államférfit ünne­ pelni, akiknek hirneve a magyar nem­ zet érdekében kifejtett munkásságukkal már rég túl lépte az ország határait is. Ennek dacára minden érdek nélkül hon­ fiúi szeretetből segítségére siettek a há­ ború elvesztése folytán válságba került városunknak, segítették azt anyagilag, segítették azt erkölcsileg egyaránt, hogy igy megerősödve a társadalom és a nem­ zet által a hozzáfűzött nemzeti és kultu­ rális igényeknek eleget tehessen. E három férfi'' közül van szeren­ csém mint a legidősebbet id. dr. Chorin Ferenc főrendiházi tagot a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. és a RimamáránySalgótarjáni Vasmű R. T. elnökét emlí­ teni. Id. dr. Chorin Ferenc fiatal korá­ tól egészen az összeférhetetlenségi tör­ vény meghozataláig mindég országgyű­ lési képviselő volt s mint olyan a kép­ viselőháznak legmunkásabb képviselői közé tartozott. Kiváló jogásza és szó­ noka volt a parlamentnek, különösen ki­ tűnt fulmináns beszédjével, melyet an­ nakidején a választói jog ügyében tartott, amely beszédjében nemzetiségeinkre és azok kulturálatlanságára való tekintettel a nyilvános szavazati jog mellett foglalt állást Nagy volt mint közjogász, ,s főké­ pen ez képezte a szoros kapcsot, mely közte és Szilágyi Dezső között utóbbi haláláig fennállott Nagy közgazdász volt s mint olyan az önálló magyar vámterület s az önálló magyar bank hívének vallotta magát, de csak addig, ameddig azt békés eszkö­ zökkel el lehet éini. Miután azonban látta, hogy az békés utón nem intézhető el, megszervezte a Gyárosok Országos Szövetségét, mely elnökévé választotta, mely tisztet élete végéig meg is tartott. A gyáriparosok szövetsége élén a magyar ipar érdekében oly eredményes tevékenységet fejtett ki, hogy bátran azt lehet mondani, hogy ami a magyar ipar érdekében 1848-ban nem sikerült Kos­ suthnak, az sikerült a világháború előtti időkben id. dr. Chorin Ferencnek. 1891-ben a Salgótarjáni Kőszén­ bánya R. T. megválasztotta igazgatósága tagjává és rövidre ezután az igazgatóság elnökévé és mint ilyen a szénbányászat révén közelebbi vonatkozásba kerül Sal­ gótarján város beléletével. Mint a ma­ gyar iparnak előharcosa a külföldi szén­ import rovására kifejleszti a salgótarjáni bányászatot s rövid idő alatt felemeli an­ nak eddigi évi termelését a kétszeresére s ezzel együtt a salgótarjáni bányászat révén majdnem kétszerannyi munkásnak ad alkalmat a kenyérkeresetre. Időköz­ ben megszerzi a még mindég osztrák be­ folyás alatt álló petrozsényi bányászatot, majd pedig ezután az esztergomi bányá­ szatot, 1906-ban pedig megalapítja a Handlovai Kőszénbánya R. T.-ot Módjában lett volna a pécsi meg a tatai bányászatot is megszerezni, de eze­ ket elejtette, mert féltette ezek megszer­ zése után a salgótarjáni bányászat hege­ móniáját. Szerette Salgótarjánt és elve az volt, mig Nógrádban szén lesz, addig mindig a salgótarjáni bányászat lesz fő bázisa a Salgótarjáni Kőszénbánya R.T.-nak. Tisztviselőit és munkásait az akkori viszonyokhoz képest jól dotálta, úgyhogy az osztrák munkások többnyire ide jöt­ tek magukat anyagilag regerenálni. Fennkölt gondolkozására és kereskedői szoli­ daritására nézve jellemző, hogy a szénre, a legkeresettebb árucikkek egyikére nem tartotta szükségesnek a kormány az árat maximálni. A világháború szerencsétlen kime­ netele után 1921-ben megszerezte az oszt­ rák tulajdont képező és üzemszünetelésre ítélt palackgyárat, melyet azonnal a vé­ tel után a modern technika vívmányai­ nak megfelelöleg reconstruálva üzembe helyezett és ma is üzembe tart úgy, hogy ma is mintegy 1000 munkásnak nyújt biztos kenyeret 1922-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T. is megválasztotta el­ nökévé. Mint e két salgótarjáni műnek az elnöke e két vállalat erkölcsi és anyagi támogatásával lehetővé tette a salgótarjáni dr. Chorin Ferenc reálgim­ A MUNKA názium létesítését, miáltal e város pol­ gárságának magasabb kultúrát igénylő gyermekei számára nyitotta meg a kö­ zépiskola kapuját. Másodszor van szerencsém megem­ líteni dr. Vass József népjóléti miniszter, miniszterelnökhelyettes ur ökcgyelmességét Dr. Vass József önagyméltóságát ismeri a nagytőke mint munkaadó is is­ meri a munkás mint munkavállaló egy­ aránt, de különösen a munkásság, aki az általa alkotott szociális törvények elő­ nyeit élvezi. Dr. Vass József népjóléti miniszter elsősorban megalkotta a betegsegélyző pénztárról szóló törvényt, mely a mun­ kásságra nézve a betegsegélyezést köte­ lezővé teszi. E törvény a munkás szá­ mára betegség esetére nemcsak az ingye­ nes gyógykezelést és ingyenes orvossá­ got biztosítja, hanem táppénzt is biztosit számára, hogy betégség esetén kereset hiányában családjával együtt nyomorba ne essék. Megalkotta a munkásság nyugbérére vonatkozó törvényi, mely szerint a munkás, vagy esetleg családja, öreg ko­ rára nyugbérrel láttatik el. Mindkét in­ tézményhez szükséges költségeket a munkaadó velamint a munkás egyenlő arányban viseli. Megalkotta a baleselbiztositásra vo­ natkozó törvényt, mely a munkásnak és esetleg családjának elszerencsétlenedés esetébén életjáradékot nyújt. Nagy horderejű szociális törvények ezek, melyek Magyarországot méltán a legkulturáltabb nyugati államok niveaujára emelik s melyek kihatásukban sok munkáscsalád nyomorán enyhítenek, sok özvegy anyának és árva gyermeknek szeméből törlik ki a könnyet, kiknek há­ lája méltán e törvények megalkotója felé irányul. Dr. Vass József népjóléti miniszter önagyméltósága e törvények megalkotá­ sával mélyen belenyúlt városunk lakos­ ságának szivébe, amennyiben annak két­ harmad része munkás, kik e törvények jótéteményeit élvezik. Dr. Vass József népjóléti miniszter őexellentiája mély há­ lára kötelezte városunkat, mikor annak élvezhető vízzel való ellátása céljából 50.000 pengőt, szociális intézmények lé­ tesítésére külön 20.000 pengőt ajándéko­ zott Mély hálára kötelezte a- várost ak­ kor is midőn a Tarján patak szabályozá­ sára és a lakásínség enyhítése céljából mintegy másfélmilliárd papír koronás törlesztéses kölcsönt bocsátott a város ren­ delkezésére, amellyel igen lényegesen hozzájárult a munkanélküliség és az ab„ból származó nyomor enyhítéséhez. Fenti anyagi áldozatokon kívül számtalan lekötelező előzékenységben és hathatós erkölcsi támogatásban volt része városunknak dr. Vass József népjóléti miniszter ur őexellentiája részéről, ami­ ért városunkat hódoló tiszteletre és örök hálára kötelezte. Harmadszor legyen szabad megem­ lítenem dr. Sztranyavszky Sándor állam­ titkár ur Öméltóságát, akit mint Nógrád megye szülöttjét régóta tisztelünk és sze­ retünk, de igazi értéke szerint csak az­ óta tanultuk meg, amióta elfoglalta Nóg­ rád vármegye főispáni székét A főispán egyik szeme — mint maga mondotta — Balassagyarmat, a másik szeme pedig Salgótarján felé volt fordítva. Ilyen ér­ deklődés mellet nem kerülhette el tekin­ tetét az a kommunista posyány, melyben Salgótarján fetrengett Mátyás király an­ nakidején Giskra hadseregének roncsai­ ból alkotta össze félelmetes fekete sere­ gét. Sztranyavszky Sándor államtitkár ur és képviselőnk Öméltósága a kommunis­ ták és szocialisták pártjukkal elégedetten és megtérő elemeit bírta rá, hogy gazda­ sági érdekeik megvédése érdekében ke­ resztény és nemzeti alapon álló pártokat alakítva megtörte az Internationális ala­ pon álló munkásság egyeduralmát és egyúttal a képviselőválasztás alkalmából, hálából egyhangúlag országgyűlési kép­ viselővé váasztotta. Salgótarján nagyközség a trianoni békedíktátum folytán határhelységgé lett s határszéli fekvésénél fogva uj katonai és polgári intézmények létesítése vált szükségessé, Dyen volt a katonai kerék­ páros zászlóalj, a járási csendőrparancs­ nokság, a csendőri iskola, a vámőrség parancsnoksága és az államrendőrség idetelepítése, valamint a nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakí­ tásai Ezeknek létesítése uj személyzet szaporítással járt. Uj hivatalok és azok személyzete, kulturális, társadalmi és la­ kások iránti igényeket támasztottak az újszülött város iránt, melyet ez kielégí­ teni nem tudott. Ez igényeknek kielégítése végett volt szükségünk erős és hatalmas támaszra, akit Dr. Sztranyavszky Sándor szeretett képviselőnk és államtitkár ur személyé­ ben meg is találtunk. Az ö segítségével sikerült kieszkö­ zölni a Speyer kölcsönt, melynek révén kereszlülvihettük az uj larjáni városrész­ nek, nemcsak szabályozását, hanem meg­ indulhatott egyúttal a privát és az állami építkezés, melynek eredményeképpen ott áll egy modern uj város, melynek létezése elsősorban dr. Sztranyavszky Sándor szeretett képviselőnk és államtit­ kár ur Öméltóságának a dicsőségét hirdetit A hamarosan és nagy eréllyel fel­ épített szolgabirói hivatal, adó-hivatal, csendőr- és rendörlaktanya, járásbíróság, és egyéb épületek nemcsak a lakásínsé­ get enyhítették, de enyhítették a mun­ kanélküliségből származó nyomort is. A munkanyomor enyhítése céljából megépítette a műszaki szempontból bra­ vúros ceredi utat, mellyel egyúttal a ter­ mészetszerűleg Heves megye felé gravitáló Cered, Pogony és Zabar községeket nemcsak közigazgatásilag, hanem gazda­ ságilag is végleg Salgótarján város érdek­ köréhez csatolta. Újabban a várost átszelő útnak az építését eszközölte ki az állam részéről s ezáltal nemcsak a városnak egy régi óhaját hozta teljesedésbe, nemcsak annak egy régtőlfogva vérző sebét segítette ki­ gyógyítani, de egyúttal egy nagy anyagi tehertől is mentette meg városunkat, S kérdem van e egyáltalában váro­ sunknak olyan kérdése, melynek elintézé­ sében dr. Sztranyavszky Sándor szeretett képviselőnk és államtitkár ur Öméltósága személyének és tekintélyének teljes sú­ lyával, becsülettelteljes odaadással ne tá­ mogatott volna. Eme odaadó támogatásért dr. Sztra­ nyavszky Sándor szeretett képviselőnket városunk minden polgára részéről fog­ lalkozásra és felekezetre való tekintet’ nélkül, méltán őszinte tiszteletet, szívből fakadó szeretet és ragaszkodás illeti meg. Mélyen tisztelt közgyűlés! Salgótar­ ján városa mély hálájának, tiszteletének és szívből fakadó szeretettnek kifejezé­ seképpen id. dr. Chorin Ferenc a Sal­ gótarjáni Kőszénbánya R. T. és a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű R. T. elnö­ két, dr. Vass József népjóléti miniszter és miniszterelnökhelyettes ur öexellentiáját valamint dr. Sztranyavszky Sándor szeretett országgyűlési képviselőnk és államtitkár ur Öméltóságát 1926 julius hó 26-án tartott közgyűlésén a város dísz­ polgárává választotta meg és egyúttal el­ határozta, hogy mindhárom díszpolgárá­ nak — nagyrabecsülése jeléül — az arc­ képét megfesteti, azokat a város tanács­ termében kifüggeszti, hogy igy példa­ adásképpen városunk minden polgára lássa azt a három önzetlen férfit, akik városunkat elesettségéből anyagi és er­ kölcsi támogatásukkal abba a helyzetbe hozták, hogy az, a város közvetlen vi­ déke részéről hozzáfűzött kultárális és nemzeti céloknak megfelelhessen. Most pedig díszpolgáraink számára Isten áldásáért könyörögve kérem, hogy arcképeikről hulljon le a lepel. Éljen id. dr. Chorin Ferenc elnök ur Öméltósága emléke, éljen dr. Vass József miniszter ur öexcelenciája és éljen dr. Sztranyavszky Sándor országgvülési kép­ viselőnk és államtitkár ur Öméltósága, mint Salgótarján megyei város dísz­ polgárai. A szűnni nem akaró ováció köz­ ben felálló dr. Sztranyavszky államtitkár életének egyik legszivbemarkolóbb be­ szédjét mondotta, röviden, de színesen, lélekbehatolóan: Tisztelt Városi Közgyűlés! Most ezen a közgyűlésen, mint a város polgára szóltatok fel. (Éljenzés.) Annak a megtiszteltetésnek nyomán, amely engem is ért akkor, amikor érde­ men felül értékelt és értékel Salgótarján város közönsége. Róth Flóris nagyrabecsült Barátomnak történelmi visszapillan­ tás szempontjából is értékes, magvas, tartalmas, okos beszédére méltóztassanak megengedni, hogy Vass József őexcel­ lenciája nevében és megbízásából felel­ jek. Miniszter Urat a kötelesség szóllitotta el egyrészt, egyrészt pedig a sze- Salgótarján, 1930 máj. 31 rénység, mert nem akart a maga ünneCéltetésén jelen lenni. Lélekben itt van özöttünk és én rám hárult a feladat, hogy adjam a visszhangját annak, ami­ kor Salgótarján számára az ö őszinte köszönetét tolmácsolhassam és kifejezést annak az elhatározásának, hogy Salgó­ tarján sorsa és jövője iránt a jövőben is érdeklődni kíván és polgársága és társa­ dalma mindenkor megértő szerető mun­ katársat fog benne bírni. (Éljenzés.) A magam részéről hálával fogadom, bár úgy néz ki, mintha ez a hiuságo/nat legyezgetné, ennek a képnek megf estese, En nem erre a képre helyezem a súlyt, mert tán minden emberben, bennem is van hiúság. De férfiúban nem lehet hiú­ ság, mert a mérték, amely föléje helyezi a külsőséget a belső értékeknek. És én nem erre a képre helyezem a súlyt, mely ebben a teremben van, hanem súlyt he­ lyezek arra a képre, amelyet én Isten segedelmével Salgótarján közönségének és munkásságának a lelkiismeretes munka ecsetével a lelkűkbe véstem. (Éljen, él­ jen, taps.) Ezt a képet megrághatja az időknek vasfoga, de hogy ez a kép ma­ radandó legyen a lelkűkben arról gon­ doskodni, érzem, nekem kötelességem. A jövőben gondoskodni fogok arról a kép­ ről, mit lelkűkbe festettek és törekedni fogok, hogy méltó legyek a szeretet ecsetével tovább is működni Köszönöm a megtiszteltetést, kötelezvénynek tartom a magam számára, a kötelezvényt a jö­ vőben befogom váltani. (Erős éljenzés.) Ezután ifj. Chorin Ferenc mondotta el köszönetét. Mélyen tisztelt ünneplő ülés! Méltóztassanak megengedni, hogy a fiúi kegyeletnek mélységes érzésével mondjak hálát azért a szép ünneplésért, melyet édesapám emlékének szenteltek, azért a szép szavakért, amelyekkel az ö leghűségesebb munkatársa megemléke­ zett róla. Édesatyámat hosszú évtizede­ ken át szoros kötelességek fűzték Sal­ gótarjánhoz, melynek emelkedése egybe­ forrott az ő élete legszentebb korszaká­ val. Éppen ezért hajlott korának nagy öröme volt, amikor Salgótarján város őt díszpolgárává megválasztotta. Ha ma visszagondolunk azokra az időkre, melyekben az ő munkája lefolyt, önkéntelenül egy nagy olasz költő szavai jutnak eszembe: „Nincs keserűbb érzés, mint a hajlott korból visszatekinteni az ifjúság munkával teli verőfényes nap­ jaira.” Ezek a napok mások voltak, mint’ a mi napjaink, amikor az alkotások vá­ gyát az alkotások lehetőségét a nemzeti fejlődés megerősítette és megpecsételte. Sajnos a békeszerződések ezt a munkát derékon ketté törték, de édesatyámtól tanultam, hogy nem szabad kétségbeesni és elcsüggedni. A munká­ saik kérges kezükkel odaálltak melléje, hogy újra építsék azt, ami akkor ro­ mokba dőlt. A város polgármestere mellé állott, ki ifjú erőt öntött a város életébe. (Éljenzés) És mögöttünk állt sze­ retett képviselőnk aki minden érdeket szem előtt tartva munkásait és munka­ adóit igyekezett szolgálni. Sajnos az a munka, amelyet megkezdtünk még nem tud eredményt és sikert felmutatni. Ez a válság, amely az egész világtestét járja nem csupán magyar válság, Ezért nem lehet és nem merem a magyar kor­ mányt felelőssé tenni Ez egy olyan vál­ ság, melynek gyökerei oda nyúlnak vissza, hogy Európa teste elvérzett, a háborúban, az egész vagyonát, mint egy földrengés átdobta a világ másik részébe Amerikába, ezt sínyli ma mindenki. Ezek között a munka viszonyok között nem marad más, mint újra kezünkbe venni a munka kalapácsát. Úgy érzem magam mint azok a bányászok, akik a beomlott tárnában várják a reményt hozó fényt, a reményt hozó munkások kalapácsát. De nekünk is kezünkbe kell tartanunk azt a kalapácsot és dolgoz­ nunk kell és azt hiszem, hogy akkor fo­ gunk eljárni édesatyám szellemében és lehetővé tesszük azt, hogy fejlődését megtartsa ez a város és tovább erősítse. Ebben a szellemben és ebben az érzés­ ben köszönöm édesatyám emlékének megtiszteltetését A meghatott közgyűlési tagok állva hallgatták dr. Förster Kálmán befejező szavait: Azokért a szivünkhöz szóló és jegyzőkönyvünkben megörökítendő szép kijelentésekért, melyeket Dr. Sztra­ nyavszky Sándor államtitkár ur Öméltó­ sága és dr. Chorin Ferenc ur Öméltósága �Salgótarján, 1930 máj. 31 ajkairól hallani szerencsések voltunk, őszinte szívvel mondok a képviselőtestü­ let nevében hálás köszönetét. Legyen jövőbeni tanácskozásaink alatt díszpolgáraink tekintete rajtunk, latsak azt, hogy mi itt a határszélen ko­ moly akarattal szolgáljuk városunkat és szegény hazánkat és szívből kívánjuk, ald|i meg két díszpolgárunk becsületes allauúérfiui törekvéséi és életét és áldja tueg elhunyt harmadik díszpolgárunk emket a magyarok Istene. Más tárgyunk nincs, ismételten kö­ szönöm kegyes megjelenésüket, a köz­ gyűlést berekesztem. Ezután az acélgyári dalárda éne­ kelte el a Hymnust. A közönség pedig a beszámoló bankettjére indult, csak a három arckép maradt egyedül a tanács­ terem falán s ezernyi embersziv mély­ ségeiben. Bankett. A MUNKA 5 oldal pánsága korában azt kívánta az Istentől, hogy oárha minden vármegye élén ilyen főispán állna. Ezt nem adhatta meg a jó Isten, de Sztranyavszky Sándort az őszszes megyék élére állította." Képviselőnk a szív és a lélek be­ szédjére, meghatottan köszönte meg az ünneplést. Ilyen szeretet és ragaszkodás láttára a régen kinyílt szive örökre ma­ gába zárta Salgótarján és környéke min­ den rendű és rangú emberét. Percze acélgyári munkás meleg szavakkal kö­ szönte meg a város nagy jótevőjének és mindenkinek, aki egy követ is össze­ hordott azért a nemes célért, hogy Sal­ gótarjánt várossá tette s itt kenyeret ad­ nak a szorgos munkáskezeknek. Jánossy Gábor Sztranyavszky Sán­ dor családjára, a nemzetes Asszony Stranyavszky Sándornéra, Erdélyi Aladár a magyar asszonyokra ürítette poharát me­ leg, közvetlen beszédjében. Mint ahogy Tolnában az egyik kisgazda szerint, csak a Klein urnák van talaja, mert övé minden, Salgótarjánban bár minden a Salgóé és Rimáé, talaja csak Dr. Sztra­ nyavszky Sándornak, a mi szeretett kép­ viselőnknek van, akit Isten hazánk és városunk, javára sokáig éltessen. Gyönyörű napsugaras időben, az Ami téli holmi, mind szekrénybe kerül, üde zöld domboldal alján mosolygó vá­ Virágos tavasznak minden ember örül rosi kioszkban 320 terítékes banketten Mosolyog a baba, napfény csókolgatja, úd.özölte újra Salgótarján város és kör­ Szép ruhának örvend, pedig nem uj rajta. nyékének polgársága szeretett képviselőjét Régi ruhácska az, bába sokszor hordta, és illusztris kíséretét. Az első pohárköszönLux habja azonban újjá varázsolta. tót Pályi Pál vármegyénk főispánja emel­ Róth Flóris bányaügyi főtanácsos, kedett gondolatokban gazdag beszédben mondotta az első magyar emberre: vitéz a gyűlés elnökéhez a következő távirat nagybányai Horthy Miklós, Magyarország érkezeit: Sztranyavszky Sándor államtit­ kormányzójára. Utána Szenthe László kár ur beszámolója alkalmából egykormánytanácsos, a Palackgyár igazga­ begyült választópolgárok nevében tója köszöntötte Sztranyavszky Sándor Csak a kik dobozban! hozzámintézett jóleső baráti üdvöz­ belügyi államtitkár, képviselőnket, a ma­ lésért őszinte köszönetét mondva, gas vendégeket, akik a szén, üveg és ennek tolmácsolását kérem. acél városában közelebb jutottak a mun­ részt ilyen irányú elismerése, másrészt amelyek a pásti, müncheni, bécsi, hol­ Bethlen István kásszivekhez. „ö volt az — mondotta — fáradhatatlan tevékenységének ezen újabb land és a nemzetközi Alpin kiállításon miniszter elnök. aki Sztranyavszky Sándor nógrádi főisszerepeltek. A képek részletre is vásá­ kötelesség vállalása alkalmából. Hősök emléknapja. Május utolsó rolhatók (készpénz árban.) Megtekinthető vasárnapján (25-én) az egész magyar 9— este 7 óráig. A kiállítás junius 9-én Mi Salgótarjániak, akik szeretjük nemzet az elesett hősök emlékére ünne­ zárói. Nyitva ünnepen 9—1 és 2—7 városunkat és boldog örömmel szemlél- pet tartott. Városunkban d. e. 10 órakor óráig, köznapokon d. e. 9—10-ig és d. I jük minden tekintetben annak fejlődését, minden templomban istentisztelet volt, u. 2—7 óráig. Belépődíj 40 fill, a kiál­ T. Olvasóközönségünk e cim olva­ i s ezek között gimnáziumunkk törekvő erőlítás egész tartamára érvényes. sásira bizonyára a századokkal ezelőtti I södését is, gyermekeink jövőjének ártunk, melyen a hatóságok, hivatalok, iskolák, idők kulturátlan állapotaira, vagy hogy ha az esetleg itt-ott felbukkanó -és talán katonák, leventék, cserkészek is megje­ Indus benszülött lelkész váro­ messzebb ne menjünkr valamelyik bal­ a kezdet gyermek-betegségeit feltüntető lentek. D. e. 11. órakor a város főterén sunkban. Az evangélikus egyház ígére­ káni hegynek elmaradott kis falujára hibákat önbíráskodással, egyéni impresz- levő hősök szobrát több ezer ember vette tet kapott, hogy a nyár folyamán hazánkba köröl. A cseríagallyas diszszázadot, me­ gondol. sziók, esetleg ferde sugalmazások alap­ lyét Nagy Géza honvédszázados lóháton ellátogató C. J. Christananda indus ben­ szülött felszentelt evangélikus lelkész fel­ Sajnos nem igy van! Egy nagyon ján akarunk megoldani. vezetett, mindenki szerető szemekkel né­ is közel eső, közöttünk megtörtént in­ Jelen esetben a város egész társa­ zegetett. Az ünnepséget a bányazenekar olvasása körútja során városunkba is el sultus juttatta eszünkbe a fenti címet. dalma részéről nagy szimpátia nyilvánult Hiszekegye nyitotta meg, mely után fog látogatni és julius elején köztünk is E héten az történt u. is, hogy a meg az értékes kulturális és városunkat Bartha József bányatársulati levente sza­ fog egy előadást tolmács mellett tartani. helybeli reálgimnáziumban az egyik szü­ tudományos szempontból is szolgáló ta­ valta el nagy hatással Végvári: „HáromÉleslövészet. A m. kir. Báthori net alatt, amikor a tanárok, diákok s nár iránt. szin" cimü versét. Majd „Őseink emléke" István 7. honvéd kerékpáros zászlóalj f. idegenek is az udvaron tartózkodtak, az A nyers testi erő nem döntheti el c. gyönyörű dalt énekelte el a R. K. évi junius hó 5-én (csütörtökön) a lövöl­ egyik tanárt arcul ütötte az egyik diák az igazságot, mely a független magyar Olv. Kör. dalárdája Schmelzer Miklós détől északra levő területen harcszerü atyja. bíróság kezébe van letéve, és a társa­ karnagy vezetése mellett. A lelkes taps­ éles lövészetet tart. A lakósság figyelme Ez a tény. dalmi szolidaritásra építve. y. sal jutalmazott szám után Bartsch Károly .elhivatik, hogy e napon 8 órától 16 óráig Mondani sem kell, hogy a súlyos polg. isk. tanár mondott beszédet, mely ezen területen ne tartózkodjon, mert az insultus nagy felháborodást keltett min­ úgy tartalmilag, mint az előadás formája életveszélyes." denütt és mindenkinél, ahol erről tudo­ szempontjából a legszebb elirmerést és ha­ Érne hírek. Az Érne helyi cso­ mást szereztek. tást váltotta ki. — Oravecz József reálgimn. VII. o. t. Móra László: „Hősök ün­ portja junius hó 29-én délután 3 órakor Egy köztiszteletben, közszeretetben tartja a Róm. Ka th. olvasókörben évi Felhívás az összes egyházak­ nepén" c. költeményt adta elő nagy hoz­ rendes tisztújító közgyűlését és megbecsülésben álló, országoshirü tu­ dóst ért a tettlegesség, mely a tanár és hoz, egyesületekhez és községi záértéssel, majd Schwarzkopf Richard kardiákja között felmerült fegyelmi ügynek elöljárókhoz. A trianoni békeparancs paszományos honvédtizedes szavalta el Trianon. Junius hó 4-én lesz a a végére akart pontot tenni. tíz éves évfordulója alkalmával a gyűlé­ Szilassy Lajos „Rekviem" c. versét elis­ gyászos békediktátumnak évfordulója. Nem hivatásunk az insultus okát sek torlódása miatt nem tartunk nyilvá­ merő tapsokat aratva. A műsort a bá­ 1920. junius 4-én Írták alá a magyar kutatni, mi csak a tanár, a tanító fontos nos revíziós népgyülést, de ezúton is nyazenekar himnusza fejezte be, mely megbízottak ezt az egyoldalú, megalázó és felelősségteljes működésének megza­ kérjük a város és járás összes egyházának után a katonaság, leventék és cserkészek szerződést, melybe a magyar nép soha varását, rossz példa-adást, tekintélyrom­ vezetőit, hogy junius 4-én d. u 4 ó szólal­ diszmenetben vonultak el a hősök szobra nem fog beletörődni s melynek megvál­ bolást látunk e szomorú esetben, mely tassák meg néhány percre a harangokat dlőtt a bányazenekar tüzes indulói mel­ toztatását minden rendelkezésére álló annál súlyosabban esik tatba, hogy dip­ emlékezetül a trianoni szörnyűségekre. lett. Az iskolás gyermekek százai pedig eszközzel szorgalmazni fogja. Ez évben Az egyesületek, vezetők, községek elöl­ virágot hintve a szobor talapzatára, vo­ is úgy a fővárosban, mint az egész orlomás ember követte el az insultust Az oktatói kar működése két ol­ járóit ez utón kérem, hogy junius 1 és nultak el hosszú menetben. A látvány országban tiltakozó* gyűlések lesznek ju­ igen megható volt s sokan könnyezve nius 4-én. A világ különösen Európa dali kritikának van kitéve a fiatal, tudat­ 8 közötti héten megfelelő formában hív­ gondoltait a messze idegenben, elhagyott lan, tapasztalatlan, sokszor elbizakodott ják fel tagjaink figyelmét a gyásznapra sírokban nyugvó hősi halottakra, akik szeme már kinyílt; a háborút rejtegető, s a tiltakozás szükségességére. A TESzbe igazságtalan béke revízióját már volt el­ tanuló és a sokszor elfogult szülők tömörült községek és egyesületeket pedig nagy Magyarországért haltak meg, me­ lenfeleink is sürgetik. — Magyar testvé­ részéről. ezúton is felkérem, hogy junius 3-án dél­ lyért nekünk most élnünk kell! rek ne felejtsünk és készüljünk a közeli A nevelés nem más, mint a felnőt­ után 5 órakor Salgótarján város tanács­ A magyarhoni evangélikus revizióral teknek az ifjúra gyakorolt hatása oly cél­ termében nagy választmányi ülésén, lelkészek országos tavaszi konferenciája ból, hogy részben tudást, ismereteket, amely a tiltakozás jegyében fog lefolyni, a múlt hé.en volt Balassagyarmaton má­ részben oly morális elveket szerezzen a okvetlen megjelenni szíveskedjenek. jus 24—25-én, amelynek középpontjában tanuló, melyek az életre, a gondviselés Szántay István TESz. kér. elnök. az ágostai hitvallás 400 esztendős jubile­ által kijelölt szerep betöltésére alkal­ Uj egyházkerületi felügyelő. umáról való hálás megemlékezés állott SSE—Egri Move. Félidő 3:0. Vég­ massá teszik. Nagy, egyetemes emberi az aktuális problémák előadások kereté­ eredmény 6:0. Gyönyörű SSE összjátékA dunáninneni evangélikus egyházkerü ­ erdekek szolgálatában áll tehát az oktató, ben történt megtárgyalása során. — 24-én aki ezért a nevelés munkájába nemes leti közgyűlés állal kiküldött szavazat­ délután az országos gyűlésekkel paralel kal kezdődik a játék, ami mindjárt az lelkűidének egyéniségét viszi bele és en­ bontó bizottság Kiss István püspök el-, tartotta meg a nógrádi lelkészegyésület első 5 percben Márkus révén eredményt nöklete alatt május 26-án tartotta meg hoz. Pompásabbnál, pompásabb támadá­ nél megfelelő eszközöket alkalmaz. ülését, amely megállapította, hogy az egy­ is ezévi tavaszi ülésezéséi dr. Csengődy sokat vezet a tarjáni csapat az egriek A pedagógus munkája kell, hogy a házkerület minden egyháza maga szava­ Lajes lelkész elnöklete alatt, amely ugyan­ ellen. Öröm volt azt a lendületet és okos lélekre és testre is kiterjedjen. zatát a lándori dr. Kéler Zoltán elhalá­ csak az ágostai hitvallással és számos megértést látni, ami a SSE minden va­ Hálátlan munka, mert sokszor ter­ lozása által megüresedett kerületi felü­ napi gyakorlati problémával foglalkozott. sárnapi akcióját jellemezte. Az egriek­ méketlen talajra hull az életet, egyénisé­ gyelői állásra sztranyavai dr. Sztra­ Képkiállitás városunkban. Va­ nek csak néha sikerült 1—2 lefutás, de get, becsületet tudást adó eső. nyavszky Sándor egyházfelügyelő, bel­ sárnap junius 1-én d. e. 10 órakor nyílt a tarjáni védelem mindig helyén volt, Az eredmény szempontjából rend­ ügyi államtitkárra adta. Minek következ­ meg Hénel Gusztáv és Hénel Margit fes­ igy eredménytelen maradt. Annál több kívül fontos, hogy szülő és oktató közös tében* az elnöklő püspök dr. Sztra­ tőművészek képkiállitása a városháza ta­ dolga akadt az egri kapusnak, akinek munkát végezzen. E két faktor között nyavszky Sándor egyházfelügyelőt az egy­ nácstermében. A kiállítás anyagát Hénel pompás védése legalább még egy féltumeglegyen a teljes harmónia és a bajok házkerület felügyelőjének deklarálta, aki­ Gusztávnak különböző magyar témájú, tucat góltól csapatát. A gólok közül Márorvoslásának eredményessége okából az nek ünnepélyes beiktatása az őszi kerü­ továbbá müncheni, holland, sveici és hús 3-at, Rigó 3-at juttatott rendeltetésű őszinteség; a hibák szeretetteljes felfedése, leti közgyűlésen lesz. — A magunk ré­ olaszországi tanulmányútjain festett ké­ helyére. A SSE-ben a szerepeltetett há­ vagy ha ez kevés, a testi fenyitek alkal­ széről is szeretettel üdvözöljük városunk pei és Hénel Margitnak csendéletei ké­ rom ifjúsági játékos is minden dicséretet mazása, ritkán és indokolt esetben. nagyérdemű jóltevőjét érdemeink egy­ pezik. A kiállításon látható több kép, megérdemel. ÖKÖLJOG. Hírek és különfélék SPORT. �6 oldal A MUNKA és érzéssel Wochaner Irénke szavalta. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével és a leventék diszmenetével ért véget. Az ünnepély rendezése Csintalan Abris főjegyzőt dicséri, ki a múlt tapasztalatain okulva — mindnyájunk örömére és meg­ elégedésére — személyesen vezette az ünnepély rendezését. Eladók 7 darabból álló fúvós hangszer. Érdeklődni lehet a Hirschgyári Olvasókör vezetőségénél. Meleg idők járnak! Vigyázzon husáru szükségletének beszerzésénél. A Herceg Esterházy Husárugyár készítmé­ nyei megbízhatók, finomak. Gyártelep Kapuvár Sopronmegye. Öt lámpás Neutrodyn rádiógéb 4 polgárit végzett, jó házból való fiú nyomdásztanulónak felvétetik: és egy öntött-vas fürdőkád kifogástalan állapotban eladó. Cim a kiadóban. „A Munka**-nyomd?.ban. Turisták. Junius hó 9-én. Pün­ kösd másodnapján avatják a gyöngyösiek Kékes alatti menedékházát, mely alka­ lommal egy „ Mavari" kocsi indul váro­ sunkból háromnegyed 6 órakor. A viteldij oda-vissza 7 P. Jelentkezni a dij egy­ idejű lefizetésével Tóth Zoltán Erzsébet­ ién „Mavart-állomásán" lehet junius hó b-ig, ahol bővebb felvilágosítás is nyer­ hető. A kocsit nem tagok is igénybe ve­ hetik Avatás előtt hazánk legmagasabb ormára, a Kékesre megyünk fel. összgyaloglás 2 óra. Közebéd ára 1'60 P, akik ezen részt óhajtanak venni, jelent­ kezzenek Rokfalusi Lajos oszt, titkárnál junius 3-ig. Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés, kellemetlen szájíz, homlokfá­ jás, láz, székszorulás, hányás vagy has­ menés eseténél már egy pohár termé­ szetes „Ferenc József** keserű viz gyor­ san, biztosan és kellemesen hat. Bútorozott szobát keresek 1-re úri családnál méltányos havi bérért állandó lakásul. — Aján­ latokat „Állami mérnök** jeligére e lap kiadóhivatalába kérek. Salgótarján, 1930 máj. 31 913/1930 vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a starjáni kir. járásbíróságnak 1930. évi 2950/2 számú végzése következtében dr. Laufer Samu ügyvéd által képviselt Klein L. Márkus és csati, társai javára 1500 P. jár. erejéig 1930. évi május hó 1-én fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 4046 P-re becsült következő ingóságok u. m.: áruk, üzlet­ berendezés stb. nyilvános árverésen el­ adatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbíróság 1930. évi Pk. 3380 számú végzése folytán 1500 P. tőkekövetelés ennek 1930. évi ápril hó 1 napjától járó 8" „ kamatai eddig összesen 243 P. 30 fillérben biróilag már megállapított költ­ ségek erejéig, Mátraszelén leendő meg­ tartására 1930. junius 10. d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-c. 107. és 108. §-ai ér­ telmében készpénzfizetés mellett, a leg­ többet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­ góságokat mások is le és felülfoglalták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX, t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elren­ deltetik. Salgótarján, 1930. május 19. Török kir. bir. végrehajtó. Kassai-sor 1L számú ház el­ adó. Értekezni ugyanott. A salgótarjáni kir. járásbíróság, miül telekkönyvi hatóság. Arverésihirdetmény-kivonaí Gecse Balázs homokterenyei lakos végrehajtatnak Néméth István és neje sz. Bodnár Ilona homokterenyei lakos végrehajtást szenvedők ellen indított vég­ rehajtási ügyében a telekönyvi hatóság végrehajtási árverést 3200 P tőkeköve­ telés és járulékai behajtása végett a sal­ gótarjáni kir. járásbíróság területén tevő Homokterenye községben fekvő s a ho­ mokterenyei 161 sz. tjkvben A. 4- 1 sor 116/a hrsz. ingatlanra 300 P, az u. o. 138 sz. tjkvben A. I. 427/a hrsz. in­ gatlan jutalékra 3000 P és végül az u. o. 31 sz. tjkvben A. I. 7. 8. sor, 428, 429, hrsz. ingatlanra 10 Pengi kikiáltási ár­ ban az özv. Platthy Béldné sz. Dravay Mária javára bekebelezett özvegyi ha­ szonélvezeti jog, valamint az Északma­ gyarországi Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat rt. javára bekebelezett kő­ szénjog fenntartása mellett elrendelte. Az árverést 1930. évi junius hó 20 napján délelőtt 10 órakor Homokterenye községházánál fogják megtartani. Az árverés alákerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél illetve alacsonyabb áron n^m adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 " , -át kész­ pénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. íj­ ában meghatározott árfolyammal számí­ tott óvadékképes értékpapirosban a ki­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállí­ tott letéti elismervényt a kiküldöttnek át­ adni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t-c. 147., 150., 170. §§, 1908: LX. t.-c. 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet igémi senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegésziteni (1908: XLI. 25. §.) Salgótarján, 1930. évi márc. 23. Z^lenka s. k. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: I Kosztolányi Károly kir. tkvvezető. Egy nagy üzlethelyiség, szobaMeghalt az ut mellett. Matusz Gyula albertaknai születésű és illetőségű konyhás lakással azonnal kiadó Tisch 18 éves ifjú, aki epileptikus rohamokban Gyulánál. szenvedett, kedden délután Ranaknáról 4 drb. fából készült diványláb Albertakna felé vezető iparvágány ma­ találtatott. Jogos tulajdonosa azokat a gas töltéséről epileptikus roham követ- rendőrkapitányságon átveheti. .keztében lezuhant s mire észrevették és 1930. év május 13-án Salgótar­ megmentésére a szokásos mesterséges jánban egy bőrből készült pénztárca ta­ légzést alkalmaztak s az ily esetekben láltatott kissebb összeggel. A jogos tulaj­ szokásos mentő segélyben részesítették, már halott volt. Holttestét Dr. Szkicsák donosa azt a rendőrkapitányságon átveheti. Ferenc bányaorvos agnoscálta. A szeren­ csétlen fiatalemberre nézve bár megvál­ tás volt a halál, a csendörség megindí­ A szegedi Szent .Gellert Konviklun a jövő tan­ totta mégis a nyomozást, hogy esetleg évre felvesz jó, előmenetelő középukolai tanuló­ 981/1930 végr. szám. nem-e terhelhet valakit vétkes mulasztás kat. Évi ellátási dij 600 Pengő. Tájékoztatót (Szeged, Kálvária-qica avagy bűnös felebarátiatlanság a halál az intézet igazgatósága 10 sz. kérelemre küld. bekövetkezéseért. A részvét mindenesetre nagy az ut mellett kiszenvedett fiatalem­ Alulírott bírósági végrehajtó az A zenét kedvelő közönség régi 1881. évi LX. t.-c. 102 §-a értelmében berért, mivel Albertakna ingyenes pos­ tása, műkedvelő levélhordója volt. Hozta vágyát tökéletesen elégíti ki a közelmúlt­ ezennel közhírré teszi, hogy a balassa­ és kikézbesitette Etes községbe érkezett ban megindult magyar kottaujság, a „Ze­ gyarmati kir. törvényszéknek 1928. évi postaküldeményeit Albertaknának, ahol nei Magazin." Havonta megjelenő szá­ Cs. 1834/94 számú végzése következté­ nagy a kétségbeesés, ki fogja ezentúl a maiban mindig a legfrissebb 6 hazai és ben dr. Pap Dezső ügyvéd csődtömeg­ külföldi zeneszámot közli; dalokat, han­ gondnok által képviselt vb. Römer Her­ községből el hózni a postájukat? A Magyar Magazin felhívása gosfilm és színpadi slágereket, táncszámo­ mann csődtömege javára biróilag meg­ kat, magyar dalt, valamennyit zongorára, állapított költségekkel együtt 5214 P. 60 a Halál Írókhoz. A „Magyar Magazin" szerkesztősége, amely nemrégiben már énekre alkalmas, könnyű letétben. E mel­ f. névértékű és a csődleltár 816, 817, lett Európa és Amerika legújabb szín­ 822, 828, 829, 832, 834, 840, 841, 844, egy novellapályázat keretében módot nyújtott a fiatal magyar írógárdának az padi, zenei, film- és grammofon-hireiről 851, 852, 866, 868, 872, 874, 876, 877, érvényesülésre, most újabb lehetőséget képekkel élénkített tudósításokat közöl. 881, 8821 886, 896, 897, 898, 90Q, 911, tár föl a vidéken élő fiatal írók előtt oly­ Biztosra vehető, hogy a „Zenei Magazin" 919, 923, 926, 927, 928, 932, 934, 947, módon, hogy az eddiginél bővebb teret igen olcsó ára révén rövidesen minden 950, 951, 954, 956, 959, 968, 970, 974, enged át részükre a lap hasábjain. A zeneszerető házban nélkülözhetetlenné 975, 977, 979, 981, 990, 991, 1000, 1004, szerkesztőség felhívja tehát a vidéken válik. A fővárosban és vidéken is min­ 1014, 1016, 1019, 1023, 1025, 1030, 1039, élő fiatal magyar Írókat, hogy a „Ma­ denütt kapható. A lap szerkesztő és ki­ 1049, 1050, 1051, 1052, 1054, 1055, Budapest, V. Katona József gyar Magazin" szellemének megfelelő és adóhivatala: u. 21. Érdeklődjön még ma a helybeli 1063, 1074, 1075, 1076, 1079, 1081, 1084, 1088, 1089, 1090, és 1094 tételei alatt eddig még meg nem jelent novelláikat könyvkereskedőknél. stb. küldték be a „Magyar Magazin" felvett, de még be nem hajtott követelé­ sek nyilvános árverésen eladatnak. szerkesztőségébe, ahol pártatlanul fogják elbírálni, hogy közlésre érdemesek-e. A Mely árverésnek a salgótarjáni kir. „Magyar Magazin" támogatni kívánja a Szabad kifutó nevelt, tuberkulózistól és járásbíróság 1930-ik évi Pk. 2781 számú törekvő fiatal tehetségeket s ezért a leg­ fehérhasmenéstől mentes, edzett, egészsé­ végzése folytán Salgótarjánban Fő-utca ges, magas tojáshozamu és átlag 60 grnagyobb jóindulattal fogja kezelni a be­ nál nehezebb tojásodat tojó amerikai 75. sz. a. dr. Pap Dezső csődtömeggond­ érkező írásokat s a kiválasztott novellá­ fehér leghorn és rhode isiad red nok irodájában leendő megtartására 1930. kat sorrendben leközli, hogy ezzel is állományú tenyésztojásaira, napos­ évi junius hó 7-ik napjának délelőtti buzdítsa az ismeretlenség homályában csibéire és növendékállataira meg­ fél 10 órája határidőül kitüzetik és ah­ rejtőző tehetségeket. Minden szerző vá­ rendeléseket elfogadok. Válaszbélyeget hoz a venni szándékozók ezennel oly laszt kap kéziratára a „Magyar Magazin" megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az kérek. postarovatában. A kéziratok Budapest, V., érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. CSASZLAVA GUSZTÁV Sziget-utca 26. címre küldendők. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz­ haszonbaromfi kísérleti telepe. Hősök ünnepe Kisterenyén. fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szük­ Nagykáta. (Pest vm.) Május hó 25-én verőfényes délelőtt tar­ ség esetén becsáron alul is de a névér­ totta Kisterenye és vidéke a hősök ün­ ték */3-án alul nem, elfognak adatni. nepét a róm. kath. temetőben. A hely­ A csődleltárt az érdeklődők a Pályázati hirdetmény. beli igen nagy számú közönség részvéte­ a csődtömeggondnok irodájában megte­ lével, kik között ott láttuk Csintalan ÁbA Salgótarjáni Ipartestület pá­ kinthetik. rís főjegyzőt, ki különben az ünnepély lyázatot hirdet italmérői üzletvezető Salgótarján, 1930. évi május 24. rendezője volt, a község elöljáróságát, állásra. Pályázati határidő 1930. junius a róm. kath. templom mellett Lénárd Károly bányaigazgatót, Buchgrá- 23-ig. Feltételek megtudhatók az ipar­ Török Gyula ber Gábor állomásfőnököt tisztikarával, testületben, az esti hivatalos órák alatt, kir. jbrósági végrehajtó. Raduly Károly fütőházfőnököt személy­ (hétfő, csütörtök, szombat) vagy Timazetével és a környék intelligenciáját, to­ róczky Sándor ipt. elnöknél. Elnökség. vábbá a tantestület a helyettes igazgató vezetésével, fél 11 órakor az ez alka­ Ha júniusban akar vizsgázni, ha­ lomra alakult vegyes dalárda precíz elő­ ladéktalanul jelentkezzék a adásában a „Hiszekegy"-gyei vette kez­ detét. Makalica tanuló szavalta Szatmá­ 5. csütörtök {JL 2. kedd_____ U 7< Sau * vritól „Üzenet messze sírokból." Az is­ kola énekkara két alkalmi számot adott A banditák réme [] levelező oktatására.' elő igen ügyesen. Károssy Sándor len­ PRÉDA Budapest, VIII. Rákóci-ut 51. V. 2. dületesen szavalta el Sas Ede „Magyar Fősz.: TOM MIX. fi Történet 6 fejezetben, f| Hidegvér Harry végrendelet" c. költeményét, majd Dr. I Fősz.: Harry Piel. Riedl. Gusztáv szívbe markoló, tartalmas Hadikölcsön ősjegyzők, akik Nurl az elefánt ] Az önök vére szónoklattal méltatta az ünnep jelentősé­ nostrifikált kötvényeiktől megválni voltak Dráma 8 felvonásban. Ismeretterjesztő 5 felv. gét. A vegyes kar ezután „Nem lehet.." kénytelenek, egyöntetű fellépés céljából cimü alkalmi éneket Kajárik Lajos ve­ adataikat írásban jelentsék be a „Hadi­ Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap zényletével kitűnő betanítással adta elő. kölcsön" c. lap szerkesztőségének, Buda­ amit a közönség elismeréssel honorált. pest V. Pannonia-ucca 10. A bejelentés délután 5, 7 és 9 rakor. Zenepótdif 10 fillér. Utána Gyula diák „Éjféli lázak" c. gyö- — természetesen — semmiféle anyagi nyörü költeményét nagy hozzáértéssel kötelezettséggel nem jár. Nyomatott: „A MUNKA" könyvnyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. Szülők figyelmébe! Árverési hirdetmény. SALGÓTARJÁN APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: Walter Magántanfolyam f � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00417.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_05_31.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1930-05-31 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 8. évfolyam 22. szám (1930. május 31.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom