https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/65482cb645d837e8514549b6914104e4.jpg 552dc0684a7a90fe40345725a481a347 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c4b11d8ad73c1615431bda4bceb2d84f.pdf 6a059af4bdffe9b6f1befe826eda2503 PDF Text Text BalassaGyarmat, 1892. junius junius 19. Balassa-Gyarmat, X X-ik évfolyam. XX-ik 25. szám. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTIHIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Anyagi helyzetünk 1867 óta. Sem politikai, sem társadalmi téren nem ötlik annyira szembe Magyarország haladása az utóbbi negyedszázad alatt, mint a közgazdaság terén. És pedig nem csak egyes, hanem a közgazdaság összes ágaiban. Mijón a kiegyezés létrejött s a közös vámte­ rület törvénybe iktattatott, Magyarországon nagyon sokan csaknem fatalistikusan lemondottak arról az eszméről, hogy valaha említésre méltó külkereske­ delmünk s számba vehető iparunk lesz. Akkor ad­ ták ki a jelszót, hogy Magyarország agrikultur állam marad örökön-örökké s attól az időtől datálódik az ellenzék egy részének az az állandó frázisa, hogy Magyarország iparát és kereskedelmét lehetetlenné teszi az Ausztriával való vámszövetség. Az idő és pedig aránylag rövid idő, valamint a magyar fajban rejlő őserő és szívósság megezáfolták e baljóslatokat. A lefolyt 25 év alatt anyagi téren oly színvonalra emelkedett ez az ország, hogy méltán igényelhet magának helyet a nyugati álla­ mok sorában. 1SG 7-ben pénzügyileg ugy szólva tabuk rasa előtt állottunk. Az alkotmány helyreállításával a közszükségletek növekedése egyre növekedő állami költségvetéseket követelt. Évszázadok hiányait kel­ lett gyorsan, habár csak töredékesen is pótolni. A mellett könnyelmű gazdálkodás is folyt s igy fej­ lődött ki lassanként a chronikus deficzit. — Hanem időközben a közgazdasági intézmények fokozatos fej­ lesztése jelentékenyen növelte az ország adóképes­ ségét, a közgazdasági lendület s a józan politika megszilárdították hitelünket s midőn végre komolyan hozzá láttunk pénzügyeink rendezéséhez, a bölcs pénzügyi politikának rendelkezésére állottak mind ama tényezők, melyek segélyével nehéz feladatát megoldhatta. Ma deficzitmentes budgetünk van, a zárszámadások milliókkal kedvezőbbek az előirány­ T Á R C Z A. 1867—1892. Megszűnt a harci, és a gyász, mely követte; Kibékült bős népével a király; A nemzet vágya teljesült, fölötte Paladiómként a korona áll; Az Úr. fölkentjét Szent István díszében ünnepli a hon szebb jövő hitében; S a legdicsőbb nő júnói fején Ragyogva fénylik az ős diádéin. Óh nemzetem, te Árpád harezi népe Ki a szabiját oly hősül.forgatod, S megfogyva, bár de törve nem, szemébe Néztél a vésznek, áldjad e napot. Hogy a magasztos trónnak bíborára A .szeretetnek süt le ma sugára, Mely egyesítvén népet és királyt, Száműz örökre átkos pártviszályt. Van-o magyar, ki hőn nem lelkesülne Hallván imádott nyelvét, zengeni ■Egy szilfid ajkán, kit nem e hon szüle De magyarabb mint oly sok itteni; Ki megpiritá annyi büszke rangot Feddvén miért nem hallat szittya-hangot. Holott hutája a szép Hunnia, Kinek hűség a legméltóbb dija. 8 e szent hcvülést, mely lelkében ébredt <í ápolá, Ö a királyi fér}. Ki olthatatlan lánggal ég teérted Oh drága hon, s csodás-szép nyelvedért; Mert megvan Írva nagy költőnk dalában. Hogy a legelső magyar e hazában A szivünkhöz nőtt koronás király, Kiért a honfi karja készen áll. ’S viszont mily fonkölt a.kirilyi szándok Mely áldozatra értünk egyre kész. Dicső példáját abban láthatótok Atint sürgő hozni sebre írt a kéz; Legyen e kincs, mond, mit a nép,szerelme zatnál, magas kamatozású adóságainkat alacsonyabb kamatokra konvertáltuk s a megszilárdult pénzügyi viszonyok lehetségessé tették, hogy most a valuta­ rendezés nagy és üdvös munkáiba belefoghattunk. Szinte bámulatos alakulatot vett a külállamokkal való áruforgalmunk. Huszonötévvel ez­ előtt egy kis búzát, lisztet és bort exportáltunk, melyért alig egynéhány millió forint jött be az or­ szágba. Ki sem igen sok pénzünk ment, mert vá­ sárló képességünk fölötte csekély volt. Ma 1000 millió forinthoz jár közel évi áruforgalmunk s ez óri­ ási összegben a kivitel ép oly összeggel, sőt vala­ mivel nagyobbal szerepel, mint a behozatal. — Belföldi -kereskedelmünk óriási rendűidét a ezégek szaporodása, vidéki kereskedelmi emporiumok kelet­ kezése s a fogyasztás körébe oly elemek bevonása bizonyitja, melyek 25 év előtt egyes czikkek fo­ gyasztásától teljesen el voltak szigetelve. Magyar ipar, eltekintve*a malom-ipartól, ne­ vezetesen gyáripar 25 évvel ezelőtt nem volt. A házi-ipar egynémely ága képviselte az egész magyar ipart. — Még távol állunk ugyan attól, hogy Ma­ gyarországról, mint ipari államról szólhassunk, de a ki nem zárkózik el a szemmel látható és kézzel­ fogható jelenségek elöl, kénytelen elismerni, hogy az utóbbi negyedszázad hatalmas lépéssel vitt közelébb bennünket az ipari államokhoz. Magán-vál­ lalatok és részvénytársaságok százával szolgálják és mozdítják elő napról-napra egyre fokozódó ménben az ország ipari fejlődését a a magyar ipari termé­ kek közt nem eg^ olyan van. jnely messze, tengeren túl is fugyasztópiaczot tudott teremteni. Az pedig tagadhatatlan, hogy néhány általános fogyasztási czikkekben a belföldi ipari produktumok ma már bátran kiállják a versenyt a külföldiekkel. Páratlannak mondható az a haladás, melyet közlekedésügyünk, főleg pedig vasutügyünk fölmutathat. Hogy mivé fejlődött az a nehány száz kilométernyi vasút, melyet az lSG7-diki év Magyar­ Magas trónunknak zsámolyára tett le. Árváknak, özvegyeknek adva át. Kik a hont-védők vesztét siratok. S legyen bocsánat, melyből nincs kivétel, Mely bosszút és gyülölséget kizár, S a bujdosónak ön tűzhelyével Megnyitva az úgy sóvárgott határ; És légyen ennek egy csupán az ára: Lelkes törekvés a közügy javára. Hogy áldott béke boldog hajnala Derüljön e hazára általa. S iin a nagy eszme gyújt, hat láthatóan. Miként kitör burkából a virág; Ipar, művészet már-már elhalóban. Gyors lendület magas fokára hág; Arany kalászt hoz a szántó ekéje. A tespedésnek szerte-foszlik éje, Csodát mivel a lázas szorgalom, S nap nap után szebb, gazdagabb a hon. És mi kik eddig párttussák hevében A haladástól ugy clmaradánk, Hogy, — bár nem önön vétkünk volt egészen, — A nagyvilág csak gúnynyal néze ránk, Alig rövid pár évtized ha múh. Megjött a munka fényes koszorúja, S ország-világot bátran íelhivánk: Jöjjön bírálni a mit alkotánk. S özönlik a nép dél.- kelet,- nyugatról. Szivében a kicsinylés érzete. Mi az mi telnék a barbár magyartól? Kinek harezok közt folyik cl élete; Mj az mi a .sár és por* városában Látásra méltó még nagy- Európában? A hol Páris, Bées, London tündököl. Ezek fényét nem éri semmi föl’ < De szűnik a gúny, mert min a természet Pazar kezével áldón remekelt, A panoráma bámulatra késztet, S csodás, mondják ők, mit e nép mirelt; Hogy palotái versenyeznek fényben, Tornyok ragyognak vélt viskók helyében országon talált, azt a kereskedelmi ministerium leg­ utóbbi éri jelentése fényesen illusztrálja. Be van hálózva az egész o szag vasutakkal, a közlekedés hihetlen arányokban növekedett, a szállítás, ugy a személy-, mint a teherszállítás, olcsóbbodott s a zónadíjszabás behozatala, a vasutak államosítása — Baross e nagy alkotásai — az egész cxirilizált világ figyelmét hazánkra irányították. E mellett vízi köz­ lekedésünk, folyam- és tengeri-hajózásunk is a kor követelményei szerint fejlődött Annak pedig,- hogy mivé fejlődött közutaink ügye e 25 év alatt, élő tanúja egy egész generáczió. A fokozatos haladás jelei és eredményei mu­ tatkoznak m«ző gazdasági téren is. Hogy kultiválják ma a földet ahhoz képest, mint 25 év előtt mivelték’ Mily óriási befektetések eszközöltet­ tek ez idő alatt talajjavításokra. holt és élő inventárium beszerzésére: a gépek és modern gazdasági eszközök mily óriási mérvben terjedtek és mily je­ lentékeny változás ment végire a föld jobb kihasz­ nálása irányában az egész mezőgazdasági üzemben! Mindezt egy rövidke czikk keretében, melynek czélja csupán az általános anyagi haladást konstatálni, lehetetlenség adatokkal és bizonyítékokkal ugy ki­ emelni. hogy teljes kéjret nyújtson. De ez adatok és bizonyítékuk megvannak a statisztikai kimutatá­ sokban s azokat elvitatni, azok meggyőző erejét csökkenteni nem lehet. Az anyagi haladást bizonyító számok a legjob­ ban demonstrálják a 25-ik évi fényes jubileum je­ lentőségét. A N.-V. Múzeum gyarapodása. Ismét van szerencsém a Muzeum okmány- és levél­ tári osztályának szaporodásáról örvendetes hírül tudatni a L közönséggel, hogy a hazai történelem érdekében igen becses két darab adomány érkezett kezemhez. Az egyik a megye köztiszteletben álló, érdemdús veterán S melyet Andrássy alkotott sz út Megörökíti a nagy férfiút Szóljunk-e művészetről, tudományról. Miket királyunk ápol, véd, teremt? A múzsa daltól zengő csarnokáról. Mit az illésnek temploméi emelt? S e szent talajról, melynek volt Deákja Munkácsy művét a világ csodálja, S Apoll' szülöttje a lánglelkű Lisit, Mind itt botinak a határa díszt! Oh boldog a nép mely uralkodóját A szeretet lánctárai övezi; És a király ki hű vigasztalóját Vész és vihar közt népében leli; És ha örömre int az óra olykor. Egymásra részvét érzetével gondol, S nép és királyból lészen egy család. Mely egyesült erőben üdvöt ád. Mert hajh a végiét, bár fukar kegyével Áld néha, többször hoz bút bánatot, Emléketünk még fájdalom sebével. Midőn Szegednek gyásza áthatott; S emléke hűn él annak is szivünkben. Hogy a dúló ár megtörött egy cseppben. Király k ö n y ű j e, melyet hullatott Romokból tündér-várost alkotott És ki feledné széles e hazában, — Oh nemietemnek büszke öröme! — Hogy ős Budán egy bölcső ringa lágyan. Örök szövetség fényes láncisteme: ■De ránk borult ah gyásznak zordon éje. Letűnt a csillag, nemzetünk reménye. Kit megne törne ilyen fajdalom: S Előtte most is szent kötelm a hon. Mert ö az alkotmány fönséges őre. Melyet megóv mint népettyjn, hűn, S a nagy kötés* melv örökös időre Törvény, betöltve, tninden-egy betűn; Szárad’negyedje felet le már azóta Hogy a hátának bölcs uralkodója 8 ctimei kőit egy sem magasatosabb Mint ez, bogyó .legalkotmányosabb.* AWer IstMtas. �NÓGRÁDI feríUuk Deteow'fy Ottó unixk oir« qjáadéka. d» a» a NAtótéi, inán, Frxagvpan-iele Amewküvóe 1671. évi tragédiájának leírartt tartalumu egy XVIII. Mttarf etóő feUbea irt Mecripiumbaa; — a " mtóodik pedig a ktaaaÚveUdó* egyik irodalmi bajnokának Re­ ményi Károly unuk küldemenye, é» ez Tököly fwréaek endeti rongyéit levele Túri Ferencz, érint núkely-aék alkirtly birkjáboz intóutt miwlu levele 1690-ki 8-bw 23-kánjl. Mind a két baufiaa adománv méltó hatóra érdemen. Nagy Iván. Az a bizonyos római emlékkő. LAPOK. hogy még akkor a. bakteriológia Mlrsőjsben volt, elég ualiatoMU tárgyalják, a az azokbau közölt gyógymód tokban megegyezik a mostanival. Az ezen időbeli klinikusok az anginát és difteritiat külöuuemú betegségnek tartották. Ma az orvosok Sik tekintélyes felekezete egynek- tartja a két beteg­ et Én az előbbiekhez csatlakozom Nem akarván hosszas lenni, csak azt hozom fel állitásom igazolására, hogy a valódi Angiua nem rágalyos, a igy nem is fej­ lődhetik jánánynyA Megtörténik azonban, hojy a neki kedvező legtúneti viszonyok folytán ugyanazon időben több eset lordul elő; éppen úgy. mint midőn ugyanily féle ok folytan több fogfqjts. gyomor és bélhurut jelent­ kezik; hogy többnyire a légcsövet támadja meg; hogy az ottani nyákhártya alakelemei túltengvén, n túltengés által elzáratik a levegő útja, minek folytán halálos szén­ ásvas mérgezés áll be; a dilleritisz nagy mértékben ra­ gályos; többbnyire, vagy először a toroküregbe lép fel, s onnét a gégébe és légcsőbe terjed le; a difleritia roncaolással, nagy anyagve.ateséggel és ennek folytán sokszor nagy és veszélyes vérzéssel jár, és a rossz véget midég a mikróbiumok által létrehozott hagymázos tüne­ teket mutató vénuérgezés okozza. Előfordul azonban gyakran, hogy a két betegség összeoövetkexve jelenik még. vagy- pedig, hogy kifejlődik egyik a másikból. Ez esetek többnyire végzetesek. A régebben múltban nincs említés téve difleritisz járványokról, tehát ha előfordultak olynemíl megbetegülések, azok szórványos eseteknek tekinthetők. Az cn emlékezésem szerint az ötvenes években jött hire az első járványos fellépésének llomániában, bonnét a hatvanas években nagy hévvel rontott Erdélybe, a Székelyföldre, hol iszonyú pusztításával elképzelhető, hogy mily rémületet idézett elő. Ma már teljesen megbonosult hazánkban, s bírunk benne egy állandó pokoli járványt — endémiát. Perémy Gábor. Fanfara északkeleti rémét a rómaiak körtübelül Kriszta* utón u ebó század végen hódították meg; az itt tótóit Aquincum nevű virágzó telepet még virágzóbbá tótfa. A megszálló romai sereg legelső dolga volt mindig a tábor (rastnun) építés, hogy erős védelmi pontja legyen a wgbMitótt vagy megaállott vidéknek. Ily erőd épült Aqnineaai mellett b. Veit » erre nükeég. mert a Duna balpartjáu lakó sorarattk * aa IpoÍjul balra települt jazig törzsek rá­ rí ítóttók a római földre. — - —... Aquincum erődje mellett U a többi erőd mintájára egy égéit római városrész épült, melyben a többi közölt a którdemült katonák b házakkal (canabae) bírtak. Az aquincumi tóbor a taenVendrei omigút nyugati oldatón tértit eL » e tábortól kelet felé épült a római városrész java, mig az őrtelep hihetőleg Ó-Buda kelvén kcnModA. £ két telep között volt a temető * onnét vándorolt a sírkő — miről a Nógrádi Lapok múlt számában tea emírtért neves tadózunk Nagy Iván úr — Kts-Csalotniára an egykor Tihanyi a mórt Kondor Emil ur birtokára, — hol alulírott fedezte fel > Kondor ur suvességéböl a ndgrád varmegyei musenmba szállította be. K ártó a következő feliratot viseli: .D M MEMÓRIÁK PAE, MARTIAD QD VET EX CA LÉG II AD, PATRI3 ET FLAVlAE AGATHE8 MATBIS A1UV8 AKLIANVS PRAEFECTVS LÉG SS PRüTECKi érdemelte meg jobban a magyar honfiaktól és TOR AVG PARKNTIBVS CARI8SIMLS REGRESSVS honleányoktól a koszorút, mint Klapka György? AD LARES PATHIOS F C« Milyen legyen o koszorú? Olyan, mely nem hervad el, nem hullatja el levelét; — addig él. inig a hős neve (A • rtviditéat jelez.) MI kellőleg oótógolva és kiegészítve ify értelmet nyer: magyar szivekben élni fog. Olyan koszorú, mely még a D(üs) Mfambtn) Memóriáé P(nblii) Aeflii) Martialis nemes éréiből készültnél is maradandóbb legyen. qtHoofdramj rettenni) ex e( tatodé) aírmorum) légi ionis) Felhívjuk hazánk hú fiait és hölgyeit, hogy ve­ Ö ad(ratheb) patria Flaviae Agatbes matris Aclius szendő zöld ágik helyett fonjanak olyan koszrrút a hősök JLa&ana praefertus legionis sfuprai a(criptae) protector hősének emlrte körül, melyet el nem cnyésztet az idő. aacfnati) parentibus cariaeimb regreaus ad lares patrios Gyüjtaünk össze egy alapítványt .Klapka koszorú­ Kién) e(wsrit jának" czime alatt, olyan gyorsan, amint a hazafi fájda­ Vagyis magyarul: lom szétterjed minden szivekben, mely alapítványnak A halotti isteneknek. Emlékül Publius Aelin* Mar­ czélja legyen magyar ifjak kiképeztetése a Ludovika tiadé a Il-üt segéd ezred néhai kiérdemúltjéaek: atyjának Akadémiában arra a pályára, melyen az elhunyt hős nevét • Füri* Agaiba: anyjának mint kedvei aQleinek emel­ halhatatlanná tette. tette Aelins Acliaoos császári testőrből lett ezredparancs­ ----- Fénynyel, ne gyászszal kisérjük hősünket áljába, így örökítsük meg emlékezetét. nok a félti irt ezrednél, midőn honába visszatért. A ki felhívásunkat megérti, átérti, cselekedjék Ez emlék mintegy 1700 éves. velünk együtt szive szerint: gyorsan és habozás nélkül. Wagner István A legkisebb összeg is, mint a nemzet hálájának a BéftMvinMXvri mmeam küajrvtároca • segé<><'>n>. kifejezése fogja szaporítani Klapka koszorújának leveleit Vajha az egész nemzet lenne belefoglalva er örök­ zöld koszorúba! Budapesten, 1892. május hóban. A gyűjtő-bizottság nevében: Hennán Ottó, a nagy hírű ember, a sötét magas­ fír. Krmény Kálmánná Gr. Károlyi latrán, ban repülő. undok, e mindenik kezére! egy, egy fuldokló br. liánffy Polyjrrna, elnök kicsikét szorító Megéri alakban jelképedé a difleritiszt elnök. Nincs az njabb korban betegség, mely gonoszság­ fír. Jftínních Aurél, ban, borzanxtóaácbu a difteritiszszel mérkőzhetnék. Borjígyiii t» pénstárnok. narfóedghan felülmúlja még a Cholerát is; mert még Ezen hazafias fdbiráa folytán lapunk részéről is emez raak hosszabb időközökben jelentkezik, ez már rendes lakosa hazánknak, és mert a Cholera legtöbbnyire megindítjuk a gyűjtést, s felkérjük vármegyénk mélyen tisztelt “közönségét hogy adományaikat melyeket lapunk­ a'helytelen élet-eés étrend búnőseit keresi feL Fellépé­ sében a difteritin a legkíméletlenebbül részrehajlatlan; ban nyugtázni fogunk, — beküldeni szíveskedjék. Szerk. gazdag, szegény neki mindegy. Éppen úgy betöret a Hajét palotákba, mint a legszegényebb cigány putriba. OrrtámaAáaát nem a magukat védni tudó felnőttek, hanem a védtelen, t inkább u akarat, mint u én befo­ ni. lyása alatt álló gyenge kicsinyek ellen intézi. Furfingosaágn ée makacssága folytán az ellene vívott harcsunkban Dr. ILiscnfehl ZHÍgnionil. nagyon sokszor mi vagyunk a legyőzött fél. A kik haj­ A mai ünnepeltünk egyike dr. Rosenfeld Zsigmond tannal bírnak reá, sokszor hiszen tudható, fel nem fogható módon ragályortatnak általa. A hajlammal nem járiteorros, tiszteletbeli megyei főorvos. Dr. Rosenfeld Törteim l’estmegyében született s mint egész fiatal bitók. ée kivált a felnőttek nagy ritkán támadtatosk m*g. Difa-Jenőn történt velem 1889. november 12-én, hogy ember került hozzánk, axon időben, mikor megyénk te­ rületén az éhség tanyázott * azon rémitő kór uralkodott, a rfaagúlaafa difteritíknnszai, hogy vizsgálatom alapos melynek borzalmairól ki ne tudna rénben hallomás, legyen, vrembm kellett ülnöm, a éppen midőn a torokrészben személyes tapasztalatok után. Rosenfeld mint tregst közeiről nemlélaém, a beteg éröv köhögési roha­ egészen fiatal ember, diploma nélkül jött ki a budapesti mét kap, a sgy másodperei alatt nemem, szájam, orrom telve lett a beteg torok legrsgliyosabb Onkős váladéká­ egyetemről a cholera járvány alatt, hogy tudását támo­ gatva ember szeretetóvel, hasznára legyen a szegény val, ée hála Isten mi bajom sem lett népnek, mely akkor az éhségtől elcsigázva, a járványtól A esseaemők a ragályija! nemben majdnem tel­ elrémüive, tehetetlenül, tanács é» gyógyítás nélkül állott. jesen immúnnsok; imunitáank feltevésünk szerint az Rosenfeld aki még akkor nem beszélte a tót nyelvet anyatejjel való táplálkozásukban rejlik. A berkenyéi 1890-tó heves járvány alkalmával 44 betegre 6, Dió*- bátorságával és gyógyításának eredményével csakhamar Jenón 1889-ben 67 betegre raopáa 3 <-sec»emő esett. megnyerte a felvidék lakosságát, s benne nem a bajusz és szakái talán vézna termetű kisembert látta, hanem az A kílesrs esaesemőből öt meetenégesen tápláltótott. Felette veszélyes psjtástágtran van a Skarláttal, a emberbarátot aki kész, « az orvost aki tud segíteni. leginkább az 5 nöretketése az oka annak, hogy a .Skar­ Aki látott már egy járványt, amelyben napok alatt s/áran lát-járvány oly miltán rettegett betegség. De többnyire és százan pusztulnak el, aki látta az IHM-iki öldöklő önállé járvány kép fordul rio. Tspantaltuk mt kiválóan cholera járványt, ak tudja csak igazán méltányolni azt a bátorságot, mély kell ahot, hogy éjjel nappal a haldoklók az steult évben, melyről a halálozási vtatívrtíka egyha­ mar sem feledhető megdöbbentően szomorú adatokat közölt, nem csüggedve el az eredménytelen harcz alatt rettegve a pusztító elemtói, saját életének kockáz­ fog majd nyújtani gyermekeink nagyszámú halálozásától. nem tatásával küzdeni mások életéért. \t ilyen odaadásnak A fétezátad előtt Írott könyvekben Inkább a diftenem az érdék a rugója, ki tenné-e magát az orvos az ritivtszrt sokan Angináról van említés; azonban már a ItaraMS években Kait orvost művek, tekintettel arra, *) FrioúsHUtoSS as ípolyaégi májtis ti Ikl astólye# . Nemzeti adakozási felhívás Klapka György koszorújára. A difteritiszrcl. Hontvármegye jubiláns féifiai.’* ilyen halálos veszedelemnek, hogy megkeresse mindernapi kenyerét? Bizonyára nem, '« nyereség nem lenne arámban a koczkázattal, s n haszonvágy nem szül hős­ tetteket. Ezekhez hatalmasabb emeltyű kell az érdeknél, ez ax orvosi hivatás becsülete. A járvány orvos itt maradt s a jól végzett köte­ lesség jutalmául járáson o.«sá választatott, gyógyított és tanult, h >gy megszerezze hivatalosan is azt a qualiflratiót, aminek kifejezője az onosi diploma. Egy orvosnál, hogy a bizalomnak megfeleljen, nem elég a jó akarat, a tudás is szükséges, s ha más pályán levő nem tanul és nem tud, annál rosszabb reá nézve, egy orvosnak aki mások egészségéért és életéért felelős, tudatlansága bún és közveszedelem. Dr. Rosenfeld megszerezve az onosi oklevelet továbbra is Báthban maradt, s a mi tót népünk, aki a járvány alatt megszerette a kisdoktort, hú maradt hozzá uKy« 1*°©“ P10*! »>»<'* Teréuy, Teszér s több Baltitól távol fekvő tót falukban tehetősebb beteg, aki bajával elsősorban is — daczára a távolságnak, ne dr. Rosenfeldel keresné fel. Dr. Rosenfeld nemis változott, azaz emborbaráli érzés most is meg van benne, párosulva az évek bosszú tapasztalatai által nyert tudással. Rosenfeld azon orvosok közé tartozik, kik haladnak a korral; ez tulqjdonkép nem érdem de kötelesség, de ha látjuk az onosi tudo­ mány haladását, ha látjuk azt, hogy aza drága orvosi könyv ami ma új, holnap elavult, s a 15—20 év előtt nagy költséggel összegyűjtött orvosi munkák ml már ásatag számba mennek, s ha tekintetbe ve szűk azt, hogy a falusi gyakorló orvos nem gazdag, s az idők megnehezült járása napról-napra nehezebbé teszi n létért való küzdelmét, ugy érdemnek vehetjük. Fontos dolog pedig, hogy a tudomány haladását figyelemmel kísérje és pedig nemcsak egy irányban, mint kortórsa a nagy városi specialista, hanem minden irányban válogatás nél­ kül: elbírják mindent gyógyítani, mindent ismerni kell. Ez az orvos kötelessége, betegeinek pedig szükséglete. Dr. Roseufeldet azonban nemcsak mint orvost, de mint hazafit, mint magyar embert is ki kell emelnünk. Nem politizál, ez nem is orvoshoz való, a politika meg­ oszlást jelentene, az orvos pedig az egész világ embere, s a betegség nem tartozik egy párthoz, s egy valláshoz sem; noha nem vallana önérzetes szívre, ha valaki eltit­ kolná politikai vagy nemzeti éneiméit Ezt ő sem tit­ kolja el, s esküdt ellensége megyénk azön részében fáj­ dalom eléggé elterjedt pánszlávizmusnak, s a mivel ő a magyarország ügyének használhat azt soha élném mu­ lasztja. Ez Rosenfeld működése mint orvosnak s mint hon­ polgárnak, .Csepp is váj a kövön, nem erő de gyakorta ütéssel", nem világra való események fűződnek múltjához, Je a kötelességek pontos teljesítése. 'Méltó tulajdona a nyugodt önérzet és polgártársai becsülése. Ipolyság, 1892. május 6. fír. Kovách. Sebestyén Endre. A felvidéki ni. küxniiivelötléni egylet nógrádvármegyei fiók intézete B.-Gyarmaton junius hó 16-án tartá közgyűlését a városháza termében Köry Tivadar elnöklete alatt A közgyűlésen csak kevesen vettek részt, de akik részt vettek, azok mindannyian nagyban érdek­ lődnek magyar kultúránk fejlesztése iránt Ott láttuk a vármegye uj tanfelügyelőjét Kosztka Mihály urat is, aki mindvégig élénk figyelemmel kisérte a közgyűlés lefo­ lyását. Köry Tivadar elnöki jelentésében főleg a málnapatakai óvodára terjedt ki, röviden elmondván annak lé­ tesítési processusait s örömmel jelezvén, hogy az óvoda, mint azt llrk János málnapatakai ev. lelkész úr a az építéssel megbízott gondnok jelentó, — már a folyó évi szept havában át fog adatni rendeltetésének. Tanfel­ ügyelőnk, mint értesülünk, — minden irányú mozgalmat meg (og indítani aziránt, hogy Málnapatakán a rég ter­ vezett és nagyon Is óhajtott állami elemi iskola létesittessék.Szóba jött a közgyűlésen az is, hogy mért nem épül a patvarczi óvoda, a melynek néhai Szentiványi Katinka hagyományából már közel 10.000 frt van elhe­ lyezve egy gyarmati pénzintézetben. — Valóban nem tud­ juk felfogni, hogy mért akadt meg ezen ügy, s mi aka­ dályozza azt, hogy a patvarczi óvoda még most sem épül? Ezúttal is kérjük és figyelmeztetjük az illető kezelőket, hogy az alapitrányt rendeltetésére bocsássák át A köz­ gyűlés jóváhagyta a Jaulun Ferencz által beadott éri számadásokat és költségelőirányzatot, melyek előlegeden számvizsgáló bizottság által vizsgáltattak felül. A 3876 frt 08 kr. bevételt, 1834 frt 02 kr. betéti könyvet és 31 frt pénzkészletet kitüntető számadás a központba kül­ detik el. — A málnapataki óvodára eddig 2000 frtot folyósított az egylet — A f. m. k. e. ez idei közgyűlése Lőcsén aug. hó 10-éu fog megtartatni, ezen körülmény ezúttal tudomására hozatik a vármegyénkben lévő tagok­ nak. — A közgyűlés fel fogja kérni az alispánt, hogy a vidéki tagok hátrálékos évi díjait a szolgabiró urak által beszedetni szíveskedjék. Kása Gábor helyébe egyleti jegy­ zőül Révész Dezsőt választották meg egyhangúlag, akiről meg vagyunk győződve, hogy habár terhes, de annál hazafiasabb kötelességét teljesíteni fogja. A közgyűlésen a tanfelügyelőn kívül jelen voltak még: Döiuök Erzsébet polg. iskolai tanítónő, Farkas Ferencz ügyvéd, Horváth Danó, Jakohovics József, Reményi Károly, Révén Dezső és Tieslnnki József, a kik a közgyűlés végén elismeré­ süket fejezték ki Kövy Tivadar elnök úr közhasznú és hazafias működése iránt Fülek, junius 10, Fülek is a koronázási 25 éves jubileum alkalmából dhzes örömünnepet ült következő sorrendel: Június 6-án a bevonulás alkalmával mozsár üdv lövésekkel jelentetett �NÓGRÁD a vár rom ormairól u ünnepély kezdete, a középületek ét a föutczán sók magány ház nemzeti lobogókkal feldisíittete’t. 7-én este a város minden épülete és a vasúti indóhiz melléképület nblakai fényesen kivilágittattak. 8-án reggeli 4 órakor ismét a vár rom ormairól 3 tnazsár lövéssel jelentetett ezen ünnep kezdete, s ezen 3-szoros üdr lövés késő estig minden órában ismételte­ iéit, és a vár rom ormai fellobogóztatUk. 9 órakor a városházánál összegyülekezve testületileg csoportusulva a városi képviselő- s ipartestületek tagjai úját zászlójuk alatt a helybeli rom. kath. templomba vonult, hol is fényes segédlettel tisztelendő Kapás Arnold helybeli Sz. Ferencz rendű zárda főnők Te Deumos misét mondott, melyen a kir. járásbíróság m. állam vasút hivatalnokai s személyzete s a m. kir. csendőrség díszben részt vettek a mise kezdete előtt az ipartársulati dalárda a Szózatot, s a mise végeztével Isten áld meg a magyart elénekelte, s az 6-0 elemi osztálybeli leánykák, Berko János helybeli kántortanitó által betanítva az offertoriumhoz szép ősszhangzással .Tartsd meg Isten a Királyt* al­ kalmi éneket elénekelték. Mise után a helybeli zenekar kiséretével llákóczy induló hangjai mellett visszavonult ismét testületileg a városi képviselő- és ipartestület a városházához, honnét szép rendben szétoszlott; a kereskedések egész nap zárva s az egész város közönsége örömünnepet ült s munka­ szünetet tartott Este */,9 órakor az ipartestület s a városi közönség által támogatva fáklyás menetet rendezett a város kivilágítása mellett az egész városon keresztül várba vonult, hol bengali tűz kivilágítása mellett az ipar­ társulati dalárda u Királyt és Királynét éltetve, a szózatot elénekelte s onnét a tömeg a Weisz kávéházához csopor­ tosult s ott 60 személyre lakomát rendezett, melyre később a női közönség is megbivatván, tánezra perdült az ifjúság s hajnali 3 óráig vígan folyt a lakoma és táncz. Az ünnep s ünnepély rendezésével a városi képvi­ selőtestület által Langba Alajos városi képviselő s ren­ dőrtanácsos bízatott meg, ki azt tapintatosan s egész buzgósággal rendezte is. „ ,, , b Kramollnl Ferenc*. Hirek és különfélék. Gróf Zichy Ferencz senior kir. tárnokmester úr a koronázási jubiláns ünnepek után junius hó 12-én urad, székhelyére Zsélybe érkezett, s teljes nyolez napot töltött kövünkben, gyakorta bejövén B.-Gyarmatra is s vendégeiül hiván meg úri asztalához úgynevezett sommitásainkat Ö Nagyméltóságának ezuttali itt időzése össze­ függésben áll a busái Dapsy-féle nagyobb birtok meg­ vételével, ilykép növelvén a seniorátusi uradalom állagát Személyi hir. Scitovszky János alispánunk jun. 16-án Miskolcira rándult, hol részt vett a fiJispáni jubi­ láns ünnepélyeken. .»..., Eljegyzés. Tótpaónzi és blateiézai ifj. Prónay Pé­ ter jun.-hő 12-én jegyezte el Horváth Mariska kisaszszonyt, székudrari Horváth Miklós és neje szül. Kuttnai Zelenka Ilona kedves leányát a Szitákhoz tartozó Czifra Major nevű telepen. Esküvő. Dr. Czinner Miksa rimaszombati ügyvéd, jun. hó 4-én tartá esküvőjét B.-Gyarmakon Kobn Ilonka kisarazonynyal, Kóbn Józef drahii birtokos leányával és Kobn Márkus helybeli gabnakereskedő kedves unokájá­ val. — Az esküvőt a .Balassa* emeleti termeiben fényes estebéd követte. Követéire méltó példa. A tabin-utezai tűz al­ kalmából az önk. tűzoltó egylet felszerelésében károk esvén, az érdekelt biztositó társulatok: az .Adria* és a .Fonciére* e károk megtérítésére lettek felkérve; az .Adria* sietett is megfelelni a kérésnek s a mondott czimen helybeli főügynöke Feledi Ignácz utján 20 frtot fizetett be a városi pénztárba. Kovárcz-emlék ünnepély Ixisonczon. A kinek elhunytál lapunk is, B.-Gyarmat egész művelt közönsé­ gével egyetemben oly igazán meggyászolta, Kovarcz Emilnek, a jeles magyar zeneszerző, zenetanár és a .lo­ sonczi Dalegylet* karnagyának hantjai fölé, ime, a hálás .Losonczi Dalegylet* síremléket emelt, s azt most szom­ baton jnnius 25-én ünnepélyesen fogja leleplezni. E kegveleti ünnepre a .Balassa-Gyarmati Dalárdá*-t is meghívta az egylet, s bár e dalárda egyik nyilvános előadása jövedelmével készségesen járult az emlék létre­ hozásához, de hogy jelen hangtalan állapotában meg fog-e felelhetni a szives meghívásnak, kétkedve kérdezzük. A műkedvelői és szinkörtArsulnt B.-Gyarmaton jun. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott Török Sándor elnöklete alatt. A szolgabirói hivatal ugyanis el­ rendelte, hogy az 1873-ban részvények utján keletkezett, de most már az idők vasfoga által 'megrongált színkör, mint közveszélyes alkotmány, lebontassék. — A közgyű­ lés ez alkalommal az egyleti számadásokra nem terjedt ki, de akár kiterjedt volna, akár nem, csakis azon szo­ morú tény lett volna konstatálható, hogy- az egylet pénz­ tára üres, mert az előbbi pénztárnok mintegy 190 írtról nem számolt le. — Ez az oka részben annak, hogy a fa és deszka nlkotású arénán a kellő javítások meg nem tétettek, s hogy az aréna ily botrányos állapotba jutott. A közgyűlés azon intézkedést téré, hogy miután az aré­ nát a nyári színházi szezónra Veszprémi Jenő nyitrai szín­ igazgató kivárja kivenni, — ezzel oly szerződés fog létcsittetni, hogy nevezett igazgató az áréuát jó karba tar­ tozik hozni, legalább is olyanba, hogy annak fenntartása rendőrileg megengedhető legyen. Bydcukúthy Sándor m. kir. honvédezredes úrnál, mint eleve jeleztük, múlt vasárnap tisztelgett Reményi Károly városbiró ur vezetése alatt a képviselő­ testület ás elöljáróság küldöttsége, melegen üdvözölvén őt ezredparaucsnokká lett kinevÁtctőse alkalmából, egy­ szersmind megköszönvén neki a városunk irányiban köttudomásúiá lett jóindulatú törekvéseit. A magas müveltségíl ezredes ur szép szavakban köszönte meg a polgárság LAPOK. •kitüntető tisztelgést, > kifejtette az esélyeket • - a fel­ tételeket, melyek mellett B.-Gjarmaten egy egesz ezred honvédség elhelyezhető tolna; a terep viszonyok erre i.-cu alkalmasak; a város és a polgárságon van tehát a •vr, hogy alkalomadtán egyéb conditio síné qua non f Heteteknek is megfeleljen. Ezekről tehát külön bővebben u fogunk még eszméket cserélni. Kerületi bctegucjfélyzö pénztár zurjcalakuláxa. Folyó hó 12-én délelőtt Baíntner Arnold járási főszolgabíró ur elnöklet* alatt, az 1891. évi XIV. t-cz. rendelkezéseinek megfelelőiig, az érdekeltek nagyszámú részvéte mellett tartatott meg az első ülés, a melyből kifolyólag az érdekeltek, úgy az önállók, mint a segédek választottak meg azon bizalmi férfiakat, kik az alapsza­ bályokat lesznek hivatva megállapítani. Délután folyamán a kiküldöttek az alapszabályokat állapították meg. Élénkebb eszmecserét provokált -a heti járulékok megállapí­ tása. A törvény kétféle módon engedi meg a járulék megállapítást: az átlagos napi bér. és a valósággal élve­ zett napi bér szerint. A kiküldött bizottság az átlagos napi bért fogadta el és állapította meg és pedig a segé­ dekre heti 3 írtban, nős segédmunkásokra 2 írt és a 18 éven alóli munkások, valamint a tanonezokra 1 írtban. Tanulmányi kirándulás, a selmeczbányai m kir. erdészakadémia 3-ad érés hallgatói e napokban a gr. Zichy-féle senioralis uradalmi erdők megtekintésére rándulnak ki. Ez alkalomra tiiller János uradalmi fiier­ dész a következő tájékoztató füzetet adta ki: ,a divé­ ny i senioralis uradalmi erdők hely­ rajzi és gazdasági leírása.* Méltó kitüntetés én elismered érte Lestyánnky Sándor urat. Hontvármegye jeles alispánját A királyi kegy királyi tanácsosságra méltatta őt — Lestyánszky alispán egyike azon alispánoknak, akik nemcsak jellems.'ilárdságukban, hanem munka erejűkben is kiemelkednek a többiek felett. Czéltudates tmíbrdése. tehetsége és a közügyek elővitelében határozott, nyilt és tántorithitlan akaratereje még akkor is inponált, mikor a politikai pár­ tok Hontvármegyébeu a legélesebb ellentétben állottak egymással szemben. Az ö kitüntetése tehát egyenesen az 6 érdemeire, a közszolgálatok hú teljesítésére vezethető vissza, nem pedig kormánypárti politikai állására. Báró Bozner Ervin hontvármegyei főispán úr Öméltóságát, aki a tisztviselők személyi ügyeire is nagy figyelmet fordít, méltán kellemesen érinthette az. hogy alispánja — ezen megérdemlett királyi kegyben részesült. A magas királyi kegynek ezen elismerő nyilvánulása oly férfiúban, mint Lestyánszky. csak fokozni fogja a munka kedvet. Részünk­ ről is őszinte szívből gratulálunk ezen valóban megérde­ melt kitüntetéshez. A központi választmány jun. bő 15-én a be­ érkezett felszólamlások elintézése czéijából az alispán el­ nöklete alatt ülést tartott Iskola látogatás. Kosztka Mihály vármegyénk uj tanfelügyelője jun. hó 14-én meglátogatta a helybeli róm. kath. leányiskolát és a^róm. kath. fioskolát — A tanfelügyelő úr szakértő megjegyzései és észrevételei mindkét intézetben jó benyomást keltettek. Halálozás. Lutvcska Dániel losonczi kereskedő jun. hó 9-én hosszas betegség után 50 éves korában elhunyt A nógrádi ev. esperexségi közgyűlés, mint értesülünk, ezidén B.-Gyarmaton jnlius hó 5 és 6-án fog megtartatni. Az l'rnapját, vagyis az oltári szentség szerzésének emlékünnepét B.-Gyarmaton a rom. kath. egyház ez idén is fényesen ünnepelte meg. A körmenet agakkal behintett utczákon haladt a négy világtájat ábrázoló oltárokhoz, hol előirt imák elvégezése után a pap ünnepélyesen áldást ad az oltári szentséggel. A szertartást kellő fény kifejtése mellett fedő Hottovinszky Károly plébános ur végezte. Oltárt állítottak a Vilii örökösök háza előtt, továbbá: Hummer Mihály, Ebenführer Lajos kereskedő és Cservényák György gyógyszerész urak. A fényes ünnepet emelte a díszben kivonult honvédség is. Kétszáz éves jubileumot tartottak B.-Gyaruuton jun. 16-án, és pedig, á mi már a csudák számába megy, kint a hegy alatt. Ez a jubileum azon genialis ötletből eredt, hogy Blazsek Ferencz építész. Lepeczky Béla építész, l’okorny Gusztáv fogházfelűgyelö és Selmeczy Sándor ezukrisz urak is jun. hő 16-án töltettek be együttesen kétszáz nehéz esztendőt — A Sulcz-féle pinezében folyt le az ünnepély nagy pietással, elfogyván elegendő mennyiségű bor, pezsgő, válogatott finom hideg és meleg ételek Iteczey Sándor bátyánk, aki nagy titok­ ban a poezissal is foglalkozik, olyan venelményt pende­ rített ki a négy jubilánsra, hogy annak felolvasása jóízű nevetést keltett A toasztok mind a jubilánsokra mondat­ ük, kívánva, hogy a legközelebbi századot a legjobb egészségben érjék meg. Vizsgák. Az első vizsgákat B.-Gyarmaton az ál­ lami elemi iskolában tartották meg. A vizsgákon jelen volt Kosztka Mihály tanfelügyelő úr is, aki rolóban szak­ értőnek bizonyult tanfelügyelői állásában. A vizsgákon tett kérdezleteiröl Ítélve, — mondhatjuk, hogy alaposan ért a pedagógiához. — Az állami elemi iskola vizsgái ez évl»en különösen sikerültek mind a négy os»tályb_n ugy hogy a tanfelügyelő úr is teljes megelégedései fe­ jezte ki. Nagy kár, hogy ezen iskolát a Rldész gyormekek nem látogatják. A b.-gyarmati ev. egyház igen helyes intézkedést tenne azáltal, hogy ha túltömött iskoláját kizárólag leány iskolává alakítaná át s a fiúkat beküldeni a jól szervezett állami elemi iskolába. A b.-gyarmati polgári iskola 1891—92-ik tanévi vizsgáinak sorrendje. 1892. éri junius hó 18-án reggel bittani vizsga, délután fiúk ének és tornarizsgája. 20- án reggel az 1-ső leány osztályban, délután a ll-ik, 21- éu reggel a 111. és IJ'. leányosztályban. délután a leányok tranezia, ének és tomavizsgája. 22-én reggel at 1. fiúosztályban, délután a ll-ik, 23-án reggel a lll-ik, délután a ÍV-ik, 24-én reggel az V-ik, délután a Vl-ik fiúosztályban. 25-én reggel fiúk latin és franczia vizsgája. 27-én a magántanulók vtugája 29-én reggel 10 órakor Uu*e» záró uuuep. A b.-gyarmati r. kath etetni fiú iskolában az 1891 2 tanévi zárrizsgák f ért janiit* 22-én; az ipara* tanoncz iskolában pedig jttsius hó 19 én tartanuk mag. Kauitz Ödön gyó^yMxerria mai hzntetéaére Mthivjuk a közönség Leéáe? ngyelmet. Gyáxzhir. Lipánk zártakor vaaszük azon ctomerú hírt, hogy D e p i n y Gizella,* b -gyarmati polgári iskola egyik tamteaíje, tegnap ette egy negyed úzanagy órakor 12 napi kínos szenvedés után írjtiftzűbaa dhan. Az alig 29 éves kedvet aő halála mzsdetzfate nagy rém­ vetet kelt. MENETREND u EmefioB-Iiia -Bta-finrwtl ryiiTtóa. Erveaye* 1592. est atafM M MM. v.;"te-r ff," V. r. V. tv4 42t2 42U 4202 ÁJ 1 • ■>>■•!* 420 4M 42J3 LZ.K-,.Z.Ö4c.*UL pzo 7li 200 átő 9»i 3P) íh? 9-'-' 3’* 6*>u lUls 4>u 617 102.' 4-*3 6» IOV> 6V. U«» 4*' 6>' 1119 45i 7°ó 1139 511 716 1153 521 73-’ 1215 539 749 1 236 5* 8ÍU 114 63; 839 142 6^9 851 158 9ta 23* 7?> yx. 3>»> rrk. I?tt 2« ind. Ilodapest ny.p a «M ind. Exztergom-.Vána érk 90U H41 »*> 1123 7S , Kóbid-Gsannat . . Keménd ... 8« HU 7W . Beuv. . . 810 1O» aS7 érk.j Cxata . |ind. 754 lOfcöte ind. | ,i>v» rt (érk. 744 1040 fi®. 72' 1036 ^3 . Zalaba....................... 708 ioio enn , Ipolv-Pásztó . . 652 059 SE .Bél............................ , . Szikiié. . , 637 947 543 614 9 « 533 . Vük . ... 545 yoz 4&8 . Ipolyság . . 5I> 838 433 , Dregelv-Palánk . . 4-~ 83* 419 . Ipolv-Vecze . . 438 8*n 4tt! . Dejtar........................ ért. Balassa-Gyarmaliad. 4'»' 7*> 335 Mtfjegyzet: Az esti 5 óratúí reareli 5 óra 50 perezte t jedv éüeis idú a pezczck aláhúzz iz« me&eioire — Ipofy-VecM feltétele* mcgáUObeiy HORVÁTH DANÓ, felelős szerkesztő 1KT2. szám Árverési hirdet tnéuj 1 kivonat A néctenyi kir Jaxasbtrdeáir aüat tkkvl tritMág kttehirré teszi, hagy a beÁterezeteUtyai takzrékpésaxár vázmhajtatdaak Sehlesinrer Jázsef é* Szezsdrü irttáez vterebaitáat naavedök cUeai -l'SZJ frt tökehöretelée és íártUékai kieiápteac iránti vijrrchajtási Ügyében a azécaényi kit. jbteóeáa terilietéa tévő Szé­ csény kúzsé<t>en fekvő a atecsényi 787 u tjkvben 1. 1 asm*, alatt' felvett ház é* bettdekböi Sehfeainger JÖntet Oletö J«t»lékrz 17ü4 frt bán ezennel uccá^tepitutt kikiált isi árban u ár­ verést elrcndeite és ho^y a fetmebb megjebllt ingntlaaok az tf®2. évi jnnüts ho 94-ik topján d e 10 órakor Szegényben a kir. jbirózáj- mint teiekkóayvi lutöaájrs hivatalos betyiaéirébeo neKtartandó nyilvános árverésen a ntegállapitoct kiktáltáai áron alól is. azonban a 979 frt niútjánlati összegen álöl atár nem fog eladatni. Árverezni szat><lék>uók vtrti>xnak az inxatten becsáranzk tizszáztölját. 1<6 frtot készpénzben vagy az 1881. LX t-ca 4i. fában jelzett árfoivaasul számi tolt és az 1881 évi bot. hó l en XU3 *z alatt kelt teazaác.lzyministeei rendelet 8. f-ábaa kijelölt ovadékképcs ért.kpzpirban a kiküldött krzéban leccani avagy az te'l. LX. t -cz 170. f-a értelmében a báaaxpéazaek abinteá^nil clöJeKv- elhelyezéséről kiáHitoU axabályszert elis­ mervényt átMoteáltatnv Kelt Stécsényben a kir jbirósáp mint tlküayvi hatóeágnái 180?. éri májas hó ll-ik napján. 579-1892. áll. ra. Hirdetmtay. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miabterium az 1892. évi május hó 29-én kelt 25475—1. számú rendeletével a vácz-selmecii állami közút 73—74 kméter szakaszán lévő 145. <o. bid tybóli helymállifását 1726 frt 37 kr. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitelt munkálat fogaaateMtásának tuzteaitása czéijából az 1892. évi junius hó 30-ik napjának d. e. 11 órájára a hontvármegyei m. kir. államépitésxeii hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgya­ lás hirdettétik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi' munkálat végrehajtásinak elvállalására vonatkozó, ax engedélyezett költség után számítandó s a részletes fel­ tételekben előizt 5” (-n. i bánatpénzzel ellátott zárt aján­ lataikat kitűzött nap d. e. 11 órájáig a nevezeti hivatal­ hoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későb­ ben érkezettek figyelembe nem fognak vetetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki mű­ velet é< részletes feltételek a nevezett megy. kir. államépiténeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Ipolyságon, 1892. évi jnnius 15-én. 1 MtMtni z. Ur. mtisiti iiiM 00000000008000000000 �NÓGRÁDI Eladó urilak. XMy-éfeabtM*. 2tobe<*i anwgy »1*b. brit tea reroti alleaateaaX asaliaot fontóhAa35 p*crxtüuU lacolsi^rj, httelsw wlbai Hatty Gtiqyy által srdid asjag^M pár te «Mtt dfntett. 11 wah*btf alfo ■ mellek rpülrtckk.l Maaa nüátóU. *<y bekta.H ktváfo tarba* levő Ictabaí, terttd Urth ett. • xwnaai ab eh«tö intek m*M keaWi dtaAá. A» «te4ás**l «*g nui hálta Zdebornky Jorscf jiwáf^aigiU 5'agi-rixalat***, kiuaaóbeh vagy trtobeii Mnribb m 3— 3 BirteCMéay. Mciymnat * hatat*gyarmati takarék pénztár igMfataAf* & folyó te te M 2-án tartott telje* ülte hátiratát* totyún ax atepacabaJt ok tió. §•* értelmében omhmí műé teaú. hogy *s intézetnél 5% kamatra atatyem lévé hetetek kanoUiMt a folyó évi julius 1-ttá 4%%-ra uáUitotta te. Eta határantnt azzal hozzak * naaykózótués h. fáraáttra, bs<y szabadságaiban áll betéteikkel LAPOK. 331, 334 335, 337, 346, 357. 361, 397, 401, 420. 426, 449 486, 497, 525. 530. 540, 563, 390, 621, 623, 634; IX. könrv: 1, 4, 5. 6. 12, 18. 33, 35, 38. 43, 44, 50, 62. 66, 87. 91, 94. 97. 99, 100, 101. 111, 112, 113. 114. 120. 122. 125,138, 143. H6, 147, 148, 149, 151. 153. 153. 162, 163. 166, 177, 183, 187. 208, 209, 216, 226, 230. 238, 239.242, 246. 230, 260, 291, 302, 212 324. 331, 332. 333.334. 34<i, 385, 386. 396. 408, 414, 417. 427, 437, 438.456. 482, 483. 489. 504, 505, 518,523,524,564,565,567.590,600,624,627,642,646; X. könyv: 45, 53. 57. 89. 90, 99, 107, 129, 137. 139. 140, 141, 191, 192. 204, 205, 221, 222, 225, 275, 286, 291, 292. 310, 317, 328, 334, 335, 336, 337, 350, 352, 354. 365, 366, 382, 390, 416, 434, 448, 443, 450, 466, 512, 534, 535, 536, 543, 544, 560, 562, 659, 564, 567. 56». 569, 572, 574. 577: Kelt B.-Gyaimatuu, 1892. április hó 16-án. A b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága. »eeetMMXMMKXM&eeeeet íl.'i—Si szám Arvi-rénl hirdet «•«•»»>. Alulit! kiküldőit végrehajtó az IMI évi LM. t. ez V*< 4 a érteim, elemid kuihirré teszi. hogy az Ipolysági kir ibiióság Imit -i'l sí vcgz-sc a'.t.d a b. gyarmati Népbank istára Kussaciki Márki clhaltával részére kinevezeit ügygondnok lluiMy l'ál ügyvéd c'lcu ölti frt töke, cuuek IH'.W! év április hó Jóik napjától sziiuitAiidö fi /, kamatai * /, váltó díj é« eddig üt*, sitten 84 Irt ti kr. perköltség követelés ereiéig elrendeli s 1831 évi tu.irr<iu< hó lilén foganatosított kielégítési végre hajtás alkalmával hitvilág le és felül foglalt és 6rí) írtra becsült széna. sarnyd és kocsikból álló ingóságok nyilvános árverésen eladntuak Mely árverésnek 1125— i»2. sz kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínen, vagyis ll tiv.iruiaton alperes örököse Kussaczky Emil lakisári leendő eszközlésére 1ÖÜ2. évi junius bő 21-ik napjának d e. lOórájá batáridőül kitUxeŰk ahhoia venni szándékozók oly megicgyzészcl hivatnak meg, hogy ax érintett ingóságok ai 1881. évi LX. t.-cz. 101. >. értelmében, a legtöbbet' Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Ai elárverezendő ingóságok vételára ai 1881 évi. L.X. L ei. 108. J ábau megállapított feltételek sicrint less fizetendő. Kelt H.-Gyannaton, Ih'jJ-tk éri junius hó 10-én. Tonsia afónacC kir. bírósági végrehajtó. Éűffirtlei tanaira a foialra letczelHertbb lentUmény. Hirdetmény. Eta betétek kóayv áa lapszámai * következek : VI kő»p: 3, 10. 13, 20, 22, 23, 23, 52, 54, 65, 30, 41, 62. 81, 83, 84. 88. 91, 104.119, 124. 131, 1< 151, .1O, 18«, 470,174, 191, 199, 247, 265, 305, »1, 331, 349. 360. 351,361, 382, 462, 474, 479, 520, 598, 537. 543, 549, 572.ÖCÖ, 6»4, 628, 630, 633. 635. Ö83. 665, 676. 679, 728, 809. 870, 873. 878. 903. 935, Melyszerint a b.-gyarmati takarépéuztár igazgatósága folyó évi 38. sz. a. hozott teljesülés határozata alapján az alapszabályok 65. g-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az intézet Sziráki fiókjánál a betétek kamatlábát az anyaintézet kamatlábának megfelelőleg f. évi julius hó 1-tól kezdődőleg '/,%-ra leszállitetti. Ezek szerint minden betét, a mely egy éren tál lesz a fiók intézetnél elhelyezve: 4l/f%-ot, a mely */. éven túl, de egy éven belöl vétetik ki 4u/0-ot, a végül a 6 hónapon belöl kivett betétek 3l/f’/s-ot kamatoznak. Kelt B.-Gyarmaton, 1892. junius 12-én. 971,980; VII. könyv: 3,25, 37,42, 48, 50. 54, 59. 101, 107,109, 136, 156, 160. 168. 172, 220, 244, 265, 267. 971,277,278,289, 300. 301, 311. 326. 328, 375, 378. 382. 400,430, 431, 435, 459. 541, 582. 610. 646, 729. 733, 781, 782, 826, 827, 838. 845, 851, 866. 897. 899; VHL könyv: 4. 12. 16, 23, 48. 49. 52. 72, 93, 96, 107, 109, UO, 116, 117, 120, 122, 126. 139. 142. l«a, 168, 178, 181, 188, 301, 207. 222. 246, 260, 274, .4 b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága. C] W Ti I C IT-féle vasöntöde és gépgyár AX JJ X V XVrésgvénytiMwikg BUDAPESTEN. Melyik lapra fizessünk elő? Gsateg tartaiaséaál. sagy nrjedehsénéi fogva a legolcsóbb taxgyar lap Clyár éa irodák t V KEBÍ LET, kÍ LSÖ VÁCMi-Í T. Váreal Iroda te raktár: PODMAMJCZRY-UTCZA 14. — nók-roktór: KEREPESI-ÚT 77. áá iGőz- éMjár^ÁnyesépIő-kéfiizftletek számos első dijakkal kitüntetett . r szab. Schlick-féle 2 és 3 vasú ekék, ta J^yM*rtte*UWi. Bármely pártból tartó izék is a képviselő. I>*uéde as > • a MgtaejadstoaeeMaa kóiAheúk. Ez az óriási terjedelmei lap egjs.erre két sBeakanÖ irodalmi eséh szolgál, mert naponkint megtalálja benne a család, ,♦ vrneayt kiSllhatuá y mélyítö- és egyetemes aczél-ekék, ercdeli SM ULICk- én VIDATk-féle e g y v a s ú ekék, talajnüvelo-eszközök, valamint ScblicMéle xzab. ,,Halailá*“ sortaretöfépet. van sAsanarve a magyar aajtAban. Egyik legfőbb érdeme aa ,E<reetértés-* nek. hogy az őse- > astnyak ömmtmMm nMI soha aesnmfaemá tekintetektől sem hagyta magát befolyáxdni, J s mfot Mfanan Ooiaan tag fvSCtie ál! minden pártérdeknek és eaak az Igataágst szolgálja v *a egta agfMhMlecnagyaM tarj«4etm« országgyűlési tndósitásainak is mindenkor a párt > HMntHikan WmnAsdk rtetreh^atlanaág sierrite meg a kőizlismerésl. mely abban ’ nyövtesd, hogy az .Egyasértte** olvasói kdxőtt minden pártból találnak híveket. Az agystértés* gazdasági rovata eltsasert régi tekintélynek örvend A magyar karét- | tattt s gnzaikMMá*. aa ipara te váBalkazá nem azornl többé idegen nyelvű lapra, mert > Takarmásykétrltí gépek, darálók, öritmalmok és gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő te marokrako arató-gépek és tókaazéJégépek siállltható mezei vuetak etb. Elnnyön aactéwl (teltételek. mindennemű ■» »lcy«Mrttea-ke» ■wgtviáija miadxit. a aure uukiége van, » e alatt u .éhryeténes-* + ZzssJt atiUttetadeMÍ vált, mai a hazai kereskedelmi . ipar- és Bezőgazrtasági forgalom » ■agyar nyelv* Tssórfapjr Ctled dolgokban az .Egyetértés-* a legjobban informált lap ♦ ”—— * í a frtnnrZlő eseményekről h -nagyobb terjedelemben köilótt t .__ IU rovatát említjük meg. melyek > és a Mezáfzréuág. melyek mind- > valót keres és a *Uá« fslyásárál > ,.E«¥ETERTKN"-re As-EgysUrtA^ kiadAhiratala V. —iHtrt. tkvi sí. árverési hirdetményi kivonat. Az ípvdyaági kit. türvényeiék. mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zslgmond Mihály és csatlakozott Pataki János, mint végrehajutónak Komolya 7<aJgtnond Verona, mint vég­ rehajtást szenvedő elleni »»> frt illetve '.O irt kr. tőkekövetelések és járulékai kielégítése iránti végrehajtási ügyéltcn. az Ipolysági kir. törvényszék területén lévő Alsó-Nyék p. Lekllnri határában fekvő az alsónyék! 1*2 sz tjkben ifj. 1‘ataky István, /jiigmouil Verona, Siket Minály, Böjtös Kozálla, kk. I’ataky Autónia kk l’.itaky Antal és Suth Máté közös tulajdonául bejegy­ zett t 1—fi. soroz, alatti curialis birtoknak Zslgmond Veronát illető egyhatod részére az árverést 703 írtban ezennel megállapított kikiáltári árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt Ingatlan jutalék az 1K>A évi julius hó l.Vik napján d c 10 órakor Alsó-Xyek kiiiség házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiállási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10-*/.-át vagyis 70 frt készpénz­ ben. vagy az 1881. LX. t ez. 42. J-han jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó í-én 3Í83 sz alatt kelt igarságllgymínlsteri rendelet 8. fában kijelölt ovadékképes értékpa­ pírban a kiküldött keiéhez letenni avagy az 1881. LX. t ez. 170. |a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegez elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átsiolgáltatni. Kelt Ipolyságon, 1HZJS évi január hó li lk napján. A kir. tvszék mint tkvi hatóságnál <»yOnyőrű minták magás vátártóksak Isgyes és bérmestve. Minta könyvek siabáknnk bénnentetlenlll. Legegészségesebb és legüditőbb ital ál * Szövetek öltönyökhöz. gydfysscrtárbtti kétt&lt teicytiatta folyékony m>Smvm nákrix. A r«Kptfaat* oteusv mellysl mkviwn ktertl körömi* a ata<M afaíatrrfam <tó a* onttAffow vr<ykÍaériHi Allnmta Állandó folllayrIrtr alatt All. E<y öreg nikvn 3 kr. milu nwy rítenin «Mra*10 kr. Ktyutó: Kanits öiéhz gyófjrmrtArilna, toríbM Baehir Gyula, BbenAkrer L4««, 'had. te Ipárosok uővetk., Hteauter Mihály. Rtntmnw Károly te Sozitnki krwritédteáben. toríMrá minden TMtdéglőben Fífyslweitstéz! Kéretik ■ L kSsto»é<e>MkÍ« .W«<y«r koron* cyócy•zurrttur* Minrtií arikvitet kérni ht rlfofohif. Pernvien és Posking a mzgas kleros számára dőirásszerintl szövetek cs. kir.' hivatalnak egynnrokák hat vala­ mint veteránnk, tlraltók, teroávttk számára llvriekha t, pontó bUHard ás jktékaertelakra. darán vizmentei Is, vadávtk nbátakra, motetIvetek. UtaráplaMek 4-14 frt KI jetónyna, tlzrievségez. tartón tlstte gynpjspatttó-árot akar vonj és nem ofecó rongyai, melyet minden hátaié az udvaron árul é> alig érdemlik meg a arabé diját, forduljon Stikarofsky János-hoz Brünnbe. Legnsfysbh partógyári raktár a eestiaenaen. Állandóin millió frt, értékű raktárom mellett világideiemben trrmé«re<»-«. hogy számos maradék vagy eoupen minden nagyságban marad, amiből az»nbm nem lehet mintát küldeni és ennélfogva tinta csalás, ha elégek canpsaakbl mintát aján­ lanak Eanélfogta sva laterna I et. kllönaégetaly cégektől, me­ lyek 310 méter bánata eeapeMkat ajánlanak. Ezen csapónak sesta. a divatból klma»st- « el vem adható <1 arattokItól van vágva te ez a rongy a vételár harmadrészét sem éri theg Maradékok mHyek meg nem felölnek,kicseréltetnek, vagy a pőat vfeernkgidettk A étin, hoseró ára megrendelésnél megjeWendö 13 -2Q SMétfaAlOén mtárnvéttel. IO tel telásl hérzmrntv*. Levetette német, magyaf, cseh, lengyel, utast és franerla nyelven. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssajtóján B.-Gyarmaton, 1892. Ki h Mit s’r iI ii OHMvHjíHs tói i te?*' sj i ftUh íO__ Ü5 :í . 4 - ------- -------- $ -sB sH esSS £3 Í.JB il � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00111.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_06_19.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-06-19 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 25. szám (1892. junius 19.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom