https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dcca3390a13a2cea33b03daebe0c6cc5.jpg 5a68870f7207d5ccd824d26ea55d6b3d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/72f72cb350486ec1cca21c92ded8fe8c.pdf 2fa3447aa990d74f04ea5f949fcd1cdb PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1892. április 10. XX-ik évfolyam. 15. szám. NÓGRÁDILAPOKHONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Neveljünk jó katonákat. A most folyamitbau lévő sorozás elég alkalmat nyújt arra, hogy abból bő tanulságot meríthessünk ifjúságunkra és azon nemzedékre, mely a katonai mérték alá áll. Sajnosán kell bevallanónk, hogy if­ júságunk legnagyobb része nem üti meg a katonai mértéket. A sorozásnál a valamire való fejlett és testedzett alakok csak kivételesen fordulnak elő; a sorozó bizottságoknak többnyire elcsenevészedett, gyenge, tehát .fúr immer untauglich*, vagy .dér Zeit untauglich* emberi anyaggal van dolga. Ennek oka természetszerűleg a gyermekkori és fiatalkori testedzés elhanyagolásában keresendő. A testedzés már mindjárt a szülői háznál van elhanyagolva. Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb szüle — tulságba vitt szülei szereteténél fogva — olyan gyermekeket nevel, akikből vagy nem lesz katona, vagy ha katona lesz is, nem képes a katonáskodás terheit elviselni, de a polgári életben sem lehet munkás, hasznos tagja a nemzetnek. Vannak anyák, akik egészséges gyermekeknek adnak életet, de a nevelést annyira ferde irányban eszköz]ik, hogy az eredetileg egészséges testalkatú gyermekből penéskvirág lesz, vézna, erőtlen alak fejlődik, aki sem katonai fáradalmakra nem képes, sem a polgári életben nem lehet munkás ember. De nem is lehet az másként, ha az anyák rabságra kárhoztatják a mozgás után vágyó kicsinyeket s a gyermekszoba rekedt levegőjével senyvedődét idézik elő. A gyermekszoba fülledt levegője a tespedés csi­ ráját ülteti a gyermekbe, moly egész életén át rá­ gódni fog testének szervezetén s korai halálát okozza. Legtöbb gyermek szabad mozgás után vágyik és a testedző játékban leli kedvét, a gyermeknek természetes hajlamát korlátozzák tehát azok, akik nem engedik a gyermeknek gyermeki hajlamát kö­ vetni, hanem tespedésre kárhoztatják s mindenáron ki­ irtani akarják belőle azt, amit a természet oltott bele. I/ehet a gyermeket szeretni, gondozni, de nem elkényeztetni, ugy, hogy a legelső meghűlés halálát okozza, vagy a tétlenségre való kárhoztatás miatt egészséges fejlődésében akadályoztassák. Mozgás, já­ ték kell a gyermeknek, hogy a szabad levegő éltető hatása alatt izmosuljanak a gyenge tagok, mert csak Így nevelhetünk életerős embereket, akik elbírják a katonai fáradllmakat viselni és a közéletben egyedül képesek megküzdeni a megélhetés nehézségeivel. Ebből kifolyólag nem lehet eléggé kárhoztatni azt az intézkedést, hogy a zsenge gyermek a nap­ palnak legnagyobb részét az iskola kemény padján, tanulással kénytelen eltölteni s alig van annyi ideje, hogy elzsibbadt testét felüdítse a jótékony mozgás által. Korunkban bölcscsé akarják tenni már a 8 — 10 éves gyermeket s az egészség rovására agyonkinuzzák az iskoláztatással és nevelnek belőle tudomány­ nyal teletömött, de testileg fejletlen embereket, akik­ ből lehet szobatudós, de nem délczeg katona és munkabíró polgár, mert örökké igaz marad, hogy ép testben lakik ép lélek. Nem kivánjuk a spártai gyermeknevelési szigort alkalmazni, de igenis kívánatosnak tartjuk, hogy úgy a szülei háznál, mint az iskolákban tanitassanak bár a gyermekek, hanem engedtessék nekik elegendő idő a szabad mozgásra, mert csak igy nevelhetünk egész­ séges embereket hazánk számára. Épen azért tartjuk szükségesnek a gimnasztikái gyakorlatokat, mint olyanokat, molyok a gyermekek testi erejét czélszerüen fejlesztik. Mivel azonban jó katonák nevelésé­ ről van szó, de a czélnak is nagyon megfelel, he­ lyes dolog volna, ha népiskoláinkban a katanásdi játékot is behoznák és játszva, mintegy észrevétle­ nül, hozzászoktatnák a meneteléshez, fordulásokhoz az apró hazafiakat, akik egyúttal megbarátkoznának azzal is, hogy a gyakorlatok közbon rendet kell követniük. Ilyen módon lehetne elérni, hogy a gyer­ mekek megszoknék a rendel, de testük edződnék s a katonáskodás első és legnehezebb napjaiban némi fogalommal bírnának a fordulatokról, menetelésekről és megkönnyittetnék re^jok nézve a katonáskodás, melytől félnek, melyet megszokni nem tudnak s in­ kább keresik a halált, mint jó katonához illő kitar­ tást tanúsítsanak Eme kérdésnél nemcsak azért nyílik igen szép hivatás a tanügy élén álló férfiak számára, mert sokat tehetnek a szellemi és testi nevelés előmoz­ dítására, hanem azért is, mert tőlük várja el a nemzet, hogy fiaiba már a gyermekévekben és az ifjúi korban belécsepegtessék a haza iránt való sze­ rethet, mely a katonának erőt ad a fáradalmak el­ viselésére. Hazánk történelmének lapjaira igen sok eset van olyan feljegyezve, melyet követendő például le­ het a jó iránt fogékony gyermekek előtt felmutatni. A tanügy munkásai legszentebb kötelességüket tel­ jesítik akkor, midőn eme kimagasló alakjait hazánk történetének a gyermekek és a tanuló ifjúság elé állítják; felidézik a múltnak hazaszeretetből fakadó nagy eseményeit, ez által a hazaszeretet magvát hintik el a gyermeki kebelbe, melyet az élet van hivatva kifejleszteni, gyflmölcsözésre juttatni. Ha elgondoljuk azt a fáradalmat, mely a ka­ tonai élettel van összekötve és hozzáképzeíjük egy hadjárat küzdelmeit^ valóban szükségét látjuk annak, hogy a hazaszeretet' felébresztése már a népiskolák felsőbb osztályaiban megkezdessék és folytatva le­ gyen a magasabb tanintézetekben. A példa hat. A gyermek és ifjú amit egy Mátyás királyról, Dobóról és másokról elbeszéltetni hall, nem fogja elfeledni egész életén keresztül sem. De nemcsak eme na­ gyok, eme dicsők, hanem a győzhetlen hadseregek közkatonái is megérdemlik, akik ott küzdöttek ha­ zatokért az öldöklő csafak füzében, hogy katonáink példásokat kövessék, tanuljanak tőlük hősiességet a netáni megpróbáltatás idejére és készek legyenek meghalni azért a hazáért, melynek ölén születtek, mely keblébe fogadja őket egykor, melynek minden porszemét hős eleink vére áztatta a viharos múlt napjaiban. Budapest, 1892. ápril 6. Weiss Gábor úrnak azon kritikájára, melyet e lapok 14. számában, .Felemeltessék-e a részvénytőke?* cximű csikkében, az én álláspontom ellen kibocsát, minden polémiái hevélv nélkül, csak röviden, a a lényegre vonat­ kozólag kívánok nyilatkozni. A két millió forint betéttel szemben, takarékpénztárilag nem kerésbbé áll arányban az intézet mostani 169.000 fii alap- és tartaléktöke vagyona, mintha az a 65.000 Irinyi új részvények kibocsátásával 224.000 frtra emeltetnék. Reális fedezetre sem az, sem ez nem elegendő. A kérdés lényege takarékpénztárilag azon fordul meg, biztosan van-e a két millió forint betét üzletileg elhelyezve? Ha igen, azon esetben a mostani alapvagyon is elegendő, s a betevők biztonsága is rend­ ben van. Ha ellenben a betét biztosan elhelyezve nincs, úgy a 224 000 frt alapvagyon sem áll kielégítő arányban a két millió forint betéttel, valamint a betét sincs fedezve. - Hogy azon indok, miszerint félmillió frt értékpa­ pírokba lévén elhelyezve, az intézetnek több pénzre szüksége nincs, kaptiráló hatást gyakorolt, , az arra mutat, hogy a részvényesek helyesen fogták fel a helyzetet Ennek bizonyítására, az igazgatóság idei jelentésére hivatkozom. Azt mondja ugyanis az igazgatóság: ,A közönség bizalma intézetünk iránvában nöttön nő, mert az elmúlt (1891.) évben is a betét 207.727 írttal emelkedett* Ebből kitűnik, hogy a betevő közönséget a mostani részvénytőke aránya nem confundálja; tehát az intézet hitele ép. Az üzleti forgalomra vonatkozólag pedig az igazga­ tóság következő felvilágosítást ad: .Ezen (1891.) üzlet­ évről jelenthetjük, hogy a múlt évihez képest visszaesés van, a mely eredmény kizárólag annak tulajdonítandó, hogy az igazgatóság a jelzálogok tömeges visszafizetése folytán indíttatva érezte magát, az anyaintézetnél az irásdjjak eltörlésére.* — .A jelzálogüzlet rövid két év alatt több mint 100000 írttal ment vissza.* Maga az igazgatóság conststálja tehát, hogy a jelzálogüzletag nem fejleszthető. A többi üzletágakra nézve a jelentésben ezeket olvassuk: ,A váltó 687.470 frtről 690.618 frtra, „Az előleg és kézizálog 19.387 írtról 24.474 frtra. ,a folyó számla 27.917 írtról 61.166 frtra emel­ kedett* Tehát a többi összes üzletág egy évi emelkedése nem több, mint 41.381 írt. Ezt szembeállítva a felek betéteiből 1891. évben befolyt 1,019.874 forinttal, — kitűnik, hogy ezidő szerint a üzlet, minden ágában stagnál Ét pedig annyira pang, hogy az igazgatóság 1891. évben, a felek betéteiből 261.4<1 irtot vett ktaytelen értékpapírokba elhelyezni, mi által azok Momtó frtra emelkedtek. — Most már arra kérem a czikkirót, hop az én ködös láthatáromat világosítsa fel az iránt, melyik fairig fejlesztésére látja szükségesnek az áj részvények kibo­ csátását ? És miben nyilatkozik a több pénzkémlet beszer­ zésének szüksége? — Tagadhatja-e a czikkiró non tényt, hogy az intézetnek nem pénzre, hanem üzletre van szüksége ? Ugy hiszem, mindenki befogja látni annak való­ ságát, hogy az intézet nem képes a kétmillió forintra növekedett betétet üzletileg felhasználni. Kz a tag nyil­ vánul a félmillió frtayi értékpapír felhalmozódásában. És igy nem az a feladat, hogy a részvénytőke emeltessék fel a kétmillió forint betét arányába, hanem az, hogy a betéthozandó helyes arányba az intézet üzleti képességéhez. Rossz tanácsot ad crikkiró úr, az általa példaképül felhozott kereskedőnek, midőn arra oktatja Ct, — hogy, ha üzlete pang, s árúi a raktáron hevernek, vegyen magához új -üzíettárzat (új részvényeseket). Az a keres­ kedő.- ha solid, ezt a tanácsot nemcsak nem követné, hanem a felesleges megrendeléseket beszüntetné, s üzletéi az adott viszonyokhoz képest rendezné be. A czikkiró a betéteknek értékpapírokba való elhe­ lyezését fructivnak, s az igazgatóság hamzositári agendájának mondja. E kérdéseket itt tüzetesebben tagiatai, az intézet érdekében czélszerünek nem látom, azért csak röviden érintem meg. hogy 4* „ 4‘/,*.', és 5*., kamatot hozó papírokat hasznosnak nem tartok, mert az intését a betevőknek ennél több kamatot fizet. A frízctivitást tehát csak a kedvező árfolyam-különbözetben kereshetjük. De ez már játék, s azon követelménynek, hegy a betétek biztosan elhelyeztessenek, nem felel meg. Lehet az intézet a viwonyok kényszere folytán erre utalva, de egy taka­ rék pénztárnak igyekeznie kell c kényeset alól kora előbb kiszabadulni, kivált ha összes betéteinek egynegyedrészt van a játékban, mert ez katasztrófára is vezethet. Ez a koczkázat új részvények kibocsátása folytán csak nagyob­ bodnék, mert a 65.000 irtot a jelenlegi körülmények közt üzletileg elhelyezni, mód nem lévén, e$pn tőkét is papírokba kellene fektetni. Mindezeket annak indokolásául hoztam fel, hegy az új részvények kibocsátására jelenben sem ok, sem szükség nincs, sőt art az intézet jelenlegi üzleti képessége határozottan tiltja Jeszenszky Danó. Tanügy. (Fötintdendö Ertuuvlt Viktwr karaDVMáxi plebáaos ilr aépnerelé»H|tyi Bcmovaxitma A nógrádvármegyei népnevelési állandó bizottság­ nak múlt évi deczember 10-én tartott alakuló gyűlésén megbízás alapján van szerencsém a következő eszmecsere alapjául szolgáló vázlatot a t népnevelési bizottság elé terjeszteni : A népneveiét czélja: vallásos egvének s a haza ja­ vára, becsületére váló polgárok nevelése. E czfl pedig csak úgy érhető el, ha a népnerelés elméleti és gyakor­ lati, az életbe vágó tárgyakkal foglalkozik t czéRtt té­ vesztené, ha az egyiket a másik kárára elhanyagolná s hogy népnevelésünk minden jó akarat dacaira sem képes a kellő sikert felmutatni, ennek okát abban találom, hogy a népiskolákban a tősúlyt még mindig az elméleti tár­ gyakra helyezik, ezekkel töltik el a szorgalmi idő leg­ nagyobb részét — a gyakorlati tárgyak pedig háttérbe szorulnak, ezekre nem jut idő. Az 1868. évi XXXVHl. L-cz. 54. g. a népiskolák számára 13 tantárgyat ir elő; ezek jó fele elméleti és épen ezek képezik a legtöbb népiskola kizárólagos tan­ tárgyait, a tanító a vizsgálat alkalmával brillírozni akar s a tanítványok fennakadás nélküli recitálásában keresi dicsőségéi — Tisztelet a kivételeknek, — igy azonban a népnevelés egyoldalúvá, hiányossá válik ée őzéit nem ér. Rzenkirül a 13 tantárgy sok is. Ax osztatlan népis­ kolában egy tanitó a feunidézett törvénynek megfelelni nem képes, ha pedig egy éreti, iskolázott férfiú erre képtelen, hogy kívánhatjuk, hogy egy éretlen, (Műd semmi előismerettel sem biró tanuló annak megfeleljen. A sok tantárgy a népnevelés hóhéra. Egyik legelterjedtebb napi­ lapunk is panaszkodik: hogy ,a középiskola gyenge anyag­ gal látja el az egyetemet, a népiskola pedig gyenge anraggal a közép iskolát. Az egyetem pedig gyarjó anyag­ gal az életet. Ennek oka pedig — folytatja — hogy mindenütt többet tanítanak mint a mennyi szükségéé, ebből pedig eredsz, bogy az ifjúság a többet nembűja, a szükségesbe* honé nem jut A tanulás anyagában nem a mazimumot, hanem a minimumot kell keresni. De ezt után jól.* Az 1868. évi népiskolai közoktatás tárgyában hozott. �NÓGRÁDI utau. * atpsráráák Mániára kráritett Mm vMtu <i m •wM^ok arakra ®re »»ínli<ttk. íratták. vatták a 10—jK> kraa tarádat veket » CMtt artrálaP '»tt ragyará. ráU rvltaak; a uülók mM karaaaliha Lredrárákal tartattak, a Uuralók pádig Maaraakaduk a taráalsMi alatt. .Elörs Uladu jó; de WaáMMa rárái rastólye*.' K tarthatlaa állapot magasráb arára* ta «aw»rt aart ea honrólattak oly olrakókráytrá ’uaeprarábvi. sielyehbra M íum> ráaaéleú taatóegyrá etaaa rácrát»ffta»tatora*k, bogy igy a tanulok Mrenrá rárawMayok alja* -xrrrixek t»rg a srákregM ráwrái barerrárárá. El srár uéai hatódta! Srarráj uráetas Menet tehát titóg a falun tráprárááhaa u -tasrietí uatargyrábol clegedjtaik rarg a suaráraauará. bogy <y több utó joaaoa a gyakorlati, ax átetborag* taatargyrára. ha tálából, agy a aeptrárááuál k«8 haaywrtataaak: aoa schotae, *cd ntae!* A zífanttaw bizottság í» ugy fog megfelelni oem Madattaak. ha rirá tartus ráqeltwre méltatja a gyakariaii tárgyakat, «rek körül pedig aaokat, melyekre aéfráAará tagakább settage taa. llyeaek volnáurá: a Mié ipar, tartgyráottak tekintettel a katoau gyakorla­ taira, ráaaari mdanivelrá, uot kexúaaaka ■ illemaabályrá ni ram. Eagadyc ziag a t biu-ttrág. hogy a hasúpart kiváló Agyaránál ajAcljaat. Nepünkael a moaka rá a nyugalom kürt aráét a«g * krátó arráy. Tanaitól tarig oakadatlaanl folyik a nnaka te a terhe* munka rálya alatt kora kapáitól Mrá estig górnied a ÍNdmhes, telea semmi deiga. agdaa te e: doke farairate Ez arányaiatauág peaemceak a tarái szervezetre hat kártékonyán, hanem u erMtesaégn te a legroaabb hatossal vaa. Otiom est pnlnaar diaboi.* 8 nagy Stórbényink monda: Csalom a rosszra tagló embert roreza. jóra’ bájtot boldogtalanná tasri • ratóbea itráalotfa méltó. kinek U eleiben semmi árága sráca. Stábén ,»uii *i erény forrása. munka a ver baránaau* írja Bordér. 8 tegyük még boái, hogy népünk egrát éíra nyári keresetét fogyasztja * téli ke­ reseti faraira mára, ha csak a községeket tönkre juttató tótt fararaaárt nem vessz&k annak, mely látszólag télen te ybraMmea. de ha art közelebbről remük szem ügyre, több abbéi a kár. mint a hasira. Szekér, szerszám ko­ pik. iá igavonó tarom áa ember elctigázódik, a földtniretóa MŰ, a trágya, u oraágntnn, korcsmák előtt, ál­ tórvray tráteűrat LAPOK. fobaaalják éa bármily jő szándékkal is foglalja el az új tatutó állsuuMl, ba látja, hogy bitatasráak tuegfrleló mddon meg retu vitat, elkeseredik a épen csak anuyit Irat, hogy állását el ne teautae. 8 ha uiucs üteg a ta­ nítóban a biugóság, se törvény, m paragrafus ezen nem segít, aa iskolaszék, a kir. taufelügyelő, a népnevelési bizottság fáradozása dugába dől, — itt egyedül a fizette javítás rá a hivatalból! nyugdíjazás segíthet Kuel ugy vélem, megbizásoumak eleget tettem. Megjelöltem a főbb pontokat melyek a népnevelési bi­ zottság feladata leend. eszmecsere utján megállapodni abban, hogy mily eszközökkel, mi utón és módon le­ hetne az említettem gyakorlati tárgyak egy ikét vagy má­ sikát aa iskolában meghonurátani. Nemes a caél, dicső a feladat 8 ha a népnevelési buutuaguak sikerülsnd a cselt elérnie s népnevelésünket a tespedráböl kiragadnia s azt az üdvös haladás útjára terelnie, éremnél állandóbb emlékoszlopot állítsad ma gátul a minden nemesén érző embert örök bálára köUlerend. Karancsságb. 1«V2. február 8-án. Krbardt Viktor «. kM karancssagbi plébános, a nógrádmegyei népnév elrái bizottság jegyzője. A kopár hegyekről. A tavasz kinyilta, az üde friss lég, a pacsirták kedve* danája, mind nem tud teljes örömöt szerezni, ba é.-ukra tekihtve a kopáron maradt, hajdan bor termő hegyeket látjuk* magunk előtt. Bizony szivet elcsavaró, lelket elszomorító látvány! A még nem régen élénk hegycsoportról a zajtalan, elhagyott, itt ott düledező pincrek, a mind jobban jobban elhanyagolt borház.ik, innen a túl partról tekintve, olyan benyomást tesznek ránk, mint a koponya szem üregei. É< valóban a halál, a pusztulás van ott s nagyfokú keresztényi áhitat kell hozzá, hogy ezen halálból a feltámadást remélni tudjuk, binni merjük. Hiszen tettek itt és amott számba vehető kísérle­ teket, hogy a kipusztult borágat erősebb, szivósabb fajjal pótolják, de a kísérletek eredményéről még teljesen kedvező eredményt még nem láttunk. Ugy tetszik nekünk, hogy a kiM-riet még igen sokáig kísérlet marad s még lának alatt periik. a ftrraror megsxo^a a Manyii életet, akkor is bizonytalan, hogy a drága beállítás, a még aa iára hrá — pacira seftiekkel él, horgonya, bab már drágább fenntartás, nem fog-e meddő, híjába való köl­ arám náp iao merist — a ftldmireltet elhanyagolja. K tekezés lenni? Pedig városunk kicsiny határához képest a szőlővel ■Mrárt a ftrarezárt téli kereseti forrásnak nem tarthatom. JUráÍBk kérem népünknek téli kereseti forrhat: a ei a beültetve volt terület számot térő; a jövedelem, mit az taóupxr. mehnek egyes a körülményeknek megfelelő előtt adott s a mi most jó vénben hiányzik tagadhatat­ áprt már teknlíbaa szakértő egyének által kellene lan, bogy sokkal jelentékenyebb, bogysem unnak hiánya, érzékeny eaort át ne -ütne e város lakosságának vagyonin. Ilyen Mzöpnr lehetne u Ipolymentén, hol arra A jövedelem hiánya is nagy' hátrány, de nagyobb ennél vató fii terem — a kosár, kaafoaáa; bel u erdőn arra te, bogy az az előtt értékes birtok most már alig ér ▼rád lg tntálhrté, á trárá. fakarul ktexittee te ahol se többet a semminél! Hányáit lehetnek, kik szorgalommal fka, M fit, malma eaak van, ott meg lehetne honosítani össze gyűjtött vagyonúimat nagyrészét a vész miatt a cmránrálnp foniaát, köpd, ^ukajtó rtb. gyártását így elvesztették! Részünkről egy cseppet sem csud&ljuk, hogy a ráptak mjrá brái ahktógfttóit kiadás nélkül fedezhetné, ftlmlegea ktemtmányeit etárartthatná a a telet hasznos birtokosok nagyrráze, elkedvetlenedve, semmit sem tesz {Bankával tSBrmé. A taanlók pedig, meg vagyok győ- birtoka értékének lehető fenntartására. Ilren körülmények között a csüggedrá tejesen érthető, aőt azt bizonyos aMnt, a legnagyobb őrömmel te rövid idő alatt elsajá­ títanák a háupan úgyeMégrt * a szülők te nagyobb fokig menteni te tudjuk. De csak bizonyos fokig, a me­ Irt—el kttldráék gyermekeiket az iskolába, mert az lyen túl aztán az, megboc«átliatlan bún számba megy. Nézetünk szerint pedig itt már az idő, hogy azon tehoiártaárá Hasaifogutó eredményét tapasztalnák. t, MHy haatna van a katonai gyakorlatoknak, nem terület hasznositáráról — így vagy ugy — az érdekelt trákaágaa hmmnlibaa fejtegetnem. A taantó nem csak telek komolyan gondolkozzanak a határozva, sietve csele­ tanti így repteret szerez és egyenoa járáshoz szokik, hanem kedjenek- Mert mai világban már mindenfelé igyekeznek ha aaetíeg berarerrik, igen sok kelletnetientógtól szaba­ a kínálkozó előnyt kihasználni a kétségtelen, bogy a verseny világ piaezán nagy előnye van annak, aki gyor­ dni meg; nagyjából temeri * vezényszavakat • rövid idő atatt helyesen vágó m teszev mozdulatokat s egy-két sabban érkezik a hamarabb foglal tért A begyeken bolyongván, lábunk alatt a láthatlan ail hárem catHaggal tár haza. myriadnyi ellenséggel, fejünk felett a derült mosolygó X ittárvrá az otatzert főldmireltere — ennek éggel s körülöttünk a sivár pusztasággal, láttuk, hogy a banán kÍMáarthatótian. Kortanáig földmivesetok uőreg gpftiírtéi Jrtkílt ntódner szerint kezelik földjeiket — természet e vidéket kegyeiben bőven részeltető. A kitűnő anráa pedig zagyot fordult a világ. Ha okstérten kezd­ szép fekvéshez, mely helylyel körrel igazán fedői, hozzá ete MŐjeurt a nagyobb rályt fektetnének a morhane- járul a kedvező Hirna, az éghajlati áldott viszonyok s niásrs a ezt arestertóges takarmány előállításával te mindezt tetőzi az hten áldotta föld termékeny jósága. Mi, kik e sorokat Írjuk, sokat jártunk az alföld iparkodnának előmozditaMi. megfcétazerezőilnék jövedel­ már vidékén, a mit Petőfi után, az ő tollával leirva s mik i igy az adő terhét te könnyebben viselnék. olysn fontariával, a milyen neki volt, szépnek is lehet , 4. Az emlitrtteTa 3 gyakorlati tárgy a finemű ta* nKtn ronsikonk; de nem nabad megfeledkeznOnk a képzelni. Mily szépen Írja le, hogy .törpe nyárfa erdő laáay MraUkrő! sem. ezeknek ralő a varrta, a csipke sárgul a király dinnyés homokban* hol .tenyészik a bús horgolás. Az tekoUbas ért megtualríB rfjo korukban a árvalányhaj s kék virága a szamár kenyérnek* — pedig nyári tttaM alatt sem hevemének tétlenül — a liba valójában ba igaz is, hogy azon a sivatagra kutya tejnél, árrá* — ez az egyedüli nyári foglalkozása mellett ha* király dinnyénél s efféle gyomnál egyéb nem tenyészik, zzon bizony, legalább virányán, széprág semmi sincs. ssnnosl fogfafkozhrtnáirik 3 kéri munkával. A homokot, a mely nem egyéb mint apróra zúzódott Tőm 5. Mindkét nemű teaulőinkBák pe<Iig égető szftkaégük na'az lUemmbályok némi ívméretére, hogy quarz az alföld uralgó szelei egyik Intárból a másikba viszik, pedig ott egy-egy határ napi járó föld. ís e siva­ népünket pstmleMli*. hogy ogymradjam dorvaságából kienMják. Mag kril őket tetateni a zsebkendő használa­ tagból. ez ingatag talajból rat szorgalommal, paradicso­ tára, at ndrariaa kí-ezőrtte, az elöljárói előtt ralő illő mot csinált az emtrer, ■ e paradicsomnak óriási hasznát Mépdare. tt egymás közti illemes társalgásra, «tzel a veszi. Hátha még ilyen fekvése, ilyen talaja, ilyen climája dsháfkodás. gorombáskodás és veszekedésük is elejét volna, mit tudna abból teremteni! fitt ran például Kecskemét a város körül messze leteetw ramú. Csak ezen őt pontra óhajtom a t. bizottság becses elterülő ötezer bold gyümölcs erdejével t e területen ügyeimét ftlhtni, ndihatoék még ugyan a konybsker- termelt európai hírű gyümölcsével, n mi a lakosságnak tereat nsébéwt és gyömőVvfttenyévztésrő), » Mztierta- legbiztosabb, legkevesebb munkává’ előállított « bizony­ <ág érzetének fejlesztését rzéltó módozatokról, a kisdedek nyal legjelentékenyebb jövedelmi forrását képezi. És Íme, itt a hegyeken, a bol egy két gyümölcsfát noreléoWI, de itt te szem »lőtt tartva a minimumot, ereket figyelmes kívül kell hagynom. Vezérelvünk legyen: láttánk, azt tapasztaltuk, bogy azok a fák, a jobb talaj­ inkább keveset, -te jíl; mhrt sokat rorerul. Később erekre ban, kedvezőbb földrajzi a éghajlati viszonyok között, úgyszólrán vadra felnőve, sokkal szebbek, sokkal erőtel­ te rákerülhet t sor A fMolog wrabaa. hogy legyenek hivatásuk magas­ jesebbek, mint azok ott az alföldön. a milrál már oknetatán áflö, a aéprt rrer«tó « annak narriését lelkeren rtlleg következik, hogy a rajtok termő gyümölcs te fejMksretó tartóink; — nrig azonban lanitoink megélhrtévi lettenh, ráebb, nagyobb és íresebb leend. Igaz, hogy itt a gyümölcs úgyazóhán értéktelen, gondokkal teamek terhelve, míg a fárad -águkat megil­ lető ftzrtéabvn nem fognak rtererttai: míg te»zn*k a régi m*rt ha ran is nagy ára, mikor kevés a gyümölcs, akkor ' rató tanítóink, kik a korral hals/lni vagy a kevésből sokat bevenni nem lehet értékesíteni. De ez írem tedmk vagy nem akarnak, kik minden haltdárt mind nem ók arra, hogy a rendszere* gyümölcs terme­ raéító oiítrá raőtőffföe -llenségri — mert kérőm ilyenek léstől vissza tartóztasson; mert épen ott van a bibi, te raiMwr. ~ a népnevelte ügye haladni nem f«g. Az hogy annyit kell termelni, hogy a gyümölcs kereskedés wyzgí gondok a IsgMkerebb tanító Iratgőaágát is l*- kifejlödheetók.. B.-Oyarwat mióta vasútja van kétségtelenül elő­ nyösebb helyzetben vau e tekintetben, mint annak előtte, bár bizonyos, hogy Kecskemétnek már akkor ia élénk kiviteli gyümölcs kereskedése volt, mikor még a vasutat híréből ismerték. Ezt az előnyöl helyzetet ki lehet — és szerény nézetünk szerint — ki te kell használni, még pedig olyképen, hogy az arra alkalmas területet be kell ültetni gyümölcs Iával s igyekezni kell, bogy a gyümölcs kereskedés mielőbb föllendüljön. Az kétséget sem szenved, söl a bizonyosnál te bizonyosabb, hogy helyes alapon kezdve, ügyesen végrehajtva a hajdani szőlőtermő terület gümölcsössé alakítva biztosabb és tetemesebb jövedelmet X adni, mint adó t a bor. Ámde mi kell ebez? Az, bogy a gyümölcs faj megválasztásánál kiváló figyelemmel kell lenni annak szállítható képességére s arra kell törekedni, hogy egy speciális helyi faj, mely ha vál fajai között nem te a legjobb, legszebb, tömege­ sen, nagy menny iségben termeltessék. Mert a világ keres­ kedésben csak annak és ott van értéke, a mit mindig s a hol mindig egyenlő minőségben, nagyban és biztosan lehet beszerezni. Kecskemét pogácsa almája az almák között jóság tekintetében bizony nagyon hátul áll, de .mert belőle rengeteg mennyiség van, mert állandó s igy messze elszállítható, mégis úgyszólván világ kereskedelmi tárgy, mert Oroszországban bizony nyal többet esznek meg belőle mint Kecskeméten. Vagy a nyári gyümölcsök közül a spanyol megygy szebb is, jobb is, mint az üveg megygy, de mert ez utóbbi kemény a hosszú utat törődés nélkül kiállja, értékben amazt öt-, hatszorosán felül múlja. Egy két birtokos persze szinte megtehetné,, hogy a begy oldalt különféle gyümölcsfajjal beültetve kísérletet tegyen arra nézve, hogy a talajnak melyik a legmegfele­ lőbb, de ha ezen az úton sikerülne is a faj, illetőleg fajok tekintetében tapasztalatot szererezni, a practicus haszon még sem volna elérhető, hanem ha az itt már itt-ott kipróbált fajokkal tömegesen lépünk fel s a sok jó közül a legmegfelelőbbet megtartva s szaporítva igyek­ szünk a kivitel képességet elérni, akkor az eredmény biztos. A gazdasági egylet sokat tehet kivált ha e speciális czélra külön igyekszik csoportositni az alkalmas erőket,' de többet tehetnek az érdekelt birtokosok, ha a különben is kevésbe kerülő s minden körülmények között biztos hasznot — esetleg fényes jövedelmet Ígérő kísérletet — tömörülve, egyetórtöleg hajtják végre. . . . ó. A felvidéki innégenek javára vármegyénk alis­ pánja által kibocsájtott aláírási iveken a következő ado­ mányok folytak be, és pedig: Szabó lare kórjexyzö Kvüjténc . . 29 A uteö-tarjinf köazénbánya rénv. társ.uáff kezdemcnyezraéből a báayaMakások adakozása............................................................ 383 A talfó-tarjáal tisztviselők és martoosok külön két íven..................................................... 90 27 Borbá* Qyérgy körjegytö ayUjténe Prtrá Géza It Horváth* Zoltán „ 10 Lachkovlcz lare p tclypi lakna cc} általa Satrákon tartott mimikái ét tilinki előadó* alkalmával eozküiült gyűjtése 15 Balás Lászlókörjegyio gyűjtése 27 M Kovács Bertalu „ Kaáztevárky ióuef „ , . 12 Senyéi Rezsi , ' n • 13 18 Neske István . R Rsák Rezsi „ 20 Mosonyl Gyela n 9 22 Szabó Károly 21 Petoczky Sándor F Urspranier Pál „ b 3 Kis* Sándor , 26 Perényl Zoltán „ 29 Tóth Kázaér _ 61 Rskócry Intvén stolgablró 1 Balás Ferenci fiistolgsblrö frt 70 kr. frt CG kr. frt frt frt frt 50 :«> — H3 kr. kr. kr. kr. frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt frt 06 36 78 81* 40 40 74 63 2-2 18 40 60 41 06 — — kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. kr. öeoiesen 887 frt 12 kr. A N.-V. Mnzeum gyarapodása. Kétszáznegyven darab ásvány és kövületből álló gyűjteményen kívül tudomásom szerint, (mert jelentéseim — a mint már többször megjegyzém — nem hivatalos jellegűek) egyebekkel is szaporodott Múzeumunk, neve­ zetesen egy, művelődés történelmi tekintetben igen érdekes 1792. évi félbörbe kötött kézirattal, melret özvegy Szontagh Ferencz úrnő, született Darvas Ágnes asszony ö nagysága adományozott intézetünknek. Az adományozó úrnőnek édes atyjáról néhai Darvas Antalról maradt ezen, ritka pontosságra valló Inveutarium, melybe egykori bir­ tokosa összes ingóságait belejegyezte akkor, midőn önálló gazdálkodását megkezdette, mint azt a könyv következő czíino is igazolja, lóvén az ckké|>en: Feljegyzése minden iugó jószáguknak vagy is mobiliainknak, melyek nekünk (hazástársát értvén) részszerint Huccessioukba jutottak, részerint a melyeket magunknak szerzettünk Spcciessek felosztva, ez szerint találtuk anno 1792. 12-a Decembris, gazdáJkodástinkrtalr első esztendeibe. — Stb, Filio, matris ferre injurias, pietas jubet Ferentius. (Azaz, az anyától a sérelmeket elszivelni a kegyelet parancsolja.) Sőt von ezután még jelige benne Horatiustól Is. A leltárban felvannak fejezetek szerint sorolva lo­ vaik, szarvasmarháik, birkáik és sertéseik; azután I. A klenodlnmok és drágább eszközöknek lajstroma. 1!. Ezüst eszközök. Hl. Czin edények. IV. I'orczellán edény. V. Réz. VI. I’|éh-ed« ny. VII. Üveg-edény. Vili. Szobába és konyhába való vas-edény. IX. Gazdasági vas szerszám. X. Fa-edény. XI. Vászonv-eszköz. XII. Fegyverek. XIII. üti eszközök. XIV. Szobákban lévő mobiliák. XV. Ládák és iskatulyák. XVI. Agyi eszközök, XVII. Magam felső ru­ hái. XVIII, Az asszonynak felső ruhája. XIX, Minden­ napi szükségre való fejér ruha mind a költőnkké, XX. Kufferekba való uj fejér ruháknak lajstroma. XXL Kőny- �N Ó G veknek lajstroma.* XXII. Eleuchtn Mauuscriptorum (Kéz­ iratok névjegyzéke.) \égre 1705. január 1-ső napján az aaszony keze írásával bele van jegyezve a mindennapi nükaégre való fehér ruhája, melyeket uj év napján számba vett. Az egye* czimzetck alatt igenlők kiváló darab van, melyek a kortörténetéhez jellemző adalékot szolgáltatnak, de melyeket felsorolni nem e czikk feladata. A könyvtár, mely magyar, latin, német, tót és francija nyelvű 474 nyomtatott munkából és 21 darab kéziratból állott: bi­ zonysága egykori tulajdonosa képzettségének és művelt­ ségének, valamint az ide ajándékozás a fenttintelt Úrnő fenkölt gondolkozásának és nemes érzékének. Fogadja a társulat nevében is elismerő hálánkat. Ilorpács, április 8. Nagy Iván. Ipolyság, ápril 3. Tegnap estve tartatott meg első felolvasó es­ télye a legközelebb megalakult .Irodalom és művészet pártoló egyesületinek, mely daczára rögtönzésének már is sikerültnek jelezhető, s igy bizton remélhető, hogy ez új egyesület társadalmi életünkben nem egy tekintetből fontos tényezővel fog szolgálni, miután annak ugy élén, mint kivitelében oly férfiak s hölgyek vesznek részt, kik városi és megyei intelligencziáink tiszteletét vagy rokonszenvét buják. Az őtély a díszes városháza termében tartatott és díszes közönséggel telt meg, mely közt örömmel láttuk megyénk főispánját is. Az ügyesen összeüli tolt programúi első darabját Temérdek, országszerte ismert szép köl­ teménye .A bánfa alatt" képezte, szavalva a tőle már megszokott bájjal a különben is bájos B e r k o Eszti k. a., ki megérdemelt tapsokban részesült Ót követte báró llosxner Ervin főispán értekezése: ,az eljegyzési foglaló a gyűrű, az eskü és a kézfogó a régi magyar házassági jogban* czimü igen érdekes és ép oly tanulságos, mint kellemes tárgyú értekezése, szépen s igen érthetöleg felolvasva Pongrácz Elemér ál­ tal. A személyesen jelenvolt szerző zajosan megtapsoltatott s megéljeneztetett, bizonyára részben azért is, hogy ö a pozsonyi főispán Zichy József gróf után az első, ki ennek szép és hasznos példáját követve, magát városa és megyéjének társadalmával készséggel azonosítani kívánta. Követte e felolvasást Verconsin ,a függöny* czimü monológja, előadva Láng Gézáné úrnő oly otthonos­ ság és routine-al, mely egy valódi színésznőnek is dicsé­ retére vált volna; s a kinek az oly szabatos mint élénk játéka méltán meglepte a zajosan őt tapsoló közönséget Majd Králik Adolf ur jeles czimbalom játékával gyönyörködtette a közönséget, mit felváltott Ivánka latrán ur igemszép két költeménye (.Arámhoz* 1886. mára. 15. és .Feleségemhez* 1892. mára. 16.) felol­ vasva szintén Pongrácz Elemér ur által. Ezután még egy felolvasás következett és pedig Vitális Mór ur humoreszkje: .Hogy kerültem én a szegedi állam fogházba ?* melyet az efféle Írási nemben gyakorlott, ál­ talunk már ismert szerző oly jelesen s annyi humorral dolgozott ki, megfűszerezve több helyi, de épen nem sértő parenthesisekke), hogy a közönséget szakadatlan derült­ ségben tartotta, mihez némileg hozzájárult a Hedcrváry Lajos általi felolvasás hansúlyozása is. Sajnos, hogy a jelenvolt szerző a zajos tapsokra som akarta magát mu­ tatni. Az élvezetes estélyt a, helybeli dalárdának ügyes éneke zárta be. S most engedje meg a tisztelt rendezőség, hogy referensi tisztünkhöz képest neki a jövőt illetőleg egy-két megjegyzést tegyünk a közönség részéről, mintegy kife­ jezői ennek körülem hallott, általunk is osztott vélemé­ nyekből kifolyólag. Ezek volnának: 1. hogy nem helye­ selhető egy jótékonezélú műkedvelői előadás zártkörű rendezése, mert mi egyébre lenne magyarázható a meg­ hívókon ezen utasítás: .a meghívó a belépésnél előmu­ tatandó*, hisz n által csökken a jövedelem és neheztelés támad a tán csak tévedésből meg nem hívottak részéről — amint már értésünkre esett is. 2. A .belépti djjjat* minden szegénységünk daczára nemcsak aránytalanul ki­ csinynek tartjuk, (harminca krajezárt!) hanem szégyenle­ tesnek is. Egy .műkedvelői előadásra*, melyen a helybeli táre.i.l ’.oin nemcsak szép, de művelt hölgyei is közremű­ ködnek, de a közreműködő urak közt részt vesz maga a megye főispánja 1 Aztán nem csuda, ha a 30 krnyi bevé­ telből — az elkerülhetlen kiadási költségek levonása után alig murád valami az ínségeseknek! — y. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Gr. Degenfeld Lajos főispánunk Öméltósága ápril hó 8-án jött be a székvárosba, hol más­ nap a közigazgatási bizottsági ülésen elnökölt A főispán ma távozik B.-Gyanuatról. Hubay Jenő én Botló Alajos hangversenye, va-_ laminl az ezzel egybekötött tánczestély lapunk megjele­ nésekor már lezajlott a vármegyeház szép termeiben, s ezekről részletes tudósítást a lap technikai beosztása miatt már csak mához egy hétre hozhatunk; de azt már ma kötelességünknek tarajuk megérinteni, hogy ezen nem mindennapi társadalmi és művészeti mozgalom létreho­ zásában oroszlány része van i f j. Farkas Ferenci ur, vmegyei aljegyzőnek, ki hivatalos teendői buzgó ellá­ tása mellett minden szén és jót felkarol és előmozdít mióta itthon meggyökeredzett Elismerést érdemel derék könyr- és műkereskedőnk D árvái Ármin ur Is a rendezés technikai részének tapintatos és ügyes vezeté­ séért. Hogy lapunk szintén megtette kötelességéi a hang­ verseny és estéit érdekében, azt nem kívánjuk magunk­ nak érdemül felróni, de jól esik constatálnunk, hegy a fáradozásokat méltó és kiránt siker koronázta. * R Á D I L A P O K. 7676—1851. tkvi saáiti Eljegyzés. 1‘ick Miksa eljegyezte Brüoauer Ilonkát Brüuauer Fülöp jászberényi földbirtokos leányát Árterén! hirdetmény! kivonat A katonai föiwroubi B.-Gyanmton, mint előre Az Ipolysági kir nínzzék mint irteUmarvl hatóság MBajeleztük, e hó 5-én vette kezdetét s bezárólag tegnapig hirrt teszi. hogya m. kir. kincstár MkhUteia Gábor, tlercraiier tirtott A sorozó bizottság, melyen két napig — az alispán József Se az ípoljsári taksrékpéitMár. későbbi ás korábbi vhsjur távollétében Tihanyi Ferencz vmegyei főjegyző ur, utóknak Scüwan lienaan végrehajtást axsavndű efieni 418 frt <4 kr. 300 írt. au frt illetsz »J0frt uke kövcuMa 4a járalóazután pedig az alispán elnökölt l'dreczky Zaigmond a. kainak kielégítése iránti végrehajtási figyébsm az Ipolysági Ur és kir. őrnagy, Wosching Endre főhadnagy, dr. Smatla törvényszék terflletéa lévő Köaép-Tár Efanág halárában fekví ezredorvos. továbbá Füspők József kir. houtédszáudos, közép-tart It. m. ^Jrkbea hchrarea Hermán tslajdrmésf h ip­ Ceeruok Antii főhadnagy, dr. Weitzenfeld Ármin ezred- áéit t 1 tor 11 az. házra (korcsma) udvarral 400 írtba ezaaaal orvosból s a vármegye' részéről még Baintner Arnold megállapított kikiáltási árban az árverést ersadeito ás begy a fennebb Biejgelöit Ingatlanok u 1892. ért máira hó *>ik aaőito főszolgabíró, Köry Tivadar, Szabó János küldűtteégi tagok délelőtti 10 órakor Közép Táros a község Mgtartaadá és dr. Kacskovíts Gyula tiszti főorvos urból állott Az nyDváaoe árreréaen a taegáUapitort Ukíáltáai árva alöi ás tieredményről elégségesnek tartjuk, miután a hozandó adatai fognak. Árrernpii száadékoztMí tartoznak az iagatlaaok bacaáráalispáni jelentésben amúgy is szakszerűleg benne lesz nak ICC, vagyia40frt készpénzben az 1MU. LX. L-ez 43 Hna majd minden, ezúttal csak annyit hogy a sorozás kielé­ jelzett ártbijraaunal száaitott és az 188L ért aovssnbcr M 1-éa gítő volt mennyiség és minőségileg is. A törvénytelen 3J33. ez alatt kék igazságttrjrminisun rendelet 8. f-ábaa kije­ távollévők száma bár nevezetes, de — mint némi össze­ lölt ovadékképes értékpapírban a kikSldött kezéhez letenni, hasonlításból kitűnt aránylag szintén jobb sok más sorozó avagy az Inai LX. t.-ez | <0 J-s értetekben a báaatpénzaak a kerületnél. A bizottság tagjait első napon Tihanyi Ferencz, bíróságnál dölegea elhelyezéséről kiállított szabályszerű etis uácrvínvt Átsxol^áJumű. másodnapou Baintner Arnold fszb., harmad és következő Kelt Ipolyságon a Ur. töemék, sínt teiekkönyrt ható­ napokon az alispán ur vendégelte meg. ságnál 1851. ért sor. 24-én. Érdeken sajtóhiba csúszott be lapunk multheÚ 110-1892. szán. számának hírek rovatába, hol arról szóltunk, hogy NógÁrverési hirdemény. rádvármegye központi tisztikara a szomszéd bontvárme­ gyei collegák tervbe vett B.-Gyarmatra rándulása alkal­ Alölirt kikKdött végrehajtó az 1881. ért LX. L-ez. KB. mából valami díszes dolgot rendez. Tekintve, hogy az f-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b -gyantáit Ur. ide rándulás nem hivatalos ügyből eredt de inkább járásbíróság 624—1892 százan végzése által Blaakorteh Uynla társadalmi érintkezés szülte s magyar emberek is lévén, végrehajtó Javára Tornyos Vidor és Vajda Terén ellen 171 frt lb kr. töke, ennek 1889. év október hó 1-aő napjától száaitaadd a rendezendő dolog alig lehetett mü>, mint lakoma, je­ C'L kamatai és eddig összesen 44 írt 40 kr. perköltség erejéig len esetben .díszebéd*; — a szedő azonban, akarva-e elrendelt • 1892. ért február hó 25-én frgznztceitntt jüriéritéJ vagy akaratlanul, nem tudjuk, denique megtévedt »>a végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 664 frt 80 km be­ diszebédből .diszb e s z é d e t* csinált, a sajtóhibát pedig csült lovak, kocsi és szobába torokból álló ingóságok nyilvános árverésen elndAtiuÜL a corrector sem vette észre, mint az ismét könnyen ért­ Mely árverésnek GÓ9—1892, sz. UkUdést rendelő végzés hető. Vasárnap aztán a lap megjelenésekcr volt itt-ott folytán a helyszínén, vagyis Marezalban alperesek lakásán leendő eszközlésére 1892 évi április hó SS4k napjának d, e. 10 óráié csudálkozás; a beavatlanok kérdésekkel ostromolták szer­ kesztőségünket hogy mi lesz hát 9-én, micsoda dísz­ határtdöál kittlzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­ ezze! hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ezen árveréM ebéd? hol és ki fogja tartani ? Mi erre a fentiek elő­ az 1881. évi LX. t.-c 1U7. és f-a érteimében, a legtöbbet ígé­ adása után, s megérintve azt is, hogy ezer és ezer a rőnek becsárun alól is eladatni, fognak Aa elárverezendő ingóságuk vételára az 1881. ért LX. száma azoknak a sajtóhibáknak, melyek a világ minden hírlapjában, sokszor a legkomikusabb quiproquokat idézik t ea. 108. pában megállapitutt feltételek szerint lesz taeéendő. Kelt B.-Gyarmaton 1892. évi április hó 8-án. elő, még csupán azt jegyezzük meg, hogy a jelen hiba Ttsmsia dósoeL kir. jbírósági végrehgjtó. még sem volt oly kapitális, mint egyszer egy német lapé, mely azt akarván mondani, hogy a „Kronpinz ist angekommen*, a betűszedő Kornprinz-et utaztatott a hiba kiigazításkor pedig még ennél is udvariatlanabb Druckfehlerre ébredtek fel. A mi sajtóhibánkon hihetőleg csak mrgye tb. járás orvos és fogorvos, jót mosolyogtak a jó Ipolyságiak; s tegnap déli 1 órakor a megyeház termében az illető törvényhatósági tiszriselö fogorvosi műtermében Losoncion gícá-utexa Ungerurak, vidám hangulatban el is költvén a valóban díszéé féle házban I. emelet, fogműtétek a legtartósabb töm­ ebédet ennek fűszeréül nem annyira díszbeszédek, bökkel müfogak készítését és müdarabok javítását kezesség mint szellemes pohárköszöntők szolgáltak jóízű garnirung mellett mérsékelt árak mellett végez. gyanánt De erről időhiánya miatt részletesebben jövőre. Kiváló tisztelettel magamat ajánlom. Dr. Belopototxky Kálmán tábori püspök ha­ 8-3 Dr. Schvarz Izsák. tott Bauer közös hadügyminiszterre, hogy a vallásosság a hadseregben is istápoltassék. Különben ugy a közös hadsereg, mint a magyar kir. honvédség szolgálati sza­ bályzatában a templom látogatás kötelességszerűleg elő van ina. Viszner Mihály helybeli honvéd őrnagy dr e tekintetben is a szabályzatot szigorúan betartja, csakhogy a csekély létszám mellett a katonák templomba vonulása eddig fel nem tűnt Az ujonezok bevonultak f igy a lét­ szám százakra mén; imposans is a felvonulás, midőn A b.-gyarmati Népbanknál lemondás folytán meg­ honvédeink vasárnap századonként térnek ax Ür hajlékába üresedett, ö évenként 10*/(kal emelkedő 800 forint évi lekérni az ég áldását fizetéssel díjazott, pénztárosi állomásra alóljegyzttt iganKörtvélycssy (íusztáv egykor losonai albiró, gatóság ezennel pályázatot nyit Felhivatnak ennélfogva a pálvázni kívánók, hogy majd füleki kir. járásbiró legközelebb nyugalomba vonult irt és kellően felszerelt folyamodványaikat A képviselőválasztás! jogosultságukat meg­ sajátkezűleg folyó hó 29-éig az alólirt igazgatósághoz’nvqjtnák be. óvni szerető összes polgárokat figyelmeztetjük, hogy múlt A pályázók közül előnyben részesülnek azok, kik a évi adóhátrálékaikat folyó april hó 16-ig bezárólag annál is inkább fizessék meg, mert ellenkezőleg, ha beállna kereskedelmi tanfolyamot sikerrel bevégezték. A megválasztandó, 1000 frtot készpénzben vagy azon esély, ami soha sem lehetlen, hogy 1893-dik évben elfogadható értékben biztosítékul letenni és aa állomást áj-országgyűlési képviselőválasztás lenne, választói jogo­ lehetőleg azonnal elfoglalni tartozik ugyan, de csak egy sultságot a hátrálékos adófizetők törvény értelmében nem évi próbaidő eltelte után fog véglegesíthetni. nyernének. B.-Gyannat, 1892. éri ápril hó 9-én. Egy rendőri hírünkre, mely lapunk 13-ik XXMXWOOOCOXXJOOOOOOOC Dr. Schvarz Izsák XXKKXXKXMPOOOOOOOOOC Pályázati hirdetmény. számában közölve volt helyreigazító sorokat vettünk Hoffmann Dávid bánki birtokos úrtól. A rendőri kirben ugyanis az foglaltatott hogy Hoffman Dávid úr fia 100 frtőt lopott volna el atyjától. Hoffman Dávid úr ezt tévedésen alapuló hímek jelenti ki. Az apa ezen kijelen­ tésének szívesen adunk helyt. Időjárás. Mi ugyan tudjuk, mert érezzük és lát­ juk, de a jövő nemzedékek tanulsága végett feljegyezzük mégis, hogy a márcziushó 2-dik fele s az április eleje, leszámítván kevés szeles-céget a leggyönyörűbb tavaszi sőt nyári veröfényes időnek vált be, úgyhogy gazdaság szempontjából szintén kívánatos lett volna, ha közbeközbe borulat és enyhe eső áztatja vala meg a vetés, szántás és egyéb megművelés által feltárt földek és kerteket A híres Fali csillagán jóslatai a kritikus napo­ kat illetőleg, nálunk nem mentek teljesedésbe. Értesítés. Huszár Henrik vármegyei tb. járási orvos, lapunk u^ján értesíti az érdekelt gaxdaközönséget, hogy a sertés-orbáncz és lépfene elleni védő oltásokat a folyó hóban megkezdi. Tárczaczik keink térhiány miatt e számból ki­ maradtak. horvÁth danó, felelős szerkesztő. ooooooooooooooooooo csábrági uradalomhoz tartozó Ipoly-Nyék kasztonczai lakház és kert, önkéntes árverés uttán eladatik folyó évi április hó 20-kán reggeli 10 ax ügyészi lakban. Becsár 1801 frt 44 kr. bánatpénz 10%. Az árverési feltételek Gallon ax erdészi hivatal­ ban megtudhatók. 9—a A 00000000040000000000 A b.-yyarmati Unkánk iffatgatótáffa. REITTER ISTVÁN cs. Ss kir. udvari kocát gy&ra VÁCZON. ÍUuli nitir MM lóntilii ilcn X trta Ajánlja a nsfyórdemü kőiőaségaek aagy vilantóhban minden nemű becsi fyártmáeyalL a lqraa*yubb pmdal oikénhve pedig * helyi viuonyobbox alkalmazott kőavi óa erő* aser kereti, eaakio a legjobb mlaöaécbem igen méesólNit irma Mhrthogy kecel eyáraaat Vácna ikerére nagyban rendeltem he, minden e arakba vigó legnagyobb tőmerte renriiltaakaek meg­ felel. Mind a mellett több ért tapaaitalataím folytán naknteeeaek Hiúm, hogy a javítandó kocsik tökéletes elktasitóetaM is a leg­ nagyobb ifundoi és szakértelmet kell fordítani Kaen caólra u créaieu külön möbelyeket és siakoeiUlyt rendeltem be, hogy ea éltal a kecel javtUeoh U tökrtettwea én rövid Mö alatt méteékett órakor kr mellett rikéailttewenek. Aa rt kocsik gyártása 40 a használt kocsiknak javítása Váertm a gyárambanSezköaöhetnek. liÁjsok kívánatra postán bérmeatve ktOdeiaek. Kiváló ttertililU ő—Iá Reitter István. �K Ó 0 R Á J> l Van aurencaém a L vetőim éz-a n. é. kötöttséggel tudatai, mixterint tavasa idény beállta alkalmából okunuuat, a legújabb divat ti bélelt jackettrkkel, mindennemd női felültük és lednykiinenykékkel, valamint a legdíszesebb m-bású gyermek öltönyökkel felnereltem. Abban a kellemes helyűiben vagyok, miszerint a lehető legjutáuyoMbb árak mellett U vevőim minden igé­ nyét a legnagyobb megelégedésükre kielégíthetem. Teljes tisztelettel '* Veiuberger Mór kalap, férfi- és női ruha raktára B--Gyaraut. 3—3 ÉRCZKOPORSÓK HZe Ili födelek és egyéb temetkezési czikkek a leg­ egyszerűbb, vagy a legelegánsabb kiállításban legjoe-io lányosabb árak mellett kaphatók HIMMLER MÓR divatáru kereskedőnél B.-Qyarmaton föutcza 666. sz. Hirdetmény. Van szerencsém a n.-é. közönség becses tudomására hozni, hogy B.-Gyarmaton folyó évi márczius hótól kezdve takarékpéMtár *g**ff*tit<*C* ezennel közhírré teszi, miszerint a k-gyvmáti takaiékpÁttáraál zálogba tett a 1892. évi február hé 1-ig lejárt s ez A b.-gyataeM* adta tál aeaa se* mm hoMubbttott, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst és egyéb értéktárira ráerite a folyó 1892. éri májas hő 9-én d. n. 3 órakor az intézet tentataa bstyteégeboi tartandó ayüváaoe árreréoea fognak eladatni, részint ea időn túl tteateanertleg beváltaknak. Megjegyeatatik. hogy a folyó 1892. évi májú hó 1-ig a meghosszabbítások árverési kteteéf im4óm aelktl eexköiöltatok, Mattal azonban az árverés napjáig a kölcsön öMMg r ,-a fog árvesúi költség cziméa ssadetni. A» etodandé tárgyak bönye- • lapteámat: 342. 333. 301, DL kSajrv. 63. 87. 110, 122, 123, 145, 165, 175, 189, 192. 198, 210, 362. 267 285, 287. 294. 296, 298, 306. 307. 308. 309, 312. 318, 320, 346. 333. 363. 364. 372. 374. 377. 379. 380. IV. könyv. 70. 116. 129, 153. 167. 173, 178, 192. 194. 198, 257, 278, 334, 383, 336. 337, 369. 384, 398. 399. V. ktayv. 18, 20, 21, 34. 41, 54, 58. 70, 134, 149, 175, 178, 201, 206, 330, m m *45. 298, 311, 339, 341, 352. 365, 368, 401, 411, 413, 216, 332, 289, 219, 224, 414, 417. <M. 426. 432. 438. 453. Vk kiajr. 4. 9, 10. 14, 18, 20. 21. 22. 30. 32. 34. 35, 37. 39. 45, 46, 60, 62, 67. 73. 77. 32, 93. 103, 104. 115, 116, 126, 129. 130, 144, 145, 151, 154, 170, 174, 190, 192. 199, 904. 216, 229. 230, 232, 237. 248. 250, 257, 278, 280, 281, 286, 292, 304, 310, 313, 323, 324, 335. 340, 364, 375, 381. 394. Kelt B.-Gyannaton, a b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága 1892. évi márczius VARRÓGÉP RAKTÁRT létesítettem. Raktáramat a legjobb gyártmányú eredeti külföldi .Singer" szerkezetű, ere­ deti külföldi karika hajón nemkülönben eredeti Howe, Onger és Cylinder varró­ gépekkel, családi és ipari czélokra dúsan felszereltem, olyannyira, hogy raktáram a varrógép müiparnak a legujjabb és legtökéletesebb gyártmányait képviseli. Miután varrógépeimet a legelőkelőbb gyárakból vásárlóm, a helybeli és vidéki közvetlen eladásoknál, minden ügynöki és közvetítői költséget L vevőim javára megtaka­ rítani óhajtok, azon helyzetben vagyok, hogy a legkitűnőbb varrógépeket, sokkal olcsóbb árban adhatom, mint bármely, velem e téren versenyző ezégek, melyek B.-Gyarmaton és vidékén, csak másod és harmadrendű ügynökeik által eszközöltetik eladásaikat Minden egyes varrógép jóságáért és tartósságáért, a legmesszebb terjedő sza­ vatosságot vállalok. Eladásokat apróbb részletfizetésre is eszközlök, a varrásban és gépkezelésben díjmentes tanítást adatok. Javításokat elfogadok és pontosan eszközlök. Mindennemű góptük és géprészeket raktáron tartok és olcsó árban árúsitok. 3 midőn t vevőim részéről irántam tanúsított bizalomért hálás köszöntemet nyilvánítom, kérem a n.-é. közönséget szíveskedjék új vállalatomat becses pártfogá­ sával támogatni. Teljei hé 13-án tartott tUtea. Az igazgatóság. «-a Schweiizer Henrik j_3 xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Bor-kivonat &536-891. n. Arveréai hirdetményi kivonat. At Ipolysági kir. törvényszék, mint Ükéi hatóság közhírré Kitűnő egészséges bor pillanatnyi előállítására, me­ teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehgjtaténak Oytlrky Já­ lyet a valódi terménetes bortól nem lehet megkülöm- nos és Grtlrky József nagyfáim! lakosok végrehajtást ssenvedök elleni Ili frt 07 kr. tőkekövetelés és járulékai Iránti végrehaj­ böztetai, ajánlóm ezen kipróbált különlegességet tási ügyében as Ipolysági Ur. törvényszék területén levő X.1 kilo ára (100 liter borra elegendő) 5 frt 50 kr. Kétzltésmód falu község határában fekvő s a nagyfalui 36. sz. tjkvben lórii* ingyen arefiékelUrtik. A legfőbb siker- éa egészséges t 1—6 sorsa, a. Oyttrky József és Oyllrky János tulajdonánl gyártnányért kereskedem. bejegyzett Ingatlanokra és pedig a t 1 sor, 49 hm. hás, udvar és kertre 120 frtban, a t > sor. &37. hm. „EUetéa** saöUÓraitiO frt, i f 3 sor, 601 hnz. pHletéa“ ssöüöre 124 lórimban, a t< sor, 643 hm. „Köpűfóld* erdőre 86 frt, * t 5 sor, 656.. hnz. lehet elérni fölűlmúlbatlan erősltósi-vMMzencziámmal „Borókás^ legelőre 17 frt és a f 6 sor, 863. hm. nPást^ szán­ égetett italokra; ez az italoknak kellemes, üdítő ízt ad tóföldre 11 írtban, megállapított kikiáltási árban a* árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1892. évi és csak nálam kapható. április hó 21-lk napján d. e. 10 órakor Nagyfalu község házánál Ara kilóiként 3 frt 50 kr. (OoO—1000 literre) bassnálatl megtartandó nyilvános árverésen a megállapított UUáltáai áron alól is eladatní fognak. utultásssl együtt. Árverezni szándékozók tartoznak az Ingatlanok beeaáráI** Ezen különlegességeken kívül az ömes r.tHzcn- uak 10 *(-át vagyis 13J frtot, 22 frtot, 12 frtot, 9 triót, 2 frtot, nlakat ram, cogn®<*. Unom likőrük stb. gyártására illetve I irtot bánatpénzül készpénzben, vagy az 1881. évi LX. felülmúlhatatlan kitűnőségben pántom. A készitésmód t.-ez. 42. f-ában Jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­ leírása ingyen mellékelteiig. Árjegyzék bérmrntve. vember hó 1-én 3331 az. a. kelt m. kir. Igazságflgymlnliteri ren­ delet 8. 4-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban |a kiküldött kezéhez letenni, svsgr az 1881. IJC. L-ex. 170. |-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. ewsewsls fafilnale*r»«égek gyára Prágában. Kelt Ipolyságon, a kir. törvényszék, mint tkvi hatóság­ Megbízható képviselők kerestetnek. nál 1891. évi szeptember hó 2t-én. Szenz-mexínkarltátet SÜkarofsky Jánosihoz Brűnnbe. Pollák Károly Fülöp tutsteSteksAMK. sogyM. aMh. lengyel, otana ás fraaesfa eyetvea. ieeeeeeeeeeaoeeeeee< te*r WM. m. ÁrrerM hirdetményi kivonat MMmaamUMRMRRXXXXMX tehteMMhAfoflMteátetetetebflMfoAAMMMhAmah Árverési hirdetményi kivonat Üzlet áthelyezési ízűkor kávé. isim tkvi wteFWwwwwwwwtePw e Van szerencsém a n.-é. közönség becses tudomAten hozni, hogy főszer, festék, liszt és csemege kereskedésemet mai naptól n Herczfeld-féle hátha a görög­ keleti egyház Atcllcnébe tettem át, mit is a mai kor igényeinek megfelelően rendeztem be. Főtörekrésem leend, a n.-é. közönségnek jó, friss és olcsó árút, pontos kiszolgálat mellett ajánlnni. B.-Gyarmat, 1892. márczius hó 27. Becses pártfogását kérve, Hengermalml liszt A fpolvsáyl kir. lörmék, mint tlkvl hatóság közhírré tani, hogy Bkodé István talin végrehajtónak Jaknblk Jánosét hatáság köz- Jakabik Anna, mint végrehajtást szenvedők elleni 128 frt tőke­ követelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében az Ipolysági Ur. törvényszék területén lévő Alió-Rakoneia község listáraR tn, és jár. UdégHéee iránti végre lein fekvő as alsó rakourtal 17. ss. tlkvben Jakublk János és yéiMB a* p'dyságt kir <óo>»y»zék terfBeU*lé.rt Ipoly neje Jaknbík Anna tulajdonául bejegyzett a) ! 1—4 törsz, a Um*gbe«, as nmiyságt éflü n. tjkvbea Midaár Tóth Hfc n lakház, közös udvarral és három kertlW.I álló birtokra Otaliwésyi r*tk MatM kősóé beHrytett Un fn, b> f 1187. hrsz. a. Ka Moesári rétre 40 frt, e) t !6M. lm. a. Kad Htrann szántóra 79 ín, d) t 1979. hrsz, a 1‘ri irtbsn meg- Topoly száalóra 79 frt, e) 2341. hrsz, a Zahájom irölőre 61 frt, fcAMétáaé értsea idremUHe *• fi It'if km. a. Zahíjom siólöre <38 frt, g) HM hrsz. a. Kml Zlsrtkom szántóra 3 frt, h) VAl hrsz. a. pajtára .'> frt mega Ur. MrrttHí aagyteraséitmi amgtaruadó filspltntt kikiáltási árbsn az árverést elren<felte és hogy a fen• a awgáüspHtM kftláhásé áron siói is el aebb megjelölt Innduok az l*X!. évi Jnnlns hó 17 Ik napján 4. e 10 órakor Alsó-Rakonezán » község háténál megtartandó Arvemat atáattMmó* wvmsk ss iagmian beesárátrak nyilvános árverésen a megáJlapil.rn kikiáltási áron alól Is elteoUMMját vagyis l*> firtat hMstpésutben vagy as 1*1 IJt sóstul fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az Ingatlanok becs­ árának Ifi*/.-át készpénzben vagy az JWI. I.X t ez 41 t-ában jelzett IrfnlyaaHnaJ számított és az lódl. évi november hó 1-én 3333 az. alatt kelt Igazságflgymlnlsterl rendelet 8 | ában kljeUáüft/dt sra- IZSh ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy as l»wi. LX t.« 170. f a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál etólegrs elhelyezéséről kiállított szabályszerű elita Ur töwénywéit. avítt tkvi hMóság- márványt átszolgáltatni «ál UK. ÍMtsm í Keit Ipolyságon a Ur. tőrvszék, mint tkvi hatóságnál, 189j, évi deczetaber hó 2 Ik napján. As i*e|ys4gl Ur. tAntopuik, Cdignak rum. 8077—1891. u. vagyok kész szolgája: s_8 fíenkö József. Ugyanitt egy tanuló felvétetik. © Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék László gyorssatóján B.-Gyarmaton, 1892. Fihzer fenték. 0] � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00065.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892_04_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1892-04-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 20. évfolyam 15. szám (1892. április 10.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom