https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/102ecb7c2d275a90e41b2ef97a0a650d.jpg 5db6ab9bfbc38bd29761cb97c0c39f95 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d99068004fc6725552745a9c6899cfc3.pdf c46b1a2a419baba89b00239a1ff1f2ac PDF Text Text Balssa-Gyarmat, 1892. október 30. 44. szám. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Versmgés i regálékért. (Sz.) — Ex év régével lesz három esztendeje annak, hogy a Közönségesen csak ,regálé*-nak ne* rezeit italmérési-jog állami kezelésbe ment át. Ezzel a kir. kisebb haszonvételek egyik legjelentékenyebb joga, a korcsmáHatási-jog. amely eddigi-lé nemcsak egyes vidékenkint, de több helyütt egy és ugyan­ azon községen belül is különbözőképp gyakoroltatott, — került rendszeres és egyöntetű elbánás alá. Midén mintegy négy év előtt a regale-megváltás előhírnöke! mindsürübbdn kezdtek a közvélemény feje felett röpködni, s a hit, hogy a törvényhozás végre-valahára komolyan neki kezd fogni e bonyo­ lult kérdés megoldásához, — az emberekben minderősebb és mindmólyebb gyökeret kezdett verni, — darzára, hogy a megváltás eszméje már több évti­ zed óta motoszkált az emberek fejében, ahány ember csak volt ez országban, az mind más és más vára­ kozással, más és más reménnyel volt azzal szemben eltelve. Voltak ugyan olyanok is, a kik sírva pa­ naszkodtak az életbe léptetendő intézkedés felett, mind amely az őket évek hosszú során hűségesen tápláló korcsmáltatási ipar végpusztulását fogja okozni viszont mások épp ellenkezőleg annak fellendülését várták tőle. S a felfogások és nézetek e tarkasága köze­ pette, midőn, amint mondtuk, alig akadt még imittamott egy-két ember, aki csak hozzávetőleg is tudott volna magának a viszonyok jövendő alakulatáról némi halvány fogalmat alkotni: hirtelen, alig engedve időt arra, hogy a meglepetésből felocsúdjunk, már azon kénlés elé állíttattunk, hogy íme a meg­ váltás művelete befejeztetvén, ki ad többet az egyes jogért 1 Maga a követendő eljárás körül is oly nagy volt a khaosz, hogy ember lett légyen, aki kitudta magát benne. A tájékozatlanság oly nagy volt, hogy az emberek tulajdonképp azt sem tudták, hogy kihez is forduljanak voltaképp! S ha elvétve akadt egy olyan szerencsés, aki azzal, hogy kinél és mily lé­ pések teendők egy jog elnyerése czéljából — tisz­ tába volt, azt mint csodát bénulta a többi, s bizony T Á R C Z A. Gimesi gróf Forgách Ferencz szécsényi véghad főkapitánya, barsi főispán. — Történelmi eltieitélée, irta V. Mér. — (Folytatás) Előtte minden — minden oly idegen és visszatanitó volt Mindenki iránt bitonyos undort érzett, nem túrt más cselédet, mint a magával hozott frajláját, Jusz­ tinát Ez volt neki egyetlen kedvencre és mindenben öt vette igénybe, végre midőn néhány nap múlva ll^jctányi Dóra, Kálmánnal szirszaggatő bucsuzás után elutazott — megszüntető Jusztina közötti rang küllömbségét és. őt mint barátnőjét tisztelte, szerette. Napok folytak. — A külvilágról mit sem tudott A férj, kivel többször találkozott; mindent elkövetett hogy sorsával kibékítse, és hogy ne unatkozzék, nyakába küldötte Mátyás diákot azon utasítással, hogy a rárórnőt folytonos megéléssel mutatássá Katát untatta ez ember, s többször tudomására adá, hogy nincs reá szüksége; nem is sejtve, hogy ez által Mátyás diáknak nagy szív fájdalmat okoz, ki Jusz­ tina leányzóba fülig volt szerelmes. És hogy szerelmes, azt Jusztina előtt be is vallotta. Ugyanis, a rámö, a vár egyik bástyájáról egy alkalom­ mal a nagy mindenségbe bámult, kisem akadálvozá gon­ dolatainak sebes menetét s maga előtt látta azt, kit imádott. Ugyanakkor Mátyás úr, a szobába egyedül ta­ lált Jusztinhoz közeledve, sebes monoton hangon szerel­ met vallott s azt bebizonyítandó, a választ sem várta be, annak piros ajkairól egy czuppanó csókot akart lopni, válaszúi azonban oly hatalmas arezul csapást nyert, hogy szinte bele görbült az orra. Mátyást e hatalmas nyilatkozat kigyógyitá * megsrünt otcrélmes lenni; de megfogadta, hogy boszút áll miudkót nőn. Ezen Időtől fogva mindig leskelődött, csúszott máazott, még a kályhába is akadt dolga, csakhogy ki tud- nagyobb hasznot-bajtó tőkét birt e tudományában, mint az, aki egy kutyából?^ diploma birtokában tan. Ax ,,uj“ jog természetét és terjedelmét ille­ tőleg pedig még nagyobb volt a fogalom-zavar. A legtöbbnek még csak duaaztja sem volt arról, hogy mit is érhet egy oly ptrrialit* — egy községre, avagy több községből állt* beszédén-körre kiterjedő „államosított** jog. 'többet, avagy pedig keve­ sebbet ér-e a réginél T Pedig hát ettől a felelettől függött majdnem minden. Maguk az egyes köZZégek voltak a legkevésbbé tisztába ezekkel a dolgokkal. Ezek tulajdonképp azt sem tudták, hogy mennyit is érhetett az előbbi jog. Már csak nagyon kevés, volt abban a szerencsés helyzetben, hogy regálé-tulajdonosnak mondhatta volna magát, házilag pedig még kevesebben gyakorolták ezt a jövedelmező jogot. Pedig a kincstár első sör­ öket kínálta meg a bérlettel, s máskülönben is kü­ lönböző kedvezményekben részesítette őket. Minthogy tehát a kézségek, a nekik biztosított kedvezmények darzára sem akartak és mertek bér­ lőknek felcsapni — más boldogtalan meg vagy nem is birt az egész mélyreható gazdasági változásról tudomással, vagy ha birt is — tudta is az, hogy tuliydonképen miről van szól — ily viszonyok és körülmények között tehát csak természetesnek talál­ tuk, hogy az uj jogok, versenyzők hiányában arány­ lag nagyon is olcsó áron, ugyanazokhoz kerültek vissza, akik már régi állapotukban is oly féltéke­ nyen őrizgették. Ez az elem volt az, amely tudta, hogy az uj intézmény megérdemli, a bizalmat még fokozott mérvben is, s amely figyelemmel olvasva a törvényt és az azt végrehajtó ministeri utasításokat, csak­ hamar kiszimatolta, hogy a régi privát és az uj államvsitott ,.regalt’ jog-* között égés töld különb­ ség van, s hogy ha a régi jog gyakorlata pl. Píriplcson msgórt ezer koronát, ugy az uj j»g bízvást megér ötször, de sőt tízszer annyit. És nem csalódott! — Ex az uj jog csakugyan mis jog a régi ,,jog"-nál. Mert mig a régi, m’gyei pandúrokkal oltalmazott jogon könnyű szerrel akár fénves nappal is lehetett — betöréseket elkövetni — addig a mostani jogot az állam bstua rendel­ kezési hatalmával megvédi. Jaj most annak, aki e jogon akár egy makulányi sérelmet is elkövet. Ha­ marabb néz ei bármit is inkább, semhogy a regálejog haszonbérlőjét akár csak egy kupica pálinka erejéig is megengedjen károaitani. S e széles körű jogot, mely az állam polgá­ raira súlyos teherként nehezedett már az első intéz­ kedések által is, később még jobban kitágították. Még a szabad forgalom szárnyát is megszegték ked­ véért, s egy szép napon arra kellet ébrednünk, hogy saját pénzűnkön még csak választanánk sem szabad abban, amit meg akarunk venni. Falvaink, városaink köré magas bástyákat emeltek, farkáé botos őrség­ gel rakva meg azokat a melyeken belül azután: — élnünk-halnunk muszáj. Szóval — amit ugyan a legkevésbbé vártánk volna a XX. század küszöbén, az következett be a regálé-megváltás következtében! Szabadelvű gazda­ sági viszonyok helyett — gazdasági despotúmoa, kényre-kedvre kiszolgáltatva egyeseknek. tőrüknek, tatárnak, akik bizony inkább azon vannak, hogy szattyán-bőr tárcsájukat minél duzzasztóbbá tegyék ropogta ezresekkel, semhogy a fogyasztó közönség érdekét csak a legtávolabbról is — respektálják. Minek — ha senki sem kényszerít reál! . . . . . . S a községek, a melyek még bárom év előtt fáztak a bérlettől, s a mesebeli róka módjára savanyúnak tartották a sz'dőt, . . irigy szemmel kezdik nézni, Ingy mint söprik halomszámra be a pínxt a regálé-bérlők; s rág >n tolva silány pártvi­ szonyaikra — arra a mvggyő'*> léire kezdenek jutni, hogy egy italmérési-jog bérbevevése még sem lehet valami nagyon rossz üzlet Legalább az egyes községek képrisető-teatületei egymásután határozták el, hogy a legközelebbi három évi cziklusra — törik-szakad — ők is sze­ rencsét próbáltuk ezzel a». általuk eddig lenézett üzlettel. Mert ha már a nyűgöt, melyet a regálénak ily módoni megváltása nyakunkba sózott — viselnünk kell, hát már csak inkább és könnyebben viselnünk a köz ióroltáért. — melv vérre is édes mindnrá- hasson valamit, s azt az urának besúghassa, természete­ sen mindent nagyítva ki börítve. Jakusits mindenről vett tudomást, de túrt és hallgatott. 1647-ik év junius 23-án Kata anya lön, a szüle­ tett gyermek Zsuzsi névre lett keresztelve. Sajátságos az anyai szeretet A mily kimondhatatlanul gyűlölte az apát, oly melegséggel és szeretettel csüngött kis gyermekén. Tudta, hogy azt csak is önmagának fogja nevelni s hogy az az övé, és sohasem gondolt arra, hogy a gyer­ mekhez Jakusits is fonnál jogot bár í az apa* Kata erre nem gondolt A keresztelésnél jelen volt Doru is, az egyetlen barátnő. Ő lett a keresztanya, keresztapa pedig Pongvácz Gábor. Mig Kata a kis leányát csókolgatta, addig Dóra kedvesében való csalódását siratta. Most már Katának is kedvesebb volt az élet, nem foglalkozott mással csak egyetlen kis leányával. Minő öröm volt az! midőn a kis kacsájával megölelhette a legkedvesebb anyát Hát még mikor kimondotta először e szót .mama* Kata akkor a hitvilágba érezte magát; feledve minden kínt és szenvedést A Jelen kárpótlást nyújtott neki mindenért. Egy délután Kata, Zsuzska kis leánya és Jusztin frajla társaságában, a várat környező erdőben sétált E közben első kanyarod ásnál egy öreg koldus közeledett feléjük és alamizsnát kért: Kata megszólitá a koldust és kérdező: hová való? s miután látta, hogy egyik keze hi­ ányzik, sajnálattal kérdé, hogy karját hol veszité el? A koldus elmondá. hogy karját az érsekujvári csa­ tában veszítő és hogy állításának igazságáról a vár as­ szonya is meggyőződjék, azt Írásbeli bizonyitványnyal akart megerősíteni és Úri sznyújából egy köteg Írást vett elő s azt Jakilsitsnénak nyújtotta át. Kata az átnyújtott iratokat gondosan méregette, szemébe ötlött, Forgáchnak egy reá czimzctt levele. Megdöbbent............. Jusztint és a dadát magától cltávolitá. Midőn igy a küldönczcael magára maradt, kérdé: honnan tudta azt öregem, hogy én vagyok a várasszonya ? Kegyelmes asszonyom ’ Én vagyok Gyurka — a gr. úr lovásza és akkor is, mikor uram a német urat össze­ vagdalta, Budelhinben voltam, sokszor láttam Kegyelmes asszonyom, habár akkor még nagyon fiatal volt Kata sokáig gondolkozott, váljon felbontsa e a le­ velet, vagy nem? A szív győzött, felbontotta. Forgách elmondja a leseiben, hogy mily aurencsétlen, hogy kérésé a halált, de sebeiből mindig fel­ gyógyul. Egy kérése van hozzá: Engedje meg. hogy ez életben csak még egyszer találkozhasson vele, lágyén meggyőződve, hogy nemtelen érzésekkel, vagy vágyakkal nem közeledik hozzá. Kata önmagával és az anyai szeretettel küzdve, zavarba jött, s sokáig habozott mig végre önerejébe és Ferencz loragias becsületességében bixra; a káldöncznek csak annyit mondott, hogy itt e bolyén varakwzék a válaszra, és a várba sietett Azon a helyen, hol a vár úrnője a koldussal ta­ lálkozott; igen nagy sűrűség volt, azárt nem Kata, sem pedig környezete nrm vették é«zre, hogy Mátyás diák szakszerűen leselkedik utánok. És midőn az úrnő átvette az iratokat hiúi módra oly közeibe kúszott, hogy a be­ szédet is meghalhatta. Ott feküdt megiapulva mindaddig, mig Kata vissza nem jött s válaszát át adta és a meg­ ajándékozott küldönctöt el nem bocsájtá. Katalin vissza tért, oly nyomott érzés vett rajta erőt, hogy cselekedetét százszor is meg bánta. Jusztin­ nak is elmondá ax esetet, az vigaszialá fit mire meg­ nyugodott. A küldöncz lassan ballagott az erdő széle felé, egyszerre hallja, hogy valaki nevén szóli(ja. Egy ember közeledett felé, azon határozott üzenettel a vár asszonyá­ tól. hogy Gyurka a kapott levelet adja vissza, mert a várnö valamit ki* Mejtett — utólag fogja beirat A tapasztalatlan ember már csak azért is, hogy nevén nóllittatott, megbízott benne és semmi termé­ szet ellenest sem gyanítva, a levelet vissza adta. Nem telt bele egy fél óra, ax idegen vissza jött é» vissza is hozta a levelet azon szigorú megbánással, hogy az úrnő azt üzenni, miként a levelet csakis Forgáchnak magának kézbesítse. A levél átvevője és hozója Mátyás diák volt ás azért szólította a szolgát néven, mert a bozótban mag­ hallotta. hogy úgy hívják. É< mit tett az átvett levélleír a várba futott s a levelet Jakusitssal közié. (Folytatása következik) �NÓGRÁDI junk jévUU, —: quat egy-Ul embernek őnxü énletoért, mely a legtöbb esetben még sokkal kuaéhüena^l ia szokta gyakorolni az ily jogit. Da hát a doi< nagyon egyszerű. Tudvalevőleg aa A*sae» italnaauek kőiül a palinka-félek huxxák a legtöbb hasznot a konyhára. Itne: tegyük, hogy a smm 53 — avagy mondjunk egy horribilis számot — 56 kr. Hektoliter}* tehát eszerint 53. illetve 56 fonalba kertL Aki most ismeri a pálinka előállítás módjait. az tudni fogja, hogy egy liter szeszből mi­ nimül 3 liter pálinkát lehet előállítani. melyet a fogyasztó k&tónségnek 50. 60, 70 knycxárjával •aokás eladni. Látható tehat, hogy 1 liter szesznél — keveset mondunk — 150 — 200 perexent haszon vm ... A pálinka pedig fogy, borzasztóan fogy!... . . . Azt hisszük tehat, hogy a községek alig íz tehetnek okosabb dvidot. minthogy jövőre maguk veszik bérbe az egyes jogokat. Pénzügyi állapotaik Bírálják, hogy ezt már ezelőtt nem tették. A Pajor jubileumhoz. TSéM nha>UM íalrUn a Pajor aaBopelyca Piuter saaJor Síül dacMMBit isi kosaimul uúT«gét a k&retkesőkbea sikehül dMMíSiml: Mélyen tisztelt ünneplő vendégek! Alig hozam. hogy kötöttünk volna bár csak egy a, aki egykor vagy máskor valamely jelesebb táj festő ne szemlélte volna, s agyasakkor ne tapasztalta azt út, hogy azon tájképen, különböző szempontból tekintve, a festőnek újabb és újabb remek ecsetvonását M TOtal ftl. Ma ily -lellemi tájkép előtt állunk s bár ünnepel­ tünk több irányún lett üdvözöl re, én mégis bátorkodom a osadyea tisztelt ünneplő vendégek figyelmét oly pontra irányítani, aboafiin ünnepeltünknek még eddig talán nem észlelt fényoldalát mutathatom be, ugyanis: Azt mondják, hogy ax írói pálya háládatlan. Én nők véleményét, kik ilyetén hitben élnek, nem osztom. Körülbelül 35 esztendeje annak, hogy a társada­ lomba* ax izzadva dolgozó, semmittevő, nagyúri kényelemben unatkozó embereket figyelem, és én e hosszú idő alatt som nem láttam, sem nem olvastam, bogy egy snagatnagu nagy vagyona embert, anyagi érdek nélkül fennhatósága alatt nem álló független embertársai meg­ tiszteltek • ünnepeltek volna. Pajor István ünnepelve tisztelt barátnak a társadatem anyagilag nagy vagyona osztályához nem tartozott s nem tartozik, ám de azért dolgozott és dolgozik, s ba ítartesaéges munkája után, homlokáról a napi gondokat letörölte, ismét rük tollához nyalt, lelke szárnyra kelt s gondolatait versekbe öntve, másokat is gyönyórködtetendó. pazarul szórta szét szellemének kincseit ember­ társai kötött, s mi önzetlen nemes munkáját jutalmazandók. íme körije gyülekeztünk, de nem ám anyagi érdekből, sem szokásból, de nemis hizelkedésbö). hanem szívtak sugallata szerint: tiszteletből és neretetbőL Azon pálya tehát, amelyen a kifejtett szellemi tunikát a miveit emberek vagyon és rangkülömbség nélkül, tisztelettel és szeretettel fizetik: báládatlan nem lehet Az ember fokozatos szellemi képességét talentum­ nak is mondjuk; a hajdan élt Uaszszikus görög nemzet pertmerne egyikét szintén talentumnak nevezte; s bogy már azon arany korban, mily nagy belbecscsel túrhatott a talentum, arról ma kellő fogalmunk csak akkor lehet, ha tadjak hogy Hérodotosz a történetírók atyja, ki midőn Athénében Perikies alatt történeti munkájából felolvasást tartott, egy athéni egyszerű polgár indítványára tíz talen­ tummal jntalmaztatott meg, s ba emlékező tehetségem nem csal, Szokrates is, talentumon vásárolta meg görög­ ömig egyik leghíresebb szofistájától a prókátort tudo­ mányt. Ámde, áihol a pénz fogalma van, ott az uzsora fogalma önként születik. s e két fogalom társulása folytán kimerem mondani, hogy az, ki létérti küzdelmében, egész lelki erejét igénvli s a mellett mégis szellemi kincsek gyűjtésére vállalkozik, ax csakis szellemén elkö­ vetett nxrátakodás által cselekedheti. Talán nem sértem meg ünnepelve tisztelt barátunk önérzetet, ha azt mondom, hogy ma Pajor István talen­ tumot poétánknak 50 éves uzsoráskodását is ünnepeljük. Az aayagi uuoráa lelki fájdalmak kötött öwvzeharteeolt csengő susogó kincsét rasszekrényében elzárva tartja; Pajor István Ünnepeire tisztelt talentumot poétánk arany gondolataiból ösroe esuporgatott kincsét, a nemzet szellemi kőzki öcsévé teszi. Az anyagi uzsorás kincse halála után néhány örö­ köse kötött remekedé* tárgyává lészen, ellenben, a költő szellemi kincsét s pásztor gúny hó lakójától fel a már­ vány palota lakójáig, minden ember egyenlőn és őezegénébe* örökli. Az anyagi uzsorás minden kiadott fillérjével szegé­ nyebb len, ellenben a költő minél többet sd ki szellemi fctoreéMI. annál gazdagabb * nemzete vagyonosabb len. Ne mondja tehát nekem senki; hogy a talentnmow poéta vzegény ember; királyoknál m gazdagabb; mert míg egy írirály legfeljebb ocrzágánalc alattvalóit jutal­ mazhatja meg. addig a költő ax öanev emberiségnek nywjt ajándékot Ma már fejedelmi ssrjsk bizonyítgatják, hogy a vBíritismuv (félvkidézéví nem *gyéfi. mint egyes emberek által kigondolt körmönfont csalása más ember tanának. Talán tévednek? kérdezzük e»ak meg Pajor István Ünne­ peivé tisztelt talentamos poétánkat, nem-e séf esztendeje már xenak, hogy ó Horné,. Horízz, Virgilrás, Ovidius, Göthe, Schiller, Klopstoek, Petaárka tat. testileg rég LAPOK. elporlott uia is élő. szellemeikkel beszélget. Én tehát bátran kimerem mondani. hogy Pajor István ünnepelve tisztelt barátunku.l. ma 50 été* spiritistiku* tudományát is ünnepeljük. » luvltau, mert hiszen lyrájával hány fiatal lelkei delejezett már meg, s ki tudná megmondani bogy csípős epigraiuináival hány öntőit lelkű embert hozott sznggesiczióba? De mondogatják ám az emberek azt is, hogy a költő hamvait rendszerint sirúomb sem szokta jelölni. Lelki -legényeknek tartom én azokat, kik a költő sirhaimat testi szemekkel keresik. A gazdag emberek többnyire a látszatnak élnek, tehát emlékük in a látszaté; a szegény emberek emlék után nem vágyódnak, mert az örökkévalóságba olvadnak be, ellenben a költő, mig értő szívvel bíró ember lesz a földön, szellemi kincsével a jelenhez tapasztja magát. A talentumon költőnek kezdete volt ugyan, de a mi téves felfogásunk szerint vége nem lehet soha. A klaszsukus Görögország nemzetével együtt régen megszűnt lenni, ámde Homer szelleme, ma is kötöttünk el « minden miveit ember lelke mélyében őrei emlékét Petőfit minek keressük a kitöldellett csatamezőn, hiszen szelleme mindenütt jelen van, az aratóleány sze­ relemről dalol, a pásztor furulyájában kesereg s a hon­ véd ereiben csatára győzedelemre forralja a vért Tekintsünk csak a hasadó hajnal ezüstös zenitjére vagy a lenyugvó nap bíbor tengerébe, s kit látunk ott? Arany János szelid alakját ki a Kárpátoktól Adriáig végig suhanó szellőben, végig tomboló viharban nemze­ tünk elbájoló nyelvén beszél hozzánk. Tekintsünk le a Haza fekete göröndjére, s ott Deák Ferencz örök igazságot rejtő szavai arany betűkkel domborodnak ki szemeink elé. Avagy zavarodjék össze egykoron az összes embe­ riség s annak tömegéből Kossuth Lajos szelleme láng­ oszlopként fog az Ég fölé fölemelkedni, melynek minden egyes vibráló paránya, minden élő ember keblében a houszeretet és szabadság tüzet fogja lángra lobbantam. De nem folytatom tovább, talán már így is kime­ rítettem a ünneplő vendégek becses türelmét, mégis engedjék meg, hogy mezei virághoz hasonlóan imént elhangzott herratag gondolataimat szavakba foglalttan a Múzsák oltárán elhelyezném s ünnepelt barátunkkal a szeretet és tisztelet frigyét megkötném a történelem leg­ távolabb eső határáról Hesiodu* görög költő szellemét idézhessem közénk. Hesiodus volt az, ki már Krisztus születése előtt '.135-ben feljegyezte számunkra, hogy a Skytha nemzet a görögök legfőbb Isteneivel voltak vérrokonságban. Nemzetemnek csak is ily isteni rokonságából származhatik azon ma is élő szokása, mely a földkerekségén élő népek szokásainak egyikével sem rokon, mert hiszen a latin nemzet ha családi ünnepet ült, libáczióval áldo­ zott házi isteneinek oltárán. A gazdag és hatalmas Angol nemzet midőn ünne­ pel, okosan beszél ugyan, de hörpenti italát; a franczia enyeleg és kóstolja. — a német fontoskodva beszél és sörös poharának fenekére tekint, a szláv dorbézol, ámde a magyar, isteni nyelvén szól és áldomást iszik. Őseink szokása szerint tehát én is Ukkom poharát emelem s ünnepelve tisztelt Pajor István barátunknak Nógrádvármegye önzetlen és munkás polgárának talentumos poétájának jóllétére és tiszteletére iszom áldomá­ somat s kívánom, hogy őt a magyarok igaz Istene tokáig éltesse! Gy. Koutka Mihály, Laaxkáry Gyula, Madách Imre, M. ö.« Paczolay Gusztáv, Plachy Gusztáv, Pongrácz György, Prónay Péter, Pintér Sándor, Itévav Zoltán, dr. Homubacb Emil, Simko Frigyes, Szabó János, Szigyártó Pál, Szontagh Antal, Sztranyavaxky Géza, Sréter Alfréd, Soóky László, Tapolcaányi Ferencz, Vannay Ignácx, N. N. 1—1 frtot összesen 65 frt. A hiányzó összeget alólirott pótolta. A számadás a szerkesztőségnél megtekinthető. Ezenkívül Kék László úr a nyomtatványok Kiállítását ingyen szolgáltatta ki. Ax áldomási ebédhez a bor árát (50 frt) Hálás Antal úr volt szives felajánlani. A rendező bizottság nevében: Nagy IvAn. Kitüntetett tanító. Felsorolni, a közügy mindazon ágait, melyek kere­ tében a néptanítók ismereteikkel, tevékenységükkel az emberiség javára közreműködnek, e lap szűkre szabott hasábjain nem is lehet. De nem is óhajtom, mert még a látszatát is kerülni vágyom a legkisebb feltevésnek is, hogy ugy mondjam saját kasztomat dicsérem. Ezer és ezer sérelemre fátyolt vetettünk mi nép­ tanítók s az üres dicséreteket is kellő mértékükre tud­ juk leszállítani. A tisztességes megélhetés, a társadalom azon ke­ retébe való beillesztés, azt hiszem méltányos kívánság, azon nagy szolgálatok fejében, mit az emberiség érdeké­ ben teszünk. S ha ezt felemlítettem ismét, nem szerénytelenség vezette toliamat, hanem csak azon méltányosság, mi min­ den józanul gondolkodó és jó akaratú egyén szivében él s ajakéról lebben. Ha a tisztességes megélhetés, minden kellékeit megadnák, vagy ugy mondjam, megadhatnák azok, kik erre hivatva vannak, akkor a tanítás egész más szem­ mel nézhetné pályáját, s nem oly mellékkeresetre fanyarodnék, mind a milyenre sok most, hanem élni mint igazán jó mester, a község népe közt Kenyeret kenyeret hangzik sokszor a sok ajakról, miért ne gondolhat kenyérre a tanító is. 8 ime a nyomasztó helyzetben még is számtalan tanító van, ki a morzsához hasonló fizetésen, a népnek sok hasznosra, példás munkálkodásával követendő irányt ad. <Tsak egyet is, hogy említsek megyénk tanítói kö­ zűi: ime Kuzmányi György sziráki tanító, ki legközelebb 3 földmivelési m. kir. miniszter rendelete alapján a .Gyü­ mölcs kertész* czimű szaklap múlt évi tiszta jövedelmé­ ből mint a faiskolákat kezelő legbuzgóbb tanítók egyike, csinos tokba zárt kertészeti, fatenVésztési eszközgyüjteméuynek odaítélésével lett kitüntetve. S Kuzmányi tagtársunkról szintén felteszszük azt, hogy ö sem a kitüntetésért közeli faiskoláját jelesül, de nemes Ügyszeretetből, mintegy jó példát adandó Szirák gazdaközön légének s bogy van számtalan tanító, ki így gondolkodik mint Kuzmányi, adatokkal birunk, de mégis vájjon nem esik-e jói, s buzditólag bár mily csekély .is az elismerés, ha nem vágytak, ha nem számítottak is reá? Wagner látván. Itt a cholera! — Hiooiorrt történet vig befejeií.»el. — Pajor István úrhoz számos üdvözlő levél érkezett Budapestről jelesebb írók részéről is. Ezek közé soroz­ ható Ágai Adolf következő levele: Nagyságos uram! Tegnap értettem meg a .Nemzet** esti lap­ jából, hogy Ngod e napokban ülte meg íróságának 50-ik évfordulóját, s hogy távolról és közelről szá­ mosán járultak színe elé kifejezni hódoló tisztele­ tiket és örömüket a ritka ünnep és annak méltó tárgya előtt. Engedje meg Ngod, hogy én is, mint egyik szerény kapástánva az Úr szőlejében, habár meg­ késve is, éljek a kedves alkalommal s hogy csat­ lakozhassam azok seregéhez, kik Önben a jeles magyar írót dicsőítik. Az én hálás szivemnek még külön jogezíme is van kőezönteni Csalomjait, ki — sajna, hogy csak régebben, — annyi elmés pattogó apróságokkal növelte lapom, a .Borsszem Jankó*-nak becsét. Az írtén tartsa meg jókedvben s tartós egész­ ségben Ngdat sokáig! Ttégi igaz tisztelője, .íffdl Arloff. A jubiláns író tiszteletére egy jeles költő által irt s lapunkban is közlőit ünnepi versben — sajnos — több oly erős sajtóhiba csúszott be, melyek valóban boszantók, s más értelmet adnak a verssornak. így a 2-ik szakasz 3-ik sorában, ehelyett: .<> 11 li a 11 a n“, .oktalan*, » ugyanezen versszakasz l-ik sorában ehelyett .lelkeket*, lelkedet lett szedve. Sietünk ezen sajtó­ hibákat kiigazitani. HrAmndÚH a jnbilnriis killtaégrííl. Pajor István tir írói jnhileumi emlék és koszorú költségeire adakoztak a következők: Szontagh Pál, Gr. Degenfidd Lajos, Scitovszky János 5 - 5 irtot; Madách Aladár, Szakáll Bárna, Baláay Antal, gróf Forgárh Antal 2—2 frtot; Egy kis asztaltársaság 2 írt 50 kr.; Aninger László, Balás Antal, Balás Barna, Baintner Arnold, Baloghy Dezső, dr. I'sengey Gyula, i’servenyák György, Dapsy Béla, Dessewfiy Ottó, Dessewffy Elek. Fáy Albert, Farkas Férencz ld„ dr. Feledi Ferencz, (farba Gyula, Honda Károly, dr. Hermáim Ká­ roly, Jakobovicj József, Kacskovics Jenő, Komiuerell Keddi — vásári nap. Az Ipolysági takarékpénztár összes várótermei zsúfolva vannak. 10(XX) forintos for­ galom. A részvényesek kezeiket dörzsölik és 1 krrsl drá­ gább szivarra gyújtanak. A napi biztos pláne egy kubát ereszt meg. A társaság kitűnő igazgatója alig bír bejutni az igazgatósági tanácsterembe a nép süni tömege között, hogy szokásos lelkiismeretségével és scruputositásával töviröl-apróra kikérdezze a jelentkező feleket: — Miért ven fel annyit? — Elég len 100 forint is. — Mért nem fizet pontosan? — Micsoda dolog az? Azt hiszi, maga, hogy mi csak szórjuk a pénzt akár kinek? Majd benyit egy fekete nthába öltözött csinos, fia­ tal paraszt asszony. — Maga Szabó György né Perenlényböl? — Igenis kérem alásan Nagyságos uram. (Erre a .Nagyságos cxímzésre mérgesen nézett az igazgató a zwikkeren felöl a takaros asszonyra. Mert ö azon ritka emberek közül való, ki .Nagyságos láz*-ban — hivatalos műnyelven; maria domina magnifice consiliarius regius - nem szenved.) — Hál micsoda rendetlenség az; hogy nem fizetett pentosan? — Kérem , . . — Semmi, semmi, máskor majd nem kap kölcsönt. — Kérem — szól odahajolva az igazgatóhoz n szemre való asszony és szemeiben fájdalomteljes bánkó­ dd*, vigaszthatlan bú tükröződik, — az uram halt meg e héten, Bocsássanak meg, azért nem jöhettem be fizetni. S az asszony előtt, előbb szigorúnak, kérlelbetlennek mutatkozó igazgató el nem palástolhatta a szivé­ nek elénékenyedését. Jóságos arczczal kérdező: — Szegény asszony! Hisz a maga ura még fiatal volt. .Mibe halt meg? — Jaj, kérem alásan, bizony hirtelen jött ez a csa­ pás. Gyomorbajban hót meg a szegény. — Micsoda? Hirtelen jött? Gyomorhajban halt meg? Hisz akkor tán hányt is? — kérdő felugorva. — Hányt bizony az én jó uracskám. Ép bablevest <ls turóscsuszát adtam neki, de csak nem tudta sehogy megemészteni. Hányt bizony sokszor és sokat . . . — Szencsótlen asszony! hogy mert nugxidejönni? — tört ki a szelidlelkülelil vezérigazgató, — Hát uem �N tudja, bogi a maga ura choterálan múlt ki? Az Istenért mit ült? — Már én nem tudom kérem — »irj>egeU a megléwfilt aMtony, — hogy kolyerabu a vagy miooda mái nyavalyába hót meg szegény uram, de hogy luegbót é» még kívüle két atyafiam a *zom*zédban az bizonyos . . . Biz az lehet, hogy kolyrra vét . . . Nem végezhette Le a beszédet az asszony. Revedül maradt. Az igazgató dó­ halálába kihoraut. Rögtön megadta a vészjelzést a Wertheitu eassán, mely Osne van kötve sodrony nyal az igaz­ gatóság minden egye* tagjának lakásával * betörés ellen ezolgál biztosítékul. — * oda liialtá a tisztviselőknek ré­ mült hangon: — Itt a cholera! Majd a hivatal szolgát kereste sietve, egész tust vett a cárból oldatból, az asszonyt levetkőztettek, ruháit kimosták, őt pedig megfürősztőtték a carbulos vizben, erősen meghagyva a szolgának, hogy a cárbólo* oldatot 5" „-ról 8-»zázalékra emelje fel. (He jó leane — sóhajt­ ják a takaréktár! betevők — ha a betét után a kamatot is ily gyorsan emelné az érdemes igazgató.) Magát kellőleg desificiálváu, első sorban kötelessének ismerte erről jelentést tenni. A kivel csak útjában találkozott, már mesziről kiáltá: — Itt van! Itt vau már! — Kicsoda? — kérdezgették. — De azért ne féljenek. Desinficiálva vagyok. — Ki vau itt hát? Patti vagy egy miniszter? — A cholera, a cholera — mondá szomorúan. A rémitő fair iszonyú felfordulást okozott Ipolyság városában. A mint a közönség megtudta, bogy a megye feje a főorvossal — az igazgató hivatalos jelentése foly­ tán — a pusztító járvány székhelyére elutazott személyes­ tapasztaláét szerezendő s a népet vigasztalandó és biz­ tosítandó — leírhatatlan pánik keletkezett. A publikum csak ugy tódult a gyógyszertárakba, sublimat és Garbó­ iért esedezve. A gyógyszerész 30 mázsa carbolt és 3 segédet rendelt táviratilag. 5 mázsa készlete egy óra alatt elfogyott A családapák a gyógyszertárból a biztosiló in­ tézetekhez szaladtak * 5000 frto* biztosítást kötöttek cholera halál esetére. Mindenki szomorú arczot vágott... (no csak a patiensekben szűkölködő orvosok arctan lehe­ tett észrevenni egy-egy derülteid; vonást). Az üzletek pangtak . . . Csak a cognae, szilvorium és vörösbor fo­ gyasztás emelkedett. Cogn.gyár alapításról kezdtek beszélni. Nem is szűnt meg e .pánik, még csak nem jött vissza a megye lelkiismeretes feje a nagyhírű főorvossal, ki a megrémült embereket e bizonylattal vigasztalta meg. .Ezennel hivatalosan jelentem és egyszersmind bi­ zonyítom, hogy a takarékpénztári igazgató által előadottak alapján kötelességemnek ismerve, a jelzett községbe utazni, ott a bíró, a pap, a kezelő körorvos s a falu népe által kétségtelenül bebizonyítva lett, hogy Szabó György pe­ reszlényi lakos nem cholera asiaticá-ban, hanem csak cholera fantasiatica Hederváryána-ban hunyt el. S azóta városunk újra nyugodt. Visszatért régi ke­ rék vágásába. Megszűnt a félelem, megszűnt a biztosítás, végrendelkezés, megszűnt a karból kereslet, minden megszűnt a cognac, szilvorium és bor fogyasztást kivéve. Ssent Kleof'átt. Kolera elleni óvóintézkedések a környéken. Az országot fenyegető kolera veszély következtében vármegyénk lelkes és Ogybuzgó alispánja Seitovszky János is megalakítván a megyei központi járéány bizottságot, s ugyan akkor elrendelte a vármegye területén is az össze* községekben a járványbizottság niegalakitását, hogy a veszedelem elhárítására mindenütt az óvóintézkedések megtétessenek. Ennek következtében, Nándor községében a köz­ egészségügyi bizottság f. hó 15-én járván) bizottsággá alakult, melynek elnöke Csajka Lyos helybeli plébános dr. Rottman Sándor körorvost is meghívta az értekezletre, melyen elhatároztatott, hogy a jelenlevő községi bíró Demeter Mihály azonnal hozasson fertőtlenítő szereket a község részére. Továbbá elhatároztatott hogy dobszó útján figyelmeztessék a lakosság, a hol rendes árnyékszékek nem volnának, három nap alatt minden ház tulaj­ donosa készíteni tartozik a fertőtlenítés könnyebb eszközölhetése végett, minek ellenőrzésére, hogy végrehaj­ tatott-e a határozat. Bittér Péter bizottsági tag és községi biró bizatik meg, valamint egyéb óvóintézkedések ellen­ őrzésére is, melyet a bizottság jónak vél. Idegenek, házalók, tyúkászok, edényetek slb. a községben való kóborlástól eltiltóinak. Kutakat tisztán tartani, környéküket tölteni, hogy más idegen, rothasztó anyag abba bele ne hathasson, azon főiül körülötte mosni is tilos. Korcsmák, mészárszék, naponként fertőtlenitendők, és azok ellenörizendök. Iskola helyiség hetenként háromszor fertőt­ lenítendő és folytonosan szellőzendő. Magány lakások tisztán tartandók, u házak környékéről és udvarokról minden piszok eltávolitandó. Fertőzött helyekről jött egyének fertőtlenitendők. és 7 napig megfigyelés alatt tartandók. A fertőtlenítésre is a községben való felügye­ letre az elnöklő Csajka Lajos plébános a helybeli önkéntes tűzoltókat hívta föl, a Bittér Peter főparancsnokkal szí­ vesen vállalták el a közügy érdekében a közreműködést. Egyszersmind megmagyarázta a tűzoltóknak a fertőtlenítés módját az elnök, hogy miként bánjanak a szerekkel stb. * buzdította a közve«zély elhárítására őket. A járvány-bizottságnak tudomására jött, hogy a folyó hó 10-án Váczon tar Ütni szokott országos vásárra a községből többen elmentek. Minthogy pedig magány úton uz a hir volt elter­ jedve, hogy ott is kiütött a kolera, ennélfogva a járvány­ bizottság azon intézkedést tette, hogv a nevezetteket visszajőve! alkalmából a község szóién fogja fertőtleníteni, a egyszersmind hozzátartozóikat I* figyelmezteti szigorúan 6 G R A IT I LAPOK. az ovakodásra, habár ott a kolera kiütése még bivataio»ui kőrhirré nem tetetett. A járvány-bizottság elnöke maga látogatja időnként sz egyes házakat, hogy az elrendelt órórendszaWyok * 'f-guiatoMtai-auak Hirek és különfélék. nagy hidegek beállta- előtti í*lruházá. * tíuuf* kiosztást találta a Lisottaag eaéhráuyosuk EiégWl fcltrivást intéz a közönséghez, mely L-liíiváa mei-g hangyát tekintve, bizony ara meg f-<gja Ltialni az utat a unekúez c* ugyan­ azért közöljük azt egesz terjúleg.' ,Felhívás az emteMbarátokboz* Beköszöntött a zord >d * didereg a* utczás, házaink előtt a auk félmezteten (legény ember, sót a mi meg ennél w roszabb: otthon nemed fötetlen, nyirkos. *zuk szobában, nedve* szalmán, rongy takaró alatt a sok beteg gyermek. A kolera. — hála Istennek, kxmelm látezik bennünket, de nátno* más betegség, különöse:, ezek legrettenetesebbike: a roncsoló torokiob egyre szedi áldozatait a zsenge korúak kőről, — e* tudva vau, hogy e betegség ragály ozása elől nehezebb a védekezés, mint a kolerától. A hatóság megte*zi kötelességét, mit használ azonban a leggondosabb orvosi segély is, az ingyen gyógyszer, ha ninc* a betegnek erőtádó tápláléka, ha nincs tüzelő anyagja, nincs ruhája. Ereket csakis a jó­ szívű áldozatkész emberek alakozá-ra pótolhatja némileg, s ez menthet meg sok életet a társadalom és a hazának. Ily tneggyőz-idéstöl áthatva városunk járvány-bizottsága elhatározó, bogy adakozás végett felhívást intéz a város nemeskebiű közönségéhez, egyszersmind a czél *ikere«rté*e végett megkeresi a helybeli rörűv kerent-, és az izraelita uőegylet igen tisztelt választmányait szives közreműkö­ désre. Kérünk tehát mindenkit: fogadja szívesen a maj­ dan gytútő-ivrel megjelenő hölgyeket, a könyörüld angya­ lának e képviselőit, * adakozzék tehetaége szerint. Buba és ágynemüeket, valamint élelmi czikkeket köszönettel fugád és rendeltetési helyére jutatja a városi elöljáróság. B.-Gyarmat. 1892. évi október hó 26-án. Keményt Károly, j.-biz. eln. Ifj. H u m m e r Ferencz, j.-biz. jegyző. Személyi fairek. Sritovaly .?ta "ispánunk okt. hú 24-én loMiuczou volt, * részt vett a katonai csapatkórliáznak a katonaság részére történt átadásánál. Az alispán Losonczról gr. t.'zebrián Lászlóhoz ráudult ki Szalatnyára. hol másuap nagy hajló-vadászat volt, melyen Pongrác* György árvaszéki elnök « gr. Forgách Antal t. aljegyző is resztvettek. — Z.silinsz'ky Mihály szom­ széd Zólyom vármegyei újonnan kinevezett főispánnak a beigtatása ukt hó 2!>-én ment végbe Beszterrzebányán. Az instellátíó nagy tehaugulteag mellett folyt le, ■ az uj főispán mellett senki sem lelkesedett, mert Zólyomvármegyében mindenki Usipkay Károlyt, a vármegye ki­ tűnő alispánját kívánta volna látni a főispánt székben. , Kinevezi*. Tátray Tivadar vármegyei díjnoknak neveztetett ki a főispán úr ő méltósága által. Eljegyzési. Némethi János a bpesti kir. posta és tá­ vírda igazg. ’irattárnoka, városunk fia, eljegyezte llrunecker Ittzsa kisasszonyt Kunhegyesről. Néviuagyaro.sítás. Kohn Gyula é» Kohn Hen­ rik kiskűrtösi lakosok , Kováé »'-ra magyarosították neveiket. Halálozás. Üsztreicher Mór K-gyarmati lakos, korcsmáról és földbirtokos, volt városi képviselő, váro­ A<Iakozá.s. Csepy Pál világtalan volt szabadságsiunk egyik buzgó polgára, f. hó 27-én elhunyt A java korban lévő férfiút mindenki jó embernek ismerte * mint bairros felsegélyezésére Molnár Istvinné gyűjtést rende­ zett. — A szerencsétlen helyzetbe jött öreg honvéd ja­ az itteni izr. hitközség egvik oszlopos tagja ugyanott több tiszteletbeli állavt töltött be. — Nyugodjék békével! vára adakoztak: Nagy Mihály 2 írt, Horváth Danó. HutA b.-gyarmati községi iskolaszék ukt. hó nyik Károly. Elfér Ede, Sztranyavszky Géza, Seidl Gyu­ 25-én Kövy Tivadar elnöklete alatt ülést tartott, mely láné 1 — 1 írt, zárdabei; irgalmas nővérek. Okolioáaji alkalommal óvás tétetett az ellen, bogy a nm. m. kir. Amália. Tantossy Emil <X>—60 kr.. Beke Béla. Fölkel vallás és közoktatási minisler. mellőzve a város és kor­ K„ Baintner 0„ N. N^ őzv. Milovan Árkádiáé, Elheniezfry mány közt érvényben lévő szerződést. — az iskolaszék Flóriáné, Thuránoky Mária. Kluk András. Dsbreczeai hármas jelölését figyelembe nem vette s oly segédtanitó- Mártonné, Btdakovicsné, dr. Biró EJéné, Jakabtalvay Jenőt nevezett ki a b.-gvarmati polgári iskolához az el­ uőné, Kanita Ödön. N. N„ Aninger Li»ló, Szllasay halt Depiny Gizella helyébe, aki az iskolaszék által kan­ Ödönné. Beude Gyuláné, Kék István 50 —50 kr., Istdidálva nem volt. — Et a segédtanítóm'* Andorfly Er­ peczky Béla. Pajor István, Lengyel Sáudomé, Tokay La­ zsébet. aki nemsokára bejött a tanácsterembe, * magát jos 40—40 kr.. Vilim József, űrért M >r. Gaascl test­ az iskolaszéki tagoknak bemutatta, a megjelenésével oly vérek, N. N-, Jaulusz Ferenczné, Kohn Miksa, Ambrókellemes- benyomást gyakorol! az iskolaszék! tagokra, zyué, N. N., N. N\ N. N, KommereB Gyula, Tóth hogy többen az órást szívesen visszavonták volna. Meg­ István, Bemei Himmler Adolf, N. N\ Dubrariczky, Heffter R.. Petrovics Mátyás 30— történt 3 jelölés a rajztanári állásra is. Baintn*r Ottó S*abó Sándor, G. gondnok úr számadásai, melyek előzőleg Horváth Dano 30 kr.. Sárossy János. N. N^ Gxil Lnjov, Makkay Sán­ dor, Szkladánvi Károlv, Mólnir János. íkrczellv Ödönoé, és Simko Frigyes urak által felülvizsgáltattak, teljesen rendben találtatván, a gondnok úr a számadás terhe alól Hummer Mihály, N.’ N\ S. K.. B. S.. B. j, Tzuh. felmentetett s önzetlen és fárádságos szolgálatáért neki Vályi Lászlóné. Sztrecsko János, Hajós Jenő, N. N., D. jkvi köszönet és elismerés szavaztatott. — Igen fontos J„ N. N.. E. L, Meisaner József, Biattersxky Káxaaév. vallási kérdések is jöttek felszínre az ülés alatt. Ugyanis Pala Pál. N. N., Krivos, N. N.. Koriesánszky Laj^né. Hedri Pálné, mint reformata vallású anya, folyamodott Klementisz, Ktein József. Elfér Itsikné, Dessewffy Elek, az iskolaszékhez, hogy engedtessék meg. miszerint a pol­ -Himmler Edéné, Mohácsi József. Fischer Henrik. Bárok gári leányiskolába járó leánya az apja vallásán, vagyis Katalin. Fuehs Ignác*, N. N., N. N„ Doman Fanni 20 — a róm. kath. vallásban neveltessék. — A tanárok beje­ 20 kr.. Fazekas Dezső, Müller Unió, N. N\ Schetber lentettek ezen kívül még két esetet, melyszerint evangé­ J. 15 — 15 kr.. Baloghy Dezső, N. N„ Panyik András. likus szülőktől származó gyermekek róm. kathelikusoknak Valach; Elfér N., Szoehor József, Hoitssy Irma, SártöÍratták be magokat, s a róm. katholikus hittant tanulják. zyné, N. N^ Klein Fülöpné, N. N\ A. B. 10—10 tart Az iskolaszék, nem akarván vallásháborút provokálni, ezen Befolyt összesen 36 írt, mely összeget Molnár Istránaé eseteket bejelenti a nm. vallásügyi ministernek, hogy urhölgy C*epy Pálnak elküldrén, nevezett a gyűjtő űr­ döntse ö el azt a kérdést, lehet egy reformátusnak, vagy hölgynek és a t adakozóknak lapunk ut,án kösaAnoiét , evangélikusnak született gyermeket a római katholikus fejezi ki. vallásban neveltetni? A minister úr őnagyméltóság* úgyis .Az első tokaji cognac-jfyár coguacját már benne van az efajta kérdésekben. B.-Gyartualon is lehet kapni és pedig Hummer Mihály Vasúti közgyűlés. A ságh-koq*ona-zólyomi, va­ jónevű kereskedőnknél. Ezen, a cholera ellen is hatályosan súti vonal kiépítése tárgyábzn L;styán<zky Sándor bonti használható cognac, abban különbözik a többitől, hogy ez alispán elnöklete alatt a múlt héten Korponáu közgyűlés tisztán borból készül: azért olyan jó, Ízletes és ogvszsegu A mindszenti vásár B.-Gyarmaton október hó tartatott E gyűlésen az alispán részletesen fejtegette azon módozatokat, melyek, mint ezen építendő vasútvo­ 24 és 25-én tartatott meg. A váHr elég népes és for­ nal előmunkálatai, szükségesek. Ezen munkálatok keresz­ galmas rolt. Az olcsó és jő kápoazta nagy kelendő­ tülvitelére egy szűkebb körű bizottság választatott mely ségnek örvendett. A búza és rozs árak kissé felemelked­ működésének eredményéről még ez év november hó 20-áig tek. — A marba vásárra felhajtatoti 1175 drb szamamirha, 371 drb ló és 1627 drb birka. köteles beszámolni. Postahivatal beszüntetése. A szendehelyi posta A majgyar czitner használatára, Nógridvázmef. hó 20-ától végleg megszűnt Szendehely, valamint Ka­ gyébeu kormányhatósági engedély alapján a következők talin és Udvarhely puszták a váczi m. kir. posta és tá­ jogosultak és pedig a magyar korona országai cgyesitott vírda hivatal kézbesítési körébe osztattak be. A u ő t i n- czimerének használatára jogosultak: ,Ko«nch Jiaee* c s i postahivatal pedig gyalog küldöncz járattal a rét­ budapesti üveg- és kőedény gyáros ezég. (Gyárak Sziaoságival köttetik Össze. bányán és Körffiöczbányán). A salgótarjáni kVszénbáaya Orgona üzenteié.* megy m» végbe Bánkon, hol részvény társulat.* Magyarország külön czimerének hanaz erang. hívek adakotas utján szerezték meg templomuk uálatára jogosultak: A .losonczi gőzmalom ráavénytárszámára az uj orgonát. raság.* (?) .Zahn J. György örökösei* budapesti "üveg Fel ruhásán. A b.-gyarmati állami elemi iskola gyáros ezég. (Gyára Zlatnónk Spocziális engedélyire! bír­ tantestülete mint minim évben, úgy mist is, nov. l-én. nak, aza* a czimerek használatára csak bizonyos meg­ segélyegyletinek kamatjövedelméből, téli ruhákkal látja, szorítással mertek engedélyt: A .balassa-gyarmati ön­ el a szegényebb tanulókat. kéntes tűzoltó-egylet* Külön czimert egyleti zászlón: A Egyházi vegyes énekkart szervezett Szkla- .Felső-Nógrád megyei Magyar Közművelődési Egyesület* dányi Károly b.-gyarmati r. kath. kántor, mely btftgósága Külön czimert pecséten. kétszeres elismerést érdemel főleg most, midőn ugy a Dalegylet, mint a női Dalkör, szünetel. Az említett vegyes énnek kar először jövő kedden Mindenszentek napján fogja a reggeli 8 órai kis-niise alatt Zsaszkovszky örök­ Igen tisztelt szerkesztő uram! szép chorál énekeivel dicsérni az Urat; másnap pedig halottak napján a nagv-misén énekel. Becses lapod múlt heti számában foglalt .Hírlapi Halottak emlékének kegyelete* megünneplése, kacsák* czimű hírre vonatkozólag, — minthogy többek nov. l-én (kedden) B.-Gyarmaton is pazar fényűvel fog által értesültem, hogy a .kacsázással* en gyanúd Itatom, végbemenői. Egyes sírok fényesen lesznek feldíszítve és kértek azon kijelentésemnek közié téré, hogy én egyetlen kivilágítva. A dtvatkercked&ekben, és a piaczokbn már egy fővárosi lapnak sem küldtem be a hivatkozott Kink napok óta láthatók szebbnél-szebb koszorúk. — A ,me- egyikét sem és azok koholójit nem ismerem. mentomori* kultusza minden évben szebb és meghatóbb! B.-Gyarmat» 1892. okt 28. Dicséretre méltó kezdeményezést tett a baktea Mrod lassa-gyarmati járvány-bizottság, tekintettel arra, hogy kolera nélkül is sokféle nyomor és betegség pusztít váro­ sunkban, főleg a szegényebb néposztály között. Népkonyha 8Kr»ed JeWlv. felállítása nálunk sikeres óvintézkedésnek nem igen te­ kinthető, ahelyett inkább u esetenkénti segélyezés, a A közönség köréből. �NÓGRÁDI LAPOK. 4133— im»2. m. Szerkesztői üzenet tocertki ioxziii?; a Hita IttczelxzertW tartlieiy. HORVÁTH DANÓ felelős szerkesztő LMsses d»tK><.Abxa és iv«d«(rkben 36 kr. ryógytárakbio l>n<r>m«tjú»«!. ülat.ierésivkaH. rxUaiut a Salválar- Searitt grertyAk eliruaiUaokban Raktár B. Gyarmatos Kauttx Odún jyógysiertsi űrnél. HIRDET 31 EST ártéré*! IsirifelMscMy 4 MismI. Ax Ipolysági klr törvényszék mint telekkönyvi ható.áx közhírré teán. lu<y ax ipulyslgt tskarékpénirtr végrehajtató nak Peter Jotaet njfaluti lakot végrehajtást ttenvedő ellenit*, írt tukekűveteléa és járulékainak kielégítése irtot! vé<rviiaila«i Ügyelten aa Ipolysági kir. t<in< nyaték területén lévő l’jf»‘". kőitég határiban fekvő aa l ifalu kiixaég 5f> ti. tjkvben Malei Jöttéi ét neje síül. Saabó Borbála, Saabé lutrs éa Péter Jó.tef tulajdonául bejegyaclt A l. 1—6. sorsa, a) alatti 10. sa. hát mbar, kert és fél" teleknek Péter Jöttéiét illető egynegyed réerére 77U frt 50 krban, b.i vállaággal terhelt t 1 lur Sé hm alatti sxöllo ét préaháauak Péter Józsefet illető egynegyed réerére 56 frbau cteunel megállapított kikiáltási árban aa árve rést elrendelte ve hogy a fennebb megjelölt ingatlanok ax 189.'. évi november bú 21-ik napján d. e. 10 órakor Újfaluban a kör­ éig hátánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól la cladalni fog. Árverezni etándékniók tartótnak aa ingatlanok bectárá­ nak 10-’/. át vagyis 78 forintot, illetve ű forintot késapénabeu, vagy aa 1MI.|IX t-ct. U. 4-ban jeltett árfolyammal számítón és aa 1881 évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt inxaág. ügyministeri rendelet 8. Pában kijelölt ovadékképea értékpapír, bán a kiküldött keiébe* letenni avagy ax 1881. I.X. t.-cx. 170. 4 a értelmében a báuatpéntnek a bíróságnál előleget elhelyeléséről kiállított tiabáJyaierii elismervényt átsiolgáltatni Kelt Ipuiyaágvu, 1802 évi június bó rt ánaklr. lön zzék mint telekkönyvi hatóság SIR-GYERTYAK l-< Iqrfrt a «a Min tel ran mg mmb bawzabbrtott, aem ki nrtn váltott jrtMyyarak, arany, utat ét agyébb érték tárgyak róunt a folyó 1892. évi Mvember M 14-é« <L *. 2 érakor u intézet hivatala* belytrágóbam tart—ái ayihtam árraránm fognak eladatm, rámát ez idöa tál tózadeaMrtaac teráhataak MrgjegyaztMtk, hogy a felró 1892. éri november hó 1-ig a megbozzmbttáank trrorám kéltség raadéű nelkál utközóltetoet ezentúl áronban az árverán anyjáig a kölcsön öaazeg 2* ,-a fog árreráá költség címén *zed«tni. m. 4, 6. 7. 58. 60. 63, 65. 87. 88. UO. 122. 145. 156. 165. 175, 181. 189, 190, 1WL 195. 204. 206. 212. 218. 224. 225. 231. 242. 244. 285. 287 . 29U. 293. 294. 295. 297. 298. 300. 301, >M. 307. 308. 309. 310. 311. 311. 315. 318. 319. 320. 321. 322. 323, 3T7, 388. 382. 339. 341. 346. 349. 350. 353. 354. 359. 360. 364, 365, 386, 372, 377. 378. 379, 380. fT. 70|, 82. 9». 129, 167.173, 17a 194. 198. 257. 270, 278. 289. »l, 324. 333, 335. 337, 356. 357. 362. 39«. 399. ▼. K 20. 21. 34. 41. 58. 70. 86. 127. 134. 137. 139. 171. 175, 178, 181. 200. 301. 206 224, 230. 249. 262. 265. 270. 277. 285. 298, 311. 3W. 34L 348. 352. 365. 368. 414. 417. 425. 426. 432. 438. +45. 453. n 1. 2. 4. 7. 9. II 14. 18. 23. 28. 32. 34. 35. 38. 39. 41. 43, 44.45. 48. 50. 51. 52. 56. 56. 60. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 72. 73. 75. 7* 80, St. 87, 90. 93. 94. 96, 96, 99. 101. 106. 107. ‘10J. 109. 110!, Ml. 114. 115. 116. 117. 119. 125, 126. 129. 133. 142. 144. 117, IMI, Iá3. 151. 158. 163. 164. 165. 166. 169. 170. 178, ISI. 166, 167, 189. 190. 19t. 192. 193. 194, 198, 20). 201. 204, Ü.M. 107. 109. 218, 219. 222. 224. 231. 237. 240. 241. 242. M6. 367. 276. 278. 279. 290. 285. 288. 292. 295. ■297. 29H, 301. 302. 330. 327. 329, 324. 321. 323. 306. 307. 308, 310, 314, 318. 319, 320. 383, 334. 33S, 336. X<7, 341. 342. 344. 317. 349, 350, 332, 360. 366. 387, 368, 369. 371. 37X 373. 37.\ 37s' 390, 394, 397. 248, 260. 262. 287 .4 b.-gyarmati Takarékpénztár igazgatósága. 1 csomag 30 darab 35 kr. 1 csomag 24 darab 38 kr. I | 1 csomag 16 darab 35 kr. 1 csomag 12 darab 35 kr. Éjjeli mécs-gyertyák sírok kivilágítására igen alkalmasak 1 csomag 10 darab 45 krajezár. Első minőségű asztali stearin gyertyák a legjutányosabb napi áron. Szalon petróleum kitűnő minőségben 1 liter 18 kr. Továbbá bátorkodom a nagyérdemű közönség becses figyelmét kikérni a eznkor, káré, rum, thea, theasűtemények, tábla-rizsek, hengermalmi liszt és dara, aszalt-szilva és szilváit, déli gyümölcs, csemegesajtok, likőrök, borok, pezsgőborok, cognacok és mindennemű a szakmámba vágó árukra, mely árukat az üzletem nagTobbitása óta, sokkal dúsabb választékban tartok és a miatt igen jutányos áron is adhatom. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kéri B.-Gyarmaton, 1892. október hő. teljes tisztelettel Hummer Mihály, 2—3 filstetkereakedö. Kossnth-tér. P II T T P ÍZ-féle vasöntöde és gépgyár V XX XJ 1 V rXré«ivénytArsanAg BUDAPESTEN. Uyár é« Irodák I VI. KUClET, KÍLM V’Áent-CT. Várni írói ét raktár: PODHANJCZKYUTCZA 14. - Fiák-ró tár: KEREPE8I-ÚT 77. Gőz- éw JárgáiiycNéplő-kéNzületek izárnos eliö dijakkal kitüntetett szab. Schlick-féle 2 és 3 vasú ekék, mély ítő- é« egyetemes aezéí-ekék, ereden •CMUCK- éa VIOATS-fiéie egyvasú ekék, talajmivelö-eszközök, valamint ScUMle nak. wtantiM. Takarmáiykáazltí fáatk, darálók, Irláaalmtk ét mindennemű faidüafl (épek. Eradttl amarikai UvaUtf á« marokról aratá-fápek éo fákautlálápok iráinthaU muoi vantak itk. Klmnyöa Bneléal feltételek. OOOOOOCXXTOOOOOOOCXXX) Női rulm szabászat, minta rajzolás ős varrásban oktatást ád Sxáttzy Mária női ruha készítő B.-tlyarmaton (Madách-utcza.) CXTOOOOOOOOOOOqOOOOOO ÉRCZK0P0RSÓK selyem szemfklelek s egyéb temetkezési czikkek, ugynintén m i r k o e i <> r n k nagy választékban a Irgjutáayosahb árak mellett kaphatók Ebenführer Lajos, t -4 kérésitréasébea B -Gyarmaton. XMXMXXXXXXXXXKXXKMX RMRRARRRRRRRRRARAR Eladó szöllö vessző 50 ezer darab vegyes UlUtótr* alkalmit wóllö vetítő erédó, Mxjthényi Ottmár rílrai homoki tzólójéből, ölti ttállítátra ára 4 frt ezrenként B.-Gyarmaton által véve, megrendeléseket ezrenként 1 frt előleg mellett elfogad Blazsek Ferencz nr B.-Gyarmaton. i—» WVWWMWMMMUMMMMUMMWW Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00186.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_10_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-10-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 44. szám (1892. október 30.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom