https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/792c9e7becedee394ca4376d5fa3b710.jpg da4cebc1bfc4f560bfafff92b98bdd6e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1e5d98da1e49ab651fe9a30ceec7d217.pdf f62087530e0dc48b44d8e82083af466f PDF Text Text Balassa-Gyarmat. 1892. julius 17. XX-ik évfolyam. 29. szám. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZAT HETILAP Előfizetési felhívás! A „NÓGRÁDI LAPOK“ 1892. át II. felére. Elöfiietési Egén érre .... fi Félérre................. 3 Negyedévre .... 1 Egy hónapra ... — ára: frt frt frt frt — — 50 50 kr. kr. kr. kr. Felkérjük egyszersmind lapnak L előfiwtöit, hogy látrálékaikat kiegyenlíteni és előfizetéseiket megújítani riveakedienek. Kék Lánló, ,M»4* te Horváth Danó, ftltllé nnkftii Gladstone és - Apponyi. Gróf Apponyi albert valószínűleg fájdalmas szívvel látja Gladstone félelmes biztossággal történő előhaladását az angol választási küzdelmekben a diadal kiküzdése felé. Az öreg 83 éves angol ál* lamférfi már is nagyon közel van ellenfele Salisbnry miniszterelnök legyőzéséhez, s ő, fiatal férfi­ kora virágában, országszerte respektált nagy állam­ férfim tehetségén s általánosan bámult s a parla­ menti életben lényeges szerepet játszó szónoki talen­ tuma daczára a múlt választásoknál a csatát, melyet oly biztosra vett, s a melyben a szélsőbal neki oly derék segítséget nyújtott, alaposan elvesztette. De bármily fájdalmasan eshetik ez Apponyinak, az eredmény különbözősége természetes okokra vezethethetö vissza. Gladstone s Salisbury programmja közt éles köz- és magánjogi eltérések vannak, ott van az Irlandnak adandó önkórmányzat, vagy az unió további fentartásának kérdése s hogy többet ne említsünk, a munkáskérdés. Apponyinak pedig külön programmja a választásokkor sem volt, most sincs, mert ami van, az gróf Szapáry miniszterelnök program rajában pontról-pontra benfoglaltatik. A kü­ lönbözőség színét csak a .nemzeti* pártelnevezésből folyó szélsőbal! jelszavakkal történt fekzifrázás okozta, amely azonban ha a választások eredmé­ nyére itt-ott hatást gyakorolt is, az vagy a szélső­ T Á R C Z A. Hogyan kerültem én a szegedi államfogházba. — Humoraik. Irta: V. Mór. — (Folyt. ví<e) — Nehány másodperei után vissza jött a férfi, olyan sajátságosán nézett reám! kérdi nem vagyok-e rendőri felügyelet alatt? — mi a nevem s hol lakom? — felel­ tem: de tudtára adtam azt, hogy olyan megyéből való vagyok, » hol nem szoktunk magunk és a más árnyé­ kától megijedni. Visszamentem a fogadóba — leverten — törtem magam, hogy a kudarca után mit mondjak Hátinak?! . . . Megvan! . . . .A miniszter foga megfijult, Bécsbe ment, hogy hogy ott kihúzatja!* . . . Helyes! ... Heggel épen készülőben voltam, mikor két úr állí­ tott be a szobámba; kérdik én vagyok-e Kotkodák Venczel? — igenlő válaszomra kinyilatkoztatják, hogy ők Dandi Zsigmond úr segédjei — miután tegnap nejét a város-ligetben inzultáltam, öt sértegettem, lovagias elégtételt íérneh. Csak ez kellett! Hiába mentegetőztem, hogy nincs ösmerősöm, igy segédekről nem gondoskodhatok. Jöjjenek Ságra, itt minden ember született segéd . . . Mit sem használt! biztosítottak, majd küldenek ők barátjuk közül kettőt, ezek segédeskedni fognak, azokkal hozzam tintába a dolgot 10 órakor már mt volt a két segédem, egyúttal kijelentették, miután tudták azt, hogy lovagias emberrel van dolguk, tekintve a sértés nagyságát, nevembe a pár­ brit előlegesen el is fogadták, s megegyeztek: egyszeri golyóváltás, s azután pedig kard a kimerülésig. — Szabadkoztam. Életemben sem ptsltoly sem kard kezembe sem volt — hiába I — mi sem használt balnak vált javára, vagy pedig Apponyinak a ki­ azon ellenzéki vádnak, mely szerint Szapáry a nem­ egyezés iránt hirdetett hűségére vetett árnyékot. zetiségekkel a magyar közjog rovására paktál. hazug Persze a „nemzeti “-járt elnevezésnek s az eb­ voltát. Ha a románok éazretérnek. ő irántuk is ből folyt hangzatos nemzeti hiúságunkra hízelgő visszatér majd a bizalom s ők is kapnak majd pél­ jelszavaknak az volt a ctélja, hogy az ellenzéki dául pár fúispánságot, pár erdélyi úr kárára, s u lapok által czélzatosan aulikussággal vádolt gróf erdélyi Horváth Gyula lapjának ugy felbőszitéaéra. Szapáry miniszterelnököt a nemzet előtt túlliczi- De hát csak hadd haragudjék e lap 6 pár erdélyi tálja. De hát mint konstatáltuk, a liczitáczió ha magyar, csak az egész magyarságnak s hazájának imitt-amott használt is a szélsőbalnak, gróf Apponyi hasznára vájjak a dohjg. Hogy pedig a mázét a számára károsan ütött ki. dynastia iránti jó viszony szilárdítására mily garanA nemzet óriási többsége az 1867-diki ki­ czia Szapáry uralma, azt bizonyítják a koronázási egyezésnek híve. 8 ttnyektöl győződött meg, hogy jubileumkor tett királyi nyilatkozatok, a kir. udrargróf Szapáry a választásokig még alig másféléves tarlás megmagyarositása iránt tett határozott ígéret vezetése alatt az o kiegyezést védősereg élén a leg­ s azon magatartás i s.melyet a kabinetiroda Béeaben kitűnőbb vezérnek bizonyult Tényekből győződött az ellenük vádaskodni akaró román küldöttség iránt meg, hogy belügyeink konszotidácziójára, s a mo­ tanúsított. narchiában s olyanoknak s a "külhatalmak .Á dynasMindezt érzi, látja a magyar nemzet s igy nem tiánk előtti értékünknek emefcsére gróf Spapáry ve­ csoda, hogy a választásokkor ugy lévén feltéve a zetése a legnagyobb birtositák. Ugyanis az ó iyá kérdés, hogy Apponyi-e, vagy Szapáry? óriási több­ ségével Szapáry zászlaja alá csoportosult Ha mind teljes öntudatos föllépése akadályozta még, h Kossuth-kultust a kegyeletben méltán elfoglalt fiA' ezt meggondolja Apponyi, akkor Gladstone s az ő lyéről erőszakosan felcsigázva, államjogi helyzetünfiekk .választási küzdelmének eredménykülönbsége feletti iulmélkedésében be kell látnia, hogy egy nemzet a dyuastiával való viszonyunkat zavaró tényezővé váljék. Azután hozzáfogott belügyi programmja vég— megnyerésére nem elég a szép szó, szép hang, tet­ rehajtásához, melynek az a cxélja, hogy ji közigtó--J szetős jelszavak, hanem szerves programm szükséges, gatás megszilárdításával, egységesítésével szoros ál­ mely a nemzet múltjának, igényeinek s fejlődése lami ellenőrzésével s igazságossá tételével a magyar feltételeinek megfelelő legyen. Remélhető, hogy Aptársadalmat erősítse, s a nemzetiségi üzelmek elé ponyinak nem kell oly aggkorra várnia, hogy egy gátat vessen. E czé(ja sikerét a múlt érben meg­ ilyen programmot érlelhessen meg nagy talentuma. hiúsította Apponyiéknak s a szélsőbalnak agyonbeszélése! De ami halad,'az nem marad, az államo­ A .Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet* elnökségétől. -MM«vnaauamdMaaaaaM«BammMmMmaaamaaammaMma>mOMtamMÉun sítás elve törvénybe vau. igtatva -« az azt végre- - uí hajtó törvényjavaslatok az őszszel újra a képviselőház Meghívó. előtt lesznek. A korrupczíót a közigazgatásban 8 mindenütt vaskézzel ostorozza. Ezért sok ellensége A .Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet* mélye* támadt s emiatt egy uj lapot is indítottak ellene. tisztelt tagjait a vármegyeház kis termében folyó évi De hát itt valóbanig az, hogy: „riel Feind viel Éhre.** július hó 22-én délután 4 órakor megtartandó rendes A nagy közönség nagyon jól tudja, mit tesz az, a évi közgyűlésre tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: korrupczíót irtani s hogy mily üdvös dolog az köz­ 1. Az intézeti elnök éri jelentése. életünk megtisztítására, becsületessé tételére. Nem­ 2. Az 1891. éri zárszámadás tárgyalása. zetiségi politikája is sikeres, az Erdély unióját eddig 3. Az 1892. éri költségelőirányzat megállapítása. makacsul el nem ismerő szászok ünnepélyesen elis­ 4. Elnök, alelnök, jegyző, 'pénztárunk és ügyész, merték a magyar államjogot s a románoknak még valamint 6 választmányi tagnak titkos szavazás útján mindig ellenséges magatartása világosan bizonyítja való választása. és igy megegyeztünk, hogy e hó 20-án a budai oldalon a lipótmező háta megett találkozunk. Délutáni vonattal haza mentem. Szegény Máli milyen örömmel fogadott! Bélát ott találtam, egy nyitott könyv volt előtte, bizonyosan felolvasott! Kissé ki volt melegedve, de nem csoda! Július havában voltunk Elmondottam, hogy a szegény Miniszter foga végett Bécsbe utazott, úgy sajnálkoztunk felette, mintha vala­ mennyi foga veszedelembe lett volna, azt is mondottam, hogy az államtitkár 20-ra rendelt! tehát 19-ére Buda­ pesten legyek. Málit igy megnyugtatva felkerestem Dolfi baráto­ mat, legjobb lövő. Felkértem őt, tanítson pisztollyal bánni, felhozattuk Neuspillertől a bábut, kiállítottuk a kertbe, én lövöldöztem, és az 5-ik lövésre a bábut főbe lőttem, eszembe jut a kihivő neve, s vissza nem tart­ hattam magam, s oda kiáltottam: .Ne neked Zsiga!* Volt a törvényszéknél egy törvényszéki biró, ő a vivő-mester, azt egész alázattal megkértem: mutasson nekem pár ügyes rágást. Mutatott. De hiába! nem volt hozzá fogékonyságom, azt hiszem gúnyból mondotta: ,tutija mit Venczel úr. ha kard párbaja talál lenni, sági szokás szerint ragdriódzék hardjáva!, csak ugy szegje a levegőt, és behunyt szemmel győzni fog* — megköszön­ tem ezt is. Béla barátom szerzett pár forintot, most már az Elnöknek mit sem szóllottam, megszöktem . . . tudom volt rapport! . . . Budapestre érve a .két kék kecskénél* mint isme­ rőst fogadtak; a két segédem még este jött hozzám azzal, hogy Budapesten ősi szokás párbqnapja előtt jól bevacsorálni — engedelmeskedtem; — ők vígak voltak, én szomorú — nem sokat ettünk, de annál többet ittunk; alig tudtam haza vetődni. Heggel 7 órakor a placzezon voltunk, a segédek megkisérték a békéltetést, én bocsánatot akartam kérni, ruejj még is csak féltem, hátha most a Zsiga lövi le a Venmelt! Mi reám nézve bay lenne, után szegény Málira is gohdoltam; uonban u egyik Segédem kíméletlenül számra tapantá markát, nem beetelhettem; de biztatásul oda súgott: .ne féljen, most már nem szokás golyót tenni a pisztolyba, csak a durranásra van szükség — golyóval lőni nem lovagias tempó! Lőttünk! Álltunk mind a cédrus — a golyók nem találtak, mert . . . Most már kardot nyomtak a kezembe, eczambe jött a törvényszéki biró tanácsa, behunytam a szemem, vagdalődztam, a kardtól csak úgy sivitott a levágó; egy­ szerre a segédek közbe léptek, egy .halt* kiálltáénál — a szememet kinyitva, láttam u ellenfelet; a vér elbon­ totta u arezát; de u én villámra is vér cseppent, oda kaptam, és feljebb, most vettem észre hogy fél falom hiányzik; ott hevert a porondon: u orvosok bekötöttek, a segédek hozzám jöttek és gratuláltak. .Ön a fisáéban nagymester, valóságos lovag!* Én szédültem; de nem a falem végett, hanem eszembe jött egy régi óhaj, s u most teljesedett, lovag lettem; e peresbe éreztem, hogy egy arasznyira meg­ nőttem. A kibékülés nem sikerült — kezet nem adtunk. Fogadóba vissza jőve, megnéztem a tárcsámat, kevés volt a pénz, de a segédek daridót óhajtanak, — meglett, és reggelre nem volt egy garasom — töpreokedtem, megint estembe jött szegény Máli. jó Béla'— ők távot Nem volt más, mint a jegy-gyűrű, — bevág­ tam és haza indultam. Haza érkeztem bekötött fejjel. Máli megijedt, félt hogy talán a Miniszterrel volt teyom! elmeeéltem a kupéba kigondolt huugságot. — .Nagy szerencsétlenség történt, a vonat Maros­ nál a gőzhajóval összeütközött, sok a halott, én is félig halva voltam, és képzeld a nyomorult mentő azt hitte, hogy csakugyan halott vagyok, letépte u ujjasról a jegy-gyűrűt!— .Oh a nyomorult!* — .Most csak orvos alán kell látni*, bele szólta jó barát — .De kit hívjunk? hisz nincs a háznál Béas!* Béla itt is segített, Abris jó barátom, azt hívjuk el, ez emberekkel nembe* a �NÓGRÁDI Jk A* agyktet érdeklő aJy kftUsálló indítványok ttayakáM * useJyek kgalábh S nappal * közgyűlés előtt * WU ': ?••. k.\ jn<l íi_n wlRL.r '•* ir^&Lxa ixielMAt^tin ’k J «n«»WWC*. A fedvifttat SMKWÍ^MIm WYt*C«&k jwlitts U4 2S-M áfiutM 3 árakor a ga*««M rábatauny tart élót B.-GjwtMfca. 1802. én julius tó U-éo. Hasaim Wt ötlettel Iff. JterfaM Ftómtcv, ÜrUortiaky J<ín«m, «*iA Lakásszüke Balassa- Gyarmaton. — V*>toy iMfHl »M Wáep*—iiwiiak. tóMalaídaMeuak, péai Mtraenk *• »iáráe>torew*akh*i — Pár ér -rta minArtrábbra megújuló panasz haagnl rirw»któn, tóp itt ntég drága pestért ü bajos tea tMMgM, aarpbb lakásokat kapói; e műm indokolt rol tank crttriiittha bóMyttoka. hogy háztulajdonosaink i joMb lakások borAmogtt egyre-másra faiemelik, aoknoi a hgtoeotó iaodoostót íé legtöbbször a vereenyaél ifáuta teiytáa. A borcmekrt egyébként öakenjt vonja maga utal M * tóráiméin, aeer a kérődét nagyobb a kínálatnál ^C*» lakások szama btebb, mint a AkTpa^^o l«U iinaaratak, hogy aa ily kényszer boiywt mm Mnaáfia, mm egtanigoa közgazdasági álla­ pot m agj pénzügyileg, mint Unadalmilag káros. Húsa-iősaaaMro tehobl km hivatalnok és tisztei mH3 mHdok adata, kik pár év óta váróinak korább laka* arámit megtóveitak; kivitek áronban beköltözőt totó magáao* ah család rt Kérdés tehát, hogy a na pitraiHma) itt arányban zll-e a aj építkezés? Erre tagadóiig kan felelnünk; hme® nemmel lát tóté. hogy nóta ertoa ajtói aüg épült 2-3 bú; i totó* (* az is esetei számban) csak átalakítás volt, lég' inHAb a tóxlalajttoúesok nagyobb kéareime végett Púfia indái UO, hogy ttree lakk* a jeliett idő eteti i> ntkáa akadt rárxukbna én a sem hagyható figyelmm kával, begy a tenráakoarág czáma szintén százakká gyarapodott u utolsó értindbea, miként azt a népszám tolás adatai cráfolhatlanul igazolják. Tráy tokát, hogy kévén a lakán, * hozzá tehet, ük hegy aránylag drága in; mert 3 szobáért 230 — 250 frt tógy Moháért 300 -350 frt házbér nép összeg, kiváli ha figyelembe venarák. hogy a nálunk eddig szokása ráfi FMdntr, illetve re&dnerteiea*óg mellett még a í én 4 Miháe lakáeok sincsenek ellátva minden szükségei □Miiekbei7Heggel, sem in beszelvén a kényelmi szempadokról; a*ia a. mai btetóAt* polgárosodás mellet ezekre aaAia jogos igényt formálhatna a lakbérte. Egyik helyütt aráéi kát a udvaron, másik hely üt hatójuk az óMrtaitra, fatartó, pincze. vagy ha van i< rMstabb a aemmiad; — caak bajjal megküzelithetö i Mfiáa; romák a kályhák, ablakok, ajtók; a takaréktárMiy a nevéé gúnyolja, mert ódon szerkezete miatt örül MŰHaéga na véle u auzoavtiknak, i ugy itt, mint 1 kályhákban hárwnaw annyi UaM anyag keU, mint kelleao kfiMtaben. Pedig hathatniak még fel több hiányon rágni is áffitámk bnonyitáaára, ha ugyan az egyátalái béBMyttásra aorulaa. Rá keO pedig mntataank a kényelmi, de nagyobb ráüt nákráge* kellékek hráayán, mert a leplezgetés é ndprágráh mm hasznai acmsüt, — útját állja az fkdrfr Asm esaUráolmál. akik 250 -350 frt háztórt fizet­ nek, (hogy m besaéljek a még magasabbak: az 5—f MsbáMkrál!) az említett kényelmi azempontok esaknes — .Hisz som doetor, esek áltetorvos!* — .Énre megy, u állat is élöteremtrée zz la­ tensek, ásnék is a vzerveute reak oly eomplikált, mint m embert, el W1 M hirni* t» Ábris barátom eljött; aruiráral gyógyította a reoaka fittet, mog is gyógyult, de biz* az csonka maradt, s meg ama nyúlt Tgyaa mire való a bp ? Hindiül kiíeeieggek azok a reporöruk, mindent hkutataak, Béla barátonk hozzánk jMt, magúul hozta a .Budapesti lapot* ée feleségem, nagráy Máfi jelealótébea felolvaste aa egész újdonságot A lap ujdomrágaabM ez állott: .Véres kimenrtelö pártat rttt ma a Cipót mesön; Dndi z^mcnd és Kotfcndák VetKSrá kósátt, a párbaj oka: Kotkodák Venezel zr f. én július tó 15-ée Ditói Zsigmowl nejét a legzmmMmmM módon rmultálta. etószór art hitte, hogy tráittal. vagy a megfigyete oatálytól zráUttel van drágák; de még nem is readidaUu, egy kisebb törvénynmA taMtóayví írnek; kibiráo lett a vége, ée meg ía lakott ssnstráómégeért a hal fhle a porondon maradt', FelanógeM szegény Háli nekem rontz/tt, talán tettlegeeségza vetemedik, ha Béla jó barátom meg nem rád; ... de minden felbomlott__ vége volt a családi kf.* J > —* — - u legény Máll*. .^zentélenaek éa mindeaaek elnevezett. eaak telekkönyvi segédnek nem. most tudta már hová lett a gyúrt! Bráa nyugtatta, biztatta, hisz lovag lett a Venezel. * F*®< Unit uaje! De mit rom használt »z asszony reek ttbárátMátt, ** tóretkeztek a szomorú napok, nem hiába ksmknllába ngynk. Ezután pórt* fogtak, tónpörtó ít fegyelmi eljárás alá te kertftra, a Wrrrtynék a Btkr WÍ. j-nál fogra 2 hónapi álfatttfoghárbaa letflteodfi ekárám ítélt; — tógysteorárt mib fráyafflodtevn, mert írnok vagyok; mnráQáJk reak a itagyurjrának vrnktek megkegy-l™^'. mm pofig n iraokotaak. Unegtóre kertltem, j^ tóh nép rám! n állam'oghárta jé ezimtórákr* akadtam, vígan voltnak, ki M som; áa oránfigagy pápával támlogtaoi; LAPOK. eleogedhetlenek, s néhány forinttal több vagy kevesebb bér már oem határozna; de Uazztilan, mert sokszor a legjobb akarat mellett i* alig, vagy csak aránitalau nagy áteóutul segíthet a háztulajdonos a regi bibákqn. Pedig miadsu gyakorlatra* guudrlkorású ember'ízivetebtón fizet egy 3 szobás, de mindeu szükroglettel kellőkép ellátott lakásért 250 300 frtot; semmint 200 vagy 3f»O frtót egy ugyjnilr nagyságú, de csak a régi kény elme ti rnség <w hiányokban szenvedő lakásért. A több házbér tőkéje tehát kifizetne magái; s ezt az illett híztulajdonoeok — ha a kéirdést fölvetjük, — bizonyára maguk is be fogják ismerni. És bár tagadhailan, hogy városunk fekvése az Ipoly foly ó ée a vasút körött annyitól nem előnyös, mert széleesége nincs arányban hosőáral; mindazáltal a helyze­ tet kellőleg kihasználva: nemcsak a jelen lakás-uükéu lehetne könnyen segíteni, de a jövö fejlődést is biztoüthainók. Ám tegyünk egy sétát a belső utczákon keresztül és tapasztalni fogjuk, hogy 40 -50 oly ház vau itt, me­ lyeknek frontja az utcxára felig, ttt többhelyt még anynyira sincs ki, illetőleg beépítve; ahol tehát a drága, jó térség gyümölcsözetleaül hever; s ha itt mindenütt épülne egy-két. kisebb nagyobb lakás, iuzus nélkül, de a szük­ séges kényelemmel, nemde már ezáltal is lényegesen ja­ vulna a helyzet * nem kellene örökös panaszt hallgatnunk a lakás mizériák miatt Udvar, sít kertecske is azért maradna még min­ denütt, csaknem ugyanoly ugy, mint jelenleg; mert maga u építmény: néhány szoba és mellékhelyiségei sok tér­ séget nem igényelnek. Több földszintes ház bátran emeletessé volna tehető. Csak az építés szellemének kellene tehát felébredni polgáraink között saját jól felfogott érdekükben; a he­ lye* számítás és beosztással épített házak fejlődő váro­ sunkban mindenkor meghoznák a befektetett töke 8 — 10 %-ját pedig pénzük után máshol ennyit nem igen kap­ hatnak. Egy csikk szák keretében bajos ugyan az ily fontos kérdéseket minden oldalról kellőkép megvilágítani, és igy megengedem, hogy hézagos az én fejtegetésem is; azt azonban bizonyára mindenki el fogja ismerni, hogy a je­ lenlegi lakásv iszonyok nálunk már is tarthatatlanok. s ha akarjuk rárostuik haladását és javát, a jelzett irányban ia tennünk, cselekednünk kell mielőbb. Azért intézem szavaimat bizalommal tőkepénzeseink, háztulajdonosaink, a helybeli pénzintézetek és építőmes­ terekhez, mert első sorban tőlük függ a helyzet megja­ vítása Reményi Károly A N.-V. Muzeum gyarapodása. Az üdvös eszmének megfog.ímzása, termékenysege, föllendülése izmosodó életének feltételeit és terjeszkedé­ sének erejét u ápolók értelmi érzékéből és az érdeklő­ dők buzgalmából meríti. Példa reá intézetünk, mely hova tovább megyei közönségünk minden rétegeit áthatja és meghódítja. Az oklevélgyűjtemény, mely a hazai történelem forrás-anyagát képezi, örvendetesen szaporodik. A könyv­ tár, mely kimagaslóiig szükségelt intézménye a múzeumi szervezetnek, lélekre ható maga* mérvben növekszik. Mindezek a jelenségek oly fentebb mozzanatok, melyek u intéző körök figyelmét felköllve, u intézménynek ke­ ményebb anyagi pártoltetására kell, hogy ösztönözzék törekrÓMit A mi már a muzenm részére hozzám küldött itt megemlítendő adománytárgyakat illeti, ezeknek ajándékode 5 nem tudott magyarul, én nem tudtam oláhnl, igy hát szemtől nembe szidtuk egymást Nincs is ott olyan rossz dolog, látogatók jöunekmennek, egyner az őr jelenti: .egy nó rokona akar velem beszélni*. Szegény MAli! tudtam hogy ő, a fogadó nobába mentem; ott egy őwzetöpörödöU vén asszonyt találtam, felemelkedett 1 méter magas volt el fim be szaladt ftsze-rwm csókolt elmondta hogy ő Jozefina*; szerencsétlenségemnél fogra mit a lapokból megtudott ide jött hogy megvigasztaljon, — alig tudtam a nya­ kamról lerázni, bíztatott segítséget Ígért, mert szeren­ csétlenségemnek ő az oka, 6 a városligetbe meg nem jelent de megjelenése tehetetlen volt mert a nagy nátha meg nem engedte. Nem voltam irányába a szokott gavallér niv«Mégét rimatitaritotUm, távozásra kértem fel. Ő »irt m kért, elmondotta mennyi áldozatot hozott értem, mennyi költségébe kerültek a hirdetések, most az utazás, legalább részben térítsem meg kiadásait! Csak ez kellett hozzá! Megmagyaráztam neki, hog. magamat is államkőltiégén fogom haza szállítani — haraggal iálltunk el; . . . azóta utálom a Jozefina nevet Letekén a fográg, haza siettem, azon szent fogadáMal, milyen szorgalmas, * jó férj leszek, a házi gazdáin fogadott: .Hát hogy tevzünk most Tén* úr? furcsa kérdrt: .mondja eak, hol az amony?* .Az uezony? mindent eladott és azzal a (ináncrczal megszökött*. Kedves házi barát!!! Beléptem a nobába, minden üres rolt egy szalma­ zsákot! egy rzédute; ,te gazember* ! ez bizonyosan nekem nólt! Nem sírtam mint a gyerek, mert szégyentettem volna lovag létemre a sírást, de elmentem a Hopfiugerbe földig ittam te magam. Másnap fegyelmilrg tettem elitéire, és ezt mind Jozefinának köszönhetem, ő végette kerültem a szegedi állsmfogházba, és eurenrrtUtjHié tette szegény Bélát mert inter unz gezagt, Béla barátom rom tengni csinált. res István us Horpác*ról l. Ferencz királynak 17Vő. évi ezüst tízesével gyarapitá érem tárlatunkat L ö w y dzároly Henrik losonczi ház- és földbirtokos ur pe­ dig, ki Amerikában is polgárjogot ueraett, az 1870. évi amerikai kiállításkor nyomatott az 1770. évi független3i nyilatkozat (Dechmtion of lodependanee) egy hitt>s .correct copy* másolatával érdekesbiíé ritka ágaink Urát. Fogadják hazafias szhességökért kőszönetüuket. A’ayy Irán. Dr. Bach. József. Akik életüket oly pályának szentelik, melyen ha­ ladva úját érdekük mellett, más czúltudates irányt kö­ vetnek a közérdek javára — sajátságos felfogásokkal, — hogy ugy mondjam, bántó mellőzésekkel kell találkozniuk. Bár minden irány ban haladást tűztünk ki, mely végre egy szintbe helyez a nyugottal. e tekintetben haladásunk leg­ lanyhább. Nálunk mindenkor és talán mindenhol ugy­ volt, hogy kik leginkább érdemlik, hogy a társadalom kiemelje, hogy elismerés érje, — ezekkel szemben netn volt méltányos társadalmunk. Kezdve azon régies felfo­ gáson, hogy nálunk történelmünk homályos s irodalom­ történetünk tetet idején — kezdetén e századnak — bűnnek tartották az írást s megvetendönek a gzinmüvésietet. Pedig a haladást éppen nagyon előmozdítja, ha a társadalom megtanul igazságosnak lenni. Ha nem szár­ mazás s nem külső tulajdon szerint emel vagy sújt — mert a társadalomnak csak e két Ítélete van, — hanem egyedül azt a képességet veszi tekintetbe, melyet sem a származás magában nem rejt, melyekről a külső tulaj­ donságok sem kezeskedhetnek. Ez az idő a parlamen­ tünkben minduntalan kimutatott rt bebizonyítva képzelt haladás ellenére is, még igen, igen távol van. Sokáig úgy lesz még ez, hogy aki erazer széles jókedvében napokig elmulat, huzat magának, ki vígan, kicsapongva ötletes cselekedetével valami botrány t idéz elő — azt el nem felejtik — amennyire emberemlékezet visszaér. Bi­ zony ugy, hogy ki bűnt köret el, mely által az .ember* névre méltatlan lesz — azt hosszú ideig emlitgetik; az apák utódaiknak mesélgetik a hírt verő életet .Ellenben*, aki csendesen feltűnés nélkül él végig egy életet bár­ milyen belső tartalma legyen is egy ilyen életnek — ügy­ el len felejtve, hogy humánus érzésünk megbotránkozik az igaztalan társadalom eljárásán. Egy ilyen igaztalanságút társadalmunknak kívánnám — szerény, de nem lényegtelen — feljegyzéseimmel helyreütni. Mert valóban igaztalanság lenne dr. Bach Jó­ zsef volt nécsényi orvos miveltségéről, alapos és sokol­ dalú Ismereteiről tudomással bimi anélkül, hogy köteles­ ségnek ne éreznők, ez iránt a méltó elismerést kivívni. Nem szolgálhat már e dicséret — mert e sorok önkén­ telen azt idézik majd elő az olvasónál —« hiúság táplá­ lására, önérzet fokozására! Hizzen egy régen eltemetett emberre vonatkoznak; de még ha élne is, e porhoz kötött tulajdonságokon ő túlhelyezné magát! Olvasgatna, tanul­ gatna, kutatna azután is s a haladással minden téren lépést tartani, jolna ugy is, az életet elégedetté tevő foglalatossága. Ő szerény volt, mint egy igazi tudós! Nem akarom életrajzát leimi.* E tekintetben meg van örökítve a legtöbb rendkivüli élet S nem akarok magam is társadalmunk hibájába esni: külső képet nyúj­ tani s eszerint Ítélni. Az ő szellemvilágát akarom e lapo­ kon Ítéletnek kitenni. Tudományaink azon körét felje­ gyezni, melyben ő mozgott s bátran mondhatom otthon is volt Tehetem ezt azon könyvek alapján, melyek az ö tulajdonai voltak s melyeket szerencsés voltam, amenynyiben engem érdekeltek, részint átolvasni, részint átla­ pozgatni. E vidéken ugy ismerték öt, mint valami gépészt, aki folyton dolgozik, fúr, farag, gépeket csinál előttük rejtélyes czélokra.** Könyveiből és jegyzeteiből most már tudom, hogy alaposan értette a gépszerkezettant hogy nem mesterség volt ez nála, mint egy kovácsnál, hanem tudomány, mint egy gépészmérnöknél. Folyton haladt a korral e téren; figyelemmel kisérte az elektromosság óriási térfoglalását s a szövőgépeknél akarta is alkalmazni. A legmodernebb villamos-gépekre vonatkozó tanulmányo­ kat tartalmazó — úgyszólván minden könyve megvolt, sokhelyütt jegyzetekkel, utánszámitásokkal ellátva. Dol­ gozott egy közüli villámot kocsi szerkesztésén. Merész ezélt tűzött ki vele, mert azon nehézségeket megközelí­ tőleg sem sikerült eddig legyőzni, melyek közúton — tehát vasút mellőzésével — felmerülnek. Ide vonatkozó könyvei: „Maschinen Constructeur* (Zeitschrifl). .A Gramme-féie dynam. elektr. gép.* Than Károly. .Gaz­ dasági gépik.* .Polytechnisches Joumál", Gázmotorok, munkámért eszközök* Straub Sándor. .Mechanischo Wármetheorie* Röntgen stb. ztb. Az itt előforduló leg­ magasabb mathematikai műveletek, mint: diflerencziálás, integrálás, épen nem voltak előtte újak, »öt számos könyve megerősítették bennem a hitet, hogy ő a felsőbb malhematikával rendszeresen foglalkozott. Ezt bizonyítja, hogy ő a .Műegyetemi I.apok“-at hozatta s egy-két helyen az itt feladott mathematikai problémák megoldásához is hozzáfogott. Továbbá: .Értekezés a inathcin. tud. köré­ ből*, ,A háromméretű homogén térről; Propeller és Peripeller felőletek elmélete. Petzval Ottó. Felsőbb menynyiségtan. Logarithmmi táhlák. Ezekből merítette olvas­ mányainak tárgyát. Ugy hihető, hogy a géptan képezhette egylw legkedveielih foglalkozását. Lakása is tele volt könyvekkel, gépekkel, géprénekkel. A gépek készítéséhez tartozik a ras és. a többi gépsnyag technológiájának is­ merete, De ő itt sem elégelte meg a géptant érdeklő határig menő ismeretet Hanem a mechanikai technoló­ giával mint külön tudominynyal h foglalkozott Az Ide szükséges alapokat mint a chemíal technológiát é» che• Khliez sitiksógrsprlc tartanám - rz esetben — a hosazó arrn»*lyns l»rnrrrt«*Ket Kn caak rílvlil Ideig Ismertem !►. J. *• Alt la einUtett/k, hogy a perpetuum mobile fóltaUláaán dotgrnlk. �NÓGRÁDI miit különösen ax utóbbit, tuár életpályája kexdetón annyin elsajátitotta, — mert a cbémia tanán i< volt — hogy minden e szakban kiadott s újítás számba menő müveket, valamint e szakban kiadott folyóiratokat meg­ vette illetőleg hozatta és előírásit. Sót a hosszas és ne­ héz quantitaüv meghatározásoktól is bebocsájtkoxott ered­ ményeit, a könyv megfelelő oldal szélére feljegyezve. Ide­ vonatkozó olvasmányai: Haudbiich dér t.’hemischen Tecbuologie. Dr. P. Bolley. „Cbemie- Hrunó Meri.' „Beridite dér deuUchen Chemiscbcn Ueselloch. xn Berlin. „Anná­ ién dér Chernie* stb. stb. ítészben összefüggés alapján folytathatom a mérnöki tudományokon. „A magyar mérnök és épitészegylct köz­ lönyét* elejétől fogva jántta s így figyelemmel kísérte a modern technika haladását. Ez szintón előszeretettel kisért foglalatossága volt S mintha a mérnöki tudomá­ nyokkal a legalaposabban akart volna foglalkozni, az ezek által megkívánt geológiai ismereteit — nem alap nélkül — a legszélesebb körűnek kell hinnem. Egy kis könyv­ tárt képez áttauult geológiai könyvei. Akárhol jelent is meg egy földtani folyóirat vagy tanulmány, akár a .Ter­ mészettudományi Közlöny “-ben, akár az „Akadémiai Ér­ tekezések*-ben, akár .Népszerű Előadásokéban — ezt nem mulasztotta el megszerezni. Szinte fejfájást okoz áttekinteni egy ily magas képzettségen, mikor látjuk, hogy pl. a mérnöki tudományokhoz életünk jó része még rö­ vidnek bizonyul s meg kell elégednünk a inellúktudományokból (cbémia, geológia) annyival, mint a mennyit a műegyetemen egy tél év, illetőleg egy év alatt adnak elő. A geológiához tartozó müvek közül legyen itt em­ lítve: “A földtani társulat munkái*. .A földtani intézet évkönyvei*, a „Földtani Közlöny* (folyóirat), „Magyar­ ország széntelepei és szénbányászata* Hantkeu Miksa. .Magyarország vaskövei éa vasterményei* Kerpely A. A természettudományokra egyáltalán kiterjedt fi­ gyelme s találunk is zoológiákat, botanikákat s olyan müveket is, melyek áttekintik e tudományok baladását, vívmányait Ilyenek: „A MagyarTndós Társaság Évköny­ vei* 1835. értől, .Akadémiai Értesítők*, .Találmányok Könyve*, „Monatsbezicbt dér Preussischen Akadémie dér Wissenschaften*. A mathematika más alkalmazott tudományának mivelési nyomára is akadhatunk: a mechanikára és csilla­ gászattanra. Mig a chomia alkalmazott művészete: a fo­ tográfiára szintén kiterjed tanulmánya s szintén kedves foglalatosságát képezte. Szórakoztató olvasmányai a hírlapokon kívül: J. J. Rousean: Du contrat SocisJ. Továbbá Hugó Viktortól, Alpbons Daudettől, Mdme Lévignétől stb. stb. A keret, mely ezen feljegyzéseknek szabva van, nem engedheti meg, hogy az orvosi szakban esak megközelítő sorát adjam könyveinek. De mégis felemlítek kettőt: „Biogr. Lexikon dér herrorragenden Aerzte* és a ,Bealencyklopédie dér ges. Iteilkunde* czimü nagyszerű műveket ’ Nagy számban voltak régi könyvel. .A magyarok, különösen irodalmunk klasszikus korából*. Érdekes kötet „Tudományos Gyűjteménye*, szert Honát kíván, mely­ nek kiadói a bontókon ígérik, hogy .Tudós Férjfiak mindenik nyomtatott ívnyiért négy forinttal tisztelteinek meg*. Mint onost nagyon szerették s határtalan az a bi­ zalom, melylyel megtisztelték.* Ahol megjelent megnyu­ godott a beteg, megnyugodtak hozzátartozói. És hányán emlékezünk bálával, hallva az ö nevét! Mint ember rendkívüli volt Ö embertársaiban csak az embert látta a nem vágyódott a társadalom parnaszszusára, nem látott senkit maga fölött senkit maga alatt Egyenlőnek nézte a földbirtokost a polgárt, a parasztot. Anyagi gondoknak kellett előlépni betegsége fo­ lyama alatt mert anyagi jutalmazását ő sohasem kérte. Ezekben legyen dr. Bach József emléke felidézve! De hát mi lesz jutalma ? A szécsényi temetőben jeltelen sírja fölött sajnálkozó sóhajjal több fog talán elhangozni! S még tálán az, hogy a felszólításnak, — melylyel legvégül akarok előállani — lesz egy kevés eredménye. S ez: ne hagyják jeltelen azt a hantot mely annyi tudást betakar! Ezzel a társadalom maga is pótolni fogja elmulasztását! Kelt Szécsény, 1892. julius 15. Bayer J. A közönség köréből. B.-Gyannat 1892. jul. 1( Kedves Tucsi barátom! Papámtól hallottam, mert újságot még nem olvasok, hogy Don Miguel nagy bác>imat és kedves keresztapámat a „Nógrádi l^pok*-ban helyreigazítottad azért, mert a „Kékkői kirándulás'-ban lehúzott egy évet a te korodból, 4-et pedig a kékkői váréból, — mindössze 5 évet. Istenkém 5 év mily nagy idő'.' Öt év előtt én is csak 3 éves voltam, bizony furcsán venném, ha valaki most 3 éresnek mondana, hiszen akkor még a lapokba se írhatnék ugy-e édes TucsimP De örömmel teszem és kötelességül, mert keresztapám nincs itthon, valahol kó­ vályog; ha visszatér, mily jól fog esni neki, hogy kisöcacsébeu oltalmazóját láthatja. Csakhogy őszintén megválva, igen nehéz feladatra vállalkoztam, én is ugy tanultam a Il-dik normálisban, a kalksburgi gymnasiumban is ugy tanítják, hogy a tatárpusztitás 1211-ben történt és Don Miguel egy csúnya portugali trónhitorló volt, kit Don Pedrö bácsi hajtott ki az országból, papám is csodálkozott hogy keresztapám elhibázta az időt, hiszen ha Kékkőt a tatárpusztitás után építik, térkőnek hitták volna, m»rt a rossz tatárbácsik, minden követ bovéreztek; az meg igazán bizonyos, hogy a zólyomi botoskereskedök és JJJttlcsos tótok, Kékkő alatt I * Hjlnle hlheteJenUI hMgsik, bog)' Hmhpcsjrc is több­ LAPOK. jártak Pestre, mert már akkor is féltek a losonczi kőrezetvámtól. De látod édes Tuaim, Papám az mondta, hogy a ki ír. annak sok minden szabad: irhát olyat is. hol az ötlet kedvéért, megtévesztheti a kort, sőt nagyitbat is, kicsinyíthet üt. sok mindenféle fajtája van az Írás­ módnak. Hiszen Danyi bácsi a kékkői kirándulásról azt irta lapjában, hogy két néni is kiesett a kocsiból, pedig a szomszéd Pistiéit mamája azt mondta, hogy azt csak Danyi báesi találta ki. No lám. hát csak az én kereszt­ apámnak muszáj igazat irni? Meg azt is apám monta, hogy Szigligeti bácsi egyik darabjában, a „Háromszéki lányokéban, mely épen a tatárjárás idejében játszik, a heidelbergi diákok selmeczi pipából dohányoznak, pedig még akkor trafika se volt, de Selmeczen se pipa. Azt is halottam kedves Tucsi, hogy leveled tartal­ mán bárom báod is kontárkodott volna; azt nem hi­ szem. ismerve stílusodat egészen a tollacskád vonásait találtam fel benne. Azért kedves Tucsikám, engedj meg keresztapám­ nak, hogy olyat írt, a mit helyreigazítani, a történeti igazság kedvéért igazán kívánatos volt, és mint papám mondta — keresztapám csak örülni fog, hogy czikke fö­ lött nem mosolyogtál, de komolyan vetted minden pont­ ját; oly lelki tulajdont árultál el ezzel, mely adja Isten­ kém, hogy késő korodban ú megmaradjon, többi nemes tulajdonaid pedig oda fejlődjenek, mit én és mindnyájan, kik ismerünk, szivünk mélyéből kívánunk, hogy mellette nagyjaink is eltörpüljenek. Pá! Isten veled! őszinte barátod, Jenőke. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Scitovszky János alispánunk kedves családja jul. hó 14-én távozott el B.-Gyarmatról Nőtincsre, hol a nyarat tölteni fogja. Nyári mulatságok. A szécsényi ifjúság, az ot­ tani önk. tűzoltó testület alapja javára a „Káprás** er­ dőben jul. hó 20-án tánczmulatságot rendez. — F ü l ek e n a városi értelmiség az ottan felállítandó kisdedóvó alapjának gyarapítására a „pinczesoron*4 jul. hó 24-én fogja megtartani tánczmulatságát, mely kedvezőtlen idő esetében jul. hó 31-kére balasztatik. — Szirákról azon értesítést vesszük, hogy az ott tervezett nyári tánczmulatság nem julius havában, hanem aug. hó kö­ zepén fog megtartatni. A meghívókat a rendezőség aug. elején küldi szék Ezen jótókonyezélú mulatság, melynek védnökéül gróf Degenfeld Lajos főispán urat, elnökéül pedig Veres János főszolgabíró urat sikerült megnyerni, tűzijátékkal lesz egybekötve. A N. V. Muzeum-társulat, mint már jeleztük, saját helyiségében (Nemzeti iskola. épület) ma d. e. 11 órakor igazgató választmányi ülést fog tartani; de mert ez az érdekes ülés összeesnék a helyb. rom. kath. hírek iskolaszékválasztási gyűlésével, mely szintén a mondott idő és épületben lesz megtartandó, tehát va­ lamelyik a kettő közül félórát bizonyára engedni fog a másiknak, hogy mindakettő sikeresen oldhassa meg ne­ mes feladatát, A b.-gyarmati önk. tiizoltóegylet éri rendes közgyűlését ma reggeli 9 órakor fogja megtartani a vá­ rosház tanácstermében; czélszerú volt a parancsnokság részéről, hogy ax utóbbi időben oly szép lendületnek ör­ vendő egylet, felszerelvényei gyarapítására, ugyancsak ma este rendezi, a Bárth-féle fürdőhelyiségben, zártkörű nyári tánczvigalmát, melyre— mint értesülünk az összes ér­ telmiség a polgársággal együtt meg fog jelenni ugy a humánus czél támogatására, mint nemkülönben a kínál­ kozó élvezetes mulatság végett. Halljuk, bogi táncz-szűnetek között fényes tűzijáték is fogja gyönyörködtetni a közönséget. Egészen fölösleges tehát, hogy még külön is ajánljuk e népszerű estélyt A felvidéki m. közművelődési egvesölet közgyűlésére a következő meghívó adatott ki: Meghívó. A felvidéki magyar közművelődési egyesület 1892-dik évi rendes közgyűlését Lőcsén f. évi augusztus hó 6-án déli 1 órakor tártja meg, melyre ax egyesület t tagjait ezennel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Az igazgató választ­ mány évi jelentése. 2. Az alapszabályok egyes §§-ainak módosítására vonatkozó javaslat 3. Ax 1891-dik évi zár­ számadás tárgyalása. 4. Az 1893-dik évi költségelőirány­ zat és működési tervezet megállapítása. 5. Indítványok. 0. Körösi József értekezlete „Hortmegye nemzetiségi viszonyairól." A közgyűlést megelőzőleg ugyancsak augusz­ tus hó 6-án d. e. fél 10 órakor ax igazgató választmány tart ülést — Budapesten, 1892. éri május hó 25-én. — Az elnökség. — A vasúti kedvezményi igazolványokra vonatkozó jelentkezések f. éri julius hó 10-én ax egye­ sület titkárához (Nyitván) intézendök. Egyúttal közöljük, hogy a felvidéki egyesületbe gróf Zichy Edmund és Há­ gára Viktor, mint alapitó tagok 200 —200 frttal beléptek. Több mint másfélezer honvéd lesz ax örti hadgyakorlatok alkalmából Italassa-Gyarmaton összpon­ tosítva, s ennek folyamányakép, vagy 15 század-iroda a a rendes állományon kívül még ragy 40 tisztnek az él­ szállása fog gondot adni a városi hatóságnak: reméljük azonban, hogy a polgárság, s az összes vendéglősök kész­ séggel fogják rendel kevésre bocsátani nélkülözhető lakés férőhelyeiket hogy ne legyen panasz senki részéről. Mozgalmas élet lesz az itt szeptember első felében vagy két hétig, és mi az ily békét biztositó békés mozgalom­ nak mindenkor föltétien hívei vagyunk. A vArmcgyci községi és körjegyzők Szi­ lákon, mint lapunkban már közölve volt jun. hó 28-án tárták nyugd(jintózeti és egyleti rendkívüli közgyűlésüket A közgyűlésen nem valami sokan voltak jelen, ab.-gyar­ mati és losonczi járásból egy jegyző sem volt ott, a nóg­ rádi és szécsényi járást egy-egy jegyző képviselte. A köz­ gyűlésen kimondatott hogy a nyugdíj-egylet és az egy­ let továobra is együttes vezetés alatt fog állani. — Az alapszabályokban lényeges változás történt, amennyiben az eddigi éri 18 frt tagdíj 30 fiira emeltetett ennek arányában a legmagasabb nyugdíj 400 írtról 690 írtra fog rúgni 40 éri szolgálat irtán. Az uj szabályzatban jobban ran gondoskodva az özvegyekről és árvákról is. Az egyleti közgyűlésen momentnozusabb dolog nem tör­ tént Megjegyezzük még. hogy a közgyűlésen vármegyei hatosnak Veres János fbirú rolt kik üld ve. A kőzgytüéít magasabb vendégek is megtisztelték Látogatásukkal;jelen voltak ugyanis: gróf Degenfeld Lajos főispán. firéter Al­ fréd országgyűlési képviselő és dr. Bajássy Árpád, főis­ pán! titkár. A közgyűlést 40 terítékű közebéd követte, mely után d. u, 4 óra felé erdei tánczmulataág. Erről lapunk jul. 3-diki számában irtunk. Gyánzhirek. Lesújtó hatást gyakorolt mindenfelé azon szomorú hír, mely Fülekről jut hó 12-én a reggeli órákban távirati úton érkezett B.-Oyarnutra főtisxtelendő Simko Frigyes alesperes úrhoz. A távirat azt hozta, hogy Wladáx Lajos, nt Wladár Viktor szügyi er. lelkész és megyebizottsági tag úr fia, aki a Kóburg uradalomnál, mint végzett erdészeti akadémikus, segéderdészként al­ kalmaztatott, — jun. hó 11-én éjjel 10 óra után agyon­ lőtte magát Simko ur rögtön Szúgybe ment hogy gyön­ géd módon tudassa a szülőkkel a megdöbbentő hirt; azonban a szülők nem voltak hon, hanem rokoni láto­ gatásra mentek Srirákra. Simkó úr tehát az odavaló ta­ nítót kérte fel, hogy rögtön utazzék Szitákra a gyászéért közlése végett — A jó szülők, akik oly nagy gonddal nevelték és iskoláztatták egyetlen fin gyermeküket majd kétségbe estek a szomorú hir hallatára. De sajnálattal fogadták azok is ezen gyászesetet, akik a derék fiút i»mertók; mert hisz a szerencsétlen réget ért fiatal ember a legutolsó pillanatig a legnagyobb pontosággal végezte hivatalát Hátrahagyott s szülőihez és főnökéhez irt le­ veleiben azt adta végzetes elhatározásának okául, hogy beteg s hogy nem viselheti el betegségét A halál okázd azonban felhozzák réghetetlen szerelmét is, melyet min­ den remény nélkül táplált V. M. kisasszony iránt sőt akirel már jegyben is járt — Ezt az ideális szép leányt a rajongásig szerette, s nem tudott megbarátkozni azon eszmével, hogy jegyesét csak érek bosszú során át ve­ heti el feleségül, akkor, mikor rendszeres álláshoz jut. Arra pedig 8—10 érig kellene várnia. — Fülekről a holttestet a szülők haza szállították s jut hó 15-án mart végbe a temetés, nagy részvét mellett. A gyáazbesaédat Simko Frigyes alesperes ur tartotta, szépen és megha­ tón. A tisztelt család gyásza iráni a legszélesebb körben nyilvánult az igazi és őszinte részvét A szeretett Istene adjon csendes nyugodalmat a szerencsétlen fiatal szívnek, a jó szülők végbetieo fájdalmát pedig enyhítse a hit, mely az Isten akaratában való megnyugvásra tanítja ax emberiséget — Varázséji Gusztáv, a „Yáczi Közlöny*" érdemdús szerkesztője juL hó 9-dikén 69 éves korában jobblétre szenderűlt s jnlius hó 11-dikén nagy részvét mellett temették el. — N é m e t h y Jánosáé szül. Patkovics Erzsébet m. kir. posta- és tárirda-tiszi neje julius hó 11-én Budapesten elhunyt A 48-as kiállitis főrendezője gróf Krath Béla által ajándékozott húszezer Kossuth-kép megküldését a községi elöljárók és egyesületek igen nagy számban kérték, m^jd nem egyszerre. Ennek folytán a rendezőség kénytelen türelemre kérni ax illetőket mert a képek csomagolása hosszadalmas lévén, a kérők nagy része csak 2—3 hét múlva kapja meg a becses ki'pet A fennma­ radó képeket a 48-as kiállítás látogatói kapják ajándékba. A képek bolti ára 1 frt 40 kr. Mire visnx a kényszer! Kohn Ignácz helvbeli jónevű kereskedő, kit ezenkívül úgy ismertünk eddig, mint fogyasztási adóbériöt — látván, hogy a filloxeva bortermésünket már majdnem teljesen tönkretette, arra a jó gondolatra jött, hogy szikvizgyárat állítson fel, — melyre hatósági engédélyt is nyert Exen szikvizet Kohn úr vegytiszta folyékony szénsavval készíti és tapasztalás­ ból mondhatjuk,'hogy szódavize a legjobb • nemű késxitménynyel kiállja a verseny. A herczegprimás sajátkezű jegyzeteit melyet a főrendiházban rögtönzött beszédéhez készített közli a „Ma­ gyar Géniusz* legújabb sxáma. Nemkülönben méltán kelthetett feltűnést az a két kép, melyek a BatatonfÜreden időző Stefánia özvegy trdnörőkJsnJ kíséretét mutatja be. A fényesen kiállított szám ezeken kívül még a kő­ vetkező érdekes tartalommal bír. Kohn Dávid „Az aj Sómról* értekezik szellemesen és tárgyilagosan. Igsa én­ ekes közlemény továbbá az is, mely a főrendiház han­ gulatát és képét tátja az olvasó elé, akkor, midőn Ma­ gyarország herczegprimása beszélt De a legnagyobb örömmel emeljük ki Dóczy Lajosnak „Oláh Nibelan-’ ?>k* czimú, szellemtől szikrázó novelláját Ignotus és ersényi György hangulatos költeményei, valamint a 10 képpel illusztrált „Spanyol bikaviadalok* czimü rendkívül érdekfeszitö czikk megannyi bizonyítékai a „Magyar Géniusz* életrevalóságának. E számbán találjuk to­ vábbá Ferdinand román trónörökös s menyasszonyának, Yictoria edinburgi hertzegnönek sikerült arczképét és a Belcsev gyilkosainak pőrében tartott végtárgyalást ábrá­ zoló képét is. Az említetteken kívül a „Magyar Géaiua* behatóan foglalkozik a napirenden lévő aktuális esemé­ nyekkel, melyeket a leghivatottabb tollak ismertettek. 4 melyeket a legkiválóbb művéssek mutattak rajzokban. Mindezek mellett a „Magyar Géniusz* a legolcsóbb heti­ lapok egyike s a közönség, mely méltán érdeklődik ax illusztricziók iránt melyek az eseményeket képekben mutatják be, könnyű szerrel juthat e fényes kiállítású laphoz. A „Magyar Géniusz* előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 Itt 60 kr. l'jonaan belépő elöfiietöink a „Kenyér* ctímü emléklapot ingyen kapják. A „Magyar Génina* szerkesztősége és kiadóhi­ vatala, Budapest HL Kerepesi-út 14. Buchű. Saját kérelmemre történt Nagyszombatba való áthelyeztetéMm alkalmából fogadják mindsxoa mó- �NÓGRÁDI lys* Untait rábírta*. tartan te nmntem*. hinta WB tfMNMKhstAwM r*'-- *H utOtt * 1? mí fr-n-44 m** irtatna t*Mudtati ióÍB* teüataktet ligtitttrahé ktaaterá** te a^yratacsttlteaia tatejataate. Karra taa* taeaarart aat saáaonra a tárol­ ta* i* uMtfóciflu aatetó*ta**a*ak( vateuniut ta sem fogom stentaatrá B.-Oyan*at ftgJH* kú várutat te sutokét tadtaa lakfarai tnta óltan lecnebb salakéi iónt te­ nte*. Barátit MvtatoCtoi SctaU Albert, posta- te tát. ’ Generáli" botoettd ütését taljtaU fttgjMke malh Lujzának elbeszélést » Jókai Mór rajzának befejező közleméajet hozza. Kftlöoöeen érdekessé teszi e számot, Ctrmoi süné, — aromán kivált né, rajza A „kutya teló“ ugy Lanka Guutár humoros beüélykéje, valamint Orról irt érdekfesúlő tanulmány; a sikerült, lendületes verset: Vértény (Jju » irta e lep Mámára. Készünkről a legme­ legebben janijuk ezt a szép irodalmi lapjaink között méltán első helyet elfoglaló lapot olvasóinknak. Ára: egész érretí frt, félévre 3 frt, negyedéire 1 frt 60 kr. Az elő­ fizettek alap kiadóhivatalába: Budapesten, V. kér. NagyKorona-utcza 20. «. küldendők. Fráembarf THtehr tt tatjá*, aa tak. tatoltó egylet sserahtayet rw^íltottet a legutóbbi túieoetoél - 25 frtot intett a várat péartárta. "WiWiarrf Ksteto* tartja bemutató etöadáaál Veeaprá*} Jan# arirtáralata. Bériéibe* .Saagéay joaatáa* sferáta karál saáara. A bedet népes tikárait, a htaoaysrárt tan arról, begy na B.-Gyarmatnak iga* szép ■■tartate te éktazatkóa kóaAMÓn. Borsodi Vilmos a ■torát*11‘ tgyretttójs TŰ bértétel intett alá. Oly inte* tej <*. mely eddig itt csak ritkán volt A színkör ■ aftteará akár, a tető kátedd-lemazzri tea borítva. Ktaaera oknak na rántani, hogy Veopróni színtérMÚMta ittJUBtstt tatak Bbfcllstt twtiödjA <itadta*ii* Alább Montiak a tatt máéért, mely nagyobbrészt njdouágtaM itt. Klóin: .Saagtay jonatán*, Szerdán: .Borfia Iniesha*, Ütaárttata: ,B**djsi* aj rigj. Pénteken; ■tart. Snontate*; Madarát* ej op. Vasárnap: .Fene Marná*, aj bt hónt — Mmdeeon U bérlő nratagok, tik bérirt jemikrt eddig még nem vették át, a «ántánsted tarvrattje állni kéretnek annak átvétele iránt tabnp serif Kék írásié «r nyvndn-helyiaégótaa iatéakateri. A tik Mbédetet ráértetek szíveskedjenek azt Beméi Vitesse Sgynaattaél bejelenteni, hogy ax 1-t# tmv 2-<k tat eí vadasra ótaiuák-e felhasználni a fel— H&árt. Varáéért tudomáséra hoztak a t uelvény-bériö ■rakaak, hegy arávtay-jegreik kizárólag zz 1-ső 12 britet eltará alatt beráitandók te ftUraaználaadók, mert anatal értókAkrt testeik. A aacheni wórnkoctei ép oly élsUzükségleUuk. arát a testi aaónknáa, a szellemet táplálni ép úgy kötaterágtak. rátt a testei: a szellemi szórakozást zz olvráataa találjak a sssBemi táplálék a jó irodalmi mii. Qy ntttoó táráiéból nyújt, üy szellemi szórakozást ■ara ohmsóóuur a legelterjedtebb, s főleg a ráolnaóMaaatag tetet legkedveltebb lap a „Képet Családi La­ pok* aráy a kfiitő király Jókaival együtt a magyar iro­ daira kgtert tebeteégeit számítja mankatámi közé s • rá magas nívón emelkedett, hogy nem caak a főúri earádek. MMa a legfelsőbb uralkodó ház több tagjai in a tip difii* link dtaa* sorába lépett. B lap melyet Tetem Lsjes rátt eaerkaazt# te Vártai Antal mint fö■tarárá nettelk lentebb merjerát számában: Hari»-M»ata LAPOK MENETREND u Eutenn-Nui-Bilusa-Gianuti Taiütroialoi. Érvssves 1892. évi maist hó l-ttt. !59tJ—• HWL Ütvl m. ÁrtenM hirdetményi kivonat. A izécsényl klr. jbiróság mint thkvl hatózág kUibirré teszi, hogy l>ent»cli Náthán »égrehajurónak Schleaiugvr Móruc zzUl Glaerr Rozália végrehajtást szenvedő elleui IJOŰ frt tökekJvctoiéa éa járulékainak kielégítése iránti végrehajtási Ügyé­ ben a aaéi-sénji klr Jbiróság területén lévő Szécsény község határában fekvő * Szécsény! 70. sz. Ukvben L 1—2. sorazáu alatt felvett uclHnégböl Schleslnger Mórné ezUl. Gláser Rozá­ liát illető jutalékra azaz egész zzellírségnek fele részére IMI írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrauUeite és hogy a íeanebb megjelölt ingatlan az 1892. évi augusz­ tus hó 12-ik napján J. e. 10 órakor Szécsénrben a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árvertsón ■ uisgáUapltott kikiáltási áron alól U eladátni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának Uuzáztólját vagyis 182 frt készpénzben vagy as 1881. IX t.<a 42. |-ban ieltett árfolyammal számított te az 1881 évi nov. 1-én 3333 sz alatt kelt igazaágUgyministcri rendelet 8. |-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy zz 1881. LX. L-cz 170. f-a érteimében a bánatpénznek abiróságnál előlegei elbeiyeséséröl kiállított szabályszerű elis­ mervényt átszolgáltatni. Kelt daécsényben a kin Jbiróság mint ti könyvi hatóság­ nál 1891. évi Junins hó 24k nanián. HOBVÁTH DANÓ, felelős tzerkeaatö. EIjADAN. Nógrid-Varbón 170 <!rb. anya és ürii, 02 drb. idei bárányuk eladók. Értekexhetai Platthy Lőrinat tulajdonosnál Varbón. írrerésl hirdetményi kivonat Jómat vtos*aMasóBta és Slreíaraer Jakab, Bweaeilcr József. Haljró Gábor, KlnS«i Jáaoeaé, *MBka rátaá.' Térem* MStum. Tarén* Jiaoa. Gyerik Pál. Rakna Pálné év Leazenieiki JAom cvMftskMHrtt krártUAé réfrtairtaaókaak Macika Jiaoraé ndl Na<y Anna vé^rebaltta meevrtC «*mó H frt 7B kr. ttatanvetttea éa Járaiékai iránti véerehajtási Ügyében a trsisnii kár. rtrHwysrá. tttamé* lévő B Oyaranlon fekvő követkeró Ingatlaaságra aaárvwta ih i* Vr»~-1 ab.<yaraa* 11K9 tljkvbm Maczka Jáaoené Nagy Anna nevére bt L Ml kra. rá aérnorn. hóna * betűiekre a eaatolt adóMioayitvány ezerint 5í3 tráyi kftrárá takar AtrUeürer Jakab t>> fitos, Berezetler Józaef 335 frtoz. Káaáaz Jámmb Martba Pálné. Tarvea* kárton. Tartana Jáaoa. Gyerik Pál. Rakéta Pálné és Leezeaámky Jóra *n«tM*m rá frt « km kSvettiéaelk s Jándétal behajtása véwtt megurusrte te be*y a ftauebb mceifflt ingatlanok u IMSÍ. évi ezepteuber hó 7-ik napján órtrirá K» tetaae a k rrzrwaa kir rtrvteyasék tzíekkri pertárában augunandó nylíváam ti iitala a ngágepitnet MUáitáai ára* alól la eiadauí fonák. Arrarmai náaóékasók tsrtozaak as iagadanok beeaáráaak 1<T, készpénzben vagy ae itat tel LX vés. ÜL f-ba* jeiaett árfoTyninmaJ ezáadtott és aa IMI. éri nomber M 1-ta rák ss. alatt kelt igazaágtaytaaüuri raedalH H. f-ábu kijelölt ovad ék képez mekaatate* a Urátett kmébea letenni, avagy ax IMI IX t-ez. 170 f-a értelmében a btattptamsk a brróeágaál -VJeges ethttynteéról kiállított «zat>ályezeró elismervényt Kata Baiaaas-'ryirmato*. » Ur. törréaymék mist telekkönyvi hatóságnál IMI évi motjae b* B4*. Kerestetik hasaonbérbe adandó birtok. Nógrád vagy Hoatrármegyékben fekvő 4—600 magyar holdat tevő birtok Mbb évre, irárodáéval vagy nfikftl, jó lakó házzal haszonbérbe kerestetik. JsráCkazbrtas ec bgyb** IQ. Prómty Péternél Nógrád-Berezelen. Utolsó poéta ngyaattt. Nógrádváramgy* alsó-petényi körjegyzőnél rgy Mgé4jegyzAI állá* axonmd elfoglalható. Az Hl«tfatat MjM*jártM«áráti k*ll bírnia. Jókúthy János, ktejegytö Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00127.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_07_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-07-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 29. szám (1892. julius 17.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom