https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9f0751bad32366b38e2c4443e7855921.jpg 6aad8f41155e5f32b93c87600f82d9e1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2691d30524b9baa3c590b92bd2547a14.pdf 24b0cb7b96409dddc54f1fe665813f8a PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. május 15. XX-ik évfolyam. 20. szám. NÓGRÁDI LAPOKÉS HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. † BAROSS GÁBOR. Régen mért a kegyetlen végzet oly nagy csa­ pást hazánkra, mint Baross Gábor kereskedelmi miniszterünk elhunyta által. Alig találunk vigasz­ taló szót ezen nagy csapásban. Az a férfi, aki annyi hasznára volt hazájának, aki erejének egész teljességét, nagy elméjének minden képességét, hazafiságának egész melegségét nemzete javára szentelte; aki magyar hazafias missiója közepeit, nemcsak a maga, de a családja jólétéről sem ért reá gondoskodni, mert hisz egészen szegényen halt meg; az megérdemli az egész nemzet mély fájdalmát és általános gyászát. — Soha államférfi nemzetibb politikát nem csinált, mint ő. Gr. Szé­ csény! István óta a közgazdaság és ipar terén senki hazájának annyi szolgálatot nem tett, mint Baross. Összes alkotásain a közgazdaság emanczipácziója és a magyar hazafiság veres fonalként húzódik végig. A központi lapok eléggé méltatták a Bism'arkhoz hasonlított nagy férfiú, a vasember és leg­ nagyobb miniszter sokoldalú érdemeit; részünkről csakis azon szomorú hatás rövid közlésére szorít­ kozhatunk, mely itt a vidéken a gyászhir elter­ jedése alkalmával keletkezett. A gyászhir Nógrádvármegye székhelyére B.Gyarmatra május hó 9-én fél 12 órakor érke­ zett, nem hivatalosan. A táviratot Srétor Alfréd országgyűlési képviselőnk intézte az alispánhoz, aki 'azonnal intézkedett a gyászlobogó kitétele iránt. A szomorú és mélyen lesújtó hir futó fűzként terjedt el a városban, s nincs polgára városunk­ nak, aki valóban meg ne lett volna hatva az itt véghetetlen becsülésben volt kereskedelmi minisz­ ter halála által. A középületekre és pedig a vármegye szék­ házán kívül a városházára, a vasúti indóház és a posta s távírda épületeire, a kaszinó és nép­ körre, a takarékpénztár és népbank székházaira Pro és contra. Rokonszenves érdeklődéssel olvastam a gymnasium ügyében megjelent csikkeket Jól megfontolva a felhoz­ ható okokat az érvényben lévő tanítási tervek mellett minden körülmények között a gymnasiumnak vagyok hive. Szeretem a gymnasiumot, szeretem erényeit és hibáit iMretem abban az alakban minőnek már nem akarják a szakférfiúk. Csak tanítson tovább is latinul meg görögül, tartsa fenn az emberiségben a tiszta idealizmust és legyen ellensúlyozója a veszélylyel fenyegető, mindent elnyomó „hasznossági* elvnek! S különben is mint több fiúgyer­ mek agya, aggódra gondolok arra, hogy a szülői ne­ velést legjobban igénylő korban kell m^jd „idegen*-be küldenem, |mit megérez majd a szivem és nem tudom elbir-e majd a zsebem. Ép ezért „llaladó’-nak első czikke igazán kiváncsivá tett vágytam megtudni, mikép lehetne B.-Gyarmaton le’kem tanügyi ideálját megvalósítani. De fájdalmasan érintett második czikke, mert bizony az általa javasolt út nem vezet Romába. „Halandó*-niz is „mogállj*-t kiált a pénz. Ez a szag nélküli ördög, mint sok más ábrándnak, a mi közös ideálunknak is nvakát sjogi. Gymnasiumhoz sok pénz kell. Nagy helyiség, 12—14 tanár, szolgasze­ mélyzet tanítási eszközök, laboratórium, museumok, téli tornacsarnok stb. stb. Ha a polgári iskola összes bevéte­ leit a gymnasium rendelkezésére bocsátanák is, még min­ dig maradna 8—1000 frtnyi évi fedezetlen szükséglet Kötve hiszem, hogy B.-Gyarmaton tudna valaki Ilyen összeget teremteni, még akkor sem, ha a város és vár­ megye rokonszenveznének az eszmével és meghoznák ál­ dozataikat a tanügy szent oltárára. Higgadtan és józanul gondolkozva le kell tehát mon­ danunk arról, hogy B.-Gyarmaton egyhamar fögrmnasium legyen. Nem esik jól, ezt ilyen ridegen kimondanom, de Inában, pénzről lőrén szó, számítani kell a tényezőkkel, mert a hideg valóság elŐbb-utóbb úgyis megakasztaná törekvésünket Nem szabad tehát ámítani magunkat és mikor az itteni tanügyi viszonyok fejlesztéséről beszélünk, reális alapra kell helyezkednünk és a meglevő tényezők tekintetbe vételével kell ezt tennünk erélylyol, kitartással á tárgyhoz érdemes buzgósággal. még az órában kitett gyászlubogók hirdették a közös gyászt és az országos nagy csapást. Köz­ helyeken, utczán és magánházakban napokig csak ő róla, az ő nagy érdemeiről, az ő önzetlen és hazafias működéséről volt szó. Temetése napján szomorú hangulat uralkodott itt is mindenfelé. A vármegye a temetésen való képviseltetés iránt az idő rövidsége miatt nem intézkedhetett. (Tudtunkkal országgyűlési képviselőinkön kívül a bpesti beszentelésen innen csakis Baross Árpád szécsényjárási föszolgábiró úr volt jelen.) Hisszük azonban, hogy alispánunk, akinek munkaképessége az elhunyt nagy miniszter munkaképességével ro­ konságban áll, május hó 31-iki közgyűlésünkön Baross korszakot alkotó működését kellőképen méltattatni fogja. Értesítéseink szerint nemcsak B.-Gyarmaton, hanem Losonczon, S.-Tarjánban, Szécsényben, Szi­ lákon, Hátságon, Gácson is, valamint több kis és nagy községekben gyászlobogókkal adtak kife­ jezést a szomorú érzületnek, mely vármegyénk la­ kosságát érintette. A magyar parlamentnek azon már teljesí­ tett elhatározását, hogy a miniszterelnök javaslata folytán Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter elhunyta feletti fájdalmas részvételének jegyző­ könyvileg adott kifejezést, hogy erről a gyászoló családot értesítve, egyszersmind az elhunyt rava­ talára koszorút helyezett, a beszentelésen részt vett, Illaván küldöttségileg képviseltette magát s hogy a temetés költségeit az ország viselje, — a vidéki közönség pártkülönbsóg nélkül a magyar parlamenthez illő elhatározásnak tekinti. Baross Gábor 1848. éri junins 6-án Prazriaáa, Trencaénmegyébeu született Jogi tanulmányait a bu­ dapesti tudomány egyetemen végezte. 1869-ben teczolgálta az önkéntes! éret (.ugyanez érben mint tbeli me­ gyei aljegyző alkalmaztatott a trencséni törvényszék­ nél, 1871-ben ügyvéd és megyei valóságos aljegyző, 1874-ben főjegyző és árvaszéki elnök lett A megye politikai és társadalmi mozgalmainak egyik fűtényezöje gyanánt szerepelt otthon; megalapította a „V ágvölgyi Lapot* és a magyarosodás terén szerénykedett 1875-ben a puchó illavai kerület egyhangúlag szabadelvű párti képviselőjévé választotta. Ez időben tagja volt vala­ mennyi felirati bizottságnak; tagja és elnöke a közok­ tatási' bizottságnak; tagja és előadója a közgazdasági bizottságnak; tagja és jegyzője a magyar delegációnak és annak hadügyi albizottságának. 1883. elején a köz­ lekedési minisztérium államtitkárává neveztetett ki Kezdeményezte és végrehajtotta a magyar államvas­ utak reorganizáczióját, a postatakarékpénztár létesíté­ sét stb. Kemény Gábor lemondása után a közmunka és közlekedésügyi minisztérium élére állíttatott Mint miniszter keresztül vitte a posta és távírda egyesítését létesítő a vasúti, postai és távírdái szaktanfolyamot ke­ resztülvitte a garantirozott vasutak államosítását nemkülömben az osztrák-magyar állirnvasuti társaság vona­ lainak megváltását; a hazai közlekodésügy és ipar fejlesztése terén sok egyéb számos üdvös úttörő re­ formot hozott létre: igy a zónatarifát e nagy hord­ erejű reformot ő teremtett* és az árudíjszabás-reform szinte az ő műve; a közutakról és vámokról szóló törvény az ő javaslata alapján készült továbbá ö lép­ tette életbe a vasárnapi munkaszünetet és több, a munkásokat baleset és betegség ellen védő törvényes intézkedéseket legújabban a Vs*kapn Mabólyozáéán munkálkodott Eddig szerzett érdemei elismeréséül Ó Felsége az első osztályú vaskorom renddel, a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal és 1892-ben a ke­ reskedelmi szerződések megkötése után a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. De mindezen érdemrendek felett áll Magyaror­ szág polgárainak osztatlan elismerése, melynél fogva • még poraiban is áldani fogja a derék nagy férfiú em­ lékét aki eszét erejét minden cselekedetét és életét Baross Gábor életrajzi adatait és hazánk felvirá­ a mig.ar hazának szentelő. goztatására irányult tevékenységét a kővetkezőkben Legyen emléke örök, legyen áldott és példaadó 1 vonjuk össze: Minden esetre alkalmas időben tették szóvá a gym­ nasium kérdését most mindenfelé foglalkoznak a közép­ iskolai tanítás reformjával, boldog-boldogtalan beszél az „egységes* középiskoláról, de csak volnánk is már végre tisztában azzal, hogy mi hát az az egységes közép­ iskola?! Annyi világos, hogy a gymnasiumot és reáliskolát egyesíteni akarják, de, hogy mi lesz a polgári iskolával, az még a jövő titka Köd és homály borítja a polgári iskola jövőjét valamit főznek, de ki tudja megmondani, mi kerül ki majd ebből a tanügyi boszorkányüstbölP! Történjék bármi, de én, az én közönséges polgári eszemmel azt tartom, hogy ha a polgári iskolát nem veszik az egységes középiskola kalapja alá, a nagy garral hirdetett reformmunka nem lesz egyéb korcs szülöttnél. Értem pedig ezt ugy, hogy 14 éves koráig — bárminő pályára készül is — a gyermek egyforma elvek, azonos tervek szerint tanuljon és ugyanazon tananyagot dolgozza fel. A négy alsó osztály befejezte után legyenek a külön­ böző hivatás szerint különféle iskolák megfelelő tanítási tervekkel. Erősen hiszem, legalább az eddigi tárgyalások arra vallanak, hogy ilyen irányban fogják az iskolákat reformálni. Ebben az esetben tehát a gyermek 14 éves koráig volna megfelelő iskolánk, megszabadulnánk a latin és francain nyelvekkel járó mostani nehézségektől és meg­ szűnnének a polgári iskolából a középiskolába való átme­ neteitől járó visszásságok. Megmaradna azonban a szellemi és anyagi gond, hogy mit csináljunk gyermekeinkkel a 4 osztály befejezte után. Ezen persze csak a fögymnasium — tartsuk még meg ezt a nevet — segíthetne, de hát, miut mindjárt csikkem elején mondtam, ez egyelőre jám­ bor ob^j, melynek megvalósítása soknál több akadályba ütközik, de ha valaha valakinek sikerülne ezt megvalósí­ tani, annál nagyobb volna az érdeme. Lehetne azonban a közönség nagy és jelentékeny részén kevesebb, mondhatnám csekély költséggel, segíteni és pedig ugy, hogy a polgári iskola mostani 5 és 6 osz­ tályát, mely úgyis haldokló félben van és peresei megszámlálvák, beszüntetnék és helyette szakiskolát létesítenének. De minőt?! Erre nézve elágazók lehetnek a vélemények, én azonban tekintettel a viszonyokéi, ha­ tározottan „kereskedelmi iskola* mellett kar­ doskodnék. Nem akarom most eme nézetemet meg­ okolni, de szívesen elő állok argumentumaimmal, ha eset­ leg szükségessége felmerülne. A kereskedelmi iskola számára a polgári iskola mostani helyiségei némi átala­ kítással elegendők volnának és a tanári kart legfőbb egy szakerőrel Kellene sziporitani. mi lényegtelen kiadási különbséget okozna, mely kiadást nagy részben fedezné a kereskedelmi és iparkamra. A kereskedelmi iskola sok szülőn segítene, a ke­ reskedelmi pályát sok intelligens emberrel megkedvelné, a város lakói vagyoni gyarapodásához is hozzá járulna, mert a szomszédos vármegyék ifjai. tekintettel, hogy Nógrád, Hont, Bars és Zólyomrármegyékben hasonló irányú iskola nincs, ide seregekének. Nem tudom visszhangra talál-e a kifejtettem eszme, mely — mint értesülök — nem is új, de ha az intéző körök magukévá tennék, ajánlanám, hogy minél előbb lépjenek a cselekvés terére. Most van itt az ideje, most mikor a tanügyi eszmék erősen foglalkoztatják a képvi­ selő házat is meg a közönséget is, de sietni kell vele azért is, mert, ha „Pató Pál*-oskodunk, mások meg­ előznek és annak idejében azzal üthetnek el, hogy sok már az e fajta szakiskola. Nógrádrármegyének uj tanfelügyelője van. ki minden izében tanférti, vegye kezébe az ügyet és ha sikerül neki az eszmét diadalra juttatni, a közönség hálás lesz érte és a tanügynek igaz szolgálatot tett „Haladó* ur pedig bocsásson meg, hogy vele egy csapáson indulva bár, én mégis máshová jutok; hiába, hozzá vagyok szokva számokkal dolgozni és a kétezer kettő logikája megdönthetetlen. Vafda rUmot. • • Közöljük ez érkekesen irt csikket anélkül, hogy annak tartalmával mindenekben egyetértenénk. A ffigytmasium létesítésének, tagadhatianul nehéz vol­ tát, ugyanis legyőzhetetlennek nem tarjuk, csak érts akarat, egyetértés és komoly igyekezet legyen mind­ annyiunkban, kik e kénlés iránt komolyan érdeklő­ dünk, valamint a nagy közönségben is kellé támo­ gatás. A közép-kereskedelmi iskola eszméje, melynek �NÓGRÁDI ur hely** fonalban kifejezet adott. nem uj iraajbaa már targyatas<>k u folytak, hivatta wte *a kteegtnül egy é« min irányban hanaoa szUgteto* tanai. * iQaink egy réttét. a saga Minrbeu feiett«bb ajánlata* kereskedői pályára WkéJyreitej. Ámde B-Gyanuatnak. hol 4 — 5 f3iuratai tan kázpvotwrtr* es így u mtelligentiíaak aaaa -Mattira van lahralybaa. amely iQait az ugy ne­ vezett hsuna&iútikon tlasxankus neveltetés és tanitUUibaa reswitettu tehát e varinak. ha «ar Hindiket tuuntécet létreitését és fenntartását acta reraéiheü. aminthogy csakugyan uetu is remél­ ted; « reetbre <4a kell ^rekednie, hogy inkább a polgári izk-'la W4raiaiá»ánl létesüljön a fiígym•MM*. MHUBtat a polg. iskola buiitlessek ki kftlép tereakedelmi taatolyaauul. az elmondottakon kívül ■*K azért *. wert a főgymaasium osatalyiiből min* te pályára, tehát a kereskedelmire szintén niegaywheük iljaink aa alapot elvképzést és igy azokra áŐéplwtnek kfttmyea, míg ellenben megfordítva a ntite*. te* m dolog arat áll* így fogta azt fel. igen helyesen B.Gyarmax táras képTÍselótestületc is. midón május ll-4íki kfttgyűléte kteondá szükségességet a h.gyamati fSgyreaaaiani feUlUtásáaak. mire nézve ■iate köret megmozdítani kész. A N.-V. Muzeum gyarapodása. Mareumank gyűjteményei tupróí-tupra folyton sza- perotek « rendezte. fsjtemozán is íőképeu könyvtár* achniir Wagner Irtván ur lankadatlan buzgalma által egész szakavatteságjal betelvén. közeledik bevégzéséhez A a. érdeklődé* folytonosságát. sót fokozatos emel* betett tniiHtják a legutóbbi jelenté* óta beérkezett kötettető atenényoztek: Tontesko Nándor ártól egy 1848 —9-diki szuronyon tevéd fegyver. és egy töttréy-tásfca magyar czimenvl; Hajós Jenó űrtől egy szép táhlabirési kard T. K. fatekel: SeteMd Pirid ártól A Corpns Jaris 1779. évi tetetek két kötetes példánya; Dr. Kefirhez Ferencz kir. Ugyész úrtól egy 1X»W». te aémeény elven kelt törvéayiaeki érttetvény: Brertáchwrrt János úrtól b. Balassa Sándornak 1822. te eredeti nyugtája.: Testen Nándor úrtól ismét egy 18tt|. évben Ma* te Antal Pourier részére kelt igazolvány; Kohn Hona kisasszonytól egy 1806. évi ezüst hú­ zza* pte: ■felme-rn Btnke kisasszonytól egy Ferencz József I*73-dik leex 2-diki hadi érme: Petó •Jynla úrtól fogadalmi érem Loyola Ignác: és teg. Ferencz" képével sárga rézből; Kondor Vilmos úrtól három darab parquer-tégla AguinmmbóJ; BreiUehwert János úrtól ismét három darab érem í. XII. Imre pépe 1692. te ezüstje 2. Hl-dik-Zsiirmond tegyel király 1607. te ezüstje és X Keresztalj Sziléziai fejedelem ezüst hármasa: K«ha Mór ártól Szklabonvárói egV Zrigtoond Ágn»t tegye! király által veretett 1568. évi ezüst négyes. Papp Gábor polg. i»k. tanaiétól 1. 1762. évi réz német 1 kroc; X 1766. te réz poltara; 3. 1704. éri X-« réz Irbertá*; 4. 1800-diki réz 3-aa. Qurttner Sándortól egy Rákóety Ferenrz-fele XX-a* libertás; Vatet Jgnáertól egy 1848. te krajnárból készült LAP LAPO O K. bank kinek neveléstant reformjai az égte művelt világot bejártak 1658-ban kiadott Orbis Picture <Jl-dik lapján mondja: ,A eárkánv, a melly Mártivá* kígyó, megöl khsleU'tel*. Mar pedig e kfttnv't iskolákban há'itültak. A Fnutnus Farka* wittenbergai tlieol. doktornak. Miekókü Girj4r sok szép, ekkkúiaknak, ha-tnos tanítója által fordított » 1769-ben köz!i.uuuLtnak átadott .Egy jele* Vad-kert, avagy az oktalan altatóknak >tb. históri­ ája* szerint: (16—17 tapj némely áltatok szemétből, g.iuejból s egyéb ocsmányságokból teremnek, mint a bal­ ták. totvek. legyek. lódanu«ok. Irrgck, bókák, léteitek s részben az egerek, sáskák, eunasbogaruk rtb. (32 I.). Mivel az elefánt a 'irLmytól Igen fel, azért vízben szül, (36k Az elefántok é* a sárkányok kötött lekftzdhette ellenségeskedés van. (80| A hiéna ró a párduca körött oly nagy ellem<egr»kedé* van, hogy bőrük egy hátban felfüggeMtve (azt írják felölel a páiduezbőmek minden szőre lehull. (*J4— 'Jő) A bölény körme gyógyító erővel bír az cskór ellen, azért viselik att a gyermekek aranyba, ezürtbe foglalva a nyakukon. (294 j a MkakeselyO rá a sárkány között nagy ellen­ ségeskedés letetik. (343) Ha a denevér a gólya tojását megérinti, a tojás mcgzáptil. a gólja tehát a denevérek távoltartás régeit a platán leveleit honija fészkébe. (452 - 4ő3) A búbosbauLi Adianu* szerint a pajkoaságból sárral Letapasztott telkét egy bizonyos fű hozzáérintése által tette szabaddá. (455) Egy a búvárhoz hasonló állat bizonyos iának megrodlratt s a tengerbe hullott leveleiből mint írják alakul. (628) A hasiliskus leheletével ú megöli az állato­ kat * a tudósok szerint mérge a hosszú pálrzával való érintés esetén is halált okozó. (670) A légy nem egyéb, mint egy felfújt üres hólyagocska. mely a meleg által (kit benne a napfény nemz) morog stb. De nem folytatom tovább, mert ez is elég állítá­ som igazolására. Való, hogy a bal*oná'k<xiás * kumzslá* terén is ja­ vulás állott be, mert nem falaznak főbbé eleven egyéne­ ket az épülőben levő tárak alapfalailu, hogy a szelle­ meket kiengeszteljék. Nem gyilkolnak, azért, hogy ártat­ lan gyermekek ujjait megszerethessék ezekből láthattanná tevő világítót készítendők. Hanem több helyen a villámgynjtotta épületet, még most is tejjel oltanák. A beteg állatot most is sok helyt ráotvasátel akarják kigyógyitani. A jóstió. ha mindjárt szavato* •zigányasszony ké(*él>en jelenik is meg, igen sok előtt még mindig tekintély. A vérfü érintésétől a legerösb zár is lepattan. (Lásd a bubotbanka füvét)! A mely anya szent Janos-nap előtt friss gyümöl­ csöt eszik, annak elhunyt gyermeke a túl 'világon bár sin a kér is cy ftmlHesöt, nem kap. Ha reményteljes áltapotlnn leró nő hal cl. annak koporsójába olló, spárga, pólya stb. teendő, mert ellen­ esetben mit fog a szegény anya tenni a túlvilágon szü­ letett gyermekére!? Ez utóbbi baliouás hit mintegy 35 éve született: ugyanis I'enczen egy tetszhalott nő, a koporsójában szült, (ily szülést a kifejlődött gázok i* idézhetnek elő) s azóta itt ott a csecsemŐholmikat bár nem is született meg, a kicsiny hűségesen a holtanya mellé teszik. A babona, a kuruzslis határozottan a vallás tanaiba ütközik: az Isten mellett létesítvén egy má* szintén is­ teni erővel rendelkező anyagot, mi nevetséges esztelen-ég^ tudatlanság, rosszakarat s a haladásnak határozott gátja. Tanító, lelkész, körjegyző s egyéb urak és hölgyek okleveles szülésznők küldjünk minden nehézség daezára, a babona és tár«ai ellen, itt minden eredményes lépt1* nagy nyerésiig, üldözzük a ponyvairodalmat s a nép kö­ zött levő és a babona terjesztésére alkalmas könyveket okvetlen szerezzük meg tőle, azok az egyes rnuseumok részére küldendők. Wagner létrán. dobnia. (Tolytaáte a jövő ezámbaa). y^gy Irán. A felvilágosodás nevében. A tanító zz nkolában. a lelkte a szószékről küzd a babosa a balhit ellen. Ktayvek hírlapok kézzel foeha* Ulsg bizonyítják a kisértetek booznrkányok nem létét a kvroteá* rmedelme* voltát a a babona* bit- és crkftle*rasid hanootateságtí. A tanító ntonkíját — bármennyire meggyózó évrekM bizonyítj* is be növendékei eMt4 a fentebb említettek wzélytelenoégét * sokszor károtegát nagy részben megaswsiartt tt élte vélemény ; a lelkészét az öregek kftaátf á* az öregebbek regéje, néhány régi könyv « a ponyreirodaUm. A jó Mupeket • hírlapokat vtt'r bol épen a ram kiírtáé* tekintetében volna reájuk szükség, nem olvaesák A fj*b«ai»ak a kurazsláfizak *tb, keze van. törté­ nelme a mete korba vén a irtápolták azt bár öntudatInni hivatalos utón, de kiváló tekintélyek irodai mr ter­ mékek által is. Vagy nem erre rsllasak * még nem igen rég múlt­ has. raak a mslt száradban lefolyt boszorkány-perek? (adataim szerint legvalószínűbb, hogy Knrponán rolt az ubd«ó bonerkány-per). Mennyire korát túl haladó szel­ tek volt tehát Könyve* Kálmán királyunk ama korban, aki reoda, hogy eme rtarínak: .B*>ezorkánrok nincsenek' áidottta nem lett A phoesrv. a vaját magából kirzaggatott hnvssl fiait eUU pelikán, a grií. * Báthteak -árkány foga, mind szenttetévt nyertek a régi királyok adu nímrteibre • mind rslóhas élft csoda erővel rendelkező egyedefc a műveltebbek lelkében í». Az ágy nevezett talizmáMknt .még a reteárok is hordották. Owireíns A mos (Koffleavtky tel. Í.WJ. mártens 2ft-ás Magyar-IJródbcsi, meghalt 1671-ben Amsterdam- Jubileumi ünnepély Ipolyságon. Folyó hó 9-én.folyt le Ipolyságon, a vármegyeház nagytermében — csekély számú, do előkelő közönség jelenlétében — 1867. május 9-ike az alkotmány helyre­ állítása után az első honti tisztujitá* 25 éves évfordulója emlékére s az, azon napon alkotmányosan megválasztott tisztviselőknek Hontvármejne területén eltöltött közszol­ gálati tevékenységek 25 éves jubileumi alkalmából a hontmegyri irodalom és művészet pártoló egylet által rendezett ünnepély. Midőn a megyei » a* Ipolysági közönséget, ((elég a zsidókat) a jubilánsok tisztviselői collegái közül is >zá«no«akat. de még a jubil.m-ok közül is többeket úgy a felolvasó estélyen, valamint a banketten nem láttunk (pedig a nemrég lefolyt .potya" l>r. Majtbényi és Horváth Itala bankettah'n ott voltak a most hiányzó urak mind egy vzálig) annál őrrendetezebbre és kelle­ mesebben lejött meg Nógrád vármegye jeles tisztikirának jelenléte, kik. bár személyesen alig ismerik a inrgünneprlteket — id* fáradtak s szerény ünnepély ünket fontossá, jelentőségteljessé tették. Megtisztelte a jubilánsokat * az egész vármegyét Bajor István Jete költőnk Is, ki szép prologját maga szavalta *1 nekünk, 7 óra ntáu ült Pajor István :í felólrsM asztalhoz # előadta .Negyedszázad* ctítnÜ, ez alka­ lomra irt kitűnő prologját. Pajort a jelentőit közönség mai megjelenésekor szívélyesen üdvözölte, taps-al fogadta, nrely tapsok a kölleméfiy előadás* után ineg-meg tijultak. • Marzsd Ferencz ült ezután a felolvasó asztalhoz s felcdrarta Hígi Itanő igen alapműm és széle* látkörr»l m^lrirt tanulmányát .Lipták Nándorról és Medgyessy Hándorról,* Maid llederváry Lvjo* olvasta fel a kővetkező —• igen szellemesen és nagy ügyességgel megírt rövid élét év jellem rajzokat: .Libertlnyi József' (irta <'zibulya László) .Novotuy htván* (irta Hederváry Antal), .Ottlik Mihály* (Vitális Maitól), .Okolicsáuyi Gyula é* Lvtaray Iguáci* (irta Bolgár Endre.) dr. Koscnfeld Zvigmond (irta dr. Kovách Seoestyén Endre.) Végül Pungrácz Elemér lépett a felolvasó asztalhoz * felolvasta az általa megirt emlékezéseket a következő jubilánsokról: .Verebélyt József*, .Próuay Mihály* és .Nigftivich Bertalan*. E zárszavakkal végződött a felolvasó estély: ,A honti közélet ma ünnepelt munkásairól befe­ jeztük emlékezésünket, melyet a jó barát kedélyének humoros zománczával is ékisiténk, nem mintha pályájuk érdeme nem nyújtana elég tért, hogy abból csupán komoly tanulmányokat merítsünk; de mert közbecsült személyeik, é* a velük leélt idők közös emlékei Hontvármegye müveit társadalmában, családias érzést fakasz­ tanak. És ha a jelen köteléket a sort megszakasztaná, Hontvánuegye közönségének csak egy a kívánsága; hogy ma ünnepelt hű fiai és jeles munkásai, valamint hozzá­ tartozóiknak, boldogságára szolgáljon. Vendégeink pedig a szomszéd J Nógrádiról, kik ünnepeltjeinket bi*cses jelenlétükkel megtisztelték, fogad­ ják szomszédi barátságukért köszőnetünket, és ama biztositá-t. hogy ünnepeltjeink pályájának lapjai, ha tartal­ mukban szerények is valónak; de az egész könyv: becsület, szorgalom és nyíltságtól díszes. • ♦ 9 óra felé ült a díszes társaság - Totovich Kálmán főszámvevő áltál nagy ügyességgel rendezett banketthez. A főhelyet br. Roszner Erein főispán foglalta el, tőle jobbra larstyánszky Sándorné, balra Szabó Gézám! foglaltak helyet, kik mellett Scitovszky János Nógrádvármegye alispánja és Tihanyi Ferencz főjegyző és Pongrácz György áreaszéki elnök ültek. Elsőnek l>r. Roszner Ervin főispán állt fel s Hontvármegye közönségére s 25 évvel előbb restauráló főis­ pánra: br. Majtbényi Lászlóra ürített poharat. Zúgó éljenzés fogadta úgy ezen, valamint Bolgár Endre főjegyző és Lestyánszky Sámlor alispán pohár köszöntőit, kik közül az első a jubilánsokat, az utóbbi pedig a mi igen kedves vendégeinket, a nógrádvármegyeiket éltette. Pungrácz Lajos Hontvánuegye ny, alispánja a .Negyedszázad* hírneves költőjére, Pajor Istvánra mondott el hosszabb, mindvégig nagy figyelemmel hallgatott tósztot. Scitovszky János Nógrádvármegye alispánja állt most fel s egy igen szép, melegen átérzett pohárköszön töt mondott Ilont vármegye fű és alispánjára s az egész tisztikarra. Pajor Istvánt nemcsak mint költőt, de mint ügyes, gyakorlott tosztozót is hallhattuk ez este. A rendező­ ségért ivott. Pongrác: Elemér a hölgyeket, Szecsey Fe­ rencz a jubilánsokat, Libertiny i József a jelenvolt közön­ séget köszöntötték fel. ' A banketten részt vettek: asszonyok: Berkó Istvánná, Hann Kálmánná, dr. Kovách Endréné, Lestyánszky Sándorné, Nagy Sándorné, Pongrác: Elemérné, Prónay Miliályné, dr. Rácz Imréné. Sági Benőné, Szabó Gézáné, leányok: Berkó Esztike, Dömők Kornél, Györffy Gizella, Haan Ida, Jakobcy Irma, Nagy Aranka, Nagy Mariska, Pőngrácz Emma. Nógrádvármegye a következő előkelő arakkal volt képviselve: Scitovszky János, Pajor István kir. tanácsos. Tihanyi Ferencz, Pőngrácz György, Farkas Ferencz ifj^ gróf Forgách Antal, Balás Barna, Itákóczy István, Hanzély Gyula, Cservényük György. Hontvánnegye notabilitásai közül jelenroltak: br. Roszner Ervin, Lestyánszky Sándor, Pongrác: Lajos, Bolgár Endre, Srabó Géra. Nagy Sándor, Berkó István, Schiller Antal, Képes Andor <lr„ Sági Benő, dr. Iláe: Imre, Paczolay Gy ula, Tóth Lajos, Lvsikáry Pál, Czibulya Lánló, Baross István, Sántha Béla, dr. Kovách Endre, Stéger Imre és Srecsey Ferenc: plébánosok, stb. stb. A jubilánsok közül csak a következők voltak jelen: Prónay Mihály, le-taray Ignác:, Libertinyi József, dr. Rosenfeld Zsigmond, Verebélyi Jó:sef. Nigrovich Bertalan egy igen stép levélben — kösrönctct mondva Hontvárinegye közönségének a meg nem érdemlett figyeleméért — exciisálta elmaradását. A többiek nem vettek tudomást az ünnepélyről. Ezután Hontvármegyc közönsége sem fog rólok tudomást venni. Táviratilag gratuláltak az ünnepélyhez: br. Majtliéhyi László és neje, Horváth Béla orsz. képviselő, mely táviratok valamint a következő levél, melyei szintén br. Majthényi László irt az ünnepség egyik rendezőjéhez, --a banketten felolvastattak: Kedves barátom! ,A ránnegye tisztikarát, 27 évi működésem alatt, mint főispán is, mindég tintümimnak tekintettem és Így élénken sajnálom, hogy az elmúlt idők — reám nézve kellemes emlékét felélénkitő ünnepélyben, melyre meg­ hívni szives voltál, ez idő szerint részt nem vehetek,. téged kérve fel szívélyesen, hogy a megünnepelendők irányában, nálam változást nem szenvedett rokonszenves baráti érzület tolmácsolására vállalkozni inóltóztassál.. Az egész társaság nézetét tolmácsolta tehát Jaszkáry Pál, midőn azon indítvány t tette, hogy br. Majlhényi Lászlónak a jelenvoltak nevében egy üdvözlő távirat küldessék. így folyt le ünnepélyünk, mely eleinte jubi­ leumi ünnepély akart fenni, de a felhozott okoknál fogva később a mi kedves szomszédainknak, Nógrádvármegye űri tisztikarának é* jeles költőjének szívélyes ü n n e* p éltetése lett. Bnln<**<a-GynrmAt város kőpvÍH<*l6tentiilrfének folyó május hó 11-én megtartott népes közgyű­ lésén min fenekelfltt a városbiró tir fejté ki Ünnepélyes szavakkal a közelgő junjns hó 8-ik napjának jelentőségét, midőn í» immár negyedszázados évfordulóját Olheyflk meg alkotmányosan uralkodó királyunk megknronáztatásának. Együtt érezvén az ország főváfosával, mely ez �NÓGRÁDI alkalomból reudkiv üli ívűjén fogudtatárt rendez a szeretett koronás királynak, mi. akik körülményeinknél fogva abban részt nem vehetünk, szervuj körben bár, de mégis méltó kifejezésre juttathatjuk alattvalói hűségünk és énelmeinket; ugyanazért a város elöljárósága nevében a képv. testületnek elfogadásra ajánlotta. hogy n helybeli összes lelkészek felkérendők, miszerint az örőmünnep napján templomaikban ünnepélyes bálaadó istentiszteletet tartsanak, melyen a hatóságok, valamint a polgárság és a tanuló ifjak testületileg jelennek meg; ehhez képest az iskolaigazgatók felkérendők arra U, hogy a mondott napon a tanítás szüneteljen; végül intézkedés teendő, hogy n város ünnepélyesen feldíszitteasék. A képviselő­ testület lelkesedéssel fogadta cl az indítványt. Tárgyal­ tatván a Balassa-Gyarmarmaton, mint a megye székhelyén felállítandó főgymnasium kérdése, a történt nagy számú érdemleges felszólalásokból kiderült, hogy ez az eszme városunk polgárainak minden rétegét átha­ totta már és igy az ige, melvnek a képviselőtestület először még 1885. julius Itl-án, majd újabban 1889. márczius 22-én adott kifejezést, megérett arra, hogy immár a megvalósulás felé haladjon. E végből és tekintve azt, hogy a tön ényhatóság, — mint amúgy is érdekelt elsőrendű testület szava a kormány előtt nagyobb sulylyal bir, elhatározta a városi közgyűlés, hogy az ügy támo­ gatása véget/a vm. iörvédyhatósághoz kérvényt intéz; — továbbá, hogy adakozás, illetve alapitványozások végett ugy a központban, mint a környéken aláírások gyűjtését fogja megindítani, minek nagyobb sikcrlése végett a gymn. bizottság több új taggal kiegészíttetett. Eszerint a bizottság tagjait képezik jelenleg a város biró és jegyzőn kívül: Aninger László, Baintner Ottó, Balás József, Bérezel Lipót, Elfér Ede, Farkas Ferencz, Felsenburg Tivadar, Feledi Henrik, Grünbaum Henrik, dr. Heksch József, Horváth Danó, Hottovinszky Károly, Kövy Tivadar, Simko Frigyes, Sztranyavszky Géza, Szilágyi Mór, Tomesko Nándor és Vannay Iguácr. — A helybeli honvédállománynak még egy zászlóalj, s az ezredtörzs, valamint a kiegészítő parancsnoksággal leendő szaporítása értesülés szerint tervbe vétetvén, a képviselő­ testület egyhangúlag elhatározta, hogy e czél elérhetése végett minden lehető áldozatra kész, továbbá hogy az ügynek felsőbb helyen való pártolása végett a főispán úr ő migát, valamint az alispán és a kerület országS Ólért képviselőjét Balás Antal urakat kűldöttségileg Ikéri. Ugyanez ülésben a koronázási jubileumra vonat­ kozó elöteijesztés után első tárgyul elintézte még a közgyűlés a f. évre szükségessé vált pótköltségvetést, valamint az éji őrség szaporítását, ámbár a némelyek által hangoztatott az a panasz, mintha a vagyonbiztonság városunkban az utóbbi időkben kevésbé volna megnyug­ tató, a rendőri jelentés szerint mivel sincs igazolva; de hát a nagyobb biztonság, az elővigyázat soh’ sem árt és igy a képviselőtestület megadta a felhatalmazást az éji őrök szaporítására. Több kérvény és kisebb érdekű ügy elintézése után a 3 órakor megnyitott közgyűlés 5 és fél órakor véget ért. Zubovyts Fodor szab. áll. honvédbuszár százados úrról a .Nógrádi Lapok' múlt heti számában magasztaló czikkccske jelent meg, melynek azonban abbeli végsorai, hogy nevezett hazánkfia múlt szombaton délután 4 órakor .összeszidva az itteni magisztrátust* Van dér Bccke Imre úrhoz rándult Tereskére, alkalmas az olvasóban tévhitet ébreszteni, miért is szükséges, hogy arra röviden nyilatkozzam. Az idézett szavak több tekin­ tetben nélkülözik a világosságot; de hogyha Zubovyts úr hisztoriográfja a magisztrátus szó alatt városunk elöl­ járóságát értette, az esetben még mindig ott van egy másik kérdőjel, hogy hát miért szidta ő össze ezt a magisztrátust? Tudtommal néki velünk abszolúte semmi érintkezése nem volt, sőt városunk utczái kövezete is, hál' Istennek, oly jó karban áll, hogy itt világhírű sport­ mán barátunk szép négyesében kár nem eshetett, és végre mert az említett utrakeléskor, sőt L Jakobovics J. ur lakomáján is, ahol — mint a sorok között olvasni lehet — Zubovyts úr baráti körben jól mulatott, az elöljáróság közül senki som volt jelen, tehát abszolúte semmi okát nem bírom felfedezni annak, hogy miért szidott volna ö bennünket össze? És mert afféle nyilvános összeszidást, ha az valóban megtörtént volna, az elöljá­ róság tekintélye csorbítása nélkül el sem hallgathatna: ugyanazért én az egész összeszidást kénytelen vagyok kétségbe vonni, s csak a leiró képzőimének és túlbuz­ góságának tulajdonítani, miáltal azonban inkább Zuho- , vyU, semmint a magisztrátusnak ártott. Mert sok meg van ugvan engedve a goniális nagy embereknek, de v hatóságokat minden ok nélkül még ők sem sértegethetik. Balassa-Gyarmat, 1892. május 9. Keményt Károly, • város biró. Hirek és különfélék. llyi’icn. Szorémy Jenő nagy-géezi földbirtokos, tar­ talékos m. kir. honvéd-hadnagy, megye bizottsági tag. el­ jegyezte Nógrád-Megyoren Bugát Lajos földbirtokos bájos Icáin át Ilonkát. Baross iitódjn, A vidéken általános azon óli^j és hangulat, hogy Baross utódja Tóin a y Lajos legyen, aki szakértelménél és nagyszabású vasnti politikájánál fogva legméltóbb utódja lenne a volt ministemek. Követésre méltó pt l<ln. Wagner István állami iskolai tanító úr, az egykor a tanítói működése elisme­ résen! kapott a Kossúth Lyjof hazánk nagy llát s csa­ ládját ábrázoló képet az ínségesek javára kjját-szatta. A képre 9 frt 37 kr. gyűlt be, miből 3 frt 27 krt városi f'dóránknak adott át azon határozott kéresse!, miszerint ebből 1 ftt a Gajdár, 1 frt a Tóth. 1 frt a Selben ár­ váknak a 27 kr. a város szegényeinek öntessék ki. A LAPOK. felmaradt hat forint az árvamegyei Ínségeseknek ktt küldve. A húzás f. hó 12-én d. e. 12 órakor a főbíró előtt történt, hol is .Arad* név hozatván ki, a képet Baintner Ilonka kisasszony nyerte meg. Választási. A b.-gyarmati népbank eddigi pénzt írnoka: Mákká ignácz lemondása folytán, — pénztárnokaul ’ífj. Elfér Edét választá meg. Ai állandó választmány tegnap máj. hó 14-éu ölért tartott, melynek tárgyát a vármegyei számadások felülvizsgálata képezte. A számadások mától fogva 15 napra ki lesznek téve. Amint értesülünk, a helybeli allami elemi iskola f. hó 22-ére a dejtári kies erdőben tervezett tavaszi kirándulás megtartását a kedvezőtlen időjárás és a Dejtáron még egészen meg nem rzűnt diftberidezz miatt pünkösd-hétfőre halasztotta el. Nagy lépést kíván tenni ixtsonrz városa; ugyanis a város érdekeit sziyén viselő polgármester Török Zoltán úr már előzetesen megköté a szerződést a városi közgyűlés jóváhagyása reményében .llirscb Sebestyén és tia* budapesti építő vállalkozóval, mely szerint nevezett vállalat Losoncz városának jóformán minden utczáját keramittal, egy némely terét farágott fejkövei s a buzapiaezot terméskővel tartozik 1892. évíjul. 1-től kiburkolni, mely művelet a vállalatnak állítólag 300 ezer írtjába kerülne. Ennek ellenértékéül a vállalatnak 30 évre áta­ datnék a kövezetvám, melynek alapján , Hirscb Sebestyén és fia* a kövezetét érintő — nem városbeli 2-ős vagy 4-es fogat után 10 krt, egyes fogat után 5 krt, hajtó­ marba után (szopós borjú, csikó, juh, kecske) után egy fél krt, élelmiszerek métermázsája után 2 krt lenne jo­ gosítva beszedni. A. vállalkozó ezég bérbevenné 30 érre a belypénzszedési jogot is. Örömmel lehet jelezni a város ezen haladásra mutató törekvését s részünkről csak gra­ tulálunk Losoncz városának. Engedje meg azonban, Lo­ soncz város t. képviselőtestülete és polgármestere, hogy ezen nagy fontosságú ügyben néhány észrevételt megtel­ hessünk, eléri is kijelentvén, hogy minket ezen ügyben semmiféle akadékoskodás, sőt inkább a jó indulat vezet Ugyanis a már meglévő és még elég jó karban lévő költséges burkolat egy idejéig megteszi a szolgálatot ily költségesen előállított burkolatot most egyszerre megsem­ misíteni csak oly fényűző városnak volna megengedhető, melynek adóságai nincsenek. Elégségesnek találnék, ha egy előre a ref. templom kertjének sarkától a kassinó sar­ káig s a Hedlinger-féle ház alsó sarkától a polgári le­ ányiskola melletti útig kiterjedő Kubinyi-tér, beleértve a kaszinó nyári kávéház területét is és a* befasitott sétányt faragott kővel és a buzapiacz terméskővel beburkolhatnék s egyes mellékutczák járdái jó kaviár burkolattal járha­ tókká tétetnének. Ezzel a város a jó közlekedést nagy .olcsón legalább is 10 évig biztosítaná s nem tenné ki a vidéki vásáros közönséget beláthatatlan következményekre vezethető zsarolásoknak. Másik szerény nézetünk az, hogy a vámtételek a. nyújtott előnyökhöz képest igeu magasak. Miskolcion 10 krért bejárhat egy fogat számos kiburkolt utczát; de aki Losoncára megy, legfeljebb 2 utczán me­ het végig, hogy azért mindjárt 10 krt beexekváljanak rajta, — ez igen drága mulatság. Ily Hirsch-féle vállalat ma már több létezik széles e hazában, ha tehát a város mindenáron keramitos utczákat akar, bocsássa pályázatra a dolgot s meg fogja látni, hogy a vámtételek, melyek bármely városnak a vásárjaira okvetlenül nagy befolyást gyakorolnak, jutányosabban lesznek megalapithatók. Halálozás. Ebeczken május hó 5-én hunyt el Kende Györgyné szül. Dráskóczy Mária asszony s e hó 7-én nagy részvét mellett kisérték örök nyugalomra. — Súlyos csapás érte Gazdik Lajos urat, az első magyar ált bizt társaság b.-gyarmati kerületi ügynökét és tisz­ telt családját, ugyanis Lajos nevű élete virágában volt 19 éves fia hosszas sorvasztó betegség után május hó 13-áu kiszenvedett. Vigasztalja a sors csapása által súj­ tott jó szülők bánatát ama nagy nisxvét, mely minden oldalról nyilvánult — Béke hamvaikra! NógTitlvArmegye alispúni hivatalának 6222 92. számú intézkedésével az Ínségesek javára begyült pénzből az eddig folyósított 1347 frt 52. kr. összegen felül május hó 6-án 300 frt lett elküldve Szakai! Antal gács-járási főszolgabíró ur kezeihez azon czélból, hogy ezen összeget a gácsjárási Ínségesek között ossza ki. Eddig általunk kimutatva volt 1689 frt 93 kr. bevétel, melyből az aispán ur által tényleg 1647 frt 52 kr. ada­ tott ki részben a felvidéki, részben pedig a vármegyei Ínségesek javára. Tenyésszünk minél több baromfit. Ily felhí­ vást méltán intézhetünk manapság gazdasszonyáinkhoz, mert mióta vasúti összeköttetésünk meg van a világgal azóta nemcsak minden rögnek, de minden hasznos házi­ állatnak is növekedett az értéke és ára vidékünkön s ta­ pasztaltuk, hogy még a baromfi tojást is vidékszerte ke­ resik és vagonszámra szállítják külföldre. Egyik élelmes b.-gyarmati vállalkozó — Khon Adolf lépett ez irányban egy bécsi czóggel összeköttetésbe s érdekes látni, mint csomagolják e törékeny kis tárgyakat rekeszekbe akként, hogy azokban a messzireszállitás daczára kár nem eshetik. Hogy még a tojást is összeszedik és viszik tőlünk jobb áron elárusitás végett külföldre, ez a tapasztalás az elfogult gondolkozókat aggodalomba ejtheti talán, hogy ilykép kárt okoz nekünk a vasút, mert még ily minden­ napi szükségletünket is megdrágíthatja; gyakorlatilag azon­ ban máskép kel) a dolgot felfogni s örülnünk az ily ke­ reskedésnek; mert eltekintve attól, hogy azért száz és száz vidéki földmives asszonyka városunkban való egyéb dolgai miatt, piaczunkra hozza és fogja hozni ezután is eladó baromfi tojásait, az a körülmény, hogy külföldre szintén keresik már ez élelmi czikket s jó áron megfi­ zetik: méltán arra serkentheti gazdálkodó közönségünket, hogy a baromfi tenyésztésre az eddiginél nagyobb gon­ dot fordítson, mert egy ik megélhetési jövedelem fonását képezheti az még.a kisebb gazdáknak is. A szölűtrriuclö goztlakiiziinség érdekében kö­ telességünknek tartjuk megemlíteni azon körülményt, hogy már a mait évben is nagy károkat okozott Peranospora elleni védekezésre, rézgáJiez úgy annak oldata focakendezáaére kitűnő fecskendezik vármegyebeli gztdaaági egye­ sületünk titkári hivatalánál igea jutányos áron kaphatók. Ezen jutányos ár kedvezményében mindenekelőtt az ogyesülét tafiai részesének A nógrád vármegyei .Gazdasági Egyesület* ál­ tal f. évi május 19-ik napján B.-Gyarmatou rendezendő tenyészkos és kan vásárra újabban is felhívjak a gazdaközönség figyelmét. Ezen vásárra legjobb gazdáink juhászaikból eddig 64 darab kos van eladásra bejelentve, melyeknek darabonkénti ára 10—60 írtban lett megszabva. Kévén a kivé, igy hát drágulni fog az ára. Leg­ alább ezt írják Triesztből a .Kereskedők Lapjá'-nak. M&t egy ottani nagy kávéezégbez érkezett távirat mondja. Braziljának, mely pedig tudvalevőleg a világ legelső kávépiacza és termelő országa, az idén mintegy egy millió bállal kevesebb kávétermése lesz, mint tavaly volt. Ha­ sonló jelentések érkeznek a többi termelő országokból is. Tárczaczikkeink térhiány miatt, — sajnála­ tunkra, — kimaradtak. Szerkesztői üzenet M.Tarjaa. H T. araak. Kösérdekfi iadósitáeak. asdyek lehetőleg minden kétes umLu 4él< bekUdesdök, — szí­ vesen fogadjak ■SMlyM<. F. J. — Párbajt akarM MENETREND az Esztergom-BNána — alassa-Gyarmati vasútvonalon. Ervúyu £892. M BÍju M MM. 4212 4214 4202 4.Z.C. LS.IE. LS K ■>4o 74S 200 6» 1015 434 635 1 i<x> 440 1119 455 706 1139 511 716 HM 531 733 1215 749 12« 114 8*> 833 143 851 15B 5» 5» 637 6® 6^2 912 r 233. 7*» 935 | 3*0 743 Badapest ny. p a. ind. 930 sw ind. 5öz ÓVJ 3i7 , 6Ü0 10ir 410 . 617; 1033 433 . 615 Esztergom-Nána érk. 900 1141' 7» 840 11a 7g ----------* Köhid-Gyarmat 8« lin'TW Kéménd. . . 810 jioa* 851 Bénv.... érk.) Csata . ind. I . . (Ura 27, . . 7M 1040 6« 744 1Q4O6* Ipoly-Pásztó 6» fiS8 Bél ... . 637 947 543 Szakálos . . . 614 9-t 5M Vak . . . . 545 9OT4M Ipolyság . . . 6Ü 8». 4» Drégely-Palánk Ipoly-Vecze. . . Dejtár...........................................8^ érk. Balassa-Gyarmat indj 4*3 740 335 j HORVÁTH DANÓ felelős szerkesztő 325-1892. áll. sz. Hirdetmény. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. ministerinm az 1892. éri márczius hó 20-án kait 9106—1. számú rendeletével a vácz-selmeczi állami közút 88—38 kméter szakaszán lévő 32. sz. híd qjbóli építését 2773 frt 39 kr. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálat foganatosításának biztosí­ tása czéljából az 1892. éri május bő 27-ik napjának d. e. 11 órájára a hontvármegyei m. kir. államépttéazati hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati veaenytáigyalás hirdettétik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó s a részletes fel­ tételekben előirt 6*/«-nyi bánatpénzzel ellátott zárt aján­ lataikat kitűzött nap d. e. 11 órájáig a nevezett hivatal­ hoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későb­ ben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki mű­ velet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. állam­ építészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Ipolyságon, 1892. évi május 11-én. A toitaegyti i. tir. tiittoti linftL �NÓGRÁDI LAPOK. XXXXXXXXXXXXXXXXXXX Bor-kivonat Kitűnő euészaég** bor piU-mta) i előállítására, me­ lyet a valódi ttrmáaete* bortól nem lehet megkülöiubóitetai. ajánlöni exeu kipróbált külőulegcwéget. 1 kilo ára <Wrt liter borra degvudo 5 frt 50 kr. KéMitésiuód ieiráaa ingyen msllékeitetik. A to0oh> aiker- t» egészaégos gyártmány ért kezeskedem. NzeNz-niCKlakiirltáMt lehet elérni fölúlmúlhallau tTositési-r>sjueucxiAuim*l égetett italokra; ex u italoknak kellemes, üdítő íxt ad és csak nálam kapható. Ára kilónként 3 frt 50 kr. Hal) literre) baaználati utasítással együtt 99** Ezen külőulegeaaégeken kiéül az ősnes e.nszcn- cxiákat raui, cognnc, Unom likőrök stb. gyártására felülmúlhatatlan kitűnőségben ajánlom. A késxitésmód leírása ingyen melUkeitetik Árjegyzék bérmentve. Pollik Károly Fülöp essaenesla tamlomletebnégrls gyára Prágában. «—30 Megbízható képviselik kerestetnek. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx ■‘■■^jGÖGÜÁG’F"' * Melyik lapra fizessünk elő? tlazdag tartalmánál. nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap aa 1 Fa GeoflTroy <fe FÍ1m« B A lefkiraevenebb eognac-exégek egyike (’btsXAÍ’BAN * ♦ ♦ | ala»tta(«c> inmm. ókra Kittetetett valameoan világtoállitison az első érmekkel a legkitűnőbb éhemért borvidék tulajdonosa <Jharentében CONAC FIN és GRAND DE CHAMPAGNE tartalékban leső fajok 1811 1830 és 1842-tk érről | I EgyedUi főraktár B-Gyarznat és vidéke résiére . 5—-5 KANITZ ÖDÖN ! ..magyar kmrssmá*Mnea rsiaaaeSS gyngyasrrtarában. I WWW B ■ 1 — w w wwwwwww# ♦ 1 5 EJ J 4 xt t-z rn 5 m 14 £ A^A^AVA^HK-é a mely az oj érvel immár 25-ik évfolyamába lépett Ez a magyar olvasó közönség legtekin- * lyesebb lapja. Hiteles forrásokból származó értesüléseinek gyorsasága, alapossága és soka- $ sági, rovatainak változatossága, kitűnősége, a különböző olvasmányok gazdag tárháza tették ,♦ népszerűvé. A kormány körében előforduló eseményekről az „Egyetértés- olvasói értesül- <* beinek első sorban. Az srarággyülósl tárgyalásokról a legrészletesebb, tárgyilagos bU tudó-Jf sitáat egyedül az -Egyetértés" közöl. Bármely párthoz tartozzék Is a képviselő, beszéde az'+ -Egyetértés- ben a legterjedelmesebben közöltetik. El az óriási terjedelmi! lap egyszerre két homlokegyenest ellenkező irodalmi czélt szolgál, mert nzponkint megtalálja benne a család. J>s a hölgy világ a maga szépirodalmi olvasmányát a világirodalom legkitűnőbb Íróinak legújabb ♦ regényeiben, talál benne tlreiaciikkeket legjobb Íróinktól, divattndósitást Páriából stb., ugy, .♦ hogy nines szépirodalmi lap, mely az „Egyetértés-nek e rovatával a versenyt kiállbatná. £ £ 8 ezzel szemben ott van az „Egyelértét u-nek oldalakra terjedő politikai és közgaz- .♦ 4 dasági része, mely megbízhatóság, komolyság és JólértesUJtség tekintetében utólérhctetlennek £ * van elismerve a magyar sajtóban. Egyik legfőbb érdeme az „Egyetértésinek, hogy az cse-:+ J., mények ösmertetése körül soha semminemű tekintetektől sem hagyta magát befolyásolni, £ 4 s mint teljeses független lap fölötte áll minden pártérdeknek és csak az Igazságot szolgálja. £ ♦' Az egész zajtóban legnagyobb terjedelmű országgyűlési tudósításainak is mindenkor a párt- + j tekinteteken felülemelkedő résirebajlatlanság szerezte meg a közelismeróst, mely abban £ 2 nyilvánul, hogy az „Egyetértés- olvasói között minden pártból találunk híveket £ Az egyetértés'1 gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar keres- £ 4 kedi a gazdaítlrSaség. az Iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert£ t az „Egyetértés- kereskedelmi s tőzsdei tudósitá'ainak bőségével a többi lapok már föl sem £ | veszik a versenyt — A ksreakedé. az Iparos s a meztgazda két évtized óta tudja már, hogy £ Sas „Egyetértés-tea megtalálja mindazt, a mire szüksége van, s e miatt az „Egyetértés-£ £ ma már nélkulözhetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipar- és mezőgazdasági forgalom £ * magyar nyelvű vezérlapja. Ozleti dolgokban az „Egyetértés- a legjobban informált lap £ ♦' Magyarországon. ‘ £ £ Á rendes rovatokban a a felmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben küzlött 4 bö tudósításokon kivUl végre csak az .Egyetértés- 3 specziális rovatát említjük meg. melyek 4 E országos hírre tettek szert. Ezek: az Irodalom, a Taaüayés a Mezógazdaaág. melyek mind- [+ J. egyike egy egy szaklapot képes pótolni- A ki olvasni valót keres és a világ folyásáról | X gyárosa és hitelesen akar érteaülal, Azessen elő az ;; | „EtíYETÉ^RTÉS^-re, £ melynek előfizetési ára: egy bóra I frt 80 kr. nogyodóvro 5 frt s ogy évre M frt. Az olt- <♦ 4) fizetési pénzek az -Egyetértés" kiadóhivatalába küldeadik. Mutatványszámokat a kiadóhivatal 4 +■ kívánatra ingyen és bérmentve küld. _ Az „Egyetértés- kiadóhivatala: 8 Az „Egyetértés- felelős szerkesztője és Hadó5 tulajdonosa: tlaalnbáa-uteaa l. aai CSÁVOLSZKY LAJOS. (Ax operabállal Merőben.) leeeeeeeeeeaeeeeeeeec REITTER ISTVÁN <SL él Mr. odrarl kocsi rykra VÁÍTSON. Üaa nWJ BUDAFEJTEI l&ziito Ken 3. uíi. AMk > n*<y vAlMttAbati rondái HMeiHre alkalmazott könyü és erős szerkferd. roafcte a taOMv aeínAségfrro, igen mérsékelt áw/n Mintángy taaai gyáramat Várna gdnvdro aagybea rosdeztesn be, admfism a Msfcba rágd Segaagynáb UHneges rmdeMe'kaefc meg felet MM a martért zMb évi tapasztalatéig folytáa nakaégvsnek látoau, begy a javttasrtó kaeetk tőkéóeum Hktodt*w*n*l is a tagnagymbb goodne *e etakártrtuart kelt fordítani Esea <-zélra Is egdtawa kdUa ariWefysótet ás azatosztáJyt rvadertroa be, hogy rz áM a kanul JartfitM* te UJkMawmea ás rtMd Hő start mérsékelt Se IW0M* rfkíarittiiasenik A* korsók gyártása és s használt kiisertnik JsvitóM Tárzon a gytraasbza enk>Mlte*aek Msjzok kiváaatra postán Mrnssatvs kMMrtark. KHóM tisztrtettel w-u flpittrr í/rfrán. BŰVÉSZÉT könyve, mely s maga nmétiZn páratlanul áll a ' vílágir<Htsf»in. !»sn. *> rendkívül érdekfestltő mntstványc tartalmsz s h-glrlres«bb bűvészek kéziratai nyomán, pl I. egy tükör MÓttdrése, mely ismét egész lesz, llermznn tanár által z szultán előtt pro­ dukált bámul ttot mutatvány, 3. nsrtalláne. .Itatás, 3. gondolat­ olvasás. 4. Mettemldérés, f>. rgy élő smber eltűnése a nétbk előtt Mimién mutatvány a legügyctlenebb által Is könnyen előadható, dzámos ábrával ellátott müvem ára 1 frt fio kr., melyet bárhova la Itérmentve küldők Tartalomjegyzéket éa kivonatot a könyvből Ingyen küldök bárhová. Budapest, kértósz utraa 8A sí. Ő-6 Frlrrfanann atimnaa. A Kclypl a cantinépHIetc folyó Pelhivatnak oly vendéglősök, kik ezen épületet egy rantínűzlet folytatására bérbe venni óhajtják, miszerint erre nézve legkésőbb folyó hó 25-ikéig alólirt igazgató­ sághoz forduljanak, u. p. Selyp (Nógrádm.) vasútállomás 1802. májú* havában. ooooooooooooooooooo Nyomatott crnkor^yár évi Hxt'ptfiiibcr 1-töl bérbe mlandó. kiadó-tulajdonos Kék László gyorsítóján B.-Gyarmaton, 1892- A .*rlypi cmtkorgyár rétttvfny tArtanág* {(jagatónága. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00091.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_05_15.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-05-15 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 20. szám (1892. május 15.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom