https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a34bddedb261481faf5f34cd97bc3a7b.jpg 1c63ba6ff027c180bf970dc48cecdfbf https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a5ad9aea740d8956f1e68749557da495.pdf d99f16ba7657bd720b7d0fdde6f6638f PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. julius 3. 27. szám. XX-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. B.-Gyarmat, Péter Pál napján. (Ax ellenzék óh a kórmáoy.) Az idei költségvetés végre a kómiánj buk­ tatására hasztalanul törekedett agyonbeszélések Sáliái és Kharibdisei közt erős küzdelemmel meg­ érkezett a valősulás révébe. Az eredménye örven­ detes, — megfelel a honvédelem fokozott igényeinek, számos nagyfontosságú befektetések eszközöltetnek anyagi és kultúrái érdekűnk előmozdítására, az ál­ lami tisztviselők javadalmazása az év második felérő egy millió kétszázötven ezer forinttal megjavittatik s ennek daczára deflczit nincs, sőt többletünk van tizennégyezer forint; nem sok, de mégis csak többlet Az eredmény tehát örvendetes. De hát az el­ lenzéki pártok azért nem szavazták meg e jó költ­ ségvetést az azt előidéző Szapáry-kormánynak, bi­ zalmatlanságból iránta, mint lapjaik mondják. Indokolni is törekszenek. A nemzetipárt lap­ jai a megszokott gyűlölködő személyeskedésekkel Szapáry ellen; de örvendünk, hogy a szélsőbal! *-t .Egyetértés ezekkel szemben tárgyilagosságáért megdicsérhetjük, s alkalmat vehebetűnk némely meg­ jegyzésével szemben indokolt ellentétes meggyőző­ désűnknek kifejezést adni. Manapság ellenzéki lapnál ritka tisztességgel elismeri az .Egyetértés *, hogy a .Szapáry-kormány ellen pusztán költségvetési indokokból politikai bi­ zalmatlanságot sikerrel hirdetni, ez idő szerint le­ * hetetlen. De felsorolja a szélsőbal ismert közjogi állás­ pontján kivűl egyéb bizalmatlansági indokait a kor­ mány ellen. Hogy -a „magyar állam szigorú nemzeti alapon való megszerzésének munkáját gyorsabbban kellene kezdeni és folytatni, * 1 mint a Szapáry-kórmány teszi. „A népoktatás feladatai lanyhán tejje** sittetnek „Az ndvar nyelve Budapesten is német Hogy Horvátországban erőszakosan elnyomatik a magyarság s az állameszme. A hazafiasság keserű TÁRCZA. A zsélyi „sós-Ar fordö“ tragédiája. Gyónómból kOiel von kis falucska Ziély, Mellette a „sóe-ta" kies völgyben ti; Él? csak kínnal teng Un? ámde aiért ott. Sok beteg — nej ép is — aduit, mulatott V Kegyelmes nr a pudája. De kegyetlen a sAfAtjs, Nagy epéje, roei a mája. Zárva tartja e kis Üdülő helyet. Melyet beteg, — ép is — sok felkeresett! „Ütvén forint teli még *' bösten felmordul, „Uradalmi pénztár erre rasiortil" . . . Fördö tárva .;. tüneten bérlő — 8 parancsol a felügyelő: „ixgyen ott — marhalegelö"! A balassa-gyamati lelkes honleányok 1850-ben.’ vége. Másnap reggel 9 órakor érkeztünk B.-Gyarmatra, a városon kívül leszáltunk a kocsikról, a legénység szakaszt képezett, én a legénység előtt mentem, a főhadnagy és árulóm között; pörge kalapomat szememre vágtam, s a Mátra táján.divatos czifra subánat félvállra vettem, a jó gyarmatiak axt gondolták, valami szegény legényt kisér­ nek a Mátrából; különben az ily jelenet nem volt újság előttük, mert a befogatások akkor napirenden voltak. A térparancsnoksághoz éne, a főhadnagy bevezetett az őrnagyhoz, mint térparancsnokhoz s jelentette, hogy azt a bizonyos Ceepy Pált elfoota s ezzel bemutatott neki. Ez nagyon szép, gondoltam bünkén magamban — még itt la ismerős vagyok. — Jól van, mondá az őrnagy, kísérje át a megye börtönébe, ott majd lesz önnek — boksám szólva—ideje rólunk merész költeményeket imi. Én pedig nem mondtam ugyan. de gondoltam, hogy ez könnyen megtörténhetik, amint, hogy meg is történt * Mutatvány Osepy Pálnak, crv megvakult IMAűIkl hoavédaak „VisaiapUlaaláaok önvédelmi harcsunkra, s a benő rovott honvédek életére" eilmü sajtó alárendesendökéi kötetes Ker te „Öeálstrajs" ából. — Rserk. ' * ellenségei a nemzetiségek közt bizton-tenyésznek (megemlíti az oláh tüntetést, tót fészkelődén!.) El­ ismeri ugyan, hogy: „a közigazgatás visszaélései nem oly gyakoriak mint Tisza idejében" de hibáz­ tatja, hogy a közigazgatási rendszer mégis a régi rossz. „A választások tisztasága ma sincs törvény­ nyel biztosítva. ** > Eelismerést kell szavaznunk a tekintélyes szél­ sőbal i lapnak őszinteségéért, ahogyan e vádakat ki­ fogásokat formulázta. Különbséget tett a Szapárykormányat és előzője közt a közigazgatás állapota tekintetében s midőn panaszkodik a választások tisztaságát biztosító törvény hiánya miatt, hallga­ tólag — mert bizony vádaskodnék ha oka volna rá — elismeri, hogy a most lefolyt választások an­ nak daczára tiszták voltak a kormány befolyásolásától. Vádjai egyébiránt, ahogyan felsorolja őket, pompásan vannak összeállítva — az ellenzék eljá­ rásának vádolására megbélyegzésére. Mert ki az oka, hogy még mindig a régi rossz közigazgatási rendszer akadályozza a nemzeti alapon való szervezési munka intensív működését! Ha pa­ nasz lehet a népnevelés állapota miatt, ki az oka, hogy a néptanítók helyzetét javító törvény megal­ kotásával nem adhattunk eddig sarkantyút a nem­ zet érdemes munkásai kedvének, önérzetének! Senki más, mint az ellenzék, vagy beszéljünk még határozottabban, a nemzeti párt, mely hatalmi vágyból a Szapári-kórmányt ugy akarja megbuktatni, hogy gátat vet minden üdvöt működésének s ama két áldásos törvényjavaslatot — a választás törvény­ nyel együtt — az agyonbesxélés mocsárjába fulasztott - - • A többi kifogás e kormány iránti bizalmatlan­ ság igazolására erőltetett, túlzó 8 igy igazságtalan. Ilyen például a nemzetiségű dologgal bizonyitni akarás. Ég-föld a különbség e tekintetben a mos­ tani s előző éra közt Ma már nincs szerb dina, s a szászok meg vannak nyerve omla- a magyar Másnap a hadfogadó parancsnoksághoz rendeltek, ott besoroltak, felesketitek . . . Egy pár nap maira elhagyott uradalomból jött utánnam egy kasznár, börtönöm ablakához jött, mely ax utczára szolgált s kérdé: Hogyan vagyok? — Már jól vagyok — válaszoltam, épen tegnap előtt esküdtem fel. Akkor minden hiába! nézze ezen néhány aranyat szedtük hamatjába össze a, siettem utánoz, ha valamit segíthet­ nék, de igy már minden késő. A barátságnak és szeretetnek ezen önzetlen nyúlvá­ nyul ása igen meghatott, s kértem vigye vissza az aranyo­ kat; s fordítsák üdrösebb czélra. Tisztelet becsület a megyei börtönfelügyelönek, nem zárt börtönbe, hanem mint mondám, egy tágasabb ma­ gány szoba, lett számomra kijelölve, melynek ablaka az utczára szolgált ez egy kis transportszoba volt hová a besorozott honvédek internáltattak; ha a coba megtelt akkor az egész njoncz csapatot elszállították Pestre, hogy helyet csináljanak az újonnan érkezetteknek. A szoba már egy párszor kiürült s én mindég ott maradtam, már szinte kezdtem hinni, hogy holmi jó lelkek működnek tán sza­ badulásomon. Élelmezésemet egy magány úri háztól nyertem, s a foglyok közül szerény fizetés mellett többen is étkeztek nála; egyszer az én derék koszt adóm egész titokteljesen mondja, hogy szeretne velem valamit közölni, markomba nyomott egy kis papirost s csak annyit mondott: Uram! ez Tompának legújabb költeménye, mely nyomtatásban nem jelenhet meg, de a hazafiak buzgalommal terjesztik: — A .Gólyához * — tanulja be ön könyv nélkül, s azután semmisitse meg a papirost, mert bizony mindketten pórúl járnánk, ha ez iratot önnél megtalálnák. Azxal eltávozott, én mohó kíváncsisággal bontottam szét a papirt, a gyö­ nyörű költemény, — mely hazánk akkori viszonyait oly találóan itja le — könnyekre fakasztott s egy fertály óra múlva már a papirost 'megsemmisítettem, de a verset már kívülről tudtam. Este midőn az a néhány paraszt fin, vagyis bojtársaim lefeküdtek, én a nyitott ablaknál kimerengtem a szép csillagos ájbe, magam elé varázsoltam a múltak szép képeit, a bizonytalan jövőt, elgondoltam, hogy mi voltam és mlré levék. Az utczán néma csend volt, mert 9 óra után már senkinek sem volt szabad mutatnia magát, már magam is lenyugodni akartam, midőn egyszerre gyenge neszt hal­ lok; figyelmes levék. Hét nő jött, a megálltak ablakom előtt, megjegyzendő, hogy szobámban tetet Volt, A égy iá állameszmének, s mind ennek nem volt Szapáry ré­ széről az ellenzéki váddal ellentétben semmi ára, de Szapáry nyílt becsületes megbízható méltányos politikájában van az oka. Az oláh túlzókat Ttaa a maga idején vaskézzel nyomta el, mérgük most explodált Becsben hatástalanul, de velük szemben szintén most támadt mérsékelt hazafias párt, s pedig e nép legelejéből való, amely párt Szapáry igazsá­ gosságában bízva az oláh népet visszatéríteni akarja a túlzó dakoromanizmus körmei közűi a hazafias y eszmekörbe. Nincs-e itt óriási haladás 1 nem Sza­ páry érdeme-e ez! Hát a koronázási jébileum fenkölt s a magyar nemzet teljes jogkörének megfelelő, s azt megerősítő kir. nyilatkozatok! S aztán a zsidó vallás reczepcziója iránti kormányi kijelentés nem kötelezte-e le örök hálára e kiváló nép&jt a magyar nemzet iránt, mely talán az egyedüli a föld "kerek­ ségén, mely nem üldözi őt, sőt vele vérrokonságba jönni kíván. Nem szerzett-e evvel a Srapáry-kórmány általános rokonszenvet a magyarságnak! Hát ax erőteljes és öntudatos fellépés Horvátországban: Zágráb képviselőtestületének feloszlatása, azért, mert a jubileumkor illetéktelenül és külön horvát-jog mellett demonstrálni próbált! Nem a‘ magyar-jog és szilárd védelme-e ez, s nem-e Szapáry érdeme! Bizony ő volt az elhatározó f«ű, bárcsak a vég­ rehajtó kezet kéjpriselte. Az udvar még német Budapesten az igaz; de megmagyarosodásán Szapáry rövid id^je alatt több történt, mint az előző évek egész, hosszú id<e alatt. Budapestet királyi székvárossá emelte, az udvartartás magyarrá tétele — amit már előbb megígért Vekerie mininter által--------annak köaveilen folyománya lesz. S jön egymásután a többi is, ha elég pénzünk lesz, a honvédség ágyukkal ellátása is. De csak tü­ relemmel kell lennünk, háromszáz év mulasztásának pótlására huszonöt ér parányi vak, — hát még abból ez utóbbi két esztendő! Melyek azonban gr. Szapáry uralma alatt: a nem nő halkan kérdezi közel ablakomnál: — Melyik itt Gyürty Írnoka? — senki más ax ablaknál nem lerén, axt felel­ tem: — .én vagyok. * — Erre koszorúk és virágcsokrok repültek be hozzám ablakomon, melyek nagyobb részt a földre estek ■ még azokat felszedtem, az alatt nép isme­ retlen látogatóim eltávoztak a nélkül, hogy köszönetét mondhattam volna nekik ... Mi volt ez? kérdőm ma­ gamtól, kik voltak e kedves teremtések, ki ismer engem ezen városban, hol életemben soha nem voltam? Talán Mátra mellől jött utánnam egy kis hir .s e derék honleányok akarták csekély érdemeit méltányolva a tisztelet adóját leróni; m^jd ismét axt gondoltam, hogy szerencsétlenségemben megvigasztalni, s irányomban ax egész honvédség iránt résztvétüket akarták nvüványitani, az ablakra raktam az illatos koszorúkat rájuk borultam, lelkem elérzékenyfllt, s nem szégyenlem bevallani, könynyeim hulltak a* virágokra, nem tagadom, e peresben büszkének éreztem magam, s e rideg dicsőséget nem ad­ tam volna azok nyugalmáért, kik gyávaságból nem vettek részt, a honérti küzdelemben, s most mentek voltak min­ den üldözéstől; elmondhatom, nem adhat annyi dicsőséget, melyért azon estnek dicsőségét elcserélném . . . ennek nagyságát, s magasztosságát csak ax fogja fel, kinek tlhagyatottságában értésére adják, hogy nincs elhagyva, mert nemes nagy lelkek gondolnak reá. Másnap tudtomra adták, hogy a holnapi náltitmánynyal én is Pestre megyek ... én pedig szerettem volna tudni, hogy kik tiszteltek meg fogságomban, hogy mi előtt távozom kösxönetemet o vii rányithatnám nekik. Megtudtam ugyanis, hogy azon kasznárnak, ki ax aranyokat utánnam hozta, egy nővére lakik Balaaű-Gyarmaton, azonnal világos lett előttem, hogy az esti látogatás tőle indult ki, engedőimet kértem a kimenetelre, meg is nyertem az engedélyt, s egy vén baka kisért el a derék hölgyhöz, kinek magamat bemutatván, a legnagyobb elő­ zékenységgel fogadott, észre vettem azonban, hogy egy 12 éves leánykájának valamit súgott fülébe, ki azonnal . * eltűnt . . mi pedig bementünk a szobiba, hol kísérő baka barátom, egy sarokban némán meghúzta nugát; nem sokára öt fiatal gyönyörű hölgy lépett a szobába; egyik szebb volt a másiknál, én tüstént sejtettem, hogy ezek tiszteltek meg a koszorúkkal, kiket a háxrasszony most rögtön oda hivatott leánykája által Én köszöneté met nyilványitottam a megtisztelő kitüntetésért, de azt nem magam, hanem ax egén honvédség nevében tettem. Végre kftsülök egy nép sugár termetű barna leányka feltett a -egéaaasteoki hévvel igy ásóit tanán: Igea. am �NÓGRÁDI art m diualu köm uaxoay beatóaege, a nemiét uttMuet «ri*úd«M » kuxmúseWéM dó haladas* t*> kiaWbfta negtt *rUj)i< a Illőbb eredmenjt matfik-ya aft A N. V. Muzeum. A augMbb pritíkuM, mely cnuzeumuak igen tauirtl rtúearit aü«gv. a»mc k ** újabb m újabb * do•taynMfcat rosti ** riótórtke. tomea mintegy phöunkeat <ÍQ«dva * m Óikéi e* tytol a mar előzőleg adományozok iá auertutkabb gyarapítják kúlöoMe osztályán a muteatuMk. <y: fS^p Károly «r XVL Lajoa, a friaczza köztársaság 3-nd wi. L Maprteea 1809. éri, ribroaovíte ÜL, olaaatesnz 3 drk, L Ferduu&d. L topót, 1794. lengyelboui. M. Twáii pMuaa, egy 1686. * n bánya»zérem M salgottnyáni etohnertsz netbározavri gyarapította az eremgvújtnwtejt, a könyvtár pedig Brtfeld tohrbegnff dér Ste * to­ kául IL 4a Hl. kötet. jogi könyv 1744-ből, birlapgyüjtMBdny Frindaki Magyar Közlöny 1862. éri folyamatai, a ,H»‘ 1867 éri )* L l-ji esti lapjav al. « nyomtatvány gTüjteaumy Baray vkuxUv Frrtnezky Lajaihoz irt leveMMl rtb. gyarapodott. Kalaay Nándav ar csesztrei földbirtokos, nyugalma■att * > 4a ttakrarMi igazgatótanitó a csesztrei régi tmpUs otóratmárai s több nevezetes kövülettel,' torlbM Cwartva k^ueg Utalt irt * igea érdeke * tórtéWaiaa Samu ar templomi rézöntvénynyel. Nesuaaaa Kzailia kiaaaittoay: Seitoróky János her-aaprimii, EM<4» József bárt áldott emte'kű mmteztertak Mik irtai gyártmányú képével Hanna La;o< ar qpta erdők ** * 1607-tól való Lá­ tás 4a rör>g ttovegű evangéliummal. NeatMakay Lajon taaoló egy amulettel. Teameké Nártor tgugntó ar eg? 1851-ik éri fél hyrtrni Blau Bódog kékkői kórorvos ur egy német 10 ^"^fódrtabáay Károly ur egy községi régi pecséttel, Tboráexy Sándor L topót ki * ezúrtjevel. Konaczky Emil u 1812. 1816. e* 1846-dik évi páoxakkrt, Tweaáayi János ar Kamaadn fonlilá iaak * I-oö réoénL Kováét János ur u 1 *5. éri országgyűlés mcg■yrtáaánxk emlékérmével. Mohács Ltazló 4L <1. iskolai tanuló egy njabbkori ParaaxZy Jáav * ur Iteumutizige Bekerung dér Sü li­ ter m mm* Górt 1749„ Znioay Hermin kteamony ífct József halála, a mait ■átad Mnipüfl való gipaöntrénrayd, l^taxf litrn far 1848—9. 'évi tzabadságkarczbeli *BW* Skiadányi Károly ar egy diukarldal. 8ikladá£TÍ Ludmilla kiumoay kxrhbádi ménbemontá batHBarkral. « FeUoar Idorié u niriki eaertp lelettel. tagadjuk, ast ■ oltunk 'rímek ablakánál, u <’m eaját érde­ memét. de ktlMeta ax egéva boavMaégnek u Jn oeUMslyében leróm kívántak kőtelei tmteletünk aduját, ér­ tésére akartak adni, mily kedvetek elöttAnk a honvédek, a aiM rokbrtkkri kirántok helyzetet türhetűré tenni, melyekkel rwdette&sk. rénréttakkel. a illata* Tirádáink­ kal mi tndjrt, émxtk mily fájdalmxaan érik önöknek •{hagyni a barát, de legyenek meggyörtdre. ép oly fájdahoaaan mik nektek me-.- «lni önöktől. Ha majd a hazán kívül öaoe jön ón bajláreairal, flftondya meg nekik, hogy nem axok a mi kedveseink, kiket a gyánnág ide haza navxa tartott, « megmentett; hanem azok, a kiket honfiúi érdemekért a üldözi eon karjaink közti kitépett, t menne idegen hazába rzáműzött; mondja meg n^ík, begy mi zzirvel. lélekkel, rénvéttel ragyánk nenredéarik iránt, a mert egyebet nem tehetünk minden napi imáinkban kérjük a Magyar/k irtenet, hogy eny hitte a derék honvédek ttrzrrrdérit. i mielőbb hozza ókét riaaza karjaink kteí. Ea el voltam ragadtatva. • meg nem állhattam, hogy fd M krijek, « * derék honleány kezét hévvel forróu artg ne eáékdjatn. ilyenek voltak a 48 49-dilri honleányok de meg vagyok győződve, ha ma azon izgalma* napok rima térnteek; » mai bflgyefc haaonló módon üdv teölnék abonréMraL Legyeo • rterény lan a ti drága rmlékteknek ezentolró tzmeretien derék Balawta-Gyarmatí hölgyek. Lepea áldott emléketek, a mily jól wtt akkor «rvenraefc n«n*» réttvétetok, oly biten h oly hálával «m!4taem rima rátok: ti megtanítottatok, mily *zép ktedeni. vaeoredni a hazáért. » ha még egyezer etalíra trombitálnának, újra elhagynék mindent ét roUbi men­ nék, ha todaám, hogy arérzó urbeket a lelke* honleányok iámét íHatM rirágnnal takarnák be, de mit heazélek. a magyar hölgy ilyen volt mindig. • adja itten, hogy ilyen n maradjon tefikr*. Kr vodi ntofrt talfikozátom hazám lelke* hölgyeivel. Miaosp Paatrs mentem, de virágaimat mint drági wk« lyékat magamma! vittem Milánóig v a honvéd bajtár»ak Wrt egén kegyelettel oettottam azét ö.-Gvannat lelke* honleányai’ Hagyjátok ama pá­ ratlan laonieányí erényeiteket drága öfMrvigképen leányai­ tokra rt, hogy á történet írt. valamint a jelenben, ngr * jövőben »*, följegy»!ZÍ>»*-m; b*»gy B«la*va-<írarmat bü«»ke letet honleányt magaerfo* errtyekten gazdag hölgyeire. Orpw /W, UM^49-1<ki honvéd LAPOK. l(J. Stkladánvi Károlv ur MŰgö-tarjám kagyló kö­ vületül. Fáj Irtván áll. elemi i»k. tanuló egy luultaiáudbeli bimtett névnapi Qdv Siló tel. iiunnsx Újul* ur 1H31. éri navvaui eiflat 3*«Ma), < muieamunk lelke N a g > I v á n ur, kinek adományai mag* *<y muxeum. e eorvk tártakor meg két apátüíri, lehat huni gyártmányú keramikai Urgygyal gyarapította a muMutnol. Kalnay Nándor stb. urak éa hölgyek Ígé­ retet pedig litjuk. hogy újabb é* újabb adományaikkal fogjak bevÚMÚ ne vöket dió örökke fenmaradó táblájára. IKogrner Iuft-áH, uumuibí könyv láru» é» *egé>l»r. Kovárcz emlékünnepély Losonczon. A !ü>onrri temető múlt hó 25-én megható é* lé­ lekemelő ünnepély vxiuhelye volt Ka alkalommal leplez­ tek le néhai Korántt Emil zenetanár, jele * zenekölŰ, az * országú daláxegyevület II. karnagyának, a losonczi dal­ egylet dicséretreméltó kertemén;, erőtere közadakozástól emelt * mintegy 500 írtba került sírkövét, a boldogult özvegye, a város értelmitegenek sxine java, továbbá a ri­ maszombati dalegylet 4 * a b.-gyarmati dalegylet 2 tagja jelenléteben. Az ünnepély az elhunyt .Törött ágtól * kezdetű kedvencz dalanak eléneklé.tevel ftette kezdetét Utána * Pere Sándor jeles paedagogiai iro t az egyesület titkára mondta el a kővetkező gyönyörű emlékbe.vzédet: Mélyen tisztelt közönség! Az ember meghal és az ember feltámad. Ne a ha­ lottat jöjjünk siratni, hanem az élőt dicsőíteni. Hiszen a temető az élet birodalma. A madár dala a zöldülő fű, a nyíló virág ép ugy életet hirdeti itt, mint a csillogó szemű hó, a sivito szél és a földnek soha meg nem szűnő, önmagát fentartó és milliókat teremtő anyagcseréje. Óh, nem lehet, nincsen itt halál. Ez a sir, melyet szent ke­ gyelettel állunk körül, nem halálát, c«ak elköltözését jelenti a mi feledhetetlen Kovárcz Emilünknek. Elköltö­ zött közülünk, de a nemes szívű barát, a nagyra, szépre nevelő tanár, a szivek húrjain játszó művész, a harmóniát teremtő, győzelmekre vezérlő karnagy s az ihlettel alkotó költő itt van velünk. Mintha látnék az embert, ki jót tett mindenkivel, bű volt családjához, fölnevelte a derék tanítványok hosszú sorát k ott harczolt a közügyek me­ zején utolsó lehelteiéig. Látjuk fárrthztatlan kezét, lel­ kesült alakját a losonczi dalegylet élén, vele együtt él­ vezzük az égbe emelő bármóniát s az ujjal alatt hangokat öltött érzelmeket És ha egy-egy dalát halljuk, előttünk ő is, ki dalá'ua szive bánatát, örömeit « nemzeti szel­ lemünk egy-egy fényes sugarát tette örökkévalóry. «»h, a kit müvei így túlélnek, a kit az emlékezet igy átölelve tart, feltámadott az é* nem.hal meg soha! Emlékezünk s emlékezete a tanar sikerekben gaz­ dag munkájának, a mnvé.vftdragadó dalainak, a karnagy alkotó erejének és hatása a költő mesteri műveinek bá­ lára és kegyeletre gyújtja a szivet, mely a szépért be­ válni, a nemzeti dalért lelkesedni bir. Ez a hálás kegyelet gyűjtött bennünket ide s téteti velünk Kovám Emilnek, a feledhetetlen barátnak, zene­ tanárnak. művésznek, zeneköltőnek s a losonczi dalegylet nagynevű karnagyának sírjához e jelt. Nem a hálát és kegyeletet bízzuk ez emlékoszlopra, megőrizzük azt szi­ veinkben. De hirdesse ez az emlékoszlop Kovárcz Emil nagy nevét, hirdesse munkásságát, lelkesedését, melylyel nemzete javán fáradott, hirdesse azoknak is, akiknek mi el.nem mondhatjuk és hirdesse akkor is, mikor mi már az édes anyaföld kebelén pihenünk. Jelezze ez az oszlop, hogy nincs fölemelöbb, mint nemünk kiválóbbjainak em­ lékezete és nincs jobb példa, mint a hála és kegyelet, mely külsőleg is nyilatkozik. Ez az emlékoszlop egybe­ kapcsolja a megdicsőülttel azokat, kik még .bolyongunk e földi tereken * s jelent és jövőt megtanít lelkesedni és tenni a szépért, az edes magyar dalért, megtanít egygyéforrni hazánk, nemzetünk szeretetében. Megtanít, mert ez az emlékoszlop, dicsöült Barátunk, jelezve nagyságodat a a mi hozzád való bű emlékezetünket egy iránt: a Te szellemed köretétere int, buzdít mindenkoron! Intsen és buzdítson! Emeljen fel, ha porba sajt a mindennapi küz­ delem; adjon uj erűt, ha csűggesZt az emberekbe vetett bizalmunk ingadozása és lelkesítsen a jövő hitével, ha a jelen már biztatni képtelen. I«egyen ez az emlékoszlop hirdetője annak, hogy szellemed győzött felettünk a a Te érzelmeid hatják át szivünknek minden dobbanását! Óh, legyen örömed áldott, a midőn minket a Te alkottad magyar dalban egyesülni látsz; őrülj, mert akkor hódit, nemesből és boldogul nemzeted! Legyen áldott a rir, melyben alunod múltadnak édes álmait, a porló szi­ ved »• fölébred a dalra, mely szebb jövendőt énekel. Es tegyen áldott ez az emlékoszlop, mely Téged emleget; adja szájról-szájra neved és adja szivböl-szivbe a magyar dalt, a szép szeretetót! Legyen áldott emlékezeted! A beszéd tartama alatt a lepel lehullván, előttünk állott a világos portirból készült, obeliszk alakú díszes emlékoszlop, melyen a következő szöveg olvasható: Ko­ rírez Emil, zenetanár, zenekóltó és a .Losonczi dategy* let karnagya szül. 1832. junius íj-ln. megh. I8H0. jnn. 3-án. A dal, init szived irt. Velünk sir és örül. Es zeng a sír felett. Győzelmi énekül. Kegyelete jeléül: a ,Loeonrzí Dategytet * és a müpáhotó közönség. A mély Itenyomád keltett beszéd hatását az eWrz-kenyülesig fokozta Koléner Hsmáné úrnő kegyelete * tóntkedése, a ki a .hálás tanítványok nerélwn * * éke ko­ szorúval díszítette fel az emlékkövet E megindító jelenet után njra megszólalt a dategytet működő kara, elzeng­ vén Thaisi Lajosnak. Kovárcz méltó utódjának l’eres 8, következő költeményére .szerzett stép alkalmi gyászdalát: A rziv, mely a dalokban élt, *, AH oly korán hazát cserélt; S a szárai fából, mely alatt Szentelt öröm, mély bü fakadt: A kéz ma már pihen. Zokogj édes magyar zene, Dalos szivünk, zokogj vele ! Ki által itt a búrokon űrömre vált a tájdalom, A mester már nem él. De a dalban, mit szived irt S a szívben, mit dalod hevít. Te élni fogsz! Sírod felett Vírásit a hű emlékezet! Aludjál édesen! Ezzel az ünnepély véget érvén, a közönség eloszlott, mi pedig .dalárok * a losonczi testvéregylet győzelmi zászlaját Belágb Lajos igazgató, Losoncz kiváló polgárá­ nak vendégszerető házához kisértük, innen családias jellegű lakomára a városi .Vigadó * dísztermében gyűltünk egybe, élvezvén a maga uemébem genialis Klamarik Dáné meszszeföldön ismert kitűnő ételeit és italait s gyönyörködvén a losonczi dalegylet régi hírnevéhez méltó szebbnél-szobb dalelöadásaibau. Hogy kedves együttlétünket Ősi szokás szerint, sirvavigadó természetünknél fogva, ez alkalommal is számos toaszt fűszerezte, azt tán felesleges is monda­ nom. Azt azonban el nem hallgathatom, sőt tudósítói tisztemnek megfelelőleg kötelességemnek tartom felemlí­ teni azon sajnos tény körülményt, hogy az országos dalegyesület központi választmánya távolléte által tündöklőit s az ünnepélyről egy árva szóval sem vett tudomást Öreg este, késő este .volt már, mikor a társaság emelkedett hangulatban osztani kezdett s ment kiki nyu­ galomra. egy szép felejthetetlen emlékkel s azon óhajjal, hogy a losonczi dalegylet éljen, virágozzék soká, igen soká, örökké Losoncz városa díszére, a nemzeti cultura javára! ZtUnka János. Nógddvármegye alispánjának jelentése a viczinalis ntak tárgyában. (Folytatása és vége.) Előadásom eddigi folyamányaként méltán felvethető, azon kérdésre, vájjon, tekintettel arra, mikép a törvény csak törvényhatósági útadót és községi közmunkát ismer, mily alapból lennének a tervezett viczinalis útvonalak kiépítendők s fentartandók, tisztelettel jelentem, hogy azok a vármegye alispánja által, a csoportba osztott köz­ ségek költségvetéseibe érdekeltség arányában beállított s igy az útvonal javára teljesítendő hozzájárulás s a köz­ ségi közmunka szintén általa meghatározandó egy részé­ nek szolgáltatása utján fognak építtetni s illetve fentartatni. Minthogy pedig a viczinalis útvonalakat közérdekűeknek tekintem, ugy vélem, helyesen contemplálom az érdekeltség arányául az adóalapot felhasználni s ezt anynyhral is inkább, mert ez által ast is elérem, hogy • vármegye minden lakosa egyenlő teherviselésben fog ré­ szesülni. A közvetlenebb érdekeltséget pedig méltányosan akként vélem még igénybe vehetni, hogy a riczinalis utak mentén fekvő községek községi közmunkájának felét szintén a riczinalis útvonalak javára kívánom felhasználni; s igy mindazon községek, melyek nem esnek viozinalis útvonalba, képesítve lesznek arra, hogy saját érdekeik szerint megállapítva föközségi közlekedési vonalukat azt fekvésükhöz képed vagy az állami, vagy a törvényható­ sági, vagy a viczinalis útvonallal hozhatják kapcsolatba. A törvénynek területünkön végrehajtása kezembe lévén letéve, kötelességem a további teendők tekinteté­ ben is némi tájékozást nyújtani s ez az, hogy feltéve, mikép az eddig tapasztalt jóindulatú támogatásban az önkormányzati tényezők részéről jövőben is részesülendek, ugy szándékom lenne oda törekedni, hogy lehetőleg ezen viczinalis utak kiépítése, esetleg kölcsönök utján is előinozdittassék. Mégis minthogy annak elbírálásához, hogy hol és mily mérvű kölcsön lenne felvehető, elsősorban is a viczinalis ut építési és fentartási költségeit kell ismerni, azon javaslattal járulok a mélyen tisztelt közgyűlés elé, kegyeskedjék felhatalmazni az iránt, hogy az általam az IHIÍO. évi 1. törvény 36. g-a alapján elrendelhető ezen munkálatnak lehelő gyors befejezbetése szempontjából a kir. építészeti hivatal s illetve járási utibiztosok mellé főiskolát végzett mérnök gyakornokokat a szükséges szám­ ban alkalmazhassak, s az e czímen felmerülhető kiadáso­ kat a központi viczinalis alap terhére elszámolhassam. Minthogy végül a viczinalis utakat érdeklőleg is több kőz ég * kérvénye fekszik a mélyen tisztelt közgyűlés előtt, azok jelen javaslatra hozaudott határozathoz képest illetve erre hivatkozással lennének elintézendők. Fentiekben tett javaslatomat tehetségem szerint fel­ világosítván, kérem a mélyen tisztelt közgyűlést, hogy azt határozatával megerősítve, végrehajtására utasítani kegyeskedjék. B.-Gyarmaton, 1802. évi május hó 26-án. ficitovnxky, alispán. Határozat. A vármegye közönsége az ali«páni előterjesztésben megjelölt azon szempontot, melyszerint a viczinalis utak feladata egy járás vagy vidék politikai közforgalmi, tehát gazdasági vagy g áripari érdekek kielégítése; s mint ilyeneknek kell, hogy azok a politikai központokat tegyék megközelitlietöhbekké, vagy a l'axuli állomásokat hozzák közvetlenebb összeköttetésbe, vagy hason czélokból az * egye állami és törvényhatósági közutak közt léteiitaenek kapcsolatot « az állami és törvényhatósági közutak háló­ zatát fentiek figyelembe vételével akként egészítik ki' mikép a vármegye községei saját községi- közmunkájoknak okszerű felhaszuálása mellett a forgalom biztosíté­ kaival nagyobb mérvben rendelkező közutakat könnyen elérhessék, helyisekén; a vármegye alispánja által ezen szempontok mérlegelésével javaslatba hozott községi köz­ úti (viczinalis) úthálózatot a községek csoportosítását jó­ �NÓGRÁDI ráhagyja és azt végrehajtás s további eljárás végett a vár­ megye alispánjának kiadatni rétid * li. Minthogy pedig ezen viczinalis úlvonalaknalc mie­ lőbbi kiépítése fölötte kiránato-. * mert a vármegye közönsége az e téren szükséglendó áldozatoktól sem nád vissza; helyesléssel veszi tudóméul a vármegye alispán­ jának tervezett azon eljárását, melyszeriut ezen útvona­ lak kiépítését utján is előmozdítani tórekedend. Hogy tehát a viczinMis iitvoualaknak tárgyalás utjáni végleges megállapítása a községek csoportosítása, nagyobb nehéz­ ségekbe ne. ütközzék s hogy a vármegye alispánja már a tárgyalások alkalmából teljes tájékozottsággal bírhasson az iránt, hogy a tervezett vonalak kiépítése s fentartására mily összeget igényelend; felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy a tervezetbe felvett útvonalak terv és költségvetésének elkészitlietése czéijából a kin épilésjeti hivatal és járási utibiztosok segédletére főiskolát végzett mémökgyakomokokat a szükséges számban alkalmazhas­ son, s hogy ezek dijazása, a felvételek eszközlése és ter­ vek elkészítése körül felmerülhető költségeket a központi viczinalis alap terhére számolhassa el s eredményéről az 1893. évi májusi közgyűlésre tegyen jelentéit, miről a viczinalis-útvonalak tárgyában kérvényezett községek az­ zal rendeltetnek értesittetni, hogy vélt sérelmeiket annak idején a helyszínén megtartandó tárgyalás során érvéuyesithetendik. Végül ugv jelen határozat, mint az annak alapul szolgált alispán! előterjesztés a törvényhatóság bizottsági tagjainak tudomás végett megküldetni batároztatik. Kmf. Kiadta: Tihanyi, főjegyző. Csarnok. Kékkői kirándulás. Szinte városiak lettünk mi gyarmatiak is. Kifelé vágyódunk a szabadba, hol ideáinkat megszégyeníti a természet zöldje, színi óhajtjuk azt a tiszta ozónos leve­ gőt, mely fodormenta, zsálya és körisbogárszaggal el­ együlve dagasztja tüdőnket, a városi kárhozatos illatoktól annyira tespedő fujtatóját lelkünk gyenge porhüvelyének. Óh, te nyomasztó tikkadt városi légkör, mi hozzád képest a szabad természet kéjes érzetű lehelete?! De hová a zöldbe? A fővárosi nem sokáig töprenkedik rajta; ott a zugló,, svábhegy, római fürdő és kimondhatom nagyszámú egyéb közel fekvő, kirándulásra alkalmas hely. De velünk, e téren is, mostohán bánt cl a természet Itt lenne a gazdasági egyesület telepe; oda mindennap kimehetünk, meg hozzá nagyon is közel van; a pinezék üresek, a zsélyi fürdő becsukva. Széttekintünk a láthatáron, sóvá­ rogva keressük nemeinkkel a zöldet már-már reményünk is vesz, midőn 'északról gyenge fuvallat érinti arezunkat s önkéntelenül eszünkbe jut Kékkő. ■ Mily pompás gondolat ki hát Kékkőbe. Az elhangzott jelszó, magától toborzottá össze híveit, és kevéssel rá, már egy nagyohb társaság, hosszú kocsi­ sora vidáman robogott Kékkő felé. Nem az útközben nerzett benyomások, de maga azon tudat, hogy kirándul, a résztvevőben sajátságos naiv hangulatot kelt s okozza azt hogy «°k iránt miből később hasznot meríthetne, érzéketlen, mig mellette az ú tszéli ürgét is, élvezettel szemléli. így mi is, a társa­ ságnak első kocsin ülő négy férfi tagja, — gyeplővel kezében az egyik — olyan természetesnek vettük, hogy kerekeink hot a jobb, hol a baloldali kavics-kupaczokat bolygatták. Nem csoda, egészen a kirándulás kellemeiben ríngatodztunk. Reggeli eső elverte a port, tisztán szemlélhettük a kies vidéket A mint az-„Erdő meg -re * magyarosított Zaborát elhagytuk, az út egyenes irányt vesz, s a Kürtös völgyén alig észrevehető emelkedéssel Kékkőnek tart. Jobbról a szétépitett Zsélr, egyetlen magyar falva a völgynek, integet emeletes kastélyával felénk, tovább az út, kitűnő palóczirónk születéshelyére Szklabonyára vezet ki itt a palóczok életmódját erkölcseit, nyelvét oly hűen elleste, és most oly mesterileg festi. Epén a fűin köze­ pén, mily furcsán esett hallanunk, hogy egy öreg palócz ,Pohválen‘-nel köszöntött. Csupa incselkedésből tehette. Szklabonyárói az út kissé balra kanyarodva, Kis-Ujfslut, Kis- és Nagy-Kürtöst érintve, egy jó fél óra alatt elénk tárta kirándulásunk czélpontját — Kékkőt Merészen égnek meredő sziklaliegy, ormodon még merészebben épült bástyáiddal, légy üdvözölve általunk, Balassik egykori sasfészke: Kékkő vára. Mi törpe epigonok, neveltjei a gőz és villámkornak, kegyelettel tekin­ tünk faladra, mely égykor hazánk erősségének egyik bástyája lehetett; mogorva külsőd megrendíti bensőnket mégis vonzódó bizalommal közeledünk feléd, gondolván, hogy zord falaid árnyékában annál húsebbet élvezünk. Lássunk hát közelebbről. Jól gondozett hegyi úton, csakhamar a vár nyű­ göt! oldalára, a várkastély elé értünk. Egy emeletes épület ez, falainak szélessége meghaladja a 2 métert, de boltozott szobái annál alacsonyabbak, s mivel a tulaldonképeni lakrész észak felé néz, lakályosnak épen nem, inkább ridegnek mondható. Külsején'stllt, vagy legkisebb ornamentikát is hiába keresnénk. A múlt század elején énült, hihetőleg egy zárdaépitö barátterve után. Lépcső­ háza és folyosói jó benyomást gyakorolnak a belépőre, mit a falakon Ízléssel elhelyezett agancs, és a állványo­ kon rendszeresen elénk tárt régiség és termtUzcfrajzi gyűjtemény segít elő. Itt az Ízlés és csíny, már a vár­ nak előbbi urát, 20 éven keresztül volt birtokosát, a boldogult emlékű gróf Forgách Antal ezcelentiást dicséri, ügvsncsak ízléses főúri kényelmet, pazarságe t látunk a szobák, nagy terem és könyvtár berendezésénél is, bár az Ht-ott mutatkozó ürességhő) következtetnünk kell, hogy a bútorok és faldíszek értékesebb része, az eladó LAPOK. birtokába maradt. A kastély, nyugat felé néző ré.révei Kékkő régi templomához épült, melyben a évekig rendes isteni tisztelet szolgáltatott mig a várgróf és vallás-alap bőkezűségéből, a község keleti lejtőjén, román etilben, a mostani igen szép külsejű új templom emelt tett. Az emelet folyosójának dél felé nyíló ajtaján át, a vár régi bástyáira érünk. Elmésen tuegc-inált és jól fenUrtott sétahclyek ezek, gyönyörű kilátásul a Kürtői völgyén keresztül egészen Szondására és a Nagyszilig. Itt volt a régi várépület; romjaiból inárcuk igen kevés áll fen, de'az épület terjedelme és beosztása mégis kivehető; egészben alig lehetett nagyobb a drégelyi váré­ nál. A romokba falazott kvtábla útin felírásából kibe­ tűztük, hogy a vár a 13-ik században építtetett a Balassik által, ők voltak urai hat századon keresztül, kis meg­ szakítással a 16-ik században, midőn Kékkő is pár évtizedre, törők iga alá került, * tótjainak alkalom nyújtatott megismerkedni a török dohány szagával, mert tudvalevő, hogy a dohányzás nemes mestersége, nálunk épen azon időtájt terjedt. Társaságunk egyik historikusa rablóvárnak állította a régi erődítményt, mire legfiatalabb kirándulónk, a 7 éves Tucsi, körülvezetvén okos bogárszemeit a láthatáron, történészünket némításig lesújtó azt a megjegyzést tette: „hát volt idő, mikor ezen a vidéken valamit rabolni is * . * lehetett Magam is azt hiszem, hogy nem mások veszé­ lyeztetése, de saját biztonságára, a tatárpusztitás után emelte azt a várépítő úr, többi fűuraink példájára, kik a tatárok ismétlődhető berohanásától tartottak. Temetésre szólt a falu harangja, midőn a látni valók további élvezetétől magunkat elvontuk, * a prog­ ramra második pontjába fogtunk; mi nem volt más, mint megmászása ’a kálvária hegynek, ga-tronomikus élvezetekkel egybekötve. Ha a kalvária-járás czélja, emlékeztetni a hívőket megváltónk kínszenvedésére, úgy' valóban megfelelőnek tartjuk a Kékkőit, mert hegye oly­ meredek, hogy csúcsára érve nemcsak kint szenvedtünk, de verítéket is izzadtunk. Mindezért gazdag kárpótlást nyújtott a hegy csú­ csán bennünket váró lucullusi uzsona. Hozzá is fogtunk derekasan. Pár perezre megzavarta ugyan falatozásunk örömeit, az ilyenkor elmaradhatlan kis eső, de utána annál vigabb lett folytatása, különösen a lemenetnél, mikor a flandriai berczeg, pogány vári pezsgőjének hatása alatt igazi pogánynótákra rendített a társaság férfikara. Késő este, nagyon sötétben indultunk visszafelé. Kocsink, mely.első volt az idejövetelnél, most utolsónak maradt Vígan csevegtünk kirándulásunk sikeréről, csakúgy sziporkázott kedvünk, szinte a kocsiban sem bírtuk helyünket találni, mit finom érzékével, rudas lovunk a szürke Dajka észrevett, s Kékkőtől alig pár puskalövésnyire, neki ragadta kocsinkat egy kökupacznak, s ezudar mód feldőtötte. Mint a karvaly által magasból lepottyan­ tett baromfiak terültünk a földre. Eláléltam, nem éreztem semmit már hinni kezdtem, hagy halott vagyok: csak­ hamar fájdalmat érzek baloldalamon, miből megilletódve kellett tapasztalnom, hogy élek. Igen a többiek is éltek, még pedig csodák-csodája, ép kézzel és lábbal. íme kékkői kirándulásunk tragikus rége. Tragikus, de tanulságos. Kedves olvasóm! Ha szép fogatot látsz, nem libe­ rtás de úri kocsissal a bakkján, ne gyönyörködjél rajta, inkább sajnáld a kocsiban ülőket Don .Viguel. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Főispánunk, gróf Degenfeld La­ jos úr Öméltósága már jun. hó 29-én eljött B.-Gyarmatra, hol jun. 30-án, jul. 1-én és 2-án a központi hivatalokat vizsgálta meg. Különös megelégedését fejezte ki az alis­ pán! és az árvaszék vizsgálatakor, mely két hivatalban mindent a legpedansabb rendben talált A főispán ma és holnap is körünkben marad, holnap, jul. 4-én a közigaz­ gatási bizottsági ülésen fog elnökölni. Főispánunk Öméltósága id. Farkas Ferencz megye­ bizottsági tagot s b.-gyarmati ügyvédet aki tiszteletbeli főügyészi állásáról a május hó 31-iki közgyűlésen lemon­ dott, újból tiszteletbeli fóügyészszé nevezte ki. — Beke Béla közigazgatási gyakornok, ugyancsak a főispán által, tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki. „A NógrAdvármegyci Muzcuui-TArsulat" igazgató választmánya jnnius hó 27-en Scitorszky János úr elnöklete alatt ülést tartott melynek érdekesebb mozzanatai közül kiemeljük N a g y Iván i. t úrnak azt az örvendetes előterjesztését, hogy B a 1 á s Antal ország­ gyűlési képviselőnk buzgó közbenjárása folytán reményünk lehet néh. Ghyczy iguicz ont képviselőnek ez idő szerint a képvisclőházban őrzött könyvtára részletének, mnzeumunk tárlíta részére való megnyeréséhez. — Ta­ nácskozás folyt a f. évi október hó elején tartandó köz­ gyűlés tárgyában is. A nyári szünet előtt azonban: folyó julius hó 17-én d. e. 11 órakor a társulat hivatalos he­ lyiségében még lesz egy igazgatósági ülés, amelyen a napról-napra önöndetesen gyarapodó tárlat szakszerű tárgymutatója is s egyéb értesítések kinyomatás végett elő fognak terjesztetni. Kinevezés. Elsztncr Ferencz, a núgrádvármegyei m. kir. államépitószeti hivatal ll-od osztályú mérnöke 1. osztályú mérnökké neveztetett ki. Ilvinen Benedek Bcruát városunk fia jun. hó 2tl-án tartá esküvőjét Budapesten Stenger Matild kisasszonyával Kit-ildiilás. II.-Gyarmatról egy előkelő .társaság rándult ki a múlt vasárnap Kékkő váriba, a vár és vi­ dékének megtekintésére. A kirándulásban részt vett tisz­ telt alispánunk is csalásával együtt A társaság víg han­ gulatban töltött a kies vidéken nehány órát — sőt t este volt már, mikor a hazaindulásra megadatott a jel. A társaság nagy része szépen haza is került de egy ré­ sze szerencsés véget ért baleseten ment keresztül Ugyanis az egyik tiakkeros-ktesú, a ki többet vett be a jóból, akcp ügyeskedett, hogy 4 Urakat neki t.ajtoUa egy kavíoku pacinak, ugy bog. a hintó rögtön felborult a a benne ülő két előkelő dáma kiesett a hintóból. Sze rétesért a két úri hölgynek nagy lélekjelenlét volt, a"vgj semmi bajok sem történt. - J'tfí másik «ri fogat melyet gróf Forgách Antal kezelt, végzetesebb balesetnek nézett elébe, szerencsére azonban itt sem történt nagyobb baj. A gróf által hajtott tüze * 4 ló a nagy setéteégbea szán­ tén neki ment egy. kaibs-kupaczaak. A kncaír-kocai hir­ telen felfordult » a benuülók, nérszerint: Beke Béla. gr. Forgách Antal Jakobovics József és Nagy Mihály nagy távolságra kiestek a kocsiból. A lovak a felterditőu kucsirkocsival vadul ragadni kezdtek, azonban a földről hirtelen feltápászkodott Beke Béla eleibök került s mag­ állította őket. A nagy esésen kívül egyéb baj nem tör­ tént, mint az. hogy mindeaik vadonzt nj nadrágját elsza­ kította, gróf Forgách Antal é> nagy Mihály ezenkívül még a térdjők bőrét h erősen felhorzsolták. Jegyzők napja. Folyó év junior 27. é* 28-án Szívókon tartották a nógrádmegyei jegyzők választmányi és évi közgyűlésüket Dnukócay Ede elnöklete alatt az egyleti tagok és érdeklődők nagy részvétele mellett Első nap választmányi, 28-án délelőtt közgyűlés volt, délben közebéd vig hangulat közben. Este gr. Degenfeld Lajos főispán úr közeli, gyönyörű fenyves erdejében igen sikerült nyári mulatságot rendezett a sziráki járás jegyzői kara gr. Degenfeld Lajos főispán úr védnöksége és Veres János forzolgabiró úr elnöklete alatt a megyei jegyző­ egyleti nyugdíjalap és a sziráki óvoda javára. Ezen mu­ latság minden tekintetben sikerült ugy látogatottság, mint jókedv és jövedelem tekintetében. A négyeseket ötren pár tanczolta. a mulatság kiviláguv kivirradtig tartott Jelenvoltak: Gr. Degenfeld Lajtáé,"'Horváth Miklósné, Wladár Miksáné, Lumnicze.- Mibályné, Fényes Lajosné, Wallentinyi Sámuelné, Okolicsányi Józsefivé, Papp Jánosné. Kovács Jánosné, Kovács Bertalanné, Beke Lajosné, Honáthy Zoltánné, Horváthy fíézáné, Schmidt Józsefné, Hindulják Lajosné, Baxsó Gáberné, Burian Istvánné, Reimann Kálznánné, Hess Ernőné, Knzmányi Györgyné, Vladár Mibályné. Leányok: Szluika nővérek Lenke, Ella, Emmi, Horváth nővérek, Mariska és Jolán, Fényes Ilona, Kocsis Paula, Dióssy Emma, Vladár Vilma, Bazsó Inna és Hona. Fabry Ilona. Fábry Etelka, Amália és Mariska, Kiuka Hona. Schmidt Gizella, stb. stb. — Felülfizettek: Gr. Degenfeld Lajos 8 írt. Plachy Gyula 9 frt. Fényes Lajos 2 írt. Raj mán Kálmán 2 fit, Draskóczy Ede 4 frt, Papp János 3 frt. Takács Mór 2 frt, Borkás Gy. 2 frt. Krsák F. 2 frt. Hindulják Lajos 2 fit, Papp Gyula 1 frt. Foglár Géza 1 fit, Petheő Géza 1 frt, Müller K. 1 frt. Schmidt József 1 frt, Horváth M. 1 frt, Okolicsányi Józsefné 1 frt. Horváthy Géza 1 fit. Bess Emő 1 frt, Lumniczer Mihály 1 frt, dr. Ehrenreich Károly 50 kr. Az évzáró vizsgák "és az értesülök. A balasn-gyarmati iskolák közül csupán kettőnek, tíz zárdabeli leányiskolának s az űr. elemi fiú és leányis­ kolának nyilvános vizsgái maradlak e hétre; mindkét iskola a legnépesebbek közé tartozik nemcsak városunk, de talán egész vármegyénkben is, amennyiben az elsőbe 252 leányka, az utóbbiba pedig vegyesen 143 leány volt beírva; és bizonyságot tehetünk arról, hogy a taáecedmény is mindkét intézetben megfelelt a jogos várakozás­ nak. Szülök és Un ügy baritok örömmel s bálatelt szívre! tapasztalhatták, hogy mit köszönhetnek a hivatásukat híven betöltő tanítók fáradozásainak Átalánonágban mondjuk még el, hogy mindkét iskolában az írásbeli dolgozatok, valamint a női kézimunkák is jeles tanítás és Unulásra, szorgalomra vallanak. Az éneket szintén kedvvel gyakorolták ugy a paulai sz. Vinczérö) nevezett irgalmas nővérek zárdái, mint nemkülönben az izr. hit­ község népiskolájában is, s a mi feltűnt, hogy ez utóbbi tanintézet a záróvizsgák fárasztó hatásának enyhítése czéijából sikeresen sajátította el amannak t i. a zárdai­ nak azt a helyes módszerét, hogy-egy tantárgy vizsgája után versek szavalása és dialologok által frissítő fel a tanulók és a hallgatóság figyelmét S most még egyek Miután összes iskoláink tanévi működéséről az értesítők {az ág. evang. népiskola kivételével) nyomtatásban is •megjelentek, s azok igen sok érdekes adatot foglalnak magukban, valóban megérdemelné, hogy ea adatokat valamely hivatott szakférfiú nemcsak száraz statisztikai táblázatok szerint, de egyébként is oknyomozólag meg­ világítva, ismertetné. A jószándékú bírálatot, kétségkívül szívesen venné mindenki; valamint bizonyos az is. hogy az általunk ajánlott ismertetés hasznos tanulságul szol­ gálhatna minden iránvban. Gyászhirck. ki<zap Bertalan, szomszéd Heves­ vármegyénk érdemes alispánja, jón. hó 27-én Pásztón el­ halt A megboldogult, érek hosszú során át Heresvármegye alispáüja volt s mint jó kórmányzó és jellemes férfiú. Hevesrármegyében általános tiszteletben részesült. — Mikszáth Gyuláné, szül, ('sonka Gabriella, élte leg­ szebb korában. 26-dik érében Sxklabonyin jobblétre szenderült Temetése jun. hó 29-én nagy részvét tnellett ment végbe. — Panek Ferencz, aki a gr. Zichy wnioralis uradalmat, mint körrrdész, 30 éven át szolgálta, junius hó 19-én, 60 éves korában, Nagy-Liberesén elhunyt — Béke az elhunytaknak! PúlyAaat.. A b.-gyarmati kin törvényszék elnöke pályázatot hirdet a felügyelete alatt lévő sziráki kir. járásbiréságnál megüresedett s évi 600 frt fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott ll-od Osztályú segédtelekkönyvvezetői állásra. A kérvények jut 8-ig a törvénysaék elnökéhez intézendők. Tűz. B.-Gyarmaton Kohn Franciska tulajdonát képező Ipoly-utcaai háza, melvben péküzlet is van be­ rendezve, junius 28-án reggel 6 óra előtt wnereUen okbób kigyúlt. Tűzoltóink gr. Forgách Antal főparancsnok vezetése mellett csakhamar a vész helyén megjelenve, erélyesen hozzá is láttak a szénával megrakott padlás oltásához, minél a legjobb példával Hibor Sándor helyette * �NÓGRÁDI LAPOK. „ZAHERLIN“ MaaKók Mgalytea. 81 *ík>- a legelterjedtebb a legjobb féreg Irtó szer. a k-fpmali kár. idóhiratilba kebe- -Róaa-Iaaaaói Öakéaiea Tfczoitó- hmate tetette í te NI teakor A tetybtei izr. stam aép" txr. iQnaági jótó- aikalBával aóai Megdöbbentő és csodálatos eredményű valódi „ZACHERLIN1 L Lepecsételt üvegben. 2. „Zaclierlln” név alatt. Kaphatók: B.Gyarmaton Caerrenyák György és Kanitz Ödön gyógyszerészeknél. Felsenburg Tivadar, Szommer Ká­ roly. Barbár Gyula, Hummer Mihálr. Ebenfáhrer Lajos és Winter Árminnál; Széesényben Herkovics Sándor ggyóyszerésznél, Poporics János. DeuUch Sándor és Scblesinger Salamonnál; Ipolyságon Dombó Károlynál. JTOBFiTB -DJLVÖ, Árverezni náadékozók tartótnak m ingatlanok becsárának 10 , * készpénzben vagy ai IMI évi LX L-cz U 4-ban jelzett árfolyammal számított te aa IHHl. évi november hó 1-én 3333 aa alatt keit igazaágügyminúteri rendelet 8. f-ában kije­ lelt ovndékképee értékpapírom a kiküldött keiéhez letenni, avagy aa 18S1 LX t-ez. 170 4 * értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elkelyeaéeéröl kiállított szabályszerű eíiamerréort átszolgáltauu Kelt B-Gyarmaton. a kir blrvszék mint telekkönyvi ha­ táságnál 1W1 évi májas hő 13-én Ó ca. te kir. fensége Gizela föherczegnő védnök­ sége alatt férjhez menendő leányok kiházasitására alakult Gizela-egylet Pécsben, alapittatott 1869-ben. Birtok töke o. é............................. JGOOOOOO frt. Tartalékalap o. é........................... 2000000frt. Az összes tiszta nyereség a biztosítottak sajátja s mint osztalék évente kifizetésre kerül. Az 1891-iki osztalék m. évi díj 167.-át tette kL Föügynük kerestetik. Nóg­ rád és a szomszédos megyék számára. Szives ajánlatok a magyarországi vezérképviselőséghez, Budapest Gizela-tér 2. sz. czímzendők. ' 248— 1893 dn. » Árlrjtóul hirdetmény. Árverési Nrdetaényl kivonat A sateaényi kir jbiróság 1893. évi tűzifa szükségletének bsszentee tekintetéből f. 1893. évi juUes hő 19 ik napjának d. e. 10 teája eaea bíróság hiv: helyiségébe áriejtés tűzetik, vál­ lalkozni sírásók feíhivatnik, hogy zz árieittenél személyesen krvv bélyeggel ellátóit zárt ajánlataikir. jbiróság vezetőjéhez terjesszék be. edlg a kir jbirósár hivatali helylsé0870—81. I. M. sz intézménnyel mega kir. járásbíróság melletti fogház részére átirat folytán szükségelt 13 44 m *. vagyis étert tesz, a szállítandó fa csak cser, vagy Mtkk lehet, jó száraz. egy évi vágás. 100 cm. hosszú hasábos fa te 10—11 emnél vékonyabb nem lehet. A kikiáltási ár köbméterenként 3 frt, az árlejtésnél 10 Btáulék btaatpéu teendő le. A szállítandó famennyiség fele folyó évi deczember hó 30-ig. másik fele része pedig 1893. évi szeptember hó 30-ig szál­ lítandó be a kir. íbiróéág udvarába, a hol is annak lerakása nem kaliczkába, hanem kizárólag köbméterekbe való rakás és hasított félévéi lefelé egymásra fektetve fogadtatik el te annak ára a fel átvizsgálni után két részletben lesz fizetendő. Sséeeényben a kir. jbiróság, 1892. Janim 16-án. Kerestetik haszonbérbe adandó birtok. Nógrád vagy Hontvármegyékben fekvő 4—500 ma­ gyar holdat teró birtok több érre, inatrnctióval vagy anélkül, jó lakó házzal haszonbérbe kerestetik. Jelent­ kezhetni ea ögyben ifj. Prónay Péternél NógrádBeroelen. Utolsó posta ugyanott 376—92 (iám Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t-ez. 102. |-a érteim., ezennel közhírré teezi, hogy a b.-gyannatl kir. Jblróság 1296—892. az. végzése által a K gyarmati takarékpénztár végrehajtató Javára liapay Béla mint kk. Dapay Zoltán gyámja ellen 4119 frt töke, ennek 1890. ér május hó 4-lk napjától szá­ mítandó 8 I. kamatai és eddig öazazraen 43 frt 89 kr. perkölt­ ség követelte erejéig elrendelt a 1892. évi május hó 14-én fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt te 1340 frtra becsült ökrök, lovak, tehenek, hornyuk, sertések és szekerekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak Mely árverésnek 1340—92. sa kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Kie-Kérben alperes lakásán leendő eszközlésére 1892. évi julina M 18-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly mteiegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. | értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatai fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára aa 1881 évi. LX. t ea. 108. f-ában megállapított feltételek szerint less fizetendő. Kelt B -Gyanúmon, 1892 Ik évi Julius hó 1-én. Tornáin órinaef. kir. bírósági végrehajtó. • Gyóuyórt minták magán vásáriaknak legyet te bénueetvs. lista kteyvek uabáksak bérmentetlenüL Legegészségesebb és legüditóbb ital Nzftvetek öltönyökhöz •A Ibfjv taron* gyéfynntárbaa ktezttlt regytfaKta folyékony taéaaavaa szikviz. £ tegytiazte safcatv aatOyal nákviccm kénól » aips ari«M«Hnt te aa orwA<<M v*HykMHeti álkmfas állaadó fel8<yeIH* alatt ML Kgy tny szikviz 3 kr. málna vagy ótran faaeaa 10 kr Kapható: Szzntea ddtea tyógyaurtárábaa, tavibbá Baehár ^ápia, m ne ki II Lafaa, Gnrf. te Iparosok szóretk., Kat—>r Khtty. Stanmar Károly te Snvitezki ktntMétíbm, Urábbá mistee r-ndógWben te hrmznábsa. Pifyolmoztstés! Kéretik • t ktektaég esakh, Wagyar korona <yó<yaaarttr' Mlrahb nikvlart kénl én el* fngaáal. • Perovisn és Dosklaf a magas kisvas számára. EJőtrásszeristi szövetek ea. (ír. Hvstalask egyeeeukákher vala­ mint veteránét, Meettók, ternászek számára Uvréskher, pozztó Mfflart *« játákaazteiekra, darát vízmentes is, vafáazkabátekra, Utazó pteltek 4—14 frt 10 jetányes, tisriMségee, tártáé ttsrte fyapjepnrté-árat akar venni te nem oleeó reagyet, melyet minden házaié az eávarea árul te alig érdemlik meg a arabé Mjét. forduljon s Stikarofsky Jánosihoz Brünnbe ■M Q Lageigyabb peertégyárt raktár a oaetlaeasee. Allaadóaa "t millió frt. értéka raktárom mellett világáttétemben termteaetsn, hogy azámos maradék vagy oeepea minden nagyságban marad, smiból azonban nem lehet mintát küldeni te 'nekifogva tinta esetés, ha ezégek evepeeetbél ml atát aján­ lanak. Ennélfogva evs laterna t ez. Uréeségrtely eégektM. me­ lyek 3-W méter heeszs eeeaeeekat ajánlanak. ízen ooepeaek eeskn. a dhrstrá kiméért te pf nem adbaté darabokból van vágva te ez a rongy a vételár harmadrészét sem éri mrg ■araráefc, melyek meg nem feirtsek klegtteltoteek. vagy A szín, hosszé ár a megrendelésnél meg­ levetette német, magyar, cseh, lengyel, olasz te franezls nyelven. Nyomatott a 0 s kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. "á? � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00119.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_07_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-07-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 27. szám (1892. julius 03.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom